5.

Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint

(2017. máj. – 2021. okt.)

1. A feladat a XVI. századi Erdéllyel kapcsolatos. (2017. máj.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

a) Döntse el a következő állításról, hogy igaz vagy hamis! Húzza alá a helyes választ!
(0,5 pont)

A diagramról leolvasható, hogy a XVI. századi Erdélyben a románok száma nagyobb arányban
nőtt, mint a teljes lakosságé.
igaz / hamis

b) A népességnövekedés egyik oka a természetes szaporodás volt, vagyis a születések

száma meghaladta a halálozásokét. Mi volt a népességnövekedés másik két jellemző oka?
(Elemenként 0,5 pont.)

………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………..

c) A korszakban a három részre szakadt Magyarország teljes népességére vonatkozóan a

becsült adatok alapján nem beszélhetünk természetes szaporodásról. Mi volt az alapvető
történelmi oka az Erdélyben mutatkozó eltérésnek? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

d) Állapítsa meg, Erdély mely népcsoportjaira vonatkoznak Verancsics Antal, XVI.

században élt püspök és történetíró következő megállapításai! Húzza alá a helyes választ!
(Elemenként 0,5 pont.)

1. „Sok [köztük] a nemes, földjeiket kitűnően művelik, nem városokban laknak, hanem
faluszerűen, várakban és házakban. [Nemeseik] részt vesznek az állami életben […].”

magyar román szász

2. „Igen szorgalmasak, dolgosak, leginkább kereskedéssel és mindenfajta iparral

foglalkoznak.”

magyar szász székely

3. „[Többnyire] a magyarok jobbágyai, saját településeik nincsenek, hanem az egész

országban elszórtan, nyájaikkal hegyekben és erdőkben rejtőzködve nyomorúságosan
[értsd: szegénységben] folytatják életüket.”

román szász székely

4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

2. A feladat a XVII–XVIII. századi magyarországi betelepítésekkel kapcsolatos. (2017. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
„A há zakat és a telkeket [értsd: a betelepü lőket] á ltalá ban néhá ny évre fel kell menteni
minden adó és robot aló l. […] Azt is vilá gosan ki kell mondani, hogy ezek az alattvaló k
és parasztok nem fö ldhö z kö tö ttek, […] hanem szabad emberek, a hazai tö rvényekben
megá llapított […b)…] joggal, és azoknak is kell maradniuk. Mikö zben a tö bbieket
egyformá nak tekintjü k, mindig a […d)…]-eket/-okat, kü lö nö sen a csá szá ri felsé ged
[…] ö rö kö s tartomá nyaibó l szá rmazó kat kö zemberek és magas rangú személyiségek
má sok elé kö telesek helyezni, hogy […] a forradalmakra és nyugtalansá gra hajlamos
magyar vért […] lehessen mérsékelni.” (Kollonich Lipót javaslata az udvar számára, 1689)

a) Kinek tartoztak a jobbágyok a szövegben említett mindkét szolgáltatással? Karikázza

be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)
1. az egyháznak
2. a földbirtokosnak
3. az uralkodónak

b) Mely kifejezés hiányzik a szöveg b) betűvel jelzett részéről? (0,5 pont)

………………………………………………………………..
c) Melyik, a szöveges forrásban nem említett kedvezményre utal az alábbi kép, amellyel
segítették a betelepülőket? (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...
d) Melyik nemzetiség neve hiányzik a szöveges forrás d) betűvel jelzett részről? (0,5
pont)
………………………………………………………………..
e) Elsősorban melyik felekezethez tartozó parasztokat akart betelepíteni Magyarországra a
szerző? (0,5 pont)

………………………………………………………………..

f) Melyik háború sikerei ösztönözhették a forrás szerzőjét műve megírására? (1 pont)

……………………………………………………………………… 4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

3. A feladat Bethlen Gábor uralkodásához kapcsolódik. (2017. okt.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

A) „Tárháza [kincstára] valamit gyarapodni kezde, az Isten tiszteletire nézendő szorgalmatos gondja után
székeshelyén […] nagy friss, fejedelmi pompás épületű házakat építtetett vala […]. Fiscus jószágaiban
[kincstári birtokokon] való majorkodásokra, oeconomiára [gazdálkodásra], jó gondviselőket,
udvarbírákat állítatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, kéneső- [higany] és rézbányáknak […]
míveltetésekre messzünnen is nagy költséggel azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala. […] Az
országba idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó mesterembereket, kőmíveseket behozat vala,
Morvaországból az új keresztyének közül majd kétszázig való mindenféle jó mesterembereket.”
(Szalárdi János Siralmas magyar krónikája, 1662)

B) Bethlen Gábor jövedelmei

Exportmonopóliumok* 270 ezer aranyforint
Fejedelmi birtokok és regálék 250 ezer aranyforint
Jobbágyi és városi adók 80 ezer aranyforint
Összesen 600 ezer aranyforint
* Kizárólagos jog néhány termék kivitelére

a) Melyik városban volt Bethlen Gábor székhelye? (0,5 pont) …………………..……..

b) Fogalmazza meg, mely konkrét jogcímeken szerzett fejedelmi bevételek növekedtek az

A) jelű forrás aláhúzott részében leírt intézkedés következtében! Két válaszelemet írjon!
(Elemenként 1 pont.)

