Dr.

Török Tamás
Mérések és tanításuk

Négy gyerek páronként ült fel a mérleghinta egy-egy oldalára:

Ági
Laci Laci

Zsófi Ági Zsófi

Feri Feri Feri

Zsófi Ági Laci

a) Tegyél egy pöttyöt a táblázatban ahhoz a gyerekhez, amelyik nehezebb a kettő

közül!

Ági Zsófi Feri Laci

b) Melyik gyerek a legnehezebb? Melyik gyerek a legkönnyebb?

A helyesen kitöltött táblázat:

Ági Zsófi Feri Laci

A négy gyerek közül Feri a legnehezebb, mert mindenkinél nehezebb.

Zsófi a legkönnyebb, mert mindenki nehezebb nála.

Tanítói kézikönyv
Általános iskola 1–4. osztály

1
© dr. Török Tamás, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., 2012

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt.

a Sanoma company
www.ntk.hu
Vevőszolgálat: info@ntk.hu
Telefon: 06 80 200 788

A kiadásért felel: Kiss János Tamás vezérigazgató

Raktári szám: RE84239
Felelős szerkesztő: Kallós Katalin
Műszaki igazgató: Babicsné Vasvári Etelka
Műszaki szerkesztő: Szabóné Szetey Ildikó
Grafikai szerkesztő: Róth Ágnes
1. kiadás, 2012
Formakészítés:

2
Tartalom

Bevezetés ........................................................................................................................ 4
1. A méréstanítás célja, feladata a matematikatanításban .......................... 5
2. Mérésfogalom, mérési alapesetek ..................................................................... 8
A mérésfogalom mondanivalója a tanítás számára .................................................................... 8
A geometria és a mérések témakör kapcsolata. Mérési alapesetek ........................................... 9
A hőmérsékletmérés helye, szerepe a matematika tananyagban .............................................. 10
3. A mérési alapesetek tanításának általános folyamata és szempontjai 11
3.1. Mértékegység nélküli összehasonlítások ............................................................ 11
3.2. Mérés alkalmi mértékegységekkel ...................................................................... 14
Mérések pontossága ................................................................................................... 15
Becslés és eltérésszámítás ............................................................................................ 16
A mértékegység és a mérőszám változásának megfigyeltetése .......................................... 16
3.3. Mérés szabvány mértékegységekkel ................................................................... 18
Megmérés és kimérés ................................................................................................. 22
4. A szabvány mértékegységek számszerű kapcsolata .................................. 25
4.1. Mérési adatok átváltása ....................................................................................... 27
Hiányzó mérőszámok pótlása ...................................................................................... 27
Hiányzó mértékegységek pótlása ................................................................................. 28
Mennyiségek megfeleltetése, rendezése ......................................................................... 29
Mennyiségek kerekítése .............................................................................................. 30
4.2. Mértékváltás szöveges feladatokban .................................................................. 31
Felhasznált és ajánlott irodalom ............................................................................ 33

3
Bevezetés

A mérések témakör fontosságát jelzi, hogy a matematikán kívül szinte valamennyi műveltség-
terület (Ember a természetben, Ember és társadalom, Életvitel és gyakorlati ismeretek, Testnevelés
és sport, Művészetek) tananyagában is gyakran felbukkanó téma. A mérésfogalom kialakításában, a
mérésekkel együtt járó gyakorlati és gondolati tevékenységek megismerésében és begyakorlásában
a matematika − a többi tudományterülettel összehasonlítva − meghatározó szerepet játszik.

A téma alsó tagozatos tanításával összefüggő szempontok az alábbi kérdések köré csoportosít-
hatók:
• Milyen mérésfogalmat közvetítsünk tanulóinknak?
• Milyen céllal dolgozzuk fel az egyes mérési feladatokat?
• Mit mérjünk, milyen tulajdonság alapján és hogyan történjen az összehasonlítás?
• Mivel mérjünk, milyen mérőeszközök álljanak a rendelkezésünkre?
• Milyen legyen (lehet) a mérések pontossága, megbízhatósága?
• Milyen feladatok szolgálhatják a reális becslési képesség megszereztetését?
• Hányadik osztályban vezessük be az új, szabvány mértékegységeket?
• Hogyan szereztessünk jártasságot a mértékváltásokban?
• Milyen feladatokat válasszunk a mérési tapasztalatok alkalmazására?

A kézikönyv elsősorban a fenti kérdések körbejárására és megválaszolására koncentrál. Az

ajánlott feladatok órai, illetve otthoni feldolgozásával a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek a mé-
rések önálló elvégzésében, a mások által végzett mérési eredmények megfigyelésében, felismerhe-
tik a különböző mérési helyzetek közös és eltérő jellemzőit, felfedezhetik továbbá a témakör fontos-
ságát és gyakorlati hasznosságát.

Tisztelt Pedagógusok!

Bízunk abban, hogy a kézikönyv − gazdagítva módszertani kultúrájukat − sok új ötletet ad a

mérések témakör tanításához. Reméljük, hogy a benne található feladatajánlások és módszertani
javaslatok megkönnyítik az Önök és tanítványaik munkáját.
A szerző és a kiadó

4
1. A méréstanítás célja, feladata a matematikatanításban
A mérések az alsó tagozatos matematikatanítás egyik legösszetettebb és legnehezebb témaköre.
Nem szűkíthető le a szabvány mértékegységek bevezetésének és a mérési adatok átváltásának prob-
lémájára. A téma feldolgozása több, sok esetben párhuzamosan megvalósítandó tanulási-tanítási
célt szolgál.
a) Jártasság megszerzése a mindennapi életben is előforduló mérések végrehajtásában. A mérések-
hez kapcsolódó alapvető fogalmak (mértékegység, mérőszám, időtartam …) és tevékenységek
(kimérés, becslés, eltérésszámítás …) megismerése.
b) Mennyiségek értelmezésének és a reális becslési képesség megszerzése. Tudjanak a tanulók
adott mennyiségekhez valóságos tárgyakat, dolgokat, eseményeket hozzárendelni és fordítva: jó
közelítéssel tudják megbecsülni egy épület magasságát, egy tárgy tömegét, egy edény űrtartal-
mát vagy egy esemény időtartamát!
c) A természetes, majd az egész, később a racionális számfogalom alakítása mérések segítségével.
(Egy természetes szám a darabszám, sorszám, jelzőszám tartalom mellett mérőszámot is jelent-
het. A hőmérsékletmérés a negatív számfogalom, a törtrészek mérésen alapuló számszerűsítése
pedig a törtfogalom kialakításában van segítségünkre.)
d) Műveletvégzés gyakoroltatása (mennyiségek összegének, különbségének, valahányszorosának
és valahányad részének meghatározása). Ebbe beletartozik a mennyiségek különböző mérték-
egységben való megadása, a mérési adatok számítással (szorzással vagy osztással) történő átvál-
tása is.
e) A mérésről tanultak felhasználása, alkalmazása a matematika egyéb témaköreiben (geometria,
függvények, szöveges feladatok ...) és más műveltségterületek ismeretelsajátításában.
f) Arányérzék, esztétikai érzék alakítása (elsősorban az egymáshoz hasonló, az egymással egybe-
vágó, a szabályos, a szimmetrikus alakzatok mérhető tulajdonságainak tanulmányozásával és
összehasonlításával).

A 2003-as Központi Kerettanterv az alsó tagozatos méréstanítás évfolyamonkénti feladatainak,

tananyagának és a következő évi fejlesztés feltételeinek meghatározásával segíti a mérések témakör
tanításának tartalmi tervezését és időbeli ütemezését:

5

Fejlesztési feladatok
Az összehasonlító, megkülönböztető
képesség alakítása mennyiségek tevé-
kenységgel történő rendezése útján.
A becslés és mérés képességének fej-
lesztése gyakorlati tapasztalatszerzés
alapján.
Összefüggések megfigyelése.
Fejlesztési feladatok
Megfelelő pontosság elérése, a pontat-
lanság felismerése, kifejezése.
Ítéletalkotás, vélemény megfogalmazá-
sa.
Helyes eszközhasználat.
Összefüggések felismerésének képes-
sége.
Becslés.
1. osztály
A következő évi fejlesztés
Tananyag és tanulói tevékenység
feltételei
Különféle hosszméretek (hosszúság, szé- Összehasonlítás, összemérés,
lesség, magasság, mélység, vastagság, kör- mérés gyakorlati tevékenység-
méret), tömegek, űrtartalmak összehasonlí- gel, az eredmény megfogal-
tása, összemérése a gyakorlatban. Kapcso- mazása a tanult kifejezések-
lódó gyakorlati problémák megoldása. kel.
Mérés alkalmilag választott egységekkel. A méter, kilogramm, liter
Mérési eljárások: kirakás, egyensúlyozás, mértékegységek használata
áttöltés. gyakorlati mérésekben.
Mérőeszközök készítése, használata. A hét, nap, óra időtartamok
Kapcsolatok megfigyelése mennyiségek, helyes alkalmazása.
mértékegységek és mérőszámok között:
különböző mennyiségek mérése azonos
mértékegységgel; nagyobb mennyiség →
nagyobb mérőszám.
Mérési tapasztalatok felhasználása becslé-
sekben, megfogalmazása saját szavakkal.
Mértékegységek gyakorlati használata:
méter, kilogramm, liter.
Az idő: hét, nap, óra. Az órák leolvasása
egyszerűbb esetekben.
2. osztály
A következő évi fejlesztés
Tananyag és tanulói tevékenység
feltételei
Hosszúság, (magasság, szélesség, kerület), Gyakorlati mérések alkalmi
tömeg, űrtartalom, idő mérése alkalmilag egységekkel.
választott és néhány szabványegységgel. A megismert szabványmér-
A m, dm, cm, kg, dkg; l, dl, óra, perc, nap, tékegységek gyakorlati isme-
hét, hónap, év egységek gyakorlati megis- rete, használata.
merése, megfelelő kép alkotása nagyságuk-
ról. Az elnevezések és jelük használata.
Tapasztalatszerzés az egység, mennyiség és
mérőszám kapcsolatáról kis arányszámok
esetén. (Azonos egység: 2-szer, 3-szor
nagyobb mennyiség → 2-szer, 3-szor na-
gyobb mérőszám; azonos mennyiség: 2-
szer, 3-szor nagyobb egység → fele, har-
mada akkora mérőszám.) Gyakorlati méré-
sek az egység többszöröseivel.
6
 3. osztály

A következő évi fejlesztés

Fejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenység
feltételei

Tapasztalatgyűjtés. Mérések alkalmi egységekkel a már meg- Mérés alkalmi és szabvány

Mennyiségi jellemzők felismerése, a
különbségek észrevétele.
A pontosság mértékének kifejezése
gyakorlati mérésekben.
A matematika és a valóság kapcsolatá-
nak építése.
Mennyiségi viszonyok felismerése.
Egyszerű mennyiségi következtetések
végzése. Becslőképesség.
ismert mennyiségek körében. Egység, egységekkel.
mennyiség és mérőszám kapcsolatai kis A gyakorlatban végrehajtott
arányszámok esetén. mérések alapján a mértékegy-
Terület, térfogat fogalmának alapozása ség és mérőszám kapcsolatá-
konkrét tevékenységgel, tapasztalatok gyűj- nak megállapítása.
tésével. A szög fogalmának az elfordulás Át- és beváltások a megismert
nagyságát kifejező tartalma. szomszédos mértékegységek-
Kerületmérés körülkerítéssel, területmérés kel gyakorlati mérésekhez
lefedéssel. kapcsolva.
Térfogat mérése alkalmi egységekkel. A megismert szabvány mér-
Mérés szabvány egységekkel: mm, cm, dm, tékegységek gyakorlati isme-
m, (km), (hl), l, dl, cl, ml, (t), kg, g. Az idő rete és alkalmazása.
mérése (óra, perc, másodperc). A szom-
szédos egységek viszonya, a velük való
mérési eredmények összevetése; arányuk
megállapítása.
Mérés az egységek többszöröseivel.
Át- és beváltások gyakorlati mérésekhez
kapcsolva.
A mértékegységek használata és átváltása
szöveges és számfeladatokban, esetenként
visszatérve a mindkét egységgel való
megmérésre.

4. osztály

A következő évi fejlesztés

Fejlesztési feladatok Tananyag és tanulói tevékenység
feltételei

Az érzékelés pontosságának fejleszté- Összehasonlítások, viszonyítások. Mérés alkalmi és szabvány

se. Érzékelési emlékezet.
Tapasztalatgyűjtés, mennyiségi tulaj-
donságok felismerése, megkülönbözte-
tése.
Mennyiségi következtetések.
Tájékozódás a világ mennyiségi vonat-
kozásaiban.
A hosszúság, űrtartalom, tömeg és idő
mérése alkalmi és szabvány egységekkel.
A mennyiségek szabvány mértékegységei
és többszörösei nagyságának felidézése.
A szabványegységek használata szám- és
szöveges feladatokban a valóság újbóli
felidézésével.
egységekkel.
Át- és beváltások a megismert
szomszédos mértékegységek-
kel gyakorlati mérésekhez
kapcsolva, illetve ilyenek fel-
idézése nyomán. (Csak reális
szituációkban!)

7
2. Mérésfogalom, mérési alapesetek
A mérések témakör tanításakor világosan kell látnunk, hogy mi is az a mérésfogalom, amelyre
alapozhatjuk méréstanításunkat, amelyet közvetíthetünk tanítványainknak.
A mérés a mérendő mennyiség (számszerűsítő) összehasonlítása az egységül választott (ugyan-
olyan nemű) mennyiséggel, megfelelő mérési eljárás segítségével.

MEGJEGYZÉSEK
• Ugyanez a meghatározás található a tanítóképző és a tanárképző főiskolák egységes jegyze-
teiben (1), (4), sőt, a Magyar Értelmező Szótárban is. A mérés köznapi és tanításban haszná-
latos értelmezése tehát egybeesik.
• Elméleti háttérismeretként megjegyezném, hogy a mérés- és skálaelmélet a fenti értelmezés-
nél sokkal általánosabb mérésfogalmat használ. Ennek elsődleges oka az, hogy bizonyos tu-
dományágak (ökonometria, szociometria, pszichometria, …) már elnevezésükben is szere-
peltetik a mérték kifejezést, ugyanakkor mérési eljárásaikban nem is használnak mértékegy-
séget. Gondoljunk pl. az intelligenciatesztekre, az iskolai osztályozásra vagy a különböző vá-
lasztási rendszerekre, amelyeknél a kapott mérési eredmény (IQ, osztályzat vagy választási
eredmény) sohasem valamilyen rögzített mértékegységhez való viszonyt jelent. Például egy
tanuló nem azért kap ötös osztályzatot, mert 5-ször többet tud a leggyengébbnél. Az általáno-
sított mérésfogalom részletes indoklása és alkalmazása megtalálható (6)-ban.

A mérés számszerűsített eredménye, az ún. mérőszám azt fejezi ki, hogy a mértékegységet
hányszor tudtuk „rávinni” a mért mennyiségre. Egy mérési adatot − a tárgyak, dolgok, személyek,
események adott tulajdonsággal való rendelkezésének mértékét − a mérőszám és a mértékegység
összetartozó együttese határozza meg. Például az asztal hossza körülbelül 15 dm, a pohárban lévő
folyadék mennyisége több, mint 2 dl, de kevesebb, mint 3 dl, Karcsi testtömege 33 kg, a tanítási óra
tovább tartott, mint 45 perc.

A mérőszám megállapításának módszerei, a mérési eljárások még az egy és ugyanazon tulaj-

donság szerinti méréseken belül is lényegesen különbözhetnek. Például egy háromszög kerületét
cm-ben meghatározhatjuk színes rudak segítségével, de vonalzó vagy körző és vonalzó felhasználá-
sával is. Ugyancsak mást jelent egy tárgy tömegét a digitális mérlegről leolvasni, mint kétkarú mér-
legen különböző tömegegységekkel kiegyensúlyozni.

A méréstanítás alapozó szakaszában elsősorban azoknak a mérési eljárásoknak az elsajátítása a

fontos, amelyek tényleges gyakorlati tevékenységen, a mértékegység rávitelén alapulnak.

A mérésfogalom mondanivalója a tanítás számára

Anélkül, hogy az alsó tagozatos méréstanítás részletezésébe belekezdtünk volna, máris megál-
lapíthatunk olyan, a tanítás során is érvényesítendő szempontokat, amelyek pusztán a mérés említett
fogalmából következnek:
a) Minden mérésnél feltételezzük valamilyen mértékegység, az etalon létezését, vagyis mértékegy-
ség-választással kezdjük méréseinket.
b) A mérőszám meghatározásához rögzítenünk kell egy mérési eljárást, amely a legtöbb esetben
valamilyen mérőeszköz használatára vonatkozik.

8
c) A mért mennyiséget a mértékegység és a hozzá tartozó mérőszám csak együttesen jellemezheti.
d) A mérőszám nyilván függ a mértékegység megválasztásától. Az egymással ekvivalens mérési
adatok összehasonlításával felismertethetjük, hogy a mértékegység változtatásával a mérőszám
milyen irányban és arányban változik.

A geometria és a mérések témakör kapcsolata. Mérési alapesetek

Az alsó tagozaton alapmennyiségeket mérünk. Az ún. származtatott mennyiségek fogalmainak

(pl. sűrűség, sebesség, gyorsulás) bevezetése az életkori sajátosságoknak megfelelően csak a felső
tagozaton és más tantárgyak (pl. fizika, kémia) keretein belül kezdődhet. Értelmezésükhöz a gye-
rekeknek az alapmennyiségek körében (alsó tagozaton) szerzett sokirányú tapasztalata adhat se-
gítséget.
Egy másik osztályozás szerint a matematikán belül beszélhetünk geometriai és nem geometriai
jellegű mérésekről.

