36.

A köztársaság válsága
1. A hódítások társadalmi hatásai
- Kereskedelem megerősödése: egyesek bérbe vették a
szenátustól a földeket, melyért egy összegben fizettek az
államnak, de a lakóktól a bérleti díj többszörösét hajtották be
– le kellett mondaniuk a hivatalokról (lovagrend)
- Nagybirtokos arisztokrácia: állami vezető hivatalok
(magisztrátus) tagjai, szenátus tagjai – szenátori rend
- ager publicusból és saját földjeikből
latifundiumokat (nagybirtok) alakítottak ki – piacra
termeltek
- Nőtt a rabszolgamunka aránya
- Belterjes gazdálkodás elterjedése (szőlő, bor, olaj,
gyümölcs)
- Nagybirtokok versenyképesek, kisbirtokok
tönkrementek – nagybirtokosok felvásárolják
- Parasztság adja a hadsereg zömét, sokan tönkrementek és a
városokba költöztek – kialakul az új társadalmi réteg: a
plebs (föld és tulajdon nélküli római polgárjoggal
rendelkező lakosok)
- Megjelenik az ingyen gabona osztása a
nincsteleneknek – Panem et circenses
2. Tiberius Gracchus

- Parasztság régi állapotának visszaállítása

- Kr.e. 133, néptribunus: felújította a Licinius-
Sextius-féle földtörvény felújítása, a visszakerülő
földeket kisbirtokok formájában kiosztotta volna,
birtokokat eladni tilos, kártérítés a
nagybirtokosoknak
- Újra akarta választatni magát néptribunusnak –
zavargások törtek ki – 300 hívével együtt
megölték
3. Caius Gracchus
- Kr.e. 123, néptribunus, folytatni kívánta a reformokat,
lovagokra támaszkodott
- Új adóbérleti rendszert vezetett be
- Bíróságokon lovagok is ítélkezhettek
- Meg kívánta nyerni a tömegeket is
- Leszállította a gabona árát
- Karthagói kolónián földet ajánlott a
nincsteleneknek
- Római polgárjogot kívánt adni az itáliai
szövetségeseinek – szembekerül a plebsszel
- Ellenzői demagógiával (népámító) megnyerték a
tömeget
- Istenkáromlással vádolták meg, híveit lemészárolták,
maga pedig öngyilkos lett (Kr.e. 121)
- A legyilkoltak vagyonát a győztesek elkobozták
4. Polgárháborús helyzet

