Professional Documents
Culture Documents
Föci 8
Föci 8
Föci 8
Ez a szócikk a kémiai elemről szól. Hasonló címmel lásd még: Iridium (műhold).
Az irídium kémiai elem, vegyjele Ir, rendszáma 77, azaz a periódusos rendszer 77. eleme.
Nyelvújításkori neve neheny.[1] A természetben is előforduló egyik legnagyobb sűrűségű,
nagyon kemény, törékeny, ezüstös-fehér színű átmenetifém, a platinacsoport tagja. A
természetben a platina vagy ozmium elemekkel alkotott természetes ötvözetként fordul elő,
nemesfém.
77 ozmium ← irídium → platina
Rh
77
Ir
↑
Ir
↓
Mt
Periódusos rendszer
Általános
Megjelenés ezüstfehér
Atomtömeg 192,217(3) g/mol
Fizikai tulajdonságok
Halmazállapot szilárd
Olvadáspont 2719 K
(2446 °C, 4435 °F)
Forráspont 4701 K
Gőznyomás
Atomi tulajdonságok
Oxidációs szám 2, 3, 4, 6
Atomsugár 135 pm
Egyebek
Poisson-tényező 0,26
Mohs-keménység 6,5
Brinell-keménység 1670 HB
CAS-szám 7439-88-5
Fontosabb izotópok
ε 1,046 192Os
Hivatkozások
Irídiumfólia
Nevét a görög irisz (ἶρις = szivárvány) szóból kapta sokszínű sói alapján.[note 1]
Az irídium földi tekintetben igen ritka fémnek számít, a kutatók szerint elsődleges forrása a
Földbe csapódó meteoritok irídiumtartalma, emiatt nagy jelentősége van a dinoszauruszok -
meteorbecsapódás okozta - kihalásának lehetséges magyarázatában.
Jellemzői
Fizikai tulajdonságai
Az irídium a platinacsoport tagja, fehér, platinához hasonló színű, de enyhén sárgás árnyalatú
fém.
Az irídium mért sűrűsége csak alig valamivel (kb. 0,12%-kal) alacsonyabb, mint az ozmiumé,
az ismert legmagasabb sűrűségű elemé.[6][7] A kis különbség és a helyes mérés nehézségei
miatt korábban volt némi bizonytalanság, hogy melyik elem sűrűsége a nagyobb,[8] de a
sűrűség számításához használt adatok helyességének növekedése révén röntgendiffrakciós
adatokból az irídium sűrűségére 22,56 g/cm³, az ozmiuméra pedig 22,59 g/cm³ érték
adódik.[9]
Kémiai tulajdonságai
Ez az ismert legkorrózióállóbb fém: az irídiumot nem tudja kikezdeni szinte semmilyen sav,
királyvíz, sóolvadék vagy szilikát, még magas hőmérsékleten sem. Néhány sóolvadék
azonban, például a nátrium-cianid vagy a kálium-cianid megtámadja,[10] de az oxigén és a
halogének (különösen a fluor) is reagálnak vele[11] magasabb hőmérsékleten.[12]
Vegyületei
Oxidációs állapot[note 2]
−3 [Ir(CO)3]3−
−1 [Ir(CO)3(PPh3)]−
0 Ir4(CO)12
+1 [Ir(CO)Cl(PPh3)2]
+2 IrCl2
+3 IrCl3
+4 IrO2
+5 Ir4F20
+6 IrF6
Az irídium-dioxid IrO2, mely barna színű por, az irídium egyetlen jól jellemzett oxidja.[2] A Ir2O3
szeszkvioxid kékes-fekete por, mely HNO3-nal IrO2-dá oxidálódik.[11] A megfelelő diszulfidok,
diszelenidek, szeszkviszulfidok és szeszkviszelenidek is ismertek, és az IrS3 létezéséről is
beszámoltak.[2] Az irídium +4 és +5 oxidációs állapotú iridátokat is képez, ilyen például a
K2IrO3 és a KIrO3, melyek kálium-oxid vagy kálium-szuperoxid és irídium magas
hőmérsékleten végzett reakciójával állíthatók elő.[15]
Noha kétkomponensű (biner) hidridjei (IrxHy képletű vegyületek) nem ismertek, előállították
4− 3−
komplexeit, melyekben IrH5 és IrH6 található, ezekben az irídium oxidációs száma rendre
+1, illetve +3.[16] A Mg6Ir2H11 háromkomponensű (terner) hidridjében a feltételezések szerint
4− 5−
mind a IrH5 , mind a 18-elektronos IrH4 anion megtalálható.[17]
Mono- vagy dihalogenidje nem ismert, de minden halogénnel képez IrX3 trihalogenidet.[2] +4-
es és afölötti oxidációs állapotban csak a tetrafluorid, pentafluorid és hexafluorid ismert.[2]
Az irídium-hexafluorid (IrF6) nagyon reakcióképes, illékony, sárga színű szilárd anyag,
molekulája oktaéderes szerkezetű. Az irídium-pentafluorid tulajdonságai hasonlóak, de ez a
vegyület tetramer (Ir4F20) szerkezetű, négy közös csúcsú oktaéderrel.[2]
Jegyzetek
2. Az irídium leggyakoribb oxidációs állapotait félkövér kiemelés jelzi. A jobb oldali oszlopban
minden egyes oxidációs állapotra található egy-egy jellegzetes példa.
Források
További információk
Utoljára módosította Alfa-ketosav 4 hónapja