AJ2 Alkotmányos Tanok II. 2021 1 5 11 14. Fejezet

BENKŐ ORSOLYA MÉCS JÁNOS
BODNÁR ESZTER MILÁNKOVICH ANDRÁS

BURJÁN EVELIN PÁSZTOR EMESE
GÁRDOS-OROSZ FRUZSINA POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN
KOLLARICS FLÓRA SOMODY BERNADETTE
KUKORELLI ISTVÁN SZALBOT BALÁZS
LÁPOSSY ATTILA SZOKOL KRISZTINA
LUKONITS ÁDÁM VISSY BEATRIX
Alkotmányos tanok II.

Szemelvények és kommentárok
MÁSODIK KIADÁS
Szerkesztette:
BODNÁR ESZTER
POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN
Alkotmányos tanok II A-4.indd 1 2021. 08. 30. 12:52:45

BENKŐ ORSOLYA MÉCS JÁNOS
BODNÁR ESZTER MILÁNKOVICH ANDRÁS
BURJÁN EVELIN PÁSZTOR EMESE
GÁRDOS-OROSZ FRUZSINA POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN
KOLLARICS FLÓRA SOMODY BERNADETTE
KUKORELLI ISTVÁN SZALBOT BALÁZS
LÁPOSSY ATTILA SZOKOL KRISZTINA
LUKONITS ÁDÁM VISSY BEATRIX
Alkotmányos
tanok II.
Szemelvények és kommentárok
MÁSODIK KIADÁS
Szerkesztette:
BODNÁR ESZTER
POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN
Lap- és Könyvkiadó Kft.

© Benkő Orsolya, 2021 © Milánkovich András, 2021
© Bodnár Eszter, 2021 © Pásztor Emese, 2021
© Burján Evelin, 2021 © Pozsár-Szentmiklósy Zoltán, 2021
© Gárdos-Orosz Fruzsina, 2021 © Somody Bernadette, 2021
© Kollarics Flóra, 2021 © Szalbot Balázs, 2021
© Kukorelli István, 2021 © Szokol Krisztina, 2021
© Lápossy Attila, 2021 © Vissy Beatrix, 2021
© Lukonits Ádám, 2021 © Szerkesztők, 2021
© Mécs János, 2021 © HVG-ORAC Kft., 2021
Szerkesztők:
Bodnár Eszter – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Szerzők:
Alkotmány, alkotmányosság: Pásztor Emese – Bodnár Eszter – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán

Jogforrások: Lukonits Ádám – Szokol Krisztina – Gárdos-Orosz Fruzsina
A politikai közösség: Kollarics Flóra – Lápossy Attila
Demokratikus hatalomgyakorlás: Mécs János – Bodnár Eszter
Kormányzati rendszerek: Lukonits Ádám – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
A törvényhozó hatalom: Milánkovich András – Pásztor Emese – Somody Bernadette
A kormány: Milánkovich András – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
Az államfő: Benkő Orsolya – Vissy Beatrix
Alkotmánybíráskodás: Milánkovich András – Lápossy Attila
Igazságszolgáltatás: Szalbot Balázs – Bodnár Eszter
A többségi hatalom további korlátai: Kollarics Flóra – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
A különleges jogrend: Burján Evelin – Gárdos-Orosz Fruzsina
Alkotmánytörténeti áttekintés: Pásztor Emese – Kukorelli István
Összehasonlító alkotmánytani alapok: Mécs János – Bodnár Eszter – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán
A tankönyv koncepcióját véleményezte: Dezső Márta
A kézirat lezárva: 2021. július 31.
A kiadó számára minden jog fenntartva.

Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos a kiadó engedélye nélkül közölni.
ISBN 978 963 258 533 8
Budapest, 2021
A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője
Internet: www.hvgorac.hu
E-mail: info@hvgorac.hu
Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

TARTALOM
ELŐSZÓ AZ ALKOTMÁNYOS TANOKHOZ............................................................ 9
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ........................................................................................... 11
1. ALKOTMÁNY, ALKOTMÁNYOSSÁG
(PÁSZTOR EMESE – BODNÁR ESZTER – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN) .... 13
1.1. Az alkotmány fogalma ................................................................................................ 13

1.2. Alkotmányozás és alkotmánymódosítás...................................................................... 15
1.3. Alkotmányos alapelvek................................................................................................ 18
1.4. Állami szuverenitás és az állami szuverenitásból következő jogok gyakorlása.......... 21
1.5. Alkotmányvédelem és alkotmányértelmezés.............................................................. 25
2. JOGFORRÁSOK
(LUKONITS ÁDÁM – SZOKOL KRISZTINA – GÁRDOS-OROSZ FRUZSINA) ....... 29
2.1. Az integrált jogforrási rendszer – nemzetközi jog, európai uniós jog

és a magyar jog rendszere............................................................................................ 29
2.2. A jogforrás................................................................................................................... 33
2.3. A jogalkotás rendje, a jogforrási rendszer................................................................... 34
2.4. A közjogi érvényesség és hatályosság......................................................................... 38
2.5. Az egyes jogforrások................................................................................................... 44
3. A
POLITIKAI KÖZÖSSÉG
(KOLLARICS FLÓRA – LÁPOSSY ATTILA)................................................................. 53
3.1. A politikai közösség határai és a nemzetfogalom........................................................ 53

3.2. Az állampolgárság fogalma és alapelvei...................................................................... 53
3.3. Az állampolgárság létrejötte és megszűnése............................................................... 62
3.4. A nemzetiségek............................................................................................................ 65
3.5. Egyéb jogi státusok...................................................................................................... 71
4. D
EMOKRATIKUS HATALOMGYAKORLÁS
(MÉCS JÁNOS – BODNÁR ESZTER)............................................................................. 78
4.1. A demokratikus hatalomgyakorlás formái................................................................... 78

4.2. Politikai közösség és választójogosultság.................................................................... 80
4.3. Választási alapelvek..................................................................................................... 88
4.4. Választási rendszerek................................................................................................... 93
4.5. A közvetlen demokrácia intézményei.......................................................................... 103
5. KORMÁNYZATI RENDSZEREK
(LUKONITS ÁDÁM – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN) ..................................... 111
5.1. Államszervezési elvek és struktúrák........................................................................... 111

5.2. A parlamentáris kormányforma................................................................................... 114
5.3. A prezidenciális kormányforma................................................................................... 120
5.4. A félprezidenciális kormányforma.............................................................................. 121
5.5. Atipikus kormányformák............................................................................................. 122

6. A TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM
(MILÁNKOVICH ANDRÁS – PÁSZTOR EMESE – SOMODY BERNADETTE)......... 123
6.1. A parlament alkotmányos funkciói.............................................................................. 123

6.2. A parlament működése................................................................................................ 123
6.3. A parlament szervezete................................................................................................ 129
6.4. A képviselők jogállása................................................................................................. 133
6.5. A törvényalkotás.......................................................................................................... 137
6.6. A parlamenti ellenőrzés............................................................................................... 144
7. A KORMÁNY
(MILÁNKOVICH ANDRÁS – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN)......................... 148
7.2. A kormány megalakulása és szervezete...................................................................... 148

7.3. A kormány tevékenysége............................................................................................. 156
7.4. A kormány politikai felelőssége................................................................................... 157
7.5. A kormány megbízatásának megszűnése.................................................................... 159
8. A
Z ÁLLAMFŐ
(BENKŐ ORSOLYA – VISSY BEATRIX)......................................................................... 162
8.1. Az államfői hatalom funkciója ................................................................................... 162

8.2. Az államfői tisztség keletkezése.................................................................................. 163
8.3. Az államfő jogállása, jogi felelőssége.......................................................................... 165
8.4. Az államfő hatáskörei.................................................................................................. 168
8.5. Az államfő helyettesítése............................................................................................. 177
8.6. Az államfő megbízatásának megszűnése.................................................................... 177
9. A LKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS
(MILÁNKOVICH ANDRÁS – LÁPOSSY ATTILA)......................................................... 180
9.1. Az alkotmánybíráskodás fogalma és funkciói............................................................. 180

9.2. Az alkotmánybíráskodás kialakulása és modelljei...................................................... 182
9.3. Az alkotmánybíróságok jogállási jellemzői ................................................................ 184
9.4. Alkotmánybírósági hatáskörök.................................................................................... 188
9.5. Alkotmánybírósági eljárás és szervezet....................................................................... 195
10. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
(SZALBOT BALÁZS – BODNÁR ESZTER)................................................................... 202
10.1. Az igazságszolgáltatás fogalma és funkciója........................................................... 202

10.2. A bíróságok a hatalmi ágak rendszerében............................................................... 202
10.3. A bíróságok függetlenségének személyi és szervezeti garanciái............................. 204
10.4. A bíróságokra és eljárásukra vonatkozó további alkotmányos követelmények....... 213
10.5. Az igazságszolgáltatáshoz kötődő más szervek....................................................... 216
11. A TÖBBSÉGI HATALOM TOVÁBBI KORLÁTAI

(KOLLARICS FLÓRA – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN)................................ 222
11.1. Transznacionális fórumok........................................................................................ 222

11.2. A parlamenti ellenőrzés szakosított szervei............................................................. 226
11.3. A közpénzügyek . .................................................................................................... 229
11.4. A helyi önkormányzatok.......................................................................................... 232

12. A KÜLÖNLEGES JOGREND
(BURJÁN EVELIN – GÁRDOS-OROSZ FRUZSINA).................................................... 236
12.1. A különleges jogrend fogalma................................................................................. 236

12.2. A különleges jogrend és az alkotmányos demokrácia............................................. 241
12.3. A magyar szabályozás.............................................................................................. 246
13. A LKOTMÁNYTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

(PÁSZTOR EMESE – KUKORELLI ISTVÁN).................................................................. 248
13.1. A történeti alkotmány............................................................................................... 248

13.2. Az első polgári alkotmány és hatása........................................................................ 249
13.3. A közjogi provizórium ............................................................................................ 250
13.4. Az 1946. évi I. törvény, a „kisalkotmány”............................................................... 250
13.5. Az 1949. évi XX. törvény. A Magyar Népköztársaság kora (1949–1989)............... 251
13.6. A rendszerváltozás és a Magyar Köztársaság......................................................... 252
13.7. Az Alaptörvény........................................................................................................ 256
14. ÖSSZEHASONLÍTÓ ALKOTMÁNYTANI ALAPOK

(MÉCS JÁNOS – BODNÁR ESZTER – POZSÁR-SZENTMIKLÓSY ZOLTÁN)........ 258
14.1. Az összehasonlító alkotmányjog jelentősége........................................................... 258

14.2. Az alkotmányos kultúra szerepe.............................................................................. 261
14.3. Az összehasonlító alkotmányjog az alkotmányértelmezésben................................ 263

ELŐSZÓ AZ ALKOTMÁNYOS TANOKHOZ
Az Alkotmányos tanok I–II. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

jogász hallgatói számára, az Alkotmányjog tantárgy oktatásához kapcsolódó tankönyvként készült,
de más egyetemi képzésekben is használható, továbbá az alkotmányos intézmények működése, va-
lamint az alkotmányos kultúra alapfogalmai iránt érdeklődők számára is közérthető, rendszere-
zett kiindulási alapot jelenthet. Jelen tankönyv a 2018-ban megjelent tankönyv második kiadása,
amelynek megújult tartalma a joganyag változásai mellett az oktatási tapasztalatokra is reflektál.
Az Alkotmányos tanok szerves folytatását jelenti – a szintén a jogászképzésében használt – Alap-
jogi tanok I–II. című tankönyv.
A négykötetes tankönyvcsomag egy problémaorientált, alkotmányjogi problémák megoldására fó-

kuszáló oktatási koncepció részeként készült – amely modell mellett tanszékünk hosszú évek óta
elkötelezett. A tankönyvek abban a tanulási folyamatban támogatják a hallgatókat, amelynek célja,
hogy amellett, hogy biztos ismeretekkel rendelkeznek az alkotmányosságról és a magyar alkot-
mányjogról, képessé váljanak önállóan elemezni és értékelni alkotmányjogi kérdéseket, megoldani
új, jövőben felmerülő alkotmányjogi problémákat is. Mindennek során pedig magukénak vallják és
érvényre juttassák az alkotmányos alapértékeket.
A többféléves alkotmányjogi oktatásban a fokozatosság elvét követjük: a hallgatók az oktatásban,

a tanulási folyamatban egyre komplexebb esetekkel foglalkoznak, amelyek egyre összetettebb al-
kotmányjogi érvelések kidolgozását igénylik, és ehhez egyre kiterjedtebben kutatják és használják
fel az alkotmányjogi esetjogot is. Ez a módszer feltételezi azt is, hogy a hallgatók egyre nagyobb
önállóságra tesznek szert mind az egyéni, mind a kiscsoportos munkában, hogy végül magabiz-
tosan szerkesszenek meg akár egy alkotmánybírósági beadványt is. A tankönyvek fontos, de nem
kizárólagos forrásai ennek a tanulási folyamatnak. Az előadások közvetítik az alkotmányos szem-
léletmódot és bemutatják az egyes témakörök közötti összefüggéseket. A szemináriumokon és kon-
zultációkon elsősorban különböző alkotmányjogi fórumok döntéseinek elemzésére és problémák
megoldására helyezzük a hangsúlyt, amihez pedig nélkülözhetetlen, hogy a hallgatók felkutassák
és feldolgozzák az alkotmányjogi joganyagot, jogszabályokat és esetjogot.
Alkotmányos tanok alatt azokat az elméleti fogalmakat, jogi követelményeket és rendszerszerű ös�-
szefüggéseket értjük, amelyekkel leírhatók, vizsgálhatók és értékelhetők az egyes államok alkot-
mányos rendszerei – köztük a magyar közjogi rendszer is. Az alkotmányos tanok forrása ebben az
értelemben az alkotmányjog-tudomány és az alkotmányos gyakorlat – elsősorban a közös európai
alkotmányos hagyományt értve ez alatt. A tankönyv ebben a keretben mutatja be és értékeli a magyar
alkotmányos rendszer alapvető elemeit, jogintézményeit is.
Az alkotmányjog mint a közhatalom-gyakorlás kereteit és az alapvető jogok gyakorlásához kapcso-

lódó garanciákat szabályozó jogág nem tematikus jogszabályok zárt rendszereként, hanem komplex
megközelítésben jelenik meg a tankönyvben. Az egyes fogalmak, jogintézmények szorosan kap-
csolódnak más jogterületekhez, történeti előzményekhez, az összehasonlító jogi kontextushoz és
az azt körülvevő valósághoz, az alkotmányos kultúrához – a tankönyv az alkotmányjog alapvető
fogalmait e kapcsolódásokra figyelemmel mutatja be. Az alkotmányjog forrásaként az alkotmány-
szövegek, a nemzetközi egyezmények és a jogszabályi rendelkezések mellett a hazai és nemzetközi
bírósági (alkotmánybírósági) gyakorlatra, valamint tudományos elemző munkákra támaszkodtunk.
A fentieknek megfelelően, a tankönyv nem vállalkozik a hazai tételes jogi, alkotmányjogi tárgyú
szabályozás részletes tárgyalására, hanem az alkotmányos tanokhoz sorolható alapelvek, fogalmak,
követelmények és rendszerszerű összefüggések átfogó elemzésére és azokhoz kapcsolódóan a hazai
szabályozás alapvonalainak bemutatására törekszik. Ebben a keretben bármely alkotmányjogi kér-
dés részletes elemzése önállóan elvégezhető, amelyhez a tankönyv az egyes fogalmakhoz kapcsoló-
dó szemelvények és kommentárok formájában nyújt igazodási pontokat.

A tankönyv sajátos szerkezetet követ: két, egymást szervesen kiegészítő kötetből tevődik össze,
amelyek együtt használandók. A két kötet felhasználása során az olvasó nem passzív befogadó,
hanem aktív, tevékeny résztvevő.
Az Alkotmányos tanok I. című kötet az alkotmánytani alapfogalmak és összefüggések részletes

elemzését, az alapvető jogintézmények bemutatását tűzte ki célként. A könyv az egyes jogintéz-
mények funkciójára koncentrál, és azokat az európai alkotmányos követelmények kontextusában,
összehasonlító jogi és esetenként jogtörténeti perspektívában vizsgálja, bemutatva és elemezve a
hatályos magyar szabályozás alapvonalait, meghatározó jogintézményeit is.
Az Alkotmányos tanok II. Szemelvények és kommentárok című, második kötet célja az első kötetben
tárgyalt jogintézmények szövegalapú, „felhasználóbarát” részletes elemzése. Ennek megfelelően a
második kötet az első kötetben tárgyalt témakörök szerinti bontásban, az egyes kiemelt jogintézmé-
nyekhez kapcsolódóan szerkesztett szemelvényeket tartalmaz, rövid, a megértést segítő kommentá-
rokkal. A szemelvények között megtalálhatóak nemcsak alaptörvényi és jogszabályi rendelkezések,
hanem alkotmánybírósági és bírósági határozatok, az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései,
az Európa Tanács Velencei Bizottságának ajánlásai, valamint más országok alkotmányszövegei,
történeti dokumentumok, illetve külföldi és magyar szakirodalmi források is. A második kötetnek
nem célja az egyes jogintézményekhez kapcsolódó joganyag teljes körű bemutatása: a bemutatott
és elemzett szövegek az első kötetben tárgyalt fogalmak meghatározó jellemzőihez kapcsolódnak.
A szemelvények elemzésének módja ugyanakkor a releváns, további joganyag önálló feldolgozásá-
hoz is módszertani támpontot nyújt az olvasó számára.
A szöveg technikai felépítése is azt hivatott elősegíteni, hogy az olvasó a legfontosabb összefüg-
gésekre koncentrálhasson: a szöveget csak ritkán törik meg lábjegyzetek, és a legfontosabb fo-
galmak, jogintézmények margócímként vannak kiemelve. Az első kötetben a bekezdésszámokra
utaló kereszthivatkozások könnyítik meg az egyes fogalmak összekapcsolását. A két kötet szövegei
azonos margócímek alá tagozódnak, így az olvasó szabadon választhatja ki a számára legmegfe-
lelőbb ismeretszerzési módot. Dönthet úgy, hogy előbb egy egész témakör elméleti hátterét ismeri
meg az első kötetből, és utána foglalkozik a második kötet részleteivel, de akár margócímenként
is összekapcsolhatja a két szöveget, mintegy hozzámérve a konkrét jogintézményi környezetet az
első kötetben tárgyalt alkotmányos követelményekhez. A két kötet ismeretanyagát természetesen
kiegészítik az előadások, szemináriumok és konzultációk, valamint az azok keretében feldolgozott
feladatok, esetek.
A tankönyv vállalt célja, hogy a jövendő jogászgeneráció, bármilyen jogterületen találja is meg a
hivatását, beszélje az alkotmányos kultúra nyelvét, rendelkezzen átfogó tudással a legfontosabb
alkotmányos alapértékekről, az egyéni szabadság garanciáiról, a jogállamiság, a demokrácia és a
hatalommegosztás elvéről (későbbi tanulmányaiban az alapjogokról), és ezeket jogászként és sza-
badságszerető emberként egyszerre ténynek és programnak tekintse.
A szerkesztők
10

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Az Alkotmányos tanok szerzői az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék oktatói, akik az egyes fe-
jezetek írása során nagyban építettek a Tanszék melletti, az oktatók, doktoranduszok és hallgatók
közösségeként működő tudományos műhely munkájára és tapasztalataira.
Köszönettel tartozunk az alkotmányjogi oktatást országosan megalapozó, korábbi alkotmányjo-

gi tankönyv közreadásáért, valamint a kompetenciák fejlesztését előtérbe helyező oktatási kon-
cepció elindításáért tanszékünk korábbi vezetőinek, Kukorelli Istvánnak és Dezső Mártának.
A tankönyv koncepciójának kidolgozása, szerkesztése során mindkét munkára jelentős mérték-
ben támaszkodtunk.
Köszönjük a Tanszék melletti tudományos műhely tagjainak, hogy a tankönyv első kiadásához
kapcsolódóan 2018 tavaszán, a második kiadás megújult és új fejezeteihez kapcsolódóan pedig 2021
tavaszán aktív és alakító módon vettek részt az egyes tankönyvi fejezetek műhelyvitáin. Köszönet
illeti azokat a más tudományterületeken aktív oktató kollégáinkat, akik észrevételeikkel a közjogi
társtantárgyak tananyagával történő összehangolás során voltak a segítségünkre. Hasonlóképpen
köszönjük a tankönyv második kiadásának technikai szerkesztésében részt vállaló doktoranduszok,
Bukor Liza, Hollós Dominika Kincső, Kiss Balázs és Kührner László munkáját.
Az esetleges hibákért a felelősség a szerkesztőket terheli. Örömmel fogadunk minden észrevételt,

amelyek segítségével a tankönyv további kiadásainak tartalma, az önálló és kiscsoportos tanulást,
kompetenciafejlesztést támogató funkciója erősíthető.
A szerkesztők
11

1. ALKOTMÁNY, ALKOTMÁNYOSSÁG
1.1. AZ ALKOTMÁNY FOGALMA

Hans Kelsen: Tiszta jogtan (szerk. Varga Csaba). ELTE Bibó István Szakkollégium, Buda-
pest, 41.
A jogrend tehát nem mellérendelt, egyenlően egymás mellett álló jogi normák rendszere, az alkotmány
fogalma
hanem jogi normák különböző rétegeinek lépcsőzetes rendje. E normák egysége egy olyan
összefüggésen keresztül jön létre, amely abból adódik, hogy egyik megalkotása – és így
érvényessége – egy másikra vezethető vissza, melynek megalkotása ismét egy másik által
meghatározott; e visszafelé haladás pedig végül az alapnormába torkollik, a hipotetikus
alapszabályba, azaz a legfelsőbb érvényességi alapba, mely a jogalkotási összefüggés
egységét biztosítja.
Magyarország Alaptörvénye
R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
Az Alaptörvény a deklaratív alkotmányokkal szemben a normatív alkotmányok körébe so-

rolható, tartalma mindenkire kötelező és jogi eszközökkel kikényszeríthető. Az Alaptörvény
magát nyilvánítja a jogrendszer alapjává, ami azt jelenti, hogy az Alaptörvény egy olyan, a
törvénytől elkülöníthető, annál magasabb szinten elhelyezkedő jogforrás, amellyel semmi-
lyen más norma nem lehet ellentétes. Az alacsonyabb szinten elhelyezkedő normák érvényes-
ségének feltétele a magasabb szintű normákkal való összhang, és ily módon az Alaptörvény-
nek mint a jogrendszer alapjaként szolgáló normának való megfelelés minden más norma
érvényességének feltétele.
Nemzeti hitvallás
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért ki-
nyilvánítjuk az alábbiakat: [...]
Az Alaptörvény preambuluma, a Nemzeti hitvallás már az első sorban utal arra a szimbo-
likus erejű gondolatra, hogy az Alaptörvény egy olyan általános keret, amelyet a politikai
közösség egésze fogad el, a politikai közösség együvé tartozásának alapnormájaként. Az
Alaptörvény megalkotásának és elfogadásának folyamatára ugyanakkor nem volt jellemző
a konszenzus, így a Nemzeti hitvallásban kifejezett szimbolikus gondolat inkább szándékra
utal, mintsem megvalósult törekvésre.
R) cikk az alkotmány
formai
(1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. értelemben
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek.
T) cikk
(1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt,
jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály
13

állapíthat meg. Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja az önkormányzati rendelet és a külön-
leges jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a
Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és
az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a
köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
(3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
Záró és vegyes rendelkezések
2. Ezt az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. §
(3) bekezdése alapján fogadja el.
121/2009. (XII. 17.) AB határozat (kivonat)
A jogforrások szabályozása kizárólag az Alkotmány feladata; az Alkotmány éppen attól a jog-
rendszer alapja [Alkotmány 77. § (1) bekezdés], hogy a jogszabályok kötelező erejét és fajtáit maga
határozza meg. Az Alkotmányban felsoroltakon kívüli jogforrás nem létezhet, ezekhez a Jat. [a
jogalkotásról szóló törvény – szerk.] sem hozzá nem adhat, sem el nem vehet, mert mindkét esetben
Alkotmányba ütközne. A jogszabályok kötelező erejének jogi forrása az Alkotmány. A Jat. így nem
a jogforrásokat szabályozza, hanem, mint az Alkotmány mondja, a „jogalkotás rendjét”.
[116] A demokratikus jogállammal nem egyeztethető össze az, ha az Alaptörvény tartalma folyama-
tosan vitathatóvá válik, és így az Alaptörvény, mint alkotmánybírósági mérce tartalma is bizony-
talan lesz. Az Alaptörvény közjogi érvényessége, alkotmányos legalitása és legitimitása megkér-
dőjelezhetetlen kell, hogy legyen, mind egészében, mind az egyes elemei tekintetében, ide értve a
későbbi módosításait, kiegészítéseit is. Az Alaptörvény megkérdőjelezhetetlen legalitása elengedhe-
tetlen ahhoz, hogy az egész jogrendszer legalitása is megkérdőjelezhetetlen legyen. Az alkotmányos
legalitás követelményét sérti az, ha folyamatos vita tárgya lehet, hogy mi az Alaptörvény tartalma.
A normatív és kikényszeríthető alkotmány legalitását formai értelemben az adja, hogy azt

az alkotmányozó hatalom az erre irányuló eljárási rendben alkotta meg – erre utal a Záró
és vegyes rendelkezésekben található hivatkozás, amely az Alaptörvény elfogadását az elő-
ző alkotmány szabályaira vezeti vissza. Ennek súlyát az adja, hogy az Alaptörvény maga
határozza meg a jogforrási rendszer egészét, és így az Alaptörvény legalitása a jogforrási
rendszer egészének legalitására kihat.
alkotmány Magyarország Alaptörvénye

tartalmi
értelemben B) cikk
(1) Magyarország független, demokratikus jogállam.
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
I. cikk
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető
jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltét-
lenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának
tiszteletben tartásával korlátozható.
Azt, hogy mit tekinthetünk alkotmánynak, nem az adott dokumentum címe, hanem annak tar-
talma határozza meg. Az Alaptörvény tartalmazza azokat az elemeket, amelyeket a modern
alkotmányok tartalmi ismérveiként tartunk számon: a közhatalom gyakorlásának korlátait az
14

államszervezet és az alapjogok által megkövetelt szempontok szerint is rögzíti. Ugyanakkor
az Alaptörvény számos olyan rendelkezést is tartalmaz, amely a szabályozás tárgyát és súlyát
tekintve hagyományosan inkább törvényi szinten rendezendő kérdésként merül fel, illetve azon
túl, hogy az alapjogok érvényesülésének garanciáiról rendelkezik, egyes alapjogok tartalmát
egyben szűkíti is [pl. a VI. cikk (1) bekezdése a véleménynyilvánítás szabadsága és a gyüleke-
zési jog gyakorlásával összefüggésben].
1.2. ALKOTMÁNYOZÁS ÉS ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS

Kiss László alkotmánybíró különvéleménye a 61/2011. (VII. 13.) AB határozathoz (kivonat) alkotmányozás
A pouvoir constituant nem az alkotmányhoz kötött, hanem alkotmányteremtő hatalom. Ezzel szem-
ben a konstituált államhatalmak (mint az alkotmánymódosító, a törvényhozó, a végrehajtó, az igaz-
ságszolgáltató, az államfői stb. hatalom) számára nemcsak az alkotmány elsőbbsége érvényes, ha-
nem az alaptörvény fenntartása is. Ez utóbbiak úgy gyakorolhatók alkotmányos módon, ahogy azt
az alkotmány meghatározza.
A Magyar Köztársaság Alkotmányának preambuluma (1989)
A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállam-
ba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés − hazánk új Alkotmányának
elfogadásáig − Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:
Pócza Kálmán: Alkotmányozási eljárások összehasonlító elemzése. In: Jakab András – Körösényi
András (szerk.): Alkotmányozás Magyarországon és máshol. Új Mandátum, 2012, 132.
[sz]emügyre kell venni az alkotmányozási eljárás konkrét fázisait. A szakirodalom hét ilyen fázist
különít el egymástól. Többé-kevésbé időrendbe állítva ezek a következők: 1. előzetes konzultáció,
amely során az alkotmány kialakításához szükséges ötleteket gyűjtik össze; 2. az alkotmányozó tes-
tület megválasztása; 3. alkotmányozás eljárási rendjének meghatározása; 4. konzultáció, amely so-
rán az alkotmányozó testület szakértőktől kér be véleményeket; 5. szövegezés; 6. vita; 7. elfogadás.
A Velencei Bizottság véleménye Magyarország Alaptörvényéről (Opinion no. 621/2011) (kivonat)
144. Ezzel szemben sajnálatos, hogy az alkotmányozási folyamatra – beleértve az új alkotmány
szövegezését és végleges elfogadását is – kihatott az átláthatóság hiánya, a kormánytöbbség és az
ellenzék közötti párbeszéd hiányosságai, a megfelelő társadalmi vitára való elégtelen lehetőségek,
és a nagyon szűk időkeret. A Bizottság reményét fejezi ki, hogy a végrehajtási jogszabályok
elfogadásának folyamata átláthatóbb és inkluzívabb lesz, megfelelő lehetőséget biztosítva a számos
jelentős, szabályozásra váró kérdésről szóló valódi vitára. A Bizottság felhív minden érintett pártot,
hogy – a politikai hátterükön és irányultságukon túlmutatóan – alakítsanak ki egy nyílt és konstruktív
hozzáállást, és működjenek együtt hatékonyan ennek a folyamatnak a során.
Az alkotmányozás során az alkotmányozó hatalom nyilvánul meg, amely maga teremti meg az
alkotmányt, ezért nem kötött a meglévő alkotmányhoz. Az alkotmányozás legalitását erősítheti
a korábbi alkotmánnyal megteremtett kontinuitás, ez az összefüggés azonban nem kizárólagos
– az alkotmányozás adott esetben kifejezett szakítás is lehet a megelőző alkotmányos rend-
szerrel. Az alkotmányozó hatalom gyakorlása függ az alkotmányozási helyzettől, amely az
alkotmányozás formai és tartalmi kérdéseire, sőt, akár az alkotmányozás élettartamára is ki-
hathat. Az alkotmányozás különböző fázisainak minőségi követelményeknek is meg kell felelni-
ük, amelyek teljesülése közvetlenül is alkalmas az alkotmány legitimitásának befolyásolására.
Magyarország Alaptörvénye alkotmány-

módosítás
S) cikk
(1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági
elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő.
(2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
15

(3) Az elfogadott Alaptörvényt vagy az Alaptörvény elfogadott módosítását az Országgyűlés elnö-
ke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött
Alaptörvényt vagy az Alaptörvény megküldött módosítását a kézhezvételétől számított öt napon
belül aláírja, és elrendeli a hivatalos lapban való kihirdetését. Ha a köztársasági elnök úgy ítéli
meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény módosításának a megalkotására vonatkozó, az
Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem tartották meg, ennek vizsgálatát kéri az Al-
kotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgálata során nem állapítja meg e követelmények
megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul
aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való kihirdetését.
A Német Szövetségi Köztársaság Alkotmánya (1949)
79. cikk [Az Alkotmány módosítása]
(1) Az Alaptörvényt csak olyan törvény módosíthatja, amely az Alaptörvény szövegét kifejezetten
megváltoztatja vagy kiegészíti. […]
(2) Ilyen törvényhez a Szövetségi Gyűlés tagjai kétharmadának és a Szövetségi Tanács szavazatai
kétharmados többségének jóváhagyása szükséges.
(3) A jelen Alaptörvény olyan megváltoztatása, mely a Szövetség tartományokra való felosztását, a
tartományok alapvető közreműködését a törvényhozásban vagy az 1. és 20. cikkekben megállapított
alapelveket érintené, nem megengedett.
Az 1958. évi francia alkotmány
89. cikk
Az alkotmány módosításának kezdeményezési joga megilleti mind a köztársasági elnököt a minisz-
terelnök javaslata alapján, mind a Parlament tagjait.
Az alkotmánymódosításra vonatkozó tervezetet vagy javaslatot, a 42. cikk harmadik bekezdésében
foglalt kötött határidőn belül, a Parlament két házának azonos szöveggel kell megszavaznia. Az
alkotmánymódosítás akkor végleges, ha népszavazás hagyta jóvá.
Az alkotmánymódosítás tervezetét nem terjesztik népszavazásra, ha a köztársasági elnök úgy dönt,
hogy azt a Kongresszusként összehívott Parlament elé terjeszti; ebben az esetben az alkotmánymó-
dosítás tervezete csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha az a leadott szavazatok háromötödös több-
ségét megszerezte. A Kongresszus elnökségének feladatát ilyen esetben a Nemzetgyűlés elnöksége
látja el.
Nem indítható és nem folytatható olyan alkotmánymódosítási eljárás, amely érinti az állam területi
integritását.
A köztársasági államforma nem képezheti alkotmánymódosítás tárgyát.
Az Olasz Köztársaság Alkotmánya
138. cikk
(1) Az Alkotmányt módosító és egyéb alkotmányos törvényeket mindkét kamara két, legalább há-
rom hónapos szünettel tartott ülésen vitatják meg, és akkor tekinthető elfogadottnak, ha a második
szavazásnál megkapják mindkét kamara tagjai szavazatának abszolút többségét.
(2) Az ilyen törvényeket népszavazásra kell bocsátani, ha azt, annak közzétételétől számított három
hónapon belül valamelyik kamara tagjainak egyötöde, ötszázezer választópolgár vagy öt régió ta-
nácsa kéri. A népszavazásra bocsátott törvényt nem lehet kihirdetni, ha nem kapta meg az érvényes
szavazatok többségét.
(3) Nincs helye népszavazásnak, ha a törvényt a második szavazásnál mindkét kamarában a tagok
kétharmados többségével fogadták el.
139. cikk
A köztársasági államforma nem lehet alkotmánymódosítás tárgya.
Görögország Alkotmánya
110. cikk
(1) Az Alkotmány rendelkezései módosíthatóak az állam alapjára és a parlamentáris köztársaságra
mint kormányformájára vonatkozó rendelkezések, valamint a 2. cikk (1) bekezdés, a 4. cikk (1), (4)
16

és (7) bekezdések, az 5. cikk (1) és (3) bekezdések, a 13. cikk (1) bekezdés és a 26. cikk rendelkezé-
seinek kivételével.
(2) Az Alkotmány módosításának szükségességét parlamenti határozat állapítja meg, melyet leg-
alább ötven képviselő kezdeményezhet, és az összes képviselő háromötödének szavazatával, két,
legalább egyhónapnyi időkülönbséggel tartott szavazással hozható meg. Ezen határozat egyenként
rögzíti a módosító rendelkezéseket.
(3) Ha a Parlament elhatározta az Alkotmány módosítását, a legközelebbi Parlament dönt az első
ülésszakában az összes képviselő abszolút többségével a módosítandó rendelkezésekről.
(4) Ha az összes képviselő többsége hozzájárul az alkotmánymódosítási indítványhoz, azonban
nincs meg a (2) bekezdésben meghatározott többség, a legközelebbi Parlament dönthet az első
ülésszakában az összes képviselő háromötödös többségével a módosítandó rendelkezésekről.
(5) Minden elhatározott alkotmánymódosítást az elfogadását követő tíz napon belül a Parla-
ment kihirdeti a kormány hivatalos lapjában, és külön parlamenti határozat lépteti hatályba.
(6) Nincs helye alkotmánymódosításnak az előző befejezésétől számított öt évnél korábban.
Kiss László alkotmánybíró különvéleménye a 61/2011. (VII. 13.) AB határozathoz (kivonat)
Az alkotmánymódosító hatalom (a „pouvoir constituant institué”), amelyik az alkotmány megvál-
toztatására hivatott, konstituált hatalom, vagyis az alkotmány által létrehozott, abból levezetett, álta-
la szabályozott és intézményesített hatalom. Az alkotmánymódosító hatalom gyakorlására ugyanis az
alkotmányozó hatalom által már elfogadott alaptörvény ad szabályozást, amit az alkotmánymódosító
hatalomnak is tiszteletben kell tartania: e hatalom csak az alaptörvény előírásai szerint gyakorolható, az
abban rögzített tartalmi és eljárási szabályok betartásával.
Az alkotmányok módosítására Európa-szerte különböző szabályozási megoldások és gyakor-

latok léteznek. Ezek a megoldások többféle eszközt felvonultatnak: találunk példákat örökké-
valósági klauzulákra, az alkotmányozás folyamatát lassító időkorlátokra, különböző szervek
együttműködését megkívánó szabályozási megoldásokra és egyéb technikára. A megoldások
sokszínűsége eltérő stabilitású alkotmányokat eredményez.
Sólyom László alkotmánybíró párhuzamos indokolása a 23/1990. (X. 31.) AB határo-zathoz alkotmány
(kivonat) stabilitása
Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az

Alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a
ma még gyakran napi politikai érdekből módosított Alkotmány fölött, mint láthatatlan alkotmány,
az alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál; és ezért várhatóan a meghozandó új alkotmánnyal,
vagy jövőbeli alkotmányokkal sem kerül ellentétbe. Az Alkotmánybíróság ebben az eljárásában
szabadságot élvez, amíg az alkotmányosság fogalmának keretén belül marad.
Stumpf István alkotmánybíró párhuzamos indokolása a 45/2012. (XII. 29.) AB határozathoz
(kivonat)
[183] Az alkotmányvédelem hatékonysága a védendő Alaptörvény tartósságának garanciája is. Az al-
kotmány feladata, hogy a jogrend szilárd alapja és mindenki által tiszteletben tartott mércéje legyen.
Minél kevésbé képes az Alaptörvény valódi kontrollja lenni a törvényhozásnak, annál erőteljesebben
vethető fel vele szemben, hogy képtelen a jogrend alapjaként funkcionálni. Másképpen, az Alkot-
mánybíróság minél kevésbé juttatja érvényre az Alaptörvény önvédelmi képességét, annál védtele-
nebbé teszi, és kiszolgáltatja azt a mindenkori többségnek. Az alkotmányosság védelme tehát nem
feltétlenül egyenlő az Alaptörvény szövegének védelmével. Ezt, valamint az alkotmány belső tör-
vényszerűségeit, koherenciáját pedig az alkotmánymódosító hatalomnak is tiszteletben kell tartania.
Egy alkotmány csak akkor szolgálhat a jogrendszer alapjaként, tehát csak akkor töltheti be
funkcióját, ha stabil és változatlan igazodási alapot jelent. Az alkotmány stabilitása annyit
tesz, hogy az alkotmány nem célokhoz igazítható eszköz, hanem olyan mérce, amelyhez iga-
zodni kell. Az alkotmánymódosító hatalom az alkotmányhoz kötött hatalom, gyakorlásának
lehetőségei nem korlátlanok. Az alkotmánymódosító hatalom korlátozottsága a jogrendszer
alapjaként szolgáló alkotmányt, és az alkotmányszövegen túlmutató alkotmányosságot védi.
17

1.3. ALKOTMÁNYOS ALAPELVEK
demokratikus Magyarország Alaptörvénye
hatalom-
gyakorlás B) cikk
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
VI. cikk
(3) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeré-
séhez és terjesztéséhez.
IX. cikk
(2) Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus
közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.
39/2002. (IX. 25.) AB határozat (kivonat)
A demokrácia elvén alapuló politikai rendszer elengedhetetlen feltétele a stabil, jogszerűen és kiszá-
mítható módon működő választási rendszer. A választói akaratnak a választások révén való kifejezé-
se ugyanis a közhatalmat gyakorló képviseleti szerveket „konstituálja, legalizálja és legitimizálja.”
Az Alaptörvény Magyarországot független, demokratikus jogállamként jellemzi. A közhata-

lom forrása a politikai közösség, amelynek Alaptörvényben biztosított joga van a közhata-
lom gyakorlóinak megválasztására és elszámoltatására. Ennek garanciái a demokratikus
közvélemény kialakulásának előfeltételeként szolgáló sajtószabadság, valamint a közérdekű
adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog, és a demokratikus hatalomgyakorláshoz
közvetlenül kapcsolódó, a választások és a népszavazások tisztaságát szavatoló eljárási biz-
tosítékok.
hatalom- Magyarország Alaptörvénye

megosztás
C) cikk
(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
28/1995. (V. 19.) AB határozat (kivonat)
A hatalmi ágak elválasztásának elve ugyanis nem pusztán annyit jelent, hogy az egyik hatalmi ág
nem vonhatja el a másik jogosítványait, hanem azt is jelenti: a demokratikus jogállamban korlátlan
és korlátozhatatlan hatalom nincs, s ennek érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségképpen korlá-
tozzák más hatalmi ágak jogosítványait.
38/1993. (VI. 11.) AB határozat (kivonat)
A törvényhozó és a végrehajtó hatalom „elválasztása” ma lényegében a hatáskörök megosztását
jelenti a parlament és a kormány között, amelyek azonban politikailag összefonódtak. A parlamenti
többséget alkotó pártok alakítanak kormányt, a parlament zömmel a kormány törvényjavaslatait
szavazza meg. A „jog”, amely folyamatosan keletkezik, az élet minden területét a választáson győz-
tes pártok politikai programjának megfelelően újra- és újra szabályozhatja.
Ilyen körülmények között a bírói hatalom sajátossága az, hogy a másik két, „politikai” jellegű hatal-
mi ággal szemben állandó és semleges (akkor is, ha a politikai programokat megvalósító törvénye-
ket és rendeleteket (is) alkalmazza).
[a]z Alkotmányban szabályozott szervek alkotmányos jelentőségű hatásköreiket jóhiszeműen, fel-
adataik teljesítését kölcsönösen segítve és együttműködve gyakorolják.
18

A hatalommegosztás elvének megfelelően a hatalmi ágak egymás tevékenységét kölcsönösen el-
lenőrzik, ellensúlyozzák, érdemben korlátozzák; hatásköreik gyakorlása során az Alkotmányban
meghatározott esetekben a hatalmi ágak együttműködésre kötelesek és tiszteletben kell tartaniuk
az elválasztott hatalmi szervezetek döntéseit és autonómiáját. [...]
Az ellensúlyozás és a kölcsönös ellenőrzés, az ellensúlyozó hatalmak és intézmények egymást kor-
látozó fékek és ellensúlyok bonyolult rendszerében egyetlen intézménynek sem lehet olyan domi-
náns szerepe, amellyel a hatalomkorlátozásból hatalomelvonás keletkezik.
A hatalommegosztás a hatalmi ágak merev elválasztásán túlmutatva az egymástól elkülönült

törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltatási hatalom között fennálló kölcsönös ellenőrzé-
si kapcsolatot, de a feladatok teljesítését segítő együttműködését is feltételezi. Az elválasztás
és az együttműködés különböző követelményeket támaszt a politikai és a semleges hatalmi
ágakra nézve. Míg a bírói hatalom semleges, viszonyában a másik két politikai hatalmi ággal
sokkal inkább az elválasztás, mint az együttműködés domináns. A törvényhozó és a végre-
hajtó hatalom jellegét tekintve politikai természetű – a két hatalmi ág határai képlékenyeb-
bek, az elhatárolás alapja a gyakorolt hatáskörök eltérő természete helyett inkább praktikus
szempontokon alapul, ezért az együttműködés is fokozottabb igényként jelentkezik.
Magyarország Alaptörvénye jogállamiság
B) cikk
9/1992. (I. 30.) AB határozat (kivonat)
A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jog-
alkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes
jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak
legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egy-
értelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. Ezért
alapvetőek a jogbiztonság szempontjából az eljárási garanciák. Csak formalizált eljárás szabálya-
inak követésével keletkezhet érvényes jogszabály, csak az eljárási normák betartásával működnek
alkotmányosan a jogintézmények.
11/1992. (III. 5.) AB határozat (kivonat)
Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jogállam azáltal
valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog számára a rendszerváltás
azt jelenti, és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállami Alkot-
mánnyal összhangba kell hozni, illetőleg – az új jogalkotást tekintve – összhangban kell tartani az
egész jogrendszert. Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan
összhangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrend-
jének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá. A
jogállam megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen mun-
kálkodni. [...]
[a]z alkotmányos büntetőjog alapintézményei legtöbb esetben fogalmilag sem relativizálhatók, s
nem képzelhető el velük szemben mérlegelhető más alkotmányos jog vagy feladat. A büntetőjogi
garanciák ugyanis már egy mérlegelés eredményét tartalmazzák azt, hogy a bűnüldözés sikertelen-
ségének kockázatát az állam viseli. [Vö. 9/1992. (I. 30.) AB határozat.] Ezért az ártatlanság vélelmét
már nem lehet más alkotmányos jog miatt korlátozni, de fogalmilag sem lehetséges nem teljesen ér-
vényesíteni; az állam tétlensége folytán az elévülési idő leteltekor megszerzett büntethetetlenség az
elévülés leteltének pillanatában teljesen beáll, és nem lehet utólag sem „csökkenteni”, sem felélesz-
teni; s nem lehet a nullum crimen sine lege feltételét sem például mások jogai védelmére irányuló
valamely alkotmányos feladat ellátásával pótolni. Itt tehát egyszerűen nincs tere történelmi helyzet,
igazságosság stb. figyelembevételének. Büntetőjogi garanciák alóli kivétel fogalmilag is csak a ga-
ranciák nyílt félretételével lenne lehetséges, ezt azonban a jogállam elve kizárja.
19

10/1992. (II. 25.) AB határozat (kivonat)
Az Abtv. [az Alkotmánybíróságról szóló, jelenleg már nem hatályos 1989. évi XXXII. törvény – a
szerk.] ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az Alkotmánybíróság az ex nunc hatályon kívül helyezés
szabályától eltérjen, ha az adott esetben egy más időpont jobban szolgálja a jogbiztonságot. Az Al-
kotmánybíróság például – a joghézag elkerülése céljából – a jövőbeni megsemmisítéssel gyakran
időt hagy az új szabályozás megalkotására. Lehetősége van az Alkotmánybíróságnak ex tunc hatá-
lyon kívül helyezésre is, ugyanúgy, mint az alkotmányellenesség következményeinek alkalmazására
az egyes jogviszonyokra. Az Alkotmánybíróság a törvény szerint szintén a jogbiztonság érdekében
élhet ezekkel a jogosítványaival, illetve az indítványozó különösen fontos érdekére lehet tekintettel
– az utóbbira nyilván alkotmányjogi panasz esetében. A lezárt jogviszonyokba való beavatkozást a
törvény csak akkor írja elő, ha azt más, a jogbiztonsággal konkuráló jogállami elv megköveteli. Így
az alkotmányos büntetőjog alapelveivel összhangban teszi az Abtv. 43. § (3) bekezdése kötelezővé
jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát az elítélt javára. Ez elvileg a jogbiztonság ellen
hat. Az ellentmondást az Abtv. úgy oldja fel, hogy a 43. §-nak ez a rendelkezése csak arra az esetre
vonatkozik, ha a büntetés hátrányos következményei még fennállnak.
A jogállamiság több részelemből álló, összetett fogalom, amely legkönnyebben talán ab-
ban ragadható meg, hogy az állam szervei a jognak alávetetten működnek. A jogállamiság
egyrészről számonkéri az állami szerveken a jogi normák tiszteletben tartását, másrészről
viszont a belőle származó kritériumok magukra a normákra is visszahatnak: a jogállamiság-
ból fakadó jogbiztonság a jogszabályok és az általuk megteremtett intézmények működésé-
nek kiszámíthatóságát is megköveteli. A jogállamiságnak az egész jogrendszert, sőt az egész
társadalmat át kell hatnia, vannak azonban olyan területek, amelyeken belül a követelmény
érvényesülésének fokozott jelentősége van. Ilyen például az alkotmányos büntetőjog. A bün-
tetőjog szabályai alapvető jogokat súlyosan korlátozó szankciókat rónak a bűncselekmények
elkövetőire, korlátozhatják a tulajdont és a személyes szabadságot. Az alkotmányos büntető-
jog azt jelenti, hogy a büntetőjogi garanciákon nem lehet átlépni, az ártatlanság vélelme és
a nullum crimen sine lege abszolút, nem korlátozható és félre nem tehető garanciákat jelen-
tenek, amelyek nem tűrik meg a mérlegelést, mivel akár egyetlenegy kivétel is a jogállamtól
való teljes elszakadást jelentené.
emberi jogok Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, preambulum (kivonat)

Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő
és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,
Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiisme-
retét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ
eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és
meggyőződése szabad lesz,
Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember
végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön, [...]
Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve-
zetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges
tiszteletben tartását, [...]
a közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát mint azt a közös eszményt, amely-
nek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy
és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján
előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletben tartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan
megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és el-
ismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.
Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én
kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 1993.
évi XXXI. törvény
Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
figyelembe véve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, amelyet az Egyesült Nemzetek Köz-
gyűlése 1948. december 10-én meghirdetett;
20

figyelembe véve, hogy ez a Nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és hatékony elismerésé-
nek és megtartásának biztosítását célozza;
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megvalósítása és
hogy e cél elérésének egyik módszere az emberi jogok és alapvető szabadságok megóvása és továb-
bi fejlesztése;
újra megerősítve mélységes hitüket azokban az alapvető szabadságokban, amelyek az igazság és
a béke alapjai a világon és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikai
demokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása,
melyeken ezek a szabadságok alapulnak;
abban az elhatározásban, hogy – mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a
politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek –
megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására;
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk – Kötelezettség az emberi jogok tiszteletben tartására
A Magas Szerződő Felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelen
Egyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat. [...]
I. cikk
(1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük
az állam elsőrendű kötelezettsége.
(3) Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. Alapvető
jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltét-
lenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának
tiszteletben tartásával korlátozható.
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az Emberi Jogok Európai Egyezménye az em-

bereket emberi mivoltuknál fogva megillető, morális követelményekként létező emberi jogok-
ról szólnak, amelyeket az Alaptörvény jogilag kikényszeríthető tartalommal bíró, kodifikált
alapvető jogokként ragad meg. Az alapjogok állam és polgár viszonylatában érvényesülnek
– az alapjogok tiszteletben tartására az állam vállal kötelezettséget a polgárral szemben.
Az állam és polgár közötti alapjogi jogviszonyban az állam minden esetben csak kötelezett
lehet. Az alapjogok az állam mozgásterét jelölik ki a polgárokkal szemben, ezért az alap-
jogokra vonatkozó rendelkezések egy alkotmány meg nem kerülhető tartalmát képezik. Az
alapjogok garanciáit az Alaptörvény Szabadság és felelősség című része tartalmazza.
1.4. Á LLAMI SZUVERENITÁS ÉS AZ ÁLLAMI

SZUVERENITÁSBÓL KÖVETKEZŐ JOGOK GYAKORLÁSA
Magyarország Alaptörvénye szuverenitás
fogalma
B) cikk és formái
(3) A közhatalom forrása a nép.
(4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
B) cikk
143/2010. (VII. 14.) AB határozat (kivonat)
A szuverenitás belső oldala az állam önállóságát és azt a képességét fejezi ki, hogy alkotmányát és
arra épülő jogrendjét, alkotmányos intézményeit maga alkotja meg és tartja fenn, valamint hogy
főhatalmat gyakorol a területén élő személyek felett. A szuverenitás külső oldalát az állam füg-
getlensége, teljes nemzetközi jog- és cselekvőképessége jelenti, vagyis hogy más államokkal való
kapcsolatában szabadon, önállóan dönt.
21

45. cikk
(1) Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata
Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, nemzetközi
szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a nemzetközi jog
szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.
Q) cikk
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más
forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
A szuverenitás három megjelenési formája közül az Alaptörvényben valamennyi azonosít-

ható. A népszuverenitás nyilvánul meg az Alaptörvény azon rendelkezésében, amely a poli-
tikai közösségről a közhatalom forrásaként szól, kimondva, hogy a közhatalom gyakorlása
azokban az esetekben is a népre vezethető vissza, amikor a közhatalmat éppen nem a nép
gyakorolja közvetlenül. A jogszuverenitás nem más, mint a B) cikk (1) bekezdésében rögzített
jogállamiság-klauzula, amely a közhatalom gyakorlását a jog, és így az Alaptörvény alá ren-
deli. A hivatkozott alkotmánybírósági határozat az állami szuverenitás két különböző, külső
és belső dimenziókra osztható megnyilvánulását fejti ki – a 45. cikk az állami szuverenitás
belső, az államterület egységét és az afeletti főhatalmat kifejező, a Q) cikk pedig a külső,
nemzetközi jogi értelemben vett szuverenitás egy-egy megnyilvánulására mutat példát.
állam területe F) cikk
és felépítése
(1) Magyarország fővárosa Budapest.
(2) Magyarország területe fővárosra, megyékre, városokra és községekre tagozódik. A fővárosban
és a városokban kerületek alakíthatók.
31. cikk
(1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi
önkormányzatok működnek.
Az állam saját területe feletti szuverenitása fejeződik ki abban, amikor a szuverén állam
maga rendelkezik belső közigazgatási tagozódásáról és az egyes területi egységek önkor-
mányzatáról.
az állam
lakossága
G) cikk
(1) Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar
állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2) Magyarország védelmezi állampolgárait.
XXIX. cikk
(1) A Magyarországon élő nemzetiségek államalkotó tényezők. Minden, valamely nemzetiséghez
tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához és megőrzéséhez. A
Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való
egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
22

XXVII. cikk
(1) Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgás-
hoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
D) cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a
határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja
magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, kö-
zösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja
együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
A főhatalom kiterjed az állam területén tartózkodó személyekre, és azokra a magyar ál-

lampolgárokra, akik az ország területén kívül tartózkodnak. Az Alaptörvény tartalmazza az
állampolgárságra vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket, ezzel pedig megjelöli a főhata-
lom megnyilvánulásának tipikus címzettjeit. Az Alaptörvény a nemzetiségekről államalkotó
tényezőkként szól, és a szabad mozgás jogával ruház fel mindenki mást is, aki a területen
történő tartózkodás okán a főhatalom további címzettje lehet. A Magyarország területén tar-
tózkodó nem magyar állampolgár külföldiekről az Alaptörvény elszórtan tartalmaz rendel-
kezéseket. A főhatalom kiterjed az országot ideiglenesen elhagyó magyar állampolgárokra
is. Ezen túlmenően az Alaptörvény a magyar állam számára feladatokat rögzít a határon
kívül élő magyarok sorsáért való állami felelősségvállalás részeként.
az állam
I) cikk felség-
jelvényei
(1) Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott.
Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst
kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű, sorrendben felülről piros, fehér és zöld színű,
vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
(3) Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
(4) A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a zászló
használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény határozza meg.
Az Alkotmány 75. és 76. §-ában foglalt normatív rendelkezések a nemzeti jelképeket mint alkotmá-
nyos értékeket, az alkotmányos védelem tárgyait határozzák meg. A nemzeti jelképek tárgyi való-
ságát és kettős funkcióját – mivel azok nemzeti jelképként és egyúttal a Magyar Köztársaság állami
szimbólumaiként is funkcionálnak – kifejező alkotmányi szabályok adják meg e jelképek kiemelkedő
közjogi jelentőségét. A Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló
elnevezésnek a használatáról szóló 1995. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Njtv.) indokolása
is rámutat erre a kettős jelentéstartalomra: „Az Alkotmány értelmében nemzeti jelképeink azonban
kettős funkciót hordoznak, amelyeket az alaptörvény meg is határoz. Egyrészt a 76. §-ában a magyar
államisághoz kötve ad pontos leírást a jelképekről. Másrészt a XIV. fejezet címében szereplő meghatá-
rozással jelzi, hogy e jelképek a nemzeti érzés, a nemzethez tartozás kinyilvánításának az eszközei is.”
Az Alaptörvény részletesen leírja és kiemelt közjogi jelentőséggel ruházza fel az állam szim-
bólumait. A jelképek jelentőségét mutatja, hogy a Büntető Törvénykönyv tiltja a nemzeti jel-
képek megsértését – a 13/2000. (V. 12.) AB határozat a vonatkozó tényállás alkotmányossá-
gának megítélésével foglalkozott. A nemzeti jelképek a nemzethez tartozás kinyilvánítására
szolgálnak, és ily módon a szuverenitást testesítik meg. A véleménynyilvánítás szabadsága
kifejeződhet e jelképek megsértésében (például a zászló elégetésében), de ez a szabadság
korlátozható. A nemzeti jelképek számára biztosított védelem az Alkotmánybíróság állás-
pontja szerint akkor sem túlzó, ha büntetőjogi eszközök igénybevételével történik.
23

szuverenitás Q) cikk
és a nemzetközi
jog (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenn-
tartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával.
(2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi
jog és a magyar jog összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más
forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
36/1999. (XI. 26.) AB határozat (kivonat)
[a]z államok szuverenitásukat nemzetközi szerződéssel, vagy belső elhatározásból – megfelelő szin-
tű jogszabállyal – korlátozhatják.
1. § Az Országgyűlés az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában,
1950. november 4-én kelt Egyezményt és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyvet e tör-
vénnyel kihirdeti.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a Szabó és Vissy kontra Magyarország ügyben
(2016. január 12. no. 37138/14) (kivonat)
EZEN INDOKOK ALAPJÁN A BÍRÓSÁG EGYHANGÚLAG
1. Elfogadhatónak nyilvánítja a kérelmet;
2. Megállapítja, hogy az Egyezmény 8. cikkét megsértették;
3. Megállapítja, hogy az Egyezmény 8. cikkével együtt olvasott 13. cikkét megsértették;
4. Megállapítja, hogy nem szükséges a panaszt az Egyezmény 6. cikke alapján megvizsgálni;
5. Megállapítja, hogy a sérelem megállapítása önmagában elegendő igazságos elégtétel a kérelmezők
által elszenvedett nem pénzügyi kárért.
6. Megállapítja,
(a) hogy az alperes Államnak attól az időponttól számított három hónapon belül, amikor az
ítélet az Egyezmény 44. cikkének 2. bekezdése szerint véglegesś válik, a kérelmezők számára
együttesen 4000 négyezer) euró költségtérítést, továbbá az ezen összeget terhelő adók összegét
kell kifizetnie nemzeti valutában, a teljesítéskori átváltási árfolyam alkalmazásával;
(b) hogy a fent említett három hónap lejártát követően a teljesítés időpontjáig a késedelmes
időszakra az Európai Központi Bank marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó
mértékű kamatot kell fizetni a fenti összeg után;
7. Elutasítja a kérelmező igazságos elégtétellel kapcsolatos további igényeit.
A fenti szövegrészletek a gyakorlatban illusztrálják, hogy mit jelent a szuverenitás korláto-

zása a nemzetközi közösségben való részvétel érdekében. Az Alaptörvény Q) cikk (3) bekez-
dése értelmében a nemzetközi jog általános szabályain túl a nemzetközi jog más forrásai
jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé. A konkrét eset-
ben az Emberi Jogok Európai Egyezménye az Országgyűlés döntésének következtében, az
emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én
évi XXXI. törvény megalkotásával vált a magyar jog részévé. Ennek következménye, hogy
az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései a magyar állam számára is kötelezők. Ha
a Bíróság megállapítja, hogy Magyarország az Egyezmény törvényben kihirdetett, kötelező
rendelkezéseit megsérti, Magyarországot igazságos elégtétel megfizetésére és költségtérítés
lerovására kötelezheti, az ítélet pedig végrehajtható. Az a lehetőség, hogy a Bíróság ilyen
döntést hozhat, a szuverenitás korlátozásával jár, erre azonban az Egyezményhez való csat-
lakozással maga a szuverén állam adta meg a felhatalmazást.
24

E) cikk szuverenitás
az Európai Unió
(1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érde- tagállamaként
kében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerző-
dés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítésé-
hez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen,
az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak
összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá
nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami beren-
dezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
(3) Az Európai Unió joga – a (2) bekezdés keretei között – megállapíthat általánosan kötelező ma-
gatartási szabályt.
(4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatal-
mazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Az Alkotmány szerint a népszuverenitáson és a demokratikus jogállamiságon alapuló demokrati-
kus legitimáció szempontja a Magyar Köztársaságban alkalmazandó jogi normákat illetően azt a
követelményt állítja fel, hogy azok megalkotása a közhatalom végső forrására visszavezethető le-
gyen. Az Alkotmány 2. § (1)–(2) bekezdései alapján tehát általánosan irányadó követelmény, hogy a
hazai jogalkalmazásban a hazai jogalanyokkal szemben érvényesíthető minden közjogi jogi norma
a népszuverenitásra visszavezethető, demokratikus legitimáción alapuljon. (ABH 1998, 233–234.)
A népszuverenitásra visszavezethetőség követelményének az Abh1. után, az európai uniós csatlako-
zás előkészítésekor az alkotmányozó az Alkotmány 2/A. § beiktatásával tett eleget.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében az Alkotmányba bekerült az ún. csatla-

kozási klauzula, amellyel a főhatalom megteremtette a szuverenitásból eredő hatáskörök kö-
zös gyakorlásának lehetőségét. A csatlakozási klauzula ezt az önkorlátozást számos feltétel-
hez köti, arra csak az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek
teljesítéséhez szükséges mértékig kerülhet sor, nem jelenthet általános hatáskör-átruházást,
továbbá meghatározza a hatáskörgyakorlás további tartalmi korlátait is. Az önkorlátozás
leginkább a jogszuverenitást érinti – a csatlakozási klauzula arra adott módot, hogy egy
másik jogrend, az Európai Unió jogrendje is érvényesülhessen Magyarországon. Hatalom-
gyakorlás nem lehetséges demokratikus legitimáció nélkül – ahogyan ezt az idézett alkot-
mánybírósági határozat is mutatja, a csatlakozási klauzula tette lehetővé, hogy a hatásköri
önkorlátozás mögött a demokratikus legitimációs láncolat töretlen maradjon. Az Alaptör-
vény E) cikke (amely tartalmilag nagyrészt átvette az Alkotmány vonatkozó szabályát) az
uniós alapító szerződések valamennyi későbbi módosítására is vonatkozik.
1.5. ALKOTMÁNYVÉDELEM ÉS ALKOTMÁNYÉRTELMEZÉS

24. cikk alkotmány-
védelem
(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
(2) Az Alkotmánybíróság
a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett
törvényeket;
b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi
ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az
Alaptörvénnyel való összhangját;
[…]
25

e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az
alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való
összhangját;
[…]
a) a (2) bekezdés b), c) és e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellen-
tétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
37. cikk
(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmány-
bíróság a 24. cikk (2) bekezdés b)–e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a
központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a
vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való össz-
hangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelmé-
hez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar
állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt
semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül
jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvény-
ben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
25. cikk
(2) A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvényes-
ségéről, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a helyi
önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról és
törvényben meghatározott egyéb ügyben.
(3) A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának
egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
30. cikk
(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezheti.
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat
kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezde-
ményez.
(3) Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kéthar-
madának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a
Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. [...]
VI. cikk
(4) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését
sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.
C) cikk
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására,
illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult
és köteles fellépni.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2013. évi CXXV. törvény
13. § (1) Az alapvető jogok biztosa (a továbbiakban: hatóság) közigazgatási hatósági eljárás kereté-
ben jár el az e törvényben meghatározott ügyekben. [...]
26

14. § (1) A hatóság
a) kérelem alapján, illetve az e törvényben meghatározott esetekben hivatalból vizsgálatot folytat
annak megállapítására, hogy megsértették-e az egyenlő bánásmód követelményét, valamint kére-
lem alapján vizsgálatot folytat, hogy az arra kötelezett munkáltatók elfogadtak-e esélyegyenlőségi
tervet, a vizsgálat alapján döntést hoz; [...]
19. Cikk – A Bíróság felállítása
A Magas Szerződő Felek által az Egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekben vállalt
kötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából az Emberi Jogok Európai Bírósága (a
továbbiakban: a Bíróság) létesül. A Bíróság állandó jelleggel működik.
Az alkotmányvédelemben számos szerv részt vesz a rendesbíróságoktól a különböző általá-

nos és speciális hatáskörű hazai és nemzetközi alapjogvédő fórumokon keresztül egészen
a civil szervezetekig. A fenti források néhány meghatározó példát mutatnak be, a teljesség
igénye nélkül. Az alkotmányvédelem szempontjából e szervek sorából kiemelkedik az Alkot-
mánybíróság, amely az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Ez a védelem az Alaptör-
vényben felsorolt, és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényben részletesen
kifejtett hatáskörök gyakorlásán keresztül valósul meg. A védelem azonban az Alaptörvény
37. cikk (4) bekezdéséből következően hiányos. Az Alkotmánybíróság a felsorolt közpénzügyi
jellegű törvények Alaptörvénnyel való összhangját tartalmi szempontból kizárólag meghatá-
rozott alapjogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül és semmisítheti meg az utólagos nor-
makontroll- és az alkotmányjogipanasz-eljárásokban.
C) cikk
(2) Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására,
illetve kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes úton mindenki jogosult
és köteles fellépni.
Csink Lóránt – Fröhlich Johanna: Egy alkotmány margójára. Alkotmányelméleti és értelme- az alkotmány-
zési kérdések az Alaptörvényről. Gondolat, Budapest, 2012, 63. értelmezés
módszerei
A zeneszerző, a karmester és a közönség hasonlatába építve, rendkívül érdekes elemzését kaphat-
juk az értelmezés egyik legalapvetőbb problémájának: létezik egyetlen helyes olvasata egy műnek,
illetve egyetlen helyes módszer az értelmezésre? Vajon az a helyes hozzáállás, ha a karmester és a
zenekar a lehető legkövetkezetesebben próbálja visszaadni a zeneszerző korának megfelelő hang-
zást, a hangszerek, a stílus, az ütem terén; vagy inkább az a helyes, ha a karmester mindenkor az
adott kor kontextusát a mű előadásmódjába és hangszerelésébe fűzve kíséreli meg újraértelmezni, s
így halhatatlanná tenni azt? Mondhatjuk-e, hogy mindenkor a mű autentikus értelmének van létjo-
gosultsága, s ha ez az eredeti értelem csorbul vagy módosul, azzal az értelmezés eredménye kerül
veszélybe?
R) cikk
(3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti
alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
Az idézett tanulmányrészlet rávilágít, hogy többféle alkotmányértelmezési módszer létezik,

és ezek alkalmazása mögött egyaránt állhat meggyőző indok, általános jelleggel biztosan
nem lehetséges tehát egyetlen módszert az alkotmány valódi jelentésének kulcsaként megne-
vezni. Az Alaptörvény R) cikkének (3) bekezdése erre mégis kísérletet tesz: az Alaptörvény
rendelkezéseit ezek szerint azok céljával összhangban, a preambulumként szolgáló Nemzeti
27

hitvallásra építő kontextuális értelmezéssel, és egy kvázi-történeti, a történeti források pusz-
ta felhívásán alapuló módszerrel kell meghatározni. A rendelkezés problematikus voltát egy
elvi és egy praktikus megfontolás adja. Az alkotmányértelmezés módszerét a bírói fórumnak
az adott kérdés egyedi sajátosságait figyelembe véve, saját magának kell kiválasztania és
alkalmaznia, az alkotmányozó pedig nincs abban a helyzetben, hogy a módszert keretjel-
leggel írja elő a jogalkalmazó számára. Praktikus szempontból pedig mind a cél szerinti
értelmezés, mind a történeti alkotmány vívmányainak tartalmi meghatározatlansága olyan
bizonytalanságokat rejt magában, amely az R) cikk (3) bekezdésének gyakorlati alkalmazha-
tóságát erősen megkérdőjelezi. Ezek mellett adott jogvitában természetesen más alkotmány-
értelmezési módszerek alkalmazása is felmerülhet, amit a bírói fórumnak kell mérlegelnie.
28

rarópil Az Európai Unióról szóló szerződés
polfírl kn-
drmín)rzés II. cikk
5. KORMÁNYZATI RENDSZEREK
(4)Legalább egymillió uniós polgár, akik egyben a lagállamok egy jelentős számának álla^
gárai, kezdeményezheti, hogy az Európai Bizottság - hatáskörén belül - terjesszen elő rr>egfC|'
javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végreÁ
(ásóhoz uniós jogi aktus elfogadására van szükség. * 5.1. ÁLLAMSZERVEZÉSI ELVEK ÉS STRUKTÚRÁK
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/788 rendeleti (2019. április 17.) az európai
A Francia Köztársaság Alkotmánya állam*
gárl kezdeményezésről
szerkezei
3. cikk I. cikk
Franciaország oszthatatlan, laikus, demokratikus és szociális köztársaság. [...]

