202 mm 202 mm

11
Raktári szám: NT-17851/I
ISBN 978-963-19-8311-1

285 mm
Ének-zene
NT-11851_I_II_III Ének-zene 11 BORITO.indd 1 2021. 03. 12. 12:05
Ének-zene 11.

Oktatási Hivatal
Engedélyszám: TKV/213-8/2021. (2021. 02. 11. – 2026. 08. 31.)

A tankönyv megfelel az 51/2012 (XII. 12.) EMMI-rendelet 3. sz. melléklet, 3. 2. 15. 1. 1.: Kerettanterv a
gimnáziumok 11–12. évfolyama számára (Művészetek – Ének-zene) megnevezésű tanterv előírásainak.
A tankönyv megfelel a NAT 2012 előírásainak: 11/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (NAT 2012, ének-zene
műveltségi terület).

A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban közreműködő szakértő: Bankó Mónika

Tananyagfejlesztő: Tapodi Attila

Alkotószerkesztő: Téglásy Katalin

Lektor: dr. Bodnár Gábor

Fedélterv: Slezák Ilona terve alapján összeállította Bánáti János

Kottagrafika: Szokos Augustin

Fotók: ©Shutterstock

A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak azoknak az íróknak, költőknek,

képzőművészeknek, akiknek az alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

ISBN 978-963-19-8311-1

© Oktatási Hivatal, 2020

Oktatási Hivatal
1055 Budapest, Szalay utca 10–14.
Telefon: (+36-1) 374-2100
E-mail: tankonyv@oh.gov.hu

A kiadásért felel: Brassói Sándor mb. elnök

Raktári szám: NT-17851/I
Tankönyvkiadási osztályvezető: Horváth Zoltán Ákos
Műszaki szerkesztő: Karácsony Orsolya
Grafikai szerkesztő: Slezák Ilona
Nyomdai előkészítés: Pattantyus Gergely
Terjedelem: 9,79 (A/5 ív), tömeg: 215 gramm
1. kiadás, 2021

Gyártás: Könyvtárellátó Nonprofit Kft.

Nyomta és kötötte:
Felelős vezető:
A nyomdai megrendelés törzsszáma:

Ez a tankönyv a Széchenyi 2020 Emberi

Erőforrás Fejlesztési Operatív Program
EFOP‑3.2.2‑VEKOP‑15‑2016‑00001 számú,
„A köznevelés tartalmi szabályozóinak
megfelelő tankönyvek, taneszközök
fejlesztése és digitális tartalomfejlesztés”
című projektje keretében készült.
A projekt az Európai Unió támogatásával,
az Európai Szociális Alap Európai Szociális
társfinanszírozásával valósult meg. Alap
KEDVES KOLLÉGÁK!

A tankönyvünk a művészeti fakultációként 11. és 12. évfolyamon választható heti két

órás ének-zene tantárgy első évének anyagát tartalmazza. A kerettantervi követel-
ményeknek megfelelően a tankönyv a korábban megismert zenetörténeti korszakok
újbóli részletes bemutatása helyett egy-egy korszak zenei jelenségeit, érdekessége-
ihez kapcsolódóan tevékenykedteti a tanulókat.
A kiadvány egyfajta feladatgyűjtemény, amely a diákok saját zenehallgatási szo-
kásaira is építve, önreflexivitást aktivizáló, a digitális kompetenciát, valamint a kuta-
tásban, az anyaggyűjtésben való gyakorlat megszerzését fejlesztő feladatokkal nyújt
segítséget a diákok számára a zene élményt nyújtó megismeréséhez, megértéséhez.
Ezek a zenei korszakokhoz kapcsolódó gyakorlatok újabb lehetőségeket, témákat rej-
tenek magukban, amelyeket Önök tovább is vihetnek, új résztémákat bevonva kiszé-
lesíthetik, jobban kibonthatják az adott kérdést a tanév folyamán. A kötet a visszatérő
Népdalcsokor fejezetekkel a népdalok világának mélyebb megismerésére is lehető-
séget teremt. Egy külön fejezet pedig zenetörténeti érdekességekkel segíti a  kará-
csonyra való hangolódást.
A leckékben szereplő kották zenetörténeti érdekességük mellett az éneklés örö-
mének megtapasztalásához is hozzásegíthetik a  diákokat. E célt szem előtt tartva
sok esetben a kötetben a dalok magyar szövegű változatainak közlését választottuk,
habár a mű szövegének eredeti üzenetét ezek kevéssé vagy egyáltalán nem tükrözik.

KEDVES DIÁKOK!

Ének-zenei tanulmányaitok folytatásához nyújt segítséget ez a tankönyv. A zenei kor-

szakok, a népzene mélyebb megismeréséhez az éneklés és a zenehallgatás mellett
különféle kutatófeladatok adnak lehetőséget. Azt kívánjuk, hogy ezek megoldása so-
rán, és a későbbi időkben is a zene és az éneklés igazi örömforrás legyen számotokra!

Tartalomjegyzék
I. Mi a zene szerepe életünkben? ...........................................................   5

Népdalcsokor I. ...................................................................................... 11

II. Ókori zenék ........................................................................................ 17

III. Középkori zenék ................................................................................ 23

Népdalcsokor II. ..................................................................................... 33

IV. Reneszánsz kori zenék ..................................................................... 41

V. Barokk kori zenék .............................................................................. 47

Népdalcsokor III. .................................................................................... 63

VI. Karácsonyi zenék .............................................................................. 69

3
 I.

MI A ZENE SZEREPE
ÉLETÜNKBEN?
 Mi a zene szerepe életünkben?

A zene az egyik legősibb jelenség, amely az emberek életét kíséri. Ugyanakkor az egyik
legrejtélyesebb is, amelynek emberre gyakorolt hatásait a mai napig különféle tudo-
mányos kísérletekkel próbálják megfejteni. Számos kutatás foglalkozott például az-
zal, hogy a zenének milyen jótékony hatásai vannak az egészségre. Kimutatták, hogy
a zene hallgatása oldja a stresszt, fájdalomcsillapító hatású, az edzések során fokoz-
za a teljesítményt, segítséget nyújt a betegeknek a gyorsabb felépülésben.

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Gyűjtsétek össze, az életetek milyen területein van jelen a zene! Miben nyújt nektek
segítséget?
2. a) Milyen stílusú zenéket kedveltek? Beszéljétek meg a kérdést, majd készítsetek
egy infografikát, amelyenben szerepel, hogy milyen arányban milyen stílusok
vannak jelen az osztályban, valamint az adott stílusok rövid bemutatása (erede-
te, jellemzői, jelentős képviselői) is!
b) Készítsétek el az osztály zenei lejátszási listáját kedvenc zeneszámaitokból!
3. Milyen zenéket választanátok a  következő helyzetekhez? Készítsetek öt-öt zene-
számból álló listákat!
• edzés
• barátaitok esküvőjére készített vetítés
• ha feszültek vagytok
• telefonotok csengőhangja
• utazás
4. Talán az egyik legnagyobb népszerűséget nyerő elmélet a zene gondolkodásra tett
hatásával kapcsolatban az ún. Mozart-effektus. Gyűjts információkat az elméletről
az internet segítségével, majd írj róla egy rövid ismeretterjesztő posztot!
5. Nézzétek meg a  ted.com oldalon Anita Collins A  hangszeres zene jótékony hatása
az  agyműködésre (How playing an instrument benefits your brain) című előadását,
majd válaszoljatok a következő kérdésekre!
• Hogyan hat a zenészekre a zenélés?
• Milyen hatása van a zenének a zenét hallgató emberekre?
• Miért nevezhetjük a zenélést edzésnek?
6. Nézzétek meg a ted.com oldalon Elizabeth Hellmuth Margulis Miért szeretjük az is-
métlést a zenében? (Why we love repetition in music) című előadását, majd válaszolja-
tok a következő kérdésekre!
• Milyen kísérletet végeztek a pszichológusok a témában? Milyen lépésekből állt?
Mi a tanulsága?
• Mi a szerepe az ismétlésnek a zenében? Hogyan hat ránk?

ZENEHALLGATÁS
• Hallgassatok bele egy videómegosztó portálon a  Longplayer szimfóniába! Milyen
hangulatokat, érzéseket vált ki belőletek? A zeneszerző szeretett volna egy különle-
ges, sokáig ható megemlékezést alkotni az ezredfordulóra. Milyen üzeneteket hor-
dozhat a szimfónia hallgatói számára?

7
 „Egy brit zeneszerző, Jem Finer komponált egy tibeti harangtálakra és gon-
gokra írt zeneművet, ami 20 perc 20 másodperc hosszú, de van egy hosszabb
remixe, ami pontosan 1000 évig tart. A Longplayer – igen, ugyanúgy hívják, mint
angolul a  nagylemezt – újraértelmezett, hosszabb verzióját nem ember írta;
nyilván, egy ezer évig tartó zeneművet megírni további évezredekig tartana.
A 20 perc 20 másodperces eredetit számítógépes algoritmusokkal remixelték,
ami annyi variánst hoz ki az eredetiből, hogy az összes lejátszása pontosan ezer
évig fog tartani. És a Longplayert már játsszák. A hangverseny a londoni Millen­
ium Dome pihenőszobájában kezdődött el 2000. január 1-jén; a  koncert 2999.
december 31-ig fog tartani. Ezalatt az algoritmus feldolgozza az összes hangot,
ütemet és ritmust, és más-más módon fogja visszajátszani őket. Így ezer évig
szólhat ugyanaz a zenemű, anélkül, hogy ismétlődne.”

(Hegyeshalmi Richárd: A világ leghosszabb zeneműve 1000 évig tart.

Forrás: index.hu)

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. a) Fedezzétek fel a  világ népdalait a  Global Jukebox projekt (theglobaljukebox.
org) segítségével! Válasszatok tíz vidéket a térképen, majd hasonlítsátok össze
a hozzájuk tartozó népdalok hangzását, hangulatát, ritmusát!
b) Hasonlítsátok össze a Global Jukebox térképén a különböző vidékek olyan dala-
it, amelyek megfelelnek a következő témáknak: szerelmes dal („love song” ke-
resőszóval), matrózdal („chantey” keresőszóval), altató („lullaby” keresőszóval),
sirató („mourning song” keresőszóval)! Milyen zenei hasonlóságokat találtok
a különböző vidékek dalai között egy-egy témában? Melyik volt az adott témában
legváratlanabb, legkülönlegesebb hangzású számotokra?
2. a) Ismerjétek meg közelebbről a  magyarországi nemzetiségek zenei kultúráját!
Keressetek online felvételeket az interneten, majd állítsatok össze egy váloga-
tást egy ismeretterjesztő honlap számára! A zeneszámokhoz egy rövid össze-
foglalót is kapcsoljatok az adott nemzetiségről! A nemzetiségek zenei kultúrá-
jának megismerésében segítségetekre lehet a Nemzetiségek zenéje című műsor,
amely elérhető a mediaklikk.hu oldalon, valamint meghallgatható a Nemzetiségi
Rádióban (AM 873, 1188).
b) Milyen rendezvények, alkalmak nyújthatnak segítséget a nemzetiségek számá-
ra, hogy megőrizzék zenei hagyományaikat? Nézzetek utána az interneten, vala-
mint a lakóhelyetek környékén, hogyan működik ez a gyakorlatban!
3. „Hogyan tudott fennmaradni a zene több évezreden át, amikor látszólag semmi ér-
telme – szakszerűbben, adaptációs értéke – nincs? Mármint a kézenfekvő kellemes,
gyönyörködtető vagy épp unaloműző funkcióján kívül. Erre kereste a választ David
Huron, az Ohiói Állami Egyetem Zeneiskolának tanára publikációjában. […] Egy je-
lenség evolúciós eredetét négy típusú bizonyítékkal támaszthatjuk alá: genetikai,
neurológiai, etológiai és archeológiai bizonyítékkal. Mivel jelenleg a tudomány nem
ismer zenével összefüggő géneket, Huron a többi területen keresett bizonyítékokat.
Számtalan archeológiai lelet tanúskodik arról, hogy a zene már az ősidők óta
része az emberiség életének. 1995-ben a szlovéniai Divje Babében egy olyan csont-
furulyát találtak a régészek, ami egy mára kihalt európai medve combcsontjából
készülhetett – vizsgálatok szerint a  lelet 43-83 ezer éves lehet. Ez persze nem
a legkorábbi, csak a legkorábbi, megtalált hangszer. Sejthető, hogy egy olyan, fi-
nom szerkezetet, mint a furulya, néhány ezer évvel megelőztek olyan kezdetlege-
8
 sebb hangszerek, mint a dob vagy a csörgő. A zene tehát megfelel az egyik legfon-
tosabb feltételnek: nagyon régóta jelen van.
És nemcsak régóta, hanem mindenhol. Nem ismerünk olyan kultúrát a Földön,
amelynek valamilyen szinten ne lenne része a zeneiség. A zene mindenhol jelen-
lévősége pedig megfelel az  evolúciós érvek egy másik fontos feltételének: a  po-
puláció szinte egészében megtalálható. […] Huron cikkében két példát hoz a zene
jelentőségének bemutatására: a mekronati indiánokat és a mai, modern Egyesült
Államokat. Előbbi egy vadászó-gyűjtögető nép a brazíliai Amazonasból, akik éle-
tében a zene kulcsfontosságú szerepet tölt be. A férfiak már hajnalban összegyűl-
nek és mély hangon énekelnek, amelyik társuk pedig nem csatlakozik hozzájuk,
azt megfeddik. Az Egyesült Államokban a zene szintén kikerülhetetlen: a zeneipar
egyes adatok szerint a legfontosabb exportszektor, az emberek pedig több pénzt
költenek zenére, vagy olyan tartalomra, amiben zene hallható, mint gyógyszerre.
A zene tehát az ősi, vadászó-gyűjtögető, és a mai, modern kultúrákban is közpon-
ti szerepű, az emberek rengeteg erőforrást (energiát, pénzt) fordítanak rá – tehát
az evolúciós teóriai etológiai elvárásait is teljesíti. Ami pedig a fejlődési bizonyítéko-
kat illeti: kutatások szerint az újszülöttek a zenei skálákat a felnőttekhez hasonlóan
dolgozzák fel, előnyben részesítik például a konszonáns harmóniákat. […] Huron egy
további elméletet is idéz cikkében, ami a zene társas kötődésben betöltött szerepét
magyarázza. Eszerint két rendellenesség, a Williams- és az Asperger-szindróma
között sok hasonlóság mellett van egy jelentős különbség is: az előbbiben szenve-
dőkre társaságkedvelés, jó verbális képességek és muzikalitás jellemző, míg utób-
biakra nem. Elképzelhető tehát, hogy a zenei érzék alakítja ki a társas kapcsolatok-
kal összefüggő képességeket, és a Williams-szindrómásak épp muzikalitásuk miatt
jobbak ebben. Talán a zene is azért maradhatott fenn, mert fontos szerepet töltött
be abban, hogy az emberek alapvetően társaságkedvelőek és csoportban élők le-
gyenek. […] a zene evolúciós szempontból rendkívül sok hasznos folyamatot indít el
bennünk. A  kutatások szerint például a  zenehallgatás csökkenti a  tesztoszteron-
szintet, ami az agresszió és frusztráció egyik fő felelőse. Növeli viszont az oxitocint
[…] Az oxitocin egyfajta mentális radírként is működik: eltörli a korábbi emlékeket,
és segíti az új élmények tárolását. […] Mindezen érvek egyike sem perdöntő, de nem
is ez volt Huron célja. A fentebbi bizonyítékokkal csak azt szerette volna bemutatni,
hogy nincs akadálya annak, hogy a zenét evolúciósan adaptívnak tekintsük. Mára
nyilvánvalóan teljesen máshogy éneklünk és zenélünk, mint az őskorban, de a lé-
nyeg, a zene központi szerepe az évmilliók alatt sem változott.”
(Szabó Ádám: Miért maradt fenn a zene több évezreden át? Forrás: fidelio.hu)

