13. Tétel Anyanyelvi oktatási programcsomagok.

Tankönyvcsaládok és tankönyvek a
különböző iskolatípusokban. A tankönyvekben érvényesülő rendezőelvek és jellemzők.
A tankönyvelemzés szempontjai egy választott tankönyv bemutatása kapcsán.
1. Adamikné Jászó Anna–Fercsik Erzsébet: Édes anyanyelvünk
A Dinasztia Kiadó gondozásában jelent meg 5-12. osztályosok számára a tankönyvből,
feladatfüzetből, tanmenetjavaslatból, tanári kézikönyvből és felmérőcsomagból álló
tankönyvcsalád. Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program része. A program egésze 12
évfolyamos, magában foglalja az általános iskola alsó tagozatának négy osztályát is. Az
elnevezésben található kulcsszó – az integrált jelző – többek között arra utal, hogy a szerzők
ötvözték a hagyományos grammatikát a modern irányzatokkal, azaz az utóbbiak eredményeit
beépítették a klasszikus nyelvtani anyagba.
A grammatikai anyag a kisebb nyelvi szintekből indul ki, és a magasabb egységek felé
halad. A helyesírási és a nyelvhelyességi ismeretek a megfelelő grammatikai részekhez
kapcsolódnak. Az alaktan – amely nélkülözhetetlen a biztos helyesírási készség
megalapozásában – kitüntetett szerepet kap. Mind a szóbeli, mind az írásos kommunikáció
részterületei arányosan szerepelnek, az utóbbiak kiegészülve odaillő helyesírási
tudnivalókkal. A feladatfüzetek minden hónapra adnak valamilyen ünnephez, nevezetes
naphoz kapcsolódó és az általános műveltséget pallérozó feladatot.
A tankönyvek a hagyományos induktív menetre alapoznak: a problémafelvetéseket
megfigyeltetés követi, sokszor építenek a tanulók tapasztalataira és kíváncsiságára.
Szemléltetésként köznyelvi, szaknyelvi és szépirodalmi szövegeket használnak. Az
ismeretek áttekinthetőségét összefoglaló táblázatok segítik. Az életszerű gyakorlatok
folyamatos kézikönyv- és szótárhasználatra serkentik a diákokat. Ötletes az Álljunk meg egy
szóra! elnevezésű nyelvművelő sarok. Nagy szerepet szánnak a nyelvi játékoknak is.

2. Antalné Szabó Ágnes–Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció

A Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában készült 12 évfolyamos tankönyvcsalád, amely
alkalmas négy-, hat- és nyolcosztályos középiskolák számára is. A tankönyvekhez
munkafüzetek, feladatlapok, tanári kézikönyvek és feladatgyűjtemények kapcsolódnak.
Figyelembe veszik a Nemzeti alaptanterv és az új magyar nyelvi érettségi
követelményrendszerét. A program bármilyen irodalomkönyvhöz választható.
A szerzők a tanulók személyiségének, valamint képességeinek és készségeinek
fejlesztését célozzák. A célkitűzésben külön hangsúlyozzák a korszerű anyanyelvi műveltség
fontosságát, illetve a tanulók önálló ismeretszerzési és önművelő képességének alakítását.
Kiemelt szerepet szántak a szóbeli és írásbeli kommunikációs készség fejlesztésének. A
program a nyelvhasználat-központúságra és szövegszemléletre törekszik, de fontosnak tartja a
szilárd nyelvtani ismereteket is. A tananyagban megjelennek a nyelvtudomány legújabb
eredményei és a hagyományos értékek egyaránt. A grammatikai ismeretekkel párhuzamosan
tanítják a részletes helyesírási és nyelvhelyességi tudnivalókat. A program ösztönzi a
tanulókat az önálló ismeretszerzésre, a kézikönyvek, szótárak önálló használatára. A
módszerek közül elsősorban az induktív és a heurisztikus eljárást alkalmazzák, ritkábban a
deduktívat.

3. Lerchné Egri Zsuzsa: Nyelvtan, helyesírás, fogalmazás

A szegedi Mozaik Oktatási Stúdió adja ki az általános iskolák felső tagozatának, a hat-
és nyolcosztályos gimnáziumoknak a tankönyvcsaládot. A címben megjelölt kiemelt
területeken túl minden évfolyamon vannak visszatérő témák, fejezetek: Kulturált nyelvi
magatartás, kommunikáció; Tanulástechnika; Olvasás, szövegértés, ítélőképesség;
Nyelvismeret, tudatos nyelvhasználat. A program többek között a következő elveknek,
követelményeknek kíván eleget tenni:
- funkcionalitás (az egyes anyagrészek, tudnivalók hasznosíthatósága)
- komplexitás (a témák sokoldalú feldolgozása)
- tartalmi és módszertani differenciálás
- önálló tanulásra és munkára nevelés.
A könyvek felépítése koncentrikus, sok előre- és visszautalással, teret adva a beérő
ismeretek és kompetenciák elmélyítésének és kiegészítésének. Minden évfolyamon nagy
hangsúlyt kap a tanulástechnika. Ilyen témákkal találkozunk: az anyanyelvtanulás
szükségessége, haszna és módszerei; kézikönyvek, szótárak használata; könyvtárhasználat;
jegyzetelés és vázlatírás; szabálykeresés és szabályalkalmazás; a meghatározás
szerkesztésének szabályai; tanácsok az ismétléshez.

4. Bánréti Zoltán programvezető: Nyelvtan-kommunikáció-irodalom tizenéveseknek (NyKIT)

22 tankönyvre épülő alternatív képességfejlesztő program a veszprémi Nodus Kiadó

gondozásában. A Nyelvtudományi Intézet képességfejlesztő programja a 80-as évek
közepétől. Kiemelt céljai:

- a grammatika és nyelvhasználat együttes tanítása újszerű megközelítésben

- a nyelvi problémák iránti érzékenység fejlesztése
- szövegalkotó készség automatizálása
- kísérletezési, gyakorlási lehetőségek

A program a strukturalista és a transzformációs-generatív nyelvtanra épül. Kétfajta

megközelítésben tárgyalja az anyagot:
- nyelvi kísérletek: Elvont nyelvtani elemzések akkor kerülnek elő, amikor egy
mondattal vagy szöveggel metanyelvi szinten foglalkozik.
- terepgyakorlat: Szituációra épülő kommunikációs gyakorlatok, a nyelvhasználat
valóságos környezetben.

5. Jobbágyné András Katalin–Schiller Mariann–Széplaki György–Törzsök Édua: Magyar

nyelv

Nyolc évfolyamos tankönyvcsalád a Kékes és a Calibra Kiadó gondozásában (10–18

éveseknek). Az alsó nyelvi szintektől építkezik, de a nyelvhasználat felől közelít.
Kommunikációs helyzet- és szövegbeágyazottság figyelhető meg. Kétévenként összetartozó
tárgykörök jelennek meg. Minden évfolyamhoz helyesírási és nyelvhelyességi feladatok
kapcsolódnak. A 7. és 8. kötetben a szöveg- és stíluselemzésre jelölt műveket találjuk: a
stilisztikai fejezethez mai magyar szépirodalmi alkotásokat, a stílustörténeti elemzéshez a régi
magyar irodalom szemelvényeit.

6. Kelecsényi László–Budaváriné Béres Erzsébet: Magyar nyelv

Nyolc évfolyamos tankönyvcsalád a Helikon Kiadó gondozásában (10–18 éveseknek).