(1) A kezdeményezés érvényes, amennyiben:
a) azt legalább a tagállamok egynegyedében legalább egymillió [...] uniós polgár (a továbbiak^
Az unitárius államszerkezet az alkotmányokban általában úgy jelenik meg. hogy az állam
az aláírók) támogatja; valamint
„egységes, oszthatatlan és sérthetetlen" jellegére utalnak. Magyarország Alaptörvényében
b) a kezdeményezés nyilvántartásba vételekor az aláírók száma a tagállamok legalább egynegyed
ehhez hasonló rendelkezést nem találunk, az alapnorma rendszertani értelmezésével követ
ben eléri az 1. mellékletben meghatározott legalacsonyabb számot, amely megfelel a kezdemény^ keztethetünk arra, hogy a hatalom oszthatatlan, nincsen „tagállami" szint, amely önálló
nyilvántartásba vételekor az egyes tagállamokban megválasztott európai parlamenti képviselők államisággal vagy annak egy részével rendelkezne.
ma és az Európai Parlament összes képviselője száma szorzatának.
Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya
Uniós szinten jelenleg az egyetlen közvetlen demokratikus eszköz az európai polgári k^
X. Kiegészítés
deményezés. Ennek célja, hogy egy, a Bizottság hatáskörébe tartozó kérdésben a szerv te,,
jesszen előjogalkotásijavaslatot. Amennyiben összegyűlik az egymillió aláírás a megfelel Azok a jogkörök, amelyeket az alkotmány nem ruházott át az Egyesült Államokra, és nem tiltott
szómban a tagállamokból, úgy a Bizottság fogadja a szervezőket, akik ismertetikjavaslata meg az egyes államoknak, az egyes államokat és a népet illetik.
kát, majd az Európai Parlament közmeghallgatást tart az ügyben. A Bizottság ezt követő^
indokolt határozatban eldönti, hogy kiván-e jogalkotási javaslattal élni. A kezdeményez^ Az Egyesült Államok alkotmányának tizedik kiegészítése meghatározza a szövetségi és a
tehát nem köti sem az Európai Parlamentet, sem a Tanácsot, sem a Bizottságot, azonban tagállami szint közti hatáskörmegosztás főszabályát: minden olyan hatáskör, amelyet az al
ez utóbbi indokolni köteles a meglett (vagy éppen elmaradt) intézkedéseket. Mindazonáhd kotmány nem tart fenn kizárólagosan a szövetségi szint számára, és amelynek gyakorlását
nem tiltja meg tagállami szinten, a tagállamoknál marad. Ennekcélja, hogy a polgárokhoz a
az európai polgári kezdeményezés alkalmas lehet arra, hogy európai szinten beemeljen a
lehető legközelebb, jelen konstrukcióban a tagállami szinten szülessenek meg a rájuk vonat
politikai közbeszédbe ügyeket, és ezáltal mozgósítsa az európai polgárokat. Jelen tankönyv
kozódöntések. Mindazonáltal, amennyiben az alkotmány úgy határoz, hogy az ország szem
kéziratának lezárásakor a jogintézmény bevezetése óta hetvenkilenc kezdeményezés indult
pontjából egyes kérdések rendezése szövetségi szinten előnyösebb (tipikusan ilyen a külügy
\ és hat ügyben sikerült a szervezőknek összegyűjteniilk a megfelelő számú aláírást, harminc
és a hadügy szinte egésze, amely megkívánja az állam egységes fellépését a nemzetközi és
öt ügyben nem volt meg a kellő támogatás, tizenkilenc ügyben pedig a szervező vonta vissza
katonai kapcsolatokban), úgy ezeket a hatásköröket a szövetségi döntéshozókhoz rendeli.
a kezdeményezést. Ilyenkor a szövetségi szinten meghozott döntés kötnifogja a tagállami szintet. Fontos azon
Egy magyar vonatkozásokkal is rendelkezőpélda a „ Minority SafePack - egymillió aláírás ban, hogy sosem születhet döntés a tagállami szint részvétele nélkül: a Képviselőházban és
a sokszínű Európáért" kezdeményezés, amely az EU-n belüli nemzeti és nyelvi kisebbségei ' a Szenátusban megfelelően biztosított a tagállamok képviselete.
védelmét és az Unió nyelvi sokszínűségének erősítését célozta meg. A kezdeményezők az
összegyűjtött több mint 1,1 millió aláírást 2020januárjában nyújtották be a Bizottsághoz, A Spanyol Királyság Alkotmánya
amely részletes választ adott 2021januárjában. Ebben többek között kitér arra, hogy habár
143. cikk
új jogi aktust nem kezdeményez, azonban a jelenlegi jogszabályok végrehajtásának alapo
sabbfigyelemmel kisérése előmozdíthatja a kezdeményezés céljait. (1) Az Alkotmány 2. cikkében biztosított önkormányzati jog érvényesítése céljából az egymás
sal határos, közös történelmi, kulturális és gazdasági hagyományokkal rendelkező tartományok,
a szigetek és a történelmi regionális státussal bíró tartományok a jelen cím és a vonatkozó törvé
nyek előírásaival összhangban saját önkormányzatot és önkormányzati közösségeket [comunidades
autónomas] hozhatnak létre.
145. cikk
(I) Semmilyen körülmények között nem hozható létre önkormányzati közösségek föderációja.
147. cikk
(1) Jelen Alkotmány keretei között, autonómia-statútumok határozzák meg az önkormányzati kö
zösségek szervezetére vonatkozó szabályokat, amelyeket az állam a jogrendszer szerves részeként
ismer el és részesít védelemben.
^Spanyolország esete különleges. Bár az ország magát unitáriusnak tartja, és az Alkotmány

(J45. cikkének 1. pontja kifejezetten tiltja az „önkormányzati közösségek” foderalizálását’
\jés ezáltal szövetségi állam létrehozását), sok tekintetben mégis úgy működik, mint egy
111
UormJny-
^íés£sS^SÁ aszoc/álb ignzgalás. vagy az adózás a költség forma
A Holland Királyság Alkotmánya
területén (hl. Navarra. Baszkföld. Katalónía). Bár esi^k.togl értelemben a par/^
által bármikor vonhatók, a benne rejlő politikai kockázatok miatt kicsi az eseyt\ 24. cikk
nak. hegyez valóban megtörténjen. így a statútumok viszonylag tartós aulonómia-alla^ A királyi trón öröklés útján I. Vilmos király, Oránia-Nassau hercege törvényes leszármazottjaira
rögzítenek. A spanyolhoz hasonló megoldást alkalmaz például az Egyesült Királyság száll át.
25. cikk
Olaszország Is.
A király halálakor a királyi trón öröklés útján a legidősebb törvényes örökösre száll át [...].
illimtoimí Magyarország Alaptörvénye
Hollandia ma ismert államformája a napóleoni háborúk után elfogadott 1813. évi alkot
A) cikk
mányból ered. Az ország államformája monarchia, és bár erre utaló kifejezett rendelkezést
HAZÁNK neve Magyarország, a jelenleg hatályos alkotmány nem tartalmaz, a királyi cimhez kapcsolódó jogköröket, az
öröklés módját és az államfő kapcsolatát a többi állami szervvel részletesen szabályozza,
amelyből következtetni lehet a monarchikus államformára.
II) cikk
Juan J. Linz: Az elnöki rendszer veszélyei. Politikatudományi Szemle, 1992/1., 142-159.
(2) Magyarország államformája köztársaság.
[EJgy elnöki rendszerben a törvényhozók is - különösen ha összetartó, fegyelmezett pártokat kép
viselnek, amelyek világos ideológiai és politikai alternatívákat kínálnak - jogot formálhatnak a
9. cikk
demokratikus legitimáció birtoklásra. Ez az igény különösen olyankor mutatkozik meg erőteljesen,
amikor a törvényhozás többsége az elnökével ellentétes politikai álláspontot képvisel. Kinek van
(I) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységet, és őrködik azíi. ilyen körülmények között ínkábbjoga a nép nevében beszélni: az elnöknek vagy az elnök politikáját
lamszcrvczcl demokratikus működése feleli. opponáló törvényhozói többségnek? Mivel mindketten jól körülhatárolt alternatívák közötti szabad
Magynrország Alaptörvénye
versenyben elnyert szavazatokból származtatják hatalmukat, ez az ellentét mindig lehetséges és
időnként drámaian robbanhat ki. Nem létezik olyan demokratikus elv, amelynek alapján ez meg
I. cikk oldható lenne [,..]. Ezért nem véletlen, hogy a múltban ilyen esetekben a fegyveres erők gyakran
érezték a kísértést arra, hogy közvetítő erőként beavatkozzanak.
(2) Az Országgyűlés
A prezídenciális alkotmányok paradox módon ellentmondó elveket és felvetéseket tartalmaznak.
1-1 Az ilyen rendszerek egyfelől létre akarnak hozni egy erős, stabil végrehajtó hatalmat, amely a sza
e) megválasztja a köztársasági elnököt fvö. At. 10. cikk (1), (3) bek.] [...]
vazatok alapján elegendő legitimációval rendelkezik ahhoz, hogy szilárdan álljon szemben a tör
Magyarország Alaptörvénye vényhozás által képviselt különböző partikuláris érdekekkel [azáltal, hogy az elnök hivatott a „nép"
nevében beszélni], [...] Másfelől a prezídenciális alkotmányok alapvető gyanakvást is tükröznek a
10. cikk
hatalom megszemélyesítésével szemben [...]. A potenciális önkényuralom elleni alkotmányos gátak
(I) A köztársasági elnököl az Országgyűlés öt évre választja. legfontosabbika az újraválasztás tilalma. Más rendelkezések, amilyenek a törvényhozás javaslat
(3) A köztársasági elnököt c tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. tevő és jóváhagyó jogköre az elnöki kinevezés felett, a felelősségrevonási mechanizmusok, a bírói
függetlenség [...] szintén ezt a gyanakvást tükrözik. [...]
Bár az ország elnevezésében nem jelenik meg, az Alaptörvény alapján Magyarország ál Alapvető különbséget a rendszerek e két típusa között legjobban talán úgy lehetne összefoglalni,
lamformája köztársaság. Az ezt rögzítő B) cikk (2) bekezdéshez több alaptörvényt rendel hogy a parlamentarizmus rugalmassá teszi a politikai folyamatokat, az elnöki rendszer pedig in
kább megmerevíti. Az elnöki rendszer hívei erre azt válaszolhatják, hogy ez a merevség előny, mert
kezés is köthető ezek közül kiemelkedik a köztársasági elnökfunkciójáról szóló 9. cikk (I)
megvéd a parlamentáris politikára oly jellemző bizonytalanságtól és instabilitástól. Parlamentáris
bekezdés, a megválasztásáról szóló I. cikk (2) bekezdés e) pont, vagy a határozott idejű
kormányzás alatt végül is a rengeteg szereplő pártok, vezetőik, még akár egyszerű törvényhozók
megbízatásáról szóló 10. cikk (!) és (3) bekezdés, amelyek a köztársasági államformát tar
is - két választás között bármikor alapvető változásokat fogadhat el, átszervezéseket hajthat végre,
talommal töltik meg. és, mindenek fölött, miniszterelnököket neveztethet ki vagy buktathat meg. [...]
Az elnöki rendszer mindenképpen problematikus, mert „a győztes mindent visz” elve szerint műkö
A Francia Köztársaság Alkotmánya
dik. Olyan berendezkedés ez, amely hajlamos a politizálást zéró összegű játszmaként megjeleníteni,
89. cikk mindazzal a potenciális konfliktussal együtt, amit az ilyen játszmák hordoznak. Persze a parlamenti
választások esetén is megtörténhet, hogy egyetlen párt szerez abszolút többséget, a gyakoribb mégis
(...) Az ország köztársasági államformája nem lehet alkotmánymódosítás tárgya. az, hogy több párt szerzi meg a mandátumokat. A hatalommegosztás és a koalícióalakítás teljesen
megszokott dolog, és megfelelő figyelemben részesülnek a kisebb pártok követelései és érdekei is.
Egyes országokban, így például Franciaországban, a köztársasági eszme olyan erős, hogy [...] Ezzel szemben egy elnöknek az a meggyőződése, hogy ö független autoritás és a néptől kapott
az államforma meghatározása az alkotmány megváltoztathatatlan rendelkezései közé tarto megbízatása van, valószínűleg a hatalom és a küldetés tudatával tölti el akkor is, ha a többség,
zik. A történelmi tanulságok és a liberálisjogállam által előrevetítettfejlődési irány megkö amellyel megválasztották, gyenge. [...]
vetelték. hogy a köztársasági államforma megkerülhetetlen legyen: a társadalmi igényekre Másfelől az elnökválasztás az a vitathatatlan előnyt kínálja, hogy a legfőbb végrehajtó hatalom le
érzékeny, szociális köztársaság, amely laikus, polgári, szekuláris, vagyis az egyháztól elkü téteményesét a nép nyíltan és közvetlenül választhatja, kiszámítható időtartamra, ahelyett, hogy e
lönülten működik (Id. a fent hivatkozott 1. cikk). döntést a politikusok színfalak mögötti mesterkedéseire bíznák. [...]
Egy parlamentáris rendszer miniszterei egészen más helyzetben vannak, mint egy elnöki rendszer
kabinetjének tisztségviselői. Különösen koalíció vagy kisebbségi kormány esetén a mintszterel-
113
112
nők sokkal inkább van egyenlő helyzetben a többi miniszterrel, mint amennyire egy elnök w
ha IS lesz a kormányba által kinevezettekkel. {Meg kell azonban jegyeznünk, hogy vannak bt
nyos tendenciák, amelyek olyan intézmények létrejöttéhez vezethetnek, amilyen a németorsz,
Kanzlerdemokratie [magyarul: kancellárdemokrácia], amelyben a kormányfő szabadon állii$
össze kormányát, anélkül, hogy minden egyes miniszterhez a parlament hozzájárulását kellenek
nie. A szigorúan fegyelmezett pártokkal és törvényhozási helyek abszolút többségét élvező minff
terclnökkel működő parlamentáris rendszerek igencsak hasonlóvá válnak az elnöki rendszert
[-JUJ
Kevésbé valószínű, hogy egy elnöki kormánynak erősebb és függetlenebb szellemű tagjai legycr,,
mint parlamentáris megfelelőjének. Az elnöki kormány tisztségviselői tisztán főnökük beleegJ
zése alapján birtokolják pozíciójukat; ha elbocsátják őket, teljesen kikerülnek a közéletből f
kormányfő miniszterei ezzel szemben nem az ö kreatúrái, hanem többnyire képviselőházi kol/éJ"
a kormányból visszamehetnek parlamenti helyükre és kérdőre vonhatják a miniszterelnököt a
vezetőségi gyűléseken vagy a parlamenti munka menetében, éppoly szabadon, ahogy bármely,-
képviselő megteheti ezt. [...]
Donald L. Horowitz: A demokratikus rendszerek összehasonlítása. Politikatudományi Szén
le, 1992/1., 160-166.
Ha az elnöki és a parlamentáris rendszer közötti éles különbségtétel indokolatlan is, Linz aggó,
dalma nem az. Jó oka van rá, hogy nyugtalankodjon a demokratizálódó országokban alkalma,,,.,
intézmények miatt, különösen olyan országok esetében, amelyek mélyen megosztottak és ahol y,,
párt van. Helyesen teszi, hogy aggódik „a győztes visz mindent" eredményei és ezek kirekeszt
következményei láttán. Mindamellett a Westminster! szisztéma, minden parlamentek szülőatyja^
amely éppoly gyakran produkál ilyen eredményeket, mint bármely elnöki rendszer.
Eszerint Linz kifogásai nem az elnöki rendszer, hanem két olyan jellegzetesség ellen irányulnak,
amelyek a demokrácia Westminstert rendszerének sajátosságai: egyrészt a többségi választáséi
amelyekben a parlamenti helyek többségét a harmadik versengő párt kizárásával lehet megszerez^
másrészt az ellenségeskedő demokrácia, amely élesen elválasztja a győzteseket és a veszteseket,;
kormányt és az ellenzéket. Mivel ezek Linz voltaképpeni ellenvetései, nem nehéz ezeket az érvelni
megfordítva, a parlamentáris rendszerek ellen szegezni, legalábbis ott, ahol azok Összefüggő több
séget, illetve kisebbséget képeznek. Ahol nem alakul ki abszolút többség és koalícióra van szükség
néha - de csak néha - létrejöhet megbékélési folyamat és eredmény. [...]
JuanJ. Linz és Donald L. Horowitz egymásra reflektáló elemzései 1990-ben Jelentek meg'
a Journal of Democracy hasábjain. A politikatudományi elemzések jelentősége abban állt,
\hogy a prezidenciális és parlamentáris kormányformák előnyeinek és hátrányainak szál
szerű bemutatása mellet! összehasonlító módszert alkalmazlak, széles körben támaszkodni
több kontinens országainak különböző kormányzati rendszerek működtetésével kapcsolatai
tapasztalataira, A vita a közép-kelet-európai rendszerváltozások és modellkeresések idősza
kában nagy Jelentőséggel bírt. Magyarországon az elemzések magyar fordításai és az arra
adott magyar szakirodalmi reakciók a Politikatudományi Szemlében Jelentek meg.
5.2. A PARLAMENTÁRIS KORMÁNYFORMA

a pártámén. Bili of RightS (1689)
turizmus
gyökerei A Westminsterben összegyűlt egyházi és vallási főrendek és közrendíiek, akik törvényesen, mara
déktalanul és szabadon képviselik e birodalom népének minden osztályát [...] a következőképper
megfogalmazott Írásbeli nyilatkozatot terjesztették a személyükben megjelent Orániai Vilmos és
Orániai Mária hercegnek, illetve hercegnének nevezett Felségek elé: [...]
[A] törvények és végrehajtásuk királyi tekintély alapján, parlamenti hozzájárulás mellőzésével gya
korolt felfüggesztésének állítólagos hatalma törvényellenes;
[A] törvényektől vagy végrehajtásuktól királyi tekintély alapján való eltekintés állítólagos hatalma,
ahogy ezt a közelmúltban gyakorolták, törvényellenes; [...]
[A] felségjogra hivatkozva a korona részére adót beszedni a parlament jóváhagyása nélkül, vagy
hosszabb időre, vagy más módon, mint az jóváhagyott, törvényellenes; [...]
114
[B]ékcidőben a királyság területén állandó hadsereget gyűjteni vagy fenntartani, hacsak a parla
ment nem adja hozzájárulását, törvényellenes; [...]
[AJ parlament tagjainak megválasztása szabadon kell hogy történjen.
[A] parlamenti szólás és viták ügyében semmiféle parlamenten kívüli bíróság nem emelhet vádat és
nem folytathat eljárást; [...]
[A] panaszok orvoslása és a törvények megjavítása, megerősítése és megtartása érdekében gyakran
kell parlamentet tartani.
Az 1689. évi Jogok Nyilatkozata, kiegészülve a I688-89-es „dicsőséges forradalom" utáni

rendezés egyéb eszközeivel, olyan, korábban nem vagy alig ismert alkotmányjogi megol
dásokat hozott, amelyek a hatalom középpontjába helyezték a parlamentet. Törvényellenes
lett például a parlament hozzájárulása nélkül, királyi felségjog alapján felfüggeszteni a tör
vényeket és azok végrehajtását, valamint új adókat kivetni; megteremtették a parlamenti
szólásszabadság alapjait; és rendszeresítették a parlament üléseit.
A. V. Dicey: The Law of the Constitution. Oxford University Press, Oxford, 2013, 27.
A Parlament jogilag a Királyt, a Lordok Házát és a Képviselöházat jelenti. E három szervet amikor
együttesen működnek találóan a „király a parlamentben" [King-in-Parliament] kifejezéssel illetik.
A parlamenti szuverenitás pedig azt jelenti, hogy az így meghatározott Parlament, az angol íratlan
alkotmány és az alkotmányos tradíció alapján, bármilyen törvényt megalkothat, és a Parlamenten
kívül semelyik szerv sem jogosult a Parlament által megalkotott törvényeket felülírni vagy meg
semmisíteni.
A brit parlamentarizmus „parlamentközpontúságát ” kiválóan szemlélteti, és a közjogi gon

dolkodásra jelentős hatást gyakorol a parlamenti szuverenitás tana. Ennek megfelelően a
parlament törvényhozó tevékenysége lényegében nem szembesül közjogi korlátokkal, a par
lamenti akarattal szemben sem a végrehajtó, sem pedig a bírói hatalom nem léphetfel. Az elv
kialakulásában szerepet játszott az íratlan alkotmány, amely nem határolja le a parlament
jogkörét, annak korlátái a parlament állal korábban meghozott törvényekből eredeztethetök.
Lényeges, hogy a parlamenti szuverenitás korlátok nélkül nem összeegyeztethető a modern
alkotmányos alapelvekkel, mivel az alkotmányosság egyik legfontosabb eleme éppen az ál
lami hatalom korlátainak rögzítése. Már a parlamenti szuverenitás tanának megfogalma
zásakor is elismerték a parlamenti hatalom belső és külső korlátáit. A parlamenti működés
külső korlátjának tekintették azt a lehetőséget, hogy a polgárok esetlegesen nem engedel
meskednek a törvényi előírásoknak, vagy ellenállást fejtenek ki azokkal szemben, míg belső
korlátként értékelték a parlamenti képviselők viszonyulását a közügyekhez, igazodásukat a
történelmi körülményekhez és a társadalmi morálhoz. Ezenfelül 1998 óta törvény rögzíti,
hogy a bíróságok kötelesek jelezni a parlament irányába, amennyiben úgy ítélik meg. hogy
valamely, a parlament által hozott törvény ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményé
vel, vagyis a parlament ilyenkor egy külső intézményes korláttal szembesül.
Szenté Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet. 1945-2005. Osiris, Buda

pest, 2006, 590., 592-593.
Európában a második világháborút követően - az alkotmányos kormányformák körében - a kor

mány parlamenti felelősségén alapuló parlamentáris demokrácia terjedt el leginkább. Valójában
néhány különleges kormányzati rendszer - minta nyugat-európai törpeállamok kormányzása vagy
a svájci kollegiális kormányforma - kivételével mindenhol a parlamentarizmus valamely formája
vagy változata alakult ki. [...] Csak 1958 után Franciaországban és az 1999. évi alkotmányig Finn
országban (s talán az átmeneti időszakban, vagyis 1976 és 1982 között Portugáliában) volt olyan
ún. félprezidenciális rendszer, amelyben a végrehajtó hatalmon belül az államfőnek volt domináns
szerepe a parlamentnek felelős kormánnyal szemben [...]. A klasszikus kormány formatan másik
alapvető formációjára, az amerikai típusú elnöki rendszerre egyáltalán nincs példa az elmúlt hat
évtized európai közjogtörténetében, bár kísérletek kétségtelenül történtek egyes elemeinek alkal
mazására (leginkább 1993 után Oroszországban). A parlamentarizmus kontinentális dominanciáját
csak megerősítette, hogy a posztkommunista közép- és kelet-európai államok alkotmányfejlődése
115
a nyolcvanas évek vécén kezdődött demokratikus átmenet során - elsősorban persze a
választott nyugat-európai országok példái nyomán - ugyancsak paríamenlans kormány forn, A
rejöttéhcz vezetett, eltekintve néhány félelnöki és felpreztdenctal.s ktserleltol. (,
Az Olasz Köztársaság Alkotmánya kormány
alakítás
d britparlamentarizmusfejlődése alapul szolgált a XIX-XX. századi európaijogfejlőd( 92. cikk
[Néhány kivétellel szinte valamennyi ország a parlamentarizmushoz nyúlt a kormányt
A Köztársaság Kormánya a Tanács Elnökéből és a Miniszterekből áll, akik együtt alkotják a Mi
'meghatározásakor. Különféle, a nemzeti sajátosságok szerrnt változó megoldások szüQ
nisztertanácsot. A Köztársasági Elnök nevezi ki a Minisztertanács elnökét, és a Minisztertanács
és maga a brit modell is sokatfinomodott az évek alatt, a rendszerfőbb keretei és Elnökének javaslatára az egyes minisztereket.
gései azonban a mai napig változatlanok. f 93. cikk
piriimtninek A Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye A Minisztertanács Elnöke és a Miniszterek hivatalba lépésűk előtt esküt tesznek a Köztársasági
felelős Elnök előtt.
kormány 62. Cikk
94. cikk
A Szövetségi Kormány a Szövetségi Kancellárból és a Szövetségi Miniszterekből áll.
A Kormánynak bírnia kell a Parlament mindkét kamarájának bizalmát. A bizalmat a kamarák in
63. cikk dokolással ellátott indítvány alapján, név szerinti szavazással adják meg vagy vonják vissza. A
bizalom elnyerése érdekében a Kormány a megalakulásától számított tíz napon belül köteles meg
(1) A Szövetségi Kancellárt a Szövetségi Elnök javaslatára a Szövetségi Gyűlés [Bundestag],
jelenni a kamarák előtt. Nem kell lemondania a Kormánynak, amennyiben egyik vagy mindkét
lasztja, vita nélkül. Kamara nem szavazza meg a Kormány valamely előterjesztését. A Kormány elleni bizalmatlansági
(2) A Szövetségi Kancellár megválasztásához a Bundestag tagjai többségének szavazata szükség
indítványt a Kamara tagjainak legalább egynegyede kezdeményezheti, és nem bocsátható vitára a
A megválasztott személyt a Szövetségi Elnök nevezi ki. benyújtástól számított három hónapon belül.
64. cikk
Az olasz megoldás szerint az államfő (a Köztársasági Elnök) először kinevezi a miniszterel
(I) A Szövetségi Minisztereket a Szövetségi Kancellár javaslatára a Szövetségi Elnök nevezi nököt (a Minisztertanács Elnökét), aki pedig kiválasztja kormányának tagjait. Ezt követően
menti fel. a Kormány mint testület esküt tesz az Elnöknek, és ezzel hivatalba lép. A kétkamarás Parla
ment csak ezután határoz a miniszterelnök (és vele együtt a Kormány) irányában a bizalom
65. cikk
kifejezéséről. Ha ez nem jár sikerrel, a Kormány még nem köteles lemondani, a parlamenti
A Szövetségi Kancellár határozza meg a politika általános irányvonalát és viseli érte a felelősség bizalom hiányát sikeres bizalmatlansági indítvány formájában kell kinyilvánítania a tör
E keretek között a Szövetségi Miniszterek a hatásköreik gyakorlása során önállóan járnak el és víse. vényhozónak.
ük az ezzel járó a felelősséget. A Szövetségi Miniszterek közötti vita esetén a Szövetségi Kormát Más parlamentáris rendszerekben (ilyen például a magyar) a parlament először megvá
jogosult dönteni. A Szövetségi Kancellár a Szövetségi Kormány ügyeit a Szövetségi Kormány áfc lasztja a miniszterelnököt, aki azután kiválasztja kormányának tagjait, vagyis megfordul a
elfogadott és a Szövetségi Elnök által jóváhagyott ügyrend alapján köteles intézni. folyamat, és a parlamenti bizalom kifejezése megelőzi a kormányalakítást.
67. cikk Az Osztrák Köztársaság Szövetségi Alkotmánya a bizalmi kérdés

eltérő Intézmé-
(1) A Bundestag a Szövetségi Kancellárral szemben bizalmatlanságát fejezi ki, amennyiben tagj*. 74. cikk nyi megoldásai
nak többsége új Szövetségi Kancellárt választ és egyben kéri a Szövetségi Elnököt, hogy mentse
(1) Amennyiben a Nemzeti Tanács kifejezett határozatával megvonja a Szövetségi Kormánytól
tisztségéből a hivatalban lévő Szövetségi Kancellárt. [...] vagy annak egyes tagjaitól a bizalmat, a Szövetségi Kormányt vagy az érintett Szövetségi Minisz
68. cikk
tert kötelező felmenteni hivatalából.
(2) A Nemzeti Tanácsnak a bizalom megvonásáról szóló határozata meghozatalához a tagok leg
(IJ Amennyiben a Szövetségi Kancellár által kezdeményezett bizalmi szavazáson a Bundestag! alább felének a jelenléte szükséges. A szavazást kötelező elnapolni a soron következő munkanapra,
tagjainak többsége nem szavaz bizalmat, a Szövetségi Elnök, a Szövetségi Kancellár előterjesz amennyiben azt a Nemzeti Tanács Ügyrendjében meghatározott számú tag kéri. [...]
tésére a Bundestagot huszonegy napon belül feloszlathatja. A feloszlatás joga nem gyakorolhat!),
amennyiben a Bundestag a tagjainak többségével új Szövetségi Kancellárt választ. Az osztrák szövetségi alkotmány a bizalmi kérdés körében egyedül bizalmatlansági indít
vány előterjesztését teszi lehetővé. Az osztrák modell azért is különleges, mert nemcsak a
[X Német Szövetségi Köztársasájaikotmáifyd nem tartalmaz explicit rendelkezést arra nS kormány mint testület, hanem az egyes kormánytagok ellen is irányulhat bizalmatlansági
ve, hogy a Szövetségi Kormány a Szövetségi Parlament alsóháza (Bundestag) mint törvény indítvány, valamint a kormányalakítás során az elnök (államfő) általi kinevezést nem követi
fiozó irányába politikai felelősséggel tartozna. Ezt a kormányalakításra és a kormánnyá parlament általi szavazás a kancellár (miniszterelnök) személyéről és a kormány összetételé
[szembeni bizalmi szavazásra, és a bizalmatlansági indítványra vonatkozó szabályokból d- ről. Látszólag tehát a kormány megbízatása nem függ a parlament bizalmától. A parlamenti
hashaljuk ki. többség azonban bármikor megvonhatja azt, az ismertetett módon, sikeres bizalmatlansági
M kormányalakítás a magyarországi szabályozáshoz hasonlóan történik, akárcsak a paris- indítványformájában.
iménti bizalom érvényesítése, amelynek mindkétformája, a bizalmi szavazás és a (konstni-
A Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye korlátozott
:liv) bizalmatlansági indítvány egyaránt megjelenik. államfői
lE szabályok, a 65. cikkel kiegészülve, a német közjogi berendezkedés alapjául szolgáló kan- 55. cikk hatalom
'cellárdemokráciát is kiválóan szemléltetik, amely részben a magyar alkotmányos szabályo (I) A Szövetségi Elnök nem lehet a szövetségi vagy tartományi kormány vagy törvényhozó testület
zás számára is mintaként szolgált. A miniszterek kiválasztásán és a kormány megbízatást
tagja.
[megszűnésével kapcsolatos jogkörök gyakorlásán túl a kancellár hatáskörébe tartozik még
a kormány általános politikájának meghatározása.
117
116
58. cikk
A Szövetségi Elnök határozatainak és intézkedéseinek érvényességéhez a Szövetségi K

vagy az illeiékcs Szövetségi Miniszter ellenjegyzése szükséges. [...]
61. cikk
(1)A Bundestag vagy a Szövetségi Tanács [fftmdesral] a Szövetségi Elnök ellen a Szövet^
kotmánybí róság elölt az A laptörvény vagy valamely mis szövetségi törvény szándékos megJ'^
miatt eljárást kezdeményezhet. [...]
(2) Amennyiben a Szövetségi Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Szövetségi Elnök az ai
törvényt vagy valamely más szövetségi törvényt szándékosan megsértette, a Szövetségi £/ >
hivatalából felmentheti. (...)
63. cikk
(4) Amennyiben a Szövetségi Kancellárt [az alkotmányban meghatározott határidőn bellii] n
sikerül megválasztani, haladéktalanul új választást kell tartani, ahol az nyeri el a tisztséget,
legtöbb érvényes szavazatot kapja. Amennyiben a megválasztott személy a Bundestag tagjai tíg1
ségénck szavazatát elnyerte, a Szövetségi Elnök köteles öt a megválasztást követő hét napon
kinevezni. Amennyiben a megválasztott személy a fent meghatározott többséget nem érte cj1
Szövetségi Elnök köteles hét napon belül e személyt kinevezni vagy a feloszlatni a Bundestagé
Á német szövetségi alkotmány az államfőt a végrehajtó hatalomtólfüggetlenkéntjelöli

akinek politikai felelőssége nincs - ezt szolgálják, többek között, a döntéseinek ellenjegy^
sétál sziló előírások. Más választott államfőkhöz hasonlóan a Szövetségi Elnökjogilag^
lelősségre vonható, amennyiben a szövetségi alkotmányt vagy valamely szövetségi törvé^
szándékosan megsérti, továbbá - a kormányzati stabilitás biztosítása érdekében -joga uj,
feloszlatni a parlament alsóházát, amennyiben annak nem sikerül meghatározott időnbeljj
megválasztania a kormányfőt.
maejarparta- Magyarország Alaptörvénye

mentsrizmus
1. cikk
(1) MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.

(2) Az Országgyűlés
(...)
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; [„[
15. cikk
(1) [...] A Kormány az Országgyűlésnek felelős.

16. cikk
(I) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.

(3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazati
szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(7) A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kineve
zésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
18. cikk
(1 > A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.

(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a miniszter
elnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az Országgyűléséi
az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány tagját.
118
20. cikk
([) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.

(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik
l-J
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új miniszterelnö
köt választ;
c) ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a miniszterelnök
kel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; [...]
21. cikk
(1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnö

ki tisztségre javasolt személy megjelölésével bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a
miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági indítvány
ban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgyűlési
képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel
szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az
országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szava
zás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlansá
gát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.
3. cikk
(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés ala

kuló üléséig tart. [...]
(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.
(3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek ja
vasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételének napjától számított negyven
napon belül nem választja meg, vagy
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 3l-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az
Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
A magyar parlamentarizmus központi eleme „a legjobb népképviseleti szerv", vagyis az Or

szággyűlés. amely a Kormánnyal együtt a legfontosabb politikai hatalmat gyakorló állami szerv.
A kormányalakításra és a bizalmi kérdésekre vonatkozó rendelkezések alapján megállapít
ható: az Országgyűlésfontos szerepet játszik a kormányalakításban és a parlamenti bizalom
érvényesítésében, a kormányfő személye és az őt megillető bizalom ugyan is az országgyűlési
többségtől függ. A miniszterelnök személye meghatározó a Kormány általános politikájának
meghatározásában is, amelyhez az egyes minisztereknek igazodniuk kell. A miniszterek te
vékenységükért politikailagfelelősek a miniszterelnök irányába, aki megbízatásuk megszün
tetését is kezdeményezheti. A miniszterelnök kiemelt szerepéből adódóan tehát a kancellári
típusú kormányról beszélhetünk.
A köztársasági elnök nem része a végrehajtó hatalomnak, ahhoz elsősorban a kormányala
kítással összefüggésben kapcsolódhat.
[A]z Alkotmány által meghatározott parlamentáris kormányforma lényegi vonása, a Kormánynak

az Országgyűlés előtti felelőssége, végső soron a miniszterelnök személyén keresztül érvényesül.
Az Alkotmány a Kormány működésének középpontjába a miniszterelnököt állítja. Ez a meghatáro-
119
zó szerep a miniszterelnök számára olyan közjogi státuszt biztosít, amcíy alkotmányosán nic
pózzá azt a törvényi felhatalmazást, hogy - a Kormány programjának keretei között - nieghj.p
hassa a Kormány politikájának általános irányát, [...] '*'■ Az állandóan változó helyzetekhez igazodás rugalmassága nem erős oldala a prezídenciális rendsze
reknek. Egy olyan elnök elmozdítása, aki elvesztette pártja vagy a nép bizalmát, rendkívül nehézkes
5.3. A PREZÍDENCIÁLIS KORMÁNYFORMA vállalkozás. Egy makacs államfő még akkor is hivatalban maradhat, ha az ellenségeskedés már az
erőszakig és a törvénytelenségig fokozódott. [..JA közjogi felelösségrevonás nagyon bizonytalan és
a hatalmi Az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya
időigényes eljárás, különösen az egyszerű parlamenti bizalmatlansági szavazással összehasonlítva,
ágak mrrcv fta egy hivatalban levő elnök olyan módon gyakorolja a hatalmát, hogy ellenfelei nem akarják kivárni
cMlaizfáu l.clkk hivatali idejének a végét, amikor kiüthetik a nyeregből, elmozdítására - a közjogi felelősségre vonást
(1) Minden itt meghatározol! törvényhozó hatalom ezennel az Egyesült Államok Kongress^ és a nyomás hatására történő lemondást nem számítva - nincs alkotmányos mód. [.. J
illeti, amely Szenátusból és- Kcpviselőházból áll.

5.4. A FÉLPREZIDENCIÁLIS KORMÁNYFORMA
(2) A Képviselöház az egyes államok népe által minden második évben választott tagokból állj .
(3) Az Egyesült Államok Szenátusa az egyes államokat képviselő két-ki ■t szenátorból áll, akik 1
k A Francia Köztársaság Alkotmánya elnöknek és
illető állam népe hat évre választ I...]. parlamentnek
(6) [.,.] Szenátor vagy képviselő mandátumának fennállása idején nem nevezhető ki az Egyesült 5. cikk felelős
lantok fennhatósága alá tartozó olyan polgári hivatalra, amelyet ezen időszak alatt létesítettek, A Köztársasági Elnök őrködik az Alkotmány tiszteletben tartása felett. Köteles biztosítani a közha- *‘orm ny
amelynek illetményét ezen idő alatt felemelték; az Egyesült Államok fennhatósága alá tartozó
(alom szabályszerű működését, valamint az állam folytonosságát. A Köztársasági Elnök a nemzeti
tall viselő személy hivatalviselésének tartama alatt a Kongresszus egyik Házának sem lehet tagj^ függetlenség, a területi sérthetetlenség és a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásának védel
2. cikk mezője.
(1) A végrehajtó hatalom az Amerikai Egyesült Államok Elnökét illeti. Hivatalát négy éven ál vj^ 6. cikk
li, és az ugyanilyen időtartamra választott alelnökkel együtt [az clektori rendszeren keresztülj A Köztársasági Elnököt általános választójogalapján, közvetlenül, öt évre választják. [...]
megválasztani [..J- 8. cikk
(4) Az Egyesült Államok Elnökét, Alelnökét, és valamennyi polgári tisztségviselőjét közjogig,
lelősségre vonás útján hivatalukból el kell távolítani, amennyiben árulás, vesztegetés vagy cgy^ A Köztársasági Elnök nevezi ki a Miniszterelnököt. A Köztársasági Elnök tisztségéből felmenti a
Miniszterelnököt, amennyiben az benyújtja a Kormány lemondását. A Köztársasági Elnök a Mi
súlyos bűncselekmény miatt elítélik őket.
niszterelnökjavaslatára kinevezi és tisztségéből felmenti a Kormány többi tagját.
I. cikk
9. cikk
(2) [...] Kizárólag a Képviselőház jogosult közjogi felelősségre vonást kezdeményezni.
A Köztársasági Elnök a Minisztertanács elnöke.
James Madlson: 51. számú esszé. In: James Jay - Alexander Hantikon - James Madlson 20. cikk
A föderalista. Értekezések az amerikai alkotmányról. Európa Könyvkiadó, Budapest, 199$
A Kormány határozza meg és irányítja a nemzeti politikát. A Kormány rendelkezik a közigazgatás
379-385.
és a hadsereg felett. A Kormány felelős a Parlamentnek [...].
[A] kormányzat belső szerkezetét kell úgy felépíteni, hogy az alkotóelemek, kölcsönös összefüggi, 24. cikk
seik révén, a számukra kijelölt helyen megfelelő egyensúlyban tartsák egymást. [,.,]
A Parlament törvényeket alkot, ellenőrzi a kormány tevékenységét és értékeli a nemzeti politikát.
Ha meg akarjuk teremteni a megfelelő alapokat a kormányzati hatalom különféle ágazatainak egy.
A parlament a Nemzetgyűlésből és a Szenátusból áll. A Nemzetgyűlés képviselőit, akiknek száma
mástól elválasztott és megkülönböztetett működéséhez [...], akkor nyilván minden hatalmi ágnak
nem haladhatja meg az ötszázhetvenhetet, közvetlenül választják. A Szenátust, amelynek létszáma
érvényesíteni kell tudnia a maga akaratát, és ezért úgy kell azokat létrehozni, hogy az egyes ágaza
nem haladhatja meg a háromszáznegyvennyolcat, közvetlenül választják. A Szenátus feladata biz
tok tagjainak a lehelő legkevesebb szerepe legyen a többi ág tagjainak kinevezésében. [...] tosítani a köztársaság területi közösségeinek képviseletét. [...]
Hasonlóképpen nyilvánvaló hogy az egyik hatalmi ág tagjainak csupán a lehelő legkisebb mértékben
49. cikk
szabad függniük a többi hatalmi ág tagjaitól a tisztségeikkel kapcsolatos járandóságuk tekintetében. [. ]
A leghatékonyabb biztosíték az ellen, hogy minden hatalom fokozottan egyazon ágazatban össz- A Miniszterelnök, a Minisztertanáccsal való egyeztetést követően, bizalmi szavazást kezdemé
ponlosuljon, mégiscsak az, ha megadjuk a hatalmi ágak irányítóinak a szükséges alkotmányos esz. nyezhet a Kormány programjával vagy valamely általános politikai nyilatkozatával kapcsolatban a
közöket és személyes indítékokat ahhoz, hogy ellenálljanak a többiek hatásköri túllépéseinek. [...] Nemzetgyűlés előtt. A Nemzetgyűlés jogosult bizalmatlansági indítvány formájában megvonni a
Azt azonban nem lehet elérni, hogy minden hatalmi ágnak egyenlő ereje legyen az önvédelemhez. bizalmat a Kormánytól. [...]
Köztársasági kormányzás esetén szükségképpen a törvényhozó hatalomé a főszerep. [...] 50. cikk
Egy köztársaságban nagyon fontos, hogy a társadalmat ne csupán a vezetők zsarnoksága ellen oltal
mazzák, hanem hogy a társadalom egyik részének is védelmet nyújtsanak a másik rész igazságtalan A mennyiben a Nemzetgyűlés bizalmatlansági indítványt fogad el, vagy nem fogadja el a Kormány
eljárásaival szemben. [...] Ha a többséget valamilyen közös érdek egyesíti, akkor a kisebbség jogai programját vagy valamely általános politikai nyilatkozatát, a Miniszterelnök köteles benyújtani a
nem lesznek biztonságban. [...] Kormány lemondását a Köztársasági Elnöknek.
Juan J. Linz: Az elnöki rendszer veszélyei. Politikatudományi Szemle, 1992/1., 142-159.

Franciaországban mind ez idáig három alkalommal fordult elő kohabitációs időszak. Az
1986 -os nemzetgyűlési választások után Francois Mitterand szocialista elnök kénytelen koh“h,,ició
idmcUlli Az elnöki rendszer egyik sokat emlegetett előnye, hogy biztosítja a végrehajtó hatalom stabilitását
1,11 Ezt a pozitívvonást sokon szembeállítják számos parlamentáris kormányzat ingatagságával, a gya- volt a gaullista Jacques Chiracot kinevezni miniszterelnöknek. Ebben az időszakban, amely
wrrrk na- ifojjrányyáisjjgokkal és a miniszterelnökök változásával, különösen a nyugat-európai többpár 1988-ig tartott, az államfő a killügyekre koncentrált, és a miniszterelnökre hagyta a belső
ti demokráciákban. [...] ügyek intézését. Néhány évvel később, 1993-ban Mltterandnak ismét egy gaullista politi-
kellett kineveznie kormányfőnek. Ez a kohabitáció /í>g
kvst, ezúttal tdouard Balladurt Chiracot megválasztották köztár,a.
tartott, amikor is a korábbi *°rg97'be„ kezdódött. mintán az államfő elhibázott
elnöknek. A harmadik idosza össze) a szocialista párt többséghezjutott a b
nyomán (előrehozott 'âs:'.aS0il0„elJospin szocialistapolitikus lett a miniszterei,
lementben, és ennek eredmenye e
egészen 2002-ig. ..férfin évre csökkentették, ezzel ugyanolyan hosszú,
2000-ben az elnöki ciklus nos hökkentve a kohabitáció esélyét. Azóta a törvény)
az elnöki ciklus. mint a törvén)■ jn6kváias:tás után tartják, így a győztes köztársa,,
zási választásokat egy honopp fétarthat a törvényhozási választásokig, ami
elnök pártjának lendületeJő eseti}
más országokban is. erre példa Grúzia 2012 és 2o
âtXmáÔnés^lS. valamint 2017 és 2019 között. vagy Ukrajna 2006-tó! 2010.,
5.5. ATIPIKUS KORMÁNYZATI STRUKTÚRÁK

kollctiiili A Svájci Államszívetség Szövetségi Alkotmánya
kormán) forma
148. cikk
(1) Az állampolgárokat és a kantonokat megillető jogok tiszteletben tartása érdekében a KonfödeS
ció legfőbb szerve a Szövetségi Gyűlés. _
(2) A Szövetségi Gyűlés két kamarás, a Nemzeti Tanacs es az Államtanács alkotja; amelyek e&
mással egyenrangúak.
149. cikk
(1) A Nemzeti Tanácsot kétszáz képviselő alkotja.
(2) A képviselőket négyévente választják, közvetlenül, arányos választási rendszerben.
ISO. cikk
(1) Az Államtanács a kantonok negyvenhat képviselőjéből áll.
156. cikk
(1) A Nemzeti Tanács és az Államtanács hatásköreiket önállóan gyakorolják.
(2) A Szövetségi Gyűlés döntéshozatalához mindkét kamara egyetértése szükséges.
174. cikk
A Szövetségi Tanács a Konföderáció legfőbb kormányzati és végrehajtó szerve.
175. cikk
(1) A Szövetségi Tanácsnak hét tagja van.
(2) A Szövetségi Tanács tagjait a Szövetségi Gyűlés választja a Nemzeti Tanács tagjainak megvj.
Jasztását követően.
(3) A tagokat négy évre választják. Minden olyan svájci állampolgár tagja lehet a Szövetségi Ta
nácsnak, aki a Nemzeti Tanács tagjainak választásán választható.
(4) A Szövetségi Tanács tagjainak megválasztásakor tekintettel kell lenni az ország különféle föld- I
rajzi és nyelvi régióinak megfelelő képviseletére.
176. cikk
(1) A Szövetségi Tanács Elnöke a Konföderáció elnöke.
(2) A Szövetségi Tanács Elnökét és A(elnökét a Szövetségi Tanács tagjai közül a Szövetségi Gyűlés
választja, egy évre.
(3} Újraválasztásra a soron következő évben nem kerülhet sor. Az Elnök nem választható meg Alel
nökiként a soron következő évben.
177. cikk
(1) A Szövetségi Tanács kollegiális testületként hozza meg döntéseit.
122
I
J,
6. A TÖRVÉNYHOZÓ HATALOM
, 6.1. A PARLAMENT ALKOTMÁNYOS FUNKCIÓI
C. Magyarország Alaptörvénye alkotmányos

® funkciók
9, 1. cikk
. (2) Az Országgyűlés
a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
*. b) törvényeket alkot;
c) elfogadja a központi költség vetést, és jóváhagyja annak végrehajtását;
d) felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának
elismerésére;
e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét,
az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit,
valamint az Állami Számvevőszék elnökét;
f) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
i. ' g) feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
h) határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos dönté
seket hoz;
j) közkegyelmet gyakorol;
k) az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Az Alaptörvény a parlamentek szokásosnak mondható funkcióival összhangban meghatá

rozza az Országgyűlés feladat- és hatásköreit. A felsorolás nyitott: az Országgyűlés az itt
felsoroltakon kívül más, az Alaptörvényben és törvényben meghatározón feladat- és ha
tásköröket is gyakorol, azonban az Országgyűlés törvényben sem állapíthat meg magának
olyan jogkört, amellyel valamely állami szerv Alaptörvényben meghatározottfeladat- és ha
táskörét elvonná.
19. cikk
Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel mű

ködő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és állást foglal
hat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az európai uniós döntéshozatal során
az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.
Az Európai Unió egyes döntéshozó szerveiben a kormányok képviselik a tagállamokat, ilyen

módon az uniós polgárokat érintő, nagy horderejű döntések meghozatalában vesznek részt,
anélkül azonban, hogy erre a tevékenységre vonatkozóan önálló felhatalmazással rendel-
1 kezűének a választópolgároktól. Erre tekintettel indokolt - önálló parlamenti funkcióként
- a közvetlenül választott törvényhozó testületek kontrollszerepét erősíteni a végrehajtó ha
talom uniós döntéshozatali eljárásokban való részévételefelett.
6.2. A PARLAMENT MŰKÖDÉSE

Magyarország Alaptörvénye parlamenti
2. cikk
(3) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatá

sa miatti választás kivételével - az előző Országgyűlés megválasztását követő negyedik év április
vagy május hónapjában kell megtartani.
123
3. cikk
(I) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a kővetkező' Ország^
alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést - a választást követő'harminc napon belüli időpontra
köztársasági elnök hívja össze. ’ I
5l parlamenti ciklus időtartamát a választásra vonatkozó rendelkezések, a ciklus kezdő f

befejező időpontját pedig az alakuló ülés szabályai határozzák meg. A parlamenti edg^
főszabály szerint négyéves, mivel minden negyedik év tavaszán választást kell tartani.
Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés e) pontja szerint a választást a köztársasági elnök tűst i
időpontját a választási eljárásról szóló törvényben szabályozott keretek között határozhat j
meg Az alakuló ülés időpontja pedig a választásokhoz kötött: azt a választást követő har. I
ítninc napon belüli időpontra kel! összehívni, ez az új parlamenti ciklus kezdő és egyúttal a '
korábbi ciklus befejező időpontja. Az Országgyűlés mint intézmény működése tehátfolya_ I
malőr, nincs benne szünet; így van ez abban az esetben is, ha az Országgyűlés feloszlása
vagyfeloszlatása miatt a választásokat nem négy év elteltével, hanem korábban tartják meg
lAz alakuló üléshez kapcsolódó továbbijogkövetkezmény - a korábbi Országgyűlés megbj. j
látásának megszűnése és az új megalakulása mellett - a miniszterelnök és a Kormány meg. I
bízatásának megszűnése is [Alaptörvény 20. cikk (1) bekezdés és (2) bekezdés a) pont],
újparlamenti ciklus első napjaiban, az új miniszterelnök megválasztásáig és az új Kormány |
'megalakulásáig, a korább! miniszterelnök és Kormány ügyvezetőként gyakorolja hatásköre- J
\it (Alaptörvény 22. cikk). I
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
30. § (I) A képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket a?

Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.
31. §(l) Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást
ad a megbízólevelek átvételéről.
Egyes házszabály! rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat
7. § (I) Az alakuló ülést a 13. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatás megadásáig a korelnök vezeti.
31. § (2) A korelnök és a körjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és
a Nemzeti Választási Iroda elnöke a választási eljárásról szóló törvényben meghatározottak szerint
beszámol a képviselők általános választásáról az Országgyűlésnek.
Egyes házszabályI rendelkezésekről szóló 1012014. (II. 24.) OGV határozat
8. § (la) A választással kapcsolatos beszámolók elhangzása után a korclnök és a körjegyzők - mint

mandátumvizsgálo testület - a [választási iratok] alapján megvizsgálják a képviselők és a szószólók
megbízólevelét.
(2) A korclnök és a körjegyzők megbízólevelét a névsor szerinti első"öt képviselőből álló testület
vizsgálja meg. [...]
9. J (I) A mandátumvizsgálat eredményéről először a 8. § (2) bekezdésében meghatározott testület
előadója, majd ezt kővetően a korclnök szóban tesz jelentést az Országgyűlésnek.
(3) A mandátumokat az Országgyűlés vita nélkül igazolja.
10. 5 (1) A képviselők a mandálumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadását követően az
alakuló ülésen lesznek esküt.
11.5 Az Országgyűlés az esküokmányok ellenőrzéséről szóló jelentést követően vita nélkül határoz
a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.
12. J (I) A képviselőcsoport megalakulásának bejelentésére az alakuló ülésen, a választással kap
csolatos beszámolók elfogadását követően kerül sor.
13. | (I) Az Országgyűlés az alakuló ülésen, a képviselőcsoportok megalakulására vonalköze
tájékoztatási követően választja meg az Országgyűlés tisztségviselőit.
124
. korelnök 3 Házbizottság megalakulását követően a megalakulás tenyéröl, valamint a
(2) JLot'ság tagjainak személyéről tájékoztatja az Országgyűlést.
** A^ bekezdés szerinti tájékoztatás megadását követően az alakuló ülést a házelnök vezeti.
‘országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
S (2) A Házbizottság a képvisciöcsoport-vezctök nevének bejelentésével, valamint a házelnök és

‘ l Inökök megválasztásával alakul meg
rj- alakuló illési az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és a határozati házsza
bály egymásra épülő rendelkezései szabályozzák. Az alakuló ülésnek több funkciója is van :
teljessé válik a képviselők mandátuma, elfogadják a választási beszámolókat, kialakítják az
Országgyűlés szervezetét, továbbá az államfőjavaslatot tesz a miniszterelnök személyére is.
A képviselői mandátumot a választás keletkezteti, teljessé azonban a mandátum igazolásával
és az eskütétellel, az alakuló ülésen válik. Amíg a mandátum nem teljes, az alakuló ülés teen
dőinek ellátásában hagyományosan a korelnök és körjegyzők működnek közre; mivel kivá
lasztásuk életkori alapon történik, döntést nem igényel. A képviselők mandátumának teljessé
válásával az Országgyűlés is képessé válik a döntéshozatalra, ezután fogadják el a választási
beszámolókat és alakítják ki az Országgyűlés működésének szervezeti kereteit. Első lépésként
bejelentik a képviselőcsoportok megalakulását, majd megválasztják az Országgyűlés tisztség
viselőit, ezzel megalakul a Házbizottság is. A köztársasági elnök az alakuló ülésen tesz javas
latot a miniszterelnök személyére, amely a kormányalakítás első lépése.
Magyarország Alaptörvénye a megbízatás

meghosszabbo
48. cikk dása
... Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását,
• nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és szük-
ézállapo* idején nem lehet kitűzni, és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli állapot vagy
szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.
Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új Országgyűlés még
nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot
megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.
FjjzOrszággyűlés megbízatása rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején nem érhet vé
get, akár meg is hosszabbodik. Rendkívüli állapot kihirdetésére hadiállapot vagy háborús
veszély, szükségállapot kihirdetésére pedig az országon belüli erőszakos cselekmények ese
tén kerülhet sor. Az ilyen különleges jogrendek eltérést jelentenek az Alaptörvény általános
szabályaihoz képest (Alaptörvény 48-50. cikk). Az idézett szabályozás sorra veszi azokat az
esetköröket és azok különbözőfázisait, amelyekben az Országgyűlés megbízatása egyébként
^megszűnne, és ezeket egyaránt kizárja.
Magyarország Alaptörvénye feloszlatás

És feloszlás
3. cikk
(2) Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.

a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek ja
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadja el.
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnök
nek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Or
szággyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja
szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.
(6) Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új Ország
gyűlést kell választani.
125
Az Országgyűlés megbízatásának idő előtt! megszűnésére két módon kerülhet sor: az
szággyű/és saját maga dönthetfeloszlásáról vagy a köztársasági e!nökfe!oszlathatjaap
lamentet. Mindkét eset lényegében a választások előrehozásátJelenti: kilencven napon bt
új Országgyűlést kell választani, a választásokat követően pedig - az alakuló ütéssel
Országgyűlés alakul, újra négyéves mandátummal.
Afeloszlás kimondására bármely okból sor kerülhet, az Alaptörvény ezt nem korlátozza, x
vei a feloszlás kimondására nem vonatkozik speciális szavazati arány, arról az Országgy
lés aJelen lévő képviselők többségének szavazatával dönthet, vagyis afeloszlás praktikum
a kormánytöbbség politikai eszköze lehet a választások időpontjának előbbre hozatalára.
A feloszlatás esetében a döntési a köztársasági elnök hozza meg, önálló, tehát ellenjegyző
nem igénylő politikai döntésként. A köztársasági elnök a feloszlatást szabadon mérlege
ugyanakkor a mérlegelésnek ajogalap és az eljárásifeltételek szabnak korlátokat: a közti,
sasági elnök kizárólag a (i) bekezdésben meghatározott okokból, az ott részletezett körül
mények esetén oszlathatjafel az Országgyűlést, de csak az (5) bekezdésben meghatározom
feltételek teljesülését megelőzően, és csak azt követően, hogy kikérte a (4) bekezdésbenfelSo_
roll személyek véleményét. A köztársasági elnököt ezeknek a véleményeknek a tartalma nem
kötelezi, de a beszerzésüktől nem tekinthet el.
folyumitos Magyarország Alaptörvénye

működi?
3. cikk
(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő' Országgyű^

alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést - a választást követő' harminc napon belüli időpontra -a
köztársasági elnök hívja össze.
Afolyamatos működést az biztosítja, hogy az előző Országgyűlés megbízatásának végét és a

következő Országgyűlés mandátumának elejét ugyanaz az esemény, az alakuló ülésJelenti.
[Az előző Országgyűlés megbízatásának vége és a következő kezdete között tehát nincsen
szünet. Az alakuló illést megelőző események (választások kitűzése és megtartása, feloszlás,
feloszlatás) nem érintik az előző Országgyűlés megbízatását. Kerüljön sor akár a négyéven,
ként esedékes választásra, akár az Országgyűlés feloszlására vagy feloszlatására, az Or
szággyűlés mindaddig hivatalban marad és folytatja működését, amíg az új Országgyűlés I
meg nem alakul.
rendszerei 4/1999. (III. 31.) AB határozat (kivonat) j
Az Alkotmánybíróság megállapítja; az Országgyűlés működésének folyamatossága az Alkotmány- I

bán előírt rendes ülésszakok szabályozásából eredően alkotmányos követelmény. A folyamatosság
akkor biztosított, ha az Országgyűlés úgy állapítja meg az ülésezés rendjét, hogy a rendes üléssza
kok alatt az ülések az ésszerű időtartamot meg nem haladóan követik egymást, biztosítva ezáltal az j
Országgyűlés Alkotmányban meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását. I

7 32. § Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart; minden év február elsejétől június tizen- I
ötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.
33. § Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. [...] I
34. § (1) Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. A házelnök - [a Házbi- I
zottságnak az Országgyűlés munkarendjéről szóló állásfoglalására] is figyelemmel - úgy köteles I
összehívni az üléseket, hogy az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az I
ülések ésszerű időtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgyűlés Alaptörvényben
meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.
35.§ (I) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Or
szággyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az össze
hívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőlega
javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.
36. § (1) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkatommal - legfel
jebb harminc napra - elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban bejelenteni.
rti Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére a kérelem
^kézvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlés ülését
összehívni.
Xz Országgyűlés működésének folyamatossága alkotmányos követelmény, amit az Ország

gyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény is rögzít. Az ülésezés rendszeressége napokban
nem határozható meg, a házelnöknek azonban alkotmányos kötelezettsége, hogy az Ország
gyűlést az Alaptörvényben meghatározott feladatainak ellátásához igazított rendszeresség
gel összehívja.
Rendkívüli ülést a napirend megjelölésével az államfő és a Kormány mellett a képviselők
egyötöde is kezdeményezhet. A rendkívüli ülést kötelező összehívni, ugyanakkor a rendkívüli
ülés napirendjének elfogadásáról az Országgyűlés szavaz, ebből következően az ellenzék
elérheti az ülés összehívását, de többségi támogatás nélkül az ellenzék által megjelölt napi
renddel nem kerül sor az ülésre.
A köztársasági elnök az illést elnapolhatja, ehhez ellenjegyzés nem szükséges; ugyanakkor
ezt a döntést a képviselők egyötöde felülbírálhatja, kérelmükre ugyanis az ülést össze kell
hívni. Az elnapolás az államszervezet demokratikus működése felett őrködő köztársasági
elnök eszköze lehet arra, hogy kiélezett politikai helyzetekben egy átmeneti szünettel előse
gítse a probléma megfontolását és kompromisszum kialakítását.
Magyarország Alaptörvénye XtéXzatai
5. cikk
(5) Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek több mint

a fele jelen van.
(6) Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő ország
gyűlési képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A házszabályi rendelkezések egyes
döntések meghozatalát minősített többséghez köthetik.
Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat
24. § (1) Szavazni „igen”, „nem" vagy „tartózkodom" nyilatkozattal lehet.

1/1999. (H. 24.) AB határozat (kivonat)
[Valamely, az Alkotmány által meghatározott törvény elfogadásához megkívánt minősített több

ség nem egyszerűen a törvényalkotási eljárás formai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia,
amelynek lényeges tartalma az országgyűlési képviselők közötti széles körű egyetértés.
>A többségi döntéshozatal előkérdése a határozatképesség, amelyet előzetesen vizsgálni szük

séges. Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen az országgyűlési képviselőknek
több mint a fele jelen van. Az Országgyűlési képviselők száma főszabály szerint 199, előfor
dulhat azonban, hogy haláleset, lemondás vagy egyéb ok miatt kevesebb mandátum betöl
tött - ilyenkor a határozatképességet és a szükséges szavazati arányt is a valós képviselői
létszám figyelembevételével kell megállapítani. A határozatképesség hiánya nem jelenti azt,
hogy az Országgyűlés ne tudna tanácskozni, azonban a döntéshozatalnak elengedhetetlen
feltétele a határozatképesség.
Szavazni igennel, nemmel vagy tartózkodással lehet. Az előirt többség eléréséhez az összes
(igen, nem, tartózkodom) szavazathoz mért megfelelő arányú támogatás (igen szavazat) kell.
Ilyen értelemben tehát a tartózkodó képviselő azzal, hogy nem áll a javaslat mellé, a javas
latot ellenzők táborát erősíti tartózkodásával.
A többségi döntéshozatal főszabálya az egyszerű többség: a határozatképes Országgyűlés
döntéseit általában, főszabály szerint a jelen lévő képviselők több mint felének szavazatával
hozza meg. Ehhez képest minden más többség minősített többség (vagyis a minősített többség
nem egy meghatározott többséget jelent, hanem gyűjtőfogalom). A minősített többség lehet
abszolút többség, amely azt jelenti, hogy a javaslat elfogadásához a képviselők (tehát az
összes képviselő) szavazatának több mint felére szükség van. Szintén minősített többséget
igényelnek a jelen tévő képviselők kétharmadának szavazatát és a képviselők (tehát az ösz-
szes képviselő) kétharmadának szavazatát megkívánó döntések. A kétharmados szavazati
127
arányra vonatkozó előírás dija az ellenzék bevonása, és így szélesebb körű konsz
kikényszerítése a döntéshozatalban. e,í|<i
Az egyes döntéshozatalokhoz megkívánt többséget precízen a többséget pontosan m
tározó fogalmakkal írhatjuk le. amelyek utalnak egyrészt a megkívánt szavazati arán
(többsége, kétharmada), másrészt arra is, hogy a kívánt többséget ajelen lévő vagy az ös,^
képviselő számához viszonyítva kell-e elérni. 1(1
njllvínoiíi 34/2004. (IX. 28.) AB határozat (kivonat)

érdemit ha
A szabad véleménynyilvánítás érvényesülésének kiemelten fontos helyszíne az Országgyűlés
a terep, ahol az ország sorsát közvetlenül érintő ügyekben érvek és ellenérvek felsorakoztat^
követően döntést hoznak a képviselők. Alkotmányos törvényalkotás nem képzelhető el a párián^
tanácskozás nyilvánossága és a képviselői felszólalások szabadsága nélkül.
5. cikk
(I) Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kerti
mére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartásáró; 1
határozhat.
39. §
(I) Ha az indítványhoz valamennyi képviselőcsoportnak, az elsőként szólásra jelentkezett függetl^
képviselőnek [...] lehetősége volt álláspontja kifejtésére, az indítvány előterjesztője vagy legalább öt
képviselő Írásban javasolhatja a vita lezárását. Az Országgyűlés e kérdésben vita nélkül határoz,
A nyilvánosság követelményének megfelelően a plenáris és bizottsági ülésekenfőszabály

rint hallgatóság vehet részt, akik az Országgyűlés munkájának megzavarása nélkülfigyelem,
mel követhetik az üléseket. A különböző irományokba történő betekintés lehetősége szintén a <
nyilvánosság garanciája. Az Országgyűlés által előállított dokumentumokjelentős része az
Országgyűlés honlapján elektronikus formában is elérhető, illetve az Országgyűlés Hivata.
la gondoskodik a papíralapú irományok (például jegyzőkönyvek) megőrzéséről, kérelemre
pedig a betekintés tehetőségét is biztosítja. A nyilvánosság további garanciája az ülések zárt
láncú audiovizuális rendszeren keresztül történő közvetítése. Mindezzel szemben zárt a/é-
sek esetében a nyilvánosságot biztosító eszközök korlátozottan érvényesülnek. A zárt ülésen
hallgatóság nem vehet részt, a jegyzőkönyvek készítésére speciális szabályok vonatkoznak,
és korlátozott a betekintésre jogosultak köre.
A vitában való részvételt biztosítja a beszédjog és az indítványozást jog. Ha egy képviselőé
parlamenti beszédjogot a vita tudatos elnyújtására használjafel (obstrukció), akkor a jelen
Jévő képviselők többsége lezárhatja a vitát (klotűr).
fegyelmi is ren- Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a Karácsony és mások kontra Magyarország ügy.
dészetl Jog ben (2016. május 17.42461/13. és 44357/13. sz. kérelem) kivonat
147. A Bíróság azonban e ponton szeretné hangsúlyozni azt, hogy az Egyezmény 10. Cikkének (2)
bekezdése szerinti szükségességi teszt szempontjából a parlamenti függetlenség fogalmának lénye
gi elemét alkotó, a sértő parlamenti beszéd vagy magatartás szankcionálásához való nemzeti dönté
si jog, noha nagyon fontos, nem korlátlan. Utóbbit össze kell tudni egyeztetni a „hatékony politikai
demokrácia” és a Jog uralma" fogalmaival, melyekre az Egyezmény Preambuluma utal. A Bíróság
megismétli, hogy a pluralizmus, a tolerancia és a széles látókör a „demokratikus társadalom” fém
jelei. Bár az egyéni igényeket adott esetben alá kell vetni a csoport igényeinek, a demokrácia nem
jelenti egyszerűen azt, hogy a többség nézeteinek kell mindig érvényesülnie: egyensúlyt kell találni,
ami biztosítja a kisebbségek tagjainak védelmét és az erőfölénnyel való visszaélés megakadályozá
sát [...]. Ennek megfelelően, a parlament függetlenségével nem lehet visszaélni abból a célból, hogy
elnyomják az országgyűlési képviselők véleménynyilvánítási szabadságát, ami a demokráciákban
a politikai vita lényegi eleme.
128
0. A PARLAMENT SZERVEZETE
bizottságok
i
(jlagyarország Alaptörvénye
5. cikk
p) Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakit.
14. § (1) Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként

8) állandó bizottságokat, törvényalkotási bizottságot és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz,
b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat
'[ó § (1) Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait. Az állandó
bizottságok feladatköre a kormányzati feladatokhoz igazodik.
(2) Kötelező létrehozni a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsá
got valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel,
honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, ncmzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot.
17 § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként lehetőség szerint minden képvise
lőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak
megfelel.
(4j Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti
képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelöl
hetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandá
tumvizsgáló bizottság paritásos bizottság.
21/A. § (2) Az Országgyűlés a megalakulását követően köteles létrehozni a törvényalkotási bizott
ságot. [...]
22. § (3) A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző
képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló (a továbbiakban: szószóló).
23. § (1) Az Országgyűlés az eseti bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határo
zatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.
Slz Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 14. §-a tartalmazza az Országgyűlésben
^működő bizottságok típusait. Az állandó bizottsági struktúra hagyományosan a képviselő
csoportok megállapodásán alapul; ennek korlátja, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi
XXXVI. törvény meghatározza azokat a bizottságokat, amelyek létrehozásától nem lehet
teltekinteni. Az állandó bizottságok összetétele általában a képviselőcsoportok közötti lét-
!számaránynak felel meg, tehát a többségi elv érvényesül. Bizonyos esetekben ettől eltérően a
paritás elve határozza meg a bizottság belső felépítését, ami aztjelenti, hogy a bizottságban
’a kormánypárti és az ellenzéki képviselők száma megegyezik. A paritásos bizottsági össze
tétel az ellenzéki képviselők pozícióját erősíti a mindenkori parlamentben érvényesülő erő
iviszonyokhoz képest, ahol az ellenzék kisebbségben van a parlamenti többséget megjelenítő
kormánypártokhoz képest.
Az Országgyűlés az állandó bizottságok mellett törvényalkotási bizottságot és nemzetisé-
Í’ekel képviselő bizottságokat is létrehoz. Az előbbi tevékenységét az Országgyűlésről szóló
1012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlés jogalkotási tevékenysége körében szabályozza,
•níg a nemzetiségi bizottság a nemzetiségek testületi formában is megvalósuló parlamenti
képviseletét valósítja meg.
Az állandó bizottságok mellett az Országgyűlés ideiglenes bizottságokat is létrehozhat, ame
lyek az állandó bizottságokkal szemben nem működnek a parlamenti ciklus teljes időtartama
alatt. Az ideiglenes bizottságoknak a magyar parlamenti jog két típusát ismeri: az egyik a
vizsgálóbizottság, amelyről részletesen a parlamenti ellenőrzésről szóló részben szólunk,
a másik az eseti bizottság, amely pedig konkrét ügy intézésére, meghatározott időtartamra
hozható létre. Eseti bizottság például az Alkotmánybíróság tagjait jelölő bizottság.
129
(akciók M agyarország Alaptörvénye
5. cikk Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény
(4) Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a házszabályi rendelke^ AZ Országgyűlés tisztségviselője

meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak. *' ’ Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök),
a) Ôrszággyűlés alelnökc (a továbbiakban: alelnök).
Egyes házszabály! rendelkezésekről szóló 10/2014, (11. 24.) OGY határozat
W flZOrszággyűlés háznagya (a továbbiakban: háznagy) és
1. § (I) Országgyűlési képviselőcsoport (a továbbiakban: képviselőcsoport) alakítására -aj aZ országgyűlés jegyzője (a továbbiakban: jegyző).
(3) bekezdésében meghatározottak szerint - a képviselők előző általános választásán ország^ llj íl) A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés
listát állító és mandátumot szerző, ugyanazon párthoz vagy annak jogutódjához tartozó kép*.A ‘7-n(d)yének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint
jogosultak. A képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mand^ Országgyűlés munkájának megszervezéséről.
szerző pártokhoz tartozó képviselők - a 2. J (1) és (3) bekezdésének megfelelően - közös vag“\ O) a bázelnök
álló képviselőcsoport alakítására jogosullak. a vénviseh az Országgyűlést más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban.
(2) Az ugyanazon párthoz tartozó képviselők csak egy képviselőcsoportot alakíthatnak. i képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgyűlés
(3) Azt a képviselőt kell párthoz tartozónak tekinteni, aki párt jelöltjeként indult a válaszláp nemzetközi tevékenységét és meghatározza annak szabályait,
közös jelöltet a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 252. § (3) bekezdése vagy^ k összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket,
§ (3) bekezdése szerinti bejelentésben foglalt párt jelöltjének kell tekinteni. J
n megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólaláso
(4) A képviselőcsoport az (I) bekezdés szerinti párt nevével megegyezően nevezhető el. A
kat ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az
képviselőcsoport elnevezése valamennyi részes párt nevét tartalmazza.
ülések rendjére,
2. § (I) Képviselőcsoportot legalább öt képviselő alakíthat.
j elnököl a Házbizottság ülésein,
(2) Képviselőcsoportot alkothat az ugyanazon párthoz tartozó legalább három képviselő akkor ín
k) összehangolja az országgyűlési bizottságok működését, az e törvényben meghatározottak szerint
mandátumukat ugyanazon önálló országos pártlistáról szerezték. javaslatot tesz az országgyűlési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak szá
(3) A képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja. mára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására, valamint a személyükre vonatkozó változásra,
(4) A képviselő a képviselőcsoportból kiléphet. A képviselőcsoport a tagját kizárhatja. j) előkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság
(5) Ha valamely képviselő képviselőcsoport-tagsága megszűnik, a képviselő - tekintet nélkül a nak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat,
ság megszűnésének módjára - függetlenné válik.
(6) A független és a függetlenné vált képviselő megbízatása alatt képviselőcsoport megalakítását,, ■ p) e törvényben meghatározott esetekben gyakorolja rendészeti, illetve fegyelmi jogkörét,
nem vehet részt és képviselőcsoporthoz nem csatlakozhat. ,
s) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára az Alaptörvény, a házszabályi rendelkezések,
10/2013. (IV. 25.) AB határozat (kivonat)
más törvény, illetve országgyűlési határozat előír.
Az Országgyűlés házszabály-alkotási monopóliuma természetesen nem korlátlan: a szabad m,#.; 3. § (1) A házelnököt - az általa meghatározott rendben - alelnökök helyettesítik.
dátum elvéből következik az az alkotmányos követelmény, hogy [...] az olyan pártlistához tar^ [ (4) A házelnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei a házelnökével azonosak, a 2. § (2)
országgyűlési képviselőket, amelynek pártlistája a valamennyi területi pártlistára leadott és orszj., bekezdés j)-l) és q) pontjában foglalt feladat- és hatásköröket azonban nem gyakorolhatja.
gosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát megkapta, mindenképpen megilleti, j (5) az Országgyűlés az alelnökök sorában törvényalkotásért felelős alelnököt is választ.
képviselőcsoport létrehozásának joga. Az ilyen támogatottsággal rendelkező pártokhoz tartozó kép. I 4. § (I) A háznagy [...] gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére
viselők nem foszthatók meg attól a joguktól, hogy pártjuk frakcióját az Országgyűlésben létreho,, j az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában ad át.
zák és fenntartsák, akkor sem. ha az Országgyűlés a Házszabályban - más képviselők frakcíóaía- i (2) A háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.
kítási joga vonatkozásában, az Országgyűlés szervezetalakítási szabadságával élve - hatékonyság ! (3) Háznaggyá országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő) vagy olyan személy választha
szempontok miatt a képviselőcsoport alakításához magasabb létszámot határozna meg. tó, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek.
5. § (1) Az Országgyűlés jegyzői
a) közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében,
^Képviselőcsoportot főszabály szerint legalább öt képviselő alakíthat, aki ugyanazon párt
b) a kézfelemeléssel történő szavazásnál - szükség esetén - összeszámolják a szavazatokat,
jelöltjeként indult a választáson. Frakciót kizárólag olyan párt képviselői hozhatnak léin,
c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,
amely a választáson elindult és bejutott az Országgyűlésbe.
d) felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák a magyar nyelvű eskü szövegét,
Az Alkotmánybíróság által megállapított alkotmányos követelmény, hogy a választási küszö-
e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát,
Ml átlépő és így a parlamentbe bejutó párthoz tartozó képviselők létszámuktól Jíiggetlenül
f) jelzik az ülést vezető házelnöknek vagy alelnöknek (a továbbiakban együtt: ülést vezető elnök) a
frakciót alakíthassanak. Ezt tükrözi az a szabály, amely a mandátumukat ugyanazon önálló
beszédidő lejártát,
■országos pártlistáról szerző képviselők esetében a képviselőcsoport alakításához csak há
g) hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét, valamint
rom képviselőt követel meg. h) segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában.
A független képviselők, illetve akikfrakcióból való kilépés vagy kizárásfolytánfiiggetlmi
(2) Az Országgyűlés ülésén - a házelnök által meghatározott sorrendben - egyidejűleg két jegyző
.váltak, az adott ciklusban nem csatlakozhatnakfrakcióhoz. teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illet
ve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik.
tisztség- Magyarország Alaptörvénye
viselik
5. cikk fízfirszággyűlés tisztviselői az elnök, az alelnökök. a háznagy és a jegyzők. A házelnök
I az egyik legfőbb közjogi méltóság, képviseli az Országgyűlést, szükség esetén helyettesíti
(2) Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ. [a köztársasági elnököt A házelnök másrészről az országgyűlési munka megszervezésének
unotorja.
130 131
Az alelnökök a mindennapos parlamenti munkamegosztás részeként helyettesítik a •
köt. A házelnököt helyettesítő alelnökjogai és kötelezettségei a házelnökével - kev'
tői eltekintve - gyakorlatilag megegyeznek. A kivételek körében említhető a különbö '^'tL
mélyi döntések meghozatala. Az alelnökök számára nézve az Országgyűlésről szóló 2tn
XXXVI. törvény nem ad eligazítást, az alelnökök száma és személye afrakciók politu^
kufolyamatának eredménye. Az Országgyűlés törvényalkotásértfelelős alelnököt is v<p
aki a törvényalkotási bizottság elnöke. A törvényalkotásértfelelős alelnök az Országa
üléseinek vezetésében nem vesz részt, mivel kifejezetten a bizottsági elnöki tisztségével g!'
szefüggő, törvényalkotással kapcsolatosfeladatokat lát el. lí
A háznagy nem feltétlenül országgyűlési képviselő. A háznagy lényegében az üléstér^
kívül helyettesíti az elnököt - a házelnöki rendelkezésben meghatározottfeladat- és hat^
köröket gyakorolhatja, de például nem hívhatja össze a parlament ülését és nem gyako,
az ülés vezetésével kapcsolatos hatásköröket. Feladatai nagyrészt protokolláris jellegig
képviseli az Országgyűlést a más állami és nem állami szervezetekkel való kapcsolata,^
és vendégeketfogad.
A jegyzőkfeladata adminisztratív karakterű. Garanciális előírás, hogy lehetőség szerint
kormánypárti és egy ellenzékijegyző egyszerre teljesítsen szolgálatot.
12. § (I) A Házbizottság az Országgyűlés döntés-előkészítő testületé. A Házbizottság elnöke ahá?.

elnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy.
13. § (I) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője - akadályoztatása esetén megbízót^
- rendelkezik szavazati joggal.
(6) A Házbizottság a döntéseit valamennyi - szavazati joggal rendelkező - tagjának egyhangú szj.
vazatával hozza meg, ennek hiányában a II. § (I) bekezdés a) pontjában foglaltakról [állásfogla|js
az Országgyűlés munkarendjéről] az Országgyűlés vita nélkül, egyéb kérdésekben a házelnök dönt
A Házbizottságban (ajegyzőket kivéve) helyet kapnak az Országgyűlés tisztviselői és afrak

ciók vezetői, szavazni azonban csak afrakcióvezetőkjogosultak. A Házbizottság az Ország,
gyűlés elnökségeként konszenzusos döntéshozatalra törekszik, döntéséit lehetőség szerint
egyhangúlag hozza meg.
A Házbizottság főként döntés-előkészítő tevékenységet folytat. Szerepe abban áll, hogy
megvitassa a parlament munkarendjét és egyeztesse a működést érintő vitás kérdéseket. A
Házbizottság egyebek mellett az ülésszak elején áttekinti az ülésszak üléstervét, és ülésein
elkészíti a következő ülés napirendi javaslatát, amelynek részeként javalatokat tehet a tár
gyalandó előterjesztésekre, azok sorrendjére, valamint akár a tárgyalási rendre is.
házszabály Magyarország Alaptörvénye
5. cikk
(7) Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott

házszabályi rendelkezésekben állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét. [...]
Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGV határozat
65. §(1) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelenlévő" képviselők legalább |

négyötödének szavazatával, vita nélkül úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása, illetve j
döntéshozatala során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér.
ÍXz Országgyűlés működésének szabályait nem egyetlen jogforrásban, hanem három egy
másra épülő, és egymással egységben értelmezhető normában találjuk meg. A szabályozás
legfelső szintje maga az Alaptörvény, amely a legfontosabb, garanciális jellegű működé
si szabályok forrása. A második szint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény,
'amely részben az Országgyűlésen kívüli viszonyokra is hatást gyakorol (pl köztársasági
elnök részvétele a: Országgyűlés ülésein), ezért a szabályozás megalkotásakor a törvényi
szabályozási szint követelményétől nem leheteti eltekinteni. A harmadik meghatározó Írott
forrás az egyes házszabályt rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat 'amely-
132
ien a parlament kizárólag a saját működésének részleteire nézve alkotott szabályokat. Ez
utóbbi jogforrás az ún. „határozati házszabály ", amely jogforrási típusát tekintve norma
tív határozat, tehát az Országgyűlésre nézve kötelező normatív tartalommal bír. Az Or
szággyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény meghatározott rendelkezéseit és a határozati
házszabályt együtt nevezzük az Országgyűlés működését együtt meghatározó „házszabályi
rendelkezéseknek".
A parlamenti munka a házszabályi rendelkezésekre épül. A határozati házszabályi rendel
kezésektől a határozati házszabály nagyon szűk körben, a képviselők rendkívül nagyarányú,
négyötödös egyetértése mellett enged eltérési lehetőségei. A házszabályi rendelkezések má
sik pillérét képező Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény jogszabály, tartalmától
eltérni legfeljebb a törvény módosítása árán lehetséges.
64. A KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA
Magyarország Alaptörvénye szabad és

egyenlő
4. cikk mandátum
(|) Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz érdekében
végzik, e tekintetben nem utasíthatók. [...]
10/2013- (IV. 25.) AB határozat (kivonat)
A szabad mandátum jogintézménye történetileg a kötött, ún. imperatív mandátummal szemben

alakult ki. Az imperatív mandátum jellemzője a követ vagy küldött (parlamenter) kötöttsége az őt
megválasztó közösség által adott utasításokhoz; a követ szavazatainak ellenőrzése; végül a követ
visszahívhatósága, ha a neki adott utasításokat nem tartja be. Ezzel szemben a szabad mandátum
-annak érdekében, hogy a követ ne pusztán az őt megválasztó kisebb közösséget, hanem országa
(nemzete) egészét képviselhesse - azt jelentette és azt jelenti ma is, hogy a parlamenter független a
választók akaratától, azaz nem utasítható, mandátuma lejárta előtt jogi értelemben képviselői tevé
kenysége, szavazatai miatt nem számoltatható el, és nem hívható vissza. A szabad mandátum tehát
nem az Országgyűléstől, hanem a választóktól való szabadságot jelenti.
Âlaptörvény 4. cikk (1) bekezdése a mandátum szabadás egyenlőjellegét egyaránt a kép

viselőiJogállás alapelvekénl rögzíti. A mandátum akkor szabad, ha a képviselő sem pártja,
sem a választópolgárok által nem utasítható. A mandátum egyenlősége a képviselők közötti
'formális jogegyenlőséget teremti meg. de nem jelent tényleges esélyegyenlőséget a képvise
lők között.
A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény

a mandátum
keletkezése és
206. § (1) A választás eredményét megállapító választási bizottság a választás eredményének jog
megszűnése
erőssé válását követő három napon belül átadja a megbízólevelet a megválasztott képviselőnek. [...]
30. § (1) A képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Or

szággyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.
4. cikk
(3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik

a) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
b) halálával;
c) összeférhetetlenség kimondásával;
d) lemondásával;
e) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
f) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
133
(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapít
összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról, hogy az országgyűlési k^ l
egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő^'í
gyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
X képviselő mandátumát a választás keletkezteti, ezért a képviselő már akkorjogosul,.,

lik a megbízólevélre, ha a választás eredményejogerőssé válik. A mandátum a megbi^>í
átadásával, a mandátum Országgyűlés általi igazolásával és az eskütétellel válik teljed
képviselő csak az esküokmány aláírásától kezdve vehet részt az Országgyűlés munkáid"
Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdésében rögzítettfelsorolás taxatív, az országgyűlési k,-
selő megbízatása kizárólag az ittfelsorolt okokból szűnhet meg. Míg az Országgyűlés '•
bízatásának megszűnése, a képviselő halála és a lemondás nyilvánvaló körülmény^'
összeférhetetlenség, a megválasztáshoz szükséges feltételekfenn nem állása és az egy
át tartó távolmaradás megállapítása külön döntést igényel, amelyet az Országgyűlés aj^
lévő képviselők kétharmadának szavazatával hoz meg.
képviselőt jogok Az Országgyűlésről szóló 2012, évi XXX VI. törvény

és kötelezeti- .
ségek 28. § (!) A képviselő joga cs kötelessége, hogy kezdemenyezoen reszt vegyen az Országgyűfé
munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége reszt venni az Országgy^ '
ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.
(2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni. [...]
(3) Ha e törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottsága^
bármely képviselő megválasztható. [...]
(4) A köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlést bizottság vagy országgyűlési képviselő határo-
zati javaslatot terjeszthet elő. [...]
(5) A képviselő - ha törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés kivételt nem tesz - a képvise.
lői jogait személyesen gyakorolja.
A képviselőijogok és kötelezettségek kevéssé válnak el egymástól - a képviselőjogai egyb^

kötelezettségek is. Ezek ajogok a képviselőt nem mint polgárt illetik meg és a kötelezettségi
nem mint polgárt terhelik, a képviselő az állammal a közhivatal viselőjeként kerül kapcsa,
latba. A képviselői kötelezettségek teljesítésével összefüggésben, a képviselő megbízatása az
Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján az Országgyűlés döntése alapján akkor
szűnhet meg, ha a képviselő egy éven keresztül egy esetben sem vett részt az Országgyűléj
szavazásain.
mentelmi Magyarország Alaptörvénye

Jog
4. cikk
(2) Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.
[...]
73. §(1) A képviselő bíróság vagy hatóság előtt - képviselői megbízatásának ideje alatt és azt köve
tően - nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása
során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelős
ségére és a következő bűncselekményekre:
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény szerin
ti közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzetiszocialista és kommunista rendsze
rek bűneinek nyilvános tagadása, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés
bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal,
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti közösség elleni uszítás, nemzeti
jelkép megsértése, a nemzetiszocialista vagy kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása,
minősített adattal visszaélés.
134
A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, va-
74-a tlicntcl mi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában - szabálysértési
Uttó^ indítani vagy folytatni, továbbá büntetöeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.
képviselőt
(?) . celekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más
a) bunfj jrásjogi kényszerintézkedést alkalmazni,
büntetőt , ((;s c]követésének tettenérésekor lehet - ha a szabálysértési őrizet elrendelésének tör-
h) szf meghatározott feltételei fennállnak - szabálysértési őrizetbe venni, vagy vele szemben más
vényberl^^sj kényszerintézkedést alkalmazni.
sza',a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész,
0) ^n',|öen, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az
■ ■ vt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni. [...)
'D°'sA képviselő köteles mentelmi jogának megsértését a házelnöknek haladéktalanul bejelenteni.
'selő a vele szemben folyó eljárásban a bíróságot vagy a hatóságot köteles képviselői megbí
zásától haladéktalanul tájékoztatni.
stíl A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt, illetve a mentelmi jog megsértésének
I ntését a házelnök haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fe-
be-|C. j mandátumvizsgáló bizottságnak, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti,
mint tájékoztatja az átadásról az érintett képviselőt. [...]
0) A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés dönt.
a A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre
az indítványt előterjesztették.
(5) A mentelmi jog megsértése miatti ügyben a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és man
dátumvizsgáló bizottság legkésőbb az (I) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc
napon belül javaslatot tesz a házelnöknek, aki a szükséges intézkedést megteszi és erről az Ország
gyűlést tájékoztatja.
61/A § (2) A jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges
a) a 77. § (3) bekezdése alapján az országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséhez [...]
78. § A képviselő mentelmi jogáról - a szabálysértési eljárás kivételével - nem mondhat le. E jogát
mindenki köteles tiszteletben tartani.
79. § (1) A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.
(2) A képviselők választásán jelöltként jogerősen nyilvántartásba vett személyt - [...] - a választás
eredményének jogerőre emelkedéséig a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az elté
réssel, hogy a mentelmi jog felfüggesztéséről a Nemzeti Választási Bizottság határoz, és a mentelmi
jog felfüggesztésére irányuló indítványt a Nemzeti Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.
A mentelmi jog az országgyűlési képviselői jogálláshoz fűződő jog, a képviselőt nem állampolgári,
hanem képviselői minőségében, az Országgyűlés tagjaként megillető jogosultság. Olyan jog, ame
lyet bár a képviselő jogaként fogalmaz meg az Alkotmány, az Országgyűlés védelmét is szolgálja
más hatalmi ágakkal szemben. A mentelmi jog ugyan a képviselő személyes jogaként jelenik meg,
e jogával a képviselő mégsem rendelkezhet, mentelmi jogáról a képviselő - a szabálysértési eljárás
kivételével - nem mondhat le, mentelmi jogára az eljárás során hivatkoznia kell. A mentelmi jog
feletti rendelkezés, a mentelmi jog felfüggesztése - a sérthetetlenség körében, ahol erre a Kjtv. le
hetőséget ad - a parlament joga.
I mert/e/mi joga szabad mandátum egyik legerősebb biztosítéka, amely a képviselőt már
dőltként is megilleti, a védelem pedig a képviselői megbízatás teljes tartama alatt, bizo-
yos elemeiben pedig élethosszig fennáll. A mentelmi jog védi egyrészt a képviselő, más-
j^fiszont elsősorban az Országgyűlésfüggetlenségét, leginkább a végrehajtó hatalmi ág
eavatkozásaitól. A mentelmi jog két alakzata, a sérthetetlenség és a felelősségmentesség
'■abályozását egyaránt megtaláljuk az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvényben:
törvény 73. §-a képviselőfelelősségmentességéről, míg a 74. § a képviselő sérthetetlensé-
tről szol. A sérthetetlenség a parlamenti munka zavartalanságának garanciája, míg a fele-
tlenség a képviselői szólás és a szavazás szabadságáé. A sérthetetlenség csak a mandátum
éje alatt nyújt védelmet a képviselő számára, és ezt sem korlátlanul. Bizonyos esetekre a
135
sérthetetlenség nem vonatkozik (pl. tettenérés), más esetekben pedig a mentelmijOg r
geszthető. ami elhárítja a képviselővel szembeni eljárás lefolytatásának akadályát, kft-
lasztott képviselők esetében a mentelmijogfelfüggesztéséről az Országgyűlés dönthet
len lévő képviselők kétharmadának szavazatával A minősített többség oka abban kerjj1*1
hogy a mentelmijog nyújtotta védelemre elsősorban az ellenzéki képviselőknek van szgi6'
ge. akik kiszolgáltatottságát a mindenkori parlamenti erőviszonyokfüggvényében oldj^
a körülmény, ha a mentelmijogfelfüggesztéséhez az ellenzék támogatására is szükség, *
A felelősségmentesség a képviselő számára végleges mentességet biztosit olyan eljárásod
szemben, amelyeket leadott szavazata, vagy képviselői minőségében kifejtett véleménye
indítanának ellene. Ennek oka, hogy a képviselő csak akkor tudja ellátni alkotmányosjeJ?
tát, ha bizhat abban, hogy tevékenysége ellátásáért a hatalmi viszonyok megváltozása ej0
sem kell retorziókkal szembenéznie. A jogifelelősség általános szabályai alól a mentelmi?
felelősségmentességi alakzata kivételeket teremt a képviselői minőségben tett szólásokra £
natkozóan. ugyanakkor bizonyos megszólalások nem élvezik ezt a védettséget. így például
képviselők polgári jogi felelősségére és bizonyos bűncselekmények elkövetésére nézve, hjr
képviselői minőségben tett véleménynyilvánításról van szó, mégsem érvényesül a felelőssé,
mentesség, vagyis a képviselő cselekmény éért felelősségre vonható. A mandátum fennáll^
sa alatt ilyen esetekben is védelmet nyújt ugyanakkor a sérthetetlenség. Tehát például egy Q
nemzetszocialista rendszerek bűneit nyilvánosan tagadó képviselőfelelősségre vonása előli a
képviselő mentelmijogátfel kellfüggeszteni.
A képviselő mentelmi joga nem személyes előjog, ezért néma képviselő dönt arról, h0&
igényt tart-e az általa biztosított védelemre vagy sem: arrólfőszabály szerint nem mondha,
le, a megsértéséi be kellJelentenie.
összefér Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

hetetlenség
80. § (I) A képviselői megbízatás - a (2) és (2a) bekezdésben meghatározott kivételekkel - össze,
egyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással
A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, vj.
lamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más keresőfoglalkozást nem folytathat
és egyéb tevékenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom
alá eső szellemi tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony keretében végzett te-
vékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat eL A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként
folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb
tevékenységnek.
(2) A képviselő miniszterelnöki, miniszteri, államtitkári, kormánybiztosi, miniszterelnöki biztosi,
miniszterelnöki megbízotti vagy miniszteri biztosi tisztséget láthat el, illetve az Országgyűlés tiszt
ségviselője lehet.
(2a) A képviselő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában és felü
gyelőbizottságában tag lehet, valamint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban
vagyonellenőri tisztséget betőlthet.
(3) A miniszterelnök, miniszter, államtitkár képviselő nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és
országgyűlési bizottság tagja. [...]
86. § (2) A képviselő szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére nem hivatkozhat.
(3) A képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információ
/ kat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.
87. § (I) A képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot
1 vagy más ingyenes juttatást, amely a 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj egyhavi ősz
szegét meghaladja. A 104. § (1) bekezdés szerinti képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő
értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő - a vagyonnyilat
kozata részeként - kimutatást köteles vezetni. [...]
88. § Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,
a) akit - képviselői megbízatásának ideje alatt - bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve ha a köz
ügyek gyakorlásától eltiltották,
b) akinek az állammal szemben -a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően - köztar
tozása all fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül - rész
136
tétfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően
, nem rendezi.
képviselői megbízatás a meghatározott kivételektől eltekintve minden más megbízatás

sal és keresőfoglalkozással összeférhetetlen. Az összeférhetetlenség fogalma alatt a törvény
több különböző esetkört említ, itt szabályozva a közjogi, gazdasági, érdekkijárási és méltat
lansági Összeférhetetlenség eseteit. A közjogi összeférhetetlenség alól kivételt jelent például
a kormányban betöltött pozíció.
A képviselő a mandátum igazolásától vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől szá-
\mitott harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenégi okot meg
szüntetni, illetve ezt kezdeményezni. Amíg ez meg nem történik, képviselői megbízatásából
eredőjogait nem gyakorolhatja, és javadalmazásra sem jogosult. Ha az összeférhetetlenség
'megszüntetésére vonatkozó kötelezettségének az előirt határidőben nem tesz elegei, bár
mely képviselő indítványára az Országgyűlés - a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi
és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után - tizenöt napon belül határoz
az összeférhetetlenség kimondásáról a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával.
Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést ezen az időtartamon kívül is bárki
tehet írásban a házelnöknél. Az összeférhetetlenség kimondása a képviselő megbízatásának
6.5. A TÖRVÉNYALKOTÁS
A jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvető jelentőségűek törvény
alkotási
az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából. Csak a formalizált eljárás
eljárás
szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály [...]
Magyarország Alaptörvénye törvény-
kezdemé
6. cikk nyezés
(1) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képvi
selő kezdeményezhet.
36. cikk
(1) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a köz
ponti költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehaj
tásáról szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé
terjeszti.
28. § (4) Nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot a Kormány terjeszthet elő.
Âlaptörvény meghatározza a törvénykezdeményezők körét, azonban ismer olyan törvény

javaslatokat. amelyeket csak meghatározott kezdeményező (a Kormány) terjeszthet elő. Ezek
a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról (zárszámadásról) és a
nemzetközi szerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatok. A központi költségvetés és
a zárszámadás esetén indokolja a szabályt, hogy megtervezése és végrehajtása alapvetően
függ a Kormány politikájától, de meg is határozza azt. A nemzetközi szerződésről szóló
törvényjavaslat esetén a külpolitikáért felelős és azt alakitó Kormány az a szerv, amely az
adott szerződés megkötéséhez vezető nemzetközi egyeztetéseken részt vesz, az állam nevében
i álláspontot alakit ki és képvisel, így észszerű, hogy a Kormány, és ne más törvénykezdemé-
\nyező terjeszthesse az Országgyűlés elé.
137
Egye, házsz.MlyI reodelkezésekról szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat
31. § (2) A köztársaság, elnök, a Kormány és az országgyűlési bizottság törvcnyjavasJa(a
nyújtásával a képviselő által benyújtott törvényjavaslat a 6. $ (2) bekezdésében vagy az 5S «>
meghatározott módon kerül az Országgyűlés tárgysorozatára.
58. §(I)A képviselő által benyújtott törvényjavaslat abban az esetben kerül az Országgyülés tár
sorozatára, ha azt a házclnök által kijelölt állandó bizottság (a továbbiakban: tárgysorozatba
kijelölt bizottság) támogatja.
Tárgysorozatnak nevezzük az Országgyűlésnek azt a „listáját”, amelyről az egyes ülések.na I

pirendjeinek Összeállításakor választani lehet: csak olyan törvényjavaslat vehető napirendr'e I
amely szerepe! a parlament tárgysorozatán. (Az Országgyűlés tárgysorozatán ugyanokká I
nemcsak törvényjavaslatok vannak, hanem példáid beszámolók, interpellációk, kérdések ű, /
Meghatározott törvénykezdeményezők (a köztársasági elnök, a Kormány és az országgyü/^ I
bizottság) törvényjavaslatai automatikusan tárgysorozatba kerülnek, az országgyűlési kép /
viselőkjavaslatai esetében azonban ez nem magától értetődő: tárgysorozatba- vételi eljárást I
kell lefolytatni. I
többoivaiatoj Eeves házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat I
tárgyalás „ . I
34. § (2) A törvényjavaslat tárgyalása általános vitával nyílik meg. Az általános vita a törvényjavas. I
lat egésze vagy egyes részei szükségességének és szabályozási elveinek megvitatásából áll. /
(l) (...) Az általános vita legkorábban a törvényjavaslat benyújtását követő hatodik nap elteltével I
kezdhető meg. I
35. § (10) Ha az indítványhoz több felszólaló nincs, (...) az ülést vezető elnök a[z általános] vitái /
lezárja. I
A törvényjavaslat előterjesztése és az általános vita tényleges megkezdése között a Házsza- I

báty időt biztosít a képviselők (és frakcióik) számára a beterjesztett törvényjavaslat átte- /
kiütésére, és az ezzel kapcsolatos szakmai/politikai álláspont kialakítására. A szabály kap- I
csőfalban van az érdemi parlamenti vita elvével is: ha a képviselőnek nem lenne lehetősége I
megismerni a törvényjavaslatot, amiről később döntést kell hoznia, akkor az elv nem tudna I
érvényesülni. Egyes speciális eljárások lerövidíthetik ezt az időtartamot.
A plenáris ülésen zajló általános vitát rendszerint a bizottságokban lefolytatott vitaszaka
szok követik, amelyet megelőzően a tárgyalt törvényjavaslathoz módosítójavaslatok nyújt
hatók be.

40. § (1) A törvényjavaslathoz képviselő, a tárgyaló bizottság és a törvényalkotási bizottság (...)
nyújthat be módosító javaslatot. Az előterjesztő saját indítványához - (szűk körben meghatározott
kivételekkel] - módosító javaslatot nem nyújthat be.
Szemben a törvényjavaslat előterjesztésével, a módosítójavaslatok benyújtására már kizáró

lag az országgyűlési képviselők és a bizottságokjogosultak, vagyis más szereplőkfőszabály
szerint nem nyújthatnak be módosító javaslatot. A törvényalkotási eljárás lefolytatása tehát
kizárólag az Országgyűlés kompetenciája. A magyar parlamenti jog általában tilalmazza,
fogy az előterjesztő utóbb módosítójavaslatot nyújtson be a saját indítványához.
42. § A módosító javaslat nem terjedhet ki

a) a törvényjavaslat által nem érintett törvény rendelkezéseire (a továbbiakban: túlterjeszkedő mó
dosító javaslat), továbbá
b) - ha a törvényjavaslat az Alaptörvény vagy törvény módosítására irányul - az Alaptörvény, illet
ve törvény módosítással nem érintett részeire
kivéve, ha az valamely szabályszerű módosító javaslat tartalmával való összefüggése vagy a 44. §
(1) bekezdésében meghatározott követelmények érvényesítése miatt nyilvánvalóan szükséges.
138
- (örvényjavaslatokhoz benyújtható módosító javaslatok nem terjedhetnek ki lelsző-
s tárgykörökre: nem érinthetnek olyan törvényt, amit az eredeti törvényjavaslat sem
■ t Ha például a tárgyalt törvényjavaslat (amelynek szövegéhez a módosító javaslalo-
' benyújtják) a felsőoktatási felvételi követelményekről szól, akkor a benyújtott módosító
^•aslat nem célozhatja a Honvédség működésének a honvédelmi törvényben szabályozott
irtását. Az ilyen javaslatokat túlterjeszkedő módosító javaslatoknak nevezzük.
tilalom oka, hogy ez a jogalkotói magatartás általában veszélyt jelent a jogalkotás átlát-
y lóságára nézve, ugyanis - a fenti példánál maradva - ezzel a parlament módosítana egy
'■’/ an törvényt is, amelynek a módosításáról a folyamatban lévő törvényalkotási eljárás ere-
°,ltileg nem szólt. A tilalom hiányában lehetőség lenne utólag, a közvélemény számára akár
• -revétlenül is, folyamatban lévő törvényjavaslatokba rejteni olyan tartalmakat, megvál-
^tatni törvényeket, amelyeket az eredeti törvényalkotási eljárás nem hordozott magában
Például a felsőoktatási szabályokkal együtt átszabni a honvédelem működését).
nkor valójában egy külön törvényalkotási eljárásról van szó, azonban a törvényalko-
t' hoz illesztett eljárási szabályok, garanciák érvényesülése nélkül. Ez relativizálhatja a
• biztonságot és a kiszámítható jogszabályi környezet és jogalkotói működés iránti igényt;
^korlátozásnak tehát a jogállamiság szempontjából kiemelt jelentősége van.
ív m tilos ugyanakkor a túlterjeszkedő módosító javaslat, ha benyújtása éppen a jogbizton-
‘ 'got védi [amelyeket a határozati házszabály 44. § (1) bekezdése konkretizál: Alaptörvény-
Ík való megfelelés; illeszkedés a jogrendszer egységébe; nemzetközi és uniósjogból eredő
kötelezettségek; jogalkotás szakmai követelményeinek megtartása]. Ha például az eredeti
törvényjavaslat a büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) módosítására irányul, de annak elfo-
' adása esetén súlyos ellentmondás keletkezne a Be. és a rendőrségről szóló törvény között,
'akkor a jogrendszer koherenciája azt kívánja, hogy egyúttal a rendőrségi törvényt is módo
sítsa a parlament - ilyen esetben megengedett a túlterjeszkedő módosítójavaslat benyújtása.
'Továbbifontos garancia azonban, hogy minden egyes túlterjeszkedő módosító javaslat sza
bályszerűségéről a plénum dönt. Amelyik túlterjeszkedő módosító javaslatot a parlament
szabályszerűnek minősíti, arra nézve de facto - bizonyos egyszerűsítésekkel - egy új tör-
I vényalkotási eljárás lefolytatása kezdődik meg: a javaslat tekintetében (mintha egy külön
törvényjavaslatról lenne szó) megnyílik az általános vita, ahhoz módosító javaslatok nyújt
hatók be stb. Ennek a részletes szabályait a határozati házszabály 70-72. §-a tartalmazza.
Egyes házszabály! rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat
32 § (0 A házelnök a törvényjavaslat benyújtását követően a részletes vita lefolytatására egy állan

dó bizottságot jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt bizottság). [...]
(2) Bármely állandó bizottság [...] írásban bejelentheti, ha - a törvényjavaslat feladatkörébe tartozó
rendelkezései vonatkozásában - részletes vitát kíván lefolytatni (a továbbiakban: vitához kapcso
lódó bizottság). A bejelentésben tételesen meg kell jelölni, hogy a vitához kapcsolódó bizottság a
(örvényjavaslat mely részeinek részletes vitáját kívánja lefolytatni. (A kijelölt bizottság és a vitához
kapcsolódó bizottság a továbbiakban együtt: tárgyaló bizottság.)
43. § (I) A törvényjavaslat részletes vitáját a tárgyaló bizottság folytatja le.
\Az általános vitát követően lezárul a módosító javaslatok benyújtásának lehetősége, majd
'megkezdődik a részletes vita. A magyar törvényalkotási eljárásban a részletes vita az állan
dó bizottságok előtt zajlik. Kijelölt bizottságnak nevezzük azt az állandó bizottságot, amelyet
a házelnök jelöl ki a részletes vita lefolytatására. Vitához kapcsolódó bizottság bármely
egyéb állandó bizottság lehet, amely bejelenti, hogy a törvényjavaslat egyes - a saját fel
adatkörébe tartozó - részéről részletes vitát kíván lefolytatni. Kijelölt bizottság tehát minden
' törvényjavaslat esetén egy van, vitához kapcsolódó bizottság azonban több is elképzelhető.
két kategóriát együttesen tárgyaló bizottságnak nevezi a parlamentijog.
44. § (1) A kijelölt bizottság a részletes vita során megvizsgálja, hogy a törvényjavaslat
a) megfelel-e az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek,
b) illeszkedik-e a jogrendszer egységébe,
139
c) megfelel-e a nemzetközi jogból és az európai uniós jogból eredő kötelezettségeknek és
d) megfelel-e a jogalkotás szakmai követelményeinek. '(általuk támogatott) egyedi módosító javaslatot foglalnak össze egy-egy részletes vitát lezáró
(3) A részletes vita az (l)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl a törvényjavaslat részletes bizottsági módosító javaslatba, addig a törvényalkotási bizottsághoz ezek a részletes vitát le-
tárgyalásából, a benyújtott módosító javaslatok megvitatásából és a tárgyaló bizottság további A .jrő bizottsági módosítóJavaslatok érkeznek meg. amelyekből (és a saját maga által megfogal
dosításra irányuló szándékának megfogalmazásából áll. A részletes vita kiterjed annak vizsgájA mazott módosító javaslatokból) összeállít egyetlen dokumentumot. E dokumentum összegzi a
is, hogy a módosító javaslatok [nem túlterjeszkedők-e). % felmerült és támogatott módosítójavaslatokat, ezért összegző módosító javaslatnak nevezzük.
45. § (I) A tárgyaló bizottság a [...] módosító javaslatokat értékeli és azokról állást foglal. A törvényalkotási bizottság ezenkívül - a tárgyaló bizottságokéval megegyező logika szerint
_ összegzőjelentést nyújt be az eljárása lezárásáról.
(3) A tárgyaló bizottság A (2a) bekezdés meghatározott számban lehetőséget teremt arra is, hogy a részletesvita-
a) dönt arról, hogy mely módosító javaslatot támogatja, •szakasz és a törvényalkotási bizottság eljárása között gyorsítsanak a törvényalkotás folya
matán. Ez a rendelkezés - ha élnek vele - ugyancsak távolabb visz a törvényalkotási eljárás
b) fenntarthatja a nem támogatott módosító javaslatot az általa szükségesnek tartott változtatás,), i
(áttekinthetőségétől.
kai. illetve
e) további módosításra irányuló szándékot fogalmaz meg. I
ggyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGV határozat
A részletesvita-szakaszfunkciója kettős: egyrészt áttekinteni néhány nevesített, ajogalkotói, I 46 § (1®) előterjesztő az összegző módosító javaslat benyújtását követően haladéktalanul meg-
hoz kapcsolódójogállami követelmény érvényesülését a törvényjavaslatban, másrészt állást I küídi a törvényalkotási bizottság elnökének a törvényjavaslat és az összegző módosító javaslat egy
foglalni a törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról, esetleg új módosító javas. I beszerkesztett [... (szövegét (a továbbiakban: egységes javaslattervezet).
latot megfogalmazni. A tárgyaló bizottság dönthet úgy, hogy az általa tárgyalt módosítója. I dl) Ha a törvényalkotási bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy
vaslatot nem támogatja. A bizottság által nem támogatott módosítójavaslat ebben az esetben I a) az egységes javaslattervezet megfelelően tartalmazza a törvényjavaslat és az összegző módosító
nem jut tovább a bizottsági szűrőn, hanem (eredménytelenül) lezárul. javaslat egybeszerkesztett szövegét, akkor azt,
benyújtja (a továbbiakban: egységes javaslat).
Egyes házszabályt rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat
íffa a törvényalkotási bizottság elkészítette az összegző módosítójavaslatot, akkor a törvény-
45. § (5) A (3) bekezdés szerinti módosításokat a tárgyaló bizottság egy indítványba foglalva nyújtja I Ijavaslat előterjesztőjének lesz afeladata, hogy állítsa össze úgy a törvényjavaslat szövegét,
be (a továbbiakban: részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat). Több tárgyaló bizottság esc. I [mintha az ahhoz benyújtott összegző módosítójavaslatot elfogadták volna.
lén mindegyik külön-külön nyújtja be a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát. J törvényalkotási bizottság elnöke által a plénum felé benyújtott dokumentumot nevezzük
(6) (...) A részletes vita lezárását követően a tárgyaló bizottság jelentést nyújt be (a továbbiakban.- I [egységes Javaslatnak. Az egységes javaslat célja, hogy az országgyűlési képviselőknek -
részletes vitáról szóló bizottsági jelentés) [akik a plenáris ülésen dönteni fognak a javaslat sorsáról - azt a szövegállapotot mutassa
[be, ami az összegző módosító javaslat teljes körű elfogadása esetén keletkezne. Ez egyrészt
A tárgyaló bizottság a részletes vita végén két dokumentumot bocsát(hat) ki: egyrészt a I [megalapozottabb döntést tesz lehetővé, másrésztfelgyorsítja az eljárást.
részletes vitáról szóló bizottsági jelentést, másrészt (ha a vita során a bizottság tartottfent I
korábbi, illetvefogalmazott meg új módosítójavaslatokat) a részletes vitát lezáró bizottsági Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat
módosítójavaslatot. A részletes vitát lezáró bizottsági módosítójavaslat tulajdonképpen azt 47. § (1) Az Országgyűlés a részletes vitáról szóló bizottsági jelentésekről és az összegző jelentésről,
foglalja össze egy irományban, hogy az adott tárgyaló bizottság melyik módosítójavaslatok továbbá az összegző módosító javaslatról vitát folytat.
kal módosítaná az eredeti törvényjavaslat szövegét. Ezeket a tárgyaló bizottság továbbítja a 48. § (1) Az összegző módosító javaslatról - a (2) és a (8) bekezdésben foglalt kivétellel - az Ország
törvényalkotási eljárás soron következő szakaszára. gyűlés egyetlen szavazással dönt.
Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat ,A törvényalkotási bizottság eljárását követően a plénum vitátfolytat a bizottsági szakaszok
[eredményeiről (a bizottsági jelentésekről), és kimondottan a törvényalkotási bizottság által
45. § (8) A részletesvita-szakasz [..Jakkor zárul le, amikor a tárgyaló bizottságok közül vaíameny-
[benyújtott összegző módosító javaslatról.
nyi állandó bizottság benyújtotta a részletes vitáról szóló bizottsági jelentését.
•A plénumnak kell döntenie arról, hogy az összegző módosító javaslatot elfogadják-e, így
46. § (2) A törvényalkotási bizottság (...) értékeli a részletes vitát lezáró bizottsági módosító javas
[ténylegesen épüljön-e be a törvényjavaslat szövegébe, és majd azzal kerülhessen-e sor a zá
latokat és azokról állást foglal. A részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatok értékelése
rószavazásra. Amennyiben a plénum elfogadja az összegző módosító javaslatot, úgy annak
kiterjed arra is, hogy azok [nem túlterjeszkedők-e).
tartalma teljeskörűen beépül az eredeti törvényjavaslatba. Ha az Országgyűlés sikeresen el
(2a) Az előterjesztő indokolással ellátott, írásbeli kérelmében kérheti a házelnök engedélyét ahhoz,
fogadta - vagy elutasította — az összegző módosítójavaslatot, sor kerülhet a zárószavazásra
hogy a törvényalkotási bizottság az eljárását a részletesvita-szakasz lezárulta hetében folytassa le.
(...) A törvényalkotási bizottság előrehozott eljárására félévente legfeljebb nyolc önálló indítvány
esetében kerülhet sor.
(5) A törvényalkotási bizottság az általa támogatott részletes vitát lezáró bizottsági módosító javas 59. §(I) Az összegző módosító javaslat elfogadása esetén az Országgyűlés az egységes javaslat
latokat, valamint az általa megfogalmazott módosítást egy indítványba foglalja (a továbbiakban: egészéről zárószavazást tart.
összegző módosító javaslat). (3) Ha a zárószavazás során minősített többséget igénylő döntés is szükséges, a zárószavazást két
(7) A törvényalkotási bizottság (...) összegző jelentést nyújt be. részletben kell lefolytatni úgy, hogy először a minősített többséget igénylő döntést kell meghozni.
•A törvényalkotási bizottság7tőri’em,aikotási eljárás kulcsszereplője. Á tevékenységét tekintve Ha az összegző módosító javaslatot elfogadja a parlament, az egységes (vagyis módosításokkal
lényegében nagyon hasonló feladatokat végez, mint a tárgyaló bizottságok a részletes vita so egybeszerkesztett) javaslatról tart zárószavazást a plénum, hiszen az már magában foglalja az
rán (jogalkotás jogállami követelményeinek érvényesítése, állásfoglalás módosító javaslatok összegző módosító javaslat módosításait is. Előfordulhat ugyanakkor, hogy olyan ok merülfel.
ról), ám kiemelt súlyát az eljárásban elfoglalt pozíciója adja. Míg a tárgyaló bizottságok több ami miatt még közvetlenül a zárószavazást megelőzően is módosítani kell a törvényjavaslaton.
140 141
51. §(l) A zárószavazás megkezdése előtt az előterjesztő, továbbá - ha nem a Kormány az eloi
jcsztö - a Kormány javasolhatja a zárószavazás elhalasztását, amennyiben zárószavazást előkést
módosító javaslatot kíván benyújtani. '0
(2) A zárószavazás elhalasztásáról az Országgyűlés vita nélkül határoz. [...]
52. § (1) Ha az Országgyűlés döntött a zárószavazás elhalasztásáról, az előterjesztő, továbbá -k
nem a Kormány az előterjesztő [a javaslathoz] zárószavazást előkészítő módosító javaslatot nyújts
be, ha fa törvényjavaslat] nem felel meg a 44. § (I) bekezdésében meghatározott követelményeknek
Zárószavazást előkészítő módosító javaslatként [túlterjeszkedő] módosító javaslat nem nyújtható fa
51. § (6) A zárószavazás elhalasztására egy döntési javaslatnál legfeljebb egy alkalommal kcrülhet
sor.
A jogbiztonságot és a transzparensjogalkotás követelményét sértheti, ha egy törvényjavas,

lat szövegét (a hosszas és összetett eljárási szakaszok lezárása után) a zárószavazás előtti
utolsó pillanatban módosítják. Fontos, hogy ezt általában ne engedje meg a szabályozás,
kivételes esetben azonban mégis lehetőségei teremt rá. A határozati házszabály idézeti be
kezdései szerint a zárószavazás elhalasztását akkor lehet indítványozni, ha az indítványozó
zárószavazást előkészítő módosítójavaslatot tervez benyújtani. Ilyen módosítójavaslatpe.
dig csak akkor nyújtható be, ha a zárószavazás előtt állójavaslatról kiderül, hogy mégsem
felel meg ajogalkotás nevesített [és az eljárás során a bizottságoktól elméletileg végig szá
mon is kért, vö. határozati házszabály 44. § (1) bekezdés] jogállami követelményeinek, á
zárószavazás elhalasztásának a lehetőségét tehát azért engedi meg a szabályozás, hogy ilyen
módon még a törvény elfogadása előtt is ki lehessen küszöbölni a legkomolyabbjogalkotási
hibákat. (A módosítás ugyanakkor nem lehet túlterjeszkedő.)
Magyarország Alaptörvénye ■
6. cikk I
(2) Az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke záró- I

szavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának I
vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást
követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az I
Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. I
Egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat I
76. § (2) A kezdeményezés akkor érvényes, ha az indítványozó a normakontroll-javaslatot a 75. § (2) I
bekezdése szerinti tartalommal legkésőbb a zárószavazás megkezdéséig benyújtja. I
Az Országgyűlés a sikeres zárószavazás, azaz a törvény elfogadása után egy önálló dön- I
lést hozhat arról, hogy megküidi-e az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhang I
vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak. Lényeges, hogy erre vonatkozó indítványt csak az I
Alaptörvényben megnevezett közjogi szereplők tehetnek, indítványukatpedig még a zárósza- I
vazás előtt kel! előterjeszteniük. Amennyiben az Országgyűlés az általános döntéshozatali
szabály szerint, azaz ajelenlévők többségével az indítványt támogatja, úgy az Alkotmánybí
róság vizsgálatának lezárulásáig a törvényt a köztársasági elnök sem írhatja alá.
Az Országgyűlés döntése ilyen esetben előzetes normakontroll kezdeményezésére irányul - a
jogintézményt részletesen az alkotmánybíráskodásról szóló fejezetben tárgyaljuk. Az Ország
gyűlés által kezdeményezett előzetes normakontroll ugyanakkor atipikusnak tekinthető abban
a vonatkozásban, hogy amennyiben a parlamenti többség álláspontja szerint az elfogadott
törvény valamely rendelkezése alaptörvény-ellenes lehet, úgy azt saját maga is kiküszöbölhette
volna (például zárószavazást előkészítő módosító javaslattal), a parlament törvényalkotásért
viseltfelelőssége keretében. Előzetes normakontroll kezdeményezésével az Országgyűlés tehát
valójában egy olyan alkotmányjogi kérdést mutatfel, amelyet saját maga idéz elő.
142
iíg)»rország Alaptörvénye
Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasá-

^dnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak
^hirde‘ését-
ví törvényalkotási eljárás parlament előtti szakasza a zárószavazással ér véget. Ezen az utol

só ponton dől el. hogy a képviselők (az adott törvényjavaslathoz szükséges többséggel) meg
szavazzák-e az előterjesztést. Amennyiben a szükséges többség igennel szavaz, a törvényal
kotási eljárás érdem i része sikeresen lezárult, ám az elfogadott törvény ezzel még nem jött
‘ {étre közjogilag érvényesen; ahhoz további lépések szükségesek.
| Ha a zárószavazáson az Országgyűlés a törvényjavaslatot elfogadta, a törvény a házelnök
höz kerül, akinek az Alaptörvény alapján öt napon belül kötelessége azt aláírni és megkül
deni a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök politikai vagy alkotmányossági vétót
^gyakorolhat, amelyet részletesen az államfőről szóló fejezetben tárgyalunk.
s házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat speciális

eljárások
8 (1) Az elfogadni tervezett, átfogó szabályozást eredményező, nagy társadalmi jelentőségű
Vvényt az Országgyűlés saját döntése alapján két fordulóban tárgyalja meg. Ez esetben először a
rvezett törvény elveit, majd a törvényjavaslat kidolgozott szövegét vitatja meg.
m Az Országgyűlés a tervezett törvény elveit országgyűlési határozatban állapítja meg, amelynek
^fogadásához a tervezett törvény elfogadásához szükséges többség kell.
^Számos szempont mentén lehet indokolt, hogy az Országgyűlés ne a szokásos törvényal

kotási eljárásban, hanem annál lassabban, vagy adott esetben gyorsabban hozhassa meg
döntését. A parlamentijog mindkét irányú elmozdulás esetére intézményesít szabályokat.
A nagy társadalmijelentőségű, hosszas előkészítést igénylő tárgykörök esetén lehetőség van
\ egyfajta lépcsőzetes döntéshozatalra. Az ilyen, kétfordulós törvényalkotási eljárás első for
gójában a parlament határozatotfogad el a majdani törvényjavaslat szabályozási elveiről,
[kereteiről. Ennek alapján készül el és kerül benyújtásra maga ajavaslat, amely már a rendes
törvényalkotási eljárás lépéseit követi. A - Magyarországon ritkán alkalmazott - módszer
êlőnye, hogy lehetőség nyílik az alaposabb előkészítő munkára, a lehetséges hatások felmé
résére, így a készülő törvény is stabilabb jogszabályi környezetet biztosíthat a szabályozott
'^életviszonyokban.
60. § (1) Az előterjesztő írásban kezdeményezheti a tárgysorozatban lévő törvényjavaslatának sür

gős tárgyalását (a továbbiakban: sürgősségi javaslat). [...]
(7) Az Országgyűlés a sürgős tárgyalás elrendeléséről [...] vita nélkül dönt. A sürgősség elrendelé
séhez a jelen levő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
91. § (2) A költségvetési törvényjavaslat sürgős eljárásban való tárgyalását nem lehet kérni.
61. § (1) Az előterjesztő írásban kezdeményezheti a tárgysorozatban lévő törvényjavaslatának kivé
teles eljárásban történő tárgyalását (a továbbiakban: kivételességi javaslat).
(4) Nem kérhető a kivételes eljárás
a) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására,
b) az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést tartalmazó törvény elfoga
dására vagy módosítására,
c) az Alaptörvény alapján sarkalatosnak minősülő rendelkezés elfogadására vagy módosítására,
d) házszabályi rendelkezés elfogadására vagy módosítására,
e) a központi költségvetésről szóló törvény elfogadására,
[...]
62. § (1) A kivételes eljárásban történő tárgyalásról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A kivételes
eljárásban történő tárgyalás elrendeléséhez a képviselők több mint felének szavazata szükséges.
143
65. § (I) Kivételesen, a Házbizottság javaslatára az Országgyűlés a jelen lévő képvjSei -,
négyötödének szavazatával, vita nélkül úgy határozhat, hogy valamely ügy tárgyalása n
téshozatala során a határozati házszabályi rendelkezésektől eltér. ’
itott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az az Alaptörvénybe vagy,-. ^^ámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetősé-
ütközik, valamint Or%
^Â nemzetiségi képviselő - a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehe-
a) az Alaptörvény elfogadására vagy módosítására, t & éeen felül - rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő intcrpellá-
b) az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdése szerinti nemzetközi szerződést tartalmazó törvénv ■ ■ elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független
dására vagy módosítására, valamint e'lo képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor.
c) a házszabályi rendelkezések elfogadására vagy módosítására n\ Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy
irányuló indítvány tárgyalása és döntéshozatala során. kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.
,) fâ nz interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol,
/ia több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a
A házszabályi rendelkezések arra is lehetőséget adnak, hogy a parlament valamelyjQv
válaszadó minisztert.
lat gyorsított megtárgyalásáról döntsön. Ennek alkotmányosan elfogadható oka lehet ot
(4) Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt
váratlan helyzet, amelyben törvényi szinten is gyors reakció szükséges. A parlamentijog?1
kérésére az Országgyűlés - vita nélküli szavazással - engedélyezheti, hogy harminc napon belül
adata, hogy ilyen esetekben adjon rugalmasságot a rendszernek, de azt szorítsa garancia
írásban válaszoljon. [...]
keretek közé. (6) A válasz után - az írásban adott válasz esetében is - az interpelláló képviselőnek viszonválaszra
A házszabályi rendelkezések ezért az ilyen jogintézményekhez részben eljárási típusú (P{ van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés
minősített többség, korlátozott gyakoriság), részben tartalmi (kizárt törvényjavaslatok) kor indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.
látozásokat kapcsolnak. Sürgős tárgyalás esetén az eljárás szerkezete nem változik, de Q (7) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációra adott választ a feladatkörrel rendel
határidők lerövidülnek; elrendeléséhez a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazó, kező állandó bizottságnak kell kiadni. Az interpellált az interpellációra adott szóbeli válaszát írás
ban kiegészíti, amelyről a feladatkörrel rendelkező állandó bizottság jelentésében állást foglal. Az
tára van szükség. Kivételes eljárásban a teljes törvényalkotásifolyamat is átalakul, és még
interpellációra adott válasz tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően
gyorsabban megszülethet a törvény - elrendeléséhez mégis csupán a képviselők többségének
a következő ülésén napirendre tűzi.
a szavazata szükséges; a Házszabályban meghatározott kiemeltjelentőségű törvények eseté-
(7a) A (7) bekezdés szerinti országgyűlési bizottság javaslata alapján az Országgyűlés
ben azonban nem rendelhető el ez az eljárás. A Házbizottság (egyhangú, azaz afrakcióveze a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,
tők által elfogadott)javaslata alapján, ajelen lévő képviselők négyötöde tételesenfelsorolt b) elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy
esetek kivételével bármely törvényalkotási eljárásban dönthet úgy, hogy a házszabály vala c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidol
mely rendelkezésétől eltér. Ennek elrendeléséhez rendkívül széles körű politikai egyetértés gozására kéri fel.
szükséges. (8) Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy
ülésen kívül, írásban kéri. Kérdés esetén a képviselőnek viszonválaszra nincs joga, és az Ország
gyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.
kihirdetés Magyarország Alaptörvénye
6. cikk
86. § (l) A Kormány vagy a képviselők legalább egyötödének írásbeli indítványára - az indítványban
(3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztársasá
megjelölt átfogó politikai témakörben - az Országgyűlés vitát tart. Ilyen indítványt kizárólag a
gi elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli annak rendes ülésszakon lehet benyújtani és tárgyalni. (...)
kihirdetését. (...) 125. § (1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban azonnali kérdések
tárgyalására legalább hatvan percet kell biztosítani (a továbbiakban: azonnali kérdések órája). [...]
Âz elfogadott törvény a Magyar Közlönyben történő kihirdetésseljöhet - és tipikus esetben
jön is - léire, amelyet azonban adott esetben megelőzhet az államfő állalgyakorolt vétó. A magyar parlamenti jog többféle, a plenáris ülésen alkalmazható ellenőrzési intézményt
'-ismer. Az Alaptörvény rendelkezik a kérdésről és az interpellációról. A Kormányhoz és a
•^Kormány tagjához kérdés és interpelláció egyaránt intézhető, az Alaptörvény 7. cikk (l) be
6.6. A PARLAMENTI ELLENŐRZÉS kezdésben meghatározott címzetti kör esetében azonban csak kérdés tehetőfel. A kérdés és
az interpelláció szerkezetében is különbözik. A kérdés kételemű, kérdésből és válaszból álló
beszámoló, Magyarország Alaptörvénye egyszerűfolyamat, az interpelláció viszont tartalmilag három lépésből - az interpellációból,
kérdés és az arra adott válaszból és a válasz értékeléséből - áll. A szerkezetbőlfakad az interpelláció
lerpelláció 7. cikk
fokozottpolitikai kockázata is: míg a kérdés esetében az Országgyűlés nem határoz a válasz
(1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számve elfogadásáról, az interpelláció esetében, ha a választ az interpelláló képviselő nem fogadja
vőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe el, az Országgyűlés dönt. Ugyanakkor az interpellációra adott válasz el nem fogadása sem
tartozó bármely ügyben. vezethet az interpellált személy megbízatásának megszűnéséhez.
(2) Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tag A kérdésen és az interpelláción kívül a plénum előtt zajló ellenőrzés intézménye a beszá
moló, amelynek elfogadásáról az Országgyűlés külön döntést hoz. Évente egyszer köteles
jához a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben.
beszámolni az Országgyűlés előttpéldául az alapvetőjogok biztosa, az állami Számvevőszék
Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény elnöke, a legfőbb ügyész és az Országos Bírósági Hivatal elnöke. Az azonnali kérdés a kér
42. § (1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, dés speciális, négy elemből (kérdésből, válaszból, illetve a kérdező és a válaszadó viszon
illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést válaszából) álló típusa, továbbá átfogó politikai témakörben ún. politikai vita is tartható.
tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosíta
ni. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy az ülésen legalább egy általa
145
144
bkoníígok Magyarország Alaptörvénye
rilrnór/ó
ízerrpe 18. cikk
(4) (...) Az Országgyűlés és az országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kőtclczh
Kormánytagját. •
24. § (I) Az Országgyűlés - az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban - bármely

Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel fazont
nali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozhal
létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely azáf 1
kotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az ön kormányzatok hatáskörébe tartozik. I
terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet I
ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, I
polgári vagy hatósági eljárás tárgya. I
(2) Vizsgálóbizottság létrehozását a képviselők egyötöde kezdeményezheti.

(3) A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosig I
javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik. I
(4) A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet. I
(5) A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja I
irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységéi vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke I
az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. [...] I
25. § (I) A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb in. I
formációval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való köz- I
reműködésre kötelezheti (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett}.
(2) Az együttműködésre kötelezettet
a) adatszolgáltatási kötelezettség,
b) megjelenési kötelezettség, illetve
c) nyilatkozattételi kötelezettség
terheli.
(3) Ha az együttműködésre kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz I
eleget, akkora kötelezettségeinek megszegéséről az ülést vezető elnök - a vizsgálóbizottság elnöké- I
nek tájékoztatása alapján - az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja I
a nyilvánosságot. [
27/A. § (I) Az országgyűlési bizottság - a vizsgálóbizottság kivételével - saját elhatározása alapján I
folytathat vizsgálatot valamely feladatkörét érintő olyan ügyben, amelynek megvizsgálására az Or- I
szággyűlés a 24. § (1) bekezdése alapján vizsgálóbizottságot küldhet ki.
ff bizottsági ellenőrzésben nem kizárólag a vizsgálóbizottságok vesznek részt. Az állandó;

bizottságok saját elhatározásuk alapján megvizsgálhatnak bármely, a feladatkörüket érintő I
figyel, amelynek megvizsgálására az Országgyűlés vizsgálóbizottságot küldhet ki. Emellett
i például a feladatkörükbe tartozó törvények végrehajtását figyelemmel kísérő albizottságot
''.hozhatnak létre, továbbá megválasztásuk, illetve kinevezésük előtt meghallgatják bizonyos
I jközjogi tisztségek várományosait, például a leendő minisztereket, alapvetőjogok biztosát és I
, [alkotmánybírókat.
tA vizsgálóbizottságok kifejezetten a parlamenti ellenőrzés szervei. A rájuk vonatkozó szabá
lyozás számos eleme garanciális tartalommal bír, ilyen például a bizottság paritásosjellege I
és a széles körű vizsgálati lehetőségek. Kiemelendő, hogy bár a vizsgálóbizottságfelállítását
, a képviselők egyötöde - vagyis az ellenzék - kezdeményezheti, a döntést a parlamenti több- |
séghozzameg, igy vizsgálóbizottság csak akkor gyakorolhat kontrollt a végrehajtó hatalom
filett, ha ezt a kormánytöbbség is támogatja. Ez a vizsgálóbizottságok parlamenti ellenőr-
Résben betöltött szerepét nagyban gyengíti.
I
I
ízakoíííott el- Magyarorizág Alaptörvénye I

lenőnS I
izervek 30. cikk
(lj Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezdeményezhet,
146
alapvető jogok biztosa a z alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat
gálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezde-
/ I nvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kéthar-

ak szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a
Írországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyet-
nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
yarország Alaptörvénye
:ikk
Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami
nvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végre-
• ■( az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását
nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi
m-dményességi szempontok szerint végzi.
Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának
ivazatával tizenkét évre választja meg.
yjz alapvetőjogok biztosa és az Állami Számvevőszék (ASZ) a parlamenti ellenőrzés szakosi-

’tolt szervei, önálló alkotmányos intézmények. Függetlenségüket biztosító garancia egyebek
mellett, hogy a biztost és az ASZ elnökét is az Országgyűlés választja a képviselők kéthar-
' madának szavazatával. Az alapvetőjogok biztosa a „hatóságok", tehát a tág értelemben vett
közigazgatás szervei és a közszolgáltatók által okozott visszásságokkal, vagyis alapjogsérté
sekkel és azok közvetlen veszélyével foglalkozik. Az ASZ az Országgyűlés pénzügyi és gaz
dasági ellenőrző szerveként nemcsak a törvényesség szempontjából vizsgálja a közpénzekkel
Éaz állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodást, hanem a gazdálkodás minö-
gével is foglalkozik, amikor a célszerűség és az eredményesség kritériumait kéri számon.
147
7. A KORMÁNY
7.2. A KORMÁNY MEGALAKULÁSA ÉS SZERVEZETE
minisztériumi Magyarország Alaptörvénye

struktúra
17. cikk
(1) A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.

50/1998. (XI. 27.) AB határozat (kivonat)
A Kormány az Alkotmány szerint nagyfokú szabadságot élvez atekintetben, hogy az egyes, a KOr
mány hatáskörébe tartozó állami-államigazgatási feladatok ellátását, irányítását, vezetését va»v
felügyeletét mely miniszter, illetőleg mely minisztérium hatáskörébe utalja, illetőleg, hogy ezek
valamelyikét saját hatáskörében tartja.
(...) (aj kormányzati struktúra kialakításában az Alkotmány alapján a kormányzat nagyfokú sza
badsággal rendelkezik.
Az Alkotmánybíróság már az 1990-es években rögzítette a kormány szervezetalakítási szq.

badságának legjobb elemeit, amelyekre az Alaptörvény is utal. A minisztériumok felsoro.
lásáról ugyan törvény rendelkezik, tehát az Országgyűlés hozza őket létre, ám erre - Q
parlamentáris rendszer logikájának megfelelően - egyszerű többséget igénylő törvénnyel a
mindenkori kormánytöbbségnek van lehetősége. A minisztériumokfelsorolásáról szóló tör
vényjavaslat elfogadása tipikusan az újonnan összeülő parlament legelső döntései között
szerepel. A Kormány szervezetalakítási szabadságához hozzátartozik, hogy meghatározhas
sa, milyen struktúrában kívánja ellátni a közigazgatási feladatait, és ennek alapján egyéb,
nem minisztériumijogállású közigazgatási szerveket is létrehozhasson.
2018. évi V. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcso

lódó törvények módosításáról
Az Országgyűlés az Alaptörvény 17. cikk (1) bekezdése alapján a minisztériumok felsorolásáról a

következő (örvényt alkotja:
1. § Magyarország minisztériumai a következők:
a) Agrárminisztérium,
b) Belügyminisztérium,
c) Emberi Erőforrások Minisztériuma,
d) Honvédelmi Minisztérium,
e) Igazságügyi Minisztérium,
f) Innovációs és Technológiai Minisztérium,
g) Külgazdasági és Külügyminisztérium,
h) Miniszterelnöki Kabinetiroda,
i) Miniszterelnökség,
f j j) Pénzügyminisztérium.
,/« miniszter- Magyarország Alaptörvénye
J i elnök
1 jogállása 9. cikk
/ (3) A köztársasági elnök

f j) javaslatot tesz a miniszterelnök, (...) személyére
16. cikk
(l) A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
/
/ (3) A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4) A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata
szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
148
I
JÉ
\ Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye
gj. cikk [A szövetségi kancellár megválasztása]
(I) A Szövetségi Kancellárt a Szövetségi Elnök javaslatára a Szövetségi Gyűlés vita nélkül választja.
h) A Szövetségi Kancellár megválasztásához a Bundestag tagjai többségének szavazata szükséges.
4 megválasztott személyt a Szövetségi Elnök nevezi ki.
A miniszterelnök megbízatásának elnyerésére a parlamentáris rendszerekben több modell

ismert, az Alaptörvény által követett szabályozás szerint a köztársasági elnök csupán javas
latot tesz az Országgyűlés számára - a miniszterelnök megbízatását azonban az összes képvi
selő többségének a szavazata keletkezteti. Ahogyan látható, más parlamentáris államokban
ettől ..külsőségeiben'’ eltérő, tartalmilag mégis lényegében azonos szabályok szerepelnek.
A parlamentáris rendszer szempontjábólfontos szabály, hogy az Országgyűlés a miniszter
elnököt nem titkos, hanem nyílt szavazással választja meg. Ennek oka, hogy a miniszterelnök
megválasztásakor egyértelműen kiderülhessen, mely országgyűlési képviselők támogatják
a jelöltet, és kik utasítják el - azaz politikailag kialakuljon a kormánypárti és az ellenzéki
oldal a parlamentben is.
2018- évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról (Kit.)
3. § |A kormányzati igazgatás tisztségviselői]
(3) Politikai felsővezető:

a) a miniszterelnök,
[•■•]
188. § [A miniszterelnök megválaszthatóságának feltételei)
Miniszterelnöknek javasolható, illetve miniszterelnökké megválasztható minden büntetlen előéle

tű, az országgyűlési képviselők választásán választható személy.
?Az államfőnek a személyi javaslat megtételénél - noha a Kit. szabályai tágan vonják meg
a miniszterelnöki tisztség betöltésére javasolható személyek körét, hiszen a miniszterelnök
politikai felsővezető - tekintettel kell lennie saját alkotmányos funkciójára, nevezetesen az
•államszervezet demokratikus működése feletti őrködésre. A gyakorlatban az államfő a ja
vaslat megtétele előtt a parlamenti pártokkalfolytatott konzultáción keresztül tájékozódik a
politikai erőviszonyokról, és ennek megfelelően teszi meg a személyijavaslatát. Amennyiben
a köztársasági elnök nem ennek megfelelően járna el, azzal vélhetően felmerülne annak a
veszélye, hogy az Országgyűlés megválasztja a köztársasági elnök által javasolt személyt,
ám ezt követően konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal hamar megvonja tőle a bizalmat,
és más jelöltet választ miniszterelnöknek.
6j
16. cikk
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,

a) ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával szűnt
meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén teszi meg;
b) ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a
megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés a
bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök meg
bízatása megszűnésétől számított tizenöt napon belül teszi meg.
(6) Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem választot
ta meg, a köztársasági elnök az új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
Amennyiben -és ez a tipikus eset - az új Országgyűlés megalakulásával, az alakuló ülésen

szűnik meg a miniszterelnöki megbízatás, az államfő a javaslatát az alakuló ülésen fogja
megtenni. Ha bármilyen más okból szűnt meg a megbízatás, és ennek következtében megüre-
149
sedik a miniszterelnöki tisztség, a köztársasági elnök tizenöt napon belül köteles '
tenni. A javaslat el nem fogadása esetén az államfő tizenöt napon belül újabbjavaslatot**
Közjogilag nem szükségszerű, hogy a korábban javasolttól eltérő személytjelöljön ev 7^
„patthelyzet" azonban adott esetben az Országgyűlés feloszlatásához való jog megnyit
hoz is vezethet. ‘
18. cikk
(1) A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.

(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államiga2ga
tásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy
a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(4) A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a mini$2.
tcrclnöknek.
Az Alaptörvény rendelkezései szintjén is megmutatkozik, hogy miért nevezhetjük kancellári

típusúnak a magyar miniszterelnöki modellt. A miniszterek a miniszterelnök által meghaló,
rozott kormánypolitika keretei között működnek, a miniszterelnök utasíthatja őket és politi.
kailag isfelelősek a miniszterelnöknek. Látnifogjuk, hogy a megbízatásuk keletkezésében és
megszűnésében is a miniszterelnök kiemelkedő szerepe köszön vissza.
2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról 182. § [A politikai felsővezetők összefér,
hetetlcnsége]
(1) A politikai felsővezető további munkavégzésre irányuló jogviszonyt [...] nem létesíthet, valamint
az álláshelyén történő feladatellátásból eredő nyilvános szerepléséért díjazásban nem részesülhet.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem akadálya annak, hogy a politikai felsővezető
a) országgyűlési képviselő legyen,
c) tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi teve-
kenységet végezzen,
[-.]
J tisztség ellátásának külső befolyástól, érdekeltségtől való mentesítése érdekében általá

ban véve nemkívánatos, hogy a miniszterelnök (és a többi politikaifelsővezető: miniszterek,
'államtitkárok) bármilyen egyéb keresőtevékenységet folytathasson, ezért a Kit. általános,
! tágan megrajzolt összeférhetetlenségi szabályt vezet be. Ez alól kivételt jelent az ország-
'gyűlési képviselői tisztség, hiszen a parlamentáris rendszer logikájától nem idegen, inkább
^tipikusnak mondható az ilyen összefonódás.
16. cikk
(2) A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl
ki.
A miniszterelnök által dominált kormányzati hatalom zökkenőmentes működése szempont

jából lényeges, hogy a kormányfői tisztség folyamatosan el legyen látva - a miniszterelnök
ezért miniszterelnök-helyettest vagy -helyetteseketjelöl ki. Lényeges szabály, hogy a minisz
terelnök-helyettesnek miniszteri tisztséget kell viselnie, ennélfogva pedig a Kormány tagja.
/ szabályozás más helyen expliciten utal rá, hogy több miniszterelnök-helyettes esetén kö
röttük sorrendiség állapítható meg: a miniszterelnök által meghatározott rendben helyette-
Ifítik a miniszterelnököl (például az ügyvezető kormány élén).
150
>(»g?arorszáe Alap'örvénye
a miniszterek
jogállása
16.c'kk
p A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.

>fígyarország AlaPtörvénye
9. C’kk
.n A köztársasági elnök
înevezi a minisztereket, [...]
|6.c'kk
minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kincve-

seben megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
2018- évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról
§ |A kormányzati igazgatás tisztségviselői]
p) Politikai felsővezető:
b) a miniszter,
196. § lA miniszter kinevezése]

0) Miniszterré kinevezhető minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán
választható személy.
p) A miniszteri tisztségre javasolt személyt az Országgyűlésnek a miniszter feladatköre szerint
hatáskörrel rendelkező bizottsága a kinevezését megelőzően meghallgatja.
miniszterek személyére a miniszterelnök tesz javaslatot, ebben a döntésében semmi nem

köti. A miniszter politikai felsővezető, így ugyanolyan feltételek mentén nevezhető ki, mint
a miniszterelnök (büntetlen előélet, passzív választójog). A tisztség keletkezésének követ
kező lépése a miniszter parlamenti meghallgatása, ami a miniszter Országgyiilés irányába
fennálló felelősségéből is következik: megbízatását ugyan nem a parlament keletkezteti, de
a folyamatban kötelezően részt vesz, ezzel is szimbolizálva, hogy a Kormány tagja isfelelős
[ű parlamentnek. Ha a miniszterjelölt feladatköre több parlamenti bizottság feladatkörét is
átfogja, minden érintett bizottságnak meg kell hallgatnia. A bizottság ugyan szavaz a mi
niszterjelölt meghallgatását követően, ám ennek eredménye jogilag nem köti a köztársasági
leinököl, akinek a kinevezés megtagadására csak szűk körben van lehetősége. A bizottsági
gzavazás tehátjogi kötőerővel nem rendelkezik.
18. cikk
(2) A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az államigazga
tásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja a Kormány vagy
a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról 19. § [A minisztérium jogállása és veze
tőjel
(1) A minisztérium a miniszter munkaszerveként működő, a Kormány irányítása alatt álló különös
hatáskörű központi kormányzati igazgatási szerv.
(4) A miniszter vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási
államtitkár tevékenységét.
(5) A miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
rendeletben állapítja meg.
151
94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
10. Az igazságügyi miniszter feladat- és hatásköre
109. § Az igazságügyi miniszter (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: miniszter) a Ko

1. igazságügyért,
2. választójogi és népszavazási szabályozásért,
3. áldozatsegítésért,
4. kárpótlásért,
5. európai uniós ügyek koordinációjáért |
felelős tagja. I
Magyarország /Alaptörvénye I
17. cikk I
(2) Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki.
2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról
20. § [A tárca nélküli miniszter) I

(1) A tárca nélküli miniszter feladatköreként az egy miniszter feladatkörébe sem tartozó feladatok I
ellátása határozható meg. I
(2) A tárca nélküli miniszter részletes feladat- és hatáskörét a Kormány eredeti jogalkotói hatáskör. I
ben kiadott rendeletben állapítja meg. [...] I
94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről I
144. § A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter (ezen alcím alkalmazásában a I
továbbiakban: miniszter) a Kormány j
állami vagyon felügyeletéért, I
2. állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért, |
3. nemzeti közműszolgáltatásokért, I
4. nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért, I
5. postaügyért, I
6. szerencsejáték-szervezés állami felügyeletéért I
felelős tagja. 1
A magyar Kormány tagjai a miniszterelnök mellett a miniszterek. Az egyes miniszterek

feladatkörét kormányrendelet határozza meg, amelyet a Kormány eredetijogalkotó hatás-
■körben ad ki (.statútumrendelet"); innen tudjuk, hogy melyik miniszter milyen területekért
\felel. Ez alapján történik például a miniszterek megnevezése az egyesjogszabályokban (a
felhatalmazás jogosultja pl. nem az igazságügyi miniszter, hanem a választójogi szabá
lyozásértfelelős miniszter A statútum alapján jelenleg ő az igazságügyi miniszter). Mun
kájuk szervezését tekintve a minisztereket segítheti önálló minisztérium (ami a miniszter
munkaszerve), ám egyetlen más miniszterfeladatkörébe sem tartozó feladatok ellátására
^létrehozhatók tárca nélküli miniszteri tisztségek is. A két státus között eltérés abban mutat
kozik, hogy a minisztériumot vezető miniszter az államigazgatás meghatározott ágazatait
l irányítja egy ezt a célt szolgáló apparátussal (a minisztériummal); egyéb tekintetben a
^Kormány egyenjogú tagjai.
20. cikk
(3) A miniszter megbízatása megszűnik

a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;
b) a miniszter lemondásával;
c) felmentésével;
d) halálával.
152
A miniszteri megbízatás megszűnése általánosságban a miniszterelnök megbízatásához kap
csolódik: bármilyen okból szűnjön is meg a kormányfő megbízatása, vele a miniszterek (és
a Kormány) megbízatása is megszűnik. Az Alaptörvény emellett megállapítja a megbízatás
megszűnésének egyéb okait, a részletszabályokról törvény rendelkezik.
M CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról 197. § |A miniszter lemondása)

n A miniszter a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával bár
dikor lemondhat megbízatásáról.
Lemondás esetén a miniszter megbízatása megszűnésének időpontját a miniszterelnök javasla-
\ a köztársasági elnök határozza meg, az azonban nem lehet későbbi a lemondásnak a miniszter-
dnökhöz történő eljuttatását követő harmincadik napnál.
0) A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
198. § 1A miniszter felmentése)

í|) A miniszterelnök bármikor javaslatot tehet a köztársasági elnöknek a miniszter felmentésére.
L miniszterelnök a köztársasági elnöknél a miniszter felmentését kezdeményezi, ha
d a miniszter az összeférhetetlenségét a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenségre okol adó kö-
ülmény felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy
L a miniszter kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.
p) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a minisztert c megbízatása
alól felmenti.
A szabályozásban megfigyelhető az a logika, miszerint a megbízatás megszűnésében az a

személy játssza formálisan a legnagyobb szerepet, akitől a megbízatás származik - azaz
a köztársasági elnök. A lemondást hozzá intézi a miniszter (bár elfogadó nyilatkozat nem
szükséges az érvényességéhez), és a felmentés is az ő döntéséhez kötődik.
A törvény a miniszter felmentésének két esetét ismeri. A miniszterelnök egyrészt bármikor,
lényegében egyedi mérlegelés alapján (indokolási kötelezettség nélkül) kezdeményezheti a
' köztársasági elnöknél a miniszter felmentését, hiszen az Alaptörvény szerint a miniszter a
kormányfő irányába is politikai felelősséggel tartozik. Ebben a rendelkezésben a kancellári
\ típusú modell jellegzetessége, a miniszterelnök domináns szerepe mutatkozik meg. Másrészt
azonban a miniszterelnök két esetben köteles kezdeményezni a felmentést: az összeférhetet
len állapot fenntartása, illetve a miniszteri kinevezéshez szükséges feltételek hiánya esetén.
A törvény itt nem enged mérlegelést (erre utal a kijelentő mód), még a köztársasági elnök
számára sem, hiszen a szabályozott esetekben a miniszteri tisztség további ellátásának köz
jogi akadályai merülnek fel.
3. § (A kormányzati igazgatás tisztségviselői]

[...]
c) az államtitkár.
23. § |Az államtitkár feladatköre]

(1) Az államtitkár - törvényben meghatározott kivételekkel, a minisztérium szervezeti és működési
szabályzatában meghatározottak szerint - a miniszter teljes jogkörű helyettese.
(2) A miniszter a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában a minisztériumban működő
államtitkárok közül általános helyettesítésére egy miniszterhelyettest jelöl ki.
[•••]
(4) Az államtitkár a feladatainak ellátásáért és hatáskörének gyakorlásáért a miniszternek, illetve a
miniszterelnöknek felelősséggel tartozik.
21. § {A miniszter helyettesítése]

(1) Akadályoztatása esetén
153
a) a minisztert - az általa vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában l
zollak szerint - az államtitkár
(...) helyettesíti.
(2) A köztársasági elnök intézkedésének kezdeményezésében és intézkedésének ellenjegy^
valamint - az (I) bekezdésben meghatározott államtitkár akadályoztatása esetén - az Ország T*
ülésén "S
a) a minisztert akadályoztatása esetén a 34. § (3) bekezdésében meghatározott kormányrendc|
kijelölt másik miniszter (...) helyettesíti. el*i
2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról
26. § (4) A Kormány tagja rendelet kiadásában (aláírásában) nem helyettesíthető.
A minisztert generálisan a minisztériumi szervezeti és működési szabályzatban (SZkto

általános helyettesként kijelölt államtitkár helyettesíti. Az államtitkár politikai felsős
aki a központi kormányzatjelentős szereplőjeként politikaifelelősséggel tartozik miniS
elnöknek és az adott miniszternek is.
A köztársasági elnökfelé, valamint bizonyos körben az Országgyűlés ülésein azoróoncj(J(
egy másik miniszter léphet a helyébe, jogalkotási tevékenységében pedig tilos a '^yettesité,
i kormin) Magyarország Alaptörvénye

megalakulás*
16. cikk
(8) A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.

