ZOLDINFRASTRUKTURA FUZETEK Belsoudvarok 20191018 Online

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA FÜZETEK 5.
BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK

MEGÚJÍTÁSA
BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 1

1. fotó: Vertikális kert a Teréz körúton
ZÖLDINFRASTRUKTÚRA FÜZETEK 5.
BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK

MEGÚJÍTÁSA
Budapest, 2019
TARTALOMJEGYZÉK
Előszó........................................................................................................................................................�� 6
A kiadvány célja..........................................................................................................................................�� 7
Fogalmak...................................................................................................................................................�� 8
Helyzetelemzés 11
Belső udvarok a budapesti zöldhálózatban.......................................................................................................�� 12
A nagyvárosi tömb beépítésének evolúciója.....................................................................................................�� 14
Jellemző udvartípusok, homlokzatkertek..........................................................................................................�� 19
A társasházi belső udvarok helyzete................................................................................................................�� 25
Jogszabályi környezet..................................................................................................................................�� 26
Belső udvarok fejlesztése 29
Udvartér felújításának és zöldítésének hatásai...................................................................................................�� 30
Tervezési alapelvek......................................................................................................................................�� 32
Növényalkalmazás.......................................................................................................................................�� 34
Az udvartér megújításának lépései..................................................................................................................�� 38
Eszköztár 47
Mit tehetünk a térfalakkal?............................................................................................................................�� 48
Mit tehetünk az udvar burkolatával?................................................................................................................�� 57
Milyen növényformákat alkalmazhatunk?.........................................................................................................�� 63
Milyen berendezéseket alkalmazhatunk?.........................................................................................................�� 71
Milyen udvari berendezések helyezhetők el?....................................................................................................�� 85
Nagyobb beavatkozást igénylő lehetőségek.....................................................................................................�� 90
Mintahelyzetek 95
Szürkeudvar megújítási lehetőségei................................................................................................................�� 96
Zöldudvar megújítási lehetőségei....................................................................................................................�� 97
Udvarkert megújítási lehetőségei....................................................................................................................�� 99
Jó példák 101
Lőrinc pap tér 3..........................................................................................................................................�� 102
Pannónia utca 54........................................................................................................................................�� 103
Garay utca 42.............................................................................................................................................�� 104
Dembinszky utca 33....................................................................................................................................�� 105
Külső szereplők és eszközök 107
Az Önkormányzat szerepvállalása ..................................................................................................................�� 108
Piaci szereplők szerepvállalása.......................................................................................................................�� 110
Civil szervezetek bevonása............................................................................................................................�� 111
Függelék 113
Irodalomjegyzék..........................................................................................................................................�� 114
Vonatkozó jogszabályok jegyzéke...................................................................................................................�� 115
Ábrák forrása..............................................................................................................................................�� 116
Fotók forrása...............................................................................................................................................�� 117
Impresszum................................................................................................................................................�� 118
ELŐSZÓ
A Fővárosi Önkormányzat fontos célkitűzése a városi zöldfelületek tervezéséhez kapcsolódó szemléletformálás és irány-
mutatás, ezért a gondozásában megjelenő Zöldinfrastruktúra füzetek immár ötödik részét tartja kezében az Olvasó.
A sűrűn beépített történeti városrészek jellemzően zöldfelületekben szegény területek. A beépített és burkolt felületek
magas aránya miatt a városi hősziget főként a nyári hónapokban erős terhelést jelent, ami kihat az ott élők, dolgozók
egészségi állapotára is. A felfrissülést nyújtó zöldfelület aránya rendkívül alacsony, amelyek a hőhatáson túl jelentős motori-
zációs terhelést is elszenvednek. Ezek a városrészek gyakorlatilag „városi sivatagoknak” is tekinthetők, ami a beállt történeti
városszerkezet miatt nehezen módosítható, a zöldítésre felszabadítható területek aránya erősen korlátozott. Ebben a kont-
extusban a belső udvarok szerepe felértékelődik.
A historikus városszövetben ezek a sokszor elhagyatott, alulhasznosított, kihasználatlan társasházi belső udvarok adnak
egyedüli lehetőséget a zöldfelületi fejlesztésre, kondicionáló és szabadtéri rekreációs lehetőséget nyújtó zöld terek kialakí-
tására. Ezt a lehetőséget számos európai nagyváros mellett Budapest is felismerte. A társasházi udvarok megújítása, kertté
alakítása a fővárosban sem előzmény nélküli. Ebben a kiadványban foglaltuk össze az élhető belső udvarok kialakításának
legfontosabb ismérveit és fővárosi tapasztalatait.
A társasházi udvarok zöldítése nemcsak az ott lakók, hanem az egész város érdeke. A társasházi udvarok olyan magán-
tulajdonban lévő, de közösségi használatra rendeltetett területek, amelyek kondicionáló, a tágabb városi közösség számára
is ökológiai szolgáltatást nyújtanak. Éppen ezért az udvarkertek fejlesztése és fenntartása városi közérdek.
Mártonffy Miklós
Budapest főépítésze
2. fotó: Szent István körúti fa a belső udvarban
6 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

A KIADVÁNY CÉLJA
A Zöldinfrastruktúra füzetek 5. száma a belvárosi belső udvarok megújításával kapcsolatban szeretne segítséget nyújtani.
A tájépítészeti, műszaki ötletek mellett az udvarmegújítás folyamatához és a közösség bevonásához is támpontot ad. A
belső udvarok fejlesztésének fontosságára több kerület is felfigyelt, pályázatokkal, szaktanácsadással segítik a megújítá-
sokat. A kiadvány célja:
▪▪a belső udvar megújítások fővárosi tapasztalatainak összegzése,
▪▪társasházi közösségek számára segítségnyújtás a finanszírozási, kertépítési, közösségépítési eszköztár által,
▪▪a térrendezésben érintett szakemberek belső udvarokkal kapcsolatos tudásának elmélyítése,
▪▪a kerületi döntéshozók segítése az ösztönzők (pályázati programok, mentori, tanácsadói hálózat stb.) kiérlelésében,
▪▪az igazgatásban dolgozó szakemberek segítése a társasházi belső udvarokkal kapcsolatos ügyekben
▪▪valamint a magánszektor motiválása a részvételben.
3. fotó: Raoul Wallenberg utcai társasház kertje

FOGALMAK
Beépítési forma: az épületek telken belüli elhelyezése, Ökoszisztéma szolgáltatás: az ökoszisztéma által, az
amely a telekszerkezet és telekhasználat mellett meghatá- emberiség számára termelt javak és szolgáltatások összes-
rozza egy terület karakterét. sége (élelmiszer, fűtőanyag, friss levegő, stb.). A társasházi
Építészeti kisörökség: az épületek építészeti részletei, belső udvarok esetén ez a növényzettel fedett udvartér által
kisebb elemei (pl. burkolat, korlát, homlokzatdísz stb.). nyújtott javak (pl. hűvösebb, friss levegő, esztétikus kör-
Házirend: a társasházak Szervezeti és Működési nyezet stb.) összessége, amellyel az udvarhasználók és a
Szabályzatának része. Legfontosabb eleme a magán- tágabb értelemben vett közösség érdekeit szolgálja.
tulajdonú ingatan-részekkel kapcsolatos tevékenységek SZMSZ vagy Szervezeti és Működési Szabályzat: a
szabályozása annak figyelembevételével, hogy a magá- 2003. évi CXXXIII. számú ún. Társasházi törvény szerint a
nérdek ne sértse a társasházi közérdeket. A házirend társasházak működését, a tulajdonosok jogait és kötele-
tartalmazhatja az udvarhasználattal kapcsolatos szabályo- zettségeit meghatározó dokumentum, amely az osztatlan
kat is. közös tulajdonú társasház részekre is kitér. Külön rendel-
Közösség: jelen kiadványban a társasház tulajdo- kezhet az udvart érintő fejlesztések és fenntartás terheinek
nos- és bérlőtársainak közössége, akik az udvar megosztásáról. Része a Házirend.
fejlesztésében és fenntartásában jogokkal és kötelezettsé- Városi hősziget: a város és a természetes környezete
gekkel rendelkeznek. közötti hőmérséklet különbség, a burkolt, beépített területek
Közösségi térhasználat: az általános urbanisztikai meg- és a városi élet (közlekedés) következtében a városokban
közelítésben a mindenki által használt tereken jelentkező kialakuló hőtöbblet (Helmut Erich Landsberg 1981).
közösségi és egyéni tevékenységek. Jelen munkában Zöldfelületi intenzitás: az asszimiláló zöld növényzet
közösségi térhasználat alatt a társasház osztatlan közös jelenlétét és állapotát együttesen jelző érték (Gábor Péter
tulajdonú terein az egyéni és közösségi funkciók szerinti és Jombach Sándor 2008).
jellemző tevékenységeket értjük. Zöldfelület-arány: 0-100 %-ig terjedő érték, ami a zöld-
Légtérarány: az udvar szélességének és az udvari épü- felülettel borított felület arányát mutatja a teljes területhez
letszárnyak magasságának térbeli viszonya. A légtérarány képest.
alapvetően meghatározza a benapozottságot. Általában Levélfelületi index (LAI): az aszimiláló növényzet effek-
elmondható, hogy az 1:1,5 légtérarányú, vagy annál tága- tív levélfelülete (m2) és növényzet által elfoglalt talajfelszín
sabb udvarok jól bevilágítottak, ezekben tavasztól őszig (alapterület, m2) hányadosa. Ez az érték fajra, fejlettségi álla-
az udvar használt felülete is benapozott. Az 1:1,5 - 1:2 pora jellemző. Kifejezi a növényzet szintezettségéből, faj- és
légtérarányú udvarok átlagosan bevilágítottak, itt általában korösszetételéből és állapotából adódó különbségeket.
csak a nyári időszakban kap napot az udvar felülete. Az
1:2 méretaránynál szűkebb udvarok nem jól bevilágítottak,
esetenként kifejezetten sötétek.
Ökoszisztéma: Az „ökoszisztéma” a növények, állatok,
mikroorganizmusok és a természetes környezet együtt
létező, összetett és dinamikus egysége, amelynek
részei egymásra utaltak. (EC 2009. szeptember)

4. fotó: Belső udvar a mélygarázs felett

5. fotó: Étterem egy VII. kerületi ház belső udvarán
6. fotó: Korlátozott közhasználatra megnyitott udvar zöldhomlokzata
HELYZETELEMZÉS

BELSŐ UDVAROK A BUDAPESTI ZÖLDHÁLÓZATBAN
Budapest városszerkezete döntő mértékben a XIX. század elején induló,
majd a század végétől máig egyre szélesebb területre kiterjedő városfej-
lesztés, városrendezés eredményeként alakult ki. Budapest századfordulós
építészetének öröksége egyedülálló, a világ egyik legjelentősebb össze-
függő historikus és szecessziós épületállománya a város kiemelkedő értéke,
amelyet az UNESCO világörökségi cím is bizonyít. A különös értéket a his-
torizáló városszövet kiterjedtsége adja, amelynek fontos részét képezik az
egységes utcaképek, az épületek építészeti minősége és az egyedi belső
udvarok egyaránt.
Budapest történeti városszövete elenyésző arányú zöldfelülettel rendelkezik.
Míg Budapest teljes területének zöldfelület-intenzitása 52,5% volt 2015-ben,
100 80 60 40 20 0%
addig a belvárosi kerületekre 10% alatti érték volt jellemző (1. ábra). A meglévő
teljes nincs zöldfelületek szigetszerűen, szétszórtan, egymástól távol helyezkednek el,
fedettség zöldfelület
ami kondicionáló hatásukat gyengíti.
1. ábra: Zöldfelület intenzitás térképe Rekreációs zöld szabadterek esetében a belváros nagyon hátrányos hely-
zetű. Míg a Fővárosban átlagosan 6 m2 közhasználatú zöldfelület jut egy főre,
addig ez az arány a belvárosi területeken mindössze 0-5 m2/fő között változik
(2. ábra).
Zöldfelület bővítésre, a levélfelületi index növelésére közterületen igen
korlátozottak a lehetőségek – a közlekedés, a parkolás és a közművek által
elfoglalt tér kevés helyet hagy fáknak, zöld sávnak. Nagyon kevés a közkert és
a közpark, a közintézményekben kert helyett udvarokat találunk. A szabadtéri
rekreációs zöld terek iránti igény magas, amelyet a belső udvarok fejleszté-
sével lehet elérni.
A Főváros ún. Belső zónájában 1 240 097 m2[1] zárt udvarfelület, azaz
potenciális zöldfelület van, amely az összes terület 6 %-át jelenti. A zárt
udvarok 76 %-a lakóépületekben található. Ezek az udvarok jellemzően bur-
40 30 20 10 5 1 0 m2/fő koltak, becsült zöldfelületi arányuk jelenleg igen alacsony. Fák és cserjék[2]
2. ábra: 1 főre jutó zöldterület nagysága lakóterületen elvétve találhatók bennük (4. ábra).
városrendezési körzetekre számolva Az udvarzöldítés településökológiai szempontból is fontos. A városi hősziget
hatás a belvárosban érezhető leginkább. A belváros felszíni felmelegedése
tavasszal 2-4 °C-kal, míg nyáron 3-6 °C-kal haladja meg városkörnyéki terüle-
teken kialakuló hőmérsékleteket (3. ábra). A hőérzetben még ennél is nagyobb
különbségek mutatkoznak, amely az ott élők egészségi állapotát befolyásolja.
Felüdülést a kondicionáló és a rekreációs zöldfelületek jelenthetnek.
A nemzetközi trendekhez hasonlóan a fővárosban is fontos városfejlesztési
eszköz az udvarmegújítás. Budapest 2030 stratégia szerint a Belvárosban
„az alternatív zöldfelületi elemek és a közösségi szabad terek létesítése” a
prioritás. A készülő Zöldinfrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv a
magánkézben lévő belső udvarok zöldítését és lehetőség szerint közhasz-
nálatra való átengedését irányozza elő. Első lépésként a zöld megújulásra
alkalmas udvarok, tűzfalak és tetőfelületek feltérképezésére, majd második
45 40 35 30 25 20 °C lépésben egy támogatási rendszer kidolgozására és bevezetésére tesz
3. ábra: Budapest hőtérképe 2016. augusztus 31-én javaslatot.

Belső udvar, zárt udvar
Növényzet belső udvaron,

zárt udvaron
Belső zóna
Kerület határ
4. ábra: A belső kerületekben található zárt udvarok és zöldfelületi ellátottságuk
A társasházi közösségek, a köz- és a magánszféra partnerségében már jó néhány belvárosi udvar megújult, változato-
sabb, zöldebb és élhetőbb közösségi teret biztosítva az ott lakók számára. A magánszektor bekapcsolódására pályázati
programok (Zöldövezet program, OTP pályázat stb.) a legalkalmasabb. A felújított udvarok az építészeti örökség megőrzé-
sén és felújításán túl olyan új, kültéri rekreációs teret hoznak létre, amely az egész várost szolgálja.
BFVT adatszolgáltatása alapján, 2019

[1]
A növényzet arányát a térkép infravörös űrfelvételek alapján becsült értékekkel ábrázolja.

[2]
Az érték közelítő, eltérhet a tényleges növényzettől.

A NAGYVÁROSI TÖMB BEÉPÍTÉSÉNEK EVOLÚCIÓJA
A mai formájában a 19-20. század fordulóján kialakult, világörökség-értékű pesti belvárosban 4-5.000, többségében
zártudvaros beépítésű eklektikus-szecessziós lakóház áll (közel 400 tömb), melyekben mintegy félmillió ember lakik. A
hihetetlen gazdasági erőt felmutató, világvárossá fejlődő korabeli Budapest egyedülálló építészeti öröksége a közterületek
felől rangos, egységes városképet mutat. A díszes homlokzatok mögött ugyanakkor sok esetben – a telek túlzott beépí-
tését is megengedő korabeli szabályozás következtében – szűk, rosszul bevilágított udvarterek alakultak ki. A zártudvaros
„gangos” ház kisvárosokban 2-3 emeletes, Közép-Európa nagyvárosaiban először 3, majd a századforduló után – a fel-
vonók elterjedésével – 4-5 emeletes bérházak formájában jelent meg. Az ekkor épült házakat sajátos beépítés jellemzi: a
telkek közterületi oldalán kéttraktusos, az oldal- és hátsó telekhatárok mentén egytraktusos épületszárnyak épültek.
5. ábra: A pesti bérház kialakulása a 19. században
Mivel a korábbi földszintes-egyemeletes beépítést lényegében ugyanazon a telekstruktúrán egy jóval intenzívebb, maga-
sabb beépítés váltotta fel, így a jellemzően 1:0,5 méretarányú tágas, benapozott, átszellőzött, általában növényzettel is
ellátott udvarok helyét sok esetben 1:2, sőt 1:3-nál is rosszabb méretarányú szűk, sötét, átszellőztethetetlen zárt udvarok
vették át. Az udvartér beszűkülésével annak korábbi szerepe is megváltozott. A ház élhető, saját szabadtere helyett az
udvaron a háztartások kiegészítő funkciói kaptak helyet (vízvétel, teregetés, szőnyegporolás, tüzelőaprítás). Így a nagysza-
bású, világvárosias arculatú utcatérből az általában eredetileg igényes kialakítású kapualj a túlépített telek sokszor szűk,
rosszul bevilágított udvarára vezet. Erre az udvarra néz a ház lakásainak nagyobb része is. Az utcai traktus lakásainak
ablakai az utcára néznek, de a mellékhelyiségek az udvar felől is megvilágítottak. Az itt lévő értékes polgári lakások közül az
első emeleten, a piano nobile-n lakott a „háziúr”. A szintszámtól függetlenül 4-6 m szélességű oldalszárnyakban jellemzően
a kiszolgáló személyzet, a hatalmas fővárosi építkezések miatt vidékről Pestre költözöttek találták meg lakhatásukat.
Az 1886-os szabályozás legalább 6 m széles udvart írt elő, az 1914-es már differenciált, az építendő udvari épületszár-
nyak magasságától függő szabályozást adott, így, ennek függvényében az udvar legkisebb szélességét 6, 7,5, ill. 9 m-ben

határozta meg. Amennyiben a telek szélessége nem tette párhuzamosan. A nagymélységű beépítés lehetőségének
lehetővé mindkét oldalon udvari szárny építését, úgy csak jobb kihasználására jöttek létre a hallos lakások. Az így
az egyik (benapozottabb) oldalra épült oldalszárny. Így a létrejövő csatlakozó udvaros beépítésnél a telkek légtere
szomszédos telek felőli egytraktusos épületrész magában összeér, ami egészséges, jó légtérarányú, benapozott, fásít-
áll, ami az adott udvarban hatalmas, jellemzően 20-25 m ható tömbbelsőt eredményez. A csatlakozó udvarkerteket
magas tűzfalként jelenik meg. Ez esetben nemcsak az ugyanakkor a telekhatárok mentén kerítések szabdalják, így
udvar sötétsége, de az a fölé magasodó sivár, arctalan a tömbbelső összefüggő zöldfelülete osztott, nem átjárható,
tűzfal is fokozza az udvartér nyomasztó térhatását. korlátozottan használható. A csatlakozó udvaros beépítés
A belső udvarok említett problémái mellett, melyek eny- későbbi változatában a tömbbelső összefüggő, átjárható
hítésére számos lehetőség van (ezeket tárgyalja jelen zöldfelülete a tömbszegélyen álló házak közös használatá-
kiadvány is), a főváros 90-140 éves házsokaságának belső ban áll. (Csatlakozó-udvaros beépítésűek pl. a Szent István
világa számtalan értékkel rendelkezik. Az építéskori rangos park tömbjei.)
homlokzatarchitektúrák, a gazdag tetőfelépítmények, de A lakásokkal és a lakókörnyezettel szemben támasztott
az udvarok is a II. világháborúban sok esetben komoly magasabb higiéniai és élhetőségi követelmények okán
károkat szenvedtek és az államosítás utáni „gazdátlanság” (először Amszterdamban) létrejött a keretes beépítés, ahol
sem tett jót a házaknak. Mégis, szinte minden épület bír a tömb egyetlen telekből áll, és olyan közösen használt,
ma is nemcsak külső, homlokzati, de belső értékekkel is: intenzíven zöldíthető belső udvar jön létre, amelynek határoló
az udvaron (értékes belső homlokzatok, növényzet, régi térfalait egységesen kialakított épületsávok alkotják.
kút, szobor, burkolat stb.), a kapualjban (díszítő tagozatok, Az udvarra szervezett, nyitott keretes beépítés a II.
eredeti kapu, burkolat, régi névtábla stb.), a körfolyosókon világháború után az ún. szocialista realizmus időszakában
(a gangkorlátok végtelen változatossága), a lépcsőházban terjedt el nálunk (pl. a Bécsi úti ’30-as években épült bérház-
(korlát, burkolat, ablak, zománctábla stb.). Minden egyes csoport). A beépítési módot gazdag zöldfelületi ellátottság
ház egy külön világ. Saját építéstörténettel, saját ház- és jellemzi. Gyakorlatilag korlátozottan közhasználatú kertek
udvarsorssal. alakultak ki, ahol a sport, a játék, a pihenés is teret kap.
A historizáló-szecessziós építészetet követő modernizmus Az 1960-as évektől épült lakótelepek rideg téri világa
alapvető jelentőségűnek tartotta a lakás jó egészségi-szoci- után (amelyben a külső-belső terek hagyományos rendjét
ális feltételeit, melyekhez új formai megoldásokat keresett. A felváltotta az „áramló tér” eszméje) a „későpanel” néhány
kedvező tájolás, a bejutó napfény mennyisége, az átszellő- évében kísérletek folytak a terek differenciálására. Az új
zés lehetősége, a növényzet közvetlen közelsége elsőrendű városépítészeti szemlélet, a sarokelemek léte, a félemelet-
céllá vált, mely a beépítés módját alapvetően megváltoz- ről a közterület szintjére lehozott épületföldszintek sajátos,
tatta. 1940-ig ugyan nem tiltották a zártudvaros keretes udvarkertre szervezett szabadonálló beépítést
beépítést, de a harmincas évektől sikeresen terjedt a tömb eredményeztek, ahol befelé nyíló zöldudvarok kifelé nyíló
szegélyének beépítése, a csatlakozó-udvaros beépítés. A parkoló-udvarokkal váltakoznak (pl. Káposztásmegyeri
beépíthető teleksáv jellemzően 15-16 méter volt az utcával lakótelep).
6. ábra: a) Körülépített udvaros, emeletes, b) csatlakozó udvaros, c) keretes, d) nyitott keretes beépítés

A ’90-es években kezdődő tömbrehabilitációs folyamatok során a csatlakozó-udvaros beépítés mintájára alakultak
át régi zártudvaros beépítésű tömbök, melyekben az avult, értéktelen földszintes épületek bontásával, az értékesebb töb-
bemeletes házak udvari épületszárnyainak részleges bontásával tágas, benapozott, emberi belső világ, összefüggő belső
zöldfelület alakult ki. A számos díjjal kitüntetett középső-ferencvárosi rehabilitáció során a városrész mintegy 76 ezer m2
megújult zöldfelülettel gazdagodott. Sajnálatos módon ez a rendkívül kedvező folyamat – részben a privatizáció miatt –
elszigetelt maradt, napjainkban csak nyomokban érhető tetten.
Azt az értéket, amit a zártudvaros beépítés utáni tömbstruktúrák képviselnek (a jól megvilágított, átszellőzött, és a
növényzet éltető erejével gazdagított lakás), a korábbi, zártudvaros beépítés – sajátos korlátai miatt – sokszor nem tudja
biztosítani. A nemzetközi értékvédelemmel is elismert épületállomány élhetősége azonban így is jelentős mértékben javít-
ható, ami nemcsak az adott ház lakóközösségének érdeke, hanem közérdek.
A tartós értéknövekedés lehetősége
A belvárosi zárt udvarok használati, közösségteremtő értékét elsősorban azzal tudjuk jelentősen javítani, ha több fényt,
több levegőt engedünk be és növényzetet telepítünk. Ennek legjobb, a lakóközösség életét nagymértékben javító, az
eklektikus-szecessziós pesti Belváros megmaradását is hatékonyan segítő eszköze a szűk, sötét udvarok – alacsony
értékű udvari szárnyszakaszok bontásával történő – összekapcsolása, azokban kisebb belső kertek kialakítása. Az épü-
letrész-bontás célja annak a hatalmas lehetőségnek a kiaknázása, amelyet a belvárosi, zártudvaros lakóházak belseje rejt.
7. fotó: Épületszárny bontása révén megújult épületek Ferencvárosban

Ezen házak esetében egy tágasabb, világosabb, benapozottabb, zöldebb, emberibb, élhetőbb udvart csak egy radi-
kális lépés, az épületek egy-egy alacsony lakóértékű udvari szárnyszakaszának bontása, majd a szomszédos udvarok
összekapcsolása eredményezhet. Ez teremthet hosszútávon is komoly, maradandó értéket. Hogy a reménytelenül sötét
udvarok-meghatározta házak ne méltatlan „lakósilók” legyenek, hanem az összekapcsolt udvarok által újjászületve a puszta
lakhatásnál sokkal többet, a méltó emberi-közösségi élet tartós lehetőségét teremtsék meg.
Mivel az érintett házak lakásainak döntő többsége magántulajdonban van, így még az alacsony értékű lakásokat tartal-
mazó épületrészek bontása sem egyszerű feladat. Ugyanakkor a belső szárny-szakaszok bontásával létrejövő tágasabb
udvarkertek nemcsak a bent maradó lakók életminőségét javítják radikálisan, de a sűrű beépítés lazítása, a megnöve-
kedett, világos, fás udvarterek kialakulása javítja a városrész megítélését, értékét, rangját, hozzájárul a városi klimatikus
hősziget-hatás mérsékléséhez, a térségben lakók egészségmegőrzéséhez, így kerületi és fővárosi jelentőséggel is bír.
A tömbrehabilitáció és az épületszárny-bontás messze túlmutat jelen kiadvány korlátain, városépítészeti koncepcionális
kérdéseket vet fel. A továbbiakban elsősorban olyan „soft” megoldások gazdag tárházát kínáljuk, amely a lakóközösség
döntésén alapul, saját erőből megvalósítható és érdemi változást hoz.
közel 25 m magas tűzfal

A
A
utca utca
utca
utca
szo
szo
msz
msz
éd t
éd t
ársa
ársa
shá
shá
z
z
A
A
áz áz
ash rsash
rs d tá
zéd tá zé
ms ms
szo szo
7. ábra: Meglévő állapot: szűk, sötét belső udvarok 8. ábra: Javasolt állapot: tágas, világos udvartér az épületszárnyak bontása után
A-A metszet A-A metszet

szomszéd társasház
szomszéd társasház
utca
utca
9. ábra: Meglévő állapot metszete 10. ábra: Javasolt állapot metszete

8. fotó: Udvarkert a Palotanegyedben
JELLEMZŐ UDVARTÍPUSOK, HOMLOKZATKERTEK
A belvárosi tömbök és beépítések sokfélesége alapvetően meghatározza az udvar zöldfelületi fejlesztésének lehetőségeit. A
növényzet telepítésének meghatározója az udvar bevilágítottságának mértéke, mely a légtérarányától függ. Komoly hatása van
a bevilágítottságra az udvar-alaprajz geometriai formájának is: minél jobban közelít a négyzethez, annál jobbak a bevilágítottság
feltételei. A budapesti udvarok döntő többsége – a kialakult telekstruktúrából adódóan – elnyújtott téglalap alakú. A hosszú
udvarterek esetében azok tájolása is fontos szerepet játszik: a közel kelet-nyugati tengelyűek az udvar bevilágítottsága szem-
pontjából kedvezőbbek, több fényt-napot beengedőek, ugyanakkor a lakások (az udvari lakások sokszor egyetlen szobája)
benapozása épp ebben az esetben kedvezőtlenebb.
A fővárosi belső udvarok zöldítési szempontból alapvetően három típusba sorolhatók: a leghátrányosabb helyzetű szürkeud-
var, a döntően burkolt, de zöldfelülettel ellátott zöldudvar, és zöldfelület dominálta udvarkert. Az udvari belső homlokzatokon
balkonkert vagy vertikális kert alakítható ki.
Szürkeudvar
Jellemzően kis alapterületű, keskeny, sötét udvarok, vegyes földszinti funkcióval. Ritkább
esetben alápincézett udvarok. Az udvarzöldítést az alábbi tényezők erősen korlátozhatják:
▪▪benapozottság hiánya, mélyárnyék
▪▪a földszinti funkciók biztosítása miatt helyhiány
▪▪alápincézettség, rossz állapotú födém
▪▪építészeti értékek (térstruktúra, burkolat, kút stb.)
Ha egészséges növényzet nevelésére a földszinti udvartérben nincsen lehetőség, akkor az udvar élhetőbbé tételének más
eszközeit (burkolatfelújítás, belső homlokzat színezés, körfolyosók növényesítése stb.) kell előnyben részesíteni.
9. fotó: Teljesen burkolt udvar a VI. kerületben

