Hunyadi János törökellenes harcai

Származása, neveltetése és a pályafutásának kezdetei:

 Körülbelül 1407-ben született Kolozsváron.
 Lazkarevics és az Újlaki család apródja volt.
 Zsigmond király mellett szolgált. A királyt elkísérte több nemzetközi útjára, ahol megismerkedett a huszita
harcmodorral, sőt még Itáliában, Milánóban is élt 2 évet.
 Habsburg Albert (Luxemburgi Zsigmond veje és utódja) halála után kialakuló trónharcokban I. Jagelló Ulászló
mellé állt és aratott győzelmet Bátaszék közelében a László-pártiak felett.

Hunyadi János tisztségei:

 Viselte a szörényi báni rangot az 1430-as évek elejétől, ez a tisztség bárói rangra emelte őt.
 1445-ben délvidéki főkapitány lett, majd 1446-1452 között kormányzó volt. Kormányzónak nevezzük azt a
tisztségviselőt, aki akkor uralkodik, kormányzik a király helyett, ha az kiskorú, vagy nincs is uralkodó, esetleg
nem tudja ellátni a királyi teendőit. Kormányzói hatalma a második rigómezei ütközetben elszenvedett veresége
után rendült meg 1448-ban.

Törökellenes küzdelmei:
 1441-ben átvette Nándorfehérvár védelmét és betört Szerbiába, ahol legyőzte a szendrői béget.
 1442-ben Marosszentimrénél vereséget szenvedett , de 1442 már. 23-án Gyulafehérvár mellett győzelmet aratott.
 1442 szept. elején a Jalomica folyó felső folyásánál győzelmet aratott a Schabeddin ruméliai beglerbég felett.
 1443 októberében indította el a hosszú hadjáratát, amelyet téli hadjáratnak is nevezhetünk. A téli hadjárat célja
a török kiűzése volt Európából és Drinápoly elfoglalása. Hunyadi serege kb. 35 000 fős lehetett (csak becsléseink
vannak). Hunyadi János Nis közelében kétszer is győzött, valamint bevette Szófiát, azonban a Balkáni-hegységen
nem tudott áttörni, ezért visszafordult és hazafelé több győzelmet aratott. A hosszú hadjáratot az 1444-ben
megkötött drinápolyi (váradi) béke zárta le. A béke értelmében a törökök kiürítettek Szerbiát és hadi sarcot
fizettek a magyaroknak. Hunyadi hadjáratának következménye volt a szerb-albán ellenállás megélénkítése.
 I. Ulászló felrúgva a békét újra harcra készült a török ellen. A döntő ütközetre 1444. nov. 10-én került sor
Várnánál, ahol maga király is elesett és ezekután választják királlyá V. (Utószülött) Lászlót, s mellé Hunyadi
Jánost kormányzónak.
 1448-ban Hunyadi János vereséget szenvedett Rigómezőnél, ezt nevezzük második rigómezei csatának.
 II. Hódító Mehmed 1456-ban Nándorfehérvár ellen vonult. A veszély miatt a pápa (V. Miklós)
kereszteshadjáratot hirdetett, ezt utódja karolta fel, III. Callixtus. Nándorfehérvárat Szilágyi Mihály, Hunyadi
sógora védte 7000 katonával, az ő segítségére vonult Hunyadi János a 10 000 fős zsoldosseregével, valamint
Kapisztrán János szerzetes 25-30 000 fős seregével. A támadást a törökök indították meg 1456. júl. 4-én, Hunyadi
1456. júl. 14-én érkezett csak a várba. Hunyadi János elfoglalta a török ágyúkat és azzal tüzelt a törökökre és
sikerült neki megfutamítani a törököket, Nándorfehérvár mintegy 65 évre védve lett. III. Callixtus elrendelte, hogy
minden nap délben a nándorfehérvári védőkért szólaljon meg a harang. 1456 aug. 11-én Hunyadi János a pesti
járványban vesztette életét.