New York területe 141 

300 km² (54 556 négyzetmérföld), ezzel az Egyesült Államok 27.

legnagyobb állama.[2] A robusztus Adirondack-hegység fekszik az állam északkeleti részén
hatalmas vad tájaival. Tőle keletre, a vermonti határon fekszik a Champlain-tó völgye, melyben
a Hudson folyó folyik délre az Atlanti-óceán felé. Az állam déli részének legnagyobb területe
az Allegheny-platón terül el, mely a délkeleti Catskill-hegység északnyugati oldalán emelkedik ki.
Nyugati területét az Allegheny, illetve a Susquehanna és Delaware folyók rendszerei hálózzák
be. A Delaware folyó vízgyűjtő területéről szóló megállapodás – amit 1961-ben írt alá New
York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware és a szövetségi kormány – szabályozza a Delaware-
rendszer vizének hasznosítását. New York legnagyobb tengerszint feletti magassága az
Adirondack egyik tagja, a Marcy-hegy.[3]
New York határos a Nagy-tavak két tagjával, az Erie-tóval és az Ontarióval, melyek
a Niagara folyó felé tartanak; a kanadai Ontario és Québec tartományokkal; a Champlain-tóval;
három új-angliai állammal (Vermont, Massachusetts, Connecticut); az Atlanti-óceánnal és két
Közép-Atlanti állammal (New Jersey és Pennsylvania). Ezen kívül közös vízi határa van Rhode
Island-del.

New York állam legmagasabb pontja, a Marcy-hegy

A Niagara-vízesés a kanadai határon

New York városi környezetével ellentétben az állam legnagyobb részét farmok, erdők, folyók,
hegyek és tavak uralják. A New York-i Adirondack park a legnagyobb nemzeti park az Egyesült
Államokban. Nagyobb, mint a Yellowstone, a Yosemite, a Grand Canyon, a Glacier és
az Olympic Nemzeti Parkok együtt.[4] New York első nemzeti parkját 1885-ben hozták létre
a Niagara-vízesésnél. A vízesés népszerű úticélja az Egyesült Államokba látogatóknak.
A Hudson folyó a Lake Tear of the Clouds nevű gleccsertóból indul és az állam keleti része felé
áramlik, anélkül, hogy lecsapolná a George- vagy a Champlain-tavat. A George-tó északi végénél
a Champlain-tóba ürül, annak északi vége Kanada irányába nyúlik, ahol belefolyik a Richelieu,
majd a Szent Lőrinc-folyókba. New York város öt kerülete közül négy a Hudson torkolatánál fekvő
három szigeten helyezkedik el, ezek: Manhattan, Staten Island, illetve Brooklyn és Queens Long
Islanden.
Az „állam északi és déli része” kifejezéseket gyakran használják nem hivatalosan New York
város és környékének az állam többi részétől való megkülönböztetésére. A kettő között egy
határvonal kijelölése nagy viták tárgya.[5] New York északi része egy nem hivatalos és pontatlan
meghatározás szerint a Southern Tier-nek nevezett terület, mely a Pennsylvaniával határos
vidéket foglalja magában,[6] valamit a North Country, melybe beletartozhat bármi a kanadai
határtól kezdve a Mohawk-folyó északi részéig.[7]

Éghajlat[szerkesztés]
Általánosságban New Yorkban párás kontinentális az éghajlat, bár a Köppen-féle osztályozás
alapján az államban nedves szubtrópusi éghajlat uralkodik. [8] New York időjárását két szárazföldi
légtömeg befolyásolja: délnyugatról áramló meleg, párás, és egy északnyugatról jövő hideg,
száraz légtömeg.
A telek hosszúak és hidegek az állam magasabban fekvő területein. A téli évszakokban
átlagosan −25 °C (−13 °F) vagy alacsonyabb hőmérséklet jellemző az északi platón, a délnyugati
és közép-keleti magaslatokon pedig −15 °C (5 °F).
A nyári évszak az Adirondack, a Catskills és a déli plató magasabban fekvő területein hűvös.
New York városában és a Hudson-völgy alsóbb részein ezzel szemben igazán meleg, időnként
kellemetlenül párás is. Az állam további területei kellemes meleg nyárnak örvendenek, amit
alkalmanként rekkenő hőség rombol. A nyári nappali hőmérséklet átlagosan 25-30 °C (70-80 °F),
ez az állam legnagyobb részére jellemző.

Nemzeti parkok[szerkesztés]

Adirondack Park, az Egyesült Államok legnagyobb parkja

New York államban több nemzeti park található, valamint két nagy védett erdő. Az Adirondack
Park területe megegyezik Vermont államéval, ez az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti
parkja.[4] 1892-ben alapították és 1894-ben kapott állami védelmet. Az elgondolás, ami a park
létrehozásához vezetett, először George Perkins Marsh Men and Nature című művében jelent
meg 1864-ben. Marsh vitatta azt, hogy az erdők eltűnése elsivatagosodáshoz vezetne; ő azt
állította, a Föld olyan sivárrá válna, mint a Hold.[9]
A Catskill Park 1885-ben vált törvény által is védetté, [10] ami kimondja, hogy a területet óvni kell,
és sosem idegeníthető el. A 2 800 km2 (700 000 hold)
terület[10] hiúzoknak, menyéteknek és vidráknak ad otthont, és nagyjából 400 fekete medve él
arra. Az állam számos táborhelyet tart fent a látogatók számára és több mint 480 km ösvény
hálózza be a parkot.
A Montauk Point nemzeti parkban található a híres Montauk világítótorony, melyet George
Washington elnökségének idején építtetett az Egyesült Államok 2. Kongresszusa.[11] Ez az egyik
legfőbb turisztikai látványosság, Suffolk megyében, East Hampton területén áll.
A Hither Hills nemzeti park remek táborozási lehetőségekkel várja a látogatókat, és népszerű
úticélja a sporthorgászoknak.[12]

Történelem[szerkesztés]
New York államot algonkinok, irokézek és lenape (más néven delaver) törzsek népesítették be,
amikor a 17. század elején holland és francia nemzetiségű csoportok költöztek a területre. 1609-
ben Henry Hudson állította azt, hogy a régióban holland erőknek kell lenniük Fort Orange-ban, a
jelenlegi Albany területén 1614-ben, és 1624-ben a hollandok gyarmatosították mind Albany-t,
mind Manhattant. Később, 1664-ben bekebelezték a britek.
A brit kolónia határai, New York területe, nagyjából megegyezik a jelenkori állapottal. Az Amerikai
függetlenségi háború csatáinak egyharmada New York területén folyt.

17. század[szerkesztés]

New York 1777-ben

A 17. század során holland kereskedelmi pontokat létesítettek a delavár, irokéz és más

bennszülött népektől származó bőrök adásvételére. Az első ilyen kereskedelmi pontok voltak Fort
Nassau (1614, a mai Albany közelében), Fort Orange (1624, a mai Albany-tól délre), ami
Beverwicjk településsé, majd Albanyvá nőtte ki magát; Fort Amsterdam (1625), ami New
Amsterdam várossá, majd a napjainkban ismert nevén New Yorkká fejlődött; és Esopus (1653,
napjainkban Kingston). A Rensselaerswyck kolóniával – mely Albany környékén volt – való
együttműködés sikere, mely a 19. század közepéig tartott, kulcsfontosságú volt a kolóniák hamar
elért sikereiben. Az angolok megszerezték a kolóniát a második angol-holland háború idején és
New York tartományaként irányították azt.