Zöldudvarok
A leggyakoribb udvartípus. Alapvetően burkolt, árnyékos vagy félárnyékos, nyirkos
udvarok, vegyes földszinti funkciókkal. Az udvar mérete és benapozottsága azonban lehe-
tővé teszi egészséges, állandó zöld növényzet nevelését. Leggyakrabban a burkolatra
ráépített emelt ágyásokban vagy növénytartókban van a növényzet. Előfordulhat, hogy
burkolatbontással alakíthatók ki kisebb kertrészek. Fák alkalmazása – az udvar mérete és
az ültető közeg rétegvastagsága miatt – nagyon korlátozott, inkább évelők, lombhullató és
örökzöld cserjék a jellemzők.
10. fotó: Hercegprímás utcai négyosztatú zöldudvar

Udvarkertek
Az udvar jellemzően nem burkolt. Termett talajon ültetett növényzet, magasabb zöldfe-
lület arány, változatos növénytelepítés és kerti funkciók jellemzik. Keletkezésüket tekintve
két altípusa van. Az egyik típus, ahol az udvar eleve burkolatlan volt és kertként tervezett.
Nagyobb méretű, jó benapozottságú udvarok, ahol a földszinti funkciók nem korlátozzák
a kert kialakítását. A másik típus, ahol a kert az eredeti udvarburkolat felszedésével alakul
ki. Ezek kisebb alapterületűek és az eredeti földszinti funkciók biztosítása is az új „kert”
feladata.
11. fotó: Október 6. utcai udvarkert változatos növényformákkal

Balkonkertek
A ház belső homlokzatainak függőfolyosóin vagy erkélyein növénytartókban kialakított

kert. A növénytartók mérete korlátozott, ezért jellemzően lágyszárúak, félcserjék vagy
kúszócserjék kapnak benne helyet. A lágyszárúak közül az ámpolna növények, csüngő
habitusú fajták karakteressé tehetik ezt a típusú kertet. A magasabb emeletek függőfo-
lyosói és erkélyei azonban jó benapozottságúak, ezért változatosabb növénykiültetés is
tervezhető.
12. fotó: Lakók által fenntartott változatos balkonkert

Vertikális kertek
A belső homlokzatok és függőfolyosók növényesítése által kialakuló udvartípus. Alapja

a rugalmas támrendszeren vagy támrendszer nélkül a homlokzat és a folyosó egy részére
futtatott növényzet. Karakteres eleme a kulisszaszerű térfalat adó futónövények, csüngő
habitusú növények alkalmazása.
13. fotó: Eötvös utcai belső udvar

Közhasználat az udvarokban
A belvárosi lakóházak udvarai jellemzően zártak, azokat csak a ház lakóközössége használja. Ezek a közhasználat elől elzárt
privát udvarok. Budapesten, mint minden nagyvárosban, a belső zónák frekventált utcáiban, terein gyakran találkozunk olyan
régi bérházakkal, amelyek földszinti helyiségeiben, a közterület és az udvar felé is, vagy csak az udvarra nyílóan üzletek, külön-
böző szolgáltatások, vendéglátóhelyek telepedtek meg.
Ezek a közhasználat számára részben megnyitott udvarok, melyek nyilvánossága időben korlátozott: napközben nyitottak,
estére-éjszakára bezárnak. Vannak olyan udvarok (esetenként udvarsorok) is, amelyek a nyilvános közhasználat számára korlá-
tozás nélkül megnyitottak, időbeli korlátozás nélkül bárki számára használhatóak. Ilyenek lehetnek pl. az átjáróházak.
Jelen kiadvány tárgyköre a – nyilvánosság mértéke szempontjából a lakóházak nagy többségét képviselő – közhasználat elől
elzárt privát udvar.
14. fotó: Kávézó egy közhasználat céljára részben megnyitott Károly körúti udvarban

A TÁRSASHÁZI BELSŐ UDVAROK HELYZETE
A társasházi közösség
A társasház tulajdonosai és bérlői által alkotott közösség együttműködik a társasház közös érdekeinek érvényesí-
tésében, a ház fejlesztésében, fenntartásában és üzemeltetésében. Akkor működik jól egy közösség, ha sokféle és
megfelelő számú az interakció az emberek között, így formálódni tud a közös igény és a közös érdek. A közösség
kiegyensúlyozott működéséhez közös használatú térre van szükség, ahol az emberek egymással találkozhatnak és
megbeszélhetik közös dolgaikat. Ideális esetben az interakció színtere egy mindenki által használható, megfelelő
méretű és kialakítású beltéri helyiség, ahol az időjárás viszontagságaitól függetlenül lehet találkozni. Ilyennel azonban
nagyon kevés társasház dicsekedhet, így sokkal inkább a lépcsőház, a kapualj, a gang és az udvar ad helyet a
beszélgetéseknek, közös tevékenységeknek.
A társasház tulajdonosi és bérlői köre rendkívül sokszínű: életkorukat, iskolázottságukat, anyagi és társadalmi
helyzetüket, vallási hovatartozásukat, világnézetüket stb. tekintve sokféle, ezért nehéz az egyén mellett a közösség
érdekeinek és igényeinek körvonalazása, érvényesítése. A budapesti társasházi közösségek túlnyomó többsége
nem „működik” igazán közösségként – a házban élők sokszor nem is ismerik egymást, nincs közöttük semmilyen
élő kapcsolat. Az egyéni érdekek érvényesítése miatt rendszeres és állandósult ellentét van a lakóközösségen belül.
A ház üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos közös ügyek intézését közös képviselőre ruházzák, így a közös
téma, a közös feladat köre is a lakóknak csak egy részét érinti közvetlenül. A társasház mérete is nehézséget okozhat
a kohézió kialakulásában, sokszor egy kis falunyi különböző ember tagja egy-egy lakóközösségnek.
Az udvarhasználat
A belső udvar a társasház osztatlan közös tulajdona. Mindenkié és senkié. A beépítési formától és a ház kialakí-
tásától függően sokféle lehet. Elsődlegesen a földszinti helyiségek megközelítésére, járművek tárolására, ritkábban
pihenőhelyként szolgál. Régen az udvarnak fontos szerepe volt a közösség mindennapi életében. Az udvaron volt a
közös vízvételi lehetőség, a kút, de számos mindennapi tevékenység itt zajlott, mint a szőnyegporolás, a teregetés,
a tüzelő aprítása. Innen nyíltak a fontos közösségi helyek, mint a fáskamra, a mosókonyha vagy a WC. Manapság
közösségi szerepe rendkívül lecsökkent. A lakások komfortosabbá válásával az életmód megváltozásával az udvar-
használat is átalakult.
Az egykori és a mai udvarhasználat és kialakítás a közösséget tükrözi. A legtöbb társasházi udvar ma közösségi
funkcióktól mentes. Sokszor leromlott műszaki állapotú, elhanyagolt. Legjellemzőbb funkció az átközlekedés mellett
a lomok és egyéb nem használt dolgok átmeneti tárolása, valamint a hulladékgyűjtők elhelyezése. A használat és az
állapot a közösség érdektelenségét tükrözi. Legtöbb esetben, még ha a lakó elméletben tisztába van is vele, hogy
az udvar részben az ő tulajdona, az udvart mégsem érzi magáénak, ezért nem is törődik vele. Gyakori jelenség az
olyan lakó is, aki szívesen tölti az idejét az udvaron és akár az udvar gondozást is magára vállalja. Ez azonban nem
tekinthető közösségi használatnak, közösségi törődésnek. Jó esetben a többiek eltűrik a lelkes lakó gondoskodását.
Ha a társasház jól működő közösséggé érik, az azonnal látszik a közös tulajdonú és használatú helyiségek kialakítá-
sán és fenntartásán.

JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET
A 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról hatá-
rozza meg a társasháztulajdon létesítésének, biztonságos
fenntartásának, a társasházak szabályszerű, szakszerű és
biztonságos működésének, valamint a tulajdonosok érde-
keinek érvényesítésének előírásait. E törvény alapján közös
tulajdonba tartoznak az épület tartószerkezetei, azok részei,
az épület biztonságát, a tulajdonostársak közös célját szol-
gáló épületrész, épületberendezés és vagyontárgy – így a
közös belső udvar is. A közösség minden tagja jogosult a
közös tulajdon tárgyainak birtoklására és használatára, oly
módon, hogy azzal a többi tulajdonostárs jogait ne sértse.
A közösség szervezeti-működési szabályzatban
(SZMSZ-ben) állapítja meg szerveit, azok hatáskö-
200 cm
rét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselés

szabályait. A szabályzatnak többek közt tartalmaznia
kell a közös tulajdon fenntartására vonatkozó részletes
előírásokat. Ebben határozhatja meg a közös tulajdon bir-
toklás, használat és hasznosítás módját. A Házirend leírja
120 cm a közös tulajdonú területek részletes szabályait is, amelyet
a mindenkori használóknak (a használat jogcímétől függet-
lenül – tulajdonosnak és bérlőnek egyaránt) kötelessége
betartani.
11. ábra: Növényládák szabályszerű elhelyezése a közlekedő területeken
Az osztatlan közös tulajdon annyit jelent, hogy mindenkié, ami a valóságban annyit tesz: senkié. A legtöbb
belső udvar ezt a “senki földje” állapotot tükrözi, nincs gazdája, nincs funkciója, nem kerül a tulajdonosi kör érdeklődési
körébe. Ez a helyzet alapjában nem hat ösztönzőleg az udvarzöldítésre. A tulajdonosi joggal rendelkezők döntésének végre-
hajtása sok ízben elmarad, amelynek oka a motiválatlanság.
Ettől függetlenül az udvar üzemeltetését, karbantartását és rendeltetésszerű használatát a társasházi közösségnek kell biz-
tosítani és szabályozni. A nemtörődömség még nem veszi le a tulajdonos válláról a felelősséget az udvarral kapcsolatban. Ha
az udvar több társasház közös tulajdona, az megosztja a feladatokat és a felelősséget is. A használat rendjéről, fenntartásáról
az SZMSZ és a Házirend rendelkezik, ami több társasház közös udvara esetén lehet közös.
A társasházi törvény minden olyan udvarhasználatot megenged, amely jogszabályba nem ütközik és a közösség egyet-
értésén alapul. Az SZMSZ és a Házirend tartalmazza, milyen funkcióra szánt az udvar, milyen tevékenységek végezhetők,
milyen formában, milyen időbeli korlátozásokkal. A társasházi közösség közösen formálja, mit szeretne az udvarral kezdeni.
Nagyon fontos azonban, hogy a sok lehetőségből csak azokat a funkciókat válasszák, amelyek kompromisszumon alapul-
nak és a társasházi közösség érdekeit szolgálják.
A belső udvar felújítás és zöldítés építési munkáinál figyelembe kell venni az Építési törvény (1997. évi
LXXVIII.) és az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények, 253/1997. Korm.rend.), valamint
az egyéb helyi jogszabályok, különösen a Helyi Építési Szabályzat előírásait.
A belső udvar fejlesztésénél és üzemeltetésénél be kell tartani az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII.
5.) BM rendelet, későbbiekben OTSZ) előírásait, melyek a vihar- és a tűzkár megelőzésére és a kárelhárításra vonatkoznak.
A legfontosabb szempont, hogy a menekülési útvonalak szabadon maradjanak, hogy minden egyes lakó tűz vagy vihar-
kár esetén a legrövidebb idő alatt biztonságos helyre kerüljön. A járda felületen és a függőfolyosókon ez 120 cm széles

akadálymentes útvonalakat jelent. A függőfolyosón virágtartót elhelyezni éppen ezért a korláton kívülre, vagy a falra füg-
gesztve, 2 méteres magasságban lehet (10. ábra).
Az OTSZ nem tiltja a belső udvarokban a tűzgyújtást, bográcsozást, grillezést. A tűzgyújtásnál azonban fokozottan ügyelni
kell arra, hogy semmi gyúlékony anyag ne legyen a tűz közelében. Érdemes a nagyobb szabású kerti bográcsozás idő-
pontjáról és módjáról a katasztrófavédelmi hatóság helyi kirendeltségével e-mailben vagy telefonon egyeztetni, valamint a
szomszédokat értesíteni. Ezen túlmenően javasolt tűzoltó készüléket bekészíteni. A megfelelő fenntartással jelentősen csök-
kenthető a tűzveszély. Ne tároljunk az udvaron lomot, éghető, gyúlékony anyagokat! Rendszeresen távolítsuk el a száraz
gallyakat, elszáradt növényeket, lehullott lombot!
A viharok okozta erős széllökések leginkább a házat vagy a kerti növényzetet károsítják. A széltörés megelőzhető a
növényzet megfelelő és rendszeres ápolásával. Az extrém csapadékvizek okozta beázások, fal vizesedések gyakoriak.
Ennek elkerülése, megszüntetése beruházásigényes, de sok ház esetében nem elkerülhető. A vizesedő részek szigetelése
és ezzel egyidőben a csapadékvíz-gazdálkodási műtárgyak (tározó, szikkasztó stb.) megépítése az udvarzöldítést megelő-
zően készül.
15. fotó: Az udvarhasználat megvitatása

16. fotó: Koros udvarkert
BELSŐ UDVAROK FEJLESZTÉSE

UDVARTÉR FELÚJÍTÁSÁNAK ÉS ZÖLDÍTÉSÉNEK HATÁSAI
A belső udvartér felújításának és zöldfelület-fejlesztésének számos hatása van. A legkézenfekvőbbek az udvarzöldítés
környezeti hatásai, hiszen az udvartérben megjelenő növényzet élettani folyamatai által számos előnyhöz juttatja a ház
közösségét. A belső homlokzatok, értékes kisarchitektúra elemek, a burkolatok és a bútorzat megújulásával az építészeti
minőség is jelentősen javul. A megújult udvartér hívogató, változatos udvarhasználatra ad lehetőséget. A társasházi közös-
ség egy új, magas minőségű közösségi térrel gazdagodik, ami számos lehetőséget nyújt a találkozásra. A felújítás és az azt
követő fenntartás értékteremtő és megőrző módja miatt fontos megemlíteni azok gazdasági hatását.
Környezeti és mikroklíma módosító hatások

A legtöbb esetben burkolt udvartér felújítása és zöldudvarrá, udvarkertté alakítása után csökken a burkolatok aránya és
nagyobb lesz a zöldfelületi borítottság. Budapesten a vegetációs időszakban (áprilistól októberig) amikor a legmelegebb a
hőmérséklet, az udvarra telepített növényzet párologtatásának köszönhetően alacsonyabb a léghőmérséklet. Az árnyékot
adó lombos fák és cserjék közelében kedvezőbb a hőérzet: valójában csak pár fokkal van hűvösebb, mégis sokkal kelle-
mesebben érezzük magunkat. A magasabb, lombhullató fák nyáron árnyékolnak, ami csökkenti az emeleti és a földszinti
lakások felmelegedését is. Így ezekben a lakásokban kevesebbet kell költeni légkondicionálásra. Tény, hogy a dús lombú fák
nyáron a földszinti és első emeleti lakásokat jelentősen beárnyékolhatják, ezért sötétebbek és többször kell villanyt használni.
Télen viszont, amikor a fák lomb nélküliek, a napsugárzás közvetlenül melegíti a házfalat és a lakásokat, a lakások téli bevi-
lágítására nincsen kedvezőtlen hatással. Ritkább esetben, de előfordulnak olyan udvarok/udvarrészek, amelyek közvetlen
napsugárzásnak kitettek. A növényzettel fedett, napsugárzásnak kitett terület felmelegedése, hőtartása és hő-visszasugár-
zása alacsonyabb, mint a burkolattal fedett területeké, így szintén jelentősen tudjuk csökkenteni a felszíni hőmérsékletet.
Az udvarzöldítésnek városrész-szintű környezeti és városklíma módosító hatása is lehet. Ha egy városrészben jelentősen
megnövekszik a zöldfelületi borítottság az udvarokban, akkor ez kihat a városklímára, csökkentheti a városi hősziget hatást
a legterheltebb területeken. A hőháztartás módosításán túl jelentős szerepe lehet a városi csapadékvíz-gazdálkodásban. Az
udvari zöldfelület a csapadékvíz megkötését és helyben felhasználást is elősegíti. Minél nagyobb a zöldfelület, annál több
csapadékvizet hasznosít, ami csökkenti a csapadékvíz-elvezető hálózat terhelését. A csapadékvíz gyűjtésével csökkenthető
az udvartérbe telepített növényzet öntözésére használt, vezetékes vízhálózatból nyert vízmennyiség.
A zöldfelület növekedésével javul az udvarban a levegő minősége, növekszik a páratartalma. A növényzet levelein megköti a
port, így az udvarra és az udvari ablakokkal rendelkező lakásokba kevesebb por száll. A zöld növényzet kis mértékben csök-
kenti a zajt és a rezgést. Egy döntően burkolt udvarban az udvarhasználat éles hangokat és visszhangot képez, melyeket a
zöldfelület tompíthat. Dúsabb növényzet esetén a lakásokban keletkező zaj érzetét tudja csökkenteni. Jelentős zajcsökkentő
hatása a zöld növényzetnek valójában nincsen, de jelenléte az udvarban lényegesen javítja a komfortérzetet.
Az udvarban kialakuló zöldfelület – különösen az udvarkert – élőhelyet biztosít a városi állatoknak. Megfelelő növényválasz-
tással és kiegészítő eszközökkel (madárodú, madáretető) kiváló táplálkozó-, búvó- és fészkelőhelyet ad a városi madaraknak.
A zöldudvarban és az udvarkertben megjelenhetnek hasznos beporzó rovarok, esetenként kisemlősök is.
Társadalmi hatások
A felújított és zöldített udvartér kellemes lakókörnyezetet biztosít. A lakások kiegészítőjeként a társasházi közösség által használt
közös szabadtér számos lehetőséget nyújt az interakcióra, így a társasházi közösség jobban megismerheti egymást, növek-
szik az egymás iránti elfogadás, erősödik a kohézió a közösségen belül. A lakók egy értékes “szabadtéri nappalival” lesznek
gazdagabbak. A növényzet és az egyes kerti elemek térhatároló szerepüknél fogva növelik a földszinti – magasabb növényzet
esetében az alsóbb emeleti – lakások intimitását, részleges lehatárolást biztosítanak. A több interakció, a saját és a közösségi
tér változatosabb szétválasztása jó hatással van a szomszédsági kapcsolatokra, ami szintén erős közösségépítő erejű.

A rendezett, zöld és rendszeresen fenntartott udvartér kedvező látványt nyújt, gyönyörködtet. Minden udvar egyedi han-
gulatú, az ott eltöltött idő különleges élményt nyújt. A virágosított gangok és a rendezett udvar kellemes kültéri helyszínek,
amely vonzó a ház közösségi eseményei (közgyűlés, születésnap, ház karácsonya stb.) számára. Az intenzíven használt
és rendben tartott udvartér a ház lakóinak büszkesége, ezért mindent megtesznek színvonalának megőrzéséért, a további
fejlesztések és a fenntartás szervezéséért. Ez a fajta büszkeség segít megőrizni a motivációt és mozgósító ereje van az
udvartér további fejlesztésénél és fenntartásánál is.
17. fotó: Közösségi ültetés
Gazdasági hatások
A szép udvartér növeli az ingatlanok értékét. A felújított lépcsőház, az újraszínezett, építészeti részleteiben megújult
belső homlokzat, valamint a tervszerűen fejlesztett, zöld növényzettel ellátott, a közösség számára használható új udvar
egyértelműen értéknövelő hatású. Ez az értéknövekedés az ingatlan eladásánál vagy bérbe adásánál realizálódhat. Az
udvarfelújítás végeredményeként az udvar funkciója is megváltozhat – eddig a lakók által hasznosított udvarterek és a
kapcsolódó földszinti vagy pinceszinti ingatlanok vonzóvá válhatnak vállalkozásoknak, bérlőknek, ami által extra bevételhez
jut a társasház.

TERVEZÉSI ALAPELVEK
Az udvartér harmonikus fejlesztése, zöldfelületi ellátottságának javítása összetett feladat, amely során az adottságokat, a
közösség igényeit és lehetőségeit, valamint a legkorszerűbb tér-tervezési szempontokat együttesen kell szem előtt tartani.
A megújítás akkor sikeres, ha értékőrző, új élményt és lehetőségeket rejt, megoldásai a társasházi közösséghez igazodnak,
illetve megfelel a fenntarthatósági elvárásoknak. Mindezt az udvartér építészeti és tájépítészeti tervezése során lehet bizto-
sítani. Alábbiakban a tervezési folyamattal szemben támasztott legfontosabb elvárásokat ismertetjük.
Adottságok teljes körű figyelembe vétele és értékőrzés

A tervezés alapja az adottságok és a lehetőségek széles körű feltárása. Az udvartérben található épített elemek és
növények számbavétele, a tervezést befolyásoló környezeti adottságok, az udvarteret jellemző legfontosabb funkciók és
azok térbeli vetületei alapvetően határozzák meg a fejlesztés korlátait és lehetőségeit. Meghatározó adottság az udvarról
nyíló bejáratok és lépcsőházak száma, helyzete, amelyek jövőbeni biztosítása fontos feladat. A környezeti adottságok közül
kiemelkedő a benapozottság, amely kis alapterületű udvar esetében is változatosságot mutat. Fontos, hogy az adottságok
feltérképezésén túl értékeljünk is: kiemeljük az értékes elemeket és funkciókat, amelyeket a fejlesztés során meg szeret-
nénk őrizni, de pontosan körvonalazzuk a felesleges, rossz műszaki állapotú, elavult funkciójú elemeket, nem kívánatos
használatokat, amelyeket a fejlesztés során szeretnénk átalakítani vagy megszüntetni.
Sokoldalú udvartér
A belső udvarok nagyon sokfélék lehetnek a különböző építészeti gesztusok által, azonban elsődlegesen fényt és levegőt
biztosítanak a köré szervezett épület helyiségei számára. A felújított és zöldfelülettel ellátott udvartér vonzó városi hely, amely
hozzájárul a közösség erősítéséhez, a mindennapok élhetőségéhez. Bár a látogató számára sokszor vonzóbb helyszínek
ezek, az udvartér fejlesztésénél elsődleges a helyi lakóközösség igényeinek kielégítése a cél. Az udvartér zöldfelületi fejlesz-
tése számos előnyt nyújt, nemcsak a ott élők számára. Ennek során törekedni kell, hogy a lehetőségekhez mérten minél
sokoldalúbb udvarterek jöjjenek létre, melyek a városi szabadtér-hálózat meghatározó elemeivé válhatnak.
18. fotó: Ülőfelülettel kombinált magaságyás és pihenőtér

Közösségi tervezés és építés
Az udvartér a társasházi közösség saját tulajdonú, ha úgy tetszik, “magán közösségi tere”. Fejlesztését a közösségi
érdek és szándék vezérli. A közösség elemi érdeke az udvartér fejlesztése és hosszútávú fenntartása, hiszen közvetlen
lakókörnyezetük alakításáról van szó. A lakók- és bérlők minél nagyobb aránya aktivizálható az udvarrendezés tervezése
és fizikai megvalósítása köré, annál jobban biztosított a megvalósuló fejlesztés elfogadottsága, fenntarthatósága.
Ahány ember, annyiféle igény jelentkezik. A közösségi tervezés egy eszköz, amellyel a sokfelé mutató, egymásnak
sokszor ellentmondó igények és a lehetőségek egy kalap alá hozhatók, kialakítható egy közös értékrend. Folyamata bizto-
sítja, hogy valós igényekre támaszkodó, komplex szemléletű fejlesztés valósuljon meg. A részvétel pedig minden esetben
növeli a szereplők elköteleződését az udvarral kapcsolatos kérdések iránt. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a
részvételi tervezés lebonyolítása speciális szakfeladat, amely egyesíti a közösségépítés, a műszaki tervezés
és konfliktuskezelés teendőit.
Külső és belső kapcsolatok

A belső udvar és a körbeölelő ház nincsen meg egymás nélkül. Az udvar használatát és így alakítását is meghatározzák
az épület funkciói, legfőképpen a földszinti funkciók. A belső udvar legtöbb esetben egy közlekedő tér: a földszinti helyi-
ségek, a lépcsőházak és a mellékudvarok megközelítését szolgálja. Ritka az olyan udvar, ahová a kapun kívül nem nyílik
más ajtó, ne lenne olyan földszinti funkció, amely használja az udvar egyes részeit. Az udvartér fejlesztésénél ezeket a
meglévő funkciókat és fő közlekedési irányokat pontosan érdemes figyelembe venni. Az udvarfejlesztésnél olyan funkció-
kat és elemeket javasolt tervezni, amelyek harmóniában vannak a meglévőkkel, nem akadályozzák az udvarban a szabad
áramlást, mozgást.
Biztonság
Az udvartér fejlesztésénél fontos szempont a biztonság, amely sokrétűen végigvonul a teljes folyamaton. Ha az új udvar-
tér tiszta, rendezett, átlátható szerkezetű, minőségi anyagokból és megoldásokkal épített, akkor vonzó az udvart használók
számára, ezért rendszeres jelenlét biztosított. A rendszeres udvarhasználat biztonságérzetet nyújt a többi lakó számára is.
Az udvarhasználat biztonságosságát erősíthetjük a szakszerűen tervezett és kivitelezett megoldásokkal és a rendszeres
fenntartással. A korszerű, jó műszaki állapotban lévő berendezések, épített elemek és a szakszerűen fenntartott növényzet
kevésbé balesetveszélyes. Katasztrófavédelmi előírásokat lásd bővebben a Jogszabályi környezet fejezetben!
Fenntartható megoldások
A társasházi közösségek limitált költségvetéssel rendelkeznek, korlátozott erőforrásokkal gazdálkodnak. Az udvartér
megújítására és a magasabb minőségű udvartér fenntartására egy átlagos társasház gazdálkodásában nincsen fedezet.
Ezért mindenképpen előnyben kell részesíteni a gazdaságos és tartós, az igénybevételt jól tűrő megoldásokat. Sokat
lehet spórolni a meglévő elemek (bútorok, poroló, burkoló lapok stb.) újrahasznosításával, újraértelmezésével. A közös-
ség által megépíthető és üzemeltethető elemek alkalmazása szintén költséghatékony lehet, emellett a felelősségvállalást
és a fenntartás iránti elkötelezettséget is erősíti.
Kulcskérdés az udvarzöldítésben a megfelelő növényalkalmazás: a növények kiválasztásánál is törekedni kell az ala-
csony fenntartási igényű, a szakszerűtlen fenntartást is tűrő növények telepítésére. A növényzetnek fontos szerep juthat
az épületenergetikában, a tűzfalak és belső homlokzatok befuttatásával, árnyékolásával jelentősen javítható a lakások
hőháztartása.

