Erdély

Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar

nép, az egész Magyarország történetével.
A honfoglalástól Erdély a magyar állam része lett. A 16.
században, az ország három részre szakadása után török
függésben létrejött a korlátozott államisággal rendelkező Erdélyi
Fejedelemség, de ez nem jelentette a kapcsolatok
megszakadását Magyarországgal csakúgy, mint ahogy később
a Habsburg-fennhatóság sem. A gazdasági és kulturális szálak
végig összefűzték a területeket, a királyi Magyarország és az
Erdélyi Fejedelemség újraegyesítésének törekvései tovább
éltek. 1848-ban az erdélyi országgyűlés kimondta az uniót
Magyarországgal, bár a nem magyar nemzetiségek jelentős
részének ellenkezése dacára, de a két ország politikai
egységének történeti tudata és a társadalmi haladás jegyében.
A kiegyezés után Erdély az Osztrák–Magyar
Monarchia keretében Magyarországhoz tartozott,
majd Trianon elszakította az országrészt és az 1918-
tól Romániához került. 1940-ben Észak-Erdélyt Magyarország
kapta meg a második bécsi döntésben, majd a második
világháború után ez a rész is visszakerült Romániához.[1] A 21.
században Erdély és Magyarország az Európai Unió részeként
a korábbiaknál sokkal közelebb került egymáshoz, újra
megélénkülhettek a kapcsolataik.
A honfoglaló magyarok által Erdélynek (Erdőelve) elnevezett
terület és közvetlen környéke korábbi történelmének
összefoglalója az Erdély története a magyar honfoglalásig című
cikk.