A halmazábráról leolvasható, hogy a mérések témakör nem a geometria tananyag kibővítése.

Inkább azt mondhatjuk, hogy a két tudományterületnek van közös része. A méréseknek a hosszú-
ság, az űrtartalom, a tömeg, az idő és a hőmérséklet meghatározására vonatkozó alapeseteit a geo-
metriától függetlenül vezethetjük be, majd az itt elsajátított mérési alapismereteket felhasználjuk az
ún. méretes geometriai tulajdonságok értelmezésekor és meghatározásakor. Vagyis a megszerzett
mérési tapasztalatokat mintegy alkalmazzuk a geometriában.

A hosszúság (szélesség, magasság, távolság, mélység) mérésének alapozása valóságos tárgya-

kon (fonal, pad, tanterem, tábla) kezdjük. Csak ezután következhet a testek és síkidomok hosszú-
sággal kapcsolatos adatainak (él, oldal, átló, kerület …) meghatározása.

Az űrtartalommérés problémaköre magában foglalja a folyadékmennyiségek mérését is. A két

mérési feladatnál hasonló mérési eljárásokat használunk, a mérőeszköz pedig egyúttal a mértékegy-
séget is jelenti. Az űrtartalom mérésénél azt kérdezzük, hogy mennyi folyadék fér az üres edénybe,

9
a folyadékmennyiség megállapításánál pedig arra kapunk választ, hogy mennyi folyadék van az
edényben. Szerencsésebb tehát a téma feldolgozásakor a „Mérjük az űrtartalmat!” típusú szlogenek
helyett űrtartalmak és folyadékmennyiségek méréséről beszélni. A gyakorlati méréseknél is különb-
séget kell tennünk a két dolog között, kiemelve, hogy éppen mit határozunk meg.

A köznyelvben helytelenül használjuk a súly szót a tömeg helyett. Szoros kapcsolatuk ellenére
a két fogalom nem ugyanazt jelenti. Egy adott tárgy tömege nem különbözik a Földön, a Holdon
vagy éppen a világűrben, a súlya viszont (a vonzerők különbözősége miatt) igen. Alsó tagozaton
tömeget mérünk, a súly fogalmának tisztázása (az erővel összefüggésben) a felső tagozat feladata.
A kezdeti időszakban a tömegmérés legfontosabb eszköze a kétkarú mérleg, amelyet alkalmi jelleg-
gel vállfából is készíthetünk.

Az időmérés valójában időtartamok meghatározását jelenti. Itt is fontos, hogy az időpont és az

időtartam fogalmakat ne „mossuk egybe”. Különböznek, de össze is függnek egymással. Művelet-
szintű kapcsolatukra − miszerint az időtartam két időpont különbsége − csak akkor hívhatjuk fel a
tanulók figyelmét, ha a két fogalmat előzőleg már tisztáztuk. A gyerekek időbeni tájékozódását két
fontos eszköz, a naptár és az óra segíti.

A hőmérsékletmérés helye, szerepe a matematika tananyagban

Igaz ugyan, hogy egy hőmérsékleti adatot − a többi mérési alapesethez hasonlóan − szintén a
mérőszám és a mértékegység együttese határozza meg, ennek ellenére a hőmérsékletmérés két
szempontból is „kilóg” a sorból. Egyrészt a mérés itt valójában leolvasást jelent (a hőmérő mér he-
lyettünk), ily módon elmarad a megszokott tevékenység, a mértékegység rávitele a mérendő meny-
nyiségre.
Másrészt a mértékegység változtatásával a mérőszám nem a szokásos módon, valahányszoro-
sára, illetve valahányad részére változik. A Celsius és az Amerikában használt Fahrenheit mérési
skálák közötti átváltási szabály:
f = 9 · c : 5 + 32, ahol c a Celsiusban, f pedig a Fahrenheitben kifejezett hőmérsékleti érték.
A szokásos x' = a · x transzformáció (ahol x és x' két, egymásnak megfelelő mérési adat) helyett
tehát egy x' = a · x + b átváltási szabály szerint járunk el. Például a 20 °C-os szobahőmérsékletnek
68 °F felel meg. Ennek a szokásostól eltérő átváltási szabálynak az az oka, hogy a hőmérsékleti
skáláknak két alappontja van, a Celsius-skálának pl. a 0 és a 100 (a víz fagyás-, illetve forráspontjá-
nak megfelelően).

Az említett két észrevétel alapján a hőmérsékletmérés inkább a negatív számfogalom kialakítá-

sában segít (ld. Az egész számfogalom kialakítása című, e sorozat keretében megjelent kéziköny-
vet), mintsem a mérések közös gondolatkörének megértésében. Ezért a hőmérsékletmérést nem a
mérések között, hanem a természetes számfogalom bővítése kapcsán célszerű feldolgozni.

A kerület, a terület, a felszín, a térfogat és a szög fogalmi kialakítását és mérését egy geomet-
riatanításról szóló, később megjelenő kézikönyvünkben tárgyaljuk.

10
3. A mérési alapesetek tanításának általános folyamata és szempontjai

Ebben a fejezetben bemutatjuk azt az általános folyamatot, fogalmi, illetve tevékenységi kört,
amelyet a hosszúság-, az űrtartalom-, a tömeg- és az időmérés tanításánál egyaránt alkalmazhatunk.
(Hasonló utat járunk majd be a méretes geometriai tulajdonságok tanításánál is.)

Az egyes évfolyamok matematika anyagát színesebbé tehetnénk, ha a mérési alapeseteket idő-

ben elnyújtva, más témakörök közbeiktatásával tanítanánk. A mérésfogalom kialakítása szempont-
jából viszont célszerűbb a hosszúság-, az űrtartalom-, a tömeg- és az időmérést minden évfolyamon
közvetlenül egymás után feldolgozni, mert alapvetően csak tartalmukban, a „Mit mérünk?” kérdés-
felvetésben különböznek. Ez utóbbi felfogás alapján a mérésekkel kapcsolatos közös tevékenységek
(mértékegység-választás, becslés, mérési eljárás, a mérés pontossága, a becslés „jóságának” megál-
lapítása, a mérések kétirányúsága, mértékváltások...) egy időben tudatosíthatók.

A két különböző tananyag elrendezési lehetőség közüli választás − az adott tankönyv ajánlásá-
nak mérlegelésével − a pedagógus elhatározásán múlik.

3.1. Mértékegység nélküli összehasonlítások

A mennyiségek mértékegység nélküli összehasonlításakor a mennyiségeket nem a választott

mértékegységhez, hanem egymáshoz viszonyítjuk. Nem mérőszámok meghatározása a cél, hanem
két vagy több mennyiség sorrendi, esetenként különbségviszonyának megállapítása. Olyan kérdé-
sekre keresünk választ, mint: „Melyik a magasabb?”, „Mennyivel hosszabb?”, „Melyik a nehe-
zebb?”, „Mi az edények űrtartalom szerinti sorrendje”, „Melyik esemény tart tovább?” stb.

A mennyiségek ilyen célú összehasonlítását megfigyelés, képről olvasás vagy emlékezet alap-
ján, illetve tényleges összeméréssel végeztethetjük. Bár ezek a tevékenységek (a 2. fejezetben leírt
mérésfogalom szerint) nem tekinthetők méréseknek, mégis nagyon hasznosak. Elsősorban a méré-
sek előkészítésében, de a becslési és gondolkodási képességek fejlesztésében is fontos szerepet ját-
szanak.

Kezdetben az adott tulajdonság szerint nagy eltérést mutató tárgyakat, személyeket, eseménye-
ket hasonlítsunk össze, majd csökkentsük a köztük lévő különbség mértékét! Az összehasonlítások
során helyezzünk hangsúlyt a szókincsbővítésre, a mennyiségek viszonyát kifejező szavak pontos
jelentésére! Az alapmennyiségek összehasonlításánál − értelmezésük után − az alábbi fogalompáro-
kat használjuk:
• hosszúság jellegű mennyiségeknél: hosszabb – rövidebb, alacsonyabb – magasabb, szűkebb
– bővebb, szélesebb – keskenyebb, vékonyabb – vastagabb.
• űrtartalom (vagy térfogat) jellegű mennyiségeknél: nagyobb – kisebb űrtartalmú, több – ke-
vesebb fér bele (van benne).
• tömeg jellegű mennyiségeknél: könnyebb – nehezebb, nagyobb – kisebb tömegű, súlyosabb
– kevésbé súlyos.
• idő jellegű mennyiségeknél: hosszabb – rövidebb ideig tart, korábban (előbb) – később.

11
Lássunk néhány 1. osztályos példát a mértékegység nélküli összehasonlításokra!
1. Vegyél elő három ceruzát a tolltartódból! Hogyan tudnád könnyen
eldönteni melyik a legrövidebb? Van-e közöttük ugyanolyan hosszú?

