Elektrokémia

az elektromos egyenáram és a kémiai reakciók kölcsönhatásával foglalkozik

az elektrokémiai reakciók a folyékony és szilárd anyag érintkezési felületén mennek végbe,
térben egymástól elkülönítve

GALVÁNELEM (-CELLA) ELEKTROLIZÁLÓ CELLA

kémiai energia → elektromos energia elektromos energia → kémiai energia

Galvánelemek
olyan berendezések, amelyekben a végbemenő kémiai reakció elektromos áramot termel

• a galvánelem felépítése – DANIELL-ELEM:

fémes vezető

Cu-lemez
Zn-lemez
Cu-elektród
Zn-elektród
CuSO4-oldat
ZnSO4-oldat

határfelület (pl. sóhíd): megakadályozza az

elektrolitoldatok keveredését, de az ionok
szabadon áramolhatnak (zárja az áramkört)

ELEKTRÓD: egy elem oxidált és redukált formáját tartalmazó rendszer (itt: egy fém
belemerül a saját ionjait tartalmazó elektrolitoldatba)
o folyamatok a Daniell-elemben:
Zn = Zn2+ + 2 e− → oxidáció → ANÓD (-)
Cu2+ + 2 e− = Cu → redukció → KATÓD (+)
• galváncella jelölése – CELLADIAGRAM:
− anód red. |ox. forma‖ katód ox. |red. forma +
− Zn(sz)|Zn2+ (aq)‖ Cu2+ (aq)|Cu(sz) +

határfelület jele (lehet szaggatott vonal is)

• elektromotoros erő (𝐄𝐌𝐅 ):
o az a feszültség, amit a galvánelem pólusai között akkor mérünk, ha nem halad át áram a
berendezésen (vagyis I = 0 A)
o [EMF ]: V (volt)
o megegyezés szerint: EMF > 0
o számítása két elektród potenciál értékéből:
EMF = ε(katód) − ε(anód)
ahol ε: elektródpotenciál

elvi definíciója: az elem és a vele érintkező oldat között kialakult potenciálkülönbség

[ε]: V
egyetlen elektród esetén nem mérhető → referencia elektród kell

megállapodás szerint ez a standard hidrogénelektród

• a standard hidrogénelektród:
mol
o körülmények: standard nyomás, [H3 O+ ] = 1 dm3

o az oldaton hidrogéngázt buborékoltatunk át, ami

adszorbeálódik a Pt-lemezen
o az elektród jelölése:
H2 (g)(Pt)|H+ (aq)
megegyezés szerint: ε = 0 V

így EMF = εX
ahol εX az ismeretlen elektród elektródpotenciálja
(ε gyakorlati definíciója)
• standard elektródpotenciál:
o az ε befolyásoló tényezői:
▪ ismeretlen elektród anyagi minősége
▪ ionkoncentráció az ismeretlen elektród elektrolitoldatában
▪ a hőmérséklet
mol
Legyen az ionkoncentráció 1 dm3 , T = 25 oC (standardizálás)!

standard elektródpotenciál
𝟎
EMF = 𝛆𝐗 (standardpotenciál)
[𝛆𝐗 𝟎 ]: 𝐕
 o EMF számítása:
EMF = ε0 (katód) − ε0 (anód)
a Daniell-elem esetében:
EMF = ε0 (Cu2+ ⁄Cu) − ε0 (Zn2+ ⁄Zn) = 0,34 V − (−0,76 V) = 1,10 V
o ε0 alkalmazása:
1. ionképzési hajlam megállapítása:
▪ fémek: minél kisebb egy fém standardpotenciálja, annál könnyebben képez kationt
(„k-betűs szabály”), pl.:
ε0 (K + ⁄K) = −2,924 V → könnyen ad le elektront → oxidálódik
(jó redukálószer)
▪ nemfémek: minél nagyobb egy nemfém standardpotenciálja, annál könnyebben
képez aniont („n-betűs szabály”), pl.:
ε0 (F2 ⁄F − ) = +2,85 V → könnyen vesz fel elektront → redukálódik
(jó oxidálószer)
2. a redoxifolyamatok irányának becslése:

fém és fémion között nemfémek és anionok között

ε0 (Cu2+ ⁄Cu) = +0,34 V; ε0 (Zn2+ ⁄Zn) = −0,76 V
akkor megy végbe a redoxireakció, ha:
a kisebb standardpotenciálú fém:
oxidálódhat
a nagyobb standardpotenciálú fémion:
redukált formába kerülhet
Zn + Cu2+ = Zn2+ + Cu
Zn2+ + Cu ↛ Zn + Cu2+
ε0 (Cl2 ⁄Cl− ) = +1,36 V; ε0 (Br2 ⁄Br − ) = +1,08 V
akkor megy végbe a redoxireakció, ha:
a nagyobb standardpotenciálú nemfém:
redukálódhat
a kisebb standardpotenciálú anion: oxidált
formába kerülhet
Cl2 + 2 Br − = 2 Cl− + Br2
2 Cl− + Br2 ↛ Cl2 + 2 Br −

