Arany és Petőfi levelezése

A Toldi

✓ 1847. február 6.
✓ A Kisfaludy Társaság
pályázatára írta
✓ Gazdag költőiség, népies
szellem, sajátos nyelv
✓ Elnyerte a pályadíjat +
Petőfi barátságát
Petőfi első levele Arany Jánoshoz

✓ A népköltészet az igazi
költészet
✓ Ezt tegyük uralkodóvá
✓ Ha a nép uralkodni fog a
népköltészetben-
uralkodni fog a
politikában is
✓ „Égbe a népet, pokolba
az arisztokráciát!”
 Az episztolák
Arany Jánoshoz
Toldi írójához elküldöm lelkemet
Meleg kézfogásra, forró ölelésre!...
Olvastam, költőtárs, olvastam
művedet,
S nagy az én szivemnek ő
gyönyörűsége.
Ha hozzád ér lelkem, s meg talál
égetni:
Nem tehetek róla... te gyujtottad ugy
fel!
Hol is tehettél szert ennyi jóra, ennyi
Szépre, mely könyvedben csillog pazar
fénnyel?
Válasz Petőfinek
Zavarva lelkem, mint a bomlott
cimbalom;
Örűl a szívem és mégis sajog belé,
Hányja veti a hab: mért
e nagy jutalom?
Petőfit barátul mégsem érdemelé.
Hiszen pályadíjul ez nem volt
kitűzve...
Szerencse, isteni jó szerencse nékem!
Máskép szerény művem vetém vala
tűzbe,
Mert hogyan lett volna nyerni
reménységem?
Arany és Petőfi barátsága

▪ 1847. Február 4. első levél

▪ 64 levél
▪ 5 episztola
▪ „két lélekóriás
hancúrozása”
▪ Események történetei az
életet híven tükrözik
▪ 1849. július 11. utolsó levél
 Arany János-Tompa
Mihály-Petőfi
Sándor

„Első megjelenése óta

kedvencem ő, mert költ: lelket ír,
nem cifra szókat.
S ez az, amiben te az én
bálványom vagy... azaz voltál,
míg még csak imádtalak...”
Petőfi és Szendrey Júlia
 1848 márciusa

„...be szeretnélek
lóháton látni avval a
pörge kalapoddal...”
Petőfi és Arany szobra

 „a Petőfi által megérintett

húr, egyszersmind a
magyar szívnek
legbensőbb húrja, s
kétségtelenül nincs
költőnk, ki a nemzeti
nevet annyira
megérdemelné, mint ő."
Köszönöm a figyelmet!