Széchenyi István Egyetem

Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

TERVEZÉSI FELADAT
(mintapélda)
Kéttámaszú, konzolos tartó nyomatéki és nyírási vasalásának
meghatározása és vasalási tervének elkészítése
Kiindulási adatok:
Geometriai adatok:
• l = 5,0 m
• lk = 1,80 m
• v = 0,3 m
Anyagjellemzők:
• Beton: C20/25-XC1-24-F2
o fck = 20,0 N⁄mm2
f 20
o fcd = ck = = 13,3 N⁄mm2
γc 1,5
o fctm = 2,2 N⁄mm2
o fbd = 2,3 N⁄mm2
o dg = 24 mm
• Betonacél: B500
o fyk = 500 N⁄mm2
fyk 500
o fyd = = = 434,8 N⁄mm2
γc 1,15
o ξco = 0,493

Terhek:
• állandó teher karakterisztikus értéke: gk = 30 kN⁄m
• használati teher karakterisztikus értéke: qk = 10 kN⁄m

qk=10 kN/m

gk=30 kN/m

v=0,3 m l=5,0 m v=0,3 m lk=1,8 m

TARTÓSZERKEZETEK I. -1- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

Statikai váz felvétele:

A szerkezet valódi méreteit felhasználva az alábbi módon határozzuk meg az elméleti támaszközt:
h v h 0,3
leff,1 = l + 2 ∙ min � ; � = 5,0 m + 2 ∙ min � ; � = 5,30 m
2 2 2 2
h v h 0,3
leff,2 = lk + min � ; � = 1,80 m + min � ; � = 1,95 m
2 2 2 2
A statikai váz felvételekor azt feltételeztük, hogy a tartó magassága várhatóan nagyobb lesz, mint a felfekvés
nagysága.

A B

leff,1=5,30 m leff,2=1,95 m

Mértékadó leterhelés, mértékadó igénybevételek:

Mezőközépen akkor kapunk maximális (pozitív) nyomatékot, ha a mezőben műküdtetjük a teljes terhet

(g Ed +q Ed ), a konzolon pedig csak az állandó terhet (g Ed ). Ennél a teherállásnál kapjuk az „A” támasznál a

maximális reakcióerőit (és a tartón az „A” támasznál a maximális nyírőerőt).

A konzolnál („B” támasz felett) akkor kapjuk a maximális negatív nyomatékot, ha a konzolon működtetjük a

teljes terhet (g Ed +q Ed ). A tartó teljes hosszán működtetve a teljes terhet (g Ed +q Ed ) megkapjuk a „B” támasznál

jelentkező maximális támaszreakciót (és a „B” támasz felett maximális nyíróerőt is).

Terhek tervezési értékei:

Állandó terhek biztonsági tényezője:

γG = 1,35

Állandó teher tervezési értéke:

g Ed = γG ∙ g k = 1,35 ∙ 30 = 40,5 kN⁄m

Hasznos terhek biztonsági tényezője:

γQ = 1,5

Hasznos teher tervezési értéke:

qEd = γQ ∙ qk = 1,5 ∙ 10 = 15 kN⁄m

Teljes teher tervezési értéke:

pEd = γG ∙ g k + γQ ∙ qk = 40,5 + 15 = 55,5 kN⁄m

TARTÓSZERKEZETEK I. -2- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
1. teherkombináció (mező teljes teher, konzolon csak önsúly)
qEd = 15 kN/m

gEd = 40,5 kN/m

A B
5.300 1.950
7.250

1,95 5,3
ΣMi A = 0 = +g Ed ∙ 1,95 ∙ �5,3 + � + (g Ed + qEd ) ∙ 5,3 ∙ � � − B ∙ 5,3 =
2 2
1,95 5,3
= +40,5 ∙ 1,95 ∙ �5,3 + � + (40,5 + 15) ∙ 5,3 ∙ � � − B ∙ 5,3
2 2
B = 240,6 kN
A = (g Ed + qEd ) ∙ 5,3 + g Ed ∙ 1,95 − B = (15 + 40,5) ∙ 5,3 + 40,5 ∙ 1,95 − 240,6 = 132,5 kN
Maximális pozitív nyomaték helye a mezőközépen (nyíróerő-ábra nullponti helye):
A 132,5
xmax = = = 2,39 m
g Ed + qEd (40,5 + 15)
Maximális pozitív nyomaték értéke:

+ xmax 2 2,392
Mmax = A ∙ xmax − (g Ed + qEd ) ∙ = 132,5 ∙ 2,39 − (15 + 40,5) ∙ = 𝟏𝟓𝟖, 𝟐 𝐤𝐍𝐦
2 2
-161.6 kN

V
-77.0 kNm 79.0 kN
132.5 kN

2,39

M
158.2 kNm

TARTÓSZERKEZETEK I. -3- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

2. teherkombináció (mezőn és konzolon is teljes teher)

qEd = 15 kN/m

gEd = 40,5 kN/m

A B
5.300 1.950
7.250

7,25
ΣMi A = 0 = (g Ed + qEd ) ∙ 7,25 ∙ � � − B ∙ 5,3 =
2
7,25
= +(40,5 + 15) ∙ 7,25 ∙ � � − B ∙ 5,3
2
B = 275,2 kN
A = (g Ed + qEd ) ∙ 7,25 − B = (15 + 40,5) ∙ 7,25 − 275,2 = 127,2 kN
Maximális negatív nyomaték értéke a „B” támasz felett:
1,952 1,952
Mmax − = −(g Ed + qEd ) ∙ = −(15 + 40,5) ∙ = −𝟏𝟎𝟓, 𝟓 𝐤𝐍𝐦
2 2
-167.0 kN

V
+127.2 kN

+108.2 kN

2,29
-105.5 kNm

M
+144.9 kNm

TARTÓSZERKEZETEK I. -4- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

Burkolóábrák:

Az alábbi ábrákat a két teherkombináció igénybevételi ábráinak összevonásából kapjuk.

-167.0 kN
-161.6 kN
A B
V
+127.2 kN

+108.2 kN
+79.0 kN
+132.5 kN

-105.5 kNm
-77.0 kNm
M
+144.9 kNm

+158.2 kNm

TARTÓSZERKEZETEK I. -5- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

Szabad tervezés: a beton keresztmetszeti méreteinek felvétele

A szabad tervezéskor szabadon megválaszthatóak a gerenda keresztmetszeti méretei, így teszünk ebben az

esetben is. A keresztmetszeti méretezés azon fajtáját, amikor adottak a befoglaló méretek, kötött

tervezésnek hívjuk.