Foglald össze röviden a cikk alapján, David Huron hogyan érvelt amellett, hogy
a zenét evolúciósan hasznosnak, adaptívnak tekinthetjük!
4. „Egy dél-afrikai bortermelő, DeMorgenzon a  barokk zenére esküszik: az  érlelés
felgyorsítása érdekében kizárólag barokk zeneszerzők műveit hallgattatja a szőlő-
tőkéivel. […] DeMorgenzon egy korábbi kutatás résztvevőjeként bízik ennyire a zene
jótékony hatásában. 2008-ban 91 hektáros ültetvényén két csoport szőlőt vetett
össze: az egyik üvegházban a nap 24 órájában hallgattatott barokk zenét a szőlővel:
a playlistjén 2473 klasszikus barokk mű szerepelt, ami 7,5 napig ismétlés nélkül
tudta szórakoztatni palántáit, míg a másik ültetvényen csend volt.”
(Szeretnek-e zenét hallgatni a növények? Forrás: fidelio.hu)

Hogyan végződhetett DeMorgenzon kísérlete? Milyen kísérleteket végeztek még

a zene növényekre tett hatásairól? Olvassátok el a Szeretnek-e zenét hallgatni a nö-
vények? című cikket a fidelio.hu oldalon, majd válaszoljatok a kérdésekre!

9
NÉPDALCSOKOR

I.
 Őszi népdalok

Az alábbi három népdal mindegyike új stílusú, további közös vonásuk az őszi hangulat,
ám a gyűjtés helye, a tájegység különbözik. Legfőbb téma a szerelem, a katonaélet és
a szüret. Szövegük a mindennapi élet örömét és bánatát szinte költői megfogalma-
zásban fejezi ki.

SÁRGUL MÁR A FÜGEFA LEVELE

SÁRGUL MÁR A FÜGEFA LEVELE

Gegybátor (Abaúj m.)


Tempo giusto Gegybátor (Abaúj m.) B.F.
 
    
     
        
Sár - gul már a fü - ge - fa le - ve - le, sej, hi-deg a - kar len - ni.

     
           


Azt hal - lot - tam, ked-ves kis - an-gya-lom, sej, nem a-karsz sze - ret - ni.

 
              
   
Sze-ress, kis - an - gya - lom, hogy ne le-gyek ár - va,
Gyász-ba szí-vem, gyász - ba, gyá - szos fe - ke - té - be,
  
            
        
Ne tud - ja meg sen - ki a fa - lu-ban, mért van a szí-vem gyász - ba’.
Hol-nap reg-gel sír - va ma - sí - ro-zok a ka-szár-nya e - lé - be.

NAGY EREJE VAN A SZŐLŐ LEVÉNEK

NAGY EREJE VAN A SZŐLŐ LEVÉNEK
Gyöngyöspata (Heves m.)
 
            

Nagy e - re - je van a sző - lő le - vé - nek,


            

szé - les ked - ve a pa - ta - i le - gény - nek,


              
ha fel - pat - tan a lo - vá - ra, gyí, te fe - ke - te,

    
        

Gyön - gyös pa - tán van a vi - lág kö - ze - pe.

13
 ŐSSZEL ÉRIK…
ŐSSZEL ÉRIK
Tempo giusto
  
Rimóc (Nógrád m.)

             


1. Ősz - szel é - rik ba-bám a fe - ke - te sző - lő,


             

Te vol - tál az i - ga - zi sze - re - tő,

               
Bo - csáss meg, ha va - la - va - la - ha vé - tet - tem,
 
            


El - le - ned - re ba-bám, rosz - szat cse - le - ked - tem.

2. J aj, de szépen zöldell a rimóci határ, 3. K

 inek varrod babám azt a hímzett kendőt?
Közepibe legel egy kis bárány. – Neked varrom, hogy legyél szeretőm.
Közepibe gyöngyen legel
2. Jaj, de egy kis
szépen bárány,
zöldell a rimóciNégy sarkába négy szál fehér rozmaringot,
határ,
Jaj, de csinos, büszke a rimóci kislány.
Közepibe legel egy kis bárány. Közepibe babám, hogy szeretőd vagyok.
Közepibe gyöngyen legel egy kis bárány,
Jaj, de csinos, büszke a rimóci kislány.
KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Elemezd és hasonlítsd össze a fenti népdalokat a következő szempontok alapján!
• sorszerkezet3. Kinek varrod babám azt a hímzett kendőt?
• dallamvonal – Neked varrom, hogy legyél szeretőm. –
• szótagszám Négy sarkába négy szál fehér rozmaringot,
• hangsor Közepibe babám, hogy szeretőd vagyok.
• előadásmód
2. A Zenetudományi Intézet Hangarchívumának térképe segítségével (zti.hungari-
cana.hu/hu) gyűjtsetek a  három népdal tájegységeiről további évszakokhoz kap-
csolódó népdalokat! Milyen témák, ünnepek, népszokások jelennek meg ezekben
a népdalokban?
3. Milyen szimbolikus jelentése van a fügefának, a rozmaringnak, a bornak, valamint
a lónak? Keress ezekre példát az irodalomban, illetve a képzőművészetekben!

ZENEHALLGATÁS
• Hallgassátok meg Felix Mendelssohn-Bartholdy Őszi dal című duettjét és Antonio
Vivaldi Ősz című hegedűversenyét A négy évszakból!
– Milyen őszi hangulatokat idéznek fel bennetek a művek?
– Ha rendezők lennétek, milyen típusú jelenethez választanátok ezeket a darabokat?
• Hallgassátok meg egy videómegosztó portálon többféle előadásban, feldolgozásban
az Őszi szél fúj a hegyekről című népdalt! Melyik verzió tetszett nektek a legjobban,
miért?

14
 II.

ÓKORI ZENÉK
 Ókori zenék

Az  ókori kultúrákban nagy szerepe volt a  zenének, amely

szorosan összefonódott a költészettel, a tánccal, a képzőmű-
vészettel, a szórakozással. A legrégebbi zenekultúra a kínai,
amelyhez komoly zeneelméleti tudás kapcsolódott. Az ókori
indiai zenéről keveset tudunk, de minden bizonnyal  –  nap-
jainkhoz hasonlóan – régen is alkalmaztak negyedhang tá-
volságot a dallamokban, harmóniákban. A görög világban is
meghatározó szerepet kapott a zene a nevelésben és a drá-
mákban, fontos alkotóeleme volt a vallási szertartásoknak,
illetve az olimpiai játékoknak.

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Nézzetek utána az  interneten vagy a  könyvtár-
ban, milyen magyarázatok születtek a  zene eredetére
(pl. Rousseau, Darwin)!
2. Alkossatok négy csoportot az  osztályban! Válasszatok
egyet a következő civilizációkból: kínai, egyiptomi, görög,
római, indiai! Gyűjtsetek anyagot az  adott civilizáció ze-
néjéről! Igyekezzetek minél több típusú forrást használva
(szakirodalom, régészeti emlékek, hangszer-rekonstruk-
ciók, zenei rekonstrukciók stb.) egy 8-10 perces prezentá-
cióban bemutatni a választott kultúra zenéjét!
3. Vitassátok meg, milyen funkciót tölthetett be a  zene
az ókori emberek életében!
4. Nézzetek utána, milyen ókori hangszerek voltak a követ-
kezők! Hogyan működtek? Vörös alakos voluta-kratér (csigavonalban végződő
fülű vegyítőedény) Hermész, Apollón, Artemisz és
Létó alakjával. Apollónt mint a zene istene kezében
buccina hydraulis tympanum kitharával látható. Palermo-festő munkája. Dél‑Itália,
Lucania, Kr. e. 415 – Kr. e. 400 (The J. Paul Getty
cythara aulos sistrum Museum, Los Angeles)

ZENEHALLGATÁS
• A  világ eddig ismert legrégebbi dallama, a  Nikkal-himnusz a  Kr. e. 14. századból
származik: a mai Szíria területén, a régi Ugarit városában találták meg egy ékírásos
agyagtáblán. A  himnusz Nikkalhoz, a  gyümölcsök érését segítő sémi termékeny-
ség-istennőhöz szól. „Ez a tábla nemcsak a Nikkal nevű istenséghez szóló himnusz
szövegét rejti, de instrukciókat is megfogalmaz az előadással kapcsolatban egy éne-
kes és az őt kísérő zenész számára.
A feliratok emellett utasításokat adnak a kilenchúros, líra szerű kísérőhangszer,
a sammûm hárfa hangolásra vonatkozóan.” (3400 éve jegyezték le a világ legrégebbi,
írásban fennmaradt dallamát. Forrás: papageno.hu) Hallgassátok meg Michael Levy
és Brayden Olson a dallam rekonstrukciójáról készített felvételeit egy videómegosz-
tó portál segítségével!

19
 KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Énekeljétek el Szeikilosz sírversét emlékezetből!
2. Idézzétek fel, hogyan vélekedett Arisztotelész és Platón a zenéről!
3. Milyen hatásokat, jelentéseket kapcsoltak az  ókori görögök a  modális hangso-
rokhoz?
4. a) Válaszoljatok a kérdésekre a következő szöveg alapján!
• Mik segíthetnek az ókori görög zenék hangzásának megfejtésében?
• Miért hangozhatnak az ógörög zenei rekonstrukciók szokatlannak számunkra?
b) Hallgassatok meg egy videómegosztó portálon néhányat Armand D’Angour re-
konstrukcióiból!

„Valóban az  ókori görög zene már régóta őrjítő rejtélyt jelent a  tudósok és
az előadók számára. Pedig a klasszikus görög civilizációban mindenütt jelen volt
a zene, költeményekkel, Homérosz, Szapphó és mások dalaival, melyeket énekelt
zeneként komponáltak és adtak elő, néha tánckísérettel együtt. Az irodalmi szö-
vegek bőséges és pontos részleteket tartalmaznak a zenei hangokról, skálákról,
az alkalmazott hangszerekről és a megvalósításról. Az aulosz és a líra – a görö-
gök legfontosabb hangszereiként – az egész görög zenetörténet során, a kultúra
szinte minden szegmensében szerepet kaptak. Használatuk a vallási szertartá-
sokhoz ugyanúgy hozzátartozott, mint a zenei versenyekhez, színházi előadások-
hoz vagy a privát ünnepségekhez, lakomákhoz, temetésekhez.
Az információk sokasága ellenére az ókori görög zenei hangzás és felfogás
szinte megfoghatatlan maradt. Ennek oka, hogy a zenei szándékot csak ősi for-
rásokból van lehetőségünk kiolvasni. És amíg a lejegyzett zene egyébként meg-
bízhatóan interpretálható, addig az ókori zene töredékesen fennmaradt doku-
mentumai szűkös értelmezési lehetőséget kínálnak. Ami ebből a gyakorlatban
rekonstruálható, az sokszor nagyon furcsán és idegenül hangzik, emiatt az óko-
ri görög zenét sokan elvesztett művészetnek tekintik. […]
Amint azt több kutatás is feltárta, az ősi dalok középpontjában a ritmus áll,
az ókori görög zenei ritmusok pedig az időmértékes verselésből mint antik ver-
selési módszerből származtathatók, ami szigorúan a szavak szótagjainak hos�-
szára épül, s így hosszú és rövid elemekből álló verselési, illetve ütemminták
jönnek létre.
Bár az ókori dalokhoz nem járul időjelzés, a legtöbb esetben érthető, hogy
egy ütemet gyorsan vagy lassan kell-e énekelni – a mechanikus időmérő esz-
közök feltalálásáig a  tempó nem volt rögzített, így az  a  különböző előadások-
ban variálódhatott. A  megfelelő tempó beállítása azonban elengedhetetlen
ahhoz, hogy zenemű a  valóságnak megfelelő legyen. Mit tudhatunk a  hango-
lásról – a dallamról és a harmóniáról? Ez az a részlet, ami miatt a legtöbben
rekonstruálhatatlannak gondolják az ógörög zenét. A nyugati fülnek idegen ne-
gyedhangnyi hangköztávolság nehezíti meg elsősorban a zenei interpretációt,
amit az  ógörög zenei környezetben felfedezhetünk. A  nyugati zene egész- és
félhangokkal működik – ezért a világnak ezen a felén minden, a félnél kisebb
hangköztávolságot valamiképp hamisnak hallunk.

20
 A  melódia és a  harmónia elméletéről több ezer szó maradt fenn ősi szer-
zők műveiben, mint Platón, Arisztotelész vagy Ptolemaiosz, valamint néhány
töredékes kotta, benne ősi zenei notációval, melyek a  16. századi Firenzében
kerültek először napvilágra. 1581 óta időnként papiruszra és kőre jegyzett ősi
notációra is bukkannak a kutatók, melyekből mára körülbelül 60 töredéket si-
került rekonstruálni.”
(Varga Veronika: Hogyan hangzik valójában az ógörög zene?
Forrás: papageno.hu)

5. A delphoi himnuszok a legkorábbi olyan lejegyzett dallamok, amelyeknek ismert

a szerzőjük. Mindkettő Kr. e. 128-ban keletkezett. A két himnuszt a Delphoiban az
athéni kincsesház déli falán találta 1893-ban egy francia régész. Az első delphoi
himnuszt, amely vokális notációt használ, Athénaiosz, Athéniosz fia írta. A második
szerzője az athéni Liméniosz, Thoinosz fia. Az alábbi kotta az első delphoi himnusz
rekonstrukciója.
• Énekeljétek el a dallamot szolmizálva! Milyen kezdőhangot érdemes választani?
• A záróhang alapján milyen hangsort állapíthatunk meg?
• A 23. ütemben hogyan szolmizáljátok a „C” hangot?
• Milyen a mű hangulata? Milyen érzéseket kelt benned a dallam és a ritmus?
• Próbáljatok szöveget kitalálni annak tükrében, hogy a dal Apollón tiszteletére író-
dott, és a  tízévente megrendezett Püthia-ünnepen adták elő, minden bizonnyal
tánccal, illetve hangszeres kísérettel!

        Athénaiosz Athénaiu, Kr. e. 128


                           
      

                   
     
   
       


                             
      
  

            
                  
   

ZENEHALLGATÁS
• Hallgasd meg Jeff Beal zeneszerzőnek a Róma című filmsorozathoz írt filmzenéjét
egy videómegosztó portálon (ajánlott keresőszó: Jeff Beal Rome OST)! Mennyire ha-
sonlít a hagzás az ókori dallamokhoz? A zeneszerző milyen hangszerekkel éri el ezt
a hatást? Találd ki a főcímzene hangsorát!

21
 III.

KÖZÉPKORI ZENÉK
 Középkori zenék

A GREGORIÁN

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Milyen gyökerei vannak a kereszténység zenéjének Európában?
2. Énekeld el emlékezetből az Ut queant laxis… kezdetű dallamot, és fogalmazd meg,
milyen jelentőséggel bír ez a dallam a szolmizáció kialakulása terén!
3. Hogyan kapcsolódnak a gregorián zenéhez a következő fogalmak?

szillabikus zsoltár
neuma melizmatikus

szekvencia liturgia
zsolozsma

himnusz mise
schola

4. Melyek a főbb állomásai a kottaírás történetének? Gyűjt-

setek információkat a könyvtárban és az interneten, majd
készítsetek a témáról egy öt diából álló prezentációt!
5. A  legkorábbi ismert magyar nyelvű kották az  ún. Ná-
dor-kódexben maradtak fenn. Gyűjtsetek információkat
a  kódexről a  nyelvemlekek.oszk.hu oldalon, majd lapoz-
zatok bele virtuálisan a kódexbe! Próbáljátok megkeresni
a  digitalizált változatban az  Idvözlégy idvösségös hostya...
kezdetű éneket (a szövege a  698., a  kottája pedig a  700.
fotón található)! Ez az  ének kissé átdolgozott formában
a mai napig szerepel az egyházi népénekek között (szöve-
gét kiegészül egy harmadik, Sík Sándor által írt versszak-
kal, dallamát Bogisich Mihály átdolgozásában éneklik).
Keressétek meg a  nepenektar.hu oldalon a  kottáját, és
vessétek össze a kódexbeli változattal! Milyen hasonlósá-
gokat, eltéréseket fedeztek fel a két kotta között?
6. Nézzetek utána a következő kifejezések eredetének!

requiem
liturgia
szekvencia

7. a) A  középkor egyik legmeghatározóbb dallama a  Dies

irae, amelynek szövege a  13. században élt ferences
rendi szerzetes, Tommaso da Celano műve. A szöveg,
amely 1570-től hivatalosan is bekerül a  halotti mise
szertartásrendjébe, mély és megrázó egyszerűséggel
fogalmazza meg az utolsó ítéletet. A dallam a hagyo-
mány szerint d-dór hangnemben szólal meg.
Két pap énekel egy kottatartónál a 97. zsoltár
C iniciáléjában. Egy 13. századi dél-franciaországi
latin nyelvű kéziratos könyv illusztrációja
(The Cleveland Museum of Art, Cleveland)

25
 DIES IRAE
DIES IRAE

                 
 
Di - es i - rae, di - es il - la, Sol - vet sae - - clum in fa - vil - la;

              
   
Tes - te Da - vid cum Si - byl - la. Quan - tus tre - mor est fu - tu - rus,

              
      
Quan - do ju - - dex est ven - tu - rus, Cunc - ta stric - te dis - cus - su - rus.

„Ama végső harag napja Reszket akkor holt meg élő,

A világot tűznek adja, Ha megjön a nagy Itélő,
Dávid így s Szibilla hagyja. Mindeneket lattal mérő.”
(Sík Sándor fordítása)

Ismeretlen szerző: Az utolsó ítélet, 1500 k. (Rijksmuseum, Amszterdam)

26
A  latin nyelvű verssel találkozhatunk a  requiemekben, így többek között Wolfgang
Amadeus Mozart, Michael Haydn és Giuseppe Verdi halotti miséiben. A dallam pedig
szöveg nélkül jelenik meg Liszt Ferenc Haláltánc című zongoraversenyében és Hector
Berlioz Fantasztikus szimfóniájának Boszorkányszombat tételében.
a) Keressétek meg az interneten Tommaso da Celano művének teljes szövegét! Ol-
vassátok el, majd tartalmát fogalmazzátok meg röviden saját szavaitokkal! Miért
válhatott a gyászmisék részévé?
b) Milyen nagyobb tematikus egységekre bontanátok a szöveget? Melyik rész illuszt-
rálásához kapcsolnátok a 16. századi festményt?

ZENEHALLGATÁS
• Hallgassátok meg Mozart, Haydn és Verdi Requiemjének Dies irae tételeit! Melyiket
érzitek leginkább a szöveghez illőnek?
• Hogyan dolgozta fel Liszt és Berlioz a Dies irae szekvencia dallamát? Nézzetek utá-
na, milyen középkori műfaj volt a haláltánc, és mely művészeti ágakban jelent meg!
• Carl Orff (1895–1982) német zeneszerző középkori latin–német–francia nyelvű, ta-
vaszról, borról, szerelemről szóló versekre komponálta leghíresebb művét, a Car-
mina Buranát. A szólóénekesekre, kórusra és zenekarra írt kantátához Orff elképze-
lése szerint mágikus képek (színpadi játék) is kapcsolódnak, ezt a rendezők gyakran
táncos koreográfiával egészítik ki. Az ősbemutatót Frankfurtban tartották 1937. jú-
nius 8-án.
• A Carmina Burana legismertebb részlete az O fortuna… kezdetű kórustétel, mely ke-
retezi a művet. Először olvassátok el a tétel szövegének magyar nyelvű fordítását,
majd hallgassátok meg közösen a tételt úgy, hogy közben figyeltek arra, hogy milyen
zenei eszközökkel érzékelteti a zeneszerző a szöveg mondanivalóját!

Ó, Fortuna, Hajdan szépen,

hűtlen Luna, vígan éltem,
állhatatlan, csalfa Hold! hűtlen hold már fényt nem ád,
Olykor megversz, kedvem, pénzem,
olykor kedvelsz, mit nemrégen
nem jut hozzám bú és gond, nékem adtál, mind elszállt.
egyszer látlak,  
eltűnsz másnap, Tőled féltem,
borul le rám nagy sötét, ez lett végem,
elszáll minden kedved hozzám csalfa volt.
kedvem, kincsem, Árván, félve
bajt hoz rám csak föld és ég. hullok térdre:
  újra nagy légy, régi Hold!
Szörnyű sors ver, Ez a sorsunk:
átkos sors ver, nyögve hordunk
forgat, mint rút, nagy kerék. mindent, mit bús végzet ád,
Balga végzet! a bajban, jajban,
Semmi így lett, síró dalban
amit adtál rég elénk. visszavárunk, Fortunánk!
(Pödör Ferenc fordítása)

27
 A TRUBADÚROK ZENÉJE

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Írjatok egy szócikket Peire Vidalról az alábbi cikk alapján egy zenei lexikonba!

PEIRE VIDAL, A TRUBADÚROK FEJEDELME

A XII–XIII. században virágzó trubadúrköltészet világi művészet volt, zenével kí-

sért poézis, melynek fő témája a szerelem és a vitézség. A trubadúrok – amúgy
hírhedt világcsavargók, korabeli szóval goliárdok – fittyet hánytak a  kolostori
kultúrára meg a  vallási emelkedettségre, és a  szabadosság diadalát hirdet-
ték „éles karddal, jó húrú zeneszerszámmal, teli szívvel és üres tarisznyával”,
ahogy egyik kései krónikásuk feljegyezte.
Árpád-kori királyaink udvarának fejlett kultúráját mi sem bizonyítja jobban,
mint hogy III. Béla fiának, Imrének – aki 1196-tól 1204-ig uralkodott – óbudai és
esztergomi udvarában hosszan tevékenykedett kora trubadúrjainak fejedelme,
Peire Vidal.
Imrének, aki félig sikerült balkáni hadjáratairól – többek között a  bogumil
eretnekek elleni fellépéséről –, valamint az öccse, András herceg elleni testvér-
háborúról nevezetes, II. Alfonz aragóniai király lánya, Konstanca volt a felesége.
Aligha kétséges, hogy a spanyol hercegnő kísérőjeként jöhetett Magyarország-
ra 1198-ban Peire Vidal, a híres trubadúr, akinek 48 műve maradt az utókorra
– némelyik dallammal együtt –, valamint társa, az ugyancsak neves muzsikus
hírében álló Gaucelm Faidit. Azt, hogy a trubadúrdalok hogyan hangzottak fel
annak idején – sejthetően a dalnok magamagát kísérte pengetős hangszerén –,
nem lehet pontosan tudni.
Peire Vidal, a tehetséges és hóbortos vándormuzsikus egy toulouse-i szűcs
fiaként látta meg a napvilágot. Pártfogóit gyakran váltogatta. Nyugtalan kalan-
dor, hírhedt mókamester, a zsenialitás meg a szertelen magamutogatás ádáz
keveréke. Amikor egyik mecénása, Raymound gróf meghalt, gyásza jeléül haját
rövidre nyírta, lova fülét és farkát levágatta. Ezután elvetődött Ciprus szigeté-
re, ahol feleségül vett egy görög leányt. Majd kitalálta, hogy ifjú neje a  görög
császár leánya, s így ő a  fényes trónus várományosa. Ettől fogva magát feje-
delemnek szólíttatta, és még „császári trónust” is faragtatott. Naiv balekoktól
temérdek pénzt csikart ki, hogy „hajórajt szervezzen”, és jogos császári trónját
elfoglalhassa. Emellett nagy szoknyavadász hírében is állt. „Száz nő bomol utá-
nam, / Epedve lesi lábam / nyomát az út porában. / Mind álmodó, negédes, / gyön-
gyös pártával ékes / és táncba szökve kényes…” – így zengte a maga ellenállhatat-
lanságát ez a román kori csélcsap Don Juan.
Miután Marseille grófjának felesége körül is a kelleténél többet forgolódott,
a felbőszült uraság elfogatta, átlyukasztatta a nyelvét – hogy többet ne csóko-
lózhasson! –, és útilaput kötött trubadúrunk talpára. A megalázott poéta és mu-
zsikus elhagyta Provence daltermő földjét, és Aragóniai Alfonz király udvaráig
meg sem állt. Ám nem volt szerencséje! Alfonz hamarosan elhunyt, és ekkor
jött a vérző nyelvű, összetört szívű és immár Európa-szerte híres muzsikus –
Konstanca kísérőjeként – Imre királyunk udvarába, mint írja: ezer lovag, temér-
dek kincs, udvarhölgy és fényes úr társaságában. Ám bohókás öntudattal azt is
hozzáteszi: mindeme büszke úr és kényes hölgy mit sem érne, ha ő, a fejedelmi
trubadúr nem emelné a kíséret fényét.

28
 Sorsának változását így zengte – Alfonz királyra is emlékezve – immár Imre
királyunk udvarában: „Ki pártfogoltál engem, / megtartó fejedelmem, / sorsod
a párkák fonták. / Én új urat találtam / Dicső Imre királyban / s vendégel Magyar­
ország…” Hozzáteszi még, meghökkentő önbizalommal, hogy a  magyar király
az ő barátságától, azaz „parolájától” és költői-muzsikusi szolgálataitól lesz hí-
res, és előbb-utóbb észre kell vennie: korábbi léha és hitvány tányérnyalóira
immár semmi szükség!

(Szepesi Attila: Peire Vidal, a trubadúrok fejedelme. Forrás: mno.hu)

2. Mutassátok be a trubadúrlíra jellemzőit Peire Vidal Érzelmes litánia című költemé-

nyének segítségével!

ÉRZELMES LITÁNIA 

Hiába vár tavasz, a kedves évszak,
Hiába kél a nyár szelíd szele,
Hiába száll a sok vidám madárnak
Az ég felé dicsérő éneke.
Hiába nyílik rét hímes virága
S az udvar népe hiába nevet,
Alázatos szívem sok dobbanása
Miatta van, miatta oly beteg.
A szerelem boldoggá tesz ma engem,
A szerelem piros rózsája ég
A szerelemtől felvidult szivemben.
Szerelem gyújtja véremnek tüzet,
A szerelem vezérel tetteimben
És ez kiséri minden útamat,
A szerelemtől szépül meg ma minden
És kicsiny érte minden áldozat.
Boldog vagyok, szemem, ha rád tekinthet,
Boldog vagyok, ha rád gondolhatok.
Boldog vagyok, sugarát rám, ha hinted
Szemednek, én nagyon boldog vagyok.
S boldog leszek, ha szépséged tüzében
Eléghet majd hiába-életem,
Boldog leszek, csak szolgádnak fogadj meg.
Bármit kivánsz majd tőlem, megteszem.
Isten segít, mert hű vagyok tehozzád,
De megveri a hűtelen szivét,
Isten segíti tiszta lelkű szolgád
És megveri, teellened ki vét.
Isten segít meg bátor tetteimben,
De megveri a gyáva lelkeket,
Isten segíti földi, nagy szerelmem
És azt veri, ki sohse szeretett.
Jó asszonyom, orcád csak néha látnám,
Nem érdekelne semmi más dolog,
Jó asszonyom, kegyetlen éjszakákon
Mosolygó szép szemedre gondolok.
Nagyobb hatalmad, mint Alfonz királynak,
Jó asszonyom, áraszd reám kegyed,
Ne hagyd, hogy érted szívemben a vágyak
Jó asszonyom, lassan elégjenek.
A szerelemnek véled van mosolya,
Benned találja örömét a szív,
Ha te örülsz, szerelmes kacajoddal
A bús szemekbe élet költözik.
Benned születik, nő a szent vigasság,
Mosolyt belőled lopnak az egek,
Fordítsd felém hát néha kedves orcád,
Boldog leszek, ha rád tekinthetek.
(Peire Vidal: Érzelmes litánia.
Holler András fordítása)

29
 AZ ARS NOVA (1320 k.–1380 k.)

Az ars nova (’új művészet’) egy 14. században kialakuló zenei irányzat, amely megújí-
totta az ars antiqua (‚régi művészet’) komponálási elveit, valamint képviselői a korábbi
egyházzenei irányzat mellett világi témákat is feldolgoztak. Philippe de Vitry, meg-
újítva a hangjegyírást, lehetővé tette bonyolultabb ritmusképletek lejegyzését is. Vitry
mellett az ars nova meghatározó zeneszerzői közé tartozik Guillaume de Machaut és
Johannes de Muris.
A  dallamot, amelyben a  hajlítások mellett bonyolultabb ritmusok, szinkópák is
megjelennek, jellemzően tenor énekes számára írták. Az ars nova fontos jellegzetes-
sége volt az izoritmia, amelynek lényege, hogy egy adott szólam minden sora azonos
ritmusú, még ha a dallam meg is változik bennük. Ezeket leginkább a tenor szólam-
ban szerepeltették, de más szólamokban is megjelenhettek. A kíséretben a  koráb-
ban használatos konszonáns hangközök (tiszta prím, tiszta oktáv, tiszta kvint és tiszta
kvart) mellett a terc is megszólalhatott.
Ekkor alakul ki egy új műfaj, a chasse amely dallamával és szövegével is a vadá-
szatot eleveníti meg. Ahogyan a vadász a vadat, a különböző szólamok is üldözik egy-
mást: ugyanazzal a motívummal később lépnek be. A műfajnak ez a jellegzetessége
a kánon előképének tekinthető. Itáliában is népszerűvé vált ez a műfaj caccia néven.

ZENEHALLGATÁS
• Hallgassátok meg online Philippe de Vitry In arboris című motettáját! Gyűjtsetek pél-
dákat a műben az ars nova jellegzetességeire!
• Keressétek meg az interneten Lorenzo da Firenze A poste messe című cacciájának
Jordan Alexander Key által készített átiratát! Figyeljétek meg, hogy a  zeneszerző
milyen eszközökkel jeleníti meg a vadászat hangulatát!

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Nézzetek utána az interneten, hogyan segítették a  művek előadását Philippe de
Vitry kottázási újításai!
2. Mi volt a jelentősége a zeneszerzésben az izoritmiának? A válaszban segítségedre
lehet dr. Répássy Dénes Machaut: Messe de Nostre Dame című tanulmánya, amely
elérhető az arsnovasacra.hu oldalon.

Vadászjelenet egy fatáblán, 1350 körül (The Metropolitan Museum of Art, New York)

30
 DOUCE DAME JOLIE
DOUCE DAME JOLIE
   
Guillaume
Guillaumede
deMachaut
Machaut

   
         

     
 
1. 5. Dou ce da - me jo - li - - e, Pour dieu ne pen - sés mi - - e Que


4. He - las! et je men - die - - e, D’es - pe - ran - ce et d’a - ï - - e; Dont
     
                  
nulle ait sig - no - ri - - e Sur moy fors vous seu - le - ment. 2. Qu’a - dès sans tri - che -
ma joie est fe - ni - e, Se pi - té ne vous en prent. 3. Tous les jour de ma


                           
1. 2.

 
- ri - e Chie - ri - e Vous - ay et hum - ble - ment
vi - e Ser - vi - e Sans vil - lain pen - se - ment.

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Rögtönözzünk kíséretet a chansonhoz hangszerrel (pl. lanttal, furulyával, gambával
vagy hegedűvel) szabadon ritmizálva, elsősorban kvint, oktáv, terc megszólaltatásá-
val! A dallamot kísérhetjük csörgődobbal, egyszerű ritmusokat rögtönözve.

ZENEHALLGATÁS
• Hallgassátok meg egy videómegosztó portálon a fenti chansont Marc Mauillon fran-
cia énekes előadásában!
• Machaut nevéhez kapcsolódik az első négyszólamú mise, a reimsi koronázási mise.
Hallgassátok meg belőle a Kyrie tételt! Hasonlítsátok össze a Kyrialéban (a mise ál-
landó részeihez és a miséhez kapcsolódó énekeket tartalmazó liturgikus könyvben)
a vasárnapokra szóló, a kötetben 11-ként szereplő gregorián mise, a Missa XI (Orbis
factor) Kyrie tételével!

A koronázás helyszíne a reimsi katedrálisban

31
NÉPDALCSOKOR

II.
 Régi és új stílusú népdalok
MOST JÖTTEM GYULÁRÓL
MOST JÖTTEM GYULÁRÓL
Udvarhelyszék (Udvarhely vm.)

    

  
1. Most jöt - tem Gyu - lá - ról,

    

    
Gyu - la - fe - hér - vár - ról,

 
          

Le - e - sett a pat - kó a lo - vam - nak

 
    

  
A há - rom lá - bá - ról.

2. C
 sak egy maradt rajta, 3. K
 ovács kopogtatja,
Az is kotyog rajta, Még az is azt mondja,
Gyere, kovács, régi jó barátom, Hogy ennek a keselylábú lónak
Szoríts egyet rajta. Betyár a gazdája.
LETÖRÖTT A KUTAM GÉMJE
LETÖRÖTT A KUTAM GÉMJE
Karád (Somogy m.)
   
         
1. Le - tö - rött a ku - tam gém - je,

  
         
Hol i - - ta - tok hol -nap dél - re?

 
   
      
Pánt - li - kát kö - tök a gém - re,

     
      
Még - is meg - i - ta - tok dél - re.

2. A
 karádi kertek alatt
Fölfutott a gyöngy-iszalag.
Gyöngy-iszalag, lapulevél,
Hamis a karádi legény.
35
 HA FELÜLÖK
HA FELÜLÖK…
    
Felsőszeli (Pozsony vm.)

                      

1. Ha fel - ü - lök csu - haj, ha fel - ü - lök kis pej - lo - vam há - tá - ra,

    
                    
 
Be - ug - ra - tok, csu - haj, be - ug - ra - tok kocs - má - ros ud - va - rá - ba.

      
    *       
  
Kocs - má - ros - né, szép csár - dás - né, fe - ke - te - ká - vét ad - jon,

   
                    
 
Nem a - lud - tam ti - zen - há - rom éj - jel, ma éj - jel sem a - lu - szom.

2. H
 a felülök, csuhaj, ha felülök a fekete gőzösre,
 * változat a 2. vsz.-ban

    
Isten tudja, csuhaj, Isten tudja, hol szállok ki belőle.
Ki se szállok, írok a babámnak oly szomorú levelet,
Tizenhárom, tizenhárom éjjel mindig sirat engemet.

HOL JÁRTÁL AZ ÉJJEL CINEGEMADÁR

HOL JÁRTÁL AZ ÉJJEL…
Bogyiszló
(Pest(Pest
vm.),vm.)
     
Tempo giusto Bogyiszló V.L.


        
1. Hol jár - tál az éj - jel ci - ne - ge - ma -dár?

    
       
Ab - la - kid - nál jár - tam, drá - ga vi - o - lám.

            
Mért be nem jöt - tél hát ci - ne - ge - ma - dár?

            
Fél - tem az u - rad - tól, hogy -ha rám ta - lál.

2. N
 incs itthon az uram, cinegemadár,
Csinálosi erdőn csónakot csinál.
Jó lovai vannak, hamar hazaér,
Mi lesz veled, rózsám, hogyha itten ér?
3. N
 incs itthon az uram, cinegemadár,
Csinálosi erdőn csónakot csinál.
Rossz lovai vannak, nem ér ma haza,
Mulathatunk rózsám, egész éccaka.

36
 BÉRESLEGÉNY
BÉRESLEGÉNY…
Tempo giusto Baracs

Baracs
(Fejér(Fejér m.)
m.), B.B.
 
              
1. Bé - res - le - gény, jól meg -rakd a sze - ke - ret,

 
            
Sar - jú - tüs - ke bö - kö - di a te - nye - red!

  
           
Men -nél job - ban bö - kö - di a te - nye - red,

  
           
An - nál job - ban rakd meg a sze - ke - re - det.

2. B
 éreslegény mezítláb ment szántani, 3. J aj, de nehéz a szerelmet viselni,
Otthon hagyta a csizmáját patkolni. Tövis közül kék ibolyát kiszedni.
Kilenc kovács
2. Aki akar tiszta búzát kaszálni,Mert a tüske böködi a kezemet,
nem merte elvállalni,
Egy sem tudottBerózsás patkót
kell aztat csinálni.
három szántásba A szerelem szorítja a szívemet.
vetni.
Aki akar hív szeretőt tartani,
Nem kell aztat búval elhervasztani.
ERDŐ, ERDŐ
ERDŐ, ERDŐ…
Menetütem Jobbágytelke (Maros-Torda
Jobbágytelke,vm.)
B.B.
  
            
  
Er - dő, er - dő, er - dő, ma - ros - szé - ki ke - rek er - dő,

  
               
  
Ma - dár la - kik ab - ban, ma - dár la - kik ti - zen - ket - tő.

   
                  

Cuk - rot ad - nék an -nak a ma-dár - nak, Da - lol - ja ki ne - vét a ba-bám - nak,

  
            
  
Csár - dás kis - an - gya - lom, ér - ted fáj a szí - vem na - gyon.

37
 DEBRECENI NAGY KASZÁRNYA
DEBRECENI NAGY KASZÁRNYA…
Sámson (Hajdú vm.)
 
             
 
     
1. Deb - re - ce - ni nagy ka - szár-nya, csu-ha - ja, sár-gá - ra van me-szel - ve,


             
       
Há - rom é - vet, nyolc hó - na - pot, csu-ha - ja, én is el - töl - tök ben - ne.

  
   
                
Rá van ír - va ja csá - kóm - ra, Csá - kóm mind a két ol - da - lá - ra:


      
 
    
 
     
Há - rom hó - nap van még hát - ra, csu-ha - ja, a ka - to - na ru - há - ba.