• a galvánelemek környezetvédelmi vonatkozásai:

o sok nehézfémet tartalmaznak (pl. Hg, Cu, Mn, Zn stb.) → a háztartási szemétből
bemosódhatnak a talajvízbe → természetes vizek → az ott élő lényekre mérgező hatással
vannak
o megoldások:
▪ az elemek összegyűjtése és szakszerű megsemmisítése, nehézfémek visszanyerése
▪ újratölthető elemek (akkumulátorok) használata
 Elektrolízis
az elektrolizáló cellában külső egyenáramú áramforrás hatására végbemenő kémiai
folyamatok összessége

külső egyenáramú telep

külső egyenáramú telep

Cu-lemez
Zn-lemez
Cu-elektród
Zn-elektród
CuSO4-oldat
ZnSO4-oldat

határfelület ha a U > EMF

a redoxireakció
megfordul!

Zn = Zn2+ + 2 e− 𝐙𝐧𝟐+ + 𝟐 𝐞− = 𝐙𝐧 → katód (-)

Cu2+ + 2 e− = Cu 𝐂𝐮 = 𝐂𝐮𝟐+ + 𝟐 𝐞− → anód (+)

• elektrolizáló cella általános felépítése:

indifferens elektródok: nem

olvadék vagy vizes oldat
vesznek részt a folyamatokban
(pl. grafit, platina)

Olvadékelektrolízis:
• NaCl:
K(−): 2 Na+ + 2 e− = 2 Na
A(+): 2 Cl− = Cl2 + 2 e−
• timföld elektrolízise:
K(−): 4 Al3+ + 12 e− = 4 Al
A(+): 6 O2− = 3 O2 + 12 e−

Vizes oldatok elektrolízise:

• szabályok:
1. Ha többféle elektródfolyamatra van lehetőség az adott rendszerben, először az egyszerű
ionok semlegesítődnek (kevesebb E szükséges); kivétel: Li+, Na+, K+, Mg2+, Ca2+, Al3+
→ grafitelektród esetén ezen ionok előtt a víz redukálódik.
2. Ha az oldatban csak összetett ionok vannak a H2O-molekulákon és a belőlük származó
ionokon kívül, helyettük a víz vesz részt az elektródfolyamatban, ugyanolyan jellegű
folyamatban, mint ami az ion töltéséből adódna (pl. NH4NO3). Kivételek:
a. savoldat (sósav-, kénsav-, salétromsavoldat stb.) elektrolízise során a katódon
hidrogénionok redukálódnak:
K(−): 2 H + + 2 e− = H2
b. lúgoldat (NaOH-, KOH-oldat stb.) elektrolízise során az anódon hidroxidionok
oxidálódnak:
1
A(+): 2 OH − = 2 O2 + H2 O + 2 e−

3. Az összetartozó elektródfolyamatokat mindig úgy kell felírni, hogy az elektronszámok

megegyezzenek!
 részecskék katódfolyamat anódfolyamat bruttó folyamat összetétel-változás

HCl-oldat elektrolízise grafitelektródok között

2 H + + 2 e− = H 2
+ −
H , Cl , H2 O, az oldat hígul, a pH
2 H + + 2 e− = H 2 2 Cl− = Cl2 + 2 e− 2 Cl− = Cl2 + 2 e−
H3 O+ , OH − 𝟐 𝐞− nő
+ −
𝟐 𝐇 + 𝟐 𝐂𝐥 → 𝐇𝟐 + 𝐂𝐥𝟐

Kénsavoldat elektrolízise grafitelektródok között

4 H + + 4 e− = 2 H 2
+ 2−
H , SO4 , H2 O, az oldat töményedik,
4 H + + 4 e− = 2 H 2 2 H2 O = O2 + 4 H + + 4 e− 2 H2 O = O2 + 4 H + + 4 e−
H3 O+ , OH − 𝟒 𝐞− a pH csökken
𝟐 𝐇𝟐 𝐎 → 𝟐 𝐇𝟐 + 𝐎𝟐

NaCl-oldat elektrolízise grafitelektródok között

2 H2 O + 2 e− = 2 OH − + H2 a NaCl-oldat átalakul
+ −
Na , Cl , H2 O,
2 H2 O + 2 e− = 2 OH − + H2 2 Cl− = Cl2 + 2 e− 2 Cl− = Cl2 + 2 e− NaOH-oldattá, az
+ −
H3 O , OH 𝟐 𝐞−
𝟐 𝐇𝟐 𝐎 + 𝟐 𝐂𝐥− → 𝐇𝟐 + 𝐂𝐥𝟐 + 𝟐 𝐎𝐇 − oldat pH-ja nő

