KÉMIAI EGYENSÚLY

Egyensúlyi reakciók

■ Olyan kémiai folyamatok, amelyek gyakorlati körülmények

között megfordíthatóak
■ A zárt rendszerekben végbemenő folyamatok egyensúlyra
vezetnek
■ az ellentétes irányú folyamatok egy bizonyos idő eltelte után
azonos sebességgel folynak
CO2 + H2O ⇌ H2CO3
A kémiai egyensúly jellemzői

■ dinamikus, tehát folyamatos oda- és visszaalakulás van

■ a két ellentétes irányú reakció sebessége egymással
egyenlő (v1 = v-1)
■ a kiindulási anyagok és a termékek koncentrációja nem
változik, tehát állandó
Egyensúlyi állandó
■ A kémiai reakció során az egyensúlyba jutott rendszerben
a keletkezett anyagok megfelelő hatványon vett
koncentrációinak szorzata osztva a kiindulási anyagok
megfelelő hatványon vett koncentrációinak szorzatával
állandó hőmérsékleten állandó értéket ad. Ez az ún.
egyensúlyi állandó
■ aA+bB⇌cC+dD
[C]c [D]d
■ 𝐾𝑐 = a b
[A] [B]
A kémiai egyensúly befolyásolása

■ egyensúly → dinamikus → bizonyos körülmények

megváltoztatása befolyásolhatja az egyensúlyi állapotot is.
■ Koncentráció/hőmérséklet/nyomás változás
■ A legkisebb kényszer elve A Le Chatelier-Braun elv
kimondja, hogy az egyensúlyi rendszerekben valamilyen
külső hatásra mindig olyan irányú változás indul meg, amely
a külső hatás csökkenő érvényesülését eredményezi.
Hőmérséklet változás

■ Exoterm, azaz hőtermelő reakció egyensúlyának eltolása a

keletkezés (felső nyíl irányába) hőelvonással (hűtéssel)
lehetséges.
■ Endoterm, azaz hőtelnyelő reakció egyensúlyának eltolása a
keletkezés (felső nyíl irányába) hőközléssel (melegítéssel)
lehetséges
Nyomás változás (gázreakció esetén!)

■ Térfogatnövekedéssel járó reakció egyensúlyának eltolása a

keletkezés (felső nyíl irányába) nyomás csökkentésével
lehetséges.
■ Térfogatcsökkenéssel járó reakció egyensúlyának eltolása a
keletkezés (felső nyíl irányába) nyomás növelésével
lehetséges
Koncentráció változás

■ Az egyensúlyi reakciók lejátszódásának kedvez, ha a

rendszerből elvonjuk a keletkezett anyagot.
■ Illetve ha a kiindulási anyagok valamelyikét feleslegben
alkalmazzuk.
Ammónia színtézis

■ Fritz Haber, Carl Bosch 1900-1913

■ 3 H2 (g) + N2 (g) ⇌ 2 NH3 (g)
■ 450-500 ̊C, 20 MPa, + fém vas és vas-oxid
katalizátor
■ Termékre nézve 20%-os gázelegy
 Adja meg az egyensúlyi állandót, ha a 5 dm3 –es tartályban
adott T hőmérsékleten a következő anyagmennyiségek
vannak a gázelegyben:
2 SO2 (g) + O2 (g) ⇌ 2 SO3 (g)
kiindulás 1,00 mol 0,25 mol --
átalakult ? ? ?
egyensúly ? ? 0,05 mol

2 SO2 (g) + O2 (g) ⇌ 2 SO3 (g)

kiindulás 1,00 mol 0,25 mol --
átalakult ? ? 0,05 mol
egyensúly ? ? 0,05 mol ↑

2 SO2 (g) + O2 (g) ⇌ 2 SO3 (g)

kiindulás 1,00 mol 0,25 mol --
átalakult 0,05 mol↓ 0,025 mol↓ 0,05 mol
egyensúly ? ? 0,05 mol ↑
 2 SO2 (g) + O2 (g) ⇌ 2 SO3 (g)
kiindulás 1,00 mol 0,25 mol --
átalakult 0,05 mol 0,025 mol 0,05 mol
egyensúly 0,95 mol 0,225 mol 0,05 mol ↑
e. koncentráció 0,19 mol/dm3 0,045 mol/dm3 0,01 mol/dm3

■ aA+bB⇌cC+dD
[C]c [D]d
■ 𝐾𝑐 = a b
[A] [B]
[SO3]2
■ 𝐾𝑐 =
[SO2]2 [O2]
[0,01 mol/dm3]2
■ 𝐾𝑐 = = 0,0616 dm3/mol
[0,19 mol/dm ] [0,045 mol/dm ]
3 2 3
SAV-BÁZIS REAKCIÓK
Arrhenius 1883

■ Savak azok a vegyületek , amelyek az oldatok hidrogénion

koncentrációját növelik.
■ HCl ⇌ H+ + Cl-
■ Bázisok azok a vegyületek , amelyek hidroxidionokat
juttatnak az oldatba.
■ NaOH ⇌ Na+ + OH-
■ A víz amfoter vegyület
■ H2O ⇌ H+ + OH-
Brönsted 1923

■ A protont leadó molekulákat és ionokat savaknak, a protont

felvevőket bázisoknak nevezzük.
H+

■ NH3 + H2O ⇌ NH4+ + OH-

■ A proton átadással járó reakciókat protolikus reakcióknak
nevezzük.
Erősség

■ Erős savak/bázisok gyakorlatilag teljesen disszociálnak.

■ Gyenge savak/bázisok az erősség függvényében
disszociálnak.
Konjugált sav-bázis párok

■ Egyensúlyi rendszerben a savak és a belőlük képződő

bázisok sav-bázis párokat alkotnak.
𝐒𝐀𝐕1+𝐁Á𝐙𝐈𝐒2 ⇌ 𝐁Á𝐙𝐈𝐒1+𝐒𝐀𝐕2

■ Az egymástól csak egy protonban különböző kémiai

részecskéket konjugált sav-bázis párnak nevezzük.
■ HCl + H2O ⇌ H3O+ + Cl-
■ sav1 bázis2 sav2 bázis1
erős gyenge erős gyenge

■ NH3 + H2O ⇌ NH4+ + OH-

■ bázis1 sav2 sav1 bázis2

■ NH3 + HCl ⇌ NH4+ + Cl-

■ bázis1 sav2 sav1 bázis2
Lewis-féle sav–bázis elmélet (1938)

■ Sav → elektronpár-akceptor, vagyis elektronpár felvételére

képes.
■ A bázisok pedig elektronpár-donorok (elektronpár leadására
képesek).
■ komplexek
■ Amfoter: Az olyan vegyületek amelyek savként és bázisként
is reagálhatnak.
■ Autoprotolízis: amikor egy amfoter vegyület molekulái
egymással lépnek sav-bázis reakcióba.
■ H2O + H2O ⇌ H3O+ + OH-
bázis sav sav bázis
Értékűség

■ Azt mutatja meg, hogy egy molekulából, hány H+ és OH- -ion

kerül az oldatba a disszociáció során.
■ Egy értékű sav: HCl, HNO3 , HCOOH
■ Egy értékű bázis: NaOH
■ Két értékű sav: H2SO4 , két értékű bázis: Ca(OH) 2
Sav-bázis elméletek
Sav-bázis reakciók

■ Egy anyag sav-bázis tulajdonsága reakciópartnertől függ

■ Egy sav csak olyan bázisnak ad át protont, amelynek a
konjugált sav párja gyengébb nála
■ Minél erősebb egy sav, a konjugált bázispárja annál
gyengébb bázis (fordítva is igaz)
Értékűség

■ HCl + H2O ⇌ H3O+ + Cl-

■ NH3 + H2O ⇌ NH4+ + OH-
■ NaOH + H2O ⇌ Na+ + OH- + H2O
■ Ca(OH) 2+ H2O ⇌ Ca2+ + 2 OH- + H2O
■ HNO3 + H2O ⇌ H3O+ + NO3 -
■ H2SO4+H2O ⇌ HSO4- + H3O+
HSO4- + H2O ⇌ SO42- + H3O+
■ Bruttó egyenlet:
H2SO4+2 H2O ⇌ SO42- + 2 H3O+
■ H3PO4+H2O ⇌ H2PO4- + H3O+
H2PO4- + H2O ⇌ HPO42- + H3O+
HPO42- + H2O ⇌ PO43- + H3O+
■ Bruttó egyenlet:
H3PO4+3 H2O ⇌ PO43- + 3 H3O+
■ HA ⇄ H+ + A−
[A−][H+]
■ 𝐾𝑠 =
[HA]
Erősség

■ Ks < 10 -3 gyenge sav

■ 1 > Ks > 10 -3 középerős sav
■ Ks > 1 erős sav

■ H2SO4+H2O ⇌ HSO4- + H3O+ Ks1 =104

HSO4- + H2O ⇌ SO42- + H3O+ Ks2 = 1,2* 10 -2
Vízion szorzat

■ H2O + H2O ⇌ H3O+ + OH-

[OH-][H3O+]
■ 𝐾𝑐 =
[H2O]2
■ Nagyon kis mértékben megy végbe, az egyensúlyi állandó
nagyon kicsi, így H2O a koncentrációt tekinthetjük
állandónak, így bele lehet venni az egyensúlyi állandóba.
■ [H +] = [OH -] = 10 -7 (mol/dm3)
■ Kv = [OH -] [H +] = 10 -14 (mol/dm3)
Kémhatás

■ Savas kémhatású az oldat, a hidrogénionok koncentrációja

nagyobb, mint a hidroxidionok koncentrációja.
■ Semleges kémhatású egy oldat, ha benne a hidrogénionok
koncentrációja pontosan annyi, mint a hidroxidionok
koncentrációja.
■ Lúgos kémhatású az oldat, ha benne a hidroxidionok
koncentrációja nagyobb, mint a hidrogénionok
koncentrációja.