Ebben az esetben az alábbi feltételezésekkel határozzuk meg a keresztmetszeti méreteket:

d
• legyen a keresztmetszeti méretek aránya: η = = 1,5
b
• legyen a relatív nyomott betonzóna magassága: ξc = 0,3

Kiindulva a húzott vasak súlyvonalára felírt nyomatéki egyenletből:

xc ξc
MEd = b ∙ xc ∙ fcd ∙ �d − � = b ∙ d2 ∙ fcd ∙ ξc ∙ �1 − �
2 2

meghatározhatjuk d-t:

3 η ∙ MEd ∗
d= �
ξc
fcd ∙ ξc ∙ �1 − �
2

, ahol
pEd ∙ leff,1 2
MEd ∗ =
8

Behelyettesítve a korábban számított értékeket:

pEd ∙ leff,12 55,5 ∙ 5,302
MEd ∗ = = = 194,87 kNm
8 8

3 η ∙ MEd ∗ 3 1,5 ∙ 194,87 ∙ 106

d= � =� = 441,7 mm
ξc 0,3
fcd ∙ ξc ∙ �1 − � 13,3 ∙ 0,3 ∙ �1 − �
2 2
h ≈ 1,1 ∙ d = 485,87 mm
𝐡𝐚𝐥𝐤 = 𝟓𝟎𝟎 𝐦𝐦
d 441,7
b≈ = = 294,5 mm
1,5 1,5
𝐛𝐚𝐥𝐤 = 𝟑𝟎𝟎 𝐦𝐦

A tartómagasságot és a tartószélességet mindig 5 cm-re (esetleg 2 cm-re) kereken kell felvenni!

TARTÓSZERKEZETEK I. -6- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

Hajlítási méretezések a mértékadó nyomatékok keresztmetszetében:

1. Négyszög keresztmetszet kötött tervezése III. feszültségi állapotban

(M max +=158,2 kNm nyomatékra, mezőközépen)

b = 300 mm
h = 500 mm

BETON: C20/25
fcd = 13,3 N⁄mm2
dg = 24 mm
BETONACÉL: B500
fyk 500
fyd = = = 434,8 N⁄mm2
γc 1,15
ξco = 0,493

Feltételezés: φ16 hosszvas, φ8 kengyel

cnom = cmin + ∆cdev
∆cdev = 10 mm
cmin,b 8 mm (kengyel )
cmin = max �cmin,dur � = max � 15 mm (XC1) � = 15 mm
10 mm 10 mm
cnom = cmin + ∆cdev = 15 + 10 = 25 mm
Φf 16
a = cnom + Φk + = 25 + 8 + = 41 mm
2 2
d = h − a = 500 − 43 = 459 mm
xco = ξ0 ∙ d = 0,493 ∙ 459 = 227 mm

x III meghatározása:

MEd 158,2 ∙ 106

xIII = d − �d2 − 2 ∙ = 459 − �4592 − 2 ∙ = 96 mm
b ∙ fcd 300 ∙ 13,3

xIII = 96 mm < x0 = 227 , vagyis a betonacélok megfolynak, nyomott vasalás nem szükséges.

A s meghatározása:
b ∙ xIII ∙ fcd 300 ∙ 96 ∙ 13,33
As,szüks = = = 886 mm2
fyd 434,78

𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟏 = 𝟓∅𝟏𝟔 = 𝟏𝟎𝟎𝟓 𝐦𝐦𝟐

Elférnek-e a vasak?
Φf 16 mm
a min = max � 20 mm � = max � 20 mm � = 29 mm
dg + 5mm 24 + 5mm

TARTÓSZERKEZETEK I. -7- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
bmin = 2 ∙ (cnom + Φk ) + 5 ∙ Φf + 4 ∙ amin = 2 ∙ (25 + 8) + 5 ∙ 16 + 4 ∙ 29 = 262 mm < b = 300 mm →
elférnek a vasak
Ellenőrzés
Minimális és maximális vasmennyiség ellenőrzése:
As,min = ρmin ∙ bt ∙ d

, ahol

ρmin = max�0,26 ∙ fctm ⁄fyk ; 0,0015�=max{0,26 ∙ 2,2⁄500 ; 0,0015} = max{0,001144; 0,0015} = 0,0015

As,min = ρmin ∙ bt ∙ d = 0,0015 ∙ 300 ∙ 459 = 207 mm2

As,max = 0,04 ∙ Ac = 0,04 ∙ 300 ∙ 500 = 6000 mm2

As,min = 207 < As = 1005 < As,max = 6000

Nyomott betonzóna magasságának számítása az alkalmazott vasalással:

As,alk ∙fyd 1005∙434,78
xIII = = = 109 mm < xc0 = 227 mm ,
b∙fcd 300∙13,33

tehát a betonacélok tényleg megfolynak.

Nyomatéki teherbírás, törőnyomaték számítása:
xIII 109
𝐌𝐑𝐝,𝟏 = b ∙ xIII ∙ fcd ∙ �d − � = 300 ∙ 109 ∙ 13,33 ∙ �459 − � = 𝟏𝟕𝟕 𝐤𝐍𝐦 > MEd = 158,2 kNm
2 2

TARTÓSZERKEZETEK I. -8- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

2. Négyszög keresztmetszet kötött tervezése III. feszültségi állapotban

(M max -=105,5 kNm nyomatékra, „B” támasz felett)

b = 300 mm
h = 500 mm

BETON: C20/25
fcd = 13,3 N⁄mm2
dg = 24 mm
BETONACÉL: B500
fyk 500
fyd = = = 434,8 N⁄mm2
γc 1,15
ξco = 0,493

Feltételezés: φ16 hosszvas, φ8 kengyel

cnom = 25 mm
Φf 16
a = cnom + Φk + = 25 + 8 + = 41 mm
2 2
d = h − a = 500 − 43 = 459 mm
xco = ξ0 ∙ d = 0,493 ∙ 459 = 227 mm

x III meghatározása:

MEd 105,5 ∙ 106

xIII = d − �d2 − 2 ∙ = 459 − �4592 − 2 ∙ = 62 mm
b ∙ fcd 300 ∙ 13,3

xIII = 96 mm < x0 = 227 , vagyis a betonacélok megfolynak, nyomott vasalás nem szükséges.

A s meghatározása:
b ∙ xIII ∙ fcd 300 ∙ 62 ∙ 13,33
As,szüks = = = 567 mm2
fyd 434,78

As,alk,2 = 2∅12 + 2∅16 = 226 + 402 = 628 mm2

Azért választottunk felülre 𝟐∅𝟏𝟐 vasat is, mert ezeket végig szeretnénk vezetni felül szerelővasakként.
Elférnek-e a vasak?
Φf 16 mm
a min = max � 20 mm � = max � 20 mm � = 29 mm
dg + 5mm 24 + 5mm

bmin = 2 ∙ (cnom + Φk ) + 4 ∙ Φf + 3 ∙ amin = 2 ∙ (25 + 8) + 4 ∙ 16 + 3 ∙ 29 = 217 mm < b = 300 mm →

elférnek a vasak (biztonság javára azt vizsgáltuk meg, hogy 4∅16 elférne-e)

TARTÓSZERKEZETEK I. -9- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Ellenőrzés
Minimális és maximális vasmennyiség ellenőrzése:
As,min = ρmin ∙ bt ∙ d

, ahol

ρmin = max�0,26 ∙ fctm ⁄fyk ; 0,0015�=max{0,26 ∙ 2,2⁄500 ; 0,0015} = max{0,001144; 0,0015} = 0,0015

As,min = ρmin ∙ bt ∙ d = 0,0015 ∙ 300 ∙ 459 = 207 mm2

As,max = 0,04 ∙ Ac = 0,04 ∙ 300 ∙ 500 = 6000 mm2

As,min = 207 < As = 603 < As,max = 6000

Nyomott betonzóna magasságának számítása az alkalmazott vasalással:

As,alk ∙fyd 628∙434,78
xIII = = = 68 mm < xc0 = 227 mm ,
b∙fcd 300∙13,33

tehát a betonacélok tényleg megfolynak.

Nyomatéki teherbírás, törőnyomaték számítása:
xIII 68
𝐌𝐑𝐝,𝟐 = b ∙ xIII ∙ fcd ∙ �d − � = 300 ∙ 68 ∙ 13,33 ∙ �459 − � = 𝟏𝟏𝟔 𝐤𝐍𝐦 > MEd = 105, 5 kNm
2 2
Itt elvileg kiszámolhattuk volna az egy sorban elhelyezett 2Ø12+2Ø16 vasak súlyponti helyét (a tényl és d tényl ),
de a biztonság javára meghagytuk az eredetileg feltételezett súlyponti távolságot (amit Ø16-ra határoztunk
meg).

TARTÓSZERKEZETEK I. -10- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

3. Tartóvég részleges befogásának ellenőrzése:

Monolit gerendák részlegesen befogott végeit a befogási nyomatékra méretezni kell. A figyelembe vett
befogási nyomaték nem lehet kisebb, mint a maximális mezőnyomaték 15%-a. A 15%-ra akkor is méretezni
kell, ha a gerendát szabadon felfekvőnek tervezték. A minimális húzott vasalásra vonatkozó szabályt
alkalmazni kell.
A befogási nyomaték nagysága:
𝐌𝐄𝐝,𝐛𝐞𝐟 = (−)Mmax + ∙ 0,15 = (−)158,2 ∙ 0,15 = (−)23,73 kNm

Tartóvég ellenőrzése az „A” támasznál:

Az ellenőrzés során meg kell vizsgálni, hogy a keresztmetszet képes-e felvenni negatív irányú befogási
nyomatékot a 2∅12 felső szerelővassal, továbbá elhanyagoljuk az alsó fővasak hatását.
Nyomott betonzóna magasságának számítása az alkalmazott vasalással:
As,alk = 2∅12 = 226 mm2
Φf 12
a = cnom + Φk + = 25 + 8 + = 39 mm
2 2
d = h − a = 500 − 39 = 461 mm
As,alk ∙fyd 226∙434,78
xIII = = = 25 mm < xc0 = 227 mm ,
b∙fcd 300∙13,33

tehát a betonacélok tényleg megfolynak.

Nyomatéki teherbírás, törőnyomaték számítása:
xIII 25
𝐌𝐑𝐝,𝐛𝐞𝐟 = b ∙ xIII ∙ fcd ∙ �d − � = 300 ∙ 25 ∙ 13,33 ∙ �461 − � = 𝟒𝟒, 𝟖 𝐤𝐍𝐦 > MEd,bef = 23,73 kNm
2 2
Minimális és maximális vasmennyiség ellenőrzése:
As,min = ρmin ∙ bt ∙ d

, ahol

ρmin = max�0,26 ∙ fctm ⁄fyk ; 0,0015�=max{0,26 ∙ 2,2⁄500 ; 0,0015} = max{0,001144; 0,0015} = 0,0015

As,min = ρmin ∙ bt ∙ d = 0,0015 ∙ 300 ∙ 461 = 207 mm2

As,max = 0,04 ∙ Ac = 0,04 ∙ 300 ∙ 500 = 6000 mm2

As,min = 207 < As = 226 < As,max = 6000

TARTÓSZERKEZETEK I. -11- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

Nyírási méretezések a mértékadó nyírőerők keresztmetszetében:

A támaszok környezetében lehetőség van a mértékadó nyírási igénybevételek redukálására. Azzal a

feltételezéssel élünk, hogy a elméleti támaszponttól d távolságra (dolgozó magasság a szélső

keresztmetszetben) a megoszló terhek közvetlenül a támaszra adódnak át.

Nyírási igénybevétel redukálása az „A” támasz környezetében:

VEd,red,A = VEd,A − (g Ed + qEd ) ∙ (d + v⁄2) = 132,5 − (40,5 + 15) ∙ (0,459 + 0,3⁄2) = 99 kN

VEd,red,A = +99 kN
VEd,A = +132,5 kN

v=300 mm d=459 mm

Nyírási igénybevétel redukálása a „B” támasz környezetében:

VEd,red,B = VEd,B − (g Ed + qEd ) ∙ (d + v⁄2) = 167 − (40,5 + 15) ∙ (0,459 + 0,3⁄2) = 133 kN

VEd,B= - 167,0 kN
VEd,red,B= - 133 kN

d=459 mm v=300 mm

TARTÓSZERKEZETEK I. -12- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

1. A beton által, vasalás nélkül felvehető nyíróerő számítása:

�C ∙ k ∙ (100 ∙ ρ ∙ fck )1/3 + 0,15 ∙ σcp � ∙ bw ∙ d
VRd,c = max � Rd,c �
VRd,c,min = νmin ∙ bw ∙ d

Mivel a tartóra nem hat tengelyirányú terhelés (normálerő), így:

σcp = 0 (ez a tényezőt azért használjuk, mert a keresztmetszetben ható nyomóerő kedvezően hat, növeli a
beton nyírási teherbírását)
0,18 0,18
CRd,c = = = 0,12 (állandónak tekinthető tényező)
γc 1,5

Léptékhatást figyelembe vévő tényező:

200 mm 200
k=1+� =1+� = 1,66
d [mm] 459

A húzott vashányad számításakor azt feltételezzük, hogy 2Ø16 hosszvasat a tartó teljes hosszán
végigvezetünk.
AsI 402
0,0029
ρl = min �bw ∙ d� = min �300 ∙ 459� = min � � = 0,0029
0,02
0,02 0,02
fck = 20,0 N⁄mm2
1 1
�CRd,c ∙ k ∙ (100 ∙ ρ ∙ fck )3 � ∙ bw ∙ d = �0,12 ∙ 1,66 ∙ (100 ∙ 0,0029 ∙ 20)3 � ∙ 300 ∙ 459 = 49283 N = 𝟒𝟗, 𝟑 𝐤𝐍

A tiszta betonkeresztmetszet nyírási ellenállásának alsó határa:

VRd,c,min = νmin ∙ bw ∙ d
1/2
νmin = 0,035 ∙ k 3/2 ∙ fck = 0,035 ∙ 1,663/2 ∙ 201/2 = 0,335
VRd,c,min = νmin ∙ bw ∙ d = 0,335 ∙ 300 ∙ 459 = 46101 N = 𝟒𝟔, 𝟏 𝐤𝐍
�CRd,c ∙ k ∙ (100 ∙ ρ ∙ fck )1/3 � ∙ bw ∙ d 49,3
𝐕𝐑𝐝,𝐜 = max � �= max � � = 𝟒𝟗, 𝟑 𝐤𝐍 < 𝐕𝐄𝐝,𝐫𝐞𝐝,𝐁 = 𝟏𝟑𝟑 𝐤𝐍
VRd,c,min = νmin ∙ bw ∙ d 46,1

Mivel a betonkeresztmetszet nyírási teherbírása kisebb, mint a mértékadó nyíróerők, nyírási vasalást kell
tervezni.

TARTÓSZERKEZETEK I. -13- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

2. A keresztmetszet által felvehető, maximális nyírőerő meghatározása:

Ebben a részben azt számítjuk ki, hogy gerendában feltétezett ún. rácsostartó modellben a ferde, nyomott
beton rácsrudaknak mekkora a teherbírása (bevasalható-e a keresztmetszet nyírásra?).
A rácsostartó modellben a repedések (és ezzel a ferde, nyomott beton rácsrudak) dőlésszögét 1<cotθ<2,5
határok között lehet felvenni, ez 21,8°<θ<45° határoknak felel meg. A nyomott beton rácsrudak teherbírása θ
=45° esetén a legnagyobb, ezért legyen
θ = 45°
cot α + cot θ
VRd,max = αcw ∙ bw ∙ z ∙ ν1 ∙ fcd ∙
1 + cot2 θ
Feszítés nélküli szerkezetek esetén (így itt is):
αcw = 1,0
Belső erőkar nagysága (közelítés alkalmazható):
z = 0,9 ∙ d = 0,9 ∙ 459 = 413 mm
Hatékonysági tényező:
fck [N/mm2 ] 20
ν1 = 0,6 ∙ �1 − � = 0,6 ∙ �1 − � = 0,552
250 250
A nyírási vasalás síkjának a tartó hossztengelyével bezárt szöge (kengyel esetén 90°, felhajlított vas esetén
45°)
α = 90° (kengyeleket alkalmazunk)
fcd = 13,3 N⁄mm2
α = 90° és θ = 45° feltételezése esetén a V Rd,max képlete az alábbi módon egyszerűsödik:
cot 90° + cot 45° 𝟏 1
VRd,max = αcw ∙ bw ∙ z ∙ ν1 ∙ fcd ∙ 2
= ∙ 𝛂𝐜𝐰 ∙ 𝐛𝐰 ∙ 𝐳 ∙ 𝛎𝟏 ∙ 𝐟𝐜𝐝 = ∙ 1,0 ∙ 300 ∙ 413 ∙ 0,552 ∙ 13,3
1 + cot 45° 𝟐 2
= 456062 N = 𝟒𝟓𝟔 𝐤𝐍 > 𝐕𝐄𝐝,𝐫𝐞𝐝,𝐁 = 𝟏𝟑𝟑 𝐤𝐍

A gerenda bevasalható nyírásra.

TARTÓSZERKEZETEK I. -14- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék

3. Négyszög keresztmetszet nyírási vasalásának tervezése

(V Ed,red,B = 133 kN nyíróerőre, „B” támasz felett)

A nyírási acélok teherbírása:

z
VRd,s = ∙ Asw ∙ fywd ∙ (cot α + cot θ) ∙ sinα
s
s – a nyírási vasak egymástól való távolsága (kengyeleknél kengyeltávolság, felhajlított vasaknál a
felhajlítások közötti távolság)
𝐀𝐬𝐰,𝐚𝐥𝐤,𝟏 = 𝟐∅𝟖 = 𝟏𝟎𝟏 𝐦𝐦𝟐 – nyírási vasak keresztmetszeti területe (∅𝟖 − 𝐚𝐬 𝐤𝐞𝐧𝐠𝐲𝐞𝐥 𝐤é𝐭 𝐬𝐳á𝐫𝐚)
α = 90° és θ = 45° feltételezése esetén a V Rd,s képlete az alábbi módon egyszerűsödik:
z z
VRd,s,1 = ∙ Asw ∙ fywd ∙ (cot 90° + cot 45°) ∙ sin90° = ∙ Asw ∙ fywd
s s
Átrendezve az egyenletet megkapjuk a kengyelek között megengedhető maximális távolságot:
z ∙ Asw ∙ fywd 413 ∙ 101 ∙ 434,78
smax,1 = = = 136 mm
VEd,red,B 133 ∙ 103
𝐬𝐚𝐥𝐤,𝟏 = 𝟏𝟎𝟎 𝐦𝐦
Nyírási teherbírás számítása az alkalmazott távolsággal:
z ∙ Asw,alk,1 ∙ fywd 413 ∙ 101 ∙ 434,78
𝐕𝐑𝐝,𝐬,𝟏 = = = 𝟏𝟖𝟏 𝐤𝐍
salk,1 100
Minimális nyírási vashányad ellenőrzése:
Asw,alk,1 101
ρalk,1 = = = 0,0034
salk,1 ∙ bw ∙ sin α 100 ∙ 300 ∙ sin 90

0,08 ∙ �fck 0,08 ∙ √20

ρw,min = max � ; 0,001� = max � ; 0,001� = max(0,0007; 0,001) = 0,001
fyk 500
𝛒𝐚𝐥𝐤,𝟏 = 𝟎, 𝟎𝟎𝟑𝟒 > 𝛒𝐰,𝐦𝐢𝐧 = 𝟎, 𝟎𝟎𝟏

megfelel
Nyírási acélbetétek maximális távolsága:
ss,max = 0,75 ∙ d ∙ (1 + cotα) < min(1,5 ∙ bw ; 300)
ss,max = 0,75 ∙ 459 ∙ (1 + 0) = 344 mm < min(1,5 ∙ bw ; 300) = min(1,5 ∙ 300 ; 300)
𝐬𝐚𝐥𝐤,𝟏 = 𝟏𝟎𝟎 𝐦𝐦 < 𝐬𝐬,𝐦𝐚𝐱 = 𝟑𝟎𝟎 𝐦𝐦
megfelel
A „B” támasz környezetében méretezett nyírási vasalást alkalmazzuk az „A” támasz környezetében is.
(VEd,red,A = 99 kN)
Megjegyzés: Lehetőség van arra is, hogy a repedések dőlésszögének (θ) 45°-tól eltérő értékűre vegyük fel.
Amennyiben kisebb dőlésszöget feltételezünk (21,8°<θ<45° között), akkor a nyírási vasalás teherbírása is
kedvezőbb lesz.
A nyírási vasak méretezésekor (𝑉𝑅𝑑,𝑠 ) és a ferde nyomott beton rácsrúd számításakor (𝑉𝑅𝑑,𝑚𝑎𝑥 ) következetesen
ugyanazzal a θ dőlésszöggel kell számolni!

TARTÓSZERKEZETEK I. -15- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Nyíróerő burkolóábra szerkesztése:
Annak érdekében, hogy a szerkezet tervezése gazdaságos legyen, minden keresztmetszetben csak a szükséges
sűrűségű kengyelezést tervezünk, vagyis nem fogjuk a mértékadó igénybevételek helyén meghatározott
kengyelosztást a teljes gerendán alkalmazni.
A nyírási méretezéskor már kiszámítottuk, hogy a támaszok környezetében salk,1 = 100 mm, illetve a
megengedhető maximális kengyeltávolság ss,max = 300 mm.
A támaszok környezetében salk,1 = 100 mm kengyelosztáshoz kiszámítottuk már a nyírási teherbírást:
𝐕𝐑𝐝,𝐬,𝟏 = 𝟏𝟖𝟏 𝐤𝐍
Számítsunk ki egy köztes kengyelosztáshoz tartozó teherbírást is, legyen ez salk,2 = 200 mm.
Nyírási teherbírás számítása az alkalmazott 𝐬𝐚𝐥𝐤,𝟐 = 𝟐𝟎𝟎 𝐦𝐦 távolsággal:
z ∙ Asw,alk,2 ∙ fywd 413 ∙ 101 ∙ 434,78
𝐕𝐑𝐝,𝐬,𝟐 = = = 𝟗𝟎 𝐤𝐍
salk,2 200
Számítsunk ki a megengedhető maximális kengyelosztáshoz tartozó teherbírást is.
Nyírási teherbírás számítása az alkalmazott 𝐬𝐬,𝐦𝐚𝐱 = 𝐬𝐚𝐥𝐤,𝟑 = 𝟑𝟎𝟎 𝐦𝐦 távolsággal:
z ∙ Asw,alk,3 ∙ fywd 413 ∙ 101 ∙ 434,78
𝐕𝐑𝐝,𝐬,𝟑 = = = 𝟔𝟎 𝐤𝐍
salk,3 300
Minimális nyírási vashányad ellenőrzése:
Asw,alk,3 101
ρalk,3 = = = 0,0011
salk,3 ∙ bw ∙ sin α 300 ∙ 300 ∙ sin 90

0,08 ∙ �fck 0,08 ∙ √20

ρw,min = max � ; 0,001� = max � ; 0,001� = max(0,0007; 0,001) = 0,001
fyk 500
𝛒𝐚𝐥𝐤,𝟑 = 𝟎, 𝟎𝟎𝟏𝟏 > 𝛒𝐰,𝐦𝐢𝐧 = 𝟎, 𝟎𝟎𝟏

A mértékadó nyírási igénybevételek, a kengyelkiosztások, és a hozzájuk tartozó nyírási teherbírás

ismeretében megszerkeszthető a NYÍRÓERŐ BURKOLÓÁBRA. Azt adott kengyelkiosztásokat úgy kell
meghatározni, hogy teherbírások diagramja mindenhol az igénybevételek diagramja felett helyezkedjen el
(burkolja azt).
A nyírási vasalást a feltámaszkodásokon túl kell vezetni, és célszerű a teljes tartón végigvezetni.
Az EC2 (Eurocode 2-Betonszerkezetek tervezése) szerint a nyírási igénybevételek legalább 50%-át
kengyelekkel kell felvenni, természetesen ennek a kitételnek is eleget tettünk.

TARTÓSZERKEZETEK I. -16- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Nyomatéki burkolóábra szerkesztése:
Annak érdekében, hogy a szerkezet tervezése gazdaságos legyen, minden keresztmetszetben csak a szükséges
mennyiségű vasalást tervezünk, vagyis nem fogjuk a mértékadó igénybevételek helyén meghatározott
hosszvasakat a teljes gerendán alkalmazni.
A hajlítási méretezéskor már kiszámítottuk, hogy a mezőközépen 𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟏 = 𝟓�𝟏𝟔, illetve a „B” támasz felett
𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟐 = 𝟐∅𝟏𝟐 + 𝟐∅𝟏𝟔 hosszvasalást kell alkalmazni.

A két mértékadó helyen az alábbi nyomatéki teherbírásokat határoztunk meg az alkalmazott vasalásokhoz:
𝐌𝐑𝐝,𝟏 = 𝟏𝟕𝟕 𝐤𝐍𝐦 (mezőközépen)

𝐌𝐑𝐝,𝟐 = 𝟏𝟏𝟔 𝐤𝐍𝐦 („B” támasz felett)

Számítsunk ki, hogy mekkora lesz a nyomatéki teherbírás, ha 𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟑 = 𝟐∅𝟏𝟐, 𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟒 = 𝟐∅𝟏𝟔, 𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟓 = 𝟑∅𝟏𝟔
𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟔 = 𝟒∅𝟏𝟔 és 𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟕 = 𝟐∅𝟏𝟐 + ∅𝟏𝟔 hosszvasalást alkalmazunk!
𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟑 = 𝟐∅𝟏𝟐 = 𝟐𝟐𝟔 𝐦𝐦𝟐 hosszvasaláshoz tartozó teherbírás kiszámítása:
Nyomott betonzóna magasságának számítása az alkalmazott vasalással:
As,alk,3 ∙fyd 226∙434,78
xIII = = = 25 mm < xc0 = 227 mm ,
b∙fcd 300∙13,33

tehát a betonacélok megfolynak.

Nyomatéki teherbírás, törőnyomaték számítása:
xIII 25
𝐌𝐑𝐝,𝟑 = b ∙ xIII ∙ fcd ∙ �d − � = 300 ∙ 25 ∙ 13,33 ∙ �459 − � = 𝟒𝟓 𝐤𝐍𝐦
2 2
𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟒 = 𝟐∅𝟏𝟔 = 𝟒𝟎𝟐 𝐦𝐦𝟐 hosszvasaláshoz tartozó teherbírás kiszámítása:
Nyomott betonzóna magasságának számítása az alkalmazott vasalással:
As,alk,4 ∙fyd 402∙434,78
xIII = = = 44 mm < xc0 = 227 mm ,
b∙fcd 300∙13,33

tehát a betonacélok megfolynak.

Nyomatéki teherbírás, törőnyomaték számítása:
xIII 44
𝐌𝐑𝐝,𝟒 = b ∙ xIII ∙ fcd ∙ �d − � = 300 ∙ 44 ∙ 13,33 ∙ �459 − � = 𝟕𝟕 𝐤𝐍𝐦
2 2
𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟓 = 𝟑∅𝟏𝟔 = 𝟔𝟎𝟑 𝐦𝐦𝟐 hosszvasaláshoz tartozó teherbírás kiszámítása:
Nyomott betonzóna magasságának számítása az alkalmazott vasalással:
As,alk,5 ∙fyd 603∙434,78
xIII = = = 66 mm < xc0 = 227 mm ,
b∙fcd 300∙13,33

tehát a betonacélok megfolynak.

Nyomatéki teherbírás, törőnyomaték számítása:
xIII 66
𝐌𝐑𝐝,𝟓 = b ∙ xIII ∙ fcd ∙ �d − � = 300 ∙ 66 ∙ 13,33 ∙ �459 − � = 𝟏𝟏𝟐 𝐤𝐍𝐦
2 2

TARTÓSZERKEZETEK I. -17- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟔 = 𝟒∅𝟏𝟔 = 𝟖𝟎𝟒 𝐦𝐦𝟐 hosszvasaláshoz tartozó teherbírás kiszámítása:
Nyomott betonzóna magasságának számítása az alkalmazott vasalással:
As,alk,6 ∙fyd 804∙434,78
xIII = = = 87 mm < xc0 = 227 mm ,
b∙fcd 300∙13,33

tehát a betonacélok megfolynak.

Nyomatéki teherbírás, törőnyomaték számítása:
xIII 87
𝐌𝐑𝐝,𝟔 = b ∙ xIII ∙ fcd ∙ �d − � = 300 ∙ 87 ∙ 13,33 ∙ �459 − � = 𝟏𝟒𝟓 𝐤𝐍𝐦
2 2
𝐀𝐬,𝐚𝐥𝐤,𝟕 = 𝟐∅𝟏𝟐 + ∅𝟏𝟔 = 𝟒𝟐𝟕 𝐦𝐦𝟐 hosszvasaláshoz tartozó teherbírás kiszámítása:
Nyomott betonzóna magasságának számítása az alkalmazott vasalással:
As,alk,7 ∙fyd 427∙434,78
xIII = = = 46 mm < xc0 = 227 mm ,
b∙fcd 300∙13,33

tehát a betonacélok megfolynak.

Nyomatéki teherbírás, törőnyomaték számítása:
xIII 46
𝐌𝐑𝐝,𝟕 = b ∙ xIII ∙ fcd ∙ �d − � = 300 ∙ 46 ∙ 13,33 ∙ �459 − � = 𝟖𝟎 𝐤𝐍𝐦
2 2

A mértékadó nyomatéki igénybevételek, az alkalmazott hosszvasalások, és a hozzájuk tartozó nyomatéki

teherbírás ismeretében megszerkeszthető a NYOMATÉKI BURKOLÓÁBRA. Azt adott hosszvasalások hosszát
úgy kell meghatározni, hogy teherbírások diagramja mindenhol az igénybevételek diagramja felett
helyezkedjen el (burkolja azt).
A nyírási burkolóábrához képest a nyomatéki burkolóábra szerkesztésekor még az alábbi szempontokat is
figyelembe kell venni:

• Hajlított-nyírt keresztmetszetek esetében a repedések nem merőlegesek a tartó tengelyére, ferdén

futnak a tartón. Emiatt a nyomatéki méretezés során a nyomatéki ábrát el kell tolni a 1 távolsággal a
tartó tengelyével párhuzamosan, mindig a kedvezőtlen irányba. Így egy eltolt nyomatéki ábrát
kapunk, ahol minden keresztmetszetben nagyobb lesz a számított igénybevétel. Ha a támasznál a
nyíróerőt kengyelekkel vesszük fel, akkor az a 1 távolság értéke 0,5z=0,45d.
• A vasbetétek hosszának meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy
1. az adott vasat l bd lehorgonyzási hosszal túlnyújtsuk azon a keresztmetszeten, ahol még
teljes értékűen figyelembe akarjuk venni.

ÉS
2. az adott vasat l bd,min lehorgonyzási hosszal túlnyújtsuk azon a keresztmetszeten, ahol
már nincs rá szükség.
Megjegyzés: A gyakorlatban az l bd,min helyett szokás l bd /2 minimális túlnyújtást is használni (ld. 2012-es
Segédlet 37. old.). Ebben a feladatban ezt nem vettük figyelembe.

TARTÓSZERKEZETEK I. -18- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Tartóvég ellenőrzése:
Az „A” támasznál tervezett alsó vasalás lehorgonyzását ellenőrizni kell. Amennyiben az egyenes
vasvég nem biztosít elegendő lehorgonyzást, kampós vasvéget lehet választani, majd ez a szerkezeti
megoldást is ellenőrizni kell.
Megjegyzés: A tervezési feladat készítésekor csak akkor kell kampós kialakítást tervezni, ha az
egyenes vasvég nem felel meg.
Véglehorgonyzás egyenes vasvég kialakítással:
A beton és acél közti kapcsolati szilárdság bordás betonacéloknál (C20/25):
fbd = 2,3 N⁄mm2
A lehorgonyzási hossz alapértéke (Ø16-os vasak esetén):

d=459 mm
Φ fyd 16 434,78

80 mm
lb = ∙ = ∙ = 756 mm
4 fbd 4 2,3
A minimális lehorgonyzási hossz:
𝐥𝐛,𝐦𝐢𝐧 = max[10Φ; 100 mm] = max[10 ∙ 16; 100 mm]
= max[160 mm; 100 mm] = 𝟏𝟔𝟎 𝐦𝐦 ai=150 mm
f=275 mm
A lehorgonyzási hossz tervezési értéke:
As,requ
lb,eq ∙ v=300 mm
lbd = max � As,prov �
lb,min
As,requ
a betonacélok kihasználtságát figyelembe vevő hányados. A biztonság javára történő közelítésként
As,prov

felvehetjük 1,0-re is, de kiszámoljuk a pontos értéket.

As,requ MEd
= (esetünkben az elméleti támasz felett)
As,prov MRd

a1 = 0,45d = 0,45 ∙ 0,459 = 0,21 m (a nyomatéki ábra eltolásának mértéke)

1. Teherkombinációban:

v 0,3 2
v (a1 + )2 0,3 �0,21 +
2
�
MEd = A ∙ (a1 + ) − (g Ed + qEd ) ∙ 2 = 132,5 ∙ �0,21 + � − (40,5 + 15) ∙ = 44,1 kNm
2 2 2 2
MRd = MRd,6 = 145 kNm
As,requ MEd 44,1
= = = 0,30
As,prov MRd 145

lb,eq = αa ∙ lb = 1,0 ∙ 756 = 756 mm a húzásra kihasznált betonacél lehorgonyzási hossza

αa = 1,0 a betonacél lehorgonyzásától függő alaki tényező (egyenes vasvég)

𝐀𝐬,𝐫𝐞𝐪𝐮
𝐥𝐛,𝐞𝐪 ∙
𝐥𝐛𝐝 = 𝐦𝐚𝐱 � 𝐀𝐬,𝐩𝐫𝐨𝐯 � = 𝐦𝐚𝐱 �𝟕𝟓𝟔 ∙ 𝟎, 𝟑� = 𝐦𝐚𝐱 �𝟐𝟐𝟔, 𝟖� = 𝟐𝟐𝟕 𝐦𝐦
𝟏𝟔𝟎 𝟏𝟔𝟎
𝐥𝐛,𝐦𝐢𝐧

A lehorgonyzandó F Ed húzóerő értéke:

(45°-os repedések feltételezése és csak kengyelek alkalmazása esetén):
ai 150
𝐅𝐄𝐝 = �0,5 + 1,1 ∙ � ∙ VEd,red,A = �0,5 + 1,1 ∙ � ∙ 107 kN = 𝟗𝟐 𝐤𝐍
d 459
a i az elméleti támasz és a feltámaszkodás széle közötti távolság.

TARTÓSZERKEZETEK I. -19- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Rendelkezésre álló hossz a lehorgonyzáshoz (betonacél végének és a feltámaszkodás szélének távolsága)
𝐟 = 𝟐𝟕, 𝟓 𝐜𝐦 = 𝟐𝟕𝟓 𝐦𝐦
Az „A” támasznál 4Ø16-os vasat alkalmazunk.
A tartóvégben megengedhető húzóerő nagysága:
𝐟 275
𝐅𝐑𝐝 = 𝐦𝐢𝐧 �𝐀𝐬𝐈,𝐚𝐥𝐤 ∙ 𝐟𝐲𝐝 ∙ ; 𝐀𝐬𝐈,𝐚𝐥𝐤 ∙ 𝐟𝐲𝐝 � = min �804 ∙ 434,78 ∙ ; 804 ∙ 434,78�
𝐥𝐛𝐝 227
= 𝐦𝐢𝐧(𝟒𝟐𝟑, 𝟓 𝐤𝐍; 𝟑𝟒𝟗, 𝟔 𝐤𝐍) = 349,6 kN > FEd = 92 kN
A lehorgonyzási hossz megfelelő hosszúságú, a tartóvég megfelel.

TARTÓSZERKEZETEK I. -20- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Véglehorgonyzás kampós kialakítással:
Ebben példában kampós megoldást választunk, a kampó hossza minimum 5Ø hosszúságúnak kell lennie,
5Ø = 5 ∙ 16 = 80 mm-re választjuk.
A beton és acél közti kapcsolati szilárdság bordás betonacéloknál (C20/25):
fbd = 2,3 N⁄mm2
A lehorgonyzási hossz alapértéke (Ø16-os vasak esetén):

d=459 mm
Φ fyd 16 434,78

80 mm
lb = ∙ = ∙ = 756 mm
4 fbd 4 2,3
A minimális lehorgonyzási hossz:
𝐥𝐛,𝐦𝐢𝐧 = max[10Φ; 100 mm] = max[10 ∙ 16; 100 mm]
= max[160 mm; 100 mm] = 𝟏𝟔𝟎 𝐦𝐦 ai=150 mm
f=275 mm
A lehorgonyzási hossz tervezési értéke:
As,requ
lb,eq ∙
lbd = max � As,prov � v=300 mm

lb,min
As,requ
a betonacélok kihasználtságát figyelembe vevő hányados. A biztonság javára történő közelítésként
As,prov

felvehetjük 1,0-re is, de kiszámoljuk a pontos értéket.

As,requ MEd
= (esetünkben az elméleti támasz felett)
As,prov MRd

a1 = 0,45d = 0,45 ∙ 0,459 = 0,21 m (a nyomatéki ábra eltolásának mértéke)

1. Teherkombinációban:

v 0,3 2
v (a1 + )2 0,3 �0,21 +
2
�
MEd = A ∙ (a1 + ) − (g Ed + qEd ) ∙ 2 = 132,5 ∙ �0,21 + � − (40,5 + 15) ∙ = 44,1 kNm
2 2 2 2
MRd = MRd,6 = 145 kNm
As,requ MEd 44,1
= = = 0,30
As,prov MRd 145

lb,eq = αa ∙ lb = 0,7 ∙ 756 = 529 mm a húzásra kihasznált betonacél lehorgonyzási hossza

αa = 0,7 a betonacél lehorgonyzásától függő alaki tényező (kampó)

𝐀𝐬,𝐫𝐞𝐪𝐮
𝐥𝐛,𝐞𝐪 ∙
𝐥𝐛𝐝 = 𝐦𝐚𝐱 � 𝐀𝐬,𝐩𝐫𝐨𝐯 � = 𝐦𝐚𝐱 �𝟓𝟐𝟗 ∙ 𝟎, 𝟑� = 𝐦𝐚𝐱 �𝟏𝟓𝟖, 𝟕� = 𝟏𝟔𝟎 𝐦𝐦
𝟏𝟔𝟎 𝟏𝟔𝟎
𝐥𝐛,𝐦𝐢𝐧

A lehorgonyzandó F Ed húzóerő értéke:

(45°-os repedések feltételezése és csak kengyelek alkalmazása esetén):
ai 150
𝐅𝐄𝐝 = �0,5 + 1,1 ∙ � ∙ VEd,red,A = �0,5 + 1,1 ∙ � ∙ 107 kN = 𝟗𝟐 𝐤𝐍
d 459
a i az elméleti támasz és a feltámaszkodás széle közötti távolság.
Rendelkezésre álló hossz a lehorgonyzáshoz (betonacél végének és a feltámaszkodás szélének távolsága)
𝐟 = 𝟐𝟕, 𝟓 𝐜𝐦 = 𝟐𝟕𝟓 𝐦𝐦
Az „A” támasznál 4Ø16-os vasat alkalmazunk.

TARTÓSZERKEZETEK I. -21- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
A tartóvégben megengedhető húzóerő nagysága:
𝐟 275
𝐅𝐑𝐝 = 𝐦𝐢𝐧 �𝐀𝐬𝐈,𝐚𝐥𝐤 ∙ 𝐟𝐲𝐝 ∙ ;𝐀 ∙ 𝐟 � = min �804 ∙ 434,78 ∙ ; 804 ∙ 434,78�
𝐥𝐛𝐝 𝐬𝐈,𝐚𝐥𝐤 𝐲𝐝 160
= 𝐦𝐢𝐧(𝟔𝟎𝟎, 𝟖 𝐤𝐍; 𝟑𝟒𝟗, 𝟔 𝐤𝐍) = 𝟑𝟒𝟗, 𝟔 𝐤𝐍 > FEd = 92 kN
A lehorgonyzási hossz megfelelő hosszúságú, a tartóvég megfelel.
Amennyiben a kampós vasvég kialakítása sem elegendő, lehetséges megoldás a kiegészítő hajtűvasak
alkalmazása a tartóvég környezetében.

TARTÓSZERKEZETEK I. -22- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Lehorgonyzási hossz meghatározása:
A tartó vasalási tervének elkészítéséhez szükség van a hosszvasak lehorgonyzási hosszának
meghatározására. A vasbetétek hosszának meghatározásakor ügyelni kell arra, hogy az adott vasat l bd
lehorgonyzási hosszal túlnyújtsuk azon a keresztmetszeten, ahol még teljes értékűen figyelembe
akarjuk venni.

