7.

Kémia egyenletek rendezése, sztöchiometria

A kémiai egyenletírás szabályai

(ajánlott irodalom: Villányi Attila: Ötösöm lesz kémiából, Példatár)

1.tömegmegmaradás, elemek átalakíthatatlansága →

→ az egyenlet két oldalán az egyes atomok száma, így a két oldal tömege megegyezik

2. a reaktánsok a bal, a termékek a jobb oldalon vannak

3. a reakcióban szereplő anyagok képletét figyelembe kell venni

például az anyagmegmaradás szerint helyes az N2+H2=2NH, de nincs stabil NH molekula, csak NH3
NaCl + AgNO3 = NaAg + ClNO3, ahol nem létező ionvegyületek szerepelnek

4. töltésmegmaradás: ionegyenleteknél kell rá odafigyelni

5. a kémia törvényszerűségeit figyelembe kell venni, pl. bizonyos reakciók nem mennek végbe, bár az egyenlet formálisan felírható
(CH4 + 2Cl2 = CCl4 + 2H2)

egyenlőségjel: azt fejezi ki, hogy az anyagok egymással maradék nélkül reagálnak
nyíl: a reakció során a reaktánsokból termékek képződnek
kettős nyíl: a reakció egyensúlyra vezet

Néhány gyakorlati tanács a kémiai egyenletek írásához/befejezéséhez:

Gondoljuk meg milyen jellegű anyagok reagálnak!

A szervetlen vagy a szerves kémia foglalkozhat-e a reakcióval?
Oldatban megy-e a reakció?
Várható-e, hogy bizonyos anyagok ionjaikra disszociálnak?
Van-e lehetőség sav-bázis reakcióra?
Változhat-e valamely elem oxidációs száma a reakció során?
Van-e jelen erős oxidáló/redukálószer?

Egyszerű reakcióegyenletek rendezése

Írjunk fel helyes kémiai egyenletet a nitrogén + hidrogén reakcióra!

1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét
N2 + H2 = NH3
2. egyeztessük valamelyik elem elemi állapotban, illetve kötésben lévő atomjainak számát a két oldalon
2N 1N
szükség esetén egész molekulát többszörözünk
N2 + H2 = 2NH3
2H 6H

N2 + 3H2 = 2NH3

Írjunk fel helyes kémiai egyenletet az alumínium+oxigén reakcióra!

1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét
Al+O2=Al2O3

2. egyeztessük valamelyik elem elemi állapotban, illetve kötésben lévő atomjainak számát a két oldalon
oxigén
2O 3O

Al+3O2=2Al2O3

alumínium
1Al 4Al

4Al+3O2=2Al2O3

Írjunk fel helyes kémiai egyenletet a hidrazin+dinitrogén-tetroxid=> víz+nitrogén reakcióra!

1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét!
2017.10.19. tema07_biolf_20171018 1
 N2H4 + N2O4 = H2O + N2
2. egyeztessük valamelyik elem elemi állapotban, illetve kötésben lévő atomjainak számát a két oldalon
legyen ez az oxigén
N2H4 + N2O4 = H2O + N2
4O 1O

N2H4 + N2O4 = 4H2O + N2

hidrogén
N2H4 + N2O4 = 4H2O + N2
4H 8H

2N2H4 + N2O4 = 4H2O + N2

nitrogen
2N2H4 + N2O4 = 4H2O + N2
4N 2N 2N

2N2H4 + N2O4 = 4H2O + 3N2

Ebben a reakcióban csak a nitrogén oxidációs száma változott, különböző értékekről egy közös értékre: szinproporció.

Cl2 + H2O = HOCl + HCl

Ebben a reakcióban csak a klór oxidációs száma változott, azonos értékről különböző értékekre: diszproporció.

Rendezzük az alábbi egyenletet: PCl3+H2O=H3PO3+HCl

P: erre OK
Cl erre egyeztetni kell
PCl3+3H2O=H3PO3+3HCl

rendezzük: TiCl4+2H2O=TiO2+4HCl
Ti OK, Cl kell

TiCl4+2H2O=TiO2+4HCl

rendezzük: Al(OH)3+H2SO4=Al2(SO4)3+H2O
Al, majd SO42–

Al(OH)3+3H2SO4=Al2(SO4)3+6H2O

Írunk fel helyes kémiai egyenletet a FeS2+O2 reakcióra!

1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét!
FeS2+O2=Fe2O3+SO2
2. egyeztessük valamelyik elem elemi állapotban, illetve kötésben lévő atomjainak számát a két oldalon
fontos, hogy ne az oxigénnel kezdjük, mert a termékek között több anyag is tartalmaz oxigént!
FeS2+O2=Fe2O3+SO2
1Fe,2S 2Fe 1S

először nézzük a ként

FeS2+O2=Fe2O3+2SO2
1Fe,2S 2Fe 2S

vas
2FeS2+O2=Fe2O3+2SO2
2Fe,4S 2Fe 2S

újra a kén
2FeS2+O2=Fe2O3+4SO2
2Fe,4S 2Fe 4S

jöhet az oxigén
2FeS2+5,5O2=Fe2O3+4SO2

egész számokat hozunk létre

4FeS2+11O2=2Fe2O3+8SO2

2017.10.19. tema07_biolf_20171018 2
Ez így már nem volt egyszerű. Rendezzünk egyenleteket oxidációs számok alapján!

alumínium+oxigén
1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét és írjuk az egyes elemek fölé az oxidációs számukat!
0 0 +3 –2
Al+O2=Al2O3
2. válasszuk ki azokat az atomokat, amelyeknek változik az oxidációs száma
Al, O

3. írjuk a változásokat az egyenlet alá kis nyilakkal

0 0 +3 –2
Al+O2=Al2O3
+3 –2*2

4. állapítsuk meg a redoxi reakcióban részt vevő vegyületek sztöchiometriai számát úgy, hogy az oxidációsszám-változások
megegyezzenek (ez nem más, mint a legkisebb közös többszörös keresése!). Ezután tilos a redoxireakcióban részt vevő anyagok
arányát megváltoztatni (ez egész egyenletet többszörözni lehet)!
4Al+3O2=2Al2O3

Rendezzük újra a FeS2+O2 reakciót ezzel a módszerrel!

1. írjuk fel a reagáló anyagok és a termékek helyes képletét és írjuk az egyes elemek fölé az oxidációs számukat!
+2 –1 0 +3 –2 +4 –2
FeS2+O2=Fe2O3+SO2

2. válasszuk ki azokat az atomokat, amelyeknek változik az oxidációs száma

Fe, S, O

3. írjuk a változásokat az egyenlet alá kis nyilakkal

+2 –1 0 +3 –2 +4 –2
FeS2+O2=Fe2O3+SO2
+1 +2*5 -2*2
az egy vegyületben lévő atomok oxidációs számának változását összeadjuk
+11 -4

4. állapítsuk meg a redoxi reakcióban részt vevő vegyületek sztöchiometriai számát úgy, hogy az oxidációsszám-változások
megegyezzenek. Ezután tilos a redoxireakcióban részt vevő anyagok arányát megváltoztatni (ez egész egyenletet többszörözni lehet)!
4FeS2+11O2=Fe2O3+SO2

5. szükség esetén egyeztessük a már tanult módon az atomok számát

4FeS2+11O2=Fe2O3+SO2
4Fe 8S 22O 2Fe 3O 1S 2O
4FeS2+11O2=2Fe2O3+8SO2

ellenőrzés:
4Fe 8S 22O 4Fe 6O 8S 16O

további egyenletek rendezése oxidációs szám alapján:

PbS +H2O2 = PbSO4 +H2O
+2 –2 +2*1 –2*1 +2 +6 4*–2 +1 –2

S +8, O –2
PbS+4H2O2=PbSO4+4H2O

ionegyenletek rendezése: figyelni kell töltésmegmaradásra/töltésmérlegre!

Fe3+ + I– = Fe2+ + I2
Fe rendben, I-t kell egyeztetni
2Fe3++2I–=2Fe2++I2
Ellenőrizzük a töltésmérleget!

Sok esetben a töltésmérleget csak úgy tudjuk kiegyensúlyozni, ha az oldatban a kémhatástól függően jelen lévő oxóniumionokat
(hidrogénionokat) vagy hidroxidionokat felhasználjuk:

Ilyenkor figyeljünk arra, hogy az egyenletben ne szerepeljen egyszerre H+ és OH–.

2017.10.19. tema07_biolf_20171018 3
a permanganát–ion a közeg pH-jától függően különbözőképpen reagálhat a szulfit–ionnal:
MnO4–+SO32–+H+=Mn2++SO42–+H2O

MnO4–+SO32–+H2O=MnO(OH)2+SO42–+OH–

MnO4–+SO32–+OH–=MnO42–+SO42–+H2O

A fenti egyenleteket rendezve:

2MnO4–+5SO32–+6H+=2Mn2++5SO42–+3H2O

2MnO4–+3SO32–+3H2O=2MnO(OH)2+3SO42–+2OH–

2MnO4–+SO32–+2OH–=2MnO42–+SO42–+H2O

A reakcióegyenlet egyik fontos felhasználása: a sztöchiometriai számítások

Sztöchiometriai feladatoknak nevezzük azokat a feladatokat, amelyek megoldása során a kémiai reakcióegyenletek mennyiségi
jelentését kihasználjuk.

Vizsgáljuk meg a propán teljes égésének reakcióját!

propán+oxigénó: C3H8 + O2 = CO2 + H2O

rendezve: C3H8 + 5O2 = 3CO2 + 4H2O

mit jelent ez? például:

- propán oxigénnel reagálva szén-dioxidot és vizet ad
- 1 mol propán 5 mol oxigénnel reagál
- 1 mol propánból 3 mol szén-dioxid és 4 mol víz keletkezik
- 5 mol oxigénből 3 mol szén-dioxid és 4 mol víz keletkezik
- 1 mol szén-dioxid 1/3 mol propánból és 5/3 mol oxigénből keletkezik
- 1 mol víz 1/4 mol propánból és 5/4 mol oxigénből keletkezik

A reakció során 6 mol szén-dioxid képződik. Ehhez hány mól oxigén kell? 10 mol

3 mol oxigénből hány mól víz képződik a reakció során? 12/5 mol

A sztöchiometriai feladatok megoldását mindig a reakcióegyenlet felírásával, rendezésével kezdjük. Jó stratégia, ha megpróbáljuk az
egyenletben szereplő lehető legtöbb anyag anyagmennyiségét kiszámolni.

32 g oxigén reagál a fenti egyenlet szerint. Hány g széndioxid, illetve víz képződik?
32 g O2 1 mol (32 g / 32 g/mol = 1 mol)
1 mol O2-ből 3/5 mol CO2 illetve 4/5 mol H2O keletkezik
m(CO2) = n(CO2) * M(CO2) = 3/5 mol * 44 g/mol = 26,4 g
m(H2O) = n(H2O) * M(H2O) = 4/5 mol * 18 g/mol = 14,4 g

Hány g vas reagál 10,00g kénporral, és hány g vas(II)-szulfid keletkezik?

reakcióegyenlet felírása: Fe+S=FeS

nS=10 g / 32,06 (g/mol)=0,3119 mol

mFe=0,3119 mol · 55,85 (g/mol)=17,42 g
mFeS=0,3119 mol · 87,91 (g/mol)=27,42 g

Amikor a reaktánsok olyan arányban vannak, hogy a reackióegyenlet szerint teljesen elfogyhatnak a reakció során, akkor
SZTÖCHIOMETRIKUS ÖSSZETÉTELről beszélünk.

Gyakran nem ez a helyzet, ekkor valamelyik reaktáns FELESLEGben van. Ebben az esetben a reakció teljes lejátszódása után
valamelyik reaktánsból marad valamennyi (ez a reaktáns volt feleslegben).

Sztöchiometrikus összetétel, felesleg vizsgálata

10 gramm hidrogént reagáltatunk 10 gramm oxigénnel. Hány gramm víz keletkezik? Ha valamelyik anyag feleslegben van, mennyi
marad belőle a reakció után?
2 H2 + O2 = 2 H2O
nH2 = 10 g / (2,0 g/mol) = 5,0 mol
2017.10.19. tema07_biolf_20171018 4
nO2 = 10 g / (32,0 g/mol) = 0,3125 mol
A 2:1 anyagmennyiség arány lenne sztöchiometrikus. A megadott elegy NEM SZTÖCHIOMETRIKUS, a hidrogénből több van, mint
kellene (5:0,3125 > 2:1).
0,3125 mol oxigén 2·0,3125 mol hidrogénnel reagál (0,625 mol). Tehát 5,0 mol – 0,625 mol = 4,375 mol, azaz 8,75 g a hidrogén
feleslege.
A keletkező víz anyagmennyisége megegyezik a hidrogénével, tehát 0,625 mol, ami 11,25 g.

ÖLK 126/B
Hány mol alumínium szükséges 1,9 g alumínium-szulfát előállításához az alumínium+kénsav reakcióban?

2 Al + 3 H2SO4 = Al2(SO4)3 + 3 H2

Az alumínium-szulfát összegképlete: Al2(SO4)3, így moláris tömege: M = 342 g/mol

1,9 g alumínium-szulfát anyagmennyisége
n = m/M = 1,9 g / 342 g/mol = 0,005556 mol
Ennek az anyagmennyiségnek a kétszerese kell alumíniumból, tehát 0,011112 mol, megfelelően kerekítve 0,011 mol.

ÖLK 130/A
Mikor fejlődik több hidrogéngáz: ha 4,00g magnéziumot vagy ha 4,00g alumíniumot kísérelünk meg feloldani 100,0 cm3 1,00
mol/dm3-es kénsavoldatban?

Mg + H2SO4 = MgSO4 + H2
2Al + 3H2SO4 = Al2(SO4)3 + 3H2

MMg = 24,3 g/mol

MAl = 27,0 g/mol

nMg = 4 g / 24,3 g/mol = 0.1646 mol

nAl = 4 g / 27,0 g/mol = 0.1481 mol

nH2SO4 = c · V = 0,1000 dm3 · 1,00 mol/dm3 = 0,100 mol

nkénsav = nmagnézium = nhidrogén

A kénsavból van kevesebb, ezért 0,100 mol hidrogén fejlődik.

nalumínium /2 = nkénsav / 3 = nhidrogén / 3

0,07405 0,033
A kénsavból van kevesebb, ezért 0,100 mol hidrogén fejlődik.

Tehát mindkét fém esetén ugyannyi hidrogén fejlődik.

ÖLK 130/B
Mikor fejlődik több hidrogéngáz: ha 8,00g magnéziumot vagy ha 8,00g alumíniumot kísérelünk meg feloldani 200,0 cm3 2,00
mol/dm3-es kénsavoldatban?

Mg + H2SO4 = MgSO4 + H2
2Al + 3H2SO4 = Al2(SO4)3 + 3H2

MMg = 24,3 g/mol

MAl = 27,0 g/mol

nMg = 8 g / 24,3 g/mol = 0.3292 mol

nAl = 8 g / 27,0 g/mol = 0.2963 mol

nH2SO4 = c · V = 0,2000 dm3 · 2,00 mol/dm3 = 0,400 mol

nkénsav = nmagnézium = nhidrogén

A magnéziumból van kevesebb, ezért 0,3292 mol hidrogén fejlődik.

nalumínium /2 = nkénsav / 3 = nhidrogén / 3

0.14815 0.1333

A kénsavból van kevesebb, ezért 0,400 mol hidrogén fejlődik.

Tehát az alumínium esetén fejlődik több hidrogén.

2017.10.19. tema07_biolf_20171018 5
Feladat: ÖLK 577/A Egy ismeretlen fém 0,2339 grammját vízzel reagáltattunk. Eközben 122,0 cm3 hidrogéngáz fejlődött. A
hőmérséklet 21 °C, a légnyomás 112,0 kPa volt. Mi lehet ismeretlen fém?

Megoldás:
p*V=n*R*T
112000 Pa * 122,0 * 10–6 m3 = nH2 * 8,314 J / (mol * K) * (273,15 + 21) K
nH2 = 0,00558726 mol
A feladatból nem egyértelmű, hogy milyen anyagmennyiség arányban fejlesztette a fém a hidrogént, ezért próbáljuk meg az alábbi
három lehetőséget:

2 M + 2 H2O = 2 MOH + H2
M + 2 H2O = M(OH)2 + H2
2 M + 6 H2O = 2 M(OH)3 + 3 H2

A fém – hidrogén anyagmennyiségének aránya:

2:1, 1:1 illetve 2:3
Azaz a fém anyagmennyisére rendre 2*nH2, nH2, 2/3*nH2
A fém moláris tömege: M = mfém / nfém = 0,2339 g / nfém
Behelyettesítve a fenti három értéket rendre 20,04 g/mol, 40,07 g/mol és 60,12 g/mol értékek adódnak. Ezek közül egyedül
40,07 g/mol moláris tömegű fém létezik, ez a kalcium.

2017.10.19. tema07_biolf_20171018 6