NÖVÉNYALKALMAZÁS
A társasházi belső udvar speciális városi élőhely. Az egyik legfontosabb korlát a fény hiánya. Az udvarokban a mélyárnyé-
kos vagy félárnyékos területek dominálnak. Különlegessége, hogy a nyári félévben az udvar egy kis része éppen délben,
amikor a legerősebben süt a nap és a legmagasabban van, közvetlen napsugárzást kaphat, az év és a nap többi részében
azonban félárnyékos. A belső homlokzatok kitettsége is változó – egy udvartéren belül az alkalmazható növények eltérnek
a különböző kitettségű belső homlokzatokon és tűzfalakon, ezért nehéz az egységes balkonkert vagy vertikális kert megva-
lósítása. Azonos homlokzaton belül is változhatnak a ökológiai adottságok. A belső udvarban a földszint és az első egy-két
szint általában árnyékos, a felsőbb szintek kitettségtől függően kaphatnak közvetlen napsugárzást.
A levegő nyirkos, párás. Az átszellőzéstől függően vannak huzatosabb és a kevésbé huzatos udvarrészek. A talajadott-
ságokat tekintve a városi, mesterséges talajok a jellemzőek, tápanyagban szegényebb, szennyeződésekkel potenciálisan
terheltebb. Az altalajtól elszigetelt növényágyakban vagy növénytartókban speciális ültetőközegek sokkal érzékenyebbek a
környezeti változásokra, állandó odafigyelést igényelnek. Az udvarnak lehetnek olyan részei (észak-nyugati homlokzathoz
közeli sáv, függőfolyosók alatt stb.), ahová nem esik be vagy csak nagyon kevés eső esik.. Ezeken a helyeken a termőhely
kifejezetten száraz. A udvari növényzet állandó öntözést igényel.
Speciális adottságnak tekinthető a döntően hozzá nem értő közösség gondoskodása. A lelkes kertgondozók általában
hektikus és laikus gondoskodása (pl. túlöntözés, kiszáradás, túlmetszés, kapálás és gyomírtás hiánya stb.) mellett csak
az igénytelenebb, tágtűrésű, félárnyékot és a mélyárnyékot kedvelő, de időszakosan a nyári déli tűző napot bíró növények
alkalmazhatók a legnagyobb biztonsággal.
Alábbiakban a belső udvarokban javasolt növényfajokat és fajtákat adjuk közre, a teljesség igénye nélkül.
Udvarkertbe javasolható fák Ginkgo biloba ’Palo Alto’ - ’Palo Alto’ páfrányfenyő
Acer ’Pacific Sunset’ - ’Pacific Sunset’ juhar Ginkgo biloba ’Santa Cruz’ - ’Santa Cruz’ páfrányfenyő
Acer buergerianum - Háromerű juhar Ginko biloba ’Kitsi’ - ’Kitsi’ páfrányfenyő
Acer monspessulanum - Francia juhar Gleditsia triacanthos ’Moraine’ - ’Moraine’ lepényfa
Acer tataricum subsp. ginnala - Tűzvörös juhar Gleditsia triacanthos ’Shademaster’ - ’Shademaster’ lepényfa
Alnus × spaethii - Lándzsáslevelű éger Koelreuteria paniculata - Bugás csörgőfa
Alnus cordata - Szívlevelű éger Koelreuteria paniculata ’Fastigiata’ - Oszlopos csörgőfa
Carataegus × lavalleei – fényeslevelű galagonya Magnolia kobus - Japán liliomfa
Carpinus betulus - Közönséges gyertyán Magnolia kobus ’Isis’ - ’Isis’ japán liliomfa
Carpinus betulus ’Fastigiata’ - Oszlopos gyertyán Malus trilobata – oszlopos díszalma
Carpinus betulus ’Lucas’ - ’Lucas’ gyertyán Malus tschonoskii – Tschonoski alma
Celtis australis – déli ostorfa Metasequoia glyptosroboides - Kínai mamutfenyő
Corylus colurna - Török mogyoró Ostrya carpinifolia - Komlógyertyán
Crataegus pinnatifida ’Tahi’ - díszgalagonya Parrotia persica - Perzsafa
Fraxinus americana ’Purple Tahi’ - ’Purple Tahi’ fehér kőris Parrotia persica ’Tűzmadár’ - ’Tűzmadár’ perzsafa
Fraxinus ornus - Virágos kőris Parrotia persica ’Vanessa’ - ’Vanessa’ perzsafa
Fraxinus ornus ’Mecsek’ - Gömb virágos kőris Prunus campanulata - Harangvirágú cseresznye
Fraxinus ornus ’Obelisk’ - ’Obelisk’ virágos kőris Prunus maackii ’Amber Beauty’ - ’Amber Beauty’ mandzsu zelnice
Fraxinus ornus ’Pilis’ - ’Pilis’ virágos kőris Prunus padus Zelnicemeggy
Fraxinus pennsylvanica ’Patmore’ - ’Patmore’ vörös kőris Pyrus pyraster ’Bihar’ - ’Bihar’ vadkörte
Fraxinus pennsylvanica ’Urbanite’ - ’Urbanite’ vörös kőris Tetradium danielli – kínai mézesfa
Ginkgo biloba - Páfrányfenyő Tilia ’Szent István’ - ’Szent István’-hárs
Ginkgo biloba ’Barabits Sztráda’ - ’Barabits Sztráda’ páfrányfenyő Tilia × europaea ’Euchlora’ - ’Euchlora’ európai hárs
Ginkgo biloba ’Lakeview’ - ’Lakeview’ páfrányfenyő Tilia × europaea ’Pallida’ - ’Pallida’ európai hárs

Tilia × flavescens ’Glenleven’ - ’Glenleven’ hárs Cercis siliquastrum - közönséges júdásfa
Tilia americana ’Nova’ - ’Nova’ amerikai hárs Crataegus spp. - galagonya fajok
Tilia americana ’Redmond’ - ’Redmond’ amerikai hárs Ginkgo biloba ’Globus’, ’Katlan’ – páfrányfenyő és fajtái
Tilia cordata ’Böhlje’ - ’Böhlje’ kislevelű hárs Gleditsia triacanthos ’Rubilace’ - ’Rubilace’ lepényfa
Tilia cordata ’Greenspire’ - ’Greenspire’ kislevelű hárs Koelreuteria paniculata ’Fastigiata’ – bugás csörgőfa oszlopos fajtája
Tilia cordata ’Rancho’ - ’Rancho’ kislevelű hárs Laburnum alpinum - havasi aranyeső
Tilia cordata ’Roelvo’ - ’Roelvo’ kislevelű hárs Liquidambar styraciflua ’Gum Ball’ - ’Gum Ball’ amerikai ámbrafa
Tilia cordata ’Savaria’ - ’Savaria’ kislevelű hárs Magnolia kobus ’Isis’ - ’Isis’ japán liliomfa
Tilia henryana - Szálkáslevelű hárs Morus alba ‘Pendula’ – csüngő fehéreper
Tilia heterophylla - Fehér hárs Parrotia persica ’Október’ - ’Október’ perzsafa
Tilia insularis - Koreai hárs Prunus × eminens ’Umraculifera’ – gömbkoronájú hibridmeggy
Tilia mongolica - Mongol hárs Prunus campanulata – tajvani díszcseresznye
Tilia platyphyllos ’Ági’ - ’Ági’ nagylevelű hárs Pyrus calleryana ’Capital’, ’Chanticleer’ – kínai körte és fajtái
Tilia platyphyllos ’Favorit’ - ’Favorit’ nagylevelű hárs Pyrus salicifolia ’Pendula’ – csüngő fűzlevelű körte
Tilia platyphyllos ’Örebro’ - ’Örebro’ nagylevelű hárs Tilia cordata ’Green Globe’ – gömb kislevelű hárs
Tilia platyphyllos ’Pannonia’ - ’Pannonia’ nagylevelű hárs Tilia platyphyllos ’Pannonia’ - gömb nagylevelű hárs
Tilia platyphyllos ’Rathaus’ - ’Rathaus’ nagylevelű hárs Tilia tomentosa ’Silver Globe’ - gömb ezüsthárs
Tilia platyphyllos ’Rubra’ - ’Rubra’ nagylevelű hárs Zelkova serrata - gyertyánszil
Tilia platyphyllos ’Typ Tekeres’ - ’Typ Tekeres’ hárs
Tilia tomentosa ’Bori’ - ’Bori’ ezüst hárs Ültetőedénybe (is) javasolható örökzöld fák, cserjék
Tilia tomentosa ’Brabant’ - ’Brabant’ ezüst hárs Aucuba japonica ’Longifolia’, ’Variegata’ – japán babérsom
Tilia tomentosa ’Sissi’ - ’Sissi’ ezüst hárs Berberis spp. – borbolyák
Tilia tomentosa ’Szeleste’ - ’Szeleste’ ezüst hárs Cotoneaster spp. – madárbirsek
Tilia tomentosa ’Teri’ - ’Teri’ ezüst hárs Elaeagnus × ebbingei – hibrid ezüstfa
Tilia tomentosa ’Zentai Ezüst’ - ’Zentai Ezüst’ ezüst hárs Erica carnea – alpesi erika
Ulmus ’Columella’ - ’Columella’ szil Euonymus fortunei – repkénykecskerágó
Ulmus ’Dodoens’ - ’Dodoens’ szil Euonymus japonicus – japán kecskerágó
Ulmus ’Frontier’ - ’Frontier’ szil Euonymus nanus – törpe kecskerágó
Ulmus ’Lobel’ - ’Lobel’ szil Hebe pinguifolia – vaskoslevelű veronikacserje
Ulmus ’Lutece’ - ’Lutece’ szil Ilex spp. – magyalfélék
Ulmus laevis - Vénic szil Jasminum humile – télizöld jázmin
Ulmus pumila ’Puszta’ - Pusztaszil Ligustrum japonicum – japán fagyal
Zelkova serrata ’Green Vase’ - Japán gyertyánszil Magnolia grandiflora – örökzöld liliomfa
Mahonia spp. – mahóniák
Ültetőedénybe (is) javasolható kistermetű lombhullató fák Nandina domestica - kínai nandina
Acer buergerianum - háromerű juhar Osmanthus spp. – illatcserjék
Acer campestre ’Elsrijk’ - ’Elsrijk’ mezei juhar Phlomis fruticosa – cserjés macskahere
Acer monspessulanum – francia juhar Photinia spp. – korallberkenye taxonok
Acer tataricum – tatárjuhar Phyllirea spp. – olajfagyal fajok
Acer tataricum subsp. ginnala – mandzsu juhar Pieris japonica – japán babérhanga
Amelanchier alnifolia – égerlevelű fanyarka Prunus laurocerasus – közönséges babérmeggy és fajtái
Amelanchier lamarckii – rézvörös fanyarka Pyracantha spp. – tűztövis taxonok
Carpinus betulus kistermetű fajtái – közönséges gyertyán Sarcococca spp. – bogyóspuszpáng fajok
Catalpa bignonioides ’Nana’ – ernyős szivarfa Skimmia japonica – japán dérbabérű
Celtis occidentalis ’Globosa’ – gömbostorfa Viburnum spp. – bangita fajok (némelyikük lombhullató)

Ültetőedénybe (is) ültethető lombhullató cserjék Ültetőedénybe (is) ültethető kúszó hajtásrendszerű cserjék
Andrachne colchica – cserjés kutyatej Actinidia spp. – kivifajok
Berberis spp. – borbolyák Akebia quinata – ötlevelű akébia
Buddleja spp. – nyáriorgona fajok, fajták Ampelopsis brevipedunculata – borostyánszőlő
Callicarpa bodinieri – kínai lilabogyó Aristolochia macrophylla – pipavirágú farkasalma
Ceanothus spp. – táskacserje taxonok Clematis spp. – iszalagok
Cercis spp. - júdásfa fajok Hedera spp. – borostyán fajok, fajták
Clerodendrum trichotomum – kései végzetfa Hydrangea anomala subsp. petiolaris - kúszó hortenzia
Cornus spp. – somok Jasminum beesianum – rózsaszín jázmin
Corylus spp. – mogyoró fajok, fajták Lonicera spp. – loncok
Cotinus coggygria – sárga cserszömörce Parthenocissus spp. – vadszőlők
Cotoneaster spp. – madárbirsek Rosa spp. – rózsák
Cydonia oblonga – közönséges birs Rubus henryi var. bambusarum – bambuszszeder
Deutzia spp – gyöngyvirágcserjék Vitis spp. – szőlőfélék
Dipelta ventricosa – füles pajzsos lonc Wisteria spp. – lilaakác taxonok
Euonymus alatus – szárnyas kecskerágó
Euonymus verrucosus – bibircses kecskerágó Talajtakaró cserjék
Ficus carica – közönséges füge Calluna vulgaris – csarab
Forsythia spp. – aranycserje taxonok Cotoneaster dammeri ’Skogholm’-szőnyegmadárbirs
Hibiscus syriacus – kerti mályvacserje és fajtái Cotoneaster horizontalis – kerti madárbirs
Hydrangea spp. – hortenzia taxonok Cotoneaster microphyllus ’Cochleatus’ – kislevelű madárbirs
Hypericum spp. – orbáncfű fajok, fajták Hypericum calycinum – orbáncfű
Jasminum nudiflorum – téli jázmin Lonicera pileata – törpelonc
Kerria japonica – kínai boglárkacserje Symphoricarpos chenaultii ’Hancock’ – pettyes hóbogyó
Ligustrum spp. – fagyalok Symphoricarpos doorenbosii ’Magic Berry’ – Lila hóbogyó
Magnolia spp. – liliomfák Vinca major – nagy meténg
Mespilus germanica – kerti naspolya Vinca minor – kis meténg
Paeonia suffruticosa – fás bazsarózsa
Philadelpus spp. – jezsámen fajok Árnyéki, félárnyéki évelők
Punica granatum – közönséges gránátalma Aconitum carmichaelii - őszi sisakvirág
Rhus spp. – szömörce fajok, fajták Aconitum napellus - havasi sisakvirág
Ribes spp. – ribiszke fajok Actaea racemosa var. cordifolia - szívlevelű poloskavész
Rosa spp. – rózsák Adiantum pedatum ‚Imbricatum’ - pávafodorka
Spiraea spp. – gyöngyvessző taxonok Adiantum venustum - vénuszfodorka
Symphoricarpos spp. – hóbogyó fajok Arum italicum - olasz kontyvirág
Syringa spp. – orgona taxonok Aruncus aethusifolius - törpe tündérfürt
Tamarix spp. – tamariskák Aruncus dioicus - erdei tündérfürt
Vaccimum spp. – áfonya fajok Asplenium scolopendrium – gímnyelvpáfrány
Vitex agnus-castus – illatos barátcserje Astilbe japonica - japán tollbuga
Weigela spp. – rózsaloncok Astilbe simplicifolia - egyszerűlevelű tollbuga
Zanthoxylum spp. - borscserjék Astilbe x arendsii - hibrid tollbuga, csótárvirág

Astrantia major - völgycsillag Hagymások
Athyrium filix-femina – hölgypáfrány Corydalis cava - odvas keltike
Blechnum spicant – bordapáfrány Corydalis cheilanthifolia - páfránylevelű keltike
Brunnera macrophylla - kaukázusinefelejcs Corydalis flexuosa - égszínkék keltike
Cyclamen coum - kereklevelű ciklámen Corydalis solida - ujjas keltike
Cyclamen hederifolium - borostyánlevelű ciklámen Crocus chrysanthus - korai sáfrány
Cyrtomium falcatum – sarlóspajzsika Crocus sieberi - háromszínű sáfrány
Dicentra fajok és fajták - szívvirág Crocus sieberi – sárgatorkú sáfrány
Dodecatheon maedia - cifra bálványvirág Eranthis cilicica - kis-ázsiai téltemető
Doronicum orientale - keleti zergevirág Eranthis hyemalis – téltemető
Dryopteris affinis - pelyvás pajzsika Eranthis x tubergenii - hibrid téltemető
Dryopteris erythrosora - japán pajzsika Erythronium dens-canis – kakasmandinkó
Dryopteris filix-mas - erdei pajzsika Fritillaria meleagris – kockásliliom
Epimedium – tündérvirág fajok Fritillaria uva-vulpis – púposliliom
Helleborus – hunyor fajok Galanthus elwesii - pompás hóvirág
Hepatica - májvirág fajok Galanthus nivalis – kikeleti hóvirág
Hosta - árnyliliom fajták Hyacinthoides hispanica – spanyol kékharang
Lamium galeobdolon - bokros sárgaárvacsalán Hyacinthoides non-scripta – angol kékharang
Ligularia (stenocephala) - karcsú hamuvirág Leucojum aestivum - nyári tőzike
Ligularia dentata - kínai hamuvirág Leucojum vernum - tavaszi tőzike
Matteuccia struthiopteris - struccpáfrány Scilla bifolia - kétlevelű csillagvirág
Omphalodes cappadocica - kis-ázsiai békaszem Scilla siberica - bókoló csillagvirág
Omphalodes verna - tavaszi békaszem
Onoclea sensibilis – gyöngypáfrány Árnyéki és félárnyéki díszfüvek és bambuszok
Osmunda regalis – királyharaszt Arrhenatherum bulbosum – gumós franciaperje
Physalis alkekengi var. franchetti - japán lampionvirág Bromus inermis - árva rozsnok
Polygonatum multiflorum - fürtös salamonpecsét Carex morrowii – tarka sás
Polygonatum odoratum - soktérdű salamonpecsét Carex sylvatica - erdei sás
Polypodium vulgare - édesgyökerű páfrány Hakonechloa macra – szálkafű
Polystichum setiferum - díszes vesepáfrány Luzula sylvatica - erdei perjeszittyó
Polystichum tsussimense - kínai vesepáfrány Molinia caerulea – kékperje
Primula - kankalin hibridek Phyllostachys aureosulcata - aranycsíkos botnád
Primula denticulata - gömbös kankalin Phyllostachys nigra – fekete botnád
Primula elatior - sudár kankalin Phylostachys viridi-glaucescens - deres botnád
Primula rosea – rózsakankalin Pleiblastus pygmaeus – törpe aranybambusz
Primula veris – tavaszi kankalin Pleioblastus viridistriatus - zebra aranybambusz
Primula vulgaris - szártalan kankalin Sasa palmata - legyezős törpebambusz
Pulmonaria officinalis - pettyegetett tüdőfű Sasa tsuboiana - hegyi törpebambusz
Pulmonaria saccharata - édes tüdőfű
Saxifraga x arendsii - mohalevelű kőtörőfű
Tellima grandiflora – csészerojt
Tiarella cordifolia - szívlevelű turbántok
Tiarella wherryi - karéjos turbántok

AZ UDVARTÉR MEGÚJÍTÁSÁNAK LÉPÉSEI
A változatos, jó hangulatú és zöld udvartér fejlesztése gondos előkészítést és szakértelmet kíván. A felmérés, a tervezés,
az építés és a fenntartás egymásra épülő munkafázisai többféle szakág közreműködésével képzelhető el, vannak azonban
olyan feladatok is, amelyet az aktív közösség is el tud végezni. A többlépcsős, ütemezhető folyamat lépéseit és legfonto-
sabb feladatait az alábbiakban összegezzük.
0. lépés: Vágyakozás a változásra!

Az udvarfejlesztést egy vagy több tulajdonos, lakó vagy bérlő változtatási igénye indítja el. Ez az igény adódhat egy jó
előkép megismeréséből vagy egy új udvarhasználat megjelenéséből. Motiváló lehet az udvartér megújítását és zöldítését
szolgáló pályázati finanszírozás és program is. A legfontosabb, hogy a változtatás igénye – még ha külső ösztönzőkkel
befolyásolható is, de – a társasházi közösség sajátja legyen!
1. lépés: Vizsgálat
Első körben fel kell tárni a társasházi közösség, a ház és az udvartér jellegzetességeit. A releváns koncepció megal-
kotásának és az értékőrzésnek biztosítékai a széleskörűen feltárt adottságok. A vizsgálatnak vannak kutatási feladatai (pl.
épülettörténet) és műszaki felmérései (pl. udvartér geodézia felmérése, fafelmérés és vizsgálat), amelyek szakértelmet
kívánnak. Vannak azonban olyan feladatok is, amelyeket az udvarfejlesztés iránt elkötelezett közösség maga is el tud
végezni. A vizsgálatnak alapvetően két tárgya van. Az első a társasházi közösség megismerése, a második az épület és az
udvar műszaki és környezeti paramétereinek feltérképezése.
Tudj meg minél többet a közösségről!

A társasházi közösség kulcsszereplője a fejlesztésnek. Ez a közösség tulajdonosokból és bérlőkből áll, akiket
általában más-más igények vezérelnek, más jogok és kötelezettségek illetnek. Az udvarhasználattal és az udvartér
alakításával kapcsolatban lényegesen eltérhet az udvart rendszeresen használó vagy néző földszinti lakó és az emeleti
lakó véleménye. A földszinti tulajdonos és bérlő hozzáállása is lehet eltérő. Míg a tulajdonos az udvarhasználatban
és fejlesztésben az állandóság és a hosszú távú értékek kialakításában érdekelt, addig a bérlők nyitottabbak az ide-
iglenes és aktuális megoldásokra. Ebben az érdekközösségben különleges résztvevő lehet az önkormányzat, mint
tulajdonos, aki nemcsak az adott társasházban, hanem sok más társasházban is rendelkezik ingatlanrésszel. Az ő
érdekei a társasház kapuján túlmutató, kerületi ingatlangazdálkodási érdekekkel is kiegészülhetnek, ami segítheti, de
akár gátolhatja is az udvarzöldítést.
Már egy 70-100 lakásos társasház közössége is gyakorlatilag egy kis falu lakosszámával egyenértékű, akár 250-300
ember is élhet egy társasházban. Csakúgy mint egy önálló településen, ez a közösség is rendkívül heterogén, ezért
igényeik és szokásaik is sokfélék.
Az udvarhasználatot jellemző jelenlegi szokásokat és hagyományokat érdemes részleteiben megismerni. Fontos
tudni, kik, milyen céllal, milyen rendszerességgel használják a jelenlegi udvart. A felújítás során a kialakult szokásokat
és hagyományokat figyelembe kell venni. Minden házban van olyan ember, aki az udvar vagy a gang sorsát a szívén
viseli, aki a legjobban kötődik az udvarhoz. Meglévő zöldfelület esetén mindig akad a házban egy önkéntes udvari
kertész is. Érdemes ezeknek a személyeknek az udvarfelújítás során kitüntetett figyelmet szentelni, hiszen ők az udvar
ügyének legelkötelezettebb képviselői. Az udvarfejlesztést támogató gondolatok mellett mindig nagy figyelmet kell
fordítani a kétkedők és ellenzők véleményére. Az ellenvéleményeket tüzetesen meg kell vizsgálni és figyelembe venni
a fejlesztés során.

Ismerd meg a házad!
Második lépcsőben érdemes minél többet megtudni magáról a házról, építésének történetéről, építészeti kvalitásairól,
jelenlegi állapotáról. Az alábbi jellemzők ismerete alapvető az udvartér fejlesztéséhez:
Tulajdonviszonyok: A társasházi albetétek magán-, önkormányzati vagy állami tulajdonú ingatlanok. A tulajdonosi szer-
kezet feltérképezése nemcsak az igények, hanem a lehetőségek miatt is fontos.
Lakásszám, az udvarra néző lakások száma: A lakásszám és a lakások méretének ismeretéből következtetni tudunk
a lakóközösség méretére, udvarhasználati igényeire. Kiemelt figyelmet kell fordítani az udvartérre néző/nyíló lakásoknak,
különösen a földszinti és csak udvari ablakokkal és bejárattal rendelkező lakásoknak. Az udvarból nyíló egyéb helyiségek
száma és használata is fontos adottság, kifejezetten nagy potenciált jelentenek az udvarra nyíló közös tulajdonú helyiségek.
Az udvart meghatározó beépítés jellege: A beépítés jellege meghatározza az udvar méretét és alakját (pl. körülzárt
udvaros, „U”-alakú beépítés, „L”-alakú beépítés, „köz”-ös, „court d’honneur”-ös beépítés) és az udvarhasználatot is.
Az udvarok száma: A házak többsége egyudvaros, de vannak szép számmal két vagy akár három udvaros bérházak
is. Fontos paraméter, hogy az udvarok méret, alak és funkció alapján ugyanolyanok vagy különbözőek.
A ház horizontális és vertikális rendszere: A kapualj, az udvar, a főlépcsőház és a melléklépcsőházak elhelyezke-
dése, mérete, a helyiségek megközelíthetősége fontos paraméterek.
Függőfolyosók jellege: A függőfolyosók jellege (körbefutó vagy zsákszerű, szélesség, korlát típusa, tartózkodásra való
alkalmasság) meghatározza a zöldítés lehetőségeit, vertikális kert és balkonkert kialakításának sajátosságait.
19. fotó: Az udvartér közösségi felmérése

Háztörténeti kutatás, (kert)építészeti értékőrzés
Külön felhívnánk a figyelmet az épület történeti kutatásának jelentőségére. A legtöbb háznak érdekes, változatos építés-
és háztörténete van, amit érdemes és tanulságos megkutatni. A ház lakói sokszor nem is tudják, milyen különleges
épületben laknak. Az építés kora, az építtető, a tervező személye, a ház egykori híres vagy hírhedt lakói, csakúgy mint a
jelenlegi közösség, hozzá tartoznak a ház történetéhez. A háztörténeti kutatást egy lelkes lakó is elvégezheti, de szakem-
ber segítségét is igénybe lehet venni. A ház eredeti terveit, a módosítások dokumentációját, valamint a házzal kapcsolatos
ügyek archív iratait, esetleg fotóit a Budapest Főváros Levéltára őrzi, ahol mindez szabadon kutatható és tervmásolatok is
beszerezhetőek. Gazdag archív fotóanyaggal rendelkezik a Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye is.
A főváros udvaros házainak egy része építészeti és/vagy városképi jelentősége miatt országos, fővárosi vagy kerületi
védelem alatt áll. A védett épület belső homlokzata és udvara is védett – átalakítását és fejlesztését örökségvédelmi szem-
pontoknak megfelelően, kellő óvatossággal, ehhez értő szakember bevonásával javasolt végezni. A kapu, a kapualjban a
névtábla, a világítás, a burkolat, a falminta, a levélszekrények, a házmesteri üzenőtábla, a lifthívó, régi kilincsek stb. hordoz-
hatnak értéket, amelyeket a felújítás során érdemes megőrizni, felújítani. Az udvari homlokzat eredeti stílusjegyei, az udvar
eredeti burkolata, a kút, a poroló, a cselédlépcső bejárata, a korlátok egyedi hangulatot adnak, amelyeket javasolt az új
udvarba átmenteni. A nem védett házak is képviselhetnek építészeti értéket, amelyeket érdemes felmérni, megismerni és
megőrzini a felújítás során.
Nemcsak a ház, hanem a ház lakóinak története is fontos a jelenlegi közösség számára. Archív fotókat, a házzal kapcsola-
tos történeteket őrizhetnek a kerületi helytörténeti gyűjtemények. Régi fotóra a Fortepan adatbázisában is rábukkanhatunk.
A ház lakói is sok információt tudnak a ház múltjáról, egykori lakókról, valószínűleg fotókat is szép számmal őriznek.
A háztörténet feldolgozása nemcsak az udvartervezést segíti, hanem erősíti a közösség identitását. A ház históriájának
ismerete erősíti a ház építészeti értékei és lakói iránti tiszteletet és ezzel biztosítja az értékőrzést a felújítások, fejlesztések
és az udvarhasználat során. A háztörténet feldolgozása és megjelenítése a kapualjban, udvarban vagy a lépcsőházban
különlegesen közösségépítő erejű.
20. fotó: Belvárosi társasház eredeti alaprajza Budapest Főváros Levéltárából