2. Hasonlítsd össze testmagasságod a padtársadéval! Ki az alacsonyabb, ki a magasabb?

Egy harmadik tanuló állapítsa meg!
3. Melyik irányban kell hosszabb utat megtenned: a házatoktól az iskoláig vagy az iskolától hazá-
ig? Melyik út megtétele vesz több időt igénybe?

4. Mutasd fel a megfelelő színes rudat!

a) Mennyivel hosszabb a fekete rúd a világoskék rúdnál?
b) Mennyivel nehezebb a zöld rúd a narancssárga rúdnál?

5. Jelöld a kép alatt, ha alacsonyabb vagy nála! Jelöld a kép felett, ha magasabb vagy nála!

Lehet egy kép alatt és felett is jel? Indokold meg válaszodat!

6. Hogyan tudnád eldönteni két edényről,

hogy melyikbe fér több víz? Segít a rajz!

7. Becsüld meg, hogy a valóságban melyik edénybe fér több folyadék! Írj számokat a képek alá!
Kisebb számot írj, ha kevesebb fér bele!

12
8. Négy gyerek páronként ült fel a mérleghinta egy-egy oldalára:

Ági
Laci Laci

Zsófi Ági Zsófi

Feri Feri Feri

Zsófi Ági Laci

a) Tegyél egy pöttyöt a táblázatban ahhoz a gyerekhez, amelyik nehezebb a kettő közül!
b) Mutasson a nyíl a legkönnyebb gyerektől az egyre nehezebb felé! Ki a legnehezebb? Ki a
legkönnyebb?
Zsófi Ági
Ági
Zsófi
Feri
Laci Feri
Laci

9. Három pénzdarab közül kettő ugyanolyan nehéz, de a

harmadik könnyebb a másik kettőnél. Mérő Miki csak
egyetlen egy összehasonlítást végzett a kétkarú mérlegen,
mégis megtudta, hogy melyik a legkönnyebb pénzdarab.
Hogy csinálhatta? Próbáljuk is ki!

MEGOLDÁS
A három pénzdarab közül válasszunk ki kettőt, és tegyük őket a kétkarú mérleg egy-egy serpe-
nyőjébe. Ha a mutató kibillen, akkor a könnyebbik érme a feljebb álló serpenyőben van. Ha
nem billen ki, akkor a ki nem választott érme a legkönnyebb.
Az eldöntés logikájának helyességéről valóságos méréssel is meggyőzhetjük a tanulókat.
A három érmét helyettesítsük pl. három gyufásdobozzal, amelyek közül kettőt homokkal töl-
tünk meg. (Erről persze a gyerekek nem tudhatnak.)

10. Versenyezz a padtársaddal, hogy ki bírja tovább levegővétel nélkül! Számoljatok 3-ig, majd
egyszerre vegyetek egy nagy levegőt! Az lesz a győztes, aki később vesz újra lélegzetet.

13
11. Rövidebb, hosszabb, ugyanannyi ideig tart? Nagyobb részt színezz ki az órán, ha az esemény
tovább tart!

12. Hogy tudnál a padtársaddal igazságosan osztozkodni egy almán vagy egy szelet csokoládén?
Csak egy kés áll rendelkezésedre!

MEGOLDÁS
Mérőeszköz hiányában két ember egy dolgon úgy osztozkodhat igazságosan, hogy az egyik
felez, a másik pedig választ. A felezést végző személy nyilván arra törekszik, hogy szemre a
lehető legpontosabban végezze el a felezést, egyébként rosszul jár.
Ezzel a nagyon egyszerű osztozkodási mód azért nevezhető igazságosnak, mert egyik ember
sem tehet szemrehányást a másiknak.
Ezt a fajta osztozkodást a gyerekek ki is próbálhatják egy zsinórdarabbal, egy írólappal egy
gyümölccsel vagy egy péksüteménnyel.

Beszéljünk meg olyan helyzeteket is, amikor két mennyiséget nem áll módunkban (vagy na-
gyon problematikus lenne) közvetlenül összemérni, ugyanakkor a köztük lévő különbség szemmel
láthatóan kicsi. Például az ajtó magasságát és a tábla szélességét körülbelül egyformának találhat-
juk, viszont nehéz lenne a két hosszúságot egymás mellet megjeleníteni. Számíthatunk arra, hogy a
gyerekek javaslatot tesznek egy „közvetítő” mennyiségre (pl. a saját araszukra vagy egy söprűnyél-
re), amelyhez viszonyíthatják a két hosszúságot.

Ilyen jellegű problémafelvetésekkel könnyebb eljutnunk a valódi értelemben vett mérések

szükségességének indoklásához, valamint a mértékegység fogalmához.

3.2. Mérés alkalmi mértékegységekkel

A mérésfogalomból következően a mérés egy gyakorlati, számmal is kifejezhető összehasonlí-

tó tevékenység, melynek során a mértékegység adott vagy megválasztható. A mértékegység lehet
alkalmi (hosszúságmérésnél pl. egy arasz hossza, űrtartalommérésnél egy gyűszű térfogata, tömeg-
mérésnél egy Babilon golyó tömege, időmérésnél a metronóm két ütése között eltelt időtartam)
vagy szabvány (pl. m, dl, g, perc).
Magát a mérési eljárást (a mértékegység rávitelét) nem befolyásolja, hogy alkalmi vagy szab-
vány mértékegységet használunk, mégis célszerű kezdetben alkalmi mértékegységgel mérni, mert
ezzel indokolva vezethetjük be később a szabvány mértékegységeket. Méréstanításunk akkor ne-
vezhető eredményesnek, ha a tanulók tényleges méréseket végeznek, miközben megismerkednek a

14
mérőeszközökkel, azok használati módjával, a különböző mértékegységekkel és azok kapcsolatával.
(Nem lehet a mérőeszközöket és a mértékegységeket képekről tanítani!)

Néhány példa az alkalmi mértékegységek használatára, az egyes mérési alapeseteknél:

1. Mérd meg a zöld rúd hosszúságát! Írd a hiányzó mérőszámokat a vonalakra!

a) A fehér rúd hosszúsága legyen az egység! A zöld rúd hosszúsága = ____ egység.
b) A rózsaszín rúd hosszúsága legyen az egység! A zöld rúd hosszúsága = ____ egység.
c) A világoskék rúd hosszúsága legyen az egység! A zöld rúd hosszúsága = ____ egység.

2. Mérjük meg a kancsó űrtartalmát! A pohár űrtartalma legyen az egység! Nézzük meg, hogy
hány pohár vízzel tudjuk az üres kancsót teletölteni!

3. Kétkarú mérlegen mérjük meg egy szelet csokoládé, majd egy zacskó cukorka tömegét! Az
egység egy Babilon golyó tömege legyen!

4. A homokóra nemcsak mérőeszközt, hanem mértékegységet is jelent. Nevezzük 1 homokórának

azt az időtartamot, ami alatt a homokszemcsék a felső tégelyből az alsóba kerülnek!
Adjuk meg a kicsöngetésig hátralévő időt homokórában kifejezve! Szóljatok, ha a homokórát
meg kell fordítanom, mert leperegtek a homokszemcsék!

Mérések pontossága

Abszolút pontos mérésekről (a mérőeszköz vagy a mérést végző személy pontatlansága miatt)
még szabvány mértékegységek és mérőeszközök birtokában sem beszélhetünk. A mértékegység
csökkentésével is csak bizonyos pontossággal közelíthetjük meg a mérendő mennyiséget.
Fontos, hogy a tanulók már az első mérési feladatoktól kezdődően szóban és írásban is kü-
lönböztessék meg a pontatlan és a közelítőleg pontos méréseket. A pontatlan mérések ránézésre is
felfedezhetők, míg a közelítőleg pontos mérések pontatlansága nem vehető észre. A pontatlan méré-
si eredmények szóbeli közlésénél használjuk a körülbelül, majdnem, több, mint ..., de kevesebb,
mint ... stb. kifejezéseket! (Például „a tanterem hossza körülbelül 12 lépés”, „az edényben lévő víz
kevesebb, mint 4 pohár, de több, mint 3 pohár”.) Az írásbeli lejegyzés a szóbeli közlésnek megfele-
lő matematikai jelekkel történjen (h ≈ 12 lépés, 3 pohár víz < v < 4 pohár víz)!
Ha a mérés közelítőleg pontosnak bizonyul, akkor ezt szóban így fogalmazhatjuk meg: „Egy
bordó rúd hossza két piros rúd hosszával egyezik meg.” „A vonalzó tömege 2 Babilon golyó töme-
gével egyenlő.” A közelítőleg pontos mérési eredmények lejegyzésénél „=” jelet használjunk!
A kezdeti időszakban a szóbeli közlés dominál. A mérések eredményének írásbeli lejegyzését
megkönnyíti, hogy a munkatankönyvekben, munkafüzetekben általában csak a mérőszámokat és a
relációs jeleket kell pótolni. Egy példa:

5. Mérd meg a füzeted rövidebb (r) és hosszabb (h) oldalát! Mondd el, hogy mit tapasztaltál! Je-
gyezd is le! A hiányzó mérőszámokat a vonalakra, a hiányzó jeleket a négyzetekbe írd!
a) A piros rúd hosszúsága legyen az egység!
egység r egység egység h egység

15
 b) A világoskék rúd hosszúsága legyen az egység!
egység r egység egység h egység

A mérések pontosságának, megbízhatóságának kérdésére még nagyobb hangsúlyt kell fektet-

nünk a szabvány mértékegységekkel történő méréseknél.

Becslés és eltérésszámítás

A mérést előzze meg a mérendő mennyiség becslése, majd a becslés „jóságának” ellenőrzése
kövesse! A becsült és a mért értékek közötti eltérések kiszámításával a gyerekek nemcsak a kivo-
nást gyakorolják, hanem elsősorban a becslési képességükről kapnak felvilágosítást. A túl nagy elté-
rések rosszul sikerült (durva) becslésekre figyelmeztetnek.

MEGJEGYZÉS
A becslés tulajdonképpen a mértékegység képzeletbeli rávitele a mérendő mennyiségre, ezért
jó közelítésű becslésekre csak nagyszámú mérési és becslési tapasztalat birtokában számíthatunk.
Gyakorlati jelentősége ugyan csak a szabvány mértékegységekben megadott becsléseknek van, en-
nek ellenére már a kezdeti szakaszban is várjuk el a tanulóktól a becslések megadását és az eltéré-
sek megállapítását!

6. Mérd meg otthon egy leveses fazék űrtartalmát (ű)! Először becsülj, majd a mérés után szá-
mítsd ki az eltérést!
a) A fogmosó poharad űrtartalma b) A tejesbögréd űrtartalma
legyen az egység! legyen az egység!

becslés: ű = ____ egység becslés: ű = ____ egység

mérés: ű ≈ ____ egység becslés: ű ≈ ____ egység
eltérés: ____ egység eltérés: ____ egység

A mértékegység és a mérőszám változásának megfigyeltetése

A gyerekek már az alkalmi mértékegységek használata közben is tapasztalatot szereznek arról,

hogy
• ha különböző mennyiségeket azonos mértékegységgel mérnek, akkor a nagyobb (kisebb)
mennyiségekhez nagyobb (kisebb) mérőszám fog tartozni,
• ha ugyanazt a mennyiséget különböző mértékegységgel mérik, akkor a mértékegység csök-
kentésével (növelésével) a mérőszám nagyobb (kisebb) lesz.

16
7. Mérd meg a padod körülbelüli hosszúságát és szé-
lességét először kis arasszal, majd nagy arasszal!
a) Először a becsléseket, majd a mérési eredmé-
nyeket írd a táblázatokba!

Becslés Mérés Eltérés Becslés Mérés Eltérés

Hosszúság Hosszúság
Szélesség Szélesség

b) Hasonlítsd össze a két táblázatban a mérés oszlopokat! Mit tapasztalsz? Keress magyarázatot!
c) Melyik becslésednél tévedtél a legtöbbet? Hol a legnagyobb az eltérés?

8. Mérjük meg az üveghenger űrtartalmát két, különböző térfogatú műanyag pohár segítségével!
Nézzük meg először, hogy melyik pohárba fér több víz! Mit gondolsz, melyik pohárral kell
majd többször öntögetnünk és miért?

9. Öntsünk három egyforma ásványvizes flakon közül az egyikbe 3 pohár, a másikba 3 bögre, a
harmadikba 3 gyűszű vizet! Mit gondolsz melyik üvegben lesz a legmagasabb a víz szintje és
miért?

10. Mérjük meg a barna rúd tömegét a kétkarú mérlegen!

a) A rózsaszín rúd tömege legyen az egység! A barna rúd tömege = ____ egység.
b) A piros rúd tömege legyen az egység! A barna rúd tömege = ____ egység.
c) A bordó rúd tömege legyen az egység! A barna rúd tömege = ____ egység.
Hasonlítsd össze a mértékegységeket és a mérőszámokat a három feladatrészben, majd tedd
igazzá a hiányos mondatokat!
Ahol a mértékegység nagyobb, ott a mérőszám ______________________________ .

Ahol a mérőszám nagyobb, ott a mértékegység ______________________________ .

11. Mérjük meg először egy radír, egy ceruza, végül egy füzet tömegét! Mind a három mérésnél
egy tele gyufásdoboz tömege legyen az egység! Mire következtethetünk a kapott mérőszámok-
ból? Ellenőrizzük összemérésekkel!

12. A metronómon be lehet állítani az egymást követő ütések között eltelt időt. Nézzük meg, hogy
két különböző (egy gyorsabb és egy lassúbb) beállításnál hányszor üt a metronóm, amíg az óra
nagymutatója egyszer körbeér!

Az egységes mértékrendszer, a szabvány mértékegységek bevezetésére egyrészt a mérési ada-

tok egyértelműsége (objektív értelmezhetősége) miatt, másrészt praktikus okokból van szükség. Az
időtartamok szabvány egységekben való megadását pl. a korszerűbb (könnyebben kezelhető és pon-

17
tosabb) mérőeszközök megjelenésével indokolhatjuk. Jelöljünk ki olyan problémahelyzeteket, ame-
lyek a gyerekekben is bizonytalanságot ébresztenek a különböző alkalmi mértékegységekben kife-
jezett mennyiségekkel kapcsolatban! Beszéljünk például arról, hogy milyen kellemetlenségekkel
járna, ha még mindig napórát vagy homokórát használnánk az idő mérésére!
Néhány ötlet:

13. Két napközis focicsapat kiskapus mérkőzésre készült. Mindkét csapatból egy-egy játékos mérte
ki a saját kapuját. A kapufákat 10 cipőhossznyi távolságra helyezték el egymástól. Az egyik
kapu nagyobb lett, mint a másik. Mit gondolsz miért?

14. Egy meleg nyári napon Ági 5 pohár, Vera 6 pohár narancslevet ivott meg. Megtudhatjuk-e,
hogy melyik lány ivott több narancslevet? Miért?

15. Bolondfalva piacán az árusok más-más mértékegységet használnak a tömegmérésre. Például az

egyik árus fél téglát, a másik egész téglát. Egy fél tégla alma ugyanannyiba kerül, mint egy
egész tégla alma. Melyik árustól vásárolnál almát? Miért?

16. Mit jelenthet ez a lejegyzés: 13 istvánlépés = 15 juditlépés?

Melyik gyerek lépése hosszabb? Minek a hosszúságát mérhették meg?
Megtudhatjuk-e, ki tudnánk-e mérni a valódi hosszúságot? Miért?

3.3. Mérés szabvány mértékegységekkel

A szabvány mértékegységek bevezetésének időrendje a spirális építkezés, a mérések alsó tago-

zatos tananyagtervezése szempontjából fontos. Ehhez a tervezéshez az alábbi ütemezés adhat segít-
séget:

Mérési Osztály
alapeset
1. 2. 3. 4.
Hosszúság m dm, cm mm, km −
Űrtartalom l dl ml, cl, hl −
Tömeg kg dkg g, q, t −
év, évszak, hónap, napszak,
Időtartam másodperc −
hét, nap, óra perc

18
 MEGJEGYZÉSEK
• Természetesen nem kötelező a fenti táblázat szerint eljárnunk. Előbbre hozhatjuk pl. a dm-rel
és a dl-rel való ismerkedést, de a mértékegységek között csak azokat a számszerű kapcsola-
tokat mutathatjuk meg, amelyek a tanult számkörön belül maradnak. Annak sincs akadálya,
hogy pl. már első osztályban is végezzünk néhány hosszúságmérést cm-rel, az 1 m = 100 cm
összefüggést viszont legkorábban csak 2. osztályban tárgyalhatjuk.

• A mesékben alkalmanként előforduló régi, ma már nem használt mértékegységek (rőf, akó,
véka, öl, hüvelyk stb.) értelmezésével az anyanyelvi nevelés is hozzájárulhat a tanulók mé-
réstani ismereteinek gyarapításához.

A mértékegységek nagyságát és egymáshoz való viszonyát nem lehet képről olvasással taníta-
ni. Tényleges érzékeltetésükre és összehasonlításukra van szükség. (Nem mondhatjuk pl. hogy
1 kg-os tömeg az, amit a képen látsz.) Az új, bevezetésre kerülő szabvány mértékegységet már is-
mert dolgokkal, mennyiségekkel is kapcsolatba hozhatjuk. Az 1 dm-t a narancssárga rúd hosszával,
az 1 l-t a dobozos tej térfogatával, az 1 g-ot a fehér kocka tömegével, az 1 másodpercet (a másod-
percmutató sebességének megfelelő) számlálással érzékeltethetjük.

A mázsa (q) nemzetközileg nem egy elfogadott mértékegység (nem része az ún. SI-mérték-
rendszernek). Magyarországon viszont közismert, és főleg vidéken − a mázsával mint mérőeszköz-
zel (más nevén tizedes mérleggel) együtt − napjainkban is gyakran használatos. Tanításáról azért
sem célszerű lemondani, mert a kilogramm és a tonna közötti nagy távolságot „hidalja át”. Segítsé-
gével az ezres számkör kg-ban megadott tömegmennyiségeit egyszerűbben fejezhetjük ki.

Negyedik osztályban új mértékegységet már nem vezetünk be. Ez természetesen nem jelenti
azt, hogy mennyiségekkel kapcsolatos feladatok sincsenek. Az egyes mérési alapeseteknél átismé-
telhetjük a szabvány mértékegységek sorrendi és számszerű kapcsolatát, magasabb (10 000-es)
számkörben gyakoroltathatjuk a mennyiségek átváltását, a mennyiségek összegének, különbségé-
nek, valahányszorosának és valahányadrészének kiszámítását.

A szabvány mértékegységekkel egy időben a gyerekek közelebbről is megismerkednek az ún.

skálázott mérőeszközökkel (méterrúd, vonalzó, mérőhenger, konyhai mérleg, karóra ...), amelyek
megkönnyítik méréseiket. Az alábbi mérőeszközök használatára feltétlenül tanítsuk meg tanítvá-
nyainkat:

Mérési
Mérőeszköz
alapeset
Hosszúság méterrúd, mérőszalag, vonalzó, mm-papír
1 ml-es, 1 cl-es, 1 dl-es, 1 l-es mérőedények, különböző beosztású mé-
Űrtartalom
rőhengerek
1 g-os, 1-, 2-, 5-, 10-, 20-, 50 dkg-os és 1 kg-os tömegegységek, kétka-
Tömeg
rú mérleg, konyhai mérleg, fürdőszobamérleg, mázsa
Időtartam naptár, játék óra, falióra, karóra, stopperóra

19
 A skálázott mérőeszközök használatával leegyszerűsödnek a mérési eljárások, a mértékegység
rávitelét egyre inkább a leolvasás váltja fel. Az alkalmi mértékegységeknél megszokott egymáshoz
illesztési, öntögetési, kiegyensúlyozási tevékenységekről azonban továbbra sem mondhatunk le,
hiszen a szabvány mértékegységek közötti kapcsolatok egy részét csak ilyen módon mutathatjuk be
érzékletesen (pl. az 1 dl = 10 cl összefüggést öntögetéssel igazolhatjuk).

Néhány feladat a mennyiségek szabvány mértékegységben való megadására:

1. Mérjük meg a tanterem körülbelüli hosszúságát és szélességét a méterrúd segítségével!

Először becsülj, majd írd a kapott mérési eredményeket a táblázatba, végül számítsd ki az elté-
réseket!

Becslés Mérés Eltérés

Hosszúság (m)
Szélesség (m)

2. Nézzük meg, hogy hány liter víz fér egy nagy befőttesüvegbe és egy felmosóvödörbe!
ü: a befőttesüveg űrtartalma v: a felmosóvödör űrtartalma

Becslés: ü = ____ l Becslés: v = ____ l

Mérés: ü ≈ ____ l Mérés: v ≈ ____ l
Eltérés: ____ l Eltérés: ____ l

3. Adjuk meg 10 könyv együttes tömegét (t) kg-ban kifejezve!

Becsléssel: t = ____ kg Méréssel: ____ kg ≤ t ≤ ____ kg

4. Rajzold be a mutatókat!
a)

12 óra 4 óra 9 óra 6 óra 2 óra 7 óra

b)

7 órával később 3 órával ezelőtt 12 óra múlva

20
5. Három kincsesládában aranypénzek vannak. A három közül két ládában 5 gramm, egy ládában
viszont 6 gramm a pénzérmék tömege. Hogyan tudnád egyetlen méréssel eldönteni, hogy me-
lyik ládában vannak a 6 grammos aranypénzek?
a) Csak egy kétkarú mérleg áll rendelkezésedre.
b) Egy számkijelzős (digitális) mérleg segítségével.

MEGOLDÁS
a) Vegyünk ki egy-egy érmét az első két ládából, és jegyezzük meg, hogy melyiket melyik
serpenyőbe tettük. Ha a kétkarú mérleg nincs egyensúlyban, akkor megtudtuk, hogy melyik
a 6 grammos érme. Ha a mérleg egyensúlyban van, akkor viszont a 3. ládában vannak a
6 grammos érmék.
b) Vegyünk ki az 1. ládából egyet, a 2.-ból kettőt, a 3.-ból három érmét. Ha mindegyik 5 gram-
mos lenne, akkor a mérleg 6 · 5 = 30 g-ot mutatna. Ha a mért tömeg 31 g, akkor az 1., ha
32 g, akkor a 2., ha 33 g, akkor a 3. ládában vannak a 6 grammos érmék.

MEGJEGYZÉS
A b) megoldás bonyolultabb ugyan, de sokkal általánosabb az a) megoldásnál. Ugyanez a logi-
ka alkalmazható akárhány kincsesláda esetén is, ha egy ládában 6 grammos, az összes többiben
pedig 5 grammos érmék vannak.

6. Mérjük ki a megadott mennyiségű vizet! Melyik mérőeszközt (mérőeszközöket) használjuk,

hogy a feladatot a lehető legkevesebb merítéssel elvégezhessük? Jelöld ×-szel a táblázatban!

Ennyi merítésre
Mérőeszközök
volt szükség
1 ml-es 1 cl-es 1 dl-es 1 l-es
4 ml
38 ml
512 ml
999 ml

MEGJEGYZÉS
A feladat feldolgozása előtt mutassuk is meg vagy csak beszéljünk róla, hogy ugyanazt a víz-
mennyiséget (pl. 7 dl-t) többféleképpen is elő tudjuk állítani. Mérjük ki a 7 dl vizet 1 decilite-
renként (7-szer merítve), majd mérjünk ki 1 l vizet, és mérjünk vissza belőle 3-szor 1 dl-t. Fe-
deztessük fel, hogy az utóbbi esetben csak 4-szer merítettünk!

21
 A tanulók – kellő indoklás után – írják is be a táblázatba, hogy melyik mérőeszközt hányszor
kellene felhasználni a legkevesebb merítést feltételezve!

Ennyi merítésre
Mérőeszközök
volt szükség
1 ml-es 1 cl-es 1 dl-es 1 l-es
4 ml 4× 4
38 ml 2× 4× 6
512 ml 2× 1× 5× 8
999 ml 1× 1× 2

Megmérés és kimérés

A mérési feladatok céljukat, irányultságukat tekintve alapvetően kétfélék lehetnek: megmérés-

nél a mennyiség meghatározása, kimérésnél a mennyiség előállítása a feladat. (Ezt a fajta kétirányú-
ságot természetesen már az alkalmi mértékegységek használatánál is gyakoroltathatjuk.) Minden
évfolyamon, minden mérési alapesetnél oldassunk meg feladatokat a két különböző mérési célnak
megfelelően! Bizonyos feladatoknál természetesen figyelembe kell vennünk a tanulók mértékváltá-
sokkal kapcsolatos előzetes ismereteit.
Néhány példa:

7. Végezz méréseket otthon!

a) Mérd meg cm-pontossággal a nyak- és a derékbőségedet!
b) Hozz magaddal a következő órára egy 72 cm hosszú zsinórdarabot és egy 15 és fél cm hosz-
szú papírcsíkot!
c) Hány liter vizet használsz az esti fürdéshez? Literenként engedd a fürdőkádba a vizet! Kö-
rülbelül annyit, amennyiben fürödni szoktál!
d) Mérj ki 2 dl tejet és 1 l 4 dl vizet!
e) Mérd meg a testtömeged fürdőszobamérlegen!
f) Konyhai mérlegen mérj ki 12 dkg sót és fél kg cukrot!
g) Mérd meg, hogy mennyi időt töltesz tanulással ma délután (óra, perc)!
h) Sikerül-e 1 perc alatt válaszolnod a következő kérdésre? A három közül melyik a legnehe-
zebb: 1 kg vatta, 1 kg cukor vagy 1 kg vattacukor?

8. Becsléssel, majd méréssel jelöld ki a megadott hosszúságú szakaszt! Mérd meg ügyesen az
eltérést!

22
9. Kíváncsi vagyok, hogy mennyi idő alatt tudjátok megoldani a következő feladatot! Elkezdem
mérni az időt stopperórával!
Egy alma tömege 125 gramm. Hány gramm a többi gyümölcsből 1 darab, ha az egyforma
gyümölcsök egyenlő tömegűek?

g g g g

10. Mérjünk ki 1 kg tömegű vizet, majd állapítsuk meg, hogy ez hány dl-nek felel meg! Tegyél
javaslatot a mérésekre!

A mértékegységek nagyságrendje közötti eligazodást a környezetünkben található dolgok és

a mérési adatok egymáshoz rendelésével is gyakoroltathatjuk. Az ilyen jellegű feladatok egyúttal a
reális becslési képesség fejlesztését is szolgálják:

11. Válaszd ki a lehetséges mérési adatot a három közül! Színezéssel jelöld!

12. Milyen mértékegységek hiányozhatnak? Írd a vonalakra!

23
13. Melyik tömegmennyiség melyik képhez tartozhat? Kösd össze vonalzóval!

14. Mikor mit csinálsz? Mivel mennyi időt töltesz?

a) Tedd igazzá a hiányos mondatokat!
Reggel ___ óra ___ perckor kelek. A mosakodás és az öltözködés körülbelül ___ percet
vesz igénybe. ___ perc alatt érek az iskolába. Délelőtt az iskolában ___ órát töltök el.
___ órakor megyek haza. Délután körülbelül ___ órát játszom. ___ órakor szoktam vacso-
rázni, és ___ óra előtt fekszem le. Általában ___ órát szoktam aludni.

b) Karikázd be pirossal az időpontokat, kékkel az időtartamokat!

24
4. A szabvány mértékegységek számszerű kapcsolata
Második osztálytól kezdve az újonnan bevezetésre kerülő kisebb és a már ismert mértékegysé-
gek között tevékenységgel mutassuk be a kapcsolatot, majd fogalmazzuk meg és jegyezzük le a
számszerű összefüggést közöttük! A méterrudat rakjuk ki narancssárga rudakkal, az 1 l-es mérő-
edényt töltsük tele az 1 dl-es mérőedénnyel történő öntögetéssel, az 1 dkg-os tömeget egyensúlyoz-
zuk ki 10 db 1 g-os tömeggel a kétkarú mérlegen! Bizonyos esetekben számlálással állapíthatjuk
meg, hogy a kisebb mértékegység hányszor van meg a nagyobban (pl. a mm és a cm, a másodperc
és a perc közötti összefüggés igazolásakor).

A kisebb mértékegységek bevezetését a pontosabb mérés szándékával indokolhatjuk. Tapasz-

talhatják a gyerekek, hogy egy adott mennyiséget nagyobb mértékegységben mérve csak behatárol-
hatunk, kisebb mértékegységben mérve viszont (közelítőleg) pontosan adhatunk meg. Egy-egy pél-
da a négy alapmennyiség pontosabb mérésére:

1. Kisebb hosszúságokat milliméterben mérve pontosabb mérési eredményhez jutunk. Győződj

meg róla a hiányzó mérőszámok beírásával!
h

cm-pontossággal mérve: mm-pontossággal mérve:

___ cm < h < ___ cm h ≈ ___ cm h = ___ cm ___ mm = ___ mm

___ cm < r < ___ cm r≈ ___ cm r= ___ cm ___ mm = ___ mm

2. Mekkora a folyadékmennyiség ( f ) a mérőhengerekben? Add meg először cl, majd ml pontos-

sággal!

___ cl < f < ___ cl ___ cl < f < ___ cl

f ≈ ___ cl f ≈ ___ cl

f = ___ cl ___ ml f = ___ cl ___ ml

f = ___ ml f = ___ ml

25
3. Mérjük meg egy 2 literes bontatlan ásványvizes flakon tömegét (t)! Írd a megfelelő mérőszá-
mokat a vonalakra!
kg-pontossággal mérve: dkg-pontossággal mérve:
___ kg < t < ___ kg t ≈ ___ kg t = ___ kg ___ dkg = ___ dkg

4. Olvasd le a pontos időt és írd az órák alá!

A nagyobb mértékegységek (km, hl, q, t) 3. osztályos bevezetésekor tevékenység helyett csak

érzékeltetni tudjuk a kisebb mértékegységekkel való számszerű kapcsolatokat (pl. 1 km az ország-
úton két km-kő közötti távolság, 1hl kb. 10 vödör össztérfogata, 1 q egy kövér ember testtömege
lehet).

A nagyobb mennyiségek nagyobb mértékegységben történő kifejezésekor felismertethetjük,

hogy kisebb lesz a mérőszám, így egyszerűbbé válik a szóbeli közlés és az írásbeli lejegyzés is.
Egyszerűbb mondani és írni 25 000 m helyett 25 km-t, 600 l helyett 6 hl-t, 3000 kg helyett 3 t-t, 120
másodperc helyett 2 percet.

3. osztály végére a szabvány mértékegységek között az alábbi számszerű összefüggéseket kell

ismerniük és (a mértékváltási feladatokban) alkalmazniuk a gyerekeknek:
a) Hosszúságmérésnél:

b) Űrtartalommérésnél:

1 ml 1 cl 1 dl 1l 1 hl

26
 c) Tömegmérésnél:

d) Időmérésnél:

Az átváltásokat szóban kétféleképpen is fogalmaztassuk meg (pl. a méter a deciméter tízszere-

se; a deciméter a méter tizedrésze), írásban pedig egyenlőséggel jegyeztessük le: 1 m = 10 dm;
1 dm = 1 tized m!

4.1. Mérési adatok átváltása

Második osztályban a mérési adatok átváltását méréssel segíthetjük, illetve ellenőrizhetjük (pl.
a 25 cm = 2 dm 5 cm, 12 dl = 1 l 2 dl, 140 dkg = 1 kg 40 dkg egyenlőségek megállapításakor).
Harmadik osztálytól kezdve viszont már törekedjünk arra, hogy minden tanuló számítással (a váltó-
számmal való szorzással vagy osztással) végezze az átváltásokat, a szabvány mértékegységek össze-
függéseinek felhasználásával.

Az átváltási feladatok megoldása valójában a mértékegységek és a mérőszámok között fennálló

fordított arányosság alkalmazását jelentik, miszerint
• a mértékegység 10-, 100-, 1000-, 60-szorosára növelésekor a mérőszám ugyanannyiad részé-
re csökken, illetve
• a mértékegység 10-, 100-, 1000-, 60-ad részére csökkentésekor a mérőszám ugyanannyi-
szorosára nő.

A mérési adatok átváltását minden évfolyamon és minden mérési alapesetre vonatkozóan vál-
tozatos feladatokon keresztül gyakoroltassuk! Erre a célra a következő feladattípusokat ajánlom:

Hiányzó mérőszámok pótlása

1. Írd a hiányzó mérőszámokat a vonalakra!

a) 5 dm = cm 9 dm = cm 1 dm = cm
20 cm = dm 70 cm = dm 100 cm = dm
4m= dm 5m= dm 1m= dm
30 dm = m 60 dm = m 20 dm = m

b) 3 m 6 dm = dm 8 m 2 dm = dm
31 dm = m+ dm 94 dm = m+ dm
4 dm 5 cm = cm 6 dm 1 cm = cm
77 cm = dm + cm 28 cm = dm + cm

27
2. Fejezd ki a megadott folyadékmennyiségeket a megadott mértékegységekben!

a) 5 cl 17 cl 8 dl 1l 2 dl 6 cl 9 dl 8 cl
ml-ben

b) 6 dl 23 dl 4l 3 l 6 dl 80 ml 240 ml
cl-ben

c) 70 cl 460 cl 6l 47 l 300 ml 2 l 80 cl
dl-ben

d) 1000 ml 400 cl 60 dl 860 dl 57 dl 30 cl fél hl

l-ben

3. Az összeg minden oszlopban

a) 1 kg legyen!

66 g 486 g 50 dkg 6 g 70 dkg 170 g

200 g 39 dkg 4 dkg 8 g

b) 1 t legyen!

196 kg 520 kg 4 q 5 kg
28 kg 300 kg 8q 6 q 79 kg

4. Add meg az időtartamokat más mértékegységekben is!

a) 54 nap = ___ hét ___ nap. 96 nap = ___ hét ___ nap.

b) 242 óra = ___ nap ___ óra. 480 óra = ___ nap ___ óra.

c) 200 perc = ___ óra ___ perc. 320 perc = ___ óra ___ perc.

d) 100 mp. = ___ p. ___ mp. 270 mp. = ___ p. ___ mp.