NaCl-oldat elektrolízise higanykatód és grafitanód között

2 Na+ + 2 e− = 2 Na
Na+ , Cl− , H2 O, az oldat hígul, a pH
2 Na+ + 2 e− = 2 Na 2 Cl− = Cl2 + 2 e− 2 Cl− = Cl2 + 2 e−
H3 O+ , OH − 𝟐 𝐞− nem változik
𝟐 𝐍𝐚+ + 𝟐 𝐂𝐥− → 𝟐 𝐍𝐚 + 𝐂𝐥𝟐
 részecskék katódfolyamat anódfolyamat bruttó folyamat összetétel-változás
NaOH-oldat elektrolízise grafitelektródok között
4 H2 O + 4 e− = 4 OH − + 2 H2
Na+ , H2 O, H3 O+ , az oldat töményedik,
4 H2 O + 4 e− = 4 OH − + 2 H2 4 OH − = O2 + 2 H2 O + 4 e− 4 OH − = O2 + 2 H2 O + 4 e−
OH − 𝟒 𝐞− a pH nő
𝟐 𝐇𝟐 𝐎 → 𝟐 𝐇𝟐 + 𝐎𝟐
Na2SO4-oldat elektrolízise grafitelektródok között
4 H2 O + 4 e− = 4 OH − + 2 H2
2 H2 O = O2 + 4 H + + 4 e−
2−
Na+ , SO4 , H2 O, 4 e− az oldat töményedik,
4 H2 O + 4 e− = 4 OH − + 2 H2 2 H2 O = O2 + 4 H + + 4 e− 6 H2 O → 2 H2 + O2 + 4 H + + 4 OH −
H3 O+ , OH − a pH nem változik
mivel: 4 H + + 4 OH − = 4 H2 O, így:
𝟒 𝐞−
𝟐 𝐇𝟐 𝐎 → 𝟐 𝐇𝟐 + 𝐎𝟐

ZnI2-oldat elektrolízise grafitelektródok között

Zn2+ + 2 e− = Zn
2+ −
Zn , I , H2 O,
Zn2+ + 2 e− = Zn 2 I − = I2 + 2 e− 2 I − = I2 + 2 e− az oldat hígul
H3 O+ , OH − 𝟐 𝐞−
𝐙𝐧𝟐+ + 𝟐 𝐈 − → 𝐙𝐧 + 𝐈𝟐
CuSO4-oldat elektrolízise grafitelektródok között

2−
2 Cu2+ + 4 e− = 2 Cu az oldat savanyodik
2+
Cu , SO4 , H2 O,
2 Cu2+ + 4 e− = 2 Cu 2 H2 O = O2 + 4 H + + 4 e− 2 H2 O = O2 + 4 H + + 4 e− (a végén H2SO4-
+ −
H3 O , OH 𝟒 𝐞−
𝟐 𝐂𝐮𝟐+ + 𝟐 𝐇𝟐 𝐎 → 𝟐 𝐂𝐮 + 𝐎𝟐 + 𝟒 𝐇+ oldatot kapunk)
• a NaCl-oldat higanykatódos elektrolízise:
o régen: a kősó ipari feldolgozásának folyamata
o a Na+ azért redukálódik, mert a hidrogén túlfeszültsége a Hg-katódon túl nagy
o a keletkezett Na reagál a higannyal → amalgám keletkezik, vízzel reagáltatva NaOH
előállítására alkalmas
o a higany környezetszennyező hatása miatt visszaszorult

Az elektrolízis mennyiségi viszonyai:

• Faraday I. törvénye: az elektrolízis során az elektródokon levált anyag tömege egyenesen
arányos az elektrolízis során a rendszeren áthaladt töltéssel:
m∼Q
mivel: Q = I ∙ t → m ∼ I ∙ t
az összefüggés az elektrokémiai egyenérték (k) segítségével tehető egyenlővé:
𝐦=𝐤∙𝐈∙𝐭
k anyagi minőségre jellemző adat
mivel:
Q m
I= →m= k∙Q→ k=
t Q
ha Q = 1 C → |m| = |k|
• Faraday II. törvénye: az elektrolízis során áthaladt töltés egyenesen arányos a felvett vagy
leadott elektronok anyagmennyiségével
1 C
1 mol elektron töltése: 6,023 ∙ 1023 mol ∙ 1,6022 ∙ 10−19 C = 96500 mol

anyagi minőségtől független állandó

Faraday-állandó (F)
az áthaladó töltés: Q = n ∙ F
amennyiben 1 mol anyagról van szó:
M
k=
z∙F
z: az ion töltése
behelyettesítve Faraday I. törvényébe:
𝐌
𝐦= ∙𝐈∙𝐭
𝐳∙𝐅