Egyszerű választás

1. Ki volt a tudományos mikrobiológia megalapítója?

A. Kohch
B. Yersin
C. Pasteur
D. Löffter

2: Milyen szaporodási fázisban tartjuk a tenyészeteinket „nyúl tenyésztési” rendszerben?

A. Inkubációs-lag-fázisban
B. Exponenciális-log-fázisban
C. Sacioner fázisban
D. Pusztulási fázisban

3. Mely antibiotikum gátolja a fehérje-bioszintézisét?

A. Penicillin
B. Cephalosporin
C. Streptomycin
D. Polymyxin-B

4. Mit ért fertőtlenítés vagy dezinfekció alatt?

A. A baktériumok elpusztítását
B. Az összes mikroorganizmus megsemmisítését
C. A mikrobák szaporodásának gátlását
D. A szervezetből kikerült patogén mikrobák elpusztítását

5. A B-limfocitákra jellemző:
A. Effektor sejtekké és memória sejtekké differenciálódnak
B. Plazmasejtekké és memória sejtekké differenciálódnak
C. Csak a cellurális immunválaszban vesznek részt
D. Képes felismerni a saját és az idegen determinánsokat

6. Mi jellemző az euryxen parazitákra?

A. Kifejlődésükhöz kettő, esetleg több gazdára is szükségük van
B. Más gazdákra nem vihetők át
C. Különböző rendbe és osztályba tartozó gazdaállatokban élősködnek
D. Végső és közti gazdájuk soha nem lehet azonos

7. Melyik sejtalkotó anyaga a flagellin?

A. Sejtfal
B. Tok
C. Csilló
D. Spóra

8. Mit értünk sterilezés alatt?

A. A baktériumok elpusztítását
B. Az összes mikroorganizmus megsemmisítését
C. A mikrobák szaporodásának gátlását
D. A szervezetből kikerült patogén mikrobák elpusztítását
E. A vírusok elpusztítását

9. Mi jellemző a Stenoxen parazitákra?

A. Különböző rendbe, osztályba tartozó gazdaállatokban élősködnek
B. Fejlődésükhöz több gazdára van szükség
 C. Ezek a paraziták több gazdára nem vihetők át
D. A gazdaszervezeten élősködnek

10. Ki teremtette meg a bakteriológiai laboratóriumi diagnosztika alpjait?

A. Pasteur
B. Yersin
C. Koch
D. Löffler
E. Roux

11. Melyik sejtalkotó anyaga a flagellin?

A. Sejtfal
B. Sejtmembrán
C. Citoplazma
D. Csillók
E. Tok

12. Meddig tart általában a lag-vagy inkubációs fázis?

A. Fél-2 óra
B. Néhány óra vagy több nap
C. 5-10 óra
D. 24 óra
E. 15-20 óra

13. Melyik enzimmel történik a fehérjék bontása?

A. Koenzim-A
B. Proteolitikus enzim proteináz
C. Hialuronidáz
D. Lecinináz
E. Kollagenáz

14. Mely baktériumok sejtfalában fordul elő a teichosav?

A. Gram negatív baktériumok
B. Saválló baktériumok
C. Tokos baktériumok
D. Gram pozitív baktériumok
E. Spórás baktériumok

15. Kinek a nevéhez fűződik a Salvarsan felfedezése?

A. Ehrlich
B. Landsteiner
C. Fleming
D. Domagk
E. Pasteur

16. Mely festési eljárás szolgál a mycobaktétiumok és a savállók kimutatására?

A. Gram festés
B. Tok festés
C. Ziehl-Neelsen festés
D. Neisser festés
E. Spóra festés

17. Mely hőfokon történik a pasztőrözés?

A. 65°C 10’
B. 85°C 30’
 C. 85°C 10’
D. 65°C 30’
E. 85°C 25’

18. Hogyan jön létre a rekombinációs változás?

A. Környezet hatására
B. Saját genom megváltozásából
C. Idegen genom beviteléből
D. Mutagén ágensek hatására
E. Spontán mutáció hatására

19. Mely antibiotikum gátolja a sejtfal bioszintézisét?

A. Streptomycin
B. Penicillin
C. Tetraciklinek
D. Kloramfenikol

20. Allergiás bőrbróbákra jellemző:

A. A diagnosztikában nincs szerepük
B. Velük a cellurális immunkészültség megtörténtét vizsgáljuk
C. Velük a szervezet fogékonyságát vizsgáljuk
D. Csak bakteriális eredetű kórkép diagnosztizálására alkalmas

21. Mi jellemző a Stenoxen parazitákra?

A. Különböző rendbe, osztályba tartozó gazdaállatokban élősködnek
B. Fejlődésükhöz több gazdára van szükség
C. Ezek a paraziták több gazdára nem vihetők
D. A gazdaszervezeteken élősködnek

22. Mi a patogenitás?
A. A mikrobák betegségokozó képességének a foka
B. A mikrobák betegségokozó képessége
C. A mikroba és a magasabb rendű élő szervezet egymásra utaltsága
D. A mikrobák azon tulajdonsága, hogy élőről-élőre tudnak terjedni

