1.

tétel
1.A gyógyszerek felszívódása. Transzport mechanizmusok.
2.Antianginás szerek: nitritek, nitrátok.
1.Abszorpció – Felszívódás:
A felszívódás jelentése: a gyógyszereknek az alkalmazás helyéről a vérbe jutása.
Biológiai barrierek, membránok:
 Lipidoldékony anyagok – permeábilis
 Vízoldékony anyagok – speciális mechanizmusok, membránok pórusain

A gyógyszermolekulák fizikokémiai tulajdonságai és a pH hatása a felszívódásra:

Megoszlási hányados:
 a gyógyszer lipid-víz közötti megoszlása
 egy vegyület milyen arányban oszlik meg a két fázis között
A gyógyszerek főként gyenge bázisok a szervezet pH-ján csak részben disszociálnak.
Az ionizáció mértéke befolyásolja a gyógyszerek lipid-víz megoszlási hányadosát – az átjutásukat a
membránokon (ionizált állapotban polárosak – nem jutnak át)

Gyógyszermolekulák transzportja:Tömeges szállítás, Filtráció, Passzív diffúzió, Aktív transzport, Endocitózis

Tömeges szállítás:
 A vérkeringés másodpercek alatt a test legtávolabbi részére is eljuttatja a benne szállított anyagokat
 A kapilláris falán való átjutás gyors, a kapilláris endothelben levő intercelluláris csatornákon
keresztül, a vérnyomás erejével

Filtráció: A molekulák vízzel transzportálódnak – az ozmolaritás fenntartása érdekében

Befolyásoló tényezők:
 Nyomáskülönbség = filtrációs nyomás – a vérnyomásból ered
 A filtrálandó molekulák mérete
 A membrán pórus nagysága (a pórusok átmérője <0,4nm – kis, vízoldékony molekulák jutnak át)
 Pozitív vagy negatív töltéssel rendelkeznek

Passzív diffúzió: Nem igényel energiabefektetést!

Apoláros anyagok (pozitív és negatív részecskék nincsenek szeparálva) – jól oldódnak a membránlipidekben
A passzív diffúzió intenzitása
 molekula lipid-víz megoszlási hányadosa, lipidoldékonyság
 A membrán és az intracelluláris tér között – az egyensúlyi helyzet – addig tart amíg a membrán két
oldalán az ionizálatlan molekulák száma nem egyenlő

Aktív transzport: A vegyületek koncentrációgradiens ellenében való energiaigényes szállítása

 Nélkülözhetetlen eleme a hordozó – karrier, pumpa – ami a membrán alkotója
 A karrier fehérje szelektíven megköti a szállítandó molekulát
 A transzport telíthető, az intenzitása hőmérsékletfüggő
 Influx (bemenő) és efflux (kimenő) transzporterek
Endocitózis: = a sejt plazmamembránja körülforgatja, bekebelezi a különböző részecskéket
 A sejt felszínére adszorbált részecskéket – baktériumok, vírusok, gyógyszerkristály – a sejt
fagocitózissal veszi fel
 Az oldatban levő molekulát pinocitózissal
 A sejtbe jutott membrándarabokból a lizoszómák enzimei kiszabadítják a bekebelezett
partikulumot, gyógyszert
 Aktuális felhasználása az endocitózisnak - liposzómákba zárt vagy monoklonális antitestekhez kötött
vegyületeket juttatva be a szervezetbe, felhalmozódnak, majd kiszabadulva terápiás hatás kevesebb
mellékhatással érvényesül.

2.Antianginás szerek: nitritek, nitrátok:

 leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek
 a hatást a molekuláról lehasadó NO fejti ki
 A nitrátszármazékok legnagyobb része a májban, kisebb százalékban a simaizmokban
metabolizálódik
 az izoszorbid-mononitrát készítmények – változatlanul vagy glukuroniddal konjugált formában
ürülnek

Nitritek és nitrátok:
Mellékhatások:
• fejfájás, szédülés, arckipirulás, hányinger
• a vérnyomáscsökkenés ájuláshoz, reflexes ritmuszavarhoz vezethet
• Nitráttolerancia = a gyógyszerhatás csökkenése, illetve megszűnése
• kivédése – az adagolási séma megváltoztatása, az adagolási szünetekben egyéb antianginás szer
alkalmazása
Terápiás javallatok:
• különböző típusú anginás rohamok megelőzése és kezelése
• posztinfarktusos anginás rohamok és a bal szívfél elégtelenség kivédése
Ellenjavallat: hipertrófiás obstruktív kardiomiopátia ; kardiogén shock ; akut hipotóniás állapotok;
pericarditis ; agyvérzés esetén

Készítmények: Nitroglycerin : Az anginás roham kezelésére, megelőzésére

Hatásai:
• a coronaria keringés fokozása
• csökkenti az artériás nyomást és a koszorúerek-ellenállását
• csökkenti az oxigén-fogyasztást, és megnyitja a kollaterálisokat,
Beviteli utak: tabletta, kapszula, aeroszol, spray, kenőcs, tapasz és injekció
• Aeroszol, spray szájnyálkahártyára alkalmazva, illetve szublinguális tabletta 2-3 percen belül kifejti
erős, ½-1 órán át tartó értágító hatását
• Kapszula, tabletta esetében a hatása később kezdődik és kb. 3-5 óráig tart
• Kenőcs formájában alkalmazva a hatás lassan alakul ki és kb. 7 óráig tart
• Tapaszok esetében a hatás szintén lassan fejlődik ki, de 2-24 óráig tartó egyenletes vérszint alakul
ki
Adagok:
• szublinguális tabletta esetén 0,5-1 mg
• spray, aeroszol esetében 0,4 mg
• intravénás injekció során 5-200 μg/perc, roham alatt
• a retard tabletták, kapszulák napi adagja 2,5-13 mg 7
 Isosorbid dinitrát: a simaizomzat ellazításán keresztül ható értágító és antianginás szer
• Prodrug, a májban metabolizálodik aktiv metabolittá (mononitrát)
Javallatok:
• krónikus angina pectoris
• az infarktus szekunder prevenciója
• pangásos szívelégtelenség
• portális hipertónia
• pulmonális hipertónia
• a száj nyálkahártyájáról, a gyomorból lassabban szívódik fel – hatás kb. 8 óráig tart
• Szublinguális tabletta és spray formájában a hatás 5-10 perc alatt fellép és kb. 1 óráig tart
Isosorbid mononitrat:
• A dinitrat aktív metabolitja
• Hatása ½-2 óra alatt alakul ki és tartós (12-14 óra)
• Tabletta és kapszula formájában

A nitrátokhoz hasonló szerkezetű készítmények:

Molsidomin:
• hatása a NO-n keresztül valósul meg – a májban képződő aktív metabolitjából szabadul fel
• tolerancia - ritkábban
Nicorandil:
• nikotinamid-nitrát szerkezetű vegyület
• hatását, mint NO-donor és mint az ATP-függő Kcsatornák serkentője fejti ki
• csökkenti a szív elő- és utóterhelését, tágítja a coronariákat
 2.tétel
1.A gyógyszerek felszívódása a gyomor-bél rendszerből.
2.Antianginás szerek: Ca-csatorna gátlók, Béta-blokkolók.
Felszívódás gyomorból:
 Nagy felület, bő vérellátás
 Alacsony pH  bázikus gyógyszerek ionizálódnak nem szívódnak fel a gyomorból
 (Savas, semleges vegyületek felszívódnak)
 A belekből történő felszívódás a döntő! Viszont a felszívódás sebességét a gyomor ürülése is
meghatározza: Testhelyzet, Teltség, fogyasztott táplálék mennyisége, Pszichés állapot
Felszívódás belekből:
 Nagy felület – bélbolyhok
 pH 5-6 – bázikus karakterű gyógyszerek felszívódása
 Első 1-2 m-en befejeződik a felszívódás (jejunum)
 Főleg passzív diffúzió, de endocitózis, aktív transzport is
 Áthaladás sebessége – hasmenés
 First pass effect
 Rectális adagolás:
o Ha a beteg nem működik együtt
o Ha gyomorirritációt okoz
o A hatóanyag nagy része egyből a szisztémás keringésbe jut

Ca-csatorna gátlók: szelektíven gátolják a kalcium sejtbe való beáramlását, befolyásolva a membrán
kalciumcsatornáinak a működését
 A Ca-csatornák szerepe:
o a szív ingerképző és ingerületvezető sejtjeinek és a simaizom ingerképző folyamataiban
o a szív munkaizomzatának a depolarizációs mechanizmusaiban
Kémiai szerkezet szerinti osztályozás:
Csoport Készítmények
Fenilalkilaminok verapamil, gallopamil, tiapamil, anipamil
Difenilalkilaminok fendilin, bepridil
Dihidropiridinek (DHP) nifedipin,nitrendipin, isradipin,amlodipin, felodipin
Benzothiazepinek diltiazem
Difenilpiperazinok cinnarizin, flunarizin
Egyéb pinaverin, lifarizin

Farmakodinámiás tulajdonságaik alapján:

A.Sejtmembránon ható szerek
1.Ca2+-beáramlás-gátlók
1.1.szelektív CaChB a gyógyszerként alkalmazott szerek nagy része
1.2.nem szelektív CaChB, a Na+-csatornára / bepridil, fendilin, lidoflazin, pinaverin, fluspirilen
más receptorra vagy enzimre is hatnak
2.Na+-Ca2+ cseremechanizmus gátlói amilorid
B.Sejten belül ható szerek
1.Szarkoplazmatikus retikulumra ható szerek gallopamil, anipamil, diltiazem, dantrolen, TMB8
2.Mitokondriumokra hatók gallopamil, anipamil, rutenium vörös
3.Kalmodulinantagonisták fendilin, felodipin, trifluperazin, dibucain, pimozid,
haloperidol, calmidazolium
Kalciumcsatorna-gátlók: Farmakológiai hatások:
 Szövetszelektivitás
o csökkenti a mellékhatások gyakoriságát
o a dihidropiridinek például szelektíven hatnak az erekre
 értágító hatás
o artériás értágítás – jelentős
o a vénás rendszerre kisebb mértékű
 szívre gyakorolt hatások
o negatív kronotrop és inotrop hatás – verapamil, diltiazem
o a nifedipin in vivo: szívfrekvencia- és kontrakciófokozódás

Kalciumcsatorna-gátlók: Terápiás indikációk:

Ischaemiás szívbetegségek: több támadásponton fejtik ki hatásukat
 az arteriolás rendszer perifériás ellenállásának a csökkentése
 tágítják a koszorúereket és megnyitják a kollaterálisokat → javul az isémiás terület vérellátása
 szövetprotektív hatás:
o a szabad gyökök szintjének a csökkentése
o a trombocitaaggregáció gátlása
o a tromboxán A2 szintézisének a gátlása
 Szövespecificitásuk – egyes vegyületek nem egyformán hatnak a különböző típusú isémiás
szívbetegségekben
 Β-blokkolókkal való együttadás esetén – óvatosság – hasonló szívhatások
 Ritmuszavarok
 verapamil és diltiazem
o A sinus- és az atrioventricularis csomó Ca++ áramát csökkentik
o Megszüntetik/mérsékelik a szupraventrikuláris és a reentry arrhythmiákat
o Hipertónia
 Minden típusú hipertóniában
 érfalvédelem
 Szívhypertrophia kivédése
 Agyvérzés gyakoriságának cökkenése
 A vese működésének megőrzése
 Perifériás érszűkületek
o ! azokban az érszűkületekben, ahol a betegség oka érfalszpazmus
o Reológiai hatások:
 javítják a vörösvértestek rugalmasságát, deformabilitását
 gátolják a trombociták aggregációját → csökkentik a vérviszkozitást, javítják a vérátáramlást
 cinnarizin
 Arterioszklerózis: isradipin – csökkenti az LDL- és a VLDL-koleszterin szintjén és növeli a HDL-
koleszterin koncentrációját
 Ischaemiás agyi keringési zavarok: nimodipin
 Vesebetegségek
o nem csökkentik a vese vérátáramlását
o nem okoznak nátrium és vízretenciót
o védő hatás – krónikus veseelégtelenségben
 Gyomor-bél betegségek
o szelektív hatás a belek simaizmaira
o emésztőrendszer motilitászavarainak kezelésére
 Egyéb alkalmazási területek
o scleroderma
o asthma
o migrén, szédülés
o epilepszia
o zajártalom
β-adrenerg receptor blokkolók:
Antianginás hatás
 Csökkentik a szívizom oxigénigényét
 Gátolják a stressz-stimulusok hatását
 Lassúbb szívfrekvencia + a kontreakciós idő csökkenése → Csökken a szív munkája →
Kisebb myocardialis oxigénigény
Klinikai alkalmazás
 Kis dózis – csökkenti az infarktusos betegek mortalitását
 + nitrátok: kiegészítik egymást
 + nifedipin
 + verapamil, diltiazem – negatív inotrop hatás, ingervezetés-gátlás összeadódnak → veszélyes
 spasticus anginákban – nem alkalmazzuk
 3. tétel
1.A gyógyszerek felszívódása egyéb helyekről.
2. Negatív kontrasztanyagok.
Felszívódás szájüregből:
 Kis felület, de bő vérellátás, vékony epithelium
 pH 6 – enyhén bázikus vegyületek felszívódhatnak
 Azonnal szisztémás keringésbe jut a gyógyszer
 Szublingualis tabletta, spray
 Szájban oldódó tabletta
 pl: strepsils, nitromint, tensiomin

