Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Jog- és Államtudományi kar

Alkotmányjogi tanszék

A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA A KÖZÖSSÉGI MÉDIÁBAN

Azok alkotmányjogi vizsgálata a demokratikus kultúrára gyakorolt hatásuk tükrében
(Diplomamunka)

Szerző:
PÁPAY Péter

Témavezető:
dr. UJVÁRI Blanka, megbízott oktató

Budapest
2022
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ...................................................................................................................... 3
2. A véleménynyilvánítás szabadsága............................................................................ 6
2.1 Véleményszabadság fogalma ................................................................................ 7
2.2 A véleményszabadság korlátai ........................................................................... 10
2.3 Amerikai kitekintés ............................................................................................. 11
3. A közösségi média fogalma ...................................................................................... 14
3.2 A közösségi média platformok altípusai és rövid ismertetésük ...................... 15
3.3 Közösségi média oldalak „hatalma” a világunkra ........................................... 18
4. Van-e Trump elnök Twitter letiltásának alkotmányjogi aggálya? ...................... 24
5. A törvény, amely létrehozta a mára ismert közösségi média platformokat ........ 32
5.1 A törvény jövője ............................................................................................... 35
6. A szólásszabadság és a közösségi média ................................................................. 36
6.1 Szólások a közösségi médiában .......................................................................... 38
6.2 A véleményszabadság horizontális hatálya ....................................................... 39
6.3 Lehetőségek a közösségi média alkotmányos kötelezettségeinek
érvényesítésére ........................................................................................................... 40
6.3.1 Állami szerep ................................................................................................. 40
6.3.2 Közműszolgáltatás hasonlat ........................................................................ 41
6.3.3 Publikus közfórum ....................................................................................... 42
7. Záró gondolatok ........................................................................................................ 44
Irodalomjegyzék............................................................................................................ 45
Ismételt hivatkozások listája .................................................................................... 48
Idézett döntések ......................................................................................................... 49
Egyéb jogforrások ..................................................................................................... 50
Internetes utalások .................................................................................................... 50

2
1. Bevezetés

Számomra különösen érdekesek a technológia fejlődésével járó alkotmányjogi aggályok.

A technológia olyan ütemben fejlődik, amivel a jog nem tudja tartani a lépést. Az új
technológiák sokunk életének részévé válnak, megkönnyítik az életünket vagy éppen
bonyolultabbá teszik azt. A világ törvényhozói egyszerűen képtelenek megjósolni,
milyen új technológiák látnak napvilágot, így a jog utólag kénytelen felzárkózni. 1
Azonban tekintve, hogy a jog a demokratikus rend egyik alapvető pillére, annak
folyamatos újraértelmezése szükségszerű.
A modern demokráciák kialakulása, illetve azok megerősödése előtérbe helyezte az
emberi jogok fokozottabb védelmét. A közéleti diskurzusokban mindenki hallott már a
szólásszabadság jogáról. A szabad szólás gondolata, már az ókori filozófiai
gondolkodásban is felmerült, mint a helyes társadalmi berendezkedés megteremtésének
egyik feltétele. Az államnak kötelezettsége van arra, hogy ennek a jognak a gyakorlását
bizonyos mértékig biztosítsa. 2
Mára már egyértelművé vált, hogy a közösségi oldalak a 21. század meghatározó
kommunikációs eszközei. A közösségi oldalak olyan platformot biztosítanak, amelyen a
felhasználó bejegyzéseivel, hozzászólásaival alakíthatja a tartalmat, nem csak passzívan
olvashatja. A privát online platformok egyre fontosabb szerepet töltenek be a
szólásszabadság és a demokratikus kultúrában való részvételben. 3 Az elmúlt három
évtized alatt három meghatározó amerikai cég, a Google, a Twitter és a Facebook váltak
az online diszkurzusok domináns platformjaivá. 4 Bár úgy tűnhet, hogy bármely internet-
felhasználó szabadon tehet közzé az interneten, sok platform aktívan rendezi és
szelektálja a tartalmakat. Az, hogy e platformok hogyan és miként szabályozzák a
beszédet, nagyrészt átláthatatlan. A platformok népszerűségével együtt nőtt üzemeltetőik
befolyásoló ereje is, döntő hatást tudnak gyakorolni a társadalmi párbeszéd alakulására. 5
Az interneten rendelkezésre álló közösségi terek privát kézben vannak, így szabadon
határozhatják meg a megengedett megnyilvánulások szabályainak meghatározását.

1
A Losing Game: The Law Is Struggling To Keep Up With Technology
https://sites.suffolk.edu/jhtl/2019/04/12/a-losing-game-the-law-is-struggling-to-keep-up-with-technology/
2
KOLTAY András: A szólásszabadság alapvonalai
https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Koltay%20Andr%C3%A1s%20PhD.pdf
3
Kate Klonick: The New Governors: The People, Rules, and Processes Governing Online Speech
https://harvardlawreview.org/wp-content/uploads/2018/04/1598-1670_Online.pdf
4
Papp János Tamás: A közösségi média platformok szabályozása a demokratikus nyilvánosság védelmében
https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Papp%20Janos%20Tamas_dolgozatv.pdf
5
Donald Trump különös esete a szólásszabadsággal
https://telex.hu/velemeny/2021/01/16/szolasszabadsag-es-kozossegi-media

3
„A Facebook sok szempontból inkább hasonlít egy kormányra, mint egy hagyományos
vállalatra. Nagy közösségünk van, és jobban, mint bármely más technológiai vállalat,
irányelveket alkotunk.” 6
Ebből a fenti idézet szempontjából egyáltalán nem megnyugtató, hogy Mark Zuckerberg
a Facebook megalkotójának kongresszusi meghallgatásán a Szenátus és a Képviselőház
sok tagja értetlenül állt a Facebook működését illetően, egyértelmű, hogy nem ismerték
az új technológia legalapvetőbb vívmányait. 7 Hogyan szabályozunk olyasvalamit, amit
nem értünk?
„A világ legnagyobb hatalommal rendelkező emberei ma azok, akik a Twitter, Facebook
és az Instagram algoritmusait írják, mert ők irányítják az információ terjedését, szó szerint
újra írják az emberek elméjét, ők programozzák a kultúrát. […] El fog jönni az a nap,
amikor a politikusok rájönnek, hogy ezek a közösségi oldalak választják a következő
elnököt, a következő képviselőt, és így a kormány fogja őket irányítani.” 8
Kimondottan érdekes ötlet jelenik meg ebben az idézetben, miszerint vannak olyan a
témához hozzáértő emberek, akik úgy gondolják, hogy a jövőben úgymond „államosítva”
lesznek a közösségi média platformok.
Úgy gondolom ez a téma hazánkban ugyan annyira releváns, mint az Egyesült
Államokban, tekintve, hogy Magyarországon a havi aktív Facebook felhasználók száma
2021-ben 6,75 millió ember volt, ami több mint az országban élő lakosságszám 2/3-a. 9

Ennek fényében tárgyalja dolgozatom elsőként a véleménynyilvánítás szabadságának

alapvető emberi jogi mivoltját, fogalmát, az Alkotmánybíróság gyakorlatát a témában, a
véleményszabadság korlátait, illetve egy rövid kitekintést az Amerikai Egyesült Államok
szólásszabadság kultúrájára is.
Bemutatásra kerül a közösségi média fogalma, egyes altípusai, illetve azok hatása a
demokratikus kultúrában való részvételre.

6
Mark Zuckerberg
David KIRKPATRICK: The Facebook Effect. The inside story of the company that is connecting the world.
New York, Simon & Schuster, 2011. 254.
7
Senator Asks How Facebook Remains Free, Mark Zuckerberg Smirks: ‘We Run Ads’ | NBC News –
YouTube https://www.youtube.com/watch?v=n2H8wx1aBiQ
8
Naval Ravikat
Interjú: Joe Rogan | Modern Struggle is Fighting Media Addiction w/Naval Ravikat
https://youtu.be/yNWN5ioF-9A?t=545
9
Facebook Felhasználók száma Magyarországon [2021] – Magyar FB felhasználó statok
https://roihacks.hu/facebook-felhasznalok-szama-magyarorszagon/

4
 10
A közösségi médiát tárgyaló fejezetek dolgozatomban Amerika centrikusak ,
figyelemmel arra, hogy fontosnak tartottam ismertetni a volt amerikai elnök, Donald
Trump esetét a Twitterrel, amely önmagában egy olyan történet, ami képes szemléltetni
e platformok befolyását világunkra. Ebben a fejezetben felteszem a kérdést, hogy esetleg
van-e jogi vonatkozása az Egyesült Államok volt elnöke Twitter fiókja letiltásának?
Utána vizsgálat alá veszem a közösségi média oldalakra vonatkozó amerikai
szabályozást, amely azért érdekes, mert arra eredeztethető vissza létrejöttük a mára ismert
formában.
Végül kifejtésre kerülnek dolgozatomban a szólásszabadság és a közösségi média további
vonatkozásai – a platformok hozzáállása a szólásszabadsághoz, szólások a közösségi
médiában, a véleményszabadság horizontális hatályának kérdése – illetve bemutatom a
főként amerikai szakirodalom által kidolgozott esetleges lehetőségeket a platformok
alkotmányjogi kötelezettségeinek érvényesítésére.

10
A domináns közösségi platformok székhelye és vezetése szinte kivétel nélkül az Amerikai Egyesült
Államokban található, az internet természetéből fakadóan azok globális szinten elérhetők, így a
szólásszabadságra gyakorolt hatásuk is az. Dolgozatom azért foglalkozik az amerikai szabályozással, mert
számomra izgalmas kérdés volt a közösségi oldalak eredete, illetve ez kapcsolódik a többi fejezethez is.
Természetesen a helyi jogszabályoknak a közösségi média platformoknak meg kell felelni, az Európai Unió
is foglalkozik azok szabályozásával (például Eker. irányelv, AVMS. irányelv), azonban ez dolgozatom
témakörén túlmutat. Mindazonáltal helyenként megjelennek magyar politikai vonatkozásai is a közösségi
médiának.

5
2. A véleménynyilvánítás szabadsága

A szabad lelkiismeret, a szólásszabadság, a meggyőződés kinyilvánításának joga, e jogok

elméleti lényege már az ókortól kezdve erőteljesen él a filozófiai és a jogi
gondolkodásban. 11 A görög demokráciák kora után hosszas időre felejtésbe merült,
később a vallási tolerancia kontextusában tűnt fel, majd a felvilágosodás eszméi között
vált újra a közbeszéd tárgyává 12 . Mára pedig univerzális alapvető emberi jogként
tekintünk rá, amelyet az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának alapjogi katalógusa
listáz, így erősítve meg e fontos jog szerepét. 13 A valóban érvényesülő, valamint
alkotmányba foglalt emberi jogok nagyrészt a XVIII. században fogalmazódtak meg, a
polgári forradalmak időszakában. 14
A véleménynyilvánítás szabadsága 15 az emberi jogok rendszerében előkelő helyet foglal
el. Az emberi jogok alatt azon jogokat értjük, amelyek pusztán annál a ténynél fogva
megilleti az egyéneket, hogy embernek születtek, az ember filozófiai lényegéhez
tartoznak. 16 Az emberi jogoknak tradicionálisan három generációját különböztetjük meg
kialakulásuk időbeli rendje szerint. 17 Az első generációs emberi jogok a már említett
felvilágosodás következtében létrejött politikai (pl. választójog) és polgári jogok. Ezen
jogokat klasszikus szabadságjogoknak is nevezzük, ide tartozik többek között a:
szólásszabadság, mozgásszabadság, tulajdonhoz való jog, élethez való jog, testi
integritáshoz való jog. A felsorolt jogokat negatív jogként is szokás jellemezni, ez azt

11
PÁKOZDY Csaba: A véleménynyilvánítás szabadsága és a nemzetközi jog, különös tekintettel az
Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára http://real-phd.mtak.hu/87/1/1291668.pdf
12
Koltay (A) 11.
13
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 19. cikk
14
Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789. augusztus 26.
15
Dolgozatomban – ahogyan azt címe is jelzi – a vizsgált alapjog elnevezésére elsősorban a
„véleménynyilvánítás szabadsága” kifejezést alkalmazom. Teszem ezt főként azért, mert Magyarország
legfelső szintű jogforrása, az Alaptörvény is ezt a szófordulatot használja, valamint számomra is ez a
legszimpatikusabb. Továbbá ugyanazon jelentéssel előfordul írásomban a „szólásszabadság”, a
„véleményszabadság”, és „a közlés-” vagy a „kifejezés szabadsága” megnevezések is. Dolgozatom tehát
abból a feltevésből indul ki, hogy ezen fogalmak között gyakorlati és elvi különbség nincsen. Ennek a
nézőpontnak a szakirodalomban is jelentőségteljes tábora van: Koltay András: A véleménynyilvánítás
szabadsága. Fogalmi tisztázás az Alkotmány 61. §-ához. Századvég 2008/2. 77-78; Sajó András: A
szólásszabadság kézikönyve. Budapest, MTA Állam- és Jogtudományi Intézet, 2005; Halmai Gábor: A
véleményszabadság határai. Budapest, Atlantisz, 1994.
Emellett arra is van hazai példa, hogy ugyanazon törvényen belül éppúgy szerepeljen a
véleménynyilvánítási szabadság és szólásszabadság kifejezés: 1996. évi I. törvény a rádiózásról és
televíziózásról preambuluma és 31. § (1) bekezdése.
https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99600001.TV
16
Tóth J. Zoltán: Erkölcsi jogok, emberi jogok, alkotmányos jogok
http://real.mtak.hu/114695/1/Erk%C3%B6lcsi%20jogok%2C%20emberi%20jogok%2C%20alkotm%C3
%A1nyos%20jogok.pdf
17
Schanda Balázs – Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – alapjogok. Budapest, Pázmány Press, 17.

6
jelenti, hogy az állam kötelezettsége negatív tartalmú, tehát az államhatalom részéről be
nem avatkozást igényel, pontosabban azt csak rendkívül kivételes és korlátozott módon
teszi lehetővé. A jog alanya az egyén, kötelezettje az állam.
A második generációs emberi jogok az úgynevezett gazdasági, szociális és kulturális
jogok (röviden: szociális jogok), melyek a XX. század első harmadában jelentek meg.
Ezen jogok pozitív jellegűek, az állam csak aktív, tevőleges cselekvéssel tudja azokat
megvalósítani, tehát megváltozik az állami szerepvállalás mértéke. Az aktivitás jogi
szabályozás létrehozását követeli, másrészt társadalmi, gazdasági, valamint intézményi
feltételek megteremtését, amely már jóval nehezebb feltételeket támaszt az állammal
szemben, mint a negatív jogok garantálása kapcsán. Ide tartozik példálózó jelleggel
említve a munkához való jog, pihenéshez való jog, szociális biztonsághoz való jog,
valamint a művelődéshez való jog. 18
Végül a harmadik generációs emberi jogok, az úgynevezett szolidaritási jogok, a XX.
század második felében jelentek meg a nemzetközi jog föllendülésének
eredményeképpen. Ezen jogok alanyi jogként el nem ismert, főként kívánságokat
fogalmaznak meg, tipikusan az államok kooperációját feltételezik, ugyanis többségük
nem valósítható meg egyetlen államon belül. Ilyenek például az egészséges környezethez
való jog, a fenntartható fejlődéshez való jog, békéhez való jog stb. Alanyuk, kötelezettjük,
valamint tartalmuk nem egyértelműen rendezett, ezért kikényszeríthetőségük sem
biztosítható.

2.1 Véleményszabadság fogalma

Az alkotmányos államokkal szemben elemi fontosságú elvárás az, hogy elismerjék az

emberi jogokat és szabadságokat. Ennek megfelelően Magyarország Alaptörvényének
IX. cikk (1)-(2) bekezdései védik a véleménynyilvánítás szabadságát: 19
IX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a
demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
A véleményszabadság joga alapján mindenkinek egyenlő mértékben, a törvényeken
keresztül meghatározott keretek között, joga van véleményének szabad

18
KISS Barnabás (összeállította): Emberi jogok – Alapjogok általános kérdései http://www.juris.u-
szeged.hu/download.php?docID=48277
19
Magyarország Alaptörvénye https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100425.atv

7
kinyilvánítására. 20 A szóbeli, írásos, nyomtatott kifejezések mind-mind ’véleménynek’ 21,
illetve ’szólásnak’ minősülnek, hasonlóan a különböző médiumok műsoraihoz vagy
filmekhez. Annak minősülhetnek a képek, vagy más vizuálisan érzékelhető tárgyak,
ábrázolások, például a műalkotások. Bár a határvonalak e ponton már kezdenek
elmosódottá válni, az esetek döntő többségében azonnal eldönthető a kérdés, hogy az
alapjog 22 védelmi körébe tartozó megnyilvánulással van-e dolgunk. Minden jogrendszer
fokozottabban védi a politikai véleményeket a többinél, ezeket tekinthetjük a
véleményszabadság legjobban védett ’belső magjának’. 23 Eric Barendt szerint politikai
véleménynyilvánításnak tekinthető minden olyan megnyilvánulás, amely feltételezhetően
hozzájárul a közvélemény alakításához, a témák olyan széles körében, amelyre egy
gondolkodó állampolgár közügyként tekinthet. 24 A politikai vélemény tehát általában
értékesebb az egyéb véleménynyilvánításoknál, azonban a kevésbé értékesnek ítélt
vélemény sem marad védtelen, csak azok védelme alacsonyabb szintű lesz. A politikai-
nem politikai csoportosítás azonban szükséges, mert annak hiányában valamennyi
véleményre ugyanazon mércét kellene alkalmazni, ez pedig vagy a kevésbé értékesek
(például reklámok, gyűlölködő kifejezések, pornográfia) védelmi szintjének túlzott
megemelését, vagy pedig a közügyek vitáiban részt vevő vélemények védelmének
25
csökkentését jelentené. A vélemény nem korlátozható annak modora miatt, a
közügyekben nem csak kifinomult racionális érvelés útján lehet véleményt nyilvánítani,
hanem drasztikus módon is. A véleménynyilvánítás sokkoló, felháborító, zavaró jellege
önmagában nem alapozza meg a korlátozás lehetőségét. Meg kell különböztetni a
tényállítást és a véleménynyilvánítást, mindkettő védelmet élvez, azonban a védelem

20
Koltay András: A véleménynyilvánítás szabadsága
https://jak.ppke.hu/uploads/articles/2166539/file/4_3_A%20_velemenynyilvanitas_szabadsaga.pdf
21
A véleményszabadság fogalmi körének meghatározásakor evidens kérdés lehet, hogy milyen módon
definiáljuk a véleményt. A mindennapi életben a vélemény egy egyénnek, a személyes nézőpontjából
kiinduló elgondolása, nézőpontja egy adott ügyről, helyzetről (stb.). Ez magától értetődően szubjektív,
mivel az embertől, annak jellemétől, annak erkölcsrendjétől, az általa ismert és birtokolt információktól, de
akár jelenlegi élethelyzetétől, kilátásaitól is függhet. A vélemény azonban megváltoztatható, esetleg új
információk szerzése, tanulás, meggyőzés, vagy akár manipuláció (stb.) útján is. A vélemény, illetve a
személyek valamely történéssel kapcsolatban foganatosított hasonló vagy egyező vélekedése az egyik
legfontosabb közösségformáló erő.
Buday-Sántha Judit Andrea: A kommunikációs jog és rendszere https://ajk.pte.hu/files/file/doktori-
iskola/buday-santha-andrea/buday-santha-andrea-vedes-ertekezes.pdf
22
Az ’alapjog’ kifejezés első alkalmazása a német alkotmányozás terméke. Ezen nemzetközi
oktmányokban és alkotmányokban vagy más alapvető törvényben megállapított jogokat (mint a
véleményszabadság is) méltán nevezhetjük közös megjelöléssel alapjogoknak. Ádám Antal: Az emberi és
állampolgári alapjogok jellegéről és korlátairól. In: Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmánytan köréből.
szerk.: Kiss László. Pécs. 1996.
23
Schanda – Balogh 178.
24
Eric Barendt: Freedom of Speech. (2. kiad) Oxford University Press, 2005 162.
25
Schanda – Balogh 179.

8
mértéke itt is eltérő lehet. Az Alkotmánybíróság (AB) szerint a véleménynyilvánítás
szabadsága a „véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi” 26 .
Azonban a tényállítások – mivel valóságtartalmuk, a véleményektől eltérően vizsgálat alá
vethetők – szigorúbb megítélés alá esnek: a hamis (bizonyítatlan) tényállítás nem
kaphatja meg a véleményszabadság teljes erejű védelmét. 27
Amint azt már említettem, a véleménynyilvánítás szabadsága meghatározóan negatív
jellegű jog, az állam a jog tiszteletben tartására és a gyakorlásába történő beavatkozás
elkerülésére köteles. Azonban dolgozatom témakörének szempontjából kimondottan
releváns a kérdés, hogy többdimenziós jog-e a szólásszabadság, annak létezik-e pozitív
jellege? Önmagában a negatív jelleg nem alkalmas arra, hogy meghatározza a
véleményszabadság tartalmát. Az államnak kötelezettsége, hogy a jog gyakorlását
bizonyos mértékig biztosítsa. 28 A nyílt közvita, a demokratikus döntéshozatal sérül, ha a
jog nem biztosít lehetőséget a véleményszabadság hatékony gyakorlására. Ez
elsődlegesen nem a közlő, hanem a befogadók, a közönség érdekei miatt fontos, akiknek
minden releváns álláspontot ismerniük kell ahhoz, hogy valós döntési helyzetbe
kerülhessenek. További meggyőző érv, hogy csak így teremthető meg az állampolgárok
közti egyenlőség. Mindenkinek egyenlő, erkölcsi alapon nyugvó joga, hogy a
közvélemény alakításában részt vegyen, az nem lehet csupán a befolyásosak
privilégiuma. Legalább esélyt kell teremteni arra, hogy mindenki hozzászólhasson az
adott vitához, ezért kell elismerni a közlők pozitív jogát, ezzel párhuzamosan pedig
mások kötelezettségét arra, hogy legyenek olyan eszközök és lehetőségek, amelyek a
véleményszabadság hatékony gyakorlását elősegítik. 29

Az AB a véleménynyilvánítás szabadságát értelmező első határozatában meghatározta e

fontos jog természetét. 30 Az AB az Alkotmány 61. §-ában 31 szereplő jogról azt állapította
meg, hogy annak kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, azt
’anyajogként’ határozta meg, amelyből a többi ’kommunikációs alapjog’ eredeztethető:
a sajtószabadság, a gyülekezési jog, a lelkiismereti és a vallásszabadság, az
információszabadság, a tudományszabadság, valamint a művészi szabadság. A magyar

26
36/1994. (VI. 24.) AB határozat, Indokolás II. pont 1.1
27
Schanda – Balogh 180.
28
Schanda - Balogh 181.
29
Uo. 182.
30
30/1992. (V. 26.) AB határozat
31
1992-ben, az akkori alkotmány szerint

9
Alkotmánybíróság állandó gyakorlata alapján a véleményszabadság az alkotmányban
biztosított jogok képzeletbeli hierarchiájában az abszolútnak nevezett élethez és emberi
méltósághoz való jog után foglal helyet. 32 Ez azonban nem azt jelenti, hogy az alapjogok
ütközése esetén minden más alapjognak engednie kellene a véleménynyilvánítás
szabadságával szemben, de azt igen, hogy a vele szemben mérlegre tett jogot
megszorítóan kell értelmezni, továbbá vélelmezni kell a véleményszabadság
elsőbbségét. 33 Az AB további vélekedése alapján a kommunikációs jogegyüttes teszi
lehetővé azt, hogy az egyén megalapozottan vegyen részt a társadalmi és politikai
folyamatokban. Gyakorlati következmény azonban nem származik a
véleménynyilvánítás szabadságának ’anyajogként’ való elismeréséből. 34

2.2 A véleményszabadság korlátai

Az alapjogok érvényesülésének nélkülözhetetlen feltétele, hogy pontosan és időszerűen

meg legyenek határozva korlátozásuk feltételei, módozatai, határai és lehetőségei. A
korlátozásnak alkotmányosnak kell lennie, az alkotmánnyal ellentétes korlátozás
alapjogsértésnek minősül. A korlátozás gyengíti az alapjog védelmi hatását, egyéb
alkotmányos célok, érdekek, értékek védelmében legitimálja az alapjogba való állami
beavatkozást. 35 Az AB több határozatában is foglalkozott az alapjogok korlátozásának
kérdésével. 36 A testület véleménye alapján az állam akkor korlátozhat alapjogokat, ha
másik alapvető jog és szabadság érvényesülése vagy védelem, illetve egyéb alkotmányos
érték védelme nem érhető el más módon. Ez azonban önmagában nem elegendő az
alapjog korlátozásának alkotmányosságához, hanem az is szükséges, hogy megfeleljen
az arányosság követelményeinek: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében
okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyen egymással. További elvárás,
hogy mindig a cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt kell alkalmazni, valamint az
nem történhet önkényesen, kényszerítő ok nélkül, ellenkező esetben az alapvető jog
korlátozása alkotmányellenes.
A korlátozás alapja a szólásszabadság esetében csak valamely ’külső’ ok lehet, tehát
sohasem a szólás tartalma. A véleményszabadság nem korlátozásmentes, abszolút jog,
bizonyos helyzetekben elkerülhetetlen a korlátozása. A véleménynyilvánítás

32
Halmai Gábor: A kommunikációs jogokról
https://www.mediakutato.hu/cikk/2001_03_osz/03_a_kommunikacios_jogokrol
33
Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest, Osiris, 2001. 417–418.
34
Koltay (B)
35
Antal 437.
36
30/1992. (V.26.). 64/1991.(XII.17.) ítéletek

10
szabadságának oltalmát élvezi minden olyan álláspont, kifejezés, megnyilvánulás, amely
az Alaptörvény és egyéb törvények szerint az alapjog hatókörébe tartozik, a korlátozására
vonatkozó jogszabályok keretei közt. Amelyik kifejezés nem tartozik a
véleményszabadság hatókörébe, arra az alapjog alkotmányos védelme nem terjed ki. Az
AB meghatározott további, sajátos szempontokat is a véleményszabadság korlátozásával
kapcsolatban. A kifejezés módja, formája korlátozható, ha más módon vagy formában
ugyanaz a tartalom szabadon kifejezhető. 37 A véleménynyilvánítás szabadságának
védelmi szintje nem igazodik a vélemény kinyilvánításával okozott kár bekövetkeztéhez,
tehát előfordul, hogy károkozás esetén is elsőbbséget élvez bizonyos esetekben (például
a közügyek nyílt vitatása indokolja az egyéni hírnév- és becsületvédelem háttérbe
szorulását). A véleményszabadság korlátozási okainak, vagyis a legitim védendő
értékeknek nagyjából négy csoportját lehet beazonosítani a különböző
jogrendszerekben 38:
1. Az állam érdekei, alkotmányos alaprendjének, a külső és belső biztonságának
védelme;
2. A közerkölcs és a közrend, vagyis a társadalom érdekei;
3. Egyes társadalmi csoportok védelme a faji, etnikai, vallási, valamint nemi
diszkriminációval szemben;
4. A magánszféra védelme, melybe beletartoznak az egyén személyiségi jogai,
magántitkai, becsülete, a vállalkozás jó hírneve, üzleti titkai.

2.3 Amerikai kitekintés 39

Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányának elfogadása után négy évvel született meg
annak Első Alkotmánykiegészítése 40 (First Amendment), amely így rendelkezik:
1. § A Kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása vagy vallás szabad gyakorlásának
eltiltása tárgyában; nem csorbítja a szólás- vagy sajtószabadságot; nem csorbítja a
népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon
panaszok orvoslása céljából. 41

37
33/1998. (VI. 25.) AB határozat (sértő, méltatlan kifejezések használatának tiltása az önkormányzati
képviselő-testület ülése során); 18/2004. (V. 25.) AB határozat (gyűlölködő kifejezések)
38
Ádám Antal: A tömegközlés alkotmányi szabadsága. Acta Humana. 1998. 30.sz. 6.old; Halmai Gábor:
A véleményszabadság alkotmányos szabályozása. Acta Humana. 18-19.sz.
39
Tekintve, hogy dolgozatom későbbi fejezeteiben többször előfordul az Első Alkotmánykiegészítés
kérdése, szükségesnek éreztem röviden tárgyalni azt.
40
Constitution of the United States: First Amendment
https://constitution.congress.gov/constitution/amendment-1/
41
Kovács István – Szabó Imre (szerk.): Az emberi jogok dokumentumokban (2. kiadás) Budapest,
Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1980. 127.

11
A szólásszabadságról szóló egyetlen hasonló alkotmányi rendelkezés sem okozott akkora
vitát, mint ez a néhány sor. 42 A legszélsőségesebb felfogás szerint a „nem alkot törvényt”,
úgy értelmezhető, hogy a szólásszabadság egyszerűen korlátozhatatlan, 43 ez a nézőpont
az amerikai Legfelső Bíróságban többségre soha nem tett szert. 44 Ezzel élesen ellentétes
álláspont szerint nincsenek abszolút jogok, az összeütköző érdekeket a konkrét
tényállásban mérlegre téve a bíróság döntést hozhat a szólásszabadság és más alapvető
jogok korlátozásáról. Az jobban szolgálja a köz érdekét, ha a bíróság a versengő érdekek
között dönthet, mintha a rugalmatlan dogmák alkalmazása alapján hozna ítéletet. 45 A
bíróság későbbi szólásszabadság-védelmi gyakorlata a két nézet közötti utat járta be: a
jog meglehetősen rugalmatlan szabályok által védett, más érdekek alapvetően háttérbe
46
szorulnak, de a szólás mégsem korlátozhatatlan. Az amerikai alkotmányjogi
hagyományoknak megfelelően az alkotmányos felülvizsgálat minden bíróság feladata,
végső fokon pedig a szövetségi Legfelső Bíróságé. 47
A szólásszabadság korlátozásának alkotmányi tilalma bár nem teljes, az mindenképpen
kiterjed a szövetségi állami szervekre, valamint a tagállamokra és azok szerveire is. 48
Nem terjed ki azonban az állampolgárokra és a magánszervezetekre, azaz a sajtóra sem,
tehát mondjuk egy cikk vagy hirdetés közlésének megtagadásakor nem lehet az Első
Alkotmánykiegészítésben foglalt jogra hivatkozni a döntéssel szemben. 49 A Legfelső
Bíróság gyakorlata szerint a szólásszabadság joga mögött álló értékek meglehetősen
sokszínű képet mutatnak. 50 Az egyik alapvető eszme a demokrácia működésének
elősegítése, „a közügyekről folytatott zavartalan, erőteljes, nyílt vita” 51, megjelenik „a
gondolatok szabad piacának” elképzelése is. 52
A jogviták eldöntésekor a bíróságnak alapvetően a szabad szólás elsőbbségét kell
vélelmeznie, és ez a vélelem csak igen nehezen dönthető meg. Ez még olyan esetekben
is igaz, ahol a szólás másnak a személyhez fűződő jogát (például emberi méltóságát) sérti

42
Koltay (A) 97.
43
Hugo Black: The Bill of Rights. New York University Law Review, 1960. 865.
44
Koltay (A) 97.
45
Dennis v. United States, 341 US 524-25. (1951).
46
Koltay (A) 98.
47
Marbury v. Madison, 5 U.S. 1 Cranch 137 137 (1803)
48
Gitlow v. New York, 268 US 652, 666 (1925).
49
Koltay (A) 98.
50
Koltay (A) 99.
51
New York Times v. Sullivan, 376 US 254 (1964).
52
Abrams v. United States, 250 US 616 (1919) Holmes bíró különvéleménye: https://www.mtsu.edu/first-
amendment/article/328/abrams-v-united-states

12
meg, tehát az alapértékek közül a szólásszabadság a hangsúlyosabb. 53 A felmerülő viták
feloldására az amerikai joggyakorlat teljesen eltérő módszert dolgozott ki az európaitól. 54
Míg Európában a konkrét ügy eldöntésekor minden egyes alkalommal mérlegre kell tenni
a szembenálló érdekeket, addig az Egyesült Államok a szólásszabadsággal kapcsolatos
viták eldöntésénél szigorú kategorizálást alkalmaz. 55
A gyanakvás az Állammal, kormányzattal szemben a szólásszabadság értelmezésénél
minden lehetséges ponton felbukkan. 56 Az amerikai felfogás irtózik a szólásszabadság
bármiféle olyan korlátozásától, amely a hozzáférés kiegyensúlyozását, a
véleménypluralizmus megteremtését célozza. 57 A szabad szólás az Egyesült Államokban
több, mint pusztán alapvető emberi jog: „felsőbbrendű eszmény, uralkodó ideológia.” 58

53
Frederick Schauer: The exceptional First Amendment. Harvard University, John F. Kennedy School of
Government, Faculty Research Working Paper Series, RWP 05-021, February 2005. 22-23.
54
Koltay (A) 100.
55
Uo.: A vizsgált szólást a bíró besorolja egy előre meghatározott kategóriába, amely lehet fokozottan vagy
kevésbé védett. Megvizsgálja a szólással szembenálló korlátozást is, és azt is besorolja a korlátozások
valamely előre meghatározott csoportjába. A jogvita feloldása attól függ, melyik kategóriába került a szólás
és melyikbe annak korlátozása.
56
Koltay (A) 104.
57
Uo.
58
Koltay (A) 106.

13
3. A közösségi média fogalma

A social media platformok az online színtér legfontosabb terepeivé váltak az elmúlt

években. Ezen platformoknak – más elnevezéssel social networköknek – nincs
konvencionális számot tartó definíciójuk. 59 Az angol social media kifejezés magyar
megfelelője a közösségi média 60 szóösszetétel, amely a 2010-es évek elején honosodott
meg a közbeszédben. 61 A közösségi média fogalma mára túlnyomó részben úgy
határozható meg, amelyet legfőképp a felhasználók töltenek meg tartalommal. A
közösségi média elnevezés a hazai médiajog tekintetében megtévesztő lehet. A hazai
jogirodalom a közösségi média vagy közösségi médiaszolgáltatás fogalmát főként a
közszolgálati és kereskedelmi média mellett működő, területi vagy egyéb alapon
szerveződő közösség tájékoztatási vagy kulturális igényeit kielégítő médiaszolgáltatást
érti. A közösségi médiaszolgáltatás szókapcsolatot a médiaszolgáltatásokról és a
tömegkommunikációról szóló törvény is ebben az értelemben használja. 62 Emellett a
social media platformok maguk is sokfélék, teljességgel egyöntetű megközelítésük nem
elképzelhető; elnevezésük ellenére ’médiának’ tradicionális értelemben nem tekinthetők,
valamint nem minősülnek médiaszolgáltatásnak.
A közösségi média platformok fogalmának megértése úgy a legegyszerűbb, ha végig
vesszük a különböző fogalommeghatározási kísérleteket. 2006-ban a social media
szófordulatot a magyar Wikipedia (amely a mindennapi életben kulcsfontosságú - maga
is közösségi - enciklopédia), így definiálta: „„az a média, amit elsődlegesen egy közösség,
mint csoport formál, közösségi szinten, nem pedig írók, újságírók és a médiavállalatok
összessége”. 63 A közösségi média fogalmának középpontjában tehát a felhasználók által
generált tartalom mutatkozik meg, ilyen lehet szöveges bejegyzések, vagy megjegyzések,
digitális fényképek, videók, valamint az online interakciók során generált adatok. 64 A
Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) értelmezése alapján három
feltétel indokolt ahhoz, hogy valamilyen tartalmat felhasználó által generáltnak lehessen
nevezni: (1) publikusan hozzáférhető weboldalon vagy közösségi oldalon legyen

59
Koltay András: A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság nézőpontjából https://media-
tudomany.hu/archivum/a-social-media-platformok-jogi-statusa-a-szolasszabadsag-nezopontjabol/
60
Dolgozatomban a közösségi oldal, közösségi média platform és közösségi média szófordulatokat
szinonimaként kezelem.
61
Papp 13.
62
2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000185.tv
63
Közösségi média https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_m%C3%A9dia
64
Obar, J.A. and Wildman, S. (2015). Social media definition and the governance challenge: An
introduction to the special issue. https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2647377

14
közzétéve; (2) valamilyen kreatív tevékenység eredményeként valósul meg; (3) nem
„professzionális” metódussal lett létrehozva. 65 A közösségi média szóösszetétel magában
hordozza az emberek társadalmi életét, a „média” kifejezés pedig a legkülönfélébb
tömegtájékoztatási eszközökre utal, mint például a televízió vagy jelen kontextusban az
internet. A közösségi média esszenciáját tekintve társasági érintkezést jelent. Úgy is lehet
rá tekinteni, mintha az ember személyes televíziós csatornával rendelkezne, amelyen
mindennap az adott személyről készült filmet sugároznák. Amikor az ember részt vesz a
közösségi médiában, annak részévé válik, saját maga is közvetítő csatornává, médiummá
válik. 66 A közösségi oldalak körébe jellemzően nem szokás érteni az üzenetküldő
szolgáltatásokat, tekintettel arra, hogy azok nem jelennek meg nyilvános platformokon 67,
emellett dolgozatom témakörének jellegéből fakadóan sem bírnak a jelen esetben
relevanciával. Továbbá együttes elem, hogy a közösségi oldalak javarészben ingyenesen
elérhetőek, ezzel széles felhasználói rétegek képesek használni. Egyéb értelmezés alapján
a közösségi oldalak online társaság alapítására specializálódott web-alapú szolgáltatások,
melyek lehetővé teszik a felhasználók számára a kapcsolattartást, kommunikációt és
sokféle tartalmak megosztását. 68 A Marriam-Webster szótár meghatározása alapján „a
közösségi média az elektronikus kommunikáció olyan formái, amelyeken keresztül a
felhasználók online közösségeket hoznak létre információk, ötletek, személyes üzenetek
és egyéb tartalmak megosztására”. 69 Az Európai Bizottság egy - a közösségi médiát érintő
határozatában úgy definiálta azt – amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy
kapcsolódhassanak, megosszanak tartalmakat, kommunikáljanak és kifejezzék magukat
online vagy mobiltelefonos alkalmazásokon keresztül. 70

3.2 A közösségi média platformok altípusai és rövid ismertetésük

A közösségi média oldalakat funkciójuk alapján különböző altípusokra lehet osztani. 71

65
OECD: Participative Web and User-Created Content: Web 2.0, Wikis and Social Networking
https://www.oecd.org/sti/ieconomy/participativewebanduser-
createdcontentweb20wikisandsocialnetworking.htm
66
Mi is az a közösségi média? http://brandtrend.hu/aktualis/2013/12/02/mi-is-az-a-kozossegi-media
67
Sarah Joseph: Social Media, Political Change, and Human Rights. 35 Boston College International &
Comparative Law Review 145, 2012. 146-147.
68
Kathleen Elliott Vinson: The Blurred Boundariesof Social Networking in the Legal Field: Just "Face" It.
41
University of Memphis Law Review 355, 2010. 358.
69
Merriam-Webster: Social Media https://www.merriam-webster.com/dictionary/social%20media
70
Commission Decision of 03/10/2014 declaring a concentration to be compatible with the common market
(Case No COMP/M.7217 – Facebook/Whatsapp) according to Council Regulation (EC) No 139/2004.
71
Papp 23.

15
A képmegosztó oldalakon (pl. Instagram) a felhasználók főképp képeket osztanak meg
egymással. Általában valamilyen becenévvel rendelkeznek, szelektálhatják, hogy ki
láthassa az általuk megosztott képeket, valamint, hogy ők kiknek a képeit szeretnék nézni.
Ezen oldalak privát üzenetek küldésére is alkalmasok, azonban nem ez a fő funkciójuk.
Az ilyen és ehhez hasonló platformokon kevésbé történnek a véleménynyilvánítás
szabadságával kapcsolatos aggályos történetek, azonban a felhasználóik mentális
egészségére gyakorolt hatásuk nem elhanyagolható. Egy felmérés alapján az Instagram
használata a fiatalok körében a legkárosabb a mentális egészségre. 72 Dolgozatom
tárgykörének tekintetében e platformokat nem tárgyalom részletesen, mindazonáltal azt
megemlítem, hogy bizonyos szakértők szerint az oldal negatív befolyását a fiatalok
tekintetében a legegyszerűbb módon úgy lehetne csökkenteni, ha annak korhatárát 13
évről 16-ra emelnék. 73 Bármilyen meglepő, az Egyesült Államokban 13 éves kortól az
interneten „felnőttnek” számít az ember, így a gyermekek szülői beleegyezés nélkül
törvényesen megadhatják adataikat a közösségi média cégeknek. 74 Magyarországon ez a
korhatár a 16. életév, a hazai adatvédelmi szabályozás (Infotv.) 75 nem határoz meg
76
különös rendelkezéseket a gyermekek tekintetében. Természetesen e korhatár
betartatása kimondottan nehézkes, így az ilyen szabályozások valóságos hatása
megkérdőjelezhető 77, ebből is látszik, milyen rendkívül nehéz a közösségi média cégek
szabályozása a nyílt társadalmakban.
Az úgynevezett videómegosztó-platformok (pl. Youtube) audiovizuális tartalmak
megosztására alkalmasak. A felhasználók szintén választott becenévvel vannak jelen,
saját csatornájuk lehet. A megosztott videók hossza a Youtube-on akár pár másodperctől
több óráig is terjedhet. A Youtube, valamint egyéb videómegosztó platformok jobban,
mint más közösségi oldalak, gyakorlatilag pénzkereső, teljesidős „állásként” is

72
Instagram Ranked Worst for Young People’s Mental Health https://www.rsph.org.uk/about-
us/news/instagram-ranked-worst-for-young-people-s-mental-health.html
73
The Dangerous Experiment on Teen Girls
https://www.theatlantic.com/ideas/archive/2021/11/facebooks-dangerous-experiment-teen-girls/620767/
74
Children’s Online Privacy Protection Act (COPPA) of 1998 https://iapp.org/resources/article/childrens-
online-privacy-protection-act-of-2000-the/
75
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100112.tv
76
Az európai Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR.), amely közvetlenül hatályosul Magyarországon,
megállapít speciális rendelkezéseket a gyermekekre 8. cikkében. Ez azonban szintén a 16. életévet jelöli
meg, valamint kimondja, hogy a tagállamok nem állapíthatnak meg a 13. életévnél alacsonyabb életkort.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600679.EUP
77
Why parents help their children lie to Facebook about age
https://journals.uic.edu/ojs/index.php/fm/article/view/3850/3075

16
funkcionálhatnak. 78 A Youtube videók megtekintéséhez nem szükséges regisztrált
felhasználónak lenni, a tartalomgyártók pedig a videóik közben megtekintett reklámok
alapján kapnak jövedelmet a Youtube-tól. 79 A Youtube kimondottan alkalmas arra, hogy
az ember a véleményét megossza a világgal, és azt meglehetősen szofisztikált, kreatív
munka kapcsán is teheti a többi közösségi média platformhoz képest. Saját tapasztalatom
alapján a Youtube meglehetősen toleráns különféle politikai véleményekkel kapcsolatban
is, azonban bizonyos, érzékeny – főleg politikai – témájú videókat vagy csatornákat
gyakran megfoszt hirdetési bevételek lehetőségétől („demonetization”). 80 Így ezen
mechanizmuson keresztül tudja „irányítani” az elfogadott beszéd áramlását.
A mikroblogok (pl. Twitter) olyan oldalak, amelyeken a felhasználók egymás közt
megoszthatják bejegyzéseiket saját profiljukon, továbbíthatják egymásnak személyes
megjegyzéseikkel ellátva vagy anélkül. A Twitteren a felhasználók bejegyzéseit
„tweeteknek” hívják, ezek lehetnek üzenetek, képek vagy rövid videók is, a felhasználók
eldönthetik, kinek a bejegyzéseit szeretnék látni, kit „követnek”. A Twittert az internet
SMS-ének is hívják 81, tekintettel arra, hogy limitált számú karaktert lehet csak közzétenni
(jelenleg 280-at). A platform az Egyesült Államokban kimondottan népszerű, majdnem
82
80 millió felhasználóval rendelkezik. A Twitteren kimondottan sok politikai
véleménynyilvánítás zajlik, azonban tekintettel az oldal karakterlimitére, az nem éppen
mondható kifinomult, valamint részletes állásfoglalásnak. Ebből kifolyólag a Twitter
véleményem szerint – és sokan mások szerint is – úgy él mára a köztudatban, mint egy
politikai harctér, amely a társadalmakat – különösen az amerikait – ideológiai alapon
megosztja. 83 Egyes szerzők olyan megdöbbentő kijelentéseket is tesznek, melyek szerint
a Twitter felemelkedése egyenesen arányos az amerikai liberális demokrácia normáinak
romlásával. 84 Nem meglepő tehát, hogy dolgozatomban több fejezetben is említésre kerül
a Twitter.

78
6 Signs It's Time to Make YouTube Your Full-Time Job https://vidiq.com/blog/post/make-youtube-full-
time-job/
79
How Do People Make Money on YouTube? https://www.investopedia.com/ask/answers/012015/how-
do-people-make-money-videos-they-upload-youtube.asp
80
How To Survive YouTube Demonetization – The Complete Guide https://www.uscreen.tv/blog/how-to-
survive-youtube-demonetization/
81
Swine flu's tweet tweet causes online flutter https://www.business-
standard.com/article/technology/swine-flu-s-tweet-tweet-causes-online-flutter-109042900097_1.html
82
Leading countries based on number of Twitter users as of October 2021
https://www.statista.com/statistics/242606/number-of-active-twitter-users-in-selected-countries/
83
Twitter divides nation into political battleground https://baylorlariat.com/2017/08/24/twitter-divides-
nation-into-political-battleground/
84
Twitter is destroying America https://theweek.com/articles/702389/twitter-destroying-america

17
A komplex közösségi oldalak (pl. Facebook) olyan platformok, amelyek főként
személyes kapcsolatok létesítésére és ápolására jöttek létre. Mára azonban szerteágazó
funkciókkal rendelkeznek, a felhasználók az általuk kreált tartalmak megosztásán túl
cseveghetnek egymással, ismerősnek jelölhetik egymást, apróhirdetést tehetnek közzé,
csatlakozhatnak csoportokhoz, eseményeket szervezhetnek (stb.). A felhasználók
általában saját, teljes nevükkel vannak jelen az oldalon, azonban a fantázianévvel ellátott
profilok is gyakoriak. A felhasználók megtekinthetik ismerőseik tartalmát egy közös
felületen, amelyet a Facebook esetében hírfolyamnak (news feed) hívnak. A megosztott
médiatartalmak szintén lehetnek szövegek, képek és videók is. Az ilyen oldalak
működése a társas interakción alapul. A Facebook Magyarországon hasonló relevanciával
bír, mint a Twitter az Egyesült Államokban, kifejezetten népszerű és szintén alkalmas a
85
politikai véleménynyilvánításra. A hazai Facebook felhasználók háromnegyede
legalább heti rendszerességgel használja hírfogyasztásra a szolgáltatást, és legfőképp az
elé kerülő hírekből tájékozódik. 86
A felhasználók bázisa a tárgyalt közösségi oldalak tekintetében különösen sokrétű lehet,
jelen vannak egyszerű hétköznapi emberek, hírességek, politikusok, jogi személyek, de
még államhatalmi szervek is. Ma már Magyarországon is jellemző, hogy egyre több
állami szerv van jelen közösségi platformokon, és bizonyos esetekben ezek az oldalak
váltak a hivatalos tájékoztatás elsőszámú fórumává is. 87

3.3 Közösségi média oldalak „hatalma” a világunkra

A 2010-es évekre alapjában véve változott meg az online kommunikáció és szórakozás

módja, formája. A közösségi média oldalak mára új kommunikációs eszközökké, az
egymás közti kapcsolattartás előszámú eszközeivé váltak. 88 A közösségi platformok
szélesre nyitották a nyilvánosság kapuját, páratlan módon növelték a véleménynyilvánítás
lehetőségeit, segítségükkel 13 éves kortól bárki könnyedén oszthatja meg gondolatait a
világgal. 89 Egyes szerzők szerint a Facebook idővonalán (news feed) történő görgetés

85
Magyarok az interneten és a közösségi médiában
https://kozossegikalandozasok.hu/2019/05/22/magyarok-az-interneten-es-a-kozossegi-mediaban/
86
TÖRÖK Bernát – RAB Árpád – SZIKORA Tamás: Internetes attitűdök – Régiónk és a világháló.
https://www.ludovika.hu/wp-content/uploads/2020/12/EJKK_ITKI_Kozep-
Europa_kutatasi_jelentes_v.pdf
87
SOMOGYI Georgina – HIDEG Milán István: Állami szervek a közösségi médiában. Infokommunikáció
és jog 2021/1. 24-26.
88
Kevin Park: Facebook Used Takedown And It Was Super Effective! Finding A Framework For
Protecting User Rights Of Expression On Socialnetworking Sites. 68 N.Y.U. Annual Survey of American
Law 891, 2013. 905.
89
Papp 25.

18
ahhoz hasonlítható, mintha az utcán sétálnánk és találkoznánk ismerőseinkkel, sokszor
gyakorlatilag felváltja a valódi kommunikációt. 90 A közösségi oldalak célja, hogy a
hírolvasás, tájékozódás, reklámozás és a politikai párbeszéd elsődleges fórumává is
váljanak. Ennek eredményeképp a közösségi platformok lettek az internetezés
centrumjai, az online élet városközpontjai. 91
A közösségi média oldal üzemeltetője meghatározhatja, milyen szabályrendszer alapján
működteti saját platformját, az arra regisztráló személyek lehetőségei limitáltak, vagy
elfogadják ezeket a szabályokat vagy nem regisztrálnak a platformra. Tekintve azonban,
hogy a Global WebIndex 2020-as kutatása alapján a világ lakosságának a fele (4,57
milliárd ember) közösségi oldal felhasználó 92 , egyes platformok akkorára nőtték ki
magukat 93, hogy majdnem megkerülhetetlen közösségi színtérré váltak. Így az általuk
alkalmazott szabályokkal, irányelvekkel, működésük módozatával jókora ráhatással
rendelkeznek a felhasználóik online élete felett. Ellenőrzésük kiterjed arra, hogy ki,
hogyan és mit közvetít a nyilvánosság felé, ezért nevezik egyes szerzők az internetes
platformokat az online beszéd „kormányzóinak”. 94 A tartalmak moderálása mára ezen
oldalakon komplex módon, automatizált és manuális (emberi) eszközökkel is történik. A
közösségi média moderálása alatt leginkább a platformon folytatható kommunikáció
határainak kijelölését és bizonyos esetekben negatív beavatkozást (törlést) értjük. 95 Az
oldalak által használt ilyesfajta adminisztrációnak többféle eszköze ismert. 96 Léteznek
úgynevezett ex ante eszközök, ilyenkor egy algoritmus 97 már a közzététel pillanatában
analizálja a feltöltött tartalmat, és azt nem engedi közzétenni, ha szabálysértést észlel,
ilyen módszert alkalmaz például a Youtube. Továbbá van ex post proaktív moderáció,
amikor az automatív rendszerek vagy valós személyek ellenőrzik a már feltöltött

90
Benjamin F. Jackson: Censorship And Freedom Of Expression In The Age Of Facebook. 44 New Mexico
Law Review 121, 2014.
91
Jackson 151.
92
Dave Chaffey: Global social media statistics research summary 2022
https://www.smartinsights.com/social-media-marketing/social-media-strategy/new-global-social-media-
research/
93
Uo.: Facebook 2,6 milliárd felhasználó, Youtube 2 milliárd felhasználó, WhatsApp szintén 2 milliárd,
Facebook Messenger 1,3 mrd és Instagram 1,2 mrd
94
Klonick 1669.
95
Török Bernát: A közösségi média szereptévesztése
https://www.ludovika.hu/blogok/itkiblog/2020/06/23/a-kozossegi-media-szereptevesztese/
96
Jeniffer Morris: Social Media Moderation: Types, Tools and Benefits https://taggbox.com/blog/social-
media-moderation/
97
Az algoritmusok matematikai szabálykészletek, amelyek meghatározzák egy adathalmaz viselkedését, a
közösségi média világában algoritmusok felelősek a rend fenntartásáért. Az algoritmusok megjelenítenek,
ajánljanak, elnyomnak bizonyos tartalmakat és így alakítják, hogy milyen információt látunk és milyen
információval lépünk kapcsolatba.

19
tartalmak szabályosságát, emellett még beszélhetünk ex post reaktív moderálásról,
ilyenkor felhasználói bejelentés után emberi felülvizsgálatra kerül sor az aggályos
tartalom tekintetében.
A közösségi média oldalak „navigálása” 98 tartalmuk kapcsán történhet még a „program
kód” általi irányítással, amely alatt mindenekelőtt a platformok által használt
99
algoritmusokat értjük. Az algoritmusok a platformok felhasználóinak szokásait
igyekeznek megérteni, észrevétlen módon működnek, így próbálják konfigurálni a
közösségi élményt. A közösségi platformok algoritmusai különböző szempontok szerint
rendezik a tartalmakat, amelyeket a felhasználók látnak, céljuk, hogy azokat helyezzék
előtérbe, amelyek leginkább foglalkoztatják az adott személyt. Ez a fajta algoritmus
kialakítás a felhasználóról gyűjtött adatok szerint kínál olyan tartalmakat, amelyről a
program úgy gondolja, hogy tetszeni fognak neki. 100 Persze ez a színfalak mögötti
irányítás, felvet olyan aggályokat, hogy a közösségi oldal bizonyos véleményeket, vagy
népszerűtlen politikai szereplőket, amelyek gazdasági szempontból káros hatással vannak
a platformra, bármikor tilthat vagy szűrhet. 101 Tehát semmilyen biztosíték nincs arra,
hogy a publikus diskurzusok számottevő részének helyt adó közösségi oldal feletti totális
irányítással rendelkező magáncég ne torzítaná el azt jelentős mértékben a saját érdekei
mentén. 102 Tekintve, hogy a közösségi platformok rendszeres felhasználói politikailag
kimondottan aktívak, illetve ezek az oldalak kínálják a társadalmi eszmecserében való
részvétel leghatékonyabb módját 103, az általuk történő befolyásolás közvetlen politikai
következményei erősebbek lehetnek, mint más médiafelületeken. 104 Magyarországon is
volt már példa arra, hogy a közösségi média oldalak döntései hatással voltak a politikai
közbeszédre. 105

98
Itt nem a moderációra gondolok, hanem arra, hogyan rendezik a platformok a felhasználók által látott
tartalmakat.
99
Tal Z. ZARSKY: Social Justice, Social Norms and the Governance of Social Media. 35 Pace Law Review
138, 2015. 139-141.
100
Maria Alessandra GOLINO: Algorithms in Social Media Platforms
https://www.internetjustsociety.org/algorithms-in-social-media-platforms
101
Andrew TUTT: The New Speech, 41 Hastings Constitutional Law Quaterly 235 (2014). 221.
102
Papp 29.
103
Daniel S. HARA: Social Media Thought Crimes. 35 Pace Law Review 366, 2014. 396.
104
Keith N. HAMPTON et al.: Social Networking Sites And Our Lives, Pew Internet & Am. Life Project.
4-5.
105
2018-ban Lázár János Bécsben forgatott kampányvideóját tiltotta le a Facebook, „gyűlöletre uszító”
jellege miatt, amely sérti a közösségi alapelveket. Azonban később visszaállították a videót, ebből az
esetből is látszik, hogy a moderáció nem mindig mondható következetesnek.
SZABÓ Zoltán: Lázár János Facebookjáról eltűnt a bécsi videó.
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/07/lazar_janos_facebookjarol_eltunt_a_becsi_video/;
Visszaállította a Facebook Lázár János bécsi videóját

20
Tehát a közösségi média oldalak nem csupán passzív, közvetítő szerepet töltenek be,
illetve nem csak az illegális tartalmakat szűrik, hanem aktívan „navigálják a
felhasználókat az általuk meghatározott tartalmakhoz”. 106 A közösségi platformok
szűntelenül, a saját érdekeltségüknek megfelelően, de a felhasználóik számára nem
átlátható módon finomítják algoritmusaikat, amellyel természetesen fő céljuk, „hogy a
felhasználó minél több (hirdetések megtekintésére is fordítható 107 ) időt töltsön a
felületükön, ezért a korábbi kereséseinek, preferenciáinak megfelelő tartalmakat szűr és
108
tár elé az algoritmus”. Azonban ennek a személyre szabási folyamatnak
eredményeképpen érdekes jelenségek alakultak ki. Az úgynevezett visszhangkamra
(echo-chamber) metafora azt a jelenséget írja le, amikor a kizárólagosan hasonló
véleménynek van kitéve az egyén az online környezetben, tehát azok tükrözik a saját
109
magáról alkotott véleményét, mint a visszhang. Ehhez hasonló kifejezés a
szűrőbuborék (filter bubble), ami egyfajta szellemi izolációt jelent, a személyre szabott
kereséskor fordulhat elő, amikor az algoritmus megpróbálja megjósolni, milyen
információt szeretne látni az egyén. A két kifejezés mára majdnem összefonódott, számos
tudományos publikáció is voltaképpen felcserélhető módon használja őket 110, személyes
tapasztalatom alapján az „echo-chamber” kifejezés gyakrabban fordul elő online.
Hatásukat tekintve a lényeg az, hogy a felhasználókat elszigetelik a saját világnézeti
buborékjaikban. 111 Több kutatás szerint is, a felhasználók azokat a híreket szeretik
olvasni, amelyek megerősítik az ő személyes véleményüket és előítéleteiket 112, és ennek
a folyamatnak az eredményeképpen növekszik a társadalmi csoportok közötti
megosztottság. 113 Meg kell azonban jegyeznem, hogy egyes szerzők kétségbe vonják
ennek az elképzelésnek a „tudományosságát” és eltúlzottnak tekintik a kutatásokból

https://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2018/03/08/visszaallitotta-a-facebook-lazar-janos-becsi-
videojat/
106
Tarleton GILLESPIE: The Politicsof Platforms. 12 New Media & Sociology 347, 2010. 348.
107
A közösségi oldalak számára a reklámozási tevékenységükből származó bevételek jelentik a fő
jövedelemforrást.
108
VESZELSZKI Ágnes: deepFAKEnews: Az információmanipuláció új módszerei. In: Balázs, László
(szerk.): Digitális kommunikáció és tudatosság. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2021. 96.
109
L. Cass R. SUNSTEIN: Republic.Com. Princeton, Princeton University Press, 2001.
110
Axel BRUNS: Filter Bubble. Internet Policy Review, 2019/4 https://policyreview.info/concepts/filter-
bubble
111
Cass R. SUNSTEIN: Republic.com 2.0. Budapest, Wolters Kluwer, 2013. 18.
112
Cass R. SUNSTEIN, #Republic: Divided Democracy In The Age Of Social Media. Princeton, Princeton
University Press, 2017. 104-108.
113
Neill FITZPATRICK: Media Manipulation 2.0: The Impact of Social Media on News, Competition, and
Accuracy. Athens Journal of Mass Media and Communications, 2018/1. 56.

21
 114
levont konklúziókat. Mindazonáltal nem elképzelhetetlen, hogy ez az újfajta
információszerzés befolyással legyen a felhasználókra, és ezáltal a politikai
megnyilvánulásokra. Egyes szerzők szerint, ha más nem, de az úgynevezett ismétlési
hatás működhet, vagyis, amikor ugyanazzal az információval többször találkozik a
felhasználó, az az ismétlés révén előbb utóbb sokkal meggyőzőbb lesz a számára. 115
A közösségi média platformok körében történő befolyásolás tárgyalásánál fontos
megemlíteni az álhírek problémakörét. 116 Egy oxfordi kutatás szerint csak 2018-ban több
mint 48 országban történt tömeges, szervezett manipulációs tevékenység a közösségi
oldalakon. 117 A hamis hírek jelensége nem újkeletű, mai értelemben a 19. század elejére
datálható, amikor az objektív tudósítás még nem volt alapvető újságírói elvárás 118 , a
közösségi oldalak azonban tökéletes környezetet biztosítanak a hamis híreknek. A
közösségi platformok hír-folyamán a rövid, gyorsan áttekinthető, pár mondatos
119
információ vagy hangzatos cím elősegíti a hamis tartalmak terjedését. A
dezinformációnak köszönhetően a hagyományos média által közvetített hírekben is egyre
kevesebben bíznak, így a hamis hírek veszélyt jelentenek a demokratikus közelíti vitákra,
ugyanis így csökken a „jól értesült választók” száma. 120

Az algoritmusok általi szűrésnek jelentős politikai vonzatai is lehetnek. A New York Post
2020 őszén napvilágra hozott egyes leveleket, amelyeket Hunter Biden, Joe Biden fia
írt. 121 A levelek szerint Hunter befolyással üzérkedett egy kétséges ukrán cég érdekében,
amelynek fizetett igazgatótanácsi tagja is volt. A cikk megjelenése egyértelműen rossz
fényt vetett Joe Bidenre, aki éppen az amerikai elnökválasztás hajrájában küzdött,
csakhogy pár órával az írás megjelenése után a Facebook megváltoztatta annak elérését

114
Elizabeth DUBOIS – Grant BLANK: The echo chamber is overstated: the moderating effect of political
interest and diverse media. Information, Communication & Society 2018/5. 744.
115
Veszelszki 96.
116
Az álhírek problémaköre kimondottan hosszasan tárgyalható téma. Itt nem a platform maga, hanem
főként külső szereplők befolyásolják a közösségi média felhasználóit, ebből kifolyólag, hogy a dolgozat
témaköre ne legyen túl szerteágazó, én nem tárgyalom részletesen, azonban megemlíteni elengedhetetlen.
117
Samantha BRADSHAW – Philip N. HOWARD: Challenging Truth and Trust: A Global Inventory of
Organized Social Media Manipulation. University of Oxford, 2019. https://demtech.oii.ox.ac.uk/wp-
content/uploads/sites/93/2018/07/ct2018.pdf
118
Ryan M. WALTERS: How to Tell a Fake: Fighting Back Against Fake News on the Front Lines of
Social Media. 23 Texas Review of Law & Politics 111, 2018 121.
119
Randall D. NICE: Reviving the Lost Tort of Defamation: A Proposal to Stem the Flow of Fake News.
61 Arizona Law Review 205, 2019. 213.
120
Stacy LIEFFRING: First Amendment and the right to lie. 97 Minnesota Law Review 1047, 2013. 1063.
121
Emma-Jo MORRIS – Gabrielle FONROUGE: Smoking-gun email reveals how Hunter Biden
introduced Ukrainian businessman to VP dad https://nypost.com/2020/10/14/email-reveals-how-hunter-
biden-introduced-ukrainian-biz-man-to-dad/

22
(megosztás ellenére csak nagyon kevés embernek jelent meg az idővonalán), a Twitter
pedig célzatosan letiltotta megosztásának lehetőségét. 122 A Facebook úgy magyarázta az
esetet, hogy először megakarta vizsgálni a publikáció igazságtartalmát tényellenőrzőkkel,
a Twitter arra hivatkozott, hogy a levelekhez „hacker tevékenység” folyamán jutottak
hozzá és ez ellentétes a platform szabályrendszerével. 123 Az eset nagy sajtóvisszhangot
váltott ki, több oldalról elítélték a történteket 124, a Twitter később hibának nevezete az
eltávolítást 125, míg a Facebook nem kommentálta azt. 126 Ez az eset abból a szempontból
jelentős, hogy itt nem csak a manipuláció gyanúja merült fel, hanem a platformok el is
ismerték azt. 127 Megmutatkozik tehát a platformok hatalma a demokratikus nyilvánosság
alakítására, és felmerül a kérdés, hogy vajon történt-e már hasonló eset, amelyre nem
derült fény. 128

122
Katie PAUL: Twitter, Facebook restrict users' dissemination of New York Post story on Biden.
https://www.reuters.com/article/us-usa-election-social-media/twitter-facebook-restrict-users-
dissemination-of-new-york-post-story-on-biden-idUSKBN2700EZ
123
Uo.
124
PAP Szilárd István: A Facebook és a Twitter úgy viselkednek, mint a postás a Tótékban, de ehhez semmi
joguk nincs. https://merce.hu/2020/10/17/a-facebook-es-a-twitter-ugy-viselkednek-mint-a-postas-a-
totekban-de-ehhez-semmi-joguk-nincs/
125
A Twitter elismerte, hogy cenzúrázták a Bidenre nézve terhelő híreket
https://www.vg.hu/kozelet/2020/11/a-twitter-elismerte-hogy-cenzuraztak-a-bidenre-nezve-terhelo-hireket
126
Katie GLUECK et al.: Allegation on Biden Prompts Pushback From Social Media Companies.
https://www.nytimes.com/2020/10/14/us/politics/hunter-biden-ukraine-facebook-twitter.html
127
Papp 40. o.
128
Uo.

23
4. Van-e Trump elnök Twitter letiltásának alkotmányjogi aggálya?

E kimondottan érdekes esettanulmány keltette fel az érdeklődést bennem, hogy a dolgozat

által tárgyalt témakört megéri vizsgálat alá vetni.
Donald Trump elnöksége alatt, az elnöki Twitter-fiók a globális nyilvánosság egyik
legfontosabb fórumává vált. 129 Továbbra is a világ vezető hatalmának mondható Egyesült
Államok elsőszámú embere előszeretettel használta Twitter-fiókját, mint elsődleges
kommunikációja eszközét. Meglepő gyakorisággal, elnöki ciklusa alatt több mint 34.000
bejegyzésen keresztül tájékoztatta a közvéleményt bizonyos ügyekben képviselt
álláspontjáról, emellett több mint 88 millió követőt szerzett ez idő alatt. 130 Trump már az
elnökválasztási kampány során is gyakran tett meglepő és megdöbbentő kijelentéseket,
melyek nagy felháborodást váltottak ki a fősodorbeli (mainstream) médiában. 131 Trump
véleménye szerint a politikai korrektség az Egyesült Államok egyik legnagyobb
problémája így egyáltalán nem volt meglepő, hogy elnöksége során a fiók működése
többször okozott fejtörést a Twitter üzemeltetőinek. 132
Trump gyakran tett nemcsak megdöbbentő kijelentéseket, hanem egyes médiumok
szerint valótlannak ítélt kijelentéseket is 133, sőt a Képviselőház rasszistának minősítette
bizonyos megjegyzéseit, így hivatalosan is a Twitter-bejegyzéseit elítélő határozatot
fogadott el. 134 Már Trump elnökké válása előtt is voltak Twitter-felhasználók, akik el
akarták érni, hogy közösségi média platform törölje az egykori amerikai elnök fiókját,
mivel véleményük szerint többször is megsértette a platform felhasználási feltételeit. 135
Trump elnökké választása után is rendszeresen érkeztek felszólítások a Twitterhez, hogy
töröljék az elnök oldalát, azonban a Twitter vezetője, Jack Dorsey, sok esetben

129
KOLTAY András: Trump elnök Twitter-fiókja és a szabadság halványodó amerikai álma.
https://index.hu/velemeny/2021/01/18/trump_elnok_twitter-
fiokja_es_a_szabadsag_halvanyodo_amerikai_alma/
130
Farewell, @realDonaldTrump: Looking back at the Twitter account's provocative history
https://eu.usatoday.com/story/tech/2021/01/08/president-donald-trump-twitter-account-
history/6607069002/
131
Donald Trump 15 leghíresebb mondata
https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/11/09/donald_trump_15_leghiresebb_mondata/
132
Trump: I don't have time for total political correctness
https://edition.cnn.com/videos/politics/2015/08/07/gop-debate-donald-trump-women-kelly-cooper-sot-
ac.cnn
133
Fact-check: Trump makes series of false claims in two-day New York tweetstorm
https://edition.cnn.com/2019/07/05/politics/fact-check-trump-false-new-york-tweetstorm/index.html
134
Donald Trump Twitter-bejegyzéseit elítélő határozatot fogadott el az amerikai képviselőház
https://index.hu/kulfold/2019/07/17/trump_twitter_kepviselohaz_hatarozat/
135
A Twitter tiltja a zaklató és gyűlöletkeltő viselkedést a felületén

24
kijelentette, hogy nem fogják elérhetetlenné tenni az elnök oldalát, mivel véleménye
szerint az „embereknek joguk van első kézből a vezetőjüktől tájékozódni”. 136
Ezek mellett egy Bizarre Lazar nevű felhasználó egy különös „próbatételt” állított a
Twitter elé, létrehozott egy fiókot, amelyen szóról szóra lemásolta és közzétette Donald
Trump bejegyzéseit. A felhasználó kíváncsi volt, hogy a Twitter felfüggeszti-e a fiókját,
aktívan kérte, hogy más felhasználók jelentsék be a szabálysértő bejegyzéseit. A Twitter
három nap után letiltotta a teszt fiókót, arra hivatkozva, hogy az „erőszakot dicsőítő”
tartalmakat tett közzé, amely megszegi a Twitter előírásait. 137 Ez a történet rávilágít arra,
hogy a Twitternél nem elképzelhetetlen, hogy ugyanazon szabályaikat más felhasználóik
esetében eltérően alkalmazzák, amely kimondottan bizonytalanságot tud okozni, a jelen
esettanulmányon túlmutatóan is. Feltehetőleg a Twitter gazdasági okokból alkalmazta
szabályait eltérően a politikust illetően, tekintettel a magas számú forgalomra az elnöki
Twitter oldalon.
Változást hozott 2020, amikor a Black Lives Matter mozgalom megrázta az Egyesült
Államokat és a világot is. 138 Trump természetesen nem hallgatta el véleményét a
megmozdulásokkal kapcsolatban, olyan kijelentést tett közzé Twitter oldalán, amelyben
úgy fogalmazott, amennyiben a forrongó tüntetések fosztogatással is járnak, akár a
hadsereget is beveti, valamint lőfegyverek használatát helyezi kilátásba. 139 A Twitterre a
felhevült szociális légkörben egyre nagyobb nyomás nehezedett, hogy kezdjen valamit
Trump bejegyzéseivel, emellett pedig lépnie kellett a politikusok tekintetében alkalmazott
kettős mércével kapcsolatban is. 140 A Twitter megoldása az volt, hogy elkezdte az elnök
bejegyzéseit bizonyos kiegészítő, felvilágosító megjegyzésekkel ellátni. A tüntetésekkel
kapcsolatos bejegyzés a Twitter szerint erőszakra uszító lehet és ellentétes a cég
felhasználási feltételeivel, azonban úgy határozott, hogy törlés helyett az hozzáférhető
141
marad egy figyelmeztető kattintás után, a „köz érdekében”. Emellett Trump
levélszavazással kapcsolatban hangoztatta véleményét, amely szerinte minden kétséget
kizáróan csalást fog eredményezni, erre válaszul a Twitter tényellenőrző (fact-checking)

136
Why Twitter won’t ban @RealDonaldTrump https://www.iheartradio.ca/newstalk-1010/news/why-
twitter-won-t-ban-realdonaldtrump-1.2943534
137
A Twitter user was suspended for 'glorifying violence' after posting exactly what Trump tweets
https://www.businessinsider.com/twitter-donald-trump-suspendthepres-experiment-policies-suspension-
glorifying-violence-2020-6
138
In 2020, the Black Lives Matter movement shook the world
https://www.aljazeera.com/features/2020/12/31/2020-the-year-black-lives-matter-shook-the-world
139
„When the looting starts, the shooting starts.” – Trump a twitteren
140
Twitter’s decision to label Trump’s tweets was two years in the making
https://www.washingtonpost.com/technology/2020/05/29/inside-twitter-trump-label/
141
Twitter hides Trump tweet for 'glorifying violence' https://www.bbc.com/news/technology-52846679

25
figyelmeztetéssel jelölte meg azon bejegyzéseket, amelyekben Trump ezt állította. A
Twitter szerint Trump a levélszavazással kapcsolatban valótlanságokat állított, azok
„megalapozatlanok”. Trump erre válaszként megfenyegette a közösségi média oldalakat,
miszerint „erősen szabályozza”, vagy akár „bezáratja” őket. Trump véleménye szerint e
platformok „teljesen elhallgattatják a konzervatív politikai véleményeket” és ő ezt nem
fogja annyiban hagyni, úgy is fogalmazott, hogy a Twitter „teljesen elfojtja a
szólásszabadságot”. 142 Trump hatáskörét kihasználva, két nappal azután, hogy a Twitter
tényellenőrző figyelmeztetéssel jelölte meg bejegyzéseit, elnöki rendeletet (executive
order) adott ki, amelynek célja „az online platformok átláthatóságának és
elszámoltathatóságának elérése”. Trump ezt úgy akarta elérni, hogy a rendelet alapján
felhatalmazná a szövetségi törvényhozást, hogy az módosíthassa egy bizonyos Illő
Kommunikációról szóló törvény 230. szakaszát 143, amely 1996 óta hatályos törvény az
Egyesült Államokban. Az említett törvény szakaszát a következő fejezetben részletesen
tárgyalom, azonban a fejezet szempontjából releváns információ az, hogy 230. szakasz
alapján a platform üzemeltetője nem vonható felelősségre a felhasználók által feltöltött
jogsértő tartalmakért, valamint azért sem, ha bármilyen tartalmat eltávolít. 144 Az elnöki
rendelet tehát lehetővé tenné, hogy a 230. szakaszt – amely széleskörű hatáskört ad a
platformoknak arra, hogyan moderálják a tartalmat oldalaikon – a törvényhozók újra
értelmezzék szűkebb keretek között. 145 Trump tehát a Twitter és hasonló tech-cégek
szigorúbb szabályozása mellett foglalt állást. 146

142
Twitter tags Trump tweet with fact-checking warning https://www.bbc.com/news/technology-52815552
143
47 U.S. Code § 230 - Protection for private blocking and screening of offensive material
https://www.law.cornell.edu/uscode/text/47/230
144
Section 230 of the Communications Decency Act https://www.eff.org/issues/cda230
145
Section 230: everything you need to know about the law protecting internet speech
https://www.theverge.com/21273768/section-230-explained-internet-speech-law-definition-guide-free-
moderation
146
A rendelet az alábbi kijelentéseket tartalmazta többek között: „Egy olyan országban, amely régóta
központi értékének tekinti a véleménynyilvánítás szabadságát, nem engedhetjük meg, hogy limitált számú
online platform válogassa ki azt a beszédet, amelyhez az amerikaiak hozzáférhetnek és közvetíthetnek az
interneten. Ez alapvetően Amerika-ellenes és antidemokratikus. Ha a közösségi média cégek cenzúrázzák
azokat a véleményeket, amelyekkel nem értenek egyet, veszélyes hatalmat gyakorolnak és többé nem
passzív közlönyként, hanem tartalom készítőként kell rájuk tekinteni. […] Az online platformok
növekedése az elmúlt években fontos kérdéseket vet fel az Első Alkotmánykiegészítés eszméinek a modern
kommunikációs technológiára való alkalmazásával kapcsolatban. Manapság sok amerikai követi a híreket,
tartja a kapcsolatot barátaival és családjával, és osztja meg véleményét az aktuális eseményekről a
közösségi médián és más online platformokon keresztül. Ennek eredményeképpen ezek a platformok sok
tekintetben a 21. századi köztér megfelelőjeként funkcionálnak.”146

26
Jogi szakértők szerint azonban a rendelet veszélyes és alkotmányellenes precedenst
teremthetett volna, ha az elnök végrehajtói hatalmát felhasználva, politikai okokból
gyakorlatilag cenzúrázni akarta volna a magánvállalatokat, emellett természetesen arra is
számítani lehetett, hogy bírósági úton megtámadják azt. Szakértők szerint a rendelet nem
végrehajtható, inkább egy szimbolikus támadásnak mondható a közösségi média oldalak
ellen. 147 Egyébként Trump rendeletét a jelenlegi amerikai elnök, Joe Biden 2021. május
14-én saját hatáskörében visszavonta, így a rendeletnek nincs jövője. 148
Az elnöki rendelet dacára a 2020-as elnökválasztási kampány során a Twitter nem
változtatott a gyakorlatán, továbbra is folytatta Trump tweetjeinek „vitatottként” való
megjelölését, sőt az elnök bejegyzéseinek 38%-át látta el hasonló megjegyzésekkel. 149 A
2020-as amerikai elnökválasztást Trump elvesztette 150, azonban vereségét nem ismerte
el, ezt a véleményét meg is osztotta híveivel a Twitteren keresztül, a platform ezen
bejegyzések mindegyikét hamis állításokként jelölte meg. 151 2021. január 6-án Trump-
hívei megostromolták a Capitolium épületét Washingtonban, céljuk az volt, hogy
megdöntsék a választást, amelyet szerintük ’elcsaltak’. 152 Trump erre szintén a Twitteren
reagált, ekkor azonban a platform úgy döntött, hogy a bejegyzések megsértették a
felhasználási szerződés „tisztességes állampolgári viselkedésre” vonatkozó
rendelkezéseit, ezért felhívták, hogy törölje a sérelmezett bejegyzéseket. Trump ezt nem
lépte meg, ezért előszőr 12 órára felfüggesztették fiókját, majd később végleg törölték is
azt. Trump elnök Twitter letiltása tehát a Capitolium ostromának keretében értelmezhető

147
Trump’s executive order on social media is legally unenforceable, experts say
https://www.vox.com/recode/2020/5/28/21273878/trump-executive-order-twitter-social-media-section-
230-free-speech-implications
148
Executive Order on the Revocation of Certain Presidential Actions and Technical Amendment
https://www.whitehouse.gov/briefing-room/presidential-actions/2021/05/14/executive-order-on-the-
revocation-of-certain-presidential-actions-and-technical-amendment/
149
Kate CONGER: Twitter Has Labeled 38% of Trump’s Tweets Since Tuesday.
https://www.nytimes.com/2020/11/05/technology/donald-trump-twitter.html
150
Fact check: Trump lost the 2020 presidential election
https://eu.usatoday.com/story/news/factcheck/2020/12/08/fact-check-president-donald-trump-did-not-
win-2020-election/6467942002/
151
Janet W. LEE: Twitter Updates Label on Trump’s Tweets After Electoral College Certifies Biden
Presidency https://variety.com/2020/digital/news/twitter-donald-trump-label-1234867067/
152
Pro-Trump mob storms US Capitol in bid to overturn election https://apnews.com/article/congress-
confirm-joe-biden-78104aea082995bbd7412a6e6cd13818

27
és két elnöki bejegyzés 153 vezetett közvetlenül a letiltáshoz. A Twitter – szokatlan módon
– hosszadalmas blogbejegyzésben érvelt a leköszöntő elnök végleges törlése mellett.
A Twitter véleménye szerint, a két tweet a Capitolium ostromának feszült körülményei
között vizsgálva bátorítás lehet további erőszakra, tehát ezzel Trump megsértette a
platform „erőszak dicsőítésére” vonatkozó előírásait. 154 A Twitter értékelése alapján a
bejegyzések ösztönözhettek és bátoríthattak volna másokat arra, hogy ismételjenek meg
hasonló bűncselekményeket, mint a Capitolium megrohamozása. További részletes
elemzés alapján a platform arra jutott, hogy Trump nyilatkozata, miszerint nem vesz részt
az avatóünnepségen (Joe Biden következő amerikai elnök beiktatásán), további
megerősítés a hívei felé, hogy a választás nem volt legitim, ezenfelül bátorításul
szolgálhat az esetleges erőszakos cselekményt fontolgatóknak, hogy az avatóünnepség
biztonságos célpont („safe” target) lenne, mivel ő nem vesz részt rajta. Az „amerikai
hazafi” szavak használata a hívei felé a platform meglátása szerint úgy értelmezhető, hogy
támogatja a Capitoliumnál elkövetett erőszakos cselekményeket. A platform további
vélekedése szerint az „óriási hangotok lesz a jövőben”, valamint a „semmilyen formában
nem fognak titeket tiszteletlenül vagy méltánytalanul kezelni” megjegyzések azt jelzik,
hogy Trump nem tervezi a hatalmat átadni „rendesen” („orderly transition”) és továbbra
is támogatja, azokat, akik úgy hiszik, mint ő, hogy megnyerte a választást.
A döntés minden szempontból monumentális jelentőségű és azt követte az összes
közösségi média szolgáltató is, ahol az elnök megtalálható volt, köztük a Facebook is.155
A Twitter határozatát nemzetközileg is sok bírálat érte, a világ vezetői, valamint egyéb
kormánytisztviselők közül is megannyian megfogalmazták nemtetszésüket. Angela
Merkel német kancellár szóvivője szerint a Twitter döntése „problémás”, valamint
hozzátette, hogy a véleményszabadság „elemi jelentőségű”. Andres Manuel Lopez
Obrador Mexikói elnök hozzátette, „rossz jel”, hogy magáncégeknek hatalmukban áll

153
A két tweet Trumptól így hangzott:
„A 75 000 000 nagy amerikai hazafi, akik rám szavaztak, AMERIKA AZ ELSŐ és TEGYÜK AMERIKÁT
ISMÉT NAGGYÁ, ÓRIÁSI HANGOTOK lesz a jövőben. Semmilyen formában nem fognak titeket
tiszteletlenül vagy méltánytalanul kezelni!!!”
Majd nem sokkal később a következő bejegyzés:
„Mindazok, akik megkérdezték, nem fogok részt venni a január 20-ai avatóünnepségen.”

154
Permanent suspension of @realDonaldTrump
https://blog.twitter.com/en_us/topics/company/2020/suspension
155
Platforms take action against Trump after Capitol mob attack
https://www.theverge.com/22218805/donald-trump-platforms-bans-facebook-twitter-youtube

28
véleményeket cenzúrázni. Boris Johnson brit miniszterelnök szóvivője úgy kommentálta
az eseményeket, hogy bár a közösségi média cégek jogosultak saját tartalmuk
moderálására, felelősségre vonásuk elengedhetetlen azzal kapcsolatban, hogyan
érvényesítik a szabályaikat. 156 Varga Judit magyar igazságügyi miniszter is teljes
mértékben osztja azt a véleményt, miszerint aggályos, hogy a Twitter zárolta Donald
Trump amerikai elnök felhasználói fiókját. 157
Bizonyos szólásszabadsággal foglalkozó szakemberek is „vízválasztó pillanatként”
értékelték az eseményeket. A nagy központi dilemma természetesen az, hogy hogyan
moderáljuk azt, ami az interneten történik. 158 Trump végleges törlése a platformról egyes
szakemberek véleménye szerint a szólásszabadság amerikai alapjajaival nem
egyeztethető össze. A Twitter által megjelölt két üzenet nem tűnik
összeegyeztethetetlennek a szólásszabadság elveivel. 159 Az általunk megvetett beszéd is
élvezi a szólásszabadság oltalmát, annak elnyomása ahhoz vezethet, hogy az általunk
kedvelt beszéd is elnyomás alá kerül. 160 A döntés mindenképpen nagyon veszélyes
precedenst teremtett 161 és rámutatott arra, hogy a politikusok nem érezhetik magukat túl
nagy biztonságban a közösségi média oldalakon. Egyesek szerint a történet rámutatott
arra, hogy a magukat közösségi platformnak nevező cégek valójában médiacégek és
Trump törlése egy egyszerű szerkesztői döntés volt. Az ilyen szerkesztői döntésekhez
hozzá vagyunk szokva, ha televízióról vagy nyomtatott hírekről van szó, azonban a
közösségi platformok eddig azt közvetítették felénk, hogy ők nem médiavállalatok,
hanem forradalmasítják a közbeszédet, demokratizálják az információáramlást.
Valójában a közösségi média cégek mindig is médiacégek voltak, vagy legalábbis azóta,
amióta tartalmukkal bevételt szereznek hirdetéseken keresztül. A platformok azt állítják,
hogy semlegesek és nem tesznek szerkesztői beavatkozásokat, azonban az általuk
162
használt algoritmusok megteszik ezeket a beavatkozásokat. Az algoritmusok

156
A ‘bad sign’: World leaders and officials blast Twitter Trump ban
https://www.aljazeera.com/news/2021/1/11/a-bad-sign-world-leaders-and-officials-blast-twitter-trump-
ban
157
AGGÁLYOS, HOGY A TWITTER ZÁROLTA TRUMP FIÓKJÁT https://kormany.hu/hirek/varga-
judit-aggalyos-hogy-a-twitter-zarolta-trump-felhasznaloi-fiokjat
158
Daphne Keller: WHO DECIDES WHAT STAYS ON THE INTERNET?
https://www.theverge.com/22225238/trump-social-media-ban-platform-moderation-tech-regulation-
daphne-keller-interview
159159
KOLTAY (C)
160
Andrew Marantz: The Importance, and Incoherence, of Twitter’s Trump Ban
https://www.newyorker.com/news/daily-comment/the-importance-and-incoherence-of-twitters-trump-ban
161
Uo.
162
Amint azt már említettem ezen algoritmusok matematikai szabálykészletek, amelyek meghatározzák
egy adathalmaz viselkedését, a közösségi média világában algoritmusok felelősek a rend fenntartásáért.

29
megjelenítenek, ajánljanak, elnyomnak bizonyos tartalmakat és így alakítják, hogy
milyen információt látunk és milyen információval lépünk kapcsolatba. Természetesen a
közösségi média cégeknek nem áll érdekükben, hogy elismerjék média cégi
minősítésüket, mert azzal fokozott felügyeletet és szabályozást kockáztatnának. 163
A kérdés, hogy van-e ennek a történetnek jogi vonatkozása?
Bár Trump és sokan mások is emlegetik az Egyesült Államok Alkotmányának Első
Alkotmánykiegészítését 164 a közösségi médiában történő „cenzúrával” kapcsolatban,
azonban ez a kérdés jogilag nehezen értelmezhető a jelen körülmények között. Az Első
Alkotmánykiegészítés az államot akadályozza úgy, hogy a kongresszus (Az Amerikai
Egysült Államok Kongresszusa) nem alkothat olyan jogszabályokat, amelyek korlátozzák
a szólásszabadságot. 165 Trump letiltása nem ütközik az Első Alkotmánykiegészítésbe,
mivel a Twitter egy privát cég, nincsen köze az államhoz, sőt az alkotmány megvédi a
magáncégek saját platformjaikkal kapcsolatos döntéseiket. Furcsa paradoxon jelenik meg
tehát ebben a gondolatmenetben, miszerint az Első Alkotmánykiegészítés „védelmében”,
meg kellene sérteni azt. Természetesen ezt egyes szerzők is jól tudják, ezért inkább az
Első Alkotmánykiegészítés kiterjesztése mellett érvelnek. Egyes vélemények szerint a
közösségi média oldalak, mint a Twitter ugyanúgy, ha nem jobban korlátozhatják,
szabályozhatják és cenzúrázhatják a beszédet, mint a kormányzati szervek. 166 A már
említett 230. szakasz, szintén nem segített Trump elnöknek, ugyanis az alapján a
platformok szabadon dönthetnek tartalmak törléséről akkor is, ha azok nem jogsértőek,
csak „kifogásolhatóak”, és ezt a közösségi média oldalak tág keretek között
értelmezhetik. A Twitter és a többi platform döntése így minden bizonnyal megfelel az
amerikai jognak. További eszmefuttatás tehát csak a jogon túl értelmezhető. Ha abból a
feltevésből indulunk ki, hogy a közösségi médiaplatformok napjainkban a közbeszéd
legfontosabb szócsövévé váltak, akkor felelősségüknek is kell lenniük a szólásszabadság
eszméinek érvényesülése tekintetében. Ez azonban nem jogi kritérium, csak erkölcsi
igény, amelynek nem betartása esetén a platformokat semmilyen retorzió nem fenyegeti.

Közösségi média algoritmusok - mik azok és hogyan is működnek?

https://marketingprofesszorok.hu/hogyan-mukodnek-a-kozossegi-media-algoritmusok.html
163
Becca Lewis: The Trump ban across social media wasn't censorship — it was a series of editorial
decisions by media companies that call themselves social platforms
https://www.businessinsider.com/trump-ban-wasnt-censorship-it-was-an-editorial-decision-2021-1
164
Constitution of the United States: First Amendment
https://constitution.congress.gov/constitution/amendment-1/
165
Uo.
166
In the Age of Social Media, Expand the Reach of the First Amendment
https://www.americanbar.org/groups/crsj/publications/human_rights_magazine_home/the-ongoing-
challenge-to-define-free-speech/in-the-age-of-socia-media-first-amendment/

30
A platformok elhatározása, miszerint egy kiemelt közszereplő népsokaságot elérő
színterét jogorvoslati esély nélkül véglegesen eltöröl, jogi értelemben bár nem, de hatását
tekintve cenzúra. 167 A közösségi médiaoldalak tehát megmutatták, hol van manapság a
hatalom, példátlan módon megmutatkozik, hogy néhány ember képes irányítani a
közbeszédet. 168 A szólásszabadságra eddig veszélyesnek látszó állam demokratikus úton
választott képviselőjét korlátozta szabadságában egy privát cég. Akárhogyan is értékeljük
a történetet, tény, hogy precedens értékű és izgalmas kérdés, hogy a jövő politikusai
miként próbálják majd a hatalmat „visszaszerezni” a közösségi média oldalaktól.

167
Koltay (C)
168
In Pulling Trump’s Megaphone, Twitter Shows Where Power Now Lies
https://www.nytimes.com/2021/01/09/technology/trump-twitter-ban.html

31
5. A törvény, amely létrehozta a mára ismert közösségi média platformokat

Az Illő Kommunikációról szóló törvény 169 (Communications Decency Act – CDA) „U.S.
Code 47.” (továbbiakban: CDA) cím alatt kodifikált 230. szakaszát egyes szerzők az
170
internet legjelentősebb jogszabályának tartják. A közösségi oldalakat érintő
jogvitákban az amerikai bíróságok következetesen a 230. szakaszt alkalmazzák. 171
Vannak, akik szerint ez a jogszabály felelős önmagában azért, hogy mára az amerikai
online cégek több milliárd dolláros iparrá nőttek. 172
Az internet az 1990-es években rohamosan kezdett terjedni, és egymás után jelentek meg
olyan oldalak, amelyek fórumokat, üzenőfalakat és más, a felhasználók által alkotott
tartalmakra épülő szolgáltatásokat nyújtottak. A szabályozásmentes környezet eleinte
elősegítette az internet terjedését, azonban számos olyan helyzetet teremtett, amelyekben
a bíróságnak állást kellett foglalniuk abban a kérdésben, hogy a szolgáltatók felelősségre
vonhatóak-e a felhasználók által létrehozott tartalmakért. A joggyakorlat szerint az
akkoriban létező besorolási kategóriák közül ezen új szolgáltatók közvetítőknek
(common carriers), terjesztőknek (distributor) vagy kiadóknak (publisher) minősülhettek
volna. A közvetítőknek (pl. telefonszolgáltató) lényegében semmilyen felelőssége nincs
az általuk közvetített tartalom tekintetében, így mentesülnek a felelősségre vonás alól is,
a terjesztőket (pl. könyvesbolt) pedig pusztán akkor terhelte bármiféle felelősség, ha
tudomást szereznek az adott tartalom jogsértő létéről. Ezzel ellentétben a kiadónak (pl.
egy sajtótermék) jelentős szerepe van az általa hozzáférhetővé tett tartalmak
szerkesztésével kapcsolatban, ezért felelősek is azért. 173
A ’90-es évek során a bíróságok elkezdtek foglalkozni az online szolgáltatók
felelősségével a platformjaikon közzétett jogsértő tartalmakkal kapcsolatban. Azonban a
bírói határozatok között inkonzisztencia merült fel, egyes esetekben úgy ítélték meg,
hogy nem terheli felelősség a szolgáltatókat, máskor ezzel ellentétes ítélet született. 174 A
230. szakaszt tartalmazó törvényjavaslat a bírósági döntésekre való reflektálásként jött
létre. 175 Úgy tűnik a törvény az internet fejlődését fenyegető következményekre reagál,

169
47 U.S. Code § 230 - Protection for private blocking and screening of offensive material
https://www.law.cornell.edu/uscode/text/47/230
170
Cary GLYNN: Section 230 as First Amendment Rule. 131 Harvard Law Review 2027 (2018). 2028.
171
Klayman v. Zuckerberg, 753 F.3d 1354, 1357 (D.C. Cir.) 2014; Caraccioli v. Facebook Inc., 167 F.
Supp. 3d 1056, 1065 (N.D. Cal.) 2016.
172
L. Jeff KOSSEFF: The Twenty-Six Words That Created the Internet. Cornell University Press, 2019.
173
Paul EHRLICH: Communications Decency Act 230. 17 Berkeley Technology Law Journal 401. 403.
174
Cubby Inc. v. CompuServe Inc. 776 F.supp I35 (S.D.N.Y.) 1991.; Oakmont Inc. v. Prodigy Services Co.
1995 WL 323710 (N.Y. Sup-. Ct.) 1995. Zeran v. AOL Inc 129 De. 327, 1997.
175
House Conf Rep 104-458, 104th Cong 2d Sess (1996) 194.

32
amely akkor állna elő, ha az internetszolgáltatókat a szervereiken elérhető összes tartalom
vonatkozásában kiadói felelősség terhelné. Ebben az esetben a szolgáltatók kíméletlen
módon szűrnék az adott esetben jogszerű tartalmakat is, félve a jogi retorziótól. 176
A 230. szakasz elsőszámú célkitűzése, hogy lehetővé tegye az interaktív számítógépes
szolgáltatók számára, hogy akadályozzák az erőszakos vagy szexuális tartalmak
177
megjelenését anélkül, hogy felelősségre lehessen őket vonni. A Kongresszus
kimondta, hogy nem perelhető tartalom törléséért a szolgáltató, ezzel ösztönözve a
fokozottabb moderálásra. A jogalkotót a törvény keletkezésekor az az elképzelés
vezérelte, hogy minél csekélyebb állami szabályozással segítse elő az interaktív
számítógépes szolgáltatások szakadatlan fejlődését. 178
A törvény e) pontja szerint a 230. szakasz egyik rendelkezése sem interpretálható úgy,
mint ami korlátozza a szövetségi büntető törvényeket, szellemi tulajdonra vonatkozó
jogszabályokat és állami törvényeket, amennyiben azok nem állnak ellentmondásban a
230. szakasz rendelkezéseivel. 179 Az amerikai bíróságok ez alapján általában sikeresen
követelik az internetszolgáltatóktól, hogy azonosítsák felhasználóikat, abban az esetben,
ha bűncselekmény vagy szerzői jog megsértésének a gyanúja merül fel. A jogszabály

176
Anthony L. FARGO: Az internetszolgáltatók felelőssége az Egyesült Államokban és Európában. In
Medias Res 2015/2. 297.
177
47 U.S. Code § 230 - Protection for private blocking and screening of offensive material
https://www.law.cornell.edu/uscode/text/47/230:
(c)Protection for “Good Samaritan” blocking and screening of offensive material
(1)Treatment of publisher or speaker
No provider or user of an interactive computer service shall be treated as the publisher or speaker of any
information provided by another information content provider.
(2)Civil liability
No provider or user of an interactive computer service shall be held liable on account of—
(A)any action voluntarily taken in good faith to restrict access to or availability of material that the provider
or user considers to be obscene, lewd, lascivious, filthy, excessively violent, harassing, or otherwise
objectionable, whether or not such material is constitutionally protected; or
(B)any action taken to enable or make available to information content providers or others the technical
means to restrict access to material described in paragraph (1).
178
Anthony L. FARGO: Az internetszolgáltatók felelőssége az Egyesült Államokban és Európában. In
Medias Res 2015/2. 297.
179
(e)Effect on other laws
(1)No effect on criminal law
Nothing in this section shall be construed to impair the enforcement of section 223 or 231 of this title,
chapter 71 (relating to obscenity) or 110 (relating to sexual exploitation of children) of title 18, or any other
Federal criminal statute.
(2)No effect on intellectual property law
Nothing in this section shall be construed to limit or expand any law pertaining to intellectual property.
(3)State law
Nothing in this section shall be construed to prevent any State from enforcing any State law that is consistent
with this section. No cause of action may be brought and no liability may be imposed under any State or
local law that is inconsistent with this section.
(4)No effect on communications privacy law
Nothing in this section shall be construed to limit the application of the Electronic Communications Privacy
Act of 1986 or any of the amendments made by such Act, or any similar State law.

33
elfogadásának következményeképpen olyan esetekben sem állapították meg a
közvetítőszolgáltató felelősségét, amikor egyértelműen tudott bizonyos tartalmak
jogellenességéről. 180 A bíróságok következetesen alkalmazták a 230. szakaszt, több
határozatukban 181 is megerősítették a szinte teljes immunitást a közvetítőszolgáltatóknak.
A törvény így megnehezítette az egyének igényérvényesítését, és a személyiségi jogaik
hatékony védelmét, ha ugyanis a szolgáltató nem felelős a bántó tartalomért, nem is áll
érdekében azonnal és hatékonyan fellépni az ellen. 182 A közösségi média oldalaknak
joguk van oly módon cenzúrázni a szolgáltatásaikon megjelenő tartalmat, ahogyan
szeretnék, azért, hogy olyan közeget tartsanak fenn, amilyet szeretnének. 183 A törvény
szövegének értelmében 184 nem kizárólag a szolgáltató, hanem a felhasználó sem felelős
azért, ha megoszt egy más által közzétett jogsértő tartalmat. 185 Tehát a platform
üzemeltetője nem vonható felelősségre a felhasználói által feltöltött jogsértő tartalmakért,
de azért sem, ha bármilyen tartalmat eltávolítanak. A jogszabály nem differenciál a
közösségi média oldalak mérete alapján, ugyanaz a rendelkezés vonatkozik a kis
blogokra, mint a milliárdos felhasználó bázissal rendelkező óriásplatformokra is. 186 A
jogalkotó természetesen nem láthatta előre, hogy később az internetfelhasználókhoz a
közösségi média platformokon keresztül jut el a legtöbb információ 187 és majdnem
megkerülhetetlen közösségi térré válnak, így az általuk alkotott irányelvekkel hatalmas
befolyással rendelkeznek a felhasználók felett. Egyes szerzők szerint a platformoknak
nyújtott átfogó immunitás következményeképpen megjelent az úgynevezett „járulékos
szóláskorlátozás”. 188 Ez azt jelenti, hogy elméletben a közösségi média oldalaknak
egyszerűbb eltávolítani minden kockázatot jelentő bejegyzést, mintsem feltétlenül
garantálni az Első Alkotmánykiegészítés érvényesülését, ezzel csökkentve az esetleges
PR rémálmok bekövetkezését. 189 A 230. szakasz eredményeképpen születtek olyan

180
Blumenthal vs. Drudge 992 F. Supp. 44, 46 (D.D.C.) 1998.
181
Zeran v. America Online Inc. 129 F.3d 327 (4th Cir.) 1997.; Doe v. America Online Inc. 783 So. 2d
1010 (Fla. S. Ct.) 2001.
182
Ehrlich 414.
183
Marjorie HEINS: The brave new world of social media censorship. 127 Harward Law Review 325,
2014.
184
„no provider or user of an interactive computer service”
185
Joel TIMMER: Fighting Falsity: Fake News, Facebook and the First Amendment. 35 Cardozo Arts &
Entertainment Law Journal 669, 2017. 690.
186
Papp 77.
187
Kristen E. TULLOS: From Cyber Attacks to Social Media Revolutions: Adapting Legal Frameworks to
the Challenges and Opportunities of New Technology. 26 Emory International Law Review 733 2012. 737.
188
Jack BALKIN: Free Speech and Hostile Environments, 99 Columbia Law Review 295. 2296. 1999.
189
Glynn 2038.

34
bírósági döntések, ahol a platformszolgáltatót azért sem vonhatták felelősségre, mert
terroristák használták oldalukat propaganda célokra. 190
5.1 A törvény jövője
A 230. szakasz jövője bizonytalan és számos jel utal arra, hogy nagy valószínűséggel pár
éven belül a felülvizsgálata meg fog történni. 191 Egyes kutatások alapján a bíróságok
sokkal több esetben állapították meg a szolgáltatók felelősségét, mint korábban, azonban
ez természetesen bizonytalan környezetet tud teremteni, és akár még arra is ösztönözheti
a platformokat, hogy szűkítsék a véleményszabadság kereteit felületeiken. 192 Egyes
szerzők szerint előrelépést jelentene, ha a 230. szakasz olyan kiegészítést tartalmazna,
amely arra kötelezné a szolgáltatókat, hogy tegyenek „ésszerű erőfeszítéseket” a jogsértő
tartalmak szűrésére és eltávolítására. 193 A jogszabály közeljövőben történő revíziójának
legegyértelműbb jele, hogy az amerikai politikai életet gyakorlatilag teljességgel
meghatározó két párt, a demokrata és republikánus fél politikusai egyaránt fogalmaztak
meg aggályokat azzal kapcsolatban. Joe Biden amerikai elnök kampánya során azt is
kijelentette, hogy szimpatizálnia a törvény visszavonásának gondolatával 194, valamint a
195
Trump kormányzat Igazságügyi Minisztériuma 2020-ban kiadott egy jelentést,
amelyben lehetséges reformokat is megfogalmaz. 196 A 230. szakasz ma már nem felel
meg eredeti céljának, hiszen szinte korlátlan immunitást biztosít az oldalak
üzemeltetőinek. 197

190
Fields v. Twitter, Case No. 16-cv-00213-WHO.
191
Papp 79.
192
Jeff KOSSEFF: The Gradual Erosion of the Law That Shaped the Internet: Section 230’s Evolution
Over Two Decades. 18 Columbia Science & Technology Law Review 1. 22.
193
Danielle Keats CITRON – Benjamin WITTES: The Internet Will Not Break: Denying Bad Samaritans
§ 230. Immunity. 86 Fordham Law Review 401, 2017. 420.
194
Dan PATTERSON: What is "Section 230," and why do many lawmakers want to repeal it?
https://www.cbsnews.com/news/what-is-section-230-and-why-do-so-many-lawmakers-want-to-repeal-it/
195
Trump egyébként elnöki rendeletben „támadta” a közösségi média cégeket, amely szintén a 230.
szakaszt vette célpontba, ezt a korábbi fejezet tárgyalja
196
U. S. Department of Justice: Section 230 — Nurturing Innovation or Fostering Unaccountability? 2020.
https://www.justice.gov/file/1286331/download
197
Papp 81. o

35
6. A szólásszabadság és a közösségi média

A közösségi média platformok alapításukkor nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget

annak, hogy a szólásszabadságnak milyen szempontjait szabályozzák a felhasználási
feltételeikkel. 198 Az oldalak eleinte kimondottan elkötelezték magukat a minél szélesebb
szabadság mellett, a Facebook magát úgy jellemezte, hogy a „Facebook minden ideológia
platformja”. 199 Ehhez hasonlóan a Twitter kezdetben nem is alkalmazott semmilyen
tartalomszűrést 200, magát a „szólásszabadság párt szólásszabadság szárnyaként” írta le. 201
Azonban idővel meredeken nőtt a platformok népszerűsége, befolyása és felhasználóinak
száma, így nyilvánvalóvá vált, hogy ez a hozzáállás nem volt tartható. 202 A cégek külső
megítélésük érdekében nem hagyhatták, hogy sértő tartalmak sokasága elriassza a
felhasználókat, ez az ő gazdasági érdekük is volt, így fokozottabb szűrésbe kezdek. 203 Az
oldalak így beemelték felhasználási feltételeik tiltólistájára a szólásszabadság
hagyományos korlátai közül jól ismert gyűlöletbeszéd, pornográfia, valamint erőszakos
tartalmak kategóriáit. 204 A platformok kezdeti hozzáállása a tartalmukkal kapcsolatos
semlegességre úgy is értelmezhető, hogy a gondolatok szabad piacának elméletét 205
szerették volna átültetni az online térbe. 206 Az 1919-ben megfogalmazott elképzelés
azonban nem hasonlítható össze a mai nyilvánossággal. Az nem tud megfelelően
működni az online érben, a rengeteg információ között az értékes információ nem tud
érvényesülni. 207 Továbbá ellentmond az elméletnek a már korábban tárgyalt „echo-
chamber” teória is. Emellett az is kijelenthető, hogy a közösségi média platformok
számára elsősorban nem a teljesen szabad gondolatok piacának létrehozása az
érdekeltsége, hanem a profitorientáltság. 208

198
Klonick 1619.
199
Nabiha SYED: Real talk about Fake News: Towards a better theory for platform governance. The Yale
Law Journal Forum, 2017 október 9. 342-343.
200
Uo.
201
Josh HALLIDAY: Twitter's Tony Wang: 'We are the free speech wing of the free speech party’.
https://www.theguardian.com/media/2012/mar/22/twitter-tony-wang-free-speech
202
Syed 344.
203
Klonick 1627-1630.
204
Papp 138.
205
„A kívánt legfőbb jó a gondolatok szabad áramlása útján érhető el – az igazság leghatékonyabb próbálja
ennek ereje, hogy elfogadhassa magát a gondolatok szabad piacának versenyében” – Oliver Wendell
Holmes, Abrams v. United States, 250 US 616 (1919).
206
Papp 138.
207
Giovanni PITRUZZELLA – Oreste POLLICINO: Disinformation and hate speech. A European
Constituional Perspective. Bocconi University Press, Milano, 2020. 94.
208
Ashutosh BHAGWAT: Free Speech Categories in the Digital Age. In: Susan J. BRISON – Katharine
GELBER (szerk.): Free Speech in the Digital Age. Oxford University Press, New York, 2019. 93.

36
A szólásszabadság nézőpontjából a közösségi oldalak saját alapelveikkel szinte egy
globális tartalomszabályozóvá váltak. 209 Felhasználási feltételeikkel meghatározhatják,
melyek azok a tartalmak, amelyek közlése nem elfogadható a platformon, magukat
függetlenítve bármilyen állam, vagy államok feletti szervezet szabályozásától. Ezzel tehát
210
saját szólásszabadág-jogi kódexet hoztak létre. Amennyiben olyan típusú
véleményekről van szó, amelyet tilt a jogrendszerek túlnyomó része (pl. gyűlőletbeszéd),
a véleményszabadság szempontjából nem feltétlen beszélünk túlzott korlátozásról.
Azonban felmerül a kérdés, hogy ha a platform alkotmányosan védett szólást
tekintetében, az alapjog gyakorlását a jogi szabályozás keretein túlnyúlóan korlátozza,
211
létezik e bármiféle jogorvoslat? A közösségi oldalak a szólásszabadságot
korlátozhatják legitim érdekből is, a jogszabályok előírása szerint, azonban megtehetik
azt a saját érdekeik biztosítása miatt is, elnyomva velük kritikus véleményeket, vagy
olyanokat, amelyek szembemennek a platform gazdasági érdekeltségeivel. 212 Egyes
szerzők „járulékos cenzúrának” nevezik azt, amikor a közvetítőszolgáltató (lehet akár
keresőmotor is) a véleményszabadság védelmére hivatkozva, de voltaképpen a saját
felelősségük elhárítása érdekében olyan tartalmakat is cenzúráznak, amelyek nem
valósítanak meg semmilyen jogsértést. 213 Ez különös abból a szempontból, hogy a
közösségi oldalak felelősségre vonása a már tárgyalt okokból valószínűleg amúgy be sem
következne be. A közösségi platformok háttérben működő algoritmusainak
munkálkodása mellett elkerülhetetlen, hogy olyan szólásokat is töröljenek, amelyek
egyébként védettnek minősülnek, ezzel pedig a véleménynyilvánítás szabadságának
egyik leglényegesebb célját lehetetlenítik el, az „elfogadottól” eltérő
megnyilvánulásokat, amelyek akár fontos társadalmi fejlődéshez is vezethetnének. 214
Mindezek mellett az oldalak döntései ellen nincsen valódi, független jogorvoslati
215
lehetőség, illetve olyan alternatíva, amely hatásában hasonló lenne. Ezt vallja
Benjamin F. Jackson, aki akár állami eszközökkel is fellépne a közösségi platformok
magánszabályozásának kérdésében – annak ellenére, hogy ezek magántulajdonban lévő

209
Papp 139.
210
Papp 139.
211
Park 900.
212
Jackson 131.
213
Balkin 1176.
214
Tutt 275.
215
Gondoljunk csak Trump Twitter letiltására, azóta mennyivel kevesebbet hallani róla a politikai
közéletben.

37
szolgáltatások – mert véleménye szerint nincs más opció a vélemények hasonló módon
való terjesztésére. 216

6.1 Szólások a közösségi médiában

A közösségi platformon felmerülő szólásokat Daniel s. Harawa két csoportra osztja. Az

egyik csoport a „tiszta szólás” kategóriája, amelyekkel evidens módon valamilyen
információt, gondolatot fejezünk ki (ilyenek lehetnek a felhasználók által írt posztok,
tweetek stb.), a másik a szimbolikus megnyilvánulások csoportja, amelyek nem
közvetlenül fejeznek ki adott gondolatokat (ilyenek a lájkolás, megosztás stb.). 217 Minden
olyan közlés, amely a véleménynyilvánítás szabadságának hatálya alá sorolható,
nélkülözhetetlen a demokratikus nyilvánosság számára, része lesz a közösségi
gondolatcserének. 218 A felhasználók által közzétett írások bejegyzések, videók, akár
képek is véleményük kifejezésének minősülnek, valamilyen üzenetet közvetítenek. 219 Az
Egyesült Államok szövetségi Legfelső Bírósága több döntésében is kifejtette, hogy az
online közzétett szólást alkotmányjogi szempontból ugyanolyannak kell tekinteti, mintha
hagyományos módon lenne az közölve. 220 A közösségi média platformok által nyújtott
potenciál azonban túlmutat az egyszerű tartalom közzétételen, az új funkciók megléte
számos kérdést vet fel. A lájkolás, az egyetértés újkeletű módja, olyan, mintha az
elhangzott véleménynyilvánítás után valaki tapsolna. 221 Az online térben ennek azonban
nyoma marad, így kérdéses, milyen viszonyba kerül a lájkoló személy a bejegyzés
tartalmával, főleg akkor, ha mondjuk a poszt törvénybe ütközik (például
holokauszttagadó). 222 A lájkolás útján kifejezett egyetértés nem közvetlen, az egyén nem
ad hozzá semmilyen többlet-tartalmat és jogi jelentősége valószínűleg alacsony, azonban
előfordult már, hogy lájkolás miatt indult bírósági eljárás. 223 2013-ban egy megyei
rendőrfőnöki kirúgta korábbi munkatársait, mert azok a vele rivális kampányoló jelölt
oldalát lájkolták. 224 A bíróság szerint ez egy közleménnyel ér fel, és az nem számít, hogy
azt egy gomb megnyomásával fejezi ki valaki, vagy külön leírja. 225

216
Jackson 134.
217
Daniel S. HARA: Social Media Thought Crimes. 35 Pace Law Review 366, 2014. 378-379. oldal
218
TÖRÖK Bernát: A közügyek vitájának körvonalai a véleményszabadság magyar doktrínájában. In:
KOLTAY András – TÖRÖK Bernát (Szerk.): Sajtószabadság és médiajog a 21. század elején 4. Wolters
Kluwer Kft., Budapest, 2017. 448.
219
Papp 141.
220
8 Reno v. ACLU, 521 U.S. 844 (1997), Ashcroft v. Am. Civ. Liberties Union, 535 U.S. 564 (2002).
221
Papp 142.
222
Papp 143.
223
Uo.
224
Bland v. Roberts 730 F.3d 368 (4th Cir. 2013).
225
Uo.

38
6.2 A véleményszabadság horizontális hatálya

Az alapjogok vertikálisan (állam és egyén között) és horizontálisan (magánszemély és

226
magánszemély között) érvényesülhetnek. Az alapjogok horizontális hatálya az
alkotmányjogi dogmatika alapján lehet közvetett vagy közvetlen. A közvetett hatály
teóriája szerint az alapjogi szabályok nem alkalmazhatóak közvetlenül a magánjogi
viszonyokban, csupán jogviták kapcsán szolgálnak értelmezési útmutatóként. A
közvetlen hatály elmélete szerint azonban az államnak kötelessége oly módon alakítani a
magánjogi szabályozást, hogy az érvényesüljön a magánszemélyek egymás közti
viszonyaiban is. 227
Amint azt már említettem a Trump vs. Twitter esettanulmány fejezetben, a közösségi
oldalak üzemeltetői értelemszerűen nem állami szereplők, tehát rájuk nem vonatkoznak
a véleményszabadság alkotmányos követelményei (illetőleg velük szemben nem lehet
azokra hivatkozni). A hagyományos megközelítés szerint az alapjogok kötelezettje az
állam. Azonban érdekes kérdés lehet, hogy a közösségi platformok és a felhasználóik
között lérejövő szerződéses jogviszonyban, tehát magánszemély és magánszemély között
érvényesülhet-e közvetlen módon a véleménynyilvánítás szabadsága? A jogirodalomban
ezzel kapcsolatban eltérő vélemények vannak, egyesek szerint az államnak ilyen szerepe
nincsen 228 , míg mások szerint az államnak jogvédelmi kötelezettsége áll fenn az
alapjogokra vonatkozóan magánszemélyek között is. 229 Nemzetközi fórum előtt csak
akkor indítható eljárás, ha az állam okozta az alapjogi sérelmet, vagy az állam nem
teljesítette alapjogvédelmi kötelezettségét. 230 Bizonyos alapjogoknak (pl. élethez való
jog) feltétel nélkül érvényesülnie kell a magánviszonyokban is, és itt az állam
kötelezettsége olyan szabályokat alkotni, amelyek biztosítják ezen jogok
érvényesülését. 231 Az államnak itt intézményvédelmi kötelezettsége van, hogy az
alapjogok horizontális hatályukban is érvényesüljenek, így az alapjogsértés ugyancsak az

226
Baj Eszter: Az alapjogok közvetlen alkalmazhatósága bírósági eljárásokban http://www.kre-
dit.hu/tanulmanyok/baj-eszter-az-alapjogok-kozvetlen-alkalmazhatosaga-birosagi-eljarasokban/
227
PETRÉTEI József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus, Budapest-Pécs 2009.
440- 441.
228
pl. BAKÓ Beáta: Uniós alapjogok a tagállamokban – Az Alapjogi Charta alkalmazási és értelmezési
problémái. Iustum Aequum Salutare 2015/1. 182.; BEDŐ Renáta: A rendes bíróságok alapjogi bíráskodása
magánjogi viszonyokban. Fundamentum 2018/1. 65.
229
Schanda – Balogh 33.
230
Uo.
231
Uo.

39
állam részéről történik, mint mulasztás. 232 Ezen gondolatmenet következményeként tehát
kérdés, hogy e fajta kötelezettsége az államnak kiterjeszthető-e a közösségi platformok
területére, azaz köteles lehet-e az állam olyan irányelveket alkotni, amelyek garantálják
a véleményszabadság érvényesülését a közösségi médiában? 233

6.3 Lehetőségek a közösségi média alkotmányos kötelezettségeinek érvényesítésére

Tradicionális szempontból a véleményszabadság joga kétpólusú: a beszélő áll szemben

az állammal. Az állam erejéből fakadóan közte és a beszélő személy között hatalmi
egyenlőtlenség van, ezért szükséges garanciák mentén biztosítani az egyén számára a
szólásszabadság jogát. 234 Mára azonban a digitális forradalomnak köszönhetően ez a
viszony többpólusú lett. Az individuum véleményszabadságára már nem csak az állam
jelent veszélyt, hanem a magánkézben lévő cégek is. 235 Az amerikai szakirodalomban
megjelent pár lehetőség arra, hogyan lehetne egy privát céget véleményszabadsági
szempontból közvetlen alkotmányos elvárások alá vetni: ha a szolgáltatók tevékenységét
állami funkciónak ismernénk el, ha a közmű szolgáltatásoknak megfelelően kezelnénk
őket, vagy ha nyilvános fórumnak tekintenénk ezen platformokat. 236
6.3.1 Állami szerep
Ezt tartja indokoltnak Benjamin F. Jackson, akinek a véleménye szerint a közösségi
platformok a véleménynyilvánítás szabadságának érvényesülésének tekintetében
megszereztek bizonyos állami funkciókat a kormányzattól, így tevékenységüket állami
ténykedésnek lehetne betudni (state action doctrine). 237 Jackson érvelését egy legfelső
bírósági döntésre 238 alapozza, amely tényállása szerint egy Jehova tanúja vallású személy
olyan városban akart térítő tevékenységet végezni, amely egészében egy cég
magántulajdona volt. A vállalat megakadályozta a térítést, azonban a bíróság ezt
jogszerűtlennek ítélte. A bíróság ítéletében megállapított három pontot, hogy miképpen
vonatkozhat egy államot kötelező szabály egy privát cégre: (1) a vállalat hatásosan tudta
akadályozni a véleményszabadságot, (2) az általa birtokolt terület nyitott volt, azt bárki
használhatta, valamint (3) a cég alkotmányos felelősségre vonása előmozdította a

232
SZALBOT Balázs: Új jogág születőben? Az alkotmányi eljárásjog szükségszerűségéről és
alapvonalairól. https://arsboni.hu/uj-jogag-szuletoben-az-alkotmanyi-eljarasjog-szuksegszerusegerol-es-
alapvonalairol/
233
Papp 145.
234
Papp 149.
235
Balkin 1153.
236
Park 915.
237
Jackson 143-146.
238
Marsh v. Alabama, 326 U.S. 501 (1946).

40
demokratikus önkormányzás elveinek érvényre jutását. Jackson véleménye alapján e
feltételek közül mindhárom ugyanúgy igaz a közösségi média oldalakra. 239 Későbbi
határozataiban a bíróság ezen a feltételrendszeren szűkített, és megállapította, hogy csak
olyan vállalatokra alkalmazhatóak, amelyek „hagyományos”, korábban az állam által
végzett feladatokat látnak el 240 , Jackson szerint a közösségi platformok ennek is
megfelelnek. 241 Jackson magyarázatában kulcsfontosságú szerepet kap az úgynevezett
„közérdekű funkció” (Public Function) kivétel 242 , eszerint a közösségi platformok
magántulajdonban lévő jelentős közérdekű célt betöltő oldalak, amelyek egyes
területeken olyan lehetőségekkel rendelkeznek, amelyekkel tipikusan csak az állam
rendelkezik, cselekedeteiket ezért úgy lehet megítélni, mintha azok állami cselekedetek
243
lennének. Véleménye szerint a közösségi platformok elsőszámú célja felület
biztosítása különféle szólásoknak, ez pedig nyitva áll bárki számára. Így az sem számít,
hogy állami forrásból gazdálkodnak-e, vagy rendelkezik-e fölöttük a kormányzat, csak
az, hogy társadalmilag fontos szerepet töltenek be, és számottevő hatással lehetnek a
demokratikus nyilvánosságra. Más szerzők szerint bár egyértelmű, hogy egyes
platformok nyilvános funkciót tölthetnek be, csupán ezen az alapon nem lehetséges
tevékenységüket állami cselekedetnek tekinteni, mert az túlzóan kiterjesztené és szinte
meghatározhatatlanná tenné e kategóriát. 244
6.3.2 Közműszolgáltatás hasonlat
Ezen felfogás alapján a közösségi platformok az alapvető közszolgáltatásokhoz
hasonlóak, és az államnak azt eszerint kellene szabályoznia. Véleményük szerint a 21.
században a közösségi oldalak használata a kommunikáció terén megfeleltethető más
alapvető szükségletekhez, mint a hagyományos közművek, például a telefon, a víz és az
áram. 245 Szerintük a közösségi platformokon való internetes jelenlét szükséges ahhoz,
hogy az állampolgárok megfelelően részt vegyenek a 21. században, ezért szükség van
valamilyen szabályozásra, hogy biztosítani lehessen a felhasználók alkotmányos jogainak
garanciáit. 246 Az Egyesült Államok történelmében többször előfordult már az a gyakorlat,

239
Jackson 144.
240
Lloyd Corp. Ltd. v. Tanner 407 U.S. 551 (1968); Jackson v. Metro. Edison Co. 419 U.S. 345 (1974);
Hudgens v. National Labor Relations Board 424 U.S. 507 (1976).
241
Jackson 134.
242
Marsh v. Alabama, 326 U.S. 501 (1946), Jackson v. Metro. Edison Co., 419 U.S. 345, 352 (1974)
243
Jackson 142.
244
Tim WU: Is the First Amendment Obsolete?, Knight First Amendment Institute (2017)
https://knightcolumbia.org/content/tim-wu-first-amendment-obsolete
245
Adam THIERER: The Perils of Classifying Social Media Platforms as Public Utilities. George Mason
University Working Paper, 2012. 8.
246
Uo. 12.

41
hogy az állam privát cégeket közműszolgáltatónak minősített (például telefonvonalakat
247
vagy elektromos közműveket ), valamint létrehoztak új ügynökségeket a
felügyeletükre. 248 Egyes szerzők szerint tehát ugyanezt az elvet lehetne alkalmazni a
közösségi média oldalakra, így szigorúbb szabályrendszernek kellene megfelelniük,
mondjuk az adatgyűjtésük vagy az algoritmusaik működésének tekintetében. 249 Papp
János Tamás szerint azonban ez az analógia nem igazán állja meg a helyét, tekintve, hogy
annak elfogadásához tényleges monopol helyzet lenne szükséges. A
közműszolgáltatásoknál pontosan az a lényeg, hogy fizikailag lehetetlen, hogy egy
utcában több különböző víz és áramszolgáltató építse ki a hálózatát. 250 Ezt támasztja alá
nem mellesleg az a tény is, hogy az Egyesült Államokban nem régiben startolt el Trump
volt amerikai elnök saját közösségi oldala, tehát nem elképzelhetetlen, hogy bárki
indítson egy újat. 251 Emellett a közműszolgáltatáshoz hasonló szabályozás akkor tudna
kimondottan hatékonyan működni a gyakorlatban, ha a közösségi média oldalak feladata
csupán annyi lenne, hogy a beszédet közvetítik egyik ponttól a másikig, azonban tudjuk,
hogy ennél jóval komplexebb módon működnek. 252
6.3.3 Publikus közfórum
A következő vizsgálandó definíció a nyilvános fórum (közfórum) fogalma, amely
leginkább az amerikai alkotmányjog találmánya, és a klasszikus nyilvános helyeket
jelenti (például köztér, közpark, utca). Ezek a helyek javarészt az állam tulajdonában
253
vannak, vagy az állam tartja fenn őket. Az ilyen helyeken az Első
Alkotmánykiegészítés biztosítja a véleményszabadság jogát, bár bizonyos korlátozások
alkalmazhatóak (megszólalás idejére vagy módjára tekintettel), azonban a tartalom
alapján történő korlátozás szűk körű. 254

247
L. Kaye L. O'Riordan: An Examination of the Application of Common Carrier Regulation to Entities
Providing New Telecommunications Services. 29 Case Western Reserve Law Review, 1979.
248
Tyler Elliot BETTILYON: Network Neutrality: A History of Common Carrier Laws 1884–2018.
https://medium.com/@TebbaVonMathenstien/network-neutrality-a-history-of-common-carrier-laws-
1884-2018-2b592f22ed2e
249
Dipayan GHOSH: Don’t Break Up Facebook — Treat It Like a Utility. Harvavrd Buisiness Review,
2019.05.30. https://hbr.org/2019/05/dont-break-up-facebook-treat-it-like-a-utility
250
Papp 153.
251
Truth Social: What is Donald Trump’s new social media platform really about?
https://www.euronews.com/next/2022/02/21/truth-what-is-donald-trump-s-new-social-media-platform-
really-about
252
Papp 153.
253
John D. INAZU: The First Amendment’s Public Forum. William and Mary Law Review vol. 56., 2015.
1165.
254
Uo. 1182.

42
A kérdés, hogy a közösségi platformok tekinthetőek-e ilyen értelemben magánkézben
lévő közfórumnak, ahol a véleményszabadságot külön szabályokkal kellene garantálni. 255
Jackson véleménye szerint a közösségi platformok, mint virtuális terek jelentős
hasonlóságot mutatnak a klasszikus közterekkel, mivel mára a legtöbb internetező azokon
fejti ki véleményét, vitatja meg a közügyeket, tehát ott gyakorolja az Első
Alkotmánykiegészítés által védett jogokat. 256 Bár vannak olyan vélemények, miszerint az
internet teljességgel minősülhetne közfórumnak, mintegy virtuális „piactér”, ugyanakkor
ezt a Legfelső Bíróság nem erősítette meg egyetlen határozatában sem. 257 Mint már
említettem, egyre több államhatalmi szerv használja a közösségi platformokat elsődleges
kommunikációjuk eszközeként. 258 Orbán Viktor például a koronavírus járvány idején
rendszerint a Facebookon jelentette be a különböző intézkedéseket, de ehhez hasonló
trend a világon gyakran előfordul. 259 Bár a nyilvánosság számára magától értetődő, hogy
ezen szereplők ténykedése az oldalakon máshogy hat, mint az egyszerű felhasználóké,
azonban a legtöbb közösségi platformon nincsenek külön politikusokra vagy állami
szervekre vonatkozó előírások (csak általános közszereplői státuszuk van). 260 Mivel
magáncégek, profitorientált vállalatok tartják fenn ezeket a platformokat, a
magántulajdon feletti rendelkezés mindig előtérbe fog kerülni. 261 A közösségi oldal és a
felhasználók kapcsolatában alapvetően nem alkalmazható a közfórum elv 262, azonban a
felhasználó és felhasználó viszonyában, ha az egyikük választott tisztségviselő és
nyilvános politikai kommunikációra használja az oldalt, már igen. 263
Az Egyesült Államok bíróságainak határozatában megfigyelhető az a gyakorlat, hogy a
véleményszabadság elveit kibővítik a magántulajdonok területére is, azonban ebben a
kérdésben koránt sincs konszenzus. 264

255
Papp 155.
256
Jackson 151.
257
Young v. Facebook, Inc., 790 F. Supp. 2d 1110, 1116 (N.D. Cal. 2011); Murawski v. Pataki, 514 F.
Supp. 2d 577, 588 (S.D.N.Y. 2007)
258
L. Ross RINEHART: "Friending" and "Following" the Government: How the Public Forum and
Government Speech Doctrines Discourage the Government's Social Media Presence. 22 Southern
California Interdisciplinary Law Journal 781, 2013.
259
Papp 155.
260
Uo.
261
Jackson 154.
262
Papp 157.
263
KOLTAY András: Az új média és a szólásszabadság – A nyilvánosság alkotmányos alapjainak
újragondolása. Budapest, Wolters Kluwer, 2019. 9-10.
264
Papp 157.

43
7. Záró gondolatok

Ennek a dolgozatnak a témáját a saját tapasztalataim, megfigyeléseim ihlették a közösségi

médiával kapcsolatban. Szerintem sokan érzik azt, amit én, hogy a társadalmunk
politikailag hihetetlenül polarizálttá vált, mintha a közélet egyre barátságtalanabb hely
lenne. Arra próbáltam lehetséges magyarázatokat keresni, hogy miért lehet ez így.
Előfordulhat, hogy mindig is így volt, manapság csak könnyebben találja magát szembe
az ember ezzel a jelenséggel a közösségi médián. Továbbá aggasztónak tartom azt, hogy
a közösségi médián keresztül importáljuk az amerikai társadalom problémáit hazánkba,
közöttük a megosztottságot is. Bár dolgozatom inkább negatív képet fest ezen
platformokról, természetesen azok eszközök, minden attól függ, hogyan használjuk őket.
Mindezek mellett negatív hatásukat nehéz ’tudományos’ módon mérni, ebből kifolyólag
nehéz konszenzust kialakítani róluk, és még nehezebb eldönteni, hogy mi a teendő. Az
internetben, mint forradalmi technológiában, hatalmas potenciál rejlik, főleg az oktatás
területén. Mára azonban úgy tűnik, az internet által nyújtott hatalmas mennyiségű
információ az ellenkező hatást is el tudja érni, összezavarni a társadalmat,
elhomályosítani az amúgy is nehezen meghatározható igazságot. Mindez pedig új
kihívások elé tárja a nyilvánosságot és a jogalkotókat is, hogy olyan alapjogok, mint a
véleményszabadság ne veszítsenek relevanciájukból a folyamatosan megújuló
világunkban.

44
Irodalomjegyzék

• ÁDÁM Antal: A tömegközlés alkotmányi szabadsága. Acta Humana. 1998. 30.sz.

• ÁDÁM Antal: Az emberi és állampolgári alapjogok jellegéről és korlátairól. In:
Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmánytan köréből. szerk.: Kiss László. Pécs.
1996.
• BAKÓ Beáta: Uniós alapjogok a tagállamokban – Az Alapjogi Charta alkalmazási
és értelmezési problémái. Iustum Aequum Salutare 2015/1. 182.; BEDŐ Renáta:
A rendes bíróságok alapjogi bíráskodása magánjogi viszonyokban. Fundamentum
2018/1.
• BALKIN, Jack: Free Speech and Hostile Environments, 99 Columbia Law Review
295. 2296. 1999.
• BARENDT, Eric: Freedom of Speech. (2. kiad) Oxford University Press, 2005
• BHAGWAT, Ashutosh: Free Speech Categories in the Digital Age. In: Susan J.
BRISON – Katharine GELBER (szerk.): Free Speech in the Digital Age. Oxford
University Press, New York, 2019.
• BLACK, Hugo: The Bill of Rights. New York University Law Review, 1960.
865.
• BRADSHAW, Samantha – HOWARD, Philip N.: Challenging Truth and Trust: A
Global Inventory of Organized Social Media Manipulation. University of Oxford,
2019. https://demtech.oii.ox.ac.uk/wp-
content/uploads/sites/93/2018/07/ct2018.pdf
• BUDAY-SÁNTHA Judit Andrea: A kommunikációs jog és rendszere
https://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/buday-santha-andrea/buday-santha-
andrea-vedes-ertekezes.pdf
• CITRON, Danielle Keats – WITTESS, Benjamin: The Internet Will Not Break:
Denying Bad Samaritans § 230. Immunity. 86 Fordham Law Review 401, 2017.
• DUBOIS, Elizabeth – BLANK, Grant: The echo chamber is overstated: the
moderating effect of political interest and diverse media. Information,
Communication & Society 2018/5.
• EHRLICH, Paul: Communications Decency Act 230. 17 Berkeley Technology Law
Journal 401.
• FARGO, Anthony L.: Az internetszolgáltatók felelőssége az Egyesült Államokban
és Európában. In Medias Res 2015/2.
• FITZPATRICK, Neill: Media Manipulation 2.0: The Impact of Social Media on
News, Competition, and Accuracy. Athens Journal of Mass Media and
Communications, 2018/1.
• GILLESPIE, Tarleton: The Politics of Platforms. 12 New Media & Sociology 347,
2010.
• GLYNN, Cary: Section 230 as First Amendment Rule. 131 Harvard Law Review
2027 (2018).

45
• HALMAI Gábor: A kommunikációs jogokról
https://www.mediakutato.hu/cikk/2001_03_osz/03_a_kommunikacios_jogokrol
• HALMAI Gábor: A véleményszabadság alkotmányos szabályozása. Acta Humana.
• HAMPTON, Keith N. Et Al.: Social Networking Sites And Our Lives, Pew Internet
& Am. Life Project.
• HARA, Daniel S.: Social Media Thought Crimes. 35 Pace Law Review 366, 2014.
• HEINS, Marjorie: The brave new world of social media censorship. 127 Harward
Law Review 325, 2014.
• INazu, John D.: The First Amendment’s Public Forum. William and Mary Law
Review vol. 56., 2015. 1165.
• JACKSON, Benjamin F.: Censorship And Freedom Of Expression In The Age Of
Facebook. 44 New Mexico Law Review 121, 2014.
• JOSEPH, Sarah: Social Media, Political Change, and Human Rights. 35 Boston
College International & Comparative Law Review 145, 2012.
• KISS Barnabás (összeállította): Emberi jogok – Alapjogok általános kérdései
http://www.juris.u-szeged.hu/download.php?docID=48277
• KLONICK, Kate: The New Governors: The People, Rules, and Processes
Governing
Online Speech. 131 Harvard Law Review 1598, 2018
• KOLTAY András: A social media platformok jogi státusa a szólásszabadság
nézőpontjából https://media-tudomany.hu/archivum/a-social-media-platformok-
jogi-statusa-a-szolasszabadsag-nezopontjabol/
• KOLTAY András: A szólásszabadság alapvonalai
https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Koltay%20Andr%C3%A1s%20P
hD.pdf
• KOLTAY András: A véleménynyilvánítás szabadsága
https://jak.ppke.hu/uploads/articles/2166539/file/4_3_A%20_velemenynyilvanit
as_szabadsaga.pdf
• KOSSEFF, Jeff: The Gradual Erosion of the Law That Shaped the Internet: Section
230’s Evolution Over Two Decades. 18 Columbia Science & Technology Law
Review 1. 22.
• KOSSEFF, Jeff: The Twenty-Six Words That Created the Internet. Cornell
University Press, 2019.
• KOVÁCS István – SZABÓ Imre (szerk.): Az emberi jogok dokumentumokban (2.
kiadás) Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1980.
• LASSÁNYI Tamás: A véleménynyilvánítás szabadsága az Interneten
• LIEFFRING, Stacy: First Amendment and the right to lie. 97 Minnesota Law
Review 1047, 2013. 1063.
• NICE, Randall D.: Reviving the Lost Tort of Defamation: A Proposal to Stem the
Flow of Fake News. 61 Arizona Law Review 205, 2019.

46
• O'RIORDAN, Kaye L.: An Examination of the Application of Common Carrier
Regulation to Entities Providing New Telecommunications Services. 29 Case
Western Reserve Law Review, 1979.
• PAPP János Tamás: A közösségi média platformok szabályozása a demokratikus
nyilvánosság védelmében
https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Papp%20Janos%20Tamas_dolgoz
atv.pdf
• PARK, Kevin: Facebook Used Takedown And It Was Super Effective! Finding A
Framework For Protecting User Rights Of Expression On Socialnetworking Sites.
68 N.Y.U. Annual Survey of American Law 891, 2013.
• PETRÉTEI József: Az alkotmányos demokrácia alapintézményei. Dialóg Campus,
Budapest-Pécs 2009.
• PITRUZZELLA, Giovanni – POLLICINO, Oreste: Disinformation and hate speech. A
European Constituional Perspective. Bocconi University Press, Milano, 2020.
• PÁKOZDY Csaba: A véleménynyilvánítás szabadsága és a nemzetközi jog, különös
tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlatára http://real-
phd.mtak.hu/87/1/1291668.pdf
• RINEHART, Ross: "Friending" and "Following" the Government: How the Public
Forum and Government Speech Doctrines Discourage the Government's Social
Media Presence. 22 Southern California Interdisciplinary Law Journal 781, 2013.
• SCHANDA Balázs – BALOGH Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – alapjogok. Budapest,
Pázmány Press, 2014
• SCHAUER, Frederick: The exceptional First Amendment. Harvard University,
John F. Kennedy School of Government, Faculty Research Working Paper Series,
RWP 05-021, February 2005
• SOMOGYI Georgina – HIDEG Milán István: Állami szervek a közösségi médiában.
Infokommunikáció és jog 2021/1.
• SUNSTEIN, Cass R.: Republic.Com. Princeton, Princeton University Press, 2001.
• SUNSTEIN, Cass R.: Republic.com 2.0. Budapest, Wolters Kluwer, 2013.
• SUNSTEIN, Cass R.: #Republic: Divided Democracy In The Age Of Social Media.
Princeton, Princeton University Press, 2017.
• SYED, Nabiha: Real talk about Fake News: Towards a better theory for platform
governance. The Yale Law Journal Forum, 2017 október 9.
• SÓLYOM László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Budapest,
Osiris, 2001.
• THIERER, Adam: The Perils of Classifying Social Media Platforms as Public
Utilities. George Mason University Working Paper, 2012.
• TIMMER, Joel: Fighting Falsity: Fake News, Facebook and the First Amendment.
35 Cardozo Arts & Entertainment Law Journal 669, 2017. 690.
• TULLOS, Kristen E.: From Cyber Attacks to Social Media Revolutions: Adapting
Legal Frameworks to the Challenges and Opportunities of New Technology. 26
Emory International Law Review 733 2012.

47
 • TUTT, Andrew: The New Speech, 41 Hastings Constitutional Law Quaterly 235
(2014).
• TÓTH J. Zoltán: Erkölcsi jogok, emberi jogok, alkotmányos jogok
http://real.mtak.hu/114695/1/Erk%C3%B6lcsi%20jogok%2C%20emberi%20jog
ok%2C%20alkotm%C3%A1nyos%20jogok.pdf
• TÖRÖK Bernát: A közügyek vitájának körvonalai a véleményszabadság magyar
doktrínájában. In: Koltay András – Török Bernát (Szerk.): Sajtószabadság és
médiajog a 21. század elején 4. Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2017.
• VESZELSZKI Ágnes: deepFAKEnews: Az információmanipuláció új módszerei.
In: Balázs, László (szerk.): Digitális kommunikáció és tudatosság. Budapest,
Hungarovox Kiadó, 2021.
• VINSON, Kathleen Elliott: The Blurred Boundariesof Social Networking in the
Legal Field: Just "Face" It. University of Memphis Law Review 355, 2010.
• WALTERS, Ryan M.: How to Tell a Fake: Fighting Back Against Fake News on
the Front Lines of Social Media. 23 Texas Review of Law & Politics 111, 2018
• ZARSKY, Tal Z.: Social Justice, Social Norms and the Governance of Social
Media. 35 Pace Law Review 138, 2015.

Ismételt hivatkozások listája

ANTAL Ádám Antal: Az emberi és állampolgári alapjogok jellegéről és

korlátairól. In: Válogatott fejezetek a rendszeres alkotmánytan köréből.
szerk.: Kiss László. Pécs. 1996.
BALKIN Jack Balkin: Free Speech and Hostile Environments, 99 Columbia Law
Review 295. 2296. 1999.
EHRLICH Paul Ehrlich: Communications Decency Act 230. 17 Berkeley
Technology Law Journal 401.
FARGO Anthony L. Fargo: Az internetszolgáltatók felelőssége az Egyesült
Államokban és Európában. In Medias Res 2015/2. 297.
GLYNN Cary Glynn: Section 230 as First Amendment Rule. 131 Harvard Law
Review 2027 (2018).
JACKSON Benjamin F. Jackson: Censorship And Freedom Of Expression In The
Age Of Facebook. 44 New Mexico Law Review 121, 2014.
KLONICK Kate Klonick: The New Governors: The People, Rules, and Processes
Governing Online Speech https://harvardlawreview.org/wp-
content/uploads/2018/04/1598-1670_Online.pdf
KOLTAY (A) Koltay András: A szólásszabadság alapvonalai
https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Koltay%20Andr%C3%A
1s%20PhD.pdf
KOLTAY (B) Koltay András: A véleménynyilvánítás szabadsága
https://jak.ppke.hu/uploads/articles/2166539/file/4_3_A%20_velemeny
nyilvanitas_szabadsaga.pdf

48
KOLTAY (C) Koltay András: Trump elnök Twitter-fiókja és a szabadság halványodó
amerikai álma.
https://index.hu/velemeny/2021/01/18/trump_elnok_twitter-
fiokja_es_a_szabadsag_halvanyodo_amerikai_alma/
PAPP Papp János Tamás: A közösségi média platformok szabályozása a
demokratikus nyilvánosság védelmében
https://jak.ppke.hu/uploads/articles/12332/file/Papp%20Janos%20Tama
s_dolgozatv.pdf
PARK Kevin Park: Facebook Used Takedown And It Was Super Effective!
Finding A Framework For Protecting User Rights Of Expression On
Socialnetworking Sites. 68 N.Y.U. Annual Survey of American Law 891,
SCHANDA 2013.
- BALOGH Schanda Balázs – Balogh Zsolt (szerk.): Alkotmányjog – alapjogok.
Budapest, Pázmány Press, 2014

SYED Nabiha Syed: Real talk about Fake News: Towards a better theory for
platform governance. The Yale Law Journal Forum
TUTT Andrew Tutt: The New Speech, 41 Hastings Constitutional Law Quaterly
235 (2014).
VESZELSZKI Veszelszki Ágnes: deepFAKEnews: Az információmanipuláció új
módszerei. In: Balázs, László (szerk.): Digitális kommunikáció és
tudatosság. Budapest, Hungarovox Kiadó, 2021.

Idézett döntések

• 64/1991.(XII.17.) AB határozat
• 30/1992. (V. 26.) AB határozat
• 36/1994. (VI. 24.) AB határozat
• 33/1998. (VI. 25.) AB határozat
• 18/2004. (V. 25.) AB határozat
• Marbury v. Madison, 5 U.S. 1 Cranch 137 137 (1803)
• Abrams v. United States, 250 US 616 (1919)
• Gitlow v. New York, 268 US 652, 666 (1925).
• Marsh v. Alabama, 326 U.S. 501 (1946).
• Dennis v. United States, 341 US 524-25. (1951).
• New York Times v. Sullivan, 376 US 254 (1964).
• Lloyd Corp. Ltd. v. Tanner 407 U.S. 551 (1968)
• Jackson v. Metro. Edison Co. 419 U.S. 345 (1974)
• Hudgens v. National Labor Relations Board 424 U.S. 507 (1976).
• Cubby Inc. v. CompuServe Inc. 776 F.supp I35 (S.D.N.Y.) 1991.

49
 • Oakmont Inc. v. Prodigy Services Co. 1995 WL 323710 (N.Y. Sup-. Ct.) 1995.
• House Conf Rep 104-458, 104th Cong 2d Sess (1996) 194.
• Zeran v. AOL Inc 129 De. 327, 1997.
• Zeran v. America Online Inc. 129 F.3d 327 (4th Cir.) 1997.
• Reno v. ACLU, 521 U.S. 844 (1997)
• Blumenthal vs. Drudge 992 F. Supp. 44, 46 (D.D.C.) 1998.
• Doe v. America Online Inc. 783 So. 2d 1010 (Fla. S. Ct.) 2001.
• Ashcroft v. Am. Civ. Liberties Union, 535 U.S. 564 (2002).
• Murawski v. Pataki, 514 F. Supp. 2d 577, 588 (S.D.N.Y. 2007)
• Young v. Facebook, Inc., 790 F. Supp. 2d 1110, 1116 (N.D. Cal. 2011)
• Bland v. Roberts 730 F.3d 368 (4th Cir. 2013).
• Klayman v. Zuckerberg, 753 F.3d 1354, 1357 (D.C. Cir.) 2014
• Caraccioli v. Facebook Inc., 167 F. Supp. 3d 1056, 1065 (N.D. Cal.) 2016.
• Fields v. Twitter, Case No. 16-cv-00213-WHO. (2016)

Egyéb jogforrások

• 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról

• 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a
tömegkommunikációról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1000185.tv
• 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100112.tv
• Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata
• AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2016. április 27-i (EU) 2016/679
RENDELETE https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1600679.EUP
• Commission Decision of 03/10/2014 declaring a concentration to be compatible
with the common market (Case No COMP/M.7217 – Facebook/Whatsapp)
according to Council Regulation (EC) No 139/2004. https://eur-
lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A32014M7217
• Constitution of the United States: First Amendment
https://constitution.congress.gov/constitution/amendment-1/
• Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789. augusztus 26.
• Magyarország Alaptörvénye

Internetes utalások

• 6 Signs It's Time to Make YouTube Your Full-Time Job

https://vidiq.com/blog/post/make-youtube-full-time-job/

50
• 47 U.S. Code § 230 - Protection for private blocking and screening of offensive
material https://www.law.cornell.edu/uscode/text/47/230:
• A ‘bad sign’: World leaders and officials blast Twitter Trump ban
https://www.aljazeera.com/news/2021/1/11/a-bad-sign-world-leaders-and-
officials-blast-twitter-trump-ban
• Aggályos, hogy a Twitter zárolta Trump fiókját https://kormany.hu/hirek/varga-
judit-aggalyos-hogy-a-twitter-zarolta-trump-felhasznaloi-fiokjat
• A Losing Game: The Law Is Struggling To Keep Up With Technology
https://sites.suffolk.edu/jhtl/2019/04/12/a-losing-game-the-law-is-struggling-to-
keep-up-with-technology/
• Andrew Marantz: The Importance, and Incoherence, of Twitter’s Trump Ban
https://www.newyorker.com/news/daily-comment/the-importance-and-
incoherence-of-twitters-trump-ban
• A Twitter elismerte, hogy cenzúrázták a Bidenre nézve terhelő híreket
https://www.vg.hu/kozelet/2020/11/a-twitter-elismerte-hogy-cenzuraztak-a-
bidenre-nezve-terhelo-hireket
• A Twitter user was suspended for 'glorifying violence' after posting exactly what
Trump tweets https://www.businessinsider.com/twitter-donald-trump-
suspendthepres-experiment-policies-suspension-glorifying-violence-2020-6
• Axel BRUNS: Filter Bubble. Internet Policy Review, 2019/4
https://policyreview.info/concepts/filter-bubble
• Becca Lewis: The Trump ban across social media wasn't censorship — it was a
series of editorial decisions by media companies that call themselves social
platforms https://www.businessinsider.com/trump-ban-wasnt-censorship-it-was-
an-editorial-decision-2021-1
• Children’s Online Privacy Protection Act (COPPA) of 1998
https://iapp.org/resources/article/childrens-online-privacy-protection-act-of-
2000-the/
• Dan PATTERSON: What is "Section 230," and why do many lawmakers want to
repeal it? https://www.cbsnews.com/news/what-is-section-230-and-why-do-so-
many-lawmakers-want-to-repeal-it/
• Daphne Keller: WHO DECIDES WHAT STAYS ON THE INTERNET?
https://www.theverge.com/22225238/trump-social-media-ban-platform-
moderation-tech-regulation-daphne-keller-interview
• Dave Chaffey: Global social media statistics research summary 2022
https://www.smartinsights.com/social-media-marketing/social-media-
strategy/new-global-social-media-research/
• Donald Trump 15 leghíresebb mondata
https://index.hu/kulfold/usa/feher_haz/2016/11/09/donald_trump_15_leghireseb
b_mondata/
• Donald Trump különös esete a szólásszabadsággal
https://telex.hu/velemeny/2021/01/16/szolasszabadsag-es-kozossegi-media

51
• Donald Trump Twitter-bejegyzéseit elítélő határozatot fogadott el az amerikai
képviselőház
https://index.hu/kulfold/2019/07/17/trump_twitter_kepviselohaz_hatarozat/
• Emma-Jo MORRIS – Gabrielle FONROUGE: Smoking-gun email reveals how
Hunter Biden introduced Ukrainian businessman to VP dad
https://nypost.com/2020/10/14/email-reveals-how-hunter-biden-introduced-
ukrainian-biz-man-to-dad/
• Executive Order on the Revocation of Certain Presidential Actions and Technical
Amendment https://www.whitehouse.gov/briefing-room/presidential-
actions/2021/05/14/executive-order-on-the-revocation-of-certain-presidential-
actions-and-technical-amendment/
• Facebook Felhasználók száma Magyarországon [2021] – Magyar FB felhasználó
statok https://roihacks.hu/facebook-felhasznalok-szama-magyarorszagon/
• Fact-check: Trump makes series of false claims in two-day New York tweetstorm
https://edition.cnn.com/2019/07/05/politics/fact-check-trump-false-new-york-
tweetstorm/index.html
• Fact check: Trump lost the 2020 presidential election
https://eu.usatoday.com/story/news/factcheck/2020/12/08/fact-check-president-
donald-trump-did-not-win-2020-election/6467942002/
• Farewell, @realDonaldTrump: Looking back at the Twitter account's provocative
history https://eu.usatoday.com/story/tech/2021/01/08/president-donald-trump-
twitter-account-history/6607069002/
• How Do People Make Money on YouTube?
https://www.investopedia.com/ask/answers/012015/how-do-people-make-
money-videos-they-upload-youtube.asp
• How To Survive YouTube Demonetization – The Complete Guide
https://www.uscreen.tv/blog/how-to-survive-youtube-demonetization/
• In 2020, the Black Lives Matter movement shook the world
https://www.aljazeera.com/features/2020/12/31/2020-the-year-black-lives-
matter-shook-the-world
• In Pulling Trump’s Megaphone, Twitter Shows Where Power Now Lies
https://www.nytimes.com/2021/01/09/technology/trump-twitter-ban.html
• Instagram Ranked Worst for Young People’s Mental Health
https://www.rsph.org.uk/about-us/news/instagram-ranked-worst-for-young-
people-s-mental-health.html
• Interjú: Joe Rogan | Modern Struggle is Fighting Media Addiction w/Naval
Ravikat https://youtu.be/yNWN5ioF-9A?t=545
• In the Age of Social Media, Expand the Reach of the First Amendment
https://www.americanbar.org/groups/crsj/publications/human_rights_magazine_
home/the-ongoing-challenge-to-define-free-speech/in-the-age-of-socia-media-
first-amendment/

52
• Janet W. LEE: Twitter Updates Label on Trump’s Tweets After Electoral College
Certifies Biden Presidency https://variety.com/2020/digital/news/twitter-donald-
trump-label-1234867067/
• Jeniffer Morris: Social Media Moderation: Types, Tools and Benefits
https://taggbox.com/blog/social-media-moderation/
• Kate CONGER: Twitter Has Labeled 38% of Trump’s Tweets Since Tuesday.
https://www.nytimes.com/2020/11/05/technology/donald-trump-twitter.html
• Katie GLUECK et al.: Allegation on Biden Prompts Pushback From Social Media
Companies. https://www.nytimes.com/2020/10/14/us/politics/hunter-biden-
ukraine-facebook-twitter.html
• Katie PAUL: Twitter, Facebook restrict users' dissemination of New York Post
story on Biden. https://www.reuters.com/article/us-usa-election-social-
media/twitter-facebook-restrict-users-dissemination-of-new-york-post-story-on-
biden-idUSKBN2700EZ
• KOLTAY András: Trump elnök Twitter-fiókja és a szabadság halványodó
amerikai álma. https://index.hu/velemeny/2021/01/18/trump_elnok_twitter-
fiokja_es_a_szabadsag_halvanyodo_amerikai_alma/
• Közösségi média
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_m%C3%A9
dia
• Közösségi média algoritmusok - mik azok és hogyan is működnek?
https://marketingprofesszorok.hu/hogyan-mukodnek-a-kozossegi-media-
algoritmusok.html
• Leading countries based on number of Twitter users as of October 2021
https://www.statista.com/statistics/242606/number-of-active-twitter-users-in-
selected-countries/
• Magyarok az interneten és a közösségi médiában
https://kozossegikalandozasok.hu/2019/05/22/magyarok-az-interneten-es-a-
kozossegi-mediaban/
• Maria Alessandra GOLINO: Algorithms in Social Media Platforms
https://www.internetjustsociety.org/algorithms-in-social-media-platforms
• Merriam-Webster: Social Media https://www.merriam-
webster.com/dictionary/social%20media
• Mi is az a közösségi média? http://brandtrend.hu/aktualis/2013/12/02/mi-is-az-a-
kozossegi-media
• Obar, J.A. and Wildman, S. (2015). Social media definition and the governance
challenge: An introduction to the special issue.
https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=2647377
• OECD: Participative Web and User-Created Content: Web 2.0, Wikis and Social
Networking https://www.oecd.org/sti/ieconomy/participativewebanduser-
createdcontentweb20wikisandsocialnetworking.htm
• PAP Szilárd István: A Facebook és a Twitter úgy viselkednek, mint a postás a
Tótékban, de ehhez semmi joguk nincs. https://merce.hu/2020/10/17/a-facebook-

53
 es-a-twitter-ugy-viselkednek-mint-a-postas-a-totekban-de-ehhez-semmi-joguk-
nincs/
• Permanent suspension of @realDonaldTrump
https://blog.twitter.com/en_us/topics/company/2020/suspension
• Platforms take action against Trump after Capitol mob attack
https://www.theverge.com/22218805/donald-trump-platforms-bans-facebook-
twitter-youtube
• Pro-Trump mob storms US Capitol in bid to overturn election
https://apnews.com/article/congress-confirm-joe-biden-
78104aea082995bbd7412a6e6cd13818
• Section 230: everything you need to know about the law protecting internet speech
https://www.theverge.com/21273768/section-230-explained-internet-speech-
law-definition-guide-free-moderation
• Senator Asks How Facebook Remains Free, Mark Zuckerberg Smirks: ‘We Run
Ads’ | NBC News – YouTube
https://www.youtube.com/watch?v=n2H8wx1aBiQ
• Swine flu's tweet tweet causes online flutter https://www.business-
standard.com/article/technology/swine-flu-s-tweet-tweet-causes-online-flutter-
109042900097_1.html
• SZABÓ Zoltán: Lázár János Facebookjáról eltűnt a bécsi videó.
https://index.hu/belfold/2018/valasztas/2018/03/07/lazar_janos_facebookjarol_el
tunt_a_becsi_video/
• The Dangerous Experiment on Teen Girls
https://www.theatlantic.com/ideas/archive/2021/11/facebooks-dangerous-
experiment-teen-girls/620767/
• TÖRÖK Bernát – RAB Árpád – SZIKORA Tamás: Internetes attitűdök – Régiónk
és a világháló. https://www.ludovika.hu/wp-
content/uploads/2020/12/EJKK_ITKI_Kozep-Europa_kutatasi_jelentes_v.pdf
• Török Bernát: A közösségi média szereptévesztése
https://www.ludovika.hu/blogok/itkiblog/2020/06/23/a-kozossegi-media-
szereptevesztese/
• Trump’s executive order on social media is legally unenforceable, experts say
https://www.vox.com/recode/2020/5/28/21273878/trump-executive-order-
twitter-social-media-section-230-free-speech-implications
• Trump: I don't have time for total political correctness
https://edition.cnn.com/videos/politics/2015/08/07/gop-debate-donald-trump-
women-kelly-cooper-sot-ac.cnn
• Twitter’s decision to label Trump’s tweets was two years in the making
https://www.washingtonpost.com/technology/2020/05/29/inside-twitter-trump-
label/
• Twitter divides nation into political battleground
https://baylorlariat.com/2017/08/24/twitter-divides-nation-into-political-
battleground/

54
• Twitter hides Trump tweet for 'glorifying violence'
https://www.bbc.com/news/technology-52846679
• Twitter is destroying America https://theweek.com/articles/702389/twitter-
destroying-america
• Twitter tags Trump tweet with fact-checking warning
https://www.bbc.com/news/technology-52815552
• Visszaállította a Facebook Lázár János bécsi videóját
https://hirado.hu/belfold/belpolitika/cikk/2018/03/08/visszaallitotta-a-facebook-
lazar-janos-becsi-videojat/
• Why parents help their children lie to Facebook about age
https://journals.uic.edu/ojs/index.php/fm/article/view/3850/3075
• Why Twitter won’t ban @RealDonaldTrump
https://www.iheartradio.ca/newstalk-1010/news/why-twitter-won-t-ban-
realdonaldtrump-1.2943534

55