23. Mi a kommenzalizmus?
A. A mikroba és a magasabb rendű élő szervezet egymásra utaltsága
B. Az együttélés mind a két fél számára kedvező
C. Az együttélés az egyik fél számára előnyös, a másik számára közömbös
D. Az együttélés az egyik fél számára előnyös, a másik számára káros

24. Mi a kommunikalicitás?
A. A mikroba olyan sajátossága, hogy élőlényről-élőlényre terjed
B. Az invazivitással egyenértékű, patogén tényező
C. A mikroba áthatolása a szervezet külső védelmi rendszerén
D. A mikroba kórokozóképességének foka

25. Válassza ki a TBC kórokozóját

A. Mycobacterium tuberculosis
B. Mycobacterium leprea
C. Streptococcus pneumoniae
D. Klesiella pnemumoniae
E. Staphylococcus aureus
26. Melyik hepatitis típus terjed enterálisan?
A. Hepatitis B
B. Hepatitis C
C. Hepatitis A
D. Hepatitis D

27. Melyik kórokozó okozza azt a nemi betegséget, amelynek tünete az ulcus durum?
A. Chlamydia trachomatis
B. Treponema pallidum
C. Neisseria gonorrhoeae
D. Haemophylus ducrey
E. Escherichia coli

28. Mely kórokozó okozza a szamárköhögést?

A. Corynebacterium diphthaeriae
B. Clostridium tetani
C. Streptococcus pyogenes
D. Bordetella pertussis
E. Haemophylus influenzae

29. Melyik az a baktérium, amely a normál bélflóra tagja?

A. Salmonella thyphi
B. Salmonella enteritidis
C. Shigella dysenteriae
D. Vibrio cholerae
E. Escherichia coli

30. Mi okozza a járványos gyermekbénulást?

A. Neisseria meningitidis
B. Haemophylus influenzae
C. Poliovírus
D. Leptospira interohaemorrhagiae
E. Rubeolavírus

31. Melyik oltás tartalmazza a kanyaró elleni védettséget?

A. Di-Per-Te
B. FSME-Immun-Inject
C. Act-HIB
D. MMR
E. Engeox-B

32. Mely immunglobulin jut át a placentán?

A. IgA
B. IgG
C. IgM
D. IgD
E. IgE

33. Az antigén első alkalommal való bejutása esetén az ellenanyag kimutatható:

A. 5-10 nap múlva
B. 15-20 nap múlva
C. 30-40 nap múlva
D. 80-100 nap múlva
34. A késői típusú allergiára jellemző:
A. A túlérzékenység szérummal átvihető
B. A lezajlás az antigén bejutása után rövid időre létrejön
C. Anaphilaxiás típusú
D. Létrejöttéért elsősorban a T-lymphociták felelősek

35. Melyik a szelektív gombafestési eljárás?

A. Gram festés
B. Zielh-Neelsen festés
C. Schiff (PAS) festés
D. Neisser festés

36. Milyen Ph szükséges a gombák optimális növekedéséhez?

A. Ph 3-5
B. Ph 5-7.2
C. Ph7-9
D. Ph 9-11

37. Mennyi a gombák tenyésztésekor az inkubációs idő?

A. 16 óra
B. 48 óra
C. 10 nap
D. 21 nap

38. A gombák mely anyagcsereterméke rákkeltő hatású?

A. Penicillin
B. Griseofulvin
C. Aflatoxin
D. Etilalkohol

39. Kitől származik az első parazitológiai összefoglalás?

A. Jancsó Miklós
B. Koltán Sándor
C. Kaiser Károly
D. Lőrincz Ferenc

40. Mi jellemző a flagellákra?

A. Kétféle magjuk van
B. Az ostorok száma fajonként állandó
C. Sporozoákat képeznek
D. Mozgásuk és részben táplálkozásuk biztosítására ostorokkal rendelkeznek

41. Mi a ciszta?
A. Nyugalmi állapotba került protozoon
B. Klasszikus életjelenséget mutató forma
C. A protozoon szaporodását segítő forma
D. A protozoon mozgását biztosító forma

42. Ki tökéletesítette és mikor a veszettség elleni védőoltást?

A. Fodor József XlX. században
B. Domagk XX. század
C. Pasteur XX. század
D. Hőgyes Endre XlX. század
43. Melyik szelektív táptalaj szolgál a Corynebacterium diphteriaretenyésztésére?
A. Bouillon
B. Véres agar
C. Löffler
D. Agar

44. A plazmidokra jellemző:

A. A kromoszómától függetlenül replikálódnak
B. A baktériumsejtből soha nem tűnnek el
C. A baktériumsejt számára létfontosságúak
D. Minden baktériumfajban megtalálhatók

45. Mi a virulencia?
A. A kórokozó bejut a szervezetbe
B. A kórokozó a behatolás helyén elszaporodik
C. A kórokozó a szervezet normál működését megzavarja
D. A mikroba kórokozóképességének a foka

46. Mi a besredkázás?
A. Azonnali szérumbetegség
B. A szérumbetegség megelőzése
C. A sejtek felületén lévő ellenanyag
D. Tisztított, globulint tartalmazó savó alkalmazása

Többszörös választás

1. Az exotoxinokra jellemző: B
1. A legerősebb méreg
2. Hőstabilak, enzim refrakterek
3. Hatása inkubációs idő után jelentkezik
4. Kémialilag foszfolipid

2. Mi jellemző a komplementre? B
1. A savóban inaktív formában jelenlévő faktorok rendszere
2. Ellenanyag, mely antigén ingerre képződik
3. 56°C-on 30 perc alatt inaktiválódik
4. A szervezetben mennyisége beavatkozással fokozható

3. Mi jellemzi az ellenanyagot? A
1. Fajlagos ( immunglobulin)
2. Antigéninger hatására képződik
3. A vérsavóban és egyéb testnedvben található
4. Csak látható reakcióra képes az antigénnel

4. Mi kell a passzív immunizáláshoz?

1. Rekonvalescensz savó
2. Vakcina
3. Gammaglobulin
4. A védeni kívánt szervezet

5. A kórokozó baktériumok táplálkozási típusai a következők:

1. Kemomtotrófok
2. Heterotrófok
3. Fotoantotrófok
4. Paratrófok
6. Mi jellemző az IgG-re?
1. Antibakteriális és antitoxikus tulajdonságú
2. Átjut a placentán
3. Az újszülött védelmét biztosítja
4. Koncentrációja mindig eléri a normális felnőttban megtalálható szintet

7. Mi jellemző a baktériumok spórájára?

1. A baktériumok szaporodásához szükséges
2. A baktériumok rezisztenciáját fokozza
3. Kapcsolatban van a virulenciával
4. A kedvezőtlen külső tényezőkkel szemben védi a baktériumot

8. Mi jellemzi az antigént?
1. Parenterálisan is bejuthatnak
2. Hatására immunglobulinok képződnek
3. Fehérje és poliszaharida természetűek
4. Csak in vivo egyesülnek az ellenanyaggal

9. Mi jellemző a baktérium spórájára?

1. A szaporodáshoz szükséges
2. A rezisztenciát fokozza
3. Sejten kívül keletkezik
4. A kedvezőtlen külső tényezőkkel szemben védi a baktériumot

10. A baktérium nélkülözhetetlen sejtalkotói a következők:

1. Sejtfel
2. Citoplazmahártya
3. Maganyag
4. Fimbriák

11. Mi kell a transzformációhoz?

1. Vírus eredetű nukleinsav
2. F-faktor
3. Bakteriofág
4. Baktérium eredetű nukleinsav

12. Melyek az extracelluláris enzimek?

1. Ureáz-aktivitás
2. Koaguláz
3. Indoltermelés
4. Sterptodornáz

13. Mely antibiotikum hatása baktericid jellegű?

1. Penicillin
2. Streptomycin
3. Makroloid antibiotikum nagyobb koncentrációja
4. Szulfonamidok

14. Mi jellemzi a virulenciát?

1. Genetikailag determinált fogalom
2. Mérhető
3. Csökkenthető
4. Fokozható
15. Mi jellemzi az endotoxinokat?
1. A baktérium extréciós termékei
2. Kevésbé mérgezőek, mint az exotoxinok
3. Kémiailag fehérjék
4. Toxoiddá nem alakíthatók

16. Mitől függ az antigén specificitása?

1. Az antigén kémiai szerkezetétől
2. Valenciájától
3. Molekulasúlyától
4. Determináns csoporttól

17. Mi jellemző a T-lymphocitákra?

1. A cellurális immunitást irányítják
2. Rövid életűek
3. Belőlük alakulnak ki az effektor és az un. Immunmemória sejtek
4. Bursában, illetve bursa-ekvivalens szervekben képződnek

18. Mi szükséges az aktív immunizáláshoz?

1. Rekonvalenszcens savó
2. Vakcina
3. Gammaglobulin
4. Védeni kívánt szervezet

19. Az immunválasz intenzitása több tényezőtől függ:

1. Antigén adagja
2. Az antigén bevitel módja
3. Adjuvánsok
4. Komplementrendszer

20. Patomechanizmus alapján a korai típusú reakciókhoz tartozik:

1. Anafilaxiás reakció
2. Cellurális reakció
3. Citotoxikus reakció
4. Kontakt dermatitás

21. Mely szerológiai reakciók játszódnak le komplement jelenléte nélkül?

1. Hemolízis
2. Agglutináció
3. Fagocitózis
4. Precipitáció

22. Mi jellemző a virionra?

1. Meghatározott fizikai és kémiai szerkezettel rendelkezik
2. Szaporodó
3. Infektív genetikai információ
4. Baktériumszűrőn nem halad át

23. Mi jellemző a vegetatív vírusra?

1. Rendelkezik energiát szolgáltató enzimrendszerrel
2. Növekszik
3. Kettéosztódással szaporodik
4. A vírus szaporodó formája
24. Milyen kémiai anyagok építik fel a vírusokat?
1. Nukleinsavak ( vagy DNS vagy RNS)
2. Fehérjék
3. Szénhidrátok
4. Lipoidok ?

25. Mely tulajdonságok határozzák meg a víruscsalád definícióját?

1. A nukleinsav kémiai természete (DNS vagy RNS )
2. A vírus mérete
3. Peplon jelenléte vagy hiánya
4. A helikálisoknál a kapszomerek száma

26. Mi jellemző az interferronra?

1. Fehérjeszerű anyag
2. Aktivitását a proteolitikus enzimek tönkreteszik
3. Gazdasejt-specifikus
4. Specifikus védelmet biztosít

27. Mi jellemzi az exotoxinokat?

1. Aminósavakból állnak
2. Toxiddá alakíthatók
3. Hőérzékenyek
4. Hatásukat indirekt módon fejtik ki

28. . Mi jellemző a komplementre?

1. Hőlabilis, hatása sokirányú
2. Az immunológiai reakciókban nem vesz részt
3. Az opszoinhatást fokozza
4. Az opszoin mennyiségét növeli

29. Mi jellemzi a vektorokat?

1. Csak állatról-állatra vihetnek át kórokozókat
2. Emberről-emberre is vihetnek át kórokozókat
3. Csak emberről-emberre vihetnek át kórokozókat
4. Állatról- emberre is vihetnek át kórokozókat

30. Mi jellemző a sarjadzó gombákra?

1. Egy sejtből állnak
2. Táptalajba hatoló micéliumot képeznek
3. Baktériumok telepeire hasonlítanak
4. Tenyésztésük optimális hőmérséklete 26°C

31. Mi jellemző a fonalas (penész) gombákra?

1. Egy vagy több sejtből állnak
2. A fonalakon dús micélium keletkezik
3. Telepet (tallus) is képeznek, mely szabad szemmel látható
4. Pszeudomicélium kialakítására is képes

32. Mi jellemző a gombákra?

1. Klorofil nélküli élőlények
2. Intenzív lebontó képességükkel kárt okoznak
3. A sejtfaluk kitint tartalmaz
4. Egy vagy többsejtű telepes élőlények
33. Hogyan szaporodnak a gombák?
1. Spórákkal
2. Kettéosztódással
3. Szexuálisan
4. Konjugációval

34. A gombák tenyésztésére szolgáló táptalajok:

1. Lemez agar
2. Czapek féle agar
3. Bouillon
4. Csillag-féle melasz agar

35. A gombák kórokozó tulajdonságára jellemző:

1. Jó antigének
2. Erős allergén hatást okoznak
3. Immunreakcióik erősek
4. Túlérzékenység is viszonylag erős

36. A betegség tünetmentes:

1. Produktív fertőzésnél
2. Manifeszt fertőzésnél
3. Atípusos fertőzésnél
4. Inapparens fertőzésnél

37. Obligát sejtparaziták:

1. Vírusok
2. Gombák
3. Rickettsiák
4. Baktériumok

38. A felsoroltak közül mi kell a precipicióhoz?

1. Sejtes antigén
2. Precipitin
3. Tárgylemez
4. Oldott antigén

39. A nem permisszív sejtekre jellemző:

1. A vírus bejut a sejtbe
2. A vírus részletei intracellurálisan kimutathatók
3. Nincs virion produkció
4. A fertőzés a sejtre nézve nem veszélyes

40. A protozoonokra jellemző:

1. Vegetatív és ciszta alakjuk lehet
2. Csak szexuális úton szaporodnak
3. Plazmájukban egy vagy több elkülönült sejtmag található
4. Nincsenek mozgásszerveik
 Négyféle asszociáció

A. Fonalas gombák
B. Sarjadzó gombák
C. Mindkettő
D. Egyik sem

1. Egy vagy több sejtből állnak A

2. Egy sejtből állnak B
3. Pszeudomicéliumot alakíthat ki B
4. 26°-os és 37°on is növekednek D
5. A fonalak sejtjeit septumok különítik el egymástól A
6. Vegetatív és reproduktív micéliumot képeznek A

A. Endotoxin
B. Exotoxin
C. Mindkettő
D. Egyik sem

1.A virulencia tényezője C

2. A mikroba felületi antigénje D
3. Baktériummentes szűrletben található B
4. A legerősebb mérgek közé tartozik B
5. Hatását indirekt módon fejti ki A
6. Antitoxin nem termelődik ellene A
7. Toxiddá alakítható B
8. Fehérjetermészetű anyag B
9. Általános tüneteket okoz A
10. Aktív védőoltásoknál gyakorlati jelentősége van B
11. Inkubációs idő után hatnak B
12. A baktérium testében található A

A. Baktérium csillók
B. Baktérium fimbriák
C. Mindkettő
D. Egyik sem

1. A baktérium esszenciális sejtalkotója D

2. A baktérium járulékos sejtalkotója C
3. A baktérium aktív mozgásszerve A
4. Kémiailag fehérjékből épülnek fel C
5. Tapadó képességgel rendelkezik B
6. Specifikus fehérjét, a flagellint tartalmazzákA
7. Szerepet játszanak a konjugációban B
8. Antigénjét „H” antigénnek nevezzük A

A. Vírusok
B. Baktériumok
C. Mindkettő
D. Egyik sem

1. Csak egyféle nukleinsavat tartalmaznak A

2. Élettelen táptalajba tenyészthetők B
 3. Mikroorganizmusok közé soroljuk C
4. Képesek nőni és osztódással szaporodni B
5. Antibiotikumokra érzékenyek B
6. Citoplazmájukban riboszómák találhatók B
7. Interferonra érzékenyek A
8. Csakis élő, fogékony sejtekben tenyészthetők A
9. Sejtparaziták A
10. Antibiotikumok hatásosak ellenük B
11. Állatvilághoz tartoznak D
12. Nagyságukat mikronban adjuk meg B
13. Mesterséges táptalajon tenyészthetők B
14. Interferontermelést indukálnak A
15. Emberi és állati fertőzést is okozhatnak C

Ötféle asszociáció

A. Endoparaziták
B. Ectoparaziták
C. Vektorok
D. Valódi paraziták
E. Fakultatív paraziták

1. Vérszívó ízeltlábúak, melyeknek táplálkozása együtt jár a betegségterjesztéssel C

2. Olyan paraziták, melyek szabadon élnek, és alkalomszerűen válnak parazitává
3. Azok a paraziták, melyek a gazdaszervezetben élősködnek
4. Olyan paraziták, melyek csak gazdaszervezetben tudnak élni
5. Azok a paraziták, melyek a gazdaszervezet felszínén élősködnek D, E

A. Bélfertőzés
B. Autoreinfekció
C. Hematogén úton történő fertőzés
D. Transzplacentáris fertőződés
E. Multiplikáció

1. Passzív invázió sajátos formája, az Enterobiusnál tapasztalható B

2. A parazita vagy a terjedési alakja a beteg bélcsatornájában tartózkodik A
3. A fertőződést olyan parazita okozza, mely a terhesség alatt a gazdába jut és annak
véráramából a magzatba kerül. D
4. A fertőzés vérszívó ízeltlábúak közvetítésével történik C
5. A szervezeten belüli szaporodás, főleg a protozoonokra jellemző E

A. Penetráció
B. Invázió
C. Toxicitás
D. Látens fertőzés
E. Direkt út

1. A mikroba elszaporodása a szervezetben B

2. A mikroba behatol a szervezetbe A
3. A fertőzést klinikai tünetek nem kísérik D
4. A fertőzés terjedése közvetlen érintkezéssel E
5. A mikroba a toxinok termelésével előidézi a betegség tüneteit C
 A. Patogenitás
B. Virulencia
C. DLM (dosis letalis minima)
D. Passzálás
E. Attenuálás

1. A virulencia fokozása D
2. Az a legkisebb mikrobaszám, amely a kísérleti állatot elpusztítja C
3. A virulencia csökkenése E
4. A mikrobák betegségokozó képessége A
5. A mikrobák betegségokozó képességének a foka B

A. Diftéria toxin
B. Tetanusz toxin
C. Botulinum toxin
D. Eritrogén toxin
E. Enterotoxin

1. Az élelmiszerekben feldúsulva ételmérgezést okoz E

2. Toxiddá nem alakítható D
3. Az acetil-kolin-észteráz hatását felfüggeszti B
4. Az acetil-kolin felszabadulását gátolja C
5. Elsősorban szívizom-elfajulást okoz A

A. Fagocitózis
B. Opszonin
C. Komplement
D. Bakteremia
E. Septikemia

1. Súlyos tünetekkel járó életveszélyes állapot E

2. A szervezetben normál körülmények között megtalálható ellenanyag B
3. A szervezet legősibb védekező mechanizmusa A
4. A kórokozók betörnek a véráramba D
5. Az opszoin hatását fokozza C

A. Inkubációs idő
B. Virémia
C. Organoropizmus
D. Nozokomiális fertőzés
E. Virulencia

1. A kórokozó csak egy-két szervben képes szaprodni C

2. A mikróba kórokozó képességének a foka E
3. Minden olyan károsodás, amely a beteget az egészségügyi ellátás során éri D
4. A vírusok betörnek a véráramba B
5. Az az idő, amely a kórokozó behatolásától a klinikai tünetek megjelenéséig tart A

A. Kemoterápiás szer
B. Antibiotikum
C. Szelektív toxicitás
D. Organotrópia
E. Parazitrópia

1. A vegyületek a kórokozókhoz kötődnek E

 2. Az anilinfestékek a szervezeten belül nem minden sejthez kötődnek egyformán C
3. Szintetikus úton előállított vegyület A
4. Fermentáció útján előállított vegyület B
5. A vegyületek a szövetekhez kötődnek D

A. Gazdaszervezet
B. Kommenzalizmus
C. Mutualizmus
D. Szimbiózis
E. Közti gazda

1. Az együttélés az élősködő számára előnyös, míg a gazdaszervezetnek közömbös B

2. Az a szervezet, melyben az élősködő alkalmas viszonyokat talál a fejlődéshez A
3. A gazda és az élősködő egymásra van utalva D
4. A parazita közbeeső (fejlődési) alakja tartózkodik benne E
5. Az együttélés a gazda és a parazita számára egyaránt előnyös, bár egymástól függetlenül is
képesek megélni C

A. Virion
B. Vegetatív vírus
C. Mindkettő
D. Egyik sem

1. A vírus megjelenési formája C

2. A vírus szaporodó formája B
3. A sejtből kijutott részecske A
4. Határozott fizikai és kémiai szerkezettel rendelkezik A
5. A fertőzött sejttel komplexet képez B
6. Infektív genetikai információ A
7. Képes növekedésre és kettéosztódásra B
8. Baktériumszűrőn áthalad A

A. Baktériumok
B. Gombák
C. Mindkettő
D. Egyik sem

1. Eukarióták B
2. Nincs maghártyájuk ( Pokarióták) A
3. Mikroorganizmusok közé soroljuk C
4. Citoplazmájuk mitokondriumokat és endoplazmatikus retikulomokat tartalmaz B
5. Belső sejtfalukat mukopeptidváz alkotja A
6. Sejtfaluk kitint tartalmaz B
7. Citoplazmamembránja nem tartalmaz szterolokat D
8. Mesterséges táptalajokon tenyészthetők C?

A. Endoparaziták
B. Ektoparaziták
C. Stenoxen paraziták
D. Euryxen paraziták
E. Polyxen paraziták

1. Különböző rendbe, osztályba tartozó gazdaállatokban élősködnek D

2. Azok a paraziták, melyek a gazdaszervezetben élősködnek A
3. Fejlődésükhöz több gazdára van szükség E
4. Azok a paraziták, melyek a gazdaszervezet felszínén élősködnek B
5. Ezen paraziták más gazdára nem vihetők C

A. Primer stimulus
B. Szekunder stimulus
C. Nega…
D. Alap immunitás
E. Anamnesztikus reakció

1. …C
2. Az antigén első alkalommal történő beadása A
3. Gyors ellenanyagszint emelkedés E
4. A primer stimulus után nem következik be újabb …inger, egy idő után nem mutatható ki
ellenanyag a vérben D
5. Ugyanazon antigén ismételt beadása B

A. IgG
B. IgA
C. IgM
D. IgD
E. IgE

1. A nyálkahártyák és a váladékok tartalmazzák B

2. A bőrszenzibilizáló ellenanyaggal a reaginnel azonos E
3. Az immunglobulinok 3-10%-a igen aktív ellenanyag C
4. A placentán át jut a magzatba, de a tejben is kimutatható A
5. Funkciója még kevésbé ismert, de az un. természetes ellenanyagok egy része tartozik ebbe az
osztályba D

A. Bakteriosztatikus
B. Baktericid
C. Reverzibilis
D. Fertőtlenítés
E. Sterilezés

1. Visszafordítható folyamat C
2. Az összes mikroorganizmus megsemmisítése E
3. A mikrobákat elpusztítja B
4. A szervezetből kikerült kórokozók elpusztítása D
5. A mikrobák szaporodását gátolja A

A. Sejtfal
B. Citoplazmahártya
C. Mindkettő
D. Egyik sem

1. Esszeniális sejtalkotó C
2. Akcesszorikus sejtalkotó B
3. Rigid tulajdonságú C
4. A baktérium anyagcseréjének legfontosabb szerve D
5. Antibiotikumok támadáspontja C
6. Enzimrendszerek kapcsolódnak hozzá D
7. Átengedi a 10.000 molekulasúly alatti vegyületeket A
 A. Autotróf
B. Kemoautotróf
C. Heterotróf
D. Paratróf
E. Auxotróf

1.Szénszükségüket kizárólag szerves vegyületekből elégítik ki C

2. Baktériumok mesterséges táptalajon nem tenyészthetők D
3. Vegyületeik felépítéséhez szervetlen szén és nitrogén forrást igényelnek A
4. Energiájukat kemoszintézissel nyerik B
5. Mutáció következtében az eredeti törzstől eltérően bizonyos makromolekulák előállítására
képtelenek E

A. Teljes antigén
B. Haptén
C. Haploid
D. Heterofil antigén
E. Izoantigén

1. Ugyanazon faj különböző egyedeiben található eltérő antigének

2. Önmagában nem, de fehérjékhez kapcsolódva immunogén
3. Immunogenitással és specifitással egyaránt rendelkező antigén
4. Ellenanyaghoz kötődve látható reakciót nem hoz létre

A. Latens infekció
B. Perzisztens fertőzés
C. Tolerált infekció
D. Lassú infekció
E. Abortív infekció

1.A fertőzés hónapokig, évekig tartó tünetmentes inkubációs idő után fejlődik ki D
2. A vírus jelenléte csak a betegség fellobbanása idején mutatható ki A
3. Olyan fertőzés, mely új virionok kialakulását nem eredményezi E
4. A virion, vagy alkotórészei hosszú ideig kimutathatók a szervezetben B
5. A vírus kimutatható, de a szervezet vírusneutralizáló ellenanyagot nem termel ellene. C

A. Vírusinterferencia
B. Vírusextaltáció
C. Keresztreaktivítás
D. Komplementáció
E. Interdependencia

1.Rekombinációs genetikai változás, ahol az infektív vírusba egy másik inaktivált vírusból az abban
épen maradt gének épülnek be.C
2. A vírus által kódolt fehérjék egy másik vírus szaporodását elősegítik. D
3. Bizonyos vírusok függő viszonya. E
4. Két vírus egymás, vagy egyik vírus a másiknak a szaporodását gátolja. A
5. Az interferencia ellentéte, a fertőzésben résztvevő vírusok egymásnak kedvezőbb feltételeket
teremtenek. B
 A. Vírustenyésztés
B. Szövetkultúra
C. Vírusneutralizáció
D. Plakkozás
E. Vírustitrálás