- ……………………………………………………………..

- ……………………………………………………………..
Karikázza be feladatrészenként az állításokat igazzá tevő befejezések sorszámát!
(Elemenként 0,5 pont.)
c) A kincstári birtokokon való gazdálkodás azért volt különösen jelentős, mert …
1. a vetésforgó bevezetése jóval nagyobb szakértelmet követelt meg.
2. Bethlen nagy kiterjedésű fejedelmi birtokokkal rendelkezett, majd később ezeket újabbakkal
gyarapította.
3. uralkodása idején kezdődött el az európai munkamegosztás és ezzel a majorság növelése.

d) A forrásban említett új keresztyének …

1. a Habsburgok által elüldözött katolikusok lehettek.
2. a fogságba esett és ott keresztény hitre tért muzulmánok lehettek.
3. egy Európa-szerte üldözött protestáns kisebbség tagjai, az újrakeresztelők lehettek.

e) Bethlen gazdaságpolitikája emlékeztet a merkantilista elvekre, …

1. bár Bethlen évtizedekkel azok nyugat-európai megjelenése előtt uralkodott.
2. mert a nyugaton egyetemre járt magyar diákok megismertették Erdéllyel a modern gondolatokat.
3. hiszen mindkét esetben a fejlett manufaktúraipar árukivitele volt a legfőbb bevételi forrás.

4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

4. A feladat a magyarországi reformációval kapcsolatos. (2018. máj.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

A) „Nagy gondviseletlenség volt azért és Istenhöz és az ő szent igéjéhöz nagy

idegenség, hogy holott minden nemzetségnek nyelvén vagyon az Istennek könyve, a
magyar nemzetség arról ennyi ideig gondot nem viselt. […] Noha pedig volt
darabonként az Bibliának valami része megfordítva [lefordítva], de mindenestől fogva
egészen ezideig az mi országunkban az mi nyelvünkön nem volt.” (Egy
XVI. századi Biblia előszava)

B) „Teremteni kell itthon egy erdélyi Heidelbergát [Heidelberg, német egyetemi

város], megékesíteni tudós professzorokkal, és gyűjteni köréjük nagy számmal
tehetséges és tanulni vágyó, igyekvő ifjakat – legjavukat kiválasztani a társadalom és a
közélet javára.” (A kolozsvári országgyűlés határozata, 1622)

C) „Mindenféle nyelvben és minden formában

Betűt metszhet vala nagyobban s apróbban Úgy
járt vala tudós keze az acélban
Mint másnak a könnyen engedő viaszban.”
(Pápai Páriz Ferenc méltatásából, XVII. század)

D) „Kérdés: Nem lehet-e megtűrni a templomokban a képeket, mint a »tudatlan nép

könyveit«?
Válasz: Nem, mert ne legyünk bölcsebbek Istennél, aki az ő népét nem béna
bálványképek által, hanem igéjének élő hirdetése által akarja tanítani.”(Részlet egy
katekizmusból,1563. – A katekizmus kérdés-felelet formában összeállított oktatókönyv.)

a) Nevezze meg az A) betűjelű forrás szerzőjét! Keresztnevet is írjon! (1 pont)

…………………………………….……….

b) Nevezze meg, melyik városban jött létre a B) betűjelű forrásban említett iskola!
(1 pont)

…………………………………….……….

c) Nevezzen meg az A) és C) betűjelű forrás alapján két tényezőt, amelyek a reformáció

terjedését segítették! (Elemenként 0,5 pont.)

……………………………………… ………………………………………
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

d) Karikázza be a D) betűjelű forrásra vonatkozó helyes magyarázat sorszámát!

(0,5 pont)

1. Csak neves művészeket lehetett felkérni a templomok képeinek elkészítésére.

2. A barokk stílus hatására elvetették a keresztény tanítás képi megjelenítését a templomokban.
3. Úgy gondolták, hogy a képek elvonják a hívők figyelmét a vallási tanításokról, ezért
feleslegesek.

e) Minden forrásrészlet ahhoz a felekezethez kötődik, amelyiknek a legtöbb követője volt a

magyar nemesség körében a XVI. század végén. Nevezze meg ezt a felekezetet! (0,5 pont)

……………………………………

4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

5. A feladat Mária Terézia oktatási rendeletéhez kapcsolódik. (2018. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)

A) „Az első [2 é v] a filozó fiá nak é s a vele kapcsolatos tudomá nyoknak, a má sik [2
év] a hazai jogtudomá nynak és a kö zigazgatá snak legyen szá nva.”