- Senatori rend – lovagrend

- Optimaták – néppárt
- Optimaták: köztársasági hagyományok,
régi szokások
- Néppárt: széles társadalmi bázis,
földosztás víziója
- Mindennapos utcai zavargások, külső
támadások a Kr.e. II. század végén
(gallok, mumídiaiak)
 37. Út az egyeduralom felé
1. Marius reformja
- Hadsereg gondjait nem oldotta meg a Gracchusok reformja (vagyonbeosztás alapján toboroznak)
- A katonák önmagukat fegyverezték fel
- Vagyonvesztett parasztok nem voltak kötelezhetőek katonáskodni – csökkent a hadsereg létszáma
- Trónviszály Numídiában (Jugurta)
- Mariust (consul) bízták meg a megoldással – legyőzte Jugurtát (Kr.e. 105)
- Katonai reformot hajtott végre
- Zsoldoshadsereg (vagyontalanok is jelentkezhettek)
- 16 évig szolgálnak zsoldért és ellátásért
- Veteránként földet kapnak a colóniákon
- Bevezette a rendszeres kiképzést, egységesítette a fegyverzetet, átalakította a csapategységeket
(légió) – megkülönböztető jelzéseket kaptak
- Többször megválasztották consullá
- Teutonok és kimberek elleni harcban (Kr.e. 113 – 101) jól vizsgázott a reform
- Zsoldoshadsereg hátránya: a vezére önálló politikát folytathatott
2. A szövetséges háború (Kr.e. 91 – 89)
- Lívius Drusus: római polgárjog a szövetségeseknek – meggyilkolják ( Kr.e. 91) – háború – egységes Itália
3. A polgárháború és Sulla diktatúrája
- Pontus királya (VI. Mithridatész, Kr.e. 121 – 63) támadta Asia provinciát
- Szenátori párt Sullát bízta meg a hadjárat vezetésével
- Amint elhagyta Rómát leváltották a néppártiak és Máriust bízták meg Róma vezetésével – Sulla Róma ellen
vonult – vérfürdő (Kr.e. 88)
- Elvonult keletre és legyőzte a pontusiakat – eközben Marius visszatért – legyilkoltatta a senátori rend több tagját
- Sulla békét kötött a pontusi uralkodóval – Sulla hazatért (Kr.e. 83)
- Korlátlan időre diktátorrá választatta magát – proscriptio (feketelista)
- Veteránjait az elkobzott földeken tömegesen letelepítette, felszabadított rabszolgákat is letelepített
- Szenatus létszámát 600 főre emelte és saját híveit ültette a székekbe
- Diktatúrát gyakorolt a köztársaság és a senatori rend védelmében
- Kr.e. 79-ben lemondott a hatalomról
- Tanulság: a hadvezér hogyan döntheti meg a köztársaságot
4. Rabszolgafelkelések
- Rabszolga helyzete értékétől függött („beszélő szerszám”)
- Kézművesek, földművesek, bányászok, hajósok, gladiátorok
- Szicíliai rabszolgafelkelések: Kr.e. 136 – 132, Kr.e. 104 – 101
5. Spartacus
- Kr.e. 73 – 71 (Capua-i gladiátoriskola)
- Crassus (Sulla alvezére), Pompeius (Sulla alvezére) – megbízást kaptak a felkelés leverésére
 38. Julius Caesar diktatúrája
1. Az első triumvirátus
- Spartacust leverték, Pompeius és Crassus ellenségek lettek
- Problémák: IV. Mitridatész leverése, kalózkodás felszámolása keleten
- Pompeius (Kr.e. 106 – 48) népszerű lett (megoldotta a problémákat Kr.e. 74 – 64)
- Hazatérve elbocsátotta hadseregét, népszerűsége a szenátus megrémítette (nem adtak földet veteránjainak)
- Pompeius szövetkezett a néppárttal (Julius Caesar)
- Caesar népszerű lett (cirkuszi játékok) – eladósodott – megszerezte Hispánia egyik helytartóságát
- Caesar (Kr.e. 100 – 44): kibékítette Pompeiust és Crassust – szövetség a szenátus ellen (Kr.e. 60)
- I. triumvirátus (3 férfi szövetsége): hatalom és a tisztségek megszerzése
- Consul lett (Kr.e. 59): földet adott Pompeius veteránjainak
- Következő években a másik két triumvir is consul lett
- Crassus Syriában, Caesar Galliában, Pompeius Hispániában lett helytartó
- Crassus elesett keleten (Kr.e. 53) a parthusok ellen
2. Caesar útja a hatalomhoz
- Triumvirátus megszűnt, Pompeius a szenátus mellé állt (félelem és féltékenység)
- Caesar gallia nagy részét elfoglalta (Kr.e. 58 – 51) – újjászervezte a provinciát – hadizsákmány, hű hadsereg
