A molekulák polaritása

Előzmény: Elektronegativitás, kötéspolaritás

Ha a kapcsolódó atomoknak különböző az elektronvonzó képessége
(elektronegativitása), akkor a kötő elektronpár közelebb húzódik a nagyobb
elektronegativitású atomhoz (poláris kovalens kötés jön létre).

Kétatomos molekulák:
a) A hidrogén-klorid poláris (dipólus) molekula: a molekula egyik atomja pozitívabb, a
másik negatívabb töltésű.

b) A hidrogénmolekula apoláris, nincsen töltéseltolódás:

Elemmolekulák mindig apolárisak.

Háromatomos molekulák:
a) A vízmolekula V-alakú és poláris, mert a töltéseltolódások nem oltják ki egymás
hatását:

b) A szén-dioxid-molekula lineáris alakú és apoláris, mert a töltéseltolódás szimmetrikus,

ezek kioltják egymás hatását (mint egy kötélhúzó verseny: ha a két csapat ellenkező
irányba húz azonos erővel, nincsen elmozdulás).
Négyatomos molekulák:
a) Az ammónia háromszög alapú piramis alakú, ahol a töltéseltolódások nem oltják ki
egymás hatását, ezért a molekula poláris.

b) A kén-trioxid síkháromszög alakú, szimmetrikus molekula, ahol a töltéseltolódások

kioltják egymás hatását, a molekula apoláris.

Ötatomos molekulák:
a) A metán szabályos tetraéder alakú, ahol a töltéseltolódások kioltják egymás hatását, a
molekula apoláris.

b) Ha a metán egyik hidrogénatomját lecseréljük pl. egy klóratomra, megbontjuk a

molekula szimmetriáját, a töltéseltolódások így nem oltják ki egymás hatását, a
molekula poláris lesz:

Összefoglalva:
Apoláris egy kettőnél több atomos vegyületmolekula, ha
 a központi atomhoz azonos ligandumok kapcsolódnak
ÉS
 a molekula szabályos szerkezetű (lineáris, síkháromszög vagy tetraéder)