1.

tétel

A kémiai biztonság stratégiájának fejlődése, Kemizáció kockázatai, Kemizáció haszna,

Környezeti biztonság szükségességnek felismerése és fejlődése, Fehér könyv, Új fehér
könyv, Az európai Unió új veszélyes anyag „törvénye”, GHS szükségessége, REACH és GHS,
Globális stratégia.

A kémiai biztonság stratégiájának fejlődése:

A kemizáció kockázatai:

• Tűz és robbanásveszély
• Egészségkárosító hatású
• Környezetkárosító hatású
• Ezek kombinációja

Kemizáció haszna:

• Életszínvonal emelkedés
• Élelmezés
• Táplálkozás
• Gyógyszerek
• Foglalkoztatás
• Vektorirtás
• Fizikai munka csökkentés

Környezeti biztonság szükségességének felismerése és fejlődése:

Fehér könyv:

• A jövő vegyi anyag politikájának stratégiája

• Európa bizottság Brüsszel
• 2001 feb. 27
• EU tanács, Parlament jóváhagyta
• Végrehajtás 2004

Tartalma:

• Bevezetés
• Az EU vegyi anyag politikája
• Ismeretek a vegyi anyagokról
o kb 15 millió vegyi anyag
o Minden egyes veszélyes anyag min. 1 kóroki tényező
• A vegyi anyag ellenőrzésének új módszerei
o Egyetlen rendszer létrehozása amely azon anyagokra fókuszál ahol a hatóságok
részvétele elengedhetetlen
o Elemei:
 ▪ Regisztráció: Anyagok 80%-a →Kötelező az anyagot bejelenteni ha gyártani
vagy importálni szeretnék
▪ Értékelés: Anyagok 15%-a → Az értékelésnél a hatóságoknak meg kell
vizsgálniuk az ipar álltal szolgáltatott adatokat. Tesztelési programot kell
létrehozniuk. 100 tonna alatti és 100 tonna feletti anyagok vannak.
▪ Engedélyezés: Anyagok 5%-a → Azon anyagokra amelyek komoly aggodalmat
okoznak a hatóságnak kell engedélyt adniuk. Engedélyezésre kötelezett
anyagok: 1-es és 2-es kategóriájú CMR anyag, POP anyag, PBT anyag,
Endokrin diszruptorok.

• Az ipar szerepe, jogi kötelezettségei

o Adatok generálása
o Kockázat/ biztonság becslése
o Információ szolgáltatás
o Információk a biztonsági adatlapok segítségével
• A létező anyagok time-table-je
• Osztályozás és feliratozás
• A rendszer adminisztrációja
• A lakosság tájékoztatása
• Végrehajtás és kikényszerítés

Új fehér könyv:

• Az Európai bizottság terjesztette elő 2019 március 1-én

• Öt forgatókönyvet vázol fel azt illetően, hogy az Unió milyen fejlődési utat jár be a jövőben.
• Nem záródokumentum hanem vitaindító.

REACH:

• Bevezetésének költsége az EU-ban → 12 milliárd euro

• Évi árbevétel → 556 milliárd euro
• Haszna:
o Egészségügyi → 50 milliárd euro
o Környezetvédelmi → Nincs becslés
o EU-s szinten évente 4000 élet megmentése

GHS (Globális harmonizációs rendszer):

• Bevezetése várhatóan javítani fogja az emberi egészséget és a környezet állapotát.

• A rendszerrel nem rendelkező országoknak egy már elfogadott keretrendszert biztosít.
• Minden országot ösztönöz a GHS elfogadására.
• 2003-ban jóváhagyták

Globális stratégia:

• SAICM (Helyes Vegyi Anyag Kezelés Stratégiai Megközelítése

 • A vegyi anyagok gyártásánál és felhasználásánál olyan módszereket honosítsanak meg,
amelyek segítségével minimálisra csökkenthetők a környezetre és egészségre gyakorolt
jelentős káros hatások.

2 tétel

Kémiai alapok, alapismeretek kémiai biztonsághoz, A kémia négy nagy részterülete,

Elemek, AZ atom,, Az anyagok csoportosítása a kémiában., Vegyületek osztályozása,
Szervetlen vegyületek, Szerves vegyületek, Arrhenius szerint, szervetlen és szerves
vegyületek, A halogénezett szénhidrogének, Az oxigéntartalmű vegyületek, A
nitrogéntartalmú vegyületek, Oxigént és nitrogént is tartalmazó vegyületek, EDC anyagok,
Nanoanyagok, POP vegyületek.

A kémia négy nagy részterülete:

• Álltalános kémia →Az anyag szerkezetével és lehetséges változásaival foglalkozik

• Szervetlen kémia → A szervetlen anyagokkal foglalkozik
• Szerves kémia → A szerves anyagokkal foglalkozik
• Kémiai technológia → Az anyagok felhasználásával foglalkozik

Elemek:

Azon anyagok amelyek kémiai módon más anyagokra nem bonthatók fel. Azonos protonszámú
atomok halmaza.

Atom:

Kémiai szempontból az anyagok legkisebb egysége. Minden anyagot egymással kölcsönhatásban álló
atomok építik fel.

Az anyagok csoportosítása a kémiában:

Az anyag lehet egyszerű (elemek) vagy összetett. Az összetettet tovább bonthatjuk keverékekre és
vegyületekre. Keverék → Kémiai és fizikai módszerekkel is bonthatók. Vegyület → Csak kémiai
módszerekkel bonthatók.

Vegyületek osztályozása

• Szervetlen vegyületek
o Sók
o Savak
o Bázisok
• Szerves vegyületek
o Szénhidrogének
o Szénhidrogén származékok
Arrhenius szerint:

• Szerves vegyületek: (Tulajdonságai erősen függnek egyes atomcsoportok meglététől vagy

hiányától)
o Szénhidrogének
▪ Kötéstípus szerint telített, telítettlen vagy aromás szénhidrogének
▪ Lánctípus szerint nyílt láncú vagy gyűrűs szénhidrogének
o Oxigéntartalmú szerves vegyületek
o Nitrogén tartalmú szerves vegyületek
• Szervetlen vegyületek:
Az elemek periódusos rendszerben elfoglalt helyük szerint történik a csoportosításuk.
o S mező elemeinek vegyületei
o P mező elemeinek vegyületei
o D mező elemeinek vegyületei
o F mező elemeinek vegyületei
Alkotóelem összetétele szerinti csoportosítás.
o Hidritek
o Halogenidek
o Oxidok
o Hidroxidok
o Karbonátok

Kötéstípus szerinti csoportosítás

o Kovalens vegyületek
o Ionos vegyületek
o Fémes vegyületek

Sav- bázis tulajdonság szerint

o Savak
o Bázisok
o Sók

Halogénezett szénhidrogének:

• Legalább egy hidrogén atom halogén atomra van lecserélve

• A halogénezett szénhidrogének NEM szénhidrogének
• pl: Etil-bromid, Etilén-klorid, Metil-klorid

Az oxigéntartalmú vegyületek:

• A vegyületek alap váza szénhidrogén, legalább egy oxigén tartalmú funkciós csoporttal
• Ilyenek a különféle
o alkoholok (Jellemző funkciós csoport → Alkohol hidroxil )(Etanol, metanol, propanol,
fenol, glicerin)
o Karbonsavak (Jellemző funkciós csoport → Karboxil) (Hangyasav, Ecetsav)
o Észterek (Jellemző funkciós csoport → Észter) (Metil acetát, Etil-acetát)
Nitrogén tartalmú vegyületek:

• Jellemző csoportja az amino csoport

• A hidrogént legalább 1 nitrogén helyettesíti.
• pl: Metil-amin, Etil-amin

Oxigén és nitrogén tartalmú vegyületek:

• Aminosavak
o Egy karbon sav szénláncához amino csoport kapcsolódik.
o Biológiai jelentőségük hatalmas → Peptidek, fehérjék

EDC anyagok:

• Endocént bontó vegyületek

• Ösztrogén típusú
o Olyan anyagok amelyek a természetes ösztrogénhez hasonlóan viselkednek vagy
blokkolják azt.
• Androgén típusú
o Olyan anyagok amelyek a természetes tesztoszteronhoz hasonlóan viselkednek vagy
blokkolják azt.
• Thyroidal
o Olyan anyagok amelyek direkt vagy indirekt módon hatnak a pajzsmirigy működésre.

Nanoanyagok:
3. tétel

Vegyi anyag szabályzás, Joganyag a REACH előtt, Változások a magyar jogrendben, Rákkeltő
mutagén szabályzás módosulása, Engedélyköteles anyagok, 2000 évi XXV. Tv. A kémiai
biztonságról, Fogalom meghatározások, Hatály, A veszélyes anyagok és keverékek bejelentése,
Veszélyes anyagok, Veszélyes keverékek, Tárolása, Szállítása, Kockázatbecslés,
Kockázatcsökkentés, A kockázat kezelés, A kockázat ismertetése, Közlése, Információcsere, A
veszélyes anyagokkal illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység feltételei, A kémiai
biztonság hatósági…

Joganyag a REACH előtt:

• 2000. évi XXV. tv a kémiai biztonságról

• Jelölési és besorolási szabályok (44/2000 EüM)
• Munkahelyek kémiai biztonsága (25/2000. Eüm-SzCsM)
• Rákkeltő mutagén anyagok (26/2000. EüM)
• Veszélyes anyagokkal kapcsolatos egyes tevékenységek korlátozása
• Veszélyes anyagok kivitele, behozatala
• Azbeszttel kapcsolatos kockázatok kezelésére (12/2006. EüM)
• A helyes laboratóriumi gyakorlatról (9/2001. EüM-FVM)
• Kémiai terhelési bírság szabályai (189/2000. Kormány)
• Veszélyes anyagok vizsgálati módszerei
• Vegyi anyagok kockázatának becslése, a kockázat csökkentése

Rákkeltő/ mutagén szabályzás módosulása engedélyköteles anyagok

• Magyar alaprendelet → 26/2000 EüM rendelet

• Hét módosítása volt amelyből a legutolsó hozta be a REACH-et.
• XVII. melléklet → Egyes veszélyes anyagok, készítmények és árúcikkek, forgalomba
hozatalával és felhasználásával kapcsolatos korlátozások.
• XIV. melléklet → Engedélyköteles anyagok listája → Ezen anyagok használata egy adott
időpont után tilos, kivéve, ha engedélyt kérnek az EU bizottságtól.
• XV, melléklet → SVHC anyagok → Ezek az aggodalomra okot adó anyagok listája.
• Az engedély megadásának feltétele:
o A kockázat hatékonyan ellenőrzött.
o A társadalmi, gazdasági előnyök jelentősebbek, mint a kockázat, és nincs alkalmas
helyettesítő anyag
o A szabályzás nem tesz különbséget az egyszeri és a rendszeres expozíció között.
o Akreditált koncentráció mérési kötelezettség.

2000 évi XXV. tv. A kémiai biztonságról:

Fogalom meghatározások:

• Kémiai biztonság → A kemizációból a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet

és az ember egészségét károsító kockázatok csökkentését, elkerülésétcélul kitűző, illetőleg
megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe
veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét.
 • Vegyi anyag életciklusa → A vegyi anyag országon belüli előállításától vagy behozatalától az
országból való kiviteléig, újrahasznosításának vagy ártalmatlanításának befejezéséig terjedő,
a vegyi anyaggal végzett tevékenységek által szakaszolt időszakok összessége.
• Veszélyes anyag → A 3. § alapján veszélyesnek osztályozott anyag
• Veszélyes keverék → Egy vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely
az osztályozás során veszélyes besorolást kap
• Tevékenység → A veszélyes anyaggal, illetve keverékkel kapcsolatos előállítási, gyártási,
feldolgozási, tárolási, szállítási tevékenység.
• Biztonsági adatlap → A veszélyes anyag, illetve a veszélyes készítmény azonosítására,
veszélyességére, kezelésére, tárolására, szállítására valamint az egészséget nem
veszélyeztető munkavégzés feltételeire vonatkozó dokumentum.

Hatálya:

• Az embert és a környezetet veszélyeztető veszélyes anyagokra és keverékekre, illetően az

ezekkel folytatott tevékenységekre terjed ki.
• Kivétel:
o Gyógyszerek
o Élelmiszerek
o Kozmetikai termékek
o Radioaktív anyagok
o Növényvédő szerek
o Pszichotróp anyagok
o Veszélyes hulladékok

Veszélyes anyagok és keverékek bejelentése:

• A veszélyes anyagokat és veszélyes keverékeket kötelező bejelenteni az egészségügyi

államigazgatási szervnek ha az a magyarországi jegyzékben illetve terméknyilvántartásban
még nem szerepel.
• A bejelentő köteles az általa bejelentett veszélyes anyag és keverék biztonsági adatlapjának
változását és a forgalmazás megszüntetését is elektronikus úton jelenteni.
• A kutatási és fejlesztési célra gyártott vagy forgalmazott veszélyes anyagokat vagy
keverékeket nem kell bejelenteni.
• A bejelentés 1 évig mellőzhető a forgalomba hozataltól számítva, amely 1 évvel
hosszabbítható meg.

Veszélyes anyagok veszélyes keverékek tárolása, szállítása:

• Eredetileg élelmiszerekhez gyártott, illetve használt csomagolóeszköz veszélyes anyag vagy

veszélyes keverék tárolására nem használható.
• A veszélyes anyagok és keverékek megfelelő módon történő tárolásáért a tevékenységet
végző a felelős. A veszélyes anyag illetve keverék a biztonságot ,egészséget és testi épséget
ne veszélyeztesse, illetve a környezetet ne szennyezze.

Kockázatbecslés, Kockázatcsökkentés:

• A kockázatbecslés érdekében a következők elvégzése szükséges

o Veszély azonosítás
o Az expozíciós-hatás összefüggés elemzése
o Az expozíció becslése
 o A kockázat minőségi és mennyiségi jellemzése
o A veszélyes anyaggal és keverékkel tevékenységet végző
• A kockázat kezelése, csökkentése érdekében intézkedéseket dolgoz ki.

A kockázat kezelése:

• Lehetőleg a kevésbé veszélyes anyagot kell választani.

• A tevékenységet végző elvégzi a szükséges kockázatbecslést, valamint költség-haszon
elemzést és ezt bemutatja az ellenőrzést végző hatóságnak.
• Az egészségügyi államigazgatási szervtől vélemény kérhető
• A veszélyes anyagok és keverékek megfelelő őrzéséről gondoskodni kell.
• Feliratozás nélküli csomagolóeszközbe áteni nem lehet.

A kockázatok ismertetése, közlése, információcsere:

• A veszélyes anyagok és keverékek nyilvántartása, információ szolgáltatása:

o Bármilyen eredetű vegyi anyag okozta emberi mérgezés esetén az egészségügyi
államigazgatási szervhez be kell jelenteni.
• Információs Központ a hazai és a nemzetközi adatok fogadására és feldolgozására.
• A kémiai biztonság koordináló tanács.
• Magyarországi álltalános hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság
• Oktatás

A veszélyes anyagokkal illetve veszélyes keverékekkel végzett tevékenység feltételei, A kémiai

biztonság hatósági ellenőrzése

• A veszélyes keverékekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a biztonsági adatlap

birtokában kezdhető meg.
• A tevékenység megkezdésével egyidejűleg azt köteles bejelenteni az egészségügyi
államigazgatási szervnek
• A bejelentést meg kell ismételni ha bármely bejelentett adat megváltozott.
• Tevékenységi engedély illetve forgalmazási engedély esetén annak lejártáig vagy
visszavonásáig nem kell bejelenteni az adott tevékenységet.
• Engedély csak abban az esetben vonható vissza, ha az nem felel meg a jogszabályban foglalt
feltételeknek.

A kémiai biztonság hatósági ellenőrzése

• Közegészségügyi szempontból történő megfelelés tekintetében az egészségügyi

államigazgatási szerv.
• Környezetvédelmi szempontból a környezetvédelmi hatóság
• Munkavédelem körében a munkavédelmi hatóság
• Tűzvédelem szempontjából a tűzvédelmi hatóság

Kártevőírtás:

• Az egészségügyi államigazgatási szerv engedélyével végezhető

• Az államigazgatási szerv az engedély kiadásával együtt nyilvántartásba veszi a szolgáltatót
• Szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget kell tenni.
• Az egészségügyi kártevőírtó engedéllyel rendelkezőkről az egészségügyi államigazgatási szerv
nyilvántartást vezet.
4. tétel

5/2020. (II.6.) ITM rendeleta kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének
és biztonságának védelméről, A rendelet célja, A rendelet hatálya, Fogalommeghatározás,
Munkahelyi levegő és határérték, nyilvántartások, kockázatértékelési kötelezettség, 42/2014.
(VIII.19.) EMMI rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazására és ellenőrzésére, A
rendelet hatálya, Értelmező rendelkezések.

5/2020. (II.6.) ITM rendelet:

Célja:

Azokat a minimális intézkedéseket határozza meg amelyek a biztonsági kockázatok elkerüléséhez

vagy csökkentéséhez szükségesek , ha a munka során veszélyes anyaggal vagy keverékkel kapcsolatba
kerül a munkavállaló.

Hatálya:

• Kiterjed minden olyan tevékenységre, amely során az 1993. évi XCIII. törvény szerint a
munkavállalót vagy a munka hatókörében tartózkodót veszélyes anyag vagy keverék hatása
érheti.
• Nem terjed ki fém ólomra és ólom ionos vegyületeire a következő esetekben
o Tengeri szállításra
o Légi szállításra
o Bányászatra
o Külfejtés helyszínén a dúsításra

Fogalommeghatározás:

• Aszfixiát okozó anyag:

o Egyszerű folytó vagy inert gáz, amely meghatározott koncentrációt elérve a
levegőben az oxigént kiszorítja és fulladást okozhat.
• Belélegezhető frakció:
o A szálló por belélegezhető frakciója
• Belélegezhető koncentráció:
o A belélegezhető frakció légzési zónában mért koncentrációja.
• Biológiai expozíciós mutató:
o A biológiai mintában mérhető vegyi anyag koncentrációja
• Biológiai hatásmutató:
o A szervezet visszafordítható változását kimutató biológiai paraméter.
• Biológiai monitorozás:
o A szervezetbe jutott veszélyes anyagok mennyiségének becslése
• Egészségkárosító vagy biztonságot veszélyeztető kockázat:
o A levegőben lévő szennyező anyag határérték túllépése amely a munkavállaló
egészségét vagy biztonságát veszélyezteti.
• Expozíció:
o Az a veszélyes anyagnak való kitettség, amely a munkavállalót az egyéni
védőfelszerelés nélkül éri.
 • Expozíció becslés:
o Azon tevékenység amely magába foglalja az expozíció mérését, becslését.

• Expozíció-hatás összefüggés elemzés:

o Az elérhető legkisebb kockázatot jelentő koncentráció meghatározása.
• Expozíciós idő:
o Az az idő amelyet a munkavállaló a szennyezett munkatérben tölt. (Óra, nap, hét, év)
• Expozíciós koncentráció:
o A munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentráció.
• Expozíciós terhelés:
o Időegység alatt a szervezetbe jutó szennyező anyag.
• Kockázatelemzés:
o A veszélyt jelentő expozíciós szituációk elemzésének folyamata.
• Kockázatértékelés:
o A méréssel vagy becsléssel nyert adatok összehasonlítása a határértékekkel.
• Megengedett átlagos koncentráció:
o A veszélyes anyag 40 órás munkahét esetén megengedett átlag koncentrációja.
• Megengedett csúcskoncentráció:
o Rövid ideig megengedhető legnagyobb légszennyezettség.
• Munkakörnyezeti monitorozás:
o A munkahely légterében jelen lévő veszélyes anyagok koncentrációjának folyamatos
mérése és regisztrálása.
• Munkaruha:
o Olyan ruha amely a folyamatos idénybevételtől óvja a munkavállaló saját ruházatát.
• Respirábilis frakció:
o A belélegzett részecskéknek azon tömegfrakciója amely bejut a ciliáris hám nélküli
légutakba.
• Rostszerkezetű por:
o Olyan részecskékből álló por amelynek hossz / átmérő aránya 3:1.
• Szálló por:
o A munkahelyi levegőben lebegő por.
• Védőruha:
o Szabványok és normák által meghatározott védelmi képességgel rendelkező egyéni
védőeszköz.
• Vegyi anyag:
o Önállóan vagy keverékben fellelhető kémiai elem vagy vegyület.
• Veszély:
o Egy lehetséges sérülés vagy egészségkárosodás forrása.
• Veszélyes keverék:
o A Munkavédelmi törvény szerint veszélyes keverékek

Munkahelyi levegő és biológiai határértékek:

Az 5/2020. (II.6.) ITM rendelet melléklete tartalmazza.

Veszélyes anyagok meghatározása és a kockázat becslése:

• A munkáltató köteles a kockázatokat felkutatni, megbecsülni és a kockázatelemzést

elvégezni.
• Az alábbiakat kell figyelembe venni:
o A veszély és a veszélyeztetettek azonosítása
o Az expozíciós hatás összefüggés elemzése
o Expozíció becslés
o A veszély jellemzése
o A kockázat minőségi illetve mennyiségi jellemzése
• A munkáltatónak be kell szerezni a veszélyes anyag biztonsági adatlapját.
• A munkáltató gondoskodik:
o A veszélyes anyagok azonosításáról
o A veszélyes anyag koncentráció méréséről
o A biológiai monitorozás elvégzéséről.
• A kockázatelemzést dokumentálni kell.
• Ha a munkavégzés töblet expozícióval jár akkor mindent meg kell tenni ennek elkerülésére.
• A vegyi anyaggal csak akkor kezdhető meg a munkavégzés ha történt rá kockázatbecslés.
• A munkavállaló feladata:
o Megfelelő munkafolyamat megszervezése / megtervezése
o Megfelelő munkaeszköz biztosítása
o Az expozíció időtartamának minimálisra csökkentése
o Megfelelő higiénés feltételek biztosítása
o A munkahelyen jelen lévő vegyi anyagok mennyiségének minimálisra csökkentése.
o Megfelelő munkafolyamat alkalmazása
• Kockázatok megszüntetése vagy csökkentése
o A munkáltatónak a munkavállaló egészségét és testi épségét nem veszélyeztető
anyaggal vagy kevésbé veszélyes anyaggal kell biztosítania.
o Amennyiben nem lehetséges az adott anyagot kevésbé veszélyessel helyettesíteni
akkor kockázatelemzést kell végezni és azt dokumentálni.
• A munkáltató által alkalmazandó megelőző és védő intézkedések:
o Megfelelő munka-, szabályozási és vezérlési folyamat
o Veszélyes anyag expozíció elkerülése vagy csökkentése céljából megfelelő anyag és
eszköz alkalmazása.
o Kevésbé veszélyes anyag alkalmazása
o Kollektív védelem alkalmazása
o Munkaszervezési intézkedések
o Ha más módon nem előzhető meg az expozíció akkor megfelelő védőeszköz
alkalmazása.
• Határérték túllépés megelőzése:
o A munkavállalót ne foglalkoztassa olyan környezetben ahol a veszélyes anyag
koncentrációja meghaladja a határértéket.
o Munkavégzés alatt ne alakulhasson ki aszfixiát okozó anyag
o Határérték túllépés esetén a munkáltató megfelelő megelőző és védő intézkedéseket
hoz és ezt írásban rögzíti.
• Veszélyes anyagok nyilvántartása:
o A munkáltató köteles listát vezetni a veszélyes anyagokról és keverékekről a REACH
rendelet szerint
• Munkakörnyezet monitorozása:
o A mellékletben szereplő határértékek 8 órás referenciaidőre vonatkoznak
o A mérési módszereknek meg kell felelniük az MSZ EN 482:2012+A1:2016 szabvány
követelményeinek vagy azzal egyenértékűnek kell lennie.
• Műszaki vagy szervezési intézkedések:
o Megelőzi a tűz- és robbanásveszélyes anyagok koncentrációjának veszélyes szintre
emelkedését.
o Ha ez nem megoldható megakadályozza olyan forrás jelenlétét ami előidézheti a
gyulladást.
o Csökkenti az égés során keletkező veszélyes anyagok keletkezését.
o Gondoskodik a munkahely a gépek és berendezések kielégítő irányításáért.
• Baleset, üzemzavar és veszélyhelyzet leküzdése:
o A munkáltató a munkahelyen előforduló veszélyes anyagokkal kapcsolatos baleset,
üzemzavar és veszélyhelyzet kezelésére intézkedési tervet készít.
o Baleset, Üzemzavar, veszélyhelyzet előfordulásakor a munkáltató azonnal intézkedik
a káros hatás csökkentése érdekében és a munkavállalót tájékoztatja.
o Ha a munkavállalót előre nem látott többletterhelés érte arról a munkáltatónak
tájékoztatnia kell.
o Az érintett területen dolgozó munkavállalónak megfelelő egyéni védőeszközt és
speciális biztonsági berendezést kell biztosítani.
o A megfelelő figyelmeztető és tájékoztató jelzések elhejezéséről a munkáltató
gondoskodik.
• Munkavállaló tájékoztatása és oktatása:
o A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló és munkavédelmi képviselő az
álltaluk értett nyelven a munkavégzéssel kapcsolatos rendelkezésre álló adatokhoz
hozzájussanak, megfelelő oktatást és tájékoztatást kapjanak.
• Munkavállaló kötelességei:
o Tőle elvárható módon ügyel saját maga és a munkavégzés hatókörében tartózkodók
biztonságára és testi épségére.
o A rendelkezésére bocsájtott egyéni védőeszközöket és biztonsági berendezéseket
rendeltetésszerűen használni.
o Munkahelyi vezetőjével közölni minden véleménye szerint egészségkárosító
eseményt.
• Orvosi alkalmassági vizsgálat:
o Ha az egészségügyi ellenőrzés megbetegedést vagy egészségre káros hatást észlel
akkor a munkáltató köteles:
▪ A kockázatelemzést újra elvégezni
▪ A kockázat csökkentésére vagy megszüntetésére hozott intézkedéseket
felülvizsgálni.
▪ Figyelembe venni az egészségügyi szolgálat véleményét a munkavállaló
tovább foglalkoztatásáról
▪ Kezdeményezni a többi munkavállaló egészségi állapotának soron kívüli
vizsgálatát.
A helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról és ellenőrzéséről:

• Hatálya:
o Vegyi anyagokat vizsgáló intézményekre
o Vegyi anyagot vizsgáló hatóságra
o Bioanalitikai vizsgálatokat végző intézményekre.
o Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetekre
o Engedélyező hatóságaira
• Értelmező rendelkezések
o GLP megfelelőség → Az OGYÉI megállapítása, hogy a vizsgáló intézmény teljesíti-e a
GLP követelményeit.
o GLP megfelelőség rendszeres ellenőrzése →A vizsgáló intézmény időszakos
felülvizsgálata
o GLP program → Olyan program amely a megfelelőség rendszeres ellenőrzésére és
felülvizsgálatára irányul.
5. tétel

26/2000. (IX.30.) Eü rendelet a foglalkozás eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről,

és az álltaluk okozott egészségkárosodás megőrzéséről. A rendelet célja,
Fogalommeghatározás, A rendelet hatálya, MUNKÁLTATÓ kötelezettsége,
Kockázatkezelés, kockázatcsökkentés, Rákkeltő anyag helyettesítése, Populációs és egyéni
kockázatcsökkentés, Megelőzés és expozíciócsökkentés, Előre nem látott veszélyhelyzet,
illetve expozíció, Előre látható expozíció illetve veszélyhelyzet, Belépés a veszélyhelyzet
területére, Személy higiéné, egyén védelem, A munkavállaló tájékoztatása és oktatása, A
munkavállalókkal folytatott tanácskozás, A munkavállalók részvéte a konzultációkban.

26/2000. (IX.30.) Eü rendelet

Célja:

• A Kockázat minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő és

mutagén anyagok által okozott egészségkárosodással szemben.

Fogalommeghatározás:

• Rákkeltő anyag:
o Azon anyagok amelyeket az 1272/2008/EK Európai parlamenti és tanácsi rendelet
(CLP) 1A vagy 1B kategóriába sorolt.
o Az a keverék amely 1 vagy több rákkeltő anyagot tartalmaz és koncentrációjuk
alapján 1A vagy 1B kategóriába sorolandók.
o Keményfaporok
• Expozíció:
o Az a rákkeltő anyagnak való kitettség, amely a munkavállalót az egyéni
védőfelszerelés nélkül éri.
• Expozíciós idő:
o Az az idő amelyet a munkavállaló a szennyezett munkatérben tölt. (Óra, nap, hét, év)
• Expozíciós koncentráció:
o A munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentráció.
• Expozíciós út:
o Az az út vagy mód ahogy a rákkeltő anyag a munkavállaló szervezetébe jut.
• Terhelés:
o A munkavállaló szervezetébe jutó rákkeltő anyag mennyisége.
• Orvosi vizsgálat:
o A foglalkozás egészségügyi szolgálatok vagy szakellátó helyek álltal végzett
diagnosztikai vizsgálat
• Biológiai vizsgálat:
o Biológiai monitorozás, citogenetikai vizsgálat, tumor marker meghatározás.
• Citogenetikai vizsgálat:
o A rákkeltő anyag által okozott mutációk kimutatására alkalmas vizsgálat.
• Tumor marker vizsgálat:
o Daganatos megbetegedés esetén a vérben megjelenő jellemző anyagok kimutatása.
 • Egyéni kockázati szint:
o Egy adott munkavállaló esetén a daganatos megbetegedés valószínűsége.
• Populációs szintű kockázat:
o Foglalkozási eredetű daganat megbetegedés valószínűsége egy adott
népességcsoporton belül.
• Határérték:
o Az eltűrhető legmagasabb kockázati szint amelyet a munkatér szennyezettségi
szintjével fejezhetünk ki. A határérték 8 órás referencia vonatkozik.
• Eltűrhető szennyezettség:
o Az a koncentráció amelynél a daganatos megbetegedés valószínűsége nem nagyobb
min 1:105 (10 mikrorizikó).
• Dekontaminálás:
o A rákkeltő anyagok hatástalanítása vagy eltávolítása.
• Egészségkárosító kockázat:
o A légtérben lévő szennyező anyag koncentráció meghaladja a határértéket vagy az
eltűrhetőnél nagyobb kockázatot jelent.
• Mutagén anyag:
o Amely a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoz vagy megnöveli annak
valószínűségét.
o A CLP által 1A vagy 1B kategóriába sorolt anyag.
o Az a keverék amely 1 vagy több mutagén anyagot tartalmaz.

Hatálya:

• Kiterjed minden olyan szervezett munkavégzésre, amely során a munkavállaló rákkeltő

anyagnak van vagy lehet kitéve.
• E rendelet a munkavégzés hatókörébe tartózkodókra is kiterjed.
• A rendelet nem terjed ki az atomenergiáról szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységre.

Munkáltató kötelezettségei:

• Kockázatbecslés
o Veszély azonosítása
o Expozíció-hatás elemzés
o Expozíció becslés
o Kockázat értékelése
• A kockázatbecslés céljából a munkáltató gondoskodik:
o A rákkeltők azonosításáról
o A rákkeltők koncentrációjának méréséről
o A bőrön át felszívódó rákkeltő anyagok becsléséről
o A biológiai monitorozás elvégzéséről
o Szükség esetén a citogenetikai vizsgálat elvégzéséről
o Meghatározott munkaidő szerinti foglalkoztatásról
o A minimális munkavállalói létszám meghatározásáról
• A munkáltató köteles minimum 2 évente megismételni a kockázatbecslést
• A kockázatbecslét meg kell ismételni minden olyan változás esetén amely hatással lehet az
expozícióra.
• A kockázatkezelési intézkedéseket írásban kell dokumentálni
Kockázatkezelés, kockázatcsökkentés, rákkeltő anyag helyettesítése

• A munkáltató a kockázatbecslés eredményétől függően kockázatkezelést ír elő. A

kockázatkezelés eredményességét vizsgálni kell a következő kockázatbecslés alkalmával.
• A határértéket az expozíciós koncentráció nem haladhatja meg.
• A munkatérben jelen lévő szennyező anyag koncentráció nem haladhatja meg az eltűrhető
szennyezettség szintjét.
• Rákkeltő expozícióban munkavállaló csak egyéni védelem alkalmazása mellett
foglalkoztatható
• A munkáltató köteles a munkavállalóra legkevésbé veszélyes feltételeket biztosítani és ezt
írásban rögzíteni.
• Rákkeltő anyag csak akkor használható, ha az más nem rákkeltő anyaggal nem
helyettesíthető.
• A munkáltató köteles írásban tájékoztatni a munkavállalót ha rákkeltő anyaggal kívánja
foglalkoztatni vagy azzal foglalkoztatja.

Populációs és egyéni kockázatcsökkentés:

• A munkahelyen a rákkeltő anyagoknak kitett munkavállalók számát a lehető leg

alacsonyabban kell tartani.
• Az expozíciós idő csökkentése nem járhat együtt az expozíciónak kitett munkavállalók
számának növekedésével.
• Terhes nőt tilos, fiatalkorút pedig csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben
lehet rákkeltővel foglalkoztatni.
• Olyan munkavállalót aki a foglalkozás egészségügyi szolgálat által különösen fogékonynak lett
ítélve a rákkeltők hatására rákkeltő expozícióban nem foglalkoztatható.

Megelőzés és expozíciócsökkentés:

• A rákkeltők gyártása és felhasználása amennyiben lehetséges zárt rendszerben, automatizált

módon történjen.
• Rákkeltő felhasználása esetén a munkáltató köteles:
o Csak a tevékenységnem megfelelő mennyiségben legyen jelen a rákkeltő anyag
o A legkisebb kockázatot jelentő munkamódszereket és technológiát alkalmazni
o Elsősorban kollektív védőeszközökkel az egészségkárosodást megelőzni.
o Egyéni védőintézkedéseket hozni, illetve egyéni védőeszközöket alkalmazni ha a
kockázat nem szorítható az eltűrhető szintre vagy határérték alá
o Legalább hetenkénti takarítással megakadályozni a rákkeltő anyagok
felhalmozódását.
o A munkavállalókat rendszeresen tájékoztatni.
o Figyelmeztető és biztonsági jelzéseket megjelölni azon helyeket ahol a munkavállaló
rákkeltő anyagnak van vagy lehet kitéve.

Előre nem látható veszélyhelyzet illetve expozíció:

• A munkáltató rendkívüli helyzetekre riasztási és intézkedési terveket készít, azokat a

munkavállalókkal megismerteti és legalább évente gyakoroltatja.
• A gyakorlatokat írásban dokumentálja.
Előre látható veszélyhelyzet illetve expozíció:

• Ha minden műszaki intézkedés megtétele ellenére se lehet a munkatérben a rákkeltő

koncentrációt a határérték alá csökkenteni akkor a munkáltató köteles:
o Biztosítani a munkavállaló számára a szükséges egyéni védőeszközt.
o A munkavégzés időtartamát szigorúan korlátozni
o Jól láthatóan körülhatárolni, jelzésekkel ellátni a veszélyes teret és biztosítani hogy
oda illetéktelen ne léphessen be.
• Belépés a veszélyeztetett területre:
o A munkáltatónak megfelelő intézkedést kell hoznia, hogy azon helyekre ahol a
munkavállalót rákkeltő okozta egészségkárosodás érheti, csak azok léphessenek be
akiknek munkájuk miatt kötelességük.

Személy higiéné, egyéni védelem:

• Ha a munkavállalót rákkeltő okozta egészségkárosodás érheti a munkáltató köteles:

o Biztosítani hogy a munkavállaló a munkahelyen ne étkezzen, igyon, dohányozzon,
o A munkahelyet csak zuhanyzás után utcai ruhában hagyja el.
o Elegendő számú és alkalmas szociális helységet biztosítani. (Fekete fehér rendszerű)
o Nyílt téri munkavégzés esetén megfelelően temperált pihenőhelyet biztosítani.
o A munkavállalót megfelelő minőségű és mennyiségű tisztálkodó és dekontamináló
szerrel ellátni.
o Gondoskodni arról, hogy a védőeszközöket az arra kijelölt helyen és előírt módon
helyezzék el.
o A felmerülő költségek nem háríthatók a munkavállalókra.

Munkavállalók tájékoztatása, oktatása:

• A munkáltató gondoskodik a munkavédelmi képviselő és a munkavállaló oktatásáról és

képzéséről az általa értett nyelven írásban esetleg szóban.
o Az expozíció elkerülésére és csökkentésére alkalmas óvintézkedésekről.
o Az expozíció és kockázat csökkentési előírásokról
o Az egyéni védőeszközök használatáról.
o A munkavállalók magatartásáról
• Az oktatást rendszeresen meg kell ismételni.
• Akkor is meg kell ismételni, ha személyi hibából rákkeltő anyag jut a munkatérbe.
• Az oktatást munkaidőben kell megtartani.
• A munkavállaló köteles az oktatáson részt venni és tudásáról számot adni.

Munkavállalókkal folytatott tanácskozás, a munkavállalók részvétele a konzultációkon:

• A munkáltató köteles évente legalább egy alkalommal a munkavállalók és képviselők részére

fórumot biztosítani.

210. oldal