A kiadás alapj.: Botticelli.

Sirrocco 2006
Fordította: Bárdos Miklós
Szerkesztette: Rappai Zsuzsa
Sorozatszerkesztő: Kézdy Beatrix
'iadói programvezető: Szuba Jolanta

e Confidential Concepts, worldwide, USA 2006

e Hungarian translation Bárdos Miklós
Kossuth Kiadó 201 o

\tinden jog fenntartva.

ISBN 978-963-09-6107-3

Felelós kiadó Kocsis András Sándor

a Kossuth Kiadó zRt. elnök-vezérigazgatója
A kiadó az 1 795-ben alapított Magyar Könyvkiadók
es Könyvterjesztók Egyesülésének tagja
túszaki vezető Badics Ilona
Tördelte Balog Veronika
\w_kossuth.hu /e-mail: kiado@kossuth.hu
. 'vomtatta és kötötte Dürer Nyomda Kft. Gyulán
:J ezetó igazgató Kovács János
 Sandro
BOTTICELLI

KOSSUTH KIADO
Bevezetés

B
ottic e l l i m i n d ig i s előkelő h elyet foglalt e l a z itá l i a i reneszá n s z m űvészei között,
ugya n a k k o r a m űértők sokáig nem tula j d o n ítottak k i e m e l kedő j e l e n tőséget élet­
m űv é n e k . A kortársak m á r életében nagy ti sztelettel beszéltek a m űvészről és
m űvei ről , a n é l k ü l hogy k i e m elték vol n a tehetségét a többi mesterhez haso n l ítva . Ugya nez
mo ndható el a korszak iroda l m i forrá s m un ká i ról i s (F. Albert i n i : Memoria/e; A . B i l l i :
„Libro"; Anonima Gaddiano). Később m űvészetének varázsa egyre i n kább halványul n i

látszik. M é g a XIX. században i s , a m i ko r a régi o l a sz mesterek iránti érdeklődés fokoza­

tosa n ú j ra élén k ü l n i kezdett, a m űértő közön ség i n kább Perug i n o fa n a t i k us va l lásossága
és szigorú á b rázolásmódja, se m m i n t Botticel l i m űvei i rá n t lelkesedett. A reneszá nsz
m űvészet lelkes csodá lója, Jacob Burck h a rdt sem sorolta vissza a firenzei kortársak á ltal
megelőlegezett helyre Botticelli!, és Cicerone cím ű m űvében m űvészi erényei h e lyett sokkal
i n kább gyengeségeit dombo rította ki:
„Botti c e l l i n e m tudott iel é r n i saját a m bíciói hoz. A z é letet és a z érze l m e ket szerette
l e n d ü letes mozdulattal felvá z o l n i , és gya k r a n ügyefogyott sietséggel dolgozott. A szépség­
ideá l , m e l y n e k e l é résére vágyott, belem erevedett egy visszatérő, m essziről felism erhető
a rctípus ábrázolásába, a me l yet itt-ott igen bájosa n , á m sok h e l yütt i n ká b b egyfajta
da rabossággal fest meg, a n é l k ü l hogy é l etet l e h e l n e b e l e " .
Az i t á l i a i festészet történetéről szóló m un ká j á b a n G . B . Cava lca s e l l e még e n n é l i s
Jeereszkedőbb h a n g n e m b e n b e s z é l Bottice l l i ről. a k i t messze fö l d i j e , D o m e n ico G h i rl a n d a i o
m ö g é rangsoro l . M o r e l l i szigorú kritikája h a s o n l ó a n igazta la n ul m a raszta l j a el Bott i c e l l i t .
E lsőké n t a z a ngol festők fordultak kitü ntetett figye l e m m e l Bottice l l i m un ká ssága felé.
M i utá n a preraffa e l i t á k - k ü lö nösen Dante Gabriel Rossetti és B ur n e Jones - valóságos
Bottice l l i -k ul t uszt h o n osítottak meg, a festő t e k i n té l y e látvá n yo s a n nőni kezdett, és
századun k b a n szá mta l a n n é psze rűsítő m o n ográfia és j ó n é h á n y a l a pvető t ud o m á n yos
m un ka szü letett élet m űvéről. M á r a Bottice l l i képei a m űk i n cspiac legértékesebb m űa l ko ­
tásai közé tartozn a k .
Bottic e l l i é l etéről igen keveset tudun k . Vasa ri, a z egyik legkimerítőbb forrá s m un ka
szerzője szolgál ugyan n é h á n y a n e kdotáva l , ám az azóta n a pv i lágra k e r ü l t egyéb források
tükré b e n kevéssé t ű n n e k h itelt érdem lőnek á l l ításai m i n d a m űvészről, m i n d m űveiről.
Éppen ezért e l sősorban a m űvekre é s é rtelmezésü kre k e l l támaszkod n un k , a m ikor

Botticel l i m un ká sságát elemezzük, és c s a k ezek alapján próbá l h a t un k következte t n i 1 Fiatal férfi képmása

( 1469 körül).
a m űvész sze m é l y i ségére.
Tempera. fa, 51 x 33.# c­
Természetesen a m űveket sem árt némi távolsággal keze l n i , k ü jö nösen m ivel a t a n ítvá­
Galleria Palatina
nyok és követők á l tal szá ndékolt h űséggel reproduká lt másolatok tömegében n ehéz feladat (Palazzo Pittil. Fireoze
- \ladonna a Gyermekkel
es a lcis Kereszteló
Szent Janossal, ( 14 70) .
...e-:iera. ia. 91 x 6 7 cm.
_�.Párizs
3. Madonna a Gyermek­
kel és két angyallal,
( 14 70 körül).
Tempera, fa. J 00 x
-
, -­

Museo e Galleria
Nazionale di Capodi r:e

Nápoly
 teljes bizonyossággal megkülönböztetni a Botticel l i kezétől s zá rm a zó a l kotásokat. E termé­
keny életmű legszembetűnőbb vonása sajátos kettőssége. a m i a hagyományos kompozíciós
elemek és kötöttségek merev betartása, illetve az érzelemkifejezés rendkív ü l i felszabad u lt­
sága és ereje között feszülő ellentétnek köszönhető. A festmények architektonikus merevsége
mögött ugya nakkor gyakran bonyolult szimbolikus tarta l m a k és a festő saját életére, i lletve
kortársaira történő kon krét utalások rejlenek.

Családi h áttér, m esterek és ifjúkori m űvek

Bottice l l i m ű vészi pályája a XV. század utolsó három évtizedében bontakozott ki: első
i s mert m ű vét 14 70 körül a l kotta meg, m íg utolsó m u n k á i mai ismeretei n k szerint 1 500
körü l re datá l hatók. Ugya n a k ko r elképzelhető, hogy egyes m u n k á k a fenti i n terva l l u m
előtt, és főként utána s zü l ettek, h i szen kevéssé valószín ű , hogy Botticel l i J 500, illetve
h a l á l á n a k éve, vagyis 1s1 O között egyetlen m ű vet sem a l kotott vol n a .
Botticel l i m ű vésszé érése idején a z előző generáció k i e m e l kedő m e sterei - Uce l l o ,
Castagno, illetve Donatello - m é g j a v á b a n a l kotta k . Mestere a kor e g y i k legh íresebb
festője, Fra Fi l i p po Lippi volt, é s a kortá rsak k ö zött nem k i sebb m ű vészekkel á l l t kapcso­
latba n , mint Leona rdo d a V i n c i és M i chela nge l o . Ám e páratlan egyéni ségek egyikéről
sem m o n d h ató el, hogy komolyan befolyásolták volna őt. M űvein sem M a saccio vagy
A n d rea del Castagno visszafogott ü n nepélyessége nem fedezhető fel , sem a mesterségbeli
tudás és a szabad m űvészi felfogás sajátos ötvözete, a mely már ifj ú korukban j e l l e mezte
a q uattrocento második felének legnagyobb itá l i a i a l kotóit. Bottic e l l i m űvészetében
az itá l i a i renesz á n s z vi rágkorának h a m isítatlan h a ngja s zó l a l meg: az ő m űvei a legtisz­
tább és legsajátosabb festészeti kife j e ződései e k u l túrának, a mely Lorenzo il Magnifico
környezetében csis zolódott tökélyre.
Az előző m ű vésznem zedék látszólag k ü l ö nösebb erőfeszítés n é l k ü l tette magáévá
- \ladonna a Gyermekkel
<Rózsakertes Madonna),
m indazt a t u dást, a m it előtte zsen iá l is mesterek több generációja fáradságos m u n kájával
•10 körül). fe l h a l m o zott. Ta n ítvá nyaik , a legfiatalabb fi renzei festőgeneráció m á r bele nőtt egy nagy
Te:npera, fa, 124 x 65 cm. hagyo m á n yba, és éppen e zért m űvészete sokszo r a régi mesterek halvány visszfényének
Ca eria degli Uffizi,
tűnt. Legfőbb meste r ü k Fra F i l i ppo Lippi volt, aki rea l itásérzékével és a kompo zíció
r „enze
mesteri kezelésével t ű n t ki. Az ú j festők m u n kássága n e m a z úttörő ú j ítások jegyében
\ladonna a Gyermek­ bontakozott ki, m int előd e i ké és mestereiké, a legfontosabb s zá m u k ra a k ia l a k u l t tudás
ei� szeráfok koszorú­ elsajátítása és b i zon yos irá nyokba való továbbfe j l e s ztése volt, a m ivel előkés zíthetik
an, •69-14 70).
a m ű vészet megújulását. A Pollaiuolo fivérek - Anto n io és Piero -, illetve Verrocchio a bro n z­
e-;ie"a. fa. 120 x 65 cm.
Ca e· a degli Uffizi,
szobrászat mesterei volta k , festményeiken a göm bö lyded formá k k a l és a festői hatá­
F �e-ze sokkal kísérleteztek; képei k eredeti zo m á n cos fényű színei k ü l ö n leges fé nyárnyalatokkal
\ladonna a Gyermekkel
cs öt angyallal
\Ladonna del Magnificat),
-�'- •' J. Tempera. fa.
z·-�-J-
1 cm.
--: -...3 degli Uffizi. Firenze
7. Madonna a Gyermek.kel
és nyolc angyallal
(Raczin sky-tondo).
( 14 78 körül). Tempe•a a

átmér6: 135 cm.

Galleria degli Uffiz·. F ·e-.z,,

v o n j á k be a la kjaikat. Témáik díszletéül a z Arno v ölgyét, s zü l őföldjük i d i l l i tájait
választottá k .
Beno zzo G ozzo l i és Domen ico G h i rl a n d a i o F i re n zét és s zépségekben gazdag
k örnyékét tették m eg b i b l i a i témájú képeik á l l a n d ó díszletének. A z utá n o zhatatlan n a i v
életörömet á ra s ztó ájtatos jeleneteket m ítoszteremtő képzeletük a fire n ze i m i n d e n n a pokba
h e l ye zte át, és s ű r ű n benépesítette mecénásaik és családta gj a i k vissza-visszatérő a l a k j a i ­
v a l . A perugiai Pietro Perug i n o , a z um b r i a i dombvidék s zü l öttje megragadóan egyedi
atmoszférát teremtett képeivel, m e l yet a s zigorúan felépített kompozíció még jobban
k i h a ngsúl yo z.
Botticel l i e m ű vé s ze k kortársa és sokszo r m un katársa volt. Jólle het tech n i ka i tudása
nem vetekedhet sem az előbbiek képeiről s ugá rzó p l a s zt i k us hatásokkal és pompázatos
szín ekkel, sem az utóbbiak n yü zsgő fire n zei utcá i n a k és napos toszkán tája i n a k é l etsze ­
rűségével , i l letve odaadó vallásosságuk k a l , m é g i s teljes joggal k övetel h e l yet magá n a k
a kor k i e m e l kedő m űvésze i k özött. S zá rn ya l ó , szertelen képzelete, a sajátos ha ngulatok
i rá n t i vo n zódása és é r zéke erősebb egyedi atmoszférát terem tenek, m i nt b á rm e l y más
kortá rs m űvész m űvei. A fire n zei m ű vé s zet á ltala teremtett szi ntézise egyúttal n yitást
jelent az új , előrevivő hatá sok fel é .
Alessandro Botticelli életrajzában számos fehér folt van. A firen zei Ognissanti-templom
k öze lében á l ló h á zb a n látta meg a n a pvilágot, s zü l etési dátumát n e h é z pontosa n meg­
határo zn i . M i n t h ogy a fire n zei na ptár s ze r i n t az év a k koriban m á rc i us 25 - é n k e zdőd ött,
valószí n ű leg 1 444. márci us 25. és a k övetkező év a zonos napja k özött s zü leth etett. É des­
apja 145 7-ből s zá rm a zó vagyo n n yila tkozatában ( „Den unzia dei b e n i " ) két leá n yg yermek
m e l lett n ég y f i úg ye r m e k ről s zá m o l be. K özü l ü k a legkisebb, Alessa n d ro ekkor apja s zerint
t i ze n h á rom éves volt. A legkisebb fi ú ró l a n n yit tud un k , hogy jólle het tehetségesnek
tartották és apja erősen támogatta, hogy elsajá títson m i n d e n tudo má n yt, a m i t a korban
egy g yermeknek oktatni lehetett, a ta n ulás terén labilisnak m utatkozott. Egészségét
g yengének mondják. Apja végül letett taníttatá sáról, és i n ká bb az a ra n ym ű vesség felé i rá ­
n yította . A fenti m e n d e m o n d á k mell ett m é g i s feltétel e zhető, h o g y a z ifjúkorban fe l s zedett
tudás megfe l e l őe n b i ztos a l a pot jelen tett későbbi fejlődéséhez: képein n yi lvánva l ó a n meg­
s . Madonna Gyermeké,·el
m utatkozi k , hogy a m űvész m i n d a B i b l i a , m i n d Dante Is teni Színjátéka , m i n d a k l a s s zi k us
és hat szenttel.
i rodalom terén rendelkezett a s zükséges a l a p i s m e retekkel. Szent Társalgás
A festő s zü l ő h á za a mai Via Porce l l a n á n állt. Édesapja, a k i cserzővarga volt, n é h á n y (Sant'Ambrogio­

