KVARC

______________________________________________________________________________

Kémia neve: szilícium-dioxid

Képlete: SiO2
Jellemzői:
Kristályrendszere trigonális, ideális kristályalakja a
hatoldalas prizma (oszlop), hatoldalas piramisokkal
a végén.
Vegyi felépítése 47% szilícium és 53% oxigén. Más
idegen anyagoktól teljesen mentes kvarc színtelen,
átlátszó. Idegen anyagok csekély jelenléte
változatos színűre festheti és átlátszatlanná is
változtathatja.
A kvarcváltozatok egy része kristályokban fordul elő (kristályosodott vagy fanerokristályos
kvarcok), más részüket soha nem találjuk kristályokban (vaskos vagy kriptokristályos
kvarcok). Kristályos kvarcok közé tartoznak a hegyikristály, ametiszt, füstkvarc, citrin,
rózsakvarc, zárványos kvarcok, stb. A vaskos kvarcokat rostos vagy szemcsés szerkezet
alapján tudjuk szétválasztani. Rostosak: kalcedon, karneol, krizopráz, heliotrop, achátók.
Szemcsések: szarukő, jáspis, stb.
Nem hasad. A kristályosodott kvarcok kagylósan törnek, míg a vaskosak egyenetlenül,
szálkásan. A gyakrabban előforduló ásványok közül a legkeményebb, keménysége 7 (az
üveget könnyen karcolja, acéllal szikrázik). Teljesen tiszta kvarc sűrűsége 2,6-2,7 g/cm3 és
olvadáspontja kb. 1700 C°.
Zárványok a kvarcban elég gyakoriak, főleg a kristályosodottakban, éspedig mind folyadék-,
mind szilárd-zárványok. A szilárd zárványok egy része fontos kvarcváltozatokat hoz létre, a
zárványos kvarcokat. Hevítve a színes kvarcváltozatok színüket változtatják és kis mértékben
színüket is vesztik.
A kvarckristályok, csiszolt kvarcok tökéletesen üvegfényűek és törésfelületükön zsírfényűek,
a vaskosak részben szarufényűek. Finomrostos változatai selyemfényűek.
Nemes kvarcoknak nevezzük azokat a kvarcváltozatokat, amik vagy teljesen színtelenek vagy
telt színűek pl.: hegyikristály, ametiszt.
Megjelenési formái, genetikája:
Kristályalakja-termete és képződési hőmérséklete között összefüggés van, így tökéletes
földtani hőmérő, pl.: A hexagonális β-módosulat a hőcsökkenés után is megtartja alakját, így
következtetni lehet, hogy a kristály 573 °C felett keletkezett-e vagy sem.
Folyékony magmából hexagonális dipiramisos alakban kristályosodik, míg a csökkenő
hőmérséklettel prizmalapjai is egyre inkább kifejlődnek. Alacsony hőmérsékletű,
hidrotermális viszonyok (a magma lecsapódó vízgőztartalma és egyéb folyadékok miatt
keletkezik nagy nyomás- és hőmérsékletváltozás) között nyúlt, oszlopos termetű (prizmás),
illetve a kristályon piramis, romboéder (rombuszok) és trapezoéder (trapézok) lapok is
megjelennek.
Jellegzetes, hogy a különféle kristálylapok felülete is eltér egymástól: egyik érdes, másik
vonalazott vagy sima. Gyakran ikresedik1, nevezetesebb ikertörvénye: a dauphinéi.
Piezoelektromos tulajdonságai:
A kvarckristályok piezoelektromos tulajdonságokkal
rendelkeznek: elektromos potenciált alakítanak
mechanikus erő eredményeként. Az egyik leggyakrabb
felhasználása a kvarcnak a kristályoszcillátor. A
kristályoszcillátort pontos és állandó frekvencia
előállítására használják (pl.: kvarc órákban).
Egyéb felhasználása:
Kvarcüveg előállítása, üveg- és kerámiaipar,
csiszolóanyag, színes változatai ékszerek és ékkövek.
Előfordulása:
Gránit és más magmás kőzetek meghatározó alkotóeleme és gyakori üledékes kőzetekben.
Nehezen mál így gyakran megtalálható folyami lerakódásban. Nagy része folyékony
magmából kristályosod, de kvarc le tud kémiailag csapódni forró „erekből” meddőkőzetként.
Egy jól kialakult kristály elérhet több métert hosszban és több mint 100 kg nehezek is
lehetnek. Általában nyílt gödörbányákban bányásszák

Források:
A Wikipédia kvarc lapja magyarul és angolul (az angolon volt pár hasznos információ, ami a
magyaron nem volt), valamint a kristályoszcillátor és ikresedés oldal:
https://en.wikipedia.org/wiki/Quartz
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kvarc
https://hu.wikipedia.org/wiki/Krist%C3%A1lyoszcill%C3%A1tor
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ikresed%C3%A9s

1
A kristályok szabályos összenövésének olyan módja, mely során az egymással összenőtt
kristályok szimmetrikusan helyezkednek el egymáshoz képest.