BESZÁMOLÁSI RENDSZER,

ISMÉTLÉS

Dr. Szijártó Boglárka

Számvitel…
•A vállalkozók működését,
tevékenységét bemutató információs rendszernek tekinthető.
•Információkat állít elő, tehát a tájékoztatás eszköze.
•A vállalkozási tevékenységet megfigyeli, méri és feljegyezi.

A gazdasági események megfigyelését, mérését, feljegyzését,

ellenőrzését, elemzését és beszámolását, azaz beszámoló
készítését jelenti.
A számvitel fogalma, célja, tárgya és feladata
„A piacgazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a piac szereplői
számára hozzáférhetően, döntéseik megalapozása érdekében mind a
vállalkozók, mind a nem nyereségorientált szervezetek, valamint az
egyéb gazdálkodást folytató szervezetek vagyoni, pénzügyi és
jövedelmi helyzetéről és azok alakulásáról objektív információk álljanak
rendelkezésre.”

A számvitel arra vállalkozik, hogy a vállalkozási tevékenységről

információt adjon.
 TÁJÉKOZTATÁS

A vállalkozás vagyoni, pénzügyi és

jövedelmi helyzetéről.

2000. évi C. törvény a számvitelről Okmányok,

dokumentumok, adatok
összessége.
Gyakorlati tevékenység
Összefoglalóan tehát a számvitel a gazdasági
események megfigyelését, mérését, feljegyzését,
ellenőrzését, elemzését és beszámolását, azaz
beszámoló készítését jelenti.

A gazdálkodó működésükről, vagyoni, pénzügyi és

jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek
lezárását követően – könyvvezetéssel alátámasztott
– BESZÁMOLÓT köteles készíteni.
Az éves beszámoló részei:
Mérleg
Eredménykimutatás
Kiegészítő melléklet
+ Üzleti jelentés
Egyszerűsített éves beszámoló
Egyszerűsített éves beszámolót készíthet a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó,
ha 2 egymást követő évben, a mérleg fordulónapján a következő 3
nagyságot jelző mutatóérték közül 2 nem haladja meg az alábbi
határértékeket:

Mutatószámok:

1. A mérlegfőösszeg (1 200 millió forint)

2. Az éves nettó árbevétel (2 400 millió forint)

3. A tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma (50 fő)

Az egyszerűsített éves beszámolót sajátos módon is készítheti a könyvvizsgálatra
nem kötelezett vállalkozó, ha két egymást követő üzleti évben a mérleg
fordulónapján a következő három mutatóérték közül bármelyik kettő nem
haladja meg az alábbi határértéket:

1. A mérlegfőösszeg a 100 millió forintot,

2. Az éves nettó árbevétel a 200 millió forintot,

3. Az üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma a 10 főt.

A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló választása esetén a vállalkozó

a választásától – a határértékek teljesítése mellett – leghamarabb három,
mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóval lezárt üzleti év után térhet el.
Kapcsolódó fogalmak
Az üzleti év az az időtartam, amelyről a beszámolót kell készíteni.

A mérleg fordulónapja az üzleti év utolsó napja.

A mérlegkészítés napja az a nap, amikorra a beszámolót a vállalkozásnak el kell

készítenie. (Kijelölése a számviteli politikában történik!)

Mérlegkészítés időszaka a fordulónap és a mérlegkészítés napja közötti időszak.

Letétbehelyezés, közzététel: fordulónap+5. hónap vége

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során
érvényesíteni kell a számviteli alapelveket
1. A vállalkozás folytatásának elve
2. Teljesség elve
3. Valódiság elve
4. Óvatosság elve
5. Összemérés elve
6. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv
7. Egyedi értékelés elve
8. Bruttó elszámolás elve
9. Időbeli elhatárolás elve
10. Lényegesség elve
11. Költség-haszon összevetésének elve
12. Világosság elve
13. Következetesség elve
14. Folytonosság elve
Mérleg

Olyan vagyonkimutatás, amely adott időpontra

vonatkozóan pénzértékben tartalmazza a vállalkozás
anyagi és nem anyagi javait (vállalkozás vagyonát)
ÖSSZETÉTEL és EREDET szerint.
 Vagyon
Összetétel szerint Eredet szerint
=
Eszköz Forrás

A vagyontárgyakat az A vagyont
újratermelési származása,
folyamatban betöltött eredete szerint
szerepük szerint mutatjuk ki.
különböztetjük meg.
A mérleg felépítése - Főcsoportok

MÉRLEG, 2021.12.31.
A. Befektetett eszközök D. Saját tőke
B. Forgóeszközök E. Céltartalékok
C. Aktív időbeli elhatárolások F. Kötelezettségek
G. Passzív időbeli elhatárolások
A/I. Immateriális javak

Olyan nem anyagi eszközök, amelyek tartósan szolgálják a

gazdálkodó tevékenységét.
Például: vagyoni értékű jogok, szellemi termékek

Itt kerülnek kimutatásra az immateriális javakra adott előlegek

és az immateriális javak értékhelyesbítése is.
A/II. Tárgyi eszközök
Olyan anyagi eszközök, amelyek tartósan, közvetlenül vagy
közvetett módon szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

Például: ingatlanok, gépek, tenyészállatok

Itt kerülnek kimutatásra az ezen eszközök beszerzésére adott

előlegek és a tárgyi eszközök értékhelyesbítése is.
A/III. Befektetett pénzügyi eszközök

Azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a

céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más
vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre tegyen szert,
vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget
érjen el.

Például: tartósan adott kölcsön, tartósan lekötött

bankbetét, befektetési c. vásárolt részvény, kötvény
B/I. Készletek
A gazdálkodási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan eszközök,

amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása

során fognak használni, (anyagok)

amelyek az értékesítést megelőzően a termelés valamelyik fázisában vannak, vagy

már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak, (félkész és késztermékek)

amelyeket értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés

között változatlan formában maradnak. (áruk)

Ide tartoznak a készletekre adott előlegek is.

B/II. Követelések

Különféle szerződésekből jogszerűen eredő,

pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a
vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott,
elismert teljesítéshez kapcsolódnak, de a másik fél
tartozását még nem egyenlítette ki.

Például: Vevőkövetelés, váltókövetelések, egyéb követelések,

éven belül adott kölcsönök.
B/III. Értékpapírok

A forgóeszközök között értékpapírként a forgatási

célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, illetve tulajdoni
részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni.

Például: Forgatási c. vásárolt részvény, kötvény

B/IV. Pénzeszközök

Azon fizetési eszközök összessége, amelyek

segítéségével a vállalkozó az eszközök cseréjét
elbonyolítja.

Például: készpénz, bankszámla pénz

D. Saját tőke

Saját tőkén belül a jegyzett tőke és a tőketartalék a befektetők által – pénzben,

anyagi eszközökben – véglegesen az adott vállalkozó rendelkezésére
bocsátott vagyont mutatja,

míg a saját tőke többi eleme általában a tevékenység során elért, adózott
eredményből a vállalkozónál hagyott összeg,

illetve a vállalkozónál eszközei értékelésekor a múltbeli bekerülési érték és a

piaci érték között jelentkező különbözet, az értékelési tartalék.
F. Kötelezettségek

Azok a különféle szerződésekből eredő, pénzértékben

kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a
szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a
vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz,
pénznyújtáshoz kapcsolódnak.

Például: Hosszú- vagy rövid lejáratú kölcsönök, hitelek, szállítói

tartozás, váltótartozás, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
Eredménykimutatás

Olyan számviteli okmány, amely egy adott időszakra

vonatkozóan, előre meghatározott szerkezetben, összevontan
és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait,
ráfordításait, valamint a vállalkozás adózott eredményét.

Hozam – Ráfordítás = Eredmény

Eredménykategóriák
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye*

B. Pénzügyi műveletek eredménye**

C. Adózás előtti eredmény

D. Adózott eredmény

*Az üzleti év üzletmenetének eredménye.

** Az üzleti év pénzügyi ügyletek lebonyolításának eredménye.

 Összköltség és Forgalmiköltség eljárással készülő
eredménykimutatás „nagyvonalakban”

Összköltség eljárású eredménykimutatás Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás

I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Aktivált saját teljesítmények értéke
III. Egyéb bevételek
IV. Anyagjellegű ráfordítások
V. Személyi jellegű ráfordítások
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
II. Értékesítés közvetlen költségei
III. Értékesítés bruttó eredménye
IV. Értékesítés közvetett költségei
V. Egyéb bevételek
VI. Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
I. Értékesítés nettó árbevétele

Értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a

szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti
évben értékesített készletek, valamint teljesített
szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt,
engedményekkel csökkentett – ÁFA-t nem
tartalmazó – ellenértékét.
II. Aktivált saját teljesítmények értéke
Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV)

Saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (és

az eszközök között állományba vett) értéke (SEEÁE)

Az értékesítésre nem került teljesítmények

közvetlen önköltségen számított értéke.
III. Egyéb bevételek
Olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a
rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek és nem minősülnek a
pénzügyi műveletek bevételeinek.
Például:
- Tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítésének nyeresége (eladási ár
magasabb, mint könyv szerinti érték)
- Kapott késedelmi kamat, kártérítés
- Utólag kapott, nem számlázott engedmény
- Térítés nélkül kapott eszköz
- Apport átadás nyeresége (a létesítő okirat sz. érték a magasabb, mint az eszköz
könyv szerinti értéke)
IV. Anyagjellegű ráfordítások
05. Anyagköltség
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke
07. Egyéb szolgáltatások értéke
08. Eladott áruk beszerzési értéke
09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
Költségnemek az Összköltség EK-ban

Erőforrás
felhasználás Költség Ráfordítás

Anyag Anyagköltség
Szolgáltatás Igénybe vett szolgáltatás
Egyéb szolgáltatás
Ember
Bérköltség
Gép Személy jellegű egyéb kifizetések
Bérjárulékok
Értékcsökkenési leírás
Anyagköltség
Az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési értéke,
csökkentve a tevékenység során keletkezett hulladékok,
haszonanyag értékével.

A vállalkozási tevékenységet egy évnél rövidebb ideig szolgáló

anyagi eszközök bekerülési értéke.

Felhasznált energiahordozó értéke (víz, villany, gáz).

Igénybe vett szolgáltatások
Az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értékét kell
elszámolni a számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben.
Például:
szállítás-rakodás, raktározás, csomagolás,
kölcsönzés, eszközök karbantartása,
bérlet, bérmunka, Egyéb szolgáltatások
postai és távközlési szolgáltatás,
oktatás, továbbképzés, Az egyéb szolgáltatások értéke közé azon szolgáltatások
hirdetés, reklám, propaganda, ellenértéke tartozik, amelyek nem minősülnek sem
könyvvizsgálat, könyvviteli szolgáltatás, stb. igénybe vett szolgáltatásoknak, sem közvetített
szolgáltatásnak.
Például:
• hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, illetékek
• pénzügyi, befektetési szolgáltatás díja (bankköltség),
• biztosítási díj.
Eladott áruk beszerzése értéke (ELÁBÉ)
Az üzleti évben változatlan formában eladott
anyagok, áruk bekerülési értéke.

Eladott közvetített szolgálatások értéke

A vásárolt és változatlan formában értékesített szolgáltatások
bekerülési értéke.

Nem költségek!
V. Személyi jellegű ráfordítások
10. Bérköltség

11. Személyi jellegű egyéb kifizetések

12. Bérjárulékok
Bérköltség
Az üzleti évhez kapcsolódó minden olyan kifizetés, amely a
munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes
rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó
járandóság.
Személy jellegű egyéb kifizetések
Természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási
díjként kifizetett, elszámolt összegek.

Például: béren kívüli juttatások, betegszabadság díjazása, a munkáltatót

terhelő táppénz, végkielégítés, reprezentáció költségei
Bérjárulékok

Minden olyan, adók módjára fizetendő összeg,

amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a
foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg,
függetlenül azok elnevezésétől.
Például: Szociális hozzájárulási adó (szocho)
VI. Értékcsökkenési leírás
Az immateriális javak, a tárgyi eszközök bekerülési értékéből a
tárgyévre költségként elszámolt összeg
(terv szerinti értékcsökkenés).

Kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke használatbavételkor

(Számviteli politika).

Terven felüli értékcsökkenés nem költség!

VII. Egyéb ráfordítások
Olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések
és más vesztség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel
és nem minősülnek a pénzügyi műveletek ráfordításainak.
Például:
- Tárgyi eszköz, immateriális jószág értékesítésének vesztesége (eladási ár alacsonyabb, mint könyv
szerinti érték)
-Fizetett késedelmi kamat, kártérítés
-Utólag adott, nem számlázott engedmény
-Terven felüli értékcsökkenés
-Hiányzó készlet értéke
-Térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke
-Apport átadás vesztesége (a létesítő okirat sz. érték a alacsonyabb, mint az eszköz könyv szerinti
értéke)
 Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás
esetén az értékesítés bevételeire és költségeire fókuszálunk!

Összköltség eljárású eredménykimutatás Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás

I. Értékesítés nettó árbevétele I. Értékesítés nettó árbevétele

II. Aktivált saját teljesítmények értéke
III. Egyéb bevételek
IV. Anyagjellegű ráfordítások
V. Személyi jellegű ráfordítások
VI. Értékcsökkenési leírás
VII. Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
II. Értékesítés közvetlen költségei
III. Értékesítés bruttó eredménye
IV. Értékesítés közvetett költségei
V. Egyéb bevételek
VI. Egyéb ráfordítások
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
II. Értékesítés közvetlen költségei

Az értékesítés közvetlen költségei között kell kimutatni az

értékesített saját termelésű készletek és a teljesített szolgáltatások
közvetlen önköltségét, az eladott áruk beszerzési értékét, az
eladott (közvetített) szolgáltatások értékét.

03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége

04. Eladott áruk beszerzési értéke
05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
IV. Értékesítés közvetett költségei
Az értékesítés közvetett költségei között az értékesítés és forgalmazás
költségét, az igazgatási költségeket és az egyéb általános költségeket kell
szerepeltetni.
Ezeket a közvetlen költségek között nem lehet figyelembe venni, ugyanis
ezek a tevékenységgel nem voltak közvetlen kapcsolatban, de az üzleti év
eredményét terhelik.
06. Értékesítési, forgalmazási költségek
07. Igazgatási költségek
08. Egyéb általános költségek
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei

A kapott (járó) osztalék és részesedés,

A (tartós) részesedésekből származó bevételek, árfolyamnyereségek,
A befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből)
származó bevételek, árfolyamnyereségek,
Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek,
A pénzügyi műveletek egyéb bevételei (pl: ÁNY, skontó).
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
A (tartós) részesedésekből származó ráfordítások, árfolyamveszteségek,
A befektetett pénzügyi eszközökből (értékpapírokból, kölcsönökből)
származó ráfordítások, árfolyamveszteségek,
A fizetendő (fizetett) kamatok és kamatjellegű ráfordítások,
A részesedések, az értékpapírok, tartósan adott kölcsönök, bankbetétek
értékvesztése,
A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai (pl: ÁV, skontó).
Példa
A „Pékség” Kft. termelő tevékenységével kapcsolatban a következő információkat ismerjük:
Nyitó késztermék: 0 db
Gyártás költségei (EFt-ban):
Anyagköltség 92
Bérköltség 60 Közvetlen költség
Bérjárulékok 10
Raktár és a raktáros költségei (EFt-ban):
Bérköltsége 30
Bérjáruléka 5 Közvetett költség
Raktár értékcsökkenése 40
Raktárra vett késztermék: 900 db

Az időszak során 800 db értékesítésre került 250 Ft/db (nettó) eladási áron.

Mennyi a vállalkozás eredménye?

Mellékszámítások, gondolatok
Késztermékhez kapcsolódó költségek: 92 + 60 + 10 = 162 EFt
Így 1 db késztermék kalkulált közvetlen önköltsége:162 Eft / 900 db=180 Ft/db

900 db-ból 800 db értékesítésre kerül, 100 db raktáron marad, így a

késztermék záró/mérlegértéke: 100db * 180 Ft/db = 18 EFt

Értékesítés nettó árbevétele: 800 db * 250 Ft/db = 200 EFt

Értékesítés közvetlen költsége: 800 db * 180 Ft/db = 144 EFt
Összköltség eljárású eredménykimutatás (EFt)
I. Értékesítés nettó árbevétele: 200
II. Aktivált saját teljesítmények értéke: +Z –NY : +18-0 = +18
IV. Anyagjellegű ráfordítások: 92
V. Személy jellegű ráfordítások: 105
VI. Értékcsökkenési leírás 40
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: -19

Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás (EFt)

I. Értékesítés nettó árbevétele: 200

II. Értékesítés közvetlen költségei: 144
III. Értékesítés bruttó eredménye: +56
IV. Értékesítés közvetett költségei: 75
A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye: -19
Összefüggés a két eljárással készülő
eredménykimutatás között
Érték- Aktivált saját Értékesítés Értékesítés
Személyi jellegű
Anyagjellegű
ráfordítások + ráfordítások + csökkenési
leírás
- teljesítmények
értéke
= közvetlen
költségei
+ közvetett
költségei

Költségnemek – ASTÉ = Értékesítés közvetlen költségei + Értékesítés közvetett költségei

237 - 18 = 144 + 75
Összefoglalásként

Összköltség eljárással készülő eredménykimutatás

Az időszak összes költség, ráfordításával szemben az időszak

összes hozamát, bevételét állítja!

Forgalmi költség eljárással készülő eredménykimutatás

Az értékesítésre „koncentrál”.

Az értékesítés bevételével szembe az értékesítés költségeit állítja!

GAZDASÁGI ESEMÉNYEK
Gazdasági események
Alapvető (egyszerű) gazdasági Összetett gazdasági
események események

Hatása csak a vállalkozás vagyoni Hatása a vállalkozásnak

helyzetét érinti, nem gyakorol hatást mind a vagyoni, mind a
annak jövedelmi viszonyaira. jövedelmi helyzetét érinti.

Nincs eredmény hatásuk. Van eredmény hatása.

A könyvviteli számla Számla

A könyvviteli számla a gazdasági események

könyvviteli szabályok szerint történő
rögzítésének eszköze.

Olyan kétoldalú kimutatás, amely a gazdasági

események folyamatos nyilvántartására szolgál.
Mérleg- és eredményszámlák

1 – 3. Eszköz 4. Forrás

+ - - +
5. Költség, 8. Ráfordítás 9. Bevételek

+ - - +
Gazdasági események rögzítése
Gazdasági esemény

Bizonylat

Rögzítés a könyvekben

Idősorosan Számlasorosan
Mi jellemzi az elszámolást?

A számlasoros Az idősoros elszámolás

elszámolás azt jelenti, azt jelenti, hogy
hogy könyvviteli idősorrendben
számlákon rögzítjük a rögzítjük a gazdasági
gazdasági esemény eseményeket.
hatását.
Ennek az eszköze a
napló.
A kettős könyvelés alapszabálya

Minden gazdasági eseményt legalább egy számla tartozik és

legalább egy számla követel oldalára, azonos összegben kell könyvelni!
T Számla 1. K T Számla 2. K
x x

A kettős könyvvitel azt jelenti, hogy a gazdasági eseményt az ESZKÖZ, a FORRÁS, a

KÖLTSÉG/RÁFORDÍTÁS és a BEVÉTEL számlák teljes halmazán egyszer az egyik
számlán TARTOZIK és ugyanazt az összeget egyszer a másik számlán KÖVETEL
összegként is könyveljük!
Ismerkedés a számlaszámokkal - Mérlegszámlák
Eszközök Források
11. Immateriális javak
12 – 16. Tárgyi eszközök
41. Saját tőke
17 – 19. Befektetett pénzügyi eszközök
2. Készletek 42. Céltartalékok
31 – 36. Követelések 43. Hátrasorolt kötelezettségek
37. Értékpapírok 44. Hosszú lejáratú kötelezettségek
38. Pénzeszközök 45- 47. Rövid lejáratú kötelezettségek
39. Aktív Időbeli elhatárolások 48. Passzív időbeli elhatárolások
Ismerkedés a számlaszámokkal - Eredményszámlák
5. Költségek: 9. Bevételek:
51. Anyagköltség 91-92. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
52. Igénybe vett szolgáltatás értéke 93-94. Export értékesítés nettó árbevétele
53. Egyéb szolgáltatások értéke 96. Egyéb bevételek
54. Bérköltség 97. Pénzügyi műveletek bevételei
55. Személyi jellegű egyéb kifizetések
56. Bérjárulékok
57. Értékcsökkenési leírás
8. Ráfordítások:
814. ELÁBÉ
86. Egyéb ráfordítások
87. Pénzügyi műveletek ráfordítása
Tekintsük át összegzésként a folyamatot!
 Megnyitjuk a számlákat a NYITÓMÉRLEG alapján a nyitómérleg számlával
Nyitás szemben!

Könyve Könyveljük a gazdasági eseményeket.

-lés

Az időszak végén zárjuk a mérlegszámlákat a ZÁRÓMÉRLEG számlával

szemben, illetve a költség és eredményszámlákat az ADÓZOTT EREDMÉNY
Zárás számlával szemben.

Beszá- Elkészítjük az EREDMÉNYKIMUTATÁST és a ZÁRÓMÉRLEGET.

moló
Köszönöm a figyelmet!