Felszívódás a tüdőből:
 Nagy felület (50-100 m2), vékony membrán, jó vérellátás
 Megoszlási hányados – vér-gáz megoszlási hányados
(egyensúly kialakulása, ha a vegyület parciális nyomása a vérben és az alveoláris térben egyenlő)
 Aeroszolok (részecskeméret), inhalációs anesztetikumok

Felszívódás a bőrről:
 Nagy felület, jó vérkeringés, de elszarusodó laphám
 Nagy lipid-víz megoszlási hányadossal rendelkező hatóanyagok felszívódása jó
 Tapaszok
 Liposzómához kötött gyógyszerek (bőrben képez raktárt)

Parenterális felszívódás:
 intramuscularis és subcutan a leggyakoribb
 Lipid-víz megoszlási hányados, viszkozitás, pH, koncentráció, volumen,…
 intravénás beadás esetén nem beszélünk felszívódásról ( gyors hatás, biztos bejutás a
vérkeringésbe, szövetizgató gyógyszerek)

Negatív kontrasztanyagok.
 O2, CO2, víz, metilcellulóz-oldat
 Gyengébben abszorbeálják a röntgensugarakat, mint a környező szövetek
 Olcsók, nem toxikusak
 Legfőbb veszélyük a légembólia
 Alkalmazásuk: Szervek közé (pl. retroperitoneum)
 Üregekbe (pl. agykamrák, húgyhólyag)
 Kettős kontraszt vizsgálat
 E-Z-GAS: -Citromsav és Na-bikarbonát
o A gyomorban CO2-t fejleszt
o Kettőskontraszt vizsgálatoknál BaSO4-tal kombinálva alkalmazzák
 4.tétel
1.A gyógyszerek eloszlása.
2. MRI kontrasztanyagok.
Disztribúció- Eloszlás: Eloszlás jelentése = a gyógyszer a szisztémás keringésből a szövetekbe jut
 Befolyásoló tényezők:
o Kapillárisok permeabilitása
o Szövetek vérellátása, a perfúzió sebessége
o A gyógyszer plazma- és szövetfehérjékhez való kötődése
o A lokális pH értéke
o A transzportmechanizmusok fajtái
o A szöveti membránok permeabilitási tulajdonságai
Kapillárisok permeabilitása
 A gyógyszermolekulák a kapillárisokból a sejt közötti térbe gyorsabban jutnak át
 A kapillárisok endothelje laza felépítésű, hézagain a fehérjéhez nem kötött, oldott molekulák a
méretük és nem a lipidoldékonyságuk folytán, a vérnyomás erejével az intersticiális térbe jutnak
 A máj és a vese kapillárisai nagy áteresztő képességűek, a KIR kapillárisai kevésbé
Szelektív akkumuláció (felhalmozódás)
 A gyógyszerek nem egyenletesen oszlanak el
 Függ: szervek szövettani, kémiai felépítése, vérellátása
 VESE: perctérfogat 20-25%, így sok gyógyszer felhalmozódik  kiválasztás
 TÜDŐ: perctérfogat 100%-a, nagy felület, főként bázikus vegyületek akkumulációja
 ZSÍRSZÖVET: nagy lipid-víz megoszlási hányadossal rendelkező vegyületek
a raktározódó vegyületek hatástalanok, de újra felszabadulhatnak (pl. nyújtott felszívódás, fogyás)
 CSONTSZÖVET: Ca2+-nal komplexet képző gyógyszerek lerakódása (tetraciklinek)
 MELANIN: retina pigmentje, látászavarok
Biológiai barrierek
 Vér-agy gát
o KIR védelme
o Tight junction (endothelsejtek közötti szoros kapcsolat)
o Aktív efflux mechanizmusok (MDR1 – multidrug resistance)
o Gyulladás, újszülött  sejtek közötti kapcsolat lazább!!
 Placenta barrier
o Lipoid-víz megoszlás, molekulaméret
o Efflux mechanizmusok
o Magzati máj nem fejlett!!!
 Here-vér gát ~ placentabarrier

Fehérjekötődés:
 A kötött vegyület nem tudja elhagyni a vérpályát  befolyásolja az eloszlást, lebomlást, kiürülést
 A kötött vegyületek nem vesznek részt a hatásban
 Egyensúlyi állapot: szabad gyógyszer+fehérje= fehérje-gyógyszer komplex
 Interakció forrása
 Szérumfehérje eltérések patológiás folyamatok révén!
MRI kontrasztanyagok.
 Noninvazív képalkotó eljárás, mely bármely síkban képes felvételt készíteni
 Mágneses mezőben eltolják a protonok tengelyét
 Az erőtér megszűnése után a proton visszatér eredeti helyzetébe, és fotont sugároz ki
 Jelenlegi tudásunk szerint káros mellékhatása nincs

Kontrasztanyagok:
o A szervezetben nem metabolizálódnak
o Az MR kontrasztanyagok általában biztonságosabbak a jódozott kontrasztanyagoknál
o Intravaszkulárisan adhatók
o Terhesség és szoptatás alatt is alkalmazhatóak
o Újszülötteknek is adhatóak
o Intravaszkulárisan adhatók
o Korai allergiás reakciók előfordulhatnak, de késői reakciók egyáltalán nincsenek
Paramágneses MRI kontrasztanyagok
 Mangán- vagy gadolíniumvegyületek
 A T1 relaxációs időt rövidítik
Mangafodipir (TESLASCAN)
 Az érpályában a mangánt leadja, mely az ép májszövetben dúsul fel
 Indikációi: máj daganatos megbetegedései
Gadolíniumvegyületek
 A gadolíniumot kelátkomplexben tartalmazzák
 Intravaszkulárisan adjuk őket
 Angiográfiára és teljes test MRI vizsgálatra egyaránt alkalmasak
 Vesén keresztül ürülnek: végstádiumú vesebetegeknél nefrogén szisztémás fibrózist
okozhatnak! (súlyos vesebetegeknek TILOS adni)
 Gadopentetate (MAGNEVIST); Gadodiamide (OMNISCAN); Gadobutrol (GADOVIST); Gadoterate
(DOTAREM); Gadobenate (MULTIHANCE)

Szuperparamágneses MRI kontrasztanyagok

 A T2 relaxációs időt rövidítik
o Vas-oxid tartalmú készítmények
o Ferucarbotran (RESOVIST)
o A retikuloendoteliális rendszer (RES) sejtjei veszik fel
o T2 súlyozott felvételen az ép szövet élesen elkülönül a daganatos szövetektől
o Indikációi: RES vizsgálata
 Máj
 Nyirokcsomók
 Lép
 5.tétel
1.A gyógyszerek metabolizmusa.
2.Ultrahangos kontrasztanyagok

Metabolizmus- Átalakulás: Gyógyszer-metabolizáló enzimek

 Metabolizmus jelentése = a gyógyszer a szervezetben kémiai átalakuláson megy át
 Cél: gyógyszerhatás megszűnése, vízoldékonyság növelése (növeli a kiürülést)
 Kulcsszerv a MÁJ, de más szervekben is történik metabolizáció: tüdő, vese, bélnyálkahártya, bőr,
placenta
Metabolizmus 1.fázis:
 Mikroszomális oxidáció:
o Helye: endoplazmatikus reticulum (ER)
o Főként lipofil vegyületek (ezek tudnak bejutni az ER-be)
o Enzimek: CYP-450 (citokróm p450) és FMO (flavin-monooxigenáz)
o Szükséges hozzá: NADPH, O2, enzimek
 Nem mikroszomális oxidáció:
o Helye: mitokondrium, citoplazma
o Enzimek pl: alkohol-dehidrogenáz, MAO – szubszrátspecifikusak
 Redukciós átalakulások:
o Helye: mikroszóma, sejtplazma, bélbaktériumok
o Nem annyira gyakori
o O2 jelenlétében gátlódik
 Hidrolízis:
o Helye: ER és citoplazma
Metabolizáció 2. fázis:
 Energiaigényes folyamat
 Enzim jelenléte szükséges
 Fokozzák a vízoldékonyságot
 Az aktív csoportok (ahol a konjugátumok ki tudnak alakulni) sokszor az 1. fázis alatt keletkeznek.
 Glükuronidkonjugációk:
o Helye főleg az ER
o leggyakoribb
o glükózglükuronsav (nagy mennyiségben áll rendelkezésre)
o Endogén anyagok metabolizmusában is fontos szerep (bilirubin, újszülöttek sárgasága)
o Enterohepatikus körforgás
 Szulfátkonjugáció:
o Második leggyakoribb átalakulás
o Enzim: szulfotranszferáz
o Helye: citoszol (májsejtek)
 Metilezés:
o Enzim: metiltranszferáz
o Helye: ER, citoszol (máj, tüdő, vese)
o ! Csökkenti a molekula hidrofil jellegét!
 Acetilezés:
o Enzim: N-acetiltranszferáz
o Kofaktor: acetilkoenzim-A (acetil-Co-A)
o Máj, tüdő, vese, belek
  Aminosav-konjugáció:
o Leggyakoribb a glicin
 Glutationkonjugáció:
o Glutation= Gly-Cys-Glu
o Paracetamol!
Ultrahangos kontrasztanyagok.
 Az ultrahang megtörését, visszaverődését, szóródását alakítjuk képpé
 Kis energiaigényű, a szervezetet nem károsítja
 Nem használ sugárzást a képalkotáshoz

Kontrasztanyagok:
 Az ideális UH kontrasztanyag
 Nem toxikus
 Intravénásan adható
 Képes átjutni a tüdőkapillárisokon
 Stabil
 Általában gázzal töltött mikrobuborékok
 Ultrahang hatására rezgésbe jönnek, és hangot adnak ki
 OPTISON, ECHOVIST, SONOVUE
 Kontraindikációk: súlyos szívelégtelenség, fokozott kisvérköri vérnyomás

