Toaz - Info Megoldokulcs Irodalom 5 Knyv Teljes Vegig

Irodalom 5.
könyv megoldott feladatai

Feladatok, kérdések
7. o. /1. A „szigorúan véve” kifejezés ötször fordul elő a szövegben. Az 1. bekezdés
kivételével mindegyik bekezdésben megtalálható.
„Szigorúan véve”jelentése: először úgy tűnik, hogy valóságban, később a történet előre
haladtával éppen az ellentéte: képzeletben (a fantázia világában).
7. o. /2.
Szereplők Balesetek -
Anya Főzőkanál helyett lázmérő van a kezében, amelyet órának néz.
Kisöcskös A liftet villamosnak nézi, és elkésik az iskolából.
Cica Az egérlyuk helyett a konnektor előtt ül. Belekap a karmaival, és
megrázza az áram.
Meseszerűvé válik a történet, hisz a cica is olvas.
7. o. /3. Utolsó előtti bekezdés utolsó mondata, utolsó bekezdés.
Kapcsolódó
7. o. /1. Egyéni megoldás
8. o. /1. a) Elkezdtem internetezni.
8. o. /1. b) Nem bír elszakadni a számítógéptől.
8. o. /2. a) „Bementem egy file-ba”; „rám klikkel”;
8. o. /2. b) Rímképlete: a a b b c c d d b keresne – internetre, file-ba – fájna –nyomtatásba;
megviccel – klikkel; bírom – ikon
8. o. /2. c) Az utolsó sor mintegy „felüti” a rímképletet azzal, hogy visszatér a 3. és 4. sor
ríme.
Kapcsolódó
11. o. /1. kitalált történet, a sosem volt elfogadása, becsületes (igazságos) törvények, a jó tett
megtérülése („Jó tett helyébe jót várj.”)
11. o. /2.
A hallott szöveg szó szerinti rögzítése. leírták
Egy-egy tájegységben településről településre járva meghallgatták a közlő embereket.
összegyűjtötték
Az eredeti szöveget átültették a köznyelvre. feldolgozták
11. o. /6.
Valóságos Képzeletbeli
2., 5., 7., 8., 10., 11. 1., 3., 4., 6., 9., 12.
(Megjegyzés: Rátót község Vas megyében található.)
1
13. o. /1. Tárgyalás: „Meghallja ezt a király, odaizent…”;
Befejezés: „ A király erre úgy megszerette…”
13. o. /2.
Valóságos Mesei
Szereplők: a molnár, lány, király Kifejezések: „hetedhét országra
Tárgyak: korsó, szita elment a híre”
Állatok: szamár, galamb Meseszám: 3 próba
Cselekvések: a próbák és a próbákra Lány tulajdonságai: általuk az
adott feleletek egyszerű lány méltó ellenfele lesz a
királynak
Befejezés: a király elvette a molnár
lányát (szegény lányt) feleségül
13. o. /3. Mesekezdés: „Élt valamikor régen…”

Mesezárás: „Addig éltek, míg meg nem haltak. Aki nem hiszi, járjon utána.”
13. o. /4. 1. Az okos lány híre a király fülébe is eljutott.

2. (A király első kérése.) A király azt kérte a lánytól, hogy a (százesztendős)
kenderből fonjon aranyfonalat.
3. (Az okos lány első válasza.) A lány azt válaszolta, hogy a király csináltasson
a sövénykerítésükből aranyorsót, azon fogja megfonni az aranyfonalat.
4. (A király második kérése.) A király azt kérte a lánytól, hogy foldozza meg
a lyukas korsóját.
5. (Az okos lány második válasza.) A lány azt felelte, hogy a foltozáshoz
előbb fordítassa ki a király a korsót.
6. (A király harmadik kérése.) A király azt kérte a lánytól, hogy menjen is el
hozzá, meg ne is; köszönjön is, meg ne is; vigyen is ajándékot, meg ne is.
7. A lány a király harmadik kérését is teljesítette.
8. A király elvette az okos lányt feleségül.
Kapcsolódó
13. o. /1. kender: érdes levelű, magasra növő ipari rostnövény; sövény: vesszőből, gallyból
stb. font kerítés; sűrűn sorba ültetett bokrok(ból alakított kerítés)
13. o. /1. a) fonalat. Magyar Néprajzi Lexikon: „Kender- és lenvászonból készültek a testi
ruházat egyes darabjai, gyapjú szőttesből a felsőruhák, ezen kívül a lakás és a háztartás,
valamint a gazdaság területén tudták sokrétűen hasznosítani a házilag előállított textíliákat.
Ugyanakkor jelentős értéket képviselt az a sok kötél- és madzagfajta, amit a
kenderfeldolgozás melléktermékeként elhulló részekből fontak, szőttek, sodortak.”
13. o. /1. b) nem
13. o. /2. a) lomblevelű örökzöldek: tűztövis, júliaborbolya, fagyal, buxus;
lombhullató: fanyarka, mezei juhar
13. o. /2. b) Az orsó arasznyi eszköz, amely különböző alapanyagból (réz, vas, fa, elefántcsont
stb.) készülhet. Az egyik végén hegyezett, a másik végén egy karika található, mely kettős
funkciót lát el, egyfelől nehezékül szolgál, másrészt megakadályozza a megfont szál
lecsúszását.
2
Jellemzően nem készíthető sövénykerítésből orsó. (Bár talán lehet olyan vastagabb alsó ága,
amely alkalmas lehet az orsó alapanyagának.)
13. o. /3. Régen a foltozó csak javítást vállaló iparos volt, például foltozóvarga.
a) Kés, olló, tű, szeg, kalapács, üllő.
b) A tárgy fonákján kell elvégezni a munkát.
13. o. /4. „a galambot a szita közül elrepítette”
13. o. /5. üzen
16. o. /1. Nap – nappal, világosság, meleg, árnyék, gyógyulás, energia, nyaralás, barnaság
(leégés, naptej)
16. o. /2.
Szereplők: főszereplő: Nap (elbeszélt történetben)
öreg cigányvajda (kerettörténetben)
mellékszereplő: legény, ükapa, öreg jósasszony, tíz év körüli
legényke
Helyszín: az esti tábortűz körül
Az alaphelyzet: Az öreg cigányvajda a tábortűz mellett elmesélte, hogyan lett
barna a cigányok bőre. / miért barna a cigányok bőre.
1. esemény: Vad népek támadása.
Következmény: A cigányok elmenekültek, és a világ vándorai lettek.
2. esemény: A Nap gyermekeivé fogadta a cigányokat, és bronzszínűre
festette a cigányok bőrét.
Következmény: Az emberek megirigyelték a cigányokat, és elkergették őket.
Tanulság: Sokszor a jó tettel megnehezítjük valakinek a sorsát, pedig az
volt a szándékunk, hogy megkönnyítsük azt.
3. A kerettörténet szereplői és cselekménye is valóságosnak hat.
Kapcsolódó
16. o. /1.
cigánymeggy: apró szemű, sötét, majdnem fekete meggy;
cigánykerék: az a testmozgás, amelyben valaki oldalirányban lendülve talpáról a tenyerére,
majd újra a talpára fordul;
cigánypecsenye: nyárson vagy zsírban ropogósra sütött sertésszelet;
cigányút: az étel, az ital a légcsőbe kerül, görcsös köhögést okozva;
cigányszeg: sasszegszerű, fába verhető nagyobb szeg;
cigányprímás: a cigányzenekar első hegedűse, vezetője.
18. o. /1. Például: A hiúság átka; A róka kiénekelte a sajtot a holló szájából; A rászedett holló
18. o. /2.
Régies alak Mai alak
ragada (meg/el)ragadt
felröpüle felrepült/felröpült
kezdé kezdte
méne ment
kezde kezdett
3
örüle örült
elhivé elhitte - elbízta
megjelentené megjelenítse (teljesítse, beváltsa,
rászolgáljon)
felfuvalá megköszörülte
kinyútá kinyújtotta
kiesék kiesett
elragadá elragadta
elkezde elkezdett
elszomorkodék elszomorodott
tötte volna tette
elégödjél elégedjél
dicsírnek dicsérnek
18. o. /4. Fogadd el magad olyannak, amilyen vagy!; Ne áhítozz meg nem érdemelt dolgok /
tulajdonságok után!; Óvakodj a hízelkedőktől!
18. o. /5.
a) ravasz, hízelkedő, simulékony, tódító
b) ravasz, hízelkedő, tódító
18. o. /6. Magyar Néprajzi Lexikon: Az eredetmagyarázó mesék növények, állatok,
emberek, különféle népek, nyelvek, szólások, kifejezések stb. eredetét mesés módon
magyarázzák.
Kapcsolódó
18. o. /1. (tollaid) fénesek, melyekkel semmi bársony nem ér = a bársonynál is fényesebb,
szebb; termethöz hasonló = termetéhez / külleméhez hasonló; elhívé magát = elbízta magát;
szép szavát megjelentené = szép szavára rászolgáljon; ártalmasb állat = ártalmasabb /
kártékonyabb állat
18. o. /2. öregen szólva = bölcsen szólva; lábadnak kaptája = saját tulajdonságaidnak
(képességeidnek) a határa.
18. o. /3. nincsen tenéked mása = nincs még egy olyan, mint te
19. o. /1. Ritmusa van, a sorvégek rímelnek. Pl. fatetőn – jókora – oda – hízelkedőn.
19. o. /2. a) (Lásd Herman Ottó: A madarak hasznáról és káráról)
a fecske: ficserékel; a héja: girigol; a szarka: cserreg, csörög;
a galamb: búg; a bölömbika: bömböl, buffog; a holló: károg (klong, klong)
b) Szavakkal, mint az emberek.
Kapcsolódó
20. o. /1. tódít = nagyítva hazudik; első a rangod: ő a legrangosabb, a legnagyobb hatalmú
20. o. /2. jégre visz: hiszékenységét kihasználva bajba sodorja, csúnyán rászedi és tönkreteszi.
Szövegben: „nem megy soha jégre”.
21. o. /1. A hollónak nem volt sajt a szájában, igen éhes volt.
a) A róka csak a sajttal való éneklést kedvelte.
b) A holló tolla itt fehér.
4
Létezik fehér holló, ez azonban elenyészően ritka: „A teljes albinizmus, amely a totális
festékanyag-hiány miatt hófehér tollazattal, rózsaszínű lábakkal és csőrrel valamint vörös
szivárványhártyákkal jár együtt, elenyészően ritka.” (Wikipédia)
c) Ritka, mint a fehér holló.
21. o. /2. a) „Sajtlikat”; „Csőrében trappista”; „primadonna légy, régen esedékes; „hangod
nyikorog, mint egy rozsdás olló”
21. o. /2. b) „hárs ágán – változandóságán”; „be ékes – esedékes”;
21. o. /2. c) A csattanó váratlan, meglepő fordulattal erősíti a humoros hatást.
21. o. /3. „Sajtlikat sem evett húshagyókedd óta”
21. o. /4. „különleges, ritka, szerény, józan, okos hallgatás”; „Nem hajszolta dicsvágy? Sem
nagyzási hóbort?; „fehér holló volt”
21. o. /5. A fekete holló hiú, hiszékeny, becsapható volt.
21. o. /6. „Csak hangod nyikorog, mint egy rozsdás olló.”
21. o. /7. Helyesírási Szabályzatból: Szépirodalmi művekben az író mintegy idézi a szereplők
szavait, de ennek jelzésére nem idézőjeleket, hanem gondolatjeleket szokás használni. Az
írásjelek és a kezdőbetűk tekintetében egyébként az idézéskor szokásos írásmódot
alkalmazzuk.
: az író idéző mondata megelőzi a szereplő szavait, gondolatjel van előttük, utánuk viszont
nincs.
Határozatlanul mondta:
– Nem is tudom.
: az író idéző mondata követi a szereplő szavait, ezeket gondolatjelpár fogja közre.
– Nem is tudom – mondta határozatlanul.
: az író idéző mondata a szereplő szavai közé van iktatva, a megszakítás után újabb
gondolatjel következik.
– Nagyon vártalak már – fogadta a barátját. – Sok a teendőnk.
:az idéző mondatok nélkül egymást váltogató párbeszéd megszólításonként külön sorokban
kezdődik, és a beszélők első szavai előtt gondolatjel van:
– Kapitány uram, vagy kétszázan kimennénk az éjjel.
– Hova a pokolba?
Kapcsolódó
21. o. /1. primadonna: 1. (Operett-társulatban) főszerepeket játszó színésznő, énekesnő. 2.
Szerepelni vágyó, túlzott elismerést követelő személy.
21. o. /2. Például: A teve fohásza, Egy költői vénától jól becsípett bolha önéletrajz-regényét
nekem mondta tollba, Marhalevél, Interjú a farkassal, aki állítólag megette Piroskát, Egy szú
végrendelete
24. o. /1. a) „A bírók a falut mind gazdálkodási, mind közigazgatási, mind bíráskodási téren
irányították, szervezték a mindennapi élet kereteit, kezelték a községi közös javakat,
vigyáztak a faluhatár sértetlenségére, ügyeltek a közösség rendjének, szabályainak
5
betartására, és az ő feladatuk volt a felsőbb rendelkezések végrehajtása.”
(www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek.)
24. o. /1. b) „a falu népi mind arra hallgatott”
24. o. /1. c) Nem, mert intézkedései, döntései nem szolgálták a falu javát, azok nem voltak
bölcsek.
24. o. /1. d) Az elbeszélő nagyapjának a nagyapja.
24. o. /2. „Silda községbe járt nagyapámnak a nagyapja.” Igen, hihetőbbé válik általa a
történet.
24. o. /3. Túlzás fogalma: a tartalmi erősítés egyik fajtája, amely a jelenség mértékének
tudatos felnagyításával fokozza a megállapítást.
Túlzás a történetben: pl. sokféle „bolond” javaslatot mondtak, hogyan férne be a
menyasszony az ajtón (lábát, fejét vágják le; üssék ki az ajtófélfát); „kitört a bírónak a kezi-
lába, nyaka”
24. o. /5.
1. történet
I. A szereplők és a színhely bemutatása, az érdeklődés felkeltése
Silda község (= színhely bemutatása); bíró, falu népe (= szereplők); bíró nagy butasága (= az
érdeklődés felkeltése)
II. A cselekvések nagyobb egységbe szerveződése időrend szerint
Például: Nincs só, pedig lagzira készülnek a faluban. A bíró tanácsára a sót elvetik a földbe.
Lakodalom van a faluban. A menyasszony nem fér be az ajtón. A „probléma” megoldása. Az
elbeszélő nagyapja nagyapjának a meghívása.
III. Az események lezárása vagy megoldása
A bíró nagy butaságának a hírét messzire vitték.
2. történet
I. A szereplők és a színhely bemutatása, az érdeklődés felkeltése
Silda község (= színhely bemutatása); bíró, falu népe (= szereplők); bíró terve (= az
érdeklődés felkeltése)
II. A cselekvések nagyobb egységbe szerveződése időrend szerint
Például: A hordók egymásra rakása. Az alsó hordók kihúzása.
III. Az események lezárása vagy megoldása
A bíró halála, mesezárás (meseformula)
Kapcsolódó
24. o. /1. Az egy bolond (a bíró) utasítására a falu népe is buta dolgokat csinált.
24. o. /4. Párta (a leányok fejét a szüzesség jelképeként övező pánt), csokor.
25. o. /1. A Hadd-el névvel a csalimese hirtelen befejezését érheti el a beszélő.
25. o. /a) mesekezdés: „Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, még az
Üveghegyeken is túl, ahol a kurta farkú malac túr…”b) állandó kifejezés: „menj el országot-
világot látni” c) jellegzetes tárgyak, cselekményelemek: vándorút, egy álló esztendő
világlátás (próba), három fiú (testvér) próbája
Kapcsolódó
25. o. /1. Egyéni megoldás. Messze, sok száz (ezer) kilométer távolságra utalhat.
6
25. o. /3. gyűszű, (arany)fésű
26. o. /1. Egyéni megoldás. A mese címe utal a műfajára, hisz hazugságmeséről van szó.
Én egy kicsit „erősnek”, negatívnak érzem a címet, holott egy nevettető, tréfás történetről van
szó.
26. o. /3.
 Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát. = A hazug embert hamarabb
leleplezik.
 Akkor se hisznek a hazugnak, mikor igazat mond. = Aki eljátszotta a szavahihetőségét,
annak igaz állításait sem hiszik el.
 Hazugot a föld is, a víz is kiveti. = A hazug embert mindenki utálja, megveti. A hazugság
mindenképpen kiderül.
 Aki hazudik, az lop is. = Aki hazugságra vetemedik, arról feltehető, hogy a lopástól sem
riad vissza. (Ó. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások)
Kapcsolódó
26. o. /1. Kéztartás = irányt mutatás (középső figura); fülét fogja = nem hallja (jobb szélső
alak)
26. o. /2. Fehér bot, szemüveg.
33. o. /1.
Főhős: Árgyélus
A keresett személy: Tündérszép Ilona
Ellenség: Vénbanya, vén boszorkány
Útnak indító: a király
Segítőtársak: vén anyó = a Nap felesége, Nap, Hold, Szél, Állatkirály, sánta farkas
Adományozó: 3 ördög. Itt talán helyesebb: „adományozó”( idézőjelbe téve), hisz nem
jószántukból adták oda a varázseszközöket.
33. o. /2. Helyszínek:
a királyi kert, egy kis ház (a Nap háza), a Hold háza, a Szél háza, az Állatkirály kastélyában,
egy völgyben (három heggyel körülvéve), kristálytiszta palota=Tündérszép Ilonánál, királyi
kert= azonos a kezdeti helyszínnel.
33. o. /3.
Helyszín Események
királyi kert Eltűntek az aranyalmák; a két idősebb királyfi nem tudta
megőrizni az almákat; a legkisebb (Árgyélus) megfogta az egyik
tolvajt; T. I. és Árgyélus egyezséget kötöttek (a lány minden nap
eljön, de nem viszi el többé az almákat); a vénbanya ármányt
szőtt.
egy kis ház = Nap Árgyélus segítséget kért, megkérdezte, hogyan juthat el
háza Tündérszép Ilonához.
Hold háza Árgyélus segítséget kért, megkérdezte, hogyan juthat el
Tündérszép Ilonához.
Szél háza Árgyélus segítséget kért, megkérdezte, hogyan juthat el
7
Állatkirály kastélya Árgyélus segítséget kért, hogyan juthat el Tündérszép Ilonához;
az Állatkirály megbízta a sánta farkast, vezesse el Árgyélust
egy völgy Árgyélus az ördögöktől elveszi az ostort, köpönyeget, bocskort.
kristálytiszta palota Tündérszép Ilona pofon vágta a lánypajtásait,
öregasszony / vén boszorkány/ Boszorkány / vén banya síppal
elaltatta Árgyélust;
Árgyélus háromszor megcsókolta Tündérszép Ilonát
királyi kert Tündérszép Ilona hatalmas tündér lett, Árgyélus hatalmas király.
33. o. /4. Körülbelül 300 év.

33. o. /5. Csodás elemek: aranyalmafa, hollóból tündér lett, boszorkányok, Nap, Hold
Szél, Állatkirály, sánta farkas, 3 ördög, varázseszközök: ostor, köpönyeg, bocskor; altató síp
33. o. /6. A gazdagságé.
33. o. /7. Például Gyöngyvirág Palkó, A három királyfiú
Kapcsolódó
34. o. /1. Árgirus (Árgyélus): angyali, tündéri
34. o. /2. a) Jó estét felséges király!; Adjon isten, medve koma!
34. o. /2. b) Valamilyen büntetés
34. o. /3. a) ördög b) óriás c) boszorkány
34. o. /4. Helytelen, de igazságos. Ugyanis Tündérszép Ilona is megpofozta a tündéreket, épp
tizenegyet.
36. o. /1.
Szereplők: teáskanna, a legszebb kéz gazdája, szegény
asszony
Az események helyszíne: úri ház, szegény asszony háza, szemétdomb
Az 1. probléma: A legszebb kéz elejtette a teáskannát, letört a csőre
és a füle. Ezért félreállították egy sarokba.
A 2. probléma: A teáskannát odaadták egy szegény asszonynak.
Következmény: A teáskannába az asszony földet tett, és
virághagymát ültetett bele.
A 3. probléma Úgy gondolták, jobb cserepet érdemel a szép
virág.
Következmény: Kettétörték a kannát, a virág új cserepet kapott.
Megoldás: A szemétdombon hever, de az emlékeit nem
vehetik el tőle.
36. o. /2.
Állapot Tulajdonságai
Az 1-3. bekezdésben finom porcelán, büszke, rátarti;
hosszú csőr elöl, hátul a nem ismeri el a hibáit,
8
füle; födele: törött, csorba, sőt szerénynek és
ragasztott alázatosnak tartja magát
A 4-5. bekezdésben letörött a csőre és a füle,

előbb rettenetesen szomorú,
földdel tömték tele, úgy érzi, mintha eltemették
majd virágot ültettek belevolna;
de érző lénnyé vált, szíve
lett, boldog volt
Az utolsóban kettétört, a szemétdombon nyugodt, elégedett (az
hever emlékeit nem vehetik el tőle)
36. o. /3. Ki beszéli el a történetet az első bekezdésben? Egy (külső) elbeszélő.

a) A teáskanna.
b) Személyessé teszi a történetet.
36. o. /4.
A teáskannát haragos és dühös volt, amiért eltörték, és csorba lett.
A teáskanna bánatos volt, hogy félreállították, és odaajándékozták egy szegény asszonynak.
A teáskanna örült, hogy virághagymát ültettek bele.
A teáskannát boldoggá tette, hogy a csírázó hagyma bölcsője lehetett.
A teáskanna szeretetet érzett a benne növekedő virág iránt.
A teáskannát még a szemétdombon is megelégedés töltötte el, hogy másnak áldozhatta az
életét.
A teáskanna számára először a boldogság egyenlő volt a szépséggel; majd a szeretet, az
önfeláldozás érzése tette boldoggá.
Kapcsolódó
37. o. /1. Teljesen elszegényedett.
37. o. /2. Egyéni megoldás. A kitűzött céljainkat, az elképzeléseinket sok minden felülírhatja,
megváltoztathatja. De az új út, a megváltozott helyzet is nyújthatja a megérkezés érzését, az is
sok örömet adhat.
37. o. /3. Egyéni megoldás.
40. o. /2.
1. rész (1-2. bekezdés)
Miért lett szerelmes a Hold a Napba?
A melegségébe és a meleget kísérő illatába lett szerelmes.
Milyennek képzelte el szerelmét?
a) ragyogónak és kedvesnek; b) kacérnak és kegyetlennek; c) szelídnek és csöndesnek
Miért érezte magát egyedül?
Még nem voltak csillagok, így nem tudott szólni senkihez sem. A szelek sem szólították meg,
mert gőgösnek tartották a Holdat. (Ugyanis ő sem szólt hozzájuk.)
Jóslás: Milyen lesz a Nap? Egyéni megoldás
Miért nem tudott a Nap a Holdról?
Csak akkor kelt fel a Nap, amikor a Hold nyugovóra tért.
Hogyan élt a Nap?
9
Sose volt szomorú, sosem volt fáradt, nem gondolt az öregségre. Szikrázott, tréfált,
játszadozott.
Milyen elhatározásra jutott a Hold?
Elhatározta, hogy megáll az égen, nem mozdul el onnan, míg el nem jön hozzá a Nap.
Mit mesélt az öreg sas a Napról?
Elmesélte, hogy a Nap reggeltől estig áttáncolja az eget, szerteszét szórja a sugarait.
Hogyan befolyásolták a hallottak a Hold érzéseit?
A Hold még kíváncsibb lett a Napra.
Jóslás: Mi történik a Nappal szerinted, ha a Hold nem távozik? Egyéni megoldás
4. rész (7-8-9-10. bekezdés)
Hogyan haladt a Nap? Milyen nehézségei támadtak?
Visszacsúszott egyszer-egyszer, halványabb lett, erőtlenebb. Alig tudta kiegyenesíteni
sugarait.
Hogyan találkozott a két égitest?
A Nap közelsége miatt a Hold kibillent egyensúlyából, és egymáshoz ütköztek.
Jóslás: Hogyan fejeződik be a történet? Egyéni megoldás
Találkozott-e újból a két égitest?
Soha többé nem találkoztak.
Hol játszódott le a történet?
Az égbolton.
Mik lettek a „legszebb szerelem” emlékei?
A csillagok.
40. o. /3.
Nap: vidám, fáradhatatlan (reggeltől estig táncol)
Hold: magányos, szerelmes, kíváncsi
40. o. /3. a) Tündérszép Ilona és Árgyélus Napja: kis házban lakik, felesége van, bátyja a
Hold, nem szereti az embereket (pfú, emberhús, büdös), neme: férfi. A most megismert mese
Napja vidám, a neme nem derül ki (szerintem inkább nő).
40. o. /3. b) Egyéni megoldás
40. o. /4. a) Egyéni megoldás
40. o. /4. b) A csillagok nekik köszönhetik a létezésüket.
44. o. /1. a) Mikor: Harry csecsemőként került Dursleyékhoz.
Miért: Szüleit (Lilyt és Jamest) megölte Voldemort. Harryt is el akarta pusztítani, de nem bírt
a gyerekkel, a fiú közelében ugyanis elhagyta az ereje. Harry homlokán ekkor ejtett sebet.
Dursley felesége Harry anyjának a testvére volt, az egyetlen rokona, ezért került hozzájuk a
gyerek.
Hogyan: Hagrid vitte el a gyereket motorkerékpáron (az égen járt); Dumbledore és
McGalagony professzor is ott volt, amikor a gyereket pokrócba bugyolálva letették Dursleyék
ajtaja elé. Mellé tette Dumbledore levelét.
b) Dursleyéknál: a sötét gardróbban aludt, a pókok között; Dudley kinőtt ruháit hordta, a fiú
gyakran orrba verte; Harry púp volt a hátukon. (Kiszolgáltatottság, rossz bánásmód.)
Vernon bácsi: kövér volt, mint a fia; fúrókkal kereskedett, igazgató egy cégnél;
Petúnia néni: a reggelit Harryvel csináltatta meg: „igyekezz, mert neked kell megsütnöd a
szalonnát. És nehogy el merd égetni nekem”;
Dudley, a fiuk: kb. annyi idős, mint Harry, követelőző, elkényeztetett, Harryt verte, püfölte.
„Ami Dudleyt illeti, az alma nem esett messze a fájától: ahogy apjának, neki is széles, vörös
10
arca, kurta nyaka és apró, vizeskék szeme volt. Kövér fejét göndör, szőke tincsek borították.
Petunia néni gyakran mondogatta, hogy Dudley úgy fest, mint egy fürtös kis angyalka. Harry
nem mondogatott semmit, de őt Dudley egy parókás malacra emlékeztette.
„Dursleyék gyakran tették ezt Harry jelenlétében: úgy beszéltek róla, mintha ott se lenne.
Vagy még inkább, mintha valami undok parazita volna, aki úgysem érti, mit mondanak.”
Tizedik születésnapjára „egy vállfát és Vernon bácsi egy régi zokniját kapta ajándékba”.
c)
 „Harrynek több hajvágásban volt része, mint összes osztálytársának együttvéve, de
hiába - a haja csak nőtt és nőtt, megállíthatatlanul. … Egy alkalommal például a
következő történt: Petunia néninek elege lett abból, hogy Harry úgy jön vissza a
fodrásztól, mintha el se ment volna - fogott hát egy ollót, és jószerével megkopasztotta
a fiút. Csak a frufrunak kegyelmezett, mert az eltakarta "az ocsmány forradást. …
Mikor azonban másnap reggel felébredt, a haja ugyanolyan hosszú volt, mint Petunia
néni akciója előtt.”
 „Egy másik alkalommal Petunia néni rá akarta erőszakolni Dudley egyik régi
pulóverét, egy különösen visszataszító darabot (barna volt narancssárga bojtokkal).
Hanem minél jobban igyekezett belebújtatni Harryt a pulóverbe, az annál szűkebbnek
tűnt, s végül olyan kicsi lett, hogy legfeljebb egy babára ment volna rá.”
 „Annál nagyobb botrány kerekedett, amikor az iskolai konyhaépület tetejéről kellett
leszedni őt. Dudley bandája szokás szerint épp kergette, amikor egyszer csak a
kéményen találta magát - s ettől ő maga is legalább annyira meglepődött, mint a
többiek. Az igazgatónő felháborodott hangú levélben számolt be a Dursley szülőknek
arról, hogy nevelt fiuk iskolai épületek megmászására vetemedett. Pedig Harry nem
akart mást (ahogy azt a gardrób zárt ajtaja mögül bizonygatta Vernon bácsinak), mint
beugrani a konyha közelében elhelyezett nagy kukák mögé. Csak úgy történhetett,
vélte, hogy ugrás közben felkapta őt a szél.”
 Az állatkertben, a terráriumban eltűnt a kígyó üvegfala.
 Kék színűre változtatta az egyik tanár parókáját.
d) Egyéni megoldás
44. o. /2. a) Megfogadták, hogy sem a varázslásról, sem Harry szüleinek varázsló múltjáról
nem beszélnek a gyereknek. Azt mondták a fiúnak, hogy az apja és az anyja autóbalesetben
haltak meg, és Harry is akkor szerezte a sérülést a homlokán. Nem árulták el neki, hogy ő is
varázsló, pedig a csecsemő mellé egy levélben ezt mind leírta Dumbledore.
1. szabály, amit Harrynak meg kellett tanulnia: „Ne kérdezősködj!”
b) Hagrid azért volt annyira mérges, mert nem adták át neki a Dumbledore által írt levelet,
amely a csecsemő mellett volt.
c) A varázslók világában és a Roxfortban mindenki tudja, hogyan haltak meg Harry szülei, és
hogyan vesztette el az erejét Voldemort Harry közelében. (Ki sem merték mondani a nevét,
addig csak Tudodki-nak nevezeték.) Harryn nem fogott az átok.
d) Például olvastak róla:
„– Én Ron Weasley vagyok – motyogta Ron.
– Harry Potter – mutatkozott be Harry.
– Komolyan? – csodálkozott Hermione. – Természetesen mindent tudok rólad – megvettem
néhány ajánlott olvasmányt is –, benne vagy a Modern mágiatörténetben, a Feketemágia
felvirágzása és bukásában és a Huszadik századi mágiatörténet címszavakban című könyvben
is.”
11
44. o. /3.
A ház neve Fő jellemzői Tanulók - Tanárok -
tulajdonságaik tanított tárgyuk
Mardekár : Ide járt az összes boszorkány Draco Malfoy: Külön feltüntetve
és varázsló, aki rossz útra tért, „vagány”, sápadt arcú, 44. o. /4.
Voldemort is. apja átállt a Sötét
: A Teszlek Süveg szavai: Oldalra;
Crak és Monstro:
Piton a Mardekár
„Hogyha agyafúrt s ravasz vagy,
Draco Malfoy barátai; vezető tanára
Ne is tekints másra:
A Mardekár való neked. Millicent Bulstrode,
Ott lelhetsz sok társra.” Blaise Zambini;
Marcus Flint: a
: címerállatuk: kígyó
kviddicscsapat
: Szelleme a háznak: Véres Báró
kapitánya,
Adrian Pucey: a
kviddicscsapat tagja
Hollóhát A Teszlek Süveg szavai: Mandy Brocklehurs,
„A bölcs öreg Hollóhátban Terry Boot,
Éles elmék várnak. Lisa Turpin
Kiknek a tanulás kaland,
Oda azok járnak.”
Hugrabug : Azt mondják a házról, hogy Egykori tanuló: Pufók

tele van balfácánokkal. Fráter, a kísértet,
Susan Bones,
A Teszlek Süveg szavai: egykori tanuló: Pufók
: „Hugrabugnak nyájas népe Fráter, a kísértet,
békés, igazságos.
Oda mész, ha türelmes vagy
S jámbor – ez világos.”
Griffendél : Dumbledore is ide járt. Harry Potter: lásd mf. McGalagony a
: A Teszlek Süveg szavai: 23. o/2.; Griffendél vezetője
Ronald Weasley: 5
„Ha vakmerő vagy s hősi lelkű, bátyja van és egy húga,
Házad Griffendél. szegények; kissé
Oda csak az kerül, ki bizonytalan, sok
Semmitől se fél.” mindentől tart;
: címerállatuk: oroszlán Hermione Granger:
„bozontos, barna hajú,
: A Griffendél-torony bentlakó lapátfogú”; minden
szelleme: Sir Nicholas de lében kanál, szülei
Mimsy-Porpington= Félig Fej fogorvosok;
Nélküli Nick (Harry, Ron és
Hermione barátok
lettek)
Ron testvérei,
Brown Lavender,
Seamus Finnigan:
félvér, apja mugli,
Neville Longbottom;
Katie Bell, Angelina
Johnson, Oliver
Wood, Alicia Spinnet,
: kviddicscsapat
tagjai;
12
A Teszlek Süveg verse egészében:
Kalapok közt keresgélve

Találsz talán szebbet,
De nem hordott még fején a föld
Nálam eszesebbet!
Én vagyok a Teszlek Süveg.
A híres? Naná!
Más sapkákkal ne végy engem
Egy kalap alá!
Én látom, mit senki más:
hogy mit rejt a fejed.
Próbálj fel, és menten mondom,
hol van a helyed.
Ha vakmerő vagy s hősi lelkű,
Házad Griffendél.
Oda csak az kerül, ki
Semmitől se fél.
Hugrabugnak nyájas népe
békés, igazságos.
Oda mész, ha türelmes vagy
S jámbor – ez világos.
A bölcs öreg Hollóhátban
Éles elmék várnak.
Kiknek a tanulás kaland,
Oda azok járnak.
Hogyha agyafúrt s ravasz vagy,
Ne is tekints másra:
A Mardekár való neked.
Ott lelhetsz sok társra.
Hát vegyél fel, és ne remegj!
Forog ez az agy!
Bár nincsen mancsom, nálam mégis
Jó kezekben vagy!
44. o. /4. Tanárok
Név Tantárgya Jellemzői
Mógus sötét varázslatok kivédése  turbános

 dadog. Azt mondják, a Fekete-erdőben
vámpírokkal találkozott, és volt egy kalandja
egy vasorrú bábával.
 Kétarcú ember, valójában ő Harry
ellensége, nem Piton.
 Voldemortot szolgálja, benne lakozik, a
tarkóján Voldemort arca látszódik.
 Gyűlölet, kapzsiság és becsvágy
jellemezte.
 „Mógus professzor órája kissé nevetségesnek
13
bizonyult. Az egész teremben átható fokhagymaszag
volt – köztudottan azért, hogy távol tartson egy
vámpírt, akivel Mógus Romániában találkozott, s aki a
professzor szerint mostanában készült eljönni érte. A
turbánját saját bevallása szerint egy afrikai hercegtől
kapta ajándékba, amiért megszabadította őt egy
rámenős zombitól. Ez a történet azonban nem
mindenkit győzött meg, s mikor Seamus Finnigan
megkérte Mógust, hogy meséljen a zombival vívott
párviadaláról, a professzor elpirult, és az időjárásról
kezdett beszélni. Egyébként a turbánt is különös illat
lengte körül, s a Weasley ikrek váltig állították, hogy az
is ki van tömve fokhagymával.”
 A Mardekár vezető tanára, „azt mondják,

Perselus Piton bájitalkeverést tanít, az órát kivételez velük”.
professzor a kastély tömlöcében tartják  Külseje: „zsíros, fekete hajú, görbe,
kampós orrú, sárgásfakó arcú”.
 „mindenki tudja, hogy Mógus
tantárgyára fáj a foga”; „jól ismeri a
feketemágiát”
Amikor „Harry szemébe nézett – s azon
nyomban éles, szúró fájdalom hasított a
Harry homlokát átszelő villámsebhelybe”.
 Harry úgy gondolja, a tanár gyűlöli őt,
igazságtalan vele szemben. A fiú úgy
véli, hogy Piton szemmel verte őt
kviddicsezés közben. Pedig Mógus volt
az.
 Úgy tűnt, Piton kivételez egy tanulóval.
Ő Draco Malfoy.
 A lábszárán csúnya, marcangolt seb
keletkezett.
 Az életét Harry apja mentette meg.
Bimba tanárnő gyom- és gyógynövénytan  Külseje: köpcös kis boszorkány

óra
mágiatörténet =  Binns professzor az egyetlen kísértettanár
Binns „legunalmasabb tantárgy”  „Binns professzor, mikor már nagyon
professzor öreg volt, egy este elbóbiskolt a tanári
szoba kandallója előtt, és másnap reggel,
amikor órára indult, a teste ott maradt a
székben”.
 „Azóta Binns kísértetként diktálta a
neveket és az évszámokat, s a nebulók
továbbra is összekeverték Esztelen
Emeric-et Undok Ulric-kal.”
 „olyan alacsony volt, hogy könyvkupacra
Flitwick bűbájtanár, kellett állnia, ha ki akart látni az asztal
professzor pl. tárgyakat röptettek mögül”
McGalagony átváltoztatást tanít  nem érdemes vele kukoricázni. „Az okos
professzorasszony és szigorú tanerő mindjárt az első órán
14
tisztázta a játékszabályokat.”
 „Aki rendetlenkedik az órámon, attól
egyszer és mindenkorra búcsút veszünk.”
 A Griffendél vezetője, „de ez nem
zavarta abban, hogy egy rakás házi
feladatot adjon fel nekik”.
Madam Hooch repülést oktat  rövid, szürke haja volt és sárga szeme,
tanárnő mint egy sólyomnak
 Figyelmes volt Nevillel szemben, mikor a
fiúnak eltört a csuklója. („Gyere,
kisfiam.”)
45. o. /5. Helyesen: Edevis tükre. (Bocsánat.)

a) Harry Edevis tükrében a családját látta.
„A szájára kellett szorítania a kezét, hogy fel ne kiáltson rémületében. Ekkorát még akkor sem dobbant a szíve,
mikor a könyv sikítani kezdett – a tükörben ugyanis nemcsak hogy megpillantotta önmagát, de egy egész
csoportnyi más embert is látott, akik mind ott álltak mögötte.
Pedig a helyiségben egy lélek sem volt. Harry az izgalomtól zihálva lassan újra a tükör felé fordult.
Látta a saját képét, amint ott áll rémült arccal, falfehéren, és még vagy tíz másik emberét. Megint hátrasandított
a válla fölött – most sem volt mögötte senki. Vagy talán mindannyian láthatatlanok? Lehet, hogy a szoba tele van
láthatatlan emberekkel, és a tükör trükkje az, hogy megmutat mindenkit, láthatókat és láthatatlanokat egyaránt?
Ismét belenézett a tükörbe. Közvetlenül a tükörképe mögül egy mosolygós arcú nő integetett neki. Fél kézzel
hátranyúlt, de keze a semmiben kotorászott. Ha a nő valóban ott állt volna mögötte, elérte volna, hiszen
tükörképeik egészen közel voltak egymáshoz. De nem – azok az emberek csak a tükörben léteztek.
A nő nagyon csinos volt szép, sötétvörös hajával, és a szeme – a szeme épp olyan, mint az enyém, gondolta
Harry, és közelebb lépett a tükörhöz. Világoszöld és ugyanolyan vágású – ekkor azonban észrevette, hogy a nő
sír. Mosolygott, de közben könnyezett. A mellette álló magas, vékony, fekete hajú férfi vigasztalóan átkarolta. A
férfi szemüveget viselt, és rakoncátlanul állt a haja – a tarkóján kimondottan borzas volt, csakúgy, mint Harry.
A fiú most már olyan közel állt a tükörhöz, hogy orra kis híján hozzáért saját képéhez.
– Anya? – suttogta. – Apa?
A nő és a férfi csak nézték, és mosolyogtak rá. Harry pillantása most a többi alakra vándorolt. További zöld
szempárok, még több, az övéhez hasonló formájú orr, sőt egy kicsi öregembernek még a térde is olyan bütykös
volt, mint neki. Szemtől szemben állt a családjával – életében először.
Potterék mosolyogva integettek neki, s ő tenyerét az üveglapra szorítva, a vágyakozástól tágra nyílt szemmel
meredt rájuk, mintha abban reménykedne, hogy beléphet a tükörbe, és a karjába zárhatja őket. Megfoghatatlan ,
szívszorító érzés lett úrrá rajta: az örömé, melybe mélységes mély szomorúság vegyült.”
b) Ron iskolaelső, csapatkapitány: „Egyedül vagyok. De nem úgy nézek ki, mint most.
Idősebbnek tűnök… és iskolaelső vagyok! …Olyan jelvényem van, amilyen Billnek volt… és a
kezemben tartom a házkupát meg a kviddicskupát… Csapatkapitány is vagyok!”
c) Dumbledore fogalmazta meg. „Nem mutat se többet, se mást, mint szívünk legmélyének
leghőbb vágyát. Te, aki sosem találkoztál a családoddal, ott látod magad a körükben. Ronald
Weasley, akinek a bátyái árnyékában telt az élete, úgy látja magát, mint a legdicsőbbet
valamennyi testvér közül. Ez a tükör azonban nem teszi bölccsé az embert, nem tárja fel az
igazságot. Sokan sorvadtak el előtte, mert megbabonázta őket a látvány, és megannyi ember
őrült bele, hogy nem tudta, valóságos-e, vagy akár csak lehetséges-e, amit a tükörben lát.
– A tükör holnap új helyre kerül, és arra kérlek, ne indulj többé a keresésére. Ha úgy adódik,
hogy viszontlátod, most már tudod, mire számíts. Rossz úton jár, aki álmokból épít várat, és
közben elfelejt élni – ezt jól vésd az eszedbe.”
d) Egyéni megoldás.
45. o. /6. egyéni megoldás. Ötletelemek:
15
Bolyhoska: háromfejű kutya, Hagrid kutyája, kölcsönadta Dumbledorenak, hogy őrizze a
bölcsek kövét. Egy kis zeneszó hatására elalszik, kezes báránnyá válik.
Nimbusz Kétezer: egy igazán jó seprűfajta, amelyet a kviddicshez használnak. Harry egy ilyet
kapott McGalagony professzorasszonytól. (A kviddics a varázslók sportja, a levegőben játsszák,
seprűnyélen lovagolva, négy labdával. A csapat hét játékosból áll, közülük három a hajtó, egy
őrző.) „A Nimbusz Kétezres karcsú volt és fényes; mahagóniból faragott nyele végén szép,
szálegyenes vesszők sorakoztak, a nyél felső részén pedig arany betűk hirdették: Nimbusz
Kétezer.”
Makesz: kövér, szürke patkány. Ron tulajdona, a testvérétől, Percytől örökölte.
A tarajos norvég: Sárkány, neve Norbert. A sárkánytojásból Hagrid keltette ki a saját
házában, csirkevérrel és konyakkal itatta, majd patkánnyal etette. Ron testvérének, Charlienak
adták át, hogy nevelje. Harapása mérgező volt, Ron kezét is megharapta, bezöldült a seb.
Hagrid nagyon ragaszkodott hozzá.
Unikornis: varázserejű egyszarvú, aki megsérült. (Később kiderült, hogy el is pusztult.) Az
erdőbe ment a felkutatására Harry, Hermione, Hagrid; Malfoy, Neville és Agyar. Az egyszarvú
vére életben tartja a halandót, de mihelyt a vér az ajkához ér, „átoksújtotta félélet” vár rá.
Tudodki: maga Voldemort, akinek sokáig nem merték kimondani a nevét, ezért Tudodkinak
hívták. Rossz útra tért varázsló, a Mardekárba járt. Ő ölte meg Harry szüleit, Harryt pedig a
homlokán megsebesítette. Ezután ereje meggyengült.
45. o. /7.
a) A bölcsek köve életelixír
b) Általa meg akart erősödni, és vissza akarta nyerni a hatalmát.
c) Akadályok: Neville, akit sóbálvánnyá varázsolt Hermione; Hóborc eltávolítása; Bolyhoska
elaltatása furulyaszóval; burjánzó indák (ördöghurok) csavarodtak rájuk – a fény és forróság
segített rajtuk (Bimba csapdája); szárnyas kulcsok közül meg kellett találniuk az ajtó kulcsát
(Flitwick készítette az akadályt); sakkcsatában eljutni a túloldalra (McGalagony akadálya);
egy troll, de már nem jelentett veszélyt; tűzön átjutni a helyes palack megtalálásával;
d) Csak olyan ember juthatott a kőhöz, aki arra vágyott, hogy megtalálja, nem pedig arra,
hogy használja.
e) A követ megsemmisítették.
Kapcsolódó
46. o. /1.
1. csoport a) meseszámok: 3, 7, 12, 100
meseformulák: kezdés, befejezés, állandó kifejezések= lásd tk. 32. oldal
csodás elemek (szereplők, tárgyak)
átváltozások, ismétlődő tettek, mindig a jó győz
2. csoport: értelemszerűen
3. csoport
A mese címe A szereplő neve A „járművek”
megnevezése,
a haladás módja
Az okos lány okos lány szamárháton
A bolond falu nászmenet gyalog
a bíró hordókon mászik
16
Tündérszép Ilona és Árgyélus sánta farkas hátán
Árgyélus gyalog, varázseszközök
segítségével ott terem
Tündérszép Ilona szárnyakkal repülve
4. csoport
a) Helyszínek: gyönyörűséges kert, kristálypalota, egy kis ház
b) Időbeli előrehaladás: szempillantás alatt, száz meg száz esztendeig
5. csoport Egyéni megoldás.
6. csoport
a) Pl. Úgy néz, mint a bagoly (mereven, kidüllesztett szemmel, bámul).
Ártatlan, mint a ma született bárány.
Éhes, mint a farkas.
Szelíd, mint a galamb.
Szorgalmas, mint a hangya.
Hűséges, mint a kutya.
Fürge, mint a nyúl.
Ravasz, mint a róka.
Álnok, mint a kígyó.
Makacs, mint a szamár.
b) Tyúkmellű (V alakú mellkasú), nyúlfarknyi (rövid), galamblelkű (szelíd),
szamárfüles (meggyűrődött sarkú lap)
Kapcsolódó
49. o. /1. Egyéni megoldás. Jellemző előzetes ismeret lehet: nemzedékről nemzedékre
öröklődik, szövegváltozatok, természeti képpel kezdődik, ismétlések, madár- és
virágmotívumok, néhány rímfajta ismerete.
49. o. /5. a) virágmotívumok
b) A tulipános ládában főleg ruhát tartottak, így például a férjhez menő lányok kelengyéjét.
50. o. /1. Ragaszkodás, vonzódás, büszkeség.
50. o. /2. a), d), e), f)
50. o. /3. virágmotívum: rozmaring; népies kifejezések, egyszerűség: kendermag, kedvesem,
lány dereka, barna legény
Kapcsolódó
51. o. /1.
Erdő mellett estvéledtem Elindultam szép hazámbúl
Mi a témája? a hazájától távol lévő ember a hazájától távol lévő ember
fájdalma; a hazavágyás érzése fájdalma; a hazavágyás érzése;
a keserves sors kifejezése itt
17
erőteljesebb
Ki a népdal beszélője? a bujdosó legény a bujdosó legény
Milyen a hangulata? szomorú, fájdalmas szomorú, fájdalmas
Hány versszakból áll? három három
Mely sorok rímelnek első a másodikkal, harmadik első a másodikkal, harmadik a
egymással? a negyedikkel (páros rím); negyedikkel (páros rím);
az utolsó versszakban minden az utolsó versszakban minden sor
sor rímel (bokorrím) rímel (bokorrím)
Hány szótagból állnak nyolc nyolc
a sorok?
Elindultam szép hazámból,

Híres kis Magyarországból.
Visszanéztem félutamból,
Szememből a könny kicsordult.
Bú ebédem, bú vacsorám,
Boldogtalan minden órám.
Nézem a csillagos eget,
Sírok alatta eleget.
Én Istenem, rendelj szállást,

Mert meguntam a bujdosást,
Idegen földön a lakást,
Éjjel-nappal a sok sírást.
51. o. /2.
a) Például a fennálló hatalom, annak hadserege / katonái elleni lázadás miatt.
b) Suba – juhász, juhászbojtár
52. o. /1.
a) A kedves elvesztése, az emiatti szomorúság.
b) Szomorú.
52. o. /2. A szótagoknak a sorvégeken való összecsengése.
a) Az 1. versszakban az 1. a 3.-kal, a 2. sor a 4. sorral rímel. A többi versszakban az 1. a 3.
sorral, jellegzetesen félrím: a x a x.
Kapcsolódó
Petőfi Sándor: János vitéz
56. o. /2. a) A lánc a rabságot, a kard a szabadságot jelképezi. A magyaroknak a kardot kell
választaniuk, a múltjuk is erre kötelezi őket.
18
b) A refrén (az eskü) épp azt erősíti, hogy a kardot, a szabadságot kell a magyaroknak
választaniuk.
c) A Pilvax kávéházban maga Petőfi szavalta el a verset, és buzdította vele az embereket.
Később az orvosi egyetem udvarán, a jogászoknál is elszavalta a költő a Nemzeti dalt, és a
tömeg vele skandálta az eskü szövegét. Landerer és Heckenast nyomdájában ki is nyomtatták
a verset és a Tizenkét pontot.
Részlet Petőfi naplójából: „Elmondtam… azután (a Pilvax kávéház után) az orvosi
egyetemen, azután a szemináriumterén…, végre a nyomda előtt, melyet erőszakkal
elfoglaltunk a Hatvani utcában”– írta naplójában. Este a Nemzeti Színházban szintén ezt a
verset követelte a közönség, és kívánságára a kor egyik leghíresebb színésze, Egressy Gábor
szavalta el.
56. o. /3. Például nyughatatlan, a helyét kereső – statiszta, színházi szolga, katona is volt
elszánt (az akadályoktól, a nehézségektől nem torpan meg) – Szendrey Ignác ellenezte a
Szendrey Júliával való kapcsolatát. Ez Petőfit nem törte meg, kitartott elhatározása (szerelme)
mellett.
Kapcsolódó
56. o. /4. A kép 1848-ban készült (kard, karszalag, jelvény), március 15-e után.
Kapcsolódó
57. o. /1. a) Az eltérés oka a művészi szabadság. Jellegzetesen nagy az eltérés a
Tündérországban történtek (film és költemény) között.
b) Egyéni megoldás (Iluska véknyabb, törékenyebb a gyerekek elképzelésében; a francia
király erőteljesebb, komolyabb alakját szokták még említeni.)
62. o. /1. Egyéni megoldás. Segít mf. 37. o. /1. és 2. feladat
62. o. /2. a) Igaz b) Hamis c) Igaz d) Hamis e) Igaz
62. o. /3. Egyéni megoldás. Folytatva a táblázatot.
János szerelmes, markos (izmos, erős), fiatal, még nincs 20 éves

Később derül ki: pl. hűséges, bátor, nem a pénz a fontos számára
Iluska szerelmes, dolgos, szőke, karcsú, hosszú hajú, mostohája van, fiatal…
mostoha gonosz, szigorú, dühös, „rosz vén”, gyermektelen, csúnyán beszél a
lánnyal, nem szereti Iluskát
gazda indulatos, hirtelen haragú, módos, gyermektelen (mai kifejezéssel élve:
nehéz természetű), gyakran eljárt a keze (sokszor megverte Jancsit);
62. o. /4. „Jaj neked Iluska, szegény árva kislyány!”
62. o. /5. Az elbúcsúzás nyomatékosítása – utószor, utószor
Tanácstalanság, hova menjen – ballagatt, ballagott
Kapcsolódó
63. o. /1.
19
lopod a napot: nem dolgozol;
meg ne illesse: (illet= Átvitt értelemben: Rámond; többnyire sértő vagy gúnyos kijelentést
tesz róla, rendszerint az érdekelt személy füle hallatára bántó szavakat mond neki, vagy
bizonyos névvel megbélyegez egy személyt.) Tehát: meg ne bántsa, rosszat ne mondjon róla;
ne akadjon fönn: ne találja különösnek, ne foglalkozzon vele;
markos gyerek: erős, izmos gyerek.
63. o. /5. 58. oldal képe: A szerelmesek a patakparton, 61. oldal képe: A fájdalmas búcsú
64. oldal - Kép alatti kérdés:

 Egy egyszerűbb subához 5-7 birka bőrét, egy ünneplő suba készítésekor 12-24 birka
bőrét használták fel. (http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1339.html, Magyar
néprajzi lexikon)
 Egyéni megoldás.
Kapcsolódó
65. o. /1. Stílus: A Magyar értelmező kéziszótárban: „A nyelvi kifejezés módja. A nyelvi
kifejezésnek bizonyos szerzőkre, korokra, irányzatokra, műfajokra jellemző módja. Sajátos,
jellemző viselkedési mód, modor.”
Idegen szavak és kifejezések szótárában: „A kifejezőeszközök közti válogatás
eredményeképpen létrejött kifejezési mód, a kifejezési eljárások, eszközök összessége.
Magatartás, viselkedés sajátos jellemző jegyei, modor, hang. A régi görögök és rómaiak
íróvesszője, amellyel a betűket a viaszréteggel bevont táblára karcolták.”
65. o. /3. Hangulatfestő szó, a tanácstalanságot fejezi ki. Ezért találó a költő szóválasztása,
hisz a „ballagott” sokkal többet elárul a szereplőről, mintha a ment szót választotta volna.
67. o. /1.
metafora: pl. „Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!”:
azonosított: Iluska, azonosító: gyöngyház, közös jegy: értékes, szép.
Szerepe: kifejezi, mennyire fontos Jancsinak Iluska.
: pl. „gyere ki, gerlicém”
azonosított: Iluska, azonosító: gerlice, közös jegy: szelídség.
Szerepe: a szelídség hangsúlyozása.
megszemélyesítés: pl. „Az idő aközben haladott sietve”; „A nap akkor már a földet
érintette”; „ezer csillag ragyogása nézett”: kifejezőbbé, szemléletesebbé teszi az idő
múlását.
Kapcsolódó
67. o. /2. Egyéni megoldás. pl. Iluska dereka olyan vékony, mint a nádszál; a szeme olyan
kék, mint a kökény/ búzavirág /az ég; haja szőke, mint a méz / az aranyló Nap sugara.
20
2. a) Jancsi csárdának hitte az erdő közepén megbúvó házat, ezért teljes nyugalommal
kopogtatott be az ajtaján. b) A zsiványok borral kínálták a fiút, de Jancsi csak apró kortyokat
ivott az italból. c) Jancsi nem vitte el a zsiványok pénzét, mert a haramiák erőszakos módon
jutottak hozzá („minden darabhoz vérfoltok ragadtak”). d) A fiú fogta az égő gyertyát, és
mind a négy szögletén/sarkán meggyújtotta vele a ház födelét. e) Amikor a nap felkelt, már
csak füstölgő romokat, pusztult ablakot és a zsiványok/haramiák csontvázait látta.
 előkészülete (az égbolton) – elsötétült az ég: „A világ sötétbe öltözködött vala”
„Szörnyen zengett az ég, hullt az istennyila”
 lezajlása (az égen és a földön) „Végtére megnyílt a felhők csatornája,
S a tó vize sűrű buborékot hánya.”
„vad zivatar”
„ De a vihar ami hamar keletkezett,
Oly hamar is hagyta el megint az eget.”
 utóélete (szivárvány) „Megindult a felhő könnyü szélnek szárnyán,
Ragyogott keleten a tarka szivárvány.”
71. o. /4. a) „Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte”= másnap; „Az idő járása éjfél lehetett
már”= másnap éjfél; „A föltámadó nap legelső sugára” = összesen kb. másfél nap telt el.
b) A Nap állása segítette őket.
72. o. /5. a) megszemélyesítés, b) hasonlat, megszemélyesítés; c) megszemélyesítés; d)

megszemélyesítés; e) hasonlat; f) metafora; g) megszemélyesítés
72. o. /6. Egyéni megoldások.

Érvek amellett, hogy Jancsinak nem Érvek amellett, hogy Jancsinak
kellett volna megölnie a zsiványokat végeznie kellett a zsiványokkal
pl. ne tapadjon a kezéhez vér pl. sok embert meggyilkoltak, ezután már
nem tudnak több embernek ártani
Kapcsolódó
72. o. /1. Kiskunság; A puszta, télen; Erdőben stb.
72. o. /2. Egyéni megoldások, pl.: kalapok, üveg, poharak, fegyverek, gyertya.
Kapcsolódó
73. o. /1. A Tisza
1. Nyári napnak alkonyúlatánál
Megállék a kanyargó Tiszánál
Ott, hol a kis Túr siet beléje, megszemélyesítés folyó leírása
Mint a gyermek anyja kebelére. hasonlat
2. A folyó oly símán, oly szelíden
Ballagott le parttalan medrében, megszemélyesítés
Nem akarta, hogy a nap sugára megszemélyesítés folyó leírása
Megbotoljék habjai fodrába’. megszemélyesítés
21
3. Síma tükrén a piros sugárok,
(Mint megannyi tündér) táncot jártak, megszemélyesítés
Szinte hallott lépteik csengése, megszemélyesítés folyó leírása
Mint parányi sarkantyúk pengése. hasonlat
4. Ahol álltam, sárga föveny-szőnyeg
Volt terítve, s tartott a mezőnek, megszemélyesítés Tisza-part leírása
Melyen a levágott sarju-rendek,
Mint a könyvben a sorok, hevertek. hasonlat
5. Túl a réten néma méltóságban
Magas erdő; benne már homály van, környező táj
De az alkony üszköt vet fejére, megszemélyesítés
S olyan, mintha égne s folyna vére. hasonlat
6. Másfelől, a Tisza tulsó partján,
Mogyoró- s rekettye-bokrok tarkán, Tisza-part leírása
Köztök egy csak a nyilás, azon át
Látni távol kis falucska tornyát. környező táj
7. Boldog órák szép emlékeképen
Rózsafelhők usztak át az égen. megszemélyesítés
Legmesszebbről rám merengve néztek megszemélyesítés környező táj
Ködön át a mármarosi bércek.
8. Semmi zaj. Az ünnepélyes csendbe
Egy madár csak néha füttyentett be.
Nagy távolban a malom zugása hasonlat környező táj
Csak olyan volt, mint szunyog dongása.
9. Túlnan, vélem átellenben épen,
Pór menyecske jött. Korsó kezében.
Korsaját mig telemerítette,
Rám nézett át; aztán ment sietve.
10. Ottan némán, mozdulatlan álltam,
Mintha gyökeret vert volna lábam. hasonlat
Lelkem édes, mély mámorba szédült megszemélyesítés
A természet örök szépségétül.
11. Oh természet, oh dicső természet!
Mely nyelv merne versenyezni véled? megszemélyesítés
Mily nagy vagy te! mentül inkább hallgatsz, megszemélyesítés
Annál többet, annál szebbet mondasz. megszemélyesítés
12. Késő éjjel értem a tanyára
Fris gyümölcsből készült vacsorára.
Társaimmal hosszan beszélgettünk.
Lobogott a rőzseláng mellettünk.
13. Többek között szóltam én hozzájok:
„Szegény Tisza, miért is bántjátok?
Annyi roszat kiabáltok róla,
S ő a föld legjámborabb folyója.”
14. Pár nap mulva fél szendergésemböl
Félrevert harang zugása vert föl.
Jön az árviz! jön az árviz! hangzék, megszemélyesítés
S tengert láttam, ahogy kitekinték.
15. Mint az őrült, ki letépte láncát, hasonlat
Vágtatott a Tisza a rónán át, megszemélyesítés
22
Zúgva, bőgve törte át a gátot, megszemélyesítés
El akarta nyelni a világot! megszemélyesítés
Tatárország: Hegyes-völgyes tartomány, veszedelmes vidék, nagyon sok katonájuk volt
(kutyafejűek), akik emberhússal éltek. A szerecsen király a magyarok védelmét fogta, így a
tatár fejedelem békében / bántódás nélkül átengedte a huszárokat, még úti levelet is írt a
számukra.
Taljánország: A hideggel való küzdelem jellemezte itt a magyarok útját. Örökös tél és fagy
volt az országban, havon és fagyon vonult a magyar sereg.
Lengyelország: Csak annyit tudunk meg az országról, hogy Taljánországgal és Indiával
határos.
India: A dombos, majd hegyes vidék alaposan megizzasztotta a magyarokat, a Nap a fejük
felett sütött, alig egy órányi járásra. Enni- és innivalót a levegő és a felhők biztosítottak
számukra: levegőeget ettek, és felhőből facsart vizet ittak.
77. o. /2.
A hátukra vették lovaikat; a hegy tetejétől a nap egy órányi járásra volt; levegőeget ettek a
huszárok; vizet a felhőből facsartak; a csillagokban megbotlott a ló. Taljánországban örökös
tél van. Mesetérkép: Lengyelországból Indiába lehet jutni; Franciaország és India határos.
77. o. /3.
Taljánország: két melléknév: hideg, nagy
három főnév: rozmaringbokor, tél, hó, fagy
egy kilencszavas mondat: Amikor a huszárok nagyon fáztak, a hátukra kapták lovaikat. / Az
országban az örökös tél nehezítette a huszárok útját.
Lengyelország: két melléknév:
három főnév:
egy kilencszavas mondat:
India: két melléknév: dombos, hegyes
három főnév: domb, hegy, forróság
egy kilencszavas mondat: Dombok és égig érő hegyek nehezítették a huszárok útját.
77. o. /4.
Jancsi életében fordulópontot jelentett, hogy beállt a huszárok közé. A fiú életében az egyes
országokban történt események már nem bírtak akkora jelentőséggel, ezért az elbeszélő
ezekről már rövidebben ír.
77. o. /5.
Markos legény, fiatal, életerős. Helyén van az esze és a szíve.
77. o. /6.
Lásd 5. feladat: Bátor; helyén van az esze és a szíve; becsületes.
Kapcsolódó
71. o. /1.
Büszke, mint az újonc katona = nagyon büszke; A katona halál fia = háborúban csupa veszély
a katona élete; Nem mind katona, ki kardot hord = nem a kard, az egyenruha, hanem a
bátorság és a harckészség teszi a katonát.
23

 Védett a kard vágásától, mert a penge éle megcsúszott rajta.
82. o. /1. Egyéni megoldás. A törökök kirabolták a templomokat, elvitték a kincseket; a
borospincékből megitták a bort, felgyújtották a városokat, legyilkolták (kardélre hányták) az
embereket / a lakosságot, a királyt elűzték várából, a királylányt elrabolták.
82. o. /2.
a) A francia király is harcolni akart, de a huszárok vezetője lebeszélte erről a szándékáról. b)
A török sereg futásnak eredt, amikor meglátták, hogy Jancsi a török basát kettéhasította.
c) A csatahely melletti tó vize piros lett, mert a huszárok abban mosták le magukról a törökök
vérét. d) János előbb nem akart beszélni a múltjáról, de a király kérésére csak belekezdett
históriájába / élete történetébe.
82. o. /3.
hangutánzó szavak: harsog, zúgás, csengés, kurjantás, dobogott
hangulatfestő szavak: rémséges, kurjantás
hasonlatok: „Hullottak a fejek előttök, mint a mák”
metaforák: „Izzadott a török véres verítéket,
Tőle a zöld mező vörös tengerré lett.”
megszemélyesítések: „Megszólalt a sereg harsány trombitája”;
„a földnek dobbant meg a szíve,
E vészt jövendölő zajra megijedve.”
83. o. /4. Például a török basa bemutatása:
„ Törökök vezére hétlófarkú basa,
Ötakós hordónak elég volna hasa;
A sok boritaltól piroslik az orra,
Azt hinné az ember, hogy érett uborka.”
83. o. /5. A francia királylánynak tetszett János, hisz a következőket mondta a fiúnak:
„Hogyha kedved tartja, feleséged leszek.”
Jánosnak is tetszett a királylány, hisz: „Szívében hatalmas tusa kerekedett”.
Érvek amellett, hogy Jancsinak el kellett Érvek amellett, hogy Jancsinak vissza
volna fogadnia a királyi koronát kellett utasítania a koronát
Pl.: Rang (a király halála után elfoglalhatta Pl.: az Iluskának tett ígérete,
volna a trónt), pénz a szerelem köteléke
Kapcsolódó
83. o. /1.
a) „Mintha tatár kergetné!”: Rémülten, esztelenül szalad, siet.
„Úgy bánik vele, mint török a rabjával.”: Kíméletlenül, durván bánik valakivel.
b) „Török, torok sok kárt tett az országban.”
24
 A flamingónyelvből készült ételek és a Fekete-tenger partjáról hozatott megy.
86. o. /2. Iluskát sokszor megbántotta a mostohája, ezért még jogosabbnak érezzük, hogy a fiú
a patak partján védelmére kelt a kedvesének.
86. o. /3. Jancsi szótlanul tűrte a mostohaapja szitkozódásait, nem akarta azt az embert
bántani, aki őt felnevelte. Pedig Jancsit gyermek- és ifjúkorában sokszor megverte a
mostohaapja, sokat dolgoztatta, kemény munkára fogta. Csak azért tűrte meg a fiút, mert
hasznára volt, segített neki, így a gazdának nem kellett az állatok őrzéséért pénz fizetnie.
Kapcsolódó
86. o. /1. nincs ínyére: nem tetszik neki, nem a kedvére való; kutyául van dolga: rossz sorsa
van, mint a kivert kutyának; zabolán nem tartja: nem fékezi meg. Zabola (zabla) = lásd
lábjegyzet tk. 84. oldal
86. o. /2. A túrós lepény nagy kincs volt Jancsi számára, mégsem cserélte volna el Iluska
látásáért. A lány látása sokkal kedvesebb volt számára.
86. o. /3. Egyéni megoldás. Például: Csak kosztolnom, etetnem kell ezt a gyereket, sok
pénzbe fog kerülni. Nem lesz nyugtom tőle, egész éjszaka óbégatni fog.
87. o. /2.
„Subájáról Jancsi lerázta a vizet,
x’x x x │x’ x || x’x x x│x’x
Miután lerázta, ujra utnak eredt.

x’x x x│x’x || x’x x x │x’ x
Mikor a nap leszállt pihenni ágyába,

x’x x x │x’ x || x’x x x │x’ x
Kukoricza Jancsit még vitte két lába.”

x’x x x │x’ x || x’ x x x │x’ x
e) 12 szótag van egy sorban
Kapcsolódó
92. o. /1.
a) Ő is sírt: „A királylány arcát mosta könnyhullatás”.
b) A zsiványok pénzéhez vér tapadt, ezért nem kellett Jánosnak. A király kincsével boldogok
lehetnek Iluskával, ráadásul rá is szolgált a jutalomra, hisz megmentette a királylányt.
c) Gályára szállt, és tengeren utazott hazafelé.
d) Egyéni megoldás.
25
e) A gazdájának is ad, hiszen „ő oka” szerencséjének azzal, hogy elkergette, és így szerencsét
próbálni el kellett elindulnia a nagyvilágba.
f) Őszre járt az idő, a gólyákat látott.
g) Epekedve fordult a madarak felé, mert a gólyák János szülőföldjéről szálltak melegebb
vidékre.
h) Egyéni megoldás.
i) 17. rész első három versszaka. Hasonló, hogy itt és a pusztai vihar esetén is elsötétült az ég.
A tengeri viharban azonban sokkal erősebb volt a szél ereje.
j) Egy villám a hajót darabokra törte. A legénység meghalt, Miklós azonban csodálatos módon
megmenekült: a víz magasra emelte, ő pedig egy felhőbe belekapaszkodott, amely egészen a
tengerpartig vitte. Ott egy szikla tetejére rálépett, majd rápattant egy griffmadár hátára, amely
egészen a falujáig vitte.
k) Évek telhettek el, hisz Iluskáék házában már rég más emberek laktak, a kis szomszédlány
megnőtt, Jancsi meg sem ismerte a menyecskét.
l) Egyéni megoldás.
m) A mostohája kínzása vitte sírba.
n) A természet is szánja a szerelmeseket. A természeti jelenségek bemutatása szoros
kapcsolatban van a főhős lelkiállapotával.
Elválásukkor:
„A harmat, mely ekkor ellepett fűt, bokort,
Tán a szánakozó csillagok könnye volt.”
A temetőben:
„Leáldozott a nap piros verőfénye,
Halovány hold lépett a napnak helyébe,
Szomorúan nézett ki a napnak helyébe”
o) Egyéni megoldás.
92. o. /2. Adakozó: „Erre kinyitotta kincstárát a király:
Parancsolatjára egy legény előáll,
S arannyal tölti meg a legnagyobb zsákot”
Szíves vendéglátó:
„társaid maradjanak; / Éljenek itt néhány mulatságos napnak.”
Kapcsolódó
93. o. /1. Lásd munkafüzet 51. oldala 1. feladatát is: ha „sűrűn látszanak a csillagok”, akkor
erős szél lesz.
93. o. /2. Egyéni megoldás. Ne búslakodjon, hisz a törököket is sikerült legyőzniük, a
királylányt is megszabadította, a tengeri viharból is szerencsésen megmenekült.
Falusi munkák képekben

 Szüretelés, Aratás, Mosás, Kenyérsütés
97. o. /1. A bánat nagyon sokáig marcangolta a szívét, nagyon bánatos és szomorú volt.
5. rész: „Jancsi csak ballagott sötét árnyékával
S elméjének sötét gondolkodásával;
Az egész pusztában széjjel sütött a nap,
De az ő szivében éjek éje maradt.”
26
19. rész: 1-4. versszak: ekkor is nagyon sokáig kínozta a búbánat.
97. o. /2. A fazekas segítőtárs, útba igazítja Jánost.
97. o. /3.
a) János vitéz a fazekas szekerét kiszabadította a sárból.
b) János egy kővel az óriáskirály homlokát megcélozta, és így ölte meg a királyt.
A fazekas álmélkodása nagy volt János rendkívüli ereje láttán: a fiú könnyedén kapta ki a
sárból a szekerét. A pataknál az óriáscsősz állt, rá akart lépni a közeledő fiúra. János azonban
feltartotta a kardját, abba az óriás belelépett, és menten a patakba szédült. János így már
könnyedén végzett vele, egyetlen mozdulattal végigmetszette a nyaka csigolyáját. A csősz
testét hídként használva jutott el az óriások földjére. János egyszerre észrevette, hogy az
óriáskirály nagy fekete várához ért. Az óriások kőszikla-ebédre hívták Jánost. Miután a
királyukat megölte, az óriások örökös jobbágyai lettek a fiúnak. János azonban tovább indult,
maga helyett egy óriást hagyott királynak. Az öreg óriás Jánosnak adott egy sípot, hogy azzal
rögtön hívhassa jobbágyait. János a sípot a tarsolyába tette, elbúcsúzott az óriásoktól, majd
továbbállt.
97. o. /5. Az óriáskirály „szíves vendéglátása” és valós szándéka között ellentét volt.
Valójában kegyetlen.
97. o. /6.
a) János vitéz a fazekasnak segített, amikor a szekerét kimentette a sár fogságából.
A francia királynak huszártársaival együtt segített országa földjéről kiűzni a törököket. A
királylányt is kiszabadítani a fogságából.
b) Egyéni megoldás.
Kapcsolódó
97. o. /1. „ízről porrá”: apró darabokra. Már a 17. részben is szerepelt a tengeri vihar
kapcsán: „Egy villám a hajót izről porrá törte.”
98. o. /1.
a) Jancsi mondja Iluska mostohájának, amikor a fiú Iluska védelmére kel a patak partján.
Ráförmed, miután a mostoha Iluskát szidta le.
b) Jancsi mondja a gazdájának. Nem erőteljes, inkább a hibáját felismerve engedékeny.
c) A francia király mondja Jancsinak (János vitéznek) a palotában, amikor elkezdi az élete
történetét elbeszélni. Kedveskedő.
d) A francia király mondja a sorsát szánó huszároknak.
e) A zsiványok kapitánya mondja Jancsinak, amikor beveszi a zsiványok közé. Itt az életkort
is tükrözi a megszólítást.
f) A huszárok kapitánya mondja Jancsinak, aki már „hetedhét országon túl” találkozott a
magyar huszárokkal. Jelentése: atyafi, barátom; népies, bizalmas megszólítás.
98. o. /2. 1. Ismétlés; 2. Felkiáltás; 3. Kérdés, ismétlés; 4. Megszólítás.
További példák a tankönyv végén lévő Összefoglaló táblázatok segítségével (is).
102. o. /1. Ez több, mint 5-6 mondat, rövidítse le.
János vitéz egyre bentebb haladt az országban, és egyre nagyobb sötétség vette körül. Nem
sütött se Nap, se Hold, de csillag sem volt az égen. A fiú nagy szárnysuhogást hallott, a zajt
27
boszorkányok okozták, akik seprűnyélen szálltak el fölötte. Országos gyűlésükre igyekeztek,
melyet éjnek idején a sötétség országában tartottak.
A barlang közepén lévő üstbe mindenféle varázsszert, köztük békát, patkányfejet,
macskafarkat és kígyót dobáltak bele a boszorkányok.
János megfogta a boszorkányok seprűit, és messzire vitte azokat, hogy ne tudjanak rajtuk
elmenekülni.
János belefújt a sípba, és az óriások tüstént megjelentek. Mindegyik megragadt egy-egy
boszorkányt, és a földhöz vágták őket. Amint végeztek a boszorkányokkal, a sötétség
fokozatosan derengeni kezdett.
János vitéz a menekülő boszorkányok között Iluska mostoháját pillantotta meg. Ő maga akart
vele végezni, de a boszorkány kicsusszant a fiú kezei közül, és az egyik óriás keze által halt meg.
Ezután az ország kiderült, és világosság vette át a sötétség helyét.
Vázlat – egyéni munka:
1. Jánost egyre nagyobb sötétség vette körül
2. A boszorkányok országgyűlésre igyekeztek a barlangba
3. Az üstbe mindenféle különös dolgot dobáltak a varázsitaluk elkészítéséhez
4. János messzire vitte a boszorkányok seprűit, nehogy elmenekülhessenek velük
5. A fiú sípjával az óriásokat hívta segítségül
6. Az óriások végeztek a boszorkányokkal, a sötétség fokozatosan derengeni kezdett
7. A mostoha halála után világosság borult az országra
8. János eltüzelte a boszorkányok seprűit, majd búcsút vett az óriásoktól
102. o. /2.
Félelmetes, borzalmas: „Hánytak a nagy üstbe… emberkoponyákat.”; „A száját mindenik
sírhalom feltátja”
Meghökkentő: „Hánytak a nagy üstbe … macskafarkat”
Nevetségesség: „ugy vágta a földhöz dühös haragjába / Hogy széjjellapultak lepények
módjára.”
103. o. /3. A mesék világában már a pontos időnek sincs olyan nagy jelentősége, időtlenné
válnak a dolgok.
103. o. /4.
 A boszorkányok természetfeletti képességekkel rendelkeznek, rosszat, betegséget,
pusztulást hoznak.
 A hiedelem szerint – főképp a seprűvel rendelkező boszorkányok – különböző állatok
alakját tudják felvenni (macska, kutya, farkas).
 A nyugati boszorkányok a füveket, kígyókat, békákat és egyéb csúszó-mászó állatokat
kotyvalékok, mérgek elkészítéséhez használták. Magyarországon a boszorkányok
megfőzték és megették ezeket az állatokat.
Külső tulajdonságaik: vasorrú; általában idős asszony; rossz, rontó szemük van (A
boszorkányok egyik legveszélyesebb fegyverének éppen a rossz, rontó szemüket tartották.
Több boszorkányperes forrásból tudjuk, hogy a boszorkánysággal megvádoltnak hátat kellett
fordítania a bíróságnak, nehogy szemmel verje őket.)
Belső tulajdonságai: gonosz (az ördögtől kapták a gonosz tudásukat, gonoszságukat),
hitetlen, emberfeletti hatalmú.
103. o. /5. a) a zsiványtanyán, a huszárok között például a tatárok földjén, az óriások földjére
lépve, a sötétség országában és éjszaka a temetőben.
b) A török basa fia, amikor a ló összeesett alatta.
28
Kapcsolódó
103. o. /1. „a varjú sem károgott utána”: senki sem sajnálta; lábra szedte magát: felállt,
felkelt
103. o. /3. Nem akarta, hogy bemocskolódjon, bűnössé váljon általa.
103. o. /5. Halállal büntették. A hivatalos hóhérok által végrehajtott ítélet általában máglyán
való elégetés volt, amit nyilvánosan hajtottak végre. Az embereket ezzel is az adott közösség
íratlan törvényeinek betartására figyelmeztették.
A boszorkányokról
 A boszorkányok ilyenkor szarvakat hordtak, és emiatt a templomkapun belépve a
fejüket le kellett hajtaniuk, mert nem fértek volna be. A Luca-székre állva azt lehetett
meglátni, ki hajtotta le a fejét.
 Egyéni megoldás. A vasorrú bába otthona
108. o. /1.
a) Segítőtárs / útba igazító szerepkört töltött be. Azért nem vállalta a halász, hogy Jánost
átvigye a tengeren, mert túlságosan nagy volt számára a feladat. (Ráadásul azt a
hősnek már magának, mesei segítséggel kell teljesítenie.)
c) Több mint három hétig vitte, mert három hét alatt még nem érték el a túlsó partot. Egy
lépése fél mérföld volt.
d) A próbatételeket neki kell kiállnia.
e) Egyéni megoldás.
f) 1. kapuban: félrőfös (negyven centis) körmökkel bíró három szilaj medve legyőzése;
2. kapuban: három vad oroszlán; 3. kapuban: egy nagy sárkánykígyó. Fokozás: egyre
nagyobb erőkifejtés kellett a próbák teljesítéséhez. Tulajdonságok: bátorság, ügyesség,
találékonyság.
g) Egyéni megoldás.
h) Hangulata: örömteli, boldog, meghitt, derűs. Éghajlata: örökös tavasz van („híre sincs
a télnek”, „örökös tavasz pompájában élnek”), örökös hajnal pirossága látszik
(„nincsen ott nap kelte, nap lenyugovása / Örökös hajnalnak játszik pirossága”).
Lakói: tündérfiak és tündérleányok, tündérgyerekek, akik nem ismerik a halált.
i) Egyéni megoldás.
j) tündérek, sziget, tó, rózsa, Iluska, fejedelem. Egyéni megoldás. Az Óperenciás-tenger
közepén lévő sziget már Tündérország volt. A tündérek ott a halált nem ismerve éltek
örökös boldogságban, örökös tavasz és hajnal volt az országban. János a Tündérország
közepén álló tóba dobta az Iluska sírjáról leszakított rózsát. A tó az élet vize volt, mely
feltámasztotta Iluskát. János vitéz és Iluska Tündérország fejedelmi párja lett.
k) Iluska életre kelt, így a szerelmesek boldogan lehettek egymáséi.
Kapcsolódó
108. o. /2. Egyéni megoldás. Például visszatértek Magyarországra, és a falujukban éltek
boldogságban, szeretetben, sok gyerekük körében.
29
110. o. /1.
a) az első vándorút kalandjai: a zsiványokkal való találkozás és a zsiványtanya felgyújtása; a
török basa megölése; a francia királylány megszabadítása
b) az óriáscsősz és az óriáskirály megölése; a boszorkánytanyán; Tündérország kapuőrzőinek
legyőzése
110. o. /2.
Valóságos Mesei
b), c), e), f), g) a), d), h), i)
110. o. /3.
a) valóságosak: gazda, zsiványok, huszárok, francia király és a lánya, törökök, török basa és
a fia, szakács, fazekas, halász
mesebeliek: boszorkányok, óriások, tündérek
b) Útnak indító: a gazda
Adományozó: a francia király (kincs), óriások (varázssíp)
Segítőtárs: az óriások, az öreg halász
A keresett személy: a francia királylány – nem az egész történetre meghatározottan, csak a
Franciaországban történtekre vonatkoztatva.
Útba igazító, ezzel segítőtárs is: a fazekas
110. o. /4.
a) „Szivemnek gyöngyháza, lelkem Iluskája!” - 1. rész 7. versszak
„Gyere ki galambom! gyere ki, gerlicém” - 1. rész 11. versszak
„Most hát, szép Iluskám! Most hát, édes rózsám!” - 4. rész 8. versszak
„Ez a kis leányzó volt az én örömem,
Az egyetlen rózsa tüskés életemen.” - 14. rész 10. versszak
b) „A nap akkor már a földet érintette” - 3. rész 1. versszak
„Mikor a nap fölkelt, s a holdat elküldte” - 5. rész 1. versszak
„A föltámadó nap legelső sugára
Lesütött a háznak füstölgő romjára,
Pusztult ablakán át benézett a házba,
Ott a haramiáknak csontvázait látta.” - 6. rész utolsó versszak
„Másnap reggel a nap szokás szerint fölkelt,
De nem lát és nem hall olyat minden reggel” - 12. rész 1. versszak
„A leáldozó nap utósó sugára
Vörös szemmel nézett a siralmas tájra” - 13. rész 1. versszak
c) „Jancsi lelkem, mi lelt? mért vagy oly halovány,
Mint az elfogyó hold bús őszi éjszakán?”- 4. rész 4. versszak
„Belefektettük a jó asszonyt a sírba,
Aki engem talált, és aki, mondhatom,
Mint tulajdon anyám, úgy viselte gondom.” - 14. rész 14. versszak
„Óriások csősze őt érkezni látta.
S mintha mennykő volna, igy dörgött reája” - 19. rész 16. versszak
110. o. /5.
a) Egyéni megoldás, lásd tk. 87. oldal.
b) „Tündérországban csak híre sincs a télnek,
x’ x x x │x’ x || x’ x x x │x’ x
Ott örökös tavasz pompájában élnek;
30
x’ x x x │x’ x || x’ x x x │x’ x
S nincsen ott nap kelte, nap lenyugovása,
x’ x x x │x’ x || x’ x x x│x’ x
Örökös hajnalnak játszik pirossága.”
x’x x x │x’ x || x’ x x x│x’ x
c) 12 szótag
d) páros rím
110. o. /6.
a) együttérző, gondoskodással fordul a szereplőkhöz. Például a 6. rész 4. versszakában is:
„De az én Jancsimnak helyén állt a szíve”
b) Jancsi meséli el a történteket egyes szám első személyben, nem az elbeszélő egyes szám 3.
személyben
110. o. /7.
a) suba - juhászbojtár, mente – huszár, palást – király, fejedelem
b) juhászbojtárként: gazda, Iluska, mostoha, zsiványok. Összeütközésbe került a gazdájával,
mert elvesztette a nyáj felét; a mostohával, amiért Iluska védelmére kelt; a zsiványokkal, mert
sok ember életét kioltották.
huszárként: huszárokkal, azoknak az országoknak a népével, ahol átvonultak, a francia
királlyal és királylánnyal, a kis falubeli lánnyal, fazekassal, óriásokkal, boszorkányokkal, öreg
halásszal
segítői: francia király, fazekas (útba igazító), öreg halász, óriások
királyként: tündérekkel, Iluskával
Kapcsolódó
Múltunk a mítoszokban
Kapcsolódó
112. o. /1.
a) Egyéni megoldás. Hatalmas nagyoknak, de mégsem mindenhatóknak. Nem mondhatók
örök életűeknek sem, mert ők is megszülettek valamikor, de nem haltak meg. A földi
halandók előtt láthatatlanok maradtak, ám alakot tudtak ölteni. Úgy éltek, mint az emberek,
például lakomákat rendeztek, ahol ambróziát és nektárt fogyasztottak. Érzéseik is
hasonlatosak voltak az emberekéhez: szerettek, féltékenykedtek, irigykedtek vagy éppen
kíváncsiskodtak. Az embereket hol védelmezték és jutalmazták, hol pedig üldözték és
büntették. A halandók gazdag ajándékokkal igyekeztek kiérdemelni a jóindulatukat.
b) Az istenek megkövetelték a tiszteletet, ezért a görögök templomok építésével,
ünnepekkel és áldozatok bemutatásával próbálták elérni jóindulatukat. (A legnagyobb
ünnep Athénban a Panathénia volt.) A templomokon kívül nagy szerepük volt a jósdáknak is,
melyek állandó papi testülettel rendelkeztek. (A leghíresebb jósda Delphoiban volt.) A
hellének az isteneik iránti hódolatukat sportversenyek rendezésével is kifejezték.
c) Egyéni megoldás.
31
112. o. /2.
Zeusz – Jupiter: a főisten, az ég ura, a legerősebb és leghatalmasabb isten. Jelképe a sas és a
villám.
Héra – Júnó: a főisten felesége és nővére, a nők és a házasság védőistennője. Sok jelképe
közül legismertebb a gránátalma és a páva.
Poszeidón – Neptunus: a tenger ura. Háromágú szigonnyal ábrázolták, szent állata a ló.
Hadész – Plutón: az alvilág ura. Jelképe a láthatatlanná tevő sisak.
Hesztia – Veszta: a családi tűzhely védelmezője. Ritkán ábrázolták, inkább oltárokat,
szentélyeket állítottak neki.
Pallasz Athéné – Minerva: a tudomány és a bölcsesség istennője; az igazságosság, a
mesterségek, a művészetek pártfogója; Athén városának védelmezője. Jelképe a bagoly és az
olajfa.
Aphrodité – Venus: a szerelem és a szépség istennője. Sok jelképe közül legismertebb a
rózsa és a galamb.
Héphaisztosz – Vulcanus: a tűz és a kovácsmesterség istene. A sánta istent fogóval vagy
kalapáccsal ábrázolták.
Apollón – Apolló: a művészetek pártfogója. Jelképei közül legismertebb a babérfa és a lant.
Artemisz – Diana: a vadászat – eredetileg a Hold – istennője. Jelképe a szarvas.
Hermész – Mercurius: a holt lelkek vezetője, a kereskedők, a vándorok, a tolvajok istene.
Kalapján és saruján szárnyat visel, kezében hírnökbotot tart.
Arész – Mars: a vad, pusztító háború istene a görögöknél; a rómaiaknál védelmező hadisten.
Jelképei a lándzsa, a fáklya és a farkas.
Dionüszosz – Bacchus: a szőlő, a bor és a mámor istene. Különleges jelképe a fenyőtobozban
végződő, szőlőindával, repkénnyel körülfont bot, a thürszosz.
Démétér – Ceres: a földművelés és a termékenység istennője, a paraszti munkák segítője.
Jelképe a búza- és árpakalász.
115. o. /1.
Már-már kipusztulás fenyegette az emberiséget, amikor Prométheusz lelopta számukra az
égből a tüzet, amely eddig csak az olümposzi istenek tulajdona volt. A tűz segítségével az
emberek kiemelkedtek az állatok sorából, sok tudásra és mesterségre tettek szert. Zeusz
kegyetlenül megbüntette tettéért Prométheuszt: hívatta Héphaisztoszt, a sánta kovácsistent,
és megparancsolta neki, hogy láncolja a titánt egy sziklához. Később Zeusz újabb haragjában
villámmal sújtott a sziklára, és Prométheusz az alvilágba zuhant. Csak akkor térhetett vissza,
ha egy halhatatlan önként cseréli fel vele az örök életet a halállal. Hosszú évszázadok múlva,
sok szenvedés után térhetett csak vissza a titán a napvilágra. Szabadságát azonban még nem
nyerte vissza, Héphaisztosz ugyanis Zeusz parancsára a Kaukázus sziklájához láncolta. A
vérengző sas kínzásaitól Prométheuszt később Zeusz fia, Héraklész szabadította meg.
1. Prométheusz jótette az emberiségért / vagy: Prométheusz lelopta a tüzet az

embereknek
2. Az emberek kiemelkedtek az állatok sorából
3. Zeusz kegyetlenül megbüntette a titánt
4. Prométheusz hősiesen állta a kínokat / A hősies Prométheusz
5. Zeusz újabb haragra gerjedt, és a titán az alvilágba került
6. Kheirón kérte, hadd cseréljen Prométheusszal / Csere egy halhatatlannal
7. Szörnyű kínok a Kaukázus sziklájánál
8. Héraklész jótettei
32
9. Megszabadulás a láncoktól
115. o. /2.
a) Büszke: szörnyű kínjai ellenére sem gondolt arra, hogy megalázkodjon Zeusz előtt.
Szilárd akaratú (hajthatatlan): Hermésszel folytatott beszélgetése során nem hallgatott sem a
rábeszélő szóra, sem a fenyegetésekre.
b) Egyéni megoldás. Kegyetlen, hataloméhes, kérlelhetetlen. Fiát szerető, egyedül Héraklész
szavai nyomán kegyelmezett meg Prométheusznak.
Kapcsolódó
115. o. /1. Iapetosz is részt vett a Zeusz ellen irányuló harcban, az ún. titánok harcában.
115. o. /2.
 Kentaurok=félig ember, félig ló alakú nép. Ábrázolásuk: pl. görög vázákon és
falmozaikon
 Minótaurosz=félig ember, félig bika
 Szirének: félig asszony, félig hal
Herbert James Draper: Odüsszeusz és a szirének
117. o. /1.
a) ESKÜVŐ: Eriszt, a viszály istennőjét nem hívták meg Thetisz, a tenger istennője és
Péleusz király esküvőjére.
b) ARANYALMA: Erisz haragjában egy aranyalmát gurított a lakodalmas házba, hogy
viszályt szítson a vendégek közt.
c) VETÉLKEDÉS: A három istennő (Héra, Pallasz Athéné és Aphrodité) „A legszebbnek”
járó almáért versengtek.
d) VÁLASZTÁS: A trójai királyfi Aphroditét választotta a legszebbnek, vagyis a hatalom, a
bölcsesség és a szerelem közül az utóbbit választotta.
e) SZÖKTETÉS: Menelaosz vendégszerető házából Parisz megszöktette a király feleségét,
Helenét.
33
Péleusz király palotája: mulatozó vendégsereg, Péleusz és Thetisz esküvőjét, lakodalmát
ünneplik.
Erisz palotája: Erisz sértődötten ül a márványszékén.
Heszperiszek kertje: A viszály istennője leszakított egy almát az aranyalmák közül.
Péleusz király palotája: Erisz az aranyalmát – rajta „A legszebbnek!” felirattal – begurította a
házba a vendégek közé. A három istennő (Héra, Pallasz Athéné, Aphrodité) vetélkedtek az
almáért. Zeusz megbízta Hermészt, vigye el az aranyalmát Trójába, Parisznak. Döntsön ő, a
legszebb halandó férfi arról, hogy kit illet az aranyalma.
Trójában, az Ida hegyén: Parisz legelteti a nyáját, Hermész és a három istennő felkeresi, hogy
válassza ki közülük a legszebbet. Az istennők ígéretei, Parisz döntése.
Spárta, Menelaosz király palotája: Parisz az éj leple alatt megszökteti (elrabolja) Helenét a
király házából.
 Helené volt a legszebb földi asszony. Helené Menelaosz király felesége volt.
 Parisz a trójai királynak volt a fia.
 Menelaosz Helenének volt a férje. Menelaosz Spárta királya volt.
Kapcsolódó
119. o. /1.
a) Daidalosz és fia, Ikarosz
b) Egyéni megoldás. Gondoskodó, aggódó, féltő, szeretetteljes apa, érző ember (könny áztatta
arcát).
c)
 Knosszoszi palota: valós
 Héra szigete = Szamosz: valós, a 8. legnagyobb görög sziget
 Délosz: valós, kicsinyke sziget, 5 km hosszú és 1 km széles, szent helyként tartották
számon
 Parosz: valós, 196,3 km², márványáról híres sziget
 Lebinthosz: nem valós
 Kalümné: nem valós
d) 1. lépés: tollak egymás mellé helyezése: a legkisebb után egyre nagyobbakat, majd a
legnagyobb után egyre kisebbet
2. lépés: a tollakat középen lenfonállal fűzte össze
3. lépés: alul viasszal kötötte meg a tollakat
4. lépés: egy kicsit meghajlította a szárnyat
119. o. /2.
a) „Mindig középre tarts, nehogy, ha alant repülsz, a tenger habja nehezítse el a tollaidat, ha
pedig magasabban, a tűz égesse össze! A középen haladj…”
b) „az ég felé vágyódva magasabbra vette az útját”.
120. o. /1.
1 pont a) A jótevő „jutalma” hosszú szenvedés lett.: Prométheusz
b) A szófogadatlanság súlyos következménnyel járt.: Daidalosz és Ikarosz
34
c) Egy férfinak döntenie kellett, hogy mit tart a legfontosabbnak.: Parisz ítélete
2 pont a) Erisz, a viszály istennője; b) Ikarosz; c) Héraklész
3 pont
a) Prométheusz b) Parisz ítélete c) Daidalosz és Ikarosz
1. sas, 4. kovácsisten, 2. alma, 8. hajó 3. tollak, 6. viasz
5. Zeusz, 7. tűz
a) 1., 4., 5., 7. b) 2., 8. c) 3., 6.
4 pont
Prométheusz: Mindenkinek megvan a maga keresztje.
Parisz ítélete: A harag rossz tanácsadó.
Daidalosz és Ikarosz: Legjobb a középút!
5 pont a) Zeuszról: Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra;
Pallasz Athénéról: márvány szobra a Parthenónban;
Bacchusról: Tiziano: Bacchus-ünnep
6 pont Egyéni megoldás.
A Biblia világa
123. o. /1. „a könyvek könyve”, Írás, Szentírás
123. o. /2. a) Mi volt a terület neve?: Palesztina.
Milyen néven szerepel a Bibliában?: leggyakrabban Kánaán, de előfordul még: Izrael földje,
Héberek földje, Jahve földje és Szentföld elnevezés is.
A Szentföld: a mai Izraelt, Libanont és Jordániát magába foglaló terület. A Szentföld
legjelentősebb része a „szent város”, Jeruzsálem.
b) A holt-tengeri tekercsekről: első darabjait 1945-ben (vagy 1947-ben) egy beduin
kecskepásztor találta meg a Qumrán hegység egyik barlangjában. A későbbiekben további
barlangokat fedeztek fel, összesen tizenegyet. A legelső tekercsek az 1. barlangból kerültek
elő. Legnagyobb jelentősége a 4. barlangban talált Ézsaiás tekercsnek van, amely 7,34 méter
hosszú és egészen jó állapotban maradt ránk. Összesen kb. 900 tekercs került elő. A
tekercseket hosszúkás (60 cm magas) agyagkorsók őrizték meg, amelyeket viasszal
légmentesen lezártak, így maradhattak fenn ilyen hosszú ideig. A tekercsek többféle témában
íródtak, az Eszter könyve kivételével a teljes Ótestamentumot tartalmazzák héber
nyelven.
Még a Holt-tengerről: lefolyástalan tó, magas benne a só koncentrációja
c) Jeruzsálem a három világvallás, a zsidó, a keresztény és az iszlám találkozópontja.
123. o. /3.
 az Ószövetség keletkezési ideje: Kr. e. 1200-tól Kr. e. 100-ig.
 az Újszövetség keletkezési ideje: Kr. u. 50-től Kr. u. 200-ig.
 a Károli-biblia megjelenési éve: 1590.
 a katolikus Biblia megjelenési éve: 1626.
123. o. /4.
 a Biblia fogalmának meghatározása: 2. és 3. bekezdés
 a Biblia szerkezeti egységeinek megnevezése: 5. bekezdés
 Melyik nagy egység foglalkozik Jézus életével, tanításaival, cselekedeteivel? Az
Újszövetség.
123. o. /5.
35
a) Az vesse rá az első követ, aki…: Az ítélje el, aki még nem követett el hasonló vétket.
Micsoda bábeli zűrzavar uralkodott: Micsoda nagy zavar uralkodott.
Áll, mint Bálám szamara: Tétlenül, szótlanul, bambán áll.
b) A legjobb az arany középút: Óvakodj a szélsőségektől!
123. o. /6.
a) Mózes első könyve 3. rész 6.: „Az asszony úgy látta, hogy jó volna enni arról a fáról, mert
csábítja a szemet, meg kívánatos is az a fa, mert okossá tesz: szakított a gyümölcséből, evett,
majd adott a vele levő férjének is, és ő is evett.”
b) Máté evangéliuma 2. rész 13.: „Miután eltávoztak, íme az Úr angyala megjelent Józsefnek
álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, menekülj Egyiptomba, és maradj
ott, amíg nem szólok neked, mert Heródes halálra fogja kerestetni a gyermeket.”
Márk evangéliuma 1. rész 9.: „Így történt azokban a napokban, hogy hogy eljött Jézus a
galileai Názáretből, és megkeresztelkedett Jánosnál a Jordánban.”
126. o. /1.
a)
1. nap: „Legyen világosság”
2. nap: „A vizek közepén keletkezzék szilárd boltozat, és alkosson válaszfalat a vizek között.”
3. nap: „Gyűljenek össze az ég alatti vizek egy helyre, és emelkedjék ki a száraz.” „Teremjen
a föld zöldellő növényeket, amelyek termést hoznak, és fákat, amelyek magot rejtő
gyümölcsöt teremnek a földön.”
4. nap: „Legyenek világító testek az égbolton, s válasszák el a nappalt az éjszakától. Ezek
határozzák meg az ünnepeket, a napokat és az éveket. Fényeskedjenek az égbolton, s
világítsák meg a földet.”
5. nap: „A vizek teljenek meg élőlények sokaságával, az égen, a föld felett pedig röpködjenek
madarak.” „Legyetek termékenyek, szaporodjatok, töltsétek be a tengerek vizét, s a
madarak is szaporodjanak a földön!”
6. nap: „Hozzon elő a föld élőlényeket fajuk szerint: háziállatokat, csúszómászókat és mezei
vadakat fajuk szerint.” „Teremtsünk embert képmásunkra, magunkhoz hasonlóvá. Ők
uralkodjanak a tenger halai, az ég madarai, a háziállatok, a mezei vadak és az összes
csúszómászó fölött, amely a földön mozog.” „Szaporodjatok, töltsétek be a földet, és
vonjátok uralmatok alá. Uralkodjatok a tenger halai, az ég madarai és minden állat
fölött, amely a földön mozog.” „Nézzétek, nektek adok minden növényt az egész
földön, amely magot terem, és minden fát, amely magot rejtő gyümölcsöt érlel, hogy
táplálékotok legyen. A mező vadjainak, az ég madarainak és mindennek, ami a földön
mozog és lélegzik, minden növényt táplálékul adok.”
b) Idézőjelbe vannak foglalva.

c) Röviden:
Első nap: az eget, a földet, a világosságot, a nappalt és az éjszakát teremtette Isten.
Második nap: a szilárd boltozatot.
Harmadik nap: a zöldellő növényeket, a fákat.
Negyedik nap: a világító testeket.
Ötödik nap: a tengeri állatokat és a madarakat.
Hatodik nap: a háziállatokat, a csúszómászókat, a mezei vadakat, az embert.
Hetedik nap: isten megáldotta ezt a napot, és megpihent teremtő munkája után.
126. o. /2.
a) Például: „Isten szólt.” „este lett és reggel: a … nap”. „Isten látta, hogy a … jó.” „Úgy is
történt.”
36
b) Isten kinyilatkozása („Isten szólt.”) – teremtés – Isten látta, hogy az jó – aznapra végzett a
teremtéssel
126. o. /3. Hetedik nap: befejezte a művét. A hetes szám a Szentírásban a teljességet jelenti.
Kapcsolódó
126. o. /1. világító testek: Nap, Hold, csillagok, nagyobbik világító: Nap, kisebbik világító:
Hold.
126. o. /2. a) Büntetésük: Évának (az asszonyoknak) fájdalommal kell megszülnie
gyermekeit;
Ádámnak (férfiaknak) munkája gyötrelmes lesz; életük halállal végződik, visszatérnek a
földbe, amelyből lettek; el kell hagyniuk az Édenkertet.
„Isten büntetése: Az asszonynak ezt mondta:
Igen megnövelem terhességed fájdalmát, fájdalommal szülöd gyermeked, mégis vágyakozol
férjed után, aki uralkodni fog rajtad.
Az embernek pedig ezt mondta:
Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne
egyél, legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben! Tövist és
bogáncsot hajt neked, és a mező növényét eszed. Arcod verejtékével eszed a kenyeret, míg
visszatérsz a földbe, mert abból vétettél. Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba!
… kiűzte az Úristen az Éden kertjéből.”
b) „Akkor az Úristen ezt mondta az asszonynak: Mit tettél? Az asszony így felelt: A kígyó
szedett rá, azért ettem.
Isten büntetése: Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy
minden állat és minden mezei vad közt: hasadon járj, és port egyél egész életedben!
Ellenségeskedést támasztok közted és az asszonyok közt, a te utódod és az ő utódja közt: ő a
fejedet tapossa, te meg a sarkát mardosod.”
126. o. /4. Simulékony, befolyásol.
130. o. /1. Noé, a fiai, Noé felesége, fiainak a feleségei. Minden élőlényből kettő, egy hím és
egy nőstény.
130. o. /2. a) „a föld az emberek miatt megtelt gonoszsággal”= A bűn, a gonoszság
elhatalmasodott a földön.
b) „Ezért eltörlöm őket a föld felszínéről.”= elpusztítja az emberiséget.
130. o. /3.
a) 40 napig (ömlött az eső a földre)
b) 150 napig (áradt a földön)
c) 150 nap (elteltével a víz visszahúzódott)
d) 40 nap (elteltével Noé kinyitotta a bárka ablakát)
e) (Még várt további) 7 napot.
130. o. /4. Egyéni megoldás. Noé családjával együtt felszállt a bárkára, amelyre minden
élőlényből egy hímet és egy nőstényt vitt. Ezután 40 nap és 40 éjjel ömlött az eső a földre. A
víz (ár) a hegyek fölé emelkedett, minden élőlény elpusztult. A víz százötven napig áradt a
földön. Isten szelet támasztott a föld felett, mire a víz apadni kezdett. A bárka megállt az
Ararát hegyén. Negyven nap elteltével Noé kinyitotta a bárka ablakát, és kiengedett egy
hollót. Aztán kiengedet egy galambot, de a madár még nem talált szárazföldet. Ezért hét nap
múlva Noé ismét kiengedett egy galambot. Noé családjával és az összes állattal együtt
kiszállt a bárkából. Ezután Noé oltárt épített az Úrnak. Isten megfogadta, hogy még egyszer
nem átkozza meg a földet, nem pusztít el mindent. Isten megáldotta Noét fiaival együtt,
37
szövetséget kötött velük, és kinyilatkoztatta, hogy többé nem töröl el minden élőlényt a
földről. Isten szivárványt helyezett a felhőkbe, amely az Úr és a föld közötti szövetséget
jelképezte.
130. o. /5.
a) Noé oltárt épített az Úrnak.
b) „az emberi szív vágya ifjúkorától hajlik a rosszra”
c) Nem kell még egyszer tartaniuk egy, az egész földet elpusztító vésztől.
Kapcsolódó
130. o. /1. vízözön előtti: a bibliai vízözönt megelőző; átvitt értelemben: igen régi, réges régi
a) b) A víz sem mossa le róla.: örök szégyene, gyalázata marad valami.
Víz ellen úszik.: szembeszáll a közvéleménnyel.
Vízben hagy valakit.: Cserben hagy valakit.
Nem sok vizet zavar.: keveset számít, nem kelt feltűnést, nemigen avatkozik bele semmibe.
 Medárd naphoz kapcsolódó:

: „Medárdus napja ha tiszta,
nem jő a rossz idő vissza.”
: Hogyha Medárd pityereg, negyven napig csepereg. (esőjóslás)
: A Medárd nevéhez kapcsolódó rózsaünnepély nálunk sem ismeretlen, több balatoni

településen a legpedánsabb viselkedésű hajadont választják meg a rózsa királynőjévé, aki
megkapja a rózsakoszorút. A hagyomány szerint Medárd napján nem szabad fürdeni sem
tóban, sem folyóban, mert különböző vízi lények, a vízi király és a szellemek elveszik a
fürdőző életét.
135. o. /1. Szent Család: Jézus, Mária, József
135. o. /2. Egyéni megoldás. A Megváltó születése
135. o. /3.
Helyszín Szereplők Esemény
Názáret József, Mária, Gábriel Az angyal felvilágosítja Józsefet.
Útban Betlehem felé József, Mária A népszámlálás miatt
összecsomagoltak, és útnak
indultak József szülőföldjére.
Betlehem, istálló József, Mária, emberek József és Mária csak egy istállóban
kaptak szállást.
Bét- Szahur, mező Heródes, napkeleti bölcsek, Megjelent Gábriel, és örömhírt
(Betlehemtől ötszáz pásztorok, Gábriel mondott: megszületett a gyermek,
lépésre) aki az egész nép öröme lesz.
Angyali sereg jelent meg és
énekeltek.
Betlehem, városszéli Betlehemi pásztorok, Mária, A betlehemi pásztorok köszöntötték
istálló József, csecsemő (Jézus), a kis Jézust.
napkeleti bölcsek: Gáspár, A napkeleti bölcsek is imádták a kis
Menyhért, Boldizsár; Jézust, majd elmondták Józsefnek,
Heródes katonái mit tegyen. Heródes katonái elől
elmenekültek, ugyanis Heródes
meg akarta öletni Jézust. A katonák
38
már hiába keresték Jézust az
istállóban.
Betlehem melletti Napkeleti bölcsek A három bölcs beszélgetése:
terület keresték, majd megtalálták a
csillagukat.
135. o. /4.
a) József, Názáret, Gábriel, álom, megjelent, élő angyal: A názáreti Józsefnek álmában
megjelent Gábriel, Isten angyala.
b) kis Jézus, istálló, kőjászol, a betlehemi, jámbor állatok, érezte, feküdt, ahol, meleg lehelet:
A kis Jézus egy betlehemi istálló kőjászolában feküdt, ahol jámbor állatok leheletét és Mária
simogató tekintetét érezte maga körül.
135. o. /5.
a) Kit, kiket jelképez a szövetség sötétség? Heródest és katonáit.
b) kegyetlen, hataloméhes
c) a kis Jézusra
d) Születésekor meghasadt az ég, és mennyei seregek sokasága jelent meg.
135. o. /6.
a) tisztességes: Mária
b) fényességes: Jézus
c) bölcsek: Gáspár, Menyhért, Boldizsár

136. o. /3. 1. csoport: Egyéni megoldás.
Noé
pl. idős, áldott
(2 tulajdonság)
pl. szövetkezik, épített, beszállt
(3 cselekvés)
Szövetséget kötött az Úrral.
(egy négyszavas mondat)
ősatya
(szinonima a címhez)
1. e); 2. d); 3. a); 4. b); 5. c)
Szemet szemért, fogat fogért. Ki mint vet, úgy arat. Amit nem kívánsz magadnak, te se tedd
felebarátodnak. Kinek szíve telve, megnyílik a nyelve. A gazdagoknak sok barátja van, a
szegénynek egy sincs.
Ez a föld a mi hazánk
39
140. o. /1. a Magyar értelmező kéziszótár alapján: táj: Földrajza, növényzete stb. alapján
egységes vagy összefüggő (kisebb) terület. szülőföld: Valakinek a szempontjából az a vidék
vagy ország, ahol született. Egyéni megoldás: a szülőföld is egy tájhoz kötött, de az érzelmi
kapcsolat sokkal erősebb a szülőföld esetén.
140. o. /2. Egyéni megoldás. Haza: szülőhaza, hon, szülőföld, szülőhely, pátria, anyaföld
142. o. /1.
a) Egyéni megoldás.
b) Zalai-dombság, azon belül Göcsej.
c) Egerszeg
142. o. /2. a) szülőföld: Egyéni megoldás. (Erős érzelmi szálak, emlékek jelentős szerepe.)
b) Apja szőlőskertje, majd a 4. bekezdésben a szőlő feledhetetlen illata.
142. o. /3. a)
Milyen a felszíne? enyhén dombos
Melyik kultúrnövény a szőlő
uralja a vidéket?
Melyek a vidék ember présházak, kápolnácskák, haranglábak, utak, vasút, Nagytemplom,
alkotta elemei? Várkert, Deák Ferenc bronzszobra
b) göcsörtös: 1. dudoros, csomós, bütykös; 2. göröngyös
142. o. /4. A Várkertben, a platánfák alatt Deák Ferenc bronzszobra mellett: golyócskázás,
fogócskázás.
Kapcsolódó
142. o. /2. A nyugati nyelvjárásterület központja, Göcsej, Bulcsú törzsének szállása volt.
Kézai Simon szerint: Vérbulcsú „aki Zalában, a Balaton körül telepedett meg”, akit azért
neveztek Vérbulcsúnak, mert „nagyapját a krimhildi csatában a németek megölték”, ő pedig
bosszúból „némelyeknek úgy itta a vérét, mint a bort”.
144. o. /1. A Duna–Tisza közén és a Tiszántúlon.
a) Északon: Északi-középhegység, majd fölötte a Kárpátok; keleten a Kárpátok.
b) Északról délre a Duna és a Tisza szeli át, keletről nyugatra pedig a Körös és a Maros.
d) Alföld: tájegység, alföld: felszíni forma.
144. o. /2.
3–5. versszak: a nézőpont a magasságból („Felröpűlök”) lefelé irányul, tágul. Először egy
átfogó képet mutat be a magasból, (mosolyogva néz rám a Dunától a Tiszáig nyúló róna
képe);
Ezután egyre lejjebb és lejjebb ereszkedünk, míg végül leérkezünk a földre. Mindezt apró
életképekkel mutatja meg nekünk a lírai alany.
6–7. versszak: a nézőpont közelkép – tanyákról, búzatáblákról, nádasokról;
8. versszak: a nézőpont távolodó – pillantás a tanyákon túlra egy csárdáig;
9–10. versszak: a nézőpont közeli, éles – közelkép a nyárfaerdőről, a királydinnyés, homokos
talajról, annak növényeiről és állatairól;
11. versszak: a nézőpont távolodó – pillantás a homályba vesző látóhatárig. A tekintete ismét
távolodik – ezúttal a horizont felé: messze, homály, ködoszlop, távoli, halvány…;
A látkör kitágul – a végtelen illúzióját kelti.
40
145. o. /4. A verselés a szakirodalomban nem egyértelmű: egyes helyeken ütemhangsúlyos
verselésűnek említik, más helyeken emellett (ehelyett) inkább időmértékes verselésről
olvashatunk, uralkodó versláb: a trocheus. (Mi az időmértékes verselésről csak 6. évfolyamon
tanulunk.) Én a háromütemű tízest tartom leginkább elfogadhatónak (4+4+2).
Kapcsolódó
145. o. /1.
a) Az égbe emeli, elszakad a valóságtól.
b) Például: csalóka ábrándkép (délibábot kerget)
145. o. /3. Egyéni megoldás. Nem venné észre az élet apró jeleit, tárgyszerűbben beszélne a
látottakról.
147. o. /2. a) – a tó és annak növényei, állatai (káka, sás, bíbic, gólya); a gulya és az azt őrző
gulyás; a gémeskutak; a hortobágyi csárda és a ménes;
b) A közelitől a távoli felé.
c) A puszta egyszerűségével is fönséges.
147. o. /3. a) Somoskőtől egy óra járásra fekszik, A Medves-fennsíkon; b) nagyon magasan
fekszik, rengeteg erdő, (bükk, cser, tölgy) veszi körül; c) hegyen áll, melynek legteteje
gránitszikla, már romos, a legmagasabb fal 2 öles (3,5–3,8 méter); d) A várat a 13. században
a környéket uraló Kacsics nemzetség Simon bán ágának tagjai építtették az 1241–1242-es
tatárjárás utáni időszakban.
147. o. /4.
a) közös: délibáb, gulya, ménes, csárda, a lírai alany vallomása az alföld szépségéről, a táj
iránti szeretetéről
b) nincs a versben: gulyás, gólya, pacsirta;
nincs a prózában: csikós, vércse, betyár, tanya, búza, vadlúd, nyárfaerdő, árvalányhaj,
szamárkenyér, gyíkok, gyümölcsfák, templomtorony
147. o. /5. Metafora: „Hortobágy, dicső rónaság, te vagy az isten homloka!
Hasonlat: Lásd még munkafüzet 93. oldalán a 3. feladatot! „a láthatár olyan, mint egy kerek
asztal.”; „egy-egy pacsirta emelkedik fölfelé dalán, mint fonalán a pók”; „a délibáb úgy
tartja ölében a tárgyakat, mint gyermekeit az anya” = megszemélyesítés is; „Némán,
merengve ül az ősnyugalom e térségen, mint tűzhelye mellett a karszékében a százéves
aggastyán” = megszemélyesítés is;
Kapcsolódó
149. o. /1. a) Egyéni megoldás.
b) különleges arculatú hegyvidék; 300 millió éves hegység; nemzeti park (természetvédelmi
terület)
149. o. /2. A Mátra legmagasabb pontja, a Kékes 1015 méter. A Bükk legmagasabb csúcsának
sokáig az Istállós-kő csúcsot tekintették (959 m). A 2014-es nem hivatalos mérések szerint
41
azonban a Kettős-bérc déli csúcsa magasabb, 960,715 méter. A mérést GPS alapú
technológiával végezték, így nagyon minimális a hibalehetőség, ellentétben a régi
háromszögeléses módszerrel. Amint ezt a hivatalos méréseken is bebizonyítják, a Kettős-
bércet Szilvási-kőnek fogják átnevezni. Most még Istállós-kő 959 méter és Mátra 1015 méter
különbsége: 56 méter, illetve 57 méter lesz az új mérések alapján Szilvási-kő esetében.
149. o. /3.
a) A kijelölt utakon, a jelzett turistaösvényeken.
149. o. /4. a), b) Egyéni megoldás.
149. o. /5. Bánkúton. A pályarendszer 6 különböző nehézségű lesikló pályából és 2 könnyű
tanulópályából áll. A Bánkút Sí Klub 4 tányéros és 4 tolókaros felvonót üzemeltet, a
szezonban, megfelelő hóviszonyok esetén hétvégén minden felvonó üzemel 9-től 17 óráig.
Hétköznap is működik az igényekhez igazodva 1-2 felvonó 9 és 16 óra között. Szerdán és
szombaton a kivilágított pályákon lehet síelni 21 óráig.
Sífutásra is van lehetőség: a csalánosi parkolóból indulnak, és ide érnek vissza a 3,5 és 8 km-
es sífutópályák.
149. o. /6.
a) lóvá tesz: 1. rászedi, becsapja, elbolondítja; 2. tréfát űz vele, ugratja
b) a kutya se ugatja: senki sem törődik vele, senki sem emlegeti, nem hiányzik senkinek
c) a kakas se kukorékol utána: senki sem gondol már rá, rég feledésbe merült az emléke is
d) ha lúd, legyen kövér: 1. ha már tesz vagy mond valamit az ember, úgy intézi, hogy kiadós
vagy teljes legyen; 2. nem állok, vagy ne állj meg félúton, legyen a szóban forgó dolog
valóban az, aminek indult
e) egerészni tanítja a macskát: arra tanít valakit, amit anélkül is nagyon jól tud
f) (piros) madarat fog az orra: a nagy hidegtől kipirosodik az orra
150-151. o. /1-2. Egyéni megoldás.
153. o. /1.
a) A hátsó részen egy másik nagy telek következett, amelyet egy gőzfűrészelő cég bérelt, és
tele volt farakásokkal. Szabályos kockákba rakva állott ott az ölfa, a hatalmas kockák közt kis
utcák voltak, ötven-hatvan kis szűk utca.
b) A kis házikó volt a gőzfűrész.
c) Pufogni kezdett a gőz a fekete vaskéményben – a ház ablakából deszkavályú nyúlt ki, abból
fa potyogott ki a nagy kocsikba. A kocsik elszállították a fát.
153. o. /2. A játszóhelye volt a fiúknak. A grund a pesti gyereknek az alföldje, a rónája, a
síksága volt. A végtelenséget és a szabadságot jelentette számukra.
154. o. /1. „Bokának volt egy kicsiny, bőrrel bevont zsebtintatartója, melynek igen ügyes
szerkezete volt, úgyhogy sose folyt ki belőle a tinta, csak akkor, ha zsebre vágta az ember”. …
Amikor Boka megfogta Geréb kezét – azért, hogy a fiú ne dobja a kalapját a törökmézes
portékáiba – Boka keze csupa tinta volt: „a tintatartó kedélyesen csöpögtette a zsebéből a
sötétkék levet, és Boka mit sem sejtve húzta ki a zsebéből a kezét. De ezzel nem törődtek, Boka
a falhoz kente a kezét, aminek az lett a következménye, hogy a fal tintás lett, de a Boka keze
viszont nem tisztult meg.” Még a füvészkerti kaland után is előtűnik a tintatartó (3. fejezet):
42
„Nem volt más a zsebében, mint három rézkrajcár meg a finom tintatartó, melyből vidáman
folydogált a kék tinta. Előhúzta a tintás három krajcárt, és odaadta Nemecseknek.”
154. o. /2.
a) Együtt hozták meg a törvényeket, hierarchia volt a tagok között (vezető és annak
beosztottai). A vezetőt titkos szavazással választották.
b) Grund törvénye: aki bemegy a grund területére, „tartozik maga után bereteszelni az ajtót.
Aki ezt elmulasztotta, annak várfogság járt.” „Általában igen nagy volt a katonai fegyelem.”
Törvény a zászlójuk színéről: piros-zöld, majd piros-fehér (mivel a piros-zöld zászlót
ellopták, és nem volt zöld színű szövete Csele nővérének).
: Négy koppantás a Pál utcai fiúk jele.
: a Pál utcai fiúk jelszava: Hahó, hó! Hahó, hó!
Lásd még 155. o. /4. feladat „szokásaik” részét
154. o. /3. Mindegyik tiszt volt, csak Nemecsek közlegény, később ő is kapitány.
Név Beosztás
Boka János kapitány
Geréb Dezső főhadnagy
Csele főhadnagy
Csónakos tiszt
Weisz hadnagy
Kende tiszt
Kolnay tiszt
Barabás tiszt
Nemecsek közlegény, majd kapitány
154. o. /4. A választott elnök (kapitány) irányításával. A csapatzászló és a jelek (például a
jelszó) is az összetartozásukat fejezték ki.
154. o. /5. A farakás tetejéről a piros-zöld zászlót – amelyet Csele nővére varrt – magával vitte
Áts Feri. A vörösingesek vezére egyedül ment be a grund területére.
Kapcsolódó
154. o. /1.
gigerli: német eredetű szó, piperkőc, divatmajom, ficsúr. – A regényben Cselére vonatkozik,
aki csak lapokat vitt az iskolába a könyvekből, ezeket is elosztva az összes külső és belső
zsebeiben. (A 21. kiadásban a 8. oldalon.)
viaszosvászon: lenolaj kencével vízhatlanná tett (burkolásra használatos) pamutszövet. – A
regényben Barabás ebbe rakta a könyveit, majd egy szíjjal összehúzta. (A 21. kiadásban a 8.
oldalon.)
antracén: 1. tinták és színezékek gyártásában használatos, színtelen vagy gyengén sárgás
színű, lemezes kristályos vegyület. 2. a kőszénkátrány magas hőfokú lepárlási terméke. – A
regényben Boka tintatartójából szivárgott a „szép kék antracén.” (A 21. kiadásban a 8.
oldalon.)
prünella: aszalt szilva. – A regényben a törökmézes terméke. (A 21. kiadásban a 11. oldalon.)
stanicli: zacskó. – A regényben a törökmézes az egy krajcáros diákabrakot ebbe csomagolta.
(A 21. kiadásban a 11. oldalon.)
méta: két csoport között ütővel játszott labdajáték. – A regényben az elnökválasztás után
métát játszottak. Az ütő neve: levatta. Richter volt a labdatáros. (A 21. kiadásban a 36. és 96.
oldalon.)
154. o. /2. Egyéni megoldás. Még kellékek: 14 darab papírcédula, íróeszköz (ceruza). A
szavazás végeredménye: Bokára 11 szavazat, Gerébre 3 szavazat.
154. o. /3.
a) Múzeumban (Múzeum-kertben)=Magyar Nemzeti Múzeum kertje.
43
b) Nemecsek egészen biztosan, mellette lehet: Weisz, Richter, Kolnay vagy Barabás.
c) Einstand: „Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a
golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát
hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a
kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.”
155. o. Kossuth-címer jellemzői:
1849-ben néhány címerábrázolásban lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a

korona és – a pajzs formájának megváltozásával – kialakult a Kossuth-címer a
babérágakkal. A legtöbb 1848-as honvédzászlón viszont a koronás címert használták. 1848-
ban nem Kossuth Lajos tüntette el a koronát, hanem I. Ferenc József. 1849. március 4-én az
olmützi alkotmánnyal Magyarországot a tartományok egyikének rangjára süllyesztette le, és
ennek jelzéséül megsemmisítette a történelmi magyar címert. Abban az időben
Magyarországon eltűnt a korona a címerről azokban az országrészekben, ahol az osztrák
abszolutizmus uralkodott. Nem lehet találni olyan iratot, amely bizonyítaná, hogy Kossuth
Lajos kézjegyével szentesítve elrendelte volna a korona levételét. Kossuth a detronizálással a
Habsburg-ház jelképének az eltüntetését rendelte el, a magyar korona pedig soha nem volt a
Habsburg-ház jelképe, hiszen a Szent Korona a magyar alkotmányosság és államiság, a
magyar függetlenség jelképe. (wikipédia)
155. o. /1.
A kőfalon nehéz lett volna bejutni, de hátul egy akácfa „segítségével” átmásztak a
deszkapalánkon. A hídon két vörösinges őrködött, a szigeten pedig a gyűlésüket tartották a
füvészkertiek. A sötétben a mesterséges várromig lopakodva jutottak el, bár az őrségváltás
közbeni füttyök és a Füvészkert őrének esteli sétája többször is megijesztette őket. A
várromnál 8 (fából és ezüstpapírból készült) tomahawkra bukkantak, Áts Feriék fegyvertára
volt ott. Egy csónakkal a szigetig eveztek, közben Nemecsek véletlenül a vízbe esett.
Csónakos (nevéhez híven) őrizte a csónakot, míg Boka és Nemecsek végrehajtotta a küldetést.
Ekkor pillantották meg Gerébet, aki árulójukká vált, elmondta a grundot birtokló gyerekek
szokásait és titkait. (A vörösingeseknek labdaterület kellett, ezért nyílt háborúban akarták
megszerezni a nagyvárosban oly ritka üres területet.) Egy időre elhagyták a tisztást a
füvészkertiek, ekkor tette ki Boka a Pál utcai fiúk üzenetét, majd eloltotta a lámpát. A
vörösingesek üldözni kezdték a három fiút, akik gyorsan áteveztek a túlpartra, majd az
üvegházba menekültek. Itt Nemecsek óvatlanul gyújtót lobbantott, amelyet Boka kiütött a
kezéből, de már későn, ugyanis Áts Feriék észrevették őket. Nemecsek az aranyhalas
medencébe bújt, Csónakos egy polc alá hasalt, Boka pedig a nyitott ajtó mögé állt. A három
Pál utcai fiú Szebenics tévedéseinek köszönhetően végül megúszta a dolgot. Lóvasúttal
küldték haza a kis szőkét, aki aznap este kétszer is megfürdött.
Vázlat – Egyéni megoldás
1. Bejutás a Füvászkertbe
2. Lopakodás a várromig
44
3. Utazás a csónakban
4. Boka és Nemecsek kitűzi a papirost
5. Az üldözés
6. Menekülés az üvegházba
7. Nemecsek újabb fürdése
8. A szerencsés megmenekülés
155. o. /2. Hely kellett nekik, leginkább a labdázáshoz. „Nekünk labdaterület kell, és
punktum! Íme, éppolyan okból határozták el a háborút, mint amilyen okokért az igazi katonák
szoktak harcolni.”
155. o. /3.
a) A gittegylet tagjai: Weisz (alapító, titkár); Richter; Csele; Kolnay (pénztárnok, később új
elnök); Barabás (pecsétőr); Leszik (jegyző); Nemecsek=titkár. Mindegyik gittegyleti tag a Pál
utcai fiúk közé is tartozott.
b) „az elnök köteles mindennap legalább egyszer megrágni az egyleti gittet, mert különben
megkeményedik”
c) Boka véleménye: a gittegylet nem olyan komoly szervezet, mint a Pál utcaiak hadserege.
d) Egyéni megoldás. A hazaszeretetükről árulkodik.
e) Nemecsek a Rácz tanár úrral való „kihallgatás” alatt az új ablakból gittet kapart ki.
f) A grundon a gittegylet tanácskozott, de Nemecsek inkább Gerébet figyelte, aki Janót
vesztegette meg szivarokkal. Ezért a gittegylet tagjai árulónak nevezték, és kisbetűvel írták be
a nevét a jegyzőkönyvbe.
155. o. /4. A füvészkerti csapat a vörösingesek csapata, összesen 8 fő, ebből 5 fő nevét
ismerjük meg:
Áts Feri: a vörösingesek vezetője, „Szép, vállas, barna fiú volt, s pompásan illett rá a bő
vörös ing.”„rettenetes fiú volt, sőt híre járt, hogy kicsapták a reáliskolából. Erős gyerek volt,
és hihetetlenül merész. De volt a szemében valami kedves és megnyerő”. Ő vitte el a grundról
a Pál utcaiak piros-zöld zászlaját. Gúnyos kiáltása: „Ne félj, Nemecsek!” A vereség után
leváltották. Tisztelte Nemecsek hőstettét, nagyon sajnálta a beteg kisfiút, ő is elment a Rákos
utcába.
Pásztorok: ők csinálták az einstandot a múzeumban, ők is rettenetes fiúk voltak, „mindig
lehajtott fővel jártak, komoran és szúrósan néztek, napbarnított, fekete fiúk voltak, és még
senki sem látta őket nevetni.” Félelmetesek voltak. Az einstand miatt Boka utasítására
fürödniük kellett. A Mária utca felől támadó csapatot az egyik Pásztor vezette.
Wendauer: kis növésű lehetett, neki volt a legkisebb lábnyoma.
Szebenics: hangos volt, és butaságokat mondott, ezért is tudott a Füvészkertből elszökni
Boka, Csónakos és Nemecsek. „mivel rendesen a legostobább egyszersmind a leglármásabb
is, hát folyton ő kiabált.”; Ő volt a fegyvertáros.
A vörösingesek a józsefvárosi reáliskolába jártak.
Szokásaik:
 esténként a szigeten rabló-pandúrt játszottak;
 Tomahawkjuk (szekercéjük) volt – fából faragott, ezüstpapírral beragasztva;
 a sziget körül tó volt, a szigetre egy híd vezetett, erre őrséget állítottak;
 fegyveres tisztelgésük: „a vezér némán szalutált, mire az őrök ismét fejük fölé emelték
lándzsáikat”;
 amíg a vezér meg nem érkezett, addig a szigeten tilos volt lámpát gyújtani;
 a rom belsejét minden este finom homokkal kellett felhinteni (hogy meglássák a
lábnyomokat)
 kiáltásuk: Huja hopp! Huja hopp!
155. o. /5. Az „állandó kém”Geréb lett. Jelentenie kellett a vörösingeseknek a Pál utcaiakkal
kapcsolatban minden lényeges dolgot.
45
Geréb Dezsőről:
 főhadnagy volt a Pál utcai fiúknál, a vörösingeseknél hadnagy;
 az elnökválasztáson 3 szavazatot kapott;
 „megérezte, hogy amíg Boka ebben a társaságban van, addig őbelőle itt nem lehet
semmi. Féltékeny volt Bokára. Őbenne sokkal több volt a vér, a vakmerőség; a Boka
csöndes, okos, komoly természete nem tetszett neki. Ő magát sokkal különb legénynek
tartotta.”;
 a grundot nem harccal, hanem Janó révén – a tótot szivarokkal megvesztegetve –
akarta megszerezni a vörösingeseknek. Ez nem tetszett Áts Ferinek ;
 Boka visszafogadta, de az általa visszahozott zászló ily módon nem kellett a Pál
utcaiak vezérének, harcban akarta azt visszaszerezni;
 hősiesen harcolt a Pál utcaiak oldalán a végső ütközetben.
155. o. /6. Egyéni megoldás. (5. fejezet)
Kapcsolódó
155. o. /1.
diskurálnak: kedélyesen beszélget, társalog. A regényben a füvészkerti eseményekkel
kapcsolatban, a szigetre bejutáskor olvasható a szó, Boka mondta Nemecseknek a halászok
beszédére utalva: „A halászokat láttam, amint a Dunán a víz fölé hajolva diskurálnak
egymással egyik partról a másikra.” (A 21. kiadásban az 50. oldalon.)
gukker: látcső, távcső. A regényben a Füvészkertben Boka Csele nővérének színházi
gukkerjával nézi a kis szigeten mozgó alakokat. (A 21. kiadásban a 48. oldalon.) Később a
gukker a csatában van a segítségére (A 144. oldalon.)
préri: 1. Észak-Amerikában hatalmas, füves puszta. 2. városszéli beépítetlen terület. A
regényben: „Ez a kis darab terméketlen, hepehupás pesti föld, ez a két ház közé szorított kis
rónaság, ami az ő gyereklelkükben a végtelenséget, a szabadságot jelentette, ami délelőtt
amerikai préri volt, délután Magyar Alföld” (A 21. kiadásban a 48. oldalon.)
abcu (abcug): le vele! pusztuljon! A regényben Barabás mondta Kolnayra, mikor a fiút a
gittegylet új elnökének választották:
„A fiúk lelkesen kiáltozták az új elnök nevét:
– Éljen Kolnay!
Csak Barabás mondta vigyorogva:
– Abcug Kolnay!” (A 21. kiadásban a 80. oldalon.)
gittegylet: gittgyűjtő egyesület
155. o. /3.
Egy forint negyvenhárom krajcár, két darab ötkrajcáros bélyeg, egy zárt levelezőlap, két darab
egykoronás okmánybélyeg, nyolc új toll, egy színes üveggolyó, pecsét/pecsétnyomó (felirata:
„Gittgyűjtő Egyesület, Budapest, 1889.”), tintapárnás bádogskatulya, piros-zöld zászló
(felirata: „Gittgyűjtő Egyesület, Budapest, 1889. Esküszünk, hogy rabok továb nem leszünk!”)
156. o. /1.
Előzmény: A füvészkerti látogatásuk óta Boka és Nemecsek tudott arról, hogy Geréb elárulta
őket. Nemecsek kihallgatta Geréb Janóval folytatott beszélgetését, megvesztegetését, majd
Nemecsek mindenről beszámolt Bokának. Geréb egyik találkozásuk alkalmával kinevette
Bokát és Nemecseket.
a) A grund kisajtajára kiáltványt helyezett el Boka, ezt olvasgatták a fiúk.
b) „Veszélyben a grund!”
46
c) Téves bejegyzés: Nem színezte ki, a kiáltvány fekete tussal volt írva, nagy, nyomtatott
betűkkel, a mondatok kezdőbetűi voltak vérpirosak.
d) Felkiáltó és felszólító mondatok. A veszély nagyságát és a tettek fontosságát érzékeltetik.
e) A fiúk megtudták, hogy Geréb áruló.
156. o. /2. A regény 6. fejezetében a 101. és 102. oldalon.
156. o. /3.
a) Napóleonra.
b) Nemecsek, a kis vézna fiú nagyon szerette Bokát, felnézett a kapitányára, szimpatikus volt
neki társa megfontoltsága, bátorsága és igazságossága. Boka soha nem bántotta volna
Nemecseket, mindig segített neki, védelmezte. Amikor a fiú megbetegedett, nagyon aggódott
érte, és gondoskodott róla.
156. o. /4.
a) Nem akart fájdalmat okozni, de már nem is volt tudatában a tetteinek, hisz lázas beteg volt.
Egy pillanatra azt hitte, hogy Rácz tanár úr vallatja.
b) Ekkor már nagyon beteg volt, égett a láztól az arca.
156. o. /5.
a) Megüzenték a háborút. Elmondták, hogy másnap fognak támadni, fél 3-kor, megbeszélték a
harc szabályait.
b) Három féle harcolási mód van: homokbombák, szabályszerű birkózás, lándzsavívás.
Akinek mindkét válla érinti a földet, az le van győzve, nem birkózhat – de más módon még
harcolhat. A lándzsával vívni kell, sem szúrni, sem verekedni nem szabad. Kettő egy ellen
nem támadhat, de csapatok csapatok ellen igen.
c) Nemecseket látogatták meg.
Kapcsolódó (felül)
157. o. /1.
galoppozik: vágtat, (gyorsan fut). Nemecsek hadsegéd volt Boka mellett, az ő mozgását,
„lovaglását” jellemezte így az elbeszélő: „Azzal galoppozni kezdett. Felporzott utána a föld,
és a hadsegéd nemsokára eltűnt a farakások közt” (A 21. kiadásban a 108. oldalon.)
fez: felfordított virágcserép alakú, rendszerint vörös posztóból készült bojtos fejfedő;
rendkívül elterjedt viselet a mohamedán lakosságú országokban (a marokkói Fez város
nevéből). A regényben a törökmézes embernek a fején volt piros fez. (A 21. kiadásban a 123.
oldalon.)
antikvár: használt, régi, antikváriumi = 1. használt és régi könyveket, térképeket, metszeteket
stb. vásárló és árusító üzlet. 2. régiségkereskedés. A regényben Geréb a Bokának említett
levelében ír arról, hogy apja azt hitte, az újonnan vásárolt Verne Gyula Lángba borult
szigettenger című könyvet Geréb eladta az antikváriumban. Pedig Geréb Nemecseknek adta
ajándékba. (A 21. kiadásban a 126. oldalon.)
iskolaszolga: Iskolai hivatalsegéd. A harc napján kiürült az iskola környéke, „csak az
iskolaszolga pipált csöndesen a kapu előtt” (A 21. kiadásban a 123. oldalon.)
Feladatok, kérdések (felül)

157. o. /1.
Sánccal bővítette a tervet. A sáncot Boka ásatta a grund területén Janóval, hogy „a sereg
meghúzódjék benne, el legyen rejtve az ellenség elől, s csak a kellő pillanatban kezdje el a
harcot”. Az ellenség az erődök felé megy, mert nem látja a farakás tövében a sáncot. Mikor a
vörösingesek öt lépésnyire vannak a sánctól, a sáncban megbújók bombázni kezdik az
ellenséget.
47
157. o. /2.
A piros-zöld zászlót – amit Geréb hozott vissza a grundra, hogy kedveskedjen vele – Csele,
Weisz és Csónakos vitte vissza a Füvészkertbe.
157. o. /3.
Geréb azt akarta, hogy minél veszedelmesebb helyen harcolhasson, ezért cserélt Barabással,
hogy ő lehessen a sáncban. (Boka a mégis szót is hozzáfűzte, ami fájt Gerébnek: „Mégis
derék fiú vagy, Geréb.”)
157. o. /4.
I. Az ellenséges sereg felvonulása (trombitaszóval)
II. a) A támadás megindulása a Mária utca felőli kapunál (csatakiáltással)
b) A Pál utcaiak a haditerv szerint menekülnek a vörösingesek elől (a vörösingesek
ordítozása, a Pál utcaiak jajkiáltása)
c) A Pál utcaiak a haditerv szerint bemenekültek a kocsiszínbe és a kunyhóba (jajkiáltások)
d) A Mária utca felőli erődök elkezdték a bombázást (a trombita megharsant)
e) A sáncban lévők és a Pál utca felőli erődök még várnak
f) A kocsiszínben és a kunyhóban lévők kijönnek, és elkezdik a támadást
g) Az 1. és 2. erőd legénysége átmegy a 4. és 5. erődbe
h) A vörösingeseket bezárják a kunyhóba (kiabálások, „dörömbölő, lármázó, visító
pokolmuzsika”) – Áts Feri megérti, mi is történt valójában Pásztor csapatával
i) Áts Feri csapata elkezdi a támadást – négy erőd bombázza őket (trombita hangja)
j) Áts Feriék a kunyhóhoz igyekeznek, ki akarják szabadítani a társaikat
k) Nemecsek vállra fekteti Áts Ferit
III. Győztek a Pál utcai fiúk – a vörösingesek pillanatnyi zavarát kihasználják a Pál utcaiak,
és az ellenséget kiszorítják a grundról
Kapcsolódó (középső)
157. o. /1.
gázlámpa: gázzal működő utcai lámpa. A regényben a Rákos utca leírásában szerepel, amikor
Boka hazakíséri a nagybeteg Nemecseket: „Csak a szél zúgott rajta végig, s erősen zörgette a
gázlámpák üvegtábláit.” (A 21. kiadásban a 166. oldalon.)
sánc: Boka ásatta a grund területén Janóval, hogy „a sereg meghúzódjék benne, el legyen
rejtve az ellenség elől, s csak a kellő pillanatban kezdje el a harcot”. (A 21. kiadásban a 137.
oldalon.)
Hunyadi János (1407–1456): magyar földesúr, a „nagy törökverő”. Kormányzó, a középkori
Magyar Királyság egyik legkiemelkedőbb hadvezére. Nevéhez fűződik az 1456-os
nándorfehérvári diadal. (Felesége Szilágyi Erzsébet, gyermekei I. Mátyás magyar király és
Hunyadi László. A Pál utcai fiúk a történelemkönyvükbe Hunyadi János neve fölé beírták: és
Boka János.
Tomori Pál (1475–1526. augusztus 29., Mohács): hadvezér, kalocsai érsek, a vesztes mohácsi
csatában a magyar sereg egyik fővezére. A Pál utcai fiúk a történelemkönyvükbe Tomori Pál
neve fölé beírták: és Áts Ferenc.
Feladatok, kérdések (alul)

157. o. /1.
a) A vörörsingesek leváltották Áts Ferit, és a szigetet bezárták.
b) Kijavították Nemecsek nevét, és csupa nagybetűvel írták be azt a nagykönyvbe.
48
157. o. /2. A teljes rohamot, a trombita hangját, elöl megy Áts Feri ezüstlándzsával (és
Nemecseket megint a vízbe fogják dobni). Nemecsek földhöz vágta Áts Ferit. Fájlalta a
gittegyletben történteket, elhatározta, hogy ő kilép onnan.
157. o. /3. Egyéni megoldás. Teljesen közömbös a kisfiúval kapcsolatban, csak a saját ruhája,
például annak az ujja hossza érdekli.
157. o. /4. A grundot beépítik, már ott vannak a kunyhóban az eszközök. Hétfőn már jönnek is
a munkások, és egy háromemeletes házat fognak építeni.
Kapcsolódó (alsó)
157. o. /1.
bérkaszárnya: azokat a bérházakat nevezték így, amelyekben sok szegény család élt,
kis lakásokban. A regényben Boka megtudta Janótól, hogy bérkaszárnyát építenek a grundra,
tehát teljesen értelmetlen volt a harcuk. „Menekült innen, erről a hűtlen darab földről,
amelyet ők annyi szenvedéssel, annyi hősiességgel védtek meg, s amely most hűtlenül
elhagyja őket, hogy egy nagy bérkaszárnyát vegyen a hátára, örök időkre.” (A 21. kiadásban
a 198. oldalon.)
caput: fejezet a görög és latin szerzők műveiben. A regényben Kolnay mondta Barabásnak a
másnapi latin leckéről: „Vigyázz, mert a második caputból a tizedik sortól a
huszonharmadikig kimarad.” (A 21. kiadásban a 196. oldalon.)
fundamentum: 1. alapzat, 2. alap, támasz, megalapozás. A regényben Janó mondja Bokának,
hogy építkeznek a grundon, alapot csinálnak: „Hétfőn gyünnek munkások, felássák grundot…
csinálnak pince… fundamentum…” (A 21. kiadásban a 197. oldalon.)
158. o. /3. A főváros lakosságának a száma folyamatosan növekedett, a grund területére is
szükség volt, ott is egy bérkaszárnya épült.
Még Csele: akinek a nővére sokat segített a Pál utcaiak zászlójának elkészítésében; akinek a
nővére még a gukkerét is oda adta a fiúknak.
Csónakos, aki erős fiú volt, akkorát fütyült, mint egy gőzmozdony; akinek a kocsisfütty volt a
specialitása; aki a nevéhez híven ő őrizte a Füvészkertben a csónakot; aki szerette a társait
papuskámnak nevezni.
Csengey, aki első pad első volt.
Boka, akinek az arcán még kevés nyoma volt a férfiasságnak, de ha kinyitotta a száját, nyert
néhány évet; aki „Ritkán beszélt ostobaságot, és nem mutatott semmi kedvet az úgynevezett
csirkefogótempókhoz.”; aki kitért az elől, ha bírónak hívták valahova; aki igazságos fiú volt,
de nem volt mentes a gyöngédségtől, például amikor Kolnay elárulta, hogy ő hagyta nyitva az
ajtót.
Weisz: aki a tilalom ellenére egyletet alapított, gittegyletet.
Kolnay: aki a gittegylet pénztárnoka volt, és aki az új elnök lett; akinek összetűzése volt
Barabással.
Barabás: aki szintén gittegyleti tag volt, pecsétőr; akinek összetűzése volt Kolnayval; aki a
zászlóra a továb szót egy bé-vel írta.
Leszik: aki szintén gittegyleti tag volt, és aki a jegyző tisztjét töltötte be.
Gerébre: lásd 155. o. /5.
49
A vörösingeseket lásd 155. o. /4. feladata
159. o. /3.
a) Nemecsek „mindenkinek levegő volt.” „Senki se törődött vele. Jelentéktelen kis sovány fiú
volt, gyönge gyerek. És talán ezt tette őt alkalmassá arra, hogy jó legyen áldozatnak.”
„boldogan engedelmeskedett mindenkinek”; Az egyedüli közlegény volt, rangban a kutyával,
Hektorral állt egy sorban. Később kapitánnyá nevezte ki Boka. Többször is elsírta magát,
ezért Boka egyszer azt mondta neki, hogy „Pockokkal nem játszunk.” A Füvészkertben
csalánba lépett – a kezével. „Olyan fiú volt, aki minduntalan elfelejtette, hogy baj van.
Folyton emlékeztetni kellett rá.” A füvészkerti bátorsága miatt Áts Feri felajánlotta neki, hogy
álljon be a vörösingesek közé.
Háromszor fürdött: 1. a Füvészkertben a tóba esett. 2. Az üvegházban a medencébe bújt a
vörösingesek elől. 3. A fán csimpaszkodva kihallgatta a vörösingesek beszélgetését, majd Áts
Feri megjegyzésére – „Nincs azok közt egy bátor fiú sem!” – előmerészkedett. Boka
utasítására a Pásztorok megfürdették a tóban.
b) Egyedüli gyermeke volt a szüleinek, szegény körülmények között éltek a Rákos utcában.
Édesapja szabó volt, akinek a fia utolsó óráiban is dolgozni kellett, hogy legyen pénzük a
temetés költségeire.
159. o. /4. Egyéni megoldás. Bátorság, igazságosság, következetesség, okosság.
159. o. /5.
törökmézes: olasz, fején fez volt, felemelte a portékái árát, és kevesebb édességet is adott;
tartott attól, hogy elküldik az iskolától.
Rácz tanár úr: szemüveges, megtiltotta, hogy bármilyen egyletet szervezzenek a fiúk, ő szidta
le a gittegylet tagjait, és ő vallatta ki a fiúkat.
Nemecsek édesanyja: szegény, megfáradt, sovány, szőke hajú asszony, aki fia betegsége majd
halála miatt teljesen összetört, kedvesen csokoládéval kínálta a kisfiát meglátogató fiúkat.
Nemecsek András: férfiszabó, szegény körülmények között éltek, fia utolsó óráiban is
dolgozni kellett, hogy legyen pénzük a temetés költségeire.
Geréb apja: jó módúak voltak, fia miatt kereste fel a grundot. Jól öltözött, nagy, fekete
galléros felöltőben, fekete körszakálla volt, szemüveges. Büszke, szigorú ember volt.
Mari: cselédlány Gerébéknél, szegény, ő adta át Geréb levelét Bokának.
Janó: tót, szegény ember volt, a fűrésztelep őre, ott lakott egy kunyhóban; volt egy Hektor
nevű kutyája. Megvesztegethető volt, Geréb szivart adott neki, és pénzt ígért. A sáncásásban
Boka utasítására segített a fiúknak.
Csetneky úr: fővárosi hivatalnok, a ruháit Nemecsek Andrásnál csináltatta. Érzéketlen ember,
a kisfiú betegségével nem törődött.
Kapcsolódó
157. o. /1. Métázás: az általános szabályok szerint a 20-30 méter hosszú, két rövidebb végén
vonallal (métavonal) határolt pálya közepén található a különféleképpen megjelölhető –
krétával felrajzolt, kövekből vagy fákból kirakott – cél (vár, tilos hely, méta).
Az egyik csapatot az ütők, a másikat pedig a kapók vagy fogók alkotják. A játék során a 60-70
centiméteres ütővel, tulajdonképpen bottal vagy husánggal (métabot, métaütő, kámpa,
kámpaverő, mángorló) felszerelkezett csapatok tagjai a vonal mögött felsorakoznak.
A kapók egyike az ütőknek sorra adogatja (vagy az ütőjátékosok dobják fel maguknak), a
rongy-, bőr- vagy nemezlabdát, akik azt a lehető legerősebben és a legtávolabbra igyekeznek
elütni a métabottal. Az elütést követő pillanatban az ütő elrohan a tilos helyre, ahol nem lehet
a labdával megdobni, és ezt követően – ha a helyzetet úgy méri fel – ugyancsak szaladva
igyekszik visszaérni a vonal mögé, ahol csapatának többi tagja várakozik. Mindeközben ha
valamelyik fogó elkapja az általa elütött labdát, és még visszaérkezése előtt eltalálja vele a
50
soros ütőt, a két csapat helyet cserél: az ütőkből lesznek a kapók és fordítva, a kapókból az
ütők vagy az éppen futó játékosból fogoly lesz. Ha a fogók egyike még röptében elkapja a
labdát, ugyancsak szerepet cserél a két csapat.
157. o. /2. Egyéni megoldás. Nemecsek Ernő kora: 13 vagy 14 év. Lakhelye: Budapest, Rákos
utca. Tagság: gittegylet, a Pál utcai fiúk között közlegény volt, majd kapitány lett.
161. o. /1-2. Egyéni megoldás.
162. o. /1.
A szerző A mű címe Témája Műfaja Hangulata
neve
Keresztury Két a szülőhely Nem említjük, nem nyugodt,
Dezső szülőföldem ábrázolása kerettantervi előírás. kiegyensúlyozott,
(Műfaja: vallomás, derűs, meghitt
amely az önéletrajz
sajátos fajtája.)
Petőfi Az alföld a táj iránti tájleíró költemény változatos:
Sándor ragaszkodás, az magasztos,
alföldhöz fűződő fennkölt,
személyes érzelmek nyugodt, derűs
megvallása;
a táj érzelemgazdag
bemutatása;
Petőfi Úti levelek, a táj, valamint az úti levél kiegyensúlyozott,
Sándor Úti jegyzetek általa keltett meghitt
érzelmek és
gondolatok
bemutatása
Rockenbauer Gyalogszerrel egy táj bemutatása ismeretterjesztő kiegyensúlyozott,
Pál a Bükki szöveg objektív,
Nemzeti tárgyilagos
Parkban
Molnár A Pál utcai fiúk a grundért folytatott ifjúsági regény változatos, végső
Ferenc küzdelem kicsengésben
bemutatása szomorú
162. o. /2.
Vers Próza
1. A verssorok versszakokba 1. Írásképe folyamatos.
rendeződnek. A sorok bekezdéseket alkotnak.
51
2. Kötött ritmusa van. 2. Kötetlen ritmusú, hasonlít az élő
beszédhez.
3. Gyakran rímel. 3. Általában nem rímel.
162. o. /3. a), b)
 Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. (Makó Csongrád megyében található,
Jeruzsálem Izrael fővárosa.)
 Nem oda Buda!
 Dunát lehetne rekeszteni vele.
 Tejjel, mézzel folyó Kánaán. (Kánaán egy terület ókori neve, ami magába foglalja a
mai Izrael, Palesztina, Jordánia, Libanon területét, Szíria nyugati részét, valamint az
egyiptomi Szináj-félszigetet.)
 Bejárja Tolnát, Baranyát.
 Elment Kukutyinba zabot hegyezni.
a) Ferencszállás (Csongrád megyében) része Kukutyin puszta, amely az 1880-as évek
idejében zabbal volt bevetve, de az éppen akkor áradó Maros miatt a szántóföldeken
nem lehetett dolgozni. A leleményes helyiek nem akarták, hogy veszendőbe menjen a
termés, ezért csónakokba ültek, és úgy vágták le a zab hegyét, az értékes kalászokat.
b) Más forrás szerint a 19. században Deszkhez (Csongrád megyében) tartozó puszta
volt Kukutyin.
c) A „harmadik” Kukutyin az országhatáron túl, Romániában található. A csángók
nevezik így a Prut melletti Cucuteni községet, amely a környékén feltárt neolitikumi,
5–7000 éves leletekről nevezetes.
162. o. /4. c)
Megszemélyesítések: „S mosolyogva néz rám a Dunától / A Tiszáig nyúló róna képe.”
„A tanyáknál szellők lágy ölében / Ringatózik a kalászos búza”stb.
Hasonlat: „A homályból kék gyümölcsfák orma
Néz, s megettök, mint halvány ködoszlop,
Egy-egy város templomának tornya.”
165. o. /1. „Ez a város születésem helye”- Kiskőrösön született, de egyéves korában
Kiskunfélegyházára költöztek. Petőfi Kiskunfélegyházát tartotta szülőhelyének.
165. o. /2. a) egy-két éves
b) Huszonöt éves.
165. o. /3. gyermekkori játékok (lovagolok fűzfasípot fújva), dajkája altató nótája
165. o. /4. Egyéni megoldás. Az 5. versszak mondásakor biztosan felgyorsul a beszéd
tempója, és erősebb a hangerő. A 6. versszakban lelassul a beszéd tempója, és halkítani kell. A
2. versszak búsabb, a gyermeki emlékek felidézése élénkebb hangszínnel.
Kapcsolódó
165. o. /1.
Miből lesz a cserebogár?!: Ki hitte volna, hogy ha felnő - vagy ha felviszi az Isten a dolgát –
így megváltozik?!
Ez a vesszőparipája: a nézetét gyakran emlegeti, ahhoz makacsul ragaszkodik.
165. o. /3. Egyéni megoldás. Például: Kisfaludy Sándor: Szülőföldem szép határa, Kányádi
Sándor: Nyergestető.
52
166. o. /1.
a) „Elmegy a sárga, jő a fehér”; Elmegy az ősz és itten a tél”
c) hó, fehér, szél
166. o. /2.
Az élettelen dolog
neve élőkre jellemző tulajdonsága
felhő könnyez (szeme van, érzései, sír)
határ alszik
szürke hegyek néznek (szemük van)
hóseregek állnak (lábuk van)
táj alszik
ősz szava (mintha beszélne)
sárga (ősz) elmegy (lába van)
fehér (tél) jő (lába van)
ősz ereje fogy, halva vonaglik
szél nyargal
elmegy ősz
166. o. /3. páros rím
166. o. /4. ősz: őszarany, aranyló sárga, vörösesbarna; tél: fehér
172. o. /1.
2. csoport
háziállatok: tehén-jámbor; cica-óvatos; kutya-kiszolgált, idős
vadon élők: denevér-csapongó; bagoly-rikoltozó, hangos; nyúl-kicsi
3. csoport
a) például a gazda letörli a homlokát
b) az idősebb lány: a tűzre venyigét rak, vasalót tüzesít, eszik, kinyitja az ajtót, behívja az
utast (harcfit), vőlegénye felől érdeklődik
középső gyerek (fiú): borsót és babot szemelget, héját a tűzre teszi; olvas, a tarisznyában kutat,
eszik
legkisebb gyerek (fiú): borsót és babot szemelget, héját a tűzre teszi; kenyeret kér és majszol,
üszköt csóvál, tűzkígyókat rajzol, a tarisznyában kutat, eszik
gazda: tarisznyáját a szegre akasztja, a homlokát letörli, körülnéz a gyerekeken, meggyújtja a
pipáját, enni hívja a feleségét, eszik, behívatja az utast
háziasszony: középre teszi az asztalszéket, tálal, eszik
4. csoport
a) epikus: például 1–6. versszak; lírai: 7. versszak 5–8. sora,
5. csoport
a) Egyéni megoldás. De csirkéből készül, szárnyat, combot nyújt az apa a kicsinyeknek. Talán
paprikás csirke (csirkepaprikás).
b) Az édesanya tálal. Először a házigazda vesz az ételből.
c) „Szavuk sem igen van azalatt, míg esznek”
d) Biztosan nincs asztalszék. Talán – sajnos –nem ilyen közös az étkezés napjainkban.
53
6. csoport
a) magyarok, osztrákok
b) függetlenségért, polgári demokratikus fejlődésért
c) a szabadságharc bukásával
d) megsérült honvéd
e) Nagy szeretettel fogadják, étellel és itallal kínálják.
„Mért ne fogadnók be, ha tanyája nincsen
Mennyit szenved úgyis sok bezárt kilincsen!”
Kapcsolódó
174. o. /1.
b) Mecsér község Győr–Moson–Sopron megyében található; a Mosoni-Duna negyedik nagy
kanyarulatának jobb partján, a Mosoni-síkság, a Szigetköz és a Hanság találkozásánál,
Mosonmagyaróvár és Győr között félúton fekszik.
174. o. /2.
a) Sok évvel ezelőtti: „egy nyáron”
b) Mesebelivé teszi a látottakat, például „a köddé váltak” érzését sugallja.
174. o. /3.
a) „nyikorgó”, „fekete”, „fehér”, dobogva fütyültek”
b) „hétszer szépek voltak”
174. o. /8. a) Szótagszám: 8–8–6–6, a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos
váltakozása teremti meg.
179. o. /1. a) főszereplő: az elbeszélő (Fekete István); az elbeszélő apja; Péter; Péter édesapja;
Csillag (ló); Nóra (kutya)
b) elbeszélő (főszereplő) és Péter barátok voltak; az elbeszélő és az édesapja kapcsolatában itt
a szigor érződik
2. a) Télen játszódik a történet.
3. Előkészítés: a); Bonyodalom: e); Kibontakozás: c); Tetőpont: b); Megoldás: d)
4. a) Az elbeszélő (fiú) fülében csobogás indult, nem mozdult, nem szólt. Az édesapja a
kezdeti szavak után – „A ponciusát a gazemberének! Pfuj, Nóra! Neked is csak ennyi eszed
van?” – szótlanul nézett a fiúra.
b) Tilos foglyokra vadászni ebben az időszakban.
5. a) tőrt vet (vagy Tőrbe csal): alattomos módon bajba vagy veszedelembe sodor valakit, aki
ezt nem sejti.
rossz fát tesz a tűzre: csínyt, helytelenséget követ el.
6. Egyéni megoldás.
Kapcsolódó
54
orvvadász: vadorzó, az orvvadász és a vadorzó azonos fogalmak;
vadorzó: jogtalanul, tilosban vadászó személy;
lókötő: régen: lótolvaj; ma: csirkefogó, agyafúrt kópé;
polyva (pelyva): 1. a pázsitfüvek és a sásfélék virágát körülvevő hártyás levélke. 2. a
gabonaszemet borító, csépléskor leváló ilyen levélkék tömege;
tőr: két-, három- vagy négyélű rövid, könnyű szúrófegyver.
fogoly: a fácánnal rokon, csapatosan élő, galamb nagyságú, szürkés, barnás tollazatú madár.
179. o. /2. a) Vuk
b) Lutra
182. o. /1. a) Megcsippentette (belecsípett) a szomszéd az arcát. (Harminc éve csípték meg
utoljára.)
b) „Megbolondult, ember? Legyünk már észnél.” Gyerek nem mond ilyeneket.
c) „Bocs, Béla bá’!”
182. o. /2. a) A kutyát, Bobit nem lehetett becsapni. Időnként ételmaradékot vitt neki Pite
(Pete Péter).
b) Mindkettőt ismerte, de nem a saját testükben voltak.
183. o. /3. A gyereket dacos kis pimasz kölyöknek gondolták, a legtöbben még egy pofont is
adtak volna neki.
183. o. /5. A két szereplő összeforrt neve mutatja szerepcseréjüket, jelzi, hogy a másik
testében van a személyiségük.
Kapcsolódó
188. o. /1. a) Fillentő egy osztálytársa. Felnőtt.
b) Gyermekkorában.
188. o. /2. Füllentés: ártalmatlanul valótlant állít. Hazudozás: másnak ártó, gonosz szándékkal
követi el.
b) „Jobb fiú ez a kis Fillentő nálad!”; „Szegény kis pajtásom, mennyit emlegetjük.”
188. o. /3.
a)
„De akármilyen komoly is volt ez a délelőtt, mégis arra voltunk legjobban kíváncsiak, hogy
vajon mit akar a tanfelügyelő úr Fillentővel iskola után.”
„Én is hálával és nagy szeretettel emlékszem rá egy jótettéért.”
„Volt a faluban egy szörnyen fösvény asszony.”
„Szegény kis Fillentő, nem tudtuk meg, hogy milyen ember lett volna belőle.”
b) Egyéni megoldás. 1. Találkozás a tanfelügyelő úrral 2. A fillentett megvendégelés 3. Ki
törte el a kedvenc csészét? / A nagymamát nem lehetett becsapni 4. Balogné három tál étele 5.
A kisfiú utolsó füllentése
188. o. /4.
A részlet Az esemény Szereplők; A füllentés tartalma

száma helyszíne a főszereplő: Fillentő
1. a falusi iskola diákok, tanító úr, a) A királytól kapott fésűvel fésülte
tanterme tanfelügyelő meg édesanyja.
55
b) Mátyás király a kolozsvári bírót
édesanyja miatt büntette meg.
2. az iskola előtt diákok a) Megajándékozták, amiért
megnevettette a tanfelügyelőt.
Naranccsal, kávéval, kaláccsal
kínálták.
b) Kapott egy hatost is, amit
Kovács Zsuzsinak adott.
3. az elbeszélő elbeszélő, az elbeszélő Magára vállalta, hogy ő törte el a
otthona nagyanyja kávéscsészét.
4. fonóban falubeli emberek Megetette három tál étellel
Balogné.
5. bíróné házában bíróné, elbeszélő Itt volt Fillentő édesanyja, a
bírónénak aranyguzsalyt,
aranyorsót, aranyszöszt hozott.
188. o. /5.
a) „Beteg lett, gyulladást kapott”
b) „s kilenc napra már az angyalok között keltett nevetést”
188. o. /6. Mátyás király, aranyfésű, aranyguzsaly, aranyorsó, aranyszösz
Kapcsolódó
188. o. /1.
fakó arc: sápadt arc
senki gyermeke: nincs anyja, apja
elkódorgott az igazság útjáról: nem mondott igazat
188. o. /2.
a) tanfelügyelő úr: „Ne hazudj!”; „senki sem él hazugságból, sőt az Isten legjobban bünteti
azt, aki hazudik.” A gyerekek szerint: füllent.
c) Füllentés.
193. o. /1. Egyéni megoldás. Például: Hadd fessek én is!; Több a festeni akaró gyerek, mint
amennyi a festék
193. o. /2. a) Jim lelkére kötötte, hogy ne hallgasson a fiúra, hiába kérleli őt.
b) Szigorúan próbálta fogni Tomot. Kiabált, pofozkodott is. Sokszor már kiborította a gyerek,
és emiatt sírt is.
c) Elcsábult az üveggolyó láttán, és letette a vödröt.
d) Megváltozott Jim és Tom magatartása: „égő, megtépett füllel, kiporolt nadrággal, rohanva
vitte a vödröt. Tom nagy buzgalommal meszelt, Polly néni pedig papucsát kezében lóbázva,
szemében diadalmas tűzzel, visszavonult a csatatérről.”
193. o. /3. Úgy tüntette fel a meszelést, amit nem csinálhat mindennap, kiváltságos feladat,
nem mindenki tudná szépen megcsinálni.
193. o. /4. Papírsárkány, hosszú madzagra kötött döglött patkány, tizenkét golyó, egy fél
szájharmonika, agy darab kék üveg, cérnaorsó, lakatkulcs, egy pár ebihal, tűzkövek, egy
félszemű macskakölyök, rézkilincs, nyakörv, bicskanyél, négy darab narancshéj, ablakráma
darabja. Szerettek a szabadban játszani, mozogni, szerelni.
193. o. /5.
56
a) A munka kötelező, a szórakozás önként vállalt.
b) Nem származott kára senkinek, Tomnak pedig nagy haszna lett a kerítésfestésből.
Kapcsolódó
rászed: félrevezet, becsap
kitolni valakivel: rászedi vagy kellemetlenséget okoz neki
hálóba keríteni: mesterkedéssel behálózza, csábításának engedve hatalmába kerül
192. o. /5. A gőzhajó, a ruházkodás, a lovak, a lovas kocsi.
194. o. /1.
1. csoport
A mű szerzője A mű címe A mű témája Műfaja
Arany János Családi kör Egy bensőséges családi este életkép
ábrázolása (bemutatása).
Kormos István Eltűntek az égen Egy színes esküvő leírása. életkép
Fekete István Február Az előkészületek, majd a novella
fogolyvadászat elbeszélése.
Móricz Zsigmond Fillentő Egy árva kisfiú szomorú elbeszélés
sorsa.
Nógrádi Gábor PetePite Szerepcsere a gyermek és regény
édesapja között.
Mark Twain Tom Sawyer Annak elbeszélése, hogyan regény
kalandjai lehet a munkát szórakozásnak
feltüntetni.
2. csoport
Egyéni megoldás.
195. o. /1.
árva, otthontalan, kócos, pisze, mulatságos, önfeláldozó, szeretetteljes
füllent, mesél, nevettet
Egy árva kisfiú szomorú története.
kisfiú
4. csoport
Egyéni megoldás.
5. csoport
b) barát: I. 1. Az a személy, különösen férfi (gyermek, ifjú), akit kölcsönös bizalom,
ragaszkodás és szeretet köt hozzánk. 2. Valaki(k) iránt jóakaratú, segítő szándékú személy
vagy közösség. 3. Nőnek kedvese, szeretője. 4. Valakinek, valaminek a kedvelője, híve.
II. Férfi szerzetes.
c) Mondd meg, ki a barátod, megmondom, ki vagy.: Barátjáról ismerik meg az embert.
A jó barát drágább az aranynál.: A jó barát a legnagyobb kincs.
Nem mind barátod, aki rád mosolyog.: Nem mindenki jóakarónk, aki mézesmázos hozzánk.
57
Kapcsolódó
195. o. /4. Tanfelügyelő vizitációja.
197. o. /1.
1. borozgatánk
2. beszéltünk erről, arról
3. sokat koplaltál
4. hallgatám
5. elszavaltam
6. írogatni kezdtem
7. nyugonni dűlt
8. állott elő
9. jól estenek
10. láthatám
197. o. /2. Más megoldás is elfogadható.
édesapa édesanya a költő
kétkedő, makacs, ellenkező kíváncsi, ragaszkodó, nyughatatlan, igyekvő,
megértő, szerető, elfogadó, őszinte, boldog
boldog
200. o. /1.
a) Például mindenféle állatot tartanak, mindig sietnek, nem zárják el a csapot,
meggondolatlanok, kapkodnak.
b) A két fiú kapcsolata nem felhőtlen, Feri a nagyobb („undok bátyja”).
200. o. /2. a) Újra és újra feljelentik őket, például állattartásért.
b) Először lehetett volna nekik szólni személyesen, de társasházban valóban tilos ilyen módon
tartani állatokat.
200. o. /3. Segített neki.
Kapcsolódó
200. o. /2. a) Sok jó ember kis helyen is elfér. Ha jó emberek vannak együtt, akkor nem
számít, hogy kicsi a hely, jól meglesznek együtt.
b) Rossz szomszédság török átok. Nagy csapás a rossz szomszédság.
58

Toaz - Info Megoldokulcs Irodalom 5 Knyv Teljes Vegig

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Toaz - Info Megoldokulcs Irodalom 5 Knyv Teljes Vegig

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Irodalom 5.

könyv megoldott feladatai

13. o. /3. Mesekezdés: „Élt valamikor régen…”

13. o. /4. 1. Az okos lány híre a király fülébe is eljutott.

3. A kerettörténet szereplői és cselekménye is valóságosnak hat.

33. o. /4. Körülbelül 300 év.

A 4-5. bekezdésben letörött a csőre és a füle,

36. o. /3. Ki beszéli el a történetet az első bekezdésben? Egy (külső) elbeszélő.

Hugrabug : Azt mondják a házról, hogy Egykori tanuló: Pufók

Kalapok közt keresgélve

Név Tantárgya Jellemzői

Mógus sötét varázslatok kivédése  turbános

 A Mardekár vezető tanára, „azt mondják,

Bimba tanárnő gyom- és gyógynövénytan  Külseje: köpcös kis boszorkány

45. o. /5. Helyesen: Edevis tükre. (Bocsánat.)

Elindultam szép hazámból,

Én Istenem, rendelj szállást,

Petőfi Sándor: János vitéz

János szerelmes, markos (izmos, erős), fiatal, még nincs 20 éves

64. oldal - Kép alatti kérdés:

72. o. /5. a) megszemélyesítés, b) hasonlat, megszemélyesítés; c) megszemélyesítés; d)

72. o. /6. Egyéni megoldások.

73. o. /2. Egyéni megoldás.

77. oldal - Kép alatti kérdés:

Miután lerázta, ujra utnak eredt.

Mikor a nap leszállt pihenni ágyába,

Kukoricza Jancsit még vitte két lába.”

Falusi munkák képekben

110. o. /8. Egyéni megoldás.

1. Prométheusz jótette az emberiségért / vagy: Prométheusz lelopta a tüzet az

 Minótaurosz=félig ember, félig bika

 Szirének: félig asszony, félig hal

Herbert James Draper: Odüsszeusz és a szirének

b) Idézőjelbe vannak foglalva.

 Medárd naphoz kapcsolódó:

: Hogyha Medárd pityereg, negyven napig csepereg. (esőjóslás)

: A Medárd nevéhez kapcsolódó rózsaünnepély nálunk sem ismeretlen, több balatoni

136. o. /1. Egyéni megoldás.

155. o. Kossuth-címer jellemzői:

1849-ben néhány címerábrázolásban lekerült a címer tetejéről és a kettős kereszt alól a

Feladatok, kérdések (felül)

Feladatok, kérdések (alul)

A részlet Az esemény Szereplők; A füllentés tartalma

You might also like