Fürdőkultúrák - Magyar fürdőtörténet

A római kori fürdők

—A rómaiak Pannóniát Augustus császár korában, az időszámításunk kezdete körül

foglalták el.

— Ez a tartomány tulajdonképpen a mai Dunántúlnak felel meg. A tartomány

fővárosának a mai Óbuda területén fekvő Aquincumot tették meg, melynek kelta
eredetű neve is valószínűleg a víz, illetve folyó jelentéssel kapcsolatos.

— A mai Budapest területén eddig 11 katonai és polgári köz- és magánfürdő

maradványait tárták fel, amelyek mindegyike hasznosította az itt található meleg
források vizét.

— Emellett azonban számos dunántúli városban megtalálhatók a római kori fürdők

maradványai, például Balfon vagy Tatán.

— Aquincum első régészeti feltárásán 1778-ban a légiótábor közfürdőjének egy terme

került napvilágra.

— A kutatást vezető Schönvisner István eredményeit még a feltárás évében "De

Ruderibus Caldariique Romani" címen közölte. A fürdőrészt rövidesen a feltárás után
védőépületben mutatták be a nagyközönségnek.

— Az aquincumi légió fürdőjét ma már csaknem teljes mértékben ismerjük.

— A tábor két főútjának kereszteződésében állott a monumentális, 120 x 140 m-es

épület. Főbejáratai is e főutcákról nyíltak. Az épületet a 2. században emelték, majd
többször átépítették. Latin elnevezését is egy Kr.u. 268-ból származó újjáépítési
feliratról ismerjük.

— Tornacsarnok (palaestra), hideg, langyos és forró vizű medencék, fürdőkádak,

izzasztókamra és tágas, padlófűtéssel ellátott termek szolgálták a katonák
felfrissülését. Itt bőséges lehetőségük nyílt a testgyakorlásra, és a tisztálkodásra.

— A Thermae Maiores romjai az aluljáróból nyíló Fürdő Múzeumban tekinthetők

meg.

—A rómaiak a Duna partján húzódó limes mellett építettek palánkmajd kőtábort.

— A közelében létesített csatorna mellett római kori fürdő került elő. A feltárt falak
felett védőtető van.

Római kori fürdő, Balf

 — A Balfon feltörő gyógyforrásokat már a rómaiak is ismerték.

— Számos lelet bizonyítja, hogy a 2. században, Marcus Aurelius császársága korában

fejlett fürdőélet volt a településen.

— A gyógyvizeket nem csak fürdésre használták, hanem fogyasztották is

Római kori fürdő, Dunaújváros

— A római életforma megjelenésével a tartományokban is elterjedt a fürdőkultúra. A

római urbanizáció jellegzetessége a sok fürdőépítkezés.

— Csak Budapest területén közel húsz különböző méretű és építésű fürdőt tártak fel
eddig a régészek. A legelsőt már 1778-ban: a Flórián téren, a véletlennek
köszönhetően napvilágra került impozáns romok ma is megtekinthetőek.

— Noha a mai Dunaújváros területén egykor létezett katonai tábor és a köré

szerveződött polgári település Magyarország legjobban feltárt római lelőhelyei közé
tartozik, sokáig nem volt ismert egyetlen fürdője sem.

— 1973-ban a katonai táborban végzett ásatások napvilágra hoztak egy fürdőrészletet.

A munkálatok során azonban nem bontották ki mindenhol, megálltak egy föntebbi,
késő római szinten.

— Ezt a fürdőt a markomannszarmata háború lezárulása (Kr. u. 180) után ugyan

renoválták, de ettől kezdve lakóépületként működött.

— A római katonai tábortól északra található telken 1992-ben kezdődött feltárás, és

már az első hetekben olyan épületrészletek kerültek elő, amelyek egyértelműsítették
rendeltetését: medencerészletek, kád, vízelvezető csatornák, nagy kiterjedésű
padlófűtés stb.

A középkori Magyarország fürdői

— A népvándorlás korának lezárultával a honfoglaló magyarok is a melegvizű

források közelében hozták létre településeiket, azonban dacára annak, hogy kultúrájuk
több jellegzetesen keleti vonást tartalmazott nem voltak a fürdés barátai. Feljegyzések
szerint ismerték egyes források hatásait, azokat mégsem használták fürdésre, csupán
lovaik ápolására.

— A johannita lovagok 1178-tól több kórházat építettek Budán, amelyek a mai

Császár, Gellért és Lukács fürdők vizét adó források kincsét is hasznosították
gyógyítás céljára.
 — A Margit-sziget északi csúcsán található kénes források pedig egy leprakórházat
tápláltak az 1200-as évektől.

— Nemzetközi hírnevet a magyar fürdők Zsigmond király uralkodása alatt szereztek

először. Ez köszönhető annak, hogy ebben az időben a Német-Római Császárság
székhelye is Buda volt, így számos külföldi utazó megfordult Zsigmond udvarában.

— Mátyás király idején szintén virágzott a fürdőkultúra és ebből az időből számos

leírás maradt fenn, amelyek hatalmas fürdőpalotákról és kisebb fürdőkről egyaránt
beszámolnak, valamint megemlítik, hogy a budai források vize olyan meleg, hogy az
ember a kezét sem tudja beledugni.

— Oláh Miklós esztergomi érsek az 1500-as évek elején már részletesen ismerteti
ezen hőforrások javallatait.

— A vidéki fürdőhelyekről, melegvizű forrásokról kevés leírás maradt fenn ezekből az

időkből, azonban egyes helyeknek legendás gyógyító hatást, mitikus jelentőséget
tulajdonított a népnyelv.

— A XVI. században Jordanus kolozsvári orvos feljegyzése szerint a trencséni

fürdőben nemigen voltak épületek, amik voltak is, azokat gerendákból tákolták össze.
A szállás sem volt fejedelmi. Az előkelőbbek a mezőn ütöttek sátrat, míg a köznép
csak gallyakból font kalyibákban húzta meg magát.

A török hódoltság

— Az oszmán törököknek a rómaiakhoz hasonlóan magas színvonalú volt a

fürdőkultúrája.

— A török hódoltság ideje alatt a budai fürdők ismét virágzásnak indultak, és az

akkori társadalmi életnek szintén jelentős színterei lettek.

— A budai törökfürdők közül négy (Rudas, Király, Császár és Rác fürdő) ma is

üzemel.

— Egy angol utazó, Dr. Brown leírása szerint a mai Király fürdő vizét már abban a
korban is ivókúra szerűen is használták.

— Arról, hogy a törökök mennyire kedvelték a fürdőzést épp a Király fürdő esete
tanúskodik.

— Ez az épület ugyanis nem forrás közvetlen közelében épült, hanem a Lukács fürdőt
is tápláló forrástól kell és kellett akkoriban is odavezetni a vizet.

— A budai pasák azonban gondoskodni akartak arról, hogy a várfalon belül is legyen
fürdő, amelyet ostrom idején is használhatnak.
A kora újkor és a fürdőélet virágkora a Monarchia idején

— A XVIII. század közepére, végére tehető a vidéki gyógyközpontok kialakulása.

— 1743-ban foglaltatta kőbe az akkori tihanyi apát a "füredi savanyúvizet" szolgáltató

forrást, majd nem sokkal később fürdőt emeltetett fölé. Balatonfüred gyógyvize azóta
ismert széles körben.

— Balf fürdőit már a rómaiak is használták majd a XVI. században épült fürdőházai
után az 1772-ben emelt fürdőháza tette ismertté.

— Hévízen is ebben az időben hozta létre az első tutajokra épített fürdőt Festetics
György.

— Parádon szintén a XVIII. század utolsó éveiben épült fel az első fürdő.

— A XVIII-XIX. században Magyarországra is eljutottak azok az irányzatok, amelyek

a fürdőket tudományos szempontból kezdték vizsgálni.

— 1839-ben Tognio Lajos pesti orvosprofesszor megkezdte Magyarország

gyógyvizeinek összeírását és vegyi meghatározását. Vállalkozása csak töredékesen
sikerült.

— A XIX. század elején kibontakozó hazafias eszmék terjedésének is színteréül

szolgáltak a fürdőhelyek.

— Nem utolsósorban a kor művészeinek is találkozóhelyet teremtettek. Erről

tanúskodik az is, hogy az ország harmadik kőszínháza a már akkor is sokak által
látogatott Balatonfüreden épült fel.

— A kiegyezés után kibontakozó polgárosodás újabb lendületet adott a fürdők

fejlődésének.

— A modern gyógymódok gyökerei is erre a korra tehetők. Ekkor kezdődött a

melegvizes kúrák hatásának vizsgálata, kiegészítésük fizikoterápiai kezelésekkel.

— Ekkor elemezték először az ásványvizek vegyi összetételét, és kezdték őket

alkalmazni a táplálkozástudományban.

— Később, az orvostudomány fejlődésével újabb és újabb problémák eredményes

kezelésére nyílott lehetőség.

— A vendégek abban az időben legalább négy, leggyakrabban hat, de sokszor nyolc-

tíz hetet is eltöltöttek egy-egy fürdőhelyen.

— A fürdőorvosok általában 20-40 napos fürdőkúrákat ajánlottak, de utókúrával ez

kiegészülhetett akár 60 napra is.
 — A férfiak és a nők kevés kivételtől eltekintve még ekkor is külön fürödtek, általában
meghatározott időszakok voltak kijelölve a nemek részére.

— Így a mozgásszervi megbetegedések és a baleseti rehabilitáció mellett a felső légúti

bántalmak, az anyagcsere, a kiválasztás, illetve a keringési és az idegrendszer
betegségeire, nőgyógyászati problémákra is sikeresen alkalmazták a fürdőbeli
kezeléseket.

— A fürdőügy kiemelt jelentőségét mutatja, hogy 1891-ben megalakult az Országos

Balneológiai Egyesület.

— A fürdőélet egyik virágkorát a kiegyezés utáni időszak jelentette.

— Ekkor számos fürdő épült az egész országban.

— Ezek jelentős része ma határainkon kívül fekszik.

— A legismertebbek Pöstyén, Herkulesfürdő, Parádfürdő, Harkány, Félixfürdő, Palics,

Bártfafürdő, Csíz, Vihnye.

— Ekkor kezdett divatba jönni a strandélet is, a Balaton ekkor kezdett turistákat
vonzani.

A XX. század és napjaink

— A korábban virágzó vidéki fürdőhelyek életében jelentős visszaeséssel járt az első

világháború.

— A magyar fürdőélet központja Budapest lett, azonban az ország fürdőkultúrájának

elismeréseképpen 1937-ben a Nemzetközi Gyógyfürdőhelyi Klimatológiai és
Tengergyógyászati Egyesület Budapestet választotta székhelyéül.

— Sajnos a II. világháború után újjáalakult szervezet székhelye Svájc lett

— A XX. században a fürdők száma mellett kínálatuk is szélesedett.

— A természetes módon feltörő termálvizek mellett egyre több alkalommal hol a

tervszerűen a mélyből felszínre hozott, hol a kőolajkutatás eredményeként felszínre
tört vizekre épültek fürdők.

— Ilyen módon létesült többek között Bükfürdő, Zalakaros és Hajdúszoboszló fürdője

is.

— A múlt század közepétől már nemcsak a gyógyulni vágyók, hanem a

kikapcsolódást igénylők is kezdték látogatni a fürdőket.

— Megváltoztak a szokások is és a társadalmi összetétel is.

— Míg XIX. század végéig a fürdők látogatása inkább az előkelők szokása volt, akik
gyakran egy egész idényt is eltöltöttek egy-egy gyógyhelyen.

— a XX. század második felében a fürdőzés tömegjelenséggé és mindenki számára

elérhetővé vált.

— Az itt eltöltött idő azonban jelentősen lerövidült.

— Ma már nem csupán a néhány, hanem az egy napos látogatások a leggyakoribbak.

— A XXI. század elején újabb lendületet kapott a fürdőkultúra Magyarországon; a

turizmus fejlesztésének egyik kiemelt ágazata lett.

— Számos fürdőt kibővítettek felújítottak korszerűsítettek, néhány helyen új

fürdőkomplexumok épültek-épülnek, és megkezdődött a műemlékfürdők felújítása is.

— Ezt a trendet az is erősíti, hogy egyre inkább előtérbe kerül az egészség megőrzése,
illetve természetes úton történő visszaszerzése, amelyben kulcsszerepet játszhatnak a
fürdők