évvel Alessa n d ro születése utá n a k özelben vásárolt új h á za t . Bottice l l i itt élte le élete oltárkép), ( 14 70 körú •

Tempera. fa.
meghatá ro zó részét, egészen a Savo n a rola-idősza kig, sőt, a l ighanem egészen h a l á l á ig.
170 x 194 cm.
H á rom bátyja k özül a legidősebb, az 142 0-ban született G i ova n n i volt a család meg­ Gallcria degli Uffiz .
határozó egyé n i sége: ő b i ztosította a család gazdasági felívelését, és m i nden b i zo n n ya l Firenze
31 x 25 cm.

Uffizi.
 ,
1 0. Judit viss zater Betúliába
az asszírok táborából.
( 1 469- 1 4 70 körül)
Tempera. fa. 31 x ·... .-
Galleria degli Uffizi..- e--

Firenze
ő gondoskodott Alessa n d ro nevel tetéséről is. E redetileg Giova n n i gú n yneve volt
a „Botticel l o " - a za z „hordócska" - amit b i zo n yá ra széles és vaskos testalkatával
é rdemelt ki. E z a g ú n ynév a zutá n átragadt a csa lád va lame n n yi tagjára, nem csak
az ifjú Alessa ndróra, ami jól m utatj a , m i l ye n meghatá rozó szerepet játszhatott
a legidősebb, tekintélyes vagyo n ú fiú a családba n .
Ta n ul m á n ya i n a k befejezése utá n , a m i nagyjából egybeesik a z 145 7-ből fentmaradt
„De n un zi a " keletkezésének időpontjáva l , Alessa n d ro te hát a ra n ym ű vesta noncnak á l l t
A n t o n i o n e v ű bátyja mel lé, aki s a j á t ötvös m ű h e l l yel rendel k e zett. A n t o n i o felfigyelt
öccse rendkív ü l i tehetségére, és m i nden b i zo n n ya l az ő érdeme, hogy Alessandro
h a m a rosan Fra F i l i ppo Lippi mester ta n ítvá n ya lett.
E zekből az első látásra jelentéktelen nek tűnő részletekből, a m e l yek egy fire n zei
kézművescsalád m i ndennapja iba a d n a k n é m i betekintést, fontos megá l l a p ításokat tehe­
tünk Bottice l l i m űvés zi a l a p i n d íttatását és k a ra kterét i l letően . B i zo n yá ra a családot
egybefű ző szoros k öteléknek, s a m ögöttük h ú zódó, jelleg zetes toszkán h umorn a k
és életöröm n e k k ös zönhető a Botticel l i-festm é n yeken kifej e ződő meleg érzelemvilág
és á h ítatos l e l kü l et. N e h e ze n megá l l a p ítható ugya n a kkor, va jon az édesa n ya , Smera lda ,
a k i a családi i ratokban csak neve és életkora e m l ítésével szerepel, men n yi re játszott
szerepet a festő nevelésében és jellemének a l a k ulásába n , a korabeli F i re n zében ugya n is
a nők s zerepét láthatóa n kevéssé értékelték.
Az életraj zírók egybehangzó á l l ítását, a m e l y s zerint az ifj ú Botticel l i Fra F i l i ppo Lippi
ta n ítvá n ya volt, h ivatalos i ratok mind e z idáig nem igazolták, de a festő korai művei
a n ná l ékesebben tanúskodnak mellette. Botticelli valószínűleg a z 1458-as vagy a z 1 459-es
e s ztendőben léphetett a neves mester szolgálatába Pratób a n . F ra F i l i ppo ebben
a z idősza kban legh íresebb freskósorozatán dolgozott, a m e l y még ma i s megtekinthető
a h e l yi katedrá l isban. A megrendelést 1 45 1 - 1 45 2 k örül kapta , de mivel hosszabb
időszakokra fel kellett függes ztenie a m un kát, a m o n umentá l i s m ű csa k 1465 körül
n ye rte el végső fo rmáját. Vasari a r ró l s zá mol be, hogy Fra F i l ippo szoros v i s zo n yt tartott
fen n ta n ítvá n ya iv a l , és ren d k ívü l i gondot fordított rá, hogy k i m űvelje tehetségüket.
E zt Fra Diama nte i s megerősíti, aki éppen ebben az idősza kb a n volt a ta n ítvá n ya és
aki részt vett a Pratóban fo l yó m un ká b a n i s . 147 0-től ugya n e z a F ra Diama nte Botticel l i re
b ízta Fra F i l ippo fiát, a t i ze n h á rom esztendős F i l i p p i n ót, hogy ta n ítsa meg a festészet
mesterségére. Botticel l i a kko rra már h írnevet s ze rzett magá n a k F i re n zében m i n t öná l l ó 11. Giuliano de' Medicr

festő m űvész, h i s ze n ug ya n e ze n év tava s zá n ő t kérték fel , h o g y a kereskedők céh h á za portréja, ( 14 78-1480 .

Tempera, fa.
s zá má ra megfesse Piero Pol l a i uolo e ré n yeket á b rá zoló a l l egorikus soro zatának h i á n yzó
75.5 x 52.5 cm.
darabját. A felkérés n yi lvá nvalóan a zt m utatja , hogy a többi festm é n y nem a ratott
National Gallery of Art.
osztatlan si kert a megrendelők körében . Az Erő a l legori k us képe (32 „ o.), a m e l yet Botticel l i Washington D.C.
13. Ismeretlen férfi portreja
Cosimo de' Medici
medalionjával,
(1474 körül).
Tempera. fa. 57.5 • ..J...! c­
Galleria degli Uffizi
Firenze
 festett meg, valóban jóva l magasabb színvo n a l o n kivitelezett a l kotá s . m in t a Piero
P o l l a i uolo keze a lól kikerült a l legóriá k .
Szá mos képet, a m e l yet egykor F r a Filippo, vagy esetleg maga Botticel l i á l tal készített
ta n ulmá n yo k n a k vagy F i l ippi n o m un k á i n a k véltek, m á ra Bottice l l i ifjúkori m űvei
között tarta n a k szá m o n . Ezek a korai a l kotások egyérte l m ű e n a mester. Fra F il i p po
hatása a latt születtek. Az idesorolh ató a l kotások között kiemelt h e l ye n eml íthető
a Királyok imádása (21. o.) fiatalon festett, nagyformátum ú , sokszereplős változata .
A festmé n y kom pozíciója a s ű r ű n összezsúfolt em berekkel Fra Fil i ppo egyik ifj úkori
m un ká j á ra e m lékeztet, a m e l ye n a mester ugya nezt a témát festette meg, csak kerek
fo rmátum b a n .
M indkét képen eg yfor m á n megta l á l h a tó a z ün nepélyes menet, a r o m o k között
el rendezett e m bercsoport, vala m in t a szúk, köves ösvén y, a m e l ye n a lovas m e n et h a l a d .
A központi a la kok csoportj a , különösen Szűz M á r ia és a gyermek Jézus a l akja F r a F ilippo
hatásá ról tan úskodi k , a k á rcsa k a mély redőkkel barázdált hosszú r uh á k . a turbá n ra
emlékeztető díszes fejfedők és az a p ró fejek és kezek motív um a i, vagy a fiatal fiúk
gyengéd vonásai, illetve a képen használt világos á r n ya latok gazdagsága.
Ugya na kkor a szereplők csoportjainak elrendezése, a mozdulatok és testhe l yzetek
k iegye n s ú l yozottabb derűje, a ruharedők fo r m á i, az a n tik romok és a z istá l ló karcsú
é p ülete, va lam int a szín kompozíció már határozottan magukon viselik Botticelli p á l ya ­
kezdésén e k jellegzetes jegyeit. A men etben a tipikus vonásokat v i s e l ő fiúk között
már felse j l i k a fiatal és elegá n s lovászfiú jellegzetes a l a k j a , a lovasok között pedig
felfedezhető az a fekete, hegyes szakállat és hosszú, h ul lá mos hajat viselő középkorú
férfia lak, a m e l y később a Botticel l i-képek k ülönös, visszatérő figurája lesz. A kép számos
jellegzetessége: a korabeli öltözetek, a lovak kantárának szélessége, a törpék motívum á n a k
a l k a l m a zása - ez utóbbi később eltű n ik Bottice l l i képeiről -, illetve a z egész kép józan
szerkesztése és a perspektíva hatás h a ngsú l yozása, továbbá, hogy a j e l enet díszletét
a l kotó fal egy darabja megjelen ik az előtérben, a rra enged következtetni, hogy a festmé n y
147 0 előtt születhetett.
A Királyok imádása egy második (időrendben m indenképpen későbbi) változata (78 .. o . ) ,
a m e l yet sokáig F il ip p i n ó n a k tul a jdon ította k , ug ya ncsak az e k k o r m é g F r a Fil ippo hatása
a latt álló Botticel l i jel legzetes ifj úkori m űve. E z a kép, a m e l y va l a m i k o r 1 470 utá n kelet­
kezett, kerek „tondo" formában készült. A kép tan úsága szerin t Bottice l l i művészete
Kira.lyok imádása a fent leírt korai a l kotá s h oz képest időközben szembetű n ő átalakuláson ment át.
-esze:
A kompozíció kidolgozása önm agában is jól m utatja e másod i k verzió magasabb m űvészi
11-=-l�os körül).

-e-:-e-!'"a. •a. 50 )( 136 cm.

színvon a l á t . Bottice l l i ezú tta l nem elégszik meg azzal, hogy a z emberalakokat és
a�·..:�a. Galle ry . London csoportokat a kép előterében egymás mellé h e l yezze, hanem egymás mögé. a perspektíva
Holg)• portréja
meralda Brandini [?]
kepmása), (1470 körül).

Ter::"era. fa. 65.7 x 41 cm.

�o:ia and Albert Museum.

16. Fiatal nő képmása:
(1475 körül).
Tempera. fa, 61 x ....;.� .:­
Galleria Palatina
(Palazzo Pitt·l. F •eeze
s zabál ya i n a k megfelelő elrendezésben m utatja meg őket. A Szent Csa l ád e n n e k k övetkezté­
17. A Nyelvtan bevezetj
ben m ár nem a kép egyik elülső sarkában h e l yezkedik el, h a n e m a k ép s zél étől viszo n ylag
Lorenzo Tornabuonit
távo l , k özépen , a karcsú ro mok előtt
a Bölcsesség és a Szabad
A Szent Csa l ádtól, i l letve a l áb a i k h o z térdeplő n a pkeleti b ölcsektől jobbra és b a l ra Művészetek körébe,

a kís éret tagj a i s ű r ű n egym ásh o z szorulva, a h áttérben l áthatók, m íg a kíséretet a l kotó (1486 körül).
Leválasztott és vászonra
szereplők, a lovak, a harsonások, i l letve a kato n ák csoportja félkörben e l h e l ye zve,
felragasztott falfreskó.
a z előtérben bon takozik k L A p ásztorok, akik az előző képen kiemelt h e l yet foglaltak el 237 x 269 cm.
a kompozíció előte r éb e n , e zúttal a l i g l át h a tó hel yre kerül nek, egészen a h áttérbe, a h o l Louvre, Párizs

a m ű v és z a z ökröt és a s za m a ra t h e lyezte el, m i k özben a p ásztorok m ég G h i rl a n d a i o

l 8. Venus virággal
a zonos témájú k ép én i s kivételes szerephez j utottak, h i s ze n ők h a joltak a gyermek Jézus
ajándékozza meg
fölé. Botticelli e zú ttal i s , a k árcsak a z e l ső változato n , vaskos kőtömböket festett a kép Giovanna degli Albizzit
legelső síkjába, a m e l ye k s zerepe a perspektíva h a t ás án a k erősítése, és ugya nakkor (Tornabuoni jegvese-:

a szereplők csoportjainak l átványosabb elvál a s ztása. (1486 körül).