Kiemelt szerep az egyes évfolyamokon:
5. és 6. osztály: beszédkészség és szókincsfejlesztés
7. és 8. osztály: fogalmazási alapműveletek
9. és 10. osztály: érvelő-meggyőző jellegű szövegtípusok
11. és 12. osztály: ismeretterjesztő és értekező szövegtípusok.
Folyamatosan művelt területek: - helyesírás (minden fejezetben)
- beszédtechnika (alkalom szerint)
- fogalmazás szóban és írásban (a fejezetek végén).
Főbb jellemzői: az irodalom és a nyelvtan koncentrációja; munkáltató jellegű tankönyv;
köznyelvi és szépirodalmi szövegek közötti kapcsolatteremtés; képzőművészet, zene, tánc,
drámajáték bevonása és alkalmazása; nyelvi hagyományok ápolása (szólások, közmondások,
nemzeti irodalomhoz tartozó szövegek elemzése, értelmezése.

7. Kugler Nóra–Lengyel Klára–Tolcsvai Nagy Gábor: Magyar nyelv

Nyolc évfolyamos tankönyvcsalád a Korona Kiadó gondozásában (10–18 éveseknek).

8. Magassy László–Magassyné Horváth Katalin: Százszorszép anyanyelv

Tankönyvcsalád az általános iskolák felső tagozatának a Nemzeti Tankönyvkiadó
gondozásában.
A grammatika és a fogalmazási, kiejtési, helyesírási tények és szabályok oktatása nem cél,
hanem eszköz a tudatos, a tovább építhető és fejleszthető anyanyelvhasználatra neveléshez.
A tankönyv elméleti anyaga a szóbeli és írásbeli kifejezőképesség fejlesztését alapozza meg.
A beszédhangoktól kiindulva halad a szöveg felé. Folyamatosan szerepeltet nyelvhasználati
jellegű témákat.

Tankönyvelemzés (szabadon választható)

Mivel én egy szakközépiskolában tanítok Magyar kommunikációt a 11. évfolyamon a
tankönyvelemzéshez az OFI által kiadott és megjelent kísérleti tankönyvet választottam,
amelyet az Eszterházy Károly Egyetem Oktatáskutató és Fejlesztő Intézete több
tananyagfejlesztővel és szerkesztővel közösen adott ki 2017-ben.
A tankönyvhöz jól használható munkafüzet is készült, ahol a témához illő feladatsorokat
kapnak a diákok. Külalakban a tankönyv nagyon megnyerő, puha kötésű, szép színes, és amit
kifejezetten kedvelnek a diákjaim, nem túl „vaskos”. A Munkafüzet is színes ábrákkal teli, a
feladatok viszonylag könnyen megoldhatók számukra. Ez a korosztály, ahogyan az elmúlt
harminc éves nyelvtanári tapasztalatom alapján megfigyeltem, elsősorban a kommunikációval
kapcsolatos feladattípusokat kedveli, vagyis a generációhoz közelebb álló akár a
mindennapokban használt szituációhelyzetek elemzését. Ebből a tankönyvből második éve
tanítok, mivel úgy tapasztaltam, hogy a diákok többsége is elfogadta.

A diákok kedvence A beszédaktus-elmélet c. téma. Rokonszenvük tárgyát talán az képezi,

hogy ezen az órán rengeteget szoktunk nevetni. Miután elmondom, hogy ugyanaz a nyelvi
megformálás különböző beszédszándékot hordozhat, példákkal illusztrálom ennek az
állításnak az igazát. Például a „Jaj, de okos vagy!” felkiáltás jelenthet dicséretet, elismerést,
vagy éppen gúnyt, elutasítást. Mindig a beszédhelyzettől függően. Vagy ha jelzem, hogy egy
röpdolgozatban benne lesz, hogy… és valamelyik diákom felkiált” most akkor röpdolgozatot
írunk?” kérdésre a másik diák megjegyzi „Ne fesd az ördögöt a falra!” szólást, akkor a
teremben hatalmas a nevetés, és mindenki tudja, hogy itt nem arra gondolunk, hogy a
röpdolgozatban egy ördögöt kell a falra rajzolnunk, hanem arra, hogy ne hozza szóba a tanuló,
mert képes vagyok óra végén valóban íratni egy tízperces röpdogát.