(9) A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A Kormány megalakulásánakfolyamata a miniszterelnökjelölésével kezdődik, és a miniszte.

'rek kinevezésével ér véget. A szabályozás értelmében az eskütétel nem konstitutív mozzanata
a Kormány megalakulásának, azaz a Kormány enélkül is megalakul, a legitimáció tekinteté
ben ettőlfüggetlenül lényeges pillanat. A Kormány megalakulásával az ügyvezető Kormány
í befejezi működését.
politikai 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról

és szakmai
felsővezetők 3. § (A kormányzati igazgatás tisztségviselői)

a) a miniszterelnök,
b) a miniszter és
c) az államtitkár.
(7) Szakmai felsővezető:
a) (...) a minisztérium közigazgatási államtitkára,
b) (...) a minisztérium helyettes államtitkára,
(...)
TÁ központi közigazgatás csúcsán elhelyezkedő vezetők kategorizálását és a vezetőkre w-

Unatkozó alapvető szabályokat a Kit. tartalmazza. A törvény két. lényeges jogi jellemzőikben
'elkülöníthető halmazt határoz meg az államigazgatás csúcsán: politikai felsővezetők a mi
niszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok; míg a legfontosabb szakmai felsővezetők i
közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok. A két csoportjogállása több szem
pontból (pl. kinevezés időtartama, vannak-e szakmai követelmények előírva a tisztség belől-
.léséhez) alapvetően eltér egymástól.
19. § (A minisztérium jogállása és vezetője)

(4) A miniszter vezeti a minisztériumot, e feladatkörében irányítja az államtitkár és a közigazgatási
államtitkár tevékenységét.
154
f, |Az államtitkár kinevezései
Államtitkárrá minden büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható

t" ^ly kinevezhető.
z államtitkárt a miniszterelnöknek a miniszter véleménye kikérését követően tett javaslatára a
^társasági elnök nevezi ki.
jOJ § l''z megbízatásának megszűnése)
.államtitkár megbízatása megszűnik

miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,
lemondásával,
,! felmentésével,
Ldj halálával.
204 § lAz államtitkár lemondása)
&z államtitkár a miniszterelnök útján a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával

hátmikor lemondhat megbízatásáról. [...]
A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
j05. § (Az államtitkár felmentése)
dl A miniszterelnök a miniszter véleménye kikérését követően bármikor javaslatot tehet a köztár

asági elnöknek az államtitkár felmentésére.
®. A miniszterelnök a köztársasági elnöknél az államtitkár felmentését kezdeményezi, ha
y az államtitkár az összeférhetetlenségét a kinevezésétől vagy az összeférhetetlenségre okot adó
t riiltnény felmerülésétől számított harminc napon belül nem szünteti meg, vagy
. az államtitkár kinevezéséhez szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén az államtitkárt e megbízatása
a|ól felmenti.
rAz államtitkárok jogállása nagyfokú hasonlóságot mutat a miniszterek jogállásával. Kine

vezésükhöz a törvény alapján a passzív választójogon és a büntetlen előéleten kívül egyéb
feltételek nem kötődnek; a döntést a miniszterelnök javaslatára köztársasági elnök hozza
meg, ahogyan a megbízatás megszűnésének esetei is azonosak. Lényeges tehát, hogy az
államtitkárok megbízatása is megszűnik a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,
valamint a lemondás és a felmentés szabályai is lényegében megegyeznek. A miniszter és
az államtitkár jogállása közötti különbség, hogy az államtitkár tevékenységéért a miniszter
elnök mellett felelős a miniszternek is. és az államtitkár munkájának közvetlen irányitója a
miniszter.
2018 évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról ai Kormányhoz,

Ikapcsolódó
8. § [A kabinet) testületek
(1) A Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági
ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalásra kabinetet hozhat létre.
(2) A kabinet tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek, valamint a miniszterelnök által kijelölt
személyek. [...]
1144/2010. (VII. 7.) Korín, határozat a Kormány ügyrendjéről
ÜO/A. § (1) A Kormány [...] létrehozza a Stratégiai és Családügyi Kabinetet, a Gazdasági Kabinetet,
a Nemzetbiztonsági Kabinetet, valamint a Nemzetpolitikai Kabinetet.
(2) A kabinet működésének célja a Kormány döntéseinek előkészítése, valamint döntés a Kormány
hatáskörébe tartozó ügyekben.
A magyar kormányzati működésben az utóbbi években nagy szerephez jutottak a kabinetek.

E testületek funkciója, hogy csökkentsék a Kormány mint testület döntéshozatalára neheze
dő terheket, és egyes kiemelt kérdésekben a meghatározott miniszterekből és egyéb szemé
lyekből álló kabinetek foglaljanak állást a Kormány ülése előtt. A kabineteket a Kormány
normatív határozatban hozza létre.
155
jogalkotó
2018. évi CXXV. törvény»kormányzati igazgatásról ,#rOrszág Alaptörvénye

.(ír
‘ zik11
minisztérium feladatkörét érintő fe|ari„
9. § |A kormánybizottsági . lent5s
É ôrmány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladat
SS E^sáJkormárrybizott^t hozhat léUe.
ul "Lp eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénnyel,
(2) A kormánybizottság W »feladatkörükben érintett mtmszterek. [...] yó^jnyrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.
P ^jOlú- (VH. 7.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről dőnlés-
íí k^m^bizoltsífk zzintén a kormány döntéselőkészítő és operatív szervei. anifr
'' Kormány a feladat- és hatáskörét a miniszterelnök vezetésével, testületként gyakorolja.
pteghalározot! feladatok intézésérejönnek leire. Funkciójuk az érintett szakterület
ti koordináció és egyeztetés elősegítése. Tagjaik a létesítő kormanyhatarozatban
1- \ a kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű szakmai döntés-előkészítő fóruma a Köz-
;. l'Ltási Államtitkári Értekezlet.
Mnbueret iC87’kormányzati döntéshozatal általános hatáskörű politikai döntéshozó fóruma a Kormány.
(Á kormányzati döntéshozatal különös hatáskörű politikai döntéshozó fóruma
(^Stratégiai és Családügyi Kabinet,
12. § [A kormánybiztos] , , ,, . . 9,3 Gazdasági Kabinet,
(1) A Kormány normatív határozatával miniszter vagy kormányzati fohivatal hatáskörébe nem b)9 Nemzetbiztonsági Kabinet, valamint
-.vagy kiemelt fontosságú feladat ellátására kormánybiztost nevezhet ki. d9 Ámzetpolitikai Kabinet.
A Kormány rendszeresen tart ülést.
14. S ]A miniszterelnöki biztos]
(1) A miniszterelnök - normatív utasításával - a feladatkörebe tartózó feladat ellatasara minist^
gormány döntéshozatali mechanizmusát normáliv határozat, a Kormány ügyrendje szabályozza.
elnöki biztost nevezhet ki. I alapján a döntéshozatal során szakmai döntéselőkészítést követően születnek meg a döntések,
^‘„lilikai döntéshozatal fórumai maga a Kormány, valamint a formailag döntéselökészitö tevé-
22. § [A miniszteri biztos] .......................................... . W’séget végző négy kabinet.
(I) A miniszter normatív utasítással kiemelt fontosságú feladat ellatasara miniszteri biztost nev^.
bet ki. 044/2010. (VII. 7.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről
S hozhatnak létre tevékeny^ A [kabinetek] és a Kormány ülésére benyújtott minden előterjesztést és jelentést [...] előzetesen
‘segítésére, hanem a feladatkörükbe tartozó ügyek intézésére egyes személyeket is kmevez. 3 Közigazgatási Államtitkári Értekezleten kell megtárgyalni [...].
\hetnek. A kormánybiztosokra, miniszterelnöki biztosokra, miniszteri biztosokra vonatkozi 40 A Közigazgatási Államtitkári Értekezlet feladata a kabinetiek] és a Kormány üléseinek előké
\szabályokban közös, hogy a pozíció határozott időre szól és kötődik a kinevezőhöz: megszí. szítése. [.. ■]
\nik a Kormány, a miniszterelnök, a miniszter megbízatásának megszunesevel. A kinevezi,
la kinevezőhöz kötődő közjogi szervezetszabályozó eszközben (normatív határozatban va& ÜKortnány vagy valamely kabinet napirendjére kerülő minden kérdést előzetesen egy szak-
\normotiv utasításban) történik. ’ mai egyeztetőfórum, a Közigazgatási Államtitkári Értekezlet vitat meg. Ez a döntéselökészitö
testület a letéteményese annak, hogy a politikai döntéshozó szervek elé kerülő ügyek szakma
ilag alkalmasak legyenek a döntéshozatalra. Feladata az előszűrés és az előterjesztésekhez
7.3. A KORMÁNY TEVÉKENYSÉGE kapcsolódó ágazati szakmai szempontok felvetése, megvitatása (például az egyes szakterü
letek felől érkező előterjesztések ne irányuljanak jogilag vagy pénzügyileg lehetetlen célra).
a végrehajtás 48/1991. (IX. 26.) AB határozat (kivonat)
Jltaláiwsszene Kormány az szerinti parlamentáris rendszerben a végrehajtó hatalom kizárólagos 1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről
letéteményese, és az Országgyűlésnek felelős gyakorlója. A végrehajtó hatalom feladatköre és ha 66. A Kormány ülésén jelenlévők az előterjesztésről, illetve az egyéb döntést igénylő kérdésről
tásköre olyan komplex és átfogó, hogy hatásköri jogosítványainak kimerítő felsorolása lehetetlen. tanácskozást folytatnak, amelyet követően a miniszterelnök összefoglalja a tanácskozás során el
Valójában a Kormány hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alkotmány nem utal kifejezetien wú hangzottakat és kimondja a Kormány döntését.
szervek hatáskörébe. Ez az Alkotmányban úgy jelenik meg. hogy míg minden más szerv hatáskörét 61. (1) A Kormány ülésén részt vesznek a Kormány tagjai.
konkrétan és kimerítően meghatározza az Alkotmány, a Kormány számára csak általános irányítási
62. (I) A Kormány ülésén tanácskozási joggal vesz részt az előterjesztő és az állandó meghívott.
és szervezési feladatokat jelöl meg [...]
Magyarország Alaptörvénye Kormány ülései a testületi döntéshozatalt intézményesítik, ám a Kormányügyrend szabá
15. cikk
lyaiban is visszaköszön a miniszterelnök kiemelt szerepe (pl. a döntés kimondásában).
(1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mind
arra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe.
7.4. A KORMÁNY POLITIKAI FELELŐSSÉGE
A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
üz Alkotmánybíróság máw l99(T-es évek elején klmondía'a Kormány általános hatásköré A Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye 1bizalmat
lansági
re utaló „maradékelvet", amely utóbb már az Alaptörvény szövegébe is beépült
61.cikk [Bizalmatlansági indítvány] Indítvány
(I) A Szövetségi Kancellárral szemben a Szövetségi Gyűlés csak oly módon fejezheti ki bizalmat
lanságát, hogy a tagok többségének szavazatával utódját is megválasztja, egyúttal kéri a Szövetségi
156
157
Elnököt a Szövetségi Kancellár felmentésére. Ennek a Szövetségi Elnök köteles eleget lenn'
újonnan megválasztott személyt szövetségi kancellárrá kinevezni. '• <4
(2) Az indítványozás és a választás közölt legalább negyvennyolc órának cl kell telnie.
21. cikk
(1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszteri
tisztségre javasolt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be.
(2) Ha az Országgyűlés a bizalmatlansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fcjCílí
miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági inditv'''
bán miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az országgá
képviselők több mint a felének szavazata szükséges.
Az alkotmányos szabályozás kirajzolja a bizalmatlansági indítvány „konstruktív"jeiie„-.

meg kelljelölni a miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt, akit a döntéssel egyid^
, lég meg is választanak miniszterelnöknek. Látszik tehát, hogy valójában két döntés szü/m
egy eden szavazással: a parlament megvonja a bizalmat a hivatalban lévő miniszterelnökiül
ami a megbízatása megszűnését vonja maga után, ezzel együtt pedig új miniszterelnököt
választ. A döntéshez az összes országgyűlési képviselő többségének a szavazata szükség
(ahogyan példáid a miniszterelnök megválasztásához is). A magyar eljárásban nem jut s!e.
rephez az állomja.
A magyar szabályozás mintájául szolgáló német Alaptörvény tartalmilag lényegében ezzel
megegyező, ám az eljárást illetően némileg eltérő megoldást intézményesít.
bizalmi Magyarország Alaptörvénye

szavazás
21. cikk
(3) A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel
szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson az
országgyűlési képviselők több mint a fele nem támogatja a miniszterelnököt.
A bizalmi szavazás sajátossága, hogy az nem a törvényhozás tagjaitól indul, hanem minden
; esetben a miniszterelnök indítványozza. Egyikfajtája esetén az indítvány önmagában kerül
i beterjesztésre.
Mterjcsztésbez Magyarország Alaptörvénye

katflir bizalmi
szavazás 21, cikk
(4) A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti szava
zás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlansá
gát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.
191. § [A bizalmi szavazás] (3) Az Alaptörvény 21. cikk (4) bekezdése szerinti bizalmi szavazás ese
tén a Kormány által benyújtott előterjesztésről változatlan tartalommal kell zárószavazást tartani.
10/2014. (II. 24.) OGY határozat az egyes házszabályi rendelkezésekről
129. § (2) Ha a miniszterelnök azt javasolja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés felelt)
szavazás egyben bizalmi szavazás is legyen, a javaslatot az Országgyűlés ülésén szóban is - legké
sőbb a benyújtott előterjesztés egésze feletti zárószavazás megkezdése előtt - elő lehet terjeszteni.
êláíeêSiésUa líötöit bizalmi szavazás esetén aüizalom kifejezése a szavazás alapjául

tszolgáló előterjesztés elfogadásához kötődik. Ez az előterjesztés csak a Kormánytól szármáz-'
•hala parlament pedig akkorfejezi ki a bizalmat, ha az előterjesztést támogatja. Ez egyúttal
'azt isjelenti, hogv ebben az esetben az aktuális előterjesztés elfogadásához szükséges szava-
'gáti arány jelenti a bizalom kifejezését. Ezt a jogintézményt a valóságban elsősorban akkor
158
használják, ha a miniszteremül^. ux cjxiwxzet szándékozik rábírni a megjelelő parlamenti
többséget egy döntés elfogadására, ezzel szilárdítva meg saját politikai helyzetét -ha az elő
terjesztés elbukik, azzal a miniszterelnök (és vele a Kormány) megbízatása megszűnik.
^mennyiben a miniszterelnök a bizalmi szavazást valamely előterjesztéshez köti, a javaslat
ul változatlan tartalommal kell zárószavazást tartani. E szabály oka, hogy a miniszterelnök
szándéka a bizalmi szavazás indítványozásával a Kormány eredeti előterjesztésére terjed
Iti _ ha ahhoz módosító javaslatokat lehetne benyújtani és ezeket tárgyalni kellene, könnyen
(lőfordulhatna, hogy zárószavazásra már egy gyökeresen eltérő tartalmú javaslatot bocsá
tónak.
u
prország Alaptörvénye
l.cikk
az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmatlansági indítvány vagy a minisz-
^1 éknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három nap után, de
1 Aésóbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.
^'^014 (11.24.) OGY határozat az egyes házszabályi rendelkezésekről
' 8 (1) A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványra és a miniszterel-

' bizalmi szavazásra vonatkozó javaslatára (a továbbiakban együtt: bizalmatlansági indítvány),
határozati javaslatra és ennek tárgyalására vonatkozó szabályokat a következő eltérésekkel kell
ikaltnazni-
S h a bizalmatlansági indítvány feletti vitat es szavazást az Alaptörvényben meghatározott ha-
",.n belül nem lehet megtartani, mert az Országgyűlés az említett időpontban nem ülésezik,
kívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kell összehívni,
bizalmatlansági indítványt nem kell kiadni bizottsági előkészítésre,
a bizalmatlansági indítványhoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani.
TÁfAlaptörvény meghatározza a bizalmi kérdésben történő döntéshozatal időpontját. Egy

részről háromnapos ,. lehűlést időszakot’' biztosít, hogy a kormányzóképesség fenntartása
'érdekében politikai megoldások születhessenek. Másrészt legfeljebb nyolc napban határozza
jpieg azt az időszakot, amelyen belül a döntést meg kell hozni. Ennek oka, hogy az ügyben
inindenképpen megszülessen a döntés, az esetleges politikai krízis Így ne húzódhasson el
beláthatatlan ideig.
jOI8.évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról
191. § |A bizalmi szavazás)

(1) A bizalmi szavazásra irányuló indítványt és a miniszterelnökkel szembeni bizalmatlan sági in
dítványt az Országgyűlés elnökéhez kell benyújtani.
(2) A miniszterelnök az (1) bekezdés szerinti indítvány benyújtásának időpontjától az arról szóló
döntés meghozataláig nem mondhat le.
Kfiveí a bizalmi kérdésfelvetése minden esetben a végrehajtó hatalom parlament előttifelelős-

Iségét nyomatékosltja, ebből következő logikus szabály, hogy az indítványt a törvényhozó szerv
elnökéhez kell benyújtani. A miniszterelnök lemondásának ideiglenes korlátozása - hasonló
gondolkodás mentén - azt szolgálja, hogy a kormányfő ne kerülhesse ki afelelősségre vonást.
7.5. A KORMÁNY MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE
parlamenti cik
20. cikk lushoz
kötött
(!) A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik. mandátum
(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik

a)az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával; [...]
159
[A kormányzati hatalomhoz kapcsolódó feladatok folyamatos ellátása érdekében az új Kor
• ■ i- rmányzati rendszerben a miniszterelnököt az Országgy^,*.
mány sikeres megalakulásáig ügyvezető kormány gyakorolja a hatásköröket. Az Alaptőr-
A magyar parlamentáris a ■ re/g^s miniszterelnök (és így a Kormány) megbízna
'eény álfal intézményesített hatásköri korlátozás oka, hogy az átmeneti időszakban az ügy-
(osztja, ezért az Országgy“le hi.alásának megszűnésével. *
megszűnik az Országgyűlés meg [vezető kormány tevékenysége ne terjedjen túl a feltétlenül szükséges teendők ellátásán - Így
'például nem rendelkezik eredeti jogalkotó hatáskörrel.
miniszter- Magyarország Alaptörvénye ^yarország Alaptörvénye

elnöki meg
bízatáshoz kö- 20. cikk jj-d*
tött ,, 4, rQ]r megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik,
mandátum (D A miniszterelnök megbízatásának B
ga a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés
(2) A miniszterelnök megbízása m megaUkulásával; 1' „alakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető
a) az újonnan megvalasztot . uui-.i szemben bizalmatlanságát fejezi ki, és új minisztereit®. |f‘ ^z.terelnőkkcnt gyakorolja hatáskörét, miniszter felmentésére vagy új miniszter kinevezésére
b) ha az Országgyűlés a miniszterelnök
javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan cset-
X az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a minisztere^ JÍ alkothat.
kel szemben bizalmatlanságát fejezi ki; [• • -1 .. Haa miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség kimondásával, a megválasztásá-
.szükséges feltételek hiánya miatt vagy azért szűnt meg, mert az Országgyűlés bizalmi szavazá-
r. ,, , — y', _„„j„prben - ahogyan korábban bemutattuk - a Kormány működi. f n a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az új miniszterelnök megválasztásáig
jsé3nX7SLá ^delije valósul meg, amely a miniszterelnök ’ miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-he-
zödik. így tehát a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével tntnden esetben megszűnik |ytt'es va8Y ~ több miniszterelnök-helyettes esetén - az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes
a Kormány megbízatása is. gyakorolja.
Magyarország Alaptörvénye Az ügyvezető kormányt az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezetőként az előző minisz

terelnök vezeti, amennyiben megbízatása az új parlament alakuló ülésével vagy lemondással
20. cikk
[színt meg. Ha azonban olyan okból, amely személyében alkalmatlanná teszi őt a miniszterei-
(2) A miniszterelnök megbízatása megszűnik \nöki feladatkör ellátására, akkor ügyvezető miniszterelnökként sem működhet tovább; ebben
l-1 [az esetben a miniszterelnök-helyettes vezeti az ügyvezető kormányt. Jogalkotási hatáskö
d) lemondásával; re az ügyvezető kormányéhoz hasonlóan korlátozott, az ügyvezető kormány összetételének
ej halálával; [megváltoztatását pedig nem kezdeményezheti a köztársasági elnöknél.
f) összeférhetetlenség kimondásával; [Az ügyvezető miniszterelnök megbízatása azonban továbbra is megszűnhet: ilyenkor szintén
g) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
;a miniszterelnök-helyettes lép a helyébe.
189. § [A miniszterelnök megbízatásának megszűnései

107. t* * 111 B 111 3Z.IV 1 V 1IV 111 V B J
(1) A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megta- 11. cikk
tásáról. , .
(2) A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényesse (4) A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy
sz új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig ügy ve
géhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
(3) A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyű idé miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatatlan esetben alkothat.
lést.
(4) Ha a miniszterelnök megbízatása az Alaptörvény 20. cikk (2) bekezdés e) pontjában meghall- IA miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a miniszter megbízatása is megszűnik,
rozott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az Országgyűlés elnöke jelenti be az Országgyűlésnek, '.ozonáan mindaddig ügyvezető miniszterként látja el feladatait, ameddig az új Kormány va-
tagja ál nem veszi tőle ezeket a feladatokat. Vagyis elméletben nem kizárt, hogy va
lamely korábbi miniszter az új Kormány megalakulását követően is ügyvezető miniszterként
20. cikk
működhessen (ameddig nincs kormánytag, aki ellátja a feladatot).
(4) A miniszterelnök megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapításáról és az ösz- 'Amennyiben az ügyvezető miniszter kiesne, feladatai ideiglenesen akkor is elláthatók egy
szeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharma [másik, a kormányfő által meghatározott (ügyvezető) miniszter által.
dának szavazatával határoz.
ügyvezető Magyarország Alaptörvénye
Kormány,
miniszter- 22. cikk
miniszter (1) A Kormány a megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető kormány

ként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem ismerheti el ren
deletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
160
161
8. AZ ÁLLAMFŐ
8.1. AZ ÁLLAMFŐI HATALOM FUNKCIÓJA

államit 48/1991. (IX. 26.) AB határozat (kivonat)
A köztársasági elnök kívül áll a végrehajtó halaimon, önálló államfői hatásköre van. Az Alkotniá
ban ból nem vezethető le olyan konstrukció, hogy a végrehajtó hatalom elen a Kormány és a köztársasZ
elnök állna, akik egymást kölcsönösen ellenőrizve és ellensúlyozva, konszenzuson alapuló döntések
hoznak, s csupán a közigazgatási irányítása tartozna egyedül a Kormány hatáskörébe. Éppen elU
zöleg: a köztársasági elnöknek (...) kifejezetten deklarált sérthetetlensége, azaz az Országgy^
szembeni politikai felelősségviselésének hiánya kizárja az ilyen közös hatalomgyakorlás jogi alap^
Nem sokkal az 1989-es rendszerváltást követően alkotmányértelmezési vita alakult ki %

állami szereplők között abban a kérdésben, hogy a köztársasági elnök hol helyezkedik eja I
hatalommegosztás rendszerében. A vitában végül az Alkotmánybíróságnak is állást kellet I
foglalnia. A köztársasági elnök hatalommegosztásban elfoglalt helyének meghatározása^ I
az Alkotmánybíróság a parlamentáris berendezkedés sajátos szerkezetét és a köztársaság I
elnök alkotmányos jogállását vette alapul. A testület érvelése szerint a parlamentáris be.
rendezkedés sajátossága a végrehajtó hatalomnak a törvényhozás irányában fennálló fe. 1
lelőssége. A köztársasági elnök személye ugyanakkor sérthetetlen, ami azt is jelenti, ho§ I
tevékenységéért nem tartozik politikaifelelősséggel a parlament irányába. Mivel páriámén. I
táris berendezkedésben a végrehajtó hatalomnak nem lehet olyan megnyilvánulása, amely a I
parlament által nem ellenőrizhető, a köztársasági elnök nem tekinthető a végrehajtó hatalom I
részesének.
Benjámin Constant: Az alkotmányos politika tana. Pest, 1862,13. I
A három politikai hatalmak, (...) a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmak, mindannyi mozdo- I
nyok, melyeknek össze kell hatni, mindeniknek a saját körében, az egyetemes mozgalomhoz, de ha
e mozdonyok pályájukból kimentek, összeütköztek és egymást megakasztják, kell oly erőnek lenni. I
amely azokat helyökből visszavezesse. Ezen erő nem lehet a mozdonyok egyikében, mert az arra I
szolgálna nékie, hogy a többit megsemmitse; szükséges, hogy az a körön kívül álljon, hogy az né- I
mileg neutrális, semleges legyen, hogy mindenütt lehessen alkalmazni, hol alkalmazása szükséges. I
és hogy a bajoktól óvjon, a sérelmeket orvosolja a nélkül, hogy ellenséges legyen.
' BenjamirTConstant, a XVJlí-XJX századfordulójának meghatározó politikai gondolkodója

munkásságával nagymértékben járult hozzá az államfői hatalom alkotmányosfunkciójának I
megalapozásához. Constant hatalommegosztással összefüggő, fent idézett gondo-
i elméleti
' latmenete az államfői hatalmat semleges hatalomként írja le, amely így alkalmas arra, hogy
elhárítsa a hatalmi ágak egymásközti összeütközéséből adódó zavarokat. A constanti mo-
[deliben az államfő olyan hatalmi tényező, amelynek legfőbbfunkciója a hatalmi ágak közötti
egyensúlyfenntartása - ezt a kiegyenlítőfunkciót pedig értelemszerűen csak akkor tudja űz
államfő betölteni, ha jogállása és hatáskörei alapján a politikai hatalmi ágakon kívül áll.
az állam egysé- Magyarország Alaptörvénye

ges képviselete
9. cikk
(1) Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét [...).
Petrétei József: A köztársasági elnök mint a nemzet egységének kifejezője. Jogtudomány
Közlöny, 2010/11.
[Az „egység”) nem jelent mindig egyöntetűséget, teljes összhangot, illetve egyhangúságot, hanem
felfogható a sokféleség egységeként, ami a változatosságot figyelembe vevő egységeként jelenik
meg. A politikai nemzet egysége az alkotmányos demokráciában az alaptörvény által konstituáll
162
• léiben fejeződik ki. Az állami lét ugyanis feltételezi a társadalmi együttélés rendezett és
zott formáját, amit elsődlegesen az Alkotmánynak kell megteremtenie.
rország Alaptörvénye a demokratikus
állambercndcz-
* . kedés sédelme
’• varország államfője a köztársasági elnök, aki (...) őrködik az államszervezet demokratikus
n ,í 30.) AB határozat (kivonat)

<»/|99**' '
niszervezet demokratikus működése feletti őrködés - mint a köztársasági elnöki intézmény
A* lapvető feladata - nemcsak az elnök rendkívüli beavatkozási jogosítványai esetén szolgál az
c«ylK xnyértelmezés alapjául. Következik ebből a feladatból az is, hogy a köztársasági elnöknek
köri jogai gyakor,ása soran mindig figyelemmel kell lennie az egész államszervezet demok-
működésére, beleértve ebbe annak eljárási és technikai szempontjait is. Az „őrködés” nem
^'^zódik tehát krízishelyzetek feloldására, hanem része az államügyek szokásos menetének, s
kor,át°a köztársasági elnök saját joggyakorlásának is.
^1992 (VI- AB hatarozat (kivonat)
Ukotmány (...) szerint a köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszcr-
M demokratikus működése felett. E feladatok egyike sem hatásköri szabály. Az államszervezet
^kfatikus működése feletti őrködést az [alkotmányban meghatározott egyes hatáskörökben, azok
^telei szerint látja el a köztársasági elnök. Az [alkotmány szóhasználata is kifejezi a köztársasági
fc'te. feladatának sajátosságát az alkotmányosság védelmében. Az Országgyűlés, a Kormány, a bíró-
. v védik” és „biztosítják” az alkotmányos rendet, valamint az állampolgárok jogait; ezt a funkciót
ész társadalom vonatkozásában, saját cselekvésükkel látják el. Ezzel szemben a köztársasági
I ? csupán az államszervezet demokratikus működése felett „őrködik”, vagyis sem sérelem esetén,
I a jogok biztosítása céljából nem maga cselekszik, hanem általában más szervhez fordul, vagy ha
cselekszik, az elnöki döntésért más szerv vállalja a politikai felelősséget. Csakis így maradhat
^rtítlan, a „nemzet egységének kifejezése” így lehet összhangban az „őrködéssel”.
[sági elnök kifejezi a nemzet egységét és őrködik az államszervezet demokratikus működése

felett - alapjaiban határozza meg az államfő közjogi mozgásterét: a köztársasági elnöknek
minden közhatalmi jogosítványát az államfői funkciókra tekintettel, azokkal összhangban
kell gyakorolnia. Az alkotmányos funkció tartalma tehát kihat az államfői hatáskörök gya
korlásának módjára és az államfő szerepfelfogására is.
8.2. AZ ÁLLAMFŐI TISZTSÉG KELETKEZÉSE
Kukorelli István: A jogállamért! Püski, Budapest, 1989,112-113. az elnök

választás
A köztársasági elnök - ezt sok helyütt az alkotmányok is megfogalmazzák Európában - fölülemel- modelljei
kedik a nemzeti megosztottságon, és az ország egységének a jelképe. Ha ezzel a céllal választunk
köztársasági elnököt, akkor a nép által választott személyiségre van szükség.
Zlinszky János: A köztársasági elnök szerepe a magyar jogrendszerben. Debreceni Szemle,
2007/1.
A közjogi tisztséget be lehet tölteni parlamenti választás esetén is megfelelően akkor, ha olyan
embert választanak, aki [...] feladatként fogadja, és nem érzi úgy, hogy ezért tartozik valamivel
valamerre, hanem a formalizált jogrendben való választás alapján a teljes nemzet képviseletére
elkötelező szolgálatként vállalja a tisztséggel járó hatalmat.
Kukorelli István: Az országos népszavazás 1989-1998. In: Kurtán Sándor - Sándor Péter -
Vass László (szerk.): Magyarország évtizedkönyve 1988-1998. Budapest, 1998.
A magyar jogtörténet első népszavazását az SZDSZ és a Fidesz kezdeményezésére (az FKGP és az

MSZDP támogatásával) 1989. október 31-én írta ki négy kérdésben az Országgyűlés. A négyigenes
163
népszavazás a politikai átmenet egyik sajátos állomása volt. [...] Kétségtelen tény, hogy az 19^
november 26-i országos népszavazás érvényes és eredményes volt, s azon a választópolgárok 58%^
vett részt. Az igazi kérdésre a négy közül - csak az országgyűlési választások után kerüljön-csofa
köztársasági elnök megválasztására - 6101 szavazattal volt több az igen szavazatok száma. A hárOfn
másik 100%-os igen (a munkásőrség feloszlatására, a pártfok] munkahelyi szervezeteinek fc|$^
molására, a pártvagyon elszámolására) okos kortesfogásként a hátán hozta az igazit, a negyediket
Az árukapcsolás tökéletesen működött abban a felajzott történelmi hangulatban, amikor aki otthon
maradt, az a múltra, a hatalomátmentésre, a kommunista államfőre szavazott. [...]
A második népszavazási kezdeményezés az 1990-es parlamenti választások utáni MDF-SZDS?.
paktum és alkotmány revízió szükségszerű következménye. Az 1990. évi XL. törvény a köztársasá.
gi elnök parlament általi választását rendelte el, ez ellen tiltakoztak a kezdeményezők, az MSZP
Király Zoltán országgyűlési képviselő).
Az Országgyűlés az 56/1990. (VII. 11.) számú határozatával a népszavazást 1990. július 29-re tűzted
A népszavazáson a választójogosultak 13,91%-a jelent meg, így ez érvénytelen volt. A szavazólapon
szereplő kérdésre - Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg; -a
népszavazáson részt vevők 85,90%-a voksolt igennel.
A 1989-90-es rendszerváltás idején, a harmadik magyar köztársaság kiépítésének éveiben

az államfői tisztség keletkezésének módját, a tisztséget betöltő személy legitimációját inten
zív politikai vita övezte, tekintettel az államfői tisztség kiemelt jelentőségére. Ezt mutatja
hogy a kérdésben egy éven belül kétszer is tartottak országos népszavazást.
A ma hatályos szabályozás szerint országos népszavazás nem irányulhat az Alaptörvény
módosítására [Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pont]. Mivel a köztársasági elnöki tiszt
ség keletkezésének módját az Alaptörvény szabályozza (II. cikk), a közjogi berendezkedés 1
jelenlegi keretei között az államfő megválasztásának módját népszavazás útján ma nem lehet
megváltoztatni.
választási Magyarország Alaptörvénye

szabályok
10. cikk
(2)Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik élet

évét betöltötte.
11. cikk
(1) A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább har
minc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől számított
harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az Országgyűlés elnöke
tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja.
(2) A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési
képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés elnökéheza
szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy jelöltet ajánlhat. An
nak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(3) Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatát megkapta.
(4) Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás során
a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első szavazáskor az első helyen szavazat
egyenlőség alakul ki, azokra a jelöltekre lehet szavazni, akik a legmagasabb számú szavazatot kapták.
Ha az első szavazáskor csak a második helyen áll elő szavazategyenlőség, azokra a jelöltekre lehet
szavazni, akik a két legmagasabb számú szavazatot kapták. A második szavazás alapján megválasz
tott köztársasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára - a legtöbb érvé
nyes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés alapján új választási
kell tartani.
(5) A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
(6) A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a
megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik
napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
164
j\fagyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (1989)
_ § (4) Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte cl a megkívánt többséget,
* adszori szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a má-
szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott
társasági elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára - a szavazatok több-
êlnyerte.
1946 év* t®rvÎ,y Magyarország államformájáról
s (2) Ha a szükséges ajánlást csak egy jelölt nyerte el, ez a Nemzetgyűlés tagjai legalább kéthar-
d részének jelenlétében közfelkiáltással köztársasági elnökké választható. Egyébként a válasz-
titkos szavazás útján történik. A szükséghez képest többszöri szavazásnak van helye. Az első
taSvazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki a Nemzetgyűlés összes tagjai legalább
Sharmad részének szavazatát elnyeri.
L Ha az első szavazás alkalmával ezt a többséget egyik jelölt sem nyeri el, az (1) bekezdésnek meg-
•lelö új ajánlás alapján újból szavazást kell tartani. A második szavazás alapján való megválasz-
áshoz ugyancsak a Nemzetgyűlés összes tagjai legalább kétharmad részének szavazata szükséges.
» Ha a második szavazás alkalmával egyik jelölt sem nyerte el a megkívánt többséget, harmadszori
szavazást kell tartani. Ez alkalommal csak arra a két jelöltre lehet szavazni, akik a második szava
zd alkalmával a legtöbb szavazatot kapták. A harmadik szavazás alapján megválasztott köztársasági
elnök az, aki - tekintet nélkül a szavazásban résztvevők számára - a szavazatok többségét elnyerte.
ffmagyar szabályozás alapján a köztársasági elnököt az Országgyűlés végső soron - akár

határozatképesség hiányában is - a szavazatok egyszerű többségével megválaszthatja. Az
államjoválasztás hazai szabályai kedvezőek az államfői hatalomgyakorlásfolytonosságának
biztosítása szempontjából, hiszen a köztársasági elnök megválasztása a második szavazás
[során garantált. A második szavazás során azonban a szabályozás - a kirívóan alacsony
szükséges szavazati arány miatt - rendkívül sokat enged az államfő erős demokratikus le-
\gitimációja iránti igényből. Kifejezetten ellentmondásos, hogy az egész nemzet képviseletét
'ellátó, annak egységét kifejező államfő megválasztását az Alaptörvény alacsonyabb parla
menti támogatottsághoz köti, mint a miniszterelnökét.
[Kétségtelen azonban, hogy a köztársasági elnök választására vonatkozó hatályos szabályozás
inak vannak közjogi hagyományai. A Magyarország államformájáról szóló 1946. évii, törvény
4. § (4) bekezdés végső soron ugyanilyen szavazatarányhoz kötötte az államfő megválasztását
[azzal a különbséggel, hogy a törvény háromfordulós választásról rendelkezett, és csak a har
madikfordulóban vezette be a relatív többségen alapuló eredményességet. Az 1989-es Alkot
mány 29/B. §-ában szinte szó szerint átvette az 1946. évi I. törvény rendelkezéseit.
Magyarország Alaptörvénye a megbízatás

időtartama
10. cikk
(1) A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.
(3) A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
8.3. AZ ÁLLAMFŐ JOGÁLLÁSA, JOGI FELELŐSSÉGE
Magyarország Alaptörvénye összeférhe

tetlenség
12. cikk
(2) A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági
és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más keresőfoglalkozást nem foly
tathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével - díjazást
nem fogadhat el.
2011. évi CX. törvény a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról
4. § (1) A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépése napjáig köteles megszüntetni a vele
szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okot. Ha a köztársasági elnökkel
165
szemben a tisztsége gyakorlása során merül fel összeférhetetlenségi ok, haladéktalanul kőtef^ I t)íp»rországA,apíörvényc joci
megszüntetni. felelősség
(2) Ha a köztársasági elnök a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot nem szüntette
bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja az összeférhetetlenség kimondását. köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet indítani.
(3) Ha a köztársasági elnök az összeférhetetlenség kimondására irányuló eljárás ideje alatt az^ A Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan
férhetctlenséget megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell. értő illetve a szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel szemben az ország-
5. § A (...) 4. § szerinti indítványról való szavazásra legkorábban az indítvány benyújtásától tsí képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
tott nyolcadik napon, legkésőbb az indítvány benyújtásától számított tizenötödik napon kérj . megfosztást' eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
sor. A szavazás titkos. (Vséges. A szavazás titkos.
Magyarország Alaptörvénye Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztást' eljárás befejezéséig a

^társasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.
12. cikk y A megosztási eljárás lefolytatása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik m Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi felelősséget
állapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
e) összeférhetetlenség kimondásával;
(4) [...] az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képvisel I
kétharmadának szavazatával határoz. I Amennyiben a köztársasági elnök magatartása folytán felmerüljogifelelőssége (mert tiszt
sége gyakorlásával összefüggésben szándékosan megsért egy törvényt, vagy szándékos bűn
Az összeférhetetlenség megszüntetésére a magyar szabályozás lehetőséget teremt, ennq cselekményt követ el), az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja tisztségétől
elmulasztása esetén azonban az összeférhetetlenség fennállása a köztársasági elnök Ivaló megfosztást. A képviselők egyötödének indítványa alapján az Országgyűlés megtár
bizatásának megszűnését eredményezi. A köztársasági elnök megbízatásának összeférhet^ gyalja a kérdést, majd szavaz a megfosztási eljárás megindításáról. Az eljárás megindításá
éhoz a képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A köztársasági elnököt végül tisztsé
lenség címén való megszűnéséhez szükséges az Országgyűlés összeférhetetlenséget megái,
lapító, minősített többséghez kötött döntése. gétől - a megfosztási eljárás végkimeneteleként - az Alkotmánybíróságfoszthatja meg.
fAz Alaptörvény megfogalmazása szerint az Alkotmánybíróság akkor foszthatja meg tiszt
sérthetetlenség Magyarország Alaptörvénye ségétől a köztársasági elnököt, ha közjogi felelősségét állapítja meg. Az Alaptörvény rend
szertani értelmezését alapul véve azonban arra kelljutnunk, hogy a testület a büntetőjogi
12. cikk felelősség megállapítása esetén is megfoszthatja az elnököt tisztségétől, hiszen a büntetőjogi
(1) A köztársasági elnök személye sérthetetlen. szabályok megsértése a megfosztási eljárás megindításának és lefolytatásának éppúgy jog
alapját képezi, mint a közjogi szabályoké.
Abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság szándékos bűncselekmény elkövetése miatt meg
I. A köztársasági elnök személyének sérthetetlensége elsősorban az elnök alkotmányjogi jogállása- fosztja tisztségétől a köztársasági elnököt, az államfői tisztséghez kapcsolódó immunitás is
nak része, politikai felelősségének hiányát és jogi felelősségének korlátozott voltát jelenti. Csakmá- tmegszűnik, így a volt elnök ellen megindítható a büntetőeljárás, és a büntetőjogifelelősség
sodsorban - történelmi analógiák útján - hozható kapcsolatba az uralkodók, illetve államfők sajátos [a rendesbiróságok által megállapítható.
büntetőjogi védelmével. Az Alkotmány szövege mindkét aspektust tartalmazza, de külön-kiilön.

48/1991. (IX. 26.) AB határozat (kivonat) politikai
egyrészt a köztársasági elnök személye sérthetetlen; másrészt a köztársasági elnök személyének
. • • • • r i i" ’ . - ■■ ■ . felelőtleneség
büntetőjogi védelmét külön törvénnyel biztosítani kell. A politikai es a jogi felelősség más természetű, es egymástól független. A köztársasági elnök men
2. A király személyének sérthetetlensége eredetileg a királyi ház uralkodásának folyamatosságát tessége a politikai felelősségtől nem mentesíti őt a jogi felelősségtől, ha annak feltételei fennállnak.
biztosította: a királyt - a kivételes ellenállási jog gyakorlásától eltekintve - sem politikailag, sem A köztársasági elnök jogi felelőssége semmilyen tekintetben nem pótolja hiányzó politikai felelős
jogilag nem lehetett felelősségre vonni. Később, az alkotmányosság korában ezt a felelőtlenséget a ségét. [...]
miniszteri ellenjegyzéssel, azaz a felelősség átvállalásával ellensúlyozták; vagyis az ellenjegyzés Sem az Alkotmánybíróság, sem a köztársaság elnöke nem felelős a politikai hatalomnak: csak az
nem oka (magyarázata), hanem következménye az eredeti sérthetetlenségnek. (Jelenkori királysá Alkotmánynak, a törvénynek vannak alávetve. Ezért nem is rendelkeznek aktív politikai hatalom
gok alkotmányaiban a király felelőtlensége és/vagy személyének sérthetetlensége egy paragrafus mal, alkotmányos keretek közötti cselekvési-mérlegelési szabadsággal. Célszerűségi, hasznossá
ban, sőt egy mondatban szerepel azzal, hogy miniszterei felelősek.) gi, anyagi szempontok kívül esnek döntéseik körén. A napi politika szempontjain, törekvésein cs
Megszabott időre választott államfők esetében a felelősségre nem vonhatóságot fenntartja egyrészt I engedményein felül állnak. Függetlenek, nincs politikai, csak jogi felelősségük, döntéseiket saját
az elnöki jogkörök nagy részének ellenjegyzéshez kötése, másrészt ugyanaz a meggondolás, amely törvényes meggyőződésük szerint hozzák. Viszont az Alkotmányt, a törvényt olyan esetben is kö
a parlamenti képviselőknek mentelmi jogot biztosít: a jogi eszközökkel való zaklatás távoltartása, telesek döntésük alapjául elfogadni, mikor egyéni, emberi lelkiismeretük, meggyőződésük mást,
illetve a magas funkció zavartalan gyakorlásának biztosítása; valamint az államfői tisztség tekin többet vagy kevesebbet sugallna. Általuk az alkotmányos alapon álló törvény szól.
télyének megőrzése. A köztársasági elnökök sérthetetlensége a modern alkotmányokban azonban I Minden olyan törekvés, amely politikai felelősséggel járó döntéseket a köztársasági elnökre, az Al
nem azonos a királyoknak a felelősség alóli abszolút mentességével. A köztársasági elnökök felelős- I kotmánybíróságra vagy a bírói szervezetre kívánna hárítani, ellenkezik a jogállamiság alkotmányos
ségre vonhatók bizonyos, hivatalukban elkövetett súlyos törvénysértésekért, rendszerint az ország- | elvével; aki bár legjobb indulattal vagy bizalommal is, politikai ellenőrzésre kívánná e szerveket
gyűlés tagjaiból alakult különleges bíróság előtt. felhasználni, alkotmányos súlyuk és méltóságuk ellen vét. (...)
48/1991. (IX. 26.). AB határozat (kivonat) miniszteri
?Az államfő sérthetetlensége egyrészről a korlátozott jogi felelősségét, másrészről a politikai I ellenjegyzés
Az ellenjegyzés a köztársasági elnök aktusainak érvényességi kelléke. Egyrészt biztosítja, hogy az
felelősségének hiányátjelenti. Bár az országgyűlési képviselők és a köztársasági elnök séríhe- [
elnök aktusai ne kerüljenek ellentétbe a Kormány politikájával, másrészt pedig a köztársasági elnök
tétlenségének alkotmányosfunkciója részben megegyezik, az államfőjogállásához kapcsolódó I
aktusát is bekapcsolja a parlamentáris felelősség rendszerébe azáltal, hogy a Kormány átvállalja a
sérthetetlenség önálló, a képviselők mentelmijogától különböző közjogi konstrukció.
politikai felelősséget az aktusért.
167
166
Ma gya rország Alaptörvénye
9. cikk
(4) A köztársasági elnök
a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályéi
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeít, az önálló szabályozó
vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
f) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedé
külföldi állami kitüntetések viselését;
g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
h) dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
i) dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben;
j) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséin
Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a közt
sasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.
Az államfő sérthetetlensége magában foglalja, hogy a köztársasági elnök döntéseiért ne>

tartozik politikai felelősséggel. Parlamentáris rendszerben a politikai felelőtlenség aztj€
lenti, hogy az államfő a parlament által nem ellenőrizhető, nem számonkérhető és politika
okok miatt nem mozdítható el. Az Alaptörvény ugyanakkor a köztársasági elnök hatásköré^
utalja számos politikai döntés meghozatalát (nemzetközi szerződés megkötése, nagykövetei
megbízása, miniszterek kinevezése stb.). Annak érdekében, hogy ne lehessen felelősség
lés nélkülpolitikai döntéseket hozni, a szabályozás a köztársasági elnök hatáskörébe tartóié
politikai döntéseket - néhány alkotmányosan igazolható kivétellel - miniszteri ellenjegy
zéshez köti. Az ellenjegyzés célja tehát az, hogy egy, a parlament által elszámoltatható kor-
mánytag átvállalja a politikaifelelősséget az államfőtől.
az államfő bűn- 13/2000. (V. 12.) AB határozat (kivonat)

(erőjogi védelme
A demokráciákra jellemző az ország egységét megjelenítő intézmények és szimbólumok léte, ame
lyek - bár nem kritizálhatatlanok - bizonyos vonatkozásaikban kívül vannak a vélemények alkot,
mányjogilag védendő pluralizmusán. Ez az elv jelenik meg a nemzet egységét kifejező köztársasági
elnök esetében, akinek személye az Alkotmány értelmében sérthetetlen, és akinek büntetőjogi
védelmét külön törvény biztosítja.
Az államfő személyének sérthetetlensége, számos országban magával vonja a tisztséget viselő

személyt becsmérlő, az államfő tekintélyének csorbítására alkalmas, indokolatlanul leala
csonyító vélemények korlátozását. Ez a korlátozás ugyanakkor demokráciában soha nem
abszolút: nem jelenti azt, hogy a köztársasági elnök tevékenysége ne lehetne közéleti viták,
jcöziigyekkel összefüggő tárgya.
8.4. AZ ÁLLAMFŐ HATÁSKÖREI
a hatáskörök 48/1991. (IX. 26.) AB határozat (kivonat)

jellege
I. A köztársasági elnöknek az [alkotmány négyféle döntési hatáskört adott: a) A köztársasági
elnök döntésének érvényességi kelléke valamely másik szerv egyetértő döntése, b) A köztársasági
elnök más szerv döntését kezdeményezi; a végleges és az elnökre is kötelező döntést más szerv
hozza meg. c) Az elnök döntése ügydöntő, végleges, más szerv által felül nem bírálható; a döntésért
semmilyen más szerv sem vállalja át a politikai felelősséget. Az ilyen döntést ez a határozat önálló
politikai döntésnek nevezi, d) Olyan önálló döntések, amelyekre az Alkotmány csupán végső
határidőt állapít meg.
168
I ököréi túlnyomó többségét a köztársasági elnök csak más döntésektől függően gyakorolhat-
I í el a köztársasági elnök döntéseiért politikailag nem felelős, csupán jogilag, s akkor is csak a
I égc gyakorlása során elkövetett szándékos alkotmány- vagy törvénysértésért [...], a döntéseiért
I ' olitikai felelősséget a Kormány a miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegyzéssel vállalja ál
1 '*nrszággyüléssel szemben. Az ellenjegyzés mellett más megoldás is lehetséges arra, hogy a köz-
I ** sági elnök politikai felelősségvállalás nélkül dönthessen. Pl. az Országgyűlés akadályoztatása
I tfn a hadiállapot kinyilvánítása, a rendkívüli állapot és a szükségállapot kihirdetése feltételeinek
I eSC létét előzőleg az Országgyűlés elnökének, az Alkotmánybíróság elnökének és a miniszterelnök-
I '^'együttesen meg kell állapítania, s a köztársasági elnök csak ezután élhet (...) jogosultságával.
I ^cka megelőző vagy megerősítő döntések az elnöki hatáskörben hozott intézkedések érvényességi
% altételei-
‘ a köztársasági elnök önállóan gyakorolt jogkörei általában csupán kezdeményező jellegűek, a
öntési láncban még további döntés lehetséges, amely az elnököt is kötelezi. Ilyen a köztársasági
•Inöknek az a joga, hogy egyet nem értése esetén a törvényt észrevételei megfontolása végett az
Országgyűlésnek visszaküldheti, de az Országgyűlés ismételt elfogadó döntése után köteles kihir
detni a törvényt; ilyen az előzetes normakontroll indítványozási joga az Alkotmánybíróságnál [...].
^társasági elnök népszavazást kezdeményezhet [...), az elrendelés már nem az ő hatásköre. Az
ír. e|nök tesz javaslatot a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és az országgyűlési biztosok
személyére, de a választással az Országgyűlés hozza meg a döntést [...]. Sajátos átmenet az önálló
Politikai döntés és a kezdeményezés között az a hatáskör, hogy a köztársasági elnök az Országgyű
lés ülését ülésszakonként egyszer, legfeljebb harminc napra elnapolhatja. A képviselők egyötöde ezt
adöntést felülbírálhatja, mert kérésükre mégis össze kell hívni az Országgyűlést [...].
Az [alkotmány kivételesen olyan döntésre is feljogosítja a köztársasági elnököt, amely végleges,
félúlbírálhatatlan, de amelyért sem a köztársasági elnök, sem más szerv nem visel politikai felelős
séget az Országgyűlés előtt (önálló politikai döntés). Az Alkotmány ugyanis nem köti ezeknek a
döntéseknek az érvényességét sem ellenjegyzéshez, sem más szervek előzetes döntéséhez, s utóla
gos felülvizsgálatukat sem teszi lehetővé. A köztársasági elnök önálló politikai döntést [...] azokban
êsetekben hozhat, amikor az államszervezet demokratikus működésében súlyos zavarok támad
nak, amelyek elhárítása az ö beavatkozását igényli. Az elnök kivételes intézkedésével átlendíti az
államgépezetet a holtponton, hogy normális működése újból beindulhasson. A köztársasági elnök
a beavatkozással (...) „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”. Az [ajlkotmány
nem követeli meg más szervek felelősségvállalását az elnöki döntésért, hiszen éppen a demok
ratikus államszervezet működése került válságba. Az [ajlkotmány szerint ilyen az az eset, ha az
Országgyűlés egy éven belül négyszer megvonta a bizalmat a Kormánytól, illetve, ha a Kormány
megbízatásának megszűnése után negyven napon belül nem választ új miniszterelnököt. Ekkor a
köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést [...].
Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ilyen önálló politikai döntése a köztársasági elnöknek az
is, ha kinevezési vagy jóváhagyási jogkörének gyakorlása során tartalmi okból megtagadja a kine
vezést vagy jóváhagyást. Az ilyen döntés ügydöntő, végleges és felülbírálhatatlan; senki sem visel
érte politikai felelősséget: vagyis megfelel az önálló politikai döntés ismérveinek.
d) Más jellegűek a köztársasági elnök olyan önálló döntései, amelyekre az [ajlkotmány csupán vég
ső határidőt állapít meg. így pl. a köztársasági elnök az [a]lkotmányban meghatározott időn belül
köteles kihirdetni a törvényt, kitűzni a választásokat, de az időpontot ezen belül - felülbírálhatatla-
nul és politikai felelősség nélkül - ö határozza meg. Ebben a körben az elnök mérlegelési lehetősége
nem az ügy érdemére vonatkozik. Különbözik a c) pontban meghatározott önálló politikai döntéstől
a köztársasági elnöknek az az önálló döntése is, amikor formai okból, a jogi előfeltételek hiánya
miatt tagadja meg a kinevezést vagy a jóváhagyást. Ilyen esetben ugyanis az elnöknek nincs mér
legelési lehetősége.
M köztársasági elnök tulajdonképpen kétféle döntési jogosítvánnyal rendelkezik: hozhat

ellenjegyzéshez kötött és ellenjegyzéshez nem kötött döntéseket. A kétféle döntési jogosit-
[ványban közös, hogy azok szigorú közjogi korlátok között illetik meg az államfőt. Az Alkot
mánybíróság által is használt „önálló politikai döntés" olyan, ellenjegyzéshez nem kötött
jogosítvány, amelyek esetén a köztársasági elnök önállóan mérlegelhet és a meghozott dön
tések komoly közjogi következménnyel bírnak. Ilyen, önálló politikai döntés példáid a köz
társasági elnök azon joga, hogy bizonyos, az Alaptörvényben meghatározottfeltételekfenn
ie
állása esetén feloszlathatja a parlamentet. Ezt a komoly közjogijelentőséggel bíró %
az államfő diszkrecionális jogkörében, önállóan hozza meg. Az országgyűlési válaíí
kitűzésénekjoga ezzel szemben (annak ellenére, hogy az államfő ellenjegyzés nélkül ho
ja meg döntését) nem önálló politikai döntésijogosultság, hiszen ennek a döntésnek a
hozatalában mind az államfő önállósága, mind pedig a döntés közjogi jelentősége CSe
(a választásokat mindenképpen ki kell tűznie, az időpontot is jogszabályban meghatón
keretek közölt mérlegelheti)
kőlépcsőim Magyarország Alaptörvénye

jogiír
9. cikk

a) képviseli Magyarországot;
a) az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
b) megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket.
(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntésék
a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. [...]
a parlament Magyarország Alaptörvénye
működéséhez
lapcsolódó 9. cikk
hatáskörök köztársasági elnök
b) részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
c) (örvényt kezdeményezhet;
d) országos népszavazást kezdeményezhet;
e) kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általa,
nos választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás időpontját,
f) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
g) összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
h) feloszlathatja az Országgyűlést;
i) az elfogadott Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását a megalkotására vonatkozó, az Alap,
törvényben foglalt eljárási követelményekkel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Al
kotmánybíróságnak, az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára
megküldheti az Alkotmánybíróságnak, vagy megfontolásra visszaküldhet! az Országgyűlésnek;
3. cikk

a) a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által miniszterelnöknek ja-
b) az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem fogadjad
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek,a
Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőinek véleményét.
(5) A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Ország
gyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b) pontja szerinti
jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem fogadja el.
'Az Országgyűlésfeloszlatása a köztársasági elnök egyik legerősebbjogosítványa, ilyen eset

ben ugyanis az elnök olyan önálló politikai döntést hozhat, amely alapvetően határozza mg
a törvényhozó és a végrehajtó hatalom működését. Az Országgyűlésfeloszlatásához valójo
got ezért az Alaptörvény kizárólag meghatározott kormányzati válságok esetére biztosítja, a
döntés meghozatala előtt pedig kötelezővé teszi a kormányfővel, az Országgyűlés elnökével
és a képviselőcsoportok vezetőivel való egyeztetést. Az, hogy az Országgyűlés feloszlatásá
nak eszközével az államfő ténylegesen él-e az Alaptörvényben meghatározott válsághely
zetek tényszerűfennállása esetén, a köztársasági elnök diszkrecionális mérlegelési körébe
170
f-zj^ík.Az államfő tehát ezekben az esetekben sem kötelesfeloszlatni az Országgyűlést, és
Jöntés meghozatalában közjogilag nem köti a megkérdezett kormányzati szereplők állás-
‘Lntja sem.
1-áHamfö Őrködéstfunkciója nyilvánul meg abban, hogy az államfő kezdeményezheti az Al-
‘^)lrníinybiróságnál az elfogadott alaptörvény-módosítás eljárási szempontúfelülvizsgálatát
I XXXVI. törvény az Országgyűlésről

J1*1' a köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Or-
J-*. ülés* rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben azössze-
dókát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házclnöknek lehetőleg a
ji'ás a de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.
)3'íS<íli A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - iegfel-
já- § ' rtTlinc napra - elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban bejelenteni.
jebt’n e|napolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére - a kérelem
levételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra - köteles az Országgyűlés ülését
vézheZ
>*n'-
Q7 Országgyűlés az ország sorsát meghatározó politikai döntések meghozatalának elsőd-

fegW szintere. Kialakulhat olyan helyzet, amikor a képviselőcsoportok közötti politikai el
lentétek gátolják a politikai közösség sorsát érintő alapvető kérdések higgadt megvitatását.
Ilyen esetekben a köztársasági elnök az Országgyűlés ülését elnapolhatja azzal a várakozás
sal. hogy az elnapolás időtartama alatt az országgyűlési munkát gátló politikai viták nyug
vópontra jutnak. Az elnapolás jogintézményét ugyanakkor szigorú közjogi korlátok közé
szorítja az Alaptörvény: arra ülésszakonként egy alkalommal. legfeljebb 30 napra kerülhet
sor, továbbá a köztársasági elnök intézkedését a képviselők könnyedén semlegesíthetik: a
képviselők egyötöde által tett indítványra az Országgyűlés elnöke köteles az Országgyűlés
[ülését nyolc napnál nem távolabbi időpontra összehívni.
Magyarország Alaptörvénye törvényhozással

összefüggő jog
6. cikk körök
p) Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képvi

selő kezdeményezhet.
(2) Az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke záró
szavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának
vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószava
zást követően határoz. Az indítvány elfogadása eseten az Országgyűlés elnöke az elfogadott tör
vényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmány
bíróságnak.
(3) Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja, és megküldi a köztár
sasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és elrendeli
annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az Alaptörvénnyel való
összhangja vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak, az Országgyűlés elnöke csak akkor
írhatja azt alá, és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az Alkotmánybíróság nem állapított meg
alaptörvény-ellenességet.
(4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellen
tétesnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor -, a törvényt az Alaptörvénnyel
való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.
(5) Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, és
a (4) bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével egy
alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt újra
megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet, ha az
Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem állapított
wg alaptörvény-ellenességet.
171
(6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron k'völ, de L
harminc napon belül határoz, fia az Alkotmánybíróság alaptörvény-cllcnesseget állapít I ooHH^' ^'ó in'éz'nén>'e kö,eIezi az Országgyűlést arra, hogy a Visszaküldött törvényt
Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja ck, I •' eljárásban érdemben megtárgyalja, de nincs akadálya annak, hogy azt változatlan
I italommal fogadja el. Az újból elfogadott törvénnyel kapcsolatban az államfő politikai
(7) Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálj '
nem állapít meg alaptörvény-elfenességet, a köztársasági elnök a törvényi haladéktalanul aljA^ I 'étát "túr nem gyakorolhat, alkotmányossági vétót pedig csak akkor és annyiban, ha és
'aniéttnyibcn a törvényszövegen az Országgyűlés változtatott, vagy amennyiben az állam-
elrendeli annak kihirdetését.
(8) Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alapig I ’tö a törvényalkotási eljárásban vélfelfedezni alkotmánysértést; egyébként a törvényt alá
való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az Alko(rt]j\ I <kelí irnia és ki keH hir?e,nie- ygyanezl ke" lennie az államfőnek, ha az Alkotmánybíróság
róságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de legkésőbb tíz nap0Afy I -nem áHopffo meS a vétóval támadott törvény alaptörvény-ellenességét, vagyis az alkotmá-
határoz. I nyossági vétót követően a köztársasági elnök már semmiképpen sem élhet politikai vétóval,
(9) Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés ^mennyiben viszont a köztársasági elnök eredményes alkotmányossági vétóját követően, az
sítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata a (2), illetve (4) bekezdés szerint kizárólag I Alkotmánybíróság döntése nyomán az Országgyűlés módosítja a törvényt, és az államjö a
dosított rendelkezések tekintetében vagy arra hivatkozással kérhető, hogy a törvény megalkot A I >módosítás ellenére úgy véli, hogy a törvény továbbra is - ugyanazon vagy más alkotmányos
vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek. Ha a köztárs% I ai Összefüggésben - alaptörvény-ellenes, az államfő ismét élhet az alkotmányossági vétó
elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fp& I lehetőségével.
ja el, a köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglak eh I f.- Országgyűlés altah előzetes normakontroll kizárja a köztársasági elnöki alkotmányos
követelmények nem teljesülésére tekintettel kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálj^1 I sági vétó lehetőségéi. Élhet viszont az alkotmányossági vétó lehetőségévei a köztársasági
>elnők abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság az előzetes normakontroll-eljárásban a
2011. évi CL1. törvény az Alkotmánybíróságról [törvény alkotmányellenességét állapította meg, és az Országgyűlés állal ennek megfelelően
23. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2j bekezdés a) pontja alapján az elfogad Imódositott törvényt az államfő alkotmányellenesnek tartja.
de még ki nem hirdetett törvény indítványban meghatározott rendelkezéseinek az AJaptörvén
való összhangját az Alaptörvény 6. cikk (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott indítványoz' ÍJA003. (XII- *5-) AB határozat (kivonat)
jogosult által benyújtott, határozott kérelmet tartalmazó indítvány alapján vizsgálja. Sr>
40. § (1) Nem hirdethető ki a törvény, ha az Alkotmánybíróság a 23. §-ban meghatározott eljárd
A köztársasági elnöknek a törvényhozást ellenőrzőjogosítványa, illetve a köztársasági elnök jogkö-
bán megállapítja a vizsgált törvényi rendelkezés vagy rendelkezések alaptörvény-ellenességét 3' I ren keresztül az alkotmányellenesség előzetes vizsgálatára irányuló alkotmánybírósági eljárás is a
I hatalommegosztás elvét szolgálja. A törvényhozás egyértelműen és kizárólagosan az Országgyűlés
10/2014. (II. 24.) OGV határozat az egyes házszabály! rendelkezésekről I hatáskörébe tartozó tevékenység, ám a köztársasági elnök a törvényhozási folyamatot érdemben
54. Megfontolásra visszaküldőit törvény tárgyalása 1 korlátozó, ellenőrző jogkörrel rendelkezik; [...] az Országgyűlést a törvény újratárgyalására köte-
78. § (1) Ha a köztársasági elnök a kihirdetésre megküldött törvényt aláírás előtt észrevételeid / lezheti. Az 1. ABh. leszögezte: „A hatalommegosztás rendszerében azonban a hatalmi ágak, az
közlésével megfontolás végett visszaküldi, azt az Országgyűlés legkésőbb a törvény visszaküldésé 1 í alkotmányos szervek egymás működését, a hatáskörök gyakorlását nem akadályozhatják. A ha-
tői számított hatvan napon belül napirendjére tűzi. Ii alommegosztás elvéből fakad az a követelmény, hogy a köztársasági elnök a törvényhez fűződő
(6) A megfontolásra visszaküldött törvény vitájára a köztársasági elnököt legkésőbb annak az ülés I egyet nem értésével nem lehetetlenítheti el a törvényhozást. Az Országgyűléstől törvényhozásijoga
napnak a megnyitása előtt 48 órával meg kell hívni, amely ülés tervezett napirendjén a tárgyalj / nem vonható el, csupán arra kényszeríthető, hogy korábbi döntését újra megfontolja, vagy eljárása
szerepel. során az alkotmányi előírásokat tiszteletben tartsa. A törvényalkotásijog elvonásátjelentené az, ha
(8) A (3) bekezdés szerinti módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy a köztársasági elnök a törvényt mindaddig visszaküldhetné az Országgyűlésnek, amíg az nem kerül
az államfő észrevételeinek megfelelő tartalommal elfogadásra. Az Alkotmánybíróság a törvény elő-
napirendi pont keretében kerül sor.
/ zetes alkotmányossági vizsgálata során, alkotmánysértés megállapítása esetén csak tartalmi köve-
55. Alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánított rendelkezés miatt visszaküldött törvény tárgyalása I töményeket határozhat meg, az Alkotmánynak megfelelő törvényszöveg meghatározására azonban
19. §(l) Ha a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság által az A laptörvénnyel ellentétesnek nyilvá
I oincs lehetősége. Az államfői, s azon keresztül az alkotmányossági kontroll is csak korlátozottan,
nítóit rendelkezés miatt visszaküldi a törvényt az Országgyűlésnek, vagy ha az Alkotmánybíróság I az Alkotmányban meghatározott módon gyakorolható tehát. ‘
az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során alaptörvény-ellcnességet állapított / [...] Az alkotmányos szervek együttműködése nélkül az alkotmányos demokrácia elképzelhetetlen,
meg, a házelnök felkéri a törvényalkotási bizottságot az Alkotmánybíróság határozatának megfelelő I k köztársasági elnök egyet nem értése, a törvény visszaküldését eredményező államfői észrevételek
módosító javaslat előterjesztésére. 1
' esetén is együttműködésre köteles az Országgyűlés és a köztársasági elnök, amiből következően a
(6) A (2) bekezdés szerinti módosító javaslat vitájára és szavazására, valamint a zárószavazásra egy I
köztársasági elnök észrevételeit az Országgyűlésnek érdemben megkell fontolnia. A két hatalmi ág
napirendi pont keretében kerül sor. I az eljárási szabályokat szigorúan betartva, egymás jogait és hatáskörét nem sértve és nem korlátoz
va köteles részt venni a döntéshozatali eljárásban. Az együttműködési kötelezettség azt is jelenti,
Az Alaptörvény pontosan meghatározza a köztársasági elnök törvényhozással kapcsolatos hogy a köztársasági elnöknek az észrevételeit olyan módon kell közölnie, hogy azok alapján valóban
cselekvési lehetőségeit és kötelezettségeit. érdemi vitát lehessen lefolytatni a törvény újratárgyalására irányuló országgyűlési eljárásban.
A kihirdetésre előirt ötnapos határidő alapján megállapítható, hogy az államfőnek (és hi 1-1
vatalának) mindössze öt nap áll rendelkezésre arra, hogy megvizsgálja a Házelnök által A demokratikus jogállam elve tehát a törvényhozással szemben követelményként állítja, hogy a tör
megküldött törvényt, és felmérje cselekvési lehetőségeit. Ez nemzetközi összehasonlításban vényhozást befolyásoló jogosítvánnyal rendelkező szervek egymás eljárási pozícióit és jogait tart
kirívóan rövid, erre a döntésre az alkotmányok átlagosan 15-20 napot biztosítanak az ál- sák tiszteletben, A hatalmi ágak kölcsönös ellensúlyozása biztosítja a hatalommegosztás elvének
lamfönek. tényleges megvalósulását. Amennyiben a visszaküldött törvényről vita nélkül, illetve az érdemi
A köztársasági elnök politikai és alkotmányossági vétót egyaránt gyakorolhat attólfüggően, vitát lehetetlenné téve, lényeges eljárási szabályok megsértésével, garanciális jelentőségű határidők
hogy alkotmányossági vagy más jellegű kifogása támad a kihirdetendő törvénnyel szemben. figyelmen kívül hagyásával dönt az Országgyűlés, akkor az a köztársasági elnöknek az Alkot
Amennyiben viszont a jogszabály alkotmányellenességét észleli, nem csupán jogosult, de - mányban biztosított, a törvényhozást korlátozó jogosítványát sérti, s a hatalommegosztás elvének
.alkotmányosfunkciója alapján - köteles alkotmányossági vétót emelni.
173
172
érvényesülését lehetetleníti el. A köztársasági elnök jogkörének kiiiresítése ezért [a...] dcmok
jogállam sérelmét eredményezi.
Az Alkotmánybíróság az 1. ABh.-ban kiemelte, hogy „ja vétójog gyakorlásával] kapcsolatos
járásokban valamennyi eljárási szabály egyaránt fontos. Minden eljárási szabály, minden eliá
szakasz azonos legitimációs erővel rendelkezik.” Az eljárási szabályok megsértése tehát a törv^
közjogi érvénytelenségét vonja maga után. %
Közjogi érvénytelenség állfenn például abban az esetben, amennyiben a köztársaságig ■