Leválasztott és v.asz.:-·2
Az a lakok e zúttal i s jellegzetes vo n ásokat m utatnak, míg a csop ortok itt főként
felragaszton faifres :::
a típusok s zerint o s zl a n a k el, m i n t p éld ául az erős, fiata l f i ú k é vagy a s za k ál las férfiaké.
211 x 283 cm.
A ruh a redők ezen a képen természetesebben és h a rm o n i k usabban h ul l a n a k a l á, a t ú l zottan Louvre. Párizs
 -��""';-""' ��� >1'4��

���-�--"---- �� �- �

�------

= �..,enico Ghirlandaio:
Szent Jeromos, ( 1480).

e-a �:es ó. 184 x 11 9 cm.

Ctgn·ssanti-templom.
=- „enze
20. Szent Ágoston
a dolgozószobájaban
( 1 480).
Falfreskó. 185 x ::3 c-­
Ognissanti-ternr „ -
Firenze
apró méretű szélső a lakok s zi l uettjei ugya n a kkor még némi ügyetlen ségről á rulkodnak.
A z épületek és az öltözetek megfestésében ezen a képen még nem érhető tetten a z a jel leg­
zetes szenvedély, a m e l l ye l Botticelli a k ü l ö n bö ző matériák pompáj á n a k visszaadásá ra
törekszi k ; még a táj is, a m e l y a következő években született s zámos más festm é n yh e z
hasonlóan itt is kivételesen fontos szerepet tölt be, a színhasználat terén re ndkívü l i vissza­
fogottságról ta n ú skodi k . Hogy a z emberalakok á ltal elfoglalt teret jobba n kiemelje, Bottice l l i
a tájat szürkés, kékes, neheze n meghatározható és leg i n kább függön yt idéző á r n yalatokkal
festette meg. Bármilyen jó i s a perspektíva alkalmazása, a térbeli e l rendezés mégis a rról
á rul kod ik, hogy sokkal i n kább l i n eá risan, sem mint mélységében dolgo zza k i a kompozíciót,
és hogy az alakokat nem egymás mögé rendezi el, hanem i n kább egymás fölé. Már ekkor jól
megfigyel hető az a későbbi jelleg zetesség, hogy az inte n zívebb dekoratív hatás, i l letve
az a lakok kifejező m ivoltá n a k erősítése érdekében Botticelli e l utasítja kortársai aggályos
rea l i zm usát, és határo zottan az északi gobel i n m esterek művészete felé orientálódik, a kik­
nek a stílusát továbbra is a perspektíva h i á n yá n a k gót i k us jellegzetessége hatá rozza meg.
A z Erő a l legori k us a l a kját megje l e n ítő, fenséges kép (3 2 . o.), amely ma a fire n zei
Uffizi képtár gyű jtemén yében ta lál ható, j e l l egzetes Bottice l l i - m ű - re m e k m ű és egyben
megkerü l h etetl e n á l lomás a festő fejlődési ívének elem zésében . A rendkívül jó á l lapotban
megőrződött festmén yt Botticelli 14 70-ben festette meg, m i n t Pietro Polla i uolo előző
évben készített, a z e ré n ye k a l legori k us a l a k jait megje lenítő sorozatá n a k uto l só darabját.
A zt is tudjuk, hogy Bottice l l i 20 forintot kapott a m un kájáért .
M i után otthagyta Fra F i l i ppo m ű h e l yét, Botticel l i művé s zetét egyetlen s zá m ottevő
hatás érte: Ve rrocchióé. Ez döntőnek b i zo n yult a Botticel l i -stíl us kiala k ulásába n . E kettős
hatás - előbb Fra F i l i ppo, majd Verrocchio - kiválóan megfigye l hető egy Madonna-soro­
za ton, a m e l ynek leh etséges a l kotói kö zött sokáig a legkülönfélébb festők neve fe l merült,
a z egy Botticellit kivéve.
Túl a zo n , hogy a Fra F i l ippo-, i l letve Ve rrocch io-hatások eltéveszthetetlenül egyedi
módon kevered nek és olvadnak egységbe Bottice l l i m űvészetébe n , a Madonna - képek
magukon viselik a festő egyéni stí l usá n a k legfőbb jegyeit, mark á n s a n , h i s ze n az é rett
korszak a lkotásairól va n szó. Ugyana kkor egyesek közülük egyé rtelműen m utatjá k , m i l yen
mély n yomot hagyott a festő emlékezetében mestere remekműve, A Gyermek imádása című
kép. A z úgynevezett G uidi Madonna (60. o.) a mesterénél jóval szabadabb kompozíciója,
amely a Madonnát és a G yermeket jobba n a középpontba á l lítja , már a későbbi Botticel l i ­ 21. Pallasz Athéné és

stílust előlegezi meg, akár a Madon na fejét nézzü k, akár Jézus formáit vagy a színkezelést. a kentaur, (1482
Tempera. fa.
A kép ugyana kkor Fra Filippo egy másik Madon na-ábrá zolásával is rokonítható. A sziklás tá j
207 x 148 cm.
még egyértel m ű e n a mestert i m itá lja, ugya n a kkor a templom bájos és különös kis k upolája
Galleria de gl, ú:-zi.
már teljesen a reneszá n s z stí l us jegyeit m utatja. Firenze
Krisztus egkísértése,

=.:: es ::: 3...:.5 „ 555 cm.

23. Jelenetek �lózes élet
(1481-1482)
Falfreskó. 348.3 :.: 33.; �

Sixtus-k.iipolr-J:. -
.\z Eró. ( �;o köríill.

�er:::-e:-a. ta. tol x 87 cm.

Ga e -a .:eg · Uf..zi,
F -er.ze
 Egy hasonló kompozíciójú, ám sti l i s ztikai szempontból jóval szabadabb felfogású
képen ( 7 . o.) , ahol felbukkan a kisded Jé zust M á riának átn yujtó a ng ya lok motívuma,
a Madonna a rca már ugya n a z a női a rc, a m e l y Az Erő modelljéül szolgá lt, és a háttérben
megjelenő angya l i s jel legzetesen botticellis alak. A bal felső sarokban s ziklafal látható
n yolcszögletű k upolás épü lettel, mel lette k a rcsú ciprusok n yújtózkodnak a fén yes égbolt
felé. A fakó fén y h a s ználata, a m e l y a l ig engedi átszúródn i a táj va lós színeit, már magán
viseli Bottice l l i tájfe lfogásának jel legzetességét.
Botticelli valószínűleg nem sokkal a z előbbi Madonna -ábrá zolások után kezdett álló
Madonna-alakokat festeni. Ezek között külön ösen értékesnek tekintik a zt a felhőkön lebegő,
vöröses kerubok koronájával övezett Mária-portrét, amelynek ránk maradt pompás, eredeti
reneszánsz kerete is. Mária a kezében tartja a gyermeket, aki megáldja az emberek gyülekezetét.
Mária a rckifejezése, amel y egyszerre komoly és bánatos, tipikus Botticelli-féle Madonna-arc.
A gazdagon ara n yozott és színes keret a z ékszerek, a ruhák, a glóriák és a kerubokat
körülvevő lángok ara n yszínét erősíti és hangsúlyozza, és így a festmény színeivel együtt szép,
utánozhatatlan ul egyedi színhatást eredményez.
Létezik egy másik, korai Madon na-ábrá zolás a gyermek Jézussal, a m e l y szintén
megőrizte eredeti, robusztus és taber n á k ul um s zerű keretét. Ezen a képen a gyermek Jézus
a derékig á b rá zolt Mária mellett á l l , aki magá hoz szorítja őt. A kompozíció egyes korabeli
szobrokéra emlékeztet, neve zetesen Desiderio néhá n y évvel későbbi h íres Madon na­
s zobra i ra . A nagy, o s zloppal kettéosztott ablak motívuma, amely egyszerre engedi láttatn i
a tájat, és beöm l e n i a z a l a kokat megvilágító frontá lis fé n yt, a mester, F ra Fil ippo kedvelt
motívuma volt, aki maga a flamand mesterek példáját követte. A Gyermek testének
a rá n ya i tökéletle nek, mert lábai a testhez képest túl kurták, a rcának kifejező á b rá zolása
a zonban fel ü l m ú l ja Fra F i l i ppo mestert, és ismét n yilvánvaló Verrocch io-hatásról
á rul kodik. Erről a képről már elmond h ató, hogy Bottice l l i ne k az a n ya -gyermek viszo n y
festészeti ábrázolásában sikerül fel ü l m ú l n i a m i n d mestereit, m i n d fiatal fire n ze i
kortársait.
Egy igen hasonló, de kivitelezésében jóval érettebb kompozíción Szű z M á ria a gyer­
mek S zent János h e l yett a ngyal alak kíséretében látható. Az angya l a kis Jézusnak finoman
kido lgozott e züstkupát n yújt át, tele szőlővel és é rett b ú za ka lá s zokkal. A kalász és a szóló
- a bor és a ke n yé r - a krisztusi á ldozat jelképei. Mária elfogadja őket a gyermek Megváltó
nevében, aki áldását adja rá . A téma komolysága magyará zza az egész kép ü n nepé l yessé­
gét és az a lakok visszafogott magatartását, i l letve az a n ya és a gyermek a rckifejezését.
M ivel a zonban Botticelli va lame n n yi Madonna-képét többé-kevésbé e rőte ljesen ugya nez
a z atmoszféra jellem zi , egyé rte lműen a r ra következtethetü n k , hogy a z a n ya és a gyermek
a rckifejezésének és m o zd ulata i n a k komol ysága és m á r-már melankolikus k i s ugá r zása
25. Madonna Gyermekével
Szent János és János
evangélista között
(Bardi-oltár), (1484).
Tempera, fa,
185 x 180 cm.
Staatliche Museen.
Berlin

26. Madonna a Gyermekkel

(Könyves Madonna),
(1483 körül).
Tempera. fa.
58 x 39.5 cm.
Museo Poldi Pezzoli.
Milánó
 révén a művész a ráj uk váró sors előérzetét kívánta érzékeltet n i . E n n e k a Madonna­
képnek a részleteiből érdekes megfigyeléseket tehetü n k , a m e l yekből á lta l á n osabb követ­
keztetések i s levo n hatók. Az emberalakok csoportja mögött kezdetleges épület emel kedi k,
egyfajta oszlopokból és kőtömbökből á l l ó , magas ba l usztrád, amely tág rálátást ad
a távolban kirajzolódó tájra. Az épület összeszűkü lése azt m utatj a , hogy Bottice l l i a pers­
pektíva hatást szerette volna erősíten i . Ez a Madonna a körvon a l a k , a kidolgozottság és
a kompozíció a lapján m i nden bizo n n ya l Botticelli fentebb felsorolt ifjúkori m ű vei között
a legkésőbbi és a legk i a l a k ultabb. Biztosa n Az Erő megfestése, azaz 14 70 után keletkezett,
m ivel már hatá rozottan túllép Verrocchio hatásá n , és a m ű vész egyéni tehetsége teljesen
kibontakozik b e n n e .
M i ndezek a másodlagosn a k t ű n ő, de mégis fontos részletek segíte nek megragad n i
a festő i fj úkori fejlődésében meghatározó n a k t ű n ő m űvek születésén e k időpontját. Segít­
ségükkel ugya n a k ko r kizá rható a feltételezés, hogy esetleg tévesen Bottice l l i-tan ítvá n yok­
nak vagy -követőknek tulajdon ítsuk e műveket. A színek, i l letve a tech n i k a i kivitelezés
magukon viselik a Botticelli-stí l usjegyeket, nevezetesen a z első peri ódus jellegzetességeit:
M á ria töb b n yi re kármi nvörös ruhába n , v á l l á n prémmel bélelt köp e n yben t ű n i k fe l,
a z utóbbi m é l y ultra m a r i n kék vagy tengerzöld tó n us ú ; a z a ngya l o k r uhái a m á l yvától
a zöldön át a rózsaszínig szá mos színt felvonultatnak, melyeket fehéres, áttetsző fátyol
tompít.