2. V
 égigmegyek, végigmegyek, csuhaja, (a) debreceni főutcán,
Betekintek, betekintek, csuhaja, (az) ezredes úr ablakán.
Tinta, toll van a kezébe, sárga írópapír előtte,
2. Végigmegyek, végigmegyek, csuhaja, (a) debreceni főutcán,
Szabadságos kiskönyvembe, csuhaja, a nevemet írja be.
Betekintek, betekintek, csuhaja, (az) ezredes úr ablakán.
Tinta, toll van a kezébe, sárga írópapír előtte,
KÉRDÉSEK, FELADATOK
Szabadságos kiskönyvembe, csuhaja, a nevemet írja be.
1. Elemezd a fenti népdalokat a következő szempontok szerint: dallamvonal, kaden-
ciák, sorszerkezet, hangterjedelem (ambitus), hangsor, hangnem! Ezek alapján ha-
tározd meg, melyik régi és melyik új stílusú népdal!
2. A Most jöttem Gyuláról… kezdetű népdal dallamának minden lépését és ugrását írd
ki hangközként a füzetedbe! Nevezd meg a lekottázott hangközöket!
3. A  Letörött a  kutam gémje című népdal kottájában minden sor 2. ütemében nagy
terccel jelölték a dunántúli terceket a tiszta éneklésre való törekvés jegyében. Ha-
tározzátok meg a  dunántúli terc fogalmát! Gyűjtsetek és énekeljetek olyan nép-
dalokat, amelyekben szintén előfordul a jellegzetes hangzású, egyedülálló színnel
rendelkező hangköz! (Segítségetekre lehet Dobszay László A  magyar dal könyve
című műve, valamint Vargyas Lajos A  magyarság népzenéje című műve [online is
elérhetők a tankonyvtar.hu oldalon].)
4. Milyen hangközugrással indul a Debreceni nagy kaszárnya… kezdetű dal?
5. Mely híres zeneszerzők komponáltak zongorakíséretet az Erdő, erdő… kezdetű dalhoz?

ZENEHALLGATÁS
• Hallgassuk meg Bartók Béla Négy régi magyar népdal című férfikarát, illetve Magyar
képek című zenekari művét!
• Vitassátok meg az alábbi idézetet! Érveléseteket általatok választott népdalokkal
támasszátok alá!
„Sőt még örömét, és vígságát is szomorú és bús hangokkal jelenti. [...] bizony-
sága ennek a köznép énekeinek többnyire szomorú nótája. A Magyar felől igazán
mondhatni, hogy − sírva tánczol.”
(Kisfaludy Sándor: Regék a’ magyar elő-időből – Előszó – részlet)
38
 IV.

RENESZÁNSZ
KORI ZENÉK
 Reneszánsz kori zenék
(kb. 1450–1600)

A reneszánsz szó újjászületést jelent, és az összes művészeti

ágban az antik görög–római szépségideál, illetve az ókori tu-
dományok újrafelfedezésére utal. A humanista gondolkodás,
amely szerint mindennek mértéke az ember, a festészetben
és szobrászatban a hiteles, életszerű, gyakran anatómiailag
is pontos emberábrázolásban figyelhető meg. A zenére pedig
a vokális műfajok elterjedése, az emberi énekhang előtérbe
helyezése és az a cappella, vagyis hangszeres kíséret nélküli
kórusművek megjelenése a jellemző.

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Határozd meg, jellemezd a  következő műfajokat:
mise, madrigál, motetta! Sorolj fel minél több példát rájuk!
2. Kik voltak a  reneszánsz korszak legfontosabb európai
képviselői a zenében?
3. A reneszánsz korban a hangszereket jellemzően az ének-
hang kíséretére, esetleg helyettesítésére használták. So-
rold fel, milyen hangszereket szólaltattak meg!
4. Jellemezd a 16. századi Magyarország zenéjét Tinódi Lan-
tos Sebestyén és Bakfark Bálint művészete nyomán!
5. Énekeld el emlékezetből a Summáját írom Egör várának…,
illetve az Ím egy krónikát mondok… kezdetű históriás éne-
keket!
6. Olvasd el az interneten a papageno.hu oldalon Kocsis Ka-
talin Európa egyik legjobb együttese volt Mátyás király ének-
kara című cikkét, majd gyűjtsd ki belőle az összes, zenei Bachiacca (Francesco Ubertini): Egy hölgy portréja
életre vonatkozó információt, ebből készíts egy Zenei élet kottagyűjteménnyel, 1540–1545 körül (The J. Paul
Mátyás udvarában című vázlatot! Keress példákat az inter- Getty Museum, Los Angeles)
neten Mátyás udvari zenéire!

ZENEHALLGATÁS
• Alkossatok négy-öt fős csoportokat! Válasszatok egyet a következő reneszánsz ze-
neszerzők közül, majd nézzetek utána könyvtárban vagy az interneten munkássá-
guknak! Írjatok egy online cikket az adott zeneszerzőről úgy, hogy a szerintetek leg-
jelentősebb öt művének általatok legjobbnak tartott előadását is ajánljátok!

Josquin des Prés William Byrd Guillaume Dufay

• Az olasz zeneszerző, Gregorio Allegri (1582−1652) az 51. nagy bűnbánati zsoltár szö-
vegére komponált Miserere című kórusműve a zenetörténet egyik leghíresebb alko-
tása. Bár a mű abban az időszakban keletkezett, amikor már túlnyomórészt a barokk
stílus dominált, mégis a kései reneszánsz stílusjegyeit hordozza. Allegri szerzemé-
nye az 1630-as években csendült fel először a Sixtus-kápolnában. A Vatikán hamar
felismerte, milyen kincs került a birtokába, és VIII. Orbán pápa kezdeményezésére
minden évben egy alkalommal, nagyhéten előadták. A mű különleges atmoszférát
43
 teremt, szólókvartett válaszolgat az  ötszólamú kórusnak. Két sötét tónusú hang-
nem, a g-moll és a c-moll váltakozik, és a szoprán szólista által minden strófa vé-
gén megcsillan a háromvonalas C hang, amelyet hagyományosan fiatal fiú énekel.
A kottát elzárva tartották, maga a pápa tiltotta meg, hogy kikerüljön a Sixtus-kápol-
na falain kívülre. A titkot sikerült sokáig megőrizni, ám a legenda szerint 1770-ben
a 14 éves Mozart, miután meghallgatta a művet, hangról hangra lejegyezte azt.
• Hallgasd meg a zeneművet a Sixtus-kápolna kórusának (Sistine Chapel Choir), majd
az  oxfordi New College kórusának (The Choir of New College, Oxford) előadásá-
ban! Hasonlítsd össze a két interpretációt a ritmika, dinamika, a kórus létszáma és
a hangzás tekintetében! Fogalmazd meg, milyen zenei műfaj a responzórium!

A reneszánsz egyik kedvelt dallama volt nem csupán Angliában, hanem

Európa szerte az ún. The King’s ballad (’A király balladája’), eredeti címén
Pastime with Good Company (’Szórakozás jó társaságban’). Ezt a dalt nem
más szerezte, mint VIII. Henrik, nem sokkal koronázása után. Úgy tartják,
ez volt lánya, I. Erzsébet királynő egyik kedvenc dala. A  dal 1513 körüli
eredeti kéziratát a British Libraryban őrzik.

Anglia címere a Tudor-rózsával, amely VIII. Henrikre utal, valamint gránátalmával,

amely az uralkodó feleségére, Aragóniai Katalinra utal. Az illusztráció része annak
az énekeskönyvnek, amelyet feltehetően Habsburg Margit vagy Károly herceg (a
későbbi V. Károly) ajándékozott az angol királyi párnak. A kötet 28 motettát tartalmaz,
többek között Josquin de Prés és Pierre de la Rue szerzeményeit. 1513 és 1525 között
készülhetett. (Royal 8 G VII. British Library, London)

VIII. Henrik Pastime with Good Company című szerzeményének legrégebbi ismert kottája.
1513 körül (British Library, London). VIII. Henrik kézirata egy 14 műves gyűjteményében
őrződött meg, amely két misét, egy motettát, egy himnuszt, énekeket és balladákat
tartalmaz.
44
 PASTIME WITH GOOD COMPANY
PASTIME WITH GOOD COMPANY

       
Henry VIII.

                     
1. Pas - time with good Com - pa - ny
com I love and shall un - til I die.
2. You
You must have some
must have som dal - - li - ance of good or ill - some pas - - tance.

  
3. Com - pa - ny with ho - nest - ly is vir - tue vi - ces to flee;
   
                
         
      
      


       
                          
Grudge
Gruch who lust but none de - ny; so God be pleas’d, thus live will I; for
Com - pa - ny me - thinks then best all thoughts and fan - cies to di - gest, for
Com
com - pa - ny is good and ill but ev’ - ry man hath his free will. e
    
                      

     
              
  
    
                
my pas - tance, hunt, sing and dance, my heart is set all
id - le - ness is chief - mis - tress of vi - - - ces all; then

 
best en - sue, the wort es - cue my mind shall be; vir -
 
         
         
 
      
   

   
                
good - ly sport for my com - fort: who shall me let?
who can say but mirth and play is best of all?
- tue to use,

vice to re - fuse,

thus shall I use me.

        
          
  
 
  
 

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Hallgassatok meg a Pastime with good Company mellett további szerzeményeket is
VIII. Henriktől! Melyiket tartjátok a legérdekesebbnek?
2. Nézz utána az interneten, milyen uralkodók kedvelt időtöltése volt még a zeneszer-
zés! Állítsatok össze egy válogatást uralkodók szerzeményeiből!
45
 V.

BAROKK KORI
ZENÉK
 Barokk kori zenék
(kb. 1600–1750)

A barokk kifejezés – egyik értelmezése szerint – a portugál barroco (’szabálytalan kő,

gyöngy’) szóból származik, és a gyöngykagyló hajlatára utal. A korszak bonyolult kép-
zőművészeti irányzataira használták, amelyet a kor embere túlburjánzónak, érthetet-
lennek találhatott. Az összetett gondolkodásmód a zenére is igaz, és ma már tudjuk,
hogy ez volt a legnagyobb formateremtő időszak, amely – ebben a tekintetben – szinte
a teljes zenekultúránk kialakulásának másfél évszázada.
A barokk kor alapvető szemléletváltozást hoz. A  kontrasztok iránti érzékenység
lehetővé teszi a  korábbi évszázadokban már létező szólóénekes műfaj, a  monódia
után az opera, valamint a  szólóhangsze-
res művek megszületését. A szólistát több
hangszer is kísérheti, így a  modern érte-
lemben vett zenekar is kialakul. A muzsi-
kálás során teret nyer a  különböző dina-
mikai fokozatok alkalmazása, a  forte és
a  piano egymás mellé állítása, a kétfajta
dinamika váltogatása. Az  úgynevezett te-
raszdinamika az orgonaregiszterek hatá-
rozott elkülönülésén alapul, és átmenet
nélkül, lépcsőzetesen jelenik meg.
A barokk korban gyakran előfordult egy
érdekes jelenség, amely szerint a kompo-
nisták dallamokat, illetve esetenként teljes
műveket vettek át egymástól, és átiratot
készítettek, vagy akár egészen más hang-
szereken szólaltatták meg a kiszemelt da-
rabot. Ez a – mai szemmel nézve – furcsa
szokás megtiszteltetésnek számított (ha
egyáltalán kiderült a  dolog), mindeneset-
re semmiképpen nem adott okot bármifé- Gerard van Kuijl: Zenélő társaság, 1651 (Rijksmuseum, Amszterdam)
le jogvitára. A legnagyobbak is éltek ezzel
a „lehetőséggel”. Említésre méltó remekmű például Johann Sebastian Bach szóló-
csembalóra komponált átirata, melyet Antonio Vivaldi g-moll hegedűversenye (op. 4.
No. 6) alapján készített.

ZENEHALLGATÁS
Hallgassátok meg egy videómegosztó portálon a következő két darabot, majd keres-
setek hasonlóságokat és eltéréseket az eredeti Vivaldi-darab és a Bach-átirat között!
• Antonio Vivaldi g-moll hegedűversenye
• Johann Sebastian Bach szóló csembalóra írt átirata (BWV 975) Benjamin Alard
előadásában
Nézzétek meg a ted.com oldalon Betsy Schwarm Miért hallgassuk Vivaldi A négy
évszak c. művét? (Why should you listen to Vivaldi’s „Four Seasons”?) című előadását!
Keressétek meg A négy évszak hegedűversenyeihez tartozó szonetteket az interneten,
majd hallgassátok meg a darabot úgy, hogy megfigyelitek, milyen zenei eszközökkel
jeleníti meg Vivaldi a szövegek hangulatát!

