1.

Az intelligencia meghatározásai, mérése, fejleszthetősége, az óvodás 
korú gyerek kognitív fejlődése és gondolkodásának tartalmi
jellegzetességeivel összefüggésben
 

Intelligencia meghatározások:
Boring: intelligencia az, amit az intelligencia tesztek mérnek.
Wechler: átfogó képesség (vagy több képesség összessége), amely lehetővé teszi a céltudatos
cselekvést, racionális gondolkodást, a környezettel való interakciót.
Sternberg: mentális képesség, amely lehetővé teszi, hogy a kontextusnak megfelelően
viselkedjünk.
Kline: általános gondolkodási képesség, amelyet mindenféle problémamegoldáskor
használunk.
Feuerstein: nem állandó tulajdonság, vonás, hanem folyamatosan változásban lévő
engergetikai összetevő, amely különböző helyzetekhez való alkalmazkodást tesz lehetővé,
illetve az egyén által befolyásolható.
Anna T. Cianciolo, Robert J. Sternberg: Az intelligencia rövid története:

1. Az intelligencia meghatározásai
Az ókori görög filozófusok foglalkoztak először az intelligencia természetével. Platón az
emberi intelligenciát viasztömbbhöz hasonlította, melynek mérete, szilárdsága, képlékenysége
és tisztasága az egyes emberekben más és más. Kant szerint különböző típusú intelligenciák
léteznek vagy különböző oldalai vannak, az emberek különböznek egymástól abban, hogy
milyen mértékben birtokolják őket.
A 19. század végével kezdődött el, majd a 20. században robbanásszerű fejlődésnek indult az
intelligenciakutatás. Az intelligencia természetét meghatározó 7 metafora:
1. Földrajzi metafora
Az emberi elme térképének megrajzolására tesznek kísérletet: „mentális térkép”. Gall
nevéhez fűződik, aki úgy gondolta, hogy a koponyadudorok és domborulatok az egyén
képességeivel közvetlen összefüggésben vannak. Ebből fejlődtek ki a modern
intelligenciaelméletek, az intelligencia modernebb földrajzi elméleteinek célkitűzése
azoknak az alapvető intellektuális képességeknek, a képességfaktoroknak a
megállapítása, amelyek az ember intelligens tevékenységeinek az alapját képezik.
Sperman brit pszichológus nevéhez fűződik g faktor (általános képességek) és az s
(specifikus képességek) faktor bevezetése. g = mentális energia
Ő volt az első, aki empirikus és statisztikai vizsgálatokat végzett ezen a területen.

Thurstone amerikai pszichológus szerint az intelligencia 7 különböző, de egymással

kapcsolatban álló faktorból áll: verbális értés, verbális kifejezőkészség, számolás,
emlékezet, észlelési gyorsaság, következtetési képesség és térbeli viszonyok felfogása.

1
 Guilford megkérdőjelezte az általános g faktor meglétét. 120 képességet
különböztetett meg, majd későbbi átdolgozásaiban 150 és 180 képességet is
azonosított.

Az intelligencia hierarchikus modellje

A piramis csúcsún az általános g faktor áll, alatta helyezkednek a speciális faktorok.
A 21.század 2 jelentős intelligencia kutatója John L. Horn és Raymond B. Cattel
elmélete 9 képességet különböztet meg a hierarchia csúcsán, melyek közül a
legismertebbek a kristályos (az elsajátíott ismeretek és készségek összessége) és a
fluid (a gondolkodás rugalmassága és az elvont gondolkodás képessége) intelligencia.

Szintén hierarchikus modell kapcsolódik Louis Gutman nevéhez: innovatív radex-

modell, a képességeket mérő tesztek egy körben helyezkednek el, a kör közepén
található az általános intelligenci. P.L. Ackermann fejlesztette tovább ezt a modellt,
az egyes tesztekhez szükséges időt is figyelembe vette.

