A vegetatív idegrendszer

A vegetatív idegrendszer

• a vegetatív (autonóm vagy visceralis) idegrendszer feladata a belső környezet

szabályozása
• a szabályozás két módja:
• közel állandó állapot fenntartása (homeosztázis)
• változásokhoz, vészhelyzethez való alkalmazkodás (allosztázis)

• fő célszervek/szövetek:
• Simaizmok (zsigerek, erek, szem)
• szívizomszövet akaratlagosan NEM szabályozhatók!
• mirigyek (exokrin és endokrin is!)

• szerveződése:
• központ: agyi és gerincvelői központok
• periféria: afferens és efferens vegetatív idegek

• A rendszer efferens részében két, anatómiailag és funkcionálisan elkülönült

alrendszer különböztethető meg:
• szimpatikus idegrendszer
• paraszimpatikus idegrendszer

• a vegetatív idegrendszer speciális alegysége a bél saját idegi hálózata (enteralis idegrendszer, lásd
utolsó két dia)
 idegrendszer

szomatikus vegetatív

központi környéki szimpatikus paraszimpatikus

gerincvelő gerincvelői központi környéki központi környéki

idegek

agyvelő agyidegek
 Szomatikus reflex Vegetatív reflex

afferens szomatikus érzőneuron (szomatoszenzoros neuron) vegetatív érzőneuron (visceroszenzoros neuron)

-perifériás végződés: pl. bőrreceptor, izomorsó, ínorsó - perifériás végződés: zsigeri receptorok
-sejttest: csigolyaközti vagy agytörzsi dúc - sejttest: csigolyaközti vagy agytörzsi dúc

szomatikus motoneuron (szomatomotoros neuron) I: preszinaptikus vegetatív motoneuron

efferens -sejttest: gerincvelő mellső szarva, agytörzsi mag (visceromotoros neuron)
-perifériás végződés: harántcsíkolt izom - sejttest: oldalsó szarvban vagy agytörzsi
vegetatív magban
- végződés: vegetatív dúc

II: posztszinaptikus vegetatív motoneruon

-sejttest: vegetatív dúc
-végződés: simaizmok, szívizom, mirigyek
A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer paraszimpatikus dúcok
Szimpatikus Paraszimpatikus

Agyidegek (III,VII,IX,X)

thoracalis és lumbalis
gerincvelői idegek

Praevertebr
dúcok
sacralis gerincvelői
idegek

Szimpatikus dúclánc
(paravertebralis dúcok) Célszervek
 A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer összehasonlítása
szimpatikus idegrendszer paraszimpatikus idegrendszer

Hatása az anyagcserére a lebontó (katabolikus) a felépítő (anabolikus)

folyamatokat serkenti, a tárolt folyamatokat serkenti, az
energiákat mobilizálja energia tárolását segíti

Idegek kilépési helye thoracalis (Th1-12) és lumbalis (L1- agytörzs és sacralis (S2-S4)
L2) gerincvelői szelvények gerincvelői szelvények

Átkapcsolás paravertebralis dúcokban, amelyek a célszerv falában lévő vagy feji

szimpatikus dúcláncot (truncus dúcban
sympathicus) alkotnak, vagy
praevertebralis dúcokban

A célszervre ható noradrenalin acetilkolin

neurotranszmitter
 A szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer neurotranszmitterei

• a preszinaptikus neuronok transzmittere:

acetilkolin

• a posztszinaptikus neuronok transzmittere:

• a szimpatikus idegrendszerben
általában noradrenalin
• a paraszimpatikus idegrendszerben
acetilkolin
 A szimpatikus pályák lefutása

• a pályák első neuronjának (preganglionaris neuron) sejttestje a gerincvelői szürkeállomány

oldalsó szarvában található (oldalsó szarv csak a thoracalis szelvényekben van)
• a pályák második neuronjának sejttestje egy szimpatikus dúcban (ganglionban) van – a
dúcban szinaptizál az első neuron a másodikkal

• a szimpatikus ganglionok két fő típusa:

- paravertebralis ganglionok:
- a gerincvelővel párhuzamosan futó szimpatikus dúcláncot alkotnak
- ezekből indulnak a törzsfalat ellátó szimpatikus idegek (verejtékmirigyek,
szőrmerevítő izmok, artériák falának beidegzése)
- praevertebralis ganglionok:
- a gerincvelőtől kissé távolabb találhatók
- 3 pár van belőlük: ganglion coeliacum, ggl. mesentercum superior és inferior
- ezekből indulnak a zsigereket ellátó szimpatikus idegek

- a mellékvesevelő módosult szimpatikus dúcnak tekinthető: hormontermelésre képes

neuronokat (neuroszekréciós sejteket) tartalmaz, amelyek szimpatikus hatásra nagy
mennyiségű adrenalint, ill. noradrenalint juttatnak a keringésbe

- a szimpatikus rostok általában az erek mentén érik el a célszerveket

A szimpatikus idegek Pupilla tágul
hatása a célszervekre
Serosus nyálelválasztás
gátlódik

Izgalmi állapot, vészreakció,

„küzdj vagy menekülj” Szívverés gyorsul

Légutak tágulnak

Emésztés gátlódik

Glikogénlebontás és
glükózfelszabadulás

Verejtékezés fokozódik
Nor/adrenalin-szekréció
Szőrmerevítő izmok kontrahálnak

Belek mozgása gátlódik

Hólyagtelődés

Orgazmus,
hüvelykontrakciók
 Hátsó gyökér
A gerincvelői ideg részei
ganglion ramus posterior
spinale
ramus
anterior
- a gerincvelői idegből a para- ill.
praertebralis ganglionokhoz a két
ramus communicanson keresztül
futnak a szimpatikus rostok 2 ramus
Mellső gyökér communicans

Ramus
meningeus
paravertebralis
ganglion

praevertebralis
ganglion
 A paraszimpatikus idegrendszer

• a pályák első neuronjának (preganglionáis neuron) sejttestje az agytörzsben, ill. a

gerincvelő keresztcsonti szakaszának szürkeállományában van
• a preganglionaris rostok agyidegekkel, illetve keresztcsonti gerincvelői idegekkel
együtt lépnek ki
• a második neuron (postganglionaris neuron) sejttestje paraszimpatikus dúcban
található, amely egy feji dúcban, vagy a célszerv falában van

Paraszimpatikus rostokat tartalmazó agyidegek:

- n. III. (szemmozgató ideg)  pupillaszűkítő izom, sugárizmok
- n. VII. (arcideg)  nyálmirigyek (kivéve fültőmirigy), könnymirigy
- n. IX. (nyelv-garatideg)  fültőmirigy
- n. X. (bolygóideg)  szív, légző- és emésztőrendszer

Paraszimpatikus gerincvelői idegek:

- a hólyagot, a végbelet és a kismedencei zsigerek egy
részét (prosztata, húgycső, méhnyak, hüvely felső része) látják el
- átkapcsolás a beidegzett szervek falában
 A paraszimpatikus Pupilla szűkül
idegrendszer
hatása a célszervekre Serosus nyálelválasztás
fokozódik

Nyugalmi állapot, pihenés,

Szívverés lassul
„feltöltődés”

Légutak szűkülnek

Emésztés fokozódik

Szőrmerevítő izmok Glükózfelvétel és

elernyednek glikogénszintézis
fokozódik

Belek mozgása élénkebb

Hólyagfal simaizmai
összehúzódnak

Genitáliák vérellátása
fokozódik
 Apróbetűs: paraszimpatikus agyidegmagok, feji dúcok és célterületek
(az agytörzs felülnézetben)

Nyálmirigyek és
könnymirigy
nucl. Edinger-Westphal
(n. III. magja)
ggl. sphenopalatinum,
oticum,submaxillare
ganglion ciliare

nucl. salivatorius superior (n. VII. magja),

nucl. salivatorius inferior (n. IX. magja) pupillaszűkítő- és
sugárizom

Emésztő- és n. X. dorsalis
légzőrendszer motoros magja

Lágy szájpad, nucl. ambiguus (n. IX. és

garat, gége, X.magja)
szív
 Vegetatív érző (visceroszenzoros) pályák

- receptorok:
- mechanoreceptorok: baroreceptorok a szívben és a nagy erekben, nyúlásra érzékeny
receptorok a vénákban, hólyagban, belekben
- kemoreceptorok: a testfolyadékok összetételére érzékenyek (O2,CO2, pH, glükóz, ionok)
- nociceptorok: a zsigereket, ereket veszélyeztető mechanikus és kémiai ingerekre,
oxigénhiányra érzékenyek
- termoreceptorok: a külső, ill. belső környezet hőmérsékletváltozására érzékeny
receptorok

-afferensek:
- sejttestjük a gerincvelői idegek, ill. a IX. és X. agyideg szenzoros ganglionjalban
- rostjaik nagy része vékony, lassan vezető rost (Adelta, C)
- szállított információ:
- nehezen lokalizálható, tompa zsigeri érzetek (pl. fájdalom, éhség, hányinger)

-végződés:
-gerincvelő –> vegetatív gerincvelői reflexek
-agytörzs (nucl. tractus solitarius caudalis része)  magasabb vegetatív központok
-anterolateralis, ill. hátsókötegi felszálló rendszer  thalamus  agykéreg
 Apróbetűs: a kisugárzó fájdalom
nyelőcső szív

bal ureter

a zsigeri fájdalomimpulzus a gerincvelőben

(illetve magasabb központokban)
„összetalálkozik” az azonos szelvény
dermatómájából érkező fájdalomimpulzussal
és a dermatómába kisugárzó fájdalmat
okozhat (érzékcsalódás)
 Gerincvelői és agytörzsi zsigeri afferensek

Gerincvelőhöz haladó zsigeri afferensek

- thoracalis és lumbalis idegek: a szívbőI, az emésztőrendszer felső részéből, a

vesébőI és az epehóIyagból továbbítják a zsigeri érzetek (pl. fájdalom) impulzusait

- sacralis idegek: a kismedencei szervekből szállítanak szenzoros információt,

szerepük van a szexuális váIaszokat, a vizelet- és székletürítés szabályozásában

Agytörzshöz haladó zsigeri afferensek

- a n IX. és X. zsigeri afferensei a szívbőI, a nagyerekbőI, a légző- és

gyomor-bélrendszerből szállítanak érző információt az agytörzsbe (nucl. tractus
solitariusba)
-a testfolyadékok összetételét „monitorozó” speciális receptoraik révén (lásd köv.
dia) szerepük van a vérnyomás, a légzés, ill. a szívműködés szabáIyozásában
 Speciális zsigeri receptorok

• Baroreceptorok a sinus caroticusban és az aortaívben: a vérnyomás változására

érzékenyek
• Kemoreceptorok a glomus caroticumban és az aortában: hypoxiára érzékenyek

Egyéb:
-Kemoreceptorok a nyúltvelőben – a liquor pH-jának
és CO2-tartalmának változására érzékenyek

-Kemoreceptorok a hypothalamusban – a
vércukorszint változására érzékenyek

-Termoreceptorok a hypothalamusban – a
maghőmérséklet változására érzékenyek
 Apróbetűs: vegetatív afferenseket fogadó agytörzsi területek
(az agytörzs felülnézetben)

nucl.tractus solitarius
caudalis része

Szívből, emésztő- és
légzőrendszerből
érkező vegetatív
afferensek
 A vegetatív idegrendszer szabályozásának szintjei

Neocortex

Limbikus rendszer

Hypothalamus

Középagy

Híd

Nyúltvelő

Gerincvelő
 A vegetatív funkciók agytörzsi szabályozása

Nyúltvelő
- tractus solitarius mag: caudalis része a n. IX. és X. visceroszenzoros rostjait fogadja (elülső
része pedig ízérző rostokat)
- kapcsolatban van a nyúltvelő viscerális efferens magjaival és a formatio reticularisszal
- e területek a vércukorszint és több vitális reflex, pl. a nyálelváIasztás, hányás, tüsszentés,
köhögés és nyelés szabályozásában vesznek részt
(pl. vérnyomás nő  sinus caroticus baroreceptorai  nucl. tractus solitarius  nucl. ambiguus  n.
vagus  szívfrekvencia csökken

Híd
-légzésszabályozó (pneumotaxiás) központ: a belégzés/kilégzés átmenetet szabályozza
- légzést, nyelést, vizeletürítést, alvást szabályozó központok (pl. nucl. parabrachialis)

Mesencephalon
- nucl. Edinger-Westphal: az akkomodácíót és a pupilla fényreakcióját szabályozó reflexek
integrációja

-- periaquaeductalis szürkeállomány: leszálló fájdalomgátló pályák

 A vegetatív funkciók felsőbb központjai
Hypothalamus – lásd köv. dia!

- a vegetatív idegrendszer egyik fő központja, amely integrálja a belső és a

külső környezet váItozásaira adott válaszokat (pl. hőszabályozás, éhség,
szomjúság, szexuális viselkedés, utódgondozás)

Limbikus rendszer (gyrus cynguli, orbitalis-medialis prefrontalis kéreg, amygdala)

- „visceralis agynak” is nevezik, szoros anatómiai és funkcionális kapcsolatban

áll a hypothalamusszal
- emóciók, viselkedések zsigeri megnyilvánulásait szabályozza (pl. érzelmek
kiváltotta elpirulás, elsápadás, ájulás, libabőr)

Neocortex
- insula – a visceroszenzoros kéreg: az összes visceroszenzoros bemenet
integrációja alapján testtudat, közérzet kialakítása

- medialis prefrontalis kéreg: a kognitív funkciók, érzelmek és vegetatív

funkciók közti kapcsolatot szabályozó egyik központ
 A hypothalamus szabályozó működése
A hypothalamus által szabályozott funkciók:

– vérnyomás és só- vízháztartás – ivás, sófogyasztás, értágítás/szűkítés

– testhőmérséklet – hőtermelés, hőleadás, meleg/hideg környezet keresése

– energiaháztartás – evés, emésztés, anyagcsere

– reprodukció – nemi identitás, szexuális viselkedés, terhesség, utódgondozás (szoptatás)

– vészreakciók – véreloszlás változása, stresszhormonok, immunreakció

– bioritmus – a circadián ritmusok szabályozásának központja (nucl. suprachiasmaticus)

A hypothalamus szabályozó működésének alapvető mechanizmusa:

1. szenzoros és „kontextuális” információkat kap

2. összehasonlítja az érzékelt állapotot az ideális „beállítási értékkel”

3. aktiválja azokat a visceromotoros, szomatomotoros (viselkedési!) és endokrin

válaszokat, amelyek visszaálíltják az egyensúlyt (homeosztázis) vagy alkalmazkodnak a
kritikus körülményekhez (allosztázis)
 A hypothalamus elhelyezkedése, magjai és kapcsolata a hypophysissel

hypothalamus-magok

- a hypothalamus magjainak egy része

neuroszekréciós sejteket (hormontermelő hypophysisnyél
neuronokat) tartalmaz, és az endokrin
szabályozásban vesz részt (pl. nucl. arcuatus:
hypophysisre ható hormonok, pl. TRH)
neurohypophysis
- a hypothalamus más magjai vegetatív
működéseket szabályozó neuronokat
tartalmaznak (pl. nucl. lateralis: éhségközpont)
adenohypophysis
Apróbetűs: a vegetatív működéseket szabályozó rendszer

Medialis prefrontalis Insularis kéreg

kéreg

Formatio reticularis
vegetatív központjai

vegetatív nucl. tractus

motoneuronok solitarius
(gvelő, agytörzs)

vegetatív Vegetatív
dúcok érzőneuronok

Célszervek (simaizmok, szívizom, mirigyek)

 Apróbetűs: a Horner-szindróma

- Féloldali szimpatikus tónusfokozódással

járó kórkép, amit a szimpatikus idegrendszert
kontrolláló leszálló rostok, vagy szimpatikus
dúc/ideg sérülése okoz

- tünetek az érintett oldalon:

- pupilla szűkebb
- szemgolyó „besüllyedt”
(enophtalmos)
- szemhéj csüng (ptosis)
- arc melegebb és kevésbé
verejtékezik

- lehetséges kiváltó okok:

- pl. nyaki sérülés
- stroke a tegmentum lateralis részén
- sérülés a nyaki gerincvelőben
 A vizeletürítés (micturitio) szabályozása

1. - a vizeletürítést szabályozó vegetatív reflex:

- ha a szenzoros afferensek jelzik a hólyag teltségét, a paraszimpatikus neuronok serkentik
a hólyagot ürítő izmot (m. detrusor) és gátolják a hólyag belső, simaizomból álló záróizmát
(m. sphincter vesicae), így a hólyag reflexesen kiürül (detrusor reflex)
- a szimpatikus beidegzés ellentétes hatású: a m. detrusor elernyed, a m. sphincter vesicae
kontrahál  hólyagtelődés

- a kétféle hatás egyensúlyát szabályozó központ: hídi vizeletürítési központ

2. – a reflexet módosító akaratlagos szabályozás (a szobatisztaság feltétele):

- a kéregből leszálló pályák gerincvelői gátló interneuoronokon keresztül hatnak a reflexre
- kialakul a külső záróizom (m. sphincter urethrae) akaratlagos ellazításának (a vizelés
megindításának) és zárásának (a vizelet visszatartásának) képessége

- vizeletvisszatartási zavarok: pl. gerincvelői sérülés, illetve medencefenéki izmok renyhesége miatt
Apróbetűs: a vizeletürítés szabályozásában résztvevő idegek
 A bél idegrendszere (enteralis idegrendszer)

- a vegetatív idegrendszer „alegysége”

- a gastrointestinalis rendszer saját idegi hálózata, amely a központi idegrendszertől
aránylag függetlenül működik, de működését vegetatív idegrendszer és számos
hormon befolyásolja

- a belek mozgását, az enzimtermelő és endokrin működést, a felszívást, a bél helyi

keringését és helyi immunválaszait szabályozza

-közel 100 millió neuronból áll, amelyek kis ganglionokban helyezkednek el

-a ganglionokat idegkötegek kapcsolják össze egymással, és két hálózatot

alkotnak:
- plexus mesentericus (myentericus vagy Auerbach-féle): a gastrointestinalis
rendszer izomrétegei között helyezkedik el a tápcsatorna teljes hosszában, és a
bélfal simaizmainak mozgását, a perisztaltikát szabályozza

- plexus submucosus (Meissner-féle): a bél submucosa rétegének nagy

részében, főleg a vékonybelekben található, ahol a béltartalom kémiai
összetételét „monitorozza”, és ennek alapján a szekretoros és felszívó
működést, valamint a vérellátást szabályozza
 A bélidegrendszer (enteralis idegrendszer)

Plexus myentericus

Plexus
submucosus