49
 KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Határozzátok meg néhány mondatban az alábbi zenei műfajokat! Milyen hangsze-
res vagy énekes apparátus szükséges a barokk korban az előadásukhoz? Említse-
tek minden műfajhoz legalább három zeneművet a zeneszerző megnevezésével!

passió toccata szonáta szvit opera

versenymű kantáta concerto grosso oratórium

2. Mit jelentenek a következő zenei szakkifejezések: basso continuo, recitativo, ária?

3. Milyen billentyűs, vonós, illetve fúvós hangszerek léteztek a barokk korban?
4. Soroljátok fel Johann Sebastian Bach életútjának legfontosabb állomásait, majd
készítsetek egy térképet a mai Németországról, amelyen bejelölitek azokat!
5. Alkossatok 4-5 fős csoportokat! Képzeljétek el, hogy megbíznak titeket egy, a ba-
rokk jellegzetességeit bemutató válogatásalbum összeállítására. Milyen zenemű-
vek szerepelnének rajta? Hogyan érvelnétek összeállításotok mellett a lemezkiadó
vezetőjénél?
6. Énekeljétek el emlékezetből Bach által harmonizált Már nyugosznak a völgyek… kez-
detű korált magyar szöveggel (Kerényi György versével)! Ismételjük át, mit tudunk
a korálról és a passióról! A passión kívül milyen művekben találkozunk még ko-
rállal?
7. Jean-Philippe Rameau A  gáláns indiák című operabalettje négy különböző törté-
netet dolgoz fel. Az egyik legkülönlegesebb a negyedik, A vademberek című, amely
Észak-Amerikában játszódik.
• Saját szavaitokkal foglaljátok össze A vademberek című rész cselekményét! Gyűjt-
sétek ki Louis Fuzelier nyilatkozatából azokat a vonásokat, amelyek a felvilágoso-
dásra utalnak!
• Hallgassátok meg A gáláns indiák zárótáncát az interneten! A Danse du grand calu-
met de la paix (’A nagy békepipa tánca’) egy rondó. Ismételjük át a rondóról tanulta-
kat, és készítsünk vázlatot a részlethez. A rondótémát A-val, az epizódokat pedig
B-vel, C-vel, D-vel stb. jelöljük!

A vademberek (Les Sauvages címmel Rameau csembalódarabot is írt, amely-

re 1725-ben két louisianai indián táncos párizsi fellépése ihlette, és amelyből
A gáláns indiák leghíresebb tánctétele keletkezett: Danse du grand calumet de la
paix/A nagy békepipa tánca). Egy észak-amerikai erdőben két katonatiszt, a fran-
cia Damon és a  spanyol Don Alvar – előbbi csapodár könnyedséggel, utóbbi
szenvedélyes komolysággal – udvarol Zimának, az indián lánynak. Ám a  szép
sauvagesse egyiküket sem részesíti előnyben, mivel hűsége Adarióhoz, az indián
harcosok főnökéhez köti. A Békepipa ünnepén himnusz dicsőíti a vadon erdeit,
a  természet egyszerűségét, az ártatlan szerelmet és a  békét, megpecsételve
ezzel Zima és Adario egybekelését, valamint a népek egymással való megbé-
kélését. […] A gáláns indiák négy entrée-jának, azaz felvonásának látszólag ös�-
szefüggések nélküli cselekménye nem utolsósorban a felvilágosodás korának
filozófiai gondolatait tükrözi. Erre utal előszavában a szövegkönyv írója, Louis
Fuzelier (1672?–1752) is: „Vajon nincs-e igaza a szerzőnek, amikor azt gondolja: ah-
hoz, hogy tetszést arasson, ahhoz néha meg kell kísérelnie istenek és varázslók se-
gítsége nélkül is szórakoztatni a közönséget. Azzal, hogy az újdonság iránt fogékony
nézőknek a  legtávolabbi tájakról vett témákat kínálja fel, talán egyetértésükre lel

50
 majd egy olyan előadás különössége által, amely alkalmat ad Erató és Terpszikhoré
számára géniuszuk kibontakoztatására. [...] Az amerikai entrée csúcspontját alkotó
vulkánkitörés nem oly mesés kitalálás, mint holmi varázslások. E tüzet okádó he-
gyek gyakoriak az Indiákon. […] Sok szavahihető utazó tanúsítja, hogy látott ilyen föld
alatti katlanokat, amelyek könnyen gyulladó, kénköves lávával vannak tele és rette-
netes tüzet hánynak, ha csak egyetlen szikladarabot is legurítanak félelmetes mély-
ségükbe. […] Elítélnek majd azért, mert a varázslatnál valószínűbb jelenséget viszek
színre? Olyat, amely kromatikus zenekari tételek írására ad alkalmat? Egy pogány
főpapot elvakít a  féltékenysége, s őrjöngésében e veszélyes természeti jelenséget
használja fel bűnös céljai elérésére. Mely trükköt nem kockáztat meg a reménytelen
szerelem, a csalást akár vallási köntösbe bújtatva is? Az istenek és varázslók elha-
gyására való szövegkönyvírói törekvés e »filozofikus« század akarata. És kétségkí-
vül egybeesik a műfaj könnyedebbé tételére irányuló szándékkal: a mitológia, mely
nemes stílust föltételez, éppúgy megfelel a  tragikus operának, mint a  történelem
a tragédiának. A földrajzi téma viszont a pikáns egzotikum mulattató megismerésé-
ből, az utazás öröméből ered: jó helye van az operabalettban, amelynek legjellem-
zőbben »szórakoztató« vonását húzza alá. Megértette ezt már Campra is a L’Europe
galante és a Les Fêtes vénitiennes című operabalettjeiben. Ám a nagy szimfonikus
hatások megteremtése Rameau-ra várt: ki tudhatja, milyen mértékben szabták meg
az ő kívánságai a témaválasztást. Óhajai mindenesetre maradéktalanul teljesültek.”

(Mesterházi Máté: Rameau: A gáláns indiák.

In: Régizene Fesztivál. Rameau: A gáláns indiák. Műsorfüzet.
Szerk.: Várnai Péter. Müpa Budapest Nonprofit Kft. Budapest, 2018. 5–6.)

AZ OPERA

Az operát könnyen jellemezhetnénk azzal a két szóval, hogy zenés dráma, ám ez nem
lenne meggyőző magyarázat arra, miért az  opera a  komolyzenei műfajok legéke-
sebbje, és a rövid meghatározás nem igazolná, miért tud szinte minden ember egy-
két dallamot dúdolni Bizet Carmen vagy éppen Rossini A sevillai borbély című operájá-
ból még akkor is, ha az említett műveket korábban soha nem hallotta élőben. Wagner
Lohengrinjéből a nászinduló hovatovább szinte már közhelynek számít.
Az operában a színészek, vagyis az operaénekesek az énekhangjukkal fejezik ki
az  általuk megszemélyesített szereplő érzelmeit, a  zenekar rendkívül sokszínűen
tudja az adott szituáció hangulatát megfesteni, a kórus pedig bármilyen közösséget
életszerűvé tud varázsolni. A zenetörténet első operájában, Claudio Monteverdi L’Or-
feo című, 1607-ben bemutatott zenés drámájában a görög mitológia legendás alakja,
Orpheusz dalaival elaltatja Kharónt, illetve meglágyítja Hádész és hitvese, Per­sze­
phoné szívét, esélyt szerezve arra, hogy kivezesse kedvesét, Eurüdikét a holtak biro-
dalmából.
A megrendítő történetet felhasználva későbbi zeneszerzők, például Georg Philipp
Telemann, illetve Christoph Willibald Gluck is komponáltak operákat. Az alapgondo-
lat tovább él, hiszen Mozart A varázsfuvola című daljátékában szintén a főhős, Tamino
indul útnak, hogy különböző próbatételeket kiállva szabadítsa ki szerelmét, Paminát
Sarastro birodalmából. Ebben az esetben az egyiptomi mitológia színesíti a történe-
tet, hiszen Ízisz és Ozirisz bölcsességtemplomának uraként Sarastro utódot keres, és
az említett istenek éppen a trónutódlásáról szóló legendák főszereplői. Verdi is egy
titokzatos egyiptomi történetből merít Aida című operájában. Aida és Radames a ha-
51
 talom illetve országaik, Etiópia és Egyiptom közötti háború helyett a  szerelmet vá-
lasztják, még akkor is, amikor sorsuk már megpecsételődött. Aida elbújik az Igazság
Templomában található Ízisz-oltár alatti sírkamrában, hogy együtt lehessen halálra
ítélt szerelmével.
Az operában fontos a látvány. A díszletek és a jelmezek erősítik a cselekményt, sőt
a vizuális elemeknek külön mondanivalójuk is lehet. A görög mitológia mellett a ké-
sőbbi korokban számtalan témakörben születtek kiváló operák. Történelmi témájú-
ak például Erkel Ferenc Bánk bán, illetve Hunyadi László című operái, bibliai Camille
Saint-Säens Sámson és Delila című operája, irodalmi pedig Csajkovszkij Anyegin című
daljátéka, amely Puskin azonos című verses regénye nyomán készült. Találunk élet-
rajzi ihletésű operát is, ilyen például Fekete Gyula Excelsior! című, 2010-ben bemuta-
tott operája, amely Liszt Ferenc életéről szól. Bartók Bélától A kékszakállú herceg vára
rendhagyónak mondható az opera műfaján belül. A középkori legenda és Balázs Béla
történelmi tényeken alapuló misztériumjátéka ihlette darab egyedülállóan mutatja be
a férfi és a női lélek legmélyebb titkait.
A közönség igényeihez alkalmazkodva megjelentek a tragikus és komoly témákat
feldolgozó opera seriák mellett a könnyedebb, komikus jeleneteket is tartalmazó víg­
operák. Ezeknek előképe Pergolesi Az úrhatnám szolgáló című intermezzója, amelyet
három felvonásos opera seriája (Il progionerio superbo) szüneteiben adtak elő. Olyan
népszerűségre tett szert ez a darab, hogy később külön operaként is előadták. A víg­
opera a világon legtöbbet játszott opera is: Mozart műve, a Figaro házassága. Ez a tény
hűen tükrözi az opera buffa műfajának azóta is töretlen népszerűségét.
Hazánkban a Magyar Állami Operaház 1884-es megnyitása óta napi rendszeres-
séggel zajlanak opera-előadások. Az Andrássy úton található épület Budapest egyik
legjelentősebb 19. századi neoreneszánsz műemléke. A  balettelőadásoknak is ott-
hont adó palota Ybl Miklós tervei alapján épült. Első zeneigazgatója Erkel Ferenc volt,
de később Gustav Mahler is vezette a rangos intézményt.

ZENEHALLGATÁS
• Hallgassátok meg Monteverdi L’Orfeo operájának 3. felvonását! Figyeljétek meg, mi-
lyen zenei eszközökkel teremti meg az alvilág hangulatát a zeneszerző!
• Nézzétek meg egy videómegosztó portálon Pergolesi Az úrhatnám szolgáló (La serva
pardona) című intermezzóját magyar felirattal! Ennek a darabnak az egyik érdekes-
sége, hogy két néma szereplője is van. Nem nyelvi kommunikációjukkal hogyan tud-
ják fokozni a mű komikusságát ezek a szereplők?
• Georg Friedrich Händel operái nagyszabásúak, melyekben a barokk pompa a ki­
fejezés mélységével párosul, és az itáliai éveknek köszönhetően rendkívül hajlé­kony
dallamvilággal rendelkeznek. Hallgassátok meg e következő operarészleteket: Ombra
mai fù, a Xerxes (eredeti olasz címén: Serses) című opera Largóként is emlegetett áriá-
ját; a Vivi, tiranno című áriát a Rodelinda című operából, valamint a Verdi prati… című
áriát az Alcina című operából! Foglaljátok össze a művek cselekményét! Keressetek
egy-egy nektek tetsző előadást az interneten!
• Az operákból gyakran egy-egy ária igazi slágerré válik. Ilyen ária például a Nessun
dorma… Puccini Turandot című operájából, amely több mint egy évszázada őrzi nép-
szerűségét. Nézzetek utána, milyen szerepe van az áriának az opera cselekményé-
ben! Hallgassátok meg egy videómegosztó portálon Enrico Caruso, Jussi Bjorling,
Fritz Wunderlich, Luciano Pavarotti, José Carreras és Placido Domingo előadásá-
ban! Melyik előadásmód tetszett nektek leginkább? Miért (hangszín, dinamika, tem-
pó stb.)? Milyen Puccini-áriák váltak még slágerré?
• Képzeld el, hogy zenei szerkesztőként azt a feladatot kapod, hogy állítsd össze a tíz
legszebb opera listáját! A te listádon milyen darabok szerepelnének?
52
• Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operája sokféle előadásban látható, hall-
ható a videómegosztó portálokon, és nemcsak színpadi előadások, hanem filmek is
elérhetők. Válassz ki kettőt a felvételek közül, és hasonlítsd össze őket a rendezés
és a zenei megvalósítás szempontjából!

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Orpheusz és Eurüdiké antik hősök szerelmének története alapján a  következő
zeneszerzők komponáltak operát: Claudio Monteverdi, Georg Philipp Telemann
és Christoph Willibald Gluck. Hasonlítsd össze az operák cselekményét (segítsé-
gedre lehet Till Géza Opera című kézikönyve) a  mitológiából
ismert történettel! Milyen hangfajok jelenítik meg a  szerep-
lőket az egyes operákban? Milyen hangzásbeli különbség van
a 17. századi és a 18. századi zenekar között, és a differenciát
mely hangszerek jelenléte befolyásolja?
2. Mozart operáiban sokszor találkozhatunk azzal, hogy a  sze-
replőknek van egy jellegzetes és visszatérő dallama, amely
a jellemábrázolást erősíti. Keressetek példát erre a módszer-
re a Figaro házassága és a Don Giovanni című operáiban!
3. Nézz utána, mely operákat vezényelte Gustav Mahler a Magyar
Királyi Opera művészeti igazgatójaként 1888 és 1891 között!
Segítségedre lehet Németh Amadé Gustav Mahler életének kró-
nikája című műve!
4. Énekeljétek el Alcina című operájából a Verdi Prati… című áriát
Lányi Viktor Hímes rétek… kezdetű szövegével (54. oldal)! Néz-
zetek utána a mű cselekményének Till Géza Opera című kézi-
könyvének segítségével! Keressetek egy nektek tetsző előa-
dást az interneten!

