TÁRSADALOM

Társadalom fogalma: A közös lakóterületen élő emberek összessége, akiket közös

viszonyrendszerük és intézményeik különböztetnek más csoportok tagjaitól-
Társadalom köznapi értelembe: Nagyobb ember csoportot jelöl, akik egyfajta rend szerint
együtt élnek.
A történelem során számos típusa alakult a társadalomnak. Megkülönböztetünk úgy
nevezett modernkor előtti és modern társadalmakat.

1. Modernkor előtti társadalmak

- Vadászó és gyűjtögető társadalmak: i. d. előtt 50 ezer évvel korábban éltek.
- Agrár, földművelő társadalom: i. d. előtt 12 ezer évvel az emberek törzsekben
éltek. Földműveléssel és vadászattal foglalkoztak már voltak feladat megosztás
szerint különbségek. pl. vezető, harcok
- Pásztorkodó társadalom: 100 ezer fős községek alkották, állattenyésztéssel
foglalkoztak, apai társadalom volt, a leszármazást apai jogon tartották számon
- Hagyományos vagy tradicionális társadalmak: i. d. előtt 6 ezertől a 19.szig, az
emberek már népek, akik falvakban, más országokban, városokban éltek a
kézművességgel, kereskedelemmel foglalkoztak. Fő jellemzője: hierarchikus
társadalom felépítés
2. Modern társadalmak
- 18-19. szban alakult ki, főleg Európában és É. Amerikában.
Jellemzői:
- Gazdasági alapját az ipari termelés és a szolgáltató tevékenységek adják.
- A népesség kis része foglalkozik mezőgazdasági termesztéssel
- A gazdaságot a piaci viszonyok irányítják
- A modern társadalmakban az emberek többsége városokban, nagy városokban él
- Az emberek között a társadalmi különbségeket főként a fogyasztásban
mutatkoznak meg, ezért nevezzük ezeket a társadalmakat fogyasztói
társadalomnak.
A modern társadalmak legfőbb jellegzetessége, hogy szervezeti keretüket az állam és az
adott politikai uralom típusa adja. (királyság, császárság, monarchia)

A társadalom szerkezete és működése

A struktúra általános értelemben valamilyen egésznek a felépítését és belső tagozódását
szerkezetét jelenti. Egyfelől az egyén, az egyes ember és a társadalom viszonya egy oda-
visszaható, kölcsönös kapcsolatként írható le. Az egyén pl. a munkájával, a magatartásával
alakítja a társadalmat, míg a társadalom intézményeken vagy törvényeken, normákon
keresztül befolyásolja az egyén életét.
Az emberi társadalmat alkotó egyének között együttes cselekvések (pl. a munka, a tanulás, a
közlekedés) során többé-kevésbé állandó viszonyok alakulnak ki. Ezt nevezzük társadalmi
viszonyoknak. A társadalomba elfoglalt pozíciók jellegüknél fogva lehetnek: - általános
pozíciók, - konkrét pozíciók.
Társadalmi struktúra alatt a társadalomban élő emberek és csoportok nagy egységekbe való
elrendezését értjük. A társadalmi struktúra vizsgálatával a társadalom működésének
mélyebb törvényszerűségeire kérdezünk rá. Ehhez két nézőpontból közelíthetünk: Az egyik
nézőpont amikor „felülnézetből”, a társadalom egésze felől közelítünk. Ezt szaknyelven
makro struktúra felöli közelítésnek hívják, ahol a makro előtag nagyot, egészét jelent. Ebben
az esetben a társadalomban elfoglalt pozíciókat a társadalomtudósok az osztály vagy réteg
fogalmával határozzák meg.

Piramis modell
Amikor az osztály fogalmát használják egy adott társadalom nagy egységeinek jellemzésére,
akkor egy szempont, a termelési eszközökhöz való viszony alapján teszik meg. A termelési
eszközökhöz való viszony alapján megkülönböztetik: a termelési eszközök birtokosait, a
tulajdonosi osztályt, azokat, akik rendelkeznek saját maguk foglalkoztatásához szükséges
termelési eszközökkel, az önállók osztályát, végül pedig a termelési eszközöket nem
birtoklókat, akik csak munkaerejükkel rendelkeznek, a munkások osztályát. Ezt a fajta
társadalom szerkezetet piramis modellel ábrázolják.
A társadalomban elfoglalt helyük, élethelyzetük, értékrendjük szerint egymáshoz közelálló
emberek együtteseit nevezik rétegnek. A társadalom rétegződésekor azt vizsgálják, hogy
különféle ismérvek alapján megállapított társadalmi kategóriák sorrendéjen miként írható le
az egyén helyzete. Ilyen rétegképző szempontok, amelyek az emberek rétegződésbeli
helyzetének vizsgálatakor figyelembe vesznek, lehetnek például: - nem (férfi, nő) – életkor
(fiatal, középkorú, idős) – családi helyzet (hajadon/nőtlen, családos, élettársi k., elvált stb.) –
foglalkozás (fizikai, szellemi dolgozó, segéd, betanított stb.) – iskolai végzettség (alap, közép,
felső) – lakóhely (község, város, megyeszékhely, főváros) – jövedelemnagyság (alacsony,
átlagos, magas jövedelem)

Tulajdonosi
osztálya

Önállók osztálya

Munkások osztálya

Más társadalmi tagolódás adódik, ha az iskolai végzettség és más, ha jövedelmi viszony vagy
ezek együttese a fő elemzési szempontok. Így például beszélhetünk alap, közép, felsőfokú
végzettségű nőket, illetve alacsony, közepes, magas jövedelmű férfiakat.
Hagyma alakú modell
Az 1960-as évekre a modern nyugati társadalmak nem csak az összetettebbek lettek, hanem
át is alakultak. Ennek ábrázolására alkalmazzák az ún. hagyma alakú modellt, mivel a
társadalom, mint hagyma, különbözőképpen rétegződik. Ezt három szempont az iskolai
végzettség, a jövedelem és a foglalkozás alapján szokták általában meghatározni.

Harmónia
A társadalom működésére vonatkozólag két egymással ellentétes nézet van. Egyes
társadalomkutatók szerint a társadalom működésének van egy belső rendje és harmóniája. A
társadalom működése inkább a tagjai között egyetértésen és együttműködésen alapul. Ezt
nevezik harmónia vagy konszenzus elméletnek. k

Konfliktus elmélet
Más kutatók szerint a társadalom működésének a hajtóereje a társadalmi konfliktus. E
nézetet képviselők a társadalom megosztottságát, feszültségeit és érdekellentéteit
hangsúlyozzák. Ezt a fajta társadalom működéséről vallott megközelítését konfliktus
elméletnek hívják. Minden társadalomba fontos, hogy elég nagy legyen az egyetértés például
az alapvető értékek pl. a tulajdonhoz való jog, vagy az erkölcsi parancsolatokat illetően, de
mindegyikben találunk konfliktusokat is.

Szociológia, mint társadalomtudomány

A társadalommal, tudományos igénnyel foglalkozó tudományokat összefoglaló néven
társadalomtudományoknak nevezzük. A szociológiát, mint társadalomtudományt – úgy
határozzuk meg, mint a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. A szociológia
csakúgy, mint fizikai vagy kémiai vizsgáló tudomány és legfőbb módszere a tapasztalati
adatgyűjtés. Ez az adatgyűjtés különféle módszerekkel történhet, mint pl. megfigyelés,
kérdőív, felmérés. Az az elméleteket állít fel a társadalomról, annak működéséről és
folyamatairól.

Társadalom: az egyéneket egymáshoz fűző kapcsolat és viszonyrendszert értjük, ami cselekvésben,

magatartásban mutatkozik meg. Másrészt jelenti azon emberek közösségét is, akik a körülöttük lévő
társadalmaktól külön álló területen élnek.

Társadalmi viszonyok: az emberi társadalmat alkotó egyének, csoportok, közösségek együttes

cselekvései során többé kevésbé állandó viszonyok alakulnak.

Társadalmi struktúra: a társadalomban élő egyének és családok nagy egységekbe való

elrendeződését értjük.

Szociológia: társadalomtudomány, a társadalmi élet törvényszerűségeit kutató tudomány. A

szociológia elősegíti konkrét társadalmi problémák megoldását. (vizsgáló tudomány módszere a
tapasztalati adatgyűjtés