A nemzeti eszme születése

A napóleoni háborúkat lezáró 1814-1815-ben lezáró bécsi kongresszus a dinasztikus hatalmi

politika jegyében helyreállított Európában a nagyhatalmak közötti egyensúlyt.
Oroszország, az Osztrák Császárság és Poroszország uralkodója létrehozta a Szent
Szövetséget. A Szent Szövetség nem tudott gátat vetni a forradalmi eszmék terjedésének, így
gyorsan kihívóra talált a megszülető nemzeti mozgalmakban.

Az Angliából induló ipari forradalom az 1830-1840-es évekre elért Nyugat- és Közép-

Európát, így ezek a területek is az iparosodás és az ezzel járó társadalmi változás útjára léptek.
A polgárosuló világban kialakult a polgári nemzet fogalma.

Nacionalizmus:

 A nemzetet, a nemzeti érdeket előtérbe helyező politikai irányzat.

 XIX. századi Európa fejlődésének egy fő hatóereje.
 A felvilágosodás, a francia forradalom és napóleoni hódításokkal való szembenállás
kiterjesztette a közérdekűekre is a nemzet fogalmát.
 Ezek alapja a közösen beszélt nyelv, a történelmi múlt és a kultúra közössége.
 Nemzeti mozgalmak:
 Önálló nemzetállamban szeretnének élni.
 Célja: Európában a hagyományos, soknemzetiségű birodalmak helyett
független nemzetállamok jöjjenek létre.

A nemzetállamok Európája:

 XIX. század első felében több hullámban forradalmak és függetlenségi harcok voltak
Európa és Dél-Amerika országaiban.
 Szent Szövetség hatalmai ezek többségét elfojtották, de a szövetségen belüli hatalmi
ellentétek miatt új államok is születtek (Belgium, Görögország).
 „Népek tavasza” 1848 – Európa nagyvárosain végigsöpört a forradalom szele.
 Szent Szövetség hadseregei 1849 késő nyarára úrrá lettek a megmozdulásokon, de a
jobbágyok felszabadítása, a forradalom bukása és az azt követő megtorlások egységbe
forrasztották a nemzetet.
 A forradalom bukása miatt maradtak területek, ahol még nem jött létre egységes
nemzetállam.
 Itt a XIX. század második felében a nemzetállam megteremtése vált az elsődleges
céllá.

Az olasz egység megteremtése:

 Itáliában északon már megindult az ipari forradalom, délen pedig a közkor óta megállt
az idő.
 Legerősebb állama Piemont volt.
 Az olasz egység Piemont vezetésével valósult meg.
 Első lépésként le kellett győzni az Osztrák Császárságot,
 1859. osztrák-piemonti háború  Piemont francia segítséggel győzelmet aratott
Ferenc József császár seregei felett.
 1860 tavaszán népfelkelés Szicíliában.
  Garibaldi „ezer vörösingesével” partra szállt a szigeten, bevonult Nápolyba,
megdöntötte a Bourbon-ház hatalmát.
 1861-ben Torinóban kikiáltották az egységes Olasz Királyságot.
 1870-ben létrejött az egységes olasz nemzetállam.
 A pápa világi hatalma a Vatikánra korlátozódott.

A német egység megvalósulása:

 Az ipari forradalom hatásaként egyes német területek Európa legiparosodottabb

részeivé váltak.
 A széttagoltság akadályozta a gazdaság fejlődését.
 A két legerősebb állam: Poroszország és Ausztria volt.
 Otto von Bismarck (porosz miniszterelnök, kancellár) háborúval döntötte el a
vetélkedést.
 1866-ban porosz-osztrák háborúban Poroszország győzött.
 Franciaország ellenezte a német egységet.
 1870-ben kitört a francia-német háború, Poroszország győzött.
 I. Vilmos 1871 januárjában a versailles-i palotában kihirdette az egységes német
állam, a Német Császárság létrejöttét.
 I. Vilmos lett a császár.
 Aláírták a franciák számára megalázó békeszerződést:
 hatalmas jóvátételeket kellett fizetni a franciáknak,
 elvesztették Elzászt és Lotaringiát.
 A franci-német ellentét hosszú ideig háborús feszültséget okozott Európában.

„Keleti kérdés” – a Balkán:

 Az Oszmán Birodalom meggyengülése miatt hatalmi-politikai problémákat „keleti
kérdés”-nek nevezték.
 Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia területeket, katonai támaszpontokat
akartak szerezni a Balkánon (katonai szempontból legnagyobb jelentőséggel: Fekete-
és Földközi-tenger közötti szűk tengerszorosok – ezek török kézen voltak – bírtak).
 A Monarchia megszállta, majd bekebelezte Bosznia-Hercegovinát,
 Oroszország a kis Szerbiát támogatta, mely egyre több nézeteltérésbe keveredett
Ausztria-Magyarországgal.
 XX. század elejére a Balkán újabb veszélyes háborús gócponttá vált („Európa lőporos
hordója”)

Gyarmatbirodalmak a világ térképén:

 Gyarmatbirodalmak kiépítésének okai:

 Bőséges nyersanyagforrást jelentettek az anyaországnak.
 Gyarmatok, mint piacok: az anyaországban gyártott árukat el lehetett adni.
 Fő jellemzője a tőkekivitel:
 ültetvényeket hoztak létre,
 kereskedelmi társaságokat alapítottak,
 bányákat, üzemeket létesítettek,
 sokkal olcsóbb volt a munkaerő.
 Fontos katonai támaszpontok lettek.
  A nagyhatalmak azzal kívánták bizonyítani erejüket saját népük és a világ előtt, hogy
sok gyarmatuk volt.
 Gőg: a gyarmatosítók általában felsőbbrendűnek hitték magukat.
 A XIX. században Nagy-Brittania nemcsak gazdasági, hanem politikai szempontból is
a világ vezető hatalma lett:
 legnagyobb hadiflottával rendelkezett,
 mindezt, mind az öt földrészre kiterjedő gyarmatbirodalom kiépítésére
használta,
 gazdagságát a gyarmatokról származó jövedelmek adták.
 Nagy-Brittania és Franciaország hatalmas gyarmatbirodalmakkal rendelkeztek.
 XIX. század második felére megerősödött államoknak: Egyesült Államok,
Németország és Olaszország – alig voltak gyarmataik.
 Fegyverkezési verseny – elsősorban Brit Birodalom és Németország között.
 A XX. század első évtizedeire a német hajóhad ereje kezdte megközelítenie az
angolét.

Hatalmai ellentétekés hatalmi szövetségek a XX. század kezdetén:

 Németország a világ egyik vezetői ipari és politikai hatalmává vált.

 Agresszív birodalomépítő külpolitikába kezdett.
 Célja:
 európai egyeduralom megszerzése,
 gyarmatainak kiterjesztése,
 ennek érdekében nagyarányú fegyverkezésbe és flottaépítési programba
kezdett.
 A XIX. század derekán Németország és az Osztrák-Magyar Monarchia szövetséget
kötött.
 Pár év múlva Olaszország, majd Románia is csatlakozott.
 Így jött létre a központi hatalmak szövetsége – melyet, hármas szövetségnek is
neveznek. Románia negyedikként való csatlakozását titokban tartották.
 Először Franciaországgal, majd Oroszországgal kötött szövetséget.
 A XX. század elején Anglia és Franciaország szövetkezett Németországgal szemben,
majd néhány év múlva Anglia és Oroszország is szövetségre lépett. Ezt a szövetséget
nevezzük ANTANT-nak.