Bevezető

Lapméretek:
A5: 210x148,5
A4: 210x297
A3: 420x297
A2: 420x594
A1: 594x841
A0: 841x1189

Méretarány:
Jele: M
M1:1 A rajzon lévő méret azonos az eredetivel
M1:2 A rajzon lévő méret fele az eredetinek
M2:1 A rajzon lévő méret kétszerese az eredetinek, de a méretvonalra az eredetit írjuk.
Vonalfajták:
Vékony folytonos vonal: A méretezéshez, és a felületek bevonalkázására használjuk.
Vastag folytonos vonal: A látható élek megrajzolására használjuk.
Szaggatott vonal: A tárgy eltakart éleit jelöljük.
Vékony vonal-pont-vonal: A középvonalat jelöli.
Vastag vonal-pont-vonal: A metszet vagy a rövidítés helyét jelöli.
Szabadkézi vonal: vázlatrajz készítésére szolgál.

Rajzfajták:
Alkatrészrajz: Tartalmazza az alkatrész kiépítéséhez szükségek összes méretet és adatot.
Műhelyrajz: Tartalmazza az összes olyan méretet és adatot, amely a legyártáshoz szükséges.
Összeállítási rajz: Alkatrészek összeépítését mutatja meg, a berendezés összeállítását segíti.
Robbantott rajz: Számítógépes technikával készül, az alkatrész egymásra épülését mutatja
be.

Műszaki rajzok feliratozása:

Méretmegadás:
A méret az egyik legfontosabb információ.
Méretvonal:

-Vékony, folytonos vonal

-Nem keresztezheti más vonal
Méretsegédvonal:
-Vékony, folytonos vonal
-Kb. 2mm-rel túlnyúlik a méretvonalon
Méretszám:
-Dőlt, vagy álló
-Általában 5mm betűmagasság
-A méretvonal fölé kerül 0,5-1mm-rel
-Más vonal nem keresztezheti
Méretnyíl:

-Lehet nyitott, vagy zárt

-30°
 Vetületi ábrázolás

Fogalma: A vetületi tárgy képe adott méretarányban, a vetítési szabályok szerint.

Fajtái: -Nézet: A tárgy látható felületeinek, éleinek vetülete.

-Vetület: A metszősíkkal képzeletben elvágott tárgy felülete.
Vetületképzés szempontjai:
-Lehetőleg az elölnézet adja a legtöbb információt.
-Az alkatrész lehetőleg a végleges beépítési helyzetben legyen.
-Az alkatrész szimmetria tengelyei a képsíkokkal párhuzamosak, vagy rájuk merőlegesek
legyenek.
-Az alkatrész felületei a képsíkokkal párhuzamosak, vagy rájuk párhuzamosak legyenek.
Szükséges vetületek száma:
-Maximálisan annyi vetület kell, amennyi az alkatrész egyértelmű ábrázolásához éppen
szükséges.
-Minél kevesebb, annál jobb.
Nézetkészítés célja: Az alkatrész külső formájának egyértelmű megjelenítése.
Különleges nézetek:
-A rendezett vetületektől eltérő mérethelyezés is lehetséges, de jelölni kell.
-Célja: A rajz áttekinthetőbb összképének kialakítása.
-Indoka: Nincs hely ott, ahova tenni kellene.
-Jelölése: Nézési irány megadásával.

Normál nézetrend:

Különleges nézet:
Nézetrendtől eltérő elhelyezésű résznézet: Ha a tárgyvetület egy része nem párhuzamos a
vetítési alapsíkkal, azt csak torzulással lehetne ábrázolni. Egy ferde tárgyvetülettel
párhuzamos segédképsíkot felvéve torzulás nélkül ábrázolható a tárgy részlete. A nézet
irányát nyilakkal, és nagybetűkkel azonosítjuk.

Résznézet:

-Célja: Valamely részlet torzulásmentes ábrázolása

-Elhelyezése: A nézetrendtől eltérően.
-Jelölése: A nézet irány megadásával.

Részvetület: Az érdektelen részeket elhagyjuk.

