Mikrogazdaság – egyes gazdasági szereplőkkel, az őket érintő folyamatokkal foglalkozik.

Makrogazdaság – középpontjában nem egy háztartás v. vállalkozás v. termék, hanem az összes áll.
Makrogazdasági folyamatok: az összes előállított termék előállításával, elosztásával, forgalmazásával és
fogyasztásával foglalkozik, miközben vizsgálja a közben keletkezett jövedelmeket, valamint az áru- és
pénzmozgásokat.
Nemzetgazdaság: egy adott ország gazdasága. Termékek és szolg. létrehozását, elosztását, forgalmazását és
fogyasztását értjük.
Igény: a szükséglet kielégítésére irányuló vágy.
Szükséglet – valamely alapvető elégedettség hiánya.
Szükséglet csoportosítása:
o Létfenntartás szempontjából
- Létfenntartó, (éhség, fáradtság)
- Kulturális, (szórakozás, művelődés)
- Luxus
o Kielégítésük módja szerint
- Egyéni,
- Közösségi (sport, koncert)
o Kielégíthetőségük szerint
- Kielégíthető (effektív)
- Rejtett (látens)
Gazdasági szükséglet – gazd.-i tev. összefüggő szükséglet. Kielégítésének eszközei: javak
JAVAK = TERMÉKEK + SZOLGÁLTATÁSOK
Javak csoportosítása:
 Szabad javak (nem kell őket átalakítani, elfogyaszthatóak, pl. napfény)
 Gazdasági javak (minden esetben termeléssel hozzuk létre
o Termékek
 Tárgyiasult termékek
 Szolgáltatások
- Anyagi jellegű
- Nem anyagi jellegű
o Magánjavak (egyének fogyasztják)
o Közjavak (fogyasztásból senki sem zárható ki, pl. közvilágítás)
Újratermelés: Gazdasági folyamatok összessége. Minden termelés egyben újratermelés. Szükségszerűségét a
javak folyamatos elfogyasztása és az újabbak iránti igény adja.
Újratermelés folyamata – gazdasági körforgás
 Termelés – szükségletek kielégítését szolgáló termékek előállításának folyamata. Javak előállítása és
szolgáltatások nyújtása.
 Elosztás – termelés résztvevői eltérő arányban, formában és módon részesednek az előállított javakból
 Forgalmazás – termék eljuttatása a fogyasztóhoz. Fogyasztási cikkek és termelési eszközök cseréje.
 Fogyasztás – szükségletek kielégítése. Javak és szolgáltatások elhasználása.
Újratermelés tartalma:
 anyagi javak (termelési eszk. és fogy. cikkek)
 munkaerő (szellemi és fizikai)
 gazdasági viszonyok (munkamegosztás, tulajdonviszonyok)
  szükségletek (termelési és fogyasztási) újratermelése egyenként és együttesen
Gazdaság: újratermelési folyamattal összefüggő jelenségek és kölcsönhatások együttese
Szereplői:
o Háztartások
Gazdasági közösségek. Alapvető gazdasági tevékenysége: fogyasztás. Célja: szükségletek kielégítése a
legmagasabb színvonalon.
o Vállalkozás
Előállítják a termékeket és szolg. Nyereség maximalizálása a cél.
o Állam és intézményei
Cél: a társadalom jólétének és biztonságának erősítése. Előállítja azokat a javakat, amelyre a
társadalomnak szüksége van, de a vállalatok nem vállalják a létrehozásukat.
o Nonprofit szervezetek
Nem profitorientáltak. Ha keletkezik profit, visszaforgatják a tevékenységbe. Öntevékeny.
Termelési tényezők – olyan termelőeszközök, amelyek tartósan rendelkezésre állnak, hozzájárulnak a javak
előállításához. Termelés inputjai.
Termelési tényezők csoportosítása:
 Elsődleges - természeti tényezők (természetben szabadon állnak rendelkezésre)
o Kimeríthető (föld, munka)
o Kimeríthetetlen (korlátlan mennyiség)
 Másodlagos – tőke – termelés folyamán jön létre, korlátlanul áll rendelkezésre
 Vállalkozó – természeti tényezőket egységbe szervezi – ha nincs, az első 2 nem áll össze
Gazdálkodás – ésszerű cselekedetek
Gazdálkodás alapelvei:
 Hatékonyság
- Adott ráfordításból maximális eredményt, v.
- Adott eredményt a legkisebb ráfordítással
 Ésszerűsség – kedvezőbb eredmény elérése. v. rosszabb elkerülése
 Szükségletek kielégítésére alkalmas terméket, szolg. kell előállítani
Gazdasági rendszer – gazdaság működési formája.
Gazdasági rendszer csoportjai:
- Tiszta piacgazdaság: a termelési tényezők magántulajdonban vannak, a gazd.-i szereplők maguk
döntenek a termékek és erőforrások felhasználásáról. Az egyes szereplők a piacon lépnek kapcsolatba
egymással.
- Központosított tervgazdaság: a termelési tényezők az állam tulajdonában vannak, a termékek és
erőforrások felhasználását ő határozza meg (utasításokkal), és be is tartatja.
- Vegyes gazdaság: a gazdaság működésében az állam aktív szerepet vállal, de egyébként a piaci
mechanizmus a meghatározó.

Megnevezés Tiszta piacgazdaság Központosított tervgazdaság Vegyes gazdaság

Termelési tényezők
családi magántulajdon állami tulajdon döntően magántulajdon
tulajdonviszonyai

Szereplők közötti viszony mellérendeltségi alá-fölérendeltség döntően mellérendeltség

Jellemző koordinációs forma piaci koordináció bürokratikus koordináció döntően piaci

Piac jellemzői szabad verseny, kis szereplők nincs v. nagyon korlátozott a piac szabályozott verseny
Eszközei árak informálják a szereplőket utasítások, szankciók piac informál + jogszabályok

Nemzetgazdaság részpiacai:
 Árupiac – fogyasztási cikkek és termelési eszközök kereslete és kínálata itt jelenik meg
 Pénzpiac – pénzkereslet és pénzkínálat itt kerül kapcsolatba
 Munkapiac – munkaerő kereslete és kínálata
Nemzetgazdaság szektorai:
 Magánszféra (kétszektoros) = háztartási szektor + vállalati szektor
 Háromszektoros gazdaság (zárt) = magánszféra + állam
 Négyszektoros gazdaság (nyitott) = háromszektoros gazdaság + külföld
Nemzetgazdaság teljesítmény számbevételének módja – SNA mutatószám
(Az anyagi mellett a nem anyagi jellegű szolgáltatásokat is figyelembe veszi.)
Mutatószámok csoportosítása halmozódás foka szerint:
 Időbeli halmozódás - amortizáció
 Térbeli halmozódás – anyagfelhasználás
Mutatószámok csoportosítása alkalmazott ár szerint:
o Folyóára (nominális) mutatószám – adott időszak mennyiségi adatait szorozzuk ugyanazon időszak áraival
o Változatlan áras (reál) mutatószám – adott időszak mennyiségi adatait szorozzuk egy állandó (standard)
időszak áraival.
Mutatószámok csoportosítása alanyaik szerint:
 Hazai mutatók – adott ország földrajzi határain belül képződő jövedelmeket mutatnak, függetlenül attól,
hogy mely ország állampolgárai szerezték azt meg.
 Nemzeti mutatók – adott ország állampolgárai által a világ bármely pontján megszerzett jövedelmet
mutatják.

Bruttó típusú mutatók – halmozódást tartalmaznak

Nettó típusú mutatók – csak a termelési tényezők tiszta, addig nem létező, új eredményét tartalmazzák.
 GO (Bruttó Kibocsátás): az adott időszak alatt az ország területén létrehozott bruttó jövedelem.
 Termelő fogyasztás/felhasználás: a termeés során felhasznált javak összértéke adott időszakban.
  GDP (Bruttó Hazai Termék): az adott időszak alatt az ország területén létrehozott anyagmentes, vagyis
fél-nettó jövedelem. GDP = Bruttó kibocsátás – Termelő fogyasztás
 NDP (Nettó Hazai Termék): az adott időszak alatt az ország területén létrehoz ott nettó, halmozódást nem
tartalmazó jövedelem. NDP = GDP – amortizáció
 GNI (Bruttó Nemzeti Jövedelem): adott időszak alatt az ország állampolgárai által megszerzett fél-nettó
jövedelem. GNI = GDP + belföldiek külföldről származó elsődleges jövedelme – külföldiek belföldről
származó elsődleges jövedelme.
 NNI (Nettó Nemzeti Jövedelem): az adott időszak alatt az ország állampolgárai által realizált nettó
elsődleges jövedelem. NNI = GNI – amortizáció.
 GNDI (Bruttó rendelkezésre álló nemzeti Jövedelem): az adott ország állampolgárai által az adott
időszakban végső rendelkezésre álló, szabadon felhasználható fél-nettó jövedelem. GNDI = GNI +
külföldről kapott transzferek – külföldre utalt transzferek.
 NNDI (Nettó rendelkezésre álló nemzeti jövedelem): az ország állampolgárai által az adott időszakban
végső rendelkezésre álló, szabadon felhasználható nettó jövedelem. NNDI = GNDI - amortizáció
 Cf: elhasznált anyagok, energia stb. költségei folyó termelő ráfordítás értéke
 Ca: elhasznált tárgyi eszközök értéke, amortizációs alap
 I: új érték
 IeM: országba beáramló jövedelem
 IeX: országból kiáramló jövedelem

Gazdasági teljesítményt befolyásoló tényezők:

 Gazdasági egyensúly, ill. egyensúlyhiány
o Egyensúly – az egyes piacokon megjelenő keresleti és kínálati egyezőség
o Egyensúlyhiány – túlkereslet, v. túlkínálat
 Gazdasági növekedés, ill. megtorpanás, ill. visszaesés
o Gazd. növekedés – javak és szolg. mennyiségének emelkedése
o Gazd. megtorpanás – gazdaság megtorpanása, növekedés-gátló tényezők megjelenése
o Gazd. visszaesés – a gazdaság szűkülése, javak és szolg. mennyiségének csökkenése
 Foglalkoztatottság, ill. munkanélküliség
o Foglalkoztatottak – bérből élő munkások, alkalmazottak, önálló tevékenységet végzők
o Munkanélküliség – akkor alakul ki, amikor a munkerő-piacon a kínálat > kereslet.
Fő fajtái:
 technológiai: oka a technikai-technológiai fejlődés
 súrlódásos: viták, konfliktusok hatására jön létre
 frikcionális: lakóhely-változásokból adódik
 strukturális: gazdasági szerkezetváltozás határára következik be
 konjukturlális: termék iránti kereslet csökkenése idézi elő
 önkéntes
A munkanélküliség és az infláció egymást gerjesztik, csak egymás rovására csökkenthető
 Infláció: tartós és jelentős mértékű árszínvonal emelkedés. Defláció: tartós árszínvonal csökkenés.
Inflációs mértéke:
 Kúszó infláció: az árak több éven keresztül lassú emelkedése 5 % alatt
 Vágtató infláció: az árak növekedése már két számjegyű, de még kezelhető
 Hiper infláció: 100% fölötti árszínvonal növekedés, nem kezelhető, új pénz
Inflációs ráta: az árszínvonal növekedése az előző évhez képest %-osan kifejezve.
Infláció okai és fő fajtái:
 - Keresleti infláció – fogy. cikkek és beruházási javak iránti túlkereslet, ami árszínvonal emelkedést idéz elő
- Költség infláció – tőkejavak árának emelkedése, ami a termelési költségek emelkedését jelentik.
Vállalat: jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás szervezeti kerete. Javakat előállító, szolgáltatást nyújtó,
önálló gazdálkodó szervezet. Hosszú távon nyereségnövelésre és tőkegyarapításra törekszik, amiért kockázatot is
vállal. Áru és pénz kapcsolatban van a külső környezettel, viszonylagos önállósággal rendelkezik, saját jogokat és
kötelezettségeket szerezhet.
Vállalkozás: Üzletszerű nyereség és vagyonszerzés céljából történő piaci kereslet kielégítését célzó tevékenység
folytatása. Sajátos gazdasági tevékenység.
Vállalkozás csoportjai:
 Egyéni vállalkozás
Az alapító-tulajdonos birtokában van. Belföldi természetes és cselekvő képes személy üzletszerű
gazdasági tevékenysége. Belföldi term. szem. – minden magyar állampolgár, és azok a külföldi
állampolgárok, akik a jogszabályok szerint belföldinek minősülnek (pl. letelepedési, munkavállalási
engedélyük van.)
Alapítás feltételei: - cselekvőképesség, - állandó Mo.-i lakcím, - nincs eltiltás alatt, - váll. regisztrációval
rendelkezik
Magánvállalkozás jellemzői:
o Korlátlan felelősség: a tulajdonos személyesen felel minden üzleti adósságért.
o Osztatlan a cég tulajdonjoga: ezáltal pótlólagos tőkét szerezni nehéz, ezért ezek a vállalkozások
kisméretűek.
o A cég minden eszköze a tulajdonosé. Ő vállalja a kockázatot, biztosítja a tőkét és gondoskodik az
irányításról.
Megszűnésének okai:
 egyéni vállalkozói igazolványát visszaadja
 az igazolványt a jegyző meghatározott okok miatt visszavonja
 egyéni vállalkozó meghal, v. cselekvőképességét elveszti (kivéve, ha özvegye v. örököse folytatja)
Egyéni vállalkozás előnyei Egyéni vállalkozás hátrányai
Az elektronikus cégalapítás kötelező előírásai nem vonatkoznak rá, így nem kell a
cégbíróságon bejegyeztetni.
A pótlólagos források előteremtésének
Olcsó. Nincsen kötelezően előírt induló tőkenagyság.
lehetőségei korlátozottak.
A tulajdonos képességének, gyakorlatának
A vállalkozó szabadon hozhatja a döntést.
hiánya.
Minden profit a tulajdonost gazdagítja. Nehéz hitelt kapnia.
A vállalkozó személyesen felel minden üzleti
A vállalkozó a veszteséget kiegyenlíthet jövőbeli bevétele v. egyéb jövedelme terhére.
adósságért.

 Társas vállalkozás
Gazdasági társaság: olyan üzletszerű gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával
létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyben a tagok a nyereségből közösen
részesednek és a veszteséget közösen viselik.
Felelősség alapján megkülönböztetünk:
o Korlátlan felelősség – a tagok a társaság tartozásaiért a magánvagyonukkal is felelnek.
o Korlátolt felelősség – a társaság tagjai a vállalkozás tartozásaiért csupán a társasági vagyon erejéig
felelnek.
o Egyetemleges felelősség – a tagok együtt és külön-külön is felelősséggel tartoznak teljes
egészében a társasággal szemben fennálló követeléskért. A felelősség nem közvetlen.
Társas vállalkozás jellemzői:
- Min. 2 fő (kivéve egyszemélyes Kft).
- Valamilyen alapvagyon (kp, v. apport)
 - Dokumentum az alapításkor.
- Vezető tisztségviselő.

KKT BT KFT Rt (Zrt, Nyrt)

min. 1 beltag, min
min. 2 tag
min. 2 fő köteles 1 kültag min. 2 tag;
Tagok száma (részvényesek),
közreműködni (kültagból több 0 közrem.
0 közrem.
lehet)
korlátlan és beltag: korlátlan
Tagok felelőssége korlátolt korlátolt
egyetemleges kültag: korlátolt
Alap vagyon nincs meghat. nincs meghat. 3 M Ft 20 M Ft
Legfőbb szerv tagok gyűlése tagok gyűlése taggyűlés közgyűlés
társasági társasági társasági
Alap dokumentum alapszabály
szerződés szerződés szerződés
igazgatóság
Képviselet bármelyik tag beltag ügyv.ig, tag/mv. (min. 3),
vezérig.

Korlátlan felelősségű
társas váll. előnyei
Az üzleti vállalkozásba
bevonhatja házastárását, v.
családjának egyéb tagjait
(közeli barátot)
A kokázat szétteríthető,
megosztható
Több pénz bevonására ad
lehetőséget.
Újabb partnerek vonhatók be
a vállalkozásban, akik plusz
képességekkel rendelkeznek.
Egyesíti a társak képességét,
tehetségét és közös döntések
születhetnek.
Korlátlan felelősségű társas váll.
hátrányai
Üzlettársi megállapodást (azaz
társasági szerződést) kell kötni.
Az elektronikus cégalapítás
költséggel jár. Éves taggyűlést
kötelező összehívni, amíről
jegyzőkönyvet kell készíteni.
Behatárolt élettartam: ha egy partner
belép, és egy másik belép, akkor a
régi társulás helyett egy újat kell
létrehozni.
A tag a partnerek adósságáért is
felelős.
Esetlegesen személyi konfliktusok
keletkeznek az üzlettársak között.
Korlátozott felelősségű
társas váll. előnyei
A tulajdonosok korlátozott
felelőssége.
Korlátlan élettartam: a
tulajdonosok személyének
változása nem befolyásolja a
társaság létét, működését
Nagyobb hitelképesség,
jobban hangzó image.
Árengedményt is könnyebben
kaphat.
A tulajdon és a menedzselés
szétválásának lehetősége.
A tőkebevonás céljából
eladhatnak üzletrészeket, ill.
részvényeket.
Korlátozott felelősségű társas váll.
hátrányai
A társaság megalakítása ktg. - és
időigényes.
A tulajdonosok a társaság vagyonát
nem vehetik igénybe személyes
használatra, és nem is vonhatják ki a
vállalkozásból.
Magas a bérjárulék befizetése.
Éves tag- ill. közgyűlést kötelező
összehívni, és arról jegyzőkönyvet kell
készíteni.
A veszteséget nem lehet leírni a
személyes jövedelem terhére.

Zrt. és Nyrt: Annak függvényében beszélhetünk nyilvános és zártkörű részvénytársasági alapításról, hogy a
részvényeket nyilvánosan forgalomba hozzák v. sem. A nyílt rt. részvényeit, v. annak egy részét, nyilvánosan
hozzák forgalomba. A zárt rt. részvényeit nyilvánosan nem hozzák forgalomba.
Törzstőke: A Kft. előre meghatározott törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, melynél a tag felelőssége a
társasággal szemben törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb
vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a tag nem felel.
Üzletrész: A társaság cégbírósági bejegyzését követően a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető
hányad. Mértéke a tagok törzsbetéteihez igazodik. Minden tagnak csak egy üzletrésze lehet, de egy üzletrésznek
több tulajdonosa is lehet.
Alaptőke (jegyzett tőke): Részvények névértéken számított összessége. A hitelezői követelések feltétlen
biztosítékául szolgál, mivel a részvényesek a társaság hitelezőivel szemben nem tartoznak felelősséggel. A
jegyzett tőkét a tagok nem követelhetik vissza.
Névérték: Az alapszabályban (rt), ill. az alapító okiratban (egyszemélyes zrt) önkényesen megállapított és a
részvényen feltüntetett érték. A részvény ezen, v. ennél magasabb értéken bocsátható ki. A kibocsátást követően
bármilyen más értéken forgalmazható.
Apport: Nem pénzbeli betét. Vagyoni értékekkel rendelkező, forgalomképes dolog (gép, ingatlan), szellemi
alkotás (szabadalom, licenc) és vagyoni értékű jog (bérleti, haszonélvezeti jog).
Vállalati gazdálkodás: a gazdasági tevékenységek céltudatos megszervezését, a rendelkezésre álló erőforrások
ésszerű felhasználására irányuló tevékenységet értjük.
Operatív vállalati gazdálkodás célja: a jövedelmezőség növelése a fizetőképesség fenntartásával.
Op. gazd. legalább 3 terület menedzselését érinti:
1. Költséggazdálkodás és árképzés
2. Forgótőke gazdálkodás
3. Napi üzletvitel (szerz., adóbev.)
Stratégiai gazdálkodás magában foglalja a hosszú távú tőkefunkciók ellátását. Célja: a tulajdonosi érték
növelése.
Vállalati gazdálkodás célja:
- Jövedelmezőség (éves beszámoló kimutatása)
- Gazdaságosság
o Legnagyobb eredmény elve
Akkor működünk gazdaságosan, ha a tényleges nyereség/tervezett nyereség hányadosa értéke a
legnagyobb.
o Legkisebb ráfordítás elve
Akkor működünk gazdaságosan, ha a tényleges/tervezett ráfordítás hányados értéke a legkisebb.
- Termelékenység
- Hatékonyság (nem számszerűsíthető elemeket is tartalmaz.) (t
Gazdaságosság fokozása:
 Változatlan nyereség mellett csökkentjük a ráfordítást.
 Változatlan ráfordítás mellett növeljük a nyereséget.
 Növeljük a nyereséget, de a ráfordítást is, viszont a nyereség növekedése meghaladja a ráfordítás
növekedését.
 Mind a nyereséget, mind pedig a ráfordítást csökkentjük, de a nyereség csökkenése kisebb, mint a
ráfordítás csökkenése.
Vállalati gazdálkodás tárgya: vagyon
Vagyon: a cég rendelkezésére álló, értékesíthető, pénzzé tehető, vagyoni értékként az üzleti kapcsolatokban
elismertethető erőforrások összessége.
Társasági vagyon alkotóelemei:
o Materális vagyontárgyak – épületek, gépek, berendezési tárgyak, különböző munkaeszközök és
készletek, pénz, föld, stb.
 Befektetett pénzügyi és tárgyi eszközök
 Forgóeszközök
o Immateriális vagyontárgyak – szellemi javak, vagyonértékű jogok és egyéb olyan dolog, ami
értékként elfogadható (pl. szabadalom, bérleti jog, stb.)
 Formalizált (írásban rögzített) vagyonelemek
 Nem formalizált (látens) vagyonelemek (nincs önálló létük, állandó nyilvántartható
értékük.)
Vállalati vezetés – egy olyan átfogó folyamat, mellyel eredményesen lehet megvalósítani dolgokat emberek által,
ill. velük.
Vezetés lényege: olyan folyamat, amelyben a vezető befolyásolja a vezetetteket a kívánt célok elérése érdekében.
Olyan tevékenység, amelynek során meghatározzák a célokat és az ok eléréséhez vezető utakat és módszereket.
Leglényegesebb eleme a döntések sorozata.
Vezető: aki a szervezet tagjaival együttműködik a szervezet és az egyének céljainak szervezett módon történő
megvalósítása érdekében.
Vezető feladatai:
 célok kitűzése,
 irányítás,
 döntéshozatal,
 kommunikáció,
 probléma-megoldás, konfliktuskezelés,
 kapcsolatteremtés és –építés,
 oktatás, képzés
Vezetői szintek:
 Stratégiai szint - Felső vezetők
Szervezet csúcsán helyezkednek el. Ők a felelősek a vállalatok működéséért, életben maradásért, vagyon
helyzetének alakulásáért. Elemzik az üzleti környezetet és azok vállalatra gyakorolt hatásait. Ők tűzik ki a
szervezet általános céljait, határozzák meg a követni kívánt vállalati stratégiát és politikát. Ők képviselik a
céget tárgyaláskor.
 Vezetői szint - Középvezetők (pl. osztályvezetők)
Vállalati hierarchia közepén foglalnak helyet, a felső vezetés alá tartoznak, és az alsó szintű vezetők
tevékenységéért felelősek. Ők a felelősek a felsővezetők által kidolgozott tervek és stratégiák
megvalósításáért és ellenőrzéséért.
 Operatív szint - Alsó szintű vezetők (pl. művezetők, csoportvezetők)
Feléjük a termelésben, végrehajtásban dolgozó alkalmazottak felelősséggel, beszámolási kötelezettséggel
tartoznak. Ők a felelősek a középvezetők által kidolgozott termelési tervek megvalósításáért,
ellenőrzéséért, a termelési eredményekért.
Megkülönböztetünk egymástól:
 Funkcionális vezetőket
A vállalaton belüli egyes funkcionális területekért tartoznak felelősséggel (pénzügy, számvitel, marketing,
termelés, stb.)
 Általános vezetőket
Több vállalati részlegen, funkción átívelő feladatok elvégzéséért tartoznak felelősséggel.
Vezetői képességek:
1. Technikai képességek
2. Emberek irányításával kapcsolatos képességek
3. Koncepcióalkotási képességek
Vezető szerepei:
o emberek közötti szerepek
 nyilvános megjelenés
 főnöki
 kapcsolatteremtő és ápoló
o információs szerepek
 információgyűjtő
 információosztó
o döntési szerepek
 vállalkozói
  zavarelhárító
 erőforrás-szétosztó
 tárgyaló-megegyező

Vezetési (funkciók) folyamata

Vezetési funkciók:
 Tervezés: az előrelátás biztosítását szolgálja
Olyan vezetői funkció, mely révén a vezetők kitűzik a vállalat hosszú távú céljait, megvizsgálják a
szervezetet körülvevő makro- és mikro környezeti jellemzőket, azok várható változásait, elemzik a vállalat
erős és gyenge pontjait és meghatározzák azokat a lépéseket, amelyekkel a veszélyek elkerülhetővé
válnak.
 Szervezés: célok és erőforrások egymáshoz rendelése
A folyamatok összhangjának megteremtését, a szervezeti struktúrák kiépítést és változtatását, valamint a
szervezeten belüli munkaszervezést, szervezetfejlesztést foglalja magában.
 Irányítás:
Az a vezetői funkció, mely az előre meghatározott célok eléréséhez szükséges motiválást, befolyásolást,
emberi erőforrás menedzsmentet, csoportalkotást és irányítást, valamint a kommunikációt foglalja
magában. A célok és tervek ismeretében a vezetők feladata, hogy a szervezet erőforrásait egymáshoz
rendeljék, mozgósítsák.
 Ellenőrzés: rendszeresen vizsgálni kell, hogy az egész szervezet úgy tevékenykedik-e, hogy a kitűzött
célokat elérjék.
Ezen funkció keretében kell a vezetésnek meghatároznia, hogy milyen tevékenységek, eredmények
teljesítése nélkülözhetetlen a sikerhez, ezeket, hol, mikor, hogyan, és kinek kell mérnie, és kinek van
hatalma a korrekciós intézkedések meghozatalára.
 Koordinálás
Azt a folyamatot értjük, melynek során a szervezeti célok elérése érdekében a vezetők az eltérő
feladatokkal és hatáskörökkel rendelkező, egymással kapcsolatban álló szervezeti egységek, csoportok,
személyek tevékenységét, működését összehangolják.
 Motiváció
Folyamatelméletei:
 Lényege: egyéni célok-erőfeszítés-teljesítmény-következmény közötti összefüggések keresése.
 Megerősítés elmélete: akkor ismétlik meg az alkalmazottak a cselekvéseket, ha azt pozitív
visszacsatolás követi.
- Pozitív megerősítés: jutalmazás
- Negatív megerősítés: büntetés
 Célkitűzés elmélete: egyének cselekvéseit az elérni kívánt céljaik határozzák meg, ezek alapján
teljesítenek.
  Elvárás elmélet: azokat a magatartásformákat ismétlik, melyekért jutalmazásban részesülnek és
kerülik, amelyeknek büntetés az eredménye. Tisztázni kell előre, hogy mit várnak el tőlük.
 Méltányosság elmélet: az alkalmazottak a munkába fektetett inputjaik és erőfeszítéseikért kapott
jutalom arányát értékelik, azt összehasonlítják képzettségükkel, szolgálati idejükkel, más
alkalmazottak hányadosával.
 Kommunikáció
Az a folyamat, amelynek során két v. több ember információt cserél és értelmez valamilyen szándékkal.
o Formális csatornák
 Vertikális kommunikáció (fentről le v. lentről fel)
 Horizontális kommunikáció (koordinálást segíti)
o Informális csatornák – nem hivatalos csatornák
 Személyes vezetés: feladatok végrehajtásra történő átadása
 Problémamegoldás
 Utasítás
 Információgyűjtés és beszámolás
 Pénzügyi tervek kidolgozása
Feladatkör: azon lényeges tevékenységek összessége, amelyeket az egyének v. csoportok meghatározott
időpontra el kell végezni, v. végeztetnie.
Hatáskör: intézkedési jogosultságot, erőforrások feletti rendelkezést, utasítás, kiosztást jelent.
Felelősségi kör: meghatározott esetek összessége, amelyik fennállása v. hiánya esetén az egyént v. a csoportot a
vezető erkölcsileg, v. jogilag elmarasztalhatja.
Vezetői feladatok:
- feladatkörök, hatáskörök, felelősségi körök kiosztása
- összhang biztosítása e három kategória között
Döntési folyamat: problémák megoldásának folyamata
Vezetői döntések típusai:
 Feladat jellege szerint (probléma tartalma):
- Programozott d. – ha létezik egy megoldó algoritmus, amely ismétlődés esetén mindig alkalmazható
- Nem programozott döntés – ha olyan probléma áll elő, amivel még nem találkoztunk
 Időtartam szerint:
- Stratégiai döntés – hosszú és középtávú
- Taktikai döntés - rövidtávú
 Döntéshozatal módja szerint:
- Egyéni döntés – az egyén hozza meg a saját gondolatai alapján
- Csoportos döntés – a csoport hozza meg (többségi v. egyhangú)
Döntési folyamat fázisai:
1. Döntési helyzet felismerése
2. Döntés előkészítése
3. Döntési variánsok értékelése
4. Döntés
5. Megvalósítás
6. Ellenőrzés
Vezetőtípusok és döntéseik jellemzői:
  „Főnök” – a döntés minősége magas, de a fogadtatása alacsony.
 „Teamvezető” – magas a döntés minősége és a fogadtatása is
 „Jófiú” – a döntés minősége alacsony, de a fogadtatás magas fokú
 „Laissez faire” – ritkán hoz döntéseket, az alacsony szintű, a fogadtatás is
Vállalati stratégia: A vállalati célok elérésére vonatkozó döntések és cselekedetek sorozata, melynek során a
vállalat összhangba hozza erőforrásait és képességeit a környezet nyújtotta lehetőségekkel és veszélyekkel. A
vállalat számára kedvező pozíciót garantáló terv.
Kialakításának módjai (formái).
- tervezői,
- vállalkozói,
- adaptív.
Stratégia 5 lényeges elem kombinációja (5P):
 Terv (Plan) – egy adott szituációra vonatkozó iránymutatás, amely magában foglalja a stratégiai célok
eléréséhez szükséges lépések sorozatát. Még a döntések előtt készül, írásos formában.
 Csel (Ploy) – speciális manőver a versenytársak legyőzésére
 Minta (Pattern) – cselekvések sorozatában megjelenő minta, a magatartásban megjelenő konzisztencia.
 Pozíció (Position) – a vállalat helyének meghatározása az őt körülvevő környezetben. Közvetítő elem a
szervezet és a környezet között.
 Jövőkép (Persective) – a stratégia a szervezetek személyiségét adja meg, mivel ezek az absztrakciók
szervezetenként más és más területeknek, tevékenységeknek, tényezőknek adnak hangsúlyt.
Vállalati stratégia szerepe: választ ad arra, hogy valósítja meg a vállalat az alapvető céljait. Segít meghatározni a
vállalat küldetését és működési körét, a vállalat meglévő és lehetséges versenyelőnyeit.
Vállalati stratégia szintjei – szervezeti felépítés határozza meg:
1. Összvállalati stratégia – felső vezetés
A vállalkozás jövőképét, misszióját, céljait és a célok eléréséhez szükséges stratégiai akciókat tartalmazza.
Összhangot teremt a profitszerzés lehetőségei között, a vállalkozás kockázatát elfogadható mértékűvé
mérsékeli és az üzletágak közötti erőforrás-elosztást szabályozza.
2. Üzleti egységek stratégiája – üzleti egységek
Az adott piacokon alkalmazott konkrét versenystratégiákat fogalmazza meg, megkeresve a
versenyelőnyök kihasználásának és folyamatos fenntartásának legjobb módszereit. Elsősorban arra a
kérdésre kell feleletet adnia, hogy mi garantálja az adott üzletág sikeres működését, hogyan kell cselekedni
egy meghatározott versenyhelyzetben.
3. Funkcionális stratégiák – funkcionális vezetés
Az egyes funkciókkal kapcsolatos konkrét, részletes tennivalókat foglalják össze. A funkcionális
stratégiák feladata az erőforrások hatékony felhasználásának és folyamatos megújításának biztosítása.
Stratégiai tervezés: olyan folyamat, melynek során a vállalat részletesen elemzi a jövőre vonatkozó
elképzeléseit, céljait, áttekinti ezek megvalósításának módjait és kiválasztja közülük azt, amelyet követni fog.
Stratégia tervezés lépesei:
1. Vállalati küldetés és jövőkép értékelésével, azok szükséges módosításával és a str. célok kitűzésével indul.
2. A vállalatot körülvevő környezet értékelése. (Versenykörnyezet elemzés Portel-féle modell)
3. Vállalati diagnosztika végrehajtása, melynek során megvizsgáljuk a vállalat erőforrásait, képességeit,
értékláncát (Porter). Feltárjuk a vállalati működés erős és gyenge pontjait.
4. SWOT-analízis készítése, amely segíti a lehetőségek, veszélyek, cselekvési irányokat kijelölő str. meghat.
5. Portfolió módszerek segítségével a vállalat termékeinek, üzletágainak pozícionálása. pl. BCG
 6. Stratégiai variációk kidolgozása és értékelése.
7. Stratégia kiválasztása. Formális ellenőrzési rendszer kiépítése, amely állandó információt ad.
8. Stratégia megvalósítása
9. Ellenőrzés folyamatai
BCG-mátrix: növekedési/részesedési mátrix. Legáltalánosabb, legismertebb stratégiai elemzési módszer. Az
adott vállalat termékeit, ill. szolgáltatásait, v. üzletágait vizsgálja a piaci részesedésük és a piaci növekedésük
alapján.
BCG mátrix készítésének célja:
 A vállalat termékeinek piaci pozíciónálása. (elhelyezése a két tényező fv.-ben egy koordinátarendszerben)
 A termékek életgörbéinek vizsgálata alapján az egyes termékekre alkalmazandó legjobb stratégia
meghatározása.
 A vállalat szempontjából optimális termék-portfólió kialakítása.
BCG mátrix előnye:
 a termékfejlesztés stratégiai megalapozásához nagy segítséget nyújt
BCG mátrix hátránya:
 csak két tényező alapján végzi az elemzést
 csak statikus helyzetet vázol
 nem veszi figyelembe a versenytársak esetleges nem várt akcióit
 gyorsan változó környezetben nem teszi lehetővé hosszú távon a várható változások elemzését
Magas
Piaci növekedés

" Kérdőjelek" Sztárok"

"
Alacsony

Kutyák"
" " Fejőstehenek"

Alacsony Magas

Piaci részesedés

Kérdőjelek: ide tartoznak a még viszonylag új termékek, melyek piaci részesedése bár alacsony, de a gyorsan
bővülő piac ígéretes lehetőségeket tartogat számukra a jövőre nézve. Ezen termékek még nem nyereségesek. A
vállalat lehetséges stratégiái: további növekedés, v. visszavonulás.
Sztárok: ide tartoznak az adott vállalat legjobb stratégiai pozíciójában lévő termékei, szolgáltatásai v. üzletágai,
melyek magas piaci részesedéssel rendelkeznek egy igen gyorsan bővülő piacon. Ezen termékek iránt a kereslet
igen jelentős, viszont e kedvező pozíció megtartása egy ilyen piacon nagy költségekkel is jár. Ezen termékek
határozzák meg a vállalat jövőbeli profitját. A vállalat lehetséges stratégiái: további növekedés, v. szinten tartás.
Döglött kutyák: ide tartoznak a vállalat legkedvezőtlenebb pozícióban lévő termékei, szolgáltatásai v. üzletágai.
Ezen termékeknél a piac egyáltalán nem v. csak minimálisan bővül, és a piaci részesedés is rendkívül alacsony.
Ezeket a termékeket általában praktikus kivonni a piacról, kivéve, ha a piacon maradásukkal megakadályozható,
hogy a versenytárs egyedül uralja a piacot. A vállalat lehetséges stratégiái: visszavonulás v. szinten tartás.
Fejős tehenek: ide tartoznak azok a termékek, szolgáltatások, v. üzletágak, melyek piaca már egyáltalán nem v.
csak kis mértékben növekedhet magas piaci részesedés mellett. E termékek nyeresége erősen pozitív. Célszerű ezt
az állapotot a lehető leghosszabb ideig fenntartani. A vállalat lehetséges stratégiái: szinten tartás v. aratás.
Marketing fogalma:
 Szűkebb értelemben: olyan vállalati tevékenység, amely a vevők igényeinek kielégítése érdekében elemzi
a piacot, meghatározza az eladni kívánt termékeket és szolgáltatásokat, megismerteti azokat a
fogyasztókkal, kialakítja az árakat, megtervezi az értékesítést és befolyásolja a vásárlókat.
 Tágabb értelemben: a vállalat egészére kiterjedő szemléletmód, amelynek megvalósítása a vállalati
felsővezetés feladata, oly módon, hogy a vállalati résztevékenységek integrációjában a marketing
szempontok domináljanak.
 Kiterjesztett értelemben: társadalmi felfogás (minden eladható)
Marketing koncepció pillérei:
 Vevőorientáció – középpontban a fogyasztó áll, akinek a szükségleteire keresi a vállalat a megoldást
 Piacorientáció – lehetőségek és veszélyek időbeni felismerése
 Profit – a nyereségességet befolyásolja a marketing tevékenység hatékonysága
Marketing stratégia: azon összehangolt és összetett cselekvési lehetőségek, amelyet a vállalat alkalmazhat saját
marketing céljainak elérése érdekében. Összhangban kell lennie a vállalati stratégiával.
Marketing stratégia központi elemei:
 Célpiac: valamilyen szempontból azonos jellemzőkkel rendelkező homogén potenciális fogyasztói
csoport, amelynek igényeit a vállalkozás termékével, szolgáltatásával szeretné kielégíteni.
 Marketing mix: a piaci helyzethez, célpiac igényeihez, fogyasztói magatartáshoz, a vállalkozás marketing
céljaihoz alakított eszközrendszer. 4 P (kínálati oldalról, 4 C a keresleti ol.)
A. Termék (Produkt) – Fogyasztói igények
B. Ár (Prise) – Vásárló költsége
C. Elosztási csatorna (Place) – Vásárlás kényelme
D. Ajánlás (Promotion) – Kommunikáció
A.) Termékmarketing
Termékek: a piacon szükségletek és igények kielégítésére kínált megoldások.
Termékkínálat: azon termékek és szolg. összessége, amelyet a vállalkozás a piacra visz.
Termékek 5 szintje (termékhagyma) (Kotler):
1. Elemi haszon (előny) – alapvető haszon, amiért a fogyasztó megvásárol egy terméket v. szolgáltatást.
2. Elemi haszon alaptermékké változása.
3. Elvárt termék, amely rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket a vásárló megkíván.
4. Emelt értékű v. bővített termék – termék/szolgáltatás a fogyasztó várakozásait felülmúlja.
5. Potenciális termék – tartalmazza a jövőbeni fejlesztési lehetőségeket.
Termékhierarchia – azt mutatja, hogy az igények, a szükségletek felmerülésétől a fogyasztó milyen
lépcsőfokokban jut el a konkrét termékig.
1. szükségleti csoport; 2. termékcsoport; 3. termékosztály; 4. termékvonal; 5. terméktípus; 6. márka; 7.
termékegység
Termékek csoportosítása:
 Tárgyiasult termék
o tartós javak,
o nem tartós javak
 Szolgáltatások
Termékek másik csoportosítása:
- Fogyasztói piacnak szánt – napi-, szak-, luxuscikkek
- Ipari piacra szánt – nyersanyag, alkatrész, term. eszköz
Termékek piaci helyzetét a termék-életciklus modellel szokták leírni és elemezni. A termék egyes
életszakaszaiban más-más lehetőségekkel, problém. találkozik, amelyekhez más-más megoldást kell alkalmazni.
Életgörbe szakaszai:
 Bevezetés: ismeretlen a termék, erős reklámkampányokat kell szervezni, hogy megismerjék, ilyenkor még
kevés versenytárs van a piacon, a marketing célja a figyelemfelkeltés. Marketingstratégia: betörés a piacra.
 Növekedés: egyre jobban megismerik a terméket, a forgalma növekszik, több versenytárs, profitot termek,
magasak a marketingköltségek, mert még mindig erős reklámok kellenek. Marketingstratégia: piacbővítés,
piaci részesedés növelése.
 Érettség: a forgalom tovább emelkedik, mérséklődnek a marketingköltségek, a profit maximalizálódik, itt
fogy a legtöbb a termékekből, sok a versenytársa, az ár csökkentésével ösztönözhető legjobban a vásárlás.
Marketingstratégia: piacmegtartás, értékesítési csatorna szélesítése.
 Hanyatlás: veszít a termék a népszerűségéből, a forgalom és a profit egyre kisebb, csökkenek a
versenytársak. Marketingstratégia: a termék kivonása a piacról az új termék egyidejű bevezetésével.
Márka: egy név, kifejezés, jel, szimbólum, design v. ezek kombinációja. Célja: az adott eladó csoportjainak
termékeit, v. szolg. azonosítsa és megkülönböztesse őket a versenytársakétól.
Márkák típusai:
 Termék márka
 Vállalati márka
 Kereskedelmi márka

B.) Ár (Price) – az áru értékének pénzbeli kifejeződése

Vállalati árpolitika döntései:
 Árképzési célok meghatározása
 Kereslet előrejelzése
 Költségek és versenytársak árainak becslése
 Árképzési módszer megválasztása
 Végső ár megállapítása
Árpolitika célok:
- nyereség,
- piaci részesedés növelése,
- eladott mennyiség fokozása,
- imázs-növelés,
- túlélés
Árképzési módszerek:
 Költségalapú – költségekből indul ki
 Keresletalapú – kereslet alakulásától teszik függővé az ár kialakítását
 Versenytársalapú – a konkurencia árait veszi alapul
Árrugalmasság: egy termék árában bekövetezett egységnyi változás annak a keresletét mennyivel vált. meg.
 Rugalmatlan - kismértékű a változás
 Rugalmas – nagymértékű a változás
Kereslet árrugalmasságát befolyásoló tényezők:
  Árváltozás mértéke és iránya,
 Költségek (alsó korlátja az árnak)
 Versenytársak termékei és azok árai
 Termék helyettesíthetősége
Árdifferenciálás – ugyanarra a termékre v. szolgáltatásra különböző árakt határozunk meg (pl. életkor szerint)
Árképzés speciális formái:
o Csomagár – több termék egyidejű, együttes megvásárlása esetén alacsonyabb lesz a vevő által kifizetett
összeg, mint az egyes termékek eredeti árainak összege
o Árcsaládok – hasonló szükségletet kielégítő termékeket osztanak meg különböző árkategóriákba a
termékben lévő minőségi v. formai különbségek alapján
o Bevezető árak – új termék piaci bevezetését támogató alacsony ár
o Leértékelések, árleszállítások – termék eredeti piaci árának csökkentése

C.) Értékesítés csatorna

 Fogalma: azon döntések összessége, melyek lehetővé teszi,, hogy a termék eljusson a termelőtől a
fogyasztóig.
 Funkciói:
 Logisztikai funkció – a fizikai mozgatás összehangolása
 Tranzakciós funkció – az üzletkötéssel kapcsolatos feladatokat jelenti
 Értékesítést elősegítő funkció – pénzügyekben való megállapodás, információáramlás
 Szereplői: termelő, nagykereskedő, kiskereskedő, fogyasztó, szállító, hitelintézet…
 Hossza – közvetítők száma határozza meg (exkluzív, szelektív, intenzív):
 Zérószintű (közvetlen)
 Egyszintű cs.
 Kétszintű cs.
Közvetítők csoportjai:
 Kiskereskedők - Bolti kiskereskedő (szaküzlet, áruház, stb.) - Bolt nélküli (pl. autamata)
 Nagykereskedők: - Áru- nagykereskedő, - Ügynökség, - Gyártók, - Egyéb, pl. szakosodott nagykerek

D.) Marketing-kommunikáció
 Fogalma: mindazon piacbefolyásoló eszközök gyűjtőneve, ahol a befolyásolás a kommunikáción
keresztül történik.
 Feladatai:
 termék/szolgáltatás, márka, vállalat megismertetése, népszerűsítése,
 figyelemfelkeltés, vásárlásra ösztönzés, érdeklődés megtartása
 Jellemzői:
 a feladó nem személy, hanem vállalat v. intézmény
 reklámeszközöket használ az üzenet eljuttatására
 vizsgálja az üzenetre adott reakciókat is
 Elemei:
◊ reklám,
◊ eladásösztönzés,
◊ személyes eladás,
◊ PR (bizalom építése, megtartása és folyamatos ápolása)
◊ Direkt marketing
Hatékony marketingkommunikáció kidolgozásának lépései:
1. Célközönség meghatározása, célközönség jellemzőinek, fogyasztási, vásárlási szokásainak meghatározása.
 2. Kommunikáció céljának megállapítása.
3. Üzenet megtervezése – potenciális vevők figyelmét felkeltse, fenntartsa
4. Kommunikáció csatorna választása (személyes, nem személyes)
5. Teljes promóciós költségvetés meghatározása – vállalat pénzügyeit figyelembe véve
6. Promóciós mix összeállítása – milyen formában és mértékben történik a reklám
7. Eredmények mérése – milyen hatást gyakorolt a célpiacra
8. Integrált marketing kommunikáció irányítása és koordinálása – eredményesebbé válhat
Reklám: nem személye, fizetett, befolyásoló célzatú kommunikáció termékekről, szolgáltatásról, mely
azonosítható a közzétevővel és amelyet különböző médiumokban tesznek közzé. Típusai:
 Célcsoportja szerint: - Fogyasztói, - Üzleti
 Folyamat szempontjából: - Bevezető, - Fenntartó-emlékeztető, - Újrapozícionált
 Tárgya szerint: - Márka, Vállalat, - Akció
Reklámhordozó: kommunikációs csatorna, médium
 Auditív, vizuális, audiovizuális
 Nyomtatott, elektronikus
Reklámeszköz: az üzenet olyan formában való megjelenítése, amely a kommunikációs csatornán továbbítható, pl.
reklámgrafika, reklámfilm.
Vásárlásösztönzés
o Célja: a potenciális vevők azonnali vásárlásra késztetése, a termék v. szolgáltatás értékesítésének rövid
távon történő növelése.
o Formái: árengedmények, kuponok, ingyenes termékminták, pontgyűjtési akciók, nyereményjátékok stb
Személyes eladás – az eladó aktív közreműködésével kialakuló üzletkötés és az ahhoz kapcsolódó folyamat. Pl.
bolti eladás, ügynöki munka
Direkt marketing – közvetlen kommunikáció konkrét v. potenciális fogyasztókkal, melynek során a megszólított
önként válaszol v. igyekeznek rábírni erre. Pl. DM levél, telemarketing, email.
Közönségkapcsolatok – mindazon vállalati üzenetek, programok, amelyeknek célja a vállalati imázs erősítése,
védelme, termékeinek megóvása, sajtóanyagok, jótékonyság, beszédek, stb.
Marketing Információs Rendszer (MIR): a vállalat olyan információs alrendszere, mely szervezi és rendszerezi
a marketing információk gyűjtését, tárolását, elemzését és eljuttatását az érdekelt szervezeti egységekhez.
MIR részei:
 Belső nyilvántartási rendszerek adatai – értékesítéssel, megrendeléssel kapcs.
 Marketingkutatás révén szerzett külső adatok, információk – adatok és jelenségek rendszeres
gyűjtése, elemzése, jelentése és tervezése
A marketingkutatás lépései:
1. Kutatási célok és problémák meghatározása
2. Kutatási terv kidolgozása
- Adatforrások – primer (elsődleges) / sekunder (másodlagos)
- Kutatási módszerek – kvalitatív (megfigyelés, fókuszcsoport, mélyinterjú), kvantitatív (kérdőív,
megfigyelés, kísérlet)
- Kutatási eszköz – kérdőív és mechanikai eszköz (pl. szemkamera)
- Kapcsolatfelvételi módszer – postai, telefonos, személyes és online megkérdezés.
3. Adat és információgyűjtés – legköltségesebb fázis
4. Összegyűjtött adatok, információk elemzése matematikai, statisztika eljárásokkal, döntési modellek
alkalmazásával.
5. Kutatás eredményeinek bemutatása.
Marketing-stratégia:
 Külső környezet vizsgálata
  Piacok osztályozása
 Piacszegmentálás
 Pozícionálás

Marketing-stratégiák típusok:
o Vezető – adott piacon legnagyobb a piaci részesedése, diktálja az árakat, első a reklámozás terén. Célja a
védekezés.
o Kihívó – agresszívan akarja növelni a piaci részesedését, nagy haszon reményében komoly kockázatot
hajlandó vállalni. Célja: piacszerzés, támadás.
o Követő – a meglévő piaci részesedésének megőrzésére törekszik. Nem tudnak v. nem akarnak változtatni.
Ki vannak téve a kihívók állandó támadásainak. Céljuk: fennmaradás.
o Meghúzódó – olyan piaci résekre húzódnak, amik kevésbé vannak kitéve a támadásoknak. Cél:
specializáció.

Üzleti terv: középtávú terv. A vállalati tervezésnek egy kézzel fogható dokumentuma (írásos), amely a
vállalkozást sokoldalúan bemutatja, működését részletesen értékeli, majd az időhorizontjának megfelelő időszakra
meghatározza a vállalkozás menedzsmentjének teendőit. Ismerteti a vállalkozás által folytatott tevékenységi
köröket, jellemzi a forgalmazott terméket/szolgáltatást, a piaci körülményeket (versenytárs, vevő), pénzügyi
finanszírozás módszereit és a vállalkozás működéséhez szükséges egyéb területet. Vannak esetek, amikor
kötelező üzleti tervet írni, pl. bankhitel, némely pályázat.
Üzleti terv időhorizontja – jellemzően egy gazdasági év (nem feltétlenül naptári évvel egyező). Hosszútávú is
lehet, pl. 3-5 év.
Üzleti tervezés folyamat és tervdokumentum is egyszerre, amelynek megvalósulását rendszeresen ellenőrizni kell.
A tényhelyzet függvényében módosítandó az üzleti terv.
Üzleti terv lépései:
 Előzmények – Hol tart ma a vállalkozás?
 Célok – Hova szeretne eljutni a vállalkozás?
 Feltevések – Vajon helytállóak-e?
 Számszerűsítés – Hogyan fejezhetők ki a célok számszerűsítve?
 Forráselosztás és felhasználás – Hogyan érthetjük el céljainakt?
 Ellenőrzés – Megvalósítható-e a terv?
 Érzékenységelemzés – Elég rugalmas-e a terv?
Üzleti terv (átfogó) tartalma:
1. Az ötlet megvalósítójának bemutatása – vezetői összefoglaló
2. Az ötlet, az elképzelés ismertetése.
3. A termék (szolgáltatás) bemutatása.
4. Piac elemzése.
5. Marketing terv.
6. Működési terv. (termelési terv, kereskedelmi terv)
7. Személyi feltételek.
8. A megvalósítás jogi és szervezeti formája.
9. Pénzügyi rész
 Előzetes eredményterv
 Érzékenységvizsgálat (kockázati tényezők megismerése)
 Eredménykimutatás
 Nyitómérleg
 Pénzáram előrebecslés
 Alapok forrásai és felhasználási kimutatás
 Fedezeti pont elemzés
  Zárómérleg
10. Következtetések
Üzleti terv készítésének előnye:
 Hivatkozás – segít emlékezni, hogy milyen célokat tűztünk ki magunk elé
 Tervezés – hol tartunk most és hova akarunk eljutni
 Ellenőrzés – pénzügyi ell.
 Motiváció – ötlet és megvalósítás módja
Operatív gazdálkodás legalább három terület menedzselését érinti:
A.) Költséggazdálkodás
B.) Forgótőke gazdálkodás
C.) Napi üzletvitel
Árbevétel: az értékesítés ellenértékenként befolyó pénzmennyiséget jelenti, a realizált termelési érték. Számítása:
TR = P * Q (egységár * eladott mennyiség)
Költség: a termék v. szolg. előállítása érdekében felmerült élő és holtmunka pénzértékben kifejezett összege.
Eredményt csökkentő tétel. Az időszaki tevékenység megvalósítása érdekében felmerülő erőforrás (pl. anyagok,
gépek, munkaerő) felhasználások pénzben kifejezett értéke.
Kiadás: tényleges pénzmozgás, amely a vállalkozás pénzkészletének, pénzeszközeinek csökkenését jelenti.
Ráfordítás: az adott időszakban a termelés érdekében felhasznált anyagi és nem anyagi javak bekerülési értéke.
Az eredmény terhére történő elszámolást jelent.
Befektetés (lekötött tőke): az a kiadás, amelyre a termelés érdekében adott időpontban kerül sor, de lassan,
fokozatosan térül meg.
Folyó költségek: azon termelési ráfordítások, amelyek az adott évben merülnek fel és a termékek eladásával az
adott évben meg is térülnek.
Működési költségek: az üzleti teljesítmény előállítása céljából egy periódusban felhasznált javak és
szolgáltatások pénzben kifejezett értéke.
Költségek csoportosítása:
a.) Számviteli csoportosítás (költségnemek - megjelenési formájuk szerint):
 Anyagjellegű ráfordítások (anyagktg., igénybe vett anyagjell. és nem anyagj. szolg. ELÁBÉ)
 Személyi jellegű ráfordítások (bérköltség, járulékok, személyi j. egyéb kifizetések)
 Értékcsökkenési leírás
 Egyéb ráfordítások (bank, biztosítás)
b.) Termelés kiterjesztésével
o Változó költségek: termelési volument változtatásával módosulnak (lin. progr., degr.). (pl.
anyagköltség, teljesítménybérben dolgozók bére)
o Fix költségek: függetlenek a termelési volumen változásától (bérleti díj, reklám, stb). Akkor is
jelentkező ktg., amikor nincs termelés.
c.) Elszámolhatóság alapján
 Közvetlen költségek: amelyek közvetlenül egyedi költségviselőnek tudhatók be, a termék
előállításával közvetlenül kapcsolatba hozható (keletkezésekor közvetlenül tudjuk, hogy mely
termelés v. szolgáltatásnyújtás érdekében merült fel.)
 Közvetett költségek: azon költségek összessége, amelyek keletkezésekor nem határozható meg a
költségviselő v. a költséghely. Tartalmazza az állandó költségeket és a normál profitot is, ami egyben
a tőke költsége és a vállalkozói költség. Valamilyen vetítési alap segítségével tudjuk közelítő
pontossággal megállapítani.
d.) Költséghely alapján
Költséghely: az a személy v. részleg, amelyhez a költség fűzhető.
 Költséghely típusok:
 igazgatási
 irányítási
 termelő
 szolgáltató
 technikai (- anyagigazgatási, - épület-általános, - szociális)
e.) Megjelenésük szerint
◊ Explicit költség: olyan költség, melyek elszámolhatók, megjelennek számlákon, ill.
átutalásokban, így ténylegesen pénzkiadással járnak. Alapvetően a termelés során merülnek fel
(pl. anyagköltség, bérköltség, gépek üzemeltetési költsége, rezsi).
◊ Implicit költés: olyan költségek, amelyek egy része elszámolható (pl. értékcsökkenés), és egy
része el nem számolható - alternatív jövedelem (befektetéssel máshol elérhető profit v. hozam,
azaz azon lehetőségek elvesztett hozama, amelyekről le kellett mondani az adott tevékenység
folytatása érdekében, pl. a vállalkozásba bevitt tőke banki kamata, amelyektől elesik a
vállalkozó, mivel a tőkét a vállalkozásba fekteti be). Ezek nem járnak tényleges pénzkiadással,
nem jelennek meg a számlákon, ill. átutalásokban. Az el nem számolható ktg. alapvetően a
termelés előtt merül fel.

Számviteli költség (elszámolható): explicit ktg + implicit ktg. elszámolható része. Másként a folyó ktg-ek és az
amortizáció (tartós lekötések értékcsökkenésének) összessége.
Alternatív költség: egy haszonáldozat, elveszett hozam, amelyről a vállalkozás érdekében le kellett mondani. Pl.
a kamat, a vállalkozó saját munkabére, melyek általában megtérülnek és a vállalkozóé lesznek.
Gazdasági (más néven alternatív) költség: a számviteli költségeknél tágabb fogalom, mert magában foglalja a
termelés érdekében felmerült valamennyi ráfordítás pénzben kifejezett értékét, vagyis a számviteli ktg.-t és az
alternatív ktg.-t is. Számítása: számviteli ktg. + implicit ktg. el nem számolható része (normálprofit).
Profit kategóriák:
 Eredmény: az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége. (lehet nyereség,veszt.,nullaszaldó)
 Bruttó profit = bevétel – közvetlen ktg. (pl. ELÁBÉ)
 Gazdasági profit = bevétel – gazdasági (alternatív) ktg
= számviteli profit – implicit (el nem számolh.) ktg
= számviteli profit – normál profit
 Számviteli profit (tartalmazza a gazd.-i profitot) = bevétel – számviteli ktg.
= bruttó profit – közvetett ktg.
 Normál profit = implicit ktg. el nem számolható része (ez a profit az adott gazdaságban bárki álal
szokásosan elérhető jövedelem (pl. átlagmunkabér, banki kamat)). A befektetett tőke kamatát és a
vállalkozói hasznot tartalmazó profitkategória, az adott iparágban szokásszerű befektetéssel elérhető tiszta
jövedelem.
Gazdálkodás kritikus pontjai:
o Fedezeti pont: az a termelési mennység, amely mellett a termék átlagköltsége egyenlő a piaci árral. AC min
= p. Ekkor megtérülnek a vállalkozás költségei (összes), de gazdasági profitot nem termel (tehát nincs se
nyereség, se veszteség). Ez az ún. fedezeti pont az átlagköltség-görbe minimumpontjában van.
o Üzemszüneti pont: az a termelési mennyiség, amely mellett a termék átlagos változó költsége (AVC – 1
termékre jutó változó ktg.) egyenlő a piaci árral. AVCmin = p. Ebben a pontban még megtérül az összes
változó ktg, de a fix ktg-ek már egyáltalán nem. Tehát ennél kisebb piaci ár esetén már a változó ktg. sem
térülnek meg, így nincs értelme tovább folytatni a termelést, inkább érdemesebb szüneteltetni.
o Üzembezárási pont: az a termelési mennyiség, amely mellett a termék átlagos fix költsége (AFC – 1
termékre jutó fix ktg.) egyenlő a piaci árral. AFCmin = p. Ebben a pontban még megtérül az összes fix
 költség, de a változó ktg-ek már egyáltalán nem. Tehát ennél kisebb piaci ár esetén már a fix ktg-ek sem
térülnek meg, így nincs értelme tovább folytatni a vállalkozást, érdemes a vállalkozási tevékenységet
megszüntetni.

Termelés összes ktg. (TC) két fő részből áll:

 állandó ktg. (FC)
 változó ktg (VC)
Átlagos fix ktg (AFC = FC / Q) – 1 termékegységre jutó állandó ktg.
Átlagos változó ktg. (AVC = VC / Q) – 1 termékegységre jutó változó ktg.
Átlagköltség (AC = TC / Q) – 1 termékegységre jutó összes ktg.
Határköltség (MC = ∆TC / ∆Q) – megmutatja, hogy a termelés (kibocsátott termékmennyiség) változása
(növekedés v. csökkenése) mekkora (növekedést v. csökkenést) idéz elő az össze költségben.

Jövedelmezőség megtartását, javítását szolgáló intézkedések:

o Értékesítési volmumen (Q) növelése
o Fajlagos fedezet (F) javítása:
- Eladási ár emelésével
- Gyártmány minőségének javításával
- Innováció bevezetésével (pl. élőmunkát megtakarító technológiával)
o Fix költségek (FC) csökkentése
o Kapacitáskorlátozás – tőkekivonás
Fedezeti analízis: vizsgálja az árbevétel, a költség, a profit kapcsolatait.
ÁKFN (ár-költség-fedezet-nyereség) struktúra segítségével történik:
Árbevétel (TR)
- Változó költség (VC)
___________________
= Fedezet (F)
- Fix költségek FC)
___________________
= Kamat és adófizetés előtti jövedelem (EBIT)
Vállalati és a piaci árképzés
 Értékesítési ár alsó határa
 Az értékesítési ár alsó határa = önköltség.
 A költségviselő árak alsó határa alatt az az értékesítési árat értjük, amely alatt a költségviselőt nem
szabad gyártani és eladni (dömping ár).
 Hosszú távú ár alsó határa: bevétel legalább olyan magas legyen, mint az összes ktg.
 Rövid távú ár alsó határa: változatlan kapacitás mellett, a változó ktg-ek összege (ha szűk
keresztmetszetek vannak a termelésben v. nincsenek kihasználva a kapacitások stb.)
Ez alá az ára alá akkor érdemes menni, ha:
- bizonyos vevőket meg akarunk nyerni,
- más termékeknél az értékesítés emelkedése következik be
 Beszerzési ár felső határa
Olyan kritikus érték meghatározását jelenti, amelyet a beszerző rövid távon nem léphet túl. A felső határt
az anyagbeszerzés alternatív lehetőségei határozzák meg:
 Helyettesítő anyag beszerzése
 Saját gyártás lehetősége
 Átmeneti v. végleges lemondás az adott anyagfajta tervezett felhasználásáról
P – VC P – termék ára, amelyhez x anyagot be akarjuk szerezni
Qx VC – termék változó ktg.-ei x anyagfajta költségalkotói nélkül
Qx – anyagfajta mennyisége, amely a bizonyos termék előállításához szükséges
 Saját v. külső gyártás alternatívája
 Árképzés termelő vállalatoknál
A kikalkulált árnak tartalmaznia kell:
oFix költségeket
oVáltozó költségeket
oÉsszerű mértékű profitot (árrés)
Eladási ár : FC + VC + Profitráta %
össztermelés
Árrést (hozzáadott százalékos érték) befolyásolják:
 Áru típusa
 Termék piacon betöltött aktuális helye
 Árképzés a szolgáltató szférában
o A szükséges munkaórák szerint kalkulálnak = rezsióradíj.
o Rezsi óradíj = egy órára jutó közvetlen költség + egy órára jutó fedezet
o Szolgáltatóknál
 - közvetlen ktg. – munkabérek, gépek használatának ktg.
- közvetett ktg. – minden más, ami az üzlet működtetéséhez szükséges, pl. bérleti díj,
adminisztráció ktg., irodaszer, biztosítás, telefon
 Árképzés a kereskedelemben (árlépcső)
A kereskedésből befolyó pénznek 3 funkciója van:
- Fedezni kell a közvetlen ktg.-eket, azaz az áruk beszerzési árát a szállítási ktg.-kel együtt.
- Fedezni kell a közvetett ktg.-eket, azaz az üzleti fenntartásának költségeit, a béreket, a bérleti díjat,
a biztosítás, az energia és telefonktg.-eket.
- Tartalmaznia kell egy ésszerű profitot.
A kiskereskedelemben üzletek tulajdonosai az árréssel megemelt áron adják áruikat azért, hogy valami
nyereségük legyen. Tehát fedezetre van szükségük működési költségeik megtérüléséhez. A fedezet az
eladási ár százalékában állapítják meg.
Értékesítés ár = Beszerzés ár + Árrés
 Jutalékok, árengedmények
o Bónusz – jóváírás, amit a szállítók akkor adnak a vevőknek, ha egy bizonyos forgalom értéket elértek.
Ez jóváírás, amit utólag állapítanak meg.
o Provízió – üzletkötések megkötésének elősegítéséért jár, bárki kaphat, aki közvetlenül v. közvetve az
eladási folyamattal kapcsolatban áll.
- Forgalom p. – árengedménnyel ösztönzi az eladó a termék értékesítését
- Fedezet p.- legmagasabb fedezetű termékek alapján ösztönöz
o Rabat – árukra és teljesítményekre vonatkozó árengedmény
 Mennyiségi engedmény – nagyobb szállítás esetén
 Funkció rabat – csatornatagok valamilyen feladatot látnak el a gyártó/forgalmazó helyett, ezért
kapnak árengedményt
 Idő rabat – ha a megrendelést egy meghatározott időpontban v. pontosan rögzített periódusban
teljesítik
 Hűség rabat – hosszú távú üzleti kapcsolatok esetén adnak
 Készpénzfizetési rabat – a fizetési folyamat meggyorsításáért adják
o Sconto – árcsökkentés azoknak, aki a számla összegét egy meghatározott időn belül befizetik
o Beszámítás – csereakciók alkalmával, az új cikk megvételekor a régit beszámítják
 Piaci ár kiigazítása
Miután az ár kialakult, vizsgálni kell azt, hogy vajon elfogadható-e.
o Változó profitráta – piaci igények figyelembe vételével eltérő módon alakítjuk különböző termékek
és szolgáltatások árát
o Felár alkalmazása – különleges árunál v. szolg.-nál érdemes. (keresletnek meg kell haladnia a
vevői várakozási kényszert)
o Promóciós árképzés
Promóció: azon eszközök összessége, amelyet a cég az értékesítés növelése érdekében felhasznál.
 Reklámár – leszállítják egy-egy jól ismert márkájú cikk árát, hogy így növeljék a forgalmat.
 Alkalmi ár – az év egyes szakasziban ezt a formát válasszák a több vásárló vonzására
 Pénzvisszatérítés – a gyártó, ha egy adott időn belül akarja vásárlásra bírni a vevőit, akkor
visszatérítést ajánl.
 Alacsony kamatú részlefizetés – vásárlók árcsökkentés nélküli ösztönzése
 Lélektani árengedmény – termék mesterséges túlárazása, majd jelentős engedm. kínálják
o Megkülönbözető árképzés
 A vállalkozás egy terméket/szolgáltatást két v. több áron értékesít, s ezek az árak nem arányosak a
költségkülönbségekkel.
Formái:
 Vásárlói szegmentumok szerinti árazás – pl. nyugdíjas, diák
 Kivitelezés szerinti árazás
 Imázson alapuló árazás
 Helyezkedés szerinti árazás – pl. színház
 Idő szerinti árazás – pl. hétköznap
 Árképzés kulcstényezői
Forgótőke gazdálkodás
 Forgótőke gazdálkodás: a működés szempontjából elemzi a vállalkozás rövid távon lekötött eszközeinek
és ezek finanszírozásának kapcsolatát.
Forgóeszköz fogalma: a materális vagyontárgyak közül azok, amelyek egy évnél tovább nem szolgálják a
vállalkozás tevékenységét.
Fajtái: készletek, követelések, forgatási célból vásárolt rövid lejáratú értékpapírok, pénzeszközök
Forgóeszköz gazdálkodás célja: a pénz minél gyorsabb forgatása, a likviditás fenntartása
Forgótőke: a forgóeszközök értékéből levonjuk az összes rövid lejáratú kötelezettséget.
Készletekbe irányuló befektetést meghatározzák: termelési folyamat hossza és technika természete,
végtermék romlandósága v. tartóssága, beszerzési és értékesítési piac bizonytalansága, készlettartása
költségei, készletezési politika
 Forgóeszköz nagysága elsősorban az értékesítés függvénye.
Vevői követelések nagysága függhet: fizetési módtól, forgalom nagyságától, értékesítés szezonalitásától,
termék romlandóságától, eladási feltételektől, konkurens cégek hitelpolitikájától.
 Forgóeszköz gazdálkodás hatékonyságának mérése – forgási sebesség mutatói:
1.) Eszközarányos forgalom – azt méri, mennyire hatékony a forgóeszközök teljes állománya az
árbevétel növelésében. Azt mutatja meg, hogy az adott periódusban hányszor térül meg a
forgóeszközökbe fektetett tőke az árbevételből
Fordulatszám, forgási sebesség (f) = éves br. ért. árbevétel / forgóeszk. értéke (ford./év)
v. = (napok száma * napi felhasználás) / átlagkészle
2.) Forgási idő – arra ad választ, hogy egy körforgás (egy megtérülési folyamat) hány napig tart
Forgási idő (fi) = árbevétel / forgóeszköz értéke
v. = átl. forgóeszk. állomány / 1 napra jutó forgalom
v. = 360 nap / fordulatszám
v. = (forg.eszk.összesen * 360 nap) / br.ért.árbev.
3.) Forgóeszköz igényesség – megmutatja, hogy egységnyi termék előállításához mekkora forgóeszköz
lekötésre van szükség = átl.forg.eszk. állomány / adott időszak forgalma
A különböző forgóeszköz-összetevők mindegyikére kiszámítottuk a forgási sebesség mutatóit, vagyis a
részleges megtérülési mutatókat. A részleges megtérülési mutatókat összegezve a forgóeszközök egészrée
jellemző forgási időt kapjuk meg.
 Készletgazdálkodás
o Olyan szabályok és eljárások összehangolt együttese, amely rutin jellegű döntéseket tesz lehetővé
(mikor, mennyit rendeljük) és felhívja a döntéshozó figyelmét a nem rutin jellegű esetekre.
Készletek beszerzésével, mozgatásával, tárolásával és kiszolgálásával kapcsolatos feladatok
ellátása.
o Célja: ezeket a tevékenységeket a lehető leghatékonyabban és a legkisebb költségfelhasználással
(vagyis erőforrás-lekötéssel) végezze
o Moduljai:
 - Adatkarbantartó modul (naprakész információk)
- Döntési szabály modul (mikor/mennyit rendeljük)
- Rendszerösszefüggő modul (nagyszámú és különböző terméktípusok figyelése, összehangolása)
- Rendszer menedzsment interaktív és értékelő modul (rendszer hatásfokát értékeli)
o Csoportosítása:
1. Rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szerezték be és azok a
beszerzési és értékesítés között változatlan állapotban maradnak:
- Áruk – változatlan állapotban való továbbadás céljából beszerzett termékek
- Betétdíjas göngyölegek – minden olyan csomagolási eszköz, amely a terméket szállítás
közben a megrongálódásától óvja
- Közvetített szolgáltatás – a gazdálkodó saját nevében vásárolt és harmadik személynek
tovább értékesített szolg.
2. Az értékesítést megelőzően a termelés, feldolgozás valamely fázisában vannak:
 Befejezetlen termelés: további megmunkálásra vár, legalább egy munkaműveletet
elvégeztek, de további megmunkálás következik, nem kibocsátásra alkalmas termék
 Félkész termék: egy teljes megmunkálási folyamaton átment, ilyen címen raktárba tették,
megfelel a vonatkozó szabványoknak
 Késztermék: valamennyi előírás szerinti megmunkálási folyamatban átment, megfelel a
vonatkozó szabványoknak
3. Értékesítendő termékek előállítása v. szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni:
 Anyagok: megjelenési formájukat a megmunkálás során elvesztik, értékük az előállított
termék értékében megjelenik (segéd-, segés-, üzemanyag, fenntartási és építési anyag)
 Anyagi eszközök, amelyeket csak legfeljebb egy évig használnak (szerszám, műszer,
berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha)
 Készletre adott előlegek: amit a beszállítónak már ilyen címen a vállalkozás átutalt
4. Egymás való viszony (a rájuk vonatkozó igény) szerint:
 Függő keresletű készletek (ún. komplementer inputok): a termelési v. értékesítési
folyamatban csak együttesen használhatók fel
 Független keresletű készletek: külön-külön is felhasználhatók, nem függenek egymástól
5. Hasznosságuk, keresettségük szerint:
o Inkurrens: régóta nem volt rá kereslet
o Immobil: régóta nem mozgott
o Felesleges: valószínűsíthetően a jövőben nem fog hasznosulni
o Slack: komplementer input átmeneti hiánya miatt nem tud hasznosulni
 Készletnorma: a készletek megengedhető szintjét írják elő. Meghatározható: időben, mennyiségben,
értékben. Fajtái:
o Folyó: jelen idejű, tehát a tényleges ellátást szolgálják
o Terv: jövő idejű, tehát a jövőbeni ellátást szolgálják
o Egyedi: egy adott készletféleség megengedhető szintje
o Csoportos: egy adott készletfajta megengedhető szintje
o Nettó: a gyártmányba ténylegesen bekerülő anyagmennyiség
o Bruttó: a nettó normán felül tartalmazza az előáll. közben keletkezett hull.-ot és veszteséget (pl. selejt)
o Beszerzési: a bruttó normán felül tartalmazza az egyéb veszteségeket is (pl. szállítási, tárolási, stb.)
 Készletgazdálkodási modellek – készletek szintjét szabályozó rendszerek
Fő kérdéseink:
- Mit készletezzünk?
 - Mikor és mennyit rendeljük?
- Mekkora költséggel valósítható meg a készletgazdálkodási rendszer?
- Mikor rendeljük?
- Mennyit rendeljünk?
 Készletértékelés módszerei:
Saját előállítású készletek (befejezetlen termelés, félkész termék és késztermék) értékét az előállítási költség
(bekerülési érték) határozza meg. A vásárolt készletérték (áruk) nagyságát a tényleges beszerzési ár (vételár,
szállítási és vámköltség, stb) figyelembe vételével állapítják meg.
Raktáron lévő készlet külön értékelési problémát rejt magában akkor, ha a beszerzési árak időben változók.
 Átlagköltség alapján
 FIFO módszer – megmaradandó raktárkészlet az utoljára vásárolt áruk alkotják, vagyis ami előbb
beékezik, az előbb adják el
 LIFO módszer – utoljára beérkezett termékeket adják el előbb
 HIFO módszer (legmagasabb ártól indul)
 Beszerzési ár és piaci ár minimuma alapján
 Készlettervezés
 Utánpótlási ktg.-ek
- Közvetlen költségek: beszerzési költségek
- Közvetett költségek: készletrendeléstől az átvételig terjedő költségek
 Készlettartás költségei:
 Raktárköltség
 Készlettárolás költségei
 Egyéb költségek (pl. biztosítás, igazgatási ktg.)
 Hiányköltségek:
o Számszerűsíthető költségek: sürgős rendelések többletköltségei, állásidő költségei, nem
szerződésszerű teljesítésnél a kamat kötbér
o Nem számszerűsíthető költségek: elmaradt haszon, anyaghiány miatti jó hírnév elvesztése
 Készletgazdálkodási rendszerek
 Tiszta készletezési rendszerek – készletbeszerzésre vonatkozó döntési szabályokkal foglalkoznak
(mikor és mennyit,)
 Termelési-készletezési rendszerek – tevékenységek kölcsönhatásban állnak egymással
 Integrált készletezési rendszerek – beszerzés-termelés-készletezés – kiszállítás integrálta kezelő rendsz.
Típusai:
 MRP (Szükséglettervezési rendszer - SZTR): tervez (piackutatás, vevői rendelések nyilvántartása),
programot készít (éves termelési tervek, műhelyszíntű tervezés, prioritások), anyagi folymatokat és
kapacitásokat a beszerzéstől a termelésen át a készáru raktárba kerüléséig.
SZTR tervez, programot készít, ellenőrzi az anyagi folyamatokat, a kapacitásokat – a beszerzéstől a
termelésen át a készáru raktárba kerüléséig. Egyszerű logikával dolgozik.
Outputjai:
- Rendelési akciók, amelyek a vállalat által gyártott v. kívülről vásárolt anyagokra és
alkotórészekre periódusonként meghatározott nettó szükségletet jelentik.
- Finom kapacitástervezés, vagyis a gyártási, szerelési igények, a technológiai adatok alapján
megállapítható a vállalat egyes munkahelyeinek időszakonkénti leterheltsége.
 JIT: mindennemű pazarlás megszüntetése. Alapelvei:
 - A jól időzített termelés lényege azt termelni, ami az igény, annyit, amennyi az igény és akkor,
mikor az igény jelentkezik.
- Ha a termelés egyik szakaszába hiba csúszik, v. probléma merül fel, azt rögtön ki kell javítani,
mert a JIT nem tűr el semmilyen hibát.
JIT működésének lényege az, hogy minden termelési fázis az éppen szükséges gyártmányokat készíti el a
szükséges idő alatt, a termelés folyamatosságának fizikai fenntartásához szükséges minimális készletek
felhalmozásával. A JIT mint termelési filozófia érvényestésének fő eszköze a kiegyensúlyozott termelés,
melynek lényege a termelési csúcsok és völgyek kiküszöbölése a rövidebb átfutási idő és a
termékszerkezet váltogatása a kis sorozatokban történő gyártás segítségével.
JIT jellemzői: szükségletek lebontására épül, azaz a végső fázis szükségletét bontja le a megelőző fázisok
termelésének meghatározására. A JIT elsődleges feladatának az operatív termelésirányítás minél magasabb
fokú megszervezését tekinti és tervezési folyamata is ennek szolgálatában áll.
SZTR és JIT jellemzői és különbségei

Jellemzők SZTR JIT

Jellemző Sokféle, bonyolul termék, Kevés termékcsoport,

felhasználási terület kisebb kereslet. nagyobb kereslet.

Irányítás Centralizált. Decentralizált.

Raktárak termelés
Raktárhelyzet Puffer tárolók.
közben is.

Magas kihasználtság, Alacsony kihasználtság

Kapacitáshelyzet
kiegyenlítetlen. kiegyenlített.

Anyag- és
Nyomásos (push) Szívásos (pull)
termékáramlás

Tervezés Szükségorientált. Felhasználás-orientált.

Közvetlen a termeléshez
Szg. szolgáltatja a
kapcsolódik, a Kanbannal
infomrációt a
Információáramlás ér el az információ a végső
beszerzésnek és a
fázistól a termelési folyamat
termelésnek.
elejéig.
Logisztika: anyagok, félkész- és késztermékek hatékony áramlásának megvalósítását, szabályozását, ellenőrzését
szolgáló tevékenységek összessége. (Vevői igény szerint)
Feladata (7M): az alapanyagok beszerzésétől a végső fogyasztásig terjedően az összes szállítási, rakodási,
tárolási tevékenység szervezése, ellenőrzése.
Célja: 7 M, azaz eljuttatni:
 Megfelelő terméket
 Megfelelő mennyiségben
 Megfelelő minőségben
 Megfelelő időben
 Megfelelő helyre
 Megfelelő költséggel
 Megfelelő felhasználóhoz.
Célja: (Jelentősége a vállalati versenyképesség szempontjából):
 A legmagasabb és folyamatosan emelkedő kiszolgálási színvonalat nyújtani a lehető legalacsonyabb és
folyamatosan csökkenő költségek mellett.
 Az egész vállalat hatékonyságának szolgálata.
 A vállalat kínálatának és a piaci keresletnek az összehangolása.
Célok fajtái:
1. Teljesítménycélok: pl. magas színvonalú kiszolgálás (értékesítési piac ellátása), gyártás ellátása,
határidők (jobb) betartása, minőség és mennyiség betartása
2. Költségcélok: pl. költségcsökkentés, készletek optimalizálása, átfutási idők csökkentése,
kapacitáskihasználtság növelése
Logisztikai rendszer:
o Fogalma: logisztikai tevékenységek együttes rendszere
o Feladata: a vállalat és a beszerzési, értékesítési piacok közötti, valamint a vállalaton belüli anyag- és
információáramlás megtervezése, megszervezése, irányítása, ellenőrzése
o Működésének kritériumai:
 minél jobb kiszolgálási színvonal biztosítása,
 a lehető legkisebb költségráfordítással
o Részei
 Beszerzési logisztika:
 Az ajánlatok késésétől az áruvételig tartó folyamat.
  Több az egyszerű vásárlásnál, hiszen magában foglalja a piackutatást, az ajánlatok bekérését és
értékelését, a megrendeléstől, az áruvételt és az utólagos értékelést is.
 Meg kell határozni a rendelési tételnagyságot, pontosan meghatározva az anyagok, termékek
mennyiségét és minőségét, a szállítási határidőt stb.
 A szállítmány fogadása történhet:
- a szállító telephelyén (ekkor a vevő gondoskodik a termék elszállításáról, s a kockázat is az övé)
- vevő telephelyén (ekkor a szállító gondoskodik a termék elszállításáról, s a kockázat is az övé)
- fuvarozó telephelyén (pl. vasútállomáson, a kockázat azé, akinek a megbízásából a fuvarozó a
terméket átvette)
 Folyamatai:
 rendelési tételnagyság meghatározása
 termék minőségének meghatározása
 szállítási határidő meghatározása
 szállító kiválasztása, rendelésfeladás
 szállítmány fogadása
 utólagos szállítói értékelés
 Céljai:
 olcsó, de minőségileg megfelelő készletek biztosítása a termék-előállításához
 megfelelő beszerzési források felkutatása
 rövid beszállítási határidők elérése a szállítóknál
 megfelelő feltételek kialakítása a szállítókkal (ár, minőség)
 rugalmas és megbízható beszállítói szállítás
 anyaghiányok és -többletek elkerülése
 Költségei:
 szállítási díj
 rendelésfeladás
 átvételi költség
 adminisztrációs költség
 rakodási költség
 minőségellenőrzési költség
 Készletezési logisztika
A készletek összetételére, forrásaira és mértékére vonatkozó határozza meg.
 Céljai:
- megfelelő készletutánpótlás
- folyamatos anyagellátás biztosítása
- készletekkel való hatékony gazdálkodás
 Eszközei: raktárak, itt történik a tárolás, amely az anyagmozgatás folyamatának a megszakítását
jelenti.
 Csoportosítási lehetőségei:
 Anyagmozgatás fajtái:
- telephelyek közötti
 - egy telephelyen lévő egységek (üzemek) közötti
- raktáron belüli
- munkahelyközi (különböző megmunkálási szakaszok közötti)
 Tárolási mód szerint:
- polcrendszer (darabárunál)
- tartályok (folyékony és aprószemes anyagoknál)
- támfalas (ömlesztett anyagoknál)
- automatizált magasraktár (szg.-el irányított rakodógépekkel)
- fedetlen szabadtér (idő által nem károsodó, nagyméretű anyagoknál)
- fedett szabadtér (időjárás elől védendő, nagyméretű anyagoknál)
 Elhelyezés szerint:
- fix helyes (az egyes készletfajtákat mindig egy adott, meghatározott helyen tároljuk)
- szabad helyes (a legközelebbi szabad helyre rakjuk)
 Kiszolgálás szerint:
- FIFO (a legelőször beérkezett készleteke használjuk fel először)
- LIFO (a legutoljára beérkezett készletet használjuk fel először)
- PRI (fontossági sorrendben elégítik ki az igényeket)
- RND (véletlenszerűen elégítik ki az igényeket)
 Bizonylatai:
- bevételezési jegyzék
- kivételezési jegyzék
- visszavételezési jegyek
- nyilvántartó kartonok
- raktárközi átadási jegyek
 Költségei:
- vállalaton belüli anyagmozgatás költsége
- tárolási ktg.
- biztosítási díj
- adminisztrációs ktg.
- tárolási veszteség
- speciális körülmények biztosításának költsége
- hiány miatti költség (kötbér, beszerzési többletköltség)
- lekötött tőke utáni jövedelemigény
 Termelési logisztika:
A tényleges gyártást jelenti.
o Célja:
- a termelési folyamaton belüli anyagellátás megszervezése, koordinálása
- készletekkel való gazdálkodás
- a termelés egyes fázisai közötti anyagáramlás biztosítása
- anyagmozgatás, tárolás, kiszolgálás zavartalan és költséghatékony kivitelezése
 o Fontos szerepe van az ún. outsourcing-nek, azaz bizonyos tevékenységek vállalaton kívülre való
helyezésének (karcsúsítás). Tipikus tevékenységek, amelyeket a cégek vállalaton kívülre szoktak helyezni:
- takarítás
- informatikai hálózat karbantartása
- piackutatás
- tervezés
- őrző-védő szolgálat
- csomagolás
 Outsourching előnyei:
- kisebb munkavégzési terület szükséges
- kevesebb főállású, állandó foglalkoztatású dolgozót igényel
- több idő és energia marad tervezésre és gyártásra
- egyszerűsödik a vállalkozás szervezeti felépítése
 Outsoruching hátrányai:
- nagyobb függőség más, külső cégektől
- több szervezési munkát igényel
- több adminisztrációs és ellenőrzési munkával jár stb.
o Költségei:
 üzemfenntartási költségek
 rezsi (víz, villany, fűtés)
 energiaköltség
 értékcsökkenés, stb.

 Értékesítési logisztika
A késztermékek vevőkhöz való eljuttatásának folyamata.
o Meghatározandó tényezők:
- szállítás módja
- készletezési pontok száma
- a készletezési pontok közötti szállítások rendszere
- késztermékraktárak készleteinek szabályozása
- költségoptimalizálás
o Fontos: az optimális útvonaltervezés
o Költségei:
- Szállítási ktg.
- Készletezési ktg.
- Bolti eladó bére és közterhei (járulékok)
- Üzlethelyiség bérleti díja, rezsije, stb.
o Céljai:
- Legjobb vevőkiszolgálás a legalacsonyabb költségek mellett
- Vevők igényeinek technikai kielégítése (készletezés, csomagolás, kiszállítás)
- Rövid szállítási idők biztosítása
- Jó szállítási minőség biztosítása
 - Megbízhatóság (szállítási határidő betartása), rugalmas készletgazdálkodás
- Esetleges reklamációk kezelése
 Hulladéklogisztika
Környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés.
Céljai:
- a termelés, szolgáltatásnyújtás közben keletkezett hulladékok szelektív gyűjtése, kezelése, átmeneti tárolás
- hulladékok újrahasznosítási lehetőségek felkutatása, alkalmazása
- hulladékok átmeneti tárolása, megfelelő hulladékkezelő helyre való elszállítás
- veszélyes hulladékok kezelése

A kiszolgálási színvonalat 3 tényező jellemzi:

1) Rendelkezésre állás (készenléti állapot): megmutatja, hogy a vállalattól v. a piactól jelentkező igények
milyen arányban elégíthetők ki azonnal. Ez a logisztikai rendszer készenléti állapotára utal.
2) Kiszolgálási idő (reakcióidő): megmutatja, hogy az igény jelentkezése és kielégítése között mennyi idő
telik el. Ez a logisztikai rendszer reakcióidejére utal. Minél magasabb a rendelkezésre állás színvonala,
annál rövidebb lehet a kiszolgálási idő.
3) Kiszolgálás minősége: megmutatja a felmerülő igényekre és problémákra való megfelelőséget. Ez a
logisztikai rendszer finomhangolására utal.
Logisztika anyagi folyamatai:
 Szállítás
 Tárolás, raktározás
 Csomagolás
 Anyagmozgatás
 Komissiózás (árufajták vevői megrendelés szerinti összeállítása)
 Egységrakomány-képzés (rakodható rakományok képzése, tipikusan kisméretű, de nagy tömegű
áruknál)
Szerepe: a termelés zavartalan működésének biztosítása.
Anyagszükséglet-tervezési rendszer:
 Fogalma: a vállalat anyagigényének előzetes, részletes felmérését, annak napi bontásban történő
megadását jelenti.
 Jelentősége: a készletgazdálkodás fontos részét képezi.
 Jellemző módszere: ABC-elemzés. Ez az egyes anyagféleségeket fontossági sorrendben csoportosíthatja.
 „A” kategóriába kerülnek a vállalat számára legfontosabb, értékes anyagok
 „B” kategóriába azok a közepesen fontos anyagok
 „C” kategóriába azok a kevésbé fontos anyagok.
 Kiindulópontja: a vállalat kibocsátási ütemterve. Ebből határozzák meg a termelési vezérprogram
segítségével a termelő és nem termelő egységek anyagigényét.
Beépülési fa: az anyagok, félkész termékek késztermékekbe való beépülését mutatja, azaz felépíti a
késztermékeket az egyes anyagokból, megadva a konkrét anyagfelhasználást.
Anyagnorma
 Fogalma: az anyagigényt ennek segítségével határozzák meg. Ezeket folyamatosan felül kell vizsgálni, ez
a normakarbantartás.
  Megállapításukra használt módszerek:
- becslés
- műszaki-gazdasági számítások
- statisztika
 Fajtái:
- Anyag-felhasználási norma: egy termékegységhez felhasználható anyagmennyiség.
- Anyag-kihozatali norma: egységnyi anyagból kihozható termékmennyiség.
Operatív anyagellátás
o Lényege: a termelés folyamatos fenntartásának biztosítása (többnyire szg-es háttérrel támogatott)
o Elemei:
 Utalványozás: ez ad felhatalmazás arra, hogy a raktárból a szükséges anyagmennyiséget a termelés
rendelkezésére bocsássák.
 Anyagkiadás: kiveszik az anyagot a raktárból, és ezt a raktári nyilvántartó kartonon feljegyzik.
 Anyagkönyvelés: a készletekről kiírják a kivett anyag értékét, és a konkrét termékre v. költséghelyre
ráterhelik.
 Utókalkuláció és normakarbantartás (pl. a beépülési fa megfelelőségének értékelése)
 Főkönyvi feladás: a készletfelhasználásról analitikus könyvelés folyamatos vezetése és időközönkénti
(pl. havi) lezárása.
Mutatószámok
o Készletszintek
 Biztonsági (törzs, minimális) készlet: az a készletmennyiség, ami alá a készletszint nem süllyedhet.
Kiszámítása: napi felhasználás * utánpótlási késedelem napjai.
 Jelzőkészlet: az a készletszint aminek elérésekor az utánpótlásról gondoskodni kell.
Kiszámítása: (napi felhasználás * utánpótlási idő) + törzskészlet
 Folyókészlet: az anyagellátását két utánpótlási időpont között biztosít készletmennyiség.
Kiszámítása: napi felhasználás * utánpótlási idő v. max. készlet – min. készlet
 Átlagkészlet: a vállalatnál adott készletből átlagosan ennyi található.
Kiszámítása: folyókészlet felének és a biztonsági készletnek az összege
- egyszerűsített átlagkészlet képlete (NY készlet + Z készlet)/2
- kronológikus átlagkészlet képlete: (NY készlet fele + köztes készletértékek + Z készlet
fele) / (elemszám – 1)
 Maximális készlet: az a készletmennyiség, ami fölé a készletszint nem emelkedhet.
Kiszámítása: a minimális és a folyókészlet összege.
 Normán felüli készlet: az a készletmennyiség, amivel az adott készletféleség a vállalatnál előírt
készletnormát meghaladja. Kiszámítása: készletféleség egésze – norma szerinti készlet
o Készletgazdálkodás hatékonyságát vizsgáló mutatók
 Anyagkihozatali mutató: megmutatja az egységnyi anyagokból kihozható termékmennyiséget.
 Anyagfelhasználási mutató (= fajlagos anyagfelhasználás): megmutatja az egységnyi késztermék
előállításához felhasznált anyagmennyiséget. Kiszámítás: az anyagfelhasználsás / termékmennyiség
 Anyagkihasználási mutató: a nettó és a bruttó norma hányadosa. Kiszám.: nettó norma / bruttó norma
 Anyagkigényességi mutató: az anyagfelhasználás %-os arányát mutatja meg az összes költségen belül,
az anyagköltségekkel való takarékoskodásra utal. Kiszámítása: anyagköltség / összes termelési ktg.
  Anyagellátottsági mutató: megmutatja, hogy a készletek átlagosan mennyire voltak felette a ténylegesen
felhasznált mennyiségének. Értéke 1 v. annál nagyobb lehet.
- Ha 1-hez közeli, akkor feszített készletgazdálkodást jelez. Itt a készletek átlagos állománya alig
haladja meg a tényleges felhasználás mértékét.
- Ha 1-nél jóval nagyobb, akkor laza készletgazdálkodást jelez, akkor több készletet tartanak, mint
amennyi ténylegesen kell.
Kiszámítása: átlagkészlet / átlagos napi felhasználás
 Anyaghányad mutató: megmutatja, hogy az anyagköltség hány %-ot tesz ki a termelési értékből.
Kiszámítása: anyagköltség / termelési érték

Stratégiai gazdálkodás területei:

1) Tőkefinanszírozás: hosszú lejáratú (1 évnél hosszabb távú) és tartós forrásszerzés.
Fogalma: kereslet és kínálat találkozóinak szintere
Módok:
 Belső
 Értékesítés árbevételből
- Önfinanszírozás
- Finanszírozás ÉCS-ből
 Tőkefelszabaditásból
- Működéshez nem szükséges
- Értékesítés
 Külső
- Saját (- Részesedés, - Befektetés)
- Idegen (- Bank, -Vállalat)
Idege tőke növelésének lehetőségei:
o Banki hitelfelvétel és vállalti kölcsönfelvétel – főleg jelzáloghitel formájában, hosszú lejáratra
o Vállalati hitelfelvétel kötvénykibocsátással – részvényre vonatkozó későbbi jogot testesít meg
o Lízing finanszírozás – az eszközök tartós, előre meghatározott időtartamú használatba vételét
meghatározott díj ellenében
 Lízing alaptípusai:
- Operatív (nem célja a tulajdonjog szerzés), használati jog
- Pénzügyi – jogosult a lízingbe vevő a lejárat után tulajdonossá váljon
- Visszlízing (sale and back) – likviditási problémákkal küzdő cégeknél gyors pénzszerzés (elad
valamit és vissza lízingeli)
 Mindhárom alaptípus keretében megkülönböztetünk ún. másodlagos lízingfajtákat:
- Direkt lízing
- Klasszikus v. indirekt lízing
- Tőkejavak lízingje
- Fogyasztási javak lízingje
2) Befektetet eszközökkel való gazdálkodás
Befektetés módozatai:
 o Beruházás (invesztíció): forrásokból materális és immateriális vagyontárgyak vásárlása, amelyek a
birtokos számára jövőbeni haszonnal járnak.
Beruházások azok a befektetések, amelyek az ingatlanok, valamint a műszaki berendezések létrehozásával,
ill. vásárlásával kapcsolatosak, de még működésüket nem kezdték meg.
 Tárgyi eszközök
 Forgóeszközök
o Pénzügyi befektetés: értékpapír és üzletrész vásárlása, nyújtott hitelek és kölcsönök.
 Részesedések
 Követelések
o Immateriális beruházás
 K+F
 Reklám
 Képzés
 Szociális beruházás

Beruházás típusai:
o Pótlás: az ület, a meglévő termelési kapacitás fenntartása érdekében az elhasználódott berendezést,
felszerelést ki kell cserélni. Bizonyos esetekben célozhat költségcsökkentést is.
o Kapacitásbővítés (expanziós beruházás): amikor nem elegendő a meglevő kapacitás, dönteni kell az
expanzióról, annak idejéről és mikéntjéről (termék, piac, kapacitás expanziója). Tehát mennyiségi
bővítésről van szó.
Bruttó beruházás: pótló + bővítő
Nettó beruházás: bővítő beruházás
Nettó beruházás: bruttó beruházás - pótlás
o Diverzifikáció (termelési profil szélesedik): új termék, új tevékenység irányába történő expanzió.
o Egyéb pl. környezetvédelem, kormányzati előírások betartása
Beruházások csoportosítása:
 Alanyai szerint:
- háztartási
- vállalati
- önkormányzati
- állami
 Finanszírozási forrás szerint:
- saját tőkéből finanszírozott
- idegen tőkéből finanszírozott
 Megvalósítás (kivitelezés) szerint:
- saját kivitelezésű
- idegen kivitelezésű (megbízásos-megrendeléses)
 Szolgálata szerint
- alapberuházás (közvetlenül szolgálja a beruházási cél megvalósulását)
- járulékos (az alapberuházás rendeltetésszerű működését biztosítja)
- kapcsolódó (az alapberuházás működését segíti elő)
 Összetétel szerint:
 - gépberuházás (pl. gyártósor)
- gépi felszerelés és berendezés beruházása (pl. kiegészítő felszerelések)
- építési, építés-szerelési beruházás (pl. építőipari beruházások)
- egyéb beruházás (pl. műszaki tervezés)
 Tárgyi eszközök milyensége szerint:
- pótló beruházás (a teljesen elhasználódott tárgyi eszközöket újakkal helyettesítik)
- bővítő beruházás (a vállalkozásnál korábban még nem létezett tárgyi eszköz létesítése)
 Tárgyi eszközök formája:
- bruttó beruházás (pótló + bővítő beruházás)
- nettó beruházás (ez csak a bővítő beruházást jelenti) (nettó beruházás = br. beruházás – pótlás)

Beruházási döntési módszerek:

o Statikus módszerek – Nem veszi figyelembe az időtényezőt. Átlagadatok felhasználása. Költség-
nyereség- összehasonlításokból indul ki.
 Beruházás átlagos jövedelmezősége – Jele: BJ. Számítása: 1 évi átlagos nyereség / beruházáshoz
szükséges pénzbefektetés.
 Megtérülési idő: arra ad választ, hogy hány év alatt kapja vissza az eredetileg befektetett pénzét.
Jele: Bl, számítása: Befektetés / Nyereség
 Beruházás pénzeszközeinek forgási sebessége: megmutatja, hogy a nyereségből hányszor térül
meg a használati idő alatt. Jele: Bfs, számítása: MI / (B:NY)
o Dinamikus módszerek
A dinamikus mutatók már figyelembe veszik a pénz időértékét. Ezeknek a mutatóknak a számítása hosszabb,
időigényesebb.
 Nettó jelenérték (NPV): megmutatja, hogy hány forint a jövő időből jelen időre leszámított haszon az
induló tőkeérték levonása után. Ha az érték pozitív, a projekt többet ad hozzá jelenértékben a
pénzbeáramláshoz, mint amennyit szintén jelenértékben a pénzkiáramláshoz, s így a projektet el kell
fogadni. NPV =
 Törlesztő faktoron alapuló módszer – egy lépéssel több mint az NPV, a tervezett időhorizonton
jelentkező többlet pénzáramot (v. veszteséget) szétosztjuk (átlagoljuk) a törlesztő faktor segítségével.
Azt preferáljuk, ahol az éves átlagos pénzáram a legnagyobb.
 Belső megtérülési ráta – olyan kamatláb, amely kiegyenlíti a remélt jövőbeli többlet pénzáram
jelenlegi értékét a kezdeti beruházási kiadással. Megmutatja, hogy hány %-os a beruházás valós
megtérülése a hozamok és az induló tőkeérték viszonyítása során.
IRR = Az a jó, minél nagyobb. Össze kell hasonlítani egy másik lehetséges befektetés kamatlábával.
 Jövedelmezőségi index – megmutatja, hogy a jövő időből jelen időre leszámított hasznon hány %-át
teszi ki az induló tőkeértéknek, vagyis hány %-os hasznot érünk el a beruházásba fektetett tőkével.
Arányszám, a beruházások hozamainak összesített jelenértékéhez hogyan viszonyul a ráfordítás.
Pl =
Az a jó, minél nagyobb. Össze kell hasonlítani 1-gyel (100%-kal).
Tárgyi eszköz
Működtetésük során fokozatosan elhasználódnak (fizikai kopás), értékük folyamatosan csökken (gazdasági
avulás). A vállalati vagyon dologi formában megtestesülő olyan kevésbé mobil része, amelyek tartósan (1éven
túl) több termelési periódusban szolgálják közvetlenül v. közvetve az üzleti tevékenységet.
Tárgyi eszközök tulajdonságai:
- kétfajta az elhasználódásuk (erkölcsi, azaz technológiai avulás és fizikai, azaz kopás)
- anyaga nem kerül bele az előállított termékbe,
- értékes megjelenik az áru árában,
- meghatározzák az adott üzletág teljesítőképességét,
- kevésbé mobilak (nem tehetők könnyen pénzzé),
- általában beruházást igényelnek,
- jelentős költséggel járnak (pl, karbantartás)
- akkor is szolgálják a vállalkozás tevékenységét, amíg még nem helyezik üzembe,
- értékkel bírnak, azaz forgalomképesek, vagyis eladhatók
- tartósak,
- értékük az elhasználódás arányában részletenként, költséggé avulva térül vissza az árbevételben
Tárgyi eszközök főbb csoportjai:
- Ingatlanok és vagyoni értékű jogok,
- Műszaki berendezések, gépek járművek
- Egyéb berendezések, felszerelések, járművek
- Tenyészállatok
- Beruházások, felújítások
- Beruházásokra adott előlegek
- Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
Tárgyi eszköz gazdálkodása
o Célja, hogy a vállalkozás stratégiai feladataihoz megfelelő mennyiségű és működőképes tárgyi eszközt
gazdaságosan biztosítson.
o Feladatai (egyben a tárgyi eszköz gazdálkodás stratégiai kérdései is):
 Beruházás
 Eszközfenntartás
 Amortizáció, elszámolás
  Kapacitások kihasználása
 Értékelés
 Leépítés
Amortizáció: költségként való elszámolás. Mértékét jogszabály írja elő. Az amortizáció folyamata a tárgyi
eszközbe történt befektetés folyamatos megtérülését biztosítja.
Amortizáció 3 feltétele:
1.) A tárgyi eszközt üzleti céllal, jövőbeli jövedelem szerzése céljából alkalmazzák.
2.) Meghatározható élettartama kell, hogy legyen, ami egy évnél hosszabb.
3.) Az eszközeinek kopnia, avulnia, elhasználódnia kell v. természetes okokból értékét vesztenie.
Amortizálható javak:
- Materális javak (tárgyi eszközök)
- Immateriális javak (határozott élettartamú szabadalmak, licencek, engedélyek, szerzői jogok)
Nem amortizálhatók: bérelt javak, készletek, ásványvagyon, műemlék.
A költségek között elszámolt értékcsökkenési leírás (amennyiben a piac az eladási árban az elfogadja) az
értékesítési árbevételben a tárgyi eszköz értékének a visszatérülését hivatott biztosítani.
Egy adott időszakon belül visszatérülő tőke nagyságát meghatározza:
a) Tárgyi eszköz értéke
 Bekerülési érték (bruttó érték): TE létesítése a vállalkozástól jelentős egyszeri költségráfordítást
igényel. TE létesítésének költségét a bekerülési ktg. fejezi ki. Bekerülési ktg. az a ráfordítás, amely a
tárgyi eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében a használatba vételig felmerült.
 Maradványérték: az eltávolításkor, selejtezéskor még le nem írt érték.
 Nettó érték: a bruttó érték és a halmozott ÉCS különbsége.
b) Tárgyi eszköz használati ideje
A tárgyi eszköz használati idejének meghatározásakor egyaránt tekintettel kell lenni a tárgyi eszköz
leterhelésével szinte egyenes arányban változó fizikai elhasználódásra és a műszaki fejlődés által
befolyásolt gazdasági avulásra.
c) Amortizációs módszerek:
o Időarányos:
 Lineáris, azaz egyenletes ütemű leírási módszer azon a feltételezésen alapul, hogy a TE értéke az idő
múlásával egyenes arányban csökken.
 Degresszív, azaz gyorsított ütemű leírási módszer. A TE értéke a működési ideje alatt (bekerüléstől a
távozásig) csökken, ennek pedig az amortizációs adagok időben csökkenő irányzatú lefutása felel meg.
 Progresszív, azaz lassított ütemű leírási módszer.
o Teljesítmény arányos – az amortizáció évenkénti elszámolás a tényleges igénybevétel arányában történik.
Tárgyi eszközök üzemfenntartása (karbantartása)
 Fogalma: a TE műszaki állapotának folyamatos fenntartása, javítására, cseréjére, karbantartására és
felújítására irányuló tevékenység. Gondoskodik az TE működőképességéről.
 Célja: állagmegőrzés
 Változatai:
 Hibajavító – ekkor már bekövetkezett a hiba
Megvárják a meghibásodást, majd ezt követően végzik el a szükséges munkálatokat. Kizárólagos
alkalmazása ma már nem eredményes.
 Megelőző – ekkor még nem következett be a hiba.
Fajtái:
- naptári időszakonkénti (meghatározott hónapban/napon történik a karbantartás)
 - felülvizsgálat utáni (adott rendszerességgel végzet felülvizsgálatok után kerül rá sor)
- használat utáni (bizonyos használati idő elteltével történik)
- TMK – Tervszerű Megelőző Karbantartás (a vezetőség által meghatározott éves tervnek
megfelelően zajlik)
 Kapacitás és kapacitáskihasználás
o Kapacitás (jele: K): a termelő-berendezések teljesítőképességének azon határértéke, mely
gazdaságos működés mellett elérhető
o Befolyásoló tényezői:
- a termelő-berendezések száma, jele: G
- a termelő-berendezések időalapja, jele: I (megmutatja, hogy mennyi ideig tud rendeltetésszerűen
működni a gép/berendezés)
- időnorma, jel: NI (megmutatja, hogy egységnyi termék előállításához mennyi idő szükséges)
o Kiszámítás képlete: K = (G*I) / NI, mértékegysége: mennyiség (db)
o Kapacitás-kihasználás: megmutatja, hogy a kapacitás mekkora %-át teszi ki a teljes kibocsátásnak
(kibocsátott termékmennyiségnek)

o Kiszámítási képlete: Kh = (Q/K) * 100, mértékegysége: %