B) „A népi iskolá k felá llítá sa utá n gondoskodni kell azokró l az ifjakró l, akik ezek
elvé gzé se utá n tová bb folytatjá k tanulmá nyaikat. […] Kü lö nö sen arra kell tö rekedni,
hogy az ifjú sá got a tisztesség és becsü let minden tö rvényeire ú gy neveljü k, hogy az
á llam méltó n derék fé rfiakat, a kirá lynak híven szolgá ló alattvaló kat és szorgalmas
polgá rokat remélhessen belőlü k.”

C) „1. a betűk megismerésére, a szó tagolá sra s mind a nyomtatott, mind a kézzel írott
kö nyvek olvasá sá ra;
2. a helyes és szépírá sra;
3. az első szá mtani műveletekre és ezeknek a mezei gazdá lkodá sban való
alkalma- zá sá ra, tekintettel az itt előforduló sokféle esetre.”

D) „A grammatikai iskolá ban megkezdett tanulmá nyaik rö viden felú jíttassanak,

majd tová bbi folytatá st nyerjenek és azonfelü l oly ú j tantá rgyak já ruljanak hozzá juk,
melyek az elősorolt élethivatá soknak kü lö nö sen megfelelnek.. […] Létrejö n tehá t
ehelyü tt a latin iskolá nak má sodik fajtája, mely valamivel kisebb szá mú tanítvá nyt
foglal ugyan magá ban, mint a grammatikai iskolá k.”

E) „A felsőbb tudomá nyok szakosztá lyainak, vagy amint má r nevezik, karainak

szá ma […] négy, ti. hittudomá nyi, jogi, orvosi é s bö lcsészeti, ideszá mítva a szabad-
művé szeteket is. Ezek mindegyikének sajá t elnö ke vagy igazgató ja, dé ká nja,
szeniorja, taná rai, tollnoka (azaz jegyzője) van.”
(Részletek a Ratio Educationisból, 1777)

Állapítsa meg, melyik forrásrészlet vonatkozik a táblázatban bemutatott iskolatípusokra!

Írja a megfelelő forrásrészletek betűjelét a táblázat soraiba! Egy sorba egy betűjelet írjon,
egy forrás kimarad!

Iskolatípus Forrásrészlet
betűjele
a) Népiskola: alsószintű, elemi oktatást nyújtó intézmény, hatéves kortól
négy éven át, melynek célja az alapvető készségek elsajátítása.
b) Grammatikai (vagy latin) iskola: a tizedik életévüket betöltő diákok
számára hároméves képzést nyújtó intézmény.
c) Gimnázium: kétéves humán képzést nyújtó intézmény.
d) Akadémia: olyan intézmény, ahol lehetőség nyílt a gimnáziumi
tanulmányok folytatására bölcseleti és jogi területen.
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével!

e) Mit tekintettek a nevelés céljának? Fogalmazzon meg két választ a B) betűjelű forrás-
részlet idézett szövege alapján!

– ………………………………………………………………………………………………
– ………………………………………………………………………………………………
f) Elsősorban melyik társadalmi réteg oktatását célozza a C) betűjelű forrásrészlet?
Válaszát támassza alá a forrásból vett rövid, néhány szavas idézettel!

Társadalmi réteg: ……………..…………….

Idézet: ...………………………..…..………..
4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

6. A feladat az újkori Magyarország népességéhez kapcsolódik. (2018. okt.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!
a) Nevezze meg azokat a népcsoportokat, amelyekre az egyes források vonatkoznak! Egy
népcsoport többször is előfordulhat. (Elemenként 0,5 pont.)

A) „Ami Baranyának […] népességét illeti, azt, igen kevés kivétellel, vasszorgalmáról
mindenki dicséri és legvagyonosabbnak ismeri el a megyének népessége közt. Házai
sokkal szebbek, tágasabbak, mintsem a magyaroké és ráczokéi [szerbek].” (Höbling
Miksa, 1845)
A népcsoport neve: ……………………………..

B) „Ez a jövevény és idegen nép annyira elszaporodott, úgyannyira elárasztotta szinte

egész Erdélyt, hogy úgy látszik, három bevett nemzete közül kettőt, ha nem is múl
felül, de felér vele.” (Az erdélyi nemesség beadványa, 1744)
A népcsoport neve: ……………………………..

C) „[Célom, hogy velük], akik jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni

és betevő falatjukat […] ebben az erősen elnéptelenedett hazában keresni kénytelenek,
az üres helységeket népessé tegyem, és […] a katolikus vallás is inkább
gyarapodhassék.” (Károlyi Sándor beadványa, 1712)
A népcsoport neve: ……………………………..

D) „Hogy a török zsarnokságának torkából kiragadtunk, és egykori szabadságotokat

helyreállítottuk, […] örök kötelezettségeteket […] beismeritek. […] Viszont, hogy
császárságunk és uralmunk szelídségét és vonzó voltát mindjárt a küszöbön
érezzétek, […] elhatároztuk: hogy […] szabadságtokban legyen magatok között saját
hatalma- tokból […] érseket állítani. Az érsek pedig szabadon rendelkezhetik a görög
szer- tartású összes keleti egyházakkal [értsd: templomokkal].” (I. Lipót kiváltságlevele,
1690)
A népcsoport neve: ……………………………..

b) Nevezze meg azt a területet, ahova a D) jelű forrásban szereplő kiváltságlevélben

jellemzett népcsoportot telepítették, és amelyet később a bécsi udvar közvetlen irányítása
alatt, Magyarországtól elkülönülten kormányoztak! (1 pont)

……………………………………………

c) Mi volt a betelepítések gazdasági célja, amelyben a földbirtokosok és az állam érdekei

megegyeztek? (1 pont)

………………………………………………………………………………………………
5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

7. A feladat a 16–17. századi magyarországi török berendezkedéssel kapcsolatos.

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (2019. máj.)

„A városok és falvak rájái [adófizető alattvalói], ha vagyonuk 300 akcsét [török ezüstpénz] ér,
50 akcse harádzsot [fejadót] fizetnek. Ha egy házban három-négy testvér lakik, vagy még ennél
is több együtt lakik, mindegyik testvér külön számít, és ha 300-300 akcsényi vagyonnal
rendelkeznek, külön-külön fizetik az 50 akcse harádzsot. […] Akik képesek harádzsot fizetni,
azok szpáhijuknak […] Hizir Eljász napján 25 akcsét és Kászim napján 25 akcsét fizetnek. De
[ez az adó] Buda és Pest rájáira, mivel ezek a királyok alatt nem szokták fizetni, […] nem
íratott elő.” (Az esztergomi török összeírás, 1570)

A Hódoltság a 16. században

Magyarország gazdasága a 16–17. században

 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

a) Ki volt Cegléd rájáinak a török földesura? Nevezze meg szakkifejezéssel! (0,5 pont)

..................................................
b) Ki volt Nógrád rájáinak a török földesura? Nevezze meg szakkifejezéssel! (0,5 pont)

..................................................
c) Válassza ki a következő állítások közül azt, amelyik igaz a török adórendszerre!
Karikázza be az egyetlen helyes magyarázat sorszámát! (0,5 pont)
1. A törökök által bevezetett adórendszer jelentősen növelte a jobbágyi adóterheket.
2. A törökök által bevezetett adórendszer jelentősen csökkentette a jobbágyi adóterheket.
3. A kettős adóztatás eredményeként a török bevétele is nőtt.
4. A törökök a korábbi magyar adórendszer figyelembevételével alakították ki a sajátjukat.

d) Miért vált kevésbé hatékonnyá a gazdálkodás a török földesúri birtokon a Hódoltság

idején, mint korábban? Válassza ki ennek az állításnak a helyes magyarázatát! Karikázza
be az egyetlen helyes magyarázat sorszámát! (0,5 pont)

1. A vetésforgó helyett ismét a nyomásos gazdálkodást alkalmazták.

2. A török birtokosok bizonytalan ideig birtokolták földjeiket, így rablógazdálkodást folytattak,
ami nem kedvezett hosszabb távon a bevételeknek.
3. A magyarországi szultáni birtokokon zajló nehézipari tevékenység visszaesése nagyban
hozzájárult a jövedelmek csökkenéséhez.

e) Fogalmazza meg saját szavaival a hódoltsági szultáni birtokok elhelyezkedésének

gazdasági okát a két térképvázlat összevetésével! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………...

3 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

8. A feladat Bethlen Gábor uralkodásához kapcsolódik. (219. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével!

„A [kincstár] jószágaiban való […] gazdálkodásra […] jó gondviselőket, udvarbírákat

állíttatván mindenütt, a sóaknák, arany-, ezüst-, [higany]- és rézbányáknak […]
míveltetésére messzünnen is nagy költséggel azokhoz jól értő tudós főmestereket
hozatott vala. […] Az országba idegen országokból nagy költséggel mindenféle jó
mesterembereket, […] kőmíveseket behozat vala, Morvaországból [Cseh Királyság] az
új keresztyének közül majd kétszázig való mindenféle mesterembereket.” (Szalárdi
János krónikájából, 1662)

Egészítse ki a táblázatot a hiányzó fejedelmi jövedelemforrásokkal! Írja a megfelelő

szakkifejezéseket a táblázatba! A felsorolt szakkifejezések közül válasszon! Egy mezőbe egy
kifejezést írjon, négy kifejezés kimarad. (Elemenként 0,5 pont.)

Szakkifejezések: bányabér, kapuadó, kilenced, monopóliumok, nemesek adói, robot, szászok

adói, tized.

Fejedelmi jövedelem típusa Fejedelmi jövedelem forrása

Magángazdasági (földesúri) jövedelmek a)
vámok
pénzverés
Regáléjövedelmek
b)
c)
d)
Országgyűlés által megszavazott
szabad királyi városok adói
jövedelmek
hadiadó

e) Hogyan használta ki Bethlen Erdély gazdaságának fejlesztésére a Habsburgok által

támogatott ellenreformációt? Válaszát saját szavaival, a forrás alapján fogalmazza meg!
(1 pont)

………………………………………………………………………………………………….

3 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

9. A feladat a 17–18. századi Magyarország népességével kapcsolatos. (2019. okt.)

Oldja meg a feladatokat a térképvázlat és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)

Bevándorlás a Balkánról a Magyar Királyságba, 17–18. század

(A szürke színek a különböző népcsoportokat, a fehér szín a lakatlan területeket,
a nyilak a bevándorlás irányát jelölik.)

a) Nevezze meg a térképvázlaton betűjellel jelölt népcsoportokat!

A) ………………………… B) ………………………… C) …………………………
b) Melyikre igaz az állítás a térképvázlaton jelölt népcsoportok közül? Írja az állítás után
a megfelelő népcsoport betűjelét! Egy népcsoport többször is szerepelhet.

1. Jellemzően ritkán lakott hegyvidéki területekre telepedtek be, ahol magashegyi pásztorkodást
folytattak.
A népcsoport betűjele: …….

2. Jelentős részük a Határőrvidéken telepedett le, ahol az udvartól egyházi autonómiát kaptak.

A népcsoport betűjele: …….

3. A népességpusztulás által leginkább érintett területeken telepedtek le.

A népcsoport betűjele: …….

c) A felsorolt egyházak közül melyik kettőnek a híveit gyarapították a legnagyobb

mértékben a térképvázlaton jelölt betelepülők? Karikázza be a két helyes válasz
sorszámát!

1. evangélikus 2. református 3. római katolikus

4. ortodox (görögkeleti) 5. unitárius

4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

10. A feladat a 18. századi Magyarország felekezeti viszonyaival és II. József türelmi
rendeletével kapcsolatos. (2020. okt.)
Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

Felekezeti megoszlás és az egyes felekezeteket alkotó népcsoportok

a 18. század második és a 19. század első felében Magyarországon
Arány
a népességen Jelentősebb népcsoportok, amelyekből
Felekezet
belül (becsült a felekezet tagjai jellemzően kikerültek
adatok, %)
római katolikus 49 magyar, német, horvát, szlovén, [a)]
ortodox 21 [b)], szerb
református 14 magyar
görögkatolikus⁎ 6 [b)], ruszin
evangélikus 8,8 német, magyar, [a)]
egyéb 1,2 ––––––––––––––––
⁎
Ortodox szertartásrendet követő, de a római katolikus egyházszervezethez tartozó felekezet.

a) Nevezze meg azt a népcsoportot, amelynek neve a táblázat a) betűvel jelölt részeiről
hiányzik! (0,5 pont)

…………………………….

b) Nevezze meg azt a népcsoportot, amelynek neve a táblázat b) betűvel jelölt részeiről
hiányzik! (0,5 pont)

……………………………

c) Nevezze meg azt a felekezetet, amelyikhez a szászok jellemzően tartoztak! A táblázatban

szereplő megnevezések közül válasszon! (0,5 pont)

……………………………

„Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arró l, hogy minden kényszer, amely
az emberek lelkiismeretére hat, mindennél á rtalmasabb, […] elhatá rozta, hogy [a
vallá si] tü relmet valamennyi csá szá ri és kirá lyi tartomá nyá ban tö rvényekkel erősíti meg.”
(II. József türelmi rendelete, 1781)

d) Nevezze meg azt a korabeli – Európában és Amerikában megjelenő – eszmerendszert,

amelynek hatását mutatja az idézett forrásrészlet! (0,5 pont)

……………………………
„Minden olyan nyilvános vallásgyakorlattal nem bíró helyen, ahol van száz nem katolikus
család, s ezeknek van elegendő törvényes úton biztosított fedezetük imaházak,
lelkészlakok, tanítólakások építésére, […] legyen szabad ugyanazon nem katolikus, avagy
ágostai [augsburgi] és helvét [svájci] hitvallásúaknak [és] görög szertartású nem
egyesülteknek magánimaházakat oly módon felépíteni, hogy ezeknek
se tornyuk, se harangjuk, se közútról nyíló bejáratuk […] ne legyen.” (II. József türelmi
rendelete, 1781)

e) Nevezze meg azt a felekezetet, amelyikre a forrásrészlet aláhúzott része vonatkozik!

 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

A táblázatban szereplő megnevezések közül válasszon! (0,5 pont)

……………………………

f) A társadalom nagyjából mekkora hányadára vonatkozott az idézett rendelkezés a

táblázat adatai alapján? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! (0,5 pont)

1. Kevesebb, mint 10 százalékára.

2. Nagyjából 40–45 százalékára.
3. Nagyjából 50–55 százalékára.
4. Több mint 90 százalékára.

g) Fogalmazza meg az idézett forrásrészlet segítségével, miben tér el a „vallási türelem”

fogalma a vallásszabadságtól! (1 pont)

…………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………

4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

11. A feladat Bethlen Gábor uralkodásához kapcsolódik. (2020. máj. id.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével!

A) „Az magam kicsiny seregével és értékecskémmel megindulék segítsé gü kre [a magyar

nemesek megsegítésére], […] az mint mellettem kezdettek vala fogni minden rendek az
dolgot, ha ú gy bá tor csak két esztendeig [folytatjá k] vala is, nagy reménységem lehetett volna
az Ú ristenben, hogy az németek igá ja aló l az egész magyar nemzet felemelkedik, é s minden
á llapotja [helyreá llíttatik]. […] De […] az nagy [lelkesedés] nagy hirtelen megvá ltozék az
emberekben, az hadakozást megú ná k, […] de anná l inká bb elrémü lének, meghallvá n a prá gai
szerencsétlen ü tkö zetet [1620], elrémü ltek igen sokan, és némelyek keresett szín alatt [értsd:
ü rü gyet keresve] [haza] kezdének bú csú zni.” (Bethlen Gábor levele, 1627)
B) „Mely szép virá gjá ban maradott […] Magyarorszá g is mind addig, valamíg a maga
nemzetéből vá laszthatott fejedelmet […]. De mihelyt derekasan a maguk nemzetéből való
[vá lasztást] megutá lá k, megveté k, idegen fejedelmek alá veték s adák magukat, micsoda
haszon kö vetkezék belőle? Nem egyé b két felé szakadá sná l […]. Amíg a tö rö k nemzettel való
frigy mellett megmaradtak, mellőle el nem á llottak, volt-e valakitől valami bántá suk? János
kirá ly idejé től fogva arró l magunk tehetü nk bizonysá got [hogy nem]. De mihelyt a né met
nemzet mellé á llá nak, micsoda jutalommal fizete, […] azzal tudniillik, […] hogy nemzetü nket
elfogyathassa, kegyetlen halá lnak nemével megö lhesse, orszá gunkat a fö lddel egyenessé
tégye, vagy éppen elpusztíthassa, és ha a Felséges Ú risten csudá latos képpen a tö rö k nemzetet
ú jabban hozzánk nem […] kapcsolja vala […], hol volna az Isteni tisztelet? Hol volna a magyar
nemzet? É s hol volna szabadsá ga?” (Bethlen Gábor végrendelete, 1629)

Állapítsa meg, melyik forrásrészlet támasztja alá a következő állításokat! Írjon X jelet a
táblázat megfelelő mezőjébe! Egy sorba csak egy X jelet írhat. (Elemenként 0,5 pont.)

Állítás Csak az Csak a Mind- Egyik

A) B) kettő sem
a) Bethlen utal a magyar rendi jogok sérelmére.
b) Bethlen utal a harmincéves háborúra a
Habsburg-ellenes küzdelemmel kapcsolatban.
c) Bethlen a problémák forrását a kettős
királyválasztásban látja.
d) Bethlen közvetlen célként Magyarország és
Erdély egyesítését tűzte ki.

C) „Mert Bethlen Gá bor, ha Isten adja, legyen magyarorszá gi koroná s kirá ly, […] de
Erdélyt mi Magyarorszá ghoz soha nem engedjü k [csatolni]; mert Erdély Szulejmá n
szultá n talá lmá nya, é s sajá tja az hatalmas csá szá rnak.” (Szultáni üzenet, 1620)

e) Miben egészíti ki vagy módosítja a C) jelű forrás az A) jelű forrás állításait a hadjárat
befejezésének okaira vonatkozóan? (1 pont)

………………………………………………………………………………………………

f) Miben mond ellent a C) jelű forrás a B) jelű forrás állításainak? (1 pont)

………………………………………………………………………………………………

4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

12. A feladat Bethlen Gábor fejedelemségéhez kapcsolódik. (2020. okt.)

Oldja meg a feladatokat az ábra és ismeretei segítségével!

BETHLEN GÁBOR BECSÜLT JÖVEDELMEI

Rendi Rendektől független Rendektől
befolyás függő
Jövedelem Regálék Adók
- Fejedelmi
kategória birtokok Összesen
Jövedelem jövedelme vámok bánya- pénzverés tized vármegyei
- típus i jövedelme jobbágyok,
k szászok,
városok adói
Jövedelem 41 000 51 500 81 000 119 500 39 050 80 000 412 050
(Ft)

a) Mely jövedelemtípus jelenik meg az alábbi forrásrészletben? Írja a jövedelemtípus

nevét a kipontozott vonalra! A táblázatban szereplő jövedelemtípusok közül válasszon!
(0,5 pont)
„Fiscus [kincstár] jószágaiban való majorkodásokra [gazdálkodásra], [...]
jó gondviselőket, udvarbírákat állíttatván” (Szalárdi János: Siralmas magyar
krónika, 1662)
……………………………………………….
b) Mely jövedelemtípus növekedéséhez járult hozzá – a bányajövedelmeken kívül – a
forrásrészletben megjelenő tevékenység? Írja a jövedelemtípus nevét a kipontozott
vonalra! A táblázatban szereplő jövedelemtípusok közül válasszon! (0,5 pont)
„arany-, ezüst[bányáknak] [...] míveltetésekre messzünnen is nagy költséggel
azokhoz jó értő tudós főmestereket hozatott vala.” (Szalárdi János: Siralmas magyar
krónika, 1662)
……………………………………………….
c) Az erdélyi fejedelem különleges jogköre volt, hogy az országgyűlésre saját jogon meg-
hívhatott résztvevőket (regalistákat). Mely jövedelemkategória növelésére tudott ezáltal
közvetlenül hatni? A táblázatban szereplő jövedelemkategóriák közül válasszon! (0,5 pont)

……………………………………………….
d) Az egyik fontos jövedelemtípus a reformáció terjedése, valamint a katolikus
püspökségek megüresedése miatt került a 16. század közepétől az erdélyi fejedelmek
kezébe. Írja a fejedelmi jövedelemtípus nevét a kipontozott vonalra! A táblázatban
szereplő jövedelemtípusok közül válasszon! (0,5 pont)
……………………………………………….
e) Bethlen Gábor erős fejedelmi hatalmat épített ki. Támassza alá ezt az állítást a
táblázat alapján! (1 pont)
……………………………………………….…………………………………………………..
f) Bethlen Gábor kiadásainak jelentős hányadát a hadikiadások tették ki. Nevezze meg azt a
háborút, amely az európai hatalmak jelentős részének részvételével
zajlott, és amelybe Bethlen is bekapcsolódott! (1 pont)
4 pont
……………………………………………….
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

13. A feladat a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos. (2021. máj.)

Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
A) „Ré gi dicső szabadsá gunknak és legfelső tö rvé nyes jussunknak erejével, [...] teljes
jó kedvü nkből és szabad akaratunkbó l Hazá nkban interregnumot lenni vallunk,
tudniillik: Orszá gunkat kirá ly nélkü l lenni jelentjü k és hirdetjü k.” (Országgyűlési
határozat)
B) „Ilyetén állapotokra lévé n Orszá gunknak jutá sa, e mostani hadakozá sunknak
tová bbvaló folytatá sá hoz, […] két millió pé nzbeli segítségadá st rendeltü nk kö zö ttü nk,
Orszá gunkban kiszedetni.” (Országgyűlési határozat)
C) „Gondoskodni fog lakó helyü kről is a hajdú vá rosok mintá já ra kü lö nleges
kivá ltsá gok adomá nyozá sá val.” (Országgyűlési határozat)
D) „Végü l megegyeztek abban, hogy a vezér címe az orszá g nyelvének szellemében olyan
fejedelmet jelö ljö n, aki vezérel […]. Megegyeztek abban, hogy a szená torok szá ma
huszonnégy legyen, de feltétlenü l azt akartá k, hogy én nevezzem ki őket. Ennek az
ajá nlatnak há rom napig ellená lltam. […] De amikor lá ttam, hogy a rendek sohasem
tudná nak megegyezni a vá lasztá sban, kijelentettem, hogy szívesen neveznék ki azok kö zü l,
akiket a rendek ajá nlanak e méltó sá gra.” (Visszaemlékezés)
E) „Az orszá g ü nnepélyes ajá nlatá val: Rá kó czi vegye birtoká ba Erdélyt azon mó d
szerint, miként elődei bírtá k.” (Erdélyi vármegyék követeinek felkérése)
F) „Gró f Bercsényi Mikló s Ú r, locumtenensnek declará ltatik [helytartó nak
nyilvá níttatik] [...] kinek is hatalom […] adatik, hogy felséges Vezérlő Fejedelmü nk
jelen nem lé té ben, […] a Senatussal együ tt minden politikai hadi, tö rvé nyes, é s
oeconomaiai [gazdasá gi] dolgokat, azoknak mivoltá hoz ké pest folytathasson.”
(Országgyűlési határozat)

Rendelje az állításokhoz a hozzájuk kapcsolódó forrás betűjelét! Írja a forrás betűjelét a

táblázat megfelelő mezőjébe! Egy mezőbe egy betűjelet írjon! Két betűjel kimarad.
Állítás Forrás betűjele
a) Rákóczi őseire utalva magyarázza a jogát a fejedelmi címre.

b) Egyszeri alkalommal közteherviselést vezet be.

c) A trónfosztással visszaállítja a királyválasztás szabadságát.

d) A katonáinak biztosítja a személyi szabadságot.

e) Karikázza be annak az egyetlen állításnak a sorszámát, amely a D) és az F) betűjelű

forrásban leírtakat magyarázza!

1. Rákóczi abszolutista államot hozott létre.

2. Rákóczi megosztotta hatalmát a rendekkel.
3. Rákóczi polgári alkotmányos rendszert vezetett be
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

f) Nevezze meg szakkifejezéssel a D) és az E) betűjelű forrásban leírt események

következtében kialakuló közjogi viszonyt Magyarország és Erdély között!

………………………………………………

g) Melyik évben keletkezett az A) betűjelű forrásban idézett országgyűlési határozat?

…………………...

h) Mi lehetett Rákóczi célja az A) betűjelű forrásban leírt döntéssel? Karikázza be az

egyetlen helyes magyarázat sorszámát!

1. A Habsburgokkal való kiegyezés esélyét akarta növelni.

2. A döntés célja a nemesi adómentesség helyreállítása volt.
3. Rákóczi a független állam megteremtésével külföldi szövetségesek
megnyerésében bízott. 4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

14. A feladat a költő és hadvezér Zrínyi Miklós pályafutásával kapcsolatos. (2021. máj. id.)
Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.)

„Megbízott emberem, ki Bulgáriában időzik, jelentette, hogy menetkészen áll már

százezer tímárbirtokos [szolgálati birtokkal rendelkező katona], negyvenezer tatár,
húszezer udvari pénzen újonnan toborzott katona, húszezer a szomszédos magyarok,
boszniaiak, görögök és bolgárok közül, ötezer albán, tizenötezer erdélyi, húszezer a
havasalföldiek és moldvaiak közül és harmincezer janicsár. […] Melyek eközben a mi
előkészületeink […]? Mit tesz Bécs? […] Hisz éppen azt kívánja Konstantinápollyá
tenni az új Mohamed! […] Nem hagyhatom itt a hallgatás leplébe burkolva Kanizsa
várának fölöttébb súlyos állapotját, mibe magam juttattam, körös-körül véve faltörő
kosokkal, azzal a szándékkal, hogy feldúljam és elfoglaljam […]. Ez a vár, Felség,
meglehetős árnyékot vet koronája díszére […].” (Zrínyi Miklós levele I. Lipót
császárnak, 1664. február)

a) Nevezze meg szakkifejezéssel a török hadseregnek azokat a katonáit, akiket a forrás

„tímárbirtokosként” említ!

………………………………

b) Mi jogosította fel a törököket arra, hogy katonai segítséget várjanak az erdélyiektől,

a moldvaiaktól, a havasalföldiektől és a tatároktól?

…………………………………………………………………………………………………

c) A törökök mely konkrét törekvésére hívta fel Zrínyi a császár figyelmét

Konstantinápoly említésével?

…………………………………………………………………………………………………

d) Mi volt a fő célja Zrínyinek az idézett levél megírásával?

…………………………………………………………………………………………………

4 pont
 5. Magyarország a kora újkorban (1490 – 1790) – emelt szint
(2017. máj. – 2021. okt.)

15. A feladat Mária Terézia gazdaságpolitikájával kapcsolatos. (2021. okt.)

Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.)
„Továbbá […] mindazon termelvények[nek] [iparcikkeknek] és terményeknek, melyekben
az osztrák tartományokban hiány mutatkozik, a Magyarországból külföldre való kivitele
[…] nagyobb [30%] vámmal sújtatik, hogy így azok birtokába az osztrákok olcsón
juthassanak. Az oly iparcikkeket, melyeket az osztrák ipar elő tud állítani, külföldi
országokból […] Magyarországba bevinni […] magas, az érték 30 […] százalékát tevő
vámmal sújtatnak. Elrendeli nevezett rendelet, hogy a magyar ipar- cikkek az osztrák
tartományokba való bevitelük esetén külföldieknek, az osztrák ily nemű áruk pedig
Magyarországba szállítva, belföldieknek tekintessenek, tehát amazok 30%, ezek pedig 3%-
os vámot fizessenek.” (Korabeli gazdasági szakkönyv Mária Terézia vámrendeletéről, 1797)
Döntse el, mekkora vámtétel terhelte a táblázatban szereplő termékeket az idézett szöveg
szerint a 18. század végén! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorba csak
egy X jelet tegyen!

Vámtétel
A szállított áru és a szállítás iránya
0% 3% 30%

a) Aradról búza Bécsbe

b) Prágából eke Pozsonyba

c) Egerből bor Budára

d) Párizsból posztó Esztergomba

e) Milyen, a Habsburg Birodalom egészének gazdaságára vonatkozó céljai voltak a forrásban

leírt intézkedéseknek? Fogalmazzon meg kettőt!

1. ………………………………………………………………………………….……………..

2. …………………………………………………………………………………….…………..

3 pont