1. A vírus fertőzőképességét felfüggeszteni képes ellenanyagok vérsavóból történő kimutatása. C

2. Az infektív vírusrészecskék számára következtethetünk D
3. A vírus titerének meghatározását e módszerrel végzik E
4. Az emberi és állati szervekből készített in vitro tenyészet B
5. A vírusszuszpenzióval végzett kísérleti fertőzés A

A. Valódi parazitizmus
B. Kommenzalizmus
C. Szimbiózis
D. Mutualizmus
E. Gazdaszervezet

1. A gazda és az élősködő egymásra van utalva. Az együttélésből jelentős hasznot húznak. C

2. Az együttélés a gazdaszervezet kárára történik. A
3. Az együttélésből a gazda és a parazita egyformán profitál, bár egymástól függetlenül is
képesek megélni. D
4. Az a szervezet, amelyen vagy amelyben az élősködő tartózkodik. E
5. Az élősködő a gazdaszervezet által még fel nem használt, fel nem dolgozott táplálékból vagy a
gazdaszervezet felesleges anyagaiból él. B

A. Stenoxen parazita
B. Euryxen parazita
C. Polyxen parazita
D. Végső gazda
E. Közti gazda

1. Különböző rendbe, osztályba tartozó gazdaállatokban élősködik B

2. A kifejlett, ivarérett féreg élősködik benne D
3. Ezek a paraziták más gazdára nem vihetők. A
4. A parazita közbeeső (fejlődési) alakja tartózkodik benne E
5. Fejlődéséhez több gazdára van szükség C

A. Inkubációs idő
B. Bakterémia
C. Organotropizmus
D. Nosokomiális fertőzés
E. Virulencia

1. A kórokozó csak egy-két szervben képes szaporodni C

2. A mikroba kórokozó-képességének a foka E
3. Minden olyan károsodás, amely a beteget az egészségügyi ellátás során éri D
4. A baktériumok betörnek a véráramba B
5. Az az idő, amely a kórokozó behatolásától a klinikai tünetek megjelenéséig tart A
 Ábrafelismerés

A. B.

D.

C.

1. Centrális deformáló B
2. Excentrikus deformáló C
3. Centrális spóra A
4. Plektridium alak D

1. Peritrich E
2. Amfitrich D
3. Monothrich A
4. Lofotrich C
5. Lofo-amfitrich D

Relációanalízis

1. A fimbriák esszenciális sejtalkotók, mert a fimbriáknak szerepük van a konjugációban. D

2. A deklinációs fázisban a baktériumsejtek osztódása megáll, mert a baktériumok nagy tömege

egymás szaporodását gátolja. A

3. A szulfonamidok baktericid hatásúak, mert a szilfonamidok a baktériumok folsavszintézisét

gátolják. D
4. Az immunválasz szabályozásában központi szerepük van a T-limfocitáknak, mert T-
limfociták kölcsönhatásba lépnek a makrofágokkal, a B-sejtekkel és a helper és szupresszor
sejtekkel. A

5. A biológiai lappangási idő ismeretének járványtani jelentősége van, mert ezután jelennek meg
a paraziták terjedési alakjai a különböző váladékokban. C

6. A gombák heterotróf szervezetek, mert a gombák energiájukat kémiai úton nyerik. A

7. Minden protozoon képez cisztát, mert a ciszta a protozoonok szaporító sejtjei. E

8. A csillók a baktériumok aktív mozgásszervei, mert a csillók lage.limből épülnek fel. B

9. A sterptomycin baktericid hatású, mert a streptomycin a baktérium sejtfal-bioszintézisét

gátolja. C

10. Az IgM-osztályba tartozó immunglobulinok nincsenek az újszülöttben, mert az IgM nem jut át
a placentán. A

11. Az ektorparaziták ártalma és betegségterjesztő szerepe biológiájuk függvényében változik,

mert az ektoparaziták kórokozókat direkt és indirekt módon terjeszthetik. B

12. A mutáció genotípusos változás, mert mutáció esetén a baktériumok genetikai állomány bővül
egy másik baktériumból származó genetikai információval. C

13. A gombák eukarióták, mert a gombáknak valódi sejtmagjuk van. A

14. Minden féreg petéket rak le, mert a férgek petékkel szaporodnak. D

15. A baktériumok prokarióták, mert nincs membránnak körülvett sejtmagjuk. A

16. A baktériumok sejtfala esszenciális sejtalkotó, mert a baktériumsejt anyagcseréjének

legfontosabb szerve. C

17. Az ún. nyílt tenyésztési rendszerben a baktériumokat folyamatosan tenyésztjük, mert a nyílt
tenyésztési rendszerben nincsenek korlátozó sajátosságok. A