Helyi nézet: Elegendő csak azt a kis részletet megmutatni, ami többet árul el a részletről,
ilyenkor nem kell felülnézet.
 Ábrázolás metszetekkel

Metszeti ábrázolás elve: Az üreges tárgyakat egy képzeletbeli metszősíkkal elvágjuk, majd a
metszősík és a képsík közé eső részt a vetületi ábrázolás szabályai szerint ábrázoljuk. Ezzel a
vetület fogalma kibővül, vagyis a vetületet nézeti és/vagy metszeti vetületekkel
értelmezhetjük.
Metszetek fajtái:
Teljes metszet:
-A metszősík és a képsík metszővonalát nyomvonalnak nevezzük.
-A metszősík nyomvonala az alkatrész szimmetria síkja, ezért kell jelölni.
-A metszeti kép csak akkor egyértelmű, ha pontosan tudjuk, hogy metszhetjük el a tárgyat.
Félmetszet:
-Szimmetrikus tárgyak esetén megtehetjük, hogy a metszeti képnek csak a felét rajzoljuk
meg.
-A félmetszet alkalmazására a szimmetriatengely végén elhelyezett merőleges vonalpárra
hívjuk fel a figyelmet.
Félnézet-félmetszet:

-Olyan tárgyak esetén alkalmazzuk, amelynek nézeti és metszeti képe egyaránt

szimmetrikus.
-Szemléletes ábrázolási megoldás, hiszen egyidejűleg mutatja a tárgy külső és belső formáját.
-Fontos: A félnézeti részen a takart részek szaggatott vonalas ábrázolása szükségtelen. Nem
eshet látható él a szimmetriatengelyre. Ha mégis van a félnézet-félmetszet határán kisebb
külső, vagy belső él, akkor úgynevezett túltörést kell alkalmazni.
Kitöréses metszet: Tömör tárgyakban lévő kisebb furatok, hornyok stb.. bemutatására
alkalmazzuk, külön vetület rajzolása nélkül. A tárgyat csak a bemutatni kívánt részlet
közvetlen környezetében metszi a képzeletbeli metszősík. A metszés határát vékony,
egyenes, vagy szabadkézi törésvonallal rajzoljuk. A határvonal nem lehet méretvonal.

Részmetszet: Olyan esetekben alkalmazzuk, amikor egy tárgy részvetületén furatok,

hornyok, egyéb üregek találhatóak.

Befordított metszet: Egymást metsző szögben csatlakozó síkokkal létrehozott

részmetszetekből álló metszet.
Kiemelt részlet: Akkor alkalmazzuk, amikor egy tárgy kis méretű részletét a méretmegadás
és a jobb bemutatás érdekében felnagyítva ábrázoljuk metszetben. A kiemelt rész kétszeres
a nagyítással.

Összetett metszet: Ha az alkatrészen lévő furatok tengelyei nem egy síkban helyezkednek el,
akkor egyetlen metszősík nem elegendő valamennyi bemutatására. Ezért ilyen tárgyakat
több egyszerű metszettel tudnánk csak egyértelműen ábrázolni.

Lépcsős metszet: Két vagy több párhuzamos síkkal való metszés eredményeképpen jön létre.
A metszősíkok elejét és végét valamint az irányváltásokat vastagítani kell. A metszősíkok
elején és végén betűvel kell jelölni a metszés vetítési irányát.
 Metszeti ábrázolás szabályai

Metszet kerülése: Ne rajzoljunk metszetben olyan alkatrészt, vagy részletet, amelynek

metszete nem mond többet a nézetnél. Ennek megfelelően nem szabad hosszirányban
metszeni az olyan tömör alkatrészeket, mint pl: csavar, ék, szeg, retesz. Szintén nézetben
hagyjuk a gördülőcsapágyak golyóit, görgőit.

-Szeget hosszában nem metszünk.

-Csavarorsót, menetes anyát nem metszünk.
-Reteszt, szegecset hosszában nem metszünk.

Nyomvonal jelölésének szabályai:

Jelölni kell: Ha a metszősíknak a helye nem egyértelmű, vagy több metszősík van. Az
irányváltásoknál és a végeknél vastag pontvonallal kell jelölni. A vetítés irányát vékonyszárú
nyíllal meg kell jelölni. A metszetet azonosító jelöléssel kell pontosítani.

Nem kell jelölni: Ha egyértelmű a metszősík helyzete. A metszősík a tárgy szimmetria síkjával
egybe esik. A tárgynál csak egyetlen metszetet készítünk.
 Szelvények rajzolása

Sok esetben célszerű csak a metszősíkba eső felületet, a szelvény önálló ábraként történő
megrajzolása.
A szelvény rajzolható kontúrvonalon kívül, ekkor vastag vonallal kell rajzolni, és vékony
vonallal vonalkázni.
Ha nem egyértelmű a szelvényképzés helye, azonosítani kell.
Az azonosítás a szelvényképzés síkjának elejét és végét vastagítjuk, és nagybetűkkel
azonosítjuk.
A vetületen kívül elhelyezett szelvény körvonalát folytonos vastag vonallal kell megrajzolni.
A nézeten kívül rajzolt szelvény ábrázolható a nézet közelében, amelyhez pontvonallal
kapcsolódik.
Szelvény megszakított nézetben vastag vonallal rajzolandó.
 Géprajzi egyszerűsítések és különleges ábrázolások

Áthatások egyszerűsített ábrázolása: Áthatások egyszerűsített ábrázolásakor az áthatást

csak közelítve adjuk meg, ezért a következő feltételeknek kell teljesülnie: A metsződő részek
merőlegesek egymásra, és a rajz érthetőségét nem zavarja.
Valóságos áthatás: Valóságos áthatások eseténa testek felületei határozott élben metszik
egymást. Ha az áthatéskor létrejövő él látható, akkor folytonos, vastag vonallal, ha pedig
takart, akkor szaggatott, vékony vonallal ábrázoljuk.

Elméleti áthatás: Elméleti áthatások akkor jönnek létre, ha például öntvények, hajlítptt
alkatrészek felületei nem élesen, hanem henger vagy körgyűrű felülettel gömbölyítve
csatlakoznak egymáshoz. A felületek tagolóvonalait nézetben folytonos, vékony vonallal
ábrázolhatjuk. Az elméleti áthatás vonala ne érjen a tárgy kontúrvonaláig.
Hengerek áthatásának egyszerűsített ábrázolása:

Ismétlődő alakzatok ábrázolása: Az ismétlődő alakzatokat lehet egyszerűsítve ábrázolni,

úgy, hogy az ismétlődő alakzatok számát és fajtáját mérettel vagy szöveggel adjuk meg.

Síkfelület jelölése átlókkal: A négyszögletes és szűkülő négyszögletes végződéseket a

további vetületek készítésének elkerülése érdekében folytonos, vékony vonallal rajzolt
átlókkal lehet jelölni. A tengelyek, csapok stb.. forgásfelületein kialakított síkfelületekre (pl.
lapmarásokra) is hasonlóan hívhatjuk fel a figyelmet.
Hajlítás előtti állapot ábrázolása:

Csatlakozó alkatrészek ábrázolása:

 Szabványos tárgyrészek megadása

Központfuratok megadása: A központfurat a tengely jellegű alkatrészek egyik, vagy mindkét

homloksíkjába bemunkált furat, amely az alkatrészek csúcsok közötti megmunkálás és
ellenőrzés céljából készül. A szabványos alakú és méretű központfuratokat a rajzon
mérethelyesen kell megrajzolni, de nem kell beméretezni. A mutatóvonal jellege megadja,
hogy a kész munkadarabon szükség van, rajta maradhat, vagy nem maradhat a központfurat.

A tengelyekbe 3 féle központfurat készíthető:

-A alak: 60°-os süllyesztéssel ellátott furat.

-B alak: Hasonlít az „A alakra”, de a 60°-os süllyesztés fölé még egy 120°-os süllyesztéket kell
készíteni.
-R alak: A süllyeszték íves átmenettel csatlakozik a furathoz.

Recézés jelölése, méretmegadása: Olyan alkatrészeknél készítünk, amelyeket kézzel

elforgatunk, vagy megfogjuk, például: pontozó. A szabvány recézés megadásakor is
lehetőséget ad az egyszerűsítésre. A recézést a táblázatban feltűntetett alakjellel, a recézés
osztásának tízszeres számával és szabványszámmal kell jelölni, nyílban végződő
mutatóvonalon. A 90°-os profilszögre nem kell utalni. A 105°-os profilszöget az osztáshoz
kapcsolva kell megadni.
Kúposság és lejtés megadása
 Mérethálózat kialakítása

Méretmegadás elemei: Méretvonal, méretszám, méretnyíl, méretsegédvonal.

Méretezés elve: Egyértelmű és átlátható legyen. Tartalmazzon minden méretet a

legyártáshoz. A méretszámok a rajz alaphelyzetében és jobbra fordításával legyenek
olvashatóak. A méretszámon, méretvonalon nem mehet keresztül semmilyen vonal. A
méretszám mindig a méretvonal fölé kerül. Lehetőleg láncszerűen ne méretezzünk. A
méretlánc ne legyen zárt. A méretnyilat helyettesítő jobbra vagy balra dőlő 45°-os ferde,
2-3mm hosszú vonallal. A méretszámok betűmérete általában 3-5mm.

Elve: A szükséges és elégséges információközlés. Minden méretet egyszer kell feltüntetni.

Láncszerű méretmegadás: Láncszerű méretmegadást csak ott alkalmazhatunk, ahol a

tűrések lehetséges összeadódása nem eredményezi az alkatrész működésképtelenségét.

Bázistól kiinduló méretmegadás: Bázistól induló méretmegadás ott alkalmazható, ahol az

azonos irányú méretek közös alaptól (bázistól) indulnak. A bázisfelület kiválasztható
szerkeztési, gyártási vagy ellenőrzési szempontok alapján. A bázist lehetőleg úgy kell
kiválasztani, hogy az alkatrész többi részletének távolságát attól könnyen lehessen megadni.
Célszerű, ha ez a bázis egybeesik a gyártási és ellenőrzési bázisfelületekkel.
Főbb méretfajták megadása: Hosszúság, szélesség, átmérő, sugár, ívhossz, szögérték.
Hosszméret megadása az alkatrész egy élének, két lapjának két furatának stb.. távolságát
adja meg. Egyszerű hosszméret megadásánál a méretszám előtt és után semmilyen
kiegészítő jel nem szerepel. Henger alakú testek vetületén, ahol nem látszik a köralak,
átmérő megadásával jelet, sugár megadásánál „r” betűt írunk. Íves alkatrészek esetén a
húrhossz a két sarokpont közötti legrövidebb távolságot jelenti. Az ívhossz megadását a
méretszám fölött kis ív jelzi. Szögérték megadásánál pedig a méretszám mögött kell kitenni a
fokjelet.

Méretszám elhelyezése a rajzon: A méretszámokat a méretvonal felett 1mm-rel azzal

párhuzamosan és általában középen kell feltűntetni. Van egy 30°-os tiltott zóna, amelyen
belül a méretszámokat mutatóvonalon kell kiírni. A méretszám számjegyeit és az elé, vagy
mögé írt jeleket semmilyen vonal sem keresztezheti.
Letörés: Élletörést a csatlakozó alkatrészek pontosabb illesztése, illetve könnyebb
szerelhetősége, valamint balesetvédelem esetén célszerű alkalmazni. Az élletörés kétféle
módon adható meg: két hosszmérettel, egy hosszmérettel és szögértékkel.
 Szövegmező

A géprajzokon minden esetben található egy feliratmező, amely három részre tagolódik.

A bal oldali mezőrészben kell feltűntetni a dokumentum megnevezését, alkatrészrajzokon az

anyag megjelölését.

A jobb oldali mezőben pedig a dokumentum jelét, méretarányát, a termék tömegét, az

összes lap, illetve az aktuális lap sorszámát, valamint a vállalat logóját.

A feliratmezőben egyéb adatot is el lehet helyezni, a vállalat belső szabványainak

megfelelően.
A géprajzokon a feliratmezőt minden esetben a 210mm-rel osztandó jobb alsó sarkában kell
elhelyezni.
 Felületi érdesség

Érdesség: Műszaki rajz méretéhez képest a felületi egyenlőtlenségből következő eltérések.

Simaság: Az eltérések minimalizálásából keletkező dolog.
Geometriai jellemzők: Alak eltérés, kúposság, köralaktól való eltérés, hengeresség,
hullámosság, érdesség, síklaptól való eltérés, barázdált felület, kristályszerkezeti
elváltozások.
Névleges méret: A műszaki rajzon rögzített, megtervezett méret.
Valós méret: A ténylegesen elkészült munkadarab felületén mérhető.
Észlelt felület: Amit a mérőeszközzel képesek vagyunk megmérni.
Érdesség jelölése:

Jelek:
-Kötetlen alapjel
-Forgácsolt
-Forgácsolás nélküli
 Tűrés, illesztés

Illesztés: A sorozatgyártásban készülő alkatrészek egymáshoz való párosítása, összeszerelése

az előírt méretű hézaggal.
Tűrés: A műszaki rajzon a névleges mérettől való megengedett eltérés. Hiba: Az elvárttól
való eltérés.
Alap lyukrendszer: Egy lyukjellegű alapméretes alkatrészhez különböző tűrésű, de azonos
méretű csapokat rendelünk.
Alap eltérés: A névleges mérettől számított legkisebb eltérés.
Tűrésfokozatok:
IT01-5: Mérőeszközök
IT5-11: Gépalkatrészek
IT11-18: Durva kivitelű alkatrészek
Lyukak alapeltéréseinek jellege:

Csapok alapeltéréseinek jellege:

„K, M, N” alapeltérésű lyukak tűrésmezői:

Alak és helyzettűrés
 Gépelemek ábrázolása

Csavarmenet származtatása: Egy „d” átmérőjű körhengerbe egy olyan alfa hajlásszögű lejtőt
tekerünk rá, aminél a háromszög egyik befogója a henger kerülete a másik befogója „P”
menetemelkedés, ilyenkor az átfogó pont egy körbefordulást tesz meg.

Menetfajták:
Csavarfajták: Anyafajták: Kötőelemek:
-Hatlapfejű csavar -Hatlapú anya
-Lapos alátét
-Négylapfejű csavar -Négylapú anya
-Rugós alátét
-Belső kulcsnyílású csavar -Koronás anya
-Külső fogazatú alátét
-Hengeresfejű csavar -Záró anya
-Belső fogazatú alátét
-Lencsefejű csavar -Önzáró anya
-Lemez biztosítású alátét
-Süllyesztettfejű csavar -Biztosítógyűrűs
-Félgömbfejű csavar anya
-Laposfejű csavar -Szárnyas anya
-Keresztfejű csavar -Peremes anya
-Torxfejű csavar
-Szárnyas csavar
-Kapupánt csavar
-Facsavar

Szegecs fajták: Nem oldható Oldható kötések:

kötések:
-Félgömb fejű szegecs -Csavarkötés
-Lencsefejű szegecs -Szegecselés -Ékkötés
-Süllyesztettfejű szegecs -Hegesztés -Bordás kötés
-Trapézfejű szegecs -Ragasztás
-Lemezszegecs -Forrasztás
 Ék és retesz
Ék és reteszkötés jellemzése: Forgó mozgás átszármaztatása a tengely és a hozzá kapcsolódó
hüvelyes alkatrész között. Például: ékszíjtárcsa. Előnye: Egyszerű, olcsó, szabványos.
Hátránya: Kis nyomaték és fordulatszám átvitelére képes, kiegyensúlyozatlan.

Ék: Tengely jellegű alkatrészhez csatlakoztatott hüvelyes alkatrész rögzítését ékkel, vagy
retesszel lehet megoldani, a forgás átszármaztatása végett.

Retesz:

Méretmegadása:
 Bordás kötés

Igénybevételek: Nyírás, nyomás, húzás, csavarás, hajlítás.

Szabványos bordás kötések:

Méretmegadása: