Luxemburgi Zsigmond uralkodása (1387-1437)

Trónra kerülése:
 1382-ben Nagy Lajos végakarata értelmében lánya, Mária lett a magyar uralkodó, viszont a középkori felfogás
szerint nő nem lehet uralkodó, ezért a bárók egy része meghívták a trónra Durazzói Kis Károlyt, aki II. Károly
néven a legrövidebb ideig uralkodó uralkodónk lett. Mária, mivel fiatalkorú volt anyja, Erzsébet anyakirályné
irányította az országot helyette.
 Mária jegyesét Luxemburgi Zsigmondot támogatták a főurak nagyrésze, ezért 1387-ben királlyá koronázták,
ekkor születik meg a cseh-német-magyar perszonálunió. 1433-től volt hivatalosan német-római császár.

A hatalom támaszai:
 Új embereket embert fel a bárói rangba, például Cillei, Rozgonyi, Ozorai vagy a Báthory családot. Ő is
előszeretettel élt a honor bitokok rendszerével.
 Zsigmondot a bárói ligák segítették hatalomra, elsősorban Cillei-Garai Liga, amelyet házassági kapcsolattal is
megpecsételtek, mert amikor Mária meghalt, akkor Zsigmond Cillei Borbálát vette feleségül. 1408-ban jött létre
a Sárkányos lovagrend.
 Nagyon fontos támogatója volt Zsigmondnak az egyház:
o 1404-től gyakorolta placetum regium, azaz a királyi tesztvénjogot, amelynek birtokában az ő engedélye
kellett a különböző pápai bullák kihirdetéséhez.
o 1417-től birtokolta a főkegyúri jogot, melyek értelmében a király tölthette be a főpapi tisztségeket.
o Célja volt a nagy nyugati egyházszakadás és a huszitizmus beszüntetése, valamint az egyház
megreformálása, ezért összehívta a konstanzi zsinatot (1414-1418). Ezen a zsinaton döntöttek arról, hogy
egy új pápát választanak V. Márton személyében és szabályozták a pápaválasztás és a zsinatok rendjét,
valamint máglyán megégette Husz Jánost.
o Az 1420-ban kitört huszita felkelést sikeresen leverte. 1433-ban megegyezett a kelyhesekkel, majd 1434-
ben a lippányi csatában legyőzte a táboritákat.
 Megerősödő városok is Zsigmondot támogatták.
Zsigmond törökpolitikája:
 1396-ban Zsigmond vereséget szenvedett Nikápolynál. A vereség után védekezés jegyében telt a külpolitikája.
 Az 1397-es temesvári országgyűlésen felállította a telekkatonaságot. Ami azt jelenti, hogy minden birtokosnak
20-20 jobbágytelkenként ki kell állítani egy könnyűfegyverzetű lovasíjászt.
 Ütközőállammá tette Havasalföldet, Moldvát, Szerbiát és Boszniát, ezek voltak Magyarország élő bástyai.
 Az 1402-es ankarai csata után kiépítette az első végvárrendszert a déli határon.
 1428-ban sikertelenül ostromolta Galambócot.
Az erdélyi parasztfelkelés – 1437
 Az erdélyi parasztfelkelés legfőbb oka az volt, hogy az erdélyi püspök, Lépes György utólag is követelte a
tizedet, valamint az ortodox vallású románoktól is, az is közre játszott, hogy hazánkban ekkoriban eléggé
elterjedtek a táborita eszmék.
 A kolozsmonostori egyezményben a nemesség először engedett a lázadóknak, de harcok tovább folytatódtak,
ezért a nemesség szövetkezett a szászokkal és székelyekkel, a kápolnai unióban, majd legyőzték a felkelőket és a
vezetőjük Budai Nagy Antal is elesett a harc során.
A trónutódlás:
 Zsigmondot a veje, Habsburg Albert követte a trónon, de amikor egy török elleni hadjáratra készült váratlanul
meghalt és kiújultak a trónharcok V. (Utószülött) László és Jagelló Ulászló között.