- Szenátus hazarendelte (Kr.e. 49) – Rubicon folyón átkelés – polgárháború (Alea iacta est!)
- Bevonult Rómába, Pompeius seregeit szétverte (Kr.e. 48. Pharszalosz) – Pompeiust Egyiptomban megölték
- Caesar bevonult Egyiptomba (VII. Kleopátra)
- Zela (Kr.e. 47): győzelem pontusi király felett – Veni, vidi, vici!
3. Caesar egyeduralma
- Örökös diktátorrá választatta magát (tisztségek halmozása)
- Földosztás
- Veteránok letelepítése (csökkenti a plebset)
- Értékálló aranypénz veretése
- Polgárjog adományozása a provinciáknak
- Szenátus létszámát 900 főre emeli (provinciabeli előkelők is)
- Javított a naptáron (Julián-naptár) – napév, szökőév bevezetése
- Népszerű a plebs és a lovagok körében
- Köztársaságpárti összeesküvés a diktatúra ellen (Kr.e. 44. március 15.) – Brutus és Cassius
- Polgárháború
 39. Augustus egyeduralma – a principátus
1. A második triumvirátus
- Antonius, Lepidus, Octavianus
- Szövetség: II. triumvirátus (Kr.e. 43)
- Legyőzik Caesar gyilkosait: Kr.e. 42. Philippi
- Antonius (keleti területek és Alexandria), Octavianus (nyugati területek), Lepidus (Afrika)
2. Octavianus hatalomra jutása
- Lepidus háttérbe szorul, Antonius és Octavianus szembefordul egymással a hatalom érdekében
- Octavianus lejáratta Antoniust, magát népszerűvé tette Rómában
- Kr.e. 31-ben (Actium-i csata) Octavianus legyőzi Antoniust – Egyiptomban öngyilkos lesz
- Egyiptom provincia lesz (Kr.e. 30) – Octavianus ellenőrzése alatt – gabonaellátás
3. Augustus egyeduralma – a principátus
- Látszólag lemondott az egyeduralomról, éltette a köztársaságot – hadseregre támaszkodva birtokolta a hatalmat
- Megmaradtak a köztársaság intézményei és tisztségei, legfontosabbakat kezében tartotta (consul, néptribunus,
censor, pontifex maximus)
- Augustus név elfogadása a szenátustól és a néptől, princeps (principátus)
- Augustustól függő új hivatalok: testőrgárda (praetorianusok)
- Régi köztársasági hagyományok felélesztése
- Belső nyugalom megteremtése, Pax Romana, limes kialakítása (Eufrátesz, Duna, Rajna) – Pannónia meghódítása
(Kr.e. 9)
 40. A császárság első századai
1. A Julius-Claudius-dinasztia (Kr.u. 14 – 68)
- A császárok életükben kijelölték utódaikat (vérszerinti, adoptáció)
- Dinasztiák
- Tiberius (Kr.u. 14 – 37)
- Nem tisztelte a köztársasági hagyományokat
- Felségárulási perek
- Capri szigetére vonult, rendeletekkel uralkodott
- Caligula (Kr.u. 37 – 41) rémuralma
- Testőrgárda ölte meg
- Claudius (Kr.u. 41 – 54)
- Császári közigazgatás kialakítása (fizetett hivatalnokrendszer)
- Császári kincstár (fiscus)
- Új provinciák: Britannia, Júdea, Mauretánia
- Nero (Kr.u.54 – 68)
- Véres kezű, őrült uralkodó – katonai lázadás vetett véget uralmának
- Tisztogatás csak a vezető réteget érintették, a birodalomban nyugalom volt
- Provinciák átvették a római műveltséget, latin nyelvet – romanizáció (Hispánia, Gallia)
2. A Flaviusok (Kr.u. 69 – 96)
- Rövid polgárháborús időszak
- Légiók harca egymás ellen (júdeai légió)
- Vespasianus (69 – 79)
- Újjáépíti Rómát
- Helyreállítja a belső rendet
- Visszatér Augustus politikájához és együtt működik a senátussal
- Provinciák tagjai is beléphettek a hadseregbe – Júdeai felkelés (66 – 70), templom lerombolása
- Titus (79 – 81)
- Leveri a júdeai felkelést
- Domitianus (81 – 96)
- Nyílt egyeduralom – megbuktatták
3. Az Antoniusok, a jó császárok százada (Kr.u. 96 – 192)
- Traianus (98 – 117)
- Visszaveri a Parthus Birodalmat – Mezopotámia provincia, Armenia provincia
- Dákok visszaverése Pannónia térségében (Decebál) – Dacia provincia (107)
- Hadrianus (117 – 138)
- Mezopotámia és Armenia feladása – békekötés a parthusokkal
- Limesek kiépítése (őrtornyok, árkok, erődök)
- Bar-Kochba lázadása (132 – 135) – Palesztina provincia, zsidókat kitiltják Jeruzsálemből (diaszpóra)
- Egységes császári közigazgatás, köztársasági hivatalok megszűnnek, szenátus csak Rómában intézkedik