2. Számítógépes metafora
A komputert használják magyarázatként az intelligencia magyarázatára. Eredete:
Sperman munkásságához kapcsolható, a kétfaktoros intelligenciaelmélet fűződik a
nevéhez. Ez fontos kiindulópont volt a modern számítógépes elméletek
magyarázatához. A Sternberg által kidolgozott kognitív komponenseket hangsúlyozó
irányzat az intelligenciatesztek feladatait komponenseire bontja és azt vizsgálja, hogy
az egyes részek milyen hatással vannak az összteljesítményre.
A számítógépes intelligenciakutatás egyik ága a kognitív tudományban gyökerezik:
Anderson ACT modellje egy számítógépes modell, amelyet a tanulás és az érvelés
folyamatának vizsgálatára fejlesztette ki. A képességek elsajátítása több lépésben
történik, először megtanulja a feladat elvégzésének szabályait, majd eljárásokat alkot a
szabályok megvalósítására, melyek végül automatikussá válnak a gyakorlás által. A
számítógépes metaforával azonban nem lehet leírni az emberek közötti különbségeket,
mert ehhez szükséges a biológiai megközelítések ismerete is, hogy mi történik
pontosan az agyban az információ feldolgozása során, és a működésbeli különbségek
miként járulnak hozzá az intelligens viselkedés egyének köztti különbségeihez.

3. Biológiai metafora
Mivel minden gondolat az agyból ered az intelligens viselkedést az idegrendszeri
alapokra kell visszavezetni. Az eltéréseket indokolhatja az agy mérete, tömege és az
idegrendszeri működés különbsége. Az agyi aktivitást ma már korszerű képalkotó
eljárásokkal lehet vizsgálni (pl. CT, MRI, PET-CT, EEG). A fej mérete és agy tömege
csekély pozitív korrelációt mutat az intelligenciatesztek eredményeivel. Idegi
működések vizsgálata: a gyors neurológiai működés általában magasabb
intelligenciával párosul. PET vizsgálat eredmények: a homloklebeny bizonyos
területeinek nagyobb aktivitása összefügg a munkamemória feladattal megküzdő
képességére, míg más agyi területek nagyobb aktivitása a feladat nehézségével
hozható összefüggésbe.

4. Episztemológiai metafora

2
 Episztemológia = ismeretelmélet, fókuszában az ismeret megszerzése áll. Azt
vizsgálja, hogyan fejlődik az intelligencia az egyén gondolkodásának,
ismereanyagának alakulása révén. Itt kiemelendő Piaget munkássága, aki a
gyerekek logikus gondolkodásának fejlődését és a tudományos ismeretek
elsajátítását vizsgálta.

(Piaget szakaszelméletének ide vonatkozó részét lejjebb részletesen megtaláljátok!)

5. Szociológiai metafora
Elméletükben hangsúlyozzák a szociális környezet hatását az intellektus alakulására.
A gyerekek szellemi fejlődéséhez mindenki hozzájárul. Vigotszkij munkásságán
alapul. A kultúrát elsődlegesnek tekintette a szellemi fejlődésben. Pszichológiai
eszközök segítségével (pl. nyelv, ábrázolás, gondolkodási mód) az ember mentális
képessége fejleszthető. Bevezette a legközelebbi fejlődési zónát, a zóna a különbség
aközött, amit az egyén egyedül (segítség nélkül) és segítséggel tud véghez vinni.
Minél nagyobb a különbség, annál nagyobb a legközelebbi fejlődési zóna. Ehhez
kapcsolódik Feuerstein elmélete, a közvetített tanulási tapasztalatról (mediált
tanulás). A hozzáértőbb személy befolyásolja kevésbé hozzáértő társa kognitív
fejlődését azáltal, hogy alaposan és tudatosan alakítja ki a tanulási környezetet. A
társadalmi hatások hatnak a kognitív fejlődésre.