Jean Raoux: Orpheusz és Eurüdiké, 1709 körül

A KORÁL ÉS A KÁNON (The J. Paul Getty Museum, Los Angeles)

A  korál elnevezés a  latin cantus choralis kifejezésből ered, melynek jelentése: kó-
rus-ének. A  gregorián gyökerekkel rendelkező műfaj, eredeti jelentésétől eltérve,
leginkább nemzeti nyelven megszólaló protestáns népének formájában él évszázadok
óta. Nagy szerepe van Johann Sebastian Bach zenéjében, ahol sokszor négyszólamú
feldolgozásban jelenik meg.
A kánon az imitáció legszigorúbb formája, egyben a polifonikus szerkesztés elsőd-
leges példája. Az időeltolódással belépő szólamok a legtöbb kánon esetében ugyan-
arról a hangról kezdve éneklik az adott dallamot.

ZENEHALLGATÁS
• Hallgassátok meg egy videómegosztó portálon Luther Márton Ein feste Burg ist un-
ser Gott („Erős vár a mi Istenünk”) című korálját! Nézzetek utána az interneten a mű
történetének!
• Hallgassátok meg Felix Mendelssohn-Bartholdy a reformáció 300. évfordulójára
komponált 5. szimfóniáját! Figyeljétek meg, hogyan jelenik a mű IV. tételében Luther
Ein feste Burg ist unser Gott című korálja!
• Hallgassátok meg Johann Sebastian Bach O Jesulein süß… korál-feldolgozását,
majd dénekeljétek el dr. Vargha Károly Mint hárfa zsong… kezdetű szövegével!

53
 HÍMES RÉTEK
HÍMES RÉTEK… (VERDI PRATI…)
Lányi Viktor Georg
GeorgeFriedrich
Frederic Händel
Handel
      
 


                       
       



    
           
  

     
 

   
                  


      

     
     

   
   


  
Fine
     
       
Hí - mes ré - tek, lom - bos er - dők,

 
     


                 
  
              
      

54
 
          
      
el - - sár - gul - tok nem - so - ká! Jő az ősz, el - száll az

 
       


               
  
            
  
 


      
            
il - lat, dal se zen - dül, lomb se rez - - dül, s el - bo -


                


       
 
                 
   


                
- rul a nap - su - gár! Hí - mes ré - tek, lom - bos

 
     


                
    
             
    
   

55
 
              
er - dők, el - - sár - gul - tok nem - so - - ká!

 



              
   

 
      


    
 


        
    

Fá - jó szív - vel, bú - san kér - dem: lesz - e még


 
     
        



 
          
      
 

 
             
  
vi - rág a ré - ten, lesz - e még vi - rá - - gos


               
    
     


   
 
         
  


56
  
           

nyár? Lesz - e még vi - rá - gos nyár?


              


  
   
            
       
 


          
      
Hí - mes ré - tek, lom - bos er - dők, el - - sár - gul - tok


      


             
      
       
          
 

  
D.C. al Fine

    
    
nem - so - - ká, el - - sár - gul - tok nem - so - - ká!

  
   


           
  
         
        

57
 MINT HÁRFA ZSONG MINT HÁRFA ZSONG
dr. Vargha Károly Johann Sebastian Bach


(1685-1750)
  
                  
        
 
1. A föld - re le - szállt a hol - das éj, nincs gond se’
2. Csak szen - de - regj még, csak ál - modj szív! A hol - - das

       
                   
  

    
         
        

 á
bú, az est csönd - je mély. A szív nem fáj, a
est szép - lom - ra hív, A fű,  a lomb, a
      
 
                 
   


   
                
      
szél sem zúg, oly szép a táj, a rét, az
föld s az ég, mint hár - - fa, zsong egy dalt fe -

      
     

    




  
        
   
     
   

út, sa halk nó - ta - - szó, mely tit - - ko - kat súg!
-léd: nincs más i - lyen jó, nincs más  
i - lyen szép!
  
    

  
         
  
 

58
Henry Purcell, az angol opera megteremtője komponálta az alábbi, Under this stone…
kezdetű kánont. Énekeljétek el eredeti nyelven, és az  ismert magyar szöveggel is,
melyet Rossa Ernő írt (Hullik a fáról sárga levél…)!

UNDER THIS STONE

UNDER THIS STONE


1
   Henry Purcell

            
      
Un - der this Stone lies Ga - bri - el John, in the year of our Lord, One


2
   
           
     
thou - sand and one; co - ver his Head with Turf or Stone, ‘tis all

      
3

           
    
one, ‘tis all one, with Turf or Stone, ‘tis all one; Pray for the Soul of

   
           
             
  
gen - tle John, if you please you may, or let it a - lone, ‘tis all one.

Hullik a fáról sárga levél,

Vele játszik a szellő, fújja a szél,
Réten és erdőn senki se jár,
Olyan elhagyott, oly szomorú, néma a táj,
Szíved ne fájjon, múlik a tél,
És e bánatos hantokon új virág kél.
(Rossa Ernő fordítása)

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Bach mely műveiben hallhattok korálfeldolgozásokat? Milyen jelentéssel bírnak
ezek a különböző oratorikus, illetve hangszeres alkotásokban?
2. Énekeljétek el a következő oldalon található, más zenetörténeti korokból származó
kánonokat, majd tanárotok segítségével próbálkozzatok meg ti is egy kánon kitalá-
lásával!
3. Gyűjtsetek ti is kánonokat! Állítsátok össze az osztály tíz kedvenc kánonjának lis-
táját! Segítségetekre lehet Molnár Antal Klasszikus kánonok című műve, valamint
a videómegosztó portálok.
4. Nézzetek utána Johann Pachelbelt D-dúr kánonja történetének! Mi okozhatja nap-
jainkban is népszerűségét?
5. Énekeljétek el a 61. oldalon található Evening rise című művet! Miért nem nevezhet-
jük hagyományos értelemben kánonnak?
59
 MÁR OLVAD, Ó, A CSÚNYA HÓ
MÁR OLVAD, Ó… (DER SCHNEE ZERRINT…)
Kerényi György
Ford.: Raics I.
Franz Schubert
1
  
 
                      
  
Már ol - vad, ó, a csú - nya hó, Egy für - ge fecs - ke er - re száll;

 
2
   
             
        
Oly víg a föld, Ru - há - ja zöld, és sok vi - rág ki - ált - ja már:

3
       
           
    

   
El - tűnt a hó, és él - ni jó, A té - li szél ha mesz - sze jár!

Ó, JERTEK, ÉNEKELJÜNK
Ó, JERTEK… (COME FOLLOW…)
Ford.: Kerényi
Kerényi
Kerényi GyörgyGy.
Gy. Angol népdal
Angol nd.


1

              

Ó, jer - tek, é - ne - kel - jünk ká - nont, mert az o - lyan víg!

          
2

      
    
Itt egy má-sik szó-lam kez - di új - ra, nem so-ká -ra jő a har - ma -dik.


3
            
    
   
Há - rom a tánc, kész a ká - non, fúj - hat - juk már haj - na -lig.

MÁR ZENGVE SZÓL

MÁR ZENGVE SZÓL
Raics István
Ford.: Raics I. Angol népdal
Angol nd.

 

1

             
 
Már zeng - ve szól az est - ha - rang, a bű - vös bá - jos hang,
2
  
                  
És száll a szél-lel, mesz-sze száll a fény-nyel a sok bim bam bim bam bom,
3

       

bim bam bim bam bom.
60
EVENING RISE EVENING RISE
Hopi indián népdal
     
S. I               
 
6. E - ve - ning ri - ses, spi - rit come, sun goes down, the day is done.

S. II                
1. Eve - ning rise, spi - rit come, sun goes down when the day is done.

A. I                
3. Eve - ning rise, spi - rit come, sun goes down when the day is done.

     
         
A. II

2. Eve - ning rise, spi - rit come, sun goes down when the day is done.
   
T                
5. Eve - ning rise, spi - rit come, sun goes down when the day is done.

          
   

B

4. Eve - ning rise, spi - rit come, sun goes down, day is done.

 
                 
a -  - wa - kens me

Mo - ther earth with the heart - beat of the sea.

         
     
 
Mo - ther earth a - wa - kens me with the heart - beat of the sea.

             

Mo - ther earth a - wa - - kens me, heart - beat of the sea.

 
              
a - wa

Mo - ther earth - kens me with the heart - beat of the sea.

          
    
 
Mo - ther earth
a - wa - kens me with the heart - beat of the sea.
         
  
Mo - - ther earth a - wa - kens me heart - beat of the sea.

61
NÉPDALCSOKOR

III.
 Két népballada

GYERE VELEM MÓNÁR ANNA GYERE VELEM MÓNÁR ANNA

Poco rubato  = 66
    
rall. Fogadjisten (Bukovina)

 = 66
       
 = 112

2)
 
       
1)
 
 
1. Gye - re ve - lem Mó - nár An - na, (ə) Ru-vát vë - szëk va - sár - nap - ra!

       
 
 = 72  = 63–66
 
     

  
          
     
 
Nem më - nyëk én, jó ka - to - na, Va - - gyon ru - vám va - sár - nap - ra!

2) 10. versszak:

  
1) hosszú szótagra néha:

   


rá - gol - maz -

A Molnár Anna régi stílusú székely népballada, melynek elemei egész Európában fel-
lelhetők különböző szöveg- és dallamvariánsokkal.
Kodály Zoltán nagyszabású vegyes kart komponált a balladára, amelyben a cse-
lekmény valamennyi mozzanata külön értelmezést kap. A  férfi- és a  női szólamok
felelgetései rendkívül élővé teszik Molnár Anna és a  csábító katona párbeszédét.
A „fejét vette Molnár Anna” drámai fordulat dallamát – talán a kardra utaló – éles kvint-
párhuzammal, ezzel középkori hangzást teremtve mutatja be.
Az utolsó tíz ütem szöveg nélküli sóhajai, finom disszonanciái emlékeztetnek a tör-
téntekre, a szépen csengő szoprán szóló pedig, amely nem mellékesen az augmentált
első népdalsorra épül, és mintha csak altatódal formában próbálná Kodály bemutat-
ni, a kisgyermekkel töltött idilli hangulatot fejezi ki.

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Énekeljétek el a balladát teljes szöveggel Kodály Zoltán A magyar népzene című kö-
tetének Vargyas Lajos által szerkesztett példatárából (Kodály Zoltán: A magyar nép-
zene. Szerk.: Vargyas Lajos. Editio Musica Zeneműkiadó, Budapest, 2003. 341. dal)!
2. Hogyan nevezzük a  zenében a  kvint- és oktávpárhuzamban történő szólammoz-
gást, és honnan ered ez a kifejezés?
3. Hasonlítsátok össze Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című opera és a Molnár
Anna című népballada cselekményét!
4. Hallgassátok meg Kodály Zoltán Molnár Anna című vegyes karát, közben kövessé-
tek a kórusmű kottáját! Milyen zenei eszközöket használ Kodály a népballada élet-
szerű bemutatására? Milyen komponálási technikáknak köszönhető, hogy a Molnár
Anna a koncerttermek népszerű darabja lett?
4. Néhány, általatok választott példán keresztül mutassátok be a ballada jellegzetes-
ségeit!

65
 JÓ ESTÉT, JÓ ESTÉT
JÓ ESTÉT, JÓ ESTÉT

Áj (Abaúj
vm.) vm.)
   
Aj, (Abauj V. L.
    
Rubato
  

  
Jó es - tét, jó es - tét
tét. Csá - ti bi - ró asz - szony,

         
      
Ta - lán al - szik is már A ked - ves ga - lam - bom.

A  halálra táncoltatott leány balladájának jelen változatát Vargyas Lajos gyűjtötte

1940-ben, a mai Szlovákia területén található Áj községben. A régi stílusú népdal cse-
lekménye középkori eredetű: az akaratán kívül eladott és bálba elhurcolt leányt nem
engedi pihenni kérője, így sorsa tragédiával végződik. A ballada elátkozza a szüleit,
amiért elengedték éjszakára egyetlen leányukat. A halálra táncoltatott menyasszonyt
selyemruhában, fehér fátyollal, gyöngykoszorúval temetik el.

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Énekeljétek el a balladát teljes szöveggel Kodály Zoltán A magyar népzene című
kötetének Vargyas Lajos által szerkesztett példatárából (Kodály Zoltán: A magyar
népzene. Szerk.: Vargyas Lajos. Editio Musica Zeneműkiadó, Budapest, 2003. 19.
dal)!
2. Végezz kutatómunkát, és keresd meg a  népdal különböző tájegységeken ismert
változatait!
3. A  halálra táncoltatott leány története a  kortárs műzenében is megjelenik, így
Beischer-Matyó Tamás Halálra táncoltatott lány  (1996), illetve Pertis Jenő Két há-
romszéki ballada (2006) című kórusműveiben. Hallgassátok meg őket egy videó-
megosztó portál segítségével! Milyen zenei eszközökkel adják át ezek a  művek
a történet drámaiságát?
4. Tanulmányozzátok a Kriza János Néprajzi Társaság oldalán található Balladatárat
(kjnt.ro/balladatar/)! Milyen típusú balladák érhetők el az oldalon? Milyen infor-
mációkat találhattok meg a balladákról? Válasszatok egy nektek tetsző balladát
az oldalról, majd segítségével mutassátok be a Balladatár funkcióit!

66
 VI.

KARÁCSONYI
ZENÉK
 Karácsonyi zenék

THE FIRST NOWELL

THE FIRST NOWELL


Sir John Stainer
    
                     
 
 

1. e first Now - ell the An - gel did say, Was to cer - tain poor
  
             
       
     

   
                     
 
shep - herds in fields as they lay; In fields where they lay keep - ing their
                  
   
  

CHORUS.
    
      
                 
 
sheep, On a cold win - ter’s night that was so deep. Now - ell, Now -
  
                
      
     

        
                 


-ell, Now - ell, Now - ell, Born is the King of Is - - ra - el.

                     
    

71
 KARÁCSONYI BÖLCSŐDAL
KARÁCSONYI BÖLCSŐDAL
Dr. Dienes Valéria
Valéria
  
Bárdos Lajos
   
  

                
lágyan, kifejezéssel
       
 
M m

  
                   
 
Szűz Má - ri - a vár - ja, vár - ja, a - lud - jon el Jé - zus - ká - ja. Át - ö - le - li
 
        
      
  
m m m

    
          
  
szűz kar - já - val, me - len - ge - ti szép ar - cá - val.


                
 
m A

   
             
A - ludj, a - ludj én szent - sé - gem, csil - lag jön a

     
                

a a a

72
   
                

szé - les é - gen, Fé - nyes út - ját böl - csek jár - ják, Ál - dá - so - dat
  

         
 
a a


Néhány szoprán ad libitum:

   
m

 
      
  
vár - va vár - ják. A - ludj, a - ludj
  
             
  

M m

        
     

 
m m

               
 
bol - dog
- sá - gom, har - mat csil - log min - den á - gon. Pi - ci tes - ted
      
          
  
m m

 
 

  
  
ritard.

            
gyön - ge, mé - gis Ti - ed lesz a föld is ég is.

                 

 
m m

73
 JESU, REX ADMIRABILIS
JESU. REX ADMIRABILIS
Kerényi György Giovanni Pierluigi da Palestrina
   
S.                  

Je - su, Rex ad - mi - ra - bi - lis et tri - um - pha - tor no - bi - lis
Ma - ne no - bi - scum Do - mi - ne, et nos il - lu - stra lu - mi - ne
Nagy fel - ség, di - a - dal - mas Úr, ó cso - dá - la - tos Jé - zu - sunk!
Légy ve - lünk, Jé - zus, el ne hagyj, fé - nyed - ből fé - nyes - sé - get adj,

    
A.                  
Je - su, Rex ad - mi - ra - bi - lis et tri - um - pha - tor no - bi - lis
Ma - ne no - bi - scum Do - mi - ne, et nos il - lu - stra lu - mi - ne
Nagy fel - ség, di - a - dal - mas Úr, ó cso - dá - la - tos Jé - zu - sunk!
Légy ve - lünk, Jé - zus, el ne hagyj, fé - nyed - ből fé - nyes - sé - get adj,

     
          
T.
    
Je - su, Rex ad - mi - ra - bi - lis et tri - um - pha - tor no - bi - lis
Ma - ne no - bi - scum Do - mi - ne, et nos il - lu - stra lu - mi - ne
Nagy fel - ség, di - a - dal - mas Úr, ó cso - dá - la - tos Jé - zu - sunk!
Légy ve - lünk, Jé - zus, el ne hagyj, fé - nyed - ből fé - nyes - sé - get adj,

  
              
dul - - ce - do in - ef - fa - bi - lis, to - tus de -
pul - - sa men - tis ca - li - gi - ne, mun - dum rep -
Mily jó vagy fogy - ha - tat - la - nul, á - hí - tunk
hogy lel - ki köd ne száll - jon ránk, ol - tal - mazz

   
                 
dul - - ce - do in - ef - fa - bi - lis, to - tus de - si - de - ra - bi -
pul - - sa men - tis ca - li - gi - ne, mun - dum rep - le dul - ce - di -
Mily jó vagy fogy - ha - tat - la - nul, á - hí - tunk mond - ha - tat - la -
hogy lel - ki köd ne száll - jon ránk, ol - tal - mazz min - ket, é - gi

    
           
   
dul - - ce - do in - ef - fa - bi - lis, to - tus de - si - de - ra - bi -
pul - - sa men - tis ca - li - gi - ne, mun - dum rep - le dul - ce - di -
Mily jó vagy fogy - ha - tat - la - nul, á - hí - tunk mond - ha - tat - la -
hogy lel - ki köd ne száll - jon ránk, ol - tal - mazz min - ket, é - gi

74
   
              

- si - - de - ra - bi - lis, to - tus de - si - - de - ra - bi - - lis.
- le dul - ce - di - ne, mun - dum rep - le dul - ce - di - - ne.
mond - ha - tat - la - nul, á - hí - tunk mond - - ha - tat - la - - nul.
min - ket, é - gi láng, ol - tal - mazz min - - ket, é - gi láng.

 
          
- lis, to - - tus de - si - - de - ra - bi - - lis.
- ne, mun - - dum rep - le dul - ce - di - - ne.
- nul, á - - hí - tunk mond - - ha - tat - la - - nul.
láng, ol - - tal - mazz min - - ket, é - gi láng.

  

     
       
- lis, to - tus de - si - - de - - - ra - - - - - bi - lis.
- ne, mun - dum rep - le dul - - - ce - - - - - di - ne.
-nul, á - hí - tunk mond - - ha - - - tat - - - - - la - nul.
láng, ol - tal - mazz min - - ket, é - - - - - gi láng.

KÉRDÉSEK, FELADATOK
1. Melyik az  a  tíz dal, ami a  karácsonyról először
eszedbe jut?
2. Készítsétek el az  osztály klasszikus zenei ad-
venti naptárát! Alkossatok hat csoportot, min-
den csoport válasszon négy adventi, karácsonyi
témájú zeneművet, írja fel azokat egy-egy cédu-
lára! Gyűjtsétek össze a  cédulákat, majd ezek
alapján állítsátok össze az  adventi naptárt úgy,
hogy minden napra húzzatok a  cédulák közül
egy-egy zeneszámot! Az elkészült listát küldjé-
tek el az osztályban mindenkinek, majd hallgas-
sátok meg adventben az adott napra szóló zenét!
3. A  Christmas carol kifejezést Charles Dickens
klasszikus regénye által is ismerhetjük, jelen-
tése: karácsonyi ének. A 20. század három leg-
kiválóbb angol zeneszerzője, Benjamin Britten,
David Willcocks és John Rutter számtalan ca-
rolfeldolgozással büszkélkedhet, ezáltal a  mű-
faj igazi nagymestereinek tekinthetők. Készíts
lejátszási listát a  fenti komponisták karácsonyi
műveiből!
4. Keressétek meg az  interneten John Rutter
Christmas lullaby című dalát! Hallgassátok meg,
majd tervezzetek hozzá egy műalkotásokból álló
vetítést! Girolamo dai Libri: Jézus születése, 1515 körül
(The Cleveland Museum of Art, Cleveland)
75
 ZENEHALLGATÁS
• A Veni, veni Emmanuel… (’Jöjj el, jöjj el, Emmanuel’) című, adventi időszakhoz kapcso-
lódó egyházi ének egy 18. századi francia misekönyvben maradt fenn, feltehetően
a  14-15. századból származik. Hallgassátok meg két feldolgozását, Kodály Zoltán
Adventi ének című művét, valamint a The Piano Guys O come, O come, Emmanuel című
feldolgozását! Elemezzétek, hogy ezek a feldolgozások milyen zenei elemekkel igye-
keznek kifejezni az adventi várakozást!
• Hallgassátok meg Liszt Ferenc Karácsonyfa-ciklusát! Nézzetek utána felépítésének,
keletkezési történetének!
• Alkossatok hat csoportot! Mindegyik csoport válasszon egyet Johann Sebastian Bach
Karácsonyi oratóriumának kantátái közül. A csoportok feladata az lesz, hogy a könyv-
tárban vagy az interneten nézzenek utána a választott kantátáik történetének, hall-
gassák meg azokat, majd próbálják meg a történetek fényében elemezni a műrészle-
tet. Milyen zenei eszközökkel teremti meg Bach az adott történet hangulatát?

FELHASZNÁLT IRODALOM

Balázs István: Zenei lexikon. Corvina Kiadó, Budapest, 2005 • Heinz Alfred Brockhaus – Hugo Riemann:
Zenei Lexikon. 1–3. kötet. Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1983. • Dobszay László: A hangok világa IV. Editio
Musica Zeneműkiadó, Budapest, 2008 • Dobszay László: A hangok világa V. Editio Musica Zeneműkiadó,
2006 • Dobszay László: Magyar zenetörténet. Gondolat, Budapest, 1984 • Forrai Miklós: Ezer év kórusa.
Editio Musica Zeneműkiadó, Budapest, 1977 • Gérard Denizeau: A zenei műfajok képes enciklopédiája.
Újszerű zenetörténet. Ford. Aradi Péter – Reviczky Béla. Rózsavölgyi és Társa, Budapest, 2009 • Jávorszky
Béla Szilárd: A magyar jazz története. Kossuth Kiadó, Budapest, 2014 • Kodály Zoltán: A magyar népzene.
Szerk.: Vargyas Lajos. Editio Musica Zeneműkiadó, Budapest, 2003 • Lukin László – Ugrin Gábor: Ének-
zene 9–10. Nemzeti Tankönyvkiadó, 2010 • Németh Amadé: A magyar opera története. Anno Kiadó, Budapest,
2002 • Németh Amadé: Gustav M ​ ahler életének krónikája. Zeneműkiadó, Budapest, 1984 • Till Géza: Opera.
Zeneműkiadó, Budapest, 1973 • Tótfalusi István: Operamesék. Zeneműkiadó, Budapest, 1973 • Wolfgang
Amadé Mozart levelei. Szerk.: Mikusi Balázs. Ford.: Győrffy Miklós. Gondolat, Budapest, 2016 • fidelio.hu
• papageno.hu

FORRÁSJEGYZÉK

Teljes művek
Peire Vidal: Érzelmes litánia. Ford.: Holler András. In: Provánszi költők. Szerk.: Birkás Géza. Kultúra Könyvnyomdai
Műintézet, Pécs, 1936. 73–74.
Szepesi Attila: Peire Vidal, a trubadúrok fejedelme. Forrás: mno.hu (A letöltés ideje: 2020. 10. 08.)
O fortuna… Ford.: Pödör Ferenc. Forrás: magyarulbabelben.net (A letöltés ideje: 2020. 12. 15.)

Részletek
Kisfaludy Sándor: Regék a’ magyar elő-időből. Békéscsaba, 1920.
Mesterházi Máté: Rameau: A gáláns indiák. In: Régizene Fesztivál. Rameau: A gáláns indiák. Műsorfüzet.
Szerk.: Várnai Péter. Müpa Budapest Nonprofit Kft. Budapest, 2018. 5–6.
Tommaso da Celano: Dies irae. Ford.: Sík Sándor. In: Szerb Antal: Száz vers. Officina, Budapest, 1943, 297.

Internetes szövegek
Hegyeshalmi Richárd: A világ leghosszabb zeneműve 1000 évig tart. Forrás: index.hu (A letöltés ideje: 2020. 12. 10.)
Szabó Ádám: Miért maradt fenn a zene több évezreden át? Forrás: fidelio.hu (A letöltés ideje: 2020. 11. 22.)
Szeretnek-e zenét hallgatni a növények? Forrás: fidelio.hu (A letöltés ideje: 2020. 11. 22.)

Képjegyzék
16. o. és 19. o. Vörös alakos voluta-kratér Hermész, Apollón, Artemisz és Létó alakjával. Palermo-festő munkája.
Dél-Itália, Lucania, Kr. e. 415 – Kr. e. 400 (The J. Paul Getty Museum, Los Angeles), 22. o. és 25. o. Két pap énekel egy
kottatartónál a 97. zsoltár C iniciáléjában. Egy 13. századi dél-franciaországi latin nyelvű kéziratos könyv illusztrációja
(The Cleveland Museum of Art, Cleveland), 26. o. Ismeretlen szerző: Az utolsó ítélet, 1500 k. (Rijksmuseum, Amszter-
dam), 30. o. Vadászjelenet egy fatáblán, 1350 körül (The Metropolitan Museum of Art, New York), 40. o. és 43. o. Bachi-
acca (Francesco Ubertini): Egy hölgy portréja kottagyűjteménnyel, 1540–1545 körül (The J. Paul Getty Museum, Los
Angeles), 44. o. Anglia címere Tudor-rózsával és gránátalmával. Illusztráció VIII. Henrik és Aragóniai énekeskönyvéből
(Royal 8 G VII. British Library, London), 44. o. VIII. Henrik Pastime with Good Company című szerzeményének kottája. 1513
körül (British Library, London), 46. o. és 49. o. Gerard van Kuijl: Zenélő társaság, 1651 (Rijks Museum, Amsterdam), 53.
o. Jean Raoux: Orpheusz és Eurüdiké, 1709 körül (The J. Paul Getty Museum, Los Angeles), 68. o. és 75. o. Girolamo
dai Libri: Jézus születése, 1515 körül (The Cleveland Museum of Art, Cleveland). A könyvben található további képek:
Shutterstock Képügynökség. Shutterstock szerkesztői képek: 31. o. Evgeny Shmulev/Shutterstock.com

76