által, politikai véti keretében visszaküldött törvényt az Országgyűlés újratárgyalás nélí\
fogadja el ismét. ™
■ k»rmin)>ti- Magyarország Alaptörvénye

klUshor kap-
csolódó hatás- 9. cikk
Urtk (3) A köztársasági elnök
j) javaslatot tesz a miniszterelnök [...] személyére;
c) kinevezi a minisztereket [...];
(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez
sztmélyüsyl Magyarország Alaptörvénye
jogkör:
javaslattételi és 9. cikk
kinevezési jogok M................................... „
(3) A köztársaság, elnök
j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb
ügyész és az alapvető jogok biztosa személyére;
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét és a Magyar Művészeti Aka
démia elnökét;
c) kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozószen-
vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
d) megbízza az egyetemek rektorait;
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
(6) A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jog
szabály i feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet de
mokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.
Az Alaptörvény az ellenjegyzéshez kötött és Alaptörvényben szabályozott kinevezések eseti-1

ben rögzíti a kinevezés megtagadásának lehetőségét, azonban az A Ikotmánybíróság lentebb
kivonatolt határozatából következően az államfőnek valamennyi tisztség esetében lehet ilyen
mérlegelésijoga
A köztársasági elnök - ha a kinevezéshez megkívánt törvényi előfeltételek fennállnak - akkor ta

gadhatja meg a kinevezést, ha alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat teljesítése az államszer
vezet demokratikus működését súlyosan zavarná. Utóbbi szempontból a köztársasági elnök kizá
rólag a személyre tett javaslatot vizsgálhatja felül. A kinevezési jogkör alkotmányos gyakorlásának
feltételeit nem lehet kiterjesztően értelmezni.
48/1991. (IX. 26.). AB határozat (kivonat)
A köztársasági elnök tartalmi okból elutasító döntése végső biztosítékul szolgál; rendkívüli eszköz
amelynek alkalmazására csak az államszervezet súlyos működési zavarának elhárítása adhat okot
Tehát a kinevezés megtagadásához is rendkívül súlyos kifogásnak kell fennállnia a kinevezendő
174
I szemben, vagy az aggályos kinevezések sorozatának kell olyan mértéket öltenie, hogy a
i|.us államszervezet védelmében a köztársasági elnöknek meg kell szakítania a folyama-
jeiö<’kra vezési jog gyakorlása alkotmányos megtagadásához olyan súlyú indokok kellenek, mint
• avulás rendkívüli összehívásához, vagy feloszlatásához.
Ôrszágsa
fítgztársasági elnök két esetben tagadhatja meg egy személy kinevezését Abban az esetben,
ha akinevezéshez megkívánt törvényi előfeltételek nem állnakfenn; ekkor nemcsakjogosult,
_ alkotmányos funkciója alapján - köteles megtagadni a kinevezést. Meg kell tagadnia a
kinevezést akkor is, ha annak teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyo
san zavarná. Annak eldöntése azonban, hogy az adott kinevezés teljesítése veszélyezleli-e
a demokratikus működést - az Alkotmánybíróság által megadott szempontok mentén - a
Idj-lársasági elnök szabad mérlegelési körébe tartozó kérdés.
M,gyarország Alaptörvénye kitüntetés

adományozása
5. cikk
<n A köztársasági elnök
' idényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi
PJpldi állami kitüntetések viselését;
o A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez
Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény rendelkezhet úgy, hogy a törvény által a
^társasági elnök hatáskörébe utalt döntéshez ellenjegyzés nem szükséges.
... A köztársasági elnök a (4) bekezdés f) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az
Alaptörvény értékrendjét sértené.
4772007. (VII. 3.) AB határozat (kivonat)
Akitüntetések adományozásának feltételeiről szóló törvények, illetve a kitüntetéseket alapító egyéb

jogszabályok határozzák meg azt, hogy mely értékeket ismer el a jogalkotó olyannak, amely alapján
kitüntetések adományozhatok. Ezen értékek a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének
szerves részét képezik. A kitüntetés alapjául szolgáló értékek egy része az Alkotmányban megfo
galmazott, nevesített érték, vagy az abból levezetett érték. A kitüntetésre való érdemesség meg
határozásakor a legfőbb mérce a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendje. Az alkotmányos
értékrend az Alkotmányban, mint normában megjelenő, illetve az Alkotmányból levezethető
írtékek összessége. Ennek az értékrendnek a kitüntetés-adományozási eljárásban is feltétlenül
érvényesülnie kell.
A Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjébe ütköző, attól eltérő értékrend alapján való kitün
tetési előterjesztés vagy adományozás - az alkotmányos értékek sérelme következtében - ellentétes
u Alkotmánnyal. Mind a kitüntetésre előterjesztést tevőknek, mind a köztársasági elnöknek joga
és egyben kötelessége, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjét tiszteletben tart
sa, a kitüntetési eljárásban érvényre juttassa, és érvényesülését biztosítsa. A köztársasági elnök
ezen feladat- és hatásköre természetszerűleg kiterjed arra az esetre is, amikor a kitüntetés-adomá
nyozási eljárásban [...] hatáskörét gyakorolja, amely alapján a törvényben meghatározott címeket,
érdemrendeket, kitüntetéseket adományozza és a külföldi állami kitüntetések viselését engedélyezi.
kormányzati előterjesztés alapján és a Kormány tagjának ellenjegyzése mellett az állam

fő jogosult arra, hogy a legmagasabb szintű állami elismerésként kitüntetéseket adomá
nyozzon. Az Alaptörvény (a kinevezések megtagadásához hasonlóan) ebben az esetben is
[szabályozza, hogy a köztársasági elnök milyen esetben tagadhatja mega kitüntetés adomá
nyozását. A szabályozás szerint abban az esetben élhet a megtagadásjogával, ha a kitünte
ss az Alaptörvény értékrendjét sértené. Az Alaptörvény értékrendje olyan, viszonylag tág
kategória, amelybe beletartoznak például a demokrácia alapértékei (népszuverenitás elve,
hatalommegosztás elve stb.), az emberijogok védelme, és beletartozhat számos, az Alaptör
vényből levezethető más érték is.
175
rajurtitwokl Mag'arország Alaptörvénye
jotkttr
9. cikk
(2) A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
e) kinevezi és előlépteti a tábornokokat.
(5) A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és dönl^
a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. (...]
Az Alkotmány 29. § (2) bekezdése, amely szerint a köztársasági elnök a fegyveres erők fopa,s
noka, nem hatásköri szabály. A 29. § (2) bekezdése alkotmányjogi jelentősége annyi, hogy a
sasági elnököt legalább egy hagyományos főparancsnoki jogosítvánnyal fel keli ruházni. *
A köztársasági elnök föparancsnoki funkciója az elnök alkotmányjogi jogállásának része, éSfe
a Magyar Honvédségben illetve a Határőrségben viselt rang vagy beosztás. A fegyveres erők íj?
rancsnoka a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője. A főparancsnok tehá;
fegyveres erők egyikének sem szolgálati elöljárója.
Az Alkotmány eleve határt szab annak, hogy ezekből a hagyományos jogokból a köztársaság, E)
nőknek (külön törvényben) milyen hatáskörök adhatók: mindenekelőtt azzal, hogy az Alkotni,
parlamentáris köztársaságot intézményesít, másrészt azzal, hogy a köztársasági elnöknek irányig
hatáskört ad a fegyveres erők felett, viszont az irányítást az Országgyűléssel és a Kormánnyal,Oc.
osztja. Az elnök mint főparancsnok (ha az Országgyűlés nem akadályozott) nem gyakorolhatjase,
az Országgyűlés hatáskörébe került alapvető rendelkezési jogokat (a fegyveres erők alkalmaz^
hadiállapot kinyilvánítása, békekötés), sem a hadsereg működésére vonatkozó „vezényletet”, ner,
ez utóbbi irányítási jogosítványait a Kormány kapta. Az irányítói pozíció kizárja, hogy a föparancs.
nők vezetői jogokkal rendelkezzék.
knjelmwésl Magyarország Alaptörvénye
i08 9. cikk

g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát.
A köztársasági elnök részére biztosított egyéni kegyelmezés jogának gyakorlása során a köztársa
sági elnököt valódi döntési jog illeti meg abban a tekintetben, hogy az akár hivatalból, akár kére,
lemre indult kegyelmezési eljárásban kegyelemben részesíti-e a kegyelmi kérelemben megnevezeti
személyt vagy sem. Döntésében kifejezésre juttathat méltányossági, humanitárius és saját értik,
rendjéből fakadó erkölcsi szempontokat is. Ennek a döntésének egyedüli korlátját az igazságügyén
felelős miniszter ellenjegyzési joga jelenti abban az értelemben, hogy a köztársasági elnöki döntés
érvényességi feltétele a miniszteri ellenjegyzés.
24/2013. (X. 4.) AB határozat (kivonat)
[77] Az államfői kegyelem az államfő személyes döntése, egy általa különös méltánylást élvező
okra tekintettel, amelynek súlya- az ö személyes megítélése szerint meghaladja a büntetés kiszabá
sához, vagy a kiszabott büntetés letöltéséhez fűződő állami és társadalmi érdeket.
\Az egyéni kegyelmezési jog a köztársasági elnök olyan személyes döntése, amelyet - jog
szabályi keretek között - szabad mérlegelése alapján hoz meg. Ennek következményeként
a köztársasági elnök szerepfelfogása, értékrendje is meghatározza a kegyelmi kérelmekről
szóló döntést. A 2002-es év óta a legtöbb személyt 2004-ben, Módi Ferenc köztársasági el
nökrészesített kegyelemben. Ebben az évben negyvenegy kegyelmi kérvény esetében döntőit
az államjő a kegyelem megadása mellett. 2017-re a kegyelmi kérelmek száma körülbelüli
felére csökkent, a köztársasági elnök pedig a 2017-es évben összesen tizenegy személyt ré
szesített kegyelemben.
176
.rorszfig Alaptörvénye
állflmpol|*árUul
yl*'
0»rk
s köztársasági elnök
(Ű \ aZ állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.
i)köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és döntéséhez
1 - rniány tagjának ellenjegyzése szükséges. [...]
,K°r
ijl magyar állampolgárság megadására irányuló kérelmek elbírálásakor az államfő diszkre
cionális döntést hoz. vagyis döntését nem köteles indokolni, és az ellen jogorvoslati lehető
séget sem biztosit a jogrendszer.
, AZ ÁLLAMFŐ HELYETTESÍTÉSE
ÖV’
•m-ország Alaptörvénye az államfő

M** helyettesítése
|4.
.. A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig vagy a
íLársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig
köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
L a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány vagy
Ufntely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.
A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselőt jo-
ait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés által
kijelölt alelnök látja el.
7/1990. (IV. 23.) AB határozat (kivonat)
m] köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyako
rolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja
d Az idézett rendelkezésekből következik, hogy a köztársasági elnök hivatalba lépéséig az elnöki
jogkört gyakorló országgyűlési elnök képviselői minősége és országgyűlési elnöki tisztsége nem
szűnik meg, hanem a törvény értelmében nem gyakorolhatja képviselői jogait és nem látja el elnöki
feladatát. Másrészt viszont az Országgyűlés elnöke a köztársasági elnöki jogkörnek is csupán [...]
gyakorlója, éppen országgyűlési elnöki minősége folytán, s alkotmányjogilag nem tekintendő he
lyettes vagy ideiglenes köztársasági elnöknek. Az ideiglenes köztársasági elnöki intézményt az [a]
Ikotmány nem ismeri, ez a megnevezés a köznapi nyelvhasználatban a fenti jogi helyzet körülírására
szolgál. A köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke tehát addig gyakorolja, amíg ezt az
országgyűlési tisztséget betölti, azaz a köztársasági elnök jogait, a köztársasági elnök hivatalba
lépéséig az Országgyűlés mindenkori elnöke gyakorolja. E szempontból közömbös, hogy ezen idő
alatt az országgyűlési elnök tisztségében történik-e személyi változás, és ha igen, miért.
köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának megállapítását maga a köztársasági el

nök, a Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezheti. A kezdeményezés
alapján az akadályoztatás megállapításáról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők több
ségének szavazatával dönt. Amennyiben az Országgyűlés megállapítja az átmeneti akadá
lyoztatás fennállásának tényét, a köztársasági elnökfeladat- és hatásköreit az Országgyűlés
'mindenkori elnöke gyakorolja.
8.6. AZ ÁLLAMFŐ MEGBÍZATÁSÁNAK MEGSZŰNÉSE
Magyarország Alaptörvénye megbízatás

megszűnése
12. cikk
(3) A köztársasági elnök megbízatása megszűnik
a) megbízatási idejének lejártával;
177
b) haláiávaV, „ -d5n képtelen feladatköreinek ellátására;
ejha kilencven napot meg feltételek már nem állnak fenn;
d) ha a megválasztásához szöks^5
e) összeférhetetlenség kimondásával,
f) lemondásává!; y vató megfosztással

g) a köztarsasagi e S ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állanoW ,
(4) A köztarsasagi elnök
SSazOrszággyülésa jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szava^
(5) A°köztársasági elnök és a volt köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és java^
zását sarkalatos törvény határozza meg.

2011 évi CX. törvény a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról
2 S m ától
b'ízaS A köztársasági
A lemondás elnök az Országgyűléshez
érvényességéhez intézett írásbeli
az Országgyűlés nyilatkozatával
elfogadó nyila kozatalemondhat^
szüksége, t
n niLs tizenöt napon belül kérheti a köztarsasagi elnököt, hogy elhatározását újból
meg Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgá
nyi,atkozaelfogadó
nem kÍi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés Kan regie ;ölta tizenötödik
nyiatkozata napr
meghozatala,
namán
eSelfogadó meg. Ha az hiányában
Tűnik nyilatkozat az annak
Országgyűlés a köztársaság, elnokonyitva
meghozatalára allo hatandó
a lemondás eredményük,,
megfontolásán kén,
a köztársasági elnök megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt .dopontba

ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg.
Itomnrtó esetén az Országgyűlés nem akadályozhatja meg az államfő megbízatásért

megs-űnését
előjogában áll kérnitudomásul
köteles venni
a köztársasági a lemondást,
elnököt ugyanakkor
döntésének a döntés
átgondolására. tudomásulvétele
A szabályozás ane
az esetre is kitér, ha az Országgyűlés a köztársasági elnök lemondó nytla kozatara semm.

■lyen módon nem reagál. Ilyenkor a köztársasági elnök megbízatása az elfogadásra nyin,
' álló határidő leteltével megszűnik.
2011. évi CX. törvény a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásarol
3 S a köztársasági elnök feladatkörei ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotának
illetve a megválasztásához szükséges feltételek hiányának megállapítását bármely országgyűlés,
képviselő indítványozhatja.
4. § (1) A megválasztott köztársasági elnök a hivatalba lépésé napjáig köteles megszüntetni a veit
szemben az Alaptörvény szerint fennálló összeférhetetlenségi okot. Ha a köztársasági elnökkel
szemben a tisztsége gyakorlása során merül fel összeférhetetlenségi ok, haladéktalanul köteles azt
megszüntetni.
(2) Ha a köztársasági elnök a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot nem szüntette meg,
bármely országgyűlési képviselő indítványozhatja az összeférhetetlenség kimondását.
(3) Ha a köztársasági elnök az összeférhetetlenség kimondására irányuló eljárás ideje alatt az össze
férhetetlenséget megszünteti, az összeférhetetlenség kimondását mellőzni kell.
5. § A 3. § és a 4. § szerinti indítványról való szavazásra legkorábban az indítvány benyújtásától
számított nyolcadik napon, legkésőbb az indítvány benyújtásától számítolt tizenötödik napon ke
rülhet sor. A szavazás titkos.
köztársasági elnöki megbízatásfenti esetekben történő megszűnéséhez nem elegendő an

nak tényszerűfennállása, hogy az államfő kilencven napon túl nem képes ellátnifeladatát,
vagy a megválasztásához szükségesfeltételek már nem állnakfenn, vagy összeférhetetlen-
gi ok állfenn vele szemben. Az államfő megbízatásának megszűnéséhez ezen tényhelyzetek
fennállása esetén is szükség van az Országgyűlés megállapító döntésére.
178
A. törvény az Alkotmánybíróságról
r, Alaptörvény 13. cikke alapján a köztársasági elnök tisztségétől való megfosztására
árasban az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatában részletesen megindokolt,
lény, illetve más törvény köztársasági elnöki tisztség gyakorlásával összefüggésben tör-
ékos megsértésére, illetve szándékos bűncselekmény elkövetésére vonatkozó indítvány
cl.
otmánybiróság megvizsgálja a megfosztási eljárás indítványozásának és megindításának
..gét. Ha a megfosztási eljárás az Alaptörvény 13. cikk (2), illetve (3) bekezdésében foglal
ni felel meg, az Alkotmánybíróság az eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszünteti,
kotmánybíróság az eljárást soron kívül folytatja le.
rí vizsgálat esetén az Alkotmánybíróság a megfosztási eljárásban az 57. §-ban foglaltakon
.gált törvénysértés jellegének megfelelően a büntetőeljárásról, illetve a polgári perrendtar-
jíó törvényben foglaltak szerint más bizonyítási eszközt is alkalmazhat. Az. Alkotmánybi-
röztársasági elnököt meghallgatja.
dkotmánybiróság e §-ban meghatározott jogkörében a teljes ülés jelenlévő tagjai kétharma-
gyetértésével hozza meg döntését.
Imennyiben a köztársasági elnök az Alaptörvényt, illetve más törvényt az elnöki tisztség

gyakorlásával összefüggésben szándékosan sért, vagy szándékos bűncselekményt követ el.
az Országgyűlés indítványozhatja az államfő tisztségétől való megfosztását. A megfosztási
eljárást az Alkotmánybíróság az Országgyűlés részletesen megindokolt határozata alapján
folytatja le. Az eljárásban az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálja, hogy a megfosztást
az Alaptörvény eljárási szabályainak megfelelően a képviselők egyötöde inditványozta-e,
valamint az eljárás megindításáról az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavaza
tával. titkos szavazáson döntött-e. Amennyiben a megfosztási eljárás megindításáról szóló
.országgyűlési határozat ezeknek az eljárási szabályoknak a figyelmen kívül hagyásával szü
letett meg, az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül megszünteti az eljárást. Ha az Or-
[szággyűlés az Alaptörvényben foglalt eljárási szabályokat betartotta, az Alkotmánybíróság
! a teljes ülés jelen lévő tagjai kétharmadának egyetértésével érdemben dönt a köztársasági
elnök tisztségétől való megfosztásról.
179
9. ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS
9.1. AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS FOGALMA ÉS FUNKCIÓI

•ttlkoimány M agvarország Alaptörvénye
védelme
éli norma- 24. cikk
bíráskodás . ...... .
(1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény vedelmenek legfőbb szerve.
3. Az Alkotmánybíróság alkotmányos rendeltetése az Alkotmány értelmezésén keresztül annai

védelme, az Alkotmány rendelkezéseinek érvényre juttatása, akár egyedi jogvitákban is. Alkotmj.
nyos és ezért alkalmazandó jogszabály az, amely összhangban van az Alkotmány rendelkezéseivel
tartalmával. Alkotmánybíráskodás nélkül az Alkotmány puszta deklaráció maradna, a jogállamiság
elve írott malaszt. Alkotmányvédelmi feladatának egyik lényeges célja az, hogy alkotmányellencs
norma ne érvényesülhessen a jogrendben.
biz alkotmánybiróskodás funkciója, hogy az alkotmány rendelkezéseinek védelmében bízta,

sitsa, hogy a normatívjogi aktusok megfeleljenek az alkotmányi előírásoknak, ezzel az al
kotmány keretei közé szorítsa ajogalkotást mint közhatalomgyakorlást. Célja, hogy bármely
állami szerv által kibocsátott normatív aktus mérhető legyen az alkotmány mércéjével, ennek
segítségévelpedig kikényszerithetővé tegye az alkotmány tartalmát. Ahogyan a hivatkozott
határozatból is látszik azonban, az Alkotmánybíróságnak a normatív jogi aktusok mellen
egyes egyedijogviták kapcsán is lehetősége van az alkotmányi előírások érvényesítésére.
a hataloraracg- Magyarország Alaptörvénye

osztás Intézmé
nyi biztosítéka 54. cikk
(2) Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság

működése nem korlátozható.
A hatalommegosztás elve alapvető szabálya alkotmányos rendszerünknek. Az Alkotmánybírósága

hatalommegosztás elvével kapcsolatban kifejtette, hogy az nem pusztán annyit jelent, hogy azegyik
hatalmi ág nem vonhatja el a másik jogosítványait, hanem azt is jelenti: a demokratikus jogállamban
korlátlan és korlátozhatatlan hatalom nincs, s ennek érdekében bizonyos hatalmi ágak szükségkép
pen korlátozzák más hatalmi ágak jogosítványait.
Velencei Bizottság véleménye Magyarország Alaptörvényének negyedik módosításáról
(Opinion no. 720/2013) (kivonat)
A parlament is köteles tiszteletben tartani az alkotmány szupremáciáját, és ezt felügyelhetik más

szervek is, különösen az alkotmánybíróság. Egy al kotmányos demokráciában az al kotmánybírásko-
dás központi jelentőségű a fékek és ellensúlyok szempontjából.
pz Alkotmánybíróság feladata, hogy hatásköreinek gyakorlása során őrködjön az állam-

[szervezet hatalommegosztás elvén alapuló felépítése, illetve működése felett, különösen a
' törvényalkotó Országgyűlés által elfogadott törvények vizsgálatával. Működésében az Alkot
mánybíróság a hatalommegosztás egyensúlyát is őrizni hivatott: hatásköreivel a végrehajtó
és a bírói hatalmat is alkotmányos határok között tartja. Az Alkotmánybíróság hatalommeg
osztásban betöltött kiemelt szerepéhez kapcsolódik az a szabály, amely szerint működése
különleges jogrend idején sem korlátozható. Ennek megfelelően például a 2020. március
jfén kihirdetett veszélyhelyzet időszakában is működött az Alkotmánybíróság.
180
(XII. 17.) AB határozat (kivonat) alapjoK-
ccdclmi
az állam kötelessége az alapvető jogok „tiszteletben tartására és védelmére" a szubjektív alap- funkció
(-•■! ickal kapcsolatban nem merül ki abban, hogy tartózkodnia kell megsértésüktől, hanem ma-
jóS° foglalja azt is, hogy gondoskodnia kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről. Az
h rek természetszerűen egyéni szabadságuk és személyes igényeik szempontjából gyakorolják
d” . „ajkat. Az államnak viszont arra van szüksége garanciális feladata ellátásához, hogy az egyes
i i alapjogok biztosítása mellett az azokkal kapcsolatos értékeket és élethelyzeteket Önmaguk-
’is azaz ne csupán az egyes egyedi igényekhez kapcsolódóan védje, s a többi alapjoggal összc-
ôésben kezelje. Az állam számára az alapjogok védelme csupán része az egész alkotmányos rend
tartásának és működtetésének. Ezért az állam úgy alakítja ki az egyes alapjogok megvalósi-
^n<hoz szükséges jogszabályi és szervezeti feltételeket, hogy mind a többi alapjoggal kapcsolatos,
ód pedig e?yéb alkotmányos feladataira is tekintettel legyen; az egyes jogoknak az egész rend
^pontjából legkedvezőbb érvényesülését teszi lehetővé, s mindezzel az alapjogok összhangját
is előmozdítja.
1 jz államnak tevékenysége során tartózkodnia kell a jogalanyok alapjogainak megsértésétől,

ezen túlmenően azonban konkrét intézkedésekkel elő kell segítenie az alapjogok érvényesí
tését. E tevékenység jogállami „záróköve" az Alkotmánybíróság, amelynek fankciója az is,
hogy hatáskörei gyakorlásával orvosolja az állam közhatalmi működése során bekövetkező
[alapjogijogsértéseket.
S’-
jl/1990. (XII. 18.) AB határozat (kivonat) autentikus

alkotmányért cí
I ] az Alkotmány értelmezésére nem kizárólag az Alkotmánybíróság jogosult. Az Országgyűlést mezés
js megilleti az a jog. hogy hiteles értelmezést fűzzön az Alkotmány valamely rendelkezéséhez, s
tten túlmenően, tevékenységük ellátása során a jogalkotó és jogalkalmazó szervek is értelmezik
az Alkotmányt. Az Alkotmánybíróságtól származó [...] alkotmányértelmezés annyiban különbözik
az egyéb értelmezésektől, hogy az mindenkire kötelező (erga omnes) hatályú, s így adott esetben
még magát az Országgyűlést is köti a törvényalkotás során. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság elvi
jelentőséggel mutat rá: [...] messzemenően figyelembe kell venni a hatalmi ágak megosztásának
elvét, amely a magyar államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelve.
1Az Alkotmánybíróság bármely hatáskörébenjárjon is el, mindigaz alkotmány rendelkezéseit

értelmezi és alkalmazza. Ennek eredménye mindenkit kötelez, de azt is hangsúlyozni kell
(ahogyan ezt a magyar Alkotmánybíróság is megtette), hogy az alkotmány értelmezése során
sem léphet át más hatalmi ág területére. Nem vonhatja például magához a törvényalkotó
szerepét, hiszen ezzel lényegében az Országgyűlés hatáskörét üresitenéki. valamint az igaz
ságszolgáltatási szervezetrendszer szereplői, a bíróságok helyett sem hozhat meg konkrét
döntéseket.
Sólyom László alkotmánybíró párhuzamos indokolása a 23/1990. (X. 31.) AB határozathoz alkotmány fej
lesztés és alkot
(kivonat)
mányos kultúra
[...] Az Országgyűlésnek szabadságában áll bármilyen érv alapján dönteni; legyen az tudományos, fejlesztése
vagy gyakorlati, büntetőpolitikai, vagy tetszőleges aktuálpolitikai meggondolás vagy indíték. [...]
A törvényhozási folyamat nyilvánossága alkalmat teremt minél több érv ismertetésére és ütközé
sére; s egyben elő is készíti a közvéleményt a döntésre. (...) Ugyanakkor az Országgyűlés ki van
téve a közvélemény nyomásának. [...] Az Alkotmánybíróság ezzel szemben kizárólag alkotmány
jogi érvekkel alapozhatja meg döntését. (...) Az Alkotmánybíróság döntése végleges. Nem köti az
Alkotmánybíróságot sem a többségi akarat, sem a közvélemény. Nem köti egyetlen erkölcsi vagy
tudományos irányzat sem. [...] Ebben az értelmezésben az Alkotmány egésze a kiindulópont. Az
Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az Al
kotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot, amely a ma
még gyakran napi politikai érdekből módosított Alkotmány fölött, mint „láthatatlan alkotmány”, az
alkotmányosság biztos mércéjéül szolgál [...]. Az Alkotmánybíróság ebben az eljárásában szabad
ságot élvez, amíg az alkotmányosság fogalmának keretén belül marad.
181
11/1992. (III. S.) AB határozat (kivonat)
Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jogállam a#,..
valósul meg. hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog számára a rendszcrválu
azt jelenti, ésjogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállami Al|„
mánnyal összhangba kell hozni, illetőleg az új jogalkotást tekintve összhangban kell tartani azeZ'
jogrendszert. Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan öss,
hangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének
kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá. A jógáik
megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni. 01
.Jogállamiprogram " megvalósulásának elősegítése nemcsak közjogtlag kiemelkedő jjg

szakokban (pl. rendszerváltozás, alkotmányozás) kulcsfeladata az alkotmánybíróságoknak
[hanem a mindennapokban is. Az alkotmányos elvek kibontásának, érvényesítésének ájfc
[lisztesének igénye ugyanis állandó, ahogy a kihívások sem szűnnek. Ennek megvalósít^
:az elvont alkotmányi rendelkezések folyamatos, jogi érvek és jogi logika mentén történi
interpretációja elősegíti az állami szervek alkotmányos keretek köztifolyamatos működésé^
9.2. AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS KIALAKULÁSA

ÉS MODELLJEI
decentralizált John Marshall főbíró érvelése a Marbury kontra Madlson ügyben (kivonat)
°"Kle" Minden állam, amely írott alkotmányt alkotott, nyilvánvalóan úgy tekint arra, mint a nemzeti jog
alapvető és legmagasabb szintű forrására. így minden ilyen kormányzat alapelve szükségképpen az
hogy az alkotmánnyal ellentétes Jogszabályokra úgy kell tekinteni, mintha nem is léteznének. (...)
Ha az alkotmánnyal ellentétes jogszabályok nem létezőnek tekintendők, lehetséges lenne, hogy az
érvénytelenség dacára mégis kössék a bíróságokat, akiknek így követni kell a jogszabály betűjét'’
Más szóval annak ellenére, hogy nem jog, tételezhet-e jogként érvényesítendő szabályokat? Az ilyen
gyakorlat éppen a felállított alapelvek megdöntését jelentené, és ránézésre is abszurdabb helyzetet
eredményezne, semhogy ragaszkodjunk hozzá. [...]
Ha két jogszabály ellentétes egymással, a bíróság kötelessége dönteni arról, hogy melyiket alkal
mazza. Ha tehát egy törvény ellentétben áll az Alkotmánnyal (ha mind a törvény, mind az Alkot
mány vonatkozik az adott esetre), a bíróságnak vagy úgy kell döntenie, hogy az ügyben a törvé
nyi szabályt alkalmazza az Alkotmány figyelmen kívül hagyásával; vagy az Alkotmány szabályai
szerint dönt, a törvényi szabályok figyelmen kívül hagyásával. A bíróságnak döntenie kell, hogy a
két összeütköző szabály közül melyik szerint ítélje meg az ügyet; ez az igazságszolgáltatás egyik
legfőbb kötelessége.
El kell dönteni tehát, hogy az Alkotmány elsőbbsége érvényesüljön az azzal ellentétes törvények
felett, vagy az Alkotmány ugyanolyan rangú legyen, mint a többi törvény és ilyenként bármely
törvény által módosítható. Az utóbbi esetben az Alkotmány nem szab gátat a korlátlan hatalomgya
korlásnak. Ha azonban a - sokkal észszerűbb - első megoldást választjuk, akkor az Alkotmánnyal
ellentétes törvény nem jog, és azt amerikai bíró nem alkalmazhatja.
Ha tehát a bíróság figyelemmel lehet az Alkotmányra, az Alkotmány pedig minden más norma
fűlött áll, akkor az adott ügyben az Alkotmány, és nem egyéb norma alkalmazandó. [...] Ennél
fogva, az USA Alkotmánya alátámasztja és megerősíti az elvet (amely minden írott alkotmányon
alapuló rendszer számára alapvető kell, hogy legyen), miszerint az alkotmánnyal ellentétes törvény
érvénytelen.
[A Marbury kontra Madison ügyben hozott ítéletben John Marshall, a Legfelső Bíróságié-
[bírája fogalmazta meg az alkotmány védelméből szükségszerűen következő alkotmánybi-
ráskodásifunkciót. Lényegében logikai érvekkeljutott el a kiinduló tételből (az alkotmány
a belsőjogrend alapja) addig a köveztetésig, hogy az alkotmánnyal ellentétes törvények
nem alkalmazhatóak. Az érvelés ajogszabályok alkotmánynak való alávetettségét a közhata
lom-gyakorlás egyik legfontosabb korlátjaként említi: a korlátozott hatalomgyakorlás pedig1
„allcolmány egyik alapelve. így a törvények felOMzsgálhalósága ilyen oldalról Is védi az
„Ikoimányl. Megfigyelhető, hogy a Legfelső Bíróság döntése az elvi, alkotmányos kóvel-
tateléseil is a gyakorló. ítélkező btró szemszögéből vizsgálta és a bírósági jogalkalmazás
^közelítésében fektetle le.
izrlsen: Tiszta jogtan (Bibő István fordítósában). ELTE Bibő István SzakkoíUgium, cmmlliUi
"’J’pcsl, l’88’49' ”™''«
**" szférájába az „ellentmondás” csak az ellentmondó norma megszüntetésével egyidejűleg lép
A i08 k szerint egy valamilyen okból érvényesnek feltételezett norma ún. „notmaellenessége" (.. .)
i*-^ban nem más, mint annak bizonyos okból lehetséges hatálytalanítása, azaz egy másik jogi
'’l0)a által történő megsemmisíthetösége; vagy pedig semmissége, azaz érvényes jogi normaként
Rétének a jogismeret által való tagadása, egy érvényes jogi norma látszatának megszüntetése.
i*° ormaellenes norma” vagy csak megsemmisíthető, tehát megszüntetéséig érvényes és Így sza-
k"“rú norma, vagy pedig semmis, és akkor nem norma. A normatív megismerés nem tűr ellent-
díst ugyanannak a rendszernek két normája között. A két eltérő fokú érvényes norma közöli
"kétséges összeütközést maga a jog szünteti meg. A jogrend lépcsőzetes felépítésének egységéi
^veszélyezteti logikai ellentmondás.
\Kelsen elmélete szerint a Jogrendszer lépcsőzetes építkezéséből fakad, hogy az alacsonyabb

lépcsőfokon álló normák nem állhatnak ellentétben a magasabb szinten helyet foglaló nor
mákkal. Ha az ellentmondás-mentesség mégis megtörne, akkor ennek megállapítása és a
magasabb szintű normába - így különösen az alkotmányba - ütköző alacsonyabb szintű
forrna törlése a Jogrendszerből egy külön erre hivatott szerv, az alkotmánybíróságfeladata.
18/2004. (V. 25.) AB határozat (kivonat) a centralizált

, modell
k véleményszabadság védelmének a demokratikus társadalmakban a jogállamiság által megköve- terjedése
teli minimumszintjét biztosítani hivatott nemzetközi emberi jogi dokumentumok is a véleményal- és a magyar
tolás szabadságát, az eszmék megismerésének és közlésének szabadságát hirdetik. (Emberi jogok
egyetemes nyilatkozat 19. cikk, Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (a további- 0'5 0 '
altban: Egyezségokmány) 19. cikk. Emberi jogok európai egyezménye 10. cikk, az Európai Unió
Alapvető jogok kartája (a továbbiakban: Karta) II. fejezet 11. cikk]. Az Emberi Jogok Európai Bíró
ságának a felfogásában, amely a magyar joggyakorlatot alakítja és kötelezi, a véleménynyilvánítás
szabadsága a demokratikus társadalom alappilléreinek, haladásának és az egyén kibontakozásának
egyik feltétele. Ez a szabadság az olyan véleményeket is megilleti, amelyek sértőek, meghökkentel
ek vagy aggodalmat keltenek. Ezt követeli meg a pluralizmus, a tolerancia és a felvilágosultság,
amely nélkül a demokratikus társadalom elképzelhetetlen. [...] A fenti nemzetközi emberi jogi do
kumentumok és az Alkotmány 61. §-a is védelemben részesítik a véleményszabadságot, bizonyos
esetekben azonban lehetővé teszik e jog korlátozását.
fd magyar Alkotmánybíróság működésének kezdete óta tevékeny részese a folyamatosan

fejlődő európai alkotmányos párbeszédnek. A magyar alkotmányos gyakorlatot befolyá
solják, orientálják azon nemzetközi egyezmények, amelyeknek Magyarország a részes ál
lama, illetve az egyezmények érvényesülését biztosító fórumok gyakorlata, döntései. Erős
a kölcsönhatás az egyes nemzetközi egyezményeket értelmező, érvényesítő fórumok és az
Alkotmánybíróság gyakorlata között. Akkor is így van ez, ha egy konkrét döntés, vélemény
nem köti közvetlenül Magyarországot. Például olyan európai emberi jogi sztenderdek fo
galmazódnak meg, amelyek az egész európai térségben általánosnak tekinthetők. A magyar
Alkotmánybíróság érvelései ezért gyakran hivatkoznak értelmezési segédelvként, mintaként
ilyen gyakorlatra. Az idézett alkotmánybírósági határozat például a véleménynyilvánítás
szabadságának értelmezése során teremt kapcsolatot a nemzetközi emberi jogi dokumentu
mokkal és az azokat értelmező fórumokkal.
183
Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jogállam azáL.

valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog számára a rendszcrvái^
azt jelenti, és jogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállami Al^
mánnyal összhangba kell hozni, illetőleg az új jogalkotást tekintve összhangban kell tartani az cg^
jogrendszert. Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan dss?
hangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrendjének^
kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá. A jogáig
megvalósítása folyamat. Az állami szervek számára alkotmányos kötelesség ezen munkálkodni,
A .Jogállamiprogram" megvalósulásának elősegítése nemcsak közjogilag kiemelkedőidő I

szakokban (pl. rendszerváltozás, alkotmányozás) kulcsfeladata az alkotmánybíróságoknak I
hanem a mindennapokban is. Az alkotmányos elvek kibontásának, érvényesítésének ésfej. I
lisztesének igénye ugyanis állandó, ahogy a kihívások sem szűnnek. Ennek megvalósítóin I
az elvont alkotmányi rendelkezések folyamatos, jogi érvek és jogi logika mentén történő I
(interpretációja elősegíti az állami szervek alkotmányos keretek köztifolyamatos működéséi,
9.2. AZ ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS KIALAKULÁSA

ÉS MODELLJEI
decentralizált John Marshall főbíró érvelése a Marbury kontra Madison ügyben (kivonat)
modell .............................. .
Minden állam, amely írott alkotmányt alkotott, nytlvanvaloan úgy tekint arra, mint a nemzeti jog
alapvető és legmagasabb szintű forrására. így minden ilyen kormányzat alapelve szükségképpen^,
hogy az alkotmánnyal ellentétes jogszabályokra úgy kell tekinteni, mintha nem is léteznének. [...]
Ha az alkotmánnyal ellentétes jogszabályok nem létezőnek tekintendők, lehetséges lenne, hogy
érvénytelenség dacára mégis kössék a bíróságokat, akiknek így követni kell a jogszabály betűjét’
Más szóval annak ellenére, hogy nem jog, tételezhet-e jogként érvényesítendő szabályokat? Az ilyen
gyakorlat éppen a felállított alapeivek megdöntését jelentené, és ránézésre is abszurdabb helyzetet
eredményezne, semhogy ragaszkodjunk hozzá. [...]
Ha két jogszabály ellentétes egymással, a bíróság kötelessége dönteni arról, hogy melyiket álltái-
mázzá. Ha tehát egy törvény ellentétben áll az Alkotmánnyal (ha mind a törvény, mind az Alkot
mány vonatkozik az adott esetre), a bíróságnak vagy úgy kell döntenie, hogy az ügyben a törvé
nyi szabályt alkalmazza az Alkotmány figyelmen kívül hagyásával; vagy az Alkotmány szabályai
szerint dönt, a törvényi szabályok figyelmen kívül hagyásával. A bíróságnak döntenie kell, hogy a
két összeütköző szabály közül melyik szerint ítélje meg az ügyet; ez az igazságszolgáltatás egyik
legfőbb kötelessége.
El kell dönteni tehát, hogy az Alkotmány elsőbbsége érvényesüljön az azzal ellentétes törvények
felett, vagy az Alkotmány ugyanolyan rangú legyen, mint a többi törvény és ilyenként bármely
törvény által módosítható. Az utóbbi esetben az Alkotmány nem szab gátat a korlátlan hatalomgya
korlásnak. Ha azonban a - sokkal észszerűbb - első megoldást választjuk, akkor az Alkotmánnyal
ellentétes törvény nem jog, és azt amerikai bíró nem alkalmazhatja.
Ha tehát a bíróság figyelemmel lehet az Alkotmányra, az Alkotmány pedig minden más norma
fölött áll, akkor az adott ügyben az Alkotmány, és nem egyéb norma alkalmazandó. [...] Ennél
fogva, az USA Alkotmánya alátámasztja és megerősíti az elvet (amely minden írott alkotmányon
alapuló rendszer számára alapvető kell, hogy legyen), miszerint az alkotmánnyal ellentétes törvény
érvénytelen.
^TMarbury kontra Madison ügyben hozott ítéletben John Marshall, a Legfelső Bírásigfi-'
.bírája fogalmazta meg az alkotmány védelméből szükségszerűen következő alkotmámbi-
\ráskodásifunkciót. Lényegében logikai érvekkeljutott el a kiinduló tételből (az alkotmány
>a belső Jogrend alapja) addig a köveztelésig, hogy az alkotmánnyal ellentétes törvények
nem alkalmazhatóak. Az érvelés ajogszabályok alkotmánynak való alávetettségét a közhate-
[lom-gyakorlás egyik legfontosabb korlátjaként említi: a korlátozott hatalomgyakorlás pedig
182
ai alkotmány egyik alapelve, így a törvények feliilvizsgálhalósága ilyen oldalról is védi az
.alkotmányt. Megfigyelhető, hogy a Legfelső Bíróság döntése az elvi, alkotmányos követ
keztetéseit is a gyakorló, ítélkező bíró szemszögéből vizsgálta és a bírósági jogalkalmazás
megközelítésében fektette le.
s Kelsen: Tiszta jogtan (Bibó István fordításában). ELTE Bibó István Szakkollégium, centralizált
Jd#pest,1988.49. modell
. _ szférájába az „ellentmondás” csak az ellentmondó norma megszüntetésével egyidejűleg lép

' ftek szerint egy valamilyen okból érvényesnek feltételezett norma ún. „normaellenessége” [,. ]
ójában nem más, mint annak bizonyos okból lehetséges hatálytalanítása, azaz egy másik jogi
'vtas által történő megsemmisíthetősége; vagy pedig semmissége, azaz érvényes jogi normaként
’ ij létének a jogismeret által való tagadása, egy érvényes jogi norma látszatának megszüntetése.
** normaellenes norma” vagy csak megsemmisíthető, tehát megszüntetéséig érvényes és így sza
kszerű norma, vagy pedig semmis, és akkor nem norma. A normatív megismerés nem tűr ellcnt-
nndást ugyanannak a rendszernek két normája között. A két eltérő fokú érvényes norma között
ktségcs összeütközést maga a jog szünteti meg. A jogrend lépcsőzetes felépítésének egységét
k veszélyezteti logikai ellentmondás.
'Kelsen elmélete szerint a jogrendszer lépcsőzetes építkezésébőlfakad, hogy az alacsonyabb

.lépcsőfokon álló normák nem állhatnak ellentétben a magasabb szinten helyet foglaló nor
mákkal. Ha az ellentmondás-mentesség mégis megtörne, akkor ennek megállapítása és a
magasabb szintű normába - így különösen az alkotmányba - ütköző alacsonyabb szintű
norma törlése a jogrendszerből egy külön erre hivatott szerv, az alkotmánybíróságfeladata.
lj/2004. (V. 25.) AB határozat (kivonat) a centralizált

modell
^véleményszabadság védelmének a demokratikus társadalmakban a jogállamiság által megköve- terjedése
lelt minimumszintjét biztosítani hivatott nemzetközi emberi jogi dokumentumok is a vcleményal- és a magyar
tolás szabadságát, az eszmék megismerésének és közlésének szabadságát hirdetik. [Emberi jogok all<otmány-
ejyetemes nyilatkozat 19. cikk, Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya (a további- r s “ as
akban: Egyezségokmány) 19. cikk, Emberi jogok európai egyezménye 10. cikk, az Európai Unió
Alapvető jogok kartája (a továbbiakban: Karta) II. fejezet 11. cikk]. Az Emberi Jogok Európai Bíró
ságának a felfogásában, amely a magyar joggyakorlatot alakítja és kötelezi, a véleménynyilvánítás
szabadsága a demokratikus társadalom alappilléreinek, haladásának és az egyén kibontakozásának
egyik feltétele. Ez a szabadság az olyan véleményeket is megilleti, amelyek sértöek, meghökkentő
éi vagy aggodalmat keltenek. Ezt követeli meg a pluralizmus, a tolerancia és a felvilágosultság,
amely nélkül a demokratikus társadalom elképzelhetetlen. [..JA fenti nemzetközi emberi jogi do
kumentumok és az Alkotmány 61. §-a is védelemben részesítik a véleményszabadságot, bizonyos
esetekben azonban lehetővé teszik e jog korlátozását.
Á magyar Alkotmánybíróság működésének kezdete óta tevékeny részese a folyamatosan

fejlődő európai alkotmányos párbeszédnek. A magyar alkotmányos gyakorlatot befolyá
solják, orientálják azon nemzetközi egyezmények, amelyeknek Magyarország a részes ál
lama, illetve az egyezmények érvényesülését biztosító fórumok gyakorlata, döntései. Erős
a kölcsönhatás az egyes nemzetközi egyezményeket értelmező, érvényesítő fórumok és az
Alkotmánybíróság gyakorlata között. Akkor is így van ez, ha egy konkrét döntés, vélemény
nem köti közvetlenül Magyarországot. Például olyan európai emberi jogi sztenderdek fo
galmazódnak meg, amelyek az egész európai térségben általánosnak tekinthetők. A magyar
Alkotmánybíróság érvelései ezért gyakran hivatkoznak értelmezési segédelvként, mintaként
ilyen gyakorlatra. Az idézett alkotmánybírósági határozat például a véleménynyilvánítás
szabadságának értelmezése során teremt kapcsolatot a nemzetközi emberijogi dokumentu
mokkal és az azokat értelmezőfórumokkal.
183
9.3. AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK JOGÁLLÁSI JELLEMZŐI
rasjeikn Magyarország Alaptörvénye
Jogállás
24. cikk
(I) Az Alkotmánybíróság az Alapiörvény védelmének legfőbb szerve.

2011. évi CL1. törvény az Alkotmánybíróságról
5. § Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van aláfft).

delvc.
fi hivatkozott törvényi rendelkezés az Alkotmánybíróság, az alkotmánybírók függetlenségé.

I nek legalapvetőbb biztosítéka. Mivel az alkotmánybiráskodás mint tevékenység az Alaptö',.
vény érvényesülésétszolgálja, nincs és nem is lehet olyan szerv, amely az Alkotmánybíróság
énnek során bármilyen módon utasíthatná. A vizsgálódás mércéje mindig az Alaptörvény, 0
döntésnek pedig alkotmányjogi érvelés útján, mindenféle befolyástól mentesen kel/megni.
fletnie. Ezt a követelményt számos további, a törvény által rögzítettjogállási szabály bontja
ki és garantálja.
testűiért Magyarország Alaptörvénye

fOggcUcnség
24. cikk
(8) [...] Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az AJkotmánv

bíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig
Velencei Bizottság véleménye a magyar Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvényről
(Opinion no. 665/2012) (kivonat)
9. Sajnálatos, hogy az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdése alapján az Alkotmánybíróság elnöké;
szintén az Országgyűlés választja meg kétharmados többséggel. Az Alkotmánybíróság elnökemeg.
választásának korábbi módja, amikor is a bírák maguk közül választottak elnököt, egyértelműd
preferált eljárási mód. A Velencei Bizottság már korábban is hangsúlyozta azt az álláspontját, hogy
az alkotmánybírák által megválasztott elnök az Alkotmánybíróság függetlenségét erősebben bizto
sító garanciának tűnik.
ÍJz Alkotmánybíróság elnöke szervezi és koordinálja a testület működését, az egyes személyi'

Javaslattételijogosultságai, az ügyek elosztásában, az előadó alkotmánybírák kijelölésében
elfoglalt szerepe pedig meghatározó az Alkotmánybíróság mindennapi munkájában. Az el-
nököt az Országgyűlés választja, teljes alkotmánybírói megbízatása idejére. Az elnöknek a
testület belső működésében, annak „finomhangolásában" meglévő kiemelt szerepe nyomán
| alkotmányjogijelentőségű kérdés az Alkotmánybíróságfüggetlen működése szempontjából,
' hogy az Alkotmánybíróság elnökének egy belső vagy egy külső választás ad-e legitimációt.
Ia lelencei Bizottság álláspontja - a korábbi magyar szabályozáshoz hasonlóan - arra mulat
Irá, hogy indokoltabb, hogy a testület az alkotmánybírák közül maga válassza meg az elnökit
[anélkül, hogy ebben külső intézménynek szerepe volna.
1001/2013. (11.27.) AB TŰ. határozata az Alkotmánybíróság Ügyrendjéről
2. § (2) Az Abtv.-ben meghatározott feladat- és hatáskörén túlmenően a teljes ülés különösen [...]
h) [...] az Alkotmánybíróság működését érintő szervezeti, személyügyi és működési kérdésekben tel
jes Ölési határozatot hoz,
i) az elnök javaslatára dönt az Alkotmánybíróság szervezeti és működési szabályzatáról, illetőleg íz
egyéb testületi működést és eljárást érintő belső szabályzatokról, [...]
l) állást foglal az alkotmánybírók személyét és munkakörülményeit érintő alapvető kérdésekben,
m) állást foglal az alapvető költségvetési kérdésekben.
184
Alkotmánybíróság legfontosabb, testületi típusú szerve a teljes ülés, amely - a legjeíentő-
hb nlkolmánybiráskodási hatáskörök gyakorlása mellett - az összes alkotmánybíró részvéte-
s 1 határoz Az Alkotmánybíróság függetlenségének tartalmijelentőségű biztosítéka, hogy a
t s ülés hozza meg a testületet és hivatali szervezetet érintő legfontosabb döntéseket, illetve
,e örvény keretei közt maga határozza meg szervezetének és működésének szabályait.
i.
ivi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról
!<l11 Alkotmánybíróság költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet.
U A,Ltmánybíróság a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról
AZAíeszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi
s*ó|0, •etésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgy ülcs-
kól,SAz Alkotmánybíróság költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző
"^.ponti költségvetésben megállapított összegnél.
g költségvetési törvényjavaslatban a testület önálló fejezetet képez, a működés kiegyensú-

lyoíotl. állandó és átlátható finanszírozását szintén számos törvényi garancia övezi. A köz
ponti költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Alkotmánybíróságról szólófejezetet
is lechnikailag a Kormány terjeszti be, azonban annak tartalmát Alkotmánybíróság önállóan
alakítja ki, a megfelelő szintű működés fenntartásáért pedig legalább az előző évre nyújtott
támogatás Összeget kell az Alkotmánybíróság számára biztosítani.
A
2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról az alkotmány
bírák fügKeflcn-
5 § Az Alkotmánybíróság tagja független, csak az Alaptörvénynek és a törvényeknek van aláren sége
delve.
24. cikk
(8) Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyű
lési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. [...] Az Alkotmánybíróság tagjai
nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról
6. § (3) Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatási ideje tizenkét év. Az Alkotmánybíróság tagja

nem választható újra.
1. § (I) Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képvise
lőcsoportjai által jelölt legalább 9 és legfeljebb 15 képviselőből álló jelölő bizottság tesz javaslatot.
A bizottságban a képviselőcsoportok legalább egy-egy képviselőjének helyet kell kapnia.
(2) Ajavasolt személyeket az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága
meghallgatja.
?, § Az Alkotmánybíróság tagja hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
rAz alkotmánybírák megválasztására Magyarországon a parlament jogosult, méghozzá je

lentős demokratikus legitimációt biztosító, az összes országgyűlési képviselő kétharmadát
igénylő szavazataránnyal. Az alkotmánybírákat hosszú időtartamra, a parlamenti ciklustól
eltérően, tizenkét évre választják, azonban nem választhatóak újra. Az újraválasztás tilalma
az alkotmánybíró független működését garantáló szabály: ha a testület tagjának eleve nincs
lehetősége az újraválasztásra, akkor a tevékenysége (akár előadó, akár különvéleményt jegy
ző bíróként) sem kerülhet olyan megvilágításba, hogy az éppen aktuális parlamenti többség
támogatását szeretné azzal megszerezni az újabb mandátum érdekében.
A jelölést egy külön e célra létrehozandó ideiglenes (eseti) országgyűlési bizottság végzi,
amelyben a parlamenti frakciók képviselői helyet kapnak, és amely leképezi az adott par
lament belső politikai erőviszonyait. A mindenkori ellenzék közreműködhet ugyan a jelölés
folyamatában, a jelöléshez azonban nem szükséges az ellenzéki és a kormánypárt frakci
ók közti megegyezés és a politikai konszenzus, mivel a mindenkori kormánypárti egyszerű
többség elegendő hozzá.
185
6. § (I) Az Alkotmánybíróság tagjává megválasztható minden olyan büntetlen előéletű, ésa;.

szággyülési képviselők választásán választható magyar állampolgár, aki
a) jogász végzettséggel rendelkezik.
b) 45. életévét betöltötte, de 70. életévét még nem töltötte be, és
c) kiemelkedő tudású elméleti jogász (egyetemi tanár vagy a Magyar Tudományos Akadémia (foktő
ra), vagy legalább húszévi, jogi területen folytatott szakmai gyakorlattal rendelkezik.
(4) Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a megválasztása napját megelőző ncgyó^
belül a Kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője volt, vagy politikai és szakmai felső,
vezetői tisztséget töltött be.
10. § (I) Az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állani|
vagy önkormányzati, társadalmi, politikai, gazdasági tisztséggel, illetve megbízatással, kivévea
tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az az alkot,
mánybírói feladatok ellátását nem akadályozza. Az Alkotmánybíróság tagja a tudományos, oktatói
művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységen kívül más kereső fog.
lalkozást nem folytathat.
(la) Az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban bírói tisztsége miatt összeférhetetlenség nem áll
fenn.
(2) Ha az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott szeméi lyel kapcsolatban összeférhetetlenségi oj
áll fenn, azt a hivatalba lépését követő tíz napon belül meg kell szüntetnie.
(3) Ha az Alkotmánybíróság tagjával kapcsolatban tevékenysége során összeférhetetlenségi ok
rül fel, azt haladéktalanul meg kell szüntetnie.
10/A. § Az Alkotmánybíróság tagja kérelmezheti - az Alkotmánybíróság elnöke útján - a köztársaság,
elnöknél a bíróvá történő kinevezését. [...]
Az Alkotmánybíróságról szóló törvény amellett, hogy általános jelleggel rögzíti a bírák

[függetlenségét, számos jogintézménnyel körül is bástyázza e jogállást. Ilyen az a feltétel
rendszer, amelyet az alkotmánybíróvá jelölt személynek teljesíteni kell. Mindez garantálni
' igyekszik, hogy alkotmánybíróvá olyan jelölt válhasson, aki rendelkezik az ehhez szükségei
személyes, illetve szakmai kvalitásokkal. A politikaifüggetlenség érdekében a törvény csak
meghatározott idő elteltével teszi lehetővé, hogy közvetlenül a politikai-kormányzati szféra
, „csúcsáról" érkező személyek alkotmánybírák lehessenek. A magyar szabályok kimondottál
[a kormányzati- és pártvezetőkre koncentrálnak, így nem írnak elő átmeneti várakozási időt
•például az országgyűlési képviselők számára. A törvény a gyakorlatból érkező szőkémbe-
, rek, illetve az akadémiai szférából érkezőjogtudósok számára biztosítja az alkotmánybimá
Íválás lehetőségét. Az alkotmánybírák befolyásmentességét szolgálja továbbá a 12 éves, par
lamenti ciklusokon átívelő megbízatási idő és az újraválaszthatóság kizárása. Az összeférhe-
. tétlenség szigorú szabályai az alkotmánybíróvá választástól kezdve folyamatosan hivatottak
i biztosítani az alkotmánybíró függetlenségét.
Az alkotmánybírónak lehetősége van kérelmezni, hogy a köztársasági elnök határozatlan
1 időre bíróvá nevezze ki. Itt nincsen szó összeférhetetlen helyzetről, hiszen az alkotmánybiri
, bírói szolgálati viszonya addig szünetel, amíg az Alkotmánybíróság tagja. Megteremti azon
ban annak a lehetőségét, hogy mandátuma lejárta után tanácselnökként a Kúrián dolgozzon.
■ E lehetőség biztosítása azonban nem következik sem az alkotmánybíró személyesfüggetlen
ségéből, sem pedig a bírói függetlenség követelményéből. Utóbbival összefüggésben kér-
J déses, hogy az alkotmánybírák esetében törvényi úton e! lehet-e tekinteni a bírói kinevezés |
[szigorú követelményeitől, amelyeknek a bírói kinevezést kérő alkotmánybírák esetében nem .'
gell teljesülniük.
15. § (1) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik

b) a megbízatási időtartam leteltével.
(2) Az Alkotmánybíróságban betöltött tagság megszűnik továbbá
a) halállal,
b) lemondással.
186
cférhetetlenscg miatt a megbízatás megszűnésének megállapításával,
c)ö5SZ<' Alkotmánybíróság tagja az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,
J^cntéssel vagy
d járással. ....
(I) A lemondást az Alkotmánybíróság tagja az Alkotmánybíróság elnökével, az Alkotmánybí-
elnöke az Országgyűlés elnökével írásban közli. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyi-
t nem szükséges. A lemondást nem kell indokolni, a megbízatás a lemondás benyújtásának
P|kf..8| szűnik meg.
jíPJ’ az Alkotmánybíróság tagja [összeférhetetlenségi szabályok által támasztott) kőtelezettségé-
(J)1*’ eiőfrt ideig nem tesz eleget, az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatban állapítja meg az
^Mérhetetlenséget. Ha az összeférhetetlenséget megállapító alkotmánybírósági ülés időpontjától
îtott 10 napon belül nem történik meg az összeférhetetlenségi ok megszüntetése, a teljes ülés
^"zatban állapítja meg az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését.
êlmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja neki fel nem róható okból
képes eleget tenni megbízatásából eredő feladatainak.
kizárással szűnhet meg a megbízatás, ha az Alkotmánybíróság tagja
ki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, vagy
tisztségére méltatlanná vált,
ért az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatával az Alkotmánybíróság tagjai közül kizárja,
kell zárni az Alkotmánybíróság tagjai közül azt, aki
• erűsügydöntöhatározatbanmegállapított,közvádraüldözendöszándékosbüncselekménytkövetel.
neki felróható okból egy évig nem vesz részt az Alkotmánybíróság munkájában, vagy
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyilatkozatá
éi lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl.
E(z alkotmánybírák személyes szabadságát és feladatellátását az összeférhetetlenségi sza

bályok mellett az országgyűlési képviselők mentelmi jogához lényegi vonásaiban hasonló
tartalmú mentelmi jog biztosítja, amelynekfelfüggesztéséről azonban szintén az Alkotmány-
' bíróság teljes ülése dönt. Az alkotmánybírói megbízatás megszűnésének speciális esetei szin
tén az intézmény védelmét és autonómiáját támasztják alá. Minden olyan döntés, amely az
alkotmánybírói tisztséget „kényszerűen" szünteti meg (az összeférhetetlenség kimondása,
a választhatóság hiánya, a felmentés és a kizárás), a teljes ülés kompetenciájába tartozik.
A megbízatás megszüntetésének „szankciós", felróhatóságon alapuló formája a kizárás,
amelynek alkalmazása bizonyos esetekben a teljes ülés mérlegelésétől függ (pl. méltatlan
hág), más esetben azonban kötelezően megállapítandó jogkövetkezmény.
jligyarország Alaptörvénye hatásköri

integritás
J7. cikk
(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmány
bíróság a 24. cikk (2) bekezdés b>—e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költségvetésről, a
központi költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a
vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való össz
hangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez
való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állam
polgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmi
sítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult
megsemmisíteni, ha a törvény megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt
eljárási követelmények nem teljesültek.
(5) A (4) bekezdést azon törvényi rendelkezések esetében, amik abban az időszakban léptek ha
tályba, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladta, ezen időszak tekintetében
akkor is alkalmazni kell, ha az államadósság a teljes hazai össztermék felét már nem haladja meg.
?Az Alaptörvény korlátozza az Alkotmánybíróság normakontroll-hatásköreinek terjedelmét:

a legfontosabb közpénzügyi tárgyú törvényeket ugyanis főszabályként csak meghatározott
alapjogok, illetve a közjogi érvényességüket érintő eljárási követelmények sérelme esetén
187
engerf wd/agcw normakontroll eljárások keretében felülvizsgálni, illetve mégsem^.
E korlátozás addig állfent, ameddig meghaladja az államadósság a GDPfelét. Nin(i \
va azonban e törvények alkotmányosságának teljes körű vizsgálata az előzetes nor^ Az eljárást az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke a legtöbb
ro/Mjárás [14. cikk (2) bekezdés a)pont] során. ész. valamint az alapvető jogok biztosa indítványozhatja. A bíró - a bírósági eljárás íclluggesz
® niellett - az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi
felbírálása során olyan jogszabályt kell alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe útközé
Velencei Bizottság véleménye a magyarországi alkotmányozási folyamat során felmCrii
észlelt
rom kérdésről (Opínion no. 614/2011) (kivonat)
fj. § 0 Az Alkotmánybíróság [...] az önkormányzati rendelet Alaptörvénnyel való összhangját
54. Az Alkotmánybíróság és az általa egy demokratikus társadalomban betöltött speciális vizsgálja, ha a vizsgálat tárgya az Önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének
tekintetében szükséges rámutatni arra, hogy a kellően széles hatáskörök biztosítása elengedh ? fzsgólata nélkül, kizárólag az Alaptörvénnyel való összhang megállapítása
annak érdekében, hogy a Bíróság a társadalom legfontosabb rendezőelveinek és körülméti^\ ' V Alkotmánybíróság [ ] felülvizsgálja a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, valamint
többek között valamennyi alkotmányban biztosított alapvető jog - alkotmányosságát ellené 1 /klaptórveny 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott jogegységi határozatoknak az Alapion
se. Következésképp az Alkotmánybíróság hatásköreinek olyan szűkítése, aminek eredmén ? ónityel’ '"etve nemzetközi szerződéssel való összhangját. K
bizonyos állami aktusokat az Alkotmánynak csak egy bizonyos részlete vonatkozásában vj?/%
,j||. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
felül, ellentétes a magyar Országgyűlés alkotmányozással kapcsolatban kinyilvánított céljával
„az alapvető jogok védelmének megerősítése Magyarországon”. 1 s0i( j4. §(i) A Kúria
/) dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről.
Velencei Bizottság véleménye Magyarország Alaptörvényének negyedik módosít- •
(Opinion no. 720/2013) (kivonat) as5Á
'A normakontroll tárgya az a normatívjogi aktus, amelyet vizsgálhat az eljárásrajogosult
„érv. A magyarjogrendszerben normakontroll tárgya lehel ajogszabály illetve a közjogi
113. A Velencei Bizottság újból megismétli az Alkotmánybíróságnak a jogszabályok felülve
tával kapcsolatos hatásköre korlátozására vonatkozó súlyos aggályait. A potenciálisan alkot? eSZkuZ' ^lam‘n,fJê^SÍ ^‘ározat. A magy’aralkotmánybirásko-
ellenes szabályok megvédése a felülvizsgálattól nem más, mint közvetlen támadás Magyart? f rendszerfen letezlk ^yan speciális hatáskör, amely keretében nem az Alap
törvény valamely rendelkezése, hanem egy nemzetközi szerződés vonatkozásában vizsgálják
Alaptörvényének szupremáciája ellen. A Bizottság különösen aggódik amiatt, hogy e rendel?
felül atámadott jogi normát. A különlegessége e hatáskörnek, hogy a vizsgálatot az Mot-
és a költségvetési nehézségek közötti kapcsolatot a Negyedik Módosítás megszüntette ésí manybtrosag bármelyfolyamatban lévő eljárása során hivatalból is elvégezheti, ha érzékeli
kivételt intézményesítette. Ez a szabály megerősíti azt az értékelést, hogy a Negyedik Módoy ■’ az előttefekvőjogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését.
gyengíti az Alkotmánybíróság helyzetét abban, hogy az Alaptörvény és elvei védelmezője lehes Előfordulhat, hogy a jogforrási hierarchia nem ajogszabály Alaptörvénvbe ütközése miatt
mely elvek magukban foglalják a demokrácia, az emberi jogok védelme és a jogállamiság euró'
serül, hanem egy alacsonyabb szintűjogszabály ütközik egy magasabb szintűjogszabály
sztenderdjeit. w
ival. A magyarjogrendszerben a normakontroll-hatáskör e tekintetben, az önkormányzati
•. rendele ek vonatkozásában osztott: az önkormányzati rendeleteknek a magasabb szintűjog-
tAz Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó tanácsadó szerve, a Velencei Bi jabalyba ütközésé eseten a Kúria jogosult eljárni. Ha azonban az önkormányzati rende-
zottság több alkalommal megállapította, hogy meghatározott törvényhozási tárgyköröket .' k0^... af AlaP<orvenybe vagy egy nemzetközi szerződésbe ütközik, akkor az Alkot-
ikolmánybirósági kontroll alóli kivonása veszélyezteti az alkotmány védelem hatékonyságai manybirosag folytatja le az eljárást.
hiszen a normakontroll teljeskörűsége alapvetőjogállami garancia.
alkotmány
S) cikk módosítás alkol-
9.4. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI HATÁSKÖRÖK mánj osságának
[..J Ha a köztársasági elnök úgy ítéli meg, hogy az Alaptörvénynek vagy az Alaptörvény mó
(3) vizsgálata
dosításának a megalkotására vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelményeket nem
a norma- Magyarország Alaptörvénye
kontroli
tartottak meg, ennek vizsgálatát kéri az Alkotmánybíróságtól. Ha az Alkotmánybíróság a vizsgá
hatáskör 24. cikk lata során nem állapítja meg e követelmények megsértését, a köztársasági elnök az Alaptörvényt
* méícéje ® Az Alkotmánybíróság vagy az Alaptörvény módosítását haladéktalanul aláírja, és elrendeli annak a hivatalos lapban való
kihirdetését.
a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett
24. cikk
törvényeket;
b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi (5) Az Alkotmánybíróság az. Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és
ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhat
c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az ja felül. E vizsgálatot
Alaptörvénnyel való összhangját; a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a
d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhang köztársasági elnök,
ját; b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede,
e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vágysz a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti.
alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való (6)Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc
összhangját; napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az Alaptörvény vagy az Alaptör
f) vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését; vény módosítása nem felelt meg az (5) bekezdésben meghatározott eljárási követelményeknek, az
Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását
2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról a) az(5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az Országgyűlés újratárgyalja,
32. (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján a jogszabályok
§ b) az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az Alkotmánybíróság megsemmisíti.
vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból végzi.
189
1260/B/1997. AB határozat (kivonat)
Az alkotmánymódosítást azonnal hatályba léptető rendelkezés és az alkotmánymódosíij
nyeként az Alkotmány normaszövegévé váló rendelkezések között fennálló szoros összef» M,gyarország Alaptörvénye elő/efes
norma kontroll
att az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja a hatályba léptető rendelkezés alkotmányossá
ez azt is jelentené, hogy az alkotmányvédelemre intézményesített Alkotmánybíróság alk0( *. i j4.
jogkörét túllépve, azalkotmányozó hatalom jogkörét venné át, a felülvizsgálat során az Al^X^ v Alkotmánybíróság
Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett
rendelkezéseit nem csupán értelmezné, hanem szükségszerűen minősítené, (...] Elvileg ticn%^ fényeket;
bizonyos esetekben az Alkotmánybíróság hatásköre valamely, az Alkotmány t módosító törv. W
tályba léptető rendelkezésével összefüggésben sem, azzal a feltétellel, hogy a hatályba lép^jw f. cikk
delkezés esetleges megsemmisítése nem eredményezi az Alkotmány bármiféle megváltozz. ,ati\ máz Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke záró-
ásí havazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának
61/2011 (VII. 13.) AB határozat (kivonat)
Vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószava-
(...) az alkotmánybíróságok csak kifejezett alkotmányi rendelkezés esetén, vagy egészen K. ^1 követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott tör-
esetekben látnak lehetőséget az alkotmány felülvizsgálatára. A magyar Alkotmány nem tar. % ^„yt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotinány-
az alkotmányozó hatalom által előzetesen lefektetett mércét az Alkotmány esetleges alkotny \ kiióságnak.
lenességének vizsgálatára. [...] ’X |4) Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellen
A hatalommegosztás rendszerében az Alkotmánybíróság hatalma is korlátozott hatalom. EbK'i zésnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor a törvényt az Alaptörvénnyel
vetkezően nem vonja hatáskörébe az Alkotmányt és az Alkotmányt módosító új normák feljj rt|óösszhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.
gálatát az Alkotmányba foglalt, kifejezett felhatalmazás nélkül. [...] 'kt. (ó) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem zárható ki az Alkotmánybíróság hatásköre az ai, fprminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapit meg, az
mányi rendelkezéseknek a közjogi érvénytelenség szempontjából való felülvizsgálatára, hisz° Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-cllenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
törvény- vagy akár alkotmányellenesen létrejött, a közjogi érvénytelenségben szenvedő jogsa?.' toll, évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról
lyok semmisnek, vagyis olyannak tekintendöek, mintha azok létre sem jöttek volna.
2). § (V Az Alkotmánybíróság hatásköre - az (I) bekezdésben foglaltakat nem érintve - kiterjed a
45/2012. (XII. 29.) AB határozat (kivonat) nemzetközi szerződés vagy annak valamely rendelkezése, illetve az Alaptörvény 5. cikk (7) bekez
dése alapján elfogadott normatív határozat Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgála
(...) az Alkotmánybíróság megállapítja: alkotmányos követelmény, hogy az Alaptörvény módos)
sara és kiegészítésére kizárólag az Alaptörvény S) cikke alapján kerülhet sor. Az Alaptörvény j tán-
maszövegét kiegészítő vagy azt módosító rendelkezéseknek be kell épülniük az Alaptörvény no* Velencei Bizottság véleménye a magyarországi alkotmányozási folyamat során felmerült há
maszövegébe („beépülést’ parancs”). Az alkotmányozó az Alaptörvényt egy jogi dokumentumé rom kérdésről (Opinion no. 614/2011.) (kivonat)
az abban foglalt tartalommal és szerkezetben fogadta el. Az Alaptörvény szabályozza (és eredeti! 4J-44. Az ex ante felülvizsgálat, az úgynevezett előzetes normakontroll kapcsán lényeges, hogy
is szabályozta) az Alaptörvény módosítására vonatkozó eljárást. (..JA beépülést parancs az Ah?
a kötelező erejű előzetes absztrakt norma kontrollra az indítványozási jogosultságot szűk körben
törvény normaszövegének az egyértelműségét szolgálja, ide értve azt is, hogy a mindenkor hatályos indokolt megadni, mert az ilyen eljárás könnyen a politikai játszmák részévé válik, ha sokak szá
normaszövegnek egyértelműen (vitathatatlanul) megállapíthatónak kell lennie. (...) jára elérhető. [...] Az egymással hosszadalmas törvényhozói folyamat során versengő parlamenti
Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben kiemelten jelentőséget tulajdonított az alkotmányos legalitás csoportok közötti döntőbíróként járna el. Mindez súlyosan aláásná az Alkotmánybíróság hiteles
követelményének, amely akkor is irányadó, ha az Országgyűlés az Alaptörvény felhatalmazása ségét, valamint az alkotmányossági felülvizsgálatba, a jog uralmát és az ország koherens jogi és
alapján, alkotmányozó hatalomként jár el jogalkotó hatáskörében. A demokratikus jogállammal alkotmányos rendszerének maradéktalan tiszteletben tartását biztosító hitelt érdemlő eljárásba ve
nem egyeztethető össze az, ha az Alaptörvény tartalma folyamatosan vitathatóvá válik, és így az tett bizalmat.
Alaptörvény mint alkotmánybírósági mérce tartalma is bizonytalan lesz. Az Alaptörvény közjog,
érvényessége, alkotmányos legalitása és legitimitása megkérdőjelezhetetlen kell, hogy legyen, mind fiz előzetes normakontroll értelemszerűen csak absztrakt lehet, hiszen a vizsgálandó jogi
egészében, mind az egyes elemei tekintetében, ide értve a későbbi módosításait, kiegészítéseit is norma érvényesen még létre sem jött, abból jogok, illetve kötelezettségek ekkor még nem
származnak. Az előzetes normakontroll-hatáskör elsődlegesen a törvényalkotás vonatkozá
sában érvényesül: az Alaptörvényben meghatározott indítványozói kör kezdeményezésére
Az Alaptörvényt nem lehet egy „nyitott kapu” vagy „csúszda” jogszabályon keresztül módosítani
akár az Országgyűlés plénuma, akár a köztársasági elnök dönthet úgy, hogy az elfogadott,
ilyen jogszabályok nem használhatók fel arra, hogy inkorporáció nélkül az Alaptörvény részévé
de még ki nem hirdetett törvényjavaslatot megküldi az Alkotmánybíróság számára. A törvé
tegyenek Alaptörvénybe nem való rendelkezéseket, és - pusztán az által, hogy az Alaptörvény
nyek mellett az előzetes normakontroll tárgya lehet a határozati házszabály, illetve nemzet
részének deklarálnak egy új rendelkezést - azok Alkotmánybíróság általi felülvizsgálhatóságáiel
közi szerződés is. Utóbbi esetben a kezdeményezői kör a nemzetközi szerződés konkrét tar
vonják az Alkotmánybíróság elől.
talmátólfügg, így ha a nemzetközi szerződést kormányrendelet hirdeti ki, akkor a Kormány
js nyújthat be indítványt.
zí testület az Alkotmánybíróság hatásköri korlátáira, valamint a hatalommegosztás elvért
[hivatkozással kezdetektől hosszú ideig következetesen elutasította az alkotmánymódosításéi absztrakt
'felülvizsgálhatóságát. Nem zárta ki azonban a módosítás megalkotására vonatkozó eljárás utólagos
szempontjából a kontrollt, vagyis hogy a közjogi érvénytelenség tekintetében felülvizsgálja normakontroll
24. cikk
~ az alkotmánymódosításokat, hiszen ekkor a szöveg nem válhat az alkotmányszöveg részévé
(2) Az Alkotmány bíróság . .
((mivel nem érvényesen jött létre). e)a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az
[Az Alaptörvény Negyedik Módosításának elfogadása óta azonban az Alaptörvény tételesen alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyé! való
rögzíti, hogy a módosítások normakontrolljára kizárólag eljárási szempontból van mód, ez
összhangját;
zel egyúttal a későbbi módosítások tartalmifelülvizsgálatának lehetőségét eleve kizárta, 4z
[glkotmányjogi szakirodalomban széles körű vita folyik erről a kérdésről. __„
191
190
2011. évi CL!, törvény az Alkotmánybíróságról
ányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazóit jogszabálynak az
24. § (I) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pontja alapján fclülví^ dr ínnyel való összhangját;
a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját. A ôtmányjog* panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
(2) Az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját az alapvető jogok
201l évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról
nak határozott kérelmet tartalmazó indítványa alapján akkor vizsgálja, ha az alapvető jogok bi^’
sának álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll. alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés dy pontja alapján alaptörvény-ellenes bírói döntéssel
ben az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal fordulhat az
Velencei Bizottság véleménye a magyarországi alkotmányozási folyamat során felmerült^ îMmánybírósághoz, ha az ügy érdemében hozott döntés, a bírósági eljárást befejező egyéb döntés
rom kérdésről (Opinion no. 614/2011.) (kivonat)
)az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütköző
57. Az actio populáris megléte az alkotmányosság kérdéseiben nem tekinthető európai standard^ en korlátozza, és
E mechanizmus az átfogó alkotmányossági felülvizsgálat legszélesebb körű biztosítékának tekint, m az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs
hetö, ami lehetővé teszi az alkotmányellenes törvények jogrendből történő gyors kigyomlálj számára biztosítva.
különösen azokét, melyeket az Alkotmány hatálybalépése előtti időszakban fogadtak el. § (1) Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján alkotmányjogi panasszal az Alkot
mánybírósághoz fordulhat az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet, ha az ügyben folyta
Az absztrakt utólagos normakontroll-eljárás esetében az indítvánnyal támadott, már kihir. tott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán
t deleit jogi norma felülvizsgálatára nem valamely egyedi üggyel kapcsolatban vagy abból a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és
kiindulva kerül sor. Az indítványozói kör tételesen meghatározott közjogi szereplőkre, szer, b) jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
vekre korlátozódik, amelyek inditványozási jogosultságát a jogállásukra vonatkozó törve, (2)Az (1) bekezdéstől eltérően, az A Ikotmánybíróság eljárása kivételesen akkor is kezdeményezhető
nyék is rögzítik. Az alapvetőjogok biztosa esetében speciális elem, hogy hozzá bárkifordul, az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha
hat alkotmányossági szempontújogszabálykritikával, és kérheti a biztost, hogyforduljon % a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán köz
Alkotmánybírósághoz. A biztos ugyanakkor ennek nem egyszerű „közvetítője", hiszen abban vetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és
az esetben kezdeményezi utólagos absztrakt normakontroll-eljárás keretében a felülvizsgá b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az
latot, ha ezt maga is megalapozottnak tartja. indítványozó már kimerítette.
konkrét Magyarország Alaptörvénye !A magyar alkotmánybíráskodási rendszerben az alkotmányjogipanasznak három típusát lehet
utólagos [megkülönböztetni, a „valódi-”, a „kvázi-” és a „közvetlen alkotmányjogi panaszt”. Az alkot
norma 24. cikk mányjogi panasz hatáskörök elsősorban annak alapján tipizálhalóak, hogy milyen jogi aktus
kontroll [idézi elő a jogsérelmet: bírói döntésben megmutatkozó jogértelmezés (vagyis a jogalkalmazó
b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felül vizsgálja az egyedi jogértelmező tevékenysége), vagy normatívjogi aktus (vagyis ajogalkotó tevékenysége).
[Előfordulhat, hogy maga a bírósági ügyben alkalmazottjogszabály nem alaptörvény-elle-
ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
nes, de ahogyan azt a bíróság alkalmazza, vagyis a bíróság érdemi döntésében megmutatko
zójogértelmezés mégis az Alaptörvénybe ütközik, ezáltal alapjogsérelmet okoz. Az ilyen ese-
1. § E törvény alkalmazásában
1 tekre intézményesíti az Alaptörvény az alkotmányjogipanasz egyik típusát, amely az érintett
a) egyedi ügy: a természetes személyjogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet indítványa nyomán a megszületett bírói döntés vizsgálatára irányul. Ezt a jogintézményt
jogát vagy kötelezettségét, jogos érdekét vagy jogi helyzetét érintő vagy eldöntő bírósági eljárás, (Abtv. 27. §) nevezi a szakirodalom „valódi alkotmányjogi panasznak”.
25. § (1) Ha a bírónak az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt
Más esetben, az úgynevezett „kvázi alkotmányjogi panasz” [Abtv. 26. § (1) bekezdés] során
kell alkalmazni, amelynek alaptörvény-ellenességét észleli, vagy alaptörvény-ellenességet az Al az egyedi bírósági ügyben érintett személy vagy szervezet azt állítja, hogy maga az eljárás
kotmánybíróság már megállapította, - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett -[...] az Alkotmány ban alkalmazott jogszabály sérti az Alaptörvényben biztosítottjogát vagy korlátozza alap
törvény-ellenesen a hatáskörét. A bírósági döntés tehát azért nemfelel meg Alaptörvénynek,
bíróságnál kezdeményezi a jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének
.mert az ajogszabály, jogszabályi rendelkezés is ellentétes vele, amely alapján a bírói döntést
megállapítását, illetve az alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazásának kizárását.
meg kellett hozni. Ez esetben tehát az Alkotmánybíróság a döntés során alkalmazottjogsza
32. § (2) [...] A bíró - a bírósági eljárás felfüggesztése mellett - az Alkotmánybíróság eljárását
bálytfogja megvizsgálni, vagyis konkrét normakontroll-hatáskörben jár el.
kezdeményezi, ha az előtte folyamatban levő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kell
[Előállhat azonban olyan eset is, amikor az alapjogijogsérelmet eredményező helyzet megtör-
alkalmazni, amelynek nemzetközi szerződésbe ütközését észleli.
'ténéséhez nincs szükség bírói döntésre sem, mert egyjogszabály rendelkezéseinek „megvaló
mz általa alkalmazandó jogszabály, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét ész
sulásával", címzettek általi követésével, azaz hatályosulásával előáll az alapjogsértő helyzet.
Az alkotmányjogi panasznak az ilyen szituációkban alkalmazható harmadik típusa, az abszt
lelő bírónak az alkotmánybírósági törvény a kötelességévé teszi, hogy az eljárás felfüg
rakt utólagos normakontroll hatáskör szempontjából is értelmezhető „közvetlen alkotmányjo
gesztése mellett kezdeményezze az aggályos jogszabály felülvizsgálatát az Alkotmánybí
gipanasz” [Abtv. 26. § (2) bekezdés] erre reflektál, amikor külön bírói döntés nélkül is lehetővé
róságnál. Annak alkalmazásától ugyanis ilyen esetben maga nem tekinthet el, szemben a
Jeszi az érintett számára a jogsérelem alapjátjelentőjogszabály megtámadását.
Idecentralizált alkotmánybíráskodási modellt követő államokkal, ahol erre van lehetőség
Az indítványozást a bírósági eljárásban érintettfelek is javasolhatják a bíró számára, ám
[az alkotmányossági érvek mérlegelése és indítványozás az ő joga és felelőssége, a felei Magyarország Alaptörvénye további
hatáskörök
24. cikk
alkotmány- Magyarország Alaptörvénye (2) Az Alkotmánybíróság
jogipanasz g) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket
24. cikk
gyakorol.
193
192
L, , . eljárás eredményeként a köztársasági elnök közjogi fclefeu,
(6) Ha az Alkotmánybíróság tisztségctöl megfoszthatja.
megállapítja, a köztársasági elnököt
35-cikk , ,, , ,
u „inv - az Alkotmánybíróság véleményének ki kereset kővetően dót,
^t^dXX^szlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.
2011. évi CLI. törvény az Alkotmány bíróságról
„ ■ „énszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszava,.,

33. § (!) Az Orszaggyu''Pá az Alkotmánybíróság az elrendelés vagy elutasítás Alaptörvény
elrendelésételutasHohataroza ^^ bárkr jnd;tványara harmjnc napon bc|üj *
való összhangja es törvenyessey. t"
(I) Ha - a bíróságok és a közigazgatási hatóságok kivételével - az állam, szervek, illctveg

36 S
(1) Ha a m
36. 5 fc köz.(( hatískön összeutkozes merül fel, az érintett szerv az Afe.
XwXh indítványozhatja a hatásköri összeütközés Alaptörvény értelmezése alapján^
(2)CÂnÍmánybiróság dönt arról, hogy a felmerült vitában mely szervnek van hatásköre,
jelöli az eljárásra kötelezett szervet.
,, a/oDtón,éw valamint az alkotmánybírósági törvény a normakontroll- és alkalmát^

Znas-hatáskörökön kívül számos egyébfeladatot is telepít a testülethez, amelyek többet
klasszikusan a lágabb értelemben vett „állambíráskodás", illetve a hatásköri biráskodu
körébe eső alkotmányossági kérdésekről szólnak.
A- Ors-ággyülés például egyedi határozati formában dönt az országos népszavazáséig
deléséről Anéprészvétel érvényesülése szempontjából igen jelentős parlamenti döntésű-
kotmányosságánakfelülvizsgálatát az Alkotmánybíróságra telepíti a törvény.
Amennyiben a szabályozás nem egyértelmű, fontos dönteni azokban az ügyekben is, <b».
Ivekben egyszerre több típusú állami szerv is eljárna, vagy éppfordítva: adott esetben w.
len állami szerv sem tartja saját hatáskörébe tartozónak. Ilyen esetben az érintett szerv e
' Alkotmánybírósághoz fordulhat, hogy az Alaptörvény értelmezése útján oldjafel ezt az ú,
hatásköri összeütközést.
absztrakt 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

aikotmíny- 35. § jjj Országgyűlés vagy annak állandó bizottsága, a köztársasági elnök, a Kormány, illetet
értelmezés az a|apVe(ö Jogo(, biztosa indítványára az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezését konkra
alkotmányjogi problémával összefüggésben értelmezi, ha az értelmezés közvetlenül levezethetett
Alaptörvényből.
(2) Ha a konkrét alkotmányjogi probléma állami szerv jogállásával, működésével, vagy feladal-és
hatáskörével összefüggésben merül fel, az Alkotmánybíróság az Alaptörvény rendelkezésének ér
telmezését az (I) bekezdés alapján akkor végzi, ha az alkotmányjogi probléma az Alaptörvénnyel
összhangban történő működést, illetve feladat- és hatáskörgyakorlást ellehetetleníti, illetve az érté I
mezési bizonytalanság a jogbiztonságot veszélyezteti.
A Kormány indítványa az Alkotmánybírósághoz (2013. május)
„Tisztelt Elnök Úr!

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 38. § (1) bekezdése alapján a Kormány ara
bén indítványozom, hogy az Alkotmánybíróság értelmezze az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdését
abból a szempontból, hogy az önálló szabályozó szerv vezetőjévé válás feltételeit sarkalatos törvény
meghatározhatja-e, és ha igen levezethetöek-c az Alaptörvény 23. cikkéből a vezetői megbíztál 1
szakmai kritériumaira vonatkozó alkotmányos követelmények [...)?”
Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott

indítványa tárgyában meghozta a következő
határozatot:
194
Alkotmánybíróság az Alaptörvény 23. cikk (2) bekezdésének értelmezése alapján megállapit-
I sarkalatos törvény meghatározhatja az önálló szabályozó szerv vezetőjévé válás feltételeit.
fjj- absztrakt alkotmányértelmezés nem normakontroll-tipiisú hatáskör Nincs folyamatban

egy konkrét ügy, van azonban egy konkrét alkotmányjogi probléma, amelyre az inditványo-
r(5 választ keres. A konkrét probléma sokféle lehet, összefügghet az adott intézmény vagy
személy feladatellátásával, hatáskörének gyakorlásával. Ha az indítványban szereplő kér
désre a válasz értelmezés álján, közvetlenül az Alaptörvényből (tehát alacsonyabb szintű
jogszabály, esetleg nemzetközi kötelezettség vizsgálata nélkül) levezethető, akkor az Alkot
mánybíróságfeladata, hogy megválaszolja a kérdést, ezzel elősegítve az alkotmányos műkö
dést, gyakorlatot. A fenti példában például a Kormány egy konkrét alkotmányjogi dilemmá-
'val kapcsolatban fordult a testülethez, amelyet az alkotmányértelmezés útján válaszolt meg.
95. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI ELJÁRÁS ÉS SZERVEZET
évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról aiko<mány-
47. § (D Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésben, tanácsban vagy egyesbíróként eljárva hozza
még. E törvény eltérő rendelkezésének hiányában az Alkotmánybíróság eljárása nem nyilvános.
p) a teljes ülés az Alkotmánybíróság legfőbb testületi szerve.
48, § (1) Az Alkotmánybíróság teljes ülése az Alkotmánybíróság összes tagjából áll.
50. § (1) A tanács minden olyan ügyben eljárhat, amelyet e törvény vagy az Alkotmánybíróság ügy
rendje nem utal a teljes ülés hatáskörébe.
(2) Az Alkotmánybíróság teljes ülésén dönt [...]
b) alaptörvény-ellenes vagy nemzetközi szerződésbe ütköző törvény megsemmisítéséről, valamint
a tanács által érdemben vizsgált ügyben törvény megsemmisítéséről, [...]
d) az Alkotmánybíróság tagja
da) mentelmi jogának felfüggesztéséről,
db) összeférhetetlenségének megállapításáról, valamint az összeférhetetlenség alapján tagsága meg
szűnésének megállapításáról,
de)megbízatás alóli felmentéséről, valamint kizárásáról az Alkotmánybíróság tagjai közül, [...]
f) minden olyan ügyben, amelyben a teljes ülés döntését az ügy társadalmi vagy alkotmányjogi je
lentősége, bonyolultsága, az alkotmányos joggyakorlat egységének megőrzése, illetve egyéb fontos
ok indokolja.
1001/2013. (II- 27.) AB TÜ. határozat az Alkotmánybíróság ügyrendjéről
§ (2) Az Alkotmánybíróságon öttagú állandó tanácsok működnek.

5.
Kz Alkotmánybíróság egyes döntései különböző szinteken születhetnek meg: a legfontosabb

döntéseket a valamennyi alkotmánybíróból álló teljes ülés hozza, a döntések egy része az
öttagú tanácsokban születik, emellett eljárási okból történő visszautasítást az előadó alkot-
[mánybíró egyesbiróként is végezhet. A függetlenség kapcsán garanciális jelentőségű kér-
rfás, hogy az Alkotmánybíróság teljes ülése dönthet a tagok megbízatásának megszűnéséhez
[kapcsolódó ügyekben (összeférhetetlenség, felmentés, kizárás), valamint az alkotmánybírák
[jnentelmi ügyeiben.
Magyarország Alaptörvénye alkotmány-

bírósági
(.cikk
eljárás
(2) Az Országgyűlés - a törvény kezdeményezője, a Kormány, illetve az Országgyűlés elnöke záró

szavazás előtt megtett indítványára - az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának
vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. [...]
(4)Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellen
tétesnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor -, a törvényt az Alaptörvénnyel
való összhangjának vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi. [...]
(6) Az Alkotmánybíróság a (2) és a (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb
harminc napon belül határoz.
195
24. cikk
b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb ktl nevén napon belül felülv.zsgalja az c
ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; [...
(5) Az Alkotmánvbírósag az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotásig
kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárást követélmények tekintetében vizsgáig
(6 )Az Alkotmánybíróság az (5) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb harrnt*
napon belül határoz. [...] . .
(7) Az Alkotmánybíróság sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a jogszabály megalko.
tóját a törvénv kezdeményezőjét vagy képviselőjüket meghallgatja, illetve véleményüket eljárj
során beszerzi ha az ügy a személyek széles körét érinti. Az eljárás ezen szakasza nyilvános.
30. §(5) Az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszról ésszerű határidőn belül hoz döntést.
48. § (4) A teljes ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az Alkotmánybíróság tagjainak két.
harmada, köztük az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén az el nők helyettes jelen van.
32. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés f) pontja alapján a jogsa
bályok vizsgálatát az indítványozók kezdeményezésére, illetve bármely eljárása során hivatalból
végzi.
51. § (1) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény, valamint e törvény szerint arra jogosult indítványa
alapján jár el.

52. § (!) Az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia.
Az Alkotmánybíróság eljárásának bármely eleme csak kivételesen válik nyilvánossá, például

ha a döntés súlya, jelentősége indokolja, akkor a határozatot a testület nyilvánosan hirdeti
ki. Az alkotmánybírósági eljárás abban is eltér a felek jogvitája fölött ítélkező bíróságok
eljárásától, hogy tipikusan tárgyalás, illetve meghallgatások nélkül zajlik, a szükséges véli,
ményeket, álláspontokat is írásban kéri be a testület.
Az Alkotmánybíróság eljárásának megindulása indítványhoz kötött: csak a kezdeményezés
re Jogosultak beadványára járhat el az Alkotmánybíróság, hivatalból általában nem vía-
gálódhat. Ez alól részben kivétel a nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata, amelyre <c
Alkotmánybíróság hivatalból is kiterjesztheti a vizsgálatot. Az indítványozónak a testülethez
„határozott kérelemmel" kellfordulnia, amelynek tartalmi elemeit szintén meghatározna
törvény.
Az Alkotmánybíróság eljárásának sajátossága, hogy a vizsgált alkotmányossági kérdések
komplexitása és összetettsége miatt nincsen általános eljárási határidő az indítványok elbí
rálására. Egyes alkotmánybírósági hatáskörök esetében azonban - így például az előzetes
normakontroll- vagy a bírói konkrét normakonlroll-eljárások esetében - kivételesen tételes
eljárási határidőt határoz meg az Alaptörvény, míg az alkotmányjogi panasz eljárás eseti
ben a törvény általános jelleggel az észszerű időn belül való döntés követelményét rögzíti.
alkotmány. 2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról

bírósági
döntés 48. § (5) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a teljes ülés döntéseit nyílt szavazással, szótöbb
séggel, tartózkodó szavazat nélkül hozza meg. Az Alkotmány bíróság tagja a döntésben köteles részi
venni. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. [...]
63. § (I) Az Alkotmánybíróság az ügy érdemében, valamint [...] ideiglenes intézkedés tárgyában
határozattal, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzéssel dönt.
(2) Az Alkotmánybíróság döntéséi [...] részletesen indokolni köteles.
66. § (2) Ha az Alkotmánybíróság tagja a szavazás során kisebbségben maradt, és az Alkotmány
bíróság döntésével nem ért egyet, különvéleményét - annak írásbeli indoklásával együtt —jogosult
a döntéshez csatolni.
(3) Az Alkotmánybíróságnak a döntés érdemével egyetértő tagja a többségétől eltérő indokait pár
huzamos indokolás formájában jogosult a döntéshez csatolni.
(4) Az Alkotmánybíróság elrendelheti határozatának nyilvános kihirdetését.
196
013 (I* 27.) AB TÜ. határozat az Alkotmánybíróság ügyrendjéről
A Alkotmánybíróság határozata bevezető részből, rendelkező részből és indokolásból áll.

a ozat rendelkező része tartalmazza az Alkotmánybíróság érdemi döntését, a határozat
Jj)A Közlönyben való közzétételére vonatkozó rendelkezést, a bírói döntés azonosító adatait,
^«)'ar vagy egyedi bírói döntés megsemmisítése esetén a megsemmisítésre, jogszabály meg
lesz11'’8 . eSetén a megsemmisítés terjedelmére és a hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendel-
>'nlSr" ]
^st 1 ■1 jnc]okolása tartalmazza az indítvány rövid ismertetését; a megállapított tényállást
(■" vonatkozó bizonyítékok megjelölésével; az Alaptörvényre, illetőleg azokra a jogszabályokra
^^'hivatkozást és azokat az alkotmányos indokokat és érveket, amelyeken az Alkotmánybíró-
'âöntése alapul
jál ú0 különvélemény az alkotmánybírónak a határozat rendelkező részéhez képest eltérő ál-
9 a párhuzamos indokolás az alkotmánybírónak a határozat indokolásához képest eltérő
'^•olását tartalmazza, terjedelme nem haladhatja meg a határozat terjedelmét.
ititk
'dtestület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg a döntéseit, amelyek hatá-
Co-at vagy végzés formáját ölthetik. A jogfejlesztést, a jogi-szakmai legitimációt, a döntés
mögött meghúzódó érvek feltérképezhetőségét garantálja, hogy a határozatokhoz részletes
indokolás társul- A döntések struktúrája különböző funkciókat ellátó elemekre épül: a ren
delkező rész magát a döntést és ajogkövetkezményt tartalmazza, míg az indokolásbanfejti ki
I iestület a döntéshez vezető érveket és alkotmányos összefiiggéseket. A többségi vélemény
indokolását követően szerepelnek a határozatban azon érvelések, amelyek a vita során ki
sebbségben maradt alkotmánybírák álláspontját a nyilvánosság számára is rögzítik. A tes
tületnek az a tagja, aki a döntéssel egyetért, de eltérő érvelés mentén jutottéi ugyanarra az
álláspontra, párhuzamos indokolást csatolhat a döntéshez. A testület többségi döntésével
legyet nem értő alkotmánybíró pedig az eltérő véleménye alátámasztását bemutató különvé
leményt fogalmazhat meg.
M,gyarország Alaptörvénye
Záró és vegyes rendelkezések
5 Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesz-

tik E rendelkezés nem érinti az ezen határozatok által kifejtett joghatásokat.
13/2013- (VI. 17.) AB határozat (kivonat)
[30] Az Alaptörvény hatálybalépését követően az Alkotmánybíróság a korábbi alkotmányon ala

puló határozatai tekintetében kimondta, hogy az újabb ügyekben felhasználhatja az Alaptörvény
hatálybalépése előtt hozott határozataiban szereplő érveket, ha az Alaptörvény konkrét - az előző
Alkotmányban foglaltakkal azonos vagy hasonló tartalmú - rendelkezései és értelmezési szabályai
alapján ez lehetséges. A korábbi Alkotmányon alapuló határozatokban kifejtett elvi jellegű megálla
pítások felhasználása tehát megkívánta az előző Alkotmány és az Alaptörvény megfelelő szabályai
nak tartalmi összevetését, mérlegelését az Alaptörvény értelmezési szabályaira tekintettel.
(31) Az Alaptörvény negyedik módosítása következtében - a Záró és vegyes rendelkezések 5. pontja
alapján - az Alkotmánybíróságnak ezen összevetés eredményeképpen az Alaptörvény hatálybalé
pése előtt meghozott határozataiban foglalt érvek felhasználását kellő részletességgel indokolni kell.
A korábbi alkotmánybírósági döntésben megjelenő jogelvek figyelmen kívül hagyása ugyanakkor
az előző Alkotmány és az Alaptörvény egyes rendelkezései tartalmi egyezősége esetén is lehetsé
gessé vált, a szabályozás változása a felvetett alkotmányjogi probléma újraértékelését hordozhatja.
[32J A hazai és európai alkotmányjogi fejlődés eddig megtett útja, az alkotmányjog szabályszerű
ségei szükségképpeni hatással vannak az Alaptörvény értelmezésére is. Az Alkotmánybíróság az
újabb ügyekben vizsgálandó alkotmányjogi kérdések kapcsán felhasználhatja a korábbi határozata
iban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott
szakaszának az Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextu-
ális egyezősége, az Alaptörvény értelmezési szabályainak figyelembevétele és a konkrét ügy alap
ján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya, és szükségesnek mutatkozik azoknak a
meghozandó döntése indokolásába történő beillesztése.
197
[33] Az Alkotmánybíróság - a fenti feltételek vizsgálata mellett - a hatályát vcsztet a
rósági határozat forrásként megjelölésével, a lényegi, az adott ügyben felmerülő alkotmá^^ tmánybíróság a jogszabály felülvizsgálni nem kert rendelkezéséi csak abban az esetben
kérdés eldöntéséhez szükséges mértékű és terjedelmű tartalmi vagy szövegszerű megjel^^ <4H'Z h fa illetve semmisítheti meg, ha az a felülvizsgálni kért jogszabályi rendelkezéssel szoros
^.összefüggésben áll.
hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket. Az jn
lásnak és alkotmányjogi forrásainak ugyanis a demokratikus jogállamban mindenki számán ox
ismerhetőnek, ellenőrizhetönck kell lennie, a jogbiztonság igénye, hogy a döntési megfenj A föffanciálisjelentőségű, hogy az Alkotmánybíróság által alkalmazhatójogkövetkezmények
átláthatóak, követhetőek legyenek. A nyilvános érvelés a döntés indoklásának létalapja. teszköztárából az alkotmánysértőjogi norma megsemmisítésének lehetőségét maga az Alap
[34] A korábbi határozatokban kifejtett érvek felhasználhatóságát az Alkotmánybíróság törvény, illetve annak nyomán a továbbijogkövetkezményeket az alkotmánybírósági törvény
rígzítse. Ez az eszköztár az egyes hatáskörök jellegére tekintettel differenciált. Az Alkot
esetről esetre, a konkrét ügy kontextusában vizsgálja.
mánybíróság felülvizsgálati horizontja alapvetően indítványhoz kötött, azaz „addig láthat
Velencei Bizottság véleménye Magyarország Alaptörvényének negyedik módosít^
el ameddig az indítványozó ellátott” Kivételtjelent ez alól, ha másjogszabályhelyet a szo
(Opinion no. 720/2013) (kivonat) ros tartalmi összefüggés miatt szükséges bevonni az alkotmányossági vizsgálatba, hiszen e
93. Téves felfogás, hogy az alkotmánybíróságok számára kívánatos a széles mozgástér. Az aj* nélkül adott esetben nem tárhatófel az alkotmányjogi problémakör egésze. A „ valódi ” alkot
mánybíróságok nem hozhatnak önkényes döntéseket, hanem az alkotmányos koherenciát kell mányjogipanasz hatáskörben nem norma, hanem mindig ajogerős bírói döntés támadható.
tosítaniuk az alkotmány és a korábbi esetjog alapján. Ezenkívül pedig bármelyik alkotmánybíró 'Ebben az esetben a bírói döntés is megsemmisíthető, amennyiben azt az Alkotmánybíróság
szabadon eltérhet korábbi döntéseitől, amennyiben azt indokkal alátámasztottan teszi. alaptörvény-ellenesnek ítéli.
94. Még ha az alkotmányozó hatalom attól is tartana, hogy az Alkotmánybíróság a régi Alkotván
tartja életben azáltal, hogy a korábbi esetjogára támaszkodik, és ezzel csökkenti az Alaptörvén I
hatását, a korábbi esetjog teljes eltávolítása sem nem adekvát, sem nem arányos lépés. Bármily^ 39. § (I) Ha e törvény e,térően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve
alkotmánymódosítást követen az alkotmánybíróságok feladata, hogy azokra a szabályokra és elvei I kötelező.
re hivatkozzanak csak, amelyeket a módosítás nem érintett. [...] (2) Az Alkotmánybíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
96. A Velencei Bizottság ezért nem tud egyetérteni a magyar hatóságok azon érvével, hogy az Aj. I 40. § (1) Nem hirdethető ki a törvény, ha az Alkotmány bíróság [előzetes normakontroll] eljárásában
kotmánybíróságnak szabadabbnak kell lennie a döntéshozatala során. Amint az kiderült, nemvolj I megállapítja a vizsgált törvényi rendelkezés vagy rendelkezések alaptörvény-ellenességét.
szükséges az Alkotmánybíróság esetjogát hatályon kívül helyezni annak érdekében, hogy az Alkot- I (4) Nem hirdethető ki az Alaptörvény vagy az Alaptörvény módosítása, ha az Alkotmánybíróság
mánybíróság megújíthassa joggyakorlatát a szükséges esetekben. Az alkotmánybíróságok megkö. I [...] eljárásában megállapítja, hogy a megalkotásra vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt követel
zelítéséből inherensen következik, hogy egy alkotmányt a benne foglalt szabályok és elvek alapján I ményeket nem tartották meg.
értelmeznek. Ezek az elvek magán az alkotmányon is túlmutatnak, és közvetlen kapcsolatban állnak I 41. § (1) Ha az Alkotmánybíróság [utólagos normakontroll] eljárásában a hatályos jogszabály vagy
az Európa Tanács alapelveivel: a demokráciával, az emberi jogokkal és a jogállamisággal. Éppen I jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapítja, a jogszabályt vagy jogszabályi ren
delkezést teljesen vagy részben megsemmisíti.
ezek az elvek tükröződnek az Alkotmánybíróság felállítása óta kialakított gyakorlatában.
43. § (1) Ha az Alkotmánybíróság a 27. § alapján folytatott eljárásában alkotmányjogi panasz alap
ján megállapítja a bírói döntés alaptörvény-ellenességét, a döntést megsemmisíti. [...]
\Az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény hatálybalépése után meg kellett fogalmaznia a w.
(3) A bírói döntés Alkotmánybíróság általi megsemmisítése következtében a szükség szerint lefoly
szonyát a korábban hozott alkotmánybírósági határozatokhoz. A korábbi Alkotmány és az
tatandó bírósági eljárásban az alkotmányjogi kérdésben az Alkotmánybíróság határozata szerint
Alaptörvény szövege között sok helyen szövegszerű vagy tartalmi egyezőség van, továbbá a
kell eljárni.
korábbi alkotmánybírósági határozatok is az európai alkotmányos tér sztenderdjeinek meg
45. § (1) A megsemmisített jogszabály, jogszabályi rendelkezés az Alkotmánybíróság megsemmi
felelően születtek. Így az Alkotmánybíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a korábbi
sítésről szóló határozatának a hivatalos lapban való közzétételét követő napon hatályát veszti, és e
határozatok hivatkozhatok, és hasonló ügyben az azoktól való eltérést kell indokolni. Az
naptól nem alkalmazható, a kihirdetett, de hatályba nem lépett jogszabály pedig nem lép hatályba.
Alaptörvény Negyedik Módosítása a korábbi AB határozatok hatályvesztését mondta ki, így (2) Ha az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz alapján semmisít
a testületnek is újra kellett értelmeznie a korábbi álláspontját. Az Alkotmánybíróság arra meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, a megsemmisített jogszabály az Alkotmánybíróság
jutott ennek során, hogy bizonyos feltételek vizsgálata, illetve fennállása esetén ugyancsak eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
felhívhatók a korábbi döntések, de ezt esetről esetre kell vizsgálni. A korábbi alkotmánybíró (3) A jogszabály megsemmisítése [...] nem érinti a határozat közzététele napján vagy azt megelőző
sági határozatok az alkotmányos alapelvek, valamint az alapvetőjogok tartalmát bontották en létrejött jogviszonyokat, és a belőlük származó jogokat és kötelezettségeket.
íki, az alkotmányosság meghatározó elemeivé váltak, ezért - ellenkező tartalmú alkotmány 45. § (4) Az Alkotmánybíróság [...] eltérően is meghatározhatja az Alaptörvénnyel ellentétes jogsza
bírósági döntésig - a bennük szereplő elvi megállapítások így továbbra is kiemeltforrásai a bály hatályon kívül helyezését, illetve a megsemmisített jogszabály általános vagy egyedi ügyekben
magyar alkotmányjogi érvelésnek. történő alkalmazhatatlanságát, ha ezt az Alaptörvény védelme, a jogbiztonság vagy az eljárást kez
deményező különösen fontos érdeke indokolja.
jogkövetkez- Magyarország Alaptörvénye
mények $z*élozetes normakontroll-eljárás jogkövetkezménye nem lehet a megsemmisítés, hiszen a
24. cikk
[vizsgált törvény még nem jött létre ekkor, így a döntés nyomán az Országgyűlés kötelezettsé
(3) Az Alkotmánybíróság ge lesz az ellentmondásfeloldása. Az utólagos normakontroll-eljárás során az Alkotmánybí
a) [utólagos normakontroll] hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályi róság élhet a támadottjogi aktus megsemmisítésének eszközével. Ha „valódi ” alkotmányjogi
vagy jogszabályi rendelkezést; 1panasz keretében az Alkotmánybíróság eljárásnak tárgya egy egyedi bírói döntés, akkor en-
b) [valódi alkotmányjogi panasz] hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírót rnek az Alaptörvénnyel való összhangjárólfoglal állást a testület. Ha alaptörvény-ellenesnek
[találja, akkor megsemmisíti a bírói döntést (és adott esetben a megelőző bírói döntéseket is),
döntést;
c) [nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata] hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szer , amely nyomán egy speciális felülvizsgálati eljárás során, az Alkotmánybíróság határozatá
ban foglaltak alkalmazásával lehet a jogsérelmet orvosolni.
ződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
illetve sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.
199
198
A megsemmisítés hatására az érintett jogi norma vagy annak meghatározott része halfa
veszti, azaz véglegesen kikend ajogrendszerből. Főszabály szerint erre a határozat Mag?
Közlöny ben való közzétételét követő napon (ex nunc) kerül sor. Ha a megsemmisítés kőnk?
utólagos normakontroll körében történik, akkor szükségszerű kiegészítő jogkövetkezmé?
hogy' az Alkotmánybíróság megállapítja a jogi norma alkalmazásának a tilalmát is az a??
ügyben. Mindez azonban az adottjogi norma alapján a megsemmisítés előtt keletkezetté
viszonyokat - a jogbiztonság követelményének védelme érdekében -főszabály szerint??
érinti. Az Alkotmánybíróságnak ugyanakkor indokolt esetben lehetősége van eltérni
a megsemmisítés időpontját, mind az alkalmazási tilalmat rögzítő főszabálytól. Közjogi ér.
vénytelenség megállapítása esetén például a testületjellemzően a kihirdetésre visszamenőle.
ges hatállyal (ex tunc) semmisíti meg az érvényességi hibában szenvedő jogszabályt, hiSZen
az érvénytelensége miatt nem is válhatott volna a jogrendszer részévé. A megsemmisít
hatályát azonban az Alkotmánybíróság a közzétételt követő napnál későbbi időpontban (pro
júturo) is megállapíthatja, például akkor, ha az azonnali hatályú megsemmisítés az érinteti
jogalanyok szempontjából súlyos következményekkel, komoly jogsérelemmeljárna.
Ha az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezésre vagy sikeres kvázi alkotmányjogi panQtl
eljárás alapján megsemmisíti a támadottjogszabályt, jogszabályi rendelkezést, akkor a meg.
semmisített jogszabály, jogszabályi rendelkezés az adott ügyben sem lesz alkalmazható.
46. § (I) Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó

általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, a mulasztást elkövető
szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére.
(2) A jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha
a) nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása valósul meg,
b) kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sora
jogszabály megalkotására, vagy
c) a jogi szabályozás Alaptörvényből levezethető lényeges tartalma hiányos.
‘Az Abtv. által ismertjogkövetkezmény a mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes

ség megállapítása. A „negatív jogalkotásként" isjellemezhető normakontroll-hatáskörökön
túl ugyanis arra az Alkotmánybíróságnak nincsen egyéb jogi lehetősége, hogy egy, a jog
rendszerből hiányzó jogszabályt, jogszabályi rendelkezést pótoljon. Ha azonban alkotmá-
1 nyos mulasztást észlel a hatáskörei gyakorlása során, akkor megteheti azt, hogy a határoza
ta rendelkező részében hívja fel ajogalkotó szervet, hogy pótolja a megadott határidőn belül
a hiányzó jogszabályi tartalmat, és erre határidőt is tűzzön.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában [...] meghozta a kővetkező

határozatot:
I. Az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva - megállapítja, hogy az Alaptörvény VI. cikk (1) be
kezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következ
tében, hogy a törvényalkotó nem szabályozta a magánszférához való alapjog és a gyülekezéshez
való alapjog kollíziója esetén a kollízió feloldásának szempontjait és annak eljárási kereteit. Az
Alkotmánybíróság ezért felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2016. december
31-ig tegyen eleget.
A bemutatott esetben az Alkotmánybíróság megállapította a mulasztásban megnyilvánuló

•alaptörvény-ellenességet: a gyülekezési törvény súlyosabb alapjogi hiányosságait rótta fd
az Országgyűlésnek, egyúttal határidőt szabott a jogalkotási feladat teljesítésére. Az Or
szággyűlés a mulasztást végű! a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvénnyel pótolta,
^melyet 2018. augusztus 31-én hirdettek ki a Magyar Közlönyben.
200
CLI. törvény az Alkotmánybíróságról
Az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában határozattal mcg-

ja azokat az Alaptörvény szabályozásából eredő, és az Alaptörvény rendelkezéseit érvény
alkotmányos követelményeket, amelyeknek a vizsgált, illetve a bírósági eljárásban alkal-
(jogszabály alkalmazásának meg kell felelnie.
(XI. 8.) AB határozat (kivonat)
tmányossági vizsgálatnak abból a tényből kell kiindulnia, hogy a jogszabály tartalma és

az, amit annak az állandó és egységes jogalkalmazási gyakorlat tulajdonit. [..,] Az Alkot-
óságnak nem a normatartalmat önmagában, hanem az érvényesülő, hatályosuló és megva-
ormát, azaz az „élő jogot” kell az Alkotmány rendelkezéseinek tartalmával és az alkotmá-
-ekkel összevetnie.
(1.21.) AB határozat (kivonat)
LOtmánybíróság teljes ülése az alapvető jogok biztosának kezdeményezésére, jogszabály

•vénnyel való összhangjának felülvizsgálatára irányuló eljárásban [...] meghozta a következő
:atot:
Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi
•_ törvény 48. § (l) bekezdése alkalmazásánál alkotmányos követelmény, hogy a nemzet
sági szolgálat főigazgatója nem szabad belátása alapján, hanem csak akkor tagadhatja meg
oztatást, ha annak teljesítése nemzetbiztonsági érdeket sértene, vagy mások jogát sértené; a
g felülvizsgálja a főigazgató nemzetbiztonsági érdek vagy mások jogainak sérelmére, mint a
gadási döntés feltételére való hivatkozása megalapozottságát.
Jjz Alkotmánybíróság szembesülhet olyan helyzettel is, hogy az általa vizsgált jogszabály
'többféleképpen is értelmezhető, és az értelmezések között van olyan, amelyik alaptörvény-
[ellenes. A törvényi szabályok értelmében ilyen esetben megteheti, hogy nem semmisíti meg
la vizsgált jogszabályt, hanem a határozata rendelkező részében kijelöli azt az értelmezési
ikeretet, amelyen belül a jogszabály alkalmazását alkotmányosnak tartja. A jogalkalmazó
Szerveknek onnantól ezt az értelmezést kell követniük, hiszen az Alkotmánybíróság értelme
zése mindenkire nézve kötelező.
201
10. IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
10.1. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FOGALMA ÉS FUNKCIÓJA

igazságszol- Magyarország Alaptörvénye
gálfatis mint
alkotmányos 25. cikk
(2) A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, a közigazgatási határozatok törvény^

ségéröl, az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, a |jcj
önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról £
törvényben meghatározott egyéb ügyben.
Az Alaptörvény az igazságszolgáltatás három alkotmányos alapfunkcióján túl (döntés bún

tetőügyben, polgári jogvitában és közigazgatási ügyben) speciális, normabiráskodásifynk.
dókat is a bíróságok hatáskörébe utal (döntés önkormányzati rendelet más jogszabály^
ütközésérőlés megsemmisítéséről, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotásiig
telezettsége elmulasztásának megállapításáról). Az alapjogi ügyeket elkülönült ügytípusként
nem tartalmazza, ezek formailag valamely más eljárástípusként jelennek meg. Például a
gyülekezésijog kikényszerítésére vonatkozó eljárás formailag közigazgatási ügynek minő,
sül, ténylegesen azonban afél alapjogi igényének érvényesítésére is irányul. A bírósági eljá
rások részletes szabályait a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény, valamim
az eljárási törvények határozzák meg.
Az Alaptörvény emellett lehetőséget biztosít a törvényhozónak arra, hogy további ügytípus
kát is a bíróságok hatáskörébe vonjon.
igazságszolgál- Magyarország Alaptörvénye

tatási
monopólium 25. cikk
(1) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el

(...)
(7) Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.
2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról [Bszi.]
1. § Magyarországon a bíróságok igazságszolgáltatási, továbbá törvény által meghatározott egyéb

tevékenységet látnak el.
Két okból sem lehető egyenlőségjel a bíróságok és az igazságszolgáltatási tevékenység gya

korlása között. A bíróságok egyrészt az igazságszolgáltatási tevékenységen kívül más tevé
kenységeket is elláthatnak (pl. cégnyilvántartás), másrészt a bíróságok igazságszolgáltatási
' monopóliuma nem abszolútjellegű, az Alaptörvényfelhatalmazása alapján ugyanis törvény
más szervek eljárását is lehetővé teheti. Ez utóbbi teszi lehetővé az alternatív vitarendezési
fórumok (pl. választottbíróságok) létrejöttét.
>Fontos, hogy a jogalkotó csak abban az esetben tegye lehetővé más szervek eljárását, ha a
felek előzetesen elfogadják a korlátozott jogorvoslat lehetőségét, vagy ha egyébként bizto
sítva van az adott szerv döntésével szemben a bírói jogorvoslat. Ezek hiányában ugyanis
[könnyen megkerülhetővé válnának a bíróságokra vonatkozó garanciák.
10.2. A BÍRÓSÁGOK A HATALMI ÁGAK RENDSZERÉBEN
a bíróságok 38/1993. (VI. 11.) AB határozat (kivonat)

viszonya
többi hatalmi (...] a törvényhozó és a végrehajtó hatalom „elválasztása” ma lényegében a hatáskörök megosztásai
ághoz jelenti a parlament és a kormány között, amelyek azonban politikailag összefonódtak. [...] A Jog,
202
ely folyamatosan keletkezik, az élet minden területet a választáson győztes pártok politikai prog-
^jának megfelelően újra és újraszabályozhatja. Ilyen körülmények között a bírói hatalom sajátos
ba az, hogy a másik két, „politikai” jellegű hatalmi ággal szemben állandó és semleges (akkor is,
politikai programokat megvalósító törvényeket és rcndeleteket (is) alkalmazza). (...)
2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról a bíróságok
felelőssége
12 § (0 A bíróság tárgyalása - ha törvény kivételt nem tesz - nyilvános.
(2)’A bíróság a tárgyaláson hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki.
/]) Az Országos Bírósági Hivatal (...) elnöke, az Országos Bírói Tanács (...], valamint az egyéb
bírósági igazgatási szervek és a bírósági igazgatásban közreműködő egyéb bírói testületek, továbbá
u bírósági vezetők kötelesek a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvános
át e törvény szerint biztosítani.
163. § (D A Kúria a jogegységi határozatot, a jogegységi panasz eljárásban, valamint a jogorvoslat
a törvényesség érdekében folytatott eljárásban hozott határozatát, az általa az úgy érdemében hozott
és a hatályon kívül helyező határozatot, az ítélőtábla az általa az ügy érdemében hozott határozatot,
a törvényszék az általa a közigazgatási perben az ügy érdemében hozott határozatot a Bírósági
Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteszi.
2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról (Bjt.j
105. § Fegyelmi vétséget követ el a bíró, ha vétkesen

a) a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségeit megszegi, vagy
b) az életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.
17tárgyalás nyilvánossága biztosítja a bíróságok társadalmi kontrollját. A bírósági eljárások

^főszabály szerint nyilvánosak, a bíróság azonban kivételesen zárt tárgyalás tartásáról is
'határozhat, ha arra például erkölcsi okokból, minősített adat védelme, üzleti titokmegőrzé
se vagy kiskorú védelme érdekében szükség van. Az ítéletet akkor is nyilvános tárgyaláson
.hirdeti ki a bíróság ha egyébként zárt tárgyalás tartásáról határozott. A tárgyalás nyilvá
nosságának része az aktanyilvánosság is. Mind a polgári, mind a büntető-, illetve közigaz-
tgatási eljárási törvények lehetőséget biztosítanak az eljárásban részt vevőfelek számára az
iratbetekintési jog gyakorlására. Ugyancsak a nyilvános tárgyalás alapelv érvényesülését
szolgálja a bírósági döntések anonimizált, digitális formában történő közzététele.
bíróságok működésének nyilvánosságán túl a bíróságok felelősségének elengedhetetlen
'.eleme a döntéseik indokolása. Enélkül ugyanis nem lenne biztosítható, hogy a döntéseiket
'társadalmi, vagy szakmai kritikának lehessen alávetni. Az ítéletek tartalmi helyességének
I'lülvizsgálatára (szakmai kontroll) azonban fontos korlátok vonatkoznak. Egyrészt a szak
jai kontroll is igazságszolgáltatási tevékenység, ezért az csak a bírói szervezetrendszeren
élűiről érkezhet. Másrészt a szakmai ellenőrzés csak utólagos lehet, ami a befolyástól men-
'S bírói döntéshozatalt szolgálja. A bírói döntésekkel szembeni jogorvoslat lehetősége ezt a
:akmai kontrollt hivatott biztosítani.
bírák emellett büntetőjogi, fegyelmi, illetve kárfelelősséggel tartoznak. Fontos azonban
ingsúlyozni, hogy a bíró szabad mérlegelése után kialakítottjogi álláspont nem képezheti
>.m büntető, sem fegyelmi eljárás alapját. A tartalmilag nem megfelelő ítéleteket a felleb-
’zési eljárás során a magasabb fokú bíróság jogosult felülbírálni. Mindazonáltal, ha a
ró szándékosan tévesen alkalmazza ajogot, megsértve ezzel a pártatlanság követelményét,
[bűncselekményt követ el. Fegyelmi felelősségre vonásra két esetben kerülhet sor. Az egyik
[fcsef a szolgálati kötelezettségek megszegése, ezt azonban csak az ítélkezéssel kapcsolatos
[azon cselekmények alapozhatják meg, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban az ítélet
tartalmával. A fegyelmi felelősség másik esete a bíró életmódjához kapcsolódik, és a bírói
^hivatás méltóságának megőrzését szolgálja. Végül a nyilvánvaló és kirívóan súlyos jogsér
tések esetén kártérítésnek is helye van. A bíróifüggetlenség érdekében azonban a kárigényt
’a bírósági jogkörben okozott károkért nem a bíróval, hanem a bírósággal szemben kell ér
vényesíteni.
203
10.3. A BÍRÓSÁGOK FÜGGETLENSÉGÉNEK SZEMÉLYI 'Jiírákal a köztársasági elnök nevezi ki, ezt azonban a bírói szervezetrendszeren belül zaj-
ÉS SZERVEZETI GARANCIÁI 7j bírói szervek által lebonyolított nyilvános pályázat előzi meg,. A bírói kinevezéshez a
'jelöltnek az Alaptörvényben és a Bjt.-ben meghatározott személyi és szakmaifeltételeket keli
u liélkwó bíró Mag) Írország Alaptörvénye teljesítenie. A belátási képesség, a harmincadik életév betöltése és a magyar állampolgárság
tÖKCedrnséee „ellett a kinevezés alapvetőfeltétele az egyetemi jogi végzettség, ajogi szakvizsga, valamint
26. cikk
j, legalább egyévnyi bírósági titkári, vagy a Bjt.-ben felsorolt, jogi szakvizsgához kötött ál
(I) A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben lások valamelyikében szerzett tapasztalat. Ez utóbbifeltételek hivatottak biztosítani ajelölt
utasíthatóak. (...) , ilméleti és gyakorlatijártasságát, szakmai alkalmasságát. A jelöltnek vállalnia kell továb
2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
bá, hogy a Bjt. rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz. Csak akkor lehet a
jelöltből bíró, ha a pályaalkalmassági vizsgálaton a bírói hivatás gyakorlására alkalmasnak
3. § A bírák és az ülnökök függetlenek, a Jogszabályok alapján meggyőződésűknek megfeU 'találják. A pályaalkalmassági vizsgálat magában foglalja az egészségi, fizikai és pszichi
döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasítható^ kai alkalmassági vizsgálatot. Ennek során vizsgálják a bírói munka végzését kizáró vagy
számottevően befolyásoló pszichikai és egészségi okokat, valamint a bíró személyiségének
Garanciálisjelentőségű a befolyástól mentes, pártatlan ítélkezés biztosítása szempontjából 'intelligencia- és karakterjellemzőit.
hogy a bírák minden külső, illetve szervezetrendszeren belüli befolyástól mentesen vég^ ■ Új első bírói kinevezés három évre szól, amely időtartam a bíró szakmai alkalmasságának
hessék ítélkezési tevékenységüket. A bírák ítélkezésének vezérfonalául kizárólag a törvj^ , felmérésére szolgál. Az újabb kinevezésre kizárólag a bíró munkájának értékelését követően
és saját meggyőződésük szolgálhat. [kerülhet sor. Garanciális jellegű, hogy ez az újabb kinevezés határozatlan idejű, az áltató-
mos öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig szóljon.
a bírók Magyarország Alaptörvénye
személyi Migyarország Alaptörvénye
függetlensége 26, cikk
Jé. cikk
(2) A hivatásos bírákat - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - a köztársasági elnök
nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke és az 0r. (!)[...) A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
szagos Bírósági Hivatal elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyug, JUH. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
díjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
2. § (1) A bírót az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
2011. évi CLXII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról
(2) A Kúria elnöke és az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke mentelmi jogá
3. § (1) A bíró szolgálati viszonya kinevezéssel jön létre. nak felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges
(2) A bírót a köztársasági elnök nevezi ki. intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.
4. § (1) Magyarországon bitóvá az a harmincadik életévét betöltött személy nevezhető ki, aki (3) A bíró mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában az OBH elnökének javaslatára a köztársasági
a) magyar állampolgár, elnök dönt. A mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az OBH elnökének javaslatára
b) nem áll a cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, a köztársasági elnök teszi meg.
c) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik, 39. § (1) A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
d) a jogi szakvizsgát letette, (2) A bíró nem lehet országgyűlési, európai parlamenti vagy önkormányzati képviselő, nemzetiségi
e) vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz, szószóló, polgármester, vagy a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény szerinti poli
tikai felsővezető, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár.
f) legalább egy évig
40. § (1) A bíró a tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, oktatói, edzői, versenybírói, játékve
fa) bírósági titkárként, alügyészként, ügyvédként, közjegyzőként, jogtanácsosként dolgozott,
zetői, művészi, szerzői jogi védelemben részesülő, lektori és szerkesztői, valamint műszaki alkotó
fb) kormánytisztviselőként, illetve köztisztviselőként központi közigazgatási szervnél közigazgatá
munkát végezhet kereső tevékenységként és nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban állhat, de
si, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott,
ezzel nem veszélyeztetheti függetlenséget, pártatlanságát és nem keltheti ennek látszatát, valamint
fc) korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként működött,
nem akadályozhatja hivatali kötelezettségei teljesítését.
fd) nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél ítélkezett, vagy az igazság
(2) A bíró nem lehet gazdasági társaság (...) vezető tisztségviselője vagy személyes közreműködés
szolgáltatással összefüggő tevékenységet folytatott,
re kötelezett tagja, gazdasági társaság (...) felügyelő bizottságának tagja, gazdasági társaság (...)
g) a pályaalkalmassági vizsgálat eredménye alapján a bírói hivatás gyakorlására alkalmas. korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja, továbbá gazdasági-vállalkozási tevékenységet is
23. § (1) A bíró kinevezése (...) első alkalommal (első bírói kinevezés) három évre, egyéb esetben
végző civil szervezet vezető tisztségviselője.
határozatlan időre szól. §(1) A bíró köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel.
42.
38/1993. (VI. 11.) AB határozat (kivonat) 197. § Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet
tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a bíró a (...) vagyonnyilatkozatot tesz
(...) A bírák és bírósági vezetők kinevezésénél alkotmányos követelmény az, hogy a más hatalmi
[...], továbbá háromévenként számot ad az előző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekö
ághoz tartozó kinevező - vagy a kinevezést tartalmilag meghatározó előterjesztő - politikai megha
vetkezett vagyongyarapodásáról és annak jövedelmi forrásairól.
tározottságának hatását vagy a bírói hatalmi ág érdemi közrehatása, vagy más, a bírói hatalmi ágon
38/1993. (VI. II.) AB határozat (kivonat)
kívüli ellensúly semlegesítse. (...)
A bírói hatalmi ág közrehatásának úgy kell megnyilvánulnia, hogy abban a bírói függetlenséget és (...) A bíráknak nemcsak a másik két hatalmi ág képviselőitől, hanem a többi bírótól is függetlennek
a bírói hatalmi ág semlegességét megtestesítő bírák állásfoglalása jusson kifejezésre, és állásfogla kell lenniük. Ez a belső (a bírósági szervezetrendszeren belüli) függetlenség is kétirányú: az ítélke
lásuk érdemi befolyást gyakoroljon a kinevezésre. [...] zési tevékenység függetlenségét egyrészt biztosítani kell a többi bíróval szemben, azaz garantálni
kell, hogy a bírók saját szakmai meggyőződésük alapján ítélkezhessenek, másrészt ki kell zárni az
igazgatási befolyásolás lehetőségét is. (...)
205
204
I 1 az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az OBH elnökének szabályzatai alapvetően a bit0.

Ságokra vonatkozó kötelező szabályzatok megalkotását je enthettk. Ez a gyakorlatban azt Jefc
hoev az OBH elnökének szabályzatában kizárólag olyan elvek es értékek vehetők alapul, amc) .
az Alaptörvényből a Bszi.-böl és a Bjt.-böl következnek vagy azokból közvetlenül levezethetők A
szabályzatok tartalmának tehát a bírósági igazgatással kapcsolatos kérdések rendezése körében
megmaradnia és nem érintheti az ítélkező bíró függetlenséget. Ezzel összefüggésben azt kellctla;
Alkotmánybíróságnak megvizsgálnia, hogy [...] fa OBH elnöke által kiadott integritási] Szabik,
zat túllépi-e az Alaptörvény, a Bszi. vagy a Bjt. által meghatározott kereteket, megsértve ezzel á
ítélkező bíró függetlenségét vagy sem.
[821 Afc Integritási] Szabályzat létrejöttének elsődleges célja, hogy a bírósági szervezet sértetten,
ségét feddhetetlenségét, tisztességességét, becsületét szem előtt tartva megóvja a szervezetet és a,
abban dolgozó bírákat, valamint igazságügyi alkalmazottakat mindenfajta tisztességtelen, jogclfe.
nes befolyástól, befolyásolástól, korrupciótól.
[ .1 A/z Integritási] Szabályzatban meghatározott magatartások: kereső tevékenységek korláta,
zása, gazdasági lársaságban végzett személyes közreműködés megtiltása, civil szervezetnél ve.
zetö tisztségviselőként való közreműködés, összeférhetetlenségi ok bejelentésének elmulasztása,
választottbirósági tagság létesítése, tiltott ajándék elfogadása nem érintik hátrányosan a bíró ítélik
zö tevékenységét. [...]
Ilyen magatartási szabályok előírása nem terjeszkedik túl azon a körön, melyen belül a szerve,
zet irányítója jogosult meghatározott alapvető elvárások megfogalmazására. Ezek a rendelkezések
továbbá nem terjeszkednek túl az OBH elnökének igazgatási jogkörében kiadható szabályozásra
kapott felhatalmazás jogi keretein sem. E magatartási szabályoknak való megfelelési kötelezettség
nem eredményezi az ítélkező tevékenység befolyásolását, illetve a bíró személyi függetlenségének
a sérelmét sem.
[...] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság azon indítvány! elemet is megvizsgálta, mely azt állította,
hogy az OBH elnöke az általa meghatározott célkitűzéseket, értékeket és elveket ajánlásba is fog.
falhatja, és ezen keresztül az ajánlás személyi hatálya alá tartozókra nézve kötelező magatartási
szabályi írhat elő. [...]
A vizsgált [Integritási] Szabályzat [...] lehetőséget teremt arra, hogy az OBH elnöke az általa meg.
fogalmazott célkitűzéseket, elveket és értékeket is ajánlásba foglaljon. Mindez alapot ad az OBH
elnökének arra, hogy egy alkotmányossági vizsgálat ala nem eső, tehát az alkotmányossági kontroll
alól a hatályos jogszabályok által kivont dokumentumban olyan előírásokat fogalmazzon meg, me
lyek akár egyfelől a bírák igazgatási, másfelől pedig ítélkező tevékenységét is befolyásolhatják,ezen
keresztül pedig magát a bírói függetlenséget is érinthetik.
[...] Az Alkotmánybíróság [...] megállapítja, hogy a kötelező erővel nem rendelkező ajánlásban a
bírói függetlenséget akár csak eshetőlegesen érintő magatartási szabályok nem írhatók elő. Alkot
mányosan aggályos, hogy az Alkotmánybíróságnak formálisan nincs hatásköre ilyen, a bírói fog
getlenségre potenciálisan hatást gyakorló szabályoknak az alkotmányossági vizsgálatára, ezért az
ilyen természetű szabályok ajánlásba nem foglalhatók. [...]
bíróijogállás garanciális elemei a szigorú (i) összeférhetetlenségi szabályok, (ii) a mentel

mijog és (iii) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.
(i) Garanciális jelentőségű, hogy a bírófüggetlenségét sem politikai megfontolás, sem anya
gi vagy más érdek ne korlátozza, hivatali kötelezettségének teljesítésében más tevékenység
ne gátolja. Ennek megfelelően szigorú szabályok vonatkoznak a bírák politikai, gazdasági
i és hivatali összeférhetetlenségére.
\Az Alaptörvény szigorú szabályokatfogalmaz meg a bírák politikai összeférhetetlenségért!
^kapcsolatban. A bíró nemcsak párt tagja nem lehet, hanem „politikai tevékenységet" sem
folytathat. A politikai tevékenység meglehetősen tág fogalom, a pontos keretek meghatá
rozásakor a bíró politikai semlegességének követelményén túl tekintettel kell lenni a bíró
véleménynyilvánítási szabadságára is.
Emellett a bíró által vállalható más keresőfoglalkozások is korlátozottak. A bíró a tisztsége
ellátásán kívül csak tudományos, oktatói, edzői, versenybírói, játékvezetői, művészi, szerzői
jogi védelemben részesülő, lektori és szerkesztői, valamint műszaki alkotó munkát végezhet
kereső tevékenységként. Fontos kiemelni azonban, hogy ezeket a tevékenységeket is csak
206
f írkor végezheti a bíró, ha azok egyébként nem veszélyeztetik a bíró függetlenségét, és ennek
d látszatát sem keltik, valamint nem akadályozzák hivatali kötelezettségei teljesítését. A
t yjfcro vonatkozó gazdasági korlátok értelmében a bíró nem lehet például gazdasági tár-
saJíjg vezető Usztségviselője.felügyelöbizotlságának tagja, gazdasági társaság korlátlanul
felelős tagja-
■' hivatali összeférhetetlenségi szabályok alapján a bíró nem lehet országgyűlési, európai
A rlamenti vagy önkormányzati képviselő, nemzetiségi szószóló, polgármester, politikai fel-
^“'vezető, közigazgatási államtitkár, valamint helyettes államtitkár. Ha a bíró a felmerült ösz-
ij_e^rhetet/ensőgi okot nem szünteti meg, a munkáltatói Jogkör gyakorlója a bírófelmentését
kezdeményezi.
4 bírákat széles körű, az országgyűlési képviselőkével azonos tartalmú mentelmi jog
‘íleli meg. A mentelmi jog ugyan az Ítélkező bíró függetlenségét is szolgálja, elsősorban
'azonban az intézmény függetlenségét védi a végrehajtó hatalommal szemben. A mentelmi
■ o tehát az intézményt védi, ezért a bíró nem mondhat le róla (kivétel ezalól a szabálysértési
eljárás esete).
’mentelmi jog két részből áll, egyrészt a biró egyes cselekedeteihez kapcsolódó felelőtlen-
'Ml (immunitás), másrészt a biró személyéhez kötődő sérthetetlenségből (imiolabililás).
■A felelőtlenség anyagi jogi természetű korlát, feltétlen és örök felelősségmentességgel, azaz
biró az e minőségében kifejtett véleménye miatt sem a hivatali ideje alatt, sem pedig azt
követően nem vonható felelősségre. A sérthetetlenség ezzel szemben eljárási jellegű, azaz
sztán egy eljárásjogi akadályt állít a bíró felelősségre vonásának útjába. A bírák mentei-
mi Jogánakfelfüggesztéséről a köztársasági elnök, a Kúria elnöke, valamint az OBH elnöke
mentelmi jogának felfüggesztéséről pedig az Országgyűlés dönt. Éneikül a biró ellen nem
indítható, illetve folytatható le büntető-, illetve szabálysértési eljárás (kivéve a lemondás
esetét), továbbá nem alkalmazható kényszerintézkedés (kivéve a tettenérés esetét).
(iű) A bírák rendszeres vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége hivatott megakadályozni, hogy
I<1 bírák pártatlansága anyagi érdekek miatt sérüljön. A vagyonnyilatkozatok kötelező közzété-
!tele lehetőséget teremt ugyanis a biró hivatali tevékenységére tekintettel juttatott anyagi elő
nyökfelderítésére. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása felmentési ok.
A bírákat azonban nemcsak a külső, hanem a szervezetrendszeren belüli befolyástól is meg
kell védeni. Ennek kapcsán az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az OBH elnöke által
kiadott integritási szabályzatban meghatározott célok, értékek, elvek, valamint elvárások
befolyásolják-e a bírót az ítélkezési tevékenysége során. Az Alkotmánybíróság szerint önma
gában a szabályzatban előirt értékrendszer követése még nem eredményezi a bírák Ítélkező
•tevékenységének a befolyásolását, annak közvetlen lehetőségét, illetve a biró személyi füg
getlenségének sérelmét.
Ugyanakkor az integritási szabályzat azt is lehetővé tette, hogy az OBH elnöke ajánlásban
szabályozza a célkitűzéseket, elveket és értékeket. Ez lényegében aztjelentette, hogy az OBH
'elnöke egy alkotmányossági kontroll alól kivont dokumentumban szabályozhatta a bírák
ra irányadó magatartási szabályokat. Az Alkotmánybíróság azonban megállapította, hogy
.ilyen dokumentum nem írhat elő a bírói függetlenséget akár csak eshetólegesen is érintő
magatartási szabályokat. Ez ugyanis befolyásolhatja a bírák igazgatási és ítélkezési tevé
kenységét, ami a bírói függetlenség sérelméhez vezethet.
26. cikk
(1) [...] A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében
lehet elmozdítani.
89. § A bíró szolgálati viszonya megszűnik:

a) a biró halálával,
1)2 25. § (1) bekezdésében foglalt esetben [ha a bíró a határozatlan időre történő bírói kinevezését
nem kérte, vagy a pályaalkalmassági vizsgálat eredményeként a kinevezésre nem alkalmas, a biró
szolgálati viszonya a kinevezés napjától számított harmadik év utolsó napján szűnik meg],
a köztársasági elnök általi felmentéssel.
c)
207
90. § A bírót fel kell menteni.
a) ha bírói tisztségéről lemondott,
b) ha a bíró tisztségének ellátására egészségügyi okból tartósan alkalmatlanná vált vagy (...)
matlanná nyilvánították,
c) ha a bíróval szemben jogerősen szabadságvesztést, közérdekű munkát vagy elzárást szabtak
kényszergyógykezelését rendelték cl,
d) ha a bíró a bírói esküt {...] nem tette le,
c) ha a bíró kinevezésének a [...] feltételei már nem állnak fenn,
f) ha a bírót országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselőnek, nemzetiség
szószólónak vagy polgármesternek megválasztották, vagy a kormányzati igazgatásról szóló 20|g
évi CXXV. törvény szerinti politikai felsővezetőnek, közigazgatási államtitkárnak és helyettes á|.
lamtitkárnak megválasztották vagy kinevezték,
g) ha a bíró [...] nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján
ítélkezésre vagy az igazságszolgáltatással összefüggő egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony:
létesít,
h) ha a bíró
ha) betölti az (...) általános öregségi nyugdíjkorhatárt,
hb) [...] maga kéri nyugállományba helyezését [...],
i) ha (...) fegyelmi eljárás során [...] a bírói tisztségből való felmentést indítványozták,
j) ha (...) megállapítást nyert, hogy a bíró kinevezésének törvényi feltételei nem állnak fenn,
k) ha a bíró a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy a vagyonnyi.
latkozatában -[...] lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közöl, illetve elhallgat, vagya i
vagyonnyilatkozatát és a személyes adat kezelésére felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja,
[...]
o) ha a bíró szolgálati viszonyát jogellenesen megszüntette,
p) ha az összeférhetetlenséget jogerős határozat megállapította.
Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlása a bírák függetlenségéről, alkalmasságáról
felelősségéről (no. CM/Rec(2010)12.) (kivonat)
Hivatali idő és elmozdíthatatlanság

49. A hivatali idő garantálása és az elmozdíthatatlanság a bírák függetlenségének kulcsfontosságú
elemei. Ennek megfelelően a bíráknak garantált hivatali idővel kell rendelkezniük a kötelező nyug
díjkorhatárig - amennyiben ilyen létezik.
50. A bírák hivatali idejét törvényben kell meghatározni. Egy állandó kinevezést csak a törvényben
meghatározott fegyelmi, illetve büntetőjogi rendelkezések súlyos megsértése esetén lehet megszün
tetni, vagy akkor, ha a bíró nem tudja feladatát ellátni.
(...) [82] 2. A bírói szolgálati jogviszonyok más közszolgálati jogviszonyokhoz képest hazánkban
is fokozott alkotmányi védelemben részesülnek. (...) A bírói függetlenség az igazságszolgáltatás
függetlenségének legfontosabb garanciája.
[83] Az Alkotmánybíróság a bírói függetlenség garanciarendszerében nagy jelentőséget tulajdoní
tott a szervezeti és státusbeli biztosítékoknak. (...) A bírói függetlenség része a személyi független
ség. Ez azt jelenti, hogy a bíró nem utasítható, akarata ellenére nem bocsátható és nem mozdítható el
a helyéről, csak sarkalatos törvényben meghatározott okokból és eljárás eredményeként. A személyi
függetlenséghez tartozik, hogy a hivatásos bíró tisztsége „egy életre” szól. [...]
(84) A bírói függetlenség egyedi aspektusában kiemelkedő szerepe van a Bjt.-nek, amely a bírói szol
gálati jogviszony szabályozásában hivatott biztosítani a befolyásmentes ítélkezéshez szükséges stá
tusbeli szabadságot a bíró számára. A bírói függetlenséggel összefüggésben megállapítható, hogy a
bírói szolgálati jogviszonyok stabilitásának biztosítása olyan, az Alaptörvényből folyó követelmény,
amely más jogviszonyokhoz képest is többlet garanciákat igényel. Ilyen garanciális jelentőséggel
bíró elemnek minősül az, hogy sarkalatos törvény határozza meg a bírói jogviszony megszűnésének
okait, a hivatás gyakorlásának időtartamát, azt a felső korhatárt, amelyen belül a bírák elmozdilhatat-
lanok; szolgálati jogviszonyuk megszüntetésére - egyetértésük hiányában - csak kivételesen (súlyos
fegyelmi vétség, bűncselekmény elkövetése, a hivatás gyakorlására való alkalmatlanná válás esetén)
van mód. A bírák Alaptörvény által garantált elmozdíthatatlansága egyebek között olyan személyes
garancia, amely a bírák döntési autonómiájának biztosítéka, mivel kizárja annak lehetőségét, hogy a
208
gyeknek és lelkiismerctének megfelelő ítélete miatt közvetett, a szolgálati jogviszonyával ösz-
íUggő retorzió érje. A „független bíró”-hoz való jog ugyanakkor az eljárás alanyai számára az
^törvény XXVIII. cikk (I) bekezdésében biztosított jog is. A bírák elmozdíthatatlansága a lúg-
\|cn. pártatlan bírósághoz való jog garanciája is egyben. A jogalkotónak erre tekintettel a bírói
? jlás gyakorlásának felső korhatárát oly módon kell meghatároznia, hogy az egyértelmű és előre
J'^milható legyen.
Mind a Velencei Bizottság, mind az Alkotmánybíróság többször megállapította, hogy a bírák

elmozdíthatatlansága a bírói függetlenség fontos eleme. A bírói jogviszony megszűnésére
csak törvényben meghatározott esetekben kerülhet sor, a bíró saját elhatározásán túl példá
ul akkor, ha bűncselekményt követ el, vagy már nem képes ellátnifeladatait.
2011-ben a jogalkotó leszállította a bírákra irányadó nyugdíjkorhatárt, amely számos bíró
jogviszonyának megszűnését eredményezte. Az Alkotmánybíróság ezt a lépési alkotmány
ellenesnek találta, és megállapította, hogy a bírói függetlenség az igazságszolgáltatás füg
getlenségének legfontosabb garanciája. A bírák elmozdításának kivételessége garanciális
jelentőségű a bírák döntési autonómiájának védelmében, enélkül ugyanis nehezen lenne biz
tosítható, hogy a bírák kizárólag a törvénynek legyenek alárendelve döntésük meghozatala
során. Ahogy az Emberi Jogok Európai Bírósága többször rámutatott, a szankciótól való
félelemnek „dermesztő hatása” (’chilling effect) van a véleménynyilvánítás szabadságának
gyakorlására, illetve elriasztja a bírákat az állami intézményekről és a politikai intézkedé
sekről tett kritikus megjegyzésektől is (lásd például az Emberi Jogok Európai Bíróságának
20261/12. sz., Baka kontra Magyarország ügyben hozott 2016. június 23-i ítéletét).
Az Alkotmánybíróság a korábbi gyakorlatát meghaladva megállapította, hogy a bírói füg
getlenség nemcsak alkotmányos elv, hanem egyúttal (Alaptörvényben biztosított) jogot is
keletkeztet a bírák számára. Ez a jog azonban nem a bíró kiváltsága, hanem a jogkeresők
érdekét szolgálja, a független, pártatlan bíróhoz való jog érvényesülését segíti (lásd még a
4/2014. (I. 30.) AB határozatot).
2011. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról a bíróságok

... , ,, szervezeti
4. § A bíróságok a központi költségvetésről szóló törvényben önálló költségvetési fejezetet alkot- függetlensége
nak. E fejezeten belül a Kúria önálló címet alkot.
& § Az OBH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja [...] a költ
ségvetési törvény bíróságokról szóló fejezete tekintetében a fejezet irányító hatásköreit [...].
[„.] alkotmányellenes, ha a törvény nem korlátozza hatékony garanciával a végrehajtó hatalomnak

azt a felhatalmazását, hogy a bíróságok számára az Országgyűlés által megállapított költségvetési
előirányzatot átcsoportosítsa. [...]
1Az OBH elnöke állítja össze a központi költségvetésről szóló törvény Bíróságokról szólófeje
zetét, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az annak vég
rehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés
elé [Bszi. 76. § (3) bekezdés a) pont]. Korábban a Kormány korlátlan felhatalmazással ren
delkezett a bíróságok számára megállapított előirányzatok átcsoportosítására, ezt azonban
alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság. A jelenleg hatályos államháztartási
szabályok alapján a nem a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek (például bíróságok)
jerhére történő előirányzat-átcsoportosításra az Országgyűlésjogosult. E szabályok garan
tálják, hogy a bíróságok pénzügyileg se függjenek a végrehajtó hatalomtól.
26. cikk
i (3) A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés
választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának sza
vazata szükséges.
209
iCLXÍ- törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
20f 1. évi CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról é*'
r QfjH elnöke a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok
114, § (I) A Kúria elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett es legalább ötéves bírtf, £^'ásónak központi feladatait [...] és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák és a törvényszékek
szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Alaptörvény 26, cikk (3) bekezdésébe^ t^'nek igazgatási tevékenysége felett.
foglaltak szerint. A bírói szolgálati jogviszony számításakor a nemzetközi igazságszolgáltatási szer,
Az OBH elnökét az Országgyűlés a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói
vezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság I ^(i viszonnyal rendelkező bírák közül választja [...]. Az OBH elnöke nem választható újra
Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni.
f dől?*!. ytz OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében
(2) Nem választható a Kúria elnökévé az,
I jó ’'. A bírói álláspályázatokat,
a) akivel szemben fegyelmi vagy - a magánvádas és pótmagánvádtó vádindítványa alapján indu/, | ^'íslatot tesz a köztársasági elnöknek a bírák kinevezésére és felmentésére,
eljárást kivéve - büntetőeljárás van folyamatban, I bírót első kinevezésekor - a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben meghatá-
b) aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
c) akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt vagy
I c’i esetben - beosztja az elnyert pályázat szerinti bíróságra [...],
I ^g/1) Az OBT [Országos Bírói Tanács] a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testületé.
d) akinek a bírói szolgálati viszonya törvény alapján szünetel. 1 *qBT a felügyeleti feladatai mellett közreműködik a bíróságok igazgatásában
115. § (!) A Kúria elnökének megbízatása megszűnik.'
a) a megbízatási időtartam leteltével,
b) a bírói szolgálati viszonya megszűnésével,
I ír OBf létszáma 15 fő. Tagjai: a Kúria elnöke, továbbá 14 bíró.
I ''z OBT ta£Mvá választható az a bíró, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.
c) lemondással,
d) az összeférhetetlenség kimondásával, I B § (0 Az ÓÉ1"aZ ^ta'anos központi igazgatás terűidén
e) felmentéssel, vagy I Tjlettőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke
f) a tisztségtől való megfosztással. I ijelzéssel él, [...]
|95. í Az 0BT szöksé8 szerint- de évente legalább négyszer ülésezik. Az ülést az OBT elnöke
.4 megfelelő szaktudás és függetlenség biztosítása szempontjából garanciális jelentőségűek
a szervezetrendszer élén álló bíró megválasztásához szükséges feltételeket, ajogállása sza- 1
I ' híy» össze.
'bátyait és a tisztség megszűnésének eseteit tartalmazó alaptörvényi és sarkalatos törvényi I 53/1991. (X. 31.) AB határozat (kivonat)
'szabályok. I i ]nem feltétlenül alkotmányellenes az olyan törvényi szabályozás, amely - a bírói függetlenség
1A Kúria elnöke néma pályázaton alapuló kinevezési rendszerben nyeri el a tisztségét, hanem I
stretoe nélkül - bizonyos igazgatási feladat- és hatásköröket ad az igazságügyrmniszternek a bíró
az Országgyűlés választja. Ezzel ugyan erősebb demokratikus legitimációval rendelkezik I éi ,'iélkezés személyi és tárgyi feltételeinek kialakításával kapcsolatosan. [...]
azonban a választása is átpolitizált. Ezt hivatott enyhíteni a választásához szükséges kéthar- I
| mados szavazatarány és a parlamenti ciklusoktólfüggetlen megbízatási idő. A Kúria elnöke | 5154/2017. (VI. 21.) AB határozat (kivonat)
nem tartozikfelelősséggel az Országgyűlésnek. I r Ja bírák szakmai függetlenségét illetően annak nincs jelentősége, hogy a bíróságok központi
[A Kúria elnöke vezeti és képviseli a Kúriát, irányítja annak pénzügyi, gazdasági tevékenyei- | igazgatását egy testületi szerv vagy egyszemélyi vezető látja el, ha hatásköre nem terjed ki a bíró
gét, valamint gyakorolja a törvény által hatáskörébe utalt munkáltatóijogokat. ságok ítélkezési tevékenységének befolyásolására. A Bszi. ugyanakkor, pontosan arra tekintettel,
A Kúria elnöke látja el a bíróságok legfőbb szakmai vezetését. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a központi igazgatás egyszemélyi felelős vezetőjének igazgatási feladatai jelentősen megnöve-
I hogy a bíróságok igazgatásával kapcsolatban ne látna elfeladatokat. A Kúria elnöke ugyan kednek, szétválasztotta egymástól a bíróságok legfőbb igazgatási és legfőbb szakmai vezetését. Az
is az Országos Bírói Tanácsnak is tagja. Alaptörvénynek megfelelően a legfőbb bírósági szerv a Kúria, és ennek megfelelően a bíróságok
A Kúria elnöke határozza meg ajoggyakorlat-elemző csoport vizsgálati tárgyköreit, illetve egészét illetően a szakmai vezetői feladatokat a Kúria elnöke látja el, míg a bíróságok központi igaz
jogegységi eljárás lefolytatását kezdeményezheti, valamint évente beszámol az Országgyü. gatása - az Országgyűlés által a bírák közül megválasztott, egyszemélyi felelősséggel rendelkező
lésnek a Kúria által bíróságijogalkalmazás egységének biztosítása érdekében kifejtett tevé igazgatási vezető - az OBH elnökének a feladata. [...]
kenységről.
Emellett évente beszámol az Országgyűlésnek az önkormányzati rendelet másjogszabályba [4z önálló költségvetés és a szervezet elnökénekjogállása mellett a bíróságok szervezetifüg
ütközése és megsemmisítése, továbbá a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási getlenségének harmadik garanciája az önálló igazgatási rendszer. Az ítélkezés személyi és
i kötelezettsége elmulasztásának megállapítása irántifeladatai ellátása során tapasztaltakról. tárgyi feltételeit az igazgatási rendszer teremti meg. Magyarországon ezt a feladatot nem
i Végül a Kúria elnöke kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál ajogszabályok Alaptörvény egy minisztérium, hanem a bírói szervezetrendszeren belüli OBH elnöke végzi, akinek te
ínyei való összhangjának felülvizsgálatát, valamint a kihirdetéstől számított 30 napon belül vékenységét az OBTfelügyeli. Az OBH elnöke ugyanakkor- a Kúria elnökéhez hasonlóan
az Alaptörvény és az Alaptörvény módosítása megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az - nem a pályázaton alapuló kinevezési rendszerben, hanem az Országgyűlés általi válasz
Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények megtartásának vizsgálatát. tással nyeri el a tisztségét.
bíróságok Magyarország Alaptörvénye 166/2011. (XII. 20.) AB határozat (kivonat)

Igazgatása
25. cikk
[...] Az Alkotmánybíróság - figyelemmel az említett Coéme kontra Belgium, DMD GROUP a.s.
(5) A bíróságok igazgatásának központi feladatait az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi. Az tatra Szlovákia, stb. ügyekben hozott ítéletekben kifejtett elvi élű tételekre - úgy ítéli meg, hogy
Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását. Az Országos Bírói Tanács és más egy, az általános illetékességi szabályok szerint eljáró bíróság helyett egy adott ügycsoport ügyeinek
bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában egy másik bíróság illetékességébe történő áthelyezése csak abban az esetben egyeztethető össze az
(6) Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági el nők javaslatára (Európai Emberi Jogi] Egyezménnyel, ha annak anyagi jogi és eljárásjogi szabályait, illetve előfelté
az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az ország teleit átlátható, előre rögzített, világos, objektív paraméterek felhasználásával rögzíti a törvényhozó,
gyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Országos Bírói Tanács tagja a Kúria amely nem (vagy csak minimálisan) hagy teret a diszkrecionális [sic!] jogkörnek, és ahol a tényleges
elnöke, további tagjait sarkalatos törvényben meghatározottak szerint a bírák választják. döntés meghozatala a független, pártatlan bírósági rendszer saját intézményei révén történhet. [...]
210 211
36/2013. (XII. 5.) AB határozat (kivonat) I
[...) Í34) Az Alkotmánybíróság a jelen ügyben megállapította: a törvényes bíróhoz való jog garan. j
ciális szabályai alóli kivétel volt az indítványokkal támadott, az OBH elnökének - a Bszi.-bcn és f
a Be.-ben - biztosított lehetőség az ügyek áthelyezésére. A sérelmezett rendelkezések szerint az I V
ügyek áthelyezése ugyan kivételesen történhetett, azonban sarkalatos törvény nem állapította meg ]
ennek feltételeit. A jogalkotó nem határozta meg az áthelyezés szempontjait sem. Ennek eredmé- j
nyeként az ügyek áthelyezése - a vizsgált rendelkezések értelmében - a konkrét ügy ismeretében, I?
az eljáró bíróság és/vagy a legfőbb ügyész indítványára f...] teljesen az OBH elnökének szabad belá- I </
tásán múlt. Nem változtat ezen a tényen az sem, hogy az OBH elnöke a bíróságok leterheltségére fi.
gyelemmel több bíróság véleményét is beszerezte a kijelölés f...] céljából, a már elkészült és később I
3/2012. (II. 20.) OBH Elnöki ajánlásként kiadott [...] szempontok szerint járt el, figyelemmel volta I *
bíróságok aktuális munkaterére és a kijelölésre a kiválasztott bíróság véleményének ismeretében I »'
került sor. Az eljáró bíróságnak az OBH elnöke saját mérlegelésén alapuló kijelölése azonban így I í
az Alaptörvénynek a tisztességes eljárás követelményét megfogalmazó XXVIII. cikke (1) bekez- 1 í
déséböl következő, a törvényes bíróhoz való jog sérelmét eredményezte, mivel a jogi szabályozás a I •
pártatlan bíráskodás ún. objektív tesztjének nem felelt meg. (...) I (
Velencei Bizottság jelentése a bírósági rendszer függetlenségéről (Study no. 494 / 2008.) (ki- I
vonat)
(...) Az ügyek bírák közötti elosztásának objektív és átlátható, törvény által előre meghatározott ,
feltételeken kell alapulnia. [...]
Velencei Bizottság véleménye a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi I
CLXII. törvényről, valamint a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi I
CLXI. törvényről (Opinion no. 663/2012.) (kivonat)
91. (...) A visszaélés kockázatát elkerülendő, a bíróságok elnökeinek és az OBH elnökének nem kel- j
lene diszkrecionális jogkört biztosítani az áthelyezendő ügyek meghatározásában, illetve a „küldő" I
vagy a „fogadó” bíróságok meghatározásában. (...) í
Velencei Bizottság véleménye a bíróságokról szóló, a CDL-AD(2012)001 számú véleményei- I
fogadása után módosított magyar sarkalatos törvényekről (Opinion no. 683 / 2012.) (kivonat) I
92. Az ügyáthelyezés problémájának megoldása nemcsak azért sürgős, mert strukturális kérdések- I
hez kapcsolódik, hanem azért is, mert közvetlenül érinti a tisztességes eljáráshoz való jogot. (...) I
Az ügyáthelyezés rendszere nem egyeztethető össze a törvényes bíróhoz való joggal, ami lényegi I
elemét képezi a jogállamiságnak, ezért azt felül kell vizsgálni. A probléma megoldásáig további I
ügyeket nem szabadna áthelyezni. |
Á bíróságok igazgatása nemcsupán szervezési kérdés, hanem akár az ítélkezési tevékeny- I

ségre is hatással lehet, komoly alkotmányos aggályokatfelvetve. A bíróságok kiegyensúlyo- I
zott ügyterhelése érdekében ajogalkotó 2011-ben úgy döntött, hogy lehetővé teszi az Orszá- i
gos Bírósági Hivatal elnökének, hogy bármely ügy tárgyalására az általános illetékességű 1
bíróságtól eltérő, de azonos hatáskörű bíróságotjelöljön ki. I
'Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületé, a Velencei Bizottság többszörfogai- 1
'mázott meg kritikát a magyar szabályozással kapcsolatban, elsősorban a tisztességes eljá- [
ráshoz, illetve az annak alkotóelemét képező törvényes bíróhoz való jog alkotmányos köve- I
i telményét számon kérve ajogalkotón. A törvényes bíróhoz valójog garantálja ugyanis, hogy I
\az ügyek elbírálására jogosult bíróságot a törvény, és ne egy egyedi mérlegelésen alapuló ’
döntés határozza meg.
A bíróságokfüggetlenségének biztosítása érdekében tehát elengedhetetlen, hogy ajogalkotó
sarkalatos törvényben határozza meg az ügyáthelyezésfeltételeit, kizárva ezzel az önkényes j
i mérlegelés lehetőségét. Garanciálisjelentőségű, hogy a bíró és az ügy egymáshoz rendelése ,
alkotmányosan csak előre meghatározott, objektív alapokon történhet. Nyilvánvalóan sérül
\a tisztességes eljárás két követelménye, a pártatlan bírósághoz és a törvényes bíróhoz való
jog ha a jogalkotó az Országos Bírói Hivatal elnökének szabad belátására bízza az ügyek
.szignálását.
212
X: Országgyűlés végül - az Európai Bizottság megkeresésére - az Alaptörvény ötödik mó
dosításával 2013. október l-jével hatályon kívül helyezte a TI. cikk (4) bekezdését, illetve a
vonatkozó Bszi. és Be. rendelkezéseket.
^rország Alaptörvénye
ablré**Rlvcr.
'««’rendszcr
.cikk
^bírósági szervezet többszintű.
éviCLXt törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról

^Magyarországon az igazságszolgáltatást a következő bíróságok gyakorolják:
,2 ítélőtábla,
u törvényszék, , ,
árásbíróság és a kerületi bíróság.
in A Kúrián az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjában, valamint a 32. cikk (4) és
kezdésében foglalt ügyek [önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközése és megsemmi-
valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának
állapítása] elbírálására önkormányzati tanács működik.
^önkormányzati tanács öt bíró tagból áll.
rtjűgyor bírósági rendszer négyszintű. A járási szinten és a fővárosi kerületekben működő

árásbíróság és kerületi bíróság elsőfokon jár el. A megyei szinten és a fővárosban működő
törvényszékek elsőfokon járnak el kiemelt jelentőségű, a törvény által meghatározott ügyek
ben illetve másodfokon. Több megye területétfedik le tevékenységükkel az ítélőtáblák, ame
lyek a járásbíróság és a törvényszék határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat bírálják
d.
A Kúria a legjobb bírói szerv. Másodfokon eljárvafelülvizsgálja a törvényszék és az ítélőtáb
la határozata ellen előterjesztettJogorvoslatot, elbírálja afelülvizsgálati kérelmeket. A Kúria
‘önkormányzati tanácsa látja el az önkormányzati rendeletek más jogszabályba ütközésének
megállapítására és megsemmisítésére, valamint a helyi Önkormányzat törvényen alapuló
jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására vonatkozó hatásköröket.
Emellett a jogrendszer egységességét előmozdító hatáskörként jelenik meg a jogegységi el
járás, illetve a Kűriajoggyakorlat-elemző tevékenysége.
Magyarország Alaptörvényének nyolcadik módosítása megszüntette a korábban különbi-
róságkén! létrehozott köz igazgatási és munkaügyi bíróságokat. 2020. április l-jétől a köz
igazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perekben elsőfokon a törvényszékek,
másodfokon, illetvefelülvizsgálati eljárásban a Kúria jár el. A munkaviszonyból, és a mun-
I kaviszony jellegűjogviszonyból származó bírósági ügyekben 2020. április l-jétől elsőfokon
Jű törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák, afelülvizsgálati eljárásban pedig a Kúriajár el.
10.4. A BÍRÓSÁGOKRA ÉS ELJÁRÁSUKRA VONATKOZÓ

TOVÁBBI ALKOTMÁNYOS KÖVETELMÉNYEK
Magyarország Alaptörvénye társas

bíráskodás
1 27. cikk
0)A bíróság - ha törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.

2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról
W) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll.

(5) A Kúria a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el. Ha az ügy
különös bonyolultsága vagy kiemelt társadalmi jelentősége indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az
ügyben öt hivatásos bíróból álló tanács járjon el.
213
2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról
8. § (1) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a bíróság három hivatásos bíróból álló ta
jár cl.
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
13. § (2) Az elsőfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ha az egyesbíró a,
a bíróság tanácsa elé utalta. [...]
(3) Az elsőfokú bíróság gazdálkodással összefüggő kiemelt bűncselekmény miatt három hív
bíróból álló tanácsban jár el, a tanács egy tagja a törvényszék gazdasági ügyszakának, enne
nyában a törvényszék polgári ügyszakának kijelölt bírája.
(4) A másodfokú és a harmadfokú bíróság három hivatásos bíróból álló tanácsban jár el.
A tanácsban való eljárás egyszerre szolgálja az ítéletek megalapozottságát, illetve a l

■ tyástól mentes ítélkezést. Több bíró ugyanis nagyobb valószínűséggel hoz tartalmilag hí
ítéletet, illetve nehezebben befolyásolható. A társasbiráskodás ugyanakkor rendkívül
forrás-igényes, ezért ajogalkotó a kisebb súlyú, elsőfokú döntéseket többnyire egyesbírt
utalja. A fentiekben néhány példát látunk arra, amikor a törvény bírói tanácsot követelt
Ilyenek tipikusan a bonyolult vagy nagyobb jelentőségű ügyek, mint például a másod)
vagy a felülvizsgálati eljárások, illetve főszabály szerint a közigazgatási eljárások. Elöj
dúlhat az is, hogy egy ügy megítéléséhez különböző szakértelmű bírákra van szükség. E
példa a polgári, illetve gazdasági ügyszakú bírák bevonása a gazdálkodással összefut
kiemelt bűncselekmények elbírálásába.
laikusok Magyarország Alaptörvénye

részvételének
elve 27. cikk
(2) Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélk
zésben.
(3) Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározó
ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e tevékenysége során alkalmazi
kell a 26. cikk (1) bekezdését.
212. § (1) Ülnöknek az a 30. évét betöltött magyar állampolgár választható meg, aki nem áll a cse
lekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt, továbbá büntetlen
előéletű és nem áll közügyektől eltiltás hatálya alatt sem.
§ (2) Törvényben meghatározott esetben az elsőfokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból mint
9.
elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban jár el.
(3) Ülnökök közreműködésével jár el a bíróság, ha az egy keresetben vagy az egyesített perekben
érvényesített valamelyik igény, a viszontkereset vagy a beszámítás elbírálása tekintetében törvény
szerint ülnökök közreműködése szükséges.
510. § Munkaügyi perben az elsőfokú bíróság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - ülnökök
közreműködésével jár el.
2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
680. § (2) A fiatalkorú elleni büntetőeljárásban az elsőfokú bíróság tanácsa egy hivatásos bíróból és
két ülnökből áll.
(6) Az ítélkezés során a hivatásos bíró és az ülnök jogai és kötelességei azonosak. A bíró kizárására
vonatkozó rendelkezések az ülnökre is irányadók.
pz alaptörvényi rendelkezés a néprészvétel elvét hivatott biztosítani az ítélkezésben. A hi

vatásos bírókjelentik a jogi szakértelem garanciáját az eljárásban. Kivételesen azonban, a
hivatásos bíró mellett nem hivatásos bíró (ülnök) is eljárhat, aki a jogszabályértelmezéstól
214
akciót lát el. A jogi szakértelmet ugyanakkor az ülnök nem pótolja az eljárásban.
I csak a hivatásos bíróval együtt vehet részt az ítélkezésben.
gzéfi a1 .^rVQfiy a jogalkotóra bízza annak pontos meghatározását, hogy mely ügyekben
I tges ülnökök közreműködése. Ilyenek például bizonyos munkaügyi perek, vagy ajia-
srffe. l eHeni, illetve katonai büntetőeljárások.
I ^ryatásos bírákat és az ülnököket ugyanazok a jogok illetik meg és ugyanazok a kötele-
I égek terhelik. Az adott eljárási törvénynek a bíróra vonatkozó rendelkezései tipikusan a
I !et 5tásos bírókra és az ülnökökre egyaránt vonatkoznak.
íl(g)>rországAlaptörvénye >/ítélkezés
egnégcs-
ségénekche
I
*■ Kúria [...] biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységet, a bíróságokra kötelező jogegy-
^fhatározat01 hoz.
s i CLXI. törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
s A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feladatának ellátá-
tórében jogegységi határozatokat hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat, joggyakorlat-elemzést
. .ót ioeerős vagy véglegessé vált határozattal befejezett ügyekben, valamint közzéteszi Í.Ja
S hozott határozatokat.
5(1) Jogegységi eljárásnak van helye, ha
joggyakorlat továbbfejlesztése vagy az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében elvi
íLj^n jogegységi határozat meghozatala, korábban meghozott jogegységi határozat megváltoz
ik vagy hatályon kívül helyezése szükséges,
h) 3 Kúria valamely ítélkező tanácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok
íLjteményében közzétett határozatától.
jI § (1) Jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt
Kúria elnöke vagy kollégiumvezetője, illetve helyetteseik, valamint az ítélőtábla elnöke,
b) a 32. § (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a Kúria tanácsa vagy
c) a legfőbb ügyész
állványozza.
]4. § (1) A Kúrián büntető, összevont polgári-gazdasági-munkaügyi, továbbá közigazgatási szak
ágú jogegységi tanács [...] működik.
(4) A jogegységi tanács a Kúria teljes kollégiuma, ha a jogegységi eljárás célja
a) korábban meghozott jogegységi határozat megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése vagy
b) a joggyakorlat továbbfejlesztése érdekében szükséges elvi kérdés eldöntése.
41/A- § (1) A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz
lanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és
további legalább 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden
kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni.
41/B. § (1) Jogegységi panasznak van helye [...] a Kúriának az eljárási törvény alapján további
fellebbezéssel, felülvizsgálati kérelemmel vagy felülvizsgálati indítvánnyal [...] nem támadható
határozata ellen, ha a felülvizsgálati kérelemben a Kúria 2012. január 1. után hozott és a Bírósági
Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától [...] jogkérdésben való eltérésre már
hivatkoztak, és a Kúria az eltéréssel okozott jogsértést határozatában nem orvosolta.
(2) Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben - jogegységi
eljárás kezdeményezése nélkül - úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre
azalsóbbfokú bíróságok határozatában nem került sor.
346. § (5) [...] A jogi indokolás tartalmazza azokat az okokat is, amelyek miatt a bíróság jogkérdés
ben eltért a Kúriának a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától [...], vagy az
arra irányuló indítványt elutasította.
215
2/2015. számú PJE határozat (kivonat)
(...) A felszámoló jogszabálysértő intézkedése, illetve mulasztása elleni kifogás előterjesztésére

megengedett 8 napos határidő eljárásjogi határidő, amelynek elmulasztása igazolási kérelemmel
kimenthető. [...]
A törvény előtti egyenlőség követelményébőlfakadóan kiemelkedő jelentőségű, hogy a bíró

ságok az ítélkezés során hasonló tényállási) ügyekben hasonló tartalmú ítéleteket hozzanak
föggetlenül attól, hogy melyik bíróságjár el éppen az adott ügyben. Az ítélkezés egységességét
a kúriai joggyakorlat-elemző csoport működésén túl a jogegységi eljárások során születeti
jogegységi határozatok, a Kúria egyedi határozatainak precedenserővel való felruházása, il-
letve az ennek kikényszerítésére hivatott jogegységi panaszeljárás biztosítja.
Jogegységi eljárásnak két esetben lehet helye: (i) joggyakorlat továbbfejlesztése, az egységes
ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében, illetve korábbi jogegységi határozat megváltoz
tatása vagy hatályon kívül helyezése érdekében, vagy (ii) ha a Kúria valamely ítélkező ta
nácsa jogkérdésben el kíván térni a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett
határozatától.
A jogegységi határozat a bíróságokra kötelező, azaz a határozattal érintettjogszabályhelyei
a bíróságoknak a jogegységi határozat tartalmának megfelelően kell értelmezniük. A jog
egységi határozatok normatív jellegéből ugyanakkor az is következik, hogy az Alkotmány
bíróságnak felül kell tudnia vizsgálni azok alkotmányosságát [lásd az Alkotmánybíróságról
szóló 2011. évi CLI. törvény 37. § (2) bekezdését].
Az idézett jogegységi határozat azért született, mivel a csődtörvény egy rendelkezésének
értelmezésével kapcsolatban ellentétes álláspontok alakultak ki a bírósági gyakorlatban an
nak megítélése tárgyában, hogy a felszámoló intézkedésével szembeni kifogás előterjeszté
sére engedett 8 napos határidő mulasztásával szemben van-e helye igazolásnak, vagy sem.
A Kúria Jogegységi tanácsa megállapította, hogy a 8 napos határidő eljárásjogi határidő,
azaz elmulasztása igazolási kérelemmel kimenthető.
2020. április 1-je óta a bírák nemcsak a jogegységi határozatoktól nem térhetnek el, ha
nem a Kúria hivatalos lapjában, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai
határozatoktól sem. Ezzel az ítélkezési gyakorlat a kontinentális jogrendszerekre jellemző
jogszabályi alapú ítélkezéstől az angolszász jogrendszerekre jellemző, esetjogi (precedens
alapú) ítélkezés irányúba mozdult el. A korlátozott precedensrendszer bevezetésével a Bíró
sági Határozatok Gyűjteményében közzétett minden egyedi ügyben hozott - korábban aján
lás jellegű - határozat precedenserővel rendelkezik, azaz kötelezővé válik a bíróságokra.
Az alsóbb fokú bíróságok a Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett kúriai hatá
rozatoktól csak akkor térhetnek el, ha az eltérést kifejezetten indokolják a határozatukban.
A Kúria saját döntéseitől még indokolás mellett sem térhet el. Amennyiben a Kúria a Bíró
sági Határozatok Gyűjteményében közzétett saját határozatától el kíván térni, akkorjogegy
ségi eljárást kell kezdeményeznie.
10.5. AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ KÖTÖDÖ MÁS SZERVEK
az ügyészség 52/1996. (XI. 14.) AB határozat (kivonat)

kapcsolata
az igazság- Az igazságszolgáltatásban való részvétel az ügyészség alkotmányos kötelessége. Az Alkotmány [...]
szolgáltatással szerint az ügyészség gondoskodik az állampolgárok jogainak védelméről és a bűncselekmények üldö
zéséről. A bűnüldözés révén és a vádképviselet útján az ügyészség önálló nevesített jogosítványokkal
(vádképviselet és vádelv) résztvevője az igazságszolgáltatásnak. Az Alkotmány [...] szerint az ügyész
ség „képviseli a vádat a bírósági eljárásban.” A büntető eljárás központi része a bírói eljárás ugyan,
de az ítélő szakasz előkészítése is része az igazságszolgáltatásnak, mint közhatalmi tevékenységnek.
A tisztességes eljárás követelményének alapfeltétele a vádlói és az igazságszolgáltatási funkciók

szétválasztása. Az ügyészség és a bíróság feladatainak elkülönítése, az egyes tevékenységi körökre
vonatkozó részletes szabályok, az eljárás alanyai számára előírt kötelezettségek és a részükre bizto
sított jogosultságok konstrukciója eljárási garanciákat is jelent a védelem számára.
216
z4g Alaptörvénye
00* funkciója
],n|óbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint

rt A ÍV aZ állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Az ügyészség üldözi a büncselck-
vv'két fe,,éP más Msértö cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamim elősegíti a
r es cselekmények megelőzését.
ZLfÓbb ügyész és az ügyészség
l’|A ben meghatározottak szerint jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
jl^seli a közvádat a bírósági eljárásban;
^ V'eletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
f)
közérdek védelmezőjeként az Alaptörvény vagy törvény által meghatározott további feladat- és
őröket gyakorol.
îCLXIIl. törvény az ügyészségről

^/nAz ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként a büntetőeljárásról szóló törveny-
1 meghatároz011 feltételek szerint érvényesíti az állam büntetőigényét, felügyeli és végzi azclő-

eljárást irányítja, felügyeli, illetve végzi nyomozást, képviseli a közvádat a bírósági eljárás-
^valamint felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett.
^ügyészség a közérdek védelme érdekében közreműködik annak biztosításában, hogy mm-
betartsa a törvényeket. A jogszabályok megsértése esetén [...] fellép a törvényesség érdckc-
Ha törvény másként nem rendelkezik, fellépésre akkor köteles, ha a törvénysértés megszünte
ti hivatott szerv az Alaptörvényben, valamint törvényben és más jogszabályban vagy közjogi
^zetszabályozó eszközben meghatározott kötelezettsége ellenére a szükséges intézkedést nem
meg, vagy ha a törvénysértésből eredő jogsérelem elhárítása érdekében azonnali ügyészi m-
êdésre van szükség.
Alkotmánybíróság megállapította, hogy az igazságszolgáltatásban való részvétel az

'ügyészség alkotmányos kötelessége. Az ügyészség nem önálló hatalmi ágként, hanem az
igazságszolgáltatás közreműködőjeként jár el. A közreműködés azt jelenti, hogy az ügyész
ség funkciója nem a döntéshozatal az igazságszolgáltatásban, hanem annak elősegítése. Az
ügyészség főfeladata a büntető igazságszolgáltatásban való részvétel. Az Alkotmánybíró-
’ság többször kimondta, hogy az ügyészség elsősorban vádfunkciót lát el [lásd például az
*/11994. (I. 7.) AB határozatot], de a büntető igazságszolgáltatás közreműködőjeként végzett
tevékenységek közé tartoznak a nyomozással összefüggésben gyakorolt jogok (a vádemelés
feltételeinek megállapítása végett nyomozást végeztet, felügyeli a nyomozó hatóság önálló
nyomozását, illetve bizonyos esetben maga végzi a nyomozást), illetve a büntetés-végrehaj
tás törvényessége felettifelügyelet is (a személyi szabadság korlátozásávaljáró kényszerin
tézkedések végrehajtásánakfelügyelete).
Az ügyészség emellett a büntető igazságszolgáltatáson kívülifunkciókat is ellát. A közérdek
védelmezőjeként törvényességi felügyeleti jogköröket gyakorol a közigazgatás felelt, vala
mint törvényességi ellenőrzést végez egyes jogi személyekkel kapcsolatban (ellenőrzi, hogy
ajogi személy belső szabályzatai, működése, határozatai, illetve a döntéshozó szerv döntései
megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak és az egyéb belső szabályzatoknak,
szükség esetén keresetet nyújt be a bírósághoz a törvényesség helyreállítása érdekében).
\Ugyancsak a közérdekvédelmifunkcióba tartozik az ügyész perindításijoga polgáriperben
(a közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében az ügyész pert indíthat a szerző
dés semmisségének megállapítása, illetve a semmisségjogkövetkezményeinek alkalmazása
iránt).
A legfőbb ügyész emellett kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályokformai
és tartalmi (absztrakt utólagos normakontroll, alkotmányjogi panasz, nemzetközi szerződés
be ütközés), valamint az Alaptörvény módosításának eljárási szempontúfelülvizsgálatát. A:
ügyészség továbbáfontosfeladatokat lát el a nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében.
Ilyen például jogszolgáltatás határon átnyúló előmozdítása érdekében nemzetközi szerző
dések alapján, vagy viszonosság alapján gyakorolt nemzetközi jogsegély (külföldi hatóság
megkeresésére végzett eljárási cselekmények).
217
Az ügy észség emellett az Európai Unió keretei kozott működő Eurojust tevékenységeiben b I
részt vesz. amelynek elsődleges célja a nyomozati es bűnvádi eljárások összehangolásának I
javítása a tagállamok illetékes hatóságai között, különös tekintettel a nemzetközijogsegélyt I
és a kiadatási kérelmek, valamint az európai elfogatóparancsok végrehajtására. Végül I
kell említeni az Európai Ügy észséget is. amely az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő I
bűncselekmények tekintetében rendelkezik hatáskörökkel. A szervezet létrehozása lehetővé I
teszi, hogy az Európai Ügy észség (EPPO) - országhatárokat átlépve - nyomozati cselek^. I
nyékétfolytasson a csatlakozó tagállamokban az Európai Unió költségvetése ellen elkövetem I
bűncselekmények felderítése érdekében. Magyarország a kézirat lezárásáig nem csatlako. I
zott az Európai Ügyészséghez. Az EPPO mellett az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) I |;
is rendelkezik hatáskörökkel az európai uniós költségvetést érintő csalás, a korrupció á I'
az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bármely más jogellenes tevékenységeket érintően, If
ezek azonban jóval szőkébb, elsősorban igazgatásijellegű hatáskörök. ' I .
ügyészség Magyarország Alaptörvénye I jl
ahatalom- I
megosztás 1- cikk Ií
ndszcrében országgyűlési képviselő kérdést intézhet [...] a legfőbb ügyészhez [...] [a feladatkörébe tar- I
tozó] bármely ügyben.

29. cikk L
(5) A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek. Ii

2011. évi CLXIII. törvény az ügyészségről I(
3. § (1) Az ügyészség független, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet.
6. § (2) A legfőbb ügyész összeállítja az ügyészség költségvetésére vonatkozó javaslatát és az an- |
nak végrehajtására vonatkozó beszámolóját, amelyet a Kormány a központi költségvetésről szóló I
törvényjavaslat és az annak végrehajtására vonatkozó törvényjavaslat részeként változtatás nélkül I
terjeszt az Országgyűlés elé.
3/2004. (II. 17.) AB határozat (kivonat)
[...) A legfőbb ügyész, akit megbízatására az Országgyűlés választ meg, feladatainak ellátása során I
hozott egyedi döntéséért nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek. Ennek megfele- I
lően a hozzá intézett interpellációra adott válaszának el nem fogadása nem érinti közjogi helyzetét. 1
A legfőbb ügyész alkotmányos helyzetéből és az interpelláció funkciójából következően az inter- I
pellációra adott válaszának el nem fogadása esetén nem vonható felelősségre. (...)
(...) Az Országgyűlés irányában fennálló beszámolási kötelezettség önmagában még nem jelenti I
a kötelezett személy, és rajta keresztül az általa vezetett szervezet (így pl. a legfőbb ügyész és az I
ügyészség) függetlenségének a korlátozását. A beszámolási kötelezettség csupán az általános ellen- I
őrzésnek, az adott szerv tevékenységéről való információszerzésnek az eszköze.
[...] A legfőbb ügyész (vagy az ügyészség) által konkrét ügyben hozott döntés nem eredményezheti I
a legfőbb ügyész hivatalából való elmozdítását az Országgyűlés által. A legfőbb ügyész visszahí- I
vására az Alkotmány nem ad lehetőséget, hivatalvesztésére pedig csak a köztársasági elnök kéz- I
deményezésére és csak akkor kerülhet sor, ha a megbízatásra valamilyen okból méltatlanná válik. I
Az Országgyűlés tehát csak egyféle módon, a törvényhozó hatalmán keresztül befolyásolhatja az I
ügyészség tevékenységét; e körben azonban - alkotmányozó hatalmának gyakorlásával - akár arra |
is lehetősége van, hogy a legfőbb ügyész és ügyészség közjogi, alkotmányos helyzetét megváltoz- I
tassa. [...]
ügyészségfüggetlen, csak a törvényeknek alárendelt önálló alkotmányos szervezet. Ezt a' ’

'függetlenséget hivatottak biztosítani az Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatá
rozott személyi (lásd az ügyészek jogállásánál), szervezetalakítási (lásd az ügyészi szerve
zetrendszernél) és gazdálkodási (költségvetés változatlan előterjesztése) garanciák.
Magyarországon nem a Kormány alá rendelt, hanem önálló ügyészi szervezeti modell mű
ködik, azaz a legjobb ügyész nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek. A
legfőbb ügyész politikaifelelősségének hiánya ugyanakkor nem érinti az Országgyűlés irá
nyában fennálló közjogi, alkotmányjogi kötelezettségeit (kérdés megválaszolása, beszámo
ld
■r Országgyűlésnek). Az Alkotmánybíróság szerint ezek a kötelezettségek ugyanis nem
a le&f°bb ü^yész' és raJta ^resztül az általa vezeteti ügyészség függetlenségének a
r^hitozását.
F* főbb ügvész elmozdítására csak rendkívül szűk körben kerülhet sor. A legfőbb ügyészt
e. n nem lehet visszahívni, ugyanakkor az Országgyűlés - a köztársasági elnök javas
ba - dönthet a legfőbb ügyész felmentéséről, illetve a hivatalvesztés megállapításáról,
^fíI nnyiben a legfőbb ügyész neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő
Adatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el, vagy más módon
gégére méltatlanná vált.
..ors^g AlaP‘örvénye 1
>0* ' s«rvett|.
rendszer
’ ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja [...].

îviCLXHI. törvény az ügyészségről
l’l'nMagyw°rszágügyészi szerve‘;
^'fóbb Ügyészség, ,
'* f uebbviteli főügyészségek,
'^ügyészségek,
”rS ügyészségek.
vészségi nyomozás, továbbá indokolt esetben más ügyészségi feladatok ellátására önálló
')AZÜzség, illetve járási szintű ügyészség létesíthető.
-ügyész ^zs^g SZervezetét, működését és illetékességét - törvényi keretek között - a legfőbb
ûtasítással szabályozza.
Az iigyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja.
ügyészi szervezet tagozódása alapvetően a bírói szervezetrendszerhez igazodik. A Leg

főbb Ügyészség illetékessége, a Kúriáéhoz hasonlóan, az ország egész területére kiterjed.
A fővárosi, debreceni, győri, pécsi, illetve szegedi fellebbviteli főügyészségek illetékességi
területe - az ítélőtáblák illetékességéhez hasonlóan - több megyére terjed ki. A törvény
székekhez hasonlóan, a megyei főügyészség illetékessége a megye területére, a Fővárosi
Főügyészség illetékessége Budapestfőváros területére terjed ki. A járási ésfővárosi kerületi
ügyészségek illetékességi területe - a legfőbb ügyész utasításában meghatározott kivételek
kel-azonos a járásbíróságok, valamint a fővárosi kerületek illetékességi területével.
A törvény, illetve a vonatkozó legfőbb ügyészi utasítás tehát az ügyészi szervezetrendszer
területi tagozódását írja elő, ugyanakkor a nyomozás, vagy indokolt esetben más ügyészségi
funkciók ellátására önálló ügyészségek létesíthetők. E felhatalmazás alapján működik pél
dául a Központi Nyomozó Főügyészség, illetve a nyomozó ügyészségek.
A legfőbb ügyésznek a szervezet irányítására és vezetésére vonatkozó jogosítványai közé
i tartozik a szervezeti, személyi és gazdálkodási kérdésekben való döntés, valamint az utasítá
sijog a neki alárendelt ügyészeknek.
Magyarország Alaptörvénye ügyészek

jogállása
fl.cikk
(!)[...] a legfőbb ügyész [...] kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szol
gálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
H) A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja
kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának sza
vazata szükséges.
(6) Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
1011. évi CLX1II. törvény az ügyészségről
M(2) Az ügyészség az Alaptörvényben és a törvényekben meghatározott feladatait a döntésért

delős ügyészségi alkalmazott személyének megállapítását biztosító, alá-fölérendeltségen alapuló
szervezeti rendben végzi.
219
ü0) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike már nem áll fenn;
a'; lcn előirt eskütételt kötelezettség megszegésével;
Q) A legfőbb ügyász sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tatta|.
’ törvényben meghatározott vagyonny ilatkozat-tételi kötelezettség megszegésével
mű egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására.
l*n ügyész ügyészségi szolgálati viszonya az ügyész és a legfőbb ügyész közös megegyezésé
(4) Az ügyészi tevékenységgel összefüggésben az ügyész jogait és kötelességeit csak törvény állj,
ikor megszüntethető.
pithatja meg.
(5) A legfőbb ügyészt és az ügyészeket az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog ill^ FKi ügyész nem lehet országgyűlést, európai parlamenti, önkormányzati képviselő, nemze-
polgármester és állami vezető.
meg.
(6) A legfőbb ügyészre az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályé, igi^ *2 ügyész a tisztsége ellátásán kívül nem folytathat kereső tevékenységet, kivéve a ludo-
kát kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés dönt, a mentelmi jog ’ §és oktatói <edzöi’ versen*bírói’ játékvezetői), művészi, szerzői jogi védelemben részesülő,
megsértése esetén a szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg. a a lektori és szerkesztői, műszaki alkotó munkát és a nevelőszülői foglalkoztatási jogvi-
(7) Az ügyész mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában a legfőbb ügyész dönt, mentelmi jogának 3^.Lítését, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti függetlenségét és pártatlanságát, valamint
megsértése esetén a szükséges intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg. dáiyozza hivatali kötelezettségei teljesítését.
12. § (l) Az ügyészek a legfőbb ügyésznek alárendelten működnek, számukra utasítást csak a lég- kivesz nem lehet gazdasági társaság [...] vezető tisztségviselője vagy személyes közremű-
főbb ügyész és a felettes ügyész adhat. <;)AZ kötelezett tagja, gazdasági társaság [...] felügyelő bizottságának tagja, továbbá gazdasági
13. § (I) A felettes ügyész az alárendelt ügyészeket utasíthatja, tőlük bármely ügy elintézését saját ( ] korlátlanul felelős tagja, valamint egyéni cég tagja.
hatáskörébe vonhatja, illetve az ügy elintézésére más - alárendelt - ügyészt jelölhet ki. ügyész az Ügyészségi szolgálati viszony munkaidejét egészben vagy részben érintő munka-
2011. évi CLXIV. törvény a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jog 0)^ irányuló egyéb jogviszonyt csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes hozzájárulá-
állásáról és az ügyészi életpályáról ^éteSithet. A hozzájárulás megtagadása miatt jogvita nem kezdeményezhető.
11. § (1) Ügyésszé azt az egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező magyar
állampolgárt lehet kinevezni, aki nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott ’/z ügyészség és az ügyészek függetlenségének biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy
döntéshozatal hatálya alatt. A katonai ügyészi kinevezés további feltétele, hogy a kinevezendő sze a legfőbb ügyész és az ügyészek megbízatásának keletkezését, jogállásának részletes sza-
mély a Magyar Honvédség hivatásos állományú tisztje legyen. 'gályáit, valamint megbízatásuk megszűnését az Alaptörvény, valamint sarkalatos törvények
13. § (l) A legfőbb ügyész az ügyészt első alkalommal az ügyészi tisztségbe pályázat útján nevezi határozzák meg.
ki. J legfőbb ügyészt az ügyészek közül az Országgyűlés választja, a legfőbb ügyész helyette
14. § (1) A legfőbb ügyész helyettest a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök határozatlan seit a köztársasági elnök, az ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki. A kinevezés feltétele a
időre nevezi ki a határozatlan időre kinevezett ügyészek közül. magyar állampolgárságon kívül a szakmai alkalmasság (a törvényben előirt feltételeknek
22. § (1) A legfőbb ügyész megbízatása megszűnik: megfelelően) és a belátási képesség.
a) a megbízatási időtartam [...] leteltével; Ai ügyészek politikai függetlenségét, és ezáltal az igazságszolgáltatás politikai befolyástól
b) felmentésével; •mentességét biztosítja, hogy az ügyészek - hasonlóan a bírákhoz - nem lehetnek tagjai párt
c) lemondásával;
nak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A politikai összeférhetetlenség az ügyé
[•••]; ....................... . Á. , ,.
e) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, szek szakmai önállóságának és függetlenségének a garanciája. Ugyancsak az ügyész füg
illetve polgármesterré történő megválasztásával [...], továbbá a kormányzati igazgatásról szóló tör getlenségét hivatottak biztosítani a gazdasági társasági tagságra, a más munkaviszonyra,
vény szerinti politikai felsővezetővé, közigazgatási államtitkárrá és helyettes államtitkárrá [...j tör valamint az egyéb kereső tevékenységre vonatkozó szigorú összeférhetetlenségi szabályok, a
ténő megválasztásával vagy kinevezésével; ^vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettség, illetve a külső utasíthatóság tilalma. Szintén az ügyé-
f) összeférhetetlenségének megállapításával [...]; I szífüggetlenséget szolgálja az ügyészek mentelmijoga, amelynekfelfüggesztéséről a legfőbb
g) hivatalvesztése kimondásával; ügyész esetében az Országgyűlés, az ügyészek esetében a legjobb ügyész dönt.
h) a bíróságnak vele szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munkát •Az ügyészekfüggetlenségének szempontjából meghatározó, hogy a legfőbb ügyész, a legfőbb
kiszabó jogerős határozatával, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógy ügyész helyettese, valamint az ügyész jogviszonyának megszűnési okait sarkalatos törvény
kezelését rendelték el; [taxatív módon határozza meg. Garanciális jelentőségű továbbá, hogy az ügyész akaratán,
i) halálával; illetve bizonyos objektív okokon (halál, életkor) kívül csak szűk körben (alkalmatlanság, öss
j) ha a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek valamelyike már nem áll fenn. zeférhetetlenség, szabadságvesztés) szűnhessen meg az ügyész szolgálatijogviszonya.
34. § A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:
a) a felek közös megegyezésével;
b) felmentésével;
c) lemondásával;
d) az (...) általános öregségi nyugdíj korhatár betöltésével;
e) rendkívüli lemondásával;
f) országgyűlési, európai parlamenti, helyi önkormányzati képviselővé, nemzetiségi szószólóvá,
illetve polgármesterré történő megválasztásával [...], továbbá állami vezetővé történő megválasztá
sával vagy kinevezésével;
g) összeférhetetlenségének megállapításával;
h) hivatalvesztés fegyelmi büntetést kiszabó jogerős fegyelmi határozattal;
i) a bíróságnak vele szemben szabadságvesztést, elzárást, közérdekű munkát kiszabó jogerős hatá
rozatával, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendeltek el
[...]
220
221
11. A TÖBBSÉGI HATALOM TOVÁBBI
KORLÁTÁI
11.1. TRANSZNACIONÁLIS FÓRUMOK
bírói fórumok Az Európai Unió működéséről szóló szerződés
263. cikk
Az Európai Unió Bírósága megvizsgálja a jogalkotási aktusok jogszerűségét, valamint a Tanács, a

Bizottság és az Európai Központi Bankjogi aktusait, kivéve az ajánlásokat és a véleményeket, to
vábbá az Európai Parlament és az Európai Tanács harmadik személyekre joghatással járó aktusait.
Az Európai Unió Bírósága megvizsgálja továbbá az Unió szervei vagy hivatalai által elfogadott,
harmadik személyekre joghatással járó jogi aktusok jogszerűségét.
E célból az Európai Unió Bírósága hatáskörrel rendelkezik az olyan keresetek tekintetében, amelye
ket valamely tagállam, az Európai Parlament, a Tanács vagy a Bizottság nyújt be hatáskör hiánya,
lényeges eljárási szabályok megsértése, a Szerződések vagy az alkalmazásukra vonatkozó bármely
jogi rendelkezés megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés miatt.
Az Európai Unió Bírósága azonos feltételek mellett rendelkezik hatáskörrel a Számvevőszék, az Eu
rópai Központi Bank és a Régiók Bizottsága által előjogaik megóvása érdekében indított keresetek
tekintetében.
Bármely természetes vagy jogi személy az első és második bekezdésben említett feltételek mellett
eljárást indíthat a neki címzett vagy az öt közvetlenül és személyében érintő jogi aktusok ellen,
továbbá az őt közvetlenül érintő olyan rendeleti jellegű jogi aktusok ellen, amelyek nem vonnak
maguk után végrehajtási intézkedéseket.
Az Unió szerveit és hivatalait létrehozó jogi aktusok meghatározhatják azokat a külön feltételeket,
amelyek alapján egy természetes vagy jogi személy az e szervek és hivatalok által elfogadott, rá
nézve joghatás kiváltására irányuló jogi aktusokkal szemben keresettel élhet.
Európai Unió Bírósága a tagállamokra nézve kötelező döntést hoz, ám eljárása különbö
zik a hagyományos bíróifórumokétól. A bíróság eljárását kezdeményezheti egyrészt minden
tagállam bírósága, amely elé olyan ügy kerül, ami az európai uniósjogszabályok alkalmazó-
, sát kívánná meg, ám ez csak az adottjogszabályi előírás önálló értelmezése útján lehetséges.
Ez az előzetes döntéshozatali eljárás, amely közvetett módon hat ki a tagállamokra.
IA Bíróság elé kerülhetnek olyan ügyek is, amelyekben tagállamok, vagy EU-szervekfelelős
ségét vizsgálja a testület az uniós kötelezettségek betartásáért. A kötelezettségszegési eljá- j
rás keretében a tagállam felelősségének megállapítására, átalányösszeg és/vagy kényszerítő
bírság kiszabására is sor kerülhet. I
Emellett megsemmisítési vagy mulasztási eljárás is kezdeményezhető a Bíróság előtt, amely
nek során a tagállamok által alkotottjogszabályok uniósjoggal való összhangja, vagy éppen
az EU által előirt szabályozás megalkotásának elmaradása vizsgálható.
1993. évi XXXI. törvény az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómá
ban, 1950. november 4-én kelt Egyezmény és az ahhoz tartozó nyolc kiegészítő jegyzőkönyv
kihirdetéséről
34. Cikk
A Bíróság kérelmeket vehet át bármely természetes személytől, nem-kormányzati szervezettől vagy

személyek csoportjaitól, akik vagy amelyek azt állítják, hogy az Egyezményben vagy az ahhoz kap
csolódó jegyzőkönyvekben biztosított jogok valamely Magas Szerződő Fél részéről történt megsér
tésének áldozatai. A Magas Szerződő Felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmilyen módon
nem akadályozzák e jog hatékony gyakorlását.
222
/ ,ct csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget
derítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelően, éspedig attól az
(|X| számított hat hónapon belül, amikor a hazai végleges határozatot meghozták.
'L .La 34. Cikk alapján előterjesztett egyéni kérelemmel nem foglalkozik, ha az
^l\,n;vagy
'/v‘ileg azonos egy olyan üS2yc1’ amelyet a Bíróság már megvizsgált, illetve amelyet már más
í^íözi vizsgál31 vagy elintézési eljárás alá bocsátottak, és az nem tartalmaz az ügyre vonat-
Xlfldalokat‘
róság a 34’ C,kk alaPJan előterjesztett egyem kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja,
j0'benúgy ^á'ja. hogy
lem az Egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvek rendelkezéseivel összecgyeztei-
Nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelmezés! joggal való visszaélésnek minősül; vagy
/'^’lNező nem szenvedett jelentős hátrányt, kivéve, ha az Egyezményben és az ahhoz kap-
N ^jegyzőkönyveidben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása a kérelem érdemének
tát teszi szükségessé, és azzal a feltétellel, hogy ezen az alapon egyetlen ügy sem utasítható
X?,et hazai bíróság nem vizsgált meg megfelelően.
Lg elutasít minden olyan kérelmet, amelyet e Cikk alapján elfogadhatatlannak tart. Ezt az
^bármely szakaszában megteheti.
Emberi Jogok Európai Bírósága kifejezetten az Emberi Jogok Európai Egyezményében

r iap emberi jogok biztosítására hivatott bírói fórum. A Részes Államok minden polgára
■tfosult a bírósághozfordulni, amennyiben jogsérelmét hazai bírói eljárás nem kompenzálta
annak ellenére, hogy igénybe vett minden rendelkezésére álló, hatékony, hazaijogorvoslta
(oí_ A bíróság döntései egyedi ügyekben születnek, az érintettjavára az állam állal megfize
tendő vagyoni és nemvagyoni kártérítés megállapításával. Ritkább esetekben előfordulhat,
fagy csupán a jogsértés tényét állapítja meg a fórum, és szintén elenyésző az olyan ítéletek
zárna, amelyek általánosságban hívják fel a figyelmet rendszerszintű problémákra, jelszó-
ilít\'a az államot arra, hogy szüntesse meg a strukturálisjogsértéseket.
uEurópai Unióról szóló szerződés egyeztető

fórumok
II^Tanács, a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság indoko

lj ellátott javaslata alapján, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyet
mek elnyerését követően megállapíthatja, hogy fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy
vv tagállam súlyosan megsérti a 2. cikkben említett értékeket. Mielőtt ilyen megállapítást tenne, a
rínács meghallgatja a kérdéses tagállamot, és ugyanezen eljárásnak megfelelően ajánlásokat tehet
iTanács rendszeresen ellenőrzi, hogy azok az okok, amelyek alapján ilyen megállapítást tett, to
tóra is fennái Inak-e.
!)A tagállamok egyharmada vagy az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament
^értésének elnyerését követően, az Európai Tanács, miután a kérdéses tagállamot felkérte ész
vételei benyújtására, egyhangúlag megállapíthatja, hogy a tagállam súlyosan és tartósan megsérti
cikkben említett értékeket.
IA Tanács, amennyiben a (2) bekezdés szerinti megállapításra jutott, minősített többséggel úgy
árazhat, hogy a kérdéses tagállamnak a Szerződések alkalmazásából származó egyes jogait fel
geszti, beleértve az e tagállam kormányának képviselőjét a Tanácsban megillető szavazati jo-
at. Ebben az esetben a Tanács figyelembe veszi az ilyen felfüggesztésnek a természetes és jogi
mélyek jogait és kötelezettségeit érintő lehetséges következményeit.
érdéses tagállamnak a Szerződések szerinti kötelezettségei minden esetben továbbra is kötik ezt
Tanács a későbbiekben minősített többséggel úgy határozhat, hogy a (3) bekezdés alapján
intézkedéseket meg változtatja vagy visszavonja, amennyiben az elrendelésükhöz vezető kö
vekben változás következett be.
223
(5) Az e cikk tekintetében az Európai Parlamentre, az Európai Tanácsra és a Tanácsra alkalmazat
szavazási szabályokat az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke állapítja meg.
14. cikk
(1) Az Európai Parlament, a Tanáccsal közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat

Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikai ellenőrzési és konzultatív feladatokatI
el. Az Európai Parlament megválasztja a Bizottság elnökét.
(2) Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. A képviselők száma - az elnöki
nem számítva - nem haladhatja meg a hétszázötvenet. A polgárok képviselete arányosan csökkeni
módon valósul meg, ahol a tagállamonként! alsó küszöbérték legalább hat tag. Egyik tagállamnál
sem lehet több, mint kilencvenhat képviselői helye.
15. cikk
(1) Az Európai Tanács adja az Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak
általános politikai irányait és prioritásait. Az Európai Tanács nem lát cl jogalkotási feladatokat.
(2) Az Európai Tanács a tagállamok állam-, illetve kormányfőiből, valamint saját elnökéből ésa
Bizottság elnökéből áll. Munkájában részt vesz az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
16. cikk
(1) A Tanács, az Európai Parlamenttel közösen, ellátja a jogalkotási és költségvetési feladatokat

A Szerződésekben meghatározott feltételek szerint politikameghatározási és koordinatív feladato
kat lát cl.
(2) A Tanács a tagállamok egy-egy olyan, miniszteri szintűképviselöjéből ál 1, aki az általa képvisel
tagállam kormánya nevében kötelezettséget vállalhat és szavazhat.
Az Európa Tanács Alapszabálya
Az Európa Tanács célja

1. cikk
a) Az Európa Tanács célja, hogy szorosabb egységet teremtsen a tagjai között avégből, hogy bizto
sítsa és előmozdítsa a közös örökségüket alkotó eszményeket és könnyítse gazdasági és szociális
haladásukat.
b) Erre a célra szolgál a Tanács szervei keretében a közös érdekű kérdések megtárgyalása, megálla
podások kötése és közös lépések tétele gazdasági, szociális, kulturális, tudományos, jogi és igazga
tási téren, valamint az emberi jogok és szabadságok fenntartása és fejlesztése terén.
A Miniszterek Bizottsága
13. cikk
A Miniszterek Bizottsága az az illetékes szerv, amely az Európa Tanács nevében a 15. és 16. cikk
nek megfelelően eljár.
14. cikk
Minden tagállam egy képviselőt küldhet a Miniszterek Bizottságába és minden képviselő egy sza
vazati joggal rendelkezik. A Miniszterek Bizottsága tagjai a tagállamok külügyminiszterei. Aka
dályoztatása esetén, vagy ha azt egyéb körülmények indokolják, helyébe helyettes jelölhető ki, ifc
- ha csak lehetséges - a Kormány tagja legyen.
15. cikk
a) A Miniszterek Bizottsága a Tanácskozó Közgyűlés javaslatára vagy saját kezdeményezésért

megvizsgálja az Európa Tanács célja előmozdítására alkalmas lépéseket, ideértve szerződéseké
megállapodások kötését és meghatározott kérdésekre vonatkozólag a Kormányok részéről közös
politika elfogadását. Döntéseiről a főtitkár tájékoztatja a tagállamokat.
b) Adott esetben a Miniszterek Bizottsága döntései ajánlás formájában továbbíthatók a kormányok
hoz. A Bizottság felhívhatja a tagállamok kormányait, hogy értesítsék az ajánlás alapján tett lépe-
sekröl. I
224
I A Tanácskozó Közgyűlés
| 22. cikk
I A Tanácskozó Közgyűlés az Európa Tanács tanácskozó testületé. Megvitatja a jelen Alapszabály
| êlmében hatasko ebe tartózó kérdésekét, es allasfoglalásait ajánlás formájában a Miniszterek
Bizottsága ele terjeszti.
22. cikk
a) A Tanácskozó Közgyűlés tanácskozhat és ajánlásokat tehet minden olyan kérdésről, amely megfelel
az Európa Tanács minden céljának és annak hatáskörébe tartozik az 1. fejezetben foglaltak szerint.
A Tanácskozó Közgyűlés tárgyalhat és ajánlást tehet minden olyan kérdés kapcsán, amelyet vélemé
nye kikérése végett a Miniszteri Bizottság terjesztett be hozzá.
25. cikk
a) A Tanácskozó Közgyűlés a tagországok képviselőiből áll, akiket az érintett parlamentek válasz
tanak meg saját parlamenti képviselőik közül, vagy akiket a parlament által megállapított eljárás
szerint a parlamenti képviselők neveznek ki azzal a fenntartással, hogy minden tagállam kormánya
is eszközölhet további kinevezéseket abban az esetben, ha a parlament éppen nem ülésezik és nem
állapította meg az ebben az esetben követendő kinevezési eljárást. Minden képviselőnek annak a
tagállamnak az állampolgárságával kell bírnia, amelyet képvisel. A képviselő nem lehet egyidejűleg
a Miniszterek Bizottságának is tagja.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmánya
10. Cikk
A Közgyűlés a jelen Alapokmányban meghatározott célok körébe tartozó vagy a jelen Alapokmány
szerint létesített valamely szerv hatáskörével és feladataival kapcsolatos minden kérdést vagy ügyet
megvitathat és az ilyen kérdésekben vagy ügyekben a 12. Cikkben foglalt eset kivételével ajánláso
kat tehet az Egyesült Nemzetek Szervezete tagjainak, a Biztonsági Tanácsnak, vagy mind a Szerve
zet tagjainak, mind a Biztonsági Tanácsnak.
13. Cikk
I. A Közgyűlés tanulmányozást kezdeményez és ajánlásokat tesz abból a célból, hogy

a) a nemzetközi együttműködést politikai téren előmozdítsa, valamint a nemzetközi jog fokozatos
fejlődését és kodifikálását támogassa;
b) a nemzetközi együttműködést gazdasági, szociális, kulturális, nevelésügyi és egészségügyi téren
előmozdítsa és az alapvető emberi jogoknak és szabadságoknak mindenki részére, fajra, nemre,
nyelvre vagy vallásra való tekintet nélkül történő megvalósulását elősegítse.
14. Cikk
A Közgyűlés a 12. Cikk rendelkezéseinek érintetlenül hagyása mellett megfelelő intézkedéseket

ajánlhat minden olyan helyzet békés rendezése érdekében, bárhogyan keletkezett is az, amely - vé
leménye szerint - a nemzetek általános jólétének vagy a közöttük fennálló baráti kapcsolatoknak
gyengítésére vezethet; ideértve azokat a helyzeteket is, amelyek abból származnak, hogy a jelen
Alapokmánynak az Egyesült Nemzetek céljait és elveit megállapító rendelkezéseit megsértették.
24. cikk
1. A Szervezet gyors és hathatós cselekvésének biztosítása érdekében a tagok a nemzetközi béke

és biztonság fenntartásáért a fö felelősséget a Biztonsági Tanácsra ruházzák és elismerik, hogy a
Biztonsági Tanács e felelősségből folyó kötelességeinek teljesítésekor az ö nevükben jár el.
2. A Biztonsági Tanácsnak e kötelességei teljesítése során az Egyesült Nemzetek céljaival és elve
ivel összhangban kell eljárnia. Azt a különleges hatáskört, amellyel a Biztonsági Tanács ezeknek
a kötelességeknek teljesítése végett fel van ruházva, a VI., VII., VIII., és XII. fejezetek határozzák
1 A Biztonsági Tanács megvizsgálás végett évenként és szükség esetében külön is jelentést terjeszt
a Közgye ele.
Védelmi szerv
26. cikk
I közigazgatas' jogkörben eljáró egycb szerv e jogkörében
Abból a célból, hogy a nemzetközi béke és biztonság megalapozása cs fenntartása a világi emberit, ^nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomozást végző szerve,
gazdasági erőforrásainak a fegyverkezés céljára történő minél csekélyebb felhasználásával legyen
,] közjegyző,
előmozdítható, a Biztonsági Tanács köteles a Szervezet tagjai elé terjesztés végett a 47. cikkben
Illett Vezérkari Bizottság segítségével a fegyverkezés szabályozását szolgáló rendszer letcsítéi
Hönálló bírósági végrehajtó vagy
tervezetet kidolgozni. II közszolgáltatást végző szerv
t»ná«adó Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet eljárási szabályzata (atovábbiakban együtt: hatóság) tevékenysége vagy mulasztása a beadványt tevő személy alapvető
■ztrvek jogát sérti vagy annak közvetlen veszélyével jár (a továbbiakban együtt: visszásság), feltéve, hogy
(A) Általános rendelkezések
I. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben Részes Államok létrehozhatnak és fel , rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket - ide nem értve a közigazgatási pert -
már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.
oszlathatnak olyan EBESZ munkacsoportokat, amelyek politikailag kötelező döntéseket és mcgállap,
tásokat fogadhatnak el valamennyi Részes Állam vonatkozásában, valamint azzal a céllal, hogy (meg
határozott kérdésekben) kifejezzek a Részes Államok azon álláspontját, amelyben egyetértés van 4z alapvetőjogok biztosa munkája során olyan jogviszonyokat vizsgái, amelyek egyikfelén
■ valamilyen hatósági vagy egyéb olyan jogkörrel felruházott szerv, vagy személy áll, aki a
A Jog a Demokráciáért Európai Bizottság alapokmánya felülvizsgálatának elfogadásáról szó
jogviszony másikfelén álló egyénnel szemben, annak alapjogai gyakorlásába be tud avat
ló határozat kozni, a beavatkozás pedig az alapjogok nem megengedhető korlátozására vezethet. Ennek
1. Cikk [az aszimmetrikus viszonynak az aránytalanságait hivatott vizsgálni az ombudsman az alább
lismertetett eszközök alkalmazásával.
I. A Jog a Demokráciáén Bizottság független tanácsadó testület, amely együttműködik az Európa
Tanács tagállamaival, az érdekelt harmadik országokkal, valamint az érdekelt nemzetközi szent- Magyarország Alaptörvénye
zctekkcl és testületekkel. Saját tevékenységi területe a törvény által biztosított, a demokrácia szol
gálatában szerepet játszó garanciákra terjed ki. 30. cikk
Ennek keretében a következő célkitűzéseket kell teljesítenie: (3)Az alapvető jogok biztosát és helyetteseit az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kéthar
- a részes államok jogrendszerei megértésének erősítése, e jogrendszerek cgyáshoz tőrtenó I madának szavazatával hat évre választja. A helyettesek a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a
közelítésének erősítése; I Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét látják el. Az alapvető jogok biztosa és helyet
-ajogállamiság és a demokrácia előmozdítása; I
tesei nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
- a demokratikus intézmények működésével, megerősítésével és fejlődésével kapcsolatos kérdései |
(4) Az alapvető jogok biztosa évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
vizsgálata.
2011. évi CXI. törvény az alapvető jogok biztosáról
11.2. A PARLAMENTI ELLENŐRZÉS SZAKOSÍTOTT SZERVEI 5- § (I) Alapvető jogok biztosának és helyettesének minden olyan jogász végzettségű, az országgyű
lési képviselők választásán választható magyar állampolgár megválasztható, aki az e szakaszban
előírt követelményeknek megfelel.
«z»l»pvM Magyarország Alaptörvénye
Jogok biztosá
(2) Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti vagy
nak fcladdlkörc 30. cikk legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik harmincötödik
és jogállasa életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában, felügyeletében vagy
(1) Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki kezde tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
ményezheti. 8. § (1) Az alapvető jogok biztosának és helyettesének a megbízatása összeegyeztethetetlen minden
(2) Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására Jutott visszásságobi más állami, önkormányzati, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdt- (2) Az alapvető jogok biztosa és helyettese más keresőtevékenységet nem folytathat, és egyéb tevé
ményez. kenységéért - a tudományos, oktatói, művészeti, szerzői jogi védelem alá eső, lektori, szerkesztői
tevékenységet és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt kivéve - díjazást nem fogadhat el.
(3) Az alapvető jogok biztosa és helyettese nem lehet gazdasági társaság vezető tisztségviselője,
I. § (2) Az alapvető jogok biztosa tevékenysége során - különösen hivatalból indított eljárások k felügyelőbizottságának tagja, valamint gazdasági társaság személyes közreműködésre kötelezett
folytatásával megkülönböztetett figyelmet fordít I tagja.
a) a gyermekek jogainak, I 14. § (1) Az alapvető jogok biztosát és helyettesét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi
b) az Alaptörvény P) cikkében meghatározott értékeknek (a továbbiakban: a jövő nemzedékei c I jog illeti meg.
dekei), I (2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcso
c) az Alaptörvény XXIX. cikkében meghatározott jogoknak (a továbbiakban: a Magyarországon m I latos eljárási szabályokat kell alkalmazni.
16. § (I) Az alapvető jogok biztosának a megbízatása megszűnik
nemzetiségek jogai), valamint I
d) a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak
b) a halálával,
a védelmére. c) a lemondásával,
18. § (1) Az alapvető jogok biztosához bárki fordulhat, ha megítélése szerint I d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
a) közigazgatási szerv, I e) az összeférhetetlenség kimondásával,
b) helyi önkormányzat, J f) a felmentésével vagy
c) nemzetiségi önkormányzat. I g) a tisztségtől való megfosztással.
d) kötelező tagság alapján működő köztestület. ,
e) a Magyar Honvédség,
227
226
17. § (I) Az alapvelő jogok biztosa helyettesének megbízatása megszűnik
b) a halálával.
c) a lemondásával,
d) ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn,
ej az összeférhetetlenség kimondásával,
f) a felmentésével vagy
g) a tisztségtől való megfosztással.
Az alapvetőJogok biztosa egy személyben látja el azt a funkciót, amelyet az Alaptörvénye

alapjogvédelem területén kijelöl számára, ugyanakkor a munkáját segítő két helyettes nem
csupán helyettesíti a biztost. A két helyettes a területét érintő ügyek vizsgálatában kivétel nél
kül részt vehet, továbbá a biztossal történt egyeztetést követően önálló ajánlásokat adhat ki.
28. § (1) Az alapvető jogok biztosa az általa lefolytatott vizsgálatról jelentést készít, amely tartal
mazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket.
(2) Az alapvető jogok biztosának a jelentése nyilvános. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tar
talmazhat személyes adatot, minősített adatot, a törvény által védett titkot és hivatás gyakorlásához
kötött titkol.
31. § (I) Ha az alapvető jogok biztosa a lefolytatott vizsgálat alapján arra a megállapításra jut, bog
az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásság fennáll, annak orvoslására - a vizsgált hatóság egyide
jű tájékoztatása mellett - ajánlást lehet a vizsgált hatóság felügyeleti szervének. A felügyeleti sm
az ajánlás tekintetében kialakított érdemi állásfoglalásáról, illetve a megtett intézkedésről az ajánlás
kézhezvételétől számított harminc napon belül értesíti az alapvető jogok biztosát.
32. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok szerint az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságot!
vizsgált hatóság saját hatáskörben meg tudja szüntetni, az alapvető jogok biztosa kezdeményezik
a vizsgált hatóság vezetőjénél a visszásság orvoslását. Az ilyen kezdeményezés rövid úton - távbe
szélőn, szóban vagy elektronikus levélben - is történhet, ez cselben a kezdeményezés időpontja
módját és lényegét az ügyiraton kell rögzíteni.
33. § (I) Az alapvető jogok biztosa a feltárt alapvető joggal összefüggő visszásság orvoslása érde
kében a legfőbb ügyész útján kezdeményezheti az ügyész fellépését. Az ügyész a fellépés kertit
ményczésével kapcsolatos álláspontjáról, esetleges intézkedéséről hatvan napon belül cricsinz-
alapvető jogok biztosát.
34. § Az alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróságról szóló törvényben meghatározottak seia
az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
34/A. § (1) Ha az alapvető jogok biztosa a vizsgálata során észleli, hogy az alapvető jogokkal kap-
csolatos visszásságot önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése okozza, kezdeményeik
a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabállyal való összhangjának felülvizsgálatát
35. § (!) I la az alapvető jogok biztosa vizsgálata során bűncselekmény gyanúját észlelt, büntetőd-
járást kezdeményez az annak megindítására jogosult szervnél. Ha az alapvető jogok biztosa nap
lala során szabálysértés vagy fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúját észleli, szabálysérlea
illetve fegyelmi eljárást kezdeményez a szabálysértési, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatására^
gosult szervnél.
36. § Ha az alapvető jogok biztosa vizsgálata során a személyes adatok védelméhez, illetve ikit
érdekű vagy a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való joggal összefüggő visszássága
észlel, bejelentéssel fordul u Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz.
37. § Ha az alapvető jogok biztosa álláspontja szerint a visszásság valamely jogszabály vagy k-Jzye
szervezelszabályozó eszköz felesleges, nem egyértelmű vagy nem megfelelő rendelkezésért, >
ve az adott kérdés jogi szabályozásának hiányára vagy hiányosságára vezethető vissza, a viss®
ság jövőbeni elkerülése érdekében javasolhatja a jogalkotásra vagy a közjogi szervczctsabiljof
eszköz kiadására jogosult szervnél jogszabály vagy közjogi szervezetszabályozó eszköz módosa*
hatályon kívül helyezését vagy kiadását, illetve a jogszabály előkészítőjénél jogszabály clókcsnlö1
A megkeresett szerv állásfoglalásáról, illetve esetleges intézkedéséről hatvan napon belül érttstra'
alapvető jogok biztosát.
22S
fjz ombudsman eszközei nem tartoznak a legerősebb, az egyéni jogsérelmének kompenzá
lása szempontjából leghatékonyabb jogorvoslati lehetőségek közé. Ugyanakkor vizsgálati,
jnditványozási jogkörei a rendszerszintű jogsértések kiszűrésére is kifejezetten alkalmasak.
Az alapvető jogok biztosának ajánlásai és jelentései nyilvánosak, továbbá évente beszámol
az Országgyűlés plénuma előtt, amelynek keretében célzottan is felhívhatja a jogalkotó fi-
‘gyeimét meghatározott hiányosságokra. A szakirodalmi értékelések szerint az ombudsman
legerősebb fegyvere a nyilvánosság.
Magyarország Alaptörvénye az Állami

Számi etöszék
43. cikk feladatköre és
jogállása
(|)Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami
Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végre
hajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását
ésanemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi
és eredményességi szempontok szerint végzi.
(2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával tizenkét évre választja meg.
I (3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az
Országgyűlésnek.
2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről
1. § (!) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve,

amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék jogállását és
hatáskörét az Alaptörvény és e törvény határozza meg.
(2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.
(3) Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkor
mányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.
(4) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival,
tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját,
amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.
(5) Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős sze
mélyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet.
(6) Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság
vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzési funkciója azon szereplőkre terjed ki, akik vagy amelyek
a központi költségvetésből kapott forrással működnek, vagy egy éb módon közpénzt kezelnek,
nemzeti vagyonnal gazdálkodnak. Ilyen ellenőrzöttJogalany lehet például mindegyik olyan párt,
'amely törvény alapján a választási kampánya részleges államifinanszírozásában részesült, de
•az Állami Számvevőszék ellenőrzési körébe esik bármely közintézmény is. amely költségvetési
forrással vagy közpénzzel gazdálkodik. Az ellenőrzés nem csupán arra terjed ki. hogy a ka-
\ pott közpénzzel az érintett szerv el tud-e számolni, illetve, hogy annakfelhasználása törvényes
i volt-e, a felhasználási célszerűségi és gazdaságossági megfontolások mentén is igazolni kell.
Az Állami Számvevőszék függetlenségének egyik garanciája, hogy ellenőrzési szempontjait
és szabályait saját maga állapítja meg, ebben nemzetközi szlenderdekhez törekszik igazodni.
11.3. A KÖZPÉNZÜGYEK
Magyarország Alaptörvénye a közpénzügyek
alkotmányos
36. cikk
keretei
(!) Az Országgyűlés minden évre vonatkozóan törvényt alkot a központi költségvetésről és a központi
költségvetés végrehajtásáról. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról
szóló törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti
229
(4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek ered
ményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.
(5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés
csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes to
össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
37. cikk
(I) A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes kert

lésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
(4) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Alkotmánybíróság
a 24. cikk (2) bekezdés b)-e) pontjában foglalt hatáskörében a központi költség vetésről, a központi költ
ség vetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamim
a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez
és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelki
ismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal
összefüggésben vizsgálhatja felül, és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az i
e tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a törvény megalko
tására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények nem teljesültek.
Az Alaptörvény szabályozása egyidejűleg korlátozza költségvetési kérdésekben a törvény

hozó és az alkotmányvédelemért felelős szerver. Az Országgyűlés nem fogadhat el olya
központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meg
haladná a teljes hazai össztermék felét, továbbá ameddig ez a követelmény nem teljesül,
az államadósság arányának csökkentésére köteles. Az Alkotmánybíróság meghatároz
hatáskörei gyakorlása során (bírói kezdeményezésű normakontroll, alkotmányjogi panas:
alapján induló eljárások, utólagos normakontroll, nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgá
latára irányuló eljárás) főszabály szerint nem vizsgálhatja a pénzügyi tárgyú törvények al
kotmányosságát. Míg a törvényhozás mozgásterének alkotmányi korlátozása igazolható c
alkotmányozó hatalom állal védelemben részesíteni kívánt gazdasági szempontok alapján,
mindezek nem támaszthatják alá az alkotmányvédelem és az Alkotmánybíróság hatásköri
Jiorlátozását.
38. cikk
(I) Az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon kezelésének
és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőfor
rások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagym
megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelmény!
sarkalatos törvény határozza meg.
39. cikk
(1) A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás, vagy teljesítheti
szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás ki
használására irányuló tevékenysége átlátható.
(2) A közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpén
zekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közelet
tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok
közérdekű adatok.
azkitárni kait- Magyarország Alaptörvénye
sérveiéihez
kapcsolódó 44. Cikk
garanciák A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amd»>

központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvr-
tésröl szóló törvény előkészítésében.
230
„Aközponti költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében fog-
i |tak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.
j)A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és
^ Állatni Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat
óit
,011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról
A Tanács
j)az Alaptörvény 44. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal Összhangban véleményt nyilvánít a köz
ponti költségvetésről szóló törvény tervezetéről.
b) dönt az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulásról,
t)félévente véleményt nyilvánít a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásának helyzeté
ről és az államadósság várható alakulásáról,
dl véleményt nyilváníthat a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatban foglaltak megalapo
zásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó törvényjavaslatokról, ideértve a 28. § szerinti
fizetési kötelezettségre vonatkozó törvényjavaslatot is,
e) véleményt nyilváníthat a központi költségvetés tervezésével, végrehajtásával, a közpénzek egyéb
módon történő felhasználásával kapcsolatos bármely kérdésről,
f) megállapítja ügyrendjét.
25. § (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Tanács az Országgyűlés
elnökének a házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerinti tájékoztatása alapján vizsgál
ja a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének
(atovábbiakban: államadósság-szabály) való megfelelését.
A költségvetési Tanács egyik legfontosabb eszköze a központi költségvetéssel összefüg

gésben a vétójog: a Tanács hozzájárulása nélkül nem fogadható el a költségvetési törvény,
illetőleg annak módosítása. Ebből kifolyólag már a törvény előkészítése során is elenged
hetetlen a Tanács bevonása. A hozzájárulás megadása attól függ, hogy a törvényjavaslat
fêgfelel-e afent már ismertetett államadósság-szabálynak.
Magyarország Alaptörvénye jegjbanki

funkciók
41, cikk
(1) A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank sarkalatos
törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2) A Magyar Nemzeti Bank ellátja a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
Magyarország Alaptörvénye ‘ a Magyar
Nemzeti Bank
41. cikk i feladatköre
és jogállása
(3) A Magyar Nemzeti Bank elnökét és alelnökeit a köztársasági elnök hat évre nevezi ki.
(4) A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol az
Országgyűlésnek.
(5) A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos törvény
ben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Ma
gyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök helyettesítheti.
2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról
1. § (1) A Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban. MNB) a Központi Bankok Európai Rendszeré
nek, valamint a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszerének tagja.
(2) Az MNB, valamint szerveinek tagjai az e törvényben foglalt feladataik végrehajtása és köteles
ségeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a Kormány
tól az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) és a (3) bekezdésben meghatározott esetek
kivételével az Európai Unió intézményeitől, szerveitől és hivatalaitól, a tagállamok kormányaitól
vagy bármilyen más szervezettől, .lletve politikai párttól. A Kormány vagy bármilyen más szerve-
zet tiszteletben tartja ezt az elvet és nem kíséri, meg az MNB, valamint szervei tagjainak befolyá-
solását feladataiké Hálása során. " 7
231
Kehi önkormányzatok Európai Chartája
Az Európai Központi Bank elsősorban az euróövezetben Iái elfeladatokat, a Központi Ban " ’ önkoraién)/
kok Európai Rendszerén belül azonban intenziven együttműködik mindegyik európai uniós tfikk autonómiáéi
■ , önkormányzati
tagállam központi bankjaival, igy a Magyar Nemzeti Bankkal is. Ahelyi önkormányzás terjedelme hatáskörök
I A helyi önkormányzatok alapvető hatáskörét és feladatait az Alkot™™
2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról .„ónban ez a rendelkezés nem akadályozhatja azt, hogy - jogszabályi taXSlJÍ
2. § Az MNB elnöke az Országgyűlésnek írásbeli és szóbeli beszámolási kötelezettséggel tartozik. lormányzatokat speciális célból hatas- es feladatkörrel ruházzák fel. y
3. § (1) Az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. ’ A helyi Önkormányzatok - jogszabályi keretek között - teljes döntési jogosultsággal rendelkez
(2) Az MNB elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer nek minden olyan ügyben, amely nincs kivonva hatáskörükből és bármely más közigazgatási szerv
stabilitásának fenntartását, elienállóképességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenn hatáskörébe sincs utalva.
tartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a Kormány gazdaság JA közfeladatokat általában elsősorban az állampolgárokhoz legközelebb álló közigazgatási szerv
politikáját. nek kell megvalósítania. A feladatoknak más közigazgatási szervre történő átruházása a feladat
4. § (I) Az MNB meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. természetétől és nagyságától, valamint hatékonysági és gazdaságossági követelményektől függ.
(2) Az MNB jogosult Magyarország hivatalos pénznemében bankjegy- és érmekibocsátásra. Az 4. A helyi önkormányzatok hatásköre általában teljes és kizárólagos. Ezt más központi vagy regi
MNB által Magyarország hivatalos pénznemében kibocsátott bankjegy és érme - ideértve az em- onális közigazgatási szerv nem vonhatja el, és nem korlátozhatja, kivéve, ha ezt törvény lehetővé
lékbankjegyet és emlékérmét is - (a továbbiakban együtt: bankjegy és érme) Magyarország törvé teszi.
nyes fizetőeszköze. 5. Ha a helyi Önkormányzatokra központi vagy regionális közigazgatási szerv hatáskört ruház át, a
(3) Az MNB a magyar gazdaság külső stabilitásának megőrzése érdekében hivatalos deviza-és helyi önkormányzatok az átruházott hatáskört - amennyiben lehetséges - a helyi körülményekhez
aranytartalékot képez, és kezeli azt.
igazítva gyakorolhatják. .................
(4) Az MNB a devizatartalék kezelésével és az árfolyampolitika végrehajtásával kapcsolatban de- 6. Lehetőség szerint a tervezési és döntéshozatali eljárás során, megfelelő időben és formában, ki
vizaműveleteket végez. kell kérni minden olyan ügyben a helyi önkormányzat véleményét, amely őket közvetlenül érinti.
(9) Az MNB ellátja pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét
a) a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása, Magyarország Alaptörvénye
31. cikk
d) a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénz
ügyi közvetítőrendszerre! szembeni közbizalom erősítése céljából. (1) Magyarországon a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekeben helyi
önkormányzatok működnek.
11.4. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK (2) A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó ügyről törvényben meghatározottak sze
rint helyi népszavazást lehet tartani.
helyi önkor Helyi Önkormányzatok Európai Chartája 32. cikk
mányzót
[...] meggyőződve arról, hogy ejog legközvetlenebbül helyi szinten gyakorolható, (1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
meggyőződve arról, hogy csak tényleges feladatkörrel bíró helyi önkormányzatok biztosíthatnak a) rendeletet alkot;
egyszerre hatékony és az állampolgárokhoz közelálló igazgatást, tudatában annak, hogy a helyi b) határozatot hoz;
önkormányzás védelme és megerősítése a különböző európai országokban fontos hozzájárulása c) önállóan igazgat;
demokráciának és a hatalom decentralizálásának elvein alapuló Európa kialakításához, d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
megerősítve azt, hogy mindez feltételezi olyan helyi önkormányzatok létezését, amelyeknek részéi e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat,
képezik a demokratikusan létrehozott döntéshozó szervek, és amelyek feladatainak és e feladatok 0 meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
gyakorlása módjának és eszközeinek, valamint mindezek megvalósításához szükséges forrásoknak g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése
a tekintetében széles körű autonómiával rendelkeznek, nélkül vállalkozást folytathat;
a következőkben állapodtak meg: h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
3. Cikk
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véle
A helyi önkormányzás fogalma ményt nyilváníthat;
1. A helyi önkormányzás a helyi önkormányzatoknak azt a jogát és képességét jelenti, hogy-jog k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, fel
szabályi keretek között - a közügyek lényegi részét saját hatáskörükben szabályozzák és igazgassak adat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nem
a helyi lakosság érdekében. zetközi önkormányzati szervezetnek;
2. E jogot olyan tanácsok vagy testületek gyakorolják, amelyeknek tagjait egyenlő, közvetlenéi l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
általános választójogon alapuló szabad és titkos szavazással választják, és amelyek nekik felelős (2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi
viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletét
végrehajtó szervekkel is rendelkezhetnek. E rendelkezés semmilyen módon nem érinti az állam
polgári gyűléseknek, a népszavazásnak vagy a közvetlen állampolgári részvétel egyéb formájául alkot.
18/1993- (H*• AB határozat (kivonat)
igénybevételét ott, ahol azt jogszabály megengedi.
A helyi önkormányzás joga -noha az Al kotmány nem az ún. alapvető jogok között szabályozza -
tartalmánál fogva az alapvető jogokhoz hasonló védelemben részesül. így az Alkotmány 8 S (21
bekezdése szerint e jogra vonatkozó alapvető szabályokat is csak törvény Alapíthatja meg §
232 233
77/1995. (X11.21.) A B határozat (k ivona t)
A törvényhozás az Alkotmány felhatalmazása alapján nagyfokú döntési szabadsággal rendelkcz/i

az önkormányzatokat terhelő kötelezettségek meghatározásában. Azonban ez nem jelenti azt, hogy
e döntési szabadságának ne lennének alkotmányos korlátái. Azzal, hogy az Alkotmány a 44/A, j
(1) bekezdés a) pontjában önkormányzati alapjogként fogalmazza meg az önkormányzatnak adj
jogát, hogy önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, a törvényhozóval szemben s
alkotmányos védelemben részesíti az önkormányzatoknak azt a jogát, hogy e feladatok köréig
önálló felelősséggel döntsenek feladataik ellátásáról. Az Alkotmány e rendelkezése alapjának
lyi önkormányzatokat a kötelezően ellátandó feladatok körében is megilleti a feladat ellátásában
az önálló igazgatás joga. A törvényi szabályozás elegendő mozgásteret kell, hogy biztosítson$
önkormányzat számára ahhoz, hogy az önkormányzat az ilyen feladatok tekintetében is szabafe
dönthessen a feladat ellátásának módjáról.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében szabályozott alapjogok a helyi képviselő-testületek sa«-

ra biztosított olyan hatáskörcsoportok, amelyek a helyi önkormányzás körében az önkormánya
tok számára biztosított autonómia alkotmányos garanciáit képezik. Az önkormányzatokat az egye
alapjogok körében megillető autonómia azonban nem feltétlen és korlátozhatatlan. Az alapjog
szabályozása elsősorban a kormánnyal és az államigazgatással szemben nyújt alkotmányos garat,
ciát az ön kormányzatok számára. A törvényhozót az Alkotmányban szabályozott önkormánya
alapjogok annyiban korlátozzák, hogy azokat nem vonhatja el, nem állapíthat meg olyan mérteki
korlátozásokat, amelyek valamely önkormányzati alapjog tartalmának kiüresedéséhez, tényleges
elvonásához vezetnek.
Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörcsoportok, önkormányzati alapjo
gok egy, az állam közhatalmi szervezeti rendszerén belül elhelyezkedő, Alkotmányban szabályozói
szervtípus autonómiáját hivatottak garantálni. így az önkormányzati alapjogokat az AJkotmii)
nem részesíti az egyén autonómiájának alkotmányos garanciáit jelentő alapvető jogokat megillet#
azokkal azonos alapjogi védelemben.
Az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva - az Alaptörvény 34. cikk (1) bekezdése második

dalából fakadó alkotmányos követelményként megállapítja, hogy az Országgyűlésnek a helyifc
kormányzatok számára az általuk ellátott kötelező feladat- és hatáskörök el látásához azokkal arany
ban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást keli biztosítania. Ezeket az Országgyúks.
veszélyhelyzet idején a Kormány közérdekből csökkentheti, azonban ezzel nem lehetetlenithct>d
a helyi önkormányzatok működését, nem üresitheti ki az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdését
szereplő alkotmányosan védett feladatköreiket.
Í4z !989-es Alkotmány az önkormányzati alapjogok kifejezést használta azon jogokkal ös
szefüggésben, amelyek gyakorlását az Alkotmány biztosította a helyi önkormányzatoka
mára - ez köszön vissza a kilencvenes években meghozott alkotmánybírósági hatánati
megfogalmazásában. A helyi önkormányzatok ugyanakkor közhatalmat is gyakorolná c
alapjogok jogosultjaival, az egyénekkel és államon kívüli szervezetekkel szemben, te
módon esetükben valójában nem önkormányzati alapjogokról, hanem a központi konáy
zattal szemben alkotmányban garantált jogosultságokról beszélhetünk. Az Alaptórvém- a
bályozási rendszere elmozdulást Jelent ettől a garanciális megközelítéstől, elsősorban bt
■ táskörmegosztásl alakítva ki a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok között■<
' megközelítést tükrözi a 2021-es alkotmánybírósági határozat.
«Wyl Magyarország Alaptörvénye

demokrácia I
IntUményrl XX1I1. cikk í
(l) Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviseS.
a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviíú
választásán választó és választható legyen.
234
р) Az Európai Unió más tagállamának magyarországi lakóhellyel rendelkező minden nagykorú ál
lampolgárának joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint
az európai parlamenti képviselők választásán választó és választható legyen,
(3) Magyarországon menekültként, bevándoroltként vagy letelepedettként elismert minden nagyko
rú személynek joga van ahhoz, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek válasz
tásán választó legyen.
2913. évi CCXXXVHI. törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezde
ményezésről, valamint a népszavazási eljárásról
34. § (1) Helyi népszavazást kezdeményezhet

a) a képviselő-testület tagjainak legalább egynegyede,
b) a képviselő-testület bizottsága,
с) az önkormányzati rendeletben meghatározott számú választópolgár, ami nem lehet kevesebb a
választópolgárok tíz százalékánál, és nem lehet több a választópolgárok huszonöt százalékánál.
(2) A képviselő-testület köteles elrendelni a helyi népszavazást, ha azt az önkormányzati rendeleté
ben meghatározott számú választópolgár kezdeményezte.
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól
3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi

önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illett meg.
(4) A választópolgárok választott képviselőik útján és a helyi népszavazáson történő részvételükkel
gyakorolják az önkormányzáshoz való közösségi jogaikat.
54. § A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, ame
lyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdé
seket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb
tizenöt napon belül választ kell adni.
14. ÖSSZEHASONLÍTÓ ALKOTMÁNYTANl
ALAPOK
14.1. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ ALKOTMÁNYJOG JELENTŐSÉGE
összehasonlító Arisztotelész: Politika. Gondolat, Budapest, 1994.

jog és összcha- ............... ,
sonlító alkot- Ezek megallapitasa után azt kell vizsgálnunk, vajonegyfele alkotmány van-c vagy többféle
mínjjog többféle, melyek azok, hányféle van, s mi a különbség köztük. Az alkotmány ugyanis a vár n
rendje, tekintettel a különböző hivatalokra és elsősorban a hatalmat gyakorlóra. A kormányzaT
denütt a városállam fölött áll, és a kormányzás az alkotmány. Értem ezen, hogy például a d
ciákban a legfőbb hatalom a népé, viszont az oligarchiákban néhány emberé, és azt mondiuk h "
különböző az alkotmányuk. [...] ’ "°8y
Ezen megállapítások után folytatólag az alkotmányformákat vizsgáljuk meg, hogy hányféle v
melyek azok; elsőként a helyeseket, mert ha ezeket meghatároztuk, felismerhetővé lesznek 7”
formák is. Mármost, amennyiben az alkotmány ugyanazt jelenti, mint a kormányzás, ez pedig
rosállamban a legfőbb hatalom, akkor a hatalom szükség szerint lehet egy ember, néhány vág \
személy; ha az az egyetlen ember, azok a néhányan, vagy sokan a közérdek szerint uralkodnak k |
kéznek szükségképpen a helyes alkotmányok; azok meg, melyek amaz egyetlen ember, ama nélf
vagy sokak érdekéhez igazodnak, a korcs formák. ’
A világtörténelem egyik első összehasonlító alkotmányjogi műve Arisztotelész nevéhez köt

hető, aki számos görögpolisz alkotmányát tanulmányozta és hasonlította össze Politika cint''
művében, az időszámításunk előtti negyedik században. U
Arisztotelész felismerte, hogy az egyes városállamok alkotmánya eltérő. Az eltérést két di
menzióban látta fontosnak; egyrészt abban, hogy hányán gyakorolják a hatalmat, egy en'
bér, több ember vagy az egész nép. Mindhárom csoporthoz tartozik egy kívánatos és ezv
„korcs"forma (királyság- türannia; arisztokrácia - oligarchia; politeia - demokrácia)
Arisztotelész e munkásságának eszmetörténeti jelentősége abban is áll, hogy már igen ko
rán ahhoz a felismeréshez vezetett, hogy az egyes államok alkotmányának összehasonlítása
és rendszerezése nagyban hozzásegít egyes általános fogalmak kialakításához, valamint az
állam működésének megértéséhez.
Cheryl Saunders: Towards a Global Constitutional Gene Pool („Egy globális alkotmányos
génállomány felé”). National Taiwan University Law Review, Vol. 4, No. 3, 2009. 8-12.
Meghatározhatunk egy sor különbséget az alkotmányjog és a magánjog között, amelyek kihatással

vannak az összehasonlítás módszerére. Ezeket a különbségeket öt csoport alá rendelhetjük: az al
kotmányok és az állam kapcsolata; az alkotmányok szerepe; a politika hatása; a történelem fontos
sága; és a jogrendszerek és alkotmányos rendszerek közti összefüggés, avagy annak hiánya.
Az első és legegyértelműbb különbség az alkotmányok és más jogi szabályok között a szoros öna-
zonossági kapcsolat az alkotmányok és az állam között [...]. Ebből következik, hogy legalább annyi
alkotmány van, ahány állam; és hogy két államnak nem lehet ugyanolyan alkotmánya. Még fonto
sabb, hogy az állam és az alkotmánya közti kapcsolat természete lehetővé tesz egy alapot, amelyre
egy különlegesség-tudat (exceptionalism) épülhet, és néha épül is.
A második különbség az alkotmányok szerepét érinti. Az alkotmányok tipikusan az állami hata
lomgyakorlást határozzák meg [...]. Ebben a tekintetben az alkotmányok pozitív jogként jelennek
meg [...]. De az alkotmányok más szerepet is betöltenek a közösség életében. Majdnem mindegyik |
alkotmánynak van valamiféle szimbolikus értéke [...]. Ebben az összefüggésben az alkotmányok
szerepe lehet, hogy megerősítsék az állam egyes céljait, mint például a nemzeti egység, az egyes
csoportok közötti tisztelet, békés együttélés és nemzeti ön rendelkezés.
Harmadrészt, az alkotmányok rendszerint valahol a politika és a pozitív jog között helyezkednek
el. [...] [A]z elemzéskor az alkotmányok érvényessége végső soron jogon kívüli tényezőktől fugg-
258
alkotmányának felsőbb jogként való érvényesülése a hatalommal rendelkező politikai
jóváhagyásától függ.
megkülönböztető jegye az alkotmányjognak a történelem alakító szerepe. [...]. Az al-
ó eséllyel valamilyen történelmi eseménynek vagy események sorozatának a terméke.
Alkotmányokat rendszerint mind a múlt, mind pedig a jelen problémáinak figyelembevételével
ílk°IJíz alkotmányjog és magánjog közötti megkülönböztetés fontos szempontja az alkotmányos

'Sszer és a jogrendszer kapcsolatát érinti. Van összefüggés a kettő között. A legtöbb common law
rendszerrel rendelkező államban az alkotmányos berendezkedést az Egyesült Államok vagy az
esésűit Királyság common law alkotmányos hagyományai befolyásolták, vagy gyakran e kettőnek
^miféle keveréke. Sok civil law jogrendszerrel rendelkező államban az alkotmányos berendezkedés
civil law hagyományaiból merített, amelyek gyakran francia vagy német gyökerekkel rendelkeztek.
Az iszlám jogot alkalmazó államok iszlám elemeket alkalmaznak az alkotmányaikban is. [...] De az
összefüggés nem teljes. Ahogy arra korábban rámutattam, az úgynevezett kevert jogrendszerek még
összehasonlító magánjog esetében is megnehezítik az elemzést. Rendszerint azért nevezzük őket
vegyes rendszernek, mivel a köz- és magánjog esetében különböző jogcsaládból merítenek. [...]
iAz összehasonlító joggal foglalkozó munkák túlnyomó többsége magánjog tárgyában ké
szült, magánjogi jogintézményekkel kapcsolatban tesz megállapításokat. E munkák számos
i hasznos módszertani meglátással szolgálhatnak, azonban az összehasonlító alkotmányjogi
, elemzés során figyelemmel kell lennünk a két jogterület eltérő természetére. E különbségek
indokolják, hogy az összehasonlító alkotmányjogot önálló diszciplínaként kezeljük, és az
összehasonlító magánjoggal kapcsolatos módszertani megoldásokat és elméleti kereteket
^mindig az alkotmányjoghoz igazítva alkalmazzuk.
Michael Rosenfeld - András Sajó: Introduction. {„Bevezetés”) In: Michael Rosenfeld - And az összehasonlí
rás Sajó (ed.): Oxford Handbook of Comparative Constitutional Law. {„Az összehasonlító al tó alkotmányjog
kotmányjog oxfordi kézikönyve”! Oxdord University, Oxford, 2012,3-4. célja és alkal
mazási területei
Az összehasonlító alkotmányjogi vizsgálat különösen fontossá vált az amerikai, valamint a francia
forradalmat követően. Az alapító atyáknak és a francia forradalmároknak egy új államszervezetet
kellett megalkotniuk, amely során csak korlátozottan támaszkodhattak a korábban is létező struk
túrákra. Az összehasonlítás által nyújtott empirikus tudás egyszerre volt inspiráció és legitimációs
forrás. A Föderalistában a külföldi tapasztalatokra utalásnak igazolási szerepük is volt. Franciaor
szágban pedig az USA tagállamai összegyűjtött alkotmányainak fordítása a reformer és forradalmár
politikai eszme egyik legfontosabb forrásává vált, és az amerikai, valamint angol megoldásokkal
való összehasonlítás általános volt az alkotmányozó gyűlésen zajló vita során.
Az összehasonlító alkotmányjog egyik alkalmazási lehetősége akkor merül fel, amikor egy
alkotmány megszületik. Egy demokratikus berendezkedés létrejötténél az alkotmányozók
gyakran nem, vagy csak nagyon korlátozottan támaszkodhatnak a saját államuk korábbi
alkotmányára. Ebben az esetben nagy segítséget nyújt más államok, illetve akár más törté
nelmi korok alkotmányainak ismerete.
}Ez volt a helyzet a XVIII. század végi amerikai, valamint francia alkotmányozás esetén is. Az,
. összehasonlítás ezekben az esetekben egyrészt ismereteket szolgáltatott a különböző intézmé
nyes megoldásokról, másrészt legitimálta is az adott tervezetet. Hasonló kihívásokkal néztek
szembe a rendszerváltozás időszakának magyar alkotmányozók is, mivel a modern magyar
^demokrácia korlátozott, rövid és elszigetelt időszaka 1945 és 1947 között nem nyújthatott ki
forrott és kipróbált intézményes megoldásijavaslatokat.
— —• — * ' * —*- - ' - *— - — - - - — - -Zl
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a Bayatyan v. Örményország ügyben (2011.

július 7., no. 23459/03) (kivonat)
103. A Bíróság megjegyzi, hogy az 1980-as évek végén, valamint az 1990-es években egyértelmű
tendencia volt felismerhető az európai államok között a katonai szolgálat lelkiismereti okokból való
megtagadását illetően. [...] Mindent összevetve, azon államok közül, amelyek addig nem ismerték
el a megtagadáshoz való jogot 19 állam bevezetett valamilyen hasonló jogot a belső jogrendszerébe
259
[...). Következésképpen mikor az indítványozó 9. cikkben lefektetett jogába való állítólagos be
kozás történt, vagyis 2002 2003-bán. Örményországon kívül mindösszesen négy másik tagm*
nem tette lehetővé a lelkiismereti okokból való megtagadás lehetőséget, jóllehet ezen államok te .
három beemelte e jogot az alkotmányába, azonban akkor meg nem fogadta cl a vonatkozó rés
szabályokat [...). Következésképpen a vitás ügy idején közel konszenzus volt az ügyben az £u •
Tanács tagállamai között, amelyek túlnyomó többsége akkora már joga és joggyakorlata által
merte a katonai szolgálat lelkiismereti okokból való megtagadását.
Az összehasonlító alkotmányjog az alkotmányozás mellett a Jogalkalmazás során is kle

szerephez Jut. Ez különösen igaz a nemzetközi egyezményeket kikényszerítőfórumokjo^1'
korlatára. Az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlata során különös figyeimet faj
arra, hogy az európai emberi Jogi sztenderdek meghatározása során figyelembe ven "
egyes tagállamok gyakorlatát. Ez eszközül szolgál arra, hogy egyes kérdésekben megölt*
pitható tegyen „ tagállami konszenzus " vagy éppen annak hiánya. °’
Az idézett döntés is erre szolgáltat példái. Az ügyben a panaszos örmény állampolgár e
lelt a Jehova Tanúi vallásifelekezet tagja volt, amely szigorúan tiltja a fegyverhasználat
örményországban általános hadkötelezettség volt érvényben, a törvények pedig nem t
lehetővé a katonai szolgálat lelkiismereti okokra való hivatkozással történő megtagadó ‘
összehasonlító alkotmányjogi szempontból az üggyel kapcsolatban kiemelendő, ho“"
Bíróság vizsgálta a tagállamok jogalkotását, megállapítva, hogy trendszerűen együtt
tagállam teszi lehetővé a katonai szolgálat lelkiismereti okokra való hivatkozással tön • .
megtagadását. A Bíróság ez alapján állapította meg, hogy „közel konszenzus" uralkodik*
kérdésben, ez pedig, az absztrakt alkotmányjogi érvek mellett, fontos szempont volt az "
eldöntésében. Il®'
6/2013. (111. 1.) AB határozat (kivonat)
|IO9] 2. Az Alkotmánybíróság eddigi joggyakorlata során számos esetben végzett nemzette

jogössz-ehasonlítást, azaz megvizsgálta más európai, illetve egyéb külföldi országok adott tárgyi'
vonatkozó szabályozását [vö. az állami jelképek kérdésében a 13/2000. (V. 12.) AB határozat a '
laszadási jog tekintetében az 57/2001. (XII. 5.) AB határozat, az eutanázia kérdésében a 22/2003 (|y
28.) AB határozat, a vizsgálóbizottságok működése tekintetében az 50/2003. (XI. 5.) AB határozat
közvélemény-kutatási eredmények közzétételének tilalmára vonatkozó kérdések tekintetében a 6/200?
(II. 27.) AB határozat, a parlament tanácskozásainak rádiós és televíziós közvetítésével kapcsolat
a 20/2007. (III. 29.) AB határozat, a családon belüli erőszakkal és a távoltartással kapcsolatban
53/2009. (V. 6.) AB határozat], A vizsgálatokban az Alkotmánybíróság jellemzően az adott jogintézmj
nyék bevezetésének indokait, célját igyekezett áttekinteni, ennek során keresve a közös elemeket és y
ellentéteket is; gyakran arra a megállapításra jutva, hogy a tárgybeli jogalkotás jelentős változatosságot
mutat, nemcsak a tengerentúli és az európai államok viszonyában, de az. európai államok között is
A nemzetközi jogalkalmazó szervek mellett a nemzeti alkotmánybíróságok is gyakran nyij.

nak a jogösszehasonlilás módszeréhez. A magyar alkotmánybíróság számos esetben wb.
gálta a nemzetközi gyakorlatot. A testület hangsúlyozza, hogy önmagában egy joginlézmón
nemzetközi példa nélkülisége nem elegendő annak alkotmányellenessége megállapításit-
mindazonáltal fogódzó lehet az Alkotmánybíróság kezében.
Laurence Morei: Referendum. („Népszavazás”! In: Michael Rosenfeld - András Sajó (cd.)'
Oxford llandbook of Comparative Constitutional Law. („Az összehasonlító alkotmányjogit-
fordi kézikönyve"! Oxford University, Oxford, 2012, 509-510.
2008-ban a 193 országból, amelyekéi a Freedom House függetlenként tart nyilván, mindössze fa
százalék esetében nem volt szabályozva a népszavazás sem országos, sem területi szinten, fzti
löbbségc Ázsiában (például Kína és India), a Közel-Keleten és Közép Amerikában található. Amint
arra számítani lehetett, a (Freedom House rangsorolása szerinti) „szabad államok” esetében na
gyobb eséllyel találunk szabályozást a népszavazásokra nézve (mindösszesen 13 százalékbanmtas
semmilyen szintű szabályozás), mint a „részben szabad” vagy „nem-szabad” államokban (melyek
24 százalékában nincs szabályozva a népszavazás). Ez főként a területi népszavazásokkal kapói
260
bályoknak köszönhető, amelyek elterjedtebbek a szabad államokban (55 százalék), mint
n®’5 S|(26 százalék).
' vazásra vonatkozó szabályozás mennyisége tendenciaszerűen növekedett az elmúlt pár
s ikí’-’fÁ mind a szabad, mind pedig a nem-szabad államokban. Utóbbiak esetében ez részben az
krá’ciák megjelenésének tudható be, amelyek alkotmányai gyakran nagyobb teret engedtek
ij havazásoknak, mint a „régi” demokráciák alkotmányai. így például Kelet- és Közép-Euró-
’ gatkommunista államaiban a demokratizálódási folyamat keretében a népszavazások és népi
P3 fényezések tárgyában alapvető rendelkezések kerültek bevezetésre minden területi szinten.
^gat-Európában a növekedés oka inkább a területi népszavazásokkal kapcsolatos szabályozás
ig vefesendő [...], mindazonáltal néhány állam, mint például Franciaország vagy Luxemburg a
êlmúltban bővítette az országos népszavazással kapcsolatos alkotmányos rendelkezések körét,
llozzá kell tenni még, hogy a népszavazásokkal kapcsolatos szabályozás drámai növekedésének
êttünk szemtanúi az elmúlt évtizedekben, amely hozzájárult a jogintézmény erősebb rntézme-
êsüléséhez. [...] Jelenleg nincs átfogó elmélet a népszavazás bevezetéséért és a szabályozás kiter
jedéséért felelős tényezőkről.
Xz alkotmányozás és a jogalkalmazás mellett a jogösszehasonlitás kiemelten fontos eszköze

a jogtudományi munkáknak. Egyes jogintézmények összehasonlítása lehetőséget nyújt arra,
hogy nemzetközi trendeket azonosítsunk, valamint a jogtudomány így mind a jogalkotási,
mind a jogalkalmazási segíti egyes jogintézmények ismertetésével, hazai hasznosíthatósá
gának bemutatásával.
Az idézett szövegrész a népszavazás tárgyában történő jogalkotással kapcsolatos trendekre
és azok lehetséges okaira hívja fel a figyelmet. Összefüggés van egy állam „szabad" minő
sítése és a népszavazás szabályozottsága közölt. Emellett az elmúlt évtizedekben a népsza
vazási jogalkotás terjedésének lehettünk szemtanúi. Az idézett szövegrész egyik számunkra
különösen értékes megállapítása, hogy az újonnan létrejövő demokráciák, mint például Ma
gyarország, gyakran nagyobb teret engedtek a népszavazással kapcsolatos jogalkotásnak.
A szövegrész példaként arra világit rá, hogy érdemes vizsgálni az egyes alkotmányosjogin
tézményekkel kapcsolatos világszintű trendeket.
14.2. AZ ALKOTMÁNYOS KULTÚRA SZEREPE

11/1992. (III. 5.) AB határozat (kivonat) az alkotmányos
Magyarország jogállammá minősítése ténymegállapítás és program egyszerre. A jogállam azáltal ra íogal"’a

valósul meg, hogy az Alkotmány valóban és feltétlenül hatályosul. A jog számára a rendszerváltás
azt jelenti, ésjogi rendszerváltás kizárólag abban az értelemben lehetséges, hogy a jogállami Alkot
mánnyal összhangba kell hozni, illetőleg - az új jogalkotást tekintve - összhangban kell tartani az
egész jogrendszert. Nemcsak a jogszabályoknak és az állami szervek működésének kell szigorúan
összhangban lenniük az Alkotmánnyal, hanem az Alkotmány fogalmi kultúrájának és értékrend
jének át kell hatnia az egész társadalmat. Ez a jog uralma, ezzel lesz az Alkotmány valóságossá.
/Iz Alkotmánybíróság már igen korán felhívta arra a figyelmet, hogy az alkotmány és a jog
szabályok írott szövege, valamint a szíikebb. állami szervek működése nem elégséges ahhoz,
hogy Magyarországon tartósjogállam alakuljon ki. Ehhez az is kell, hogy a társadalom egé
szében is kialakuljanak azok az alkotmányossággal kapcsolatos attitűdök és intézmények,
amelyek a demokratikus berendezkedés „immunrendszerét" biztosítják.
Az idézett döntés alig két évvel a rendszerváltozást követően született. Az alkotmányos kultúra
fogalma arra is rávilágít, hogy egy állam alkotmányos berendezkedése nem vizsgálható az
intézményeket kitöltő társadalmi valóság ismerete nélkül. Az 1947 és 1949 között lezajló
diktatórikus átmenetet követően több mint negyven év demokráciát és jogállamiságot
nélkülöző időszak következett, amely alatt a társadalomban nem alakulhatott ki az
alkotmányos kultúra. Ezért is volt kiemelt jelentősége a fenti idézetnek, mivel a testület arra
hívtafel afigyelmet, hogy az alkotmányos és jogszabályi átmenetet nem lehet megvalósultnak
tekinteni, annak program jellegéből az fakad, hogy az egyes szerveknek kiemelt figyelemmel
iük arra, hogy a társadalomban megerősödjenek az alkotmányos kultúra alapértékei.
261
Sólyom László: Alkotmány és alkotmányos kultúra Magyarországon. Elhangzott a Történe,
lemtanárok 21. Országos Konferenciáján. 2011. október 8., Kossuth Klub.
Elérhető:
http://tte.hu/solvom-laszlo-alkotmany-es-alkotmanyos-kultura-magyarorszagon/ (Letöltés ide

je: 2018.08.21.)
Tehát az alkotmány nem új. Nem az alkotmány új - ez az igazi mondat hanem az alkotmányos
hozzáállás az új. Tehát az a konszenzus, ami 20 év alatt mint az alkotmányos kultúránk alaprétege
kialakult, tudniillik hogy az alkotmány szent, és csakis ezen belül van széles politikai mozgástér, ez
ma úgy néz ki, hogy az alkotmány nem szent, hanem egy puszta instrumentum. Ez, ha így marad
hihetetlen nagy visszaesés lenne.
Sólyom László volt köztársasági elnök, az első Alkotmánybíróság elnöke beszédében az alkot
mányos kultúra állapotára hívja fel a figyelmet. A jogalkotónak kiemelt szerepe van abban
hogy milyen alkotmányos kultúra alakul ki. Sólyom László ezzel kapcsolatban hangsúlyozza
hogy az alkotmányt nem lehet a politikai cselekvés eszközeként kezelni. Az alkotmánynak
önértékkel kell bírnia, az alkotmányosságnak kívül kell esnie a politikai csatározásokon
az alkolmá- Az Európai Unióról szóló szerződés

nyos kultúra
hangsúlyai 2. cikk
Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség a jo

államiság, valamint az emberi jogok - ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait - tisz
leletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus
megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak
közötti egyenlőség társadalmában.
6. cikk
(3) Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló
európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyomá.
nyaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye
Preambulum
Az aláíró Kormányok, az Európa Tanács Tagjai,
abban az elhatározásban, hogy - mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, melyek a
politikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek-
megteszik az első lépéseket egyes, az Egyetemes Nyilatkozatban foglalt jogok közös biztosítására,
az alábbiakban állapodtak meg: [...]
Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete a Soering v. Egyesült Királyság ügyben (1989.
július 7., no. 14038/88) (kivonat)
A megválaszolandó kérdés az, hogy vajon egy fogvatartott kiadatása valamely más államnak, ahol
kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, vagy ez valószínűsíthető,önma
gában megalapozza-e a szerződésben részes tagállam felelősségét a 3. cikkely alapján [...]. Aligha
lenne összeegyeztethető az Egyezmény alapját képező értékekkel, így a „politikai hagyományok,
eszmék, a szabadság és jog uralma közös örökségével”, amelyekre a Preambulum is hivatkozik,
amennyiben egy, a szerződésben részes tagállam szánt szándékkal átadna egy fogvatartottat egy
olyan állam részére, amellyel kapcsolatban alapos okkal feltételezhető, hogy kínzás, embertelen
vagy megalázó bánásmód veszélyének lenne kitéve, legyen akármennyire is szörnyű az állítóla
gosán elkövetett bűncselekmény. Az ilyen körülmények között történő kiadatás, habár arra a 3.
cikkely általános és tág fogalmazása explicit módon nem utal, egyértelműen ellentétes lenne a szer
ződés szellemével és tartalmával.
262
. Európai Unió alapvető dokumentumai, mindpedig az Emberi Jogok Európai Egyez-
‘ énve tartalmaz utalást a tagállamok közös értékeire nézve. Ezek értelmezési segédeszköz-
hénlés leronthatatlan alapelvekként szolgálnak a felmerülő vitás helyzetek eldöntésében,
jtz idézett esetben az a kérdés merültfel, hogy ellentétes-e az Emberi Jogok Európai Egyez
ményével az, ha valakit olyan állam részére kell kiadni, ahol kínzásnak, embertelen, illetve
megalázó bánásmódnak lenne kitéve. A konkrét ügyben egy német állampolgár kiadatása
volt kérdéses az Egyesült Királyság által az Egyesült Államoknak. Az érintett gyilkosságot
követett el, amelyet az Egyesült Államokban halálbüntetéssel rendelnek büntetni.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy ebben a helyzetben a kiadatás
ellentétes lenne az Egyezményben foglalt tilalommal. Esetünkben kiemelt fontosságú, hogy
az érvelésben hangsúlyozta, habár nincs kifejezetten megemlítve ilyen helyzet az Egyezmény
vonatkozó cikkelyében, mégis, a tagállamok közös értékeiből fakadóan kiolvasztható ez az
értelmezés az Egyezményből.
Sólyom László: Alkotmány és alkotmányos kultúra Magyarországon. Elhangzott a Történe összehasonlító

lemtanárok 21. Országos Konferenciáján. 2011. október 8., Kossuth Klub. alkotmányjog
és alkotmányos
Elérhető: kultúra
http://tte.hu/solyom-laszlo-alkotmany-es-alkotmanvos-kultura-magvarorszagon/ (Letöltés ide

je: 2018.08.21.)
„A harmadik probléma, amelyet a történelem során minden alkotmány felvet, az alkotmány betűje
és a valóság közötti viszony. [...] Mi az, ami valósággá válik az alkotmányból? Azaz: milyen való
sággá? Ugyanazon alkotmány alapján ugyanis nagyon különböző, sőt sokban ellentétes rendszerek
működhetnek. Közhely, hogy hiába másolják le egyes országok - mint annak idején a felszabadult
gyarmatok - a fejlett demokráciák alkotmányait, attól azok a rendszerek még nem lesznek demok
ratikus államok. [.,.]
Az alkotmány valósága azt jelenti, hogy az alkotmány tartalmát és eszméit a részletekben érvé
nyesítő, azokat a mindennapokban természetesnek érzett, vagyis az alkotmányt belsővé tévő, azt
„megélő” alkotmányos kultúra alakul ki. [...]
Az alkotmányosság kultuszát nem lehet felülről elrendelni. Ahhoz az alkotmányosság élményén
kívül még sajátos történelmi hagyományok, vagy sajátos helyzet szükséges. A történelmet pedig
nem lehet másolni. [...]”
Az alkotmányos kultúra az összehasonlító alkotmányjogi vizsgálatban is kiemelt szerepet

játszik. A vizsgálódó nem szorítkozhat a normaszövegek összehasonlítására, szükséges a
társadalmi, történelmi kontextus vizsgálata.
Sólyom László is arra hívjafel afigyelmet, hogy betű szerint megegyező alkotmányok mögött
egészen eltérő minőségű alkotmányos berendezkedés állhat. A történelem folyamán gyakran
előfordult, hogy egyes alkotmányos megoldásokat átvettek, a társadalmi meggyökeresedés
hiánya miatt azonban a jogintézmények nem eredményezték a várt hatást.
14.3. AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ ALKOTMÁNYJOG

AZ ALKOTMÁNYÉRTELMEZÉSBEN
Gárdos-Orosz Fruzsina: Alapvető jogok korlátozása. In: Lamm Vanda (szerk.): Emberi Jogi arányossági
Enciklopédia. HVG-ORAC, Budapest, 2018,26-28. teszl
Az arányosság mint igazságosság filozófiai gyökerei az ókorra nyúlnak vissza. Justitia szobra mér
leggel a kezében jól mutatja, hogy a mindennapi élet és a jog minden területét átszőtte az arányos
ságra vezető mérlegelés gondolata. [...]
A XVII1-XIX. századi felvilágosodás korában a társadalmi szerződés gondolata nagyban segítette az
arányosság általános elvi tételének beépülését a jogba. Az 1789-es francia Ember és Polgár Jogainak
Nyilatkozata 4. cikkében azt olvashatjuk, hogy „a szabadság azt jelenti, hogy mindent megtehetünk,
amellyel más embernek kárt nem okozunk.” A társadalmi szerződés lényege, hogy az emberek ruház
zák fel vezetőiket hatalommal, és ebből következik az, hogy az ember természetes szabadsága csak
263
olyan mértékben korlátozható, amilyen mértékben szükséges és alkalmas az általános közjó előmoz
dítása érdekében. (...)
A pozitív jog szintjén a német jogban keressük a kezdeteket. Az 1794-ben promulgált porosz
Allgcmeincs Landrecht szerzője Kari Gottlieb Svarcz terjesztette el azt az arányossági elvet, amely
máig meghatározza a gyakorlatot. Eszerint egy ember joga csak olyan mértekig korlátozható, amíg
a korlátozás egy másik ember szabadságát vagy biztonságát szolgálja. (...) Az arányosság pozitív
jogi tétele (...) mai formáját is a német közjogban nyerte cl, és onnan terjedt cl az egész világon Az
elv 1800 és 1933 között főleg a közigazgatási jogban alakult ki. (...)
A német Alaptörvény ma sem tartalmaz kifejezett utalást az arányossági vizsgálatra. (...) A megfogad
mazás. illetve annak hiánya ellenére is az tapasztalható, hogy a német Alkotmánybíróság következe
tesen alkalmazza és fejleszti az arányosságfclfogását az alapvető jogok korlátozása tekintetében. Az
arányossági koncepció szerint a törvényben megvalósított korlátozás abban az esetben nem ellentétes
az Alaptörvénnyel, ha a következő négy konjunktív feltétel megvalósul: (1) a korlátozás egy alkotmá
nyosan elfogadható, tehát legitim cél által vezérelt, (2) a cél és a választott eszköz között elismerhető
a logikai összefüggés, (3) a korlátozás szükségszerű, tehát nincs olyan eszköz, amellyel a cél kevésbé
jogkorlátozó módon megvalósítható lenne, (4) és a korlátozás arányos, azaz nem okoz nagyobb jogse-
rclmet a szabályozás, mint amekkora előny mások jogainak érvényesülése terén várható.
Miután a német jogot követve az uniós jogban és a nemzetközi jogban is meghonosodott az alapvető
jogok korlátozásának e mércéje, a nyugat-európai államok, Spanyolország, Portugália, Franciaország,
Olaszország, Belgium, Görögország és Svájc bíróságai is alkalmazni kezdték. [...JA második világ”
háborút követően Európán kívül is számos állam alkalmazza az alapjogok korlátozásának e mérvéját I
apróbb eltérésekkel, de a mérlegelést mint az arányosság vizsgálat lényegi elemét megőrizve.
I. cikk
(3) (...) Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme
érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog
lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
Az arányosság alkotmányossági mérceként való megjelenése és elterjedése példát szolgáltai

arra, hogy az egyesjogalkalmazásbeli megoldások miként terjedhetnek el az egész világon
Az egyes jogalkalmazó szervek párbeszédet folytatnak egymással, abban az értelemben,
hogy a bírák gyakran figyelemmel követik más jogalkalmazó szervek joggyakorlatát is. Eb.
ben a jogtudomány közvetítőként kiemelt szerepetJátszik.
A szakirodalmi idézet, valamint az Alaptörvény szakasza arra is rávilágít, hogy az egye:
alkotmányos szabályok mögött különböző államok több évszázados gyakorlata és elméleti
munkák százai húzódhatnak meg. A jogintézmény egyes kérdéseinek megértéséhez elenged
hetetlen lehet ezek valamilyen szintű ismerete.
élő alkotmány 57/1991. (XI. 8.) AB határozat (kivonat)

és élő jop Minjebbö| következik, hogy az Alkotmánybíróságnak nem a normaszöveget önmagában, hanem az
érvényesülő, a hatályosuló és megvalósuló normát, azaz az „élő jogot" kell az Alkotmány rendelke
zéseinek tartalmával és az alkotmányos elvekkel összevetnie. [. .]
Ebből is tehát az következik, hogy mivel a jogalkalmazási gyakorlat erre vonatkozó hatáskőrlu.
ányában nem lehet tárgya az Alkotmánybíróság alkotmányossági eljárásának, tartalmilag az Al
kotmánybíróságnak a normaszöveget abban az értelemben kell vizsgálnia, amilyen értelmet annak
az egységes jogalkalmazási gyakorlat tulajdonít. Amennyiben pedig a jogszabály lehetséges több
értelme közül a jogszabály az állandó és egységes jogalkalmazási gyakorlatban alkotmányéiig
tartalommal él és realizálódik, az alkotmánybírósági eljárásban annak alkotmányellenességét meg
kell állapítani.
Az Alkotmánybíróság már egy igen korai döntésében bevezette az élő jog koncepció^
amelynek lényege, hogy a jogszabály állandó és egységes jogalkalmazási gyakorlatba
megjelenő tartalmát kell vizsgálni. Ez aztjelenti, hogy pusztán a jogszabályok szövegem
elégséges ahhoz, hogy azok alkotmányosságáról döntsön a testület, figyelembe kell venni rJ
is, hogy a jogalkalmazó szervek milyen tartalommal töltik meg e szabályokat.
264
.b interjúja Ruth Bader Ginsburg és Antonin Scalia amerikai legfelső bírósági
tpr'ln ( 2014 április 17. National Press Club, Washington DC.
6 rVIN KALB: [...] Scalia főbíró a Legfelső Bíróság legrégebben hivatalban lévő bírája, akit
>lA Rónáid Reagan elnök nevezett ki 1986-ban. Originalistának tartj;ik, ami azt jelenti, hogy úgy
dolia az alkotmányt többé-kevésbé úgy kell értelmezni, ahogy az alapító atyák szándékozták,
^Változást szeretnél?” kérdésre azt feleli: „Változtasd meg a jogaiko tást. változtasd meg magát a
f "ot- ő munkája azonban csupán a jog értelmezése
rvisburg főbírót a Legfelső Bíróság tagjai közé Bili Clinton elnök ne vezte ki 1993-ban. Ginsburg
^jzetei szerint az alkotmány egy élő dokumentum. Ez azt jelenti, hogy a társadalommal együtt
öltözik, a kettő összeköttetésben áll egymással. A hagyomány, valamint a precedens természetesen
pántit- De ezek nem szükségképpen határozzák meg a döntését.
A közöttük lévő különbségek ellenére mindkét biró ajognak szentelte életét, a tanításnak, a demok
ráciának, a szabadságnak.
[-]
yfARVIN K.ALB: Ez, úgy gondolom, lehet, hogy elvisz minket a Legfelső Bíróság 1964-es, New
York Times v. Sullivan ügyben meghozott döntéséhez, amely egyértelműen mérföldkőnek számít.
És önök korábban a rágalmazás kiemelt jelentőségéről beszéltek [...]. És szeretném felolvasni, ame
lyet Brennan főbíró mondott, mivel úgy gondolom, hogy megérdemli, hogy annyiszor idézzük,
ahányszor csak lehet. „A közbeszéd folytatása politikai kötelesség. [...] [É]s ez magában foglalhat
heves, maró, és néha kellemetlenül éles támadásokat a kormányzattal vagy köztisztviselőkkel
szemben." Es bizonyos összefüggésben önök is megemlítették ezt, pár pillanattal ezelőtt. És azon
tűnődöm, Scalia főbíró, hogy mi történne, ha ma kerülne Ön elé [az ügy), akkor, 1964-ben úgy
tudom, hogy a bíróság döntése 9-0 volt, egyhangú döntés. Mi történne ma?
ANTONIN SCALIA: [..JA New York Times v. Sullivan lényege, hogy ha te egy közszereplő vagy,
és valóban kérdéses, hogy ki is számit közszereplőnek, de a politikai szereplők mindenképpen azok,
szóval, ha egy közszereplő vagy, akkor nem indíthatsz rágalmazás ügyében eljárást, csak akkor, ha
be tudod bizonyítani, hogy az adott személy tudta, hogy hazugságot állít.
MARVIN K.ALB: így van.
ANTONIN SCALIA: És, tudja, addig, amíg mondjuk hallotta valakitől, nagyon nehéz lesz egy köz
szereplőnek megnyerni az eljárást. Azt gondolom, hogy George Washington, Thomas Jeffcrson, az
alapitó atyák felháborodnának azon, ha büntetlenül rágalmazhatnák őket. És amikor a Legfelső Bí
róság meghozta ezt a döntést, akkor átírta az Alkotmányt. [...] Kilenc jogász volt az, aki eldöntötte,
hogy mit is jelentsen az Alkotmány, holott nem azzal a szándékkal volt megalkotva. És ez az alapvető
különbség Ruth és köztem az élő alkotmányt illetően. Szerinte ez teljesen rendben van, szerintem
viszont egyáltalán nincs rendben.
RUTH BADER GINSBURG: Az ügy, amellyel a bíróság találkozott a Times v. Sullivan-ben nem
létezett 1787-ben vagy 1791-ben. [...] Ez a polgárjogi mozgalmak idején született, amikor is a rágal
mazás! szabályokat úgy tudták alkalmazni, hogy eltiporják azokat, akik éltek a szabadságjogukkal.
Tehát azt gondolom, hogy a Sullivan ügy alapvető fontosságú.
Az élő alkotmány koncepciójának vizsgálatához és jogalkalmazásbeli megjelenéséhez szem

léletes példát nyújt az Egyesült Államok alkotmánya, valamint annak értelmezésével kapcso
latos egyes konkuráló megközelítések.
A beszélgetésen az Egyesült Államok Legfelső Bíróságának két nagy hatású bírája, az
originálisra Antonin Scalia, valamint az élő alkotmányosság koncepcióját valló Ruth Bader
Ginsburg vettek részt. A két bíró tehát az alkotmány értelmezésének két, egymástól gyakran
gyökeresen eltérő megközelítését vallja; Scalia szerint az alkotmányozó alapító atyák lehet
séges értelmezését kell felgöngyölíteni, míg Ginsburg szerint az alkotmány tartalma idővel
változhat, az értelmezéskor az adott társadalmi körülményekből kell kiindulni.
Az idézeti részlet a Legfelső Bíróság által kimunkált „NewYork Times" doktrínán keresztül
mutatja be a két megközelítés egymásnakfeszülését. A Bíróság által kidolgozott elv szerint az
újságírók a közszereplőkkel kapcsolatban telt valótlan tényállításaik miatt csak nagyon szűk
körben vonhatóak felelősségre. Scalia bíró értelmezése szerint ez biztosan nem Jelelt meg
az alkotmányozó atyák szándékainak, a döntés ellentétes tehát az amerikai alkotmánnyal.
Ebben a megközelítésben a kérdés legitimációs felhangot is kap; Scalia szerint problémás.
hogstJogászok módosítják az alkotmányt, nem pedig az alkotmányozó hatalom. Ginsburg
265
btró ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedik, hogy az ügy nem is merülhetett r
alkotmányozáskor, annak eldöntésekorfigyelembe kell venni, hogy milyen történelmi $ fi
sadalmi kontextusban került sor az alkotmány értelmezésére. 3 ifi.
■Ikotmányoi Halmai Gábor: Alkotmányos alkotmánysértés. Fundamentum, 2011/2., 81-83.

alapszerkezet
[...] A döntés hátterében meghúzódó súlyos alkotmányjogi probléma az, hogy az alkotván
dosltó hatalom mennyiben tekinthető szuverénnek az alkotmány rendelkezéseinek, csetlce”'
struktúrájának átalakítása során. e8és
Az alkotmánymódosító hatalom szuverenitásába való legdurvább beavatkozást azok az alk
nyos passzusok jelentik, amelyek magukat megváltoztathatatlannak minősítik, amihez -
mányban kifejezetten kimondva vagy kimondatlanul, de, mint Németországban, értclerns "" 'Ot-
- hozzátartozik az alkotmánymódosítások alkotmánybírósági felülvizsgálata, abból a szentn^^"
vajon nem ellentétesek-c az „örök klauzulákkal”. Mint - többek között - India példája mutar^-
alkotmánymódosítások alkotmánybírósági kontrollja az alkotmányban kifejezetten szerenl "^’3*
változtathatatlan rendelkezések nélkül is elképzelhető.
Az alkotmányok ilyen mértékű merevsége, illetve az alkotmánymódosítások alkotmányos? •
lülvizsgálata nemcsak a mindenkori, hanem az elkövetkező alkotmányozókkal, alkotmányaifc"
tokkal szembeni komoly bizalmatlanságot is tükröz [...].
Az örök klauzulákban megnyilvánuló említett bizalmatlanságra persze általában rászolgáltak a k
bi generációk, illetve alkotmányozóik, hiszen ha áttekintjük azoknak az országoknak a sorát -
országtól kezdve Törökországon, Indián, Brazilián és a Dél-Afrikai Köztársaságon át egykori s ei>1el'
tagköztársaságokig, mint Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Moldova és Ukrajna ahol ezt a me/?'-'1
alkalmazzák, általában egykori elnyomó vagy éppen gyarmati rendszereket találunk, ahol én
diktatúra visszaállításának megelőzését szolgálják a kőbe vésett alkotmányos passzusok. PPen a
Az 1988-as brazil alkotmány például meglehetősen bizalmatlan a törvényhozással szemben
cikke ugyanis egyrészt szigorú szabályokat tartalmaz az alkotmánymódosítások elfogadását ili
en (háromötödös többség és kétszeri tárgyalás és szavazás a nemzeti kongresszus mindkét ház h’°'
a képviselőházban és a szenátusban), másrészt merev tartalmi korlátokat is magában foglal r )
Kolumbiában az 1991-es alkotmány elfogadását követően az újonnan létrehozott Alkotmánybíró?'
anélkül kezdte fokozatosan védelmébe venni az alkotmányos rendet, hogy az alkotmány tanaim
na örök klauzulát, illetve kifejezetten feljogosítaná a testületet alkotmánymódosítások felülvíz?-'
latára. (...) &
Peruban a Legfelső Bíróság, szintén kifejezett alkotmányos felhatalmazás nélkül, a 2005-ös nvu
díjreformról szóló alkotmánymódosítás felülvizsgálatakor alapozta meg hatáskörét, bár a konkrét
esetben nem állapított meg alkotmánysértést. [...]
Ukrajnában az Alkotmánybíróság előzetes véleményének kikérése érvényességi kelléke az alkot
mánymódosítási eljárásnak. (...)
Arra is volt már példa, hogy alkotmányellenes alkotmánymódosítással szemben nem a hazai, ha.
nem nemzetközi bírói fórum nyújtott védelmet. 2004 decemberében Enrique Bolaflos nicaraguai
elnök a Közép-amerikai Bírósághoz fordult hazája alkotmányának módosításával szemben, amely
állítása szerint egyrészt az alkotmánymódosítások alkotmányi szabályainak megsértésével szüle
tett, másrészt tartalmilag úgy csökkentette az elnöki hatalmat, hogy ezzel egyszersmind felborította
a hatalmi ágak egyensúlyát. [...]
Történelmileg az első - ma is élő - örökkévalósági szabály az 1814-es norvég alkotmány 112. cik- I
kelyében jelent meg, amelynek értelmében egyetlen alkotmány módosítás sem sértheti az alkotmány
alapclveit, szellemét. [...]
fiz alkotmánymódosítással kapcsolatos nemzetállami gyakorlatok és szabályozások összt-

hasonlító vizsgálata számos jó példával és elkerülendő megoldással segítette és segíti az
alkotmányosé, valamint ajogalkalmazó szerveket.
L4z idézet arra is rámutat, hogy az egyes szabályok különböző célokat szolgálhatnak. Számos
(esetben az alkotmánymódosítás megnehezítése annak az eredménye, hogy az adott állón- l
bán az alkotmányos értékek nincsenek meggyökeresedve, ezáltalfelértékelődik az írott jog I
szerepe, valamint nagyobb annak a veszélye, hogy egy hatalomváltás esetén az alkotnám
^módosításával annak teljes értékkészlete lecserélhető lesz.
266
| Ní(nt. Szövetségi Köztársaság Alaptörvénye
. cikkely
~ megengedett az Alaptörvény olyan módosítása, amely megváltoztatná a föderális bcren-
|5>kríésl. a tagállamok részvételét a jogalkotásban, vagy az 1. és 20. cikkekben lefektetetett alap
beket
>(iCyarország Alaptörvénye
j4. cikk
X) Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és

^hirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhat
ja felöl.
A néniéi alkotmány kifejezett örökkévalósági klauzulát tartalmaz, megjelölve azon részeit,

amelyek nem módosíthatóak. A magyar alkotmányból más megoldás rajzolódik ki: az Alap
törvény egyértelműen rögzíti, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag nem vizsgálhatja az
alaptörvény módosítását.
Az Európai Unió Bíróságának döntése a C-208/09 sz. Ilonka Sayn-VVitlgenstein kontra alkotmányos
tandeshauptmann von Wien ügyben (kivonat) Identitás
a Verwaltungsgerichtshof az eljárás felfüggesztése mellett döntött, és a következő kérdést ter

jesztette előzetes döntéshozatalra a Bíróság elé:
„EUentetes-e az [EUMSZ 21.] cikkel az olyan szabályozás, amely szerint valamely tagállam ille
tékes hatóságai megtagadhatják valamely (felnőtt korú) örökbefogadott gyermek vezetéknevének
olyan formában történő elismerését, ahogyan azt egy másik tagállamban meghatározták, ha az az
előbbi tagállamban (alkotmányjogilag) nem megengedett nemesi címet tartalmaz?"
A Bíróság már többször emlékeztetett arra, hogy a közrend fogalmát mint valamely alapvető sza
badságtól való eltérés igazolását szigorúan kell értelmezni, oly módon, hogy annak tartalmát az
eí=yes tagáHamok ne határozhassák meg egyoldalúan az európai uniós intézmények ellenőrzése
nélkül [. .]. Ebből következően a közrend kizárólag egy alapvető társadalmi érdeket érintő, valós és
megfelelően komoly fenyegetés esetében hívható fel [...].
Mindazonáltal azok a sajátos körülmények, amelyek igazolhatják a közrend fogalmára történő hi
vatkozást, tagállamonként és koronként változhatnak. Ezért e tekintetben a hatáskörrel rendelkező
nemzeti hatóságok mérlegelési mozgásterét - a Szerződésben rögzített korlátok között - el keli
ismerni (...],
Arra is emlékeztetni kell, hogy az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésének értelmében az Unió tiszteletben
tarja tagállamai nemzeti identitását, amelynek az állam köztársasági államformája is részét alkotja.
A jelen ügyben meg kell állapítani, hogy nem tűnik aránytalannak az, hogy valamely tagállam az
egyenlőség elve biztosítása célkitűzésének elérése érdekében megtiltsa állampolgárainak, hogy ne
mesi címeket vagy erre utaló névelemeket szerezzenek, birtokoljanak vagy használjanak, amelyek
alkalmasak arra, hogy olyan látszatot keltsenek, hogy a név viselője ilyen ranggal rendelkezik. Ügy
tűnik, hogy ha a családi állapot területén hatáskörrel rendelkező osztrák hatóságok megtagadják az
alapeljárás felperesének nevéhez hasonló név nemességre utaló elemeinek elismerését, nem lépnek túl
az általuk követett alapvető alkotmányos célkitűzés elérésének biztosításához szükséges mértéken.
Az alkotmányos identitás fogalma különös jelentőségű az Európai Unió jogának érvényesü

lésével összefüggésben. Az EUSZ 4. cikkének (2) bekezdése biztosítja a tagállamok alkotmá
nyos identitásának tiszteletben tartását. A fogalom pontos meghatározása azért is kiemelten
fontos, mert az alkotmányos identitás kereteinek meghatározása egyben az uniós jog és a
tagállamijog érvényesülésénekfinomhangolásátjelenti.
Az idézett ügyben az volt az Európai Unió Bírósága által eldöntendő kérdés, hogy valamely
tagállam megtagadhatja-e a nemesi elemet tartalmazó név változatlan bejegyzését. Az ügy
ben az osztrák hatóságok a nemesi cim elhagyásával anyakönyvezték a személy nevét. Ez
korlátozza az EUSZ 21. cikkének (I) bekezdésében foglalt, az uniós polgárok szabad mozgá-
267
® ©
sót biztosító alapszabadságot. A kérdés az volt, hogy ebben az esetben igazolhat ■

alapszabadság tagállamijog által való korlátozása. °-e az ,
Az EUB döntését részben a közrendfogalmára alapította, amely alapján a ta 7
rendűikre hivatkozva bizonyos esetekben korlátokat állíthatnak az uniósjog ér ■an'°k ka
szemben. Esetünkben kiemeltfontosságú, hogy a Bíróságfelhívta az EUSZ 4 Ve?yLesülésé?'i
désében szereplő nemzeti identitás fogalmát, amelynek értelmezése szerint bek?z
köztársasági államforma is. Ebből fakadóan a nemesi dm anyakönyvezéséit?' kéP*z?
igazolt korlátja az uniós alapszabadság érvényesülésének, mivel az a taván? ■ ^SUltá?
identitásból következik. mi aô,rnány?s
Az ügy arra világít rá, hogy az alkotmányos identitás fogalma nagyon sokfát ■/
érvkéntjelenhet meg. J e ee,visônyi)a

AJ2 Alkotmányos Tanok II. 2021 1 5 11 14. Fejezet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AJ2 Alkotmányos Tanok II. 2021 1 5 11 14. Fejezet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

BENKŐ ORSOLYA MÉCS JÁNOS

BODNÁR ESZTER MILÁNKOVICH ANDRÁS

Alkotmányos tanok II.

Alkotmányos tanok II A-4.indd 1 2021. 08. 30. 12:52:45

Lap- és Könyvkiadó Kft.

Alkotmányos tanok II A-4.indd 3 2021. 08. 30. 12:52:45

Alkotmány, alkotmányosság: Pásztor Emese – Bodnár Eszter – Pozsár-Szentmiklósy Zoltán

A tankönyv koncepcióját véleményezte: Dezső Márta

A kézirat lezárva: 2021. július 31.

A kiadó számára minden jog fenntartva.

ISBN 978 963 258 533 8

A HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. kiadása

Alkotmányos tanok II A-4.indd 4 2021. 08. 30. 12:52:45

ELŐSZÓ AZ ALKOTMÁNYOS TANOKHOZ............................................................ 9

1.1. Az alkotmány fogalma ................................................................................................ 13

2.1. Az integrált jogforrási rendszer – nemzetközi jog, európai uniós jog

3.1. A politikai közösség határai és a nemzetfogalom........................................................ 53

4.1. A demokratikus hatalomgyakorlás formái................................................................... 78

5.1. Államszervezési elvek és struktúrák........................................................................... 111

Alkotmányos tanok II A-4.indd 5 2021. 08. 30. 12:52:45

6.1. A parlament alkotmányos funkciói.............................................................................. 123

7.2. A kormány megalakulása és szervezete...................................................................... 148

8.1. Az államfői hatalom funkciója ................................................................................... 162

9.1. Az alkotmánybíráskodás fogalma és funkciói............................................................. 180

10.1. Az igazságszolgáltatás fogalma és funkciója........................................................... 202

11. A TÖBBSÉGI HATALOM TOVÁBBI KORLÁTAI

11.1. Transznacionális fórumok........................................................................................ 222

Alkotmányos tanok II A-4.indd 6 2021. 08. 30. 12:52:45

12.1. A különleges jogrend fogalma................................................................................. 236

13. A LKOTMÁNYTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

13.1. A történeti alkotmány............................................................................................... 248

14. ÖSSZEHASONLÍTÓ ALKOTMÁNYTANI ALAPOK

14.1. Az összehasonlító alkotmányjog jelentősége........................................................... 258

Alkotmányos tanok II A-4.indd 7 2021. 08. 30. 12:52:45

Az Alkotmányos tanok I–II. az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar

A négykötetes tankönyvcsomag egy problémaorientált, alkotmányjogi problémák megoldására fó-

A többféléves alkotmányjogi oktatásban a fokozatosság elvét követjük: a hallgatók az oktatásban,

Az alkotmányjog mint a közhatalom-gyakorlás kereteit és az alapvető jogok gyakorlásához kapcso-

Alkotmányos tanok II A-4.indd 9 2021. 08. 30. 12:52:45

Az Alkotmányos tanok I. című kötet az alkotmánytani alapfogalmak és összefüggések részletes

Alkotmányos tanok II A-4.indd 10 2021. 08. 30. 12:52:45

Köszönettel tartozunk az alkotmányjogi oktatást országosan megalapozó, korábbi alkotmányjo-

Az esetleges hibákért a felelősség a szerkesztőket terheli. Örömmel fogadunk minden észrevételt,

Alkotmányos tanok II A-4.indd 11 2021. 08. 30. 12:52:45

1.1. AZ ALKOTMÁNY FOGALMA

Az Alaptörvény a deklaratív alkotmányokkal szemben a normatív alkotmányok körébe so-

Alkotmányos tanok II A-4.indd 13 2021. 08. 30. 12:52:45

A normatív és kikényszeríthető alkotmány legalitását formai értelemben az adja, hogy azt

alkotmány Magyarország Alaptörvénye

Alkotmányos tanok II A-4.indd 14 2021. 08. 30. 12:52:45

1.2. ALKOTMÁNYOZÁS ÉS ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS

Magyarország Alaptörvénye alkotmány-

Alkotmányos tanok II A-4.indd 15 2021. 08. 30. 12:52:45

Alkotmányos tanok II A-4.indd 16 2021. 08. 30. 12:52:45

Az alkotmányok módosítására Európa-szerte különböző szabályozási megoldások és gyakor-

Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az

Alkotmányos tanok II A-4.indd 17 2021. 08. 30. 12:52:45

Az Alaptörvény Magyarországot független, demokratikus jogállamként jellemzi. A közhata-

hatalom- Magyarország Alaptörvénye

Alkotmányos tanok II A-4.indd 18 2021. 08. 30. 12:52:45

A hatalommegosztás a hatalmi ágak merev elválasztásán túlmutatva az egymástól elkülönült

Magyarország Alaptörvénye jogállamiság

Alkotmányos tanok II A-4.indd 19 2021. 08. 30. 12:52:46

13. A LKOTMÁNYTÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

1.4. Á LLAMI SZUVERENITÁS ÉS AZ ÁLLAMI

A brit parlamentarizmus „parlamentközpontúságát ” kiválóan szemlélteti, és a közjogi gon

Szenté Zoltán: Európai alkotmány- és parlamentarizmus-történet. 1945-2005. Osiris, Buda

Európában a második világháborút követően - az alkotmányos kormányformák körében - a kor

(1) Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnö

(1) Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés ala

A magyar parlamentarizmus központi eleme „a legjobb népképviseleti szerv", vagyis az Or

Az Alaptörvény a parlamentek szokásosnak mondható funkcióival összhangban meghatá

Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel mű

(3) Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy feloszlatá

Xz Országgyűlés működésének folyamatossága alkotmányos követelmény, amit az Ország

[Valamely, az Alkotmány által meghatározott törvény elfogadásához megkívánt minősített több

>A többségi döntéshozatal előkérdése a határozatképesség, amelyet előzetesen vizsgálni szük