Hiányzó mértékegységek pótlása

5. Pótold a hiányzó hosszúság mértékegységeket kétféleképpen!

6 ___ + 8 ___ = 1 ___ + 4 ___ 6 ___ + 8 ___ = 1 ___ + 4 ___

2 ___ + 13 ___ = 3 ___ + 3 ___ 2 ___ + 13 ___ = 3 ___ + 3 ___

36 ___ + 29 ___ = 6 ___ + 5 ___ 36 ___ + 29 ___ = 6 ___ + 5 ___

28
6. Írd be a hiányzó mértékegységeket (cl, dl, l)!
8 ___ + 6 cl = 86 ___ 4 ___ + 3 dl + 20 cl = 4 ___ + 5 ___

9 ___ + 24 dl = 3 ___ + 3 ___ 9 ___ + 37 cl = 12 ___ + 7 ___

28 ___ + 46 ___ = 7 l + 4 ___ 39 dl + 28 ___ = 4 ___ + 1 ___ + 8 ___

Mennyiségek megfeleltetése, rendezése

7. Kösd össze az egymásnak megfelelő időtartamokat!

14 nap 1 hét 4 - 5 hét 2 hónap

21 nap 2 hét 8 - 9 hét 12 hónap

7 nap 3 hét 1 év 1 hónap

8. Kösd össze az azonos időpontokat!

a) b)

fél 6 3 óra 15 perc 21 óra 15 perc háromnegyed 11

negyed 4 5 óra 30 perc 10 óra 45 perc fél 8

háromnegyed 2 1 óra 45 perc 19 óra 30 perc negyed 10

9. Melyik a nagyobb tömeg a kettő közül? Írj <, = vagy > jelet az üres négyzetekbe!
a) b)

101 dkg 1 kg 90 dkg+80 dkg 1 kg + 1 kg

24 dkg negyed kg 2 kg+75 dkg 4 kg – 1 kg

fél kg 50 dkg 3 25 dkg 1 kg – 25 dkg

6 fél kg 3 kg 1 kg : 10 36 dkg – 29 dkg

29
10. Rendezd a mennyiségeket csökkenő sorrendbe!

a) 810 m 600 dm 7m 90 cm fél km 150 m

b) 6 dm 5m 65 cm 709 mm 8 és fél dm

c) 8 dl fél l 261 ml negyed hl 35 l 30 cl 51 ml

d) 5 l 370 dl 3 negyed hl 680 dl 10 hl 530 l 4 hl

Mennyiségek kerekítése

11. Percekre kerekítsd az időtartamokat!

2 perc 12 másodperc ≈ ____ perc 5 perc 30 másodperc ≈ ____ perc
7 perc 54 másodperc ≈ ____ perc 13 perc 29 másodperc ≈ ____ perc

MEGJEGYZÉS
A feladat kitűzése előtt beszéljük meg, hogy a percre kerekítés szabálya a 60-as váltószám mi-
att eltér a többi mérési alapesetnél megszokottól: 30-tól felfelé, egyébként lefelé kerekítünk.

12. Fejezd ki a mennyiségek összegének, illetve különbségének közelítő értékét egyetlen mérték-
egységgel!
4 dm + 6 cm + 47 mm = ____ mm + ____ mm + ____ mm = ____ mm ≈ ____ dm

9 m – 2 dm – 13 cm = ____ cm – ____ cm – ____ cm = ____ cm ≈ ____ m

13. Add meg a tömegmennyiségek közelítő értékét dekagramm (kilogramm) pontossággal! Először
döntsd el, hogy a mérőszámot kerek tízesre vagy kerek százasra kell kerekítened!
a) 37 g ≈ ____ dkg 82 g ≈ ____ dkg 16 g ≈ ____ dkg
105 g ≈ ____ dkg 277 g ≈ ____ dkg 813 g ≈ ____ dkg

b) 79 dkg ≈ ____ kg 104 dkg ≈ ____ kg 251 dkg ≈ ____ kg

808 dkg ≈ ____ kg 950 dkg ≈ ____ kg 675 dkg ≈ ____ kg

30
4.2. Mértékváltás szöveges feladatokban

A tanulók – mérések körében szerzett ismereteik és tapasztalataik – alkalmazási képességét

szöveges feladatok segítségével fejleszthetjük, illetve ellenőrizhetjük leginkább.
Néhány példa:

1. Március 15-ére a 2.b osztály 8 méter nemzeti színű szalagot vásárolt. Kokár-
dák készítésére 62 dm hosszúságú darabot használtak fel.
a) Mennyi szalag maradt meg?
b) Mennyivel használtak fel többet, mint amennyi megmaradt?

2. Éva egy lépésének hossza 58 cm, Ádámé 62 cm. 10 lépés megtétele után melyik gyerek jut
messzebbre és mennyivel? Fejezd ki a különbséget cm-ben, dm-ben és mm-ben is!

3. A suli-bulin 8 l narancslé, 6 l 8 dl citromlé és 4 l 7 dl szőlőlé fogyott el. Mennyi üdítő fogyott

el összesen?
8 l + 6 l 8 dl + 4 l 7 dl = ____ l ____ dl = ____ l ____ dl üdítő fogyott el.

4. Egy teherlift 1 t tömeget bír el. Felviheti-e egyszerre a ládákat?

5. Egy kádba percenként 20 l víz folyik bele a csapból, így a kád 8 perc alatt telik meg.
a) Több vagy kevesebb víz fér a kádba 2 hl-nél?
b) Ha kihúzzuk a dugót, akkor percenként 16 l víz távozik. Mennyi idő alatt ürül ki a teli kád?
c) Mennyi idő alatt telne meg a kád, ha megengednénk a csapot, de a dugót elfelejtenénk be-
dugni? Mennyi vizet pazarolnánk így el?

MEGOLDÁS
a) 8 · 20 l = 160 l < 2 hl (200 l).
b) 10 perc alatt ürül ki a teli kád, mert 10 · 16 l = 160 l.
c) 1 perc elteltével 20 l − 20 l = 4 l víz lenne a kádban, ezért 160 : 4 = 40 perc alatt telne meg.
Közben 40 · 16 l = 640 l vizet pazarolnánk el.
Ellenőrzés: 40 · 20 l = 800 l, 800 l − 640 l = 160 l.

6. A mázsa elnevezést nemcsak egy mértékegységre, ha-

nem egy mérőeszközre is használjuk. Tizedes mérlegnek
is nevezzük, mert a serpenyőjébe helyezett tömeg 10-
szer annyi teherrel tart egyensúlyt!

Töltsd ki a táblázat hiányzó részét!

Serpenyőben 8 kg 21 kg 43 dkg

Rakfelületen 5 q 70 kg 1 kg 90 dkg

31
7. Árpi az élelmiszerboltban 2 kg cukrot, 1 kg rizst, fél kg kenyeret, 3 kg lisztet, 25 dkg vajat,
20 dkg sajtot és 10 g sütőport vásárolt. Mennyi árut vásárolt összesen? Kg-ban és dkg-ban fe-
jezd ki!

8. Tanulmányozd a táblázatot! Minden üres helyet tölts ki! Ügyelj a kitöltés sorrendjére!

1 óra alatt 15 perc alatt

28 km 14 km

25 km 75 km

30 km

225 km

MEGOLDÁS
A táblázat kitöltésekor kiderül, hogy a 2. jármű 100 km-t tesz meg 1 óra alatt, ezért oda egy
személyautót rajzolhatnak a gyerekek. A 4. jármű 900 km-t tesz meg 1 óra alatt. Ilyen gyors csak
egy repülőgép lehet.

A mérésről tanult ismeretek további alkalmazására, elmélyítésére lehetőséget kell biztosítanunk

a matematika egyéb (számtan-algebra, geometria, függvények...) témaköreiben és más műveltségte-
rületek tananyagában is.

32
Felhasznált és ajánlott irodalom

(1) Czeglédy István (szerkesztő): Matematika tantárgypedagógia I.

Calibra Kiadó, Budapest, 1994. (főiskolai jegyzet)

(2) Papp Olga–Szilágyi István–Török Tamás: Így is taníthatjuk a matematikát.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.

(3) dr. Pelle Béla (szerkesztő): Így tanítjuk a matematikát II.

Tankönyvkiadó, Budapest, 1978.

(4) Szerencsi Sándor–Papp Olga: A matematika tanítása II. (főiskolai jegyzet)

Tankönyvkiadó, Budapest, 1991.

(5) Tantárgypedagógiai Füzetek (matematika)

Budapesti Tanítóképző Főiskola, Budapest, 1995. (kézirat)

(6) Török Tamás: Mérések elmélete és módszertana a matematika tanításában.

Calibra Kiadó, Budapest, 1995.

(7) Török Tamás: A szövegértés és a matematikai feladatmegoldás összefüggései.

Csengőszó, XII. évfolyam, 4. szám, 2004.

(8) Török Tamás: Matematika tankönyv 1. osztályosoknak, I–II. kötet

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1997.

(9) Török Tamás–Debnárik Gézáné: Matematika tankönyv 2. osztályosoknak, I–II. kötet.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

(10) Török Tamás–Bognár Péterné: Matematika tankönyv 3. osztályosoknak, I–II. kötet.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999.

(11) Török Tamás–Bognár Péterné: Matematika tankönyv 4. osztályosoknak, I–II. kötet.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

(12) Török Tamás–Debnárik Gézáné: Matematika feladatgyűjtemény 1. osztályosoknak.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001.

(13) Török Tamás–Debnárik Gézáné: Matematika feladatgyűjtemény 2. osztályosoknak.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.

(14) Török Tamás–Bognár Péterné: Matematika feladatgyűjtemény 3. osztályosoknak.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

(15) Török Tamás–Bognár Péterné: Matematika feladatgyűjtemény 4. osztályosoknak.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.

33