Az Őrzők legendája

Ez a szócikk nem tünteti fel a

független forrásokat, amelyeket
felhasználtak a készítése során.

Az Őrzők legendája (eredeti cím: Legend

of the Guardians) Zack Snyder
rendezésében készült animációs fantasy
kalandfilm, ami Kathryn Lasky
könyvsorozatának első három kötetén
alapul. A film Sorenről, a bagolyról szól,
akit elrabolnak otthonából, hogy
kegyetlen harcost faragjanak belőle. Ám
egy társával együtt megszökik, és az
úton melléjük szegődik társként egy
kígyó és két további bagoly, így már öten
folytatják útjukat, hogy megtalálják a
legendákban szereplő Őrzők fáját.
 Az Őrzők legendája
2010-es amerikai–ausztrál animációs film
(Legend of the Guardians: The
Owls of Ga'Hoole)

Soren sisakban
Rendező Zack Snyder
Producer John Orloff
Emil Stern
Alapmű Guardians of Ga'Hoole
Műfaj fantasyfilm
kalandfilm
gyerekfilm
regény alapján
készült film
Forgatókönyvíró John Orloff
Főszerepben Jim Sturgess
Jay Lagaia
Geoffrey Rush
Emil Barclay
Zene David Hirschfelder
Gyártás
Gyártó Warner Bros. Pictures
Village Roadshow
Pictures
Ország  USA
Nyelv angol
Játékidő 100 perc
Költségvetés 80 millió USD[1]
Képarány 2,40:1
Forgalmazás
Forgalmazó Warner Bros.
ADS Service
Bemutató 2010. szeptember
24.
2010. október 7.
Korhatár

További információk
weboldal IMDb PORT.hu
 A Wikimédia Commons tartalmaz Az
Őrzők legendája témájú
médiaállományokat
A film magyar bemutatója 2010. október
7-én volt.

Szereplők hangja
 Szereplő Színész Magyar hang

Soren Jim St urgess Előd Álmos

Gülfi Emily Barclay Molnár Ilona

Dereng Ant hony LaPaglia Faragó András

Kotor David Wenham Rajkai Zolt án

Ezylryb Geoffrey Rush Borbiczky Ferenc

Tukk Ryan Kwant en Crespo Rodrigo

Szisszen asszony Miriam Margolyes Szabó Éva

Eglantína Adrienne DeFaria Károlyi Lili

Noctus Hugo Weaving Sörös Sándor

Marella Essie Davis Spilák Klára

Boron Richard Roxburgh Rost a Sándor

Barran Deborra-Lee Furness Sági Tímea

Otulissa Abbie Cornish Gubás Gabi

Allomér Sam Neill Kárpát i Tibor

Echidna Barry Ot to Barbinek Pét er

Vascsőrű Joel Edgerton Sótonyi Gábor

Níra Helen Mirren Bánsági Ildikó

Dudú Bill Hunt er Epres At t ila

Bubo Bill Hunt er Szokol Pét er

Strix Struma Sacha Horler Halász Aranka

Csat t Leigh Whannel Bácskai János

Cset t Angus Sampson Józsa Imre

Pete Garet h Young Bodrogi At t ila

A főszereplő tulajdonságai
Soren főnöknek született, és hű barát. De
még meg kell tanulnia, hogy jobban
bízzon az ösztöneiben, abban, amit a
zúzája súg neki: hiszen csak így tud
fellelkesíteni másokat, így szállhat
harcba a Tiszták ellen, és így győzheti le
árulóvá vált bátyját, Tukkot.

A filmről

Az Őrzők útja: könyvről a

filmvászonra
…

“Az vagy, amit álmodsz...”