Indikációi
o Ha kicsi vagy lassú az erek áramlása, vagy mélyen futnak, rossz szögben látszanak
o Az eltérő véráramlású területek közti különbségek kiemelésére (pl. vese, vagy májvizsgálat)
o Terápiás alkalmazás: a mikrobuborékokat aktív anyagokkal (pl. antikoaguláns) töltik fel, és
ultrahanggal „törik fel” őket az alkalmazás helyén
 6.tétel
1.A gyógyszerek kiürülése a szervezetből
2.Antibiotikum politika. Antibiotikumos kezelés alapelvei.
Exkréció- Kiürülés: a szervezetből történő kiürülés
 Gyógyszer hatástalanítása:
o Kiürülés  végleges
o Raktározás
o Redisztribúció
o Metabolizmus
 Biológiai membránok, ugyanazok a fizikokémiai tulajdonságok befolyásnak
1.Kiürülés a vesén keresztül:
 Meghatározó tényezők:
o Glomerulusfiltráció
o Aktív tubuláris szekréció
o Passzív tubularis visszaszívódás
o (Aktív tubuláris reabszorpció)
 A.Glomerulusfiltráció (GFR)
o Veseglomerulusok kapillárisai – pórusok – filtráció
o Ultrafiltrátum 190 l, vizelet 1,5 l
o Szabad gyógyszermoluklák kiválasztása
o Nagymolekulák esetén töltés! (anionok nehezebben filtrálódnak)
 B.Aktív tubuláris szekréció
o Transzporterek!
o Számos metabolit iránt nagy affinitás
o Nagy intenzitás  a plazmafehérjékhez kötött gyógyszereket is eliminálja!
 C.Passzív tubuláris visszavétel
o Vízvisszaszívás, koncentrálódás  vér irányába koncentrációgradiens (lipofil anyagok)
o Vizelet pH-ja: savanyú pH gátolja a bázikus vegyületek visszaszívását
forszírozott diurézis: bázikus – NH4Cl
savas – NaHCO3
 D.Aktív tubuláris reabszorpció
o Endogén anyagok visszavétele
o Exkréció szempontjából nem fontos, hatástanilag kihasználható
2.Kiürülés az epével:
 Máj sajátos vérellátása (vena portae, arteria hepatica)
 Epében akár ezerszeres koncentráció is kialakulhat a vérhez képest
 Szérumkötődés a májban sem akadály (sőt méretlimit sincs!)
 Enterohepatikus körforgás (D3-, B12- vitamin, folsav, de gyógyszerek is!)
3.Kiürülés a tüdőn keresztül
 Nincs speciális transzport
 Az alveoláris térben lévő nyomás határozza meg az irányt (vér/levegő) illetve keringési térfogat,
légzési frekvencia
 Gázok, illékony anyagok (pl. alkohol, mentol, kámfor, eukaliptusz)
4.Kiürülés a testnedvekkel
 Passzív diffúzió
 pH meghatározó – mirigyek exkrétuma általában enyhén savanyú  bázikus karakterű vegyületek
 Nyálmirigy:
 o beteg újra lenyelheti – nem feltétlenül ürül ki
 Verejtékmirigy:
o Elhanyagolható mennyiség, de helyi irritáció
 Tej:
o pH 6,5  bázikus vegyületek felszaporodhatnak
o Csak szabad gyógyszer (fehérjekötés)

Antibiotikum politika:
Antibiotikum politika célja az antimikrobás szerek használatának racionalizálása (a helytelen és túlzott
antibiotikum használat elkerülése) a betegek jobb minőségű ellátása, a költségek csökkentése, a
rezisztencia kialakulásának és terjedésének megelőzése érdekében.
Az antibiotikum megválasztásának szempontjai:
 megfelelő dózisban és megfelelő ideig kell a terápiát folytatni
 olyan szereket kell választani, amelyek az infekció helyére bejutva ott terápiás koncentrációban
lesznek jelen
 egymással antagonista szereket nem szabad kombinálni
 ha lehetséges, célzott terápiát kell folytatni
 ha lehetséges, -cid hatású szert kell választani
 célzott terápiára szűk, empírikus terápiára széles spektrumú szer való
 kombinációs terápia alkalmazása a rezisztencia elkerülése érdekében
Az antimikrobás kezelés alapelvei:
Antimikrobás kemoterápia = baktériumok, vírusok és gombák ellen alkalmazott gyógyszeres kezelés
Cél
 A kórokozó elpusztítása
Szeletív toxicitás
 az antimikróbás szer toxikus a kórokozóra és nem, vagy alig ártalmas a gazdaszervezetre
Hatás
 a mikroorganizmusnak olyan alkotórészére fejtik ki, amely az emberi sejtben nincs – pl. a merev
sejtfal
 vagy olyan életfolyamatát gátolja, amely az emlősszervezetben másképp megy végbe –
nukleinsavszintézis, fehérjeszintézis stb.
 7.tétel
1.Dózis-hatás összefüggések.
2.Antibiotikumok csoportosítása, alkalmazási formái, hatásspektruma.

Dózis-hatás összefüggés:
 Hatáserősség: Adott nagyságú hatás kiválasztásához szükséges gyógyszerkoncentráció
o Mértéke alapvetően függ az agonista affinitásától és intrinszik hatékonyságától
o ED50 (EC50): a fél-maximális hatás létrehozásához szükséges gyógyszerkoncentráció
o LD50 : letális dózis 50 –az egyedek fele elpusztul
o TD50 : toxikus dózis 50 –az egyedek felénél jelentkezik a toxikus hatás
 Terápiás index: TD50/ED50
 Hatékonyság (efficacy): Az adott szerrel elérhető maximális hatás mértéke
o Mértéke alapvetően függ az agonista intrinszik hatékonyságától
o Intrinszik aktivitás (IA): Megmutatja, hogy adott rendszerben 100% okkupancia mellett a szerek
a maximális hatás mekkora hányadát hozzák létre
 Teljes agonista: IA = 1
 Parciális agonista: 0 < IA < 1
 Antagonista: IA = 0
Hatásmód szerinti csoportosítás:
Hatás Gyógyszer
Baktériumfal felépítésének gátlása vancomycin
ß-laktámok
A nukleinsavszintézis gátlása rifampicinek
A DNS kettős spirál kialakulásának gátlása fluorokinolonok
A folsav szintézis gátlása szulfonamidok
trimethoprim
A fehérjeszintézis gátlása aminoglikozidok
tetracyclinek, chloramfenicol,
erythromycin, clindamycin
A DNS károsítása citotoxikus metabolitokkal Metronidazol
Nukleinsav-analógok Vírus ellenes szerek: zidovudin, acyclovir, ganciclovir

Kémiai struktúra szerinti csoportosítás:

ß-laktámok Egyéb antibiotikumok
 Penicilinek  Polymyxinek
 Cefalosporinok  Rifampicinek
 Carbapenemek  Fusidanok
 Monobaktámok  Nitofuranok
 Fosfomycin trometalol
 mupirocin
Aminoglikozidok Lincosamidok
Fluorokinolonok Tetracyclinek
Glycopeptidek Chloramfenicol
Imidazolok Sulfonamidok
Makrolidok Oxazolidinonok
 Azalidok
 Sreptograminok
 Ketolidok
Antibiotikumok alkalmazási formái:
Oki kezelés
 Alkalmazás:
– célzottan, empirikusan vagy profilaktikusan
Célzott kezelés:
 csak a kórokozó meghatározása után lehetséges
Empirikus kezelés:
 a kórokozó izolálása előtt megkezdett kezelés
Profilaktikus kezelés:
 perioperatív időszakban
 traumák után:
– tetanogén seb, koponya sérülés, szeptikus abortusz, bélperforáció
 fertőzés rizikó:
– fistula, eso-bronchiális fistula, vese-, epekő pangással
 szenzibilizáció:
– poszt-streptococcus szindróma
 prevenció fertőző kontaktus előtt:
– vastagbél műtét, fogászat, invazív vizsgáló módszerek
 krónikus betegek, immun-deprimáltak esetében

Az antibiotikum választás szempontjai:

 bakteriosztatikus szerek – gátolják a kórokozók szaporodását
pl: Clindamycin, Makrolidok, Tetracyclin
 baktericid szerek – megölik a kórokozókat (súlyosabb fertőzésekben vagy csökkent immunitású
páciensek)
pl: ß-laktámok, Vancomycin, Aminoglikozidok

Hatásspektrum:
 Szűk
 széles spektrumú antibiotikumokat
 szűk spektrumú antibiotikum
– antibiotikum csak egy vagy két kórokozó csoportra hat (pl. vancomycin, Gram-pozitívok ellen)
 széles spektrumú antibiotikum
– több kórokozócsoporttal szemben hatékony (pl. a carbapenemek jók Gram-pozitívok, Gram-
negatívok és anaerobok ellen is)
 Célzott terápia
– a lehető legszűkebb spektrumú antibiotikumot
 Empirikus terápiában
– különösen súlyos, életveszélyes infekciókban vagy ismerten multimikróbás kórképekben –
szélesspektrumú antibiotikum
 8.tétel
1.Receptorok
2.Antibiotikumokkal szembeni rezisztencia. Rezisztencia mechanizmusok.

Receptorok
 Agonisták: kötődnek a receptorhoz, és jelátviteli folyamatokat indítanak be (Teljes agonisták,
Parciális agonisták)
 Antagonisták: kötődnek a receptorhoz, de hatást nem váltanak ki, viszont gátolják az agonisták
kötődését
 Inverz agonisták: konstitutív receptoraktivitást gátló szerek
 Alloszterikus modulátorok: máshová kötődnek a receptoron, mint az agonisták; az agonisták
hatását/kötődését pozitív vagy negatív irányban képesek módosítani

A receptorok jellemzése, fajtái:

 Kémiailag fehérjék, Funkciójuk a ligandumok hatásainak közvetítése
 Ionotróp receptorok: Ioncsatornához kötöttek
 Metabotróp receptorok: Az agonista kötődésére szignáltranszdukciós mechanizmus indul meg, ami
felerősíti és közvetíti a hatást
o Fajtáik
 G-fehérjéhez kapcsolt receptorok
 Enzimhez kapcsolt receptorok
 Intracelluláris receptorok
Ionotróp receptorok:
 Részeik: Ligandkötő alegység; Ioncsatorna
 Agonista kötődésére kinyílnak, ionáramlás indul meg
o Depolarozáció
o Hiperpolarizáció
 Gyors (ms) jelátvitel jellemzi őket
 Példák: nACH receptor, Glutamát receptorok, GABAA receptor, IP3 receptor

G-fehérjéhez kapcsolt receptorok: Hét transzmembrán régió

 G fehérjék: α,β, μ alegység
 Ligandkötődésére az α alegység leválik és jelátviteli folyamatot indít el
 Sok esetben másodlagos hírvivő anyagok szabadulnak fel
 A jelátvitel másodperces nagyságrendű
 A G-fehérjék típusai: Gs (Adenilát-cikláz↑), Gi (Adenilát-cikláz↓), Gq (FoszfolipázC ↑)

Tirozin kinázhoz kapcsolt receptorok: Növekedési faktorok (pl. EGF, NGF, PDGF) és az inzulin receptorai
 Saját tirozin kináz alegységgel rendelkeznek
 Ligand kötődésére dimerizálódnak
 Keresztfoszforilációval különböző fehérjékre specifikus dokkoló helyek alakulnak ki
 Az elinduló foszforilációs kaszkád génexpressziós változásokat indít el

Tirozin kinázhoz asszociált receptorok: Citokinek és a prolaktin receptorai

 Nincs saját tirozin kináz alegységük; Janus kinázzal asszociálódnak
 Jak-STAT útvonal: génexpressziós változások következnek be
Intracelluláris receptorok: Szteroidhormonok, pajzsmirigyhormonok receptorai
 Inaktív állapotban a citoplazmában vagy a sejtmagban találhatóak
 Három alegység: Ligandumkötő alegység, DNS-kötő alegység, Transzkripció-aktiváló alegység
 Ligandumkötődés hatására dimerizáció jön létre
 A jelátvitel időtartama órákra, napokra tehető

Rezisztencia:
 természetes rezisztencia
o a baktériumok bizonyos antibiotikumokkal szemben soha nem voltak érzékenyek
o pl. a Pseudomonas aeruginosa a G-penicillinnel szemben
 másodlagos vagy szerzett rezisztencia
o az antibiotikum hatékonyságát, klinikai értékét messzemenően csökkenti
o A rezisztens mutánsok kiválasztódnak és elszaporodnak az antibiotikumok által elpusztított
érzékeny egyedek rovására
o A baktériumok átadják egymásnak a rezisztencia faktort
o plazmid transzfer

Rezisztencia mechanizmusok:
 Az antibiotikum kémiai szerkezetének megváltoztatása
o lebontás: esszenciális kémiai kötést hasít az antibiotikum molekulában, β-laktámok
o enzimatikus modifikáció: az antibiotikum molekula valamely funkciós csoportjának
szubsztitúciója, az aminoglikozid rezisztencia legfontosabb mechanizmusa
 Az antibiotikum intracelluláris koncentrációjának csökkentése
o permeabilitás csökkenése: intrinzik rezisztencia
- Gram-negatívok és Mycobacteriumok esetében nagy jelentőségű
o aktív efflux: méregtelenítésért felelős pumpák működése, makrolid rezisztencia fontos
mechanizmusa
 Az antibiotikum célpontjával kapcsolatos változások
o Target modifikáció: megváltozhat az antibiotikum célpontját jelentő molekula, fluorokinolokkal
szembeni rezisztencia valósul meg ilyen módon
o célpont túltermelése: megnőhet a sejtben jelenlévő célpont mennyisége is
- az AB nagyobb mennyisége szükséges, hogy a célpont funkciója zavart szenvedjen,
trimethoprimmel szembeni rezisztencia kialakulása
o célpont cseréje: a célpont mellett egyidejűleg hasonló funkciójú molekula termelődik, mely az
eredeti célpont funkcióját látja el, de az AB hatásának ellenáll
- pl. Enterococcusok cefalosporin rezisztenciája
o kerülő anyagcsereút kialakítása: noha az AB kifejti biokémiai gátló hatását, de az nem vezet a
baktériumsejt funkciózavarához, mivel a célpont funkcióját más folyamatok veszik át
o célpont védelme: a rezisztencia új fehérje termelését hozza létre, amely a célpont molekulát
megvédi az AB hatásától, makrolidokkal és aminoglikozidokkal szembeni rezisztencia fontos
mechanizmusa
 Az aktivációt igénylő antibiotikumok estében az aktiváló mechanizmus elvetése vagy megváltozása
o amennyiben az AB a célpont általi előzetes aktivációt igényel, a rezisztencia mechanizmus lehet
az aktiváció csökkenése vagy elmaradása, ennek oka lehet az aktiváló enzim aktivitásának
elvesztése vagy az aktivátor expressziójának csökkenése
o izoniazid antituberkulotikumokkal szembeni rezisztencia
 Az antibiotikumokkal szembeni tolerancia: ha egy adott, várhatóan baktericid szer –cid hatása
elmarad vagy bakteriosztatikus hatást fejt ki
 9.tétel
1.Antagonizmusok
2.Antibiotikumok mellékhatásai, toxicitás. Antibiotikus kombinációk.
Antibiotikum terápia sikertelenségének okai.

Antagonizmusok Antagonista: = nem aktiváló ligand

 Receptoriális:
o Reverzibilis kompetitív
o Irreverzibilis
o Allosztérikus (picrotoxin, ketamin, Mg-ion)
 Nem-receptoriális:
o Kémiai (só, komplex, csapadék; inkomp.)
o Élettani (biológiai) m3 bronchospazmus beta2 dil.
o Jelátvitel gátlása (sirolimus Il-2R jelátvitel)
o Farmakokinetika (enzimindukció, exretio fokozása)

 Kötődése nem okoz a receptorra jellemző konformáció-változást és jeltovábbítást

(okozhat másfajta konformáció-változást, ami viszont nem okoz sejten belüli jelátvitelt (pl.
allosztérikus antagonista. Itt a konformáció-változás csak az ortosztérikus kötőhelyet torzítja el,
deformálja))
 Kötődés: reverzibilis VAGY irreverzibilis
 Kötődés helye: (az endogén ligandhoz viszonyítva) ortosztérikus VAGY allosztérikus
 Kötődés helye: (az agonistához viszonyítva) szintópikus VAGY allotópikus

Kompetitív vagy nem kompetitív

 Kompetitív antagonizmus akkor alakulhat ki, ha az antagonista szintópikus, továbbá mind az
agonista, mind az antagonista reverzibilis.
 A kompetitív antagonizmus jellegzetes tulajdonsága, hogy az agonista koncentrációjának
növelésével mindig áttörhető (tehát ugyanaz a maximális hatás érhető el, csak több agonistával).
 Nem kompetitív antagonizmus akkor jön létre, ha az antagonista allotópikus

Mellékhatás és toxicitás:
 Diszbakteriózis: a széles spektrumúak és az orálisan bevittek esetében gyakoribb
 Allergia: szerves eredet (gombák termelte)
 hirtelen nagyszámú baktérium pusztulás és így nagy mennyiségű endotoxinnak a gyors kijutása
o erős, nagy adagban bevitt baktericid szer esetén
 Terhességben: biztonságosan a béta-laktámok (pl. penicillinek, cephalosporinok) és a makrolidek
 a beteg várható compliance-a és a kezelés költsége
o mindkettőt nagymértékben befolyásolja a kezelés várható időtartama is

Antibiotikum-kombináció adása:
 szinergista hatás: nagyobb klinikai hatékonyságot tudunk biztosítani
o pl. a Pseudomonas aeruginosa ellen a béta-laktámok és aminoglikozidok szinergista
hatásúak
 az antimikróbás spektrumot szélesíteni akarjuk
 várható a rezisztencia kialakulása, így biztonságból többféléből adunk (pl. TBC krónikus kezelése)
Hátrányok
 több a lehetőség mellékhatások kialakulására
 több antibiotikum ellen keletkezik rezisztencia
 nagyobb a költség
Indokolt kombinációk alkalmazása
 Nem társítható bakteriosztatikus és baktericid szer
o Kivétel:
 Penicillin+Cloramfenicol alternálva 24 órában, agytályog esetén
 és azonos családból származó szerek nem társíthatók

Az antibiotikus terápia sikertelenség leggyakoribb okai:

 a beteg lázát nem bakteriális infekció okozza
o vírus,
o vagy a láz autoimmun betegség vagy malignus folyamat következménye
 az antibiotikum nem hat a kórokozóra annak természetes vagy szerzett rezisztenciája miatt
 a kezdetben érzékeny kórokozó a terápia folyamán rezisztenssé vált az alkalmazott antibiotikumra
 kórokozó váltás történt
 az antibiotikum nem ér el megfelelően magas koncentrációt az infekció helyén
 nagyobb tályog, obstrukcióhoz kapcsolódó infekció csak ritkán gyógyul sebészi vagy eszközös
beavatkozás nélkül
 idegentest felületén megtapadó baktériumokkal szemben az antibiotikum hatása jelentősen
csökkent
 a beteg súlyos alapbetegsége, kora, csökkent immunitása
 10.tétel
1.Agonisták.
2.Béta-laktámok: penicilinek.

Agonista: = aktiváló jellegű ligand,

 kötődve megváltoztatja a receptor konformációját, ezzel aktiválja a receptorra jellemző jelátviteli kaszkádot
 Származás: endogén VAGY exogén
 az endogén ligandszinte mindig agonista
 Kötődés: reverzibilis VAGY irreverzibilis
 Kötődés helye: (az endogén ligandhozviszonyítva)ortosztérikusVAGY allosztérikus
 Ortosztérikus= ugyanahhoz a kötőhelyéhez kapcsolódik, ahová az endogén agonistais
 Allosztérikus= más kötőhelyhez kapcsolódik
Az allosztérikus enhancer vagy modulátorolyan ligand, ami önállóan nem vált ki hatást, de fokozza egy
(másik helyre) bekötődött agonista hatását.

A válasz nagysága szerint: teljes (full) VAGY parciális:

 Biológiai értelemben az agonista hatékonysága függ:
o A molekula saját tulajdonságaitól: intrinsic efficacy – a receptor képes-e a legelőnyösebb
konformációba hozni. A kulcs-zár elmélet megdől (van olyan kulcs, ami csak kicsit nyitja ki)
o Az adott szövet jellemzőitől – a receptorszám, másodlagos jelátvitel erősítése – így ugyanaz
a szer esetleg egyik szövetben full, másikban parciálisként viselkedhet

A kiváltott válasz „iránya” alapján: „rendes” VAGY inverz

 Inverz: olyan receptorok esetén, amelyek konstitutívan aktívak (ligand nélkül is) gátolja a spontán
aktivitást
 megváltoztatja a receptor konformációját (=agonista), de másképp, így jelátvitelt aktivál, de azt is
másképp

 Az agonista c és a kiváltott hatás nagysága között nem egyszerű a reláció
 A hatást számos egyéb folyamat befolyásolja, főképp a másodlagos jelátviteli utak
 Ezt matematikailag leírni bonyolult
 A lényeg: adott szövetben az agonisták hatékonysága az intrinszik hatékonyságuktól függ; a potens-ségük
pedig mind a Kd-tól (affinitás), mind pedig az intrinszik hatékonyságtól
 Más-más szövetben pedig mindezt még a receptorsűrűség is befolyásolja, tehát pl az 1es szövetben
mind2 szer full agonistának tűnik, egy másikban a B szer már csak parciális

Béta-laktám antibiotikumok: Penicillinek

 a Penicillium notatum anyagcsereterméke
Csoport Gyógyszer
Alappennicillinek
 Benzilpenicillinek Penicillin G
fenoxipenicillinek Penicillin V, penamecillin
Staph. B-laktamázzal szemben R penicillinek
 izoxazolilpenicillinek Oxacillin, flucloxacillin, nafcillin
 Szélesített spektrumú penicilinek Ampicillin, amoxicillin
 Aminopenicillinek Ampicillin+sulbactam
 B-laktamáz-gátló kombinált Amoxicillin+clavulansav
aminopenicillinek
 Karboxipenicillinek Carbenicillin
 Ureidopenicillinek Piperacillin
 B-laktamáz-gátlóval kombinált Piperacillin+tazobactam
ureidopenicillin

Penicillinek: Hatásspektrum
Staphylococcus aureus
 80%-a penicillin érzékeny volt
 Ma penicillin rezisztens (penicillináztermelés)
o a területi fertőzésekből kitenyésztett staphylococcusok 80.90%-a
o a kórházi törzsek 95-99%-a
 Penicillinázstabil származékok
 meticillin, oxacillin
o meticillin/oxacillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA),
o meticillin/oxacillin-rezisztens S. epidermidis (MRSE)
 Staphylococcus fertőzésekben
 elsőként választandó szerek ha bizonyított, hogy a kórokozó (még) érzékeny

Streptococcus pneumoniae és más Streptococcus törzsek

 még érzékeny penicillinre
 Streptococcus fertőzésekben a penicillinek ma is elsőként választandó szerek
E.faecalis
 fejlődését mind a penicillin, mind az ampicillin gátolja
 A baktericid hatás – penicillint + aminoglikozid
A Gram-negatív coccusok: ma már a Neisseria gonorrhoeae törzsek között elterjed a béta-laktamáz
termelésen alapuló rezisztencia
Gram-negatív pálcák:
 E. coli, P. Mirabilis, a Salmonellák, Shigellák
 ampicillin rezisztencia földrajzi területek szerint változó
Haemophilus influenzae: 10-15%-a béta-laktamáz termelő, aminopenicillinre rezisztens
Anaerob baktériumok
 A szájflóra, a clostridiumok és a bacteroidesek jó része érzékeny penicillinre
 a B. fragilis ( hasi fertőzések) – penicillinrezisztens
Lyme kórban, aktinomikozisban és leptospirózisban: javasolt a penicillinek alkalmazása

Penicillinek: Mellékhatások:
 Allergia: a bőrkiütésektől az anafilaxiás shockig
o A penicillin G-re kialakult allergia az összes többi penicillinszármazékra is vonatkozik, sőt a
karbapenem csoportba tartozó imipenemre is
o A cefalosporinokkal való keresztallergia – kicsi, 10% alatt
o anamnézis
o a bőrpróba elvégzése a G-penicillin alkalmazása elött (IgE - anaphylactoid reakció)
 Epilepsziás roham: csak megadózisok (napi 20 milió egység feletti) esetén
 potenciálhatjákaz orális antikoagulánsok vérzésfokozó hatását: hosszabb kezelés esetén
  GI tünetek
o Transzaminázszint-emelkedés
o dysbakteriosis
o hasmenés
o Máj és vese károsító hatás

Penicillinek: Keszítmények:
G-penicillin
 kristályos por formájában kerül forgalmazásra, ezt oldják fel injekció előtt
 Adagja: 50.000-250.000 NE/kg/nap, 4-6 óránként
Retard készítmények
 elhúzodó hatásidő
 krónikus fertőzésekben
 A szifilisz kezelésére használják őket, valamint poliarthritis rheumatica és más krónikus
Streptococcus-fertőzések profilaxisára vagy kezelésére
Orálisan adható penicilinek
 phenoxymetilpenicillin vagy V-penicillin
 Per orális biodiszponibilitásuk 50% körüli
 Javallataik:
o felső légúti Streptococcus-fertőzésekre
Penicillinázrezisztens penicillinek
 methicillin – az első képviselő
 oxacillin, flucloxacillin, nafcillin
Aminopenicillinek
 ampicillin és az amoxicillin – széles spektrumú penicillinek
 szájon át is adhatók
 könnyen és jól behatolnak a szövetekbe
 rezisztencia
 Hatásspektrum
o Gram negatívok (Bordatella pertussis, E. coli, Haemophillus influenzae, Klebsiella,
Salmonella, Shigella)
o Enterococcus fertőzésben elekciós szerek
 Javallatok:
o alsó és felső légúti fertőzések, sinuzitisz, otitisz,
o húgyúti infekciók, e
o meningitisz (főleg az amoxicillin),
o pertussis, listriózis
Ureidopenicillinek
 piperacillin
o gyakran a betalaktanázgátló és a liqurba is bejutó tazobactammal társítják
 Ps. Aeruginosa fertőzésekben hatékony
betalaktamázgátlóval kombinált penicillinek
 Sulbaktam + ampicillin
 Clavulánsav + amoxicillin – legyakrabban 125+500
 Piperacillin + tazobactam
 11.tétel
1.A szimpatikus idegrendszer felépítése, neurotranszmitterei. Szimpatikus hatások.
2.Béta-laktámok: cephalosporinok

A szimpatikus rendszer magjai a hypothyalamus hátsó laterális részén találhatóak, izgatásuk szimpatikus
túlsúllyal jár
Szimpatikus idegrendszer:
 A szervezetet fokozott aktivitásra készteti
 A vázizmok vérellátása nő
 Koszorúerek tágulnak
 Pulzusszám, szívműködés, vérnyomás nő
 Pupillák tágulnak
 Hörgők tágulnak, légzés nő
 Vércukorszint nő
 Gyomor-bélrendszer működése csökken
Kémiai ingerátvitel:
 Idesejt Ingerület akciós potenciál (depolarizáció)
 Axon
 Depolarizálódik a szinapszis végkészüléke
 Ca-ionok beáramlása
 Neurotranszmitter felszabadulás a vezikulumokból

Neurotranszmitterek:
 Acetilkolin:
o a ganglionban
o a paraszimpatikus végkészélükeken (Nikotinerg és Muszkarinerg)
 Noradrenalin:
o postganglionáris szimpatikus neuron
o kivétel izzadságmirigy, ahol a postganglionáris szimpatikus idegből Ach (acetil-kolin)
szabadul fel
 Inaktiválás:
o Enzimatikus
o Uptake
Szimpatikus idegrendszer:
Agykérgi területek izgalma= vészhelyzet:
 Hypothalamuson keresztül - szimpatikus izgalmi tünetek
 Szimpatikus központok:
o Gv. háti és ágyéki szakasz
o praeganglionáris rostok 2 féle dúcrendszerbe futnak és kapcsolódnak át
1. Paravertebrális dúclánc
a. Gerinc két oldalán helyezkedik el
b. Bőr, erek, szív, hörgők, szem szimpatikus posztganglionáris rostjai indulnak ki
2. Praevertebralis ganglion
a. Gerinc előtt a nagy erek szomszédságában
b. Emésztő-, kiválasztó-, nemi szervek szimpatikus posztganglionáris rostjai indulnak ki
3. Mellékvesevelő
a. Módosult ganglion ezért Ach az NT és N-Ach receptoron hat
Szimpatikus hatások:
 A SZIR fokozott erőkifejtésre teszi alkalmassá a szervezetet
 Pulzusszám nő
 Szívmunka fokozódik
 Vérnyomás nő
 Pupillák tágulnak
 Vázizom erei dilatálnak
 Koszorúserek tágulnak
 Hörgők tágulnak
 Vércukor emelkedik
 Gyomor és bél motilitás csökken

Béta-laktám antibiotikumok: Cefalosporinok:

 penicillinekhez hasonló szerkezetű, béta-laktám-vegyületek
 a baktériumsejtfal felépítését akadályozzák – PBP-hez kötődés
 első generációs származékok – a staphylococcusok PBP-jeihez kötődnek
 második és ! a harmadik, negyedik generáció tagjai – a Gram-negatív pálcák PBP-je iránt
 ellenállnak a staphylococcus által termelt béta-laktamáz hatásának
 a második és harmadik generációs származékok stabilak a Gram-negatív pálcák béta-laktamázaival
szemben is
 az E. faecalis minden jelenleg elérhető cefalosporinra rezisztens
 Az első négy generációban a generáció számának növekedésével!!!!!:
- fokozódó Gram - aktivitás
- csökkenő Gram + aktivitás
- növekvő ellenállás a béta-laktamázok iránt
 Hatástalanok: MRSA (kivéve az ötödik generáció), Enterococcusok, Listeria, anaerob baktériumok
(kivéve: cefoxitin), Rickettsia, Legionella pneumophila, Chlamydia, Mycoplasma

Cefalosporinok: Mellékhatások:
Allergiás jelenségek
 urticaria, morbilliform kiütés, eosinophilia, szérum-betegség
 penicillinallergiások mintegy 10%-a túlérzékeny cefalosporinokra is
Gyomor-bél panaszok
 hasmenést főleg az epén át nagy töménységben kiválasztódó készítmények (cefoperazon,
ceftriaxon)
Hematológiai mellékhatások
 hemolítikus anémia
 granulocitopénia
 thrombopénia
 Disulfiram-szerű hatás

Cefalosporinok: Klinikai alkalmazás:

ELSŐ GENERÁCIÓS CEFALOSPORINOK (cefazolin)
 Kiváló Gram-pozitív coccusok (staphylococcus, sterptococcus) ellenes aktivitás
 penicillináztermelő staphylococcusok és penicillinrezisztens pneumococcusok ellen
 Egyes Gram negatív fertőzésekben (Klebsiella, Coli)
 hatásspektrumuk egyesíti a penicillin, az ampicillin és az oxacillin hatásspektrumát
Indikációs területeik
 a steril, steril-kontaminált műtétek antibiotikum profilaxisa
 az otthon szerzett légúti, húgyúti és bőr-lágyrész infekciók
MÁSODIK GENERÁCIÓS CEFALOSPORINOK
 Cefamandol, cefuroxim, cefoxitin
– injektábilis
 Cefaclor, cefuroxim-axetil és cefprozil
– p.o.
 kifejezettebb hatékonyság
– a Gram-negatívok ellen (Neisseria, Klebsiella)
 jóval jobb a szöveti penetrációjuk
 Akut légúti fertőzések
 Cefuroxim
– hatékonyabb H. influenzae ellen
– felezési ideje hosszabb és kevesebb a mellékhatása is
 Cefoxitin
– jelentős Gram-negatív anaerobok (pl. Bacteroides fragilis) elleni aktivitás
HARMADIK GENERÁCIÓS CEFALOSPORINOK
(cefixine,ceftriaxon,ceftibuten)
 Hatékonyabbak a Gram-negatív baktériumok ellen
 igen jó a szöveti penetráció (csontba is)
 magas liquor koncentráció
 a középsúlyos-súlyos infekciók (pl. meningitiszek) kezelésére
NEGYEDIK GENERÁCIÓS CEFALOSPORINOK
(cefepim, cefpirome)
 nagyobb béta-laktamáz stabilitás
 hatásosabbak néhány Gram-negatív, pl. az Enterobacter ellen
 Fontos tartalék antibiotikumok
 csak injektábilis forma
ÖTÖDIK GEN.:
 Ceftaroline fosamil (Teflaro),Ceftobiprole medocaril (Zeftera): Jók MRSA, penicillin rezisztens
pneumococcusok ellen is és a likvorba bejutnak
 Ceftolozan (Zerbaxa): Gram negatívak, főleg P. aeruginosa ellen; Tazobactammal kombinálják
 12.tétel
1.A katekolaminok raktározása, metabolizmusa.
2.Béta-laktámok: Carbapenemek, monobaktámok.

Katecholaminok: fenil-alkilamin-származékok, benzolgyűrű 3. és 4. helyén OH csoport van

 Végkészülékben: Szabad és kötött állapotban csak NA
A katekolaminok szintézisében szerepet játszó enzimek eloszlása a citoszolban ill. a vezikulában

A KA Raktározása:
Vezikulák:
 Nagy vesiculák:
o > 75 nm
o NA
o dopamin-β-hidroxiláz
o ATP – reverzibilisen kötött formában
o Secretogranin II – szerep az exocitózisban
o chromogranin A és B – a NA raktározását segítik elő (+ ATP + NA = komplexek)
o neuropeptid Y (NPY)
o enkefalinok
 Kis elektrondenz vesiculák:
o 50 nm
o chromogranin és neuropeptid nincs!
 Plazma (ingerület hatására nem szabadul fel)
o NA raktárak
o NA a hólyagocskákban féi. 24 óra, a plazmában féi. 2 óra
A vesiculába fel nem vett NA-t a mitokondriális MAO bontja el
Ingerület Ca2+ beáramlás NA felszabadul a vesiculákból R-ra (szinaptikus, nemszinaptikus, ill.:
pre- és posztszinaptikus)

A KA Raktározása:
Uptake – mechanizmusok
 Monoaminok újrafelvétele
o specifikus transzportfehérjékkel
o Na+-kotranszporttal
 NA újrafelvétele:
o Neuronalis (felszabadulási hely közelében)
o Extraneuronalis – a keringés útján (endothelsejtekbe, simaizomsejtekbe, szívizomsejtekbe)
 Uptake1: Gátlói:
o Nagy affinitású - cocain
o Maximális sebessége kicsi - amphetamin
o Szelektív NA-ra - TCA-ok
 Uptake2: Gátlói:
o Kis affinitású - szteroid hormonok (corticosteron)
o Maximális sebessége nagy
o NA és Adr.
Mindkettőt gátolja: phenoxybenzamin
Metabolizmus:
MAO: külső mitokondriális membránhoz kötött enzim
 adrenerg terminálisok, + glia- és májsejtek, bél epithélben
 MAO-A:
o agyban, KA-tartalmú neuronokban
 MAO-B:
o szerotonerg neuronokban, gliában
 MAO-A és MAO-B:
o >>> koncentráció – máj
COMT: A katecholgyűrű hidroxil csoportját metilálja
 DOMA VMA (periféria)
 DOPEG MOPEG (kpi.)
 2 fő metabolit a vizeletben is megjelenik

Glycopeptidek : Vankomycin és teicoplanin:

 bonyolult szerkezetű, nagy glikoproteinmolekulák
glikopeptidszintézis
transzglikoziláz enzim gátlás
baktériumsejtfal felépítése

Hatásspektrum
 baktericid hatás: a Staphylococcus aureus és epidermidis methicillin-érzékeny és -rezisztens törzseire
 Aktívak a clostridiumok (beleértve a C. Difficilet), a propionibaktériumok, az anthrax és a listeria ellen
Rezisztencia (ritka)
 a baktérium sejtfalát alkotó egyik aminosav megváltozása a vancomycin nem tud kötődni
(Vancomycin rezisztens Enterococcusok (VRE); Vancomycin-intermediate sensitive (mérsékelten
érzékeny: VISA) és vancomycin rezisztens (VRSA) S. aureus
Mellékhatások
 Red-man (vörös ember) szindróma
– a szer direkt hisztamin felszabadító hatásának a következménye
– a felső testfélre terjedő flush-t, és esetleg tenzióesést okoz
 Nefrotoxicitás és ototoxicitás
– inkább időseknél
 A teicoplaninnál
– igen ritkák
Klinikai alkalmazás
 MRSA, MRSE súlyos fertőzések
 Ampicillinrezisztens Enterococcus infekciók
 Str. Pn. meningitis

Újabb Glycopeptidek:
 Dalbavancin – Félszintetikus lipoglikopeptid
– MRSA ellen (vankomycin iránt mérsékelten érzékenység esetén is még jó lehet)
– Vankomycinre érzékeny Enterococcusok ellen
 Telavancin – Vancomycin származék
– S. aureus (MRSA és néhány vankomycin iránt mérsékelten érzékeny MRSA is)
– E. faecalis (ha vankomicinre érzékeny)
 13.tétel
1.Szimpatikus receptorok. Receptorhatások.
2.Aminoglikozidok.

Adrenerg receptorok:
 Két fő csoport: α, β  Alcsoportok
 Klinikailag csak α1, α2, β1, β2-receptor szelektív vegyületek vannak forgalomban
 Periférián α és β receptorok eloszlása nem egyenletes
o α1: Foszfolipáz C - IP3 – DAG - Ca2++ szabadul fel - simaizom összehúzódás
o α2 : cAMP szint csökken - K+ csat. nyit - hiperpolarizáció
o β : cAMP szint nő - β1(szívritmus és izomerő,renin felszabadulás), β2 (simaizom ernyedés,
glikogenolízis) β3 (lipolízis)

Szimpatikus hatások:
Receptor Elhelyezkedés Receptoraktivitás következménye
α1 Erek vasoconstrictio – vérnyomás emelkedés (!!!)
Bronchus szekréciócsökkenés
Hólyagsphincter összehúzódás
Méh motilitás fokozódás,összehúzódás
Prostata simaizom összehúzódás
Gyomor-bélrendszer összehúzódás a sphincter szintjén, motilitás csökken
Lép lépösszehúzódás
Szem midriázis (irisz sugárizmainak összehúzódása)
α2 Preszinaptikusan gátolja a KA felszabadulást a szinaptikus résbe (!!!) ,
Gyomor-bélrendszer Pancreas bélizmok elernyedése,
inzulinszekréció gátlása
β1 Szív + ino-, + chrono-, + dromotrop
Vese Renin elválasztás fokozása
Gyomor-bélrendszer Zsírszövet elernyedés
lipolízis fokozása
β2 Erek vasodilatatio (coronariák és vázizmok szintjén)
Légutak elernyedés
Húgyhólyag izmok elernyedés
Méh elernyedés
Máj glikogenolízis és glukoneogenezis fokozása

Receptor Elhelyezkedés G-protein Másodlagos Főbb funkciók

hírvivő
α1 effektor szövetek:simaizom, Gq ↑ IP3, DAG ↑ Ca2+, simaizomösszehúzódás,
mirigyek szekréció
α2 idegvégződések, Gi ↓ cAMP ↓ transzmitterfelszabadulás, izom-
néhány simaizom összehúzódás
β1 szívizom, juxtaglomerularis Gs ↑ cAMP ↑ szívritmus és
apparátus izomerő,reninfelszabadulás
β2 simaizom Gs ↑ cAMP ↑ simaizom-elernyedés, glikogenolízis
β3 zsírsejtek Gs ↑ cAMP ↑ lipolízis
simaizom Gs ↑ cAMP Érfal simaizom elernyedése a vesében
Aminoglikozidok:
 igen hatékony
 Dózisfüggő ölés +hosszú PAE
 baktericid
 potenciálisan toxikus antibiotikumok
 Szerkezetileg
– glikozidkötéssel összekapcsolt aminocukrok
Hatásmechanizmus
a riboszóma 30S alegységéhez kötődnek

a baktérium fehérjeszintézisének súlyos zavara

Hátránya
 a baktérium belső membránján való átjutás aktív transzport, oxigénigényes folyamat
 nem hatnak anaerob tályogban vagy hiperozmoláris vizeletben

Mellékhatások
 károsíthatják a VIII. agyideget és a vesét
 Toxicitás: Netilmicin - amikacin - tobramycin - gentamicin - neomicin - kanamicin - streptomicin
 Ototoxicitás
– a vesztubuláris rendszert is érintheti
– kisebb hallászavar, fülzúgás, -csengés
– Szédülés
– A károsodás a cochleában, illetve a Corti-szervben irreverzibilis
 Nefrotoxicitás
– enyhe és reverzibilis - súlyos és irreverzibilis vesekárosodás
– hemo-, mind peritonealis dialízissel eltávolíthatók
– fokozhatják az aminoglikozidok vesekárosító hatását
o nagydózisú furosemid, cisplatin, vankomicin, amphotericin B, foscarnet, radiológiai
kontrasztanyagok
 Ritka mellékhatások
– Allergia, bőrkiütések
– hányás, hasmenés
– zavartság

Klinikai használatban levő aminoglikozidok

Gentamicin származékok: Gentamicin, Netilmicin (félszintetikus)
Kanamycin-származékok: Tobramycin, Amikacin (félszintetikus)
Egyéb aminociklitolok: Streptomycin (antituberkulotikum), Neomycin (lokálantibiotikum), Spectinomycin
(gonorrhoea)

Hatásspektrum és javallatok
 a Gram-negatív aerob baktériumok ellen – E. coli, Klebsiella, Enterobacter, Acinetobacter,
Citrobacter spp., P. mirabilis, az indol-pozitív proteusok, Serratia, Pseudomonas törzsek
 aktívak – a staphylococcusok, a H. influenzae, a Neisseria törzsek többsége ellen – streptococcusok
o sok a rezisztens törzs
 hatástalanok – az anaerobok, az intracellularis, az atípusos kórokozók többségével szemben
 aminoglikozidokat önmagukban csak húgyúti infekciók kezelésére
Kombinációban
 ismeretlen kórokozójú szeptikus állapotokban széles spektrumú betalaktámmal
 neutropéniás betegek lázas epizódjai esetében pseudomonas ellenes betalaktámmal társítjuk
 streptococcus, staphyloccus endocarditis esetén penicillin származékkal
 Intraabdominális infekciókban metronidazollal vagy clindamicinnel
 kismedencei fertőzésekben vagy endophtalmitiszben clindamicinnel vagy betalaktamáz stabil
aminopenicillinnel

Bakteriális rezisztencia
 plazmidokkal terjedő rezisztenciaforma (30S alegység megváltozása)
 egyes aminoglikozid származékok között „egyirányú” keresztrezisztencia áll fenn
 Sorrend:
– streptomicin, kanamicin, gentamicin, tobramicin, netilmicin, amikacin
 14.tétel
1.Szimpatomimetikumok: Katekolaminok.
2.Makrolidek.

Szimpatomimetikumok:
 Katekolaminok: Adrenalin, Noradrenalin, Dopamin, Isoprenalin

Katekolaminok Adrenalin (epinefrin):

 A mellékvesevelő fő hormonja
 Stressz-reakciókor szabadul föl
 Fiziológiásan nem okoz BP növekedést csak a véreloszlást változtatja meg
 Inkább β receptorokon hat, az NA inkább α-n, emiatt a NA erősebb BP növelő
Farmakológiai hatások:
 Erekben:
o szűkület (vese,bőr, lép)
o izommunka esetén vasodilatáció
o vérnyomás (terápiásan)
o Máj szív agyi ereket tágít így csökken a perifériás ellenállás
 Szívben:
o frekvencia nő
o kontrakció nő !! β1-stimuláló hatás
o Koszorúerek tágulnak
 Simaizom:
o izomtónus csökken (asthma bronchiale) – hörgők tágítása β2
 Anyagcsere:
o Anyagcsere és az izomzat hőtermelése nő
o Nő a glikogén lebontása a májban
o Vércukorszint nő
 Központi idegrendszer:
o Szorongás
o Remegés, görcs
 Allergia:
o akut tünetek csökkennek
Terápiás felhasználás:
1. Súlyos allergiás tünetek esetén, anafilaxia
2. Perifériás keringési elégtelenség
3. Szívgyengeség, szívbénulás
4. Műtéti terület vértelenítése
5. Érzéstelenítés

Katekolaminok: norAdrenalin (norepinefrin):

 Elsősorban α1, α2 és β1 izgató
 β2 R-ra – gyengébb hatás
Farmakológiai hatások:
 Coronariákat tágítja
 Emeli a systolés és diastolés vérnyomást
 Ereket szűkíti
  Gyenge szívműködést erősíti
 Anyagcserét fokozza
 Vércukorszint-emelő hatása gyengébb
 Hörgőtágító hatása kisebb mint az adrenaliné
 Központi idegrendszeri hatása nincs
MH: arrhythmiák, gangraena, nekrotikus fekélyek
Gyógyszerkészítményként Mo-n nincs forgalomban

Katekolaminok: Dopamin:
 Ingerületátvivő anyag a dopaminerg neuronokban
 a NA előanyaga
 Alapvető szerep az extrapiramidális rendszer működésében
 Nem jut be a KIR - hatásai nem érvényesülnek
 HATÁS - DÓZIS
 Kis adag (2-3 mikogr/ttkg/perc)
o Tágítja a vese-ereket
 Közepes adag (3-4 mikrogr/ttkg/perc)
o !!! a β1 receptoron fejti ki hatását
o Szívelégtelenségben használatos
 Nagy adag (8 mikrogr/ttkg/perc)
o Akut keringési elégtelenségben
DOBUTAMIN
 A dopamin származéka, szelektív β1 receptor izgató
 Akut szívelégtelenség, krónikus szívelégtelenség akut dekompenzációja

Katekolaminok: Isoprenalin (isoproterenol): β1β2 szelektív izgató

Farmakológiai hatások:
 Simaizmokat elernyeszti
 Érfaltónus csökken
 Vérnyomás csökken
 Alig fokozza az anyagcserét
 Erősen hat a szívre
o + crono-, ino-, dromotrop
o AV blokkban hatásos
 Erős hörgőtágító
Terápiás alkalmazás:
 Asthma bronchiale: 1%-os aeroszol inhalálva / tb
 Subcutan nem alkalmazható: tachycardia, coronaria elégtelenség
 Oralisan bizonytalan hatás
2.Makrolidek.
a 70S riboszóma-alegység 50S összetevőjéhez kötődve
↓
Baktérium fehérjeszintézis-gátlás

Mellékhatások
• Gyomor-bél panaszok
– hányiger, hányás, hasmenés, rossz szájíz
– mindig étkezés közben kell bevenni
• Allergiás bőrjelenségek
• Központi idegrendszeri tünetek: fejfájás, szédülés
• Az eritromicin a citokróm P450 enzimekkel stabil komplexet alkot  gátolja néhány más gyógyszer
metabolizmusát:
– theophyllin, carbamazepin, disopiramid, kumarinok, ciclosporin, bromokriptin
Hatásspektrum és javallatok
• staphylococcusok és streptococcusok
• B. pertussis, Corynebacterium diphteriae, H. pylori
• H. influenzae törzseknek mintegy a fele
• a szájflóra anaerobjai, Treponema pallidum
• Az atípusos kórokozók
Nem hatnak
• a bélbaktériumokra (a Gram-negatív bélbaktériumok – természetes rezisztencia)
• Pseudomonas aeruginosa – nem hatolnak át a sejtfalon
• Clarithromycin
– hatékonyabb a Gram-pozitívok, a H. pylori, Mycobacterium avium és a Legionella
• Azithromycin
– a Gram-negatívok (főleg a H. Influenzae), a Chlamydia trachomatis és a Borrelia burgdorferi
ellen
• Spiramycin: toxoplasmozisban
 16. Tétel
1. Szimpatomimetikumok
2. Tetracyclinek. Chloramphenicol

Szimpatomimetikumok: szelektív alfa1 és alfa2 receptor izgatók

Alfa1:
o Érszűkítő orrcseppek, szemcseppek
o Erek falában lévő α1 receptor izgatásával szűkíti az ereket  mérsékli a gyulladt nyálkahártya
duzzanatát
o Orrcseppek:
o Fülgyulladásban
o Szénanáthában antihisztaminnal kombinálva
o Tartós alkalmazás – károsítja a nyálkahártyát
o Túladagolás – általános szimpatikus hatások
o Készítmények:
o Ephedrin: Orrcsepp
o Tb. – alacsony vérnyomás kezelése
o Hörgőtágító - + köhögéscsillapítók
o Allergia kezelése
o Phenilephrin (VIBROCIL)
o Oxymetazolin (NASIVIN )
o Tetryzolin (VISINE)

Alfa2:
o Clonidin: preszinaptikus α2 receptor izgatásával csökkenti az NA felszabadulást
o Erős vérnyomáscsökkentő hatás
o MH:
o Szájszárazság
o Szedáció
o Terápiás alkalmazás:
o Lokálisan glaucoma kezelése
o Xylazin
o Állatorvosi gyakorlatban anesztetikumok és szedatív szerek
o Guanfacin. Guanabenz
o Vérnyomás- és szívfrekvencia-csökkentő hatás
o Monoterápiában vagy kombinációban hypertonia kezelésére
Tetracyclinek. Chloramphenicol
Tetracyclinek: Streptomycesek által termelt széles spektrumú antibiotikum-csoport
• Alapvegyület: tetraciklin
• a riboszómák 30S alegységéhez kötődnek és a fehérjeszintézist gátolják
• Bakteriosztatikus
Mellékhatások
• Kelátképzés
– több vegyértékű fémekkel oldhatatlan komplexet képeznek, amely rosszul szívódik fel
– nem szabad pl. tejjel (Ca) vagy vastablettával egyidőben bevenni
• a tetraciklin a fejlődő csont kalciumához kötődik – magzatban és 8 év alatti gyermekben
csontfejlődési és növekedési zavarok
• elszínezi és károsíthatja a fogzománcot
• Gyomor-bél spanaszok
• Diszbiózis
• Fotoszenzibilitás
• A lejárt szavatossági idejű készítmények tubuláris acidozist, Fanconi-szindrómát okozhatnak
Hatásspektrum és javallatok
• széles hatásspektrumú szerek
• Gram-pozitívok: a staphylococcusok, streptococcusok ellen (ma 30-40%-a rezisztens)
• Gram-negatívok: E. coli, Klebsiella, Enterobacter, Proteus mirabilis , H. influenzae, Vibrio törzsek
• atipusos pneumóniákban
• Lyme-kór korai szakaszában
Rezisztencia
• plazmidos jellegű
• a sejtmembrán áteresztőképességének csökkenése
• Aktív efflux

Chloramphenicol: természetes eredetű antibiotikum – szintetikusan állítanak elő

Hatásmód bakteriosztatikus gyógyszer
• a riboszóma 50S és 70S alegységéhez kötődve a baktérium fehérjeszintézisét gátolja
• az emlőssejtek mitokondriális fehérjeképzését is akadályozhatja – !a vörösvérsejtképzés
Mellékhatások
• Csontvelőtoxicitás direkt toxikus hatás, általában reverzibilis
• Diszbiózis
• gátolja – warfarin, tolbutamid, fenitoin, ciclosporin lebomlását a májban
Hatásspektrum és javallatok
• Gram-pozitiv és Gram-negativ aerobokkal és anaerobokkal, rickettsiákkal, chlamídiákkal,
spirochétákkal szemben
Speciális javallatok:
• agytályog (ha a metronidazol+cefalosporin nem hat)
• meningitisz (cefalosporin allergia esetén)
• 9 éven aluli gyermekek rickettsiozisa
 16. Tétel
1. Szimpatomimetikumok
2. Kinolonok. Fluorokinolonok.

Szimpatomimetikumok: szelektív béta2 receptor izgatók

-Tágítja a hörgőket  szívhatás (β1) minimális
-Rohamok oldására
o Gyors hatás, 3-6 órán át tart,
o ! Inhalációs / injekciós bevitel
o Enyhe asthma: alkalmankénti befúvások
o Súlyos asthma: rendszeres befúvások
o Max. 4szer/nap
-Készítmények: Salbutamol; Fenoterol; Terbutalin
-Rohamok megelőzésére
o Tartós hatás, akár 12 óra
o Roham megszűntetésére nem alklamas
o Reggel, este 1-1 adag
-Clenbuterol -Salmeterol -Formoterol

Mellékhatások:
o Túl sűrű alkalmazásnál erős szívdobogás érzet, ritmuszavarok
o Harántcsíkolt izmok remegése, görcse
o Rendszeres használat esetén tolerancia
o Fejfájás, allergiás reakció
Ellenjavallatok:
o Pajzsmirigy túlműködés
o Tachycardia
o Diabetes mellitus
o Szív- és érrendszeri megbetegedés

Kinolonok. Fluorokinolonok.
• Nalidixsav húgyúti fertőtlenítők
• Oxolinsav nem alkalmazzuk őket
• Később fluor atom és más kémiai változtatások
• Generációk
Hatásmechanizmus: baktériumok DNS szintézisét gátolva leállítják a keletkező DNS szálak felcsavarodását
• girázgátlók
• baktericid hatásúak
• Koncentrációfüggő hatás
• magas antibiotikumszint szükséges a teljes baktericid hatáshoz
• additív hatásúak
• szinergizmust ritkán mutatnak, de antagonizmussal sem kell számolni
Rezisztencia
• a mutációval keletkező eleve rezisztens vagy kevésbé érzékeny egyedek szelektálódásának
következménye
ELSŐ GENERÁCIÓS SZEREK
• Norfloxacin
• Csekély hatás a Pseudomonas aeruginosa ellen
Javallatai:
• húgyúti fertőzések, utazási hasmenések
MÁSODIK GENERÁCIÓS SZEREK
• pefloxacin, ofloxacin és ciprofloxacin
Javallatok
• Gram-negatív kórokozók: H. influenzae, M. catarrhalis vagy bélbaktériumok, esetleg atípusos
kórokozók
• húgyúti infekciók
• osteomielitiszek
HARMADIK GENERÁCIÓS SZEREK
• levofloxacin, sparfloxacin, lomefloxacin
• jobb Gram-pozitív ellenes aktivitás
• jobb hatás az intracelluláris kórokozókkal szemben
• Streptococcus pneumoniae infekciók kezelésére
• penicillinre rezisztens pneumcoccusok

Indikációk
• felső légúti infekciók
• otthon szerzett és nozokomiális pneumonia
• krónikus bronchitis
• húgyúti és lágyrészinfekciók
NEGYEDIK GENERÁCIÓS SZEREK
• moxifloxacin
• Pneumococcus
• Anaerobok
Javallatai
• vegyes aerob+anaerob infekciók (monoterápiában is)
Mellékhatások
• Gastrointesztinális mellékhatások
– hányinger, diszkomfort érzés
• Központi idegrendszeri
– fejfájás, hányinger, szédülékenység
– görcsroham, eszméletvesztés, pszihotikus reakciók, nyugtalanság igen ritkák
– fotoszenzibilitás
• Porckárosító hatás
– a csontfejlődés során
• Kelátképzés
– A két és három vegyértékű kationokkal
– antacidokkal, vastartalmú készítményekkel – nem szabad adni
 17. Tétel
1. Szimpatolitikumok: Alfa-szimpatolitikumok
2. Antiarritmiás szerek: I. csoport

Szimpatolitikumok: Alfa-szimpatolitikumok
Az alfa-receptorok gátlásával
 Szelektív α1, α2, nem szelektív
 Erek tágítása  a vérnyomás csökken
Ergot (anyarozs) alkaloidok
Ergotamin
o Rozson élősködő tömlősgomba alkaloidja
o Erős méhösszehúzó hatás: szülés után, erős menstruáció esetén
o csepp, Inj.
Ergotamin+komb. (KEFALGIN) – drg.
o Agyi erek pulzálását csökkenti  oldja a migrént
o Koffein és aminophenazon - analgetikus hatás

Szelektív alfa1 szimpatolitikumok:

Periférián ható antiadrenerg szerek
Hipertóniában
o prazosin
o terazosin
o doxazosin
Benignus prosztata hiperplázia gyógyszerei: Csökkentik a hólyag és a prosztata simaizomzatának tónusát
 könnyítik a vizeletürítést
o Tamsulosin: specifikus a prosztata α1 R-ra, alig van vérnyomáscsökkentő hatása

Antiarritmiás szerek: IA csoport.

Depolarizációgátlók: Na+ és K+ csatornát is gátolnakQRS szélesedés és QT megnyúlás, fiziológiás
frekvencián is gátol
Quinidin: A kinin optikai izomérje
• Hatásmechanizmus
– lassú típusú leválási kinetikával gátolja a Na+- csatornák működését
– fiziológiás szívfrekvenciánál is jelentősen csökkenti a depolarizáció sebességét és az
ingerületvezetést
– Az EKG-n: kiszélesíti a QRS-komplexust és megnyújtja a QT-távolságot
• Javallatok
– kamrai- és pitvari tachyarrhythmia
– pitvarfibrillációban az elektromos kardioverzió támogatására
• Mellékhatások
– szívelégtelenségben – negatív inotrop hatás – reentry-típusú arrhythmiát és torsade de
pointes-t okozhat
– bradycardia, asystolémia alfa receptor gátlás
– Fejfájás
– hányás, hasmenés, májkárosodás
– láz, angioneurotikus ödéma, trombocitopénia
 Procainamid
• Hatásmechanizmus: lassú típusú leválási kinetikával gátolja a Na+- csatornák működését
– fiziológiás szívfrekvenciánál csökkenti a depolarizáció sebességét és az ingerületvezetést
– Ganglionbénító hatás: csökkenti a perifériás ellenállást, értágulatot okoz és csökkenti a
vérnyomást
• Javallatok
– pitvari és kamrai tachyarrhythmiák
– elsőként választandó szer poszt-infarktusos tartós, monomorf kamrai tachycardiában
• Mellékhatások
– szívelégtelenségben – negatív inotrop hatás - óvatosság
– Tartós kezelés – SLE-szerű szindróma
– fejfájás, hányás, hasmenés
– májkárosodás, agranulocitózis

Disopyramid
• Hatásmechanizmus: Fiziológiás szívfrekvenciánál is gátolja a depolarizációt, az ingerületvezetést és
megnyújtja a refrakteritást
– Jelentős negatív inotrop és vagolitikus hatás
• Javallatok: a hipertrófiás cardiomyopathiához társuló kamrai tachyarrhythmia
• Ellenjavallat: szívelégtelenség, glaucoma, myasthenia gravis, terhesség
• Mellékhatások: antikolinerg hatás – vizeletretenció, látászavarok, obstipáció

Antiarritmiás szerek: IB csoport.

