A speciális pedagógia általános alapjai

A speciális pedagógia fogalma és tárgyának meghatározása

 pedagógiai tudományág: speciális gondozást igénylőgyerekek, felnőttek nevelése
 kiemelkedő tehetségek
 Gauss- görbe
 célja az SNI- s személyek nevelése, társadalomban való elhelyezkedése

kreativitás, belső motiváció, potenciális képesség

 minél előbb jó elkezdeni
 gyermek szülő együttműködés
 hétköznapi iskolai légkör, tanárok tanácsadók
 összetett rendszer, heterogén feladatok
 kritériumai: általános (örökérvényű igazságok), speciális
A speciális pedagógia, mint tudományág
- integrált, belsőleg differenciált, logikusan felépített
- tárgya: edukáció
- speciális pedagógiai jelenségek: sérülés, sérült egyén, zavar, speciális szükségletek, nehezen
nevelhetőség, stb.
- speciális pedagógiai folyamatok: speciális edukáció, nevelési rehabilitáció, korrekció,
stimuláció, stb.
- tudományos módszerek alkalmazása = eljutni a lényeghez
- jelenségek, folyamatok ismeretrendszere
Gyp= Σ (Gypi, Gypf ) Gyp= speciális gyógypedagógia
Gypi= ismeretek az adott speciális gyógypedagógiai
jelenségről
Gypf= ismeretek a speciális pedagógiai folyamatokról
Σ= összeg
 A speciális pedagógia tudományosan elfoglalt helye helye, határtudományok és
segédtudományok
- alkalmazásában több tudományág ismereteit használja, segédtudományok
- határtudományok: ugyanaz az ember, más aspektus

Az emberrel foglalkozó tudományok

Pedagógiai tudományok rendszere

Speciális pedagógiai tudományok rendszere

Határtudományok Segédtudományok

Kontakt egyén Sérült egyén Normatívak Deszkriptívek

Közvetlen Közvetett
Pedagógia Tudomány a
sérültekről
Pszichológia (humán Etika
Kibernetika
Szociológia defektológia)
Logika
Patopszichológia Pszicholingvisztika
Biológia Gyógyító Esztétika
pedagógia Patobiológia Bionika
Jog
Szociálpatológia Az információ
teóriája
Szemiotika
- P. Kohout
- normatív tudomány: „Milyennek kell lennie a személynek”
 Etika:- legősibb tudományág
- axiológia- értékek tudománya
- deontológia- kötelesség tana
 Logika: - gondolkodásmód, megismerés
- elméleti konstrukciók kialakítása
 Esztétika: - a szépség tudománya
- nem megfelelően értékelt
 Jog: - kötelező viselkedési formák
- deszkriptív: „milyen az ember”
 Patopszichológia: - pszichikai sajátosságok vizsgálata
 Patobiológia: - anatómia, fiziológia, morfológia, etiológia
- pediatria, neurológia, iskolai higiénia, stb.
 A sérültek szociális patológiája: - társadalmi negatív jelenségek, következmények
- Közvetett segédtudományok:
 Kibernetika: - önigazgatási, önreproduktív rendszer
- emberi személyiség megismerése és kutatása
 Pszicholingvisztika: - nyelv struktúrája
- sérült, beszédhibás személyek
 Szemitika: - jelrendszerek elmélete
- Blissov jelrendszer, pontbetű
 Bionika: - biológiai rendszerek tanulmányozása
 Informatika: - számítógépen történő szisztematikus feldolgozás
- Határtudományok:
 Humán defektológia: - komplex rehabilitáció
 Gyógyító pedagógia: - speciális terapeuta módszertan
A speciális pedagógia rendszere
A speciális pedagógia általános alapjai
Alapkategóriák, fogalmak, szakkifejezések
 szak megjelölése: - Szlovák Pedagógiai Enciklopédia: speciális pedagógia=
tudományág, am testileg, lelkileg, értelmileg sérülteket vizsgálja
- Defektológiai Szótár: defektes személyek oktatása
 - Defektológia: a károsodás okait és
következményeit vizsgálja, tárgya a
komplex rehabilitáció
- Humán defektológia

A szakág koncepciója és struktúrája történelmi aspektusból

 Pedopatológia: hibával rendelkező gyermekek nevelési tudománya
 Javító pedagógia: - „hogyan” kell nevelni a sérült gyerekeket
- V.Gano:- defektológia rendszerének felbontása: ortopédia,
logopédia, oftalnopédia, pszichopedológiai
defektológia
A speciális pedagógia rendszere
- a test hibáival rendelkezők gyógypedagógiája,
- siketek ,nagyothallók, beszédhibások,
- vakok és gyengénlátók,
- értelmileg elmaradottak és nehezen nevelhetők

- B. Popelár: A speciális pedagógia rendszere (1957)

- defektológia: - pedagógiai defektológia
- speciális pedagógia:
 időrend szerint: preventív, sajátos
 hibatípusok szerint: testi, lelki, szociális
 a sérülés mértéke szerint: könnyű, közepes, súlyos
 eszközök szerint: oktatás, nevelés, fejlesztés
 célja szerint: rekreációs, reedukációs, rehabilitációs
 személyiség összetevői szerint: speciális testi, értelmi és
társadalmi nevelés
 korosztály szerint: iskola előtti, iskoláskori, ifjúsági
speciális pedagógia

- speciális metodika

- a szűkebb értelmezésű gyógypedagógia paralel rendszere:

1) általános diszciplínák
 a gyógyító pedagógia: - története,
- általános teoriája,
- igazgatása,
- összehasonlítása,
- egészségtudomány,
2) speciális diszciplínák:
 oligofrenopedagógia (tudom. tanítás mentális sérültekről),
  szurdopedagógia (tud. tan. látássérültekről),
 tyflopedagógia (t.t. hallássérültekről),
 szomatópedagógia,
 logopédia,
 pszichopedagógia (etopédia).
A gondoskodás tárgyának megnevezése
- oktatás: sérült
- egészségügy: defektusos speciális gondoskodást igénylő fiatalok
- szociális gondoskodás: nyomorék
- Szlovákiai Pedagógiai Enciklopédia: csökkent munkaképességű egyén
- egyéb megjelenések: anomáliás, defektusos) egyén, handicapped, exceptional children,
szubnormális és deviáns gyerek
- defektus= sérült, a szervezet integritásának hiánya
- károsodás, zavar= eltérés a normáltól negatív irányba
-„Egészségileg sérült gyermek”- ide tartoznak a tehetséges gyerekek is
- deviancia= viselkedés, fejlődési rendellenesség

pszichikai deviancia pszichikai deficit

szomatikus deviancia deformitás
3 alkategória:
a. sérültek szubkategóriája (irreparibilis sérülések),
b. zavarokkal küzdők szubkategóriája (reparibilis károsodás),
c. veszélyeztetettek szubkategóriája (potenciális patogén tényezők folyamatos fennállása)
Az alaptevékenységek megnevezése

Speciális gondoskodás

Sérülés
Zavar Veszélyeztetettség
Mentális
Kommunikációs Biológiai
Szomatikus
Szenzorikus Viselkedési
Tanulási Pszichikai
Erkölcsi
- rehabilitáció= újbóli alkalmasság, reszocializáció= pszichoanalitikus sérültek+ reparabilis
károsodások, revalidizáció= egészségessé válás (Lengyelország), edukáció= nevelés,
reedukáció= öröklött/sérült funkciók javítása, kompenzáció= helyettesíti a szerv nem
megfelelő funkcióját, korrekció
Speciális pedagógiai jelenségek
- sérülés: szerv/funkció integrációjának hiánya, etimológia: abnormális fejlődés
S= f (lpf, Km,M) S- sérülés lpf- irreparibilis patogén faktortok
f- funkció Km- kompenzáló mechanizmusok
M- motivációs faktorok
S= f (Ft, Ét, Pf, Km) S- sérülés Pf- patogén faktortok
f- funkció Ft- a fejlődés tényezői
Ét- az életkor tényezői Km- - kompenzációs
mechanizmusok
- zavar: Z= f (PRt, Km, M) Z- zavar PRt- rebaribilis patogéntényezők
f- funkció Km- komp. mech.
M- motiváció (külső, belső)
- halmozott sérülés= sérülés+ zavar: interakcióval jön létre, „szinergikus effekt”- a sérülés új
minősége, anomális fejlődés eredménye,
H= f (P1, P3, ……Pn Sye, Km) H- halmozott sérülés
P- participáló sérülési zavar együtthatói
Sye- szinergikus effektek
Hs= f (Ft, Ét, Pf, Km)
- speciális edukációs igény
Az információs körforgás összetevői
Információ- adatok, hírek egy esetről
- heterogén alak és tartalom
ismeret- transzformált információ
- formái: ismeretek, magatartás, képességek
- „per analogiam” módszer= modellek használata
- információs körforgás: az összes folyamat megnevezése
A speciális pedagógia szűkebb értelemben
1. A mentálisan sérültek pedagógiája
2. A látássérültek pedagógiája
3. A hallássérültek pedagógiája
4. A testileg sérültek pedagógiája
5. Kommunikatív zavarokkal küzdő gyerekek pedagógiája
6. A pszicho szociálisan sérült gyerekek pedagógiája
7. A tanulási zavarokkal küzdő gyerekek pedagógiája
8. A halmozottan sérült gyerekek pedagógiája
9. A viselkedési zavarokkal küzdő gyerekek pedagógiája
10. A kivételes képességűek és tehetségűek pedagógiája
U. Bleidick felosztása:
a. normatív gyógyító pedagógia
b. önálló empirikus pedagógia
c. a sérültek dialektikus pedagógiája
d. a sérültek racionális pedagógiája
Norma, normalitás a speciális pedagógiában
- speciális gondolkodás: norma, normalitás, abnormalitás
- jogi, erkölcsi, viselkedési, stb normák (az ember funkcióira vonatkozó állapot)
- normalitás és abnormalitás összefüggő területei:
a. funkció: kognitív
motorikus
kommunikációs
érzelmi- szociális
b. szervek: szomatikus,
szenzorikus.

A sérültek száma és beiskolázottsága

- sérültek legnagyobb része: mentálisan sérültek- gyermekkori, iskoláskori probléma
Fejlődés, fejlődési anomáliák
- Fejlődés: a szervezet pozitív változásai
- Endogén (belső) faktorok: genetikai információk
- Exogén (külső) faktorok: nevelés és környezet
- a normális fejlődés irreverzibilis
- fejlődési anomáliák
- 3 szféra: biológiai, pszichikai, szociális

Pszichodinamikus (pszichoanalitikus elmélet):

- Freud, Erikson, Adler: fejlődés= külső és belső erőkonfliktus eredménye
Behaviorista elmélet:
- Pavlov, Thorndike, Watson, Skinner, Bandura: fejlődés= tanulás következménye
Humanista elmélet:
- Maslow, Allport, Rogers: az ember eredendően „jó”, a környezet hatására változhat
Fejlődési elmélet:
- Piaget, Gessell, Kohlberg: fejlődési hangsúly – érési folyamatok
Etiológiai teóriák:
- Lorenz, Boelby: a szervezetet a környezet vizsgálja

- megrekedt fejlődés: a szerv vagy funkció nem fejlődik ki

- korlátozott fejlődés: a szerv v funkció korlátozottan fejlődik
- kései fejlődés: ha időben felismerik reverzibilis
- félbeszakadt fejlődés: a szerv v funkció fejlődése hirtelen lassul
- sérült fejlődés: a szerv v funkció kifejlődik, de nem a kívánt irányba

N.H. Fallen, W. Umansky:

a. motorikus fejlődés,
b. kognitív,
c. kommunikációs,
d. emocionális,
e. önellátás,
f. játék fejlődése.

Integrált feltételek közötti edukáció

- a sérülés nevelési integrációjának mértéke és minősége:
1. helyi: az oktatás épületben/épületkomplexusban zajlik
2. szociális: az oktatás különböző helyiségekben folyik, de gyakori
3. működő: sérült és nemsérült gyerekek egy helyen

A relatíve szegregált feltételek közti edukáció

- az osztály homogenizációja és sérülésének mértéke
- azonos tempojú haladás
- a pedagógus speciális pedagógiai képzettsége
- az intézmények speciális felszereltsége
- rehabilitáció

Speciális pedagógiai tanácsadás

- intézményesített kutatás, diagnosztika
- a gyerek és szűkebb szociális környezete közti kapcsolat

A sérült egyének pályaorientációja

- szakmai felkészítés professzionális adjusztáció munka kezdete
- pályaorientációban való teljesítés
- alapja az individuum: hivatás+ intézmény
- külső és belső motiváció

Speciális edukációs szükségletek

- a skála nagyon heterogén
- „biológiai életszükségletek”
- külső szükségletek
- belső szükségletek
- Nakonencny: szükséglet= test és értelem állapota
- primer (élelem, pihenés), szekunder szükségletek (fejlődési szükséglet):
- kapcsolatok szükséglete,
- valahová tartozás,
- transzcendencia szükséglete,
- identitás szükséglete,
- orientáció és tisztelet szükséglete

- létezik továbbá: biológiai, szociális, pszichikai területen működő szükséglet

- kielégítetlenségük az egyensúly felbomlásához vezethet

Takács Boglárka