Erőteljes for m á k a természeth ű ség jegyében

A számos, egymáshoz szorosan kapcsolódó Madon na-ábrázoláso n , i l letve a Királyok

imádása két változatán kereszt ü l jól n yomon követhető Botticelli m ű vészi fejlődése.
Az Erő a l legóriája vagy a z érettebb Madon n a - képek már m i n de n fajta iskolás vo nást
levetkőztek, és egy érett művész egyé n i eszköztárából építkezn e k . Ezek a z a lkotások
egy ú j korsza k kezdetét jelölik, a m e l yben Botticel l i a nagy firenzei reneszá n sz festők
és szobrászok n yomdokában lépkedve fej lesztette tovább a la kj a i t, erőteljes for m á i kat
és kifejező mozdulata i kat, hogy h a m a rosan jelentős s i kereket tud h asson magáénak, .
és szülővárosa mestere i n e k élvonalába küzdje fel magát. A sorra születő mesterművek
o l ya n e l i smerést hozta k Bottice l l i n e k , hogy kapcsolatba kerülhetett a Mediciek körül
szerveződő h um a n i sta körökkel. A z így szerzett nagyobb megrendelések lehetővé
tették számára, hogy m űvészetét i m m á r hatá rozottan egy csak rá j el l em ző egyé n i
stílus i r á n yába fejlessze tovább.
A z Erő a l legóriájával egy időben Bottice l l i két i l l usztrációt készített Judit és Holofernész
b i b l i a i történetéhez ( 14„ 15. o.). Ezek a képek eredetileg egy bútor díszítésére szolgáltak.

; -

:; Xastagio degli Onesti
lo\•ag története.
E1só epizód, (1483 körül).
-e-yie-ra. ra. 83 x 138 cm.
"""° del Prado. Madrid
Tu d j uk r ó l uk , h o gy a XVI. században Bia nca n a gy h e rcegnő la kosztályát ékesítették.
Az e gyiken Juditot látj u k , m i után v é gbevitte tettét, és visszatér a z ellenséges táborból,
a másikon azt a pillanatot, a m i ko r H o lofernész h o lttestét felfedezik sátrába n . J ó l le h et
n i ncs sem i gazoló irat, sem a X V I . század vége előttről r á n k maradt adat, a mely bizo­
nyíthatná a feltevést, teljesen bizonyosra vehető, h o gy a képeket Bottice lli festette
az 14 70-es évek folya m á n . J udit feje nyilvánvalóan u gyanabban a korszakban készül \,
m i n t Az Erő. M i nden stílusjegy m e gta l á l ható ra jta, m é g a J udit hajába fűzött diadém
i s azonos (Judit visszatér Betú/iába az asszírok táborából, 15.o.).
A közös vonásokon túl az is szembetűnő, h o gy rendkív ü l erős ekkor m é g Verroc �h i o
hatása, nevezetesen Judit té m á j á n a k fe ldol g?zásába n . E z a z erős hatás nemcsak a köz­
ponti a l a k fejform á j á n a k megrajzolásában nyi lvá n u l m e g, amely i gen n a gy hasonlatos­
sá got m utat Verrocchio Krisztus keresztelése című képének a n gyalfejéve l . hanem a m a ga s ­
l a t r a helyezett j e l e n e t m e gkompo n á l á s ában is. Judit sietős járása, v a l a m i n t a z , a h o gy
szo l gá lólá nyához hátrafordul, ékesszólóan á r ul k od n a k a rról, h o n n a n merítette a közvet­
len i h letet Bottice l l i .
A j e l e net n a gymértékben haso n l ít e gy m á s i k Verrocchio-képre, a mely a Tóbiás
és a három arkangyal címet viseli. Bottice l l i , a k i a kép m e gfestésének p i l l a natában körü l ­
belül h uszonöt éves lehetett, m á r ekkor teljes mértékben b i rtokában volt m i ndazo k n a k
a stíl uselemeknek, a melyek k é p e i utánozhatatlan e gyediségét a d j á k . Kis méretük e l l en é re
ezeket a képeket a m űvészettörténet l e gszebb és l e gfi nomabban kido l gozott m un k á i
között tartja szá m o n .
A sorozat m á s i k darabja, a Holofernész holttestének megtalálása (14. o . ) merőben újszerű
nézőpontból láttatja a z ismert történetet. A két bibliai alak viszonyának ábrázolása helyett 29. Nastagio degli Onesti
lovag története. Másodit:
a képek lélekta n i hatása elsősorban a kontrasztra épül, ami J udit és szolgá Íójának a la kjai,
epizód, ( 1483 köct
illetve a sátorban heverő megcson kított holttest köré sereglő megrendült tömeg között fesz ü l . Tempera, fa. 82 x 13.5 -
J u d i t véres küldetésének teljesítése után a kielégült bosszúszomj helyett a h a n gsúly a gyi l kos- Museo del Prado. Ma=-=
 ság hátborzongató va lóságá n , i l l etve a gyász és a rémület kifejeződ ésén va n . Az á gy föl é,
a melyen a lefejezett király holtteste hever, talpi g páncélba öltözött fiatal katona hajol,
és óvatosan felemeli a királyt ta ka ró leplet. Mögötte az udva r magas m éltóságai á l l n a k,
döbbent n émaságba merevedve, m i közben a másik oldalon gyalogos és lovas katonák
gyű ln e k a holttest köré, hogy kifejezzék fájdalm ukat.
A két kép kompozíciója és színei i s a l a pvetően ellentétesek, á m st rukturá ltságuk? a n ,
az érzelmi m e gnyilvá n u lások á b rázolásába n s o k rokon vonást m utatnak. A külö nböző
fo r m á kb a n kifejeződő fá jdalom m e gjelen ítésében már tökéletesen m e gfi gyel h ető az
J...._ '\;ast.agio degli Onesti a visszafo gott, csendes m értékletess ég, a m e l l yel Bottice l l i m ég a l e gerősebb érze l m e ket
lovag története. is m e gjelenít i , és amely érett korsza kában született kép e i n e k oly j e l l e gzetes bájt
Harmadik epizód, .
kö lcsönöz. A szo l gá lólány kosarában l évő lev á gott fejen sem látható semmilyen nyoma
•-3 körül).
Tempera. fa. 83 x 142 cm .
a szörnyű küzdel e m n e k, ami J udit tettét m e gelőzh ette.
.iseo del Pr.do. Madrid
 A meztelen férfitest leegyszerűsített ábrázolása, amit Holofernésznél megfi gyelhetünk,
az 1 4 73-ban vagy 1 474-ben készült Szent Sebestyén című (68. o.), n a gyméretű képen is megjele­
nik. A szent, akit majdnem szemből láthatunk, e gy fatörzshöz van kötözve. A teste aktként
van megfestve, arcán a Botticellire oly jellemző félig fájdalmas, félig ábrándos kifejezés.
Antonio Pollaiuolo híres festményén Sebestyén ugyanebben a pózban jelenik meg, ám ott
a hangsúly a nyilazókra helyeződik, és a burjánzó toszkán táj is a kép lényegi elemét alkotja.
Botticelli ezzel szemben csak uta lásszerűen jelzi a távolban menekülő hóhérokat, a háttérben
a táj pedig szürkés és semleges színeivel puszta díszletnek tűnik.
A Szent Sebestyén - képen, i l letve a J u d it-képen e gyaránt e l ur a l kodik e gyfajta vilá gos, 31. Nastagio dcgli Onesti

fakó fény, a m i szi nte teljesen el nyomja a táj természetes színeit. Botticel l i a későbbi képe­ lovag története.
Negyedik epizód,
k e n már szinte e gyá ltalán nem tö rekszik a táj szín perspe ktívá j á n a k visszaadására, mivel
(1483 körül).
a z stílu sával összee gyeztethetetl e n n e k bizon yul. Szemében a tájnak a l i g van jelentősége ,
Tempera. fa. 83 x ..:: c­
háttérkén t használja c s a k . A fent leírt festményekkel e gy időben, a l i ghanem az 1 4 70-es évek Magángyújteménv
 \

32. Angyali üdvözlet,

( 1489-1490).
Tempera, fa,
150 x ! 56 cm.
Galleria degli Uffizi,
Firenze

33. Madonna a Gyermekkel

és a kis Keresztelő
Szent Jánossal,
(1491-1493).
Tempera. fa.
47,65 x 38.1 cm.
lshizuka Gyújteme!"'
Tokió
közepén születhetett m eg Botticel l i első nagy oltárképe, a Szent Társalgás
( 1 2. o.). A m űkritikusok évszázadok óta alapvetően n egatívan nyi­
latkoznak erről a képről, mivel egyes alakok - különösen a kép
középső részén - később retusálva l ettek, ami miatt a kép
veszített eredeti varázsából , sót, egyesek szerint karak­
teréből is. A jó vagy elfogadható állapotban maradt
részek alapján azonban biztos ítéletet a l kothatunk
a m űről, és felfedez h etjük a Bottic elli-stílus l egtisztább
j egyeit. A két szent alakja erősen emlékeztet a festő
ifjúkori m űvein látható modellekre, a körvonalak
hangsúlyozása, a redők vonalai, az erős színek -
köztük a jel l egzetesen botticellis má lyva és rózsaszín
- m i nden kétséget kizáróan az ő keze nyomát viselik.
M i ndez n em csak a két térdeplő szent - Szent Kozma
és Szent Damján - alakjáról mondható el, testtartás uk
és diakónusöltözetük vöröses árnyalata is Botticel l i
modorára vall. A belső tér építészeti elrend ezése, az emel­
vény díszítő elemei és a falakat ékesítő szín es márványtáblák
is j el l egzetesek.
A kép egyértelm űen a M edici család m egrendelésére készülhe­
tett. Szent Damján vonásai m egegyeznek a Királyok imádása című képen
G i uliano de' M edici lábánál látható fiatalemberéve/, akit a festő ugya n ebben a tér-
deplő tartásban jelen ített meg. A szűk, kápolnára emlékeztető térben m egjelenített alakok
elrendezése, illetve a szoborfü lkeszerű bemélyedésben elh elyezkedő Madonna motívumával
a m űvész a korabeli firenzei divatnak hódol. A M edici család által m egrendelt oltárkép m egerő­ 34. A trónoló Madonna
a Gyermekkel, négy
síti, hogy Botticell i számos kapcsolatot tartott fenn a nagy hatalmú főúri családdal .
angyallal, és hat szenttel.
Valószín űsíth ető, hogy a Judit történ etét m egjel enítő k é t k é p egyi k e szintén a M edici (1487). Tempera. fa.
család va l a m ely tagja szá m á ra készült, m i v el a Holofernész holtteste mögött fehér lovon 268 x 280 cm.

láth ató fiatal férfi n j ó l láth ató h elyen m egj el en i k a h á rom toll, a m ely a M edici család Galleria degli Uffizi.
Firenze
cím erén ek s z i m b o l i k u s j el zé s e. Bott i c el l i ekkor i b a n m űvészeti tanácsadói m i n őségben
m űködött a csa l á d m el l ett. E pozíciójáról tan ú s kod ik egy igen j el k é p es érté k ű felkérés 35. Madonna a Gyermekkel
is. G i u /i a n o de' M edici a z 14 7 5 . j a n u á r 2 8 -á n rendez ett lovagi torna a l ka l m á ra tőle és hat angyallal

rendelte m eg zász l a j á n a k díszítését. A z azóta el veszett értékes l o bogó �a l lasz a l a k j á t (Gránátalmás Madonna .
(1487 körül). Tempe•a ·.a
á b rá z o l ta , a k i t a l ul ról a l á b a i n á l lobogó lá ngok v i l ágítottak m eg . Az ifjú és erős
átmérő: 143.S cm
G i ul i a n o , a kora b el i Fi renze ü n n ep elt hőse e lobogó a l att győzed e l m es k ed ett végül U'" z
Galleria degli
a to r n á n . Firenze
 Az egyik legkülönösebb Botticelli-remekmű, a Királyok imádása egy újabb változata a nagy
hatalmú firenzei család köreibe vezet be m i n ket, melynek tagjai Botticelli legfőbb mecénásai
maradtak egészen addig, a m íg Savonarola kíméletlen ü l véget nem vetett hata l m uknak.
A királyok imádása témájára Botticel l i rendszeresen kapott megrendeléseket. A téma első,
téglalap a l a kú megfestését (2 I . o.) követően az ú j kerek kompozíció ( 7 8 . o.) magasabb
szintű fejlődési á llomást jelent a téma kidolgozásába n. A kép számos részlete m utatja
Bottice l l i korai vonzódását a természethűség egyes elemei - a kerekded formák, a fény­
árnyék hatás - iránt. A központi a lakok, a Szent Család tagjai ugyan kiemelkednek, de kissé
mégis túl távol va nnak. B a l j u kon és jobbj ukon a díszes útiköntöseikben pompázó, ajándé­
kokkal megrakott napkeleti királyok helyezkednek el félkörben a gyermek Jézus körü l,
az egybegyűlt tömeg közepén. A jelenet egy antik rom fa lai között játszódik, a rom két
oldalán kivehető a táj , balra további romok láthatók. A díszes seregletben az ökör és
a sza már már nem kapott helyet, helyettük egy nemes madár - egy pompás tolldíszű páva -
i l l egeti magát az egyik fal ormá n . Akárcsak a Holofernész-képen, a táj jelzésszerű felidézése
csupán az emberalakok kiemelésére, kontúrjaik és színeik hangsúlyozására szolgál
a fi noman jelzett fény-árnyék hatás, i l letve a belső és külső fa lak által visszavert fény révén .
E tekintetben a kép még Az Erő 1 4 70-ben megfestett allegóriájával rokonítható, ám
a színek i ntenzitásában, mélységében, i l letve gazdagságában vitathatatla n u l felülmú lja azt.
A színárnyalatok szintén jellegzetesen Bottice l li-színek: a vörös több különböző, erőteljes
tónusa, a mély, intenzív zöld, a sárga, a má lyva és a kék, utóbbi színek olykor apró nüan­
szokkal árnyalva, és mindez finoman elosztott, gazdag arany ornam ensekkel dúsítva.
A vona lvezetés és az alakok megformálása, a ruhák redőinek lágysága, az öltözetek rend­
kívüli ízléssel történő megjelenítése, a különböző szövettípusoknak megfelelő kidolgozása
a festményt a művészi k i m unkálás magasfokává avatja.