• Csak Na+ csatornát gátolnak frekvencia föggőenfiz. nincs QRS és QT megnyúlás
Lidocain
• Hatásmechanizmus: szelektíven hat az ingerlékeny szövetekre, a szívre, az idegekre
– Az aktív- és az inaktív Na+- csatornákra is hat
– Leválási kinetikája nyugalomban gyors
• fiziológiás szívfrekvencián nem gátolja sem a depolarizációt, sem az
ingerületvezetést
– Erőteljes a gátló hatása – tachycardiában vagy korai extraszisztolék esetén
• Alkalmazás: szívinfarktust követő kamrai tachyarrhythmiák kezelése
• Mellékhatások: Nagy adagban KIR-i hatások:
• remegés, görcsök, érzés-, hallászavarok

Mexiletin
• Hatása: ~ a lidocain hatásaival
– orálisan is alkalmazható
• Javallatai: alkalmazható tartós kezelésre – ! kamrai extraszisztolék, kamrai tachycardia és a
szívinfarktust követő kamrai tachyarrhythmia
• Ellenjavallat: AV ingerületvezetési zavarok, bradycardia
– szoptatás alatt
• Mellékhatások
– KIR hatások: ataxia, zavartság, remegés, görcsök
– a terápiás és a toxikus vérszint közel esik egymáshoz

Phenytoin
• ! antiepileptikumként alkalmazott szer
• antiarrhythmiás hatásai hasonlóak a lidocainhoz
 • Javallatok: a digitálisz-kezelés alatt és a szívműtétek után fellépő tachyarrhythmia
• Mellékhatások
– KIR mellékhatások
– anaemia, SLE tünetek
– tüdőinfiltráció

Antiarritmiás szerek: IC csoport .: Csak Na+ csatornát gátolnak Nem frekvencia függőQRS nyúlás és
emiatt kicsit a QT is

Propafenon
• Hatásmechanizmus: erőteljesen gátolja a Na+- csatornákat  gátolja a depolarizáció és az
ingerületvezetés sebességét
– a leválási kinetikája – lassú
• fiziológiás szívfrekvencián is kifejti hatását
– Negatív inotrop hatás
– gyenge β–adrenerg-receptor gátló hatás
• Javallatok: szupraventrikuláris arrhythmiákban – pitvari lebegés, pitvarfibrilláció, AV-reentry
• Mellékhatások
– deprimálhatja a szinus-csomót, a szívizmot
– Arrhytmiát válthat ki

Flecainid: Erőteljesen gátolja a Na +- csatornákat – csökkenti a depolarizáció és az ingerületvezetés

sebességét
• Lassú a leválási kinetikája
– hatása fiziológiás szívfrekvenciánál is megnyilvánul
• A szíven negatív inotrop hatás
• Javallatok
– kamrai extraszisztolék
– szupraventrikuláris arrhythmiák
• Mellékhatás: proarrhythmiás aktivitás
 18. Tétel
1. Szimpatolitikumok: Béta
2. Antiarritmiás szerek: II. osztályú szerek

Szimpatolitikumok: Béta-szimpatolitikumok
A szívben található béta-1-receptorok antagonizálásával
o a szívfrekvencia, összehúzódási erő csökken
o Szelektív, nem szelektív
Alkalmazás:
o Ritmuszavarok: tachycardiák
o Angina pectoris
o Szívmunka mérséklése: negatív inotróp hatás, pulzusszám 
o Szívizom oxigénigényét 
o MI:  a veszélyes ritmuszavarok kialakulásának veszélyét
o Hipertónia
o ! Fiataloknál: hipertónia a szimpatikus túlsúly következménye
o  a a perctérfogatot
o Gátolják a renin felszabadulását
o Hatás  tartós adagolás
o Szívelégtelenség
o  a szívizom energiafelhasználását
o Gátolják a renin felszabadulását  a szívizom működésének hatékonyságát
o Migrénes roham megelőzésére
o Glaukómás roham megelőzésére
o Pheochromocytoma: tachycardiát mérsékli
o Hyperthireozis: tiroxin-trijódtrionin átalakulást mérsékli
Csökkentik:
o … a katekolaminok toxicitását
o … az ischaemiát, az oxigén igényt és a spontán szívfrekvenciát
o … az arrhytmia készséget
o Kedvező hatással is rendelkeznek: antioxidáns, lassítja az atherosclerosis progresszióját, növelik a
myocardium β1-receptor szintjét

Mellékhatások:
o Hypoglikaemia, DM terápiáját felboríthatják
o Alvászavarok, nyugtalan alvás
o Bronchusszűkület
o Rebound hipertónia

Kontraindikációk:
o Hipotónia
o Cardialis dekompenzáció
 o bradycardia, asthma bronchiale, labilis DM
o AV-blokk esetén
Készítmények:
nem szelektív: propranolol, pindolol, sotalol
szelektív: esmolol, bisoprolol, Metoprolol, atenolol, nebivolol
o Vízhajtóval kombinált készítmények
o Ca-csatorna gátlóval
kombinált készítmények

Antiarritmiás szerek: II. osztályú szerek.

Antiadrenerg szerek
β-receptor-blokkolók ( közvetett Ca2+ csat gátlás)
• a szimpatikus tónus fokozódása miatt kialakuló ritmuszavarok kezelésére
• kamrai és pitvari arrhythmiában
– Propranolol
– Metoprolol
– Atenolol
– Esmolol
– Oxprenolol
– Pindolol
 19. Tétel
1. Szimpatolitikumok: alfa és béta szimpatolitikumok. Központi hatású adrenerg szerek.
2. Antiarritmiás szerek: III. osztályú szerek.

Szimpatolitikumok: alfa és béta szimpatolitikumok. Központi hatású adrenerg szerek.

Alfa és béta szimpatolitikumok
Carvedilol
o alfa1 és béta-blokkoló hatás
o Direkt értágító hatás
o Jelentős antioxidáns hatás
Alkalmazás:
o Hipertónia
o Ischaemiás szívelégtelenség

Központi hatású adrenerg szerek.

NA szintézis gátlása:
• Kémiailag denerváljuk az adrenerg neuront: 6-OH-dopamin
• Tirozin-hidroxiláz enzim gátlása: α-metiltirozinnal
• NA szintézi hamis útra terelése: Methyldopa
o Enyhe, középsúlyos hipertónia
o !!! Terhességi hipertónia
o Sötétre szinezi a vizeletet
o MH: haemolitikus anémia
Adrenerg neuron bénító:
o Guanethidin
o Gátolja a NA felszabadulását a végkészülékekben
o Vérnyomáscsökkentő (ritkán használják)

Antiarritmiás szerek: III. osztályú szerek.

Repolarizációt gátló szerek: Csak QT nyúlik a K+ csat gátlás miatt

D, L-Sotalol
• Hatásmechanizmus
– jelentősen megnyújtja a szívizom repolarizációjának idejét (K+ csat gátlás)
– erőteljesebben hat a Purkinje-rostok szintjén, mint a kamrai- vagy a pitvari
munkaizomrostokon
– blokkolja a β-adrenerg receptorokat
• Javallatok: szupraventrikuláris és ventrikuláris tachyarrhythmia
• Mellékhatások
– Pumpagyengeség
– bradycardia, hypotensio

Bretylium tosylat
• Hatásmechanizmus
– ~ a sotaloléhoz
 – mérsékeli az ischaemia, repolarizációt rövidítő hatását
– növeli a kamra fibrillációs küszöbét
• Javallatok
– súlyos kamrai tachyarrhythmia és fenyegető kamrafibrilláció esetén
– „kémiai defibrillátor”
• Mellékhatások: Hipotenzió – triciklikus antidepresszáns egyidejű adásával kivédhető

Amiodaron: kevert típusú, komplex antiarrhythmiás szer

Akut hatások:
• frekvenciafüggő módon erőteljesen gátolja a Na+ - csatornák működését
– erőteljesebb sérült, depolarizált szívizomban gyors levállással (I/B)
• leválási kinetika – gyors
• csak gyors szívfrekvencia és extraszisztolék esetén gátolja a depolarizáció és az ingerületvezetés
sebességét
• lassítja az AV-átvezetést Ca2+ csat gátló hatás(IV. osztályú hatás)
• csökkenti az ellenállást a coronariak és a perifériás erek szintjén
• Krónikus hatások:
• 2-3 hét kezelés után:
– akut hatások + egyéb szívhatások
– erős bradikardizáló hatás
• nem-kompetitív módon gátolja az α-adrenerg és a β-adrenerg R-ok működését (II.
osztályú hatás)
• Kamrai repolarizáció nyújtás (III. osztályú hatás)
Amiodaron
• Az EKG-n jelentősen megnyújtja a kamrai repolarizációt és a QT-szakaszt
• Jódtartalma – befolyásolja a pajzsmirigy működését
• Javallatok: minden típusú kamrai és pitvari arrhythmia
• Mellékhatások
– Mikrodepozitumok képződhetnek a corneán
– a bőr kék elszíneződése, fényérzékenység, májműködési zavar
– hipo-/ hipertireózis
– Ritka, de nagyon súlyos szövődmény – tüdőfibrózis
 20. Tétel
1. A paraszimpatikus rendszer felépítése, neurotranszmitterei.
2. Antiarritmiás szerek: IV. osztályú szerek.
A paraszimpatikus rendszer felépítése, neurotranszmitterei.

o Akaratunktól függetlenül szabályozza a zsigeri működést.

o Két részre osztható: paraszimpatikus és szimpatikus
o Ellentétes irányú hatást váltanak ki
o A szimpatikus rendszer magjai a hypothalamus hátsó lateralis részén találhatóak, izgatásuk
szimpatikus túlsúllyal jár
o A paraszimpatikus magok a hypothalamus középső és elülső részén foglalnak helyet
o Legfőbb integrátoruk a limbikus rendszer
o Valamennyi szerv kettős beidegzést kap, a két rendszer egyensúlya biztosítja a normál nyugalmi
működést
o Döntően a helyreállító folyamatokban játszik szerepet
o Energiával való takarékosság
o Emésztés, pihenés, regenerálódás
o Pulzusszám, szívműködés, vérnyomás 
o Pupillák szűkülnek
o Bélmozgások, szekréciók  (fokozódnak)

Afferens rostok:
o Belső szervekből
o Ezek állapotváltozásait érzékelik
o 
Központ:
o Gerincvelő szürkeállományának oldalsó szarva
o Agytörzsi központok
o 
Efferens rostok:
o Ganglionban levő szinapszisokban kapcsolódnak át 
o Posztszinaptikus rostok beidegzett szervek sejtjei
A PSz. idegek a KIR 3 régiójából erednek:
o középagy
o nyúltvelő
o gerincvelő sacralis része
Cranialis régió
o III., VII. és IX. agyideg (pupilla, könny- és nyálmirigyek )
 o A X. agyideg, a n. vagus adja a paraszimpatikus praeganglionaris rostok 90 %-át (szív, tüdő,
vese, gyomor- bélrendszer)
Sacralis régió
o A II., III., és IV. szegmentumból lépnek ki paraszimpatikus praeganglionaris axonok. (nemi
szervek, húgyhólyag, vastagbél, végbél)
Nagyon hosszú praeganglionáris rostok a szervek falában kapcsolódnak át

Neurotranszmitterek:
Acetilkolin:a paraszimpatikus végkészélükeken (Nikotinerg és Muszkarinerg)
Noradrenalin: postganglionáris szimpatikus neuron
(kivétel izzadságmirigy, ahol a postganglionáris szimpatikus idegből Ach szabadul fel
Inaktiválás:
• Enzimatikus
• Uptake

Deszenzibilizáció: válaszadás csökken ugyanazon NT mennyiség jelenlétében.

• Okai:
• G-fehérje leválik a receptorról
• Receptorok internalizációja, lebontása, expresszió csökkenése
• Receptor lokalizációjának megváltozása
• Agonista kötés affinitásának csökkenése,vagy ioncsatorna záródás
Denervációs túlérzékenység
Gátló ingerületvezetés:
• Posztszinaptikus gátlás: hiperpolarizáció megemeli az ingerküszöböt, ez gátolja az AP létrejöttét
(KIRben fontos)
• Preszinaptikus gátlás: preszinaptkus idegre hatva csökkent a NT felszabadulást (vegetativ IR és KIR)
• NT felszabadulás gátlása autoreceptorokon keresztül
• NT felszabadulás gátlása heteroreceptorokon keresztül
• Hormonok is válthatnak ki preszinaptikus gátlást

Antiarritmiás szerek: IV. osztályú szerek.

Kalcium-csatorna gátlók

verapamil és diltiazem
• frekvenciafüggő módon gátolják a Ca++ - csatornákat
• gátolják a szinuscsomó, az AV-rostok és a sérült kamrai sejtek depolarizációját és ingerületvezetését
• Negatív inotrop és negatív chronotrop hatás
• Javallatok: AV-reentry mechanizmusú szupraventrikuláris tachyarrhythmiák
• Mellékhatások
– Súlyos hypotensio
– Székrekedés, hányinger