Ebben példában csak egyféle átmérőjű vassal dolgoztunk, így a Ø16-os hosszvasak lehorgonyzási hosszát kell
kiszámítani.
A beton és acél közti kapcsolati szilárdság bordás betonacéloknál (C20/25):
fbd = 2,3 N⁄mm2
A lehorgonyzási hossz alapértéke (Ø16-os vasak esetén):
Φ fyd 16 434,78
lb = ∙ = ∙ = 756 mm
4 fbd 4 2,3
A minimális lehorgonyzási hossz:
𝐥𝐛,𝐦𝐢𝐧 = max[10Φ; 100 mm] = max[10 ∙ 16; 100 mm] = max[160 mm; 100 mm] = 𝟏𝟔𝟎 𝐦𝐦

A lehorgonyzási hossz tervezési értéke:

As,requ
lb,eq ∙
lbd = max � As,prov �
lb,min
As,requ
a betonacélok kihasználtságát figyelembe vevő hányados, esetünkben 1,0, hiszen teljes
As,prov

kihasználtságúak a vizsgált, lehorgonyzott vasak.

lb,eq = αa ∙ lb = 1,0 ∙ 756 = 756 mm a húzásra kihasznált betonacél lehorgonyzási hossza.

αa = 1,0 a betonacél lehorgonyzásától függő alaki tényező (egyenes vasvég)

𝐀𝐬,𝐫𝐞𝐪𝐮
𝐥𝐛,𝐞𝐪 ∙
𝐥𝐛𝐝 = 𝐦𝐚𝐱 � 𝐀𝐬,𝐩𝐫𝐨𝐯 � = 𝐦𝐚𝐱 �𝟕𝟓𝟔 ∙ 𝟏, 𝟎� = 𝟕𝟓𝟔 𝐦𝐦 = 𝟕𝟓, 𝟔 𝐜𝐦
𝟏𝟔𝟎
𝐥𝐛,𝐦𝐢𝐧

Az alkalmazott lehorgonyzási hossz 76 cm lesz a gerenda alsó oldalán.

Az alkalmazott minimális lehorgonyzási hossz 16 cm lesz a gerenda alsó oldalán.
A 300 mm-nél magasabb gerendák felső acélbetéteinél - a rossz tapadási feltételek miatt - 0,7-tel való
osztással meg kell növelni a lehorgonyzási hosszat (ez megfelel 1,43-cal való szorzásnak, vagyis 43%-kal
nagyobb lehorgonyzási hosszat alkalmazunk a felső oldalon).
Az alkalmazott lehorgonyzási hossz 𝟕𝟔 ∙ 𝟏, 𝟒𝟑 = 𝟏𝟎𝟗 cm lesz a gerenda felső oldalán.
Az alkalmazott minimális lehorgonyzási hossz 𝟏𝟔 ∙ 𝟏, 𝟒𝟑 = 𝟐𝟑 cm lesz a gerenda felső oldalán.

TARTÓSZERKEZETEK I. -23- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Lehajlás ellenőrzése:
Az eddigi számításaink során a tartószerkezet egészét teherbírási határállapotra méreteztük. A teherbírási
határállapot mellett szükség van a használhatósági határállapot vizsgálatára is. Esetünkben ez a vizsgálat a
tartó lehajlásának ellenőrzésére terjed ki.
Az EC2 szerint két lehetőség van a lehajlás számítására (természetesen léteznek még ennél pontosabb
számítások is):
• lehajlás egyszerűsített ellenőrzése (megengedett karcsúság meghatározásával)
• lehajlás ellenőrzése számítással
Esetünkben a lehajlás egyszerűsített ellenőrzéssel számítjuk. Az ellenőrzéshez a „Vasbeton szerkezetek,
Tervezés Eurocode alapján” c. segédlet táblázatait használjuk.
A tartó számított karcsúsága:
𝐥⁄𝐊
𝐝
, ahol l az elméleti támaszköz, K pedig a megtámasztási viszonyoktól függő tényező.
Esetünkben a konzol lehajlását akarjuk ellenőrizni, ezért K=0,4, az elméleti támasz pedig l=1,95 m
(konzol kinyúlása).
l⁄K 1,95⁄0,4
= = 10,62
d 0,459
A tartó megengedett karcsúsága:
𝛂 ∙ (𝐥⁄𝐝)𝐞𝐧𝐠

A megengedett karcsúságot weng = l⁄250 megengedett lehajlási szintnek megfelelően számítjuk ki. Ehhez
p
szükség van a (𝛽 ∙ Ed ) értékének meghatározására
b

első közelítésként α = 1,0 és β = 1,0 (a terhek arányának, a teherbírási túlméretezésnek, és az acél

szilárdsági osztályának elhanyagolásával)

b = 0,3 m
pEd = g Ed + qEd = 15 + 40,5 = 55,5 kN/m
pEd 55,5
β∙ = 1,0 ∙ = 185 kN/m2
b 0,3
Beton szilárdsági osztálya: C20/25
Mivel az érték (185) nincs benne pontosan a táblázatban, 200 és 150 közötti értékekkel interpolálni kell. A
biztonság javára történő közelítésként az alacsonyabb (200-hoz tartozó) értéket választjuk.
(l⁄d)eng = 14

𝛂 ∙ (𝐥⁄𝐝)𝐞𝐧𝐠 = 𝟏, 𝟎 ∙ 𝟏𝟒 = 𝟏𝟒

Mivel a tartó karcsúsága kisebb, mint a megengedett karcsúság:

l ⁄K
= 10,62 < α ∙ (l⁄d)eng = 14
d

A tartó lehajlásra megfelel.

TARTÓSZERKEZETEK I. -24- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Amennyiben a terhek arányát, a teherbírási túlméretezést, és az acél szilárdsági osztályát figyelembe vesszük,
módosul a tartó megengedhető karcsúsága.

A teher nagysága kvázi-állandó teherkombinációban:

hasznos terheknél: ψ2 = 0,3
pqs = g k + ψ2 ∙ qk = 30 + 0,3 ∙ 10 = 33 kN⁄m

As,prov = 603 mm2 (alkalmazott vasmennyiség a „B” támasznál)

As,requ = 567 mm2 (szükséges vasmennyiség a „B” támasznál)

MRd 500 As,prov 500 603 500
β= ∙ ≅ ∙ = ∙ = 1,063
M fyk As,requ fyk 567 500

1 pEd 1 55,5
α=� ∙β∙ = � ∙ 1,063 ∙ = 0,945
2 pqs 2 33

pEd 55,5
β∙ = 1,063 ∙ = 196,7 kN/m2
b 0,3
Táblázatból: (l⁄d)eng = 14

α ∙ (l⁄d)eng = 0,945 ∙ 14 = 13,23

l⁄K
= 10,62 < α ∙ (l⁄d)eng = 13,23
d

A tartó lehajlásra megfelel.

TARTÓSZERKEZETEK I. -25- Tervezési feladat

Széchenyi István Egyetem
Szerkezetépítési és Geotechnikai Tanszék
Felhasznált források:

Deák; Draskóczy; Dulácska; Kollár; Visnovitz:

Vasbeton szerkezetek, Tervezés az Eurocode alapján (2012)

TARTÓSZERKEZETEK I. -26- Tervezési feladat