Talajtakaró (pedoszféra)

A talaj a felszín természetes eredetű, laza szerkezetű,

bonyolult összetételű képződménye, mely a felszíni
geoszférák egymásra hatása révén keletkezik és
fejlődik. Az ember számára legfontosabb tulajdonsága a
termőképessége.
Minden fejlett országban létezik "földtörvény". Ennek
oka az, hogy a talaj a gazdaság, az emberiség
szempontjából igencsak fontos, megújuló "természeti
erőforrás". Hazánk nemzeti vagyonának mintegy felét
a termőföld adja.
A talaj
a földkéreg legkülső, termékeny rétege.

A talaj a földi élet egyik alapja, a növényeket (és ezáltal az állatokat valamint az
embert) ellátja tápanyagokkal, vízzel, megköti és átalakítja az anyagokat.
Összetevői
A talaj kőzetrészecskékből és szerves anyagból áll. A kőzetszemcsék
anyaga, ezéltal a talaj alapvető tulajdonságai az anyakőzettől, azaz
attól a kőzettípustól függ, amin a talaj kialakul. Az egyes szemcsék
között nincs akkora összetartó erő, ami szilárd, állandó alakú testté
állítaná össze a szemcséket. Ez teszi a talajokat művelhetővé.
A talaj háromfázisú, polidiszperz rendszer. A három fázis: a talajban
lévő szilárd anyagok (szemcsék), folyadék (víz, v. talajoldat) és
levegő, melyek aránya változó.

Szilárd alkotórészek
A talaj szilárd fázisához tartoznak a fent említett kőzetből
származó szilárd, ásványi részecskék, valamint az élő
szervezetek és ezek bomlásából származó szerves anyag.
A szilárd alkotóelemek között üregek, rések vannak, melyeket
folyadék és gáznemű anyagok töltenek ki, valamint itt
találhatóak a talaj élőlényei is.
Talajoldat

A folyékony összetevőt talajoldatnak hívjuk, mely zömmel víz,

valamint vízben oldott anyagok. Ebben találhatóak a növények
és az egyéb élőlények által könnyen felvehető tápanyagok.
Azt a folyadékot, mely a talajszemcsék közötti réseket teljesen
kitölti, talajvíznek hívjuk.

Talajlevegő

A szilárd és a folyékony anyagok által el nem foglalt térfogatot a

talajban levegő tölti ki. Ez a levegő többnyire jelentősen
különbözik a légköri levegő összetételétől, szén-dioxid és
páratartalma jóval nagyobb, oxigéntartalma kisebb annál.
Termékeny talajoknál mindhárom fázis megtalálható, és nagy
jelentőséggel bír.
Talajképződés

A talajképződés első lépése az alapkőzet fizikai mállása, azaz

a nagyobb kőzetdarabok felaprózódása a fagy, szél és víz által
apróbbakká. Ezt követi a kémiai mállás, mely során a kőzet
lényegi átalakuláson megy át. A harmadik lépés a talajképződés
biológiai fázisa, mely során felhalmozódik a talajra oly jellemző
speciális szervesanyag-forma, a humusz.

A talaj termékenysége

A talaj termékenységének egyik legfontosabb tényezője a

benne található szerves anyag, azaz a humusz mennyisége és
minősége. A humusz tápanyagot szolgáltat, javítja a
szerkezetet, valamint az ásványi alkotókkal együtt kolloidokat
képez.
Magyarország jelentősebb talajtípusa

Csernozjomok

Barna erdőtalajok

Réti talajok

Homoktalajok (váztalajok)
A talaj környezetvédelmi jelentősége

A talaj egyik természetes funkciója az egyes anyagok

megkötése, lebontása és átalakítása. Ezt a tulajdonságát az
ember is kihasználja, amikor a saját hulladékát, szennyvizét,
vegyi anyagokat, sőt saját holttesteit is a talajban helyezi el.
Ezek a folyamatok mindaddig véghez is mennek, amíg
csatlakoznak a természetes körfolyamatokba, és amíg a talaj
átalakító kapacitását el nem érik. Amennyiben ezeket a
korlátokat nem vesszük figyelembe, súlyos katasztrófák
történhetnek.