Iskolai megelőzési programok

Kivételes tehetségűek pedagógiája

Kiket sorolhatunk a különleges tehetségűek kategóriájába?
 Sokféle meghatározás létezik erre, ez is azt mutatja, hogy egy komplex jelenségről van
szó.
 Az egyik legnépszerűbb definíció, Maland definíciója. Szerinte ezek a gyerekek
kiemelkedő adottságuknak köszönhetően magas szintű teljesítményre képesek, és
ennek megfelelően kiváló eredményeket is produkálhatnak, elsősorban a következő
területeken:
 generikus intellektuális képességek,
 speciális elméleti fogékonyság,
 alkotó gondolkodás,
 vezetői képességek,
 vizuális és egyéb művészetek,
 pszichomotoros képességek
Sternberg és Zhang is a meghatározó tényezőket kutatták, ezt egy ötszögletű ábra
felrajzolásával látták a legmegfelelőbben megjeleníthetőnek. Az ábra öt eleme a követkő
elemeket tartalmazza:
 kiválóság: az adott gyermek bizonyos tulajdonságait tekintve felülmúlja
kortársait;
 ritkaság: magas szinten rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyek kortársai
körében ritkán fordulnak elő;
 produktivitás: olyan jellemzők, amelyek kiemelik őt az átlagból, és valamiféle
hasznot hajtó teljesítményre is képessé teszik;
 demonstrálhatóság: a tehetséget meghatározó tulajdonságok mérhetők és
értékelhetők;
 érték: a magas szintű teljesítmény olyan területeken jelentkezik, amelyek a
társadalom számára pozitív értéket képviselnek.
Renzulli (1994) az iskola–társak–család háromszögén belül a motiváció–kreativitás–kivételes
képességek halmazai által alkotott közös részhalmazt tekinti a tehetség területének. Mönks
belehelyezi Renzulli háromkarikás modelljét abba a szociális mezőbe, amelyben él a tehetség:
család, iskola, kortársak.

2
Hogyan alakul vagy alakulhat ki valakiben a tehetség?
 Rengeteg vita folyik arról, hogy a különleges tehetség az egy veleszületett jelenség-e,
vagy valamiképpen szerephez jutnak benne családi és egyéb környezeti tényezők. A
témával foglalkozók többsége arra jutott, hogy mindkettőnek szerepe van benne.
 A családnak ebben a folyamatban nagy szerepe lehet, vannak olyan feltevések,
amelyek azt állítják, hogy nagy jelentősége van e téren a gyermek családon belüli
pozíciójának; a megfigyelések szerint ugyanis sokkal nagyobb a valószínűsége annak,
hogy a család elsőszülött gyermeke lesz különlegesen tehetséges, mint hogy
ugyanannak a családnak a második, esetleg sokadik gyermeke.
 Ezenkívül a tanulói környezetnek is nagy szerepe van.
Milyenek a tehetséges gyerekek?
Nyolc jellemző tulajdonság van, amely a tehetséges gyerekekben megtalálható, persze nem
ugyanabban az arányban:
 intellektuális fölény,
 szociális fölény,
 önelégültség,
 gyakorlottság,
 mások felől érkező tisztelet,
 szociális nyomás,
 idegenség,
 konformitásérzés.
Miért nehéz a nagyon tehetséges gyerekeket tanítani?
 Sok esetben valóban nem könnyű a tehetséges gyerekekkel együttműködni az
iskolában. Különösen nehéznek mondják ezt a kisiskolások esetében, az általános
iskola alsóbb osztályaiban. Ha ugyanis a pedagógusok ugyanannyit követelnek tőlük,
mint amennyit az átlagtól, akkor ezek a gyerekek rendszeresen alul teljesítenek,
könnyen elvezethet a tehetséges gyerekek elszürküléséhez.
 A szakirodalom mindenképpen a tehetséges gyerekekkel való külön foglalkozások
szükségességét hangsúlyozza. Ha nem sikerül őket külön speciális iskolákban vagy
osztályokban tanítani, akkor legalább napi kétórányi, teljesen egyénre szabott, külön
foglalkozást kell számukra biztosítani.
 Vannak országok pl. Spanyolország, Törökország, ahol a nagyon tehetséges
gyermekeket is a speciális igényű tanulók közé sorolják.

3
A tehetségfejlesztés módjai
 Herskovits szerint a tehetséggondozásnak a következő főbb útjai ismertek:
 1. Gyorsítás, léptetés (a tehetségesek egy tanév alatt több tanév anyagát végzik
el).
 2. Elkülönítés, szegregáció (a tehetségeseket kiválogatják, és külön iskolában
tanulnak). Mindkét esetben a gyorsabb előrehaladást, a nagyobb mennyiségű
tananyag elsajátítását biztosítják a kiemelkedőknek.
 3. Gazdagítás, dúsítás, ismert angol neve: enrichment (a tehetséges gyermekek
a normál iskolai oktatásban tanulnak, de a tanulás bizonyos idejében
differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy
az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban).
Felismerhető-e óvodás korban a tehetség?
 Sok múlik azon, hogy mikor, időben kezdjük-e a fejlesztést.
 Óvodáskorban is vannak jellemzők, amivel felismerhetjük, hogy egy gyermek
tehetség-gyanús: mozgásos, zenei, matematikai, vizuális képességek kapcsán
óvodások esetében is megállapíthatjuk a tehetség-ígéreteket és segíthetjük
fejlesztésüket.
 A tehetséges kisgyerekek korai jellemzői:
 meglepő pontosságú, illetve részletességű hosszú- és rövidtávú memória,
 az átlagnál sokkal hosszabb ideig képesek egy dologra figyelni,
 gyorsan kialakuló, változatos és gazdag szókincs,
 fejlett képzelőerő, amely megnyilvánulhat korai szerepjátékokban
 korai figuratív rajzolás (15 hónaposan rajzolás közben mondja, hogy mit rajzol
éppen)

4
 Felhasznált irodalom:
 Falus Iván: Didaktika, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.
 Pedagógus mesterség:
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/
Pedaggus_mestersgV2/84_az_vodapedaggus_feladatai_a_tehetsgfejlesztsben.html
 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet:
https://ofi.hu/tudastar/kulonleges-tehetsegu