A számviteli törvény és az éves beszámoló

A számvitel feladata
A számvitel a vállalkozások és nonprofit szervezetek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének felmérésével
foglalkozik. A vállalkozás napi működésében megtörtént eseményeket és pénzügyi változásokat írásban is rögzíteni
kell, amelyhez bizonylatokat használunk.
A számvitel fogalma
A számvitel egy olyan elszámolási, beszámoló és információs rendszer, amely megbízható, valós képet nyújt a
vállalkozások és nonprofit szerveztek vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
A számvitel feladatai
• Számbavételi funkció: a vagyon és jövedelemváltozás folyamatos figyelése
• Vagyonvédelmi funkció: leltárral biztosítható a vagyonnal történő elszámoltatás
• Tájékoztatási funkció: a tulajdonosokat, a vállalkozás vezetőit, a partnereket, a hitelezőket, a befektetni
szándékozókat és az államot informálja a cég helyzetéről a Céginformációs szolgálat segítségével
A számvitel területei
• A bizonylati rendszer
• A leltár és a leltározás
• A könyvvitel
• Beszámoló
• Könyvvizsgálat
A számvitel szabályozása (külső szabályozás)
• A számviteli törvény (2000. évi C. törvény) a legfelsőbb szintű szabályozás, a számviteli törvény összhangban
van az EU, EGK irányelveivel, amelyek változása folyamatosan átvezetésre kerül a jogszabályon.
• A költségvetési szervek, egyéb szervezetek, pénzintézetek könyvelési sajátosságait kormányrendelet
szabályozza (pl. 249/2000 kormányrendelet).
A számvitel szabályozása (belső szabályozás
Belső szabályzatok:
• Számviteli politika: a számviteli törvény végrehajtási módszerét mutatja be
• Egyéb számviteli szabályzatok, számlarend, bizonylati szabályzat, leltározási szabályzat, önköltség számítási
szabályzat, értékelési szabályzat, pénzkezelési szabályzat, selejtezési szabályzat stb.
A számviteli politika
A döntési területek:
• a beszámoló formája,
• a mérlegkészítés időpontja,
• a naptári évtől eltérő üzleti év alkalmazása,
• a mérleg formája, tételeinek összevonása bővítés, a kiegészítő melléklet tartalma,
• az amortizációs politika meghatározása,
• a terven felüli értékcsökkenés leírás
• a készletek nyilvántartásának meghatározása,
• a saját termelésű készletek értékelésének, a közvetlen önköltség meghatározásának a módja,
• a külföldi pénzértékre szóló követelések és kötelezettségek bekerülési forintértékének
• meghatározásához szükséges devizaárfolyam választása,
• a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamkülönbözetének elszámolásához a
jelentős összeg meghatározása,
• az értékvesztés %-ban történő meghatározásánál figyelembe veendő szempontok és mértékek,
• a céltartalék képzés módjának meghatározása, a jelentős összegű hiba nagysága,
• a lényeges összegű hiba nagysága.
A számviteli törvény célja
A törvény meghatározza a hatálya alá tartozók
 -beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét,
 -a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesíthető elveket, az azokra épített szabályokat,
 -valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelményeket.
A számviteli törvény hatálya
A törvény hatálya alá tartozik a gazdálkodó.
A törvény nem terjed ki:
 -az egyéni vállalkozókra, akkor sem, ha egyéni cégként bejegyezték
 -a polgári jogi társaságra
 -az építőközösségre
 -a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi kereskedelmi képviseletére
Ki a gazdálkodó?
• a vállalkozó: minden olyan gazdálkodó, amely saját nevében és kockázatára nyereség és vagyonszerzés
céljából üzletszerűen, ellenérték fejében, termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez
• államháztartás szervezetei: Azok a szervezetek, amelyeket az államháztartási törvény alapján a jogszabály
ilyennek minősít • egyéb szervezet (pl. : lakásszövetkezet, alapítvány, egyházi jogi személy, víziközmű
társulat, tőzsde, elszámolóház, magánnyugdíj pénztár. stb.)
• Magyar Nemzeti Bank
• A fenti szervezetek által alapított egészségügyi, oktatási és szociális intézmény
A számviteli alapelvek
Adott gazdasági élethelyzet megoldása:
Számviteli törvény +számviteli alapelvek
Összesen 14 nevesített alapelv, de vannak nem nevesítettek is

Számviteli alapelvek

1.A vállalkozás folytonosságának elve:

Optimális jövőkép
Azt jelenti, hogy a gazdálkodó a jövőben fenn tudja tartani működését, továbbra is folytatni tudja tevékenységét, nem
várható működésének beszüntetése vagy jelentős csökkenése. (A vagyon értékelésénél fontos, amennyiben a fenti elv
már biztosan nem valósul meg, át kell a vagyont értékelni a piaci értékre

2. Teljesség elve:
A könyvvitelben rögzítésre került valamennyi gazdasági esemény. Ezek hatását a az eszközökre, forrásokra és a
vállalkozás eredményeségére vonatkozóan be kell mutatni. Azokat az eseményeket is, amelyek a mérleg elkészítését
megelőzően, de a mérleg fordulónapját követően váltak ismertté. (figyelési szakasz)

3. Valódiság elve
A könyvvitelben rögzített tételek a valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak.
Leltár szerepe!!!!

4. Világosság elve:
A könyvvezetés, a beszámoló is érthető, áttekinthető, törvényben előírt formában készült.
Áttekinthetőség: nem túl részletes, de nem is összevont

5. Következetesség elve:
=következetesen alkalmazott számviteli politika
-formai elv, mivel elsősorban a formai követelmények terén következetes
-A gazdálkodóról adott információ tartalma és formájának tekintetében az állandóság és az összehasonlíthatóság
biztosítva van

6. Folytonosság elve:
-az üzleti év nyitó adatainak meg kell egyezniük az előző üzleti év megfelelő záró adataival!!!
- Tartalom elsődlegessége, folytonossága is fontos

7. Összemérés elve:
-a bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor a gazdasági események történtek,
amelynek következtében a bevételek és költségek felmerülnek
8. Óvatosság elve:
A gazdálkodónak nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása részben vagy
egészen bizonytalanná válik.
Céltartalék képzése!!!

9. Bruttó elszámolás elve:

A bevételek és költségek az eredmény-kimutatásban, illetve a követelések és kötelezettségek a mérlegben egymással
szemben nem számolhatók el.

10. Egyedi értékelés elve:

-az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló készítés során egyedileg kell rögzíteni és
értékelni. Elsősorban nagy értékű eszközöknél fontos.

11.Időbeli elhatárolás elve:

-azoknak a gazdasági eseményeknek a kihatásait, amelyek két vagy több évet is érintenek, az adott időszak bevételei
és ráfordításai között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az azt alapul szolgáló időszak és az elszámolási
időszak között megoszlik.

12. Tartalom elsődlegessége a formával szemben:

-az éves beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges
gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

13. Lényegesség elve:

-lényegesnek minősül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a
felhasználóknak a beszámoló alapján hozott gazdasági döntéseit.

14. Költség-haszon összemérésének elve:

Más néven a gazdaságosság elve azt jelenti, hogy a beszámolóban szereplő információból nyerhető haszon haladja
meg az információ előállításának költségeit.

Nem nevesített alapelvek:

• Hasznosság elve: A beszámoló adattartalma olyan formában álljon az érdekeltek rendelkezésére, hogy segítsen az
üzleti események értékelésében. Ezenkívül a múltbeli eseményeket is úgy mutassa be, hogy az információ előrejelző
és megerősítő funkciói összekapcsolódjanak.

• Semlegesség elve: Az éves beszámoló előítélettől és elfogultságtól mentes és tárgyilagos legyen. A beszámoló akkor
minősíthető semlegesnek, ha annak a törvényben meghatározott tartalma nem egy előre meghatározott döntésre
orientálja a döntéshozókat.

• Időszerűség elve. Azt jelenti, hogy a beszámoló információi ne indokolatlanul későn álljanak rendelkezésre, ugyanis
az indokolatlanul későn rendelkezésre bocsátott információ elveszítheti hasznosságát.

A könyvvizsgálat
A könyvvizsgálat során a könyvvizsgáló a beszámolót áttekinti és ellenőrzi a számviteli törvény betartását. A
könyvvizsgáló ellenőrzése kiterjed a beszámolóban érintett vagyonra, eredményre és a vállalkozás pénzügyi
helyzetére. Amennyiben a beszámoló megfelel a törvénynek a könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal látja el.
Könyvvizsgálat alóli mentesülés:
• éves nettó árbevétel < 300 millió forint
• átlagában foglalkoztatottak száma nem haladja meg az 50 főt az üzleti évet megelőző két évben
Letétbe helyezés, közzététel
Ahhoz, hogy a beszámolót nyilvánosságra lehessen hozni, a könyvvizsgálati hitelesítő záradékkal ellátott beszámolót
és az eredmény felosztási javaslatot a fordulónapot ötödik hónap utolsó napjáig (konszolidált beszámolónál a hatodik
hónap utolsó napjáig) el kell küldeni elektronikus úton (a kormányzati portálon keresztül) az Igazságügy Minisztérium
céginformációs szolgálatának.