- Antonius Pius (138 – 161)
- Diplomáciai kapcsolat Kínával
- Marcus Aurelius (161 – 180)
- Külső támadások: germán törzsek (markomannok, kvádok) – Pannónia hadszíntér lett
- Parthusok támadása keleten – pestis megjelenése
- Commodus (180 – 192)
- Erőszakos, önkényuralom – katonai lázadás vet véget
 41. Virágzás és válság. A Római Birodalom gazdasága
1. Virágzó gazdaság
- Mezőgazdaságban megjelent a belterjes gazdálkodás (szőlő, gyümölcs)
- Kereskedelem fellendült: gabona Egyiptomból, fémek Ibériából – pénzérmék fémekből
- Pénzváltók megjelenése, kölcsön kamatra (usura)
- Banki tevékenység megjelenése (betét, átutalások)
2. A romanizáció (asszimiláció)
- Római civilizáció kiépülése: utak, csatorna, vízvezeték, amfiteátrumok
- Római polgárok betelepülése a provinciákba, légiós táborok – római jogrendszer
- Latin a közvetítő nyelv, szokások, kultúra – jólét
- Népek gazdagították, változtatták a római kultúrát
3. A Severusok (Kr.u. 193 – 235)
- Polgárháború után Septimus Severus (193 – 211) Pannónia helytartója lett a császár
- Hadsereg fenntartása adóemelést igényelt: kincstár megtelt, de elégedetlenség lett
- Császári magánbirtokok leválasztása az államitól
- Katonák kiváltságokat kaptak – társadalmi elkülönülésük
- Caracalla (211 – 217):
- Római polgárjog kiterjesztése minden szabad polgárra (nőtt a hadseregben a provinciabeliek száma,
állami bevételek növelése az örökösödési adó révén)
4. A katonacsászárok kora (Kr.u. 235 – 284)
- Germán és perzsa támadások (Szaszanida Birodalom)
- Uralkodók gyorsan váltották egymást
- Aureliánus (270 – 275)
- Megnövelte a hadsereg létszámát
- Feladja Dacia provinciát – limes a Duna
- Róma városát fallal vette körül
- Keleti napkultusz bevezetése (próbálkozás)
5. A gazdaság válsága
- Csökkenő népszaporulat (gyermek jelentősége csökkent, férfi meddőség)
- Kevés gabona termett – romló ellátás
- Csökken a rabszolgák száma (növekszik az áruk) – földeket (latifundiumok) szabad bérlőknek adják ki
(colonusok)
- Piacra kerülő árú mennyisége csökken (colonusok felélik)
- Házas rabszolgák (servus casatus): nagybirtokon dolgozó és földet bérlő rabszolga
- Ipar és a kereskedelem a provinciákban fejlődött
- Luxuscikkek: borostyán, selyem, tömjén – fizetés arannyal – nemesfém kiáramlás
- Belső kereskedelem beszűkül – provinciák és Itália gazdasági fejlettsége kiegyenlítődik – összetartozás érzése
lazul
- Túlsúlyba kerülnek a házas rabszolgák és a colonusok
- Városok hanyatlanak – adóbevétel csökken – fejlesztések elmaradnak
- Megjelenik az önellátás – aláássa a központi hatalom tekintélyét
Olvasmány: A hamuba zárt múlt: Pompeji
 42. Élet a Római Birodalomban: lakóhelyek és utak
1. Lakásviszonyok
- Kifelé zárt épület a római lakóház
- Fedetlen udvar (átrium), kis medence, házi oltár – innen
nyíltak a többi helységek
- Idővel a hátsó rész oszlopfős lett, esetleg tornácos
(pertistylium)
- Lakóhely nagysága, díszítése, stb. az anyagiaktól függött –
jómódúak a kertvárosban villákban, a szegényebbek
bérházakban laktak – sikátorok választották el őket
- Bérházak belmagassága alacsony volt, folyóvíz és csatorna
ritka – tűzvész a faépítésű részek miatt
2. A közművek – a római vízvezetékek

- Csatornahidak (aquaeductus), min. 0,5%-

os lejtés kellett – 14 vezeték Rómába
- Közkutak, nyilvános vécék, közfürdők,
csatornák
3. Róma érhálózata – az utak
- Birodalom egységének biztosítása, légiók
gyors mozgása, közigazgatás működése,
kereskedelem lebonyolítása
- Mérföldkövek (milliarium)
- Útba igazító segédeszközök (itinerarium):
ilyen ma pl. térképek reklámokkal
- útvonal leírása két pont között
távolságokkal és szálláshelyekkel
- elsőnél bővebb kiegészítő
információkkal
- útvonal képi ábrázolása
(szálláshelyekkel, távolsággal, látnivalókkal)