Mitológ i a i témájú és allegorikus fest m é n yek

Botticel l i ! k ü lönösen szoros szá lak fűzték Lorenzo i l Magnificóhoz és környezetéhez,

melyek m iben létét jóval pontosabban lehet rekonstruá l n i . 1 48 7 -ben a Pazzi család
meggyil koltatta G i u l i a n o de' Medicit. Negyven évvel korábban Castagno festette meg
a B a rgel l o (más néven Podestá-palota) h o m l o kzatára egy összeesküvés szereplőit.
Most a történelem megismételte magát: a Nyolcak Ta nácsa ezúttal Bottice l l i ! bízta
meg, hogy ugyanide megfesse a b i tófán végz � gyilkosok képét, akik között a pisai
érsek is szerepelt. A megrendelés fejében negyven forintot fizettek ki a festőn ek.
A Lorenzóval, i lletve a többi Medicivel fennta rtott viszonyról ezúttal is maguk a fest­
mények árul j á k el a legtöbbet: a művész-és a mecénások, i l letve h umanista környezetük
közötti szellemi kapcsolat képzel etgazdag és termékeny m űvekre i h l ette Botticel l i !.
E kapcsolat egyik l egszebb gyümölcse A Tavasz (4 7. o.) címet viselő (olykor Venus király­
ság aként is em l egetett) a l kotás, a m ely méltá n vált Botticel l i l eg ü n n epeltebb remekművévé,
és a m elynek értelm ezése a l igha n em soh a n em l esz tel j es és végleges.
Botticelli m indig i s Dante l elkes csodálója volt, és a komoly képű szentekkel vagy éppen
kecses és á h ítatos a ngyalokkal körülvett Madonna-a lakok m egfestésén ek tökélyére va ló
törekvés egyik a l apvető a m bíciója volt. A keresztény témájú képek m el l ett ugyanolyan 3 6 . A Tavasz

odaadással és i n t en z itássa l m erült el a z ókori istenségek, i l l etve pogány m ítoszok és (La Primavera),

(1482 körül).
mondák hősei n ek történetei b e i s , l el k es en dicsőítve a m eztel en emberi test szépségét.
Tempera, fa,
Az i n v entív, egyéni kompozíciók, m i n t a m i lyen a h íres Venus születése ( 5 2 . o . ) , A Tavasz
203 x 314 cm.
vagy Apellész megrágalmazása (48. o . ) , a Lorenzo il Magnifico körül ki kristá lyosodott Galleria degli Uffizi.
h u m a n ista kultúra kivétel esen szép szintézi sét adják. Firenze
 Botticelli már legelső, hivatalosan neki tulajdon ított m űvében, Az Erő cím ű képen is egy
a l legor i k u s a lakot jelenít meg, a középkori skolasztika á l ta l áthagyo m á n yozott érte l me­
zésnek megfelelőe n . A Tavasz nagy ívű kompozíciójában ismét ókori motívumot do lgoz ki.
37. Apellész
A témaválasztást ugya n a mecé n á sok és tan ácsadók hatá rozták meg, Botticel l i szelleme, megrágalmazása,

képzelete és a festői hatás iránti pá ra t l a n érzéke azonban átlényegíti és va lódi rem e k m űvé ( 1 494-1 495).
Tempera, fa, 62 x 91 c-­
avatta a képet. A kom pozíciót kilenc, közel életnagyságú a l a k köré rendezte el, a k i k egy
Galleria degli Uffizi.
n a r a n c s l iget előterében á l l na k .
Firenze
Az alakokat a festő egy költeményből kölcsönözte, amelyet a költő Poliziano írt a firen­
zei tavaszün nep, a Giostra alkalmából, melyen megrendezték a nevezetes tornát, a h o l 38. Krisztus sírbatétele.
( 1 4 90 körül).
Giuliano Medici nyerte el a bajnoki címet. A Tavasz szerencsére nagyon jó á llapotban m a radt
Tempera, fa.
rá n k , még a lakkréteg i s é p m a radt, a m i nek köszön h etően ma i s élvezhetj ü k az eredeti kép­
140 x 207 cm.
és szín h atást. Botticelli m űveinek többségével ellentétben a képen a környezet színei, az erős, Alte Pinakothek.
I

. -
természetes színek szándékosan másod lagos szerepbe szoru l n a k vissza , m ivel a valódi
cél a női test szépségének kiem elése. A megjel e n ített nőa lakok - Ven u st és a Tavaszt is
beleértve - testét csa k a l ig rejtő ruhák fed i k . A virágokkal és gyü m ö lcsökkel s űrűn be­
h i ntett háttér erős sötétzöld t ó n u sa tovább h a ngsúlyozza a festő törekvését a n őa la kok
kiemelésére. A h o l a h elyi színek nagyobb fel ü leten teret nyernek - mint Mercu rius rövid,
vörös t u n i k á já n , vagy a szélisten testét elfedő h a lványkék leplen, i l letve Ve n u s kékes
r u h á j á n és vörös palástj á n , a z aranyozás és a csillámpo r intenzív használata erőteljesen
tompítja a színhatást.
Botticel l i másik h íres festménye, a melynek már a XVI. században a csodájára jártak,
a Venus születése ( 5 2. o.) című kompozíció. Ezt a képet gyakran em legetik A Tavasz e l l e n pá r­
jaként, m i n d eredetük, m i n d az egymással rokon m itológiai téma összeköti őket. A Ven us
születése vászonra lett megfestve, A Tavasz fá ra, formátu m u k is hasonló, m i ként rendelteté­

sük i s ala pvetően azonos volt. Kétségtel e n ü l m i n d kettő dekoratív f u n kciót látott el: A tavasz
egy fa l fa b u rkolatának díszítésére szolgált, m íg a Ven us születése eredetileg fa l i ká rpitkén t
fu n kcionált.
Az iste n n ő a l a kj á n a k és testtartá s á n a k megformá lá sába n Botticel l i majdnem teljesen
hű m a radt a z ókori V e n u s- á b rázolásokhoz. Venus isteni meztelen ségében j e l e n i k meg
t e k i n tetü n k előtt, a m it csak d ú s , aranyszí n ű h a j z u h a taga takar e l szemérmese n . B a l j á n
az i f j ú G rácia á l l s űr ű virág m i ntás r u h á ba n , m íg j o b b j á n a szélisten ségek szorosan össze­
fo nódó ifjú párosa látható, a k i k a szárazföld felé tere l i k őt. V e n u s szül etését és a habokból
való k i e m e l kedését Bottice l l i szü lőföldje tengerpartj á h o z , a korabeli Riviéra legbájosabb
k i kötőjébe, Porto Venerébe helyezi. A genovai Catta n e o család villájába n , Porto V e n e re
közelében látta meg a n a pvi lágot vala m i ko r G i u l i a n o Medici kedvese, S i m o n etta .
S i m o n etta F i re n zébe érkezését a város a szere l e m iste n nőjének megérkezése ként é s
a tavasz kezdete ként ü n n epelte. Bottice l l i n yi lvánvaló u ta lása tökéletesen i l leszked i k
a korszak felfogá s á h oz.

39. V e n u s és Mars,

A freskófestő Botticelli ( 1 485 körül).

Tempera. olaj, tölgyfa.
69.2 x 1 73 . 4 cm.
A Venus születése a l i g h a n e m valam ivel később kész ü l t , m i n t A Tavasz - erre u ta l n a k a l á ­
National Gallery. London
gya b b for m á k , a vi lágos színek h a s z n á l ata é s a redők e l re ndezésének e n y h e z i l á ltsága .
M i n d két remek m ű ugya n a kkor m i n de n b i z o n n y a l a festő róm a i tartózkodását követően 40. Venus születése,

készült. Nem sokkal a róma i út előtt festette meg Bottice l l i élete e l ső freskóját, a m e l y ( 1 485 körül).
Tempera. vászon.
a f i r e n z e i Ogn i ssanti-te m plomba n m á i g fen n m a radt, é s a m e l y n e k témá j á u l Szent Ágoston
1 72,5 x 2 7 8 . S cm.
a l a kját választotta. Botticelli G h i rlandaio Szent Jeromost á b rázoló, 1 480-ban készült freskó­
Galleria degli U ·z
j á n a k e l l e n pá rjá u l szánta m űvét (26. o.) . E z a mű j e l z i a z átmen etet egy új korszak, Firenze
Szent Ágoston
a dolgozószobájában,
_:;::.;y_ -194).
-e-:-e"""a, fa, 41 x 27 cm.
Ga e..;a degli Uffizi,
=- ...e
... ze
42. Krisztus sírbatéte ie.
( 1 495 körül).
Tempera. fa. 10- • - �
Museo Poldi Pezz
Milánó
 Bottice l l i freskófestő m űvészetén e k k i b o n ta kozása felé. Egyú ttal m i n d m é retét, m i n d kife­
jezőerejét és tec h n i k a i kivitelezését tekin tve a legjelen tősebb m űvek közé sorolható. Botti­
celli e képén k i e m elkedő m agabi ztossággal b á n i k a s z űk tér n y ú jtotta l e h etősége kkel, é s
a későb b i e k során sem f e s t egyetlen férfi a l a kot s e m , a m elynek ka raktere, v a l a m i n t a meg­
győző kifejezés és a z érzelmek ereje közötti h a r m ó n i á j a ehhez m é rhető v o l n a .
E n nek a freskónak köszön h etően figyelt fel a festőre IV. Sixtus p á p a , a k i ekkoriban
határozta el, hogy a kor kiemel kedő festőitől ren d e l i meg a Vatikán egyi k belső kápo l n á j á n a k
dekorációját. A fa lakat díszítő festmények kivitelezésére az u m briai Signore l l i , P i n t u ricchio,
i l letve Perugino mel lett há rom firenzei festőt, Botticellit, G h i rlanda iót és Cosimo Rosse l l i t
vála sztották k i . A megrendelésről a kivála sztottakat I 4 8 I . október 2 7 - é n értesítették.
A Sixtus-ká p o l n á t díszítő freskók messze a legnagyobb méretűek a rán k m a radt Bottice l l i ­
m űvek köz ü l . Bottice l l i a „ l á z a d ó k megbüntetése" t é m á j á t (3 7 . o . ) , va l a m i n t a z e h h ez
kapcsolódó témákat - Jelenetek Mózes életéből (3 1 . o.) és K risztus megkísértése (30. o . ) - kapta

meg. Ezúttal nem elégedhetett m eg egyetlen kompozícióva l , h a n e m jelenetek egész sorát