Méresd fel az udvart!
A ház épített és környezeti adottságai, az udvarhasználók igényei körvonalazzák a fejlesztés irányait, lehetőségeit és
korlátait. Az udvartér fejlesztése, a belső homlokzatok, tűzfalak felújítása, az udvar átalakítása műszaki tevékenység, ezért
kiemelten fontos a megfelelő szakágak (földmérő, építészmérnök, közműtervező mérnök, tájépítészmérnök) bevonása már
a felmérési szakaszban, a minőség érdekében. A geodéziai felmérés megadja a terepszinteket, a tereptárgyakat és a belső
homlokzat mérhető jellemzőit. Az udvartér felmérése az alábbi jellemzőkre koncentrál:
Az udvar geometriai jellemzői:
▪▪szélessége (állandó/változó), hossza (állandó/változó);
▪▪alakja: szabályos/szabálytalan;
▪▪az udvar tengelye - merőleges vagy párhuzamos az utca tengelyére, vagy egyéb;
▪▪magassága: egyforma/különböző;
▪▪légtéraránya: egyforma/változó;
▪▪nyitott/fedett/részben fedett udvar.
Az udvar térfalai: A térfalak vizsgálatánál sorra vesszük az udvart határóló és meghatározó homlokzatokat, tűzfalakat,
kerítésfalakat, térfalképző növényzetet, azok számát, jellegét, anyaghasználatát, színét, mintázatát. Vizsgáljuk az udvar
alapsíkját és az udvar ég-rajzolatát. Tűzfal esetén vizsgáljuk a szomszéd telek tűzfalat adó beépítését (oldalszárny/hátsó-
szárny) is a tűzfal fejlesztésének mérlegelésére.
Benapozás, átszellőzés mértéke: Fontos vizsgálati adat az udvar és a belső homlokzatok benapozottsága, a lég-
térarányok, ami alapvetően meghatározza a növénytelepítés lehetőségeit és a növényalkalmazást. A vizsgálati térképen
érdemes bejelölni a nyári és a téli félévben benapozott területek elhelyezkedését, formáját. Az átszellőzés biztosítása az
udvartér fontos feladata ezért pontosan ismerni kell a levegő áramlásának útját és irányát. Az udvarfejlesztés során ezeket
az átszellőzési folyosókat meg kell őrizni.
Az udvar síkja: Az udvar és a földszinti helyiségek padlómagasságát, valamint a földszinti ablakok magasságát javasolt
pontosan meghatározni. Ezzel biztosítható, hogy az új udvar terepszintje és funkciói igazodnak a meglévő és megőrzendő
szintmagasságokhoz.
Egyéb építmények és szerkezetek: Az udvaron előfordulhatnak egyéb épített elemek pl. óvóhely lejáratok, falrész
maradványok, raktárépítmények vagy árnyékolók, pergolák, pavilonok stb. A felmérés során ezek műszaki szerkezetét,
használatát és állapotát rögzítjük.
Az udvar burkolata: A meglévő burkolat(ok) felmérésekor a burkolat szerkezetét, anyagát, léptékét, színét, műszaki
állapotát vizsgáljuk és értékeljük.
Az udvar zöldfelületei: A meglévő növényzet felmérése során számba vesszük a jellemző fajokat, fajtákat, a növény-
egyedek elrendezését, életkorát és egészségi állapotát. Értékeljük az alkalmasságot, az udvari funkciókhoz való illeszkedést
és a díszítő értéket. Az új udvar kialakításánál törekedni kell a meglévő, jó állapotban lévő, a ház műszaki állapotát nem
veszélyeztető fák megőrzésére.
Közművek: Az udvartér felújításánál lehetőség van az udvarban, a kapualjban és a belső homlokzaton kívül vezetett
közművezetékek, kábelek falba, burkolatba süllyesztésére, azokban az esetekben, ha ezt a szabványok megengedik.
Fontos pontosan felmérni a hálózati elemek helyzetét. Kiemelten javasolt foglalkozni a csapadékvíz-elvezető hálózattal és
műtárgyaival. Az udvarfelújítással egyidejűleg célszerű átalakítani a csapadékvíz-elvezető rendszereket csapadékvizet fel-
használó, hasznosító rendszerekké, így jelentősen lehet spórolni az öntözővíz- és csatorna számlával.
Berendezési tárgyak, szobrok: Az udvartérben megjelenő művészeti alkotások (pl. szobor, dombormű, kút), lámpák,
padok és egyéb kerti berendezések felmérése, azok anyaghasználata, szerkezeti jellemzői és állapota mérvadóak lehetnek
a felújításnál.
Kapcsolódó kapualj(ak): A kapcsolódó kapualjak használata, kialakítása, jellemző anyagai, színe, díszítése szintén
kihatással van az udvartér fejlesztési lehetőségeire, hiszen egymással közvetlenül összekapcsolódó terekről van szó.
Az udvar használata: Használat szerint sokféle udvart megkülönböztethetünk. A legfontosabb használói kör, a föld-
szinti helyiségek tulajdonosai és bérlői mérvadóak az udvarfelújításánál. Az udvart körülvevő földszinti helyiségek használata

szerint lehetnek aktív vagy passzív földszinti homlokzatsávok. A használók köre szerint lehetnek csak a lakók (körben
lakások/garázs/tárolók/műhelyek) által használt udvarok. A fővárosban gyakoriak a vegyes használatú udvarok, ahol a lakók
által használt helyiségek mellett a közterület felőli városi ellátó funkciójú kiegészítő helyiségei (pl. raktárak, irodák, boltok)
kapcsolódnak. A városi ellátó funkció nyílhat akár az udvarból is (pl. kávézó, ruhabolt stb.) Vannak ún. átjáró-udvarok,
amelyek két utca között a tömbbelső feltárásával teremtenek összeköttetést. Az átjáró-udvarok a közterületi használatra
korlátozásokkal átadott udvarok. Az áthaladást egyéb városi ellátó funkciók egészíthetik ki, a lakók magáncélú udvarhasz-
nálata nem jellemző. A nyilvánosság mértéke fontos paramétere az udvarnak. A közhasználat elől elzárt udvar a társasházi
közösség privát zónája. A vegyes használatú, részben városi ellátó funkcióval is felruházott udvarokban időben és térben
korlátozott az idegen mozgás, a többi időben a társasházi közösség használja. A korlátlan közhasználatra átadott udvarok-
ban a magánjellegű használat teljesen hiányzik.
Az udvartér használatának vizsgálatakor érdemes mérlegelni, vajon az udvartér kialakítása segíti-e az udvarhasználatokat,
illeszkedik-e a ház karakteréhez, a magántulajdonú házrészek működéséhez, kialakításához. Ad-e otthonosság élményt?
Hordoz-e egyedi karaktert? Csak áthaladásra vagy ott tartózkodásra is alkalmas?
2. lépés: Tervezés
Az alapos és mindenre kiterjedő vizsgálatot követően kezdődhet az új udvartér tervezése. Első lépésként a tervezők és
a közösség összegezi és értékeli a vizsgálati eredményeket. Rangsort állít fel, kiemeli az értékeket, rávilágít a hátrányokra,
összeveti az igényeket és a lehetőségeket. Ezt követően körvonalazza a lehetséges beavatkozásokat.
Mérlegeld a beavatkozási lehetőségeket!

Az udvartér minőségi fejlesztésére számos lehetőség adódik a nagyléptékű és költségvetésű beruházásoktól egészen a
kisköltségű, azonnal megvalósítható megoldásokig. Az udvartér növelését célzó beavatkozások, mint az épületrész bontás
vagy az udvar egybenyitás csak ritka esetben alkalmazható eszközök és hosszabb szakmai előkészítést igénylő feladatok.
Az igények és a lehetőségek összevetéséből számos olyan beavatkozás rajzolódik ki, amelyekkel javítani lehet az udvarok
állapotán. Ezeket az eszközöket részletesen az Eszköztár c. fejezetben ismertetjük!
Fontos, hogy a megoldások ténylegesen figyelembe vegyék az adottságokat és a társasházi közösség kompromisszu-
mán alapuló használati igényeket elégítsék ki.
Gondold át az udvari funkciókat, de ne egyedül!

A tervezés egyik legviszontagságosabb szakasza az udvari funkciók meghatározása. A társasházi közösségben sokféle,
egymásnak ellentmondó igény jelentkezik, amelyet egy viszonylag kis területen, korlátozott lehetőségekkel kell megva-
lósítani. A közösségi tervezés folyamata során szakmai irányítás mellett a közösség maga jut kompromisszumra, maga
körvonalazza a többség számára elfogadható udvarhasználatokat. Fontos, hogy a közösség minden tagjának a véleménye
egyenértékű. A folyamat során minden egyes véleményt, kételyt érdemes komolyan megvizsgálni, mert előre lendíti a folya-
matot és a kompromisszumos megoldás érlelését. A közösségi tervezés hosszú, időigényes és intenzív folyamat. Nem
érdemes megspórolni ezt az időt, mert az ‘ad hoc’, alacsony támogatottságú megoldások utóélete kétséges! A közösségi
tervezés szakfeladat, mindenképpen javasolt ebben jártas szakember bevonása. A közösségi tervezésről bőveb-
ben a TÉR_KÖZ pályázathoz kapcsolódó kiadványok között olvashat!
Ismerd meg a költségkeretet, finanszírozási lehetőségeket!

Az elképzelések megvalósításának gyakran a ház anyagi lehetőségei szabnak gátat. A tervezéskor pontosan meg kell
ismerni a ház belső és külső erőforrásait. Az udvartér felújítása jelentős minőségi változást hozó beavatkozásokat egy
átlagos társasház kizárólag saját költségvetésből nem tud megfinanszírozni. Érdemes a társasházi költségvetésben
előre elkülöníteni egy alapot az udvarfelújításra és előre takarékoskodni a beruházásra. Az önrészt pályázati

finanszírozásból ki lehet egészíteni, amelyet kifejezetten az udvartér felújítására és zöldítésére az önkormányzatok és
magáncégek is kiírnak. Lásd bővebben Külső szereplők és eszközök c. fejezet! A választott megoldásoknál azonban
tartsuk szem előtt, hogy azokat nemcsak megépíteni, hanem fenntartani-üzemelteti is kell, így a pályázati finanszírozástól
függetlenül fenntartható megoldásokat válasszunk!
A felújítást érdemes ütemezni, így a költségek elnyújtva, nem egyszerre jelentkeznek. A felújítás vonzó lehet a házhoz
kötődő magánszemélyek és vállalkozások számára, akik gyakran tesznek felajánlásokat (pénz, eszköz, munkaóra, szaktu-
dás stb.), így jelentősen lehet csökkenteni a költségeket.
21. fotó: Közösségi tervezés
3. lépés: Megvalósítás
Az udvartér felújítása tervszerűen végzett műszaki-építési folyamat, amelynek megrendelője a társasház, építője pedig
általában részben egy vállalkozó, részben a ház közössége. A megvalósítás során az udvartér átmenetileg építési területté
válik, ahol az építés ideje alatt is biztosítani kell a földszinti helyiségek biztonságos megközelíthetőségét, a lakók esti-éjsza-
kai nyugalmát. Az építési folyamat tervezése, ütemezése és szervezése szintén szakfeladat. Kisebb beavatkozás esetén a
fővállalkozó lehet maga a társasház, de összetettebb udvarfelújításoknál érdemes a kivitelezés szervezését is vállalkozóra
bízni.
Az udvarfelújítás megvalósításánál speciális adottság, hogy az udvarok nagy részébe nem lehet teherautóval, sőt, a
legtöbb esetben gépkocsival behajtani. Így minden anyagot, szerszámot, eszközt csak kézi erővel, sokszor néhány lépcső-
fokot megtéve lehet be- és kihordani. Ez az adottság növelheti az építés időtartamát, élőmunka igényét és a költségeit is.
A közösség bekapcsolódása az építési folyamatba több szempontból is hasznot hozhat. Az udvarfelújításhoz megfe-
lelő szaktudással vagy az anyagbeszerzéshez megfelelő kapcsolatokkal rendelkező tulajdonosok vagy lakosok általában
szívesen kapcsolódnak be a folyamatba, szaktudásukkal vagy kapcsolataikkal – akár térítés nélkül – hozzájárulva lakókör-
nyezetük szépítéséhez. A lakók zöme, megfelelő szaktudás hiányában leginkább segédmunkát (pl. anyagmozgatás) vállal,
amelyet a kivitelezés művezetője és a közösség képviselője szervez és irányít. A lakók számára a legvonzóbb az ültetés
folyamata. Nem szabad azonban elfeledkezni, hogy a növényültetés is szakmunka, így, ha azt a lakók végzik, érdemes
kertész vagy tájépítész művezető irányítása alatt végezni az ültetést. A lakók bekapcsolódása nemcsak az építési költsé-
geket faraghatja le, hanem a lakók elkötelezettségét is növeli. Azok, akik részt vettek az építésben, sokkal szívesebben

vesznek részt az udvarhasználatban és a fenntartásban is. A közösségi építkezés különleges hangulatú csapatépítő folya-
mat, ami tovább erősíti a társasházi közösséget. Alábbiakban az építés legfontosabb mozzanatait vesszük sorra:
Belső homlokzat- és tűzfal felújítás: Ha a teljes udvartér egyszerre újul meg, a belső homlokzat és a tűzfalak felújí-
tásával javasolt kezdeni az építési munkát. A kialakításánál lehetőséget kell biztosítani a vertikális kertek és balkonkertek
kialakítására.
Bontás, növényzet eltávolítása: Az építés első lépéseként eltávolítjuk az udvarból a rossz műszaki állapotú, haszná-
laton kívüli épített elemeket (leggyakrabban töredezett burkolat, tönkrement bútorok stb.). A bontás munkafázisába tartozik
a beteg, torz növekedésű vagy a ház műszaki állapotát veszélyeztető kivágandó fák és növények eltávolítása. Ebbe a
munkafázisba általában be tudnak kapcsolódni a lakók.
Közművek, csapadékvíz-gazdálkodás műtárgyai, szigetelés: A közművezetékek elrejtése, a közműhálózat, kifeje-
zetten a csapadékvíz elvezető hálózat átalakítására, tározó műtárgyak beépítésére a bontás után kerülhet sor. Alápincézett
udvar esetében nagy gondot kell fordítani az udvar megfelelő szigetelésére. A régi bérházak esetében a lábazat szigetelése
is feladat lehet, főleg, ha udvarkert készül, ami nagy részben a talajba szivárogtatja a csapadékvizet. Az udvartér saját vilá-
gításának vagy az öntözőrendszernek szükséges közműkiállások megépítése is ebben a munkafázisban történik.
Burkolat felújítása, burkolatfektetés: A meglévő burkolat sok esetben a ház egyedi karakterének hordozója. Az új
burkolat kialakításánál törekedni kell az egyedi, értékes burkolóelemek megőrzéséről, újrahasznosításáról. A burkolatépítés
alapozási munkáinál nagy figyelmet kell fordítani a tervezett udvarburkolatok teherbírására és a megtartandó burkolatok ala-
pozásának védelmére. A burkolatok lejtésénél figyelembe kell venni a vízelvezető hálózatot és a terepszintben csatlakozó
zöldfelületet.
Építmények felújítása, elhelyezése: A meglévő építmények (kerítésfal, pergola stb.) mellett az udvari funkciókat
szolgáló új építmények is elhelyezhetők.
Növénytelepítés: A termőföld behordása, terítése, az ültetendő növények behordása, tározása, majd beültetése az
udvarzöldítés kulcsmozzanata. Ültetőközegnek trágyával, tőzeggel kevert termőföld a legmegfelelőbb. Ha a növényzet
22. fotó: Burkolatépítés

ültetőedényekbe kerül, javasoljuk ehhez ajánlott speciális talajkeverék választását. Érdemes a növényeket díszfaiskolából
beszerezni a megfelelő minőség biztosítása és a garanciák érvényesítése végett. Az ültetést tavasszal vagy még inkább
ősszel javasolt végezni, a növények sikeres eredése érdekében.
Kerti bútorok, virágtartók elhelyezése: Az udvarfelújítás utolsó lépése a kerti bútorok és berendezési tárgyak elhe-
lyezése az udvartérben.
Kapualj felújítás: A kapulaj felújításának befejezését érdemes a munkafolyamat végére hagyni, hogy a belső területek
építési munkái ne okozzanak kárt. Ebbe a munkafázisba tartozik a közművezetékek süllyesztése, az eredeti berendezések,
díszítő elemek felújítása, burkolatfelújítás, falfestés.
4. lépés: Fenntartás és üzemeltetés

A magasabb minőségű szabadtéri lakókörnyezet megvalósulása közös érdem. A megújult udvartér méltó arra, hogy
közösségi ünnepség keretében vegyék birtokba a lakók. A feladatok sora azonban korántsem ér véget az építés befejezté-
vel. Az új minőséget megfelelő technológiákkal fenn is kell tartani. A társasházi belső udvarok a vegyes fenntartást szokták
előnyben részesíteni. Közösségi fenntartással általában a mindennapi, speciális ismeretet nem igénylő feladatok (pl.
öntözés, lombgyűjtés, síkosságmentesítés) végezhetők. Speciális ismereteket kívánó szakfeladatokra (pl. növényvédelem,
faápolás, tápanyagutánpótlás, vízgépészet) érdemes szakembert bevonni. Az udvar fenntartási munkáinak koordinálására,
részbeni elvégzésre javasolt egy ún. „udvari főkertész” (a ház egyik lakója) kijelölése, aki végezheti a munkáját önkéntes
alapon vagy részesülhet külön díjazásban is. Bevált módszer az ún. fenntartási naptár vezetése és közzététele, amelyben
az egyes lakók vagy fizetett vállalkozók beosztása és az elvégzendő tevékenységei kapnak helyet. A megújult udvar hasz-
nálatának megfelelően a házirend is megújításra kerülhet. Az udvar fenntartására és üzemeltetésére érdemes a társasház
– közösen használt udvar esetén a társasházak – költségvetésében külön soron forrást elkülöníteni, hogy zökkenőmente-
sen tudja a ház biztosítani a rendeltetésszerű udvarhasználatot, az épített és növényi elemek jó állapotát.
23. fotó: Évelőágy újratelepítése

24. fotó: Közössségi terasz Újlipótvárosban
ESZKÖZTÁR

A belső udvarok élhetőbbé tételére sokféle megoldás létezik. Némelyik tényleg csak a jó szándékon múlik, mások költségigényesek,
hosszú és szakszerű előkészítést igényelnek. A továbbiakban a fővárosi belső udvarok használhatóságának és minőségének javítását
célzó eszközöket mutatunk be, felhívva a figyelmet a megoldás előnyeire, hátrányaira és a megvalósítás feltételeire. Az eszköztár elemei-
nek sorrendje szándékoltan nem tükröz fontossági sorrendet, inkább az udvartér fizikai jellemzői szerint csoportosít. Az ismertetett elmek
önmagukban vagy egymással kombinálva is alkalmazhatók. A cím alatt jelöltük, mely udvar típusokban a leginkább alkalmazható és minden
eszköznél hármas skálával ( = alacsony/gyors, = nagy/lassú) szemléltettük, mennyire hatékony az alábbi szempontok szerint:
Közösségépítő erő = az eszköz mennyire alkalmas arra, hogy összekovácsolja a társasházi közösséget?
Ökológiai érték = az eszköz alkalmazása mennyiben járul hozzá az ökológiai fenntarthatósághoz?
Beruházási igény = mennyibe kerül?
Fenntartási igény = mennyi munkával és költséggel jár az új elem fenntartása, üzemeltetése?
Eredmény elérése = a megvalósítástól számítva mennyi idő telik el a kívánt cél elérésig?
MIT TEHETÜNK A TÉRFALAKKAL?

Homlokzatszínezés és kapualj
/ szürkeudvar / zöldudvar / udvarkert /
Közösségépítő erő:
Ökológiai érték:
Beruházási igény:
Fenntartási igény:
Eredmény elérése:
▪▪ a helyes színválasztás jelentősen növeli a

bevilágítottságot;
▪▪ az otthonosság, érzésének erősödése.
▪▪ költségigényes;
▪▪ a zavaró elemek nehezen áthelyez-
hetőek.
Megvalósulás feltételei:
▪▪ szükség esetén építész bevonása
▪▪ ütemezés kigondolása
25. fotó: Szent István körúti ház belső homlokzata
A homlokzatszín az udvar karakterének és az udvari térélménynek meghatározó összetevője. A külső-belső hom-

lokzatok színezésénél figyelembe kell venni a ház építészeti stílusát, mivel a különböző stílusoknak más és
más színvilág felel meg (általában: barokk - különféle sárgák, klasszicizmus, szecesszió: halvány pasztellszí-
nek, eklektika: kőszín, modern: fehér, nyersszín, drappok stb.). Az udvari homlokzatok színe általában eltér az
utcaitól. Mivel a zárt udvarok jellemzően szűkek, csak felső szintjeiken benapozottak, ezért itt világos falfestés javasolt,

26. fotó: Felújított kapualj a Raoul Wallenberg utcában
ami által a visszavetülő szórt fény is bejut a helyiségekbe. A kapualj épített terének minőségét erősen rontják a
Alkalmazható az utcai homlokzatszín halványabb változata, különböző közműszerelvények és azok dobozai. Ezek falban
de a fehér/törtfehér vagy halvány pasztellszínek is. Kedvező történő vezetése komoly minőségi javulást eredményez.
lehet egy élénkebb világos szín díszítő alkalmazása is (pl. Gyakran rontják a fogadótér-érzést a zavaró jókarbantartási
napsárga, patinazöld), amely különösen, ha a vegetáció problémák: sérült díszítő tagozatok, málló vakolat, hámló,
zöld színével is kiegészül, élettel telíti az udvart. kopott, javítgatott festés, sérült bejárati kapu stb. A tago-
A színválasztásnál figyelembe kell venni, hogy a szín zatok pótlásával, felújításával, a kapu felújításával, a kapualj
veszít élénkségéből, a légszennyezettség miatt koszolódik, szakszerű kifestésével újjáéled a tér. Kedvező, ha a kapualj
sötétebb árnyalatú lesz. színe az udvari homlokzatok színével megegyezik, különö-
Ahogy az utcai homlokzaton, az udvarban is fontos a sen, ha közvetlen térbeli kapcsolatban állnak egymással.
nyílászárók helyes színválasztása. A régi házak kétrétegű Amennyiben az eredeti rangos burkolat (cementlap,
ablakszerkezete lehetővé teszi, hogy a tok külső síkja és mozaiklap, keramitkocka, mettlachi, terrazzo stb.) megvan,
a külső szárnyak külső felületei egy határozott, erős színt de hibás (hiányos, sérült), akkor a legkedvezőbb annak
kapjanak, ami az egész udvar megjelenését gazdagítja. szakszerű javítása, kiegészítése korabeli bontott, újrahasz-
Ajánlható a palackzöld, mélykék, bordó, középbarna. A nálható lapok, vagy újragyártott elemek beillesztésével. Új
függőfolyosó vasrácsára is a nyílászárók színe, vagy annak burkolat lerakása esetén fontos, hogy osztott, kisléptékű
világosabb/sötétebb változata az ideális. Ha a rács szép- legyen.
ségét szeretnénk kiemelni, az legyen az erősebb szín, az Amennyiben a kapualj önálló zárt tér, tehát az udvar
ablakok-ajtók legyenek világosabbak. felől is kapuval elhatárolt, úgy az alkalmazott burkolóanyag
A kapualj a ház előszobája. A kapualj (és az udvar) nem kell, hogy fagyálló legyen, de a kopásállóság itt is
akkor tudja betölteni a teljesen nyilvános közterület követelmény.
(utca), és a lakás intim magánszférája közötti átme- Nagy jelentősége van a kapualj megfelelő megvilágításá-
neti szerepét, ha megteremti, erősíti a hazaérkezés nak, a kedvező lámpatesteknek, az elegendő, barátságos
érzését. Ezt az „előszoba-hatást” többféle módon érhetjük fényhatásnak.
el. Fontos a zavaró tárgyak, elemek eltávolítása a kapualj Sokat tehetünk a társasház fogadótere egyedi, otthonos
teréből. A szemetes kukák látványa (és szaga) rendkívül kialakításáért az oldalfalak tagozati rendszeréhez igazodó,
kedvezőtlen. Megfelelő elhelyezésük lehet egy, a kapualjból egységesen megtervezett, esztétikus megjelenésű levél-
vagy udvarból nyíló helyiségben, fülkében, vagy magában láda-rendszerrel, a lakók névsorát tartalmazó eredeti/új
az udvartérben, a kapualj közelében, lehetőleg rejtett névtáblával, közösségi hirdetőtáblával, illetve a ház építés-
módon célszerű elhelyezni (lásd Kerti tároló eszköz). történetét bemutató archív tervek, fotók, leírások kulturált,
dekoratív bemutatásával!

Tűzfal színezése, dekorfestése
/ szürkeudvar / zöldudvar /
Ökológiai érték: -/
▪▪ egyedi hangulatú udvar kialakulása;

▪▪ egyedisége, fogalomértéke közös-
ség-összetartó erő;
▪▪ a szűk, nem zöldíthető udvarban megje-
leníthető a természet;
▪▪ a világos tűzfalfestés növeli az udvar be-
világítottságát.
▪▪ költségigényes;
▪▪ a tűzfal tulajdonosának hozzájárulása
szükséges.
▪▪ a tűzfalat képező ház tulajdonosi közös-
ségének hozzájárulása;
▪▪ a tűzfalat néző ház lakóközösségének
egyetértése.
27. fotó: Tűzfalfestés Erzsébetvárosban
Az udvarterekben megjelenő tűzfalak osztatlan, magas, sivár, élettelen felületükkel egyfajta befejezetlenséget, hiányt
sugallnak, ami tudat alatt is rossz hatással van közérzetünkre. Az udvartér barátságosabbá, egyedivé tehető a tűzfal színe-
zésével vagy dekorfestésével. A tűzfal nem tekinthető a ház homlokzata részének, így javasolt azt a ház homlokzatszínétől
eltérő színűre festeni. Általánosan ajánlható a nyers, világos, szürkés drapp vakolatszín.
Ahol a tűzfal növényzettel nem befuttatható és az udvari homlokzatok egyszerűek, azok látványára a dekorfestés nincs
zavaró hatással, a teljes felületet vagy annak egy részét dekorfestés díszítheti. Így lehetőség van a hiányzó növényzet ábrá-
zolására vagy virtuális háttér, architektúra, térfal megjelenítésére is (pl. homlokzat ablakokkal, balkonládákkal, fával stb.). A
dekorfestés adta lehetőségek sora végtelen, de fontos, hogy direkt üzeneteket ne tartalmazzon az ábrázolás, ne legyen
túl harsány színezetű, erőszakos képi világú, és a lakóközösség tagjai jónak, elfogadhatónak tartsák. A falfestés speciális
ismereteket is követel, így a jó eredmény érdekében szükséges lehet szakcég, vagy ebben járatos művész bevonása.
Dekorfestést érdemes a tűzfal amúgy is időszerű felújításakor készíttetni, így az épített állványzat költségei megspórolha-
tók. A tűzfal egészének lefestése helyett (ami esetenként az udvarteret túlzottan uraló és költséges) választhatjuk annak
részleges festését (pl. az alsó 2-3 m-es szemmagassági sávban), így nincs szükség drága állványzatra, sok festékre, és
könnyebb a későbbiekben is újat készíttetni helyette.
Fontos tudni, hogy a tűzfal a szomszédos társasház tulajdona, ezért bárminemű, a tűzfalat érintő beavatko-
záshoz a tulajdonos beleegyezése szükséges. Dekorfestés készíttethető belső tömör kerítésfalra is.

28. fotó: A tűzfal festés előtt egy erzsébetvárosi iskolaudvarban

29. fotó: ... és a tűzfalfestés után
Tűzfal befuttatása zöld növényzettel
Közösségépítő erő: -
▪▪ könnyű technikai megvalósítás;

▪▪ alacsony fenntartás igény;
▪▪ hangszigetelő hatás;
▪▪ udvart hűtő hatás.
▪▪ tűzfal tulajdonosának hozzájárulása szük-

séges;
▪▪ futónövényekkel és a homlokzat-futta-
tással kapcsolatos tévhitek.
▪▪ a tűzfalat képező ház tulajdonosi közös-
ségének hozzájárulása;
▪▪ termett talaj vagy elhelyezhető 1m3-es
konténer;
▪▪ jó minőségű vakolat.
30. fotó: Vadszőlővel befuttatott tűzfal a Rózsa utcában
A belső udvar képét domináló, kedvezőtlen látványt nyújtó tűzfal könnyen zöldebbé tehető támrendszer nélkül is kapasz-
kodni képes évelő növényekkel. A tűzfalra felfutó asszimiláló zöld növényzet nemcsak attraktív, de hőszigetel is. Nyáron
csökkenti a fal felmelegedését, a nagy növényfelület párologtatással csökkenti az udvar léghőmérsékletét, jelentősen
javítva a hőérzetet. Lombtömegével megköti a szálló port, javítja a levegő minőségét. Zajcsökkentő hatású, ami a hango-
kat felerősítő zárt udvarok esetében jelentősen hozzájárulhat a komfortérzethez. A növényválasztásánál ügyelni kell a fal
kitettségére, tájolására, a benapozottságára, vagy annak teljes hiányára. A választott növény lombozatának színe, vagy
színváltozása attrakció lehet, de ha túl sötét a lombozat, az komor hangulatot ad. Lehetőség szerint javasolt világosabb
lombszínű, lombhullató fajokat alkalmazni (pl. Parthenocissus quiquefolia - tapadó vadszőlő.)
A borostyán (Hedera helix) univerzálisan alkalmazható örökzöld kúszónövény. Előnye, hogy magasra felkúszik,
igénytelen és egész évben díszít. Hátránya, hogy sötét színű leveleivel az udvart télen-nyáron „sötétíti”.
A futtatott falfelületekkel kapcsolatosan számos hiedelem él: leszedi a vakolatot, felmászik rajta az egér,
több hangya lesz a lakásban stb. Ezek azonban csak tévhitek!

