Forradalmak és polgárháború Oroszországban

https://www.nkp.hu/tankonyv/tortenelem_11/lecke_03_023

1. A februári forradalom

a.) Az elhúzódó háború válságba sodorta Oroszországot.

 a katonai kudarcok, a súlyos vérveszteségek 

 a cári udvart érintő botrányok
 a hátországra háruló háborús terhek,
 a közellátás összeomlása 
 társadalmi elégedetlenség

b.) A politikai és katonai vezetőréteg körében is megfogalmazódott az uralkodóváltás szükségessége.

1917. február 23-án Lvov herceg vezetésével sikeres polgári forradalom zajlott Oroszországban:

 lemondott II. Miklós cár

 Ideiglenes Kormány alakult, amely azonban nem tudott úrrá lenni a válságon.

c.) Okai:

 nem lépett ki a háborúból,

 nem tartott földosztást,
 nem volt teljesen birtokában a hatalomnak (kettős hatalom) mert helyi szinteteken
a (munkásokból, parasztokból és katonákból alakult) szovjetek vették át az irányítást a
bolsevikok vezetésével. (Tovább kell vinni a forradalmat és meg kell szerezni a hatalmat -
Lenin: „Áprilisi tézisek”)
 1917 nyarán a Kerenszkij offenzíva összeomlása után sztrájkok kezdődtek.

2. Az októberi forradalom

a.) A munkástanács (szovjetek) összetétele:

 bolsevikok (eleinte kisebbségben)

 mérsékelt baloldaliak (mensevik)

 parasztpártiak (eszer)
Oroszországban a nagyipari munkásság a társadalom alig 6 százalékát adta.

b.) 1917 tavaszán  német segítséggel hazatértek Svájcból a bolsevik vezetők.

Lenin  újabb forradalmat és a proletárdiktatúra bevezetését sürgette.

A kommunista propaganda azonnali békét és földosztást, demagóg programjában pedig általános

jólétet ígért az alsóbb rétegeknek.

c,) A bolsevikok Péterváron fegyveres alakulatokat szerveztek, és 1917. november 7-én

 államcsínyt hajtottak végre (nagy októberi szocialista forradalom)

 a hatalomátvétel szinte harc nélkül zajlott le, 3 halott (Téli palota ostroma)

 a kormányfő elmenekült, kormányának tagjait letartóztatták.

d. Az államcsínyt követően

 megalakult a kormány (Népbiztosok Tanácsa)

 elnöke Lenin lett.

 A kormányban Trockij előbb külügyi, majd hadügyi népbiztos, Sztálin pedig nemzetiségügyi

népbiztos lett.

3. A kiépülő diktatúra

a.) Több városban fegyerrel vették át a hatalmat

b.) A kormány első intézkedéseivel látszólag betartotta ígéreteit:

 a fronton fegyverszünetet hirdettek

 fél év múlva kiléptek a háborúból. 

 elkobozták a földesúri és egyházi birtokokat

 taktikai okokból földet osztottak a parasztoknak. (bérletként, nem magántulajdonként)

  államosították a bankokat, a gyárakat és a nagyobb üzemeket.

 vallásellenes propaganda, egyház elleni támadások 

HÁZI FELADAT

c.) A bolsevik (kommunista) párt vezetői

 a forradalmi ideológia megvalósítását csak a proletárdiktatúra fenntartásával tudták elképzelni

 ellenségnek tekintettek minden olyan erőt, amely ellenezte intézkedéseiket.

Az év végi választásokon a bolsevikok a képviselői helyeknek csak az egynegyedét kapták, és

szövetségeseikkel sem tudtak abszolút többséget elérni.

Ezért az összehívott Alkotmányozó Nemzetgyűlést fegyveres erővel kergették szét (1918. január).

Sokak számára világossá vált, hogy Leninék egy szűk kisebbség zsarnokságát teremtik meg.

d.) Rövidesen véres polgárháború kezdődött pl. a cári család kiirtása (A vörösök és a fehérek között)
az országban, amelynek végén a győztes kommunisták (vörösök) 1922-ben egy föderatív jellegű
alkotmányt bocsátottak ki.

A létrejövő Szovjetunió (Szovjet-Oroszország)  az egykori cári birodalom népeinek nagy részét –

azok akaratától függetlenül – magába olvasztotta.