6. Antropológiai metafora

Az antropológiai intelligenciaelméletek arra keresik a választ, hogyan kell a tesztet

megtervezni. Az intelligencia nem univerzális, hanem kultúránként eltérő, tehát úgy
kell megalkotni, hogy a kultúránként értéknek számító képességeket mérje. Ha
gyakorlati intelligentiát mérő tesztet egy másik kultúra akarunk adaptálni, akkor arra
kell figyelni, hogy ugyanazt a képességet mérje kultúrától függetlenül, mindkét
országban, kultúrában.

7. Rendszerszempontú metafora

Az adottságok széles körét mérik, pl. amelyeket a mindennapi életben is hasznosítunk.

Előnye, hogy az intelligenciát tágabb értelemben értelmezik, hátránya, hogy emiatt
nehezebb az értékelési rendszert kialakítani.
STAT = Sternberg triarchikus képesség tesztje, időkorlát nélküli, csoportosan
végeztetett analitikus, kreatív és gyakorlati képességeket mérő teszt, tizenéves
korcsoportban, feleletválasztós, esszé és gyakorlati kérdéseken keresztül. Mindhárom
része (az analitikus, kreatív és gyakorlati) további 3 területen méri a képességeket:
verbális, mennyiségi és gyakorlati feladatokon keresztül.

Howard Gardner többszörös intelligencia elmélete (földrajzi, biológiai, antropológiai

metafora eredményeit olvasztja egybe). Független intelligenciák rendszerének teinti az
intelligenciát, az alábbi intelligenciákat különbözteti meg:
- nyelvi
- logikai-matematikai

3
 - térbeli-vizuális
- zenei
- testi-kinesztézia
- interperszonális
- intraperszonális
- természeti
- egzisztenciális.
Ceci bioökológiai modellje: minden intelligenciametaforát magában foglal.
Egyetlen intellektuális képesség helyett, sokféle kognitív potenciálról beszél.
Kognitív potenciál: olyan biológiai meghatározottságok, amelyek lehetővé teszik a
kritikus gondolkodás és tudás megszerzésének bizonyos fajtáit. A kognitív
potenciál, a tudás és a környezeti tényezők közötti interakciók hozzák létre az egyéni
különbségeket az intelligens viselkedés fejlődésében és működésében.
Bioökológiai modell: mert a biológiai adottság mellett a támogató környezetre és
motivációra is szüksége van a szellemi fejlődéshez.

Rózsa: A pszichológiai mérés alapjai 181 – 199.o.:

Az intelligencia mérésének kezdetei

Sir Francis Galton – Genius vizsgálat, ikerkutatás, öröklődés elvű volt, a genetikai tényezőkre
helyezte a hangsúlyt
Broca: kraniometria: koponya mérés tana. Úgy gondolta, hogy kapcsolat van az agy mérete,
térfogata és az intelligencia fejlődése között.
Binet – Simon: empirikus kutatások az agy méretével kapcsolatban minimális különbséget
tapasztaltak a jó és gyenge képességűek között.
Binet – mentális kor fogalma
Stern: Mentális hányados bevezése, ami = MK (mentális kor) / ÉK (életkor) aránya.
Ebből származik az intelligencia kvóciens: IQ, amit Madison és Terman vezetett be. Az
intelligenciahányados értékét megszorozták 100-zal, a könnyebb kiszámíthatóság miatt.
Szintén Terman nevéhez köthető a Stanford-Binet teszt, ami tulajdonképpen a Binet teszt
amerikai adaptációja.
Yerkes: Army Alpha (verbális) és Army Béta (nonverbális) tesztje – az amerikai katonák
sorozásnál alkalmazták.
David Wechler: verbális, nonverbális és performációs (praktikai) próbák – az intellektuális
képességek árnyaltabb kifejezésére is módot adott. 3 korosztály számára dolgozott ki
teszteket:
WPPSI-III (Weschler Preschool and Primary Scale of Intelligence) 2 év 6 hónapostól – 7 év
és 3 hónapos korig alkalmazható (nem igényel olvasást, írást, nonverbális).
WISC-IV (Weschler Intelligence Scale for Children) 7 évtől – 17 éves korig alkalmazható.
WAIS-III (Weschler Adult Intelligence Scale) 18 éves kortól alkalmazható.

4
A WPPSI-III tesztről bővebben idemásoljuk, ami a Rózsa könyvben található (hiszen a tétel
az óvodáskorúak kognitív fejlődéséről szól):

5
6
Raven Progresszív Mátrixok (nonverbális tesztek), John Raven a kidolgozója, progresszív
= egyre nehezedő feladatokból áll
SPM: Standard Progressive Matrix – felnőtt változat (fekete-fehér) serdülő kortól
alkalmazható felnőttek részére

7
CPM: Coloured Progressive Matrix - Színes Progresszív Mátrix – gyerek változat, 6 éves
kortól alkalmazható, plusz idősek és sérült személyek felmérésére szolgál.
APM: Advanced Progressive Matrix – nehezített felnőtt változat

Mérei Ferenc – V. Binet Ágnes: Gyermeklélektan: Ultrajelenségek magyarázata 151-160.o.:

Ismeretek híján elméletképzés

Ultrajelenségek magyarázata
Az óvodáskorú gyereknek már viszonylag széles körű ismeretei vannak a világról.
Környezetéről való tudásának nagy részét verbálisan (szavakban foglalva) kapta felnőtt
közvetítésével. Tudásának egy másik része saját tapasztalatból származik, amelyről még nem
beszélt felnőttel, felnőtt nem korrigált. A felnőttektől származó ismereteket és a saját
tapasztalatait még nem tudja rendszerbe foglalni, ez sokszor meghökkentő kijelentésekhez
vezethet, ami tehát az ismeret és tapasztalat szintkülönbségeiből adódik.
A kisgyermek számára nincsenek megmagyarázhatatlan dolgok, mindent megmagyaráz, azt
is, amihez nincs előismerete. Ismereteit elméletképzés helyettesíti. Az ismertet alkalmazza az
ismeretlenre, a mindennapos tapasztalást a közvetlenül nem tapasztalhatóra, valamilyen
részlet hasonlósága alapján analógiás következtetéssel.
Példa: Gyerek közli a felnőttel: elzárták a vizet. Felnőtt: akkor most mi van? Gyerek: nem
folyik a víz, a vízcsap rossz, nem akarja kiengedni a vizet.
Piaget-féle magyarázat szerint: a gyerek dolgokat, tárgyakat, természeti jelenségeket élőkre
jellemző tulajdonságokkal ruház fel. A kisgyerek gondolkodásában mindennek életet
tulajdonít, tárgyaknak, természeti jelenségeknek = animizmus.
Ahol a dolgok megértésében az ismereteinek a végére ért, ott az analógiához folyamodik. Az
analógiának ő maga a mintája: érez, gondolkodik, tehát minden él, érez, és gondolkodik. A
természeti jelenségek magyarázatát az analógiás gondolkodással írja le, pl. a Balaton medrét
az emberek ásták meg és utána teleeresztették vízzel. Ezt nevezzük artificializmusnak,
amikor a természeti jelenségeket emberi tevékenységeknek hiszi, másnéven művi előállítás
elve.

(Róth Mária: Bevezetés a fejlődéslélektanba c. könyv, ugyanez a téma, normálisabban

megfogalmazva, mint a Gyermeklélektanban):
Finalizmus: a különféle jelenségekre adott magyarázat során a gyermeki érvelésben a cél s az
ok helyet cserél, a gyermek az okot célban, illetve valami olyan rendeltetésben keresi, amely
az emberrel összefügg. Pl. azért van sötét, hogy tudjunk aludni. Azért jó, ha valamikor esik az
eső, meg este van, mert este hideg van és tudunk pihenni az ágyban.
Gyermeki realizmus: az óvódáskorú valóságérzése különbözik a felnőttétől. Amikor azt
mondja, hogy akkora kutyát látott, mint az asztal, akkor ez nem jelenti azt, hogy a gyerek
hazudik, hanem az ő viszonyítási rendszere eleve különböző a felnőttektől. Tapasztalatok és
készségek híján a gyermek nehezen tud különbséget tenni a valóság objektív és szubjektív

8
szintje között, ezért a félelmek, a vágyak, a szorongások, a lelkiismeretfurdalás, a meseképek
realitása alakítja. Az álomról kezdetben azt hiszi, hogy külső eredetű, s a külvilágban
ténylegesen lejátszódik. Később felismeri, hogy az álom belülről a fejünkből jön, de azt
szerinte mások is éppen úgy észlelik, mint maga az álmodó. Egyes gyerekek esetében a
fantáziavilág nagyon gazdag, és be van népesítve láthatatlan személyekkel. Van olyan
kisgyerek, aki a nap jó részében egy láthatatlan baráttal játszik, akivel minden gondját, játékát
megosztja és az óvodáskorúak gyakran azonosítják a gondolatot a beszéddel, a hanggal, ezért
hangos szóval kísérik a játszást és állítják, hogy hallják, amit a babájuk, macijuk mond nekik.
Majd ez a jelenség nyomtalanul eltűnik kisiskolás korban.

Mérei Ferenc – V.Binét Ágnes: Gyermeklélektan:

Az animizmus, az artificializmus, a gyermeki realizmus, a finalizmus és a többi magyarázó
elv mind érthetővé teszi a gyerek számára a világot olyan kérdésekben, amelyekben tudása
elégtelen, ismeretei hézagosak, a közvetlen észlelés meg tévútra viszi.

Korsós Gizella: Csodák kora:

Piaget Művelet előtti szakasz: 2- 6 éves korig – az intuitív gondolkodás periódusa,
 a lelki élet dinamikájával foglalkozó pszichoanalitikusoknál: ez a fallikus szakasz
(ödipális kor)
 Erikson pszichoszociális fejlődéselméletében pedig ez a kezdeményezés szakasza
A gyerek 3 éves korára már számtalan fontos tudást elsajátított, pl. szabad mozgás képessége,
könnyedén jár, elvenen szalad, birtokolja a nyelvet, amivel ki tudja fejezni érzéseit, vágyait,
szándékait és gondolatait. A miért? hogyan? mi? hol? mikor? korszaka ez. Tudatában van,
hogy ő egy önálló személy, tapasztalatai, ismeretei egyre gazdagabbá válnak és válogathat a
szerepek között, bármi lehet, aminek el tudja magát képzelni (királylány, hős lovag, kapitány,
heregnő).
Az értelem kora ez, már meg kell magyarázni a jelenségeket. A 3-4 éves gyereknek már
kialakult világképe van, nincsenek számára megmagyarázhatatlan dolgok, ismereteit
elméletképzés helyettesíti, a meglévő tudásából alkotja elméleteit. A gyermeki világkép
központi magja a mágikus gondolkodás. E gondolkodás megnyilvánulásai a mitológiai
világképet, varázslatot, a babonát idézik.
A továbbiakban ez a könyv is ugyanúgy, mint a Róth Mária és Mérei Ferenc könyv, a művelet
előtti szakasz fogalmait magyarázza, példákkal, egy-két fogalmat példával itt is megemlítünk.
Artificializmus: a gyermek úgy gondolja, hogy a természet valamennyi jelenségét az
emberek állították elő. Pl. 3 éves 11 hónapos kislány:
- Milyen színű az ég?
- Fehér.
- Mit gondolsz miből van?
- Kőből.
- És hogyan lett kőből?

9
 - Fölmentek az égbe a bácsik és megcsinálják.
- Éjszaka milyen az ég?
- Sötét.
- Miért van éjszaka sötét?
- Mert megcsinálják a bácsik ott fönt a feketét és a feketétől lesz sötét
este mindig.
Animizmus: az óvodás gondolkodásában található meg. A gyermek saját érző, gondolkodó
lényét vetíti a külvilágra, az analógia mintája önmaga. Pl. 3 éves, 10 hónapos kislány:
- Szerinted miből van a nap?
- Fényből.
- S mit gondolsz hogyan lett fényből a nap?
- Úgy, hogy a felhők megválasztották fénynek.
6 éves, 2 hónapos kisfiú:
- Az hogy van, hogy nappal világos van?
- Hogy a nap, az… a kakas kukorékol és akkor felébred. És akkor a
hold elalszik.
- Mitől van világos?
- Hogy az ég világoskék meg fehér és attól. És este meg attól lesz
sötét, mert akkor meg fekete lesz majdnem.
- Mitől?
- Hát, hogy a nap lemegy.
- Akkor mi lesz a nappal?
- Akkor Ő alszik.
- Hol?
- Az égbolton a feketeség mögött.
Finalizmus: a cél és az ok helyet cserél. Pl. 4 éves és 7 hónapos kisfiú:
- Miért van éjszaka sötét?
- Azért van sötét, mert mi akkor szoktunk aludni.
6 éves fiú:
- Miért van éjszaka sötét?
- Azért, mert ha nem lenne éjszaka, akkor nem bírnánk aludni, és ha
nem lenne nappal, akkor csak tapogatózni kéne.
Gyermeki realizmus: a valóság kettős rendszere összeolvad, a tárgyiasan észlelhető
jelenségek és az egyénileg átélhető élmények egybemosódnak, az élszlelt, a látott és az
álmodott összefolyik. Számára a gondolat azonos a beszéddel. Az álomról kezdetben azt hiszi,
hogy eseményei valóban megtörténtek. A nevek egyezményes volta sem nyilvánvaló.
A meglévő tudása alapján értelmetlen szavakat „értelmes” ismerősebb kifejezésekké alakítja
át. Így lesz a helikopterből = helikoffer, pszichopatából = pici hópata. Ha pedig olyan szóval
találkozik, amit nem tud értelmezni: pl. papája rákiabál: - Normális vagy te fiam? Akkor
elpityeredik és tiltakozik: - Én nem vagyok normális. 😊

10
A gondolkodás formai jellemzői: ha két egyforma pohárban folyadék van és egyikből
áttöltjük a folyadékot egy keskenyebb, de magasabb pohárba, akkor azt hiszi abban a
pohárban több folyadék van. Azaz nem alakultak még ki a konstanciái (Piaget próbák:
számmegmaradás, 6-6 korong, mennyiség megmaradás, 2 pohár víz különböző méretű
poharakban, anyagmegmaradás, pohár vízben elkevert cukor hova tűnt?).
Egyszempontúság, a decentrálás hiánya. Az óvodás okoskodása szemléletvezérlésű,
gondolkodása prelogikus, élményvezérelt.
Óvodás korban fedezi fel többek között „saját magát”. Tudja, hogy ő önálló személy, fiú-e
vagy lány, milyen színű a szeme, haja, stb. Tapasztalja a saját testét és érdeklődik iránta. A
saját belső szerveit is érzékelheti, pl. gyomorkorgás, szívdobogás futás után, stb. A szervek
alakjáról és működéséről kialakítja saját elképzeléseit, pl.:
„Az agy ahhoz kell, hogy okosak legyünk és mindent tudjunk. A gondolodásban segít, hogy
tudjuk mit csinálunk, irányítja a testet és a mozgást.”
„A hasra azért van szükség, hogy együnk, hogy le tudjunk nyelni mindent. Oda kerül az étel
és az ital. Rajta van a köldök és a levegő is bemegy. Azért kell, hogy lélegezzünk. Emészti az
ételt.”
A kicsik számára a nemek még reverzibilisek, felcserélhetők. Pl.:
5 éves 2 hónapos kislány:
- Honnan lehet tudni, hogy ki a fiú és ki a lány?
- Hát, úgy lehet tudni, hogy a férfiaknak van kalapja, a nőknek meg
nincs.
- Hogyha egy nő kalapot húz, akkor férfi lesz?
- Igen, ez már férfi lett. 😊
Óvodáskorban a nemi különbségeket is felfedezik. Érdekli őket a kisbabák születése. Ezzel
kapcsolatban is saját magyarázatokat fogalmaznak meg. Pl.
6 éves 2 hónapos kisfiú:
- Hogy lesz a kisbaba?
- Hát úgy, hogy az anyukája sokat eszik és akkor a kaja az
megfejlődik, és úgy nő a baba.
- És hol nő a baba?
- A pocakjában.
A kisfiú felfedezi magáról, hogy olyan mint az apja, a kislány pedig, hogy olyan, mint az
anyja. A férfias és nőies szerepek ízlelgetésének korszaka ez, amit a pszichoanalitikusok
ödipusz konfliktusnak nevezenek. A kisgyerek első szerelmi tárgya az ellenkező nemű szülő.
Megjelenik a féltékenység, a riválissal szembeni megsemmisítő fantáziák sora és az agresszió.
Pl. Bár apa karambolozna és meghalna. Bárcsak ne lenne anya, hogy apával ketten
maradjunk.
Beteljesülés nélkül csalódás és lemondás árán feladja lehetetlen vágyait és feloldja a saját
maga előidézte konfliktust. A féltékenységet, a vetélkedést felváltja a vele azonos nemű
szülővel való azonosulás, identifikáció. Ha már nem győzheti le, legalább legyen olyan, mint
ő. Ugyan nem foglalhatja el a helyét, de hasonlíthat hozzá.

11
A mese szerepe: támaszt nyújthat ebben az érzelmekkel teli, zűrzavaros időszakban. A
gyermek magára és szüleire ismer, fantáziái a mesehallgatás idejére valóra válnak, vágyai
teljesülnek, végül minden jóra fordul. A meséket ha a szüleitől hallja, a megnyugvás érzését
idézheti elő.
A nemi szerepek alakulásával a kisfiúk fiús játékokat kezdenek el játszani (pl. építőkocka), a
kislányok női szerepeket (főzőcskézés, takarítás). Felveszi a kislány anyja cipőit, ruháit.
Játéktevékenység: megjelenik a közös játék. Együttlét, együttmozgástól eljutnak az
összedolgozásig („együtt játszás”). Amikor már pl. csoportokban építenek várat, szerepjáték
is megjelenik, pl. az orvos, asszisztens, beteg szerep. Minden szerepet kipróbálnak. És
utánoz. Mindenkit, anyát, apát, óvó nénit, kutyát, madarakat, mindent ami él és mozog és
érdekes.
Gyorsan változnak a kapcsolatok, a barátválasztások még nem igazán tartósak. Most utálják
egymást, de 5 perc múlva már a legjobb barátok.
Erkölcs: a gyermek szigorú következményetikát követ. Pl. aki mosogatás közben eltör egy
tányért annak súlyosabb a vétke, mint annak, aki lever egy poharat miközben csokit keres a
szekrényben. Az ítéletek hátterében az az elv áll, hogy a gyerek a felnőtteknek
engedelmességgel tartozik. A felnőtt tekintélye alapkritériuma az óvodás heteronóm erkölcsi
felfogásának, mely szerint a más által meghozott szabályokat betű szerint be kell tartani.
Nincs méltányosság. Csak iskolás korára jut el az autonóm erkölcs szintjére, hogy a belső
indítékok fontosabbak lesznek az anyagi következményeknél.

Róth Mária: Bevezetés a fejlődéslélektanba c. könyv, 188-196-ig, kiegészítés, ami a Mérei és

Korsós cikkből kimaradt:
A gyermeki logika, érvelés és kauzalitás még egyirányú, nincs oda-vissza járható út. A
gyermek ítéleteit a látvány és annak is egy-egy töredéke határozza meg, ami éppen
megragadja a figyelmét. Pl. A szarvas azért repül, mert hajlítja a lábát. A szél azért fúj, mert
mozgatják a fák. A hajunk azért nő, mert fésüljük.

Piaget szakaszelmélete a tavalyi diagno anyagból:

Az alkalmazkodást 2 folyamat teszi lehetővé: az akkomodáció (tudás változtatása, hogy
alkalmazkodjon a valósághoz, tanulás) és az asszimiláció (a valóságot írja felül reprezentációi
alapján). Ideális esetben a 2 folyamat között egyensúly van.
Akkomodáció: idomulás, ami azt jelenti, hogy a tudás állandóan változik ahhoz, hogy
alkalmazkodni tudjon a pillanatnyi valósághoz, illetve képes legyen a következő
tudásmennyiséget, ismeretanyagot feldolgozni és elraktározni. A gyerek változtatja a sémáit
az új információk hatására.
Asszimiláció: hasonlítás, az új tapasztalatokat illeszti be a már meglévő tudás sémába és ezzel
új ismereteket sajátít el.
I. SZENZOMOTOROS SZAKASZ (0-2 év)

12
 Érzékszervi-mozgásos szakasz, az alkalmazkodás folyamata főként az érzékelés és
mozgásos viselkedés koordinációjában nyilvánul meg.
Kezdetleges (velünk született) sémákat sajátít el, a tudás szituatív (pl. integet, amikor
valaki elmegy)
Tárgyállandóság kialakulása 2 éves kor körül, ami együtt jár a szimbolikus
reprezentációk megjelenésével.
Fő tanulási formák: utánzás, ismétlés.

II. MŰVELET ELŐTTI SZAKASZ (2-6 év)

Még nem tud valódi mentális műveleteket végezni, ugyanis még nem alakultak ki a
konstanciák.
Egyszempontú osztályozásra képes, de még nem érti a mennyiség, a térfogat, a súly
állandóságát.
Egocentrizmus jellemző rá: a gyermek csak a saját szempontját képes figyelembe
venni.
Nem képes megkülönböztetni a látszatot a valóságtól. (Mágikus gondolkás és
animizmus jellemzi + amiket feljebb felsoroltunk!!!)
Pre-kauzális következtetések: ez az oksági gondolkodás előtti fázis, még nem tud ok-
okozati összefüggéseket levonni.
Késleltetett utánzás (a modell hiányában), a szimbolikus játék, rajz, mentális kép és a
nyelv, ami lehetővé teszi a felelevenítést.
Az utánzás az alapja a cselekmény-reprezentációnak.

III.KONKRÉT MŰVELETI SZAKASZ (6-12 év)

Mentális műveletek végrehajtása is megjelenik a konkrét tárgyak jelenlétében,
mennyiségmegmaradás, számmegmaradás és nagyságkonstancia.
Képes megérteni és követni a felállított szabályokat. Mások szempontját is figyelembe
venni. Visszafordíthatóság (oda-vissza képes műveleteket végezni, 1 cselekvést 2
irányban, 8 éves kor körül jelenik meg).
Problémamegoldás: több szempont szem előtt tartásával, de még nem
szisztematikusan.

IV.FORMÁLIS MŰVELETI SZAKASZ (12-19 év)

Absztrakt, elvont fogalmi gondolkodás megjelenése.
Külső tárgyak hiányában is képes mentális műveleteket végezni a mentális
reprezentációival, illetve erkölcsi értékekről elmélkedni.
Ha- akkor szintű gondolkodás – következtetéseket von le és képes a lépésről lépésre
történő szisztematikus problémamegoldásra.

A megfelelő fejlődéshez szükséges az ingergazdag környezet és a

megnyilvánulási lehetőségek. A genetikailag kódolt jellemzők csupán egy
támogató közegben képesek kiteljesedni!

13