Vitruvius: Az építész tanulmányai.

Részlet a Tíz könyv az építészetről című munkájából

(keletkezett kb. i.e. 27 és 15 között; magyarul: Képzőművészeti Kiadó 1988)

1. Az építész tudását sok tudomány és különféle ismeretek ékesítik; ezáltal ítéli meg
mindazt, amit más mesterségek alkotnak. Ez a tevékenység kézművességből és elméleti
gondolkodásból születik. A kézműves munka a hasznosság folytonos és megszokott
gyakorlása, tekintettel az alakítás célkjára, amelyet anyagból, kézzel végeznek, aszerint,
hogy a mű milyen anyagból van. Az elméleti megfontolás pedig a kézi munkával készített
dolgokat aszerint tudja bemutatni és magyarázni, hogy milyen viszonyban áll bennük az
ügyesség és gondolkodás.
2. Ezért azok az építészek, akik tanultság nélkül akartak gyakorlott kézre szert tenni, nem
voltak képesek elérni, hogy fáradozásukkal tekintélyt szerezzenek, akik pedig csak az
elméletben és a könyvekben bíztak, mintha a dolog helyett annak árnyékát kergették
volna. Ám azok, akik mind a kettőt megtanulták, mivel teljes fegyverzet díszítette őket,
hamarabb, tekintélyre szert téve érték el céljukat.
3. Ha pedig minden dologban, akkor kiváltképp az építészetben két dolog van: az, amit
jelölünk és az, ami jelt ad. Amit jelölünk, az az elképzelt dolog, amiről szó van, ezt pedig
a tudományok érveivel kifejtett bemutatás jelzi, fogalmazza meg. Ezért annak, aki magát
építésznek vallja, mindkettőben gyakorlottnak kell lennie. Így tehát tehetségesnek és
tanulékonynak kell lennie a tudományban, ugyanis sem a tehetség tudomány nélkül, sem a
tudomány tehetség nélkül nem tehet valakit tökéletes mesterré. És legyen tanult ember,
tudjon rajzolni, legyen képzett a geometriában, ismerje jól a történelmet, szogalmasan
hallgassa a filozófusokat, értsen a zenéhez, ne legyen járatlan az orvoslásban, ismerje a
jogászok érvelését, értsen s csillagászathoz és a csillagászati számításokhoz.
4. Mindennek okai a következők: az építésznek írástudónak kell lennie, hogy feljegyzéseivel
erősebbé tehesse emlékezetét. Aztán tudnia kell rajzolni, hogy színezett rajzokon minél
könnyebben tudja ábrázolni, milyennek akarja a kész művet. A geometria pedig több
segédeszközt kínál az építészetnek…
5. Jó néhány történelmi eseményt is ismernie kell az építésznek, hiszen művein gyakran
olyan díszítményeket tervez, amelyekről ésszerűen számot kell adnia azoknak, akik arról
érdeklődnek, miért készültek…
6. …
7. A filozófia pedig emelkedett lelkűvé teszi az építészt: hogy ne legyen hivalkodó, inkább
szívélyes, részrehajlás nélküli és lelkiismeretes, s ami a legfőbb, kapzsiságtól mentes,
mivel bizony semmilyen művet sem lehet megvalósítani bizalom és erkölcsi tisztaság
híján. Ne legyen nagyravágyó, ne legyen lelke állandóan adományok szerzésével
elfoglalva, hanem komolyan, úgy őrizze méltóságát, hogy megtartsa jóhírét, mivelhogy
ezt írja elő a filozófia. Ezenkívül a természetet magyarázza a filozófiának az a része, amit
görögül phüsziológiának neveznek. Ezt igen szorgalmasan kell tanulmányoznia, mivel a
természet számos különféle kérdésével foglalkozik…
8. A zenéhez is értsen az építész, hogy fogalma legyen a törvényszerű és a matematikai
arányról.
9. …
10. Az orvostudományt pedig az éghajlat miatt kell ismerni; ezt görögül klimatanak nevezik,
és hogy melyik hely, levegő és víz egészséges vagy káros, ezek figyelembe vétele nélkül
ugyanis egészséges lakás nem készíthető. A jogszabályokhoz is kell értenie,… nehogy a
munkák befejeztével vitás kérdések maradjanak a csládfőkre.
11. A képzetlen emberek számára talán csodának tűnhet, hogy az emberi természet képes
lehet ily sok tudományt megtanulni, és emlékezetben tartani. viszont mihelyt világossá
válik előttük, hogy valamennyi tudomány a dolgok révén összeköttetésben és közösségben
áll egymással, könnyen elhiszik, hogy ez lehetsséges; az enciklopédikus tudás ugyanis
belőlük tevődik össze, mint test a tagokból.

15.-18. …minden mesterség két dologból áll, a munkából és annak elméletéből. A két dolog
közül az első, vagyis a munka elvégzése, azok feladata, akik az egyes dolgokat művelik; míg
a másik rész, vagyis az ésszerű gondolkodás közös minden tanult emberben… az építész
hivatása minden ismeretben való gyakorlottságot követel, az ésszerűség a dolog
kiterjedtségénél fogva nem engedi meg a tudományokban szükséges teljességet, helyette csak
azt, hogy közepes tudással rendelkezzen… [ami ahhoz szükséges, hogy] ha ezekről a
dolgokról és mesterségekről kell ítéletet vagy véleményt mondania, ne hibázzon.