A Földkéreg anyagi felépítése

Elemek a földkéregben:
99% 8 elem 
fő összetevők: O 46% és Si 28%,
lényeges összetevők: Al 8%, Fe 5%
jelentős összetevők: Ca, Na, K, Mg – összesen ~12%
összes többi ~80 szilárd elem: összesen 1%
Elemi állapotban ritkán  csak terméselemek Au, Ag, S, C
Vegyületeket alkotnak  

Ásványok:
Kémiai képlettel leírható egynemű anyag
kb. 2000 féle, ált. szabályos rácsba épülve
sok kristályrács- és szín-módosulat
A kéreg 99%-a 25 ásvány  kőzetalkotók:
kvarc, földpátok, csillámok, amfibolok, piroxének, olivin

Üregekben szabályos szép kristályok  „bányavirágok”

Látványos díszítő ékkövek, „szerencsehozó” amulett kövek:
a. ha nem túl ritkák  féldrágakövek
(ametiszt, rózsakvarc, jáde, kalcedon)
b. ha ritkák és keménységük miatt nehezen munkálhatók  drágakövek
(gyémánt, topáz, smaragd, rubin, zafir)
Feldolgozásuk, kereskedelmük komoly gazdasági ág!
 Kőzetek rendszere

A Föld kérgét felépítő tömeges ásványtársulások

Rendszerezésük keletkezés szerint

A. magmás kőzetek: kőzetolvadék megszilárdulásával

a kéreg zöme ilyen

magma megszilárdulás hol hogyan

SiO2 arány  savanyú > 80% > semleges > 60% > bázikus > 40% > ultrabázikus
felszíni törmelékes: riolittufa andezittufa bazalttufa –
felszíni kiömlési: riolit andezit bazalt ultrabazalt
mélységi: gránit diorit gabbró peridotit

B. üledékes kőzetek: valamely közegből leülepedéssel halmozódik fel

a felszín zöme ilyen

Laza üledék  idővel tömörödik, cementálódik  kőzetté válik

altípusok: leülepedés módja, közege szerint

a. törmelékes: áramló közeg rakja le a szilárd hordalékot  víz, jég, levegő

laza üledék: kavics, homok, iszap, agyag / moréna / homok, lösz 
kőzetek: konglomerát, homokkő, agyagkő, tillit (breccsa, arkóza, flis)

b. vegyi: vizes oldatból válik ki

mészkő, dolomit, kősó, gipsz, hidrokvarcit

c. szerves: biológiai tevékenység útján keletkezik

tőzeg  szén / kőolaj, földgáz
+ biogén mészkövek

C. átalakult (metamorf ) kőzetek:

más kőzetekből alakulnak át  p és T hatására „átsülnek”
ezek függvényében gyenge-, közepes-, erősen átalakult
fillit, agyagpala / csillámpala / márvány, gneisz
 Ásványkincsek
Különleges körülményeknél a ritka elemek feldúsulhatnak  hasznosíthatóvá vállnak
Fajtái Ércek  fém Energia- Vegyi Építőipari
hordozók anyagok anyagok
Pl. Fe kőszén kősó, kálisó agyag
Al, Ti kőolaj gipsz mészkő
Cu földgáz foszfát kaolin, perlit
Au U kén, pirit + terméskő

Keletkezés szerint:
A. Magmás ércképződés  lehűlés során olvadáspont szerint válnak ki: (Tk. ábra)
előkristályosodás 1000C felett  nehézfémek Ni, Pt, Fe, Cr
főkristályosodás 7-800C  magmás kőzet, de repedéseiben gőzök 
utókristályosodás 700C alatt 
4-500C  gőzökből  Sn, U
250-350C  forró vízből  Au, Ag, Cu, Pb, Zn telérek
B. Üledékes ércképződés:
törmelékes torlatképződés  Au, drágakövek
vegyi kiválással folyótorkolatoknál, mélytengerben  Mn, Zn, Sn, Fe
felszíni mállással  bauxit (AlO+FeO)

C. Üledékes ásványkincs képződés:

vegyi bepárlódással tengeröblökben  kősó, kálisó, gipsz
vulkáni gázokból  kén
szerves anyag leülepedésével  foszfát, kén
szerves anyag leülepedésével és átalakulásával  szén, kőolaj, földgáz
D. Szénképződés:
1. mocsarakban a növényi maradványok oxigéntől elzárva 
tőzeg – 30-40% széntartalmú vizes üledék
2. fedőréteg nyomása + rengeteg idő  szárad + kőzetté válik 
egyre jobb szénfélék
5-20m év alatt lignit – 50% szén
30-200m év alatt barnaszén – 60-80% szén
2-400m év alatt feketeszén – 80-90% szén
+ hőhatásra antracit – >90% szén
E. Kőolaj és földgázképződés (szénhidrogének):
1. édesvizet kapó zárt öblök vize nem keveredik 
elhalt tengeri plankton a fenékre hullva O hiányosan bomlik 
szapropél iszap (szerves-anyag tartalmú üledék)  olajpala, olajhomok
2. p és T hatására CH képződik  egy része folyékony és légnemű 
elvándorol az anyakőzetből
3. felhalmozódás csapdákban (Tk. ábra)
felboltozódó zárókőzet alatti tároló kőzetben  CH mezők
 Fontosabb kőzetek
gránit
mélységi magmás kőzet, nagy méretű kristályokból áll  lassú lehűlés,
gömbszerű lepusztulásformák, ősmasszívumok, hegységek belső magja,
világos alapszín, fekete szemcsékkel, tömör, kemény, időtálló, építő és díszítő kő
bazalt
felszíni magmás kőzet (kiömlési), apró kristályokból áll  gyors lehűlés,
hatszögoszlopos lepusztulás, lemezbelsők és óceáni hátságok vulkáni kiömlései,
szürkés vagy feketés színű, tömör, nehéz, sok fém (FeO), alapozó kő (utak, vasutak)
riolittufa
felszíni magmás kőzet (törmelék), apró összesült szemcsékből  forrón ülepedik,
fiatal lánchegységek vulkáni övének robbanásos kitöréseiből (magas SiO2),
fehéres vagy világos színű, tömör, de könnyű és puha (gázbuborék), kiváló építőkő
homokkő
törmelékes üledékes kőzet, összecementált homok szemcsékből,
hegységek előterében, medencékben folyókból vagy levegőből ülepedik le,
változatos szín (kötőanyag!), szemcseméret és keménység, építőkő
lösz
törmelékes üledékes kőzet, levegőből ülepedő finom port a füves növényzet
mészanyaga megköti, (jégkorszakokban jég előtti területek, Belső-Ázsia),
sárgás színű, ezred mm méretű szemcsék, mészkonkréciókkal (löszbaba), állékony
mészkő
vegyi üledékes kőzet, vízből válik ki (CaCO3) telitődés vagy élőlények hatására,
hegységek külső üledékes vonulataiban, táblás vidékeken igen gyakori,
világos színű, porózus, puha, élőlények lenyomataival, építőkő, mész-, cementipar
dolomit
vegyi üledékes kőzet, vízből rakódik le (MgCO3) telítődés hatására,
hegységek üledékes vonulataiban gyakori, toronyszerű lepusztulásformákkal, szürkés
színű, rideg, tömör  útburkoló-, építőkő, mész-, cementipar
barnakőszén
szerves üledékes kőzet, mocsarakban elpusztult növények O-től elzárt bomlásával,
30-200 éves hegységelőtéri süllyedő medencékben, rétegekben
barnás-fekete, de barnán rajzol, könnyű, puha, energia-, vegyipar
csillámpala
közepesen átalakult kőzet, homokkőből nyomás és hő (500-600 C) hatására,
hegységekben, ősmasszívumokon a mélységi magmás régió körül,
fehértől a sötét szürkés színig, vékonylemezes szerkezetű, burkoló-, építőkő
márvány
erősen átalakult kőzet, mészkőből nyomás és hő (600-700 C) hatására,
hegységekben, fehértől a szürkéig, jellegzetes márványos erezettel,
tömör szerkezetű, időtálló, jól faragható, csiszolva fénylő, díszítőkő, szobor anyag
 Felszínformálás – geomorfológia

Kőzetek állandó körforgásban vannak:

(Tk. 50.o. ábra)
Külső erők pusztítják a kőzeteket 
Szakaszai:
1. Kőzetmegbontás:
aprózódás: hőmérsékletváltozás, fagy és növények okozta aprózódás
mállás: víz és savak hatására az oldható anyagok kimosódnak  málladék-takaró
2. Szállítás:
áramló közeg energiájával elviszi a törmeléket
a törmelékkel koptatja a felszínt
víz (csapadék, folyók, hullámzás, karszt), jég, szél
3. Leülepedés:
szállítóközeg energiája csökken  lerakja hordalékát
közben víz, szél osztályoz

Felszín-fejlődés:
A. Kőzetmegbontás és elszállítás
a magasabb területeken  lepusztítás (denudáció)  a felszín alacsonyodik
B. Leülepedés
a mélyebb területeken  építés (akkumuláció)  a felszín emelkedik
A külső erők a belső erők által létrehozott egyenetlenségeket elegyengetik.

Érdekességek:
Különböző kőzetek, különböző hatásokra, különböző módon pusztulnak 
szelektív denudáció  egyedi, látványos formák
Különböző éghajlaton más-más erők kerülnek előtérbe 
különböző formakincs az éghajlati övekben  változatos földfelszín
Emberi hatás:
új külső erő  antropogén elemek + felszínpusztulás elősegítése