Az emberiség kialakulásától a civilizáció kezdetéig

I. AZ EMBER ŐSTÖRTÉNETE:
a) Mi teszi az embert? :
→ Gondolkodás? (Annak mely szintjétől? régen: agytérfogati mérések →önmagában
nem meghatározó)
→ Felegyenesedés?
→ Eszközhasználat? (állatokra is jellemző, finomítás fokozata igaz az emberre→
állandó használat)
→ Beszéd?
→ Emlékezés? (a legtöbb állatál „múlandó”, embereknél tartósabb)
→ Művészet?
b) Az ember rendszertani helye:
1. Állatok (Animalia) királysága (Regnum)
.
.
.
 Főemlősök (Primates) rendje (Ordo) /65 millió év/ (Purgatorius nem)
 Emberszabásúak (Hominoidea) öregcsaládja (Superfamilia) /18-20 millió/
 Emberfélék (Hominidae) családja (Familia) /6?-4 m. év/
.
.
.
o Ember (Homo) neme (Genus) /2,8 millió év/
 Bölcs (Sapiens) faja (Species) /350-200 ezer év/
 Bölcs bölcs (Sapiens sapiens) alfaja

c) Kormeghatározási módszerek:
1. Relatív kronológia:
 mélytengeri fúrásminták
 fauna datálás
 pollen keltezése

2. Abszolút kronológia:
 történeti kronológia
 varvok
 dendrokronológia
 radiokarbon módszer C14
 kálium-argon módszer (vulkanikus módszerekben)
 paleomágneses módszer

1
II. EMBERSZABÁSÚAK ÖREGCSALÁDJA (Homioidea Superfamilia)
a) 23-17 millió év:
1. Proconsul
2. Afropithecus
b) 15- 10 millió év: - Rudapithecus
1. Felfedezés: Hornyák Gábor- 1965
2. Azonosítás: Kretzoi Miklós- 1967
3. Agytérfogat: 300-340 cm3
c) 14 millió év:
1. Kenyapithecus
2. Dryopithecus
d) 8-12 millió év:
1. Sivapithecus (orángután őse)
2. Ouranopithecus (ember, csimpánz, gorilla őse?)
e) 8 millió év: - a gorillák ősei
f) 7-5 millió év: - a csimpánz ősei
g) 4-2,5 millió év: Australopithecus (,,Taung bébi”- 1924. Raymond Dart)

III. PRAEANTROPHUS FÁZIS:

a) 1924. Raymond Dart Taungban megtalálja egy gyermek Australopithecus
africanus koponyáját
b) 1935. Louis és Mary Leakey megkezdi ásatásait Laetoliban
c) 1974. (Hadar) Donald Johanson: „Lucy” (Australopithecus afarensis)
1. Agytérfogat: 350-550 cm3
2. Hím: 1,5 m; 40-50 kg
3. Nőstény: 1,1 m; 28-34 kg
d) Az utolsó Australopithecus faj (Aust. bosei) kihalása: 1,2- 1 millió év

IV. ARCHANTROPHUS FÁZIS:

a) Olduvai-szurdok /Tanzánia/
1. ,,Zinj” (Homo habilis) – 500-650 cm3; 2,3/2,2 –1,5 millió év
2. ,,Twiggy” (Aust./Parantrophus(?) boisei) - 500-530 cm3; 2-1,5 millió év
b) A legkorábbi ember?- Homo rudolfiensis (Koobifora, Kenya; 770-780 cm3; 2,4 –
1,9 m. év)

2
 c) Homo ergaster korai erectus? (2,0 –1,8 millió év)
1. „Turkanai/Nariokotomei ifjú”
 9-10 év körüli
 1,6 millió év
 848-908 cm3
 160 cm (185 cm)
 51 kg (68 kg)
 erős szemöldökeresz, rövid arc, kicsit kiemelkedő orr
2. Homo erectus, az első Hominina, amely elhagyta Afrikát: (1,5-1,4 millió év;
750-1300 cm3- agytérfogat
 Homo erectus erectus (1 millió–100 ezer év; 900 cm3)
 Homo erectus pekingiensis (800 -230 ezer év)
 Homo (erectus) heidelbergiensis /ún. ’’rhodesiai ember”/ (99-300 ezer év)
 1100-1400 cm3 (agytérfogat)
 Férfiak: 170-175 cm, 62 kg
 Nők: 157 cm, 51 kg
 Vértesszőlős: Homo erectus seu sapiens paleohungaricus (350 ezer év)

V. PALEANTROPHUS FÁZIS:
a) Homo (sapiens) neanderthalensis /Amud-barlang, Kebara-barlang,
Chapelle-aux-Saints (60.000 éves) /
→ 400-28 ezer év; 1300-1800 cm3
→ férfiak: 164-168 cm, 77, 6 kg; nők: 152-156 cm, 66,4 kg
→ csiszolt kőeszközök, állatfogakból készült függők, okker használata, barlangi
vésetek, női-férfi, munkamegosztás, hússütés, főtt ételek, temetkezések, hatékony
vadászmódszerek, húsfeldolgozás, füstölés, sok növényi táplálék is,
gyógynövények (cickafark, kamilla) fogyasztása
→ 690-550 ezer éve szétválás
→ Keveredés a Közel-Keleten 100.000 k.
→ Szubszaharaiakban nincs n. DNS
→ 1932. Suba-lyuk-barlang: női állkapocs, csigolya, szegycsont, keresztcsont,
végtagok csontjai és egy 3 éves gyermek töredékes koponyája (60 ezer év)

VI. NEOANTHROPUS FÁZIS: - A Homo sapiens hominin kortársai a felső pleisztocénben

a) ,, Denisovai/ Gyeniszovai ember” (DNY-Szibéria, Altaj-hegység, Denisova-barlang,2008)
→ 1 millió-500 ezer éve vált el a homo sapiens ősétől
→ 500-400 ezer éve a neandervölgyitől
→ keveredés mindkettővel Ázsiában
→ robusztusabb a mai embernél, barna haj, barna szem

b),, Floresi ember” (Homo florensiensis) (Liang Bua barlang, 38–18 e. év; 400cm3; 1 m)
c) Homo naledi (Rising Star- barlang, Dél-Afrika)

3
VII. Homo sapiens 200 vagy 350 ezer évvel ezelőtt
/200-150 ezer→ mitokondriális DNS, mitokondriális „Évák” /
→ 60 ezer éve az első kivándorlás → 40 ezer éve (Afrika, Európa)
→ 20 ezer éve (Észak-Amerika)
→ úton a Homo erectus és a Homo s. között: ► Dzsebel-Irhúd I./ 120-130 ezer év/
► Quafzeh /91. ezer év/
→ 4 elmélet:

VIII. GLACIÁLISOK – ELJEGESEDÉSEK:

a) Biber : 2,4- 2,1 millió év
b) Donau : 1,8-1,2 millió év
c) Günz : 895-780 ezer év
d) Mindel : 500-375 ezer év
e) Riss : 240-120 ezer év
f) Würm : 80-10 ezer év

4
IX. A PALEOLÍTIKUM:
a) Korszakolása:
1. Korai paleolitikum: 3,3-1,4 millió év
 eszközök nem változtak/fejlődtek
2. Alsó paleolitikum: 1,4 millió- 250 ezer év
3. Középső paleolitikum: 250- 40/35 ezer év
4. Kései paleolitikum: 40/35- 12 ezer év
/Mezolitikum: 12-6 ezer év (Kárpát-medence)/
b) Középső paleolítikum:
1. MOUSTÉRI IPAR (315.000-35.000/30.000)
 Európa: 160-30 ezer év homo neanderthalensis, homo heidelbergiensis,
homo sapiens
c) Felső paleolítikum:
1. CHATELPERRONI IPAR (45.000-32.000) finomabb eszközök, egyre inkább
2. AURIGNACI IPAR (43.000-28.000) megjelenik a csont használata
 Hohlenstein Stadel (oroszlánfejű ember)
3. GRAVETTEI IPAR (29.000-20.000)
 Willendorf-i Vénusz még nincs hangsúly az arcokon,
 Lespuges inkább a nemi jellegeket emelik ki
 Laussel (szarvat tartó női dombormű)
4. SOLUTRÉI IPAR (22.000-18.000)
5. MAGDALÉNI IPAR (18.000-10.000):
 Kosztyenki-Bersevo („csontsátor”), Bruniquel (lófejű dárdahajító)
 szigonyok, lándzsák
 jégkorszaki vadászok utolsó időszaka

d) A paleolítikum magyarországi leletei:

1. Alsó paleolítikum:
→ nincsenek leletek, mivel az áll. letelepedés még nem lehetett jellemző a térségben
→ északi területeken fordulnak elő leletek (barlangok, mint ’’megállóhelyek”)
 Vértesszőlős- Homo erectus seu sapiens paleohungaricus (’’Samu’’)
 Budai várbarlang
 Mónosbéli-mésztufa üregek

2. Középső paleolítikum:
 CHARENTIENI IPAR:
 Érd (barlangi medve, vadló, gyapjas orrszarvú, mamut)
 Tata-Öregtó (mamutborjú, barnamedve, ló, szarvas)
 JANKOVICS IPAR: (40-35 ezer év)
 tarándszarvas, bölény, kőszáli kecske
 Bajót-Jankovich-barlang, Máriaremete- Felső barlang, Lovas (?)
 Bükki középső pal.:
 Subalyuk-barlang- Homo neanderthalensis
 BÁBONYI IPAR, SZELETA IPAR

5
  Átmeneti időszak: Eger-Kőporos, Miskolc-Avas
3. Felső paleolítikum:
 AURIGNACI IPAR:
 Szilvásvárad-Istállóskő (40-31 ezer év)
 Mogyorósbánya

e) Szungiri temetkezések: (25-20.000 k.): /Mas D’asil, (Fr.o.) 30.000/

→ testek mellett, tartozékok, mellékletek
→ Koponyakultusz: koponya kiemelése a temetés után→ okkerrel festik be (vörös
szín), mészkő vagy kagylódarabok elhelyezése a szemüregbe

6
X. MEZOLITIKUM:
a) Barlangrajzok: (10 ezres évek) – vannak korábbról is, de a legtöbb ekkorra keltezhető
→ hasonlósági (szimpatetikus) mágia: pl.: Les Trois Fréres (,, A három testvér”)
→ Drachenloch-barlang: tömegesen medvekoponyák voltak elhelyezve (?)
 Áldozat az Állatok Urának/Legfőbb Lénynek?
 Újjászületést segítő rítus?
 „Természeti képződmény”?
1. Lascaux (17 ezer év) 2. Altamira (18-14 ezer év)

4. Niaux (11-10 ezer év)

3. Pech-Merle (25-16 ezer év)

Drachenloch-i medve
Les Trois Fréres

Breuilabbé rajza a Les Trois Fréres

barlang „sámán” ábrázolásáról

7
HILAZON TACHTIT (IZRAEL)- 12.000 év /első feltételezett sámán (nő) sírhely/

8
b) A mezolitikum magyarországi leletei:
→ nem állandó telephely, DE! már ideiglenes szálláshely
megjelenik (pl. Jászberény, Jásztelek)
→ újdonság: geometriai mikrolitok, nyílhegyek

XI. NEOLÍTIKUM:
a) Jelentős éghajlati változás (kb. 10 ezer évvel ezelőtt)
→,, termékeny félhold” területén (Mezopotámia, Zagrosz-hg., Levante partvidék):
állat/növényvilág meghatározó → letelepedés
b) A változás okai:
1. Arnold J. Toynbee: Challange- Kihívás elmélet (éghajlat vált. miatt állatok
vándorlása→ embernek új feltételekhez kell alkalmazkodnia)
2. Vere Gordon Childe: Oázis elmélet (őshonos állatok/ növények a ,, termékeny
félholdban”)
3. Robert J. Braidwood: Hilly flanks- Lankás dombvidék
c) Natúf- kultúra : (i.e. 10.500 k. – 8.300)
→ eszközök növénytermesztéshez (pl.: mozsár, állati
állkapocsból készült sarló→ gabona betakarítása
→ falvak, kisebb települések a levantei partvidéken
►JERIKKÓ-JERIHO (Anatólia, Törökország)
→Kathleen M. Kenyon ásatásai:
 i.e. 9.000 k. –elsőtáborok
 i.e. 8.000 k. –elsőkőfalak
 i.e. 7.800 k. –szakrális épület
 i.e. 7.500 k. –1,6 ha
► Göbekli Tepe (i. e. 10 ezer)
► Çatal Hüyük (i.e. 7000 k.)
→ nincs komolyabb védőrendszer
→ más, kisebb házak (kb. 1000) inkább már szálláshelyként funkcionáltak
→ nincsenek utcahálózatok, ajtók, helyettük, tetőtéri nyílások, közrefogott terek
→ Szentélyek. bikakultusz, paleolitikum formát követő szobrok, ún. ’’anyaistennők”
d) Állatok háziasítása: - az állatok szelídíthetők, de nem mindegyik háziasítható
 kutya (i.e. 13-11 ezer k.)
 ló (i.e. 4000 k.- D-Ukrajna) / csak i.sz. 1. évezredben lesz lovagolható/
 szarvasmarha (i.e. 8000 k. Anatólia, Európa)
 kecske (i.e. 8000 k. - Zagrosz-hg., Irak)
 sertés (i.e. 7000 k.- Anatólia)

9
  tyúk (i.e. 2000 k. – Indus-völgy)
 juh (i. e. 8000 k.- Irak, Irán, Levante partvidék)
 szamár (i.e. 3500 k. – Észak-kelet-Afrika)
 nyúl (i. sz. 1000 k. – D-Európa)

► Lepenski Vir: (i.e. 6500-5500)

→ halászó-vadászó életmód DE! nincs folytonos
helyváltoztatás a Duna miatt
→ első európai emlékek (halforma kőalakok)
e) Megalítikus építészet:
 Carromore (i.e. 4700 k.)
 Ggantija (i.e. 3800-2500)
 Hagar Qim és Tarxien (i.e. 3800-2500)
 Poulnabrone (i.e. 3000)
 West-Kenet (i.e. 3500)
 Stonehenge
f) Korszakok: (Kárpát- medence)
1. Korai neolitikum (Kr.e. 6000-5500/5400)- /D-felől (Anatólia) érkezik)
→ nincsenek nagy csoportok, DE! első megtelepedett életmód
 STARčEVO KULTÚRA:
 állatok/nővények behozatala
 ’’felszín feletti házak”: vesszőfonatos, agyaggal betapasztott
(p.: Röszke- Lúdvár)
 KÖRÖS-KULTÚRA:
 idolok (Steatopyg, 4 felé törött),
 oltárok (Hódmezővásárhely, Koppáncs-tanya)
 ,, vénuszok”- edények (Hódmezővásárhely- Gorzsa)

2. Középső neolitikum (Kr.e. 5500/5400 – 5000/4900)

Duna „válaszfal” lesz: Alföld és Dunántúl között
→ hatás É-ról érkezik
 VONALDÍSZES KERÁMA- KULTÚRA
 Alföld: új jövevények hozzák magukkal
 Dunántúl: helybeni
→ megjelenik a nagyállattartás, égetéssel-írtásos fölművelés
→ ’’hosszúházak”: nem csak szállásként, de istállóként is szolgál (20 m is lehet)
 VINčA- KULTÚRA: (D-i határ):
 agyagtáblácskák írásjelekkel (nem tartják írásnak- protoírás)
 Tatárlaka-Tartaria, Gradesnica, Karanovo (4000-2700 éves leletek)

10
3. Késői neolitikum (Kr.e. 5000/4900 – 4500/4400)
 LENGYEL-KULTÚRA: (É-ra tart) /pl.: talpcsöves tálak/
→Séi (Vas megye) körárokrendszer: nincs védelmi célja, inkább kultikus
központ lehetett
 TISZA- KULTÚRA: szobrocskák (törzsfők, istenek, mindkét nemet ábrázolja)
→ pl.: Szegvár- tűzkövesi sarlós isten (maszkos, valamilyen szerepkör, inkább
törzsfő vagy elöljáró)
 tell: település halom, régi házakat lebontják, majd ráépülnek, idővel halmok
képződnek

11