kellett elképze l n i e , melyeket fontossági sorrendben rendezett el: középre és az egész kom­
pozíció előterébe a jelentősebb események kerültek, m íg a háttérbe n , i l letve oldalt a kisebb
sú lyú j e l eneteket helyezte e l . A m á rtír pápák képzeletbeli portré i n a k e l n agyolt a la k j a i n t ú l ,
a melyeket a legmaga sabban fekvő falrészekre szá nt, Botticelli végül h á r o m freskót készített
el, a m elyek számos életnagyságú a lakot vo n u ltatnak fel.
A m á s ko r p u sztán dekoratív, j e lzésszerű szerepre kárh oztatott táj kezelése ezeken
a képeken gyökeresen eltér a Bottice l l i től megszokottól : m i n d a közpon ti szerep, m i n d
a részletekbe m e n ő k i dolgozás a rra e n ge d következtetn i , hogy a festő segítőkkel d o lgozott.
Saját stílu sjegyei e n nek e l l en é re tökéletesen fel i s m erhetőek é s a zo n osíthatóak a részlete­
ken is: a városképben felfedezhető északi t í p u s ú épü letek motív u m a , vagy a karc s ú ,
oszlopfői kkel a z ókori építészetet i m itáló p i l lérek és oszlopok formái m á r a z I 4 70-es
években festett Bottice l l i - m űveken i s j e l e n volta k . A Sixtus-ká p o l n á t a pápa ü n nepélyesen
I 483. a ug u s z t u s 1 5 -én szentelte fel , d e Bottice l l i é s társai valószín űleg már jóval ez előtt
a z időpon t előtt befejezték m u n ká j u ka t .
A Rómából való visszatérését követő idősza kba n Bottice l l i n é g y tábla kép váz lata i n a k
.
szentelte ideje legjavát. A képek ( 3 8 . , 3 9 . , 4 0 . , 4 1 . o . ) a Na stagio degli O nesti Paolo
Travesta ri l e á n ya i rá n t i szere l m é ről szóló Boccaccio - n ovella j e l eneteit do lgozzák fel.
zent Jeromos utolsó Eredeti rendeltetésük szer i n t egy házasságkötés - Lucrezia d i G i ova n n i Bini és G i a n n ozzo
.aldozasa. ( 1 490 körül). Pucci I 483-ban kötött frigye - a l kalmáv a l a leány � ozomá nyát voltak h ivatottak gyarapí­
�e.-:"era. fa.
tan i . Boccaccio el beszélése szeri n t N a stagio viszonzatlan szerelme felett érzett bánatában
3..:_3 • 2.5.4 cm.
magányos sétára i n d u lt a nevezetes rave n n a i fenyőerdő, a „ P i n eta d i Rave n n a " mélyén,
fe:·.:o?OI<tan �l useum.
e\\ Y<:'rk a m i ko r váratla n u l meztelen nőalak szaladt e l·előtte, mögötte egy lovassal és a k u tyáival
,\ 1adonna a Gyermekkel
és három angyallal
(Sátras) ( 1493 körül).
Tempera, fa. átmérő: 65 cm.
Pinacoteca Ambrosiana,
Militnó
45. A Gyermeket imádó
_
Madonna, ( 1 490 k - ru
Tempera. fa,
átmérő: 58.9 cm.
National Gallery oi .\. •

Washington
( 1 . epizód). A lovas utolérte a szívtelen kedvest, majd szívét kíméletlenül kitépte a mellkasá­
ból és a kutyá i n a k vetette. Nastagio mélyen felkavarva elmenekült (2. epizód) . A harmadik
képen Nastagio a Pinetába baráta i k társaságában lakomára hívja Paolo Traversarit és szép
leányát, ahol a vendégek szeme előtt újra megismétlődik a menekülő leány és a lovas közötti
jelenet. M i után Nastagio el magyarázza a vízió jelentését, a h ú zódozó leány végül rááll
a házasságra. A negyedik kép a szerelmesek nászát viszi színre.

Az oltá rképfestő Bottice l l i

A Rómából va ló visszatérését követő tíz esztendőben Botticelli túlnyomórészt va l l ásos

témájú képeken dolgozott - nagyméretű oltárképeket, i l l etve magá n kápol n á k és kis temp­
lomok részére kisebb festményeket készített. Ifj ú kori m ű vei - két-három k i véte l lel - kizá­
rólag Madonna-képek vo ltak. Az ifj ú kori Madonna-sorozat utolsó és legkido lgozottabb
darabja a Chigi Madonna volt, a melyet a z 1 4 70-es évek elején készített el. A másod i k
firenzei korszakban született Madonnák a korábbia któl m á r első látásra eltérnek, mert
egy új formai jegy külö nbözteti meg őket: a m i ntegy tíz évvel korábban megfestett máso­
dik Királyok imádása ( 7 8 . o.) óta Botticelli előszeretettel a l ka l mazta a kerek formátu mot
a vallá sos tém ájú képekhez.
A kerek formájú és tökéletesen szim metrikus Madonna-képek között a legrégebbi
és a legmegragadóbb m i n d érze l m i hatását, m i n d a vona lvezetést, m i n d színeit, i l letve
álla potát tekintve a Raczinsky Madonna ( 1 1 . o . ) . Ezen a képen Mária középen ül, teljesen
a néző felé ford u lva, m íg a Gyermek kezeit a n yja kebleire helyezi, de a nézőre teki nt
ő i s , elfordulva édesanyjátó l . Mária jobbján és balján i s négy-n égy angyal h e l yezked i k el,
m i ndegy i k ü k egy-egy szál l i l iomot tart a kezében. Isten a nyjának feje fölé láthatatlan
a ngya lok kezei egy koronát tarta n a k , melynek a ra n ysugarai fe lü lről a csoportra sugároz­
nak. Mária a rca elnyújtott ová l i s fo rmájú, álla kissé előreugró, vonása i n a Botticell i-stílus
meghatá rozó jegyének számító melankolikus kifejezés ezúttal a szokottnál i s karaktere­
sebben j e l e n i k meg. Az angya lokat jellegzetesen robusztus a l katú fiata l fiúk testesítik meg,
a rcukon derűs és baráti, de komoly kifejezéssel.
A kerek, hódoló angyalokkal körülvett Madonna-á brázolások között messze a legis­
mertebb és legkedveltebb a Madonna del Magnificat ( 1 0. o . ) . Botticelli ezen a képen lemondott
46. A Gyermeket i m á d ó
a Raczinsky Madonna szigorúan szimmetrikus kompozíciójáról. A kép szerkesztése nyilván­ Madonna é s a kis

valóan sokkal szabadabb, á m egyúttal veszít feszültségéből és érzelemkifejező képes­ Keresztelő Szent János.

( 1 4 7 7 körül).
ségéből is. Má ria itt két angyal felé ford u l , akik egy tintatartót és egy könyvet nyújta nak
Tempera, fa.
neki. A Szűz éppen a Magnificat anima mea Dominum kezdetű h i m n u szt másolja a könyvbe.
átmérő: 96 cm.
Egy ha rmadik, kissé magasabbra helyezett angyal karjaival a másik kettőt átölelve Museo Civico. Piacer:z.a
 - \1adonna a Gyermekkel

es az öt átölelő kis
Keresztelő Szent
tanossal, ( 1490-1495).
�e...,rera. vászon,
13..:. x Q2 cm.
G.a e(.3 Palatina
?.a azzo Pitti). Firenze

..:.=. \ zentháromság
szentekkel, ( 1 49 1 - 1493).
-e-;-era fa.
: � x o� cm.

(",:o._-..a ... ..1 lnstitute

-„ e�ö. London
 á h ítattal nézi a könyvet, míg a csoport két olda l á n , kissé fél r e h ú zódva két további a ngyal
egy cizellált a r a n ykoro n á t tart Isten a ny j á n a k feje fölé. A Gyermek bal kezében grá nátal­
mát fog, m íg jobb keze író a n yja jobb kezén n y u gsz i k , m i ntha csak diktá l n i akarná neki
a szöveget. A kép felső részét lezáró boltív a latt egy darabka táj látható.

Savo n a ro l a hatá sa és Bottice l l i m ű vészi vá l sága

Botticelli a kezdetektől fogva az itáliai k u ltúra vezető személyiségeinek szám ító gazdag
mecénások szolgálatába állította művészetét. Legjelentősebb művei IV. Sixtus pápa, i l letve
a Medici család - elsősorban Lorenzo -, va l a m i n t baráti körük megrendelései nyomán
készültek. Lorenzo i l Magnifico 1 49 2 . április 8-án bekövetkezett halála után azonban Fra
G i rolamo Savonarola domon kos rendi szerzetes felfedte a firenzeieknek e briliáns reneszánsz
kultúra árnyoldalát - a virágzó h u m a n i z m u s mögött rejlő ü rességet és hazugságszövevényt.
Savonarola a szószékről h i hetetlen meggyőződéssel és fa natizmussal ha rsogta igazságait
a z egyházi főméltóságok henye életéről, éveken át ostorozva a hatalmasokat és harsogva
sötét világvége-vízióit. A fa natikus dom i n i k á n u s szentbeszédei mélyen megrendítették
Botticel li!, és átformálták m űvészetét. Noha nyilvánosan csak az 1 500-ban keletkezett
A misztikus Krisztus születése című kompozícióval vállalta fel a savonarolai morálhoz és
elvekhez való vonzódását, a prédikátor sorsa mélyen lesújtotta, tanításai és prédikációi
pedig művészete gyökeréig ható hatással voltak.
Luther Lucas Cra na c h b a n talá lta meg a zt a szim patizá n s m ű vészt, i l letve ta n ítványt,
akit sikerült ráve n n i , hogy m űvészetén keresztül reformátori m űvének i l l u sztrátora,
i l l etve terjesztője legyen , m i n d i n kább fel hagyva igazi m ű vészi tevékenységéve l . Egy
em beröltővel korábban a z itáliai reformátor Bottice l l iben hasonlóan odaadó tan ítvá nyra
lelt, olya n n y i ra , h ogy m i u t á n Savo n a rola 1 49 8 . m á j u s 2 3 - á n máglya h a l á l t halt, Botticel l i
valódi fanatikusként a l k a l m a zta a z aszketik u s elveket, m i n t Istentől j ö v ő tan ításokat, saját
m űvészetéb e n . Az utolsó m űveken keresztül vi lágosa n követhető, hogyan i n tegrálta
m űvészetébe Botticelli a savo n a rolai elveket, h ogya n a l a k u l t át m ű vészete, i l letve hogyan
h u nyt ki fokozatosan maga a kedv is, h ogy a festő e m ű vészetet gyakoro l j a . A Savo n a rola.
F i re n zébe érkezése és Botticel l i h a l á l a között eltelt időszak majdnem ugya nolyan hosszú,

-- Férfiportré (Michele
m i n t a korábbi, dokumentálható a l kotói periód u s . A k ü l ö n bség szembeötlő: a m űvek
\1arullo Tarcagniota megritku l n a k és a z ifjúkori m űveknek csupán gyenge visszfényeivé fa k u l n a k . Botticel l i
kepmása l?J), csak jóva l Savo n a rola h a l á l a u t á n kapott nagyméretű , b i b l i a i témájú képekre szóló meg­
"QO körül).
rendeléseket - ezek közü l c s u p á n egy olyat i sm e r ü n k , a m e l y bizo nyítottan a z ő m űve.
Tempera. fa. 49 x 53 cm.
Ca�bo Gyűjtemény.
Nyilvá nvaló és korabeli dokumentu mokkal i s alátáma sztható tény, hogy a z utolsó
Ba„ce ona idősza kban keletkezett oltá rképek és fab u rkolat- vagy bútordíszítő festmények döntően
50. 1\lária megkoro­
názása és négy szent:

János evangélista,

Ágoston, Jeromos

és Eligius, ( 1 490-1492).

Tempera, fa,
378 x 258 cm.
Galleria degli Uffizi,
Firenze

Keresztrcfcszítés

a bűnbánó Mária

Magdolnával és egy

angyallal (A misztikus

keresztrefeszítés),

1 500 körül). Tempera, fa.

-3.5 x 50.8 cm.
FoggArt Museum,

Har\'ard University,
Cambridge
3: Szent Sebestyén, ( 1 4 74).
Tempera. fa. 1 95 x 75 cm.
S:aatliche Museen Zw
Berlin Gemaldegalerie,
Berlm
a tanítványok keze m u nkáját dicsérik. A művészi válság időszakának jellegzetes alkotása
a Gyermeket imádó Máriát (60. o.) a gyermek Szent János társaságában ábrázoló kompozí­
ció. A Madonna jellegzetes melankolikus arckifejezése és mozdulatai ezúttal már-már
a letargiához közelítenek. A nehéz és dísztelen ruhák teljesen elfedik a testet, mély redőik
kellem és elegancia nélkül h u l la n a k alá. Az erőteljes, a l ig árnyalt színek felerősítik a komor
és szomorú atmoszférát. M i n dezek ellenére ezen a képen a modellek, a színek, a vonal­
vezetés és a stílus maradékta l a n u l Botticelli re vallanak, és egyá ltalán nem áru lkodnak
a tan ítványok keze nyomáró l .

Az Isteni Színjátékhoz készített i l l u sztráció k

H a végigtekintünk e hosszú időszakon, a Lorenzo de' Medici halála é s Botticelli halála között
eltelt két évtizeden, a festő utolsó alkotói korszakán, a nehezen datálható és olykor kétes
szerzőségű művek alapján valam iféle kép kirajzolódik mind egyenetlenebbé váló alkotói fel­
lángolásairól. A morális és vallásos kételyektől szenvedő festő utolsó időszakának heterogén
termése arról tanúskodik, hogy Botticelli szeretett volna valam iféle egyértelmű, tiszta irány­
vonalat kijelölni művészete továbbfejlődésének. E kevéssé kielégítő és sokszor feltételes
módba tehető termést némileg ellensúlyozza az utolsó időszak elejéről rá n k maradt egyedi
rajzsorozat, amely Dante Isteni Színjátékát illu sztrálta.
E terjedelmes, de hiá nyos sorozat kivételes értéket képvisel. Botticelli mel lett Miche­
langelo is vá llalkozott a Dante-mű i l lusztrálására, de az ő rajzai azóta elvesztek. Bottice lli
két fázisban dolgozott: először fémvesszővel készített halvány, elnagyolt vázlatot, majd toll
segítségével készítette el a végső rajzot, szabadon használva a vázlatot. A Pokol egyes
i l l u sztrációit ezután m i niatúrához i lló gonddal ki is színezte. Ebből arra következtethetünk,
hogy a megrendelő kívánsága szerint va lamennyi i l l u sztrációnak színesnek kellett volna
lennie, az egésznek pedig egy kivételes m űvészi gonddal készített, a régi, gazdagon díszített
kódexekhez hasonló kötetet kellett volna alkotnia. A kontúrok kivitelezése, i l letve a rajzok
mélységének szinte teljes hiá nya is arra utal, hogy alighanem hátravolt még a színezés
fázisa. A kiszínezett lapok mélységet kapnak és könnyebben értelmezh etőek, mint a többi.
M i ndent összevéve mégis örülhetü nk, hogy a rajzok ilyen félkész állapotukban maradtak
ránk, a színválasztást Botticel l i ugya nis egy tan ítvá nyára bízta, aki színpa letta-választásá­
val i n kább elfedte, semmint kiemelte volna a rajz finomságát és kifejező m ivoltát.
Akárcsak a Sixtus-kápolna freskói vagy a bútorok díszítésére szánt festmények eseté­
ben, Botticelli e rajzokon is egyszerre több témát kívánt ábrázolni; ahelyett hogy a műből
egyedi és egymástól függetlenül is értelmezhető kompozíciókat a lkotott volna, i n kább az egyes
versek tarta lmának hű követése mellett döntött. A „szó szeri nti" képre fordítás olykor művészi
�3 .\ misztíkus Krisztus
születése, ( 1 500 körül).
'e..... pera. \'ászon.
OS.S x -5 cm .
.::.ona Gallerv. London
54. Krisztus az Olajfak

hegyén, ( 1 soo �e.,_

Tempera, fa. 53 x .33 ;;­
Capilla Real. Gra-•:..?
55 Judit Holofernész
fejével, ( 1 -195 - 1 500).

Tempera. fa. 36.5 x 20 cm.

R; ·smuseum .
.\�szterdam
szempontból gyengébb műveket eredményezett: ez különösen a Pokolhoz készült rajzokról
mondható el, i l letve részben a Pu rgatórium-illu sztrációkról is. A szárnyaló képzeletű, mély
érzékenységű és a szépérzéket soha nem sértő Botticelli a Pokol lakóinak felidézésekor
nemegyszer ön ismétlésbe, túlzásokba esik; a lej nélkü l i , lángoktól mardosott, sziklák közé
fejjel lefelé beszorult, ördögöktől sanyargatott bűnösök portréi nem nélkülözik a fantáziát,
de valami mégis hiányzik - talán egyfajta h u mor - a h hoz, hogy a néző azzal a kíváncsisággal
.
szemlélje őket, mint Hieronymus Bosch bűn hődő bűnöseit. A számtalan mezítelen portréból
hiányzik mind a naturalisztikus igény, mind az egyénítés - a mezítelen testek ábrázolása
m i ntha érdektelen, sőt, terhes lett volna a festő számára, lega lábbis erre utalhat a Purgatórium
egyes rajzainak sietős, h anyag kivitelezése. É rdekességként megemlíthető, hogy női testek
csak a legritkább esetben fordu lnak elő e rajzokon.
Egyes rajzok ugyanakkor azt bizonyítják, h ogy Botticelliben még ekkor is megvolt a ter­
mészethű ábrázolás igénye, i l letve képessége. Ezek közül a legszebb minden bizonnyal a Pur­
gatórium 30. énekét i l l u sztráló rajz. A képen jelen van a négy sarkalatos erény - az okosság,
a mértékletesség, a bátorság és az igazságosság - visszatérő motívuma, kecsesen elrendezve
és finoman karakterizálva. Bő, lebegő szárnyú ruhákba öltözött, angyalszerű fiatal nők tá n­
colnak Dante alakja körü l , míg a Hit, a Remény és a Szeretet túláradó jókedvvel bolondoznak
körülöttük. A körtánc közepén az Egyház szekere látható, rajta a lefátyolozott Beatricével,
a kire ragyogó angyalok szórják a virágszirmokat. A következő és ezt megelőző énekek
illusztrációi között számos hasonlóan megragadó és finom rajz va n, példá u l a vaksággal
sújtott irigyeket ábrázoló kép, vagy Sordello apollói alakja a 8. énekhez készült rajzon, amely
Raffaellóhoz méltó bátorságról tanúskodik. A legcsodálatosabb magasságokba azonban
a Paradicsomot illusztráló harminc rajzban emelkedik Botticel li. Ezeken a Pokol és a Purgató­
rium rajzainak többségével ellentétben a festő megelégedett egyetlen motívum - a költő és
Beatrice párosának - ábrázolásával. Á ltalában kettesben jeleníti meg őket, vagy csupán
a holtak lelkeit jel képező lángocskák vagy éneklő angyalok veszik körül őket. A többi rajzzal
ellentétben az emberalakok itt jóval nagyobb méretben jelennek meg.

Bottice l l i , az ember és a m űvész

Az Is teni Színjá tékot i l l u sztrá ló r a j z o k Botticel l i utolsó a l kotói korszakának egyik csúcs­
pontját jelentik. A kompozíciók frissessége és naiv bája a lapján valószín ű s ít h ető, hogy
a vázlatok többsége kevéssel a Rómából való visszatérés után szü lethetett. Bottice l l i
u t o l s ó m űvei - e z t bátyja visszaeml ékezései i s megerősítik - Savonarola a lakja és ta n ítá­
sai hatására jóval sötétebb tón u st öltenek, és a morális válság fokozatosan elfa k ítja
m ű vészetének legeredetibb és legcsodálatraméltóbb színeit.

3o. Történetek Szent
Zenobius életőből,
Szent Zenobius
elhivatása, ( 1500- 1 505).
Tempera. fa.
66.5 x 1 -+9,5 cm.
. 'ational Gallery. London
.-
M iután Savonarolát megégették a máglyán, többé szinte egyá ltalán nem hallani Botticel­
l i ről : 1 505-től kezdve a z információk teljesen elapadnak, és csak egy k u rta feljegyzés ad
h írt róla , hogy 1 5 1 0 . május 1 7-én a festőt a F i l i pepi család többi tagja mel lett, az Ognissanti
negyedben található kis temető csa ládi sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Halálához
közeledve ugya nolyan szerényen és derűsen visel kedett, m i n t egész életében. Utolsó éveit
betegen és a vi lágtól elfeledve, övéi körében élte le az apai házba n . E szomorú vég és
a kreativitás fokozatos elapadása azonban csak kiemeli Botticelli emberi és m űvészi nagy­
ságát. Képei egy kifogyhatatlan képzelőerővel megáldott, rendkívül gazdag belső világú,
mélyen va llásos embert mutatnak, aki szerény életvitele ellenére együtt élt a h u m a n i zmus­
sal és a pompás XV. századi firenzei ku ltúrával, m i nd szülővárosában, m i nd Rómában ki:' ív­
ta magának a reneszánsz kor hata lmasainak tiszteletét. A korabeli dokumentumok tanúsága
szerint Botticelli származása, cserzőva rga édesapjától örökölt társada lmi helyzete szerény­
nek volt mondható. Az ódon, sokhelyiséges atyai ház egy olyan középkori városnegyed szűk
'
utcácskájában ál lt, amelyet a Medici család tagjai nemigen látogattak. Botticel li soha nem
tagadta meg e környezetét, és haláláig a Via Pci rcel lanán, számos fivére és unokaöccse társa­
ságában töltötte ideje legjavát. Egész élete rendkívüli egyszerűségben telt, és a római utazás­
tól eltekintve kevés em lítésre méltó esemény akadt benne. Az otthonról hozott két alapvonás
- a kézművesfa mília mértékta rtó és szerény életfelfogása, va lamint a családi kötelékek rend­
kívüli fontossága - m űvészi személyiségének i s szerves és elidegeníthetetlen része lett.
Az itá l ia i quattrocentóban a festőket még el sősorban mesterembernek tek i n tették,
így társada l m i megbecsültségük alig volt nagyobb, mint példá u l egy a ra n y m ű vesé.
A kiemelkedő m ű vészek azonban - és Botticel l i közé j ü k ta rtozott - közvetlen ü zleti kap­
csolatban á l ltak a mecénás tevékenységet folytató nagy firenzei családo k k a l . Egyes meg­
rendelőkkel - k ü l ö n ösen Loren zo i l Magn ificóval - egészen bizo n yosan személyesen i s
érin tkezett, i l l etve u t ó b b i beleszólt m i n d a kompozícióba, m i nd a képek o l y k o r igen
személyes és komp lex tarta l m á b a . Máskor a Lore nzo környezetét a l kotó tudósok közvetí­
tésével tartották a kapcsolatot. S i m o n e bátyja vissza e m l é kezéseiben mege m l ít i , hogy
Savo n a rola „ u ra l m á n a k " időszakában Botticelli teljesen visszavo n u l t a közélettől, a szer­
57. Szent Zenobius
zetes elveinek megfelelően. Botticel l i a l a p jában félé n k természetű , magányos és meditatív (Firenze első püspö e
a l kat vo lt. Agglegényként élt, egy a n ekdota szerint a m i kor egy ízben barátj a , Tomaso három csodatétele.

Soder i n i azt tan ácsolta n e k i , hogy házasodjon meg, ő ezt felelte: „Nemrégiben azt (1500- 1 505 körű -

Tempera, fa.
á l modta m , hogy megnősü lte m , és a gondolat olyan m élységes rém ü l ettel töltött el, hogy
67.3 x 1 50.S c-.
regge l ig az iszonyattól feldúltan róttam a város utcá it. " Kevés m űvész festett Bottice l l i nél
Metropolitan M��-­
kecsesebb Madonnákat és bájosabb fiata l a nyákat. Esete korán tsem egyed ü l á l l ó , a rene- New York

3S. Szent Zenobius három
csodatétele, ( 1 500- 1 505).
Tempera. fa.
64,8 x 1 39,7 cm.
'.\:'alional Gallery. London
szánsz legszebb M a d o n n á i szinte kivétel n é l k ü l nőtlen m űvészek m u n k á i : Luca del la
Robbi a , Donatello, Leona rdo da V i n c i , Raffa e l l o , valamennyien magányos életet éltek.
F i l i p p i n o , a k i Bottice l l i tanítványa volt, a Brancacci-kápolna freskóin egyébként mestere
portréjá n a k i s helyet adott. Az a rckép egy kis termetű , sová ny a l katú férfit á b rázol, a k i n e k
erőteljes profi lja az erősen lefelé görb ü l ő o r r a l kifejező és rokonszenves vonásokat m utat;
a mé lyen ülő szemek komoly természetre u t a l n a k , míg a h ú sos ajkakon egyfajta szenvedő
kifejezés me l lett a jellegzetes firenzei h u morérzéket sejtető mosoly i s ott b u j k á l . M i ndezek
a l apján kibonta ko z n i látszik Botticel l i va lódi jelleme: egyszerű és ba rátságos, j ó szándékú
ember lehetett, szerény igényekkel, mély erkölcsi érzékkel é s rendíthetetlen v a l l á sosság­
gal é s h ű séggel a z Egyházhoz. A firenzei q u attrocento képviselője, a kor e m berének
m i nden rokonszenves voná sával é s tehetségével fel ru házva, és ugya n a kkor a hatalmasok
vi lágát megrontó bűn öktől mentesen élt. Botticel l i m ű vésszé válásában olyan k i e m e l ke ? ő
festők segítettek, a k i k ala pvetően vonzódtak a természethű ábrázoláshoz: ő egy
darabig készségesen követte az á l ta l u k kijelölt u tat, ám kezdetektől megőrizve egyfajta
szellemi függetlenséget, a mely fokozatosan elvezette erőteljes, csak rá jel lemző és
téveszthetet l e n ü l kara kte ri szti k u s stíl u sá n a k k i a l a kítá sához, ami a firenzei festészet fej i ő­
désének csúcsát, s egyúttal egy vi rágzó korsz á k végét is jelenti.
Bottic e l l i saját n e m zedékén bel ü l az egyik legegyénibb é s a legjelentősebb mesterré
nőtte k i magát. Az általa vászonra á l m r tlott
n a l a ko k szépsége a m űvészettörténet megis-

f
mételhetetlen p i l l a n atává avatja a l kotá sait. Ha a festm ényein megjelenő emberi testeket
- Venus, a Gráciák, M a r s vagy éppen Szent Sebestyén a la kjait - közelebbről megvizsgál­
juk, nem vetekedhetnek sem Raffaello rajza i n a k szépségével és pontosságával , sem Leo­
n a rdo da Vinci formaérzé kével é s rendkív ü l i ségével. Á m m i nden esetleges h i b á j u k e l l e nére
ezek a z egyszerre v i s szafogott és sugárzó a lakok olyan különös, rabul ejtő szépséggel
u ra l j á k a képet, am i hez foghatót a legnagyobbak képein sem tapaszta l h a t u n k . Botticel l i
nőalakjai é s a ngya l a i a firenzei q uattrocento m űvészetének legkecsesebb teremtményei.
E z nem feltétl e n ü l mondható el férfia l a k j a i ró l , ame lyek nemegyszer, példá u l a Szent
társalgás ( 1 2. o.) szereplői, de a Sixtu s-kápolna pápa portréi vagy éppen a A Mózes törvénye
ellen lázadók megbüntetése című freskó (3 7 . o.) Mózese gyengébben si kerültek. Bottice l l i
n e m feltét l e n ü l azonos mércével mé rhető az itá l i a i re neszánsz legnagyobb a lakjaival,
Leonardóval é s M ichelangelóva l . Ugya n a kkor életműve mégis sok titkos szá l l a l kötődik
a két óriás z s e n i á l i s m űvéhez, és számos aspektusból rokonítható az ú j m űvészet
59. Szent Zenobius utolsó
úttörőive l . Botticelli ízig-vérig a q u a ttrocento gyermeke volt. A XV. század utolsó harma­ csodatétele és halála,
dának firenzei m űvészete benne telj esedett k i , és érte el tökélyét. Az élet és a z ember ( 1 S00-1 SOS).

ábrázolásában megnyilvá n u l ó utánozhatatlan derűhöz olyan mély léleki smeretet párosí­ Tempera, fa, 66 x 1 81 cm.
Staatliche
tott, amely révén a legmélyebb és leggyengédebb érzelmeket is képes volt megszó la lta t n i .
Kunstsam mlungen.
Képzeletének örökké megú j u l ó , kifogyhatatlan gazdagsága révén páratlan értékű életm ű ­ Dresden, Gemaldegalerie
b e n hagyományozta a z utókorra egy nagyszerű korsza k em lékét. Alte Meister, Drezda
N_ Királyok imádása,
H0- 1 475).
Tempera. fa.
atméró: 1 30.8 cm.

'ational Gallery. London

A F ESTŐ ÉLETRAJZA

1 44 5 Alessandro Botticel l i di M a riano F i l i pepi megszületett Firenze Ognissanti nevű

városrészében, M a r i a no d i Vani F i l ipepi cserzővarga mester negyed i k gyermekeként.
Alighanem szülei előrehaladott kora m iatt a gyenge a l katú festő folya m a tos egészségi
prob l é m á k k a l küzd. A Botticel l i nevet (jelentése: „hordócska") bátyja, Giova n n i
hagyományozza rá, a k i a z egész család oszlopa, és valószínűleg a z ő neveléséről
is gondoskod i k .
1 465 k ö r ü l Megkezdi t a n u l m ányait Fra F i l i ppo L i p p i m ű helyében. Fra Angelico modorában
tanul festeni.
1 �69 Önálló festői m ű ködésének kezdete.
1 4 70 Saját m ű helyt rendez be, és a firenzei kereskedők céhe (Arte della Mercanzia)
Piero Pollaiuolo helyett őt bízza meg, hogy fesse meg a z erényeket ábrázoló,
hét darabból álló sorozat utolsó részét, a z Erő a l legóriá j á t .
1 4 72 Bottice l l i belépése a Szent Lukács céhbe.
1 4 74 Első jelentős m u n k á j a , egy Szent Sebestyén - a l a k a Santa M a ri a Maggiore-templom
egyik oszlopát ékesíti.
1 4 75 Megfesti Ciuliano d e ' Medici portréját, a k i a Mediciek által szervezett lovagi játékok
zászlóvivője és nyertese. A város sorsáról évtizedek óta rendelkező Medici család ettől
fogva Botticel l i legfőbb megrendelőjévé lép elő.
1 4 78 Giu liano de' M e d i c i meggyilkolása; Botticel l i freskón ábrázolja a z összeesküvőket.
1 480 Botticel l i m ű helye jelentős hírnévre tesz szert és számos segédet fog l a l koztat.
A firenzei Ognissanti-templom Szent Ágostont ábrázoló freskót rendel tőle.
1 480- 1 495 Botticelli i l l u sztrációsorozatot készít Dante Isteni Színjátékához.
1 48 1 A Szent Ágoston a dolgozószobájában freskó IV. Sixtus pápa figyel mét i s felhívja rá,
a kor legjelentősebb festői között őt i s kiválasztja a Capella Magnát (későbbi nevén
Sixtus-kápolna) díszítő freskók elkészítésére. A pápa portrék m e l lett Botticelli
a következő témákat választja ki: jelenetek Mózes életéből, A Mózes törvénye ellen lázadók
megbüntetése, i lletve Krisztus megkísértése.
1 482 Édesapja h a l á la évében visszatér Firenzébe. Több tanítvány i s dolgozik a k e z e a latt,
és híres Madonna-portréinak köszönhetően számos megrendelést kap.
1 482 körül Ekkoriban készíti két leghíresebb festményét, A Tavasz és a Venus születése című
képeket, m i nden jel szerint Lorenzo i l Magnifico megbízásából.
1 490 Miután Savonarola kiűzi Firenzéből a Medici családot, a z ön megtartóztatást és az Egyház
megreformálását h irdető dominikánus szerzetes beszédeinek hatására művész válságba
kerül. Késői művei, m i n t a Krisztus sírbatétele, A misztikus Krisztus születése vagy
A keresztrefeszítés vallásos hitének elmélyü léséről tanúskodnak.
1 49 7 Lorenzo d e ' Medici, Botticelli legfőbb mecénása é s megrendelője politikai okokból
végleg elhagyja Firenzét.
1 500 körül Bottice l l i festészetének népszerű sége egyre csökken és a megrendelések elapadnak.
Ezt követően m űvészete egészen a XIX. századig nem találkozik a közönség elismeréséve l .
151O Bottice l l i hatvanöt éves korában megha l Firenzében ( m á j u s 1 7 .).
Az Ognissanti-templom temetőjében helyezik végső nyuga l o m ra . Sírja m a
a S a n Pietro d 'Alcanta ra-kápolnában t a l á l h a tó.
Képek jegyzéke
1 . Fiatal férfi képmása, 1 469 k ö r ü l . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3 0 . Nastagio degli Onesti lovag története. H a r m a d i k epizód,
1 483 körü l . 40
1. �ladonna a Gyermekkel és a kis Keresztelő
Szent Jánossal, 1 4 70 6 3 1 . Nastagio degli Onesti lovag története. Negyedik epizód,
1 48 3 körül . 41
3. �ladonna a Gyermekkel és két angya l l a l ,
1 47 0 körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . 3 2 . Angya li üdvözlet, 1 489- 1 490 . 42

4. Madonna a Gyermekkel (Rózsa kertes Madonna), 3 3 . M a d o n n a a Gyermekkel és kis Keresztelő Szent Jánossal,
1 47 0 körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . 9 1 49 1 - 1 4 93 43

5. Madonna a Gyermekkel, szeráfok koszorúj á b a n , 34. A trónoló Madonna a Gyermekkel, négy angya l l a l
1 469- 1 4 70 9 és hat szenttel, 1 48 7 44

6. ,\ ladonna a Gyermekkel és öt angyallal 3 5 . M a d o n n a a Gyermekkel és hat angya l l a l

(Madonna del Magnificat), 1 480- 1 48 1 . . . . . . . . . . • • . 10 (Gránátalmás M a d o n n a ) , 1 48 7 k ö r ü l . . . . . . . . . . . . . . 45

7 . Madonna a Gyermekkel és nyolc angya l l a l 3 6 . A Tavasz (La Primavera), 1 482 körül 47

(Raczinsky-tondo). 1 4 7 8 k ö r ü l . 1 1 3 7 . Apellész megrága lmazása, 1 494- 1 495 . 48
8. �ladonna gyermekével és h a t szenttel, 1 4 70 körül 12 49
3 8 . Krisztus sírbatétele, 1 490 körül
9. Holofernész holttestének megta lálása, 1 469- 1 4 70 körü l 14 3 9 . Venus és Mars. 1 485 körül . . . . . . . . . . . . . . • . . . 50-5 1
1 0. Judit visszatér Betúliába az asszírok táborából, 40. Venus szü letése, 1 485 körül 52
1 469- 1 4 70 körül 15
4 1 . Szent Ágoston a dolgozószobá j á b a n , 1 490- 1 494 . 54
1 1 . G i u l iano de' Medici portréja. 14 78- 1 480 16
4 2 . Krisztus sírbatétele. 1 495 körül 55
1 1. Fiatal férfi képmása, 1 483 körül . 18
4 3 . Szent Jeromos utolsó áldozása. 1 490 körül 57
1 3 . Ismeretlen férfi portréja Cosimo de' Medici medalion jávai,
44. Madonna a Gyermekkel és három angyallal (Sátras).
1 4 74 körül . 19
1 493 körül 58
1 4 . Királyok imádása, 1 466- 1 468 körül . 21
4 5 . A Gyermeket i m á d ó Madon n a , 1 490 körül . . . . . . . . . . 59
1 5 . Hölgy portréja (Smeralda Brandini [?] képmása), 1 470 körül 22
46. A Gyermeket imádó Madonna és a kis Keresztelő
1 6. Fiatal nő képmása. 1 4 75 körül 23
Szent János, 1 4 77 körül 60
1 7 . A Nyelvtan bevezeti Lorenzo Turnabuonit a Bölcsesség
4 7 . Madonna a Gyermekkel és a z ő t átölelő
és a Szabad M ű vészetek körébe. 1 486 körül . 24
kis Keresztelő Szent Jánossal. 1 4 90- 1 495 62
1 8. V e n u s virággal ajá ndékozza meg
48. A Szentháromság szentekkel, 1 4 9 1 - 1 493 63
Giovanna degli Albizzit, 1 486 25
49. Férfiportré (Michele M a r u l lo Tarcagniota képmása l?J),
19. Domenico G h i rlandaio: Szent Jeromos, 1 480 26 1 490 körül . 65
10. Szent Ágoston a dolgozószobájában , 1 480 27 50. Mária megkoronázása és négy szent: J á n o s evangélista.
2 1 . Pallasz Athéné és a kentaur, 1 48 2 28 Ágoston , Jeromos és Eligi u s , 1 490- 1 492 66

2 1 . Krisztus megkísértése, 1 48 1 - 1 482 . . . . . . . . . . • . 30 5 1 . Keresztrefeszítés a b ű n b á n ó Mária Magdolnával

és egy angya l l a l , 1 500 körül . 67
:3. Jelenetek Mózes életéből, 1 48 1 - 1 482 . . . . . . . • . . 31
5 2 . Szent Sebestyén, 1 4 74 . . . . . . . . . . . . . . 68
24. Az Erő. 1 4 70 körül . 32
5 3 . A misztikus Krisztus születése, 1 500 körül . 70
25 . .\ladonna a Gyermekével Szent János és J á n o s evangélista
között (Bardi-oltár), 1 484 34 5 4 . Krisztus az Olajfák hegyén, 1 500 körül 71

26 . .\ladonna a Gyermekkel (Könyves Mado n n a ) , 1 483 körül 35 55. J udit Holofernész fejével, 1 495- 1 500 . . . 72

2-. A Mózes törvénye ellen lázadók megbüntetése, 5 6 . Szent tenobius elhivatása, 1 500- 1 505 74
1 48 1 - 1 482 37
5 7 . Szent Zenobius három csodatétele, 1 500- 1 505 körül . 75
:2. Nastagio degli Onesti lovag története. Első epizód,
58. � zent Zenobius három csodatétele, 1 500- 1 505 76
1 48 3 körül . 38
5 9 . Szent Zenobius utolsó csodatétele és h a lá l a , 1 5 00- 1 5 05 77
:o. Nastagio degli Onesti lovag története. Második epizód.
60. Királyok imádása. 14 70- 1 4 75 78
1 483 k ö r ü l . 39