Soren, a kisbagoly nagy útra indul álmai

nyomában… és rájön, hogy álma valóság.
Részese lesz a legendának, melyet apja
esti meséiből oly jól ismer. Soren
utazásai során megismeri önmagát,
barátokat szerez – megkeresi Ga-Húl
őrzőit, és megküzd a gonosz Tisztákkal,
hogy megvédje a szabadságot,
megerősítse a gyengéket, és legyőzze a
gonoszt. “Hát nem arról álmodozik
minden kis srác, hogy főszereplő lesz a
kedvenc történetében? – kérdi Zack
Snyder rendező. – Filmünkben van egy
ifjú bagoly, aki szeretné megtalálni a
legendás harcosokat, akikről születése
óta oly sokat hallott. És mikor a
történetek igaznak bizonyulnak,
elindulnak a kalandok.”
“Zack stílusa, filmjei látványvilága
egészen egyedi, és ez ránk, az Animal
Logic-ra is igaz. Az első perctől nagyon
egymásra találtunk” – mondja a film
producere, az Animal Logic cég
igazgatója, Zareh Nalbandian.
Nalbandian komoly tapasztalatokkal bír,
hiszen ő volt a producere az Oscar-díjas
Táncoló talpak-nak. 500 fős stábot
verbuvált, köztük egy csapat
komputeranimációs szakembert, hogy Az
őrzők legendájá-t 3D-ben filmre vigye.
“Nem úgy gondolunk a filmjeinkre, mint
animációs filmekre – folytatja. – Zack
sem azért vállalta a rendezést, hogy
animációs filmet csináljon, hanem egy
remek fantasy kalandfilmet, mely
történetesen animációs közegben
játszódik. A hangsúly azon volt, hogy a
látvánnyal lenyűgözzük a közönséget.”

Snyder, aki ezt megelőzően olyan epikus

akciófilmeket rendezett, mint a 300 és a
Watchmen, ezt a filmjét is személyes
okokból forgatta. “Tudom, hogy
közhelyesen hangzik – mondja a rendező
–, de a gyerekeim mindig azzal
nyaggattak, mikor nézhetik meg már
végre egy filmemet. Nagyon tetszett az
ötlet, hogy az Animal Logic csapatával
dolgozhatok. A Táncoló talpak bizonyos
részei művészi szempontból
forradalmian újak voltak.” A filmkészítők
akkor bukkantak a hősies baglyok
történeteire, mikor Lionel Wigram
executive producer felfedezte Kathryn
Lasky 15 kötetes regényfolyamát, Az
őrzők legendájá-t. Azonnal látta, milyen
filmes lehetőségek rejlenek benne, így a
művet gyorsan Donald De Line producer
figyelmébe ajánlotta.

“Jóllehet néhány filmje sötétebb

dolgokról szól, azért Zack-nek van egy
varázslatos gyermeki énje is – jegyzi meg
De Line. – Igazi művész, s ebben a
filmben egészen új oldaláról mutatkozik
be. Nagy akciójelenetek, szárnyaló
teremtmények, hatalmas csaták –
mindez 3D-animációban, 3D-ben felvéve
– ez számára is hatalmas élmény volt.”
“Ez egy kalandfilm – földön, vízen,
levegőben. A legjobban úgy tudtuk
mindezt megjeleníteni a vásznon, ha 3D-
ben forgatunk, méghozzá komputeres
animációval” – erősíti meg Snyder. Lasky,
az eredeti regények szerzője – s egyben
a film executive producere – áldását
adta a filmesek munkájára. “Mikor
megnéztem a filmet, egy álom vált valóra
– mondja. – Nem hittem a szememnek:
Zack Snyder ragyogóan vitte vászonra
Ga-Húl meséjét, s közben hű maradt az
általam teremtett világhoz. Magával
sodort Az őrzők legendája!” Snyder most
először merészkedik az animáció
birodalmába. Így lelkesedik: “Az animáció
nem más, mint filmkészítés – határok
nélkül. Mikor felismertem, milyen
lehetőségek rejlenek ebben a filmben, s
hogy mindent olyanra formálhatunk,
amilyenre megálmodtuk – alig vártam,
hogy valóra is váltsuk.”

A baglyok animálása …

“Eddig csak szavak bizonyították az

Őrzők létezését, mégis hittem bennük.”

Az animációs műfajban kézzelfogható

módon semmi sem létezik a film
elkészítése előtt. Így hát a rendező és a
művészeti részleg feladata, hogy
megálmodja, milyen lesz a filmben
ábrázolt világ, és milyenek lesznek az azt
benépesítő teremtmények. Az egyszerű
ceruzarajzot egyszerű animációvá
transzformálják, ezt követik a
figuratervek, az izomzat, s végül a mozgó
testrészek, tollazat. Ez egy hosszú,
fokozatos és néha embert próbáló
folyamat. Ez egyáltalán nem rettentette
el Snydert. “Az első értekezlettől kezdve
nagyon lelkesen figyeltem, hogyan kelnek
életre a figurák és a helyszínek –
emlékszik vissza. – Most is ezt érzem
minden egyes új lépésnél.”

A művészek üres lappal kezdték

munkájukat. Először megpróbálták
elképzelni, hogyan látja egy bagoly a
világot. Hiszen ők éjszakai lények, és a
történet nagy része éjszaka játszódik. Az
ő napjuk a hold. Simon Whiteley
látványtervező és Grant Freckelton
művészeti vezető (a 300 Oscar-díjas
trükkmestere) behatóan tanulmányozták
a különféle bagolyfajtákat, illetve a
helyszíneket, melyek összessége adja
majd az Őrzők világát. “Szeretem, ha a
dizájn a történetet szolgálja, ha a
vásznon látható kép érzelmet vált ki a
nézőből – mondja Freckelton. - Simon
határozta meg a dolgok formáját –
hogyan nézzenek ki a baglyok, a fák, az
épületek stb. -, míg én inkább arra
figyeltem, hogyan legyen világítva egy-
egy jelenet, milyen legyen a film
hangulata, a képek tónusa. Szó szerint
mindennap ott ültünk egymás mellett
arról elmélkedvén, milyen lehet ez a világ.
Például, ha a baglyoknak páncéljuk van,
az miben különbözik az emberétől? Ha
sisakjuk van, az hogyan működik, ha 180
fokban fordul a fejük? Itt jönnek képbe a
csatakarmok és a sisakok.”

Whiteley, aki felkeresett egy

bagolymenedéket Angliában, és a
forgatás során maga is
bagolyszakértővé vált, így beszél: “Mikor
a menedékben a baglyokkal
foglalkoznak, azonnal kitűnik, hogy szinte
emberi személyiségük van. Vannak
boldog baglyok, morcos baglyok, dühös
baglyok, barátságos baglyok. Némelyikük
olyan, mint egy háziállat: simogathatod,
szeret emberek között lenni. Mindegyik
fajtát lefilmeztük repülés, futás, evés,
fürdés közben, és innen mintáztuk a
figurákat a filmben.”

A látványtervezők létrehoztak egy

“bagolysulit” az animációs csapat
részére. Mindent megtanítottak nekik a
baglyokról, elvitték őket Sydney
múzeumaiba és a helyi állatkertekbe. A
baglyok figuratervét valódi
bagolycsontvázakból alkották meg. Az
animátorokat megtanították rá, hogyan
gondolkodik, cselekszik, mozog egy
bagoly. “Tanulmányozni kell őket, hogy
felfedezhessük a figurákat alkotó apró
nüanszokat – mondja Nalbandian. – A
stábtagoknak bagollyá kell átlényegülni,
hogy életre kelthessék a figurákat a
vásznon.”

A Legenda hangjai …

“Egy családban mindenkinek megvan a

szerepe.”

Az egyik jófiú Soren – a főszereplő. Egy

gyöngybagoly, aki Tyto erdeiben
nevelkedett, aki hisz a Ga-Húl őrzőinek –
e legendás harcosoknak – a
legendájában. Az őrzők egy csapatnyi
mitikus bagoly, akik megesküdtek, hogy
megjavítják, ami elromlott, megküzdenek
a gonosszal, és minden bajtól megvédik
a bagolykirályságot. Mikor Sorent és
bátyját, Tukkot elfogják a Tiszták – a
gonosz baglyok, akik igájukba akarják
hajtani a nem “elit” tytókat, az elitekből
pedig katonákat akarnak faragni – Soren
azt reméli, hősei nem csak hogy léteznek,
de rájuk találhat, és segítségül hívhatja
őket a bagolynemzetség megsegítésére.

A történet hősének hangján Jim Sturgess

brit színész szólal meg. “Jim hangjából
érezni a csodálkozást – mondja Snyder.
– A realisták világában Soren mer
álmodni, és Jim erre nagyon ráérzett.”
Sturgess először félt kicsit a
szinkronizálástól, de hamar beletanult.
“Eléggé fura volt látni, hogy a hangom
egy bagolyarcból jön ki – mosolyog
Sturgess. – A szemei elmesélik a
történetet, pont úgy, mintha az én arcom
lenne a vásznon.” Soren első riválisa nem
egy Tiszta, hanem bátyja, Tukk, aki irigyli,
hogy Soren olyan ügyesen repül. Szerinte
a történetek, melyeket apjuk az Őrzőkről
mesél, fárasztóak. “Mikor Tukkot elviszik
a Tiszták, hamar megtetszik neki az ötlet,
hogy katonának állhat, hogy végre
fontosabb lehet az öccsénél – mondja
Deborah Snyder. – De Soren továbbra is
hisz Tukk megváltásában, hogy
visszafordíthatja Tukkot.” A csökönyös
bagolyt Ryan Kwanten szólaltatja meg.
“Tukk amolyan gyötrődő karakter – jegyzi
meg a színész. – Hiába ő az idősebb,
öccsének jobb képességei vannak. Mikor
Níra, a Tiszták királynője megkörnyékezi,
és egekbe magasztalja csak mert tyto –
Tukk ekkor sebezhető, és könnyedén
manipulálható.”

Nem ez az első eset, hogy Helen Mirren –

Níra szerepében – uralkodót alakít. Ő a
Tiszták mindenható vezetője, hófehér
tollakkal, jéghideg, csábító szemekkel.
“Ki lehetne jobb királynő, kinek a hangja
királyibb, mint Helen Mirrenné?” –
mosolyog Zack Snyder. Wigram szerint
“Helen kizárólag a hangjával valami olyan
különöset ért el… Níra az ő előadásában
nemcsak imádni való gonosztevő, de a
gonoszságot vonzóvá is teszi.” “Níra
becsvágyó, okos, de a gondolkodása
elég faramuci. Ettől olyan veszélyes –
állítja Mirren. – Manipulátor egy
autokrata diktatúrában, és ő ezt imádja.
Felsőbbrendűnek érzi magát, mindent
jobban tud, mindenkinél jobban
kormányoz – valószínűleg még a férjénél,
a Tiszták királyánál is jobban. Más
hangokat meg sem hall.”

Van valaki, aki titokban ellent mer

mondani Nírának: Dudú, az északi bagoly.
A Tiszták egykor nagy dolgokat ígértek
neki, de ezeket nem teljesítették. Dudú
úgy dönt, ellenük fordul. Segít Sorennek
és Gülfinek megszökni az árva
baglyoknak fenntartott Szent Ególiusz
Akadémiáról. Ez egy szörnyű hely, ahová
száz meg száz ifjú baglyot
kényszerítenek a Tiszták. Hugo Weaving
két műszakban dolgozott, hiszen egyfelől
Soren és Tukk apját, Noctust, másfelől
Dudút is ő alakítja. “Dudú be nem váltott
ígéret maradt – mondja Weaving a
bagolyról, aki életét kockáztatja, hogy az
ifjaknak segítsen. – Családjával
zsarolták, ezért sokáig behódolt. De
most olyan korszakba lépett, mikor
készen áll visszavágni, bármibe is kerül.”

A repülés megteremtése …
“Idáig eljöttetek…hát rajta…nézzetek fel
az égre. És szálljatok!”

Nincs is tán csodásabb tulajdonsága a

baglyoknak, mint hogy képesek némán
repülni – észrevétlenül suhanni, és újra
eltűnni az éjszakai égbolton. A
filmalkotók tudták, hogy az egyik
legfontosabb feladatuk az lesz, hogy a
madarak repülésének szépségét
visszaadják a vásznon. Zack Snyder
szerint: “Az animátorok elképesