Nézz utána Karinthy Frigyes „Így írtok ti” c. művének.

Mi ez, mit tartalmaz,

mikor jelent meg?
 1912-ben jelent meg.
 Viselik a paródia műfaji jellegzetességeit, habár Karinthy is
inkább irodalmi karikatúraként minősíti alkotását.
 Ismert hazai és külföldi szerzőkről készít komikus portrékat, amelyek a
paródia és a karikatúra elemeivel élve kiemelik az adott alkotó
stílusjellegzetességeit.
(eltúlozzák ezeket a stílusjellegzetességeit, és így keltenek komikus
hatást.)

Nézz utána, mit jelent a ’humoreszk’ kifejezés, írd is le a füzetedbe!

 A humoreszk kifejezés egy főnév melynek jelentése: tréfás elbeszélés

Olvasd el Karinthy Frigyes „Tanár úr kérem” c. művéből az alábbi részeket és

válaszolj a hozzájuk kapcsolódó kérdésekre! Olvasd el a „Bevezetés” c. részt!
A szöveg alapján miről fog szólni a könyv?
 Arról, hogy Karinthy Frigyes az álma hatására újra gondolja jövőjét.
Vagy Karinthy Frigyes 6.-os életéről.
Mi lehet a helyszín?
 6.-ik B-s osztály, az álmán belül a kávéház is egy helyszín
Kik lehetnek a szereplői a történeteknek?
 Büchner barátja (tanuló)
 Lenkei tanár úr (osztályfőnök)
Kiket szólít meg az író?
 Bródy Sándort, és Molnár Ferenccet, akikkel Karinthy Frigyes az álma
szerint 27 éves korábban beszélgetett egy kávéházban.
Kik a címzettjei a művének?
 A 6. B-s diákok

Olvasd el a „Jó tanuló felel”, majd a „Rossz tanuló felel” c. részeket!

Milyen nézőpontból látjuk az eseményeket?
 tanár szemszögéből, felelő szemszögéből, diákok szemszögéből, akik a
felelőt hálálgatják.
Mik a komikum forrásai ebben a két részben?
 Rossz tanuló felelésekor azon diákok, akik tudjak az anyagot mert
tanultak büszkén jelentkeznek felellésre. (ezzel megszégyenítve a
felelőt, aki mit se tud).
  Ezzel ellentétbe a jó tanuló felélésekor ugyan ezek diákok közül senki
se mert felszólalni mindenki csak leste és ámult a jó tanuló
teljesítményen/tudásán.
Mi jellemzi a rossz és a jó tanuló viselkedését?
 A jó tanuló az első padban ül.
 A rossz tanuló valahol a terem hátulja fele ül. Felszolitáskor csodálkozik
nem hiszi el, hogy ott szólítottak, ideges lesz, majd kis idő elteltével
kellemetlenül megindul a tanárhoz.
Hogyan próbálja leplezni a rossz tanuló tudatlanságát? Írj ki konkrét
példákat! Mitől válik nevetségessé?

 A gúnyosan és diszkréten mosollyal, melyet a tanár tudására szeretne

adni azzal, hogy tekintetét elnyeri!
 Példa: „Gúnyosan és diszkréten elmosolyodik, és a tanár tekintetét
keresi lopva, hogy még egyszer összenézzen vele”
 Nevetség: „E gúnyos mosolyban jelezni óhajtja, mennyire tisztában van
vele, milyen marhaságot mondott a felelő, és hogy mit kellett volna
felelnie.”

Olvasd el a „Röhög az egész osztály” c. részt!

Milyen formában jelenik meg a komikum ebben az írásban? Hozz példákat a
szövegből!

 A diákok elkezdenek egymásra cédulákat ragasztani. - Példa: „A

második tíz percben váratlanul kitör a cédularagasztás”
 A táblára rajzolnak a diákok. – Példa: „A táblára lerajzolta Kökörcsin
tanár urat, alsónadrágban, de különben cilinderrel a fején”
 Kitaláljak, hogy egy kiszemelt áldozatott megragadva, elviszik
valahova mintha valami sürgős életbevágó dologban kéné
segédkeznie. - Példa: „Az ember odamegy például Auerhez, aki
szorgalmasan ír valamit; lihegve nekiszalad, lázasan, örömtől feldúlt
arccal - kapkodó hangon karon ragadja. "Gyere, gyere, gyorsan...!"
fuldokol és viszi magával.”

Olvasd el a „Magyarázom a bizonyítványom” c. részt!

Írd meg (10-15 mondatban – vagy akár többen) az olvasottak alapján,
hasonlóan humoros, komikus stílusban, hogy mit mondana a te
ellenőrződ/bizonyítványod, ha beszélni tudna?!