Töri kérdések

Kulákok:
Magyarországon 25 hold feletti földdel a paraszt kuláknak számított, de ha egy
szegényparaszt a párt útjában volt, könnyen megkaphatta a kulák minősítést.
Vagyonosabb parasztok kulákosítása (szovjet minta, a lakosság 2%-a). A listára bárki
felkerülhetett, kifüggesztették a tanácsházára a nép ellenségei felirattal. Ellenük és családjuk
ellen embertelen intézkedések. A Rákosi-rendszer perekkel, rendőri, ÁVH-s zaklatással,
internálással, megfélemlítéssel mindent elkövetett a „kulákság” felszámolására.
Az ellenség kategóriájának megtöltése konkrét személyekkel már olyan folyamat volt,
amelyben a helyi közösség sokféle belső feszültsége, megosztottsága vagy éppen összetartó
ereje is szerepet játszott.

Rajk-per:
A szovjetek bizalmának elvesztésétől való félelem sok esetben késztette a Rákosi-féle
vezetést olyan lépésekre, amelyek észszerűsége valójában még a hatalom szempontjából is
kérdéses volt. Amikor a Tito vezette Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti törés
bekövetkezett, a vezetésbe beépült ellenséges ügynökök keresését és az ideológiai tisztaság
őrzését sürgető szovjet jelzések érkeztek. Ezekre válaszul a Rákosi-féle vezetés Rajk László
külügyminiszter (korábban belügyminiszter) – és számos más személy – letartóztatásával
reagált. Rákosi maga is félt, nem alaptalanul érezhette úgy, hogy ő maga sincs feltétlenül
védett helyzetben, hiába tölti be az MDP főtitkári posztját. Az 1949 májusában letartóztatott
Rajk László és társai ellen szeptemberben koncepciós per kezdődött. A teljesen alaptalan
ügyben Rajkot összeesküvéssel vádolták.
Rajk Lászlót és három társát 1949 októberén végezték ki.
A terror a párt tagjait is érinti. 1956-ig 500 halálos ítéletet hajtottak végre, állandó volt a
tisztogatás a párton belül.

Rákosi személyi kultusza:

A diktatúra működésében létfontosságú a tömegtájékoztatás (rádió, sajtó). Minden a párt
ellenőrzése alatt. Kampányszerű Rákosi éltetése. Igazságosnak, becsületesnek mutatják be.
Csúcspont 60. születésnapja (ez is szovjet minta, ott Sztálin 70.). Kötelező a lelkesedés és a
dicsőítő taps. Eközben a propaganda mindig mutatja a gonosz ellenséget is. (imperialisták,
kulákok, stb… ha valami nem sikerül, ők a felelősek). Alaptalanul sulykolja a rendszer
sikerességét, aminek a lakosság pont az ellenkezőjét tapasztalja.
Nagy Imre:
A szovjetek meghatározták, hogy az új politikai irányvonal végrehajtását egy Nagy Imre
vezette kormánynak kell vállalnia.
Nagy Imre ekkor maga is úgy gondolta, hogy az ő feladata a rákosista politika torzulásainak
kijavítása, és ezáltal éppen a rendszer megerősítése. Lehetségesnek tartotta egy sajátos
magyar szocialista modell kialakítását, amely alapjaiban továbbra is a marxizmusra hivatkozó
szovjet berendezkedésre hasonlítana, de megfelelne a hazai társadalom adottságainak.
Nagy Imre miniszterelnökként először is lefékezte a mezőgazdaság kollektivizálását, és
enyhítette a parasztságot sújtó beszolgáltatási rendszert. A rendelkezésre álló források egy
részét a nehézipari beruházásokról átirányították a fogyasztási célokat szolgáló
beruházásokra.
Az új kormány az egyházakkal szemben is valamivel enyhébb politikát folytatott
De a szovjet vezetők újra Rákosi mellé álltak, így elfogadták Nagy Imre leváltását.
Az 1956. októberi felkelésben Nagy Imre kormányzása pozitív értelemben vált példává.
Egyesek a párton belül is Rákosi távozását kezdték követelni.

Rákosi-címer:
A köznyelv Rákosi-címernek nevezi a Magyar Népköztársaság Alkotmányával elfogadott új
állami jelképet, amely a Kossuth-címert váltotta fel.
Az állami és más közületi vállalatok külön miniszterelnöki engedély alapján használhatják az
államcímert. A címerhasználatra vonatkozó rendelkezések megszegői kihágást követtek el,
és hat hónapig terjedő elzárással voltak büntethetők.
Október 23-án a Bem téren, ahol a tüntetés első állomása volt, a magyar zászlóból kivágták
a szovjet mintára alkotott addigi állami címert. E gesztussal kifejezésre jutott a rendszer
elutasítása, a valódi magyar szimbólumokhoz való visszatérés igénye, és megszületett a
forradalom mindmáig legismertebb szimbóluma, a lyukas zászló.

ÁVH: 1948.
Állami terror alkalmazása, a jog nem védte az állampolgárokat.
Bárkit ítélet nélkül börtönbe lehetett zárni. ÁVH Péter Gábor vezetésével hatalmasra nő.
ÁVH feladata:
- Kémelhárítás
- Hírszerzés
- Lakosság megfélemlítése
Mindenben a sztálini politika követése (ott VCSK „Cseka”, NKVD) Besúgóhálózat
folyamatosan információkat gyűjt. Koholt vádakkal bárkit letartóztathatnak, kínzásokkal
vallomásra bírhattak. (Minden társadalmi csoport érintett). 1950-53. 1 millió eljárás, közel
500 ezer ítélet.
Kényszermunkatáborok:
Többségét az ÁVH tartja fenn. „Magyar gulag”. Kegyetlen bánásmód, kínzások, embertelen
munka kőbányákban, építkezéseken. Rengeteg áldozat (Recsk, Tiszalök, Sajóbábony,
Kazincbarcika).
A letartóztatások főleg éjjel. „Csengőfrász”. Az ÁVH központi helye a korábban nyilasok által
használt Andrássy út 60. (Ma Terror háza).

Mindszenty József (1892–1975):

tiltakozott a zsidóüldözés és a háború folytatása ellen. Ezért 1944-ben a nyilasok
letartóztatták. 1945 nyarán a pápa őt nevezte ki esztergomi érseknek. 1945 őszétől szembe
szegült az egyház társadalmi jelenlétét visszaszorító törekvéseknek és a kommunisták
térnyerésének.
Mindszenty József esztergomi érsek az egyház oldaláról ellenezte a hatalommal való
kompromisszumkeresés politikáját.
A heves lejárató hecckampányok és politikai támadások arra késztették a püspököket, hogy
nyilvánosan kiálljanak Mindszenty mellett, noha közülük többen nem értettek egyet néhány
kérdésben az érsek álláspontjával.
Mindszentyt végül 1948-ban tartóztatták le, majd egy koncepciós perben ítélték el.
A rendházak bezárásával gyakorlatilag feloszlatták a szerzetesi és apácaközösségeket. A
rendszer valójában a vallásosság háttérbe szorítására törekedett, és fellépett a hívő
emberekkel szemben (pld: feljegyzések készültek a templomba járókról).
Okt. 30-án Mindszenty Józsefért külön csoport indul, hogy kiszabadítsa. Rétságról
Budapestre hozzák. Amerre megy a kocsi, megszólalnak a harangok.

Ratkó-korszak: (1949-1953):
A rendszer a női egyenjogúságot és vele a női munkavállalást propagálta. A nők munkába
állására a nagy beruházásokon kialakult munkaerőhiány miatt komoly szükség volt. A női
szerepekről való elképzelések azonban keveset változtak, így gyakran napi nyolcórás
munkavégzés mellett kellett a nőknek ellátniuk a hagyományos háztartási, családanyai
feladatukat. Mindennek következtében csökkent a nők körében a gyermekvállalási kedv.
Ratkó Anna népjóléti, egészségügyi miniszter volt, aki bevezette az abortusztilalmat. Aki
megszegi, súlyos börtönbüntetést kapott. E mellett bevezette a gyermektelen adót:
férfiaknál 20-50 éves korig, nőknél 20-45 éves korig kellett fizetni. Ez a fizetésük 4%-át
jelentette.
Viszont akinek volt gyermeke, 12 hét fizetett szabadságot és 6 hónap szoptatási időt kapott.
Sok bölcsőde épül, hiszen 10 év alatt 800 000 fős létszám emelkedés volt, így az ipari
termelés megháromszorozódott.
Ez hatással van a jelenre, mivel a Ratkó gyermekek most vonulnak ki a munkából, ezért
jelentős munkaerőhiány várható:(
Tervgazdálkodás:
A szovjet mintára bevezetett gazdaságirányítási rendszer lényege, hogy az ország gazdasági
teljesítményét először három-, majd ötéves időszakokra központilag kidolgozott terv alapján
kívánták fejleszteni. A terveket évekre és vállalatokra lebontva készítették el. Ezáltal
pontosan előírták, hogy mely üzemnek mikor mennyi terméket kell előállítania. Ez egy
bonyolult és nehézkes bürokrácia kiépülését hozta, amely a későbbiekben állandó jellemzője
lett a tervutasításos rendszernek.
1947 nyarán hozták létre az Országos Tervhivatalt, amelynek a feladata lett az első
hároméves terv kidolgozása.

Okt. 23.:
A követeléseket először betiltják, majd kora délután engedélyezi Piros László
belügyminiszter (hentessegéd). Ennek a hatására a sztrájkolók (50 ezer ember) a Műszaki
Egyetemtől indulnak a Bem térre. Nagy Imrét követelik a kormányba és demokráciát. Ehhez
a késő délután a hazafelé tartó munkások is csatlakoznak. A Bem térről az Országház elé
indul a tömeg.
Nagy Imre megérkezik, és csitítani akarja a tömeget, de már késő. (A pártelit és a KGB
nagyon megijed és kicsúszik a kezükből az irányítás).
Kossuth térről a tömeg nem megy haza. Egy része átvonul, hogy megnézze, hogy döntik le
Sztálinszobrát a Felvonulási téren.
Másik fele a Rádióhoz (amit az ÁVH véd) vonul, hogy beolvassák a követeléseket.
Nem tárgyalnak egymással. Közben Gerő Ernő beszéde megy felvételről. (Ellenforradalom,
fasiszták). Kapnak egy közvetítőkocsit, de csak átverésből.
Közben az ÁVH fegyverutánpótlást kap, amit a tömeg lefoglal. Végül megostromolják az
épületet, de mire elfoglalják, használhatatlan. A parlamentbe kerül a rádió.
Fegyveres harc tör ki. Fegyverraktárakat törnek fel, amit se őrség, se ÁVH, se őrök sincsenek.
teherautókra rakodják fel a sok fegyvert. Ekkor Szovjet páncélosok érkeznek, de a tömeggel
nem bírnak, mert nincs velük gyalogság. Megjelenésük olaj a tűzre.
Más egyetemi városban is megmozdulásokat folytatnak, Pl: Debrecenben már ÁVH-s sortűz.

1956-os forradalom leverése:

Miközben a Szovjetek visszafoglalják a rádiót a tömeg a Kossuth térre megy, mert az a hír,
hogy nagy bejelentés lesz. Szovjet harckocsik kísérik a tömeget. 11 óra körül 5000 ember
gyűlik össze a téren. A Földművelésügyi Minisztérium tetőjéről ÁVH-s különítmény elkezdi a
tömeget lőni. Erre a harckocsik is tüzet nyitnak (néhány az épületet lövi). A tömeg a téren
reked, és közülük több száz hal meg, rengetegen sebesültek.
Kádár 15 órakor beszédet mond, amiben a kommunistákat hívja harcba az
ellenforradalmárokkal szemben. Utána következik Nagy Imre beszéde.
A szocialista rend megdöntésére irányul a felkelés. Mindenki meg lesz büntetve.

Kádár hatalomra kerülése:

Kádár János (1912–1989). 1956. október 25-én Gerő Ernőt szovjet jóváhagyással leváltották
a párt éléről, a helyére Kádár Jánost nevezték ki. A pártvezető részt vállalt a Rákosi-diktatúra
kiépítésében. 1949-ben jelentős szerepe volt a Rajkkal és társaival szemben indított
törvénysértő büntetőeljárásban, viszont 1951-ben őt is elítélték. 1954-ben, Nagy Imre első
miniszterelnöksége idején szabadult. Kádárt a közvélemény nem sorolta a kompromittált
rákosista vezetők közé.