Trianontól a 2.

Világháborúig
Trianon
Bethlen István vezetésével megalapult a Keresztény Nemzeti
Egyesülés Pártját. Megjelent a Kisgazdapárt Nagyatádi Szabó István
vezetésével. 1919. novemberében kivonultak a románok a
fővárosból. 1920. januárjában Horty bevonult a fővárosba, új
kormány alakult, majd a korábbinál szélesebb választójog alapján
parlamenti választásokat rendezett. Kisgazdapárt nyerte a
választásokat. A forradalmak utáni politikai hangulatban a királyság
mellett foglalt állást minden jelentős politikai erő. 1920. március
elsején az országgyűlés megválasztotta Horty Miklóst kormányzónak.
Helyreállt a parlamentarizmus. Az új kormány képviselői írták alá a
1920. Június negyedikén a Trianoni békét. A delegáció célja az volt
hogy etnikai, történeti, geográfiai, közlekedési és gazdasági érvekkel
bizonyítsa be a történelmi Magyarország egységét. A vesztes
Magyarországot a döntéshozatal során nem kérdezték, csak közölték
a feltételeket. Kilátásba helyezték a vitás területeknél a népszavazás
lehetőségét, de ez végül csak Sopronban történt meg 1921.
decemberében. Magyarország képviselői 1920. június negyedikén a
versailles-i Nagy-Trianon-palotában írták alá a békediktátumot.
Európa és a világ a két háború közöt
A gazdaság helyreállítása a győztes európai nagyhatalmak számára a
világháború gazdasági szempontból vereséget jelentett. Az USA
segítségével tudták megnyerni a háborút, eladósodtak, a világ
pénzügyi központja Londonból New Yorkba helyezték át. Európa a
népességi mutatók és gazdasági súlyából is veszített jelentőségéből. A
hadigazdálkodás munkanélküliséget okozott, hiányzott a tőke,
növekszik az infláció és beszűkült a piac. A győztesek Németországra
kirótt jóvátétellel tervezték gazdaságuk helyreállítását. A nehéz
gazdasági helyzetben lévő Németország nem volt képes kifizetni a
jóvátételt. Franciaország Ruhr-vidék megszállásával próbálták
kierőszakolni a jóvátételt 1923-ban. 1924-nem jóvátételi konferenciát
hívtak össze, ahol kidolgozták a Dawes-tervet. Jelentős kölcsönnel és
tőkével támogatták Németország gazdasági helyreállítását. A
szélsőjobboldali és szélsőbaloldali pártok centralizált tömegpártok
lettek. Oroszországban és Olaszországban a szélsőséges erők kerültek
hatalomra. Németországban megszilárdították a polgári demokráciát.
A weimari köztársaságnak nevezett rendszernek azonban együtt
kellett élnie a szélsőséges akciókkal. A szociáldemokrata vezetés
helyzetét befolyásolta a jóvátétel kérdése. A szociáldemokraták a
teljesítés politikáját akarták követni. Németország a szintén
elszigetelt Szovjet-Oroszországgal kötött gazdasági szerződést 1922-
ben. Az 1920-as évek második fel a megbékélés jegyében telt. 1928-
ban az amerikai és francia külügyminiszter egy nyilatkozatban elítélte
a háborút és kijelentették, hogy a nemzetközi konfliktusban
lemondanak a háború alkalmazásáról. A következő jóvátételi
konferencián elfogadták a Young-tervet amely csökkentette
Németország jóvátételi összegét.
Az Olasz fasizmusz és tekintélyuralmi rendszerek
A béketárgyalásokon megbeszélt ígéreteknek csak egy része teljesült.
Ingataggá vált a belpolitikai helyzet: délen földfoglalásokra. északon
gyárfoglalásokra került sor, az egymást követő polgári kormányok
nem tudtak úrrá lenni a helyzeten. Erőre kaptak a szélsőséges
politikai eszmék és csoportok. A szélsőjobboldalt Benito Mussolini
kovácsolta egységbe a Nemzeti Fasiszta Párt keretei között 1920-ban.
A fasiszták nemzeti felemelkedését megvalósító, a tőkét korlátozó, a
kisembereket felkaroló, erős államot kívántak létrehozni. Az olasz
fasizmus, Mussolini nem alkotott jól felépített ideológiai rendszert.
Nem az ideológiai, hanem a hatalom megszerzése volt az első. A
fasiszták szociális és nemzeti ígéreteinek fegyveres osztagainak
gyilkossági és terrorakciói adtak nyomatékot. A polgári erők
szemében is alkalmasnak látszott a rendteremtése. 1922-ben
Mussolini kiadta a jelszót: Menetelés Rómába! Ez azt jelentette, hogy
elérkezettnek látta az időt a hatalomátvételre. Mussolinit fogadta a
király és kinevezte miniszterelnöknek. Mussolini néhány év alatt
felszámolta az alkotmányosságot. Felvette a vezér címet és totális
diktatúrát épített ki. Jelentős államosításra került sor. Fejlesztették
Olaszország gazdaságát, kiterjesztették az állami gondoskodást.
Megállapodott a pápasággal, elismerte a katolikus vallást és a
Vatikánt független államnak. Közép-Európában és a Balkánon akart
befolyást elsősorban.
Bolsevik Oroszország
Államosították az ipart és a kereskedelmet, parasztoktól elvették a
földjeiken megtermelt terményeket. Az ellátási zavarok a termelési és
elosztás központi irányításának bevezetéséhez vezetett, ezt
hadikommunizmusnak nevezzük. Az emberek éheztek, lázadások és
sztrájkok robbantak ki, Kronstadtban fellázadtak a matrózok. Lenin
vezetésével gazdasági irányváltásra került sor. Korlátozott mértékben
visszaállították a piaci viszonyokat. Az érdekeltség érvényesülés
javított az ellátáson. Az orosz nacionalizmus helyére a
világforradalom gondolatát állították. 1922-ben létrejött az új
szövetségi állam, a Szovjetunió. A szovjet alkotmány értelmében a
tagállamokban még az elszakadás joga is adott volt. A központi akarat
érvényesült. A törvényhozás és az állami élet minden szinten a párt
irányítása alatt állt. A cél az iparosítás és a katonai erő fokozása volt.
Minden erőforrást a kitermelő, a nehézipari és az energiatermelő
ágazatba fektettek. Elkezdődtek az életszínvonal rovására történő
elvonások, hogy a villamos erőművek, kohók és gépgyárak
épülhessenek. A terveket a központi akarat szabta meg. Emiatt a
valóságtól elrugaszkodott célokat tűztek ki. A szovjet ipar alkalmassá
vált egy erős hadsereg ellátására. Át kellett szervezni a
mezőgazdaságot. A parasztokat termelőszövetkezetekbe
kényszerítették. A parasztság elleni támadást a jómódú parasztság
tönkretételével kezdték. A parasztság mint önálló tulajdonosi réteg
megszűnt. A parasztok nagyrésze ipari munkássá vált. Sztálin szerezte
meg a párt és így az ország vezetését. megfélemlítette a társadalmat.
Az igazságszolgáltatás a politika eszközévé vált: koncepciós perek,
tisztogatási hullám. Emberek milliói kerültek munkatáborokba.
Személyi kultuszt épített ki. A válsággazdaságban jelentős változások
zajlottak le. A fejlődés üteme lelassult. A tőzsde összeomlása
láncreakciót indított be, bankok mentek csődbe, vállalatok mentek
tönkre, nőtt a munkanélküliség. A visszaesés minden kontinensre
hatással volt, leginkább a jelentős exporttal rendelkező országokat
érintette. A ko9rmányok csökkentették az állami költségvetéseket.
Milliók váltak munkanélkülivé, nőtt az éhezés. A középréteg helyzete
is romlott. Döntő politikai kérdéssé vált a válság megoldása
demokratikus keretek megtartásával vagy azok mellőzésével.
Náci Németország