18. A baktericid hatás reverzibilis, mert a baktericid hatás elpusztítja a baktériumokat. D

19. A penicillin baktericid hatású, mert a penicillin a baktériumok fehérje-bioszintézisét gátolja. C

20. A tetraciklinek szűk spektrumú antibiotikumok, mert csak a Gram-pozitív és Gram-negatív

coccusokra hatnak. E

21. Az alkoholok a baktériumokat rövid idő alatt elpusztítják, mert az alkoholok a spórákra is
hatnak. E

22. A mesterséges táptalajok összetétele igen sokféle, mert a mesterséges táptalajok a

baktériumok anyagcseréjéhez szükséges anyagokat tartalmazzák. D

23. A Béta-homolízis teljes homolízis, mert a Béta-homolízisnél a hemoglobin színtelen anyaggá

bomlik szét. B

24. Az adaptív vegyszertűrés genotípusos változás, mert az adaptív vegyszertűrés a baktériumok

rezisztenciáját fokozza. D
 25. A lizogén baktériumokban nincsen elég fág, mert a lizogén baktérium fékezett állapotban van.
A

26. Az obligát szaprofita mikrobák csak a környezetükben találhatók, mert az obligát szaprofita
mikrobák az élő szervezetben nem találják meg életfeltételeiket. A

27. A Cl. botulinum az ember környezetében élő szaprofita baktérium, mert a Cl. botulinum
exotoxint termel. B

28. A baktériumok tokja fagocita-ellenes hatással rendelkezik, mert a tok a virulenciát irányító
tényező. A

29. A szervezet a toxid ellen is termel antitoxint, mert a toxid erősen mérgező anyag. C

30. Az endotoxinok ellen is termelődik antitoxin, mert az endotoxinok jó antigének. E

31. A fertőzés nem azonos a fertőző betegséggel, mert az, hogy a fertőzést követi-e betegség, csak
a szervezet ellenállóképességétől függ. C

32. A szervezet a mikroorganizmusok ellen igyekszik védekezni, mert a szervezet védekezése már
a behatolási kapuban kezdődik. B

33. Az exotoxinok jó antigének, mert az exotoxinok fehérje természetű anyagok. A

34. Az attenutált törzsek védőoltások céljára alkalmasak, mert az attenutált törzsek virulenciája
sorozatos tenyésztéssel csökkenthető. C

35. A virulencia genetikusan determinált tulajdonság, mert a virulenciát toxikus és nem toxikus
tényezők irányítják. B

36. Az iterferonnak a parazita egysejtűek elleni védekezésben is szerepe lehet, mert az interferon
gátolni tudja a toxoplazmák intracellurális szaporodását. A

37. Az Enterobius petéi székletből mutathatók ki, mert a peték a perianális bőrön helyezkednek
el. D

38. Az ektoparaziták ártalma és betegségterjesztő szerepe biológiájuk függvényében változik,

mert az ektoparaziták kórokozókat direkt és indirekt módon terjeszthetik. B

39. A Taenia-k emésztett béltartalommal táplálkoznak, mert a táplálékot emésztőszerveikkel

veszik fel. C

Hibakutatás

1. Milyen anyagokat tartalmaz a baktérium citoplazmája?

A. Szolubilis enzimeket
B. Transzfer RNS-t
C. Riboszómákat
D. Mitokondriumokat
E. Volutin szemcséket

2. Mi jellemző az endotoxinokra?
A. Óriási makromolekulák, lipid természetűek
 B. Hőstabilak
C. Toxiddá nem alakíthatók
D. Inkubációs idő után hatnak
E. Kevésbé mérgezőek, mint az exotoxinok

3. Mi jellemző az exotoxinokra?
A. A sejt extréciós termékei
B. Rendkívül mérgezőek
C. A sejtfal alkotórészei
D. Fehérje-természetűek
E. Ellene a szervezet specifikus ellenanyagokat termel

4. Mi jellemző a komplementrendszerre?
A. A savóban található inaktív formában
B. 15-nél több, különböző fehérjékből álló rendszer
C. Immunglobulin, mennyisége fokozható
D. Aktiválható klasszikus és alternatív úton
E. A szérumfehérjék 5%-át adják

5. Mi jellemző a baktériumok sejtfalára?

A. Rigiditás
B. Szoros kapcsolat a plazmamembránnal
C. A baktériumok akcesszorikus eleme
D. Lipoproteinek, lipopoliszacharidák alkotják
E. A sejtfal a baktériumok össztömegének 15-20%-át teszi ki

6. Extracellurális enzimek a következők:

A. Fibrinolizin
B. Koaguláz
C. Hialuronidáz
D. Ureáz
E. Foszfatáz

7. Mi jellemző az antiszeptikumokra?
A. Vegyi anyag
B. Enyhe hatású
C. A baktériumokat nem pusztítja el
D. Már kis koncentrációban is hatásos
E. A baktériumok szaporodását gátolja

8. A paraziták okozta közvetlen kártételek:

A. Táplálékelvonás
B. Mechanikus ártalom
C. Kóros szövetfelszaporodás
D. Toxikus hatás

9. Mi jellemző a ciszták ellenálló képességére?

A. A kiszáradást rosszul tűrik
B. Nedves közegben (vízben) 4-8 hétig életképesek
C. Melegre érzékenyek, 45°C-on 30’-ig élnek
D. Vegyszerekkel szemben nem ellenállók

10. A parazitás fertőzés létrejöttének feltételei:

A. Az élősködő hatoljon be a szervezetbe
B. Gazdafajlagosság
C. Életkor
D. Tápláltság