Növényfuttatás rugalmas támszerkezetre
Eredmény elérése: /
▪▪ összefüggő függőleges zöldfelületet ad;

▪▪ különleges karaktert kölcsönöz az ud-
varnak;
▪▪ madárélőhely.
▪▪ fenntartásigényes;
▪▪ vegetációs periódusban árnyékolhatja a
lakásokat.
▪▪ műszakilag alkalmas falfelület, függő-
folyosó;
▪▪ ültetőedény vagy termett talaj;
▪▪ futónövényekkel kapcsolatos tévhitek el-
oszlatása.
31. fotó: Kenderkötélből font ideiglenes támrendszer egynyári futónövény megtámasztására
Az emeletek között a függőfolyosók szerkezetének külső széléhez rögzített, függőleges vagy vízszintes összekötő huza-
lokra csavarodó vagy hálókra támaszkodó légies kertek különleges hangulatot adnak.
A hálók és huzalok telepítésénél figyelembe kell venni a belső homlokzat tagolását, mintázatát, a belső udvarra néző
nyílászárókat és helyiségek funkcióját. A szerkezet a telepítendő növény növekedési, terjedési képességeihez (csavarodó
szárú, kaccsal kapaszkodó, támaszkodó, stb.) is igazodjon.
A háló rozsdamentes vagy horganyzott acélból készül. A falba kampós vagy szemes csavarral, egymáshoz drótkö-
télszorítóval rögzített. A háló a helyszínen egyedileg, a belső homlokzathoz illeszkedő módon és méretben készíthető.
Egynyári futónövények alkalmazásánál akár spárgából „szőtt” támszerkezet is elképzelhető, hiszen csak néhány hónapig
van használatban.
Ha van lehetőség az udvar talajába ültetni a futónövényt és onnan vezetni fel, érdemes olyan fajt választani, amelyik be
tudja futni a drótkötél/háló teljes magasságát. A növényfaj választásnál figyelembe kell venni a támszerkezet teherbírását
és a növényzet kifejlett tömegét. Ha nincs lehetőség az udvar talajába ültetni, az udvaron vagy körfolyosón ültetőedény is
elhelyezhető. Az utóbbi esetben a növényzet növekedési erélye jóval kisebb, mint a termett talajba ültetés esetén. A kon-
téner elhelyezésének szabályait lásd 10.ábra a Jogszabályi környezet fejezetben!

Növényfuttatás merev támszerkezetre
Beruházási igény: /
▪▪ változatos udvarképet ad;

▪▪ csökkenti a (fal)felszín felmelegedését;
▪▪ függőleges virágfelületet ad;
▪▪ a virágzó cserjék különleges hangulatot
adnak és jó témát a beszélgetéshez.
▪▪ futónövényekkel kapcsolatos tévhitek;

▪▪ rendszeres fenntartást igényel.
▪▪ a fal/homlokzat/függőfolyosó állé-
konysága;
▪▪ tűzfal esetén a tűzfal tulajdonosának
hozzájárulása;
▪▪ a függőfolyosó megfelelő keresztmet-
szete.
32. fotó: Futtatás felületkezelt fém szerkezetre
Tűzfalra vagy belső homlokzatra erősített támszerkezet segítségével, és arra futtatott növényfelületekkel növelhetjük
a függőleges zöldfelület mennyiségét. A merev támszerkezet anyaga, mérete, a falfelületen adott mintázata, valamint a
felfutó növényzet változatos felületet adhat, ami különleges hangulatú udvarteret hoz létre. A növényzettel befuttatott
támszerkezettel ellátott felületek elhelyezkedése, mérete, tagolása, ritmusa minden esetben harmonikusan
illeszkedjen a belső homlokzat tagolásához és mintázatához. Ne takarja ki az értékes homlokzatrészleteket,
ne legyenek megközelíthetetlen bejáratok, bevehetetlen fordulók, kinyithatatlan nyílászárók!
A támszerkezet készülhet fából vagy fémből, a legtöbb esetben falra erősített merev rácsozat.
A kialakításnál figyelembe kell venni a támszerkezetet és a rajta található növényzet össztömegét. A szerkezetet a hom-
lokzat vagy tűzfal felülete elé eltartással rögzítjük. A szerkezet anyaga, az elemek profilja, átmérője, felületkezelése, a
rácsozat sűrűsége és mérete meghatározza, milyen növény tudja birtokba venni. A támszerkezetet a növényalkalmazás
tükrében érdemes kialakítani.
Javasolt virágzó kúszócserjék vagy egynyári kúszónövények (pl. bab, hajnalka, sarkantyúka) alkalmazása, amellyel vál-
tozatos színhatást és bensőségesebb, magánkerti hangulatot érhetünk el. A támrendszerre olyan növények is futtathatók,

amelyek önállóan nem tudnak felkapaszkodni a falra vagy kevésbé erélyes növekedésűek (pl. futórózsák, Wisteria spp. – lila
akác, Lonicera henryi – kúszó lonc, Clematis spp. – kerti iszalag stb.)
A falra erősített támszerkezeteken nem javasolt az erélyes növekedésű, támaszték nélkül is felkapaszkodó növények
alkalmazása, mert azok továbbkúsznak a rácsozatról és jelentősen növelik a fenntartási munkákat, ronthatják az összképet.
A támszerkezet rendszeres felületkezelést, a növényzet rendszeres visszavágást, esetenként kötözést, növényvédelmet
és öntözést igényelhet.
Falra rögzített ültetőedényes/ültetőközeges zöldhomlokzatok kialakítása és fenntartása rendkívül költséges és különleges
szaktudást igényel, ezért társasházi viszonyok között csak abban az esetben ajánlott, ha a kialakítás mellett a hosszú távú
szakszerű fenntartás is biztosítható.
33. fotó: Felületkezelt fa szerkezetre futtatott lombhullató növények

Balkonládák
▪▪ könnyen és gyorsan kivitelezhető;

▪▪ magas díszértékű.
▪▪ rendszeres gondoskodást igényel;

▪▪ időszakos díszérték.
▪▪ közösségi szándék a folyamatos fenn-
tartásra;
▪▪ rendelkezésre álló hely.
34. fotó: Belső udvarra néző balkonkert Újlipótvárosban
A belső udvar zöldítésének egyik közkedvelt eszköze a balkonládák kihelyezése. A kis alapterületű udvarok belső homlokza-
tainak ablakaiba és a körfolyosók korlátaira erősített balkonládákkal változatos és vonzó udvarkép alakítható ki. A balkonládák
helyének és méretének kiválasztásánál figyelembe kell venni a katasztrófavédelmi szempontból fontos menekülő útvonalakat,
a benapozottságot, a belső homlokzat tagolását. A ládák növénykiültetésének tervezésénél érdemes a teljes homlokzatképet
megkomponálni, mielőtt az egyes ládák tervezésére sor kerül.
A láda minden esetben lyuggatott legyen, hogy a növények gyökérzete ne álljon vízben, tudjon levegőzni. A láda alá víz-
gyűjtő tálca erősítése is szükséges.
A növényalkalmazás lehetőségei változatosak, a gyökértér mérete, a kitettség és a gondozás a legfontosabb meghatározó
tényezők. Legnagyobb díszértéket az egynyári virágokkal érhetünk el, azonban a gondozási igénye is az ilyen ládáknak a
legnagyobb. Évelők, kúszócserjék, törpecserjék, hagymás növények és egynyáriak vegyes alkalmazásával tehetjük egész
évben díszítővé a balkonládát. Az egész évben díszítő vegyes kiültetések viszont nagyobb térfogatú ládákat igényelnek. A
balkonláda jó hely a fűszerkert kialakítására is.
Ügyelni kell, hogy az árnyékos udvarrészekre árnyékkedvelő egynyári virágok és évelők kerüljenek. Felálló ágrendszerű
örökzöld törpecserjék és kúszócserjék is alkalmazhatók. Kúszócserjékkel különleges hatású ún. csüngőkertet alakíthatunk ki.
A láda az időjárás viszontagságainak kitett, a gyökértér kicsi, ezért a növények nem tudják a viszontagságokat
saját erőből kompenzálni. A beültetett balkonláda minden esetben rendszeres fenntartást igényel. A ládákat télire
javasolt fagymentes helyre helyezni, vagy olyan növényeket érdemes beletenni, amelyek tűrik az enyhe fagyot. A balkonládák
kiültetésében és gondozásában szívesen vesznek részt a ház lakói, az udvar használói, kiváló közösségépítő eszköz.

MIT TEHETÜNK AZ UDVAR BURKOLATÁVAL?
Burkolatszínezés
Ökológiai érték: -
▪▪ alacsony költségigény;
▪▪ változatosabb udvartér.
▪▪ gyakori újrafestést igényelhet
▪▪ barátságosabb udvartér kialakításának
lakóközösségi szándéka
35. fotó: Matricázással kialakított játékos „kültéri szőnyeg” Buenos Airesben
A belvárosi zártudvarok jelentős részét a szürke színű osztatlan burkolat uralja. A közterületek úttesteinek, járdáinak
rideg, monoton szürkeségét a ház előtere (kapualj) és szabad közösségi tere (udvar) befogadó, barátságos, otthonos
világának kellene felváltania. Az otthonosság, az egyediség érzetét számos eszköz segítheti. Ezek egyike a színek
alkalmazása az udvari burkolatban.
Ha az udvar területének nagyobb hányadára növényzet telepíthető, akkor a természet megnyugtató zöld színe uralja
az udvart. Ilyen esetben legjobban a világosabb és natúr-színű burkolatok erősítik az udvar színharmóniáját.
A szűk, gyengén bevilágított szürkeudvarok esetében igen korlátozottak a lehetőségek a növényzet telepítésére.
Ezekben az udvarokban a burkolatarchitektúra újjászületése jelentősen hozzájárul az udvar élhetőségéhez. A szür-
keudvarban bátrabban alkalmazhatunk színes burkolatot is. A szín vagy akár színek megválasztásánál preferáljuk
a természetes hatású ún. „földszíneket”, melyeket mindig az udvartérben megjelenő egyéb színekhez (a domináns
burkolat színe, homlokzatok színe stb.) igazítsunk.
Nagyméretű, nem, vagy alig zöldíthető udvar esetén az udvar látványában különösen nagy szerepet játszik a bur-
kolat így annak színe is.
Ha a nagy költségigény miatt nincsen lehetőség a burkolat felújítására, cseréjére, a meglévő kiselemes burkolat
felületének utólagos színezésével játékos vagy éppen elegáns „udvari szőnyeget” vagy akár “udvari játékot” (pl. ugróis-
kola, labirintus) alkothatunk, viszonylag alacsony költségvetéssel. Burkolati minták kialakíthatók UV- és időjárásálló ún.
matricázással (előre gyártott, nyomtatott, rugalmas, öntapadós műanyag lapok) vagy sablon és festék használatával.

Burkolatfelújítás vagy -csere
▪▪ az osztott, kiselemes burkolat közösségi

használatra hívogatóbb
▪▪ nagyobb munka- és költségigény
▪▪ nagyobb udvar esetén javasolt tájépítész
szakember megbízása;
▪▪ csapadékvíz elvezetés megoldása.
36. fotó: Rossz műszaki állapotú cementlap burkolat cseréje térkő burkolatra
A legtöbb társasházi belső udvar teljes mértékben burkolt. A burkolat anyaga, mintázata, színe meghatározó jelentőségű
az udvartér látványában és az udvar használhatóságában, így nagy körültekintéssel járjunk el! Az udvar teljes területének
felújítása esetén érdemes mérlegelni a burkolatfelújítás módját. Amennyiben megvan az eredeti, kiselemes udvarburkolat,
javasolható annak megújítása az eredeti mintázatban vagy újrahasznosítása. Az eredeti burkolat hozzátartozik az épület
örökségéhez, egyediségéhez.
A burkolatok típusának megválasztásánál fontos a színhatás mérlegelése (lásd bővebben Burkolatszínezés fejezet).
Minél kisebb az udvar, annál inkább elképzelhető az egész udvar egységes, színes burkolása.
A nagy udvarterület lehetőséget ad különböző méretű, színű, esetleg különböző anyagú burkolóelemek együttes
alkalmazására is, de a tervezésnél vegyük figyelembe, hogy az udvari homlokzatokkal, az udvarban megjelenő téralakító
elemekkel (szobor, kút, pergola, közösségi leülőhely stb.) összhangban álló, azok értékeit, megjelenését figyelembe vevő,
harmonikus és egységes összkép alakuljon ki.
Ha a meglévő burkolat osztatlan, öntött szürke, „faltól-falig” tartó aszfalt- vagy betonburkolat, óriási változást érünk el az
udvartérben, ha azt kiselemes, osztott burkolattal váltjuk fel. A burkolat emberi léptéke, világos színe, jó anyagválasztása
– különösen, ha az udvart komoly, térben megjelenő növényzet is gazdagítja – rendkívül barátságos, közösségépítő erejű
zöldudvarrá változtatja.
A burkolólap kiválasztásakor alapvető szempont a fagyállóság, a kopásállóság, a csúszásmentesség, és a burkolólap
vastagsága. Anyaga lehet: kő, tégla, kerámia, fa, műanyag, beton, vagy akár gumi is.
Kedvezőek az egyszerű, hagyományos formájú burkolóelemek (négyzet, téglalap). Kerüljük a természetellenes, gyá-
ri-sablon érzetű, ívelt-szélű elemek használatát. Kedvezőek a világos kőszínek (világosbarnák, drappok, világosszürkék,
világossárgák, világos téglaszínek stb.), de kerüljük a természetellenes (pl. rózsaszín, kék, bordó), ill. a sötét színeket. A
választott anyag és burkolat mintázata illeszkedjen a funkcióhoz és a ház épített örökségéhez, karakteréhez. A rakásmód

adta mintázat vegye figyelembe a belső homlokzat tagolását, ahhoz illeszkedve határozza meg az udvarteret. A zöldudvar
burkolatát illetően általában elmondható, hogy kedvezőek a kiselemes burkolatok, a világos földszínek és a természetes
anyag alkalmazása.
Udvarkert esetében különösen fontos, hogy a burkolat visszafogott, egyszerű megjelenésű, kiegészítő jellegű legyen
(természetes kőszín, egyszerű geometriai forma, kis lépték), hogy a látványban a növényzet kapja a hangsúlyt. Ez esetben
kerüljük a többféle színű, alakú, anyagú burkolókő/térkő használatát. Javasolható bontott, régi burkolóanyagok másod-
lagos használata is. A természetes kert-megjelenésű udvarokban akár kerti burkolatokat (terméskő-lapok, tipegők) is
alkalmazhatunk.
Nagyméretű, a földszinti funkciók miatt nem, vagy alig zöldíthető udvar esetén az udvar látványában különösen nagy
szerepet játszik a burkolat. Ez esetben a tervezett udvarhasználatot, az annak megfelelő elemek térbeli rendjét, a burkolat
jellegét, mintázatát minden esetben tájépítész szakember tervezze meg. A nagy udvarterület lehetőséget ad különböző
méretű, színű, esetleg különböző anyagú burkolóelemek együttes alkalmazására is, de a tervezésnél vegyük figyelembe,
hogy az új burkolat az udvari homlokzatokkal, az udvarban megjelenő téralakító elemekkel (szobor, kút, pergola, közösségi
ülőhely stb.) összhangban legyen.
37. fotó: Belső udvar burkolata a VIII. kerületben

Emelt faterasz
/ zöldudvar / udvarkert /
▪▪ az udvar aktívabb használata;

▪▪ jelentős közösségépítő, közösségfenn-
tartó hatás;
▪▪ társasági összejövetelek kedvező hely-
színe.
▪▪ magasabb költségigény
▪▪ lakóközösségi összefogás;
▪▪ költségek viselése;
▪▪ tűzfal tulajdonosának hozzájárulása.
38. fotó: Andrássy úti társasház pihenőterasza
Mint a tereknek általában, úgy az udvartereknek is lehet kitüntetett helye. Kitüntetett egy hely abból a szempontból, hogy
mindehonnan jól rá lehet látni, pl. a tér közepe vagy tengelye, amit hangsúlyozhat egy szobor, de kitüntetett lehet egy hely
abból a szempontból is, hogy onnan érvényesül legjobban a teret adó elemek összhatása, az esztétikai és funkcionális
téralkotók rendje. Ez ideális hely lehet egy, a lakóház közösségi életét nagyban támogató bútorozott terasz kialakítására.
Számos egyéb szempont is befolyásolhatja a terasz helyét az udvar adottságai szerint: a kapualj, a lépcsőházak, az udvari
bejáratok, a meglévő fák, műalkotás, kút stb. helyei. Fontos az udvar megfelelő átjárhatóságának biztosítása, a földszinti,
udvarra néző lakások legkisebb zavarása, vagy az udvarrész benapozottsága.
A székekkel, padokkal és asztallal berendezett szabadtéri, az udvar síkjából kissé kiemelt beszélgető- és találkozóhely,
a terasz jól tagolja az udvari funkciókat. Tágas udvarnál kedvező lehet egy meglévő, vagy ültetendő fa alatti kialakítása, de
előnyös lehet a terasz fölé épített, növényzettel befuttatott pergola, vagy egy egyszerű faszerkezetű váz, melyre alkalomad-
tán vitorlavászon vagy ponyva teríthető. Ha tűzfal van az udvartérben, a terasz ahhoz kapcsolódva is kialakítható, a tűzfal
így szerepet kap, befuttatható, a terasz tere a falhoz erősített konzolos tetőszerkezettel lefedhető.
A kialakítható terasz nagyságát befolyásolja az udvar mérete, a teraszon elhelyezendő bútorzat (a várható használat és
használók köre) és a megvalósítás/fenntartás költségei.
A tervezett terasz megjelenésénél fontos, hogy barátságos, természetes hatású legyen, melyet elsősorban az alkalma-
zott anyagok és színek határoznak meg. A fenti feltételeknek leginkább a natúr faanyag felel meg. A faanyagnak számos
előnye mellett hátránya, hogy rendszeres felületkezelést igényel, vetemedhet, nedvesség hatására változtatja a méretét.

Alkalmas lehet a terasz burkolására az 50-80%-ban természetes fát (jellemzően faipari gyártási hulladékfát) tartalmazó
kompozit anyag, a környezetbarát WPC (Wood-Plastic-Composit), ami a meghatározó faőrlemény mellett újrahasznosítható
műanyagot és színezőanyagot tartalmaz. A minőségi WPC-termékek előnye a fához hasonló természetes megjelenés, a
meleg tapintásérzet, a felületkezelés szükségtelensége, a jó nedvességtűrő-képesség, a fát megtámadó organizmusokkal
szembeni ellenállás (a jelentős fatartalom ellenére), a magas kopásállóság, a csúszásmentesség és a hosszú élettar-
tam. Mikrobarázdált, vagy sima felületével egyaránt lerakható. Számtalan színben kapható a klasszikus barnától a modern
grafitszürkéig.
Az udvar berendezése, használhatósága életmódunkat meghatározó jelentőséggel bír! Bízzunk meg tájépítész szakem-
bert a megtervezésével.
39. fotó: Emelt faterasz a Szent István körúton

Víz- és légáteresztő burkolatok
Ökológiai érték: /
▪▪ hatékony csapadékvízhasznosítás;
▪▪ alacsonyabb felszíni hőmérséklet;
▪▪ változatos udvartér.
▪▪ nem megfelelő lábazatszigetelés esetén

vizesedés
▪▪ megfelelő lábazatszigetelés vagy nagy
alapterület
40. fotó: Vízáteresztő burkolat belső udvarban, Berlin
A belső udvarok rendezésénél is törekedni kell a minél nagyobb felületen történő vízáteresztő burkolat (stabilizált szórt
vagy vízáteresztő szilárd burkolatok) vagy növényzettel kombinált burkolat (zöldbeton stb.) kialakítására, hogy a csapadékvíz
helyben hasznosuljon. Ez kiemelten fontos olyan udvarkert esetében, ahol talajszintre ültetett öntözést igénylő növények
vannak.
Az udvar házfalak-menti 50-80 cm széles szegélye azonban mindig vízzáró, az udvar felé kissé lejtő kialakítású legyen, így
megakadályozható a falazatok vizesedése. Ha a járófelülethez talajszintben növénykiültetés csatlakozik, javasolt süllyesz-
tett burkolatszegély kialakítása, hogy a csapadékvíz a burkolt felületekről a növényfelületekre jusson és ott beszivárogjon.
A víz- és légáteresztő burkolat lehet szilárd vagy szórt, vagy ezek kombinációja. A szilárd burkolat megjelenésében
hasonlíthat más kő vagy térkő burkolatokra, az aljzatot azonban áteresztő módon, vízzáró kötőanyagtól mentesen építik.
A belső udvarban használhatók az ún. öntött víz- és légáteresztő burkolatok, amelyekkel plasztikus hatást érhetünk el. Az
öntött vízáteresztő burkolatok sokféle színben léteznek.
Stabilizált szórt vízáteresztő burkolatok esetén is széles az anyag és színválaszték, így a változatosság és a belső hom-
lokzatokhoz való szín- és anyagbeli illeszkedés is biztosítható. A változatos burkolatarchitektúra kialakításához a szilárd és
a szórt vízáteresztő burkolatokat kombinálhatjuk. Fontos, hogy a fő közlekedési útvonalak szilárd burkolatúak legyenek.
A legegyszerűbb vízáteresztő burkolat a zúzottkő vagy gyöngykavics, ami azonban fenntartás-igénye (gyommentesítés,
gereblyézés, nehéz síkosság-mentesítés) miatt kevésbé kedvelt.

MILYEN NÖVÉNYFORMÁKAT ALKALMAZHATUNK?
Növényültetés termett talajba
/ udvarkert /
▪▪ nagy rekreációs potenciál;

▪▪ változatos növényalkalmazás;
▪▪ magas zöldfelületi borítottság és szinte-
zettség;
▪▪ jelentős városklíma módosító hatás.
▪▪ az erős gyökérzet károsíthatja a burkolatot
▪▪ az udvar nincs alápincézve
41. fotó: Udvarkert a Zrínyi utcában
Ideális esetben az udvar már most is kert vagy a burkolat elbontásával kertté alakítható, a növények az altalajjal és a
talajvízzel is kapcsolatban lévő termett talajba ültethetők. A növényültetés feltétele a megfelelő szerkezetű és tápanyag-el-
látottságú talaj. Ezt talajcserével vagy talajjavítással érhetjük el. Ültetés előtt a meglévő talaj felső rétegét tőzeggel vagy
érett marhatrágyával javasolt átforgatni. Burkolatbontást követő új kert létesítésekor javasolt a felső talajréteg teljes cseréje:
füvesítés esetén 10-15 cm, évelő telepítés esetén 25-30 cm, cserjetelepítéskor 40-60 cm, fatelepítéskor 1 m mély réteg-
vastagságban, érett marhatrágyával és tőzeggel kevert termőfölddel.
Mivel a termett talajra történő ültetésnél kiterjedt gyökértér áll rendelkezésre a növekedéshez, a növényalkalmazást az
udvar mérete, alakja és a földszinti udvarhasználatok, ahhoz kapcsolódó gyalogos és autósforgalom, valamint a benapo-
zottság és a jövőbeli fenntartás határozza meg.
Változatos növényformák és fajok/fajták alkalmazhatók. Kerülendők az agresszív gyökérterjedésű fásszárú növények,
amelyek kárt tehetnek az épített elemekben, az épületalapozásban. Az erőteljes növekedésű, terebélyes és magas fák
(pl. platán - Platanus spp., vadgesztenye - Aesculus spp., szelídgesztenye - Castanea sativa, kislevelű hárs - Tilia cordata stb.)
alkalmazása megfontolandó, inkább kisebb növekedésű fajtáik alkalmazhatók a szűkös belső udvarokban. Hasonlóan
megfontolandó a terjedő tövű talajtakarók alkalmazása, amelyek megfelelő fenntartás hiányában dominálhatják a kertet. Az
udvarkertek legsikeresebb növényei az árnyéktűrő fajok. Lásd részletesen a Növényalkalmazás fejezetben!

Emelt ágyás
▪▪ változatos udvartér, multifunkcionális ud-

vartér;
▪▪ változatos növényalkalmazás;
▪▪ magas növényborítottság.
▪▪ helyigényes;
▪▪ költségigényes.
▪▪ megfelelő alapterület;
▪▪ felszíni vízelvezetéssel összehangolni;
▪▪ falhoz/tűzfalhoz építve a szigetelés meg-
oldása.
42. fotó: Egyedileg, helyben készített emelt ágyás vegyes kiültetéssel
Az emelt ágyás legsokoldalúbban használható kerti elem a belső udvarokban. Kialakítható szilárd aljzaton és a talajon
egyaránt. Az emelt ágyás mérete, formája, anyaghasználata változatos lehetőségeket rejt. A fal készülhet kőből, téglából,
beton falazóelemből, fából, gabionból vagy fémből is. Falazata ülőfelülettel kombinálható, így közösségi pihenő-gyülekező hely
szerepet is kap. Pergolával, vízarchitektúrával kiegészülve az udvar karakteres, egyedi elemévé válhat. A magaságyásokban
kistermetű fák, cserjék, évelők és egynyári virágok, valamint veteményes kerti és fűszerkerti növények is helyet kaphatnak.
Az emelt ágyás méretét és formáját alapvetően meghatározza az udvar alakja, mérete és a földszinti udvarhasználatok, ahhoz
kapcsolódó gyalogos (esetleg autós) útvonalak. Emelt ágyások kialakításával és beültetésével jelentősen növelhető az udvar
zöldfelületi borítottsága. Az ökológiai hatása mellett téralakító elemként is használható – az udvartér különböző funkciójú része-
inek határait, vagy akár tárolók, kevésbé attraktív területek takarását is szolgálhatja. Az ágyás magasságának és a beültetett
növények tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a magasabb falazatú, cserjékkel beültetett ágyás osztja az udvarteret. A
növényalkalmazásnál meghatározó a rálátás, ügyelni kell a hangsúlyképzésre és az arányokra. Magasabb ágyás inkább a
kerítésfalak és tűzfalak mentén javasolt, ahol a tűzfal befuttatására használt növényzetnek is megfelelő ültető közeget biztosít.
A 20 cm magas gyökérterű ágyásokban csak lágyszárú növények (egynyáriak, kétnyáriak, hagymások, évelők)
telepítése javasolt. 40-60 cm magas gyökérterű ágyásokba már kisebb termetű cserjék is ültethetők. 60-80 cm
magas ágyásokba kisebb növekedésű díszfák (pl. díszgyümölcsfák) is kerülhetnek. Az emelt ágyásokban díszkert
és haszonkert, kerti pihenőhely is kialakítható. Kerti pihenőhely esetén inkább emelt szintű teraszról beszélhetünk, ahol a
növényzet mellett padok és burkolat is helyet kap. A magaságyások tervezésénél figyelembe kell venni a katasztrófavédelmi
szempontból megkövetelt menekülési útvonalakat és keresztmetszeteket. Két ágyás között minimum 1,2 m távolság legyen.

43. fotó: Emelt gabion ágyás ülőfelülettel

44. fotó: Emelt gerenda ágyások a Gyulai Pál utcában
Faültetés planténerbe
▪▪ szinte bármelyik udvarban alkalmazható,

költséghatékony megoldás.
▪▪ folyamatos öntözést és tápanyagután-

pótlást igényel;
▪▪ nagy súly.
▪▪ a födém megfelelő műszaki állapota és
teherbírása, ha födémre kerül
45. fotó: Előnevelt idős fa kiemelt növénytartóban
Sok udvarban termett talaj hiányában nincs lehetőség faültetésre. Ezeken a helyszíneken jó megoldás lehet, ha a fát
ültetőedénybe vagy planténerbe helyezzük. A korlátozott gyökértér és a mesterségesen fenntartott ültetőközeg miatt az
ültetőedényben nevelt fa általában jóval szerényebb növekedésű, mint a szabad földbe ültetett társai.
A planténerbe ültetett fa fontos hangsúlyképző elem, elhelyezésével az udvar legfontosabb területét jelölhetjük ki. Mivel
az udvarteret tovább tagolja, nagyon szűk udvarokban megfontolandó az alkalmazása.
Az ültető edény anyaga, stílusa, színe változatos lehet, fontos, hogy illeszkedjen a ház és az udvar karakteréhez és
fagyálló anyagból készüljön. Vannak előre gyártott termékek, amelyek közül a leggyakoribb a fa, a fém és a műanyag
planténer. Készülhet a növénytartó egyedileg is. Az egyedi tartók gyakran ülőfelületekkel, asztallal, kerti tárolóval kombi-
náltan készülnek. Ideális esetben a planténer 1 m x 1 m x 1 m gyökértérrel rendelkezik és alul lyuggatott, hogy a felesleges
víz elszivárogjon. Mind az edény, mind a növény kiválasztásánál fontos szempont, hogy télen a teljes gyökértér átfagyhat.
A konténeres fa több ápolást igényel, mint a termett talajba ültetett társai: könnyebben kiszáradhat, így rendszeres öntö-
zést és tápnyagutánpótlást kíván.
A planténer helyének megválasztásánál fontos figyelembe venni, hogy a fával beültetett növénytartó
rendkívül nehéz, több száz kilogramm tömegű. Olyan helyre kerüljön, ahol nem okoz kárt az épített szerke-
zetekben, például pincefödémben!
Javasolt konténerben is jól fejlődő, lombjával, virágával, termésével díszítő, alacsony termetű fák vagy fává nevelt
cserjék alkalmazása pl. ginkgo - Ginkgo biloba, júdásfa - Cercis siliquastrum, aranyeső - Laburnum anagyroides, húsos som -
Cornus mas, - díszgalagonya - Crataegus laevigata, csörgőfa - Koelreuteria paniculata, magyal - Ilex aquifolium stb.

Cserjék és évelők ültetése ültetőedénybe
▪▪ nagy változatosság;
▪▪ szinte bármelyik udvarban alkalmazható
költséghatékony megoldás.
▪▪ folyamatos öntözést és tápanyagután-
pótlást igényel
▪▪ nagy súly
▪▪ a födém megfelelő műszaki állapota és
teherbírása, ha födémre kerül
46. fotó: Örökzöld cserjék fa planténerekben
A különböző méretű növénytartókba ültetett cserjéknek és évelőknek nagy szerepük van az udvarzöldítésben.
Alkalmazásuk elsősorban a burkolt udvarokban javasolt, ahol nincsen lehetőség termett talajon kert kialakítására. Számtalan
méretű, formájú és stílusú konténer közül válogathatunk, amelyek készülhetnek fémből, fából, kerámiából, kőből, műanya-
gokból és ezek kombinációiból. A megfelelő konténerek kiválasztásánál figyelembe kell venni a ház és az udvar karakterét.
A nagyon sötét udvarokban javasolt a színes, világos növénytartók alkalmazása. Fontos a tartósság és a fagyállóság.
Növénytartó konténerek széles választéka kapható, de a ház és az udvar stílusához jobban illeszkedő egyedi tartók is
készíthetők. A nagyméretű konténerek kialakításánál fontos a hőszigetelés: a dupla falú szerkezet két rétege között levegő
vagy valamilyen szigetelőanyag található. A szigetelés nyáron a túlzott felmelegedéstől, télen a fagyoktól védi a gyökérzetet.
Másik fontos kritérium a konténer aljának lyuggatása, amely lehetővé teszi a többletvíz elszivárgását, így megakadályozza
a túlöntözést, az ebből fakadó levegőtlenséget és a növény fulladását, a gyökér rothadását, gombásodását és a konténer
szétfagyását. Kisméretű konténerek akár áthelyezhetőek az udvar használatának megfelelően.
Számos olyan cserje és évelő van, amely konténerben jól nevelhető, a közösségi fenntartást elviseli és változatosabbá
teszi a zöldfelületet. Lásd részletesen a Növényalkalmazás fejezetben!
Különleges hangulatot, otthonosságot ad, ha a ház lakói a cserepes szobanövényeket az udvaron „nyaraltatják”. A szo-
banövények közös nyári ápolása különleges közösségépítő erejű.
Ha fásszárú évelőt ültetünk, az ültetőedény belső mérete legalább 40 x 40 x 40 cm legyen. A rendelkezésre álló ültetőe-
dény mérete meghatározza a gyökértér méretét, ami a növény növekedési erejét és várható méretét befolyásolja.
Alkalmazhatunk kerekeken gördülő, áthelyezhető beültetett növénytartókat, amelyeket az udvar aktuális
funkciójához, vagy akár az évszakhoz igazíthatjuk. Guruló növénytartók esetében figyelembe kell venni, hogy
egy ilyen beültetett növénytartó több száz kilogramm tömegű is lehet.

Egynyári növények ágyásban vagy növénytartóban
▪▪ nagy változatosság;
▪▪ változatos színek;
▪▪ magas díszérték.
▪▪ magas fenntartás igény;

▪▪ termőhelyi adottságok miatt az udvaron
korlátozott lehetőségek.
▪▪ megfelelő termőhelyi adottságok
47. fotó: Balkonládák egy VIII. kerületi társasház gangján
Az udvar legdíszesebb és legszínesebb növényei az egynyári virágok, amelyeket a lakóközösség is a legszívesebben ültet,
gondoz. Ha a termőhelyi adottságok megengedik, a frekventált udvarrészeket javasolt egynyári virágokkal hangsúlyozni, díszí-
teni. Telepítésüknek és fenntartásuknak azonban van néhány fontos alapkövetelménye. Egynyári növény esetében minimum
12-15 cm mély gyökérterű ültetőedény vagy ágyás javasolt. Minél nagyobb gyökértér biztosítható, annál több ép gyökeret fejleszt
a növény, ami az egészséges növekedés és a magas díszérték egyik legfontosabb tényezője. Fontos tudni, hogy az egynyári
növények nagyobb része fénykedvelő és fényigényes, kevés olyan faj van, amelyik félárnyékban is jól fejlődik és díszértéket ad.
A belső udvarok árnyasabb termőhelyein is jól fejlődhet pl. begónia - Begonia cucullata, nebáncsvirág - Impatiens walleriana, lobélia -
Lobelia erinus, csodatölcsér - Mirabilis jalapa, bársonyvirág - Tagetes patula. Vannak olyan egynyári virágok, amelyek ágyásban nem,
de növénytartóban félárnyékban is nevelhetők, ilyenek pl a selyemmályva - Abutilon pictum ’Bella’, a gumós begónia - Begonia x
tuberhybrida, a fukszia - Fuchsia hibridek stb. Az egynyári virágok folyamatos fenntartást igényelnek. A napos fekvésben
növényládába ültetett egynyári virágot a nyári hónapokban minden nap öntözni kell, forró nyári időszakban akár
naponta kétszer is. A magas díszítőérték fenntartásához folyamatos tápanyagutánpótlásra van szükség.
Nagyon árnyékos udvartérben az egynyári növények helye a körfolyosón, balkonládában vagy ablakokban van. Különleges
hangulatú udvarteret ad, ha a körfolyosó korlátjaira erősített balkonládákban vegyes csűngő és bokros növekedésű egynyári
virágok kerülnek. Az egynyáriak a közösségi kertészkedés legkedveltebb elemei, jelenlétük az udvarban erős közösségépítő
hatású. Az udvartérben éppen ezért érdemes nagyon változatos egynyári kiültetéseket kialakítani.

Fűszerkert
▪▪ erős közösségépítő hatás;

▪▪ ehető növények;
▪▪ alacsony fenntartásigény.
▪▪ alacsonyabb díszérték
▪▪ hozzáértés
48. fotó: Falra rögzített fűszerkert egy társasház udvarán
A zöldfűszerek elterjedésével a városi zsebnyi fűszerkertek is egyre népszerűbbek. Szinte bármilyen kis területen,
növénytartóban vagy talajon, napon vagy félárnyékban nevelhetők fűszernövények, társasházi viszonyok között is.
Fűszerkert kialakítható az udvarkert részeként. Minden esetben javasolt, hogy a fűszernövények önálló ágyásba
kerüljenek és ismertető táblát kapjanak. Így a növényismeretben kevésbé jártas lakók is biztonsággal szedhetnek a
fűszernövényekről és elkerülhetők a nem ehető növények fogyasztásából eredő balesetek. Közösségi fűszerkert
kialakítható falra rögzített vagy a körfolyosóra helyezett növénytartókban is. Ilyen esetben javasolt a rendszeres és
folyamatos víz- és tápanyagutánpótlás biztosítása. A növények kitáblázása ebben az esetben is célszerű. Javasolt
kevésbé fenntartásigényes, árnyéktűrő évelő fűszernövényeket alkalmazni, mint a menta (Mentha spp.), a citromfű
(Melissa officinalis), a metélőhagyma (Allium schoenoprasum), a petrezselyem (Petroselinum sp.) vagy a turbolya (Anthriscus
cerefolium). Ha napos udvarrészen létesül a fűszerkert, akkor kakukkfű (Thymus spp.) és a rozmaring (Rosmarinus offici-
nalis) javasolt. Az évelő fűszernövényekből kialakított fűszerkert kis odafigyeléssel fenntartható, az udvari
grillező kiváló kiegészítője lehet. A fűszerkert általában kedvelt udvarrész, változatos színű és alakú zöld
lombozat, kellemes illat jellemzi.
A bazsalikom (Ocimum basilicum) és más igényesebb egynyári fűszernövények termesztése nagyobb odafigyelést,
hozzáértést kíván.

Veteményeskert
▪▪ erős közösségépítő hatás;

▪▪ kertészeti tapasztalatszerzés;
▪▪ helyben termelt egészséges élelmiszer.
▪▪ limitált környezeti feltételek;

▪▪ folyamatos fenntartásigény;
▪▪ kertészeti szaktudás.
▪▪ napos udvarrész;
▪▪ legalább 80x80x40 cm hely;
▪▪ szakszerű fenntartás biztosítása.
49. fotó: Veteményes a Lövőház utcában
A városi lakosság egyre növekvő számban szeretne saját veteményest kialakítani, saját zöldséget termeszteni a városon
belül, közel a lakhelyéhez. A társasházi belső udvar potenciális hely lehet a közösségi zöldségeskert kialakítására. A vete-
ményes kialakításához nem szükséges nyílt talajfelszín, magaságyásban már 40 cm mély tápanyagdús ültetőközegben
termeszthetők zöldségek, fűszernövények, bogyós gyümölcsök. A legfontosabb tényező a benapozottság, a zöldségnövé-
nyek fejlődésükhöz igénylik a napfényt, ami a legtöbb belső udvarból hiányzik. Ha van benapozott udvarrész, a veteményes
más udvarhasználati igényekkel (pl. gyalogos átközlekedés, parkolás) versenyez. Így a veteményes kialakításának lehető-
sége az udvarokban igen korlátozott. A veteményesek virágokkal, gyümölcstermő cserjékkel és fűszernövényekkel
vegyes kialakítása növeli a dísz- és használati értéket. A veteményesben sok a csupasz talajfelszín, amelyet javasolt
törekkel vagy mulccsal fedni, ami nemcsak a párolgást és a gyomosodást gátolja, de tápanyagutánpótlást is biztosít a kul-
túrnövényeknek. A társasházi közösségi veteményesben leggyakrabban sikerrel termeszthető növények pl. a paradicsom,
a paprika, számos hagymaféle és a földieper. Ha a termőhelyi adottságok biztosíthatók és a társasház veteményes művelé-
sébe kezd, érdemes előzetesen megállapodni a fenntartás rendjében és a termények elosztásának módjában, a közösségi
kertekben használatos házirend megalkotásával. A veteményes közelében érdemes esővízgyűjtő dézsát elhelyezni, így a
növények vízigénye a tározott esővízzel biztosítható.

MILYEN BERENDEZÉSEKET ALKALMAZHATUNK?
Fedett-nyitott közösségi tér
Ökológiai érték: -/
▪▪ közösségi kapcsolatok erősítése;

▪▪ társasági összejövetelek kedvező hely-
színe;
▪▪ időjárás független tartózkodási hely.
▪▪ csökkenti az udvar szabad területét
▪▪ a tűzfalat adó ház tulajdonosi közössé-
gének hozzájárulása szükséges
50. fotó: Fedett-nyitott közösségi tér egy VII. kerületi irodaház udvarán
Ha elég nagy az udvar, elhelyezhető benne kerti építmény is. Az építménnyel kialakítható egy különálló kisebb
térbeli világ, egy, az időjárástól függetlenebb, fedett-nyitott udvarrész. Az ideiglenes vagy állandó kerti építmény
egy egyszerű szerkezeti váz, ami véd az időjárás viszontagságaitól (eső, napsütés). Növényzettel befuttatható, ponyvával
betakarható, vagy üveggel (polikarbonáttal) fedhető, de készülhet nyáron elhúzható, motorikusan vezérelhető külső árnyé-
koló-szerkezettel is. Valamennyi jól alkalmazkodik az évszakok váltakozásához: nyáron árnyékol, és télen sem sötétít. A kerti
fedett tér lehet fix, tömör tetővel ellátott, ez esetben inkább „házikó” jellegű építményt kapunk.
A kerti építmény megvalósítható önállóan, vagy tűzfalhoz csatlakoztatva. Figyelembe véve az udvar geometriai adott-
ságait, a homlokzat-architektúra jellegét, annak díszítettségét, karakterét. Törekedni kell az egyszerű formákra és a jól
megválasztott anyaghasználatra, mivel az udvar terében megjelenő épített elemek jelentős látványelemekké válnak. Az
értékes homlokzatokhoz jól illeszkedő „minimal art”-jellegű installációk (letisztult, sallangmentes formák) is kedvezőek lehet-
nek. Javasolt anyaghasználat: fa és a fém. Kerüljük az erősen rusztikus, rönkfából készült, inkább erdei tisztásra való
„házikókat”.
A székekkel-asztallal berendezett kerti építmény a lakók közösségi életének fontos helyszínévé válhat.

Télikert
▪▪ fedett udvari helyiség;

▪▪ többfunkciós közösségi tér.
▪▪ költséges;
▪▪ fenntartásigényes;
▪▪ szaktudást igényel;
▪▪ helyigényes.
▪▪ megfelelő hely és alapterület
▪▪ fenntartási, üzemeltetési és használati
szabályok lefektetése az SZMSZ-ben.
51. fotó: Télikert egy bécsi szálló udvarában
Az udvar különleges elemeinek egyike lehet a kerti üvegház vagy télikert. Az üvegfalú-üvegtetejű építmény külön-
leges karaktert ad az udvarnak – az átlátszó térhatároló falak az “együtt, de mégis külön” érzetét keltik. Az üvegház
kialakítható önálló építményként vagy a tűzfalhoz, kerítésfalhoz tapasztva is. Ha van lehetőség tűzfalhoz illeszteni,
akkor kevesebb helyet foglal el az udvarból és gazdaságosabban kialakítható. Egyszerűbb változatban fűtés és saját
padlózat nélkül is megvalósítható.
Az üvegházban lehetőség nyílik a bel- és kültéri növények szaporítására, előnevelésére, a fagyérzékeny udvari
növények, balkonnövények teleltetésére, ha az üvegháznak van saját szabályozható fűtése, temperálása. A telelte-
téshez gondoskodni kell arról, hogy az üvegházban a levegő hőmérséklete 5-10 °C között legyen.
A kertészeti termesztéshez öntözővíz szükséges, ami származhat az udvaron gyűjtött és tározott esővízből, vagy
vezetékes vízből. A kertészeti szaporításhoz már egy 3-4 m2 alapterületű üvegház is megfelelő.
A társasházi télikert nemcsak kertészeti termesztési célokat szolgálhat, hanem fedett kültéri közösségi
térként is működhet. Ebben az esetben legalább 10 m2 alapterületű üvegházat javasolt kialakítani. Az
üvegépítmény kialakítása és fenntartása is fokozott odafigyelést, szaktudást igényel.

Vízarchitektúra
▪▪ nyári hőérzetet csökkenti;
▪▪ komfortérzetet növeli;
▪▪ kedvező látvány;
▪▪ közösségépítő hatás.
▪▪ költségigényes,
▪▪ szaktudást igényelhet;
▪▪ fenntartásigényes.
▪▪ megfelelő alapterület;
▪▪ víziközművek és elektromos hálózat el-
érhetősége az udvaron.
52. fotó: Egykori közkút a Nádor utcában
A belső udvarokban hagyományosan jelen volt és sok udvarban még ma is megtalálható a falikút vagy annak műtárgya. A
vörös-márvány vagy festett öntöttvas falikutak felújításával a kerti vízvételi lehetőség és egy értékes műtárgy is megújulhat, ami
egyedi karaktert ad az udvarnak. Ha a kút vízvételi helyként történő megújítására nincsen lehetőség, érdemes új kerti csapot kiala-
kítani, ahonnan a növényeket öntözni és a további közösségi funkciókat ki lehet szolgálni. A csap felépítménye sokféle anyagból
készülhet: tégla, kő, kerámia, fém. Szerkezeti kialakításában érdemes figyelembe venni, hogy öntözőkannát alá lehessen tenni,
meg lehessen tölteni, a öntözéshez tömlőt rá lehessen erősíteni. A vízarchitektúra az esővízgyűjtés és -tározás eszközeivel kom-
bináltan is kialakítható.
A változatos formában megjelenő víz az udvar hangulatát, karakterét és használati értékét is növeli. A rendel-
kezésre álló hely és az udvar jellege alapján szökőkút vagy kerti díszmedence, nagyobb udvarkert esetén kerti tó
kialakítása is szóba jöhet. A legkisebb alapterületű udvarokban is elfér egy csobogó vagy madáritató. A csobogó
vagy díszkút az udvar legnagyobb attrakciója, ezért érdemes az udvartér súlypontjában elhelyezni. A szürkeudvarokban, ahol a
növénytelepítés lehetőségei rendkívül korlátozottak, az ökológiai kondicionálás fontos eszköze a víz megjelenése. Egy csobogó
vagy díszmedence képes csökkenteni a léghőmérsékletet és a hőérzetet, így kellemesebben lehet átvészelni a nyári „trópusi„
napokat. A vízarchitektúra-elemek építési és fenntartási költségét növeli, ha vízgépészetet is igényel. A berendezéseket, műtár-
gyakat ősszel vízteleníteni kell, hogy megvédjük őket a fagykártól.

Műalkotás, díszítőelem
Beruházási igény: -/
▪▪ egyedi értéket, hangulatot, rangot ad az

udvarnak;
▪▪ közösségerősítő jelentőséggel bír.
▪▪ új alkotás esetén költségigényes lehet;

▪▪ a lakóközösség egyetértése szükséges.
▪▪ a fő közlekedési irányok szabadon ha-
gyása;
▪▪ a műalkotás elmozdítás elleni rögzítése.
53. fotó: Macska szobor egy Tompa utcai társasházban
Nem ritka, hogy a ház udvara, kapuátjárója eredeti (építéskori), vagy későbbi művészeti alkotást rejt. Leggyakoribbak a
falikutak, szobrok, domborművek. Nagy kincsek ezek, a ház és az udvar épített örökségének különleges elemei! Múltat,
egyediséget, titokzatosságot, különös értéktöbbletet, esetenként nevet is adnak az udvarnak, a háznak. A kutak egy
részét az ásott kutak, másik részét az 1868-tól fokozatosan kiépült vezetékes hálózat vízére kötött udvari díszkutak alkot-
ják. Anyaguk legtöbbször vörösmárvány, de nem ritka a különböző színűre festett gyári készítésű öntöttvas kút sem. A kő
kúttestek mérete általában 60x100 cm, felül párkánnyal, és timpanonnal koronázva. Legtöbbjük ma már nem működik, de
sajátos, szép díszítőelemei az udvartérnek.
Számos udvarban, kapualjban található szobor, dombormű. E képzőművészeti alkotások egy része a ház építéskorából
származik, sokszor az építtetőhöz köthető személyt ábrázol, de lehet későbbi, másodlagos elhelyezésű, ritkább esetben
kortárs művészi alkotás.
Az udvar megújítása jó lehetőség a meglévő érték(ek) eredetének, alkotójának tisztázására, az érték felújítására, ha kell,
kedvezőbb, hangsúlyosabb helyre történő áthelyezésére és környezetének méltó kialakítására. Előfordul, hogy a pince
vagy a padlás rejt udvart gazdagító értéket. Az udvarmegújítás alkalom lehet új, kortárs műalkotás elhelyezésére is, ez
esetben nagyon fontos, hogy a kültéri elhelyezésnek megfelelően időjárásálló legyen, valós művészi értéket mutasson föl,
és az udvartér hangsúlyos, de a szükséges mozgásokat nem akadályozó részén kapjon helyet.
Nem ritka, hogy műalkotás-értéke van az udvar terében megjelenő gangkorlátoknak is. Ha hiányos, vagy sérült, javít-
tassuk meg! Festéséhez javaslatok lásd Homlokzatszínezés és kapualj fejezetben! A ház közösségi tereiben lévő
művészeti alkotásoknak, díszítőművészeti elemeknek fontos identitás- és közösségerősítő értéke van.

54. fotó: Romantikus öntöttvas korlát

55. fotó: Műalkotás egy belső udvarban
Kerékpártámasz
▪▪ a lakásokban nem foglal helyet a ke-

rékpár;
▪▪ a folyosó és lépcsőház nem koszolódik
a kerékpárok miatt.
▪▪ helyigény
▪▪ fedett és megvilágított terület
▪▪ az épület bejáratához közeli hely
▪▪ a támasz legyen elmozdítás ellen rög-
zítve.
56. fotó: Fedett kerékpártároló
A fenntartható városi közlekedés egyik alappillére a kerékpáros közlekedés erősítése. Ennek hozadékaként a
kerékpárok tárolására egyre nagyobb igény mutatkozik a belvárosi házakban is. A kerékpártárolók és támaszok
kialakítására sokféle megoldás terjedt el. Belső udvarok esetében elsősorban a kerékpárok rögzítését lehetővé tevő
egyszerű támasz telepítése célszerű, amelynek két fő funkciója a támasztás és rögzítés.
A kerékpártámasz kiválasztásánál törekedni kell arra, hogy a támasz anyaghasználata, színe, stílusa illeszkedjen az
udvartér egyéb épített elemeihez. Udvari tároló létesítése esetén mindenképp mérlegelendő, hogy épületen belül, az
udvarhoz kapcsolódó helyiségekben nincs-e hely a tárolásra (pl. lépcsőházban, vagy földszinti helyiségben).
A támasz kiválasztásánál figyelni kell, hogy bármilyen fajta kerékpár (férfi, női, gyermek, MTB, trek-
king, kemping, stb.) rögzítésére alkalmas legyen és a kerékpár mind a váznál, mind a keréknél rögzíthető
legyen a kellő stabilitás érdekében. Javasolt támasztókeret alkalmazása. A megfelelő méretű támasz 80 cm
magas, 80 cm széles és a két támasz közötti távolság 80-120 cm.
Helyszűkében a keret helyett egyszerű falra szerelhető csőkorlát is alkalmazható. Illetve már elterjedőben vannak az
emelő szerkezetes tárolók is, utóbbiaknak azonban komolyabb költségigénye van. A kampós akasztás is megoldás
lehet végszükség esetén, azonban tudni kell, hogy a felakasztott tárolás jelentősen roncsolhatja a kerékpárt.
A tárolókapacitását a közösségi igényeknek megfelelően vagy a lakásszámhoz viszonyítottan szükséges megha-
tározni. Új építések esetén a kerületi építési szabályzatok határozzák meg a létesítendő kerékpártároló mennyiségét.
Helyi rendelkezés hiányában az OTÉK előírásait szükséges figyelembe venni.

80 cm
80 cm
120 cm
12. ábra: Kerékpártámasz méretei és elrendezése
57. fotó: Kerékpártámaszok egy Gyulai Pál utcai udvarkertben

Kerti tároló
▪▪ esztétikus;
▪▪ közös használatú kerti eszközök ké-
nyelmes tárolása;
▪▪ rendezett lépcsőház, kapualj és udvar.
▪▪ az udvartérből szabadterületet vesz el;

▪▪ nehezen illeszthető a többi udvari funk-
cióhoz.
▪▪ helyigényes
58. fotó: Kukatároló egy VI. kerületi házban
Egyéni adottságoktól és igényektől függően az egyes udvarokban különböző funkciójú tárolók: épített hulladék-
gyűjtő-, kerékpár-, szerszámtárolók helyezhetők el. Önálló kerti tároló kialakítása előtt érdemes mérlegelni, hogy a
csatlakozó földszinti helyiségek valamelyike átadható-e a kerti/udvari szerszámok, eszközök stb. tárolására. Így az
udvartérben nem szükséges tárolólétesítményt elhelyezni. Az udvarkertben, ahol többnyire nagyobb a hely, inkább
elképzelhető a kerti eszközök – székek, asztalok, játszószerek, grillező eszközök, fűnyíró, ágvágó stb. – számára
önálló kerti tároló építmény kialakítása. A zöldudvarokban inkább kisebb alapterületű, a szemétgyűjtő edények
takarását szolgáló építmények a jellemzők. Kisméretű udvarban a kerti építmény modern átértelmezése az udvari
tükör/fólia burkolatú doboz, amely vizuálisan növeli a teret és visszatükrözi a növények, az udvar látványát.
A kerti tároló funkció a fedett-nyitott közösségi térrel vagy a télikerttel is kombinálható.
Ezek egyszerű, természetes anyagból, akár a lakóközösség által is elkészíthetők, a jól megtervezett tároló
többfunkciós, mindent (kukát, kerékpárt, szerszámokat) takaró, közösségi udvari bútor lehet. A mikrok-
líma javítása és a minél nagyobb zöldfelület létrehozása érdekében a tetején extenzív zöldtető kialakítható, esetleg
csapadéktározásra is hasznosítható, homlokzata növénnyel befuttatható. Mindezek különleges igényt támaszta-
nak a kerti tároló szerkezetével és teherbírásával szemben.

Világítás
▪▪ sötétedés után is használható udvar;

▪▪ biztonságérzet növelése.
▪▪ erős fény zavaró lehet a lakásokban;

▪▪ a nem megfelelő kialakítás növelheti a
társasház rezsi díját.
▪▪ hálószobaként használt helyiségekbe za-
varóan ne világítson be;
▪▪ tűzvédelmi és biztonságtechnikai szem-
pontok figyelembe vétele.
59. fotó: Udvarvilágítás a Palotanegyedben
A magas falakkal, függőfolyosóval körülfogott, szűk zártudvaros historikus épületek udvarának többségébe szinte alig süt
be a nap. Ilyen esetekben sötétedés után, de sok esetben napközben is szükség lehet a belső udvarban világításra. Legtöbb
esetben a folyosók és kapualjak lámpái is elégségesek lehetnek az udvartér bevilágítására, azonban ezek rendszerint automa-
tikusan lekapcsolnak kis idő után, ezen túl növelik a társasház számláját.
Értékes épületeknél még jellemzően megmaradtak az építészeti kialakításhoz illeszkedő függőfolyosó- és lépcsőházlámpák,
ezeket óvjuk, megfelelően tartsuk karban, hiszen az épület értékei, szerves részei, azok fontos díszei.
Az udvartérben javasolt napelemes, vagy kevés energiát fogyasztó lámpák használata. A 100-200 lumenes kadmiumsárga
led izzók már kellő hangulatfényt tudnak biztosítani a sötétedés utáni tevékenységekhez, erősebb világítás használata
csak azokon a területeken javasolt, ahol ez funkcionálisan mindenképp szükséges, hisz a szomszéd lakások
használatát zavarhatja a túl erős fény. A lámpaburákat a közösség önmagának is elkészítheti. A burák anyagának kiválasz-
tásánál figyelembe kell venni, hogy ezek sok esetben időjárásnak kitettek – szél és esőálló kivitelben célszerű elkészíteni illetve
beszerezni a tartós használhatóság érdekében. A belső udvar hangulatvilágításához járulhat hozzá egy színes izzósor vagy
elektromos, időjárásálló lampionsor. Ezek a hangulati elemek a megvilágítást kevésbé segítik, de egyediséget kölcsönöznek az
udvarnak. Közhasználatra szánt udvarok esetében az udvari világítás tervezésénél a közterületekre vonatkozó előírások lehetek
mérvadók.

Belső kerítésfal megújítása
▪▪ két lakóközösség udvarának élhetőbbé

tétele;
▪▪ tágasabb, bevilágítottabb, barátságosabb
udvarterek;
▪▪ kedvezőbb látvány a gangokról is.
▪▪ a két szomszédos társasházi lakókö-

zösség együttműködése szükséges
▪▪ a szomszédos társasházak lakóközössé-
geinek jó kapcsolata, együttműködése
60. fotó: Pannónia utcai kerítésfal új külsőben
Amennyiben két szomszédos társasház egyikének sincs épületszárnya a közös telekhatár egy szakaszán, általában kerítés
választja el a telkeket, amely jellemzően épített, tömör falazatok, amelyek általában a szemmagasság fölé emelkednek.
Sokat javít az udvartéren való tartózkodás érzetén, különösen szűk udvarok esetében, a kerítés tömör, zárt
jellegének megváltoztatása, részben, vagy teljesen átlátható kialakítása. Ha a kerítés tömör szerkezetű lábazata
jóval szemmagasság alatt van, az elválasztó kerítéselemek pedig áttört jellegűek, úgy a két udvartér egységesen érzékel-
hető, így sokkal tágasabb, bevilágítottabb és barátságosabb. Amennyiben az átláthatóság a lakóközösségek számára
zavaró, akkor a kerítés mellé telepített növényzet adhat mindkét udvarnak kedvező természetes térhatárolást. Sötét udva-
rokban a kerítésrácsra futtatott növényzet (borostyán – Hedera sp.) is alkalmazható.
Teljes magasságában tömör kerítés esetén előnyös, ha annak síkja tagolt (pl. szélesebb pillérek, síkban hátrébb húzott
köztes kerítésmezők), ha ülőalkalmatosságok vannak mellette, vagy hozzá rögzítve, ha a kerítésfalat kísérő sáv részlege-
sen/teljesen növényzet ültetésére alkalmassá tehető, így a kerítés befuttatható. Kedvező lehet az elválasztó kerítés falához
épített zárt, vagy nyitott fedett udvari tároló kialakítása is (kuka, kerékpár, kerti szerszám, stb.)
Ritkán alkalmazott eszköz az udvarokat elválasztó tömör kerítés teljes, vagy részleges dekorfestése, mely egyedi világot,
az udvartérből és a gangokról feltáruló sajátos „udvari tájat” jeleníthet meg.
Elképzelhető az udvarokat elválasztó kerítésen kialakított kapu létesítése is, amely az összenyitást, átjárást alkalomsze-
rűen lehetővé teszi (közös rendezvényeken, hétvégén, napközben, stb.)

61. fotó: Áttört kerítésfal a Városmajor utcában
Csapadékvíz gyűjtő
▪▪ természetes öntözővíz;
▪▪ lehulló csapadékvíz helyben tartása;
▪▪ olcsó;
▪▪ lágy, klórmentes öntözővíz.
▪▪ üzemeltetése odafigyelést igényel;

▪▪a gyűjtőbe kerülésig szennyeződhez
a víz.
▪▪ udvari függőleges csatornacső
62. fotó: Esővíz gyűjtés egy Margit körúti társasházban
Az udvartér a legtöbb esetben kiválóan alkalmas a csapadékvíz gyűjtésére és helyben felhasználására. Jelenleg
a legtöbb burkolt udvaron pontszerű csapadékvíznyelők és föld alatti csapadékvízelveztő hálózat van kiépítve. A
hálózat terhelésén csökkenthetünk, ha a háztetőről és az udvartérről összegyűlő csapadékot tervszerűen gyűjtjük,
tározzuk és hasznosítjuk. A jelenlegi gyakorlatban az épület tetősíkjaira eső csapadékot összegyűjtő csatornákkal
a földalatti csatornahálózatba vezetjük. A csapadékvíz gyűjtésének legegyszerűbb módja a függőleges csapadék-
vízcsatorna csőbe épített billenthető kivezető és ahhoz csatlakozó gyűjtőedény alkalmazása. A csapadékvízgyűjtő
mérete, formája, anyaga sokféle lehet. A csapadékvizet tisztítás nélkül az udvar növényeinek öntözésére lehet
hasznosítani. Az udvar zöldfelülete kiváló csapadékvízgazdálkodó, jelentős vízmennyiséget hasznosít.
Az összetettebb, földalatti tározókkal és gépészettel ellátott csapadékvízgyűjtő és hasznosító rendszerek gondos
tervezést, méretezést és hozzáértő üzemeltetést kívánnak. Nagy tetőfelület esetén a ház épületgépészeti felújí-
tásánál érdemes mérlegelni a csapadékvíz-gazdálkodás gépészeti elemeinek tervezését, ami adott esetben az
udvarteret is érintheti. Az udvar vízérzékeny kialakításához további segítséget nyújthat a Zöldinfrastruktúra füzetek
1. és 3. száma!

Komposztáló
▪▪ közösségi összefogás;
▪▪ a kert szerves anyagainak helyben
tartása;
▪▪ tápanyagutánpótlás ebből végezhető.
▪▪ közösségi összefogást igényel;

▪▪ egy kis szakértelmet igényel.
▪▪ napos udvarrész;
▪▪ legalább 80x80x40 cm hely;
▪▪ szakszerű fenntartás biztosítása.
63. fotó: Raklapból épített komposztáló Újlipótvárosban
A társasházi közösségek egyre nyitottabbak a szerves hulladék kezelésre, újrahasznosítására, a komposztálásra.

Legegyszerűbben a növényi eredetű kerti hulladék komposztálható, amely társasházi közösségben is megvalósít-
ható. A helyben komposztálás udvari kelléke az ún. komposztáló láda, ami készülhet fából, fémből és műanyagból is.
Legkedveltebbek a fából készített komposztáló keretek, amelyet az udvarfelújításnál elbontott faanyag újrafelhasználásával
lehet előállítani. Fontos, hogy a lécek illesztésénél megfelelő méretű rés maradjon, hogy a komposzt ne rohadjon be. Ha
lehetőség van rá, érdemes a komposztálót termett talajra helyezni, kialakításánál a földdel való kapcsolatát megteremteni.
Előre gyártott fa és műanyag komposztládák is kaphatók, amelyek elsősorban zöldudvarokban javasoltak. A láda elhelye-
zésénél ügyelni kell, hogy ne kerüljön közvetlen napsugárzásnak kitett helyre.
Az udvarkertben vagy a zöldudvarban összegyűjtott lomb, kaszálék és apróra darabolt, vékony ágak könnyűszerrel kom-
posztálhatók. A vastagabb ágakat nem javasolt a komposztálóba helyezni. Mielőtt a társasház az udvaron komposztálásba
kezd, érdemes tájékozódni a kerti zöldhulladék komposztálásának legfőbb ismérveiről. Az érett komposzttal nemcsak az
udvar zöldfelületeinek talaját lehet javítani, de felhasználható a lakásokban vagy a folyosókon lévő cserepes növények, vagy
virágládák földjének javítására, megújítására is például átültetéskor, vagy új növények beültetésénél. Hazánkban még
nem igazán ismert, de külföldön már kiterjedt hálózata van az ún. komposztmestereknek: a komposztálásban
járatos olyan civileknek, akik segítik a közösséget a komposztálásban. A komposztmester a ház lakói közül is
kikerülhet, a lényeg az ismeret és a közösségen belüli megbecsültség.

Madár- és rovarbarát kerti berendezések
▪▪ változatos élővilág megjelenése az ud-

varban;
▪▪ építése és megfigyelése jó közösségi
akció;
▪▪ környezeti nevelő érték.
▪▪ látványban megosztó lehet;

▪▪ a rovarok egyeseket zavarhatnak.
▪▪ tévhitek a városban megjelenő rova-
rokkal szemben
64. fotó: Rovarhotel egy belső udvarban
A zöldudvarban, de még inkább az udvarkertben a megfelelő növényalkalmazással számos énekesmadarat és rovart

is vendégül láthatunk. A tudatos kertészkedés része ma már a madarak és a rovarok megtelepedését szolgáló kerti
berendezések telepítése. A hasznos rovarok és madarak részben elpusztítják a növényi kártevőket és a rovaroknak
a növények beporzásában is fontos szerepük van. A madarak számára odúk és madáretetők kihelyezése javasolt. A
különböző madarak különböző típusú odúban költenek. A városi odúkról a Magyar Madártani és Természetvédelmi
Egyesület honlapján és tájékoztató anyagaiból érdemes tájékozódni. Az odúkat védettebb helyeken, fákon, épület-
szárny oldalában javasolt elhelyezni. Nagyon fontos, hogy az odúk zavarásmentes helyre kerüljenek. A madáretetőkből
sokféle létezik, érdemes az udvar stílusához illeszkedő etetőt készíteni, kihelyezni. Ha az etető jól látható helyre kerül,
izgalmas téli attrakció lehet az etető megfigyelése.
A rovarok megtelepedését, áttelelését ún. rovarhotel kihelyezésével segíthetjük. A rovarhotel készülhet az udvar-
felújítás során eltávolított építőanyagokból, lemetszett ágakból, összetört cserepekből vagy szalmából. A rovarhotel
készítésénél ügyelni kell, hogy különböző átmérőjű, jellemzően 2-10 mm átmérőjű lyukakat fúrjunk, vagy ilyen tulajdon-
ságú üreges szárakat gyűjtsünk. A rovarhotel lehet az udvarkert egyik látványossága, de kerülhet eldugottabb helyre
is. A tévhittel ellentétben a családokban élő, agresszív telepes méhek, a darazsak és a csótányok, valamint a vizes
élőhelyet igénylő szúnyogok számára a rovarhotel nem vonzó, ezek a rovarok nem költöznek bele. Ezzel szemben a
magányosan élő, nem agresszív, ártalmatlan darázs és méhfajok számára alkalmas lakhely. A magányos darázs a városi
kertben is igen hasznos: beporozzák a virágokat, a lárváik számára viszont kártevő hernyókat gyűjtenek, így növényvé-
delmi szerepük is jelentős lehet.

MILYEN UDVARI BERENDEZÉSEK HELYEZHETŐK EL?
Kültéri játszóhely
Fenntartási igény: /

▪▪ biztonságos közös játszás.
▪▪ hangzavar;
▪▪ szétszórt eszközök miatti rendetlenség.
▪▪ lakóközösség közös egyetértésével
▪▪ szükség esetén a használat szabályainak
házirendben rögzítése.
65. fotó: Belső udvari játszóhely a Katona József utcában
A közösség igényeinek megfelelően szükség lehet közös használatú kültéri játszószerek elhelyezésére is az udvarban (pl. színező
felületek, homokozó, esetleg egyszerűbb játszószerek stb.). Ezek az eszközök nagyon erős közösségépítő erővel rendelkeznek,
azonban néhány szomszéd számára kellemetlen lehet a gyerekzsivaj. Ahol a ház közelében nincsen biztonságosan használható
játszókert, ott megnövekedhet az igény az udvari játszószerek alkalmazására. A játszószereket a lakossági igények és korösszetétel
alapján érdemes megválasztani. Olyan közösség esetén, ahol sok a kisgyermek felmerül a színezhető felületek és homokozó kialakí-
tásának igénye, míg az idősebb korosztályok számára inkább sakkasztalok vagy darts lehet a vonzóbb eszköz. A hagyományos parki
játékok közül lengő teke, vagy ugróiskola is elhelyezhető az udvarban.
Az udvarra néző lakások figyelembevételével javasolt a helyszín megválasztása. Fontos, hogy a játszószerek számára
kialakított terület ne legyen a fő közlekedési irányok útjában, illetve ne legyen huzatos és balesetveszélyes. A játékok
installációszerűen is megjelenhetnek a térben. A burkolatra festhető játékok olcsó, egyszerű és kreatív megoldást jelentenek (64. fotó).
66. fotó: Ötletek burkolatfestéshez

Kültéri sportszer

▪▪ aktív sportolási lehetőség a lakáshoz
közel.
▪▪ hangzavar;
▪▪ szétszórt eszközök miatti rendetlenség.
▪▪ lakóközösség közös egyetértésével;
▪▪ szükség esetén használat szabályainak
házirendben rögzítése
67. fotó: Aktív pihenésre szolgáló ping-pong asztal egy irodaház belső udvarában
A közös használatú kültéri sportszerek segíthetik a lakóközösség egészséges életmódját, belépődíj nélküli kikapcsoló-
dási, rekreációs lehetőségét. A belső udvar adottságaitól függően, a közösségi igényeknek megfelelően számos sportszer
közül lehet választani. A ház akusztikája és az udvarra néző helyiségek funkciója alapvetően meghatározza az alkalmazható
sportszerek körét a zajhatás miatt. A legtöbb belső udvarban kialakítható darts, lengőteke, sakktábla (ezek játszószerek is
egyben), de adottságtól függően elhelyezhető az udvartérben ping-pong asztal, tollaslabdaháló, akár kosárpalánk, vagy
minikapu is a labdajátékokhoz.
Érdemes figyelembe venni, hogy a közösségi sportolás általában hangos. A hangokat a zárt belső udvar
felerősíti. Mindenképpen javasolt a sporteszköz elhelyezése vagy a sporttér kialakítása előtt lakossági kon-
szenzusra jutni.

Kültéri „konyha”

▪▪ társasági összejövetelekre szabadtéri
helyszín.
▪▪ illatok és füst terjedése
▪▪ lakóközösség közös egyetértésével;
▪▪ szükség esetén használat szabályainak
házirendben rögzítése;
▪▪ tűzvédelmi és biztonságtechnikai elő-
írások betartása;
▪▪ tűzvédelmi házirenddel összhangban.
68. fotó: Grillező a Lövőház utcában
A kültéri konyha privát, lakóközösségi, vagy nyilvános rendezvényeket is kiszolgálhat. A főzőszer elhelyezésénél a laká-
sokhoz való viszonyt, a jellemző légáramlást (illatok és esetleges füst terjedése miatt) és a közmű adottságokat (víz, áram
kapcsolat) szükséges figyelembe venni. A lakóközösség a kültéri főzőeszközök széles skálájából választhat. A legegy-
szerűbb a mobil elektromos grillsütő. Kialakítható állandó bográcsozó hely, szakember bevonásával közösségi munka
eredményeként építhető kemence is, vagy akár komplett kültéri konyha is berendezhető az udvaron.
Célszerű lehet a klasszikus fatüzelésű eszközök helyett elsősorban elektromos eszközöket alkalmazni.
Fatüzelés esetén zárt égésterű, vagy faszenes, gázzal működő berendezések javasolhatók. A tűzvédelmi előírások szigorú
betartása szükséges a lakóközösség biztonsága érdekében. Állandó eszközök elhelyezése esetén figyelembe kell venni az
egész éves időjárási viszonyokat – fagy és esőálló berendezések használata szükséges.
A konyhaszer közelében célszerű ülőbútorokat (lásd Beépített ülőbútorzat és Mobil ülőbútorzat eszköz), hangulatvilágítást
(lásd Világítás eszköz) is elhelyezni. A közösségi konyhához közvetlenül kapcsolódhat a közös gondozású fűszerkert vagy
veteményes (lásd Fűszerkert és Veteményeskert eszköz).

Beépített ülőbútorzat
▪▪ installációként az udvar egyedi eszté-

tikai eleme;
▪▪ a közösség is részt vehet formaterve-
zésében;
▪▪ állandó pihenési lehetőséget biztosít.
▪▪ állandó, helyhez kötött téri elem, nem

flexibilis;
▪▪ időjárás elleni védekezés szükséges vá-
lasztott anyagtól függően.
▪▪ lakóközösség közös egyetértése
▪▪ fő közlekedési irányok szabadon ha-
gyása;
▪▪ tervezést igényel.
69. fotó: Egyedi pad a Szentkirályi utcában
Az ülőbútorzat a huzamosabb egyhelyben tartózkodás alapvető kelléke. A beépített bútor a karbantartástól és az

anyaghasználattól függően hosszú éveken át szolgálhatja a közös időtöltést. Kialakítása nagyon sokféle lehet,
a hagyományos padtól a művészi értékű installációkig. A közösség igényeinek megfelelő forma és méret alakítható ki az
udvar adottságaitól függően. Rendelkezhet olyan részekkel is, amelyek fekvőfelületként vagy asztalként is szolgálhatnak. A
beépített bútor kombinálható emelt ágyással, dézsákkal. Tartós, kevés karbantartást igénylő anyagokat érdemes használni
és gondoskodni szükséges a téli fagyok elleni védelemről. Elsősorban fenntartható, természetes alapanyagok alkalmazása
javasolt. Az ülőbútorzat elhelyezésekor vegyük figyelembe az udvar benapozottságát – mikor napos, illetve árnyékos az
elhelyezésre kiválasztott terület.

Mobil ülőbútorzat
▪▪ az igényeknek megfelelően flexibilisen

hordozható;
▪▪ könnyen beszerezhető;
▪▪ fedett tárolással nincs kitéve az időjá-
rásnak.
▪▪ zárt tároló helységet igényel;

▪▪ pakolás és hordozás miatt jelentősebb
az amortizáció;
▪▪ elhelyezéséhez burkolt felület szükséges.
▪▪ fő közlekedési irányok szabadon ha-
gyása;
▪▪ tároló helyiség biztosítása szükséges.
70. fotó: Mobil bútorok egy Váci úti ház függőfolyosóján
Mobil ülőbútorzat esetén kevesebb a kötöttség, mint a beépített bútorzatnál, azonban a huzamos tartózkodás, illetve
közösségi együttlét kiszolgálására szintúgy alkalmasak ezek az ideiglenesen használható elemek. Mobil elemek esetén
is törekedni kell a tartós, kevés karbantartást igénylő, elsődlegesen fenntartható anyagok alkalmazására. Célszerű az
udvartérhez csatlakozó zárthelyiségek között közös bejárású tárolót biztosítani a bútorok számára. Kisebb helyigényű és/
vagy összecsukható székek vagy asztalok ideiglenesen, a használat idejére a függőfolyosón is elhelyezhetők, ha kellő
mennyiségű szabad (min. 120 cm) közlekedési felület biztosítható mellette. A mobil elemeket általában egy személy is
kényelmesen áthelyezheti az igényeinek megfelelően, az elemek mennyisége az adott társaság létszámának
megfelelően alakítható, így a helyigény is optimalizálható.

NAGYOBB BEAVATKOZÁST IGÉNYLŐ LEHETŐSÉGEK
Csatlakozó udvarterek összenyitása
▪▪ tágas, közös udvartér;

▪▪ ingatlanértéknövelő hatás.
▪▪ több tulajdonosi közösség érintett
▪▪ az érintett házak tulajdonosi közössé-
geinek egyetértése, együttműködése;
▪▪ az összevont udvar használati és fenn-
tartási szabályok, az udvart érintő jogok és
kötelességek rögzítése a társasházi alapító
okiratokban, SZMSZ-ben;
▪▪ az érintett lakóházak közterületi kapuinak
biztonságos zárási feltételei.
71. fotó: A két társasház között kerítés helyett közös udvar húzódik
Ha két szomszédos társasház egyikének sincs épületrésze a közös telekhatár egy – általában belső – szakaszán, az
elválasztó kerítés elbontható, a két udvar tere összenyitható. Az összeforduló épületszárnyak udvar felé néző térfalai által
körülölelt közös belső udvartér egyben kezelhető, egyben használható zöldudvarrá vagy udvarkertté alakítható.
Tömör, magas kerítésfal bontása esetén eltűnnek a barátságtalan, szűk zugok és egy jóval tágasabb, világosabb közös
udvartér alakul ki. Az összevont udvartérben sokkal több lehetőség van lakóközösségeket építő-erősítő funkciók
(közösségi társalgóhelyek, kerti konyha, játszóhely, kerékpártároló, kerti tároló, vízarchitektúra, stb.) elhelye-
zésére és nagyobb zöldfelületek kialakítására. Az összevont tágas udvar kedvezőbb funkcionális rendjével
és értékesebb zöldfelületével egyszerre két lakóközösséget szolgál. Lehetőség van megismerni szomszédainkat,
együtt játszhatnak a gyerekek, beszélgethetnek a felnőttek. A beavatkozás nemcsak a jobb életminőséghez járul hozzá,
de növeli az ingatlanok értékét is.
Az udvarok összenyitásához nyitott lakóközösségek kellenek, akik a két szűk udvar helyett egy tágasabb, világosabb,
nagyobb térben tudják megvalósítani a lakóközösségek életét gazdagító udvarkerti funkciókat. Összenyitás esetén a jogi
telekhatár természetesen megmarad, ami jelképesen megjeleníthető a burkolatban, vagy a növényzet telepítésében.
Az udvarok összenyitásának legnagyobb hátráltatója – az esetleg magas költségek mellett – a biztonságérzet csökke-
nésének veszélye. Kevesebb lakással rendelkező lakóházak udvarainak összenyitására több az esély, mivel ez esetben
jobban ismerhetik egymást a szomszédok, inkább megbíznak egymásban, a személyes ismeretségek, kötődések szoro-
sabbak lehetnek.

Udvarra nyíló földszinti közösségi helyiség
▪▪ kedvező kiegészítése az udvari funkci-
óknak;
▪▪ erős közösségépítő szerep.
▪▪ közösségi használat esetén társasházi

bevétel-kiesés
▪▪ udvarra nyíló osztatlan közös tulajdonú
helyiség;
▪▪ tulajdonosok egyetértése szükséges;
▪▪ a használati és fenntartási szabályok, az
udvart érintő jogok és kötelességek rög-
zítése a társasházi alapító okiratokban,
SZMSZ-ben.
72. fotó: Közösségi helyiség és terasz a Horánszky utcában
A társasházi közösség kialakulását, erősödését nemcsak a jól kialakított közös udvar, de egy időjárástól független zárt
helyiség is jelentős mértékben segíti, hiszen a közösségi élet, a lakógyűlés, vagy a közös képviselő tevékenysége (ami
szintén e helyiségben folytatható) nem évszakfüggő. Ideális esetben a közösségi helyiség az udvarból, vagy a kapualjból
közvetlenül (is) nyílik, így kedvezően egészíti ki, ad hátteret az udvartér különböző használatának. Sajnos ritkán áll rendelke-
zésére a társasházi közösségeknek ilyen helyiség.
A volt állami tulajdonú bérházak ma általában a lakások (üzletek) magántulajdonából, és nagy kiterjedésű osztatlan
közös tulajdonból állnak. Ezek jellemzően a pince és a padlás területei. A földszint tulajdonviszonyai mutatják a legnagyobb
különbségeket. Van, ahol az egykori házmesterlakás is közös tulajdonban van (azt általában bérelteti a ház). A közterület
felől nyíló boltok, vendéglátóhelyek, irodák, stb. tulajdonosa vagy a lakóközösség, vagy sok esetben az önkormányzat.
Közösségi helyiségnek elsősorban a ház saját tulajdonát képező helyiségek alkalmasak, de az önkormányzati tulaj-
donú bérbe adott udvari helyiségek is kedvező feltételekkel a közösség számára megszerezhetők. Érdemes alaposan
megvizsgálni, ki, mire, hogyan használja a ház közös tulajdonú helyiségeit! Különösen a pincehasználat esetében gyakori
a helypazarló, irracionális lomtárolás. Amennyiben van udvarról nyíló, vagy nyitható földszinti közös tulajdonú helyisége a
háznak, érdemes felülvizsgálni annak mai használatát, béreltetés esetén annak bevétele jelentőségét a ház költségvetésé-
ben, hátha jobb szolgálatot tenne közösségi helyiségként a ház lakóinak!
Természetesen kialakítható a ház közösségi helyisége lényegében a házban bárhol (pince, padlás, stb.), az udvarral való
közvetlen kapcsolat nem szükségszerű, de mindenképpen kedvező.

Udvar kertté alakítása tájépítész bevonásával
▪▪ szakszerű téralakítás;
▪▪ minőségi anyaghasználat;
▪▪ minőségbiztosítás;
▪▪ a tervnek köszönhetően ütemekre
bontva is megvalósítható a terv.
▪▪ a tervezési díj is költség
▪▪ nagyarányú átalakításhoz rendelkezésre
álló forrás és döntés;
▪▪ tájépítész megbízása.
73. fotó: Gyulai Pál utcai társasház udvara a felújítás után
Ha az udvart kertté szeretnénk varázsolni, igazán minőségi változást elérni, ahhoz az előző oldalakon felsorolt eszközök
közül többet is együttesen, kombinálva alkalmazunk. Minél nagyobb a változtatás, annál összetettebb a feladat. Az igé-
nyekhez mért és a lehetőségekhez szabott, többféle térelemet felvonultató ideális téralakítás megalkotásához tájépítész
szakember bevonása javasolt.
A tájépítész a tervezett udvarhasználatból kiindulva dolgozza ki a formát, a tervezett kerti funkciókat, a növé-
nyesítés mértékét, az anyag- és növényhasználatot, tervezi meg az elvégzendő munkák sorát és sorrendjét.
A burkolatbontás és új burkolat építése, a csapadékvízelvezetés és -hasznosítás műszaki megoldásai, az épített szerke-
zetek és a növényfelületeket pontos szakmai előkészítő munkát igényelnek.
A tervezés, az építés és a fenntartás is a közösség bevonásával történik, amely folyamatban a tervezői feladatain túl a
tájépítész közvetítői és támogatói szerepet is vállal.
Az udvartervezés jellegétől függően a tájépítész további szakembereket (geodéta, építész, restaurátor, növényorvos,
stb.) is bevonhat a munkába.

13. ábra: Az udvar tervezésének folyamata
14. ábra: Az új udvar kertépítészeti ötletterve
háromszintű
rejtett kukamosó/ új térkő burkolat
növényállomány
kukatároló gerenda magaságyás
kerékpártároló helye egykori cementlap
újrahasznosítása

74. fotó: Belső udvar a Lövőház utcában
MINTAHELYZETEK

SZÜRKEUDVAR MEGÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEI
A legmostohább adottságokkal a szürkeudvar rendelkezik- kis alapterület, magas térfalak, mélyárnyék. A kedvezőtlen
termőhelyi adottságok miatt az udvarzöldítés lehetősége a földszinten rendkívül korlátozott. Az udvartér élhetőbbé tételére
azonban számos más lehetőség nyílik. A burkolat cseréjével, világos színű kiselemes burkolat alkalmazásával, a zavaró
közművezeték és közműdobozok falba süllyesztésével, kapualj és a belső homlokzat felújításával jelentős minőségi vál-
tozást érhetünk el. Kerékpártámaszok kialakításával a kerékpártárolást rendezettebbé tehetjük. A magasabb emeleteken
a benapozottságtól függően változatos balkonkert vagy vertikális kert alakítható ki. A vízarchitektúra elemek, művészeti
alkotások elhelyezésével növelhetjük a szürkeudvar díszértékét.
eredeti korlát felújítása,

színezése
balkonládák
csüngő növényzet
világos színű
belső homlokzat
díszkút felújítása
poroló
padok
áthelyezhető növénytartók
évelőkkel
díszmedence
burkolatmintázat
felszíni vízelvezetés
szobor
kerékpártámaszok
15. ábra: Példa egy szürkeudvar megújítására

ZÖLDUDVAR MEGÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEI
A fővárosi belső udvarok többsége egyszerű eszközökkel zöldudvarrá alakítható. A kapualj, a belső homlokzatok és az
udvar együttes felújításával jelentős minőségi változás érhető el. A megfelelő méretű alapterület miatt ezekben az udva-
rokban különböző kerti terek alakíthatók ki. Többszintű növényállománnyal beültetett emelt ágyások, kerékpártárolók,
ülőbútorokkal és asztalokkal ellátott pihenőterek és vízarchitektúra elemek is elférnek. Kitettségtől és benapozottságtól
függően változatos balkonkertek, vertikális kertek alakíthatók ki. A növénytelepítésnél azonban kerülni kell az agresszív
növekedésű, magasra növő fajok és fajták alkalmazását, nehogy kárt tegyenek az épített elemekben. A vékony talajréteg
is befolyásolja a növények növekedési eréjét.
eredeti korlát felújítása,

színezése
balkonládák
növényfuttatás rugalmas
támszerkeskezetre
növényfuttatás merev
támszerkeskezetre
világos színű
belső homlokzat
kis fa
díszkút felújítása
poroló
fedett kerékpártároló
felszíni vízelvezetés
madáritató/homokozó
burkolatmintázat
emelt ágyás ülőfelülettel
talajtakaró/évelő/cserje
16. ábra: Példa egy zöldudvar megújítására

75. fotó: Páfrányok és vízarchitektúra Vízivárosban

76. fotó: Udvarkert Újlipótvárosban
UDVARKERT MEGÚJÍTÁSI LEHETŐSÉGEI
Udvarzöldítés szempontjából legkedvezőbb adottságú belső udvarok, ahol számos lehetőség nyílik a funkcióbővítésre,
kert kialakítására. Nagy alapterület, kedvező termőhelyi adottságok jellemzik. Az udvarok vagy eleve kertek vagy burkolat-
bontással és talajcserével kertté alakíthatók. A rendelkezésre álló alapterület függvényében változatos kerti terek alakíthatók
ki. Sportszerek, játszóeszközök, kültéri konyha, télikert, fűszerkert és veteményes, komposztáló, rovarhotel, vízarchitektúra
is elhelyezhető a hagyományos udvarkerti elemek mellett. Fontos adottság, hogy a nagy zöldfelületi borítottság miatt az
udvarra eső csapadék helyben hasznosul. Mivel az ültetés termett talajba történik, lehetőség van változatos növényalkal-
mazásra. A hely függvényében akár magasabbra növő, terebélyes lombhullató fák is alkalmazhatók.
világos színű
belső homlokzat
nagy fa
balkonládák
sportszer
poroló
játszószer
cserje
zöldséges- és fűszerkert
gyep/talajtakaró
termett talaj
emelt faterasz,
kerti közösségi tér
kerti grill
17. ábra: Példa egy udvarkert megújítására

77. fotó: Belső udvar részlet a VII. kerületben
JÓ PÉLDÁK

LŐRINC PAP TÉR 3.
Forrás: 3,32 millió Ft (TÉR_KÖZ pályázat - 2 millió Ft, Zöldövezet Program - 320.000 Ft, önrész szakmunkában 1 millió Ft)
Tervező: Perényi László koordinálásával az Újirány csoport, Hello Wood, Atellierarchitects és ház lakói
Kivitelező: lakóközösség
Átadás: 2015
A VIII. kerület Palotanegyedében lévő eklektikus
épület 1894-ben épült. Belső udvara 86 m2. Két
oldalról tömör tégla kerítésfal, két oldalról árkádos
folyosóval kialakított belső homlokzat határolja. A
házban lakók és az ott működő építész és tájépítész
irodák szerettek volna egy változatos, zöld közös-
ségi szabadteret, ahol nemcsak a házban élők és
dolgozók, de akár a tágabb közösség is menedé-
ket talál. Az udvar központi részébe egy, az udvar
karakterétől merőben eltérő, modern fa installációt
álmodtak. A fafelület részben burkolat, részben
pad, részben világítótest, részben növénytartó.
A hátsó térben épített paraván a szeméttárolókat
rejti. A rossz műszaki állapotú cementlapos bur-
kolatból a jobb állapotú darabokkal egészítették
ki és állították helyre az egykori burkolatmintát.
78. fotó: Virágzó hortenziák az udvarban
79. és 80. fotó: Az udvar felújítás előtt és után
A szőnyegszerű burkolat középső részét

felszedték, helyére faburkolat és termőföld
került. A 15 m2-es zöldfelületbe hortenziák,
árnyékliliomok, pajzsikák és egy nyírfa talál-
ható, a kukákat elrejtő paravánra borostyán
fut fel. A fa szerkezetbe épített díszvilágítás
este is különleges hangulatot ad. Az udvar
kedvelt helyszíne a Kórusok éjszakája prog-
ramsorozatnak is.

PANNÓNIA UTCA 54.
Forrás: 1,1 millió Ft (Zöldövezet program - 400.000 Ft, XIII. kerületi Környezetvédelmi Pályázat - 200.000 Ft, önrész szakmunkában 400.000 Ft)
Tervező: Dr. Nagy Ildikó Réka irányításával a ház közössége
Átadás: 2015
Az 1930-as években épült, eredetileg 4 szintes
bérház udvara 45 m2. Az átalakítás előtt lomok és
kerékpárok tárolására használt udvarról egy föld-
szinti ingatlan és a zárt lépcsőház nyílik. A világos, a
nyári félévben direkt napsugárzásban is részesülő
udvar alápincézett, így udvarkert kialakítására nem
volt lehetőség. A lakók a kerékpárok tárolására, a
közgyűlések és egyéb rendezvények (kiskarácsony,
születésnapok) megtartásra alkalmas szabad-
téri nappalit szerettek volna kialakítani. Az udvar
nyugati határán álló kerítésfal mentén ülőfelületek-
kel kombinált növényláda sor épült, a kerítésfalra
színes növényfuttató rácsot rögzítettek. A növény-
ládákban labdarózsa, bazsarózsa, árnyékliliomok,
pajzsikák, gólyaorr és örökzöld kúszó loncok kerül-
tek. A növényrácsra lonc, iszalag és futórózsa fut.
81. fotó: Ülőfelületek és növényláda sor a kerítésfal előtt
82. és 83. fotó: Az udvar felújítottan és felújítás előtt
A kerékpártámaszok a függőfolyosó alatt,

esőtől védve kaptak helyet. Az udvar köze-
pére egy előnevelt, koros somfa került, amely
vonzza az énekesmadarakat. A lakók a kivi-
telezést saját maguk végezték és a felújítás
óta rendszeresen használják az udvart, ami
kedvelt helye a beszélgetéseknek. A növény-
tartókban paradicsomot és fűszernövényeket
is termesztenek.

GARAY UTCA 42.
Forrás: 1 millió Ft (Zöldövezet program - 500.000Ft, önrész szakmunkában és anyagban - 500.000 Ft)
Tervező: Varsányi Ádám és a ház lakói
Átadás: 2016
Az 1899-ben eklektikus stílusban épült
Paulheim-Weninger palota ma egy 4 szintes
12 lakásos társasház. A 70 m2 mélyárnyékos
burkolt udvart két oldalról a ház belső homlok-
zata, másik két oldalról tűzfalak határolják. Az
udvarteret tovább szűkíti az utólagosan beépített
lift. Az udvarról 4 bejárat nyílik, az egyikben föld-
szinti helyiségben található a házban élő erdész
úr fafaragó műhelye. A ház építészeti nívójához
illeszkedő új zöldudvar kialakítása volt a cél,
ami teret adhat a ház közösségi programjainak.
A látványos és dekoratív alaprajzi elrendezés
kiemelten fontos volt. A markáns burkolatminta
és a térfalakhoz illesztett, ülőfelületekkel kombi-
nált emelt ágyások alkotják a koncepció alapját.
A ház lakóközössége önkéntes alapon végezte
84. fotó: Közösségi esemény az udvarban
85. és 86. fotó: Az udvar felújítás előtt és után
az összes építési munkát: 40 m2 burkola-

tot fektettek, támfalakat falaztak és 30 m2
zöldfelületet alakítottak ki. Páfrányfenyő,
árnyékliliomok, vadszőlő és pajzsikák a jel-
lemző növények. Az építési folyamat által
a ház közössége megerősödött. Az udvart
rendszeresen használják saját közösségi
eseményekre, de évente több alkalommal
a tágabb közösség számra is megnyitják.

DEMBINSZKY UTCA 33.
Forrás: 1,4 millió Ft (Zöldövezet program - 700.000 Ft, önrész szakmunkában 700.000 Ft)
Tervező: lakóközösség
Átadás: 2014
Az 1899-ben épült eklektikus 4 szintes
sarokház a földszinti helyiségeiben az utca felé
üzletek vannak, az udvar felé lakások nyílnak.
Az udvar nem alápincézett, eredetileg keramit
burkolatú volt. Az udvar fokoztosan fejlődött
kertté. Először a burkolatra épített emelt ágyá-
sokban kapott helyet a növényzet. Később, az
ágyások műszaki állapotának romlásával a ház
lakói egy közösségi udvarkertet álmodtak, ahol
beszélgetni, pihenni, olvasni lehet. A keramit
burkolat felszedésével számos lehetőség nyílt
a kert fejlesztésére. Az új udvarkert alapvetően
három kertrészből áll: a kapuhoz közelebbi
kertrészben intezív növénytelepítés, ülőfelülettel
kombinált magaságyás és egy kerti tipegőös-
vény kapott helyet. A kert középső tratktusában
87. fotó: Kertrészlet olvasósarokkal
88. és 89. fotó: Az udvar felújítottan és felújítás előtt
gyepfelület van. A kert hátsó traktusában,

intenzíven növényesített környezetben egy
emelt faterasz és magas ágyás található.
A fateraszon pad és asztal, valamint egy
könyvszekrény kapott helyet. Az emelt
ágyásban veteményeskertet alakítottak
ki. A ház lakói rendszeresen látogatják az
udvarkertet, különleges alkalmakkor kert-
mozivá vagy koncertkertté varázsolják.

90. fotó: Árnyas udvarkert padokkal
KÜLSŐ SZEREPLŐK ÉS ESZKÖZÖK

A társasházi közösségek korlátozott humán és pénzügyi erőforrásokkal rendelkeznek, ezért külső segítség nélkül csak
kevés ház vág bele az udvartér fejlesztésének soklépcsős folyamatába. A megvalósult jó példák azt mutatják, hogy a
közösség, az önkormányzati és a magánszektor partnerségével az udvarterek magas színvonalon újulhatnak meg. A külső
partnerek pályázati programokon vagy szponzoráción keresztül anyagi támogatást, eszközöket vagy szaktudást tudnak
biztosítani.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZEREPVÁLLALÁSA
A fővárosi és a kerületi önkormányzatok kulcsfontosságú szereplői az udvarfelújításoknak. A települési értékvédelem és
zöldfelületfejlesztés átfogó települési céljainak megvalósításához hozzájárulnak az udvarzöldítési akciók. Az önkormány-
zat többféleképpen válhat a társasházi udvarzöldítés partnerévé. A jelenlegi gyakorlat szerint egyes önkormányzatok a
pályázati programokon keresztül anyagi támogatást nyújtanak az udvarfelújítás, udvarzöldítés megvalósítására. Ezek a
programok legtöbbször értékvédelmi alapokból és környezetvédelmi alapokból kapják a finanszírozást.
A Fővárosban több sikeres udvarzöldítési program fut. A XIII. kerületi udvarzöldítési pályázat erőssége, hogy két-
fordulós: az első és a második forduló között a pályázók az önkormányzat által biztosított tájépítész mentort kapnak, akik
közösségi tervezésen keresztül segítenek körvonalazni az új udvar funkcióit és formáját. A IX. kerület Zöld Udvar pályá-
zat a ferencvárosi meglévő udvarkertek felújítására vagy újak létesítésére szolgál. A pályázat utófinanszírozású, a minimum
és maximum keretösszege meghatározott. Önrész minden esetben kötelező. A Palotanegyed belső udvar program
2008-ban a Rév8 Zrt. által vezetett, a Palotanegyed rehabilitációjának egyik alprogramjaként indult el, amely során számos
bérház udvara újult meg, lett zöldebb. A programot tájépítészek irányításával a lakókkal közösen hajtották végre. Az I. és a II.
kerület, illetve a Főváros Környezetvédelmi alapja is adott már támogatást közösségi udvarmegújításra. Az önkormányzatok
számára fontos eszköz az elővásárlási jog olyan belső épületrészekre, amelyek bontásával tágas, élhető belső udvarterek
és világosabb, komfortosabb házak jönnek létre.
Bécs város önkormányzata 30 éve viszi a magántulajdonú társasházi tetők, homlokzatok és udvarok meg-
újítását és zöldítését célzó programot. Eddig 2400 ház kapott támogatást. A bécsi pályázati program a költségek 75
%-át, maximum 2200 euro költségig fedezi. Fontos, hogy a pályázatot tulajdonos és bérlő egyaránt beadhatja. A pályázat
utófinanszírozásos és a pályázónak 5 évig vállalnia kell a növényzet fenntartását. Ha ezt nem teszi meg, az visszafizetési
kötelezettséggel jár. A pályázat kiírója szakmai felügyeletet nem vállal a projektek fölött, szakmai segítséget nem, de anyagi
támogatást nyújt.
Az önkormányzat nemcsak a projektek finaszírozásával, hanem egyéb ösztönzőkkel is támogathatja az udvarzöldítő
közösségeket. Rendezvények szervezésével, figyelemfelhívó, oktató, tájékoztató programok segítségével elősegítheti a
projektek alakulását. Mintaprogramot, útmutatót dolgozhat ki, amelyet széles körben eljuttat a lakosokhoz.
Budapesten ezzel szemben számos szakmai segítséget nyújtó dokumentum elérhető. A jelenlegi pályá-
zati lehetőségek és szakmai dokumentumok azonban nehezen jutnak el a társasházi közösségekhez. Szélesebb
körben és közérthetően kell biztosítani ezek elérhetőségét, az átláthatóságot és a megfelelő kommunikációt. Ehhez
a megfelelő szervezeti kapacitás kiépítése legalább olyan fontos, mint az eszközök és finanszírozási modellek meg-
újítása. A pályázati források felhasználását technikai asszisztenciával, tanácsadással szükséges segíteni. A Fővárosi
Környezetvédelmi Alapon belül időszerű lenne egy zöldfelületi fejlesztésekre és felújításokra költhető elkülönített Zöld
Alap. A társasházi udvarkertek létesítésére mind a fővárosnak, mind a kerületeknek önálló udvarzöldítési programot
szükséges összeállítania.
A Főváros a pályázati program elindítása és érzékenyítő programok, kiadványok megvalósítása mellett a legtöbbet
egy mintaprojekt végrehajtásával tehet. Egy hátrányos helyzetű udvar felújítása során a pályázati program és az egyéb
ösztönzők is bemutathatók, formálhatók. A mintaudvar látogathatóvá tételével ismertetésével a program széles körben
terjeszthető. A már futó TÉR_KÖZ program egyik alprogramjaként méltó helyet kaphat az udvarzöldítés ügye.
Az udvarmegújítás és a közösségépítés ügyét együttesen szolgálják az udvarra és a gangra szervezett rendezvények,
koncertek, kiállítások, filmvetítések, piknikek, bolhapiacok stb. Az önkormányzat maga is felvállalhatja ezen rendezvé-
nyek szervezését, lebonyolítását, amelyhez civil szervezetek és piaci szereplők is szívesen csatlakoznak.

Kézikönyvek, útmutatók
A települési önkormányzatok, szakemberek bevonásával számos, a környezetünk alakítására vonatkozó kézikönyvet, illetve
útmutatót készítenek. Ezek célja a környezet alakításával foglalkozó szakemberek, beruházók és a lakosság tájékoztatása.
A Főváros 2017-ben készítette el Budapest településképi arculati kézikönyvét és végrehajtásáról szóló rendeletét
(1319/2017. (IX. 29.) Főv. Kgy. határozata és 30/2017 (IX. 29.) Önk. rendeletet). Ezek a dokumentumok környezetünk minő-
ségi alakítására (pl. épületek homlokzatának színezése, anyaga, stb.) adnak kötelezően betartandó követelményeket, illetve
szakmailag támogatott ajánlásokat. A kötelező településképi kézikönyv mellett a főváros további tematikus kézikönyvekkel
is rendelkezik. A belső udvarok megújításának kapcsán érdemes megtekinteni a Historikus városi szövet megújításá-
nak kézikönyvét, amelynek célja a budapesti történeti városszövet és épületállomány értékőrző, energetikai fejlesztéseivel
kapcsolatos ismeretanyag átadása, valamint az épületfelújítások során alkalmazandó szakszerű és jövőbe mutató beavatko-
zási javaslatok bemutatása, ösztönzése. Az épületek megújításához ad még segítséget az Ablakfelújítási Kalauz, amely
elsősorban a történeti ablakok megőrzési és korszerűsítési lehetőségeit mutatja be röviden. A szabadterek megújításához a
Zöldinfrastruktúra füzetek adnak bővebb tájékoztatást. A kiadványok bemutatják a zöldinfrastruktúra fejlesztések komplex
eszközrendszerét a hazai és nemzetközi jó gyakorlatok révén. Az általános alapelveken és a jó példákon túl tartalmazzák
a megvalósítás különböző lehetőségeit, továbbá ezek műszaki és növényélettani feltételeit, korlátait. A kiadványsorozat a
városökológiai alapismeretektől a zöldfelületek ökoszisztéma szolgáltatásán át a csapadékvíz-gazdálkodás ökologikus rend-
szeréig minden fontosabb tématerületet felölel.
Az elérhető fővárosi és kerületi kézikönyvek ajánlásait figyelembe vettük. A tematikus kiadványok részletesebb útmutatást,
javaslatokat tartalmaznak, illetve a kerületi dokumentumok a helyi adottságokhoz igazodó részleteket is megfogalmaznak. A
kézikönyvek és útmutatók megtekinthetők az önkormányzatok honlapján (pl. www.budapest.hu portálon), valamint nyom-
tatásban az ügyfélszolgálati irodákon. Belső udvart és épületet érintő építési beavatkozás előtt mindenképpen szükséges
tájékozódni a fővárosi és az illetékes kerületi önkormányzatok vonatkozó dokumentumainak a tartalmáról és a tervezés, vala-
mint kivitelezés során figyelembe venni azok vonatkozó megállapításait.
91. fotó: Tanulmányúton a Budapest Főváros Önkormányzata Bécsben, egy helyi példa megtekintése

PIACI SZEREPLŐK SZEREPVÁLLALÁSA
A piaci szereplők közül jó néhány bank támogat udvar- és belső homlokzat felújítást. A bankokon kívül áruház-
láncok és más nagyvállalatok hirdetnek udvarzöldítési pályázatot, a társadalmi szerepvállalási programjuk és a
környezeti kompenzációs programjuk elemeként. Az egyik legsikeresebb a Zöldövezet program volt, ami fennál-
lásának több, mint egy évtizede alatt nemcsak pénzügyi támogatást, de szakmai mentorálást, segítségnyújtást
is biztosított a közösségek részére. A nagy vállalatokon túl az udvarzöldítés hasznát közvetlenül élvező földszinti
üzlettulajdonosok is potenciális partnerek az udvarkert kialakításában.
92. fotó: A földszinten üzemelő kávézó újította fel az udvart

CIVIL SZERVEZETEK BEVONÁSA
A formális civil szervezetek és civil szerveződések a közösségépítés, a motiválás és tájékoztatás terén sokat
tehetnek az udvarzöldítés előremozdítására. A Kortárs Építészeti Központ Budapest 100 programja kiváló
érzékenyítő rendezvény, ahol a látogatók számos bérházat és udvart is megismerhetnek. A Medence Csoport
által szervezett Nyitott Udvar rendezvényen kulturális programok mellett ismerhető meg a bérház udvara, élete.
A Gang csapat közösségi kertépítései nemcsak az adott ház lakóinak, hanem a tágabb fővárosi közösségnek
is jó példát mutat.
93. fotó: Kórusok éjszakája egy felújított zöldudvarban

94. fotó: Növényekben gazdag udvarkert az V. kerületben
FÜGGELÉK

IRODALOMJEGYZÉK
▪▪Bitó János: Lakóépületek tervezése (BMGE, 2013)
▪▪Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciója (BFVT, 2017)
▪▪Dr. Galántai Miklós - Tóth Imre: Hová, mit ültessünk? (Mezőgazdasági Kiadó, 1990)
▪▪Foltányi Zsuzsa (szerk.): Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? Kézikönyv jól működő közösségi terek létrehozásához
(Ökotárs Alapítvány, 2005)
▪▪Historikus városi szövet megújítása - Történeti épületállomány értékőrző, energetikai fejleszté-se - Kezelési kézikönyv
(1007/2016. (VI. 8.) Főv. Kgy. határozattal jóváhagyott dokumentum)
▪▪Körner Zsuzsa: Városias beépítési formák, bérház- és lakástípusok (Terc Kiadó, 2010)
▪▪Közterületi Sorfák Jegyzéke (Magyar Díszkertészek Szövetsége, 2014)
▪▪Meggyesi Tamás: Városépítészeti alaktan (Terc Kiadó, 2009)
▪▪Nagy Béla: A település, az épített világ (B+V Lap- és Könyvkiadó Kft., 2005)
▪▪Örökségkalauz - Örökségvédelmen alapuló közösségfejlesztéshez (http://terkoz.budapest.hu/wp-content/
uploads/2018/04/320.pdf)
▪▪Patkós István - Kovács Eszter: Az évelő dísznövények felhasználása (Szerzői kiadás, 2018)
▪▪Rob Krier: Urban Space (Academy Editions, London, 1979)
▪▪Schmidt Gábor (szerk): Növények a kertépítészetben (Mezőgazda Kiadó, 2003)
▪▪TÉR_KÖZ Budapest: Navigátor - Kézikönyv a társadalmi bevonáshoz
▪▪TÉR_KÖZ Budapest: Példatár - Jó gyakorlatok a társadalmi bevonásra
▪▪Zöldinfrastruktúra füzetek 1. Vízáteresztő burkolatok (2016)
▪▪Zöldinfrastruktúra füzetek 2. Zöldhomlokzatok (2016)
▪▪Zöldinfrastruktúra füzetek 3. Vízérzékeny tervezés a városi szabadtereken (2017)
▪▪Zöldinfrastruktúra füzetek 4. Városi fák és közművek kapcsolata (2018)
▪▪Zsohár Csaba - Zsohárné Ambrus Mária: Évelő dísznövények (Botanika Kft. 2001)

VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE
▪▪2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról
▪▪253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről
▪▪54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (röviden: OTSZ)
▪▪Kerületi fásszárú növények védelmét szolgáló rendeletek (pl. 1/2013. (I. 22.) XIII. kerületi önkormányzati rendelet vagy
19/2018. (VI. 29.) XI.ÖK rendelet)
▪▪Kerületi Településképi Arculati Kézikönyvek

ÁBRÁK FORRÁSA
1. ábra: Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., 2015
5. ábra: Bitó János Lakóépületek tervezése (2013), 5.1. ábra alapján Lépték-Terv Kft.
6. ábra: Bitó János Lakóépületek tervezése (2013), 5.6. ábra alapján Lépték-Terv Kft.
7. ábra: G. Korompay Judit DLA
11. ábra: Gulyás Viktor Soma, Lépték-Terv Kft.
13. ábra: Kauker Szilvia, Erdős Zoltán
14. ábra: Kauker Szilvia, Erdős Zoltán

FOTÓK FORRÁSA
1. fotó: Stefanics Beáta 48. fotó: Gallé Andrea
2. fotó: Bezzeg Gyula 49. fotó: Bakó Krisztián
3. fotó: Bezzeg Gyula 50. fotó: Stefanics Beáta
4. fotó: Bezzeg Gyula 51. fotó: Jennifer Hofer
5. fotó: Bezzeg Gyula 52. fotó: Jánoss-Gaál Anna Eszter
6. fotó: Bezzeg Gyula 53. fotó: G. Korompay Judit DLA
7. fotó: G. Korompay Judit DLA 54. fotó: Bezzeg Gyula
8. fotó: Báthoryné Nagy Ildikó Réka PhD 55. fotó: Bezzeg Gyula
9. fotó: Bezzeg Gyula 56. fotó: Bezzeg Gyula
10. fotó: Bezzeg Gyula 57. fotó: Báthoryné Nagy Ildikó Réka PhD
12. fotó: Bezzeg Gyula 59. fotó: Bulcsu Tamás
14. fotó: Bezzeg Gyula 61. fotó: Moraru Beatrice Vivien
15. fotó: Gallé Andrea 62. fotó: Bezzeg Gyula
17. fotó: Báthory Gábor 64. fotó: Bezzeg Gyula
19. fotó: Varsányi Ádám 66. fotó: Playground Markings Direct
20. fotó: Budapest Főváros Levéltára: 67. fotó: Stefanics Beáta
HU BFL XV.17.b.311 15044 68. fotó: Bezzeg Gyula
21. fotó: Varsányi Ádám 69. fotó: Stefanics Beáta
22. fotó: Perényi László 70. fotó: Stefanics Beáta
23. fotó: Báthory Gábor 71. fotó: Bezzeg Gyula
24. fotó: Bezzeg Gyula 72. fotó: Stefanics Beáta
27. fotó: Neopaint Works 75. fotó: Osztolykán Tekla
28. fotó: Neopaint Works 76. fotó: Bezzeg Gyula
29. fotó: Neopaint Works 77. fotó: Bezzeg Gyula
31. fotó: Báthoryné Nagy Ildikó Réka PhD 79. fotó: Perényi László
32. fotó: Bereczki Kati 80. fotó: Perényi László
33. fotó: Báthoryné Nagy Ildikó Réka PhD 81. fotó: Bezzeg Gyula
34. fotó: Bezzeg Gyula 82. fotó: Gallé Andrea
35. fotó: Marina Pla 83. fotó: Gallé Andrea
36. fotó: Stefanics Beáta 84. fotó: Varsányi Ádám
37. fotó: Bezzeg Gyula 85. fotó: Varsányi Ádám
38. fotó: Bezzeg Gyula 86. fotó: Varsányi Ádám
39. fotó: Bezzeg Gyula 87. fotó: Kiss Ida
40. fotó: Csizmadia Dóra 88. fotó: Kiss Ida
41. fotó: Bezzeg Gyula 89. fotó: Kiss Ida
43. fotó: Stefanics Beáta 91. fotó: Kóbori Dorottya
44. fotó: Báthoryné Nagy Ildikó Réka PhD 92. fotó: Stefanics Beáta
45. fotó: Bezzeg Gyula 93. fotó: Perényi László
47. fotó: Báthoryné Nagy Ildikó Réka PhD

IMPRESSZUM
Megbízó
Budapest Főváros Önkormányzat
1052 Budapest, Városház utca 9-11.
Szakmai irányító
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, Városépítési Főosztály
Mártonffy Miklós főosztályvezető, főépítész

Maczák Johanna osztályvezető, okl. építészmérnök
Deák Krisztina Erzsébet csoportvezető, okl. építészmérnök
Ledzényi Lilla okl. tájépítészmérnök
Molnár Beáta okl. tájépítészmérnök
Németh Annamária okl. tájépítészmérnök
Kiadó
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal
1052 Budapest, Városház utca 9-11.
web: www.budapest.hu
ISBN 978-963-9669-56-7 nyomtatott változat

ISBN 978-963-9669-57-4 digitális (pdf) változat
ISSN 2560-1237
Szerzők, közreműködők, szakmai lektorok

Felelős szerkesztő: Szakács Barnabás
Szerkesztők: Báthoryné Nagy Ildikó Réka PhD, Stefanics Beáta

Lépték-Terv Tájépítész Iroda Kft.
1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 15.
web: www.leptek.hu
Szerzők: Báthoryné Nagy Ildikó Réka PhD, G. Korompay Judit DLA, Teremy Viktória
Szent István Egyetem Településépítészeti Tanszék

Szakmai lektor: Dr. Jámbor Imre, tájépítész, egyetemi tanár

Dr. Schneller István, építész-urbanista, egyetemi tanár
Dr. Szabó Krisztina, okleveles kertészmérnök, egyetemi docens
Közreműködők: Gulyás Viktor Soma, Kóbori Dorottya, Moraru Beatrice Vivien, Perényi László, Civilek a Palotanegyedért Egyesület,
Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Gangvégek, avagy egyszer a körfolyosó is véget ér csoport, Neopaint Works, Ökotársa
Alapítvány, Újirány Csoport, tásasházi közösségek: Dembinszky utca 33, Garay utca 42, Gyulai Pál utca 12, Horánszky utca 1,
Lőrincpap tér 3, Pannónia utca 54.

2019

ZOLDINFRASTRUKTURA FUZETEK Belsoudvarok 20191018 Online

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

You might also like

ZOLDINFRASTRUKTURA FUZETEK Belsoudvarok 20191018 Online

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

ZOLDINFRASTRUKTURA FUZETEK Belsoudvarok 20191018 Online

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ZÖLDINFRASTRUKTÚRA FÜZETEK 5.

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 1

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK

2. fotó: Szent István körúti fa a belső udvarban

6 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

3. fotó: Raoul Wallenberg utcai társasház kertje

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 7

8 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 9

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 11

12 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

Növényzet belső udvaron,

4. ábra: A belső kerületekben található zárt udvarok és zöldfelületi ellátottságuk

BFVT adatszolgáltatása alapján, 2019

A növényzet arányát a térkép infravörös űrfelvételek alapján becsült értékekkel ábrázolja.

Az érték közelítő, eltérhet a tényleges növényzettől.

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 13

5. ábra: A pesti bérház kialakulása a 19. században

14 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 15

A tartós értéknövekedés lehetősége

7. fotó: Épületszárny bontása révén megújult épületek Ferencvárosban

16 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

közel 25 m magas tűzfal

A-A metszet A-A metszet

9. ábra: Meglévő állapot metszete 10. ábra: Javasolt állapot metszete

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 17

9. fotó: Teljesen burkolt udvar a VI. kerületben

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 19

10. fotó: Hercegprímás utcai négyosztatú zöldudvar

20 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

11. fotó: Október 6. utcai udvarkert változatos növényformákkal

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 21

A ház belső homlokzatainak függőfolyosóin vagy erkélyein növénytartókban kialakított

12. fotó: Lakók által fenntartott változatos balkonkert

22 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

A belső homlokzatok és függőfolyosók növényesítése által kialakuló udvartípus. Alapja

13. fotó: Eötvös utcai belső udvar

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 23

24 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 25

rét, jogait és kötelezettségeit, a közös költség viselés

26 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

15. fotó: Az udvarhasználat megvitatása

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 27

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 29

Környezeti és mikroklíma módosító hatások

30 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

17. fotó: Közösségi ültetés

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 31

Adottságok teljes körű figyelembe vétele és értékőrzés

18. fotó: Ülőfelülettel kombinált magaságyás és pihenőtér

32 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

Külső és belső kapcsolatok

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 33

34 BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA

BELVÁROSI BELSŐ UDVAROK MEGÚJÍTÁSA 35