Professional Documents
Culture Documents
Szalagavató
Szalagavató
A középiskolai évek számos iskolai ünnepélye között egyetlenegy van, amit bálnak
nevezünk, ez a szalagavató.
Sokaknak talán ez az élete első és egyben utolsó bálja is, hiszen a klasszikus értelemben
vett bál, mint elegáns táncos mulatság, lassan-lassan kimegy a divatból, csak egy-egy
országos hírű rendezvény kapcsán szerzünk róla tudomást, mint az operabál vagy a
füredi Anna-bál.
Én a magam részéről ezt sajnálom, hiszen valaha a bál volt az a közeg, ahol a nők nők, a
férfiak pedig férfiak lehettek, megtanulták a társadami érintkezés szabályait, az illemet,
az udvarlási módszereket, és nem utolsósorban a klasszikus táncokat. Ha rajtam múlna,
én bizony kötelező középiskolai tananyagnak írnám elő a táncot.
A tánc a művészetben a való élet szimbóluma. Ahogy teszünk néhány lépést az egyik
táncossal, majd továbbperdülünk a másikhoz, úgy az életünk is folytonos találkozások és
elválások sorozata.
Az, hogy a férfi vezeti a nőt a táncban, utal a férfi irányító, sorsalakító szerepére. A tánc,
ahogy körbe keringünk, az élet vissza-visszatérő, folyamatosan ismétlődő pillanatait
idézi.
Ahogy most ügyeltek rá, hogy el ne tévesszétek a lépéseket, úgy a valós életben sem lesz
mindegy, hogy mikor melyik irányba léptek. Nem mindegy, hogy elsuhantok-e egymás
mellett, vagy átkaroljátok egymást, és nem mindegy, hogy ráléptek-e egymás lábára,
vagy odafigyeltek a másik lépéseire is, amikor már nem táncra, hanem idézőjelben
„életre” perdültök.
Szemérmesen eltitkolom inkább, hogy hány évvel ezelőtt volt, de az én szalagavatóm
szinte minden percére emlékszem, a hangulatára, a dekorációra, és el tudom dúdolni az
összes zenét is, amire akkor táncoltunk.
Az én szalagavatóm persze merőben más volt, hiszen egy egyházi iskola szigorú tiltása
mellett a nem volt könnyű az utolsó pillanatban a függöny mögött még kirúzsozni a
szájakat.
Én ilyenkor, a szalagavató alkalmával még nem szeretek a búcsúról beszélni, hiszen még
több mint fél évig velünk lesztek.
Ballagáskor sem szeretek a búcsúról beszélni, mert rá három napra újra valamennyien
bejöttök az érettségi vizsgákra.
Most adjuk át magunkat a zene és a tánc örömének, szép estét, kellemes szórakozást
kívánok mindannyiuknak.