A turisztikai kereslet jellemzői, nemzetközi keresleti trendek

A kereslet tényezői: szabadidő, diszkrecionális jövedelem, vonzerő vagy attrakció

Turisztikai kereslet: a turista diszkrecionális jövedelemmel és szabadidővel alátámasztott

turisztika szükséglete, a fizetőképes szükséglet megnyilvánulási formája, amely a turisztikai
kínálattal szemben jelenik meg a piacon.

Turisztikai kereslet jellemzői

•Sokoldalú érzékenység: gyors reagálás a társadalmi, politikai, gazdasági változásokra
•Speciális, világpiaci kategória
•Elővétel: vétel és igénybevétel időpontja különbözik
•Komplex szolgáltatást kíván igénybe venni (kereslet több elemből épül fel, utazás, szállás)
•Heterogén (több turizmusfajta): erősen szegmentált (kor, nem, életstílus, stb.)
•Változékony (divat): követi a fogyasztói igények változását
•Stabilizálódás (beépül a mindennapokba)
•Szezonális ingadozás, periodikus: nagymértékben függ az évszakoktól, időjárástól
•Területileg koncentrált, ill. dekoncentrált
•Demokratizálódott és polarizálódott: széles a kereslet, ahol minden jövedelmi kategória az
elfogadható elemet igyekszik megtalálni (tömegigény és exkluzivitás egyaránt megtalálható)

A turisztikai keresletet befolyásoló tényezők

•Állami befolyásolás (államok közötti kapcsolatok, turizmuspolitika)
•Társadalmi hatások (szabadidő, vendégszeretet
•Természeti, építészeti környezet (vonzó vagy taszító hatás)
•Gazdasági hatások (jövedelmi viszonyok, árak, árfolyamok)
•Technológiai környezet (e-kereskedelem)
•Ajánlattevők és versenytársak által kiváltott hatások (vevők piaca, erős versenyhelyzet)

Fogyasztói trendek
•Növekszik az egészségtudatosság, a környezettudatosság
•A változatosság iránti igény
•A nem anyagi szempontok felértékelődnek
•Erősödik az ismeretek és társadalmi kapcsolatok bővítésének igénye
•A független, önálló életstílus, önmegvalósításra való törekvés
• Nagyobb hangsúly helyeződik a szabadidő tartalmas eltöltésére
•Növekszik a biztonság iránti igény, a minőség- és ártudatosság.

Jövőbeni trendek, tendenciák

•Versengő szolgáltatások (üdülési ajánlatok bővülő választéka)
•Légi közlekedés arányának növekedése a közlekedési eszközökön belül
•„Pénzben gazdag – időben szegény” (városlátogatás, hosszú hétvégék, olcsó légitársaságok)
•Last-minute foglalások száma jelentősen bővül (árverseny, kereslet előrejelzést nehezíti)
•Internet térnyerése (csökken az utazási csomag iránti kereslet)
•Árérzékenység nagyobb szerepet kap (összehasonlíthatóság)
•A piac egyre erősebben szegmentálódik (seniorok – egészségturizmus)
•Szabadidős utazások piaca erősebben divatorientált (extrém sportok, csapatépítő tréningek)
•Utazási célok változatossága (egész évben vonzó látványosságok, megarendezvények)
•Nemz. és regionális áramlások változása (D-É, K-NY, NY-K, EU belüli, interkontinentális)
•Egészség és biztonság iránti kereslet nő (terrorizmus, járványok, „túlfejlett desztinációkat”)

1
 Nemzetközi keresleti trendek

Nemzetközi turistaérkezések (ITA) száma: 1,235 milliárd (4%-os növekedés)  EU: 50%,
Ázsia (25%), Amerika (16%), Afrika (5%), Közép-Kelet (4%)
Legnépszerűbb célországok (2015): Franciaország, USA, Spanyolország, Kína, Olaszország
Fejlődő gazdaságok turizmusa jelentősebb mértékben nőtt, mint a fejlett országoké
Új küldő országok: BRICs
2012. „one billion tourists – one billion opportunities”
Változást befolyásoló trendek: A trendek (bizonyos erősségű és időtartamú események
tartós irányzata vagy egymásutánisága) és a megatrendek (nagyméretű társadalmi,
gazdasági, politikai és technológiai folyamatok, amelyek lassan, de biztosan hosszú távon
hatnak) felderítése, és az azokhoz való alkalmazkodás a turisztikai desztináció
menedzsmentek számára a sikeres piaci munka megalapozását jelentik.
Turisztikai megatrendek:
- öregedő népesség (átlagéletkor nő, több diszkrecionális jövedelem)
- erősödő egészségtudatosság (aktív turizmus, gyógyfürdők iránti kereslet nő)
- magasabb iskola végzettség
- fokozódó nyomás a hétköznapokban
- tapasztaltabb fogyasztók
- változó életmód (fontos a személyre szabottság, fogyasztók egyre individuálisabbak,
egyre nehezebb a népesség szegmentálása)
- internet növekvő szerepe (azonnaliság kultúrája)
- gyorsan és olcsón megközelíthető desztinációk egyre keresettebbek
- nő az „etikus fogyasztás: fenntarthatóság, etika, emberi jogok növekvő szerepe
(fogyasztói döntésekben)
- biztonság kiemelkedő szerepe (bizonytalan gazdasági helyzet, természeti katasztrófák és
politikai bizonytalanságok miatt)
A Turisztikai Világszervezet tanulmánya szerint a legfontosabb tényezők, amelyek a
turizmus fejlődését meghatározzák, az alábbiak:
 Gazdasági prosperitás és megfizethetőség: az elmúlt húsz évben a
növekvő jövedelmek és a csökkenő árak az utazások iránti kereslet
növekedéséhez vezettek. Hasonló folyamat lejátszódása várható az olyan
növekvő küldőpiacokon, mint Kína, India és Kelet-Európa.
 Elérhetőség: a technológia (például az internet és a légi közlekedés)
fejlődésének köszönhetően könnyebbé vált az utazás megszervezése és
megvalósítása. Az internet lehetővé teszi az áruk és szolgáltatások gyors
összehasonlítását.
 Események: a turisztikai desztinációk mind több ember számára elérhetővé
válásával párhuzamosan növekszik a legkülönbözőbb események (a
sporteseményektől a természeti katasztrófákig) hatása az utazási döntésekre.
 Kulturális tőke: a jólét és az iskolázottság növekedésével a kultúra egyre
nagyobb szerepet játszik a desztinációk fejlődésében. A kultúra és az örökség
egy nemzeti márka legfontosabb elemei közé tartoznak.

2
  Globalizáció és verseny: a globalizáció több választási lehetőséget jelent a
turisták számára, a verseny pedig nagyobb értéket teremt. A gazdaságok és a
kultúrák nyitottabbá válásával párhuzamosan ugyanakkor nő az azonosságtudat,
a helyi értékek szerepe.
 Klímaváltozás: az éghajlat nyilvánvalóan meghatározza a turisztikai
desztinációk által kínált termékeket, az éghajlatváltozásnak számos meglévő
desztináció áldozatául eshet.
Bizonytalan korban élünk, ahol az utazás során is – a többség esetében – kiemelt helyen
szerepel a biztonság kérdése. A potenciális turisták bizonytalan gazdasági helyzettel,
természeti katasztrófákkal és politikai bizonytalanságokkal kénytelenek szembesülni. A
különböző katasztrófák azonban többnyire csak rövidtávon vetik vissza a turizmust egy-egy
térségben. A fogyasztói társadalom hívei és a közösség iránt elkötelezett, a társadalmi
hatásokra egyre inkább tekintettel lévő csoportok közötti ellentét kibontakozásának
lehetünk tanúi. Az etikát, a fenntarthatóságot, az emberi jogokat, a demokráciát érintő
kérdések növekvő szerepet játszanak a fogyasztói döntésekben. Nő a konfliktus ezen
megfontolások és az utazás iránti vágy között, amelyet fenntartható turisztikai termékek
kidolgozásával próbálnak áthidalni. A turisták igényei gyorsan változnak, amivel lépést
kell tartani. Az internetnek köszönhetően a turisták ma már saját, egyedi igényeikre
szabhatják utazásukat. Egyre inkább a Maslow-i önmegvalósítás szempontja szerint
döntenek: a materiális javak birtoklásán túl az élményszerzés, illetve a szellemi értékek
felfedezése motiválja őket. Ez magyarázza a tevékenység alapú utazások (például sport,
extrémsport és hobbi) iránti érdeklődés növekedését. Az iskolázottság növekedésével
párhuzamosan ugyanakkor nő a kulturális turizmus iránti igény is. A turisták szokatlan és
autentikus élményre vágynak. A valóban autentikus élmény a kultúrára és a történelemre
épül – innovatív módon bemutatva azt. Mindemellett továbbra is jelentős a
luxusutazások iránti igény, legfeljebb az változik, hogy mit tekintenek luxusnak. Ezzel
ellentétes tendencia az ún. önkéntes utazások számának növekedése. Az egyik
legmeghatározóbb demográfiai trend az idős népesség arányának növekedése a fejlett
országokban. Mivel az idős népesség nagyobb arányban használja majd az egészséggel
összefüggő szolgáltatásokat, és ezért utazásokat is hajlandó tenni (és nagy arányban ezt
meg is engedhetik maguknak), a turizmus és az egészségipar a jövő legnagyobb
iparágai közé tartoznak majd. A szülők elfoglaltsága miatt és az idősek jobb egészségi
állapotának köszönhetően növekedni fog az ún. „grand-travellers” piaci szegmens aránya:
vagyis azon nagyszülőké, akik unokáikkal utaznak együtt. Általában véve növekedni fog a
multigenerációs utazások száma, ahogy változik a családok összetétele (gyakoribb válások
és második házasságok). Ezzel párhuzamosan szintén erősödő trend a főbb küldőpiacokhoz
közeli második otthonok vásárlása és használata. A világ turizmusának körülbelül
egyötödét a fiatalok generálják. A fiatalabb korosztályok növekvő jövedelme, az
egyszemélyes háztartások számának emelkedése, valamint a növekvő jelentőségű
társadalmi hálózatok következtében a 16-35 éves korosztály egyre többet utazik. A
globalizáció következtében nő az ún. „globális nomádok” aránya, azoké, akik
szülőhazájukon kívül tanulnak vagy vállalnak munkát. Ez a jelenség a baráti és rokoni
látogatások (VFR) számának növekedésével jár együtt. A gyakoribb, de rövidebb utazások,
az all-inclusive szolgáltatások stb. mögött az idővel, szabadidővel kapcsolatos változások
állnak. A még dolgozó, magas jövedelmű társadalmi csoportok rendkívül szoros
időbeosztásban élnek, ezért a rövidebb és minden igényt kielégítő utazások mellett egyre
nagyobb az igény az időkímélő speciális szolgáltatások, valamint a
„menekülést”, teljes kikapcsolódást biztosító utazások iránt. Mind az üzleti, mind
a szabadidős turizmusban nő az árérzékenység és csökkennek az árak. A digitális

3
 kommunikáció fejlődésével, a telekonferenciák lehetőségével csökken az üzleti utazások
iránti igény, bár a személyes találkozás szerepe továbbra is megmarad. Az
éghajlatváltozás hatására változik az utazások iránya és emelkedik a nyári szezonon kívüli
utazások száma. A technika információs csatornákat biztosít és befolyásolja a turisták úti
cél választását, mivel azonban a turizmus az élményekről szól, a virtuális világ nem fogja
az utazást helyettesíteni.
Változást befolyásoló tényezők
1. Demográfiai és társadalmi okok:
 népesség elöregedése különösen a jóléti társadalmakban
 dolgozó nők és a kétkeresős háztartások száma növekszik
 egyedülálló felnőttek száma nő
 iskolázottság növekedése
 házasságkötés és gyermekvállalás időpontja kitolódik
 bevándorlási korlátozások enyhülnek

2. Szabadidő és jövedelem okok:

 növekvő fizetett szabadság és szabadidő
 rugalmasabb munkaidő
 korai nyugdíjba menés

3. Gazdasági életben változások:

 gazdasági és pénzügyi fejlődés
 GDP növekedés
 utazási árak növekedése az inflációs ráta alatt marad
 technológiai fejlődés
 közlekedési infrastruktúra fejlődése
 nemzetközi valutaárfolyamok alakulása

4. Egyéb okok:
 politikai, jogi és szabályozási változások
 Kelet-Európai változások
 légi közlekedés liberalizálása
 vízumfeltételek enyhülése
 utazás biztonságának javulása

Nemzetközi turizmus trendjei/Trendek 2020-ig:

- Európa részesedése csökken, de megtartja vezető helyzetét
- területi változások: Ázsia, Ausztrália, Óceánia részesedése növekedni fog
- hagyományos küldő országok mellé újak is felzárkóznak (BRICs)
- turisztikai kínálat minőségi javulása
- diverzifikált kínálat
- tapasztalt „képzett turisták” száma növekedik (iskolai képzettség, nyelvismeret)
- egyéni utazások nőnek
- érdeklődés egzotikus, távoli kultúrák iránt
- új turizmusfajták: kalandturizmus, katasztrófaturizmus, ökoturizmus, falusi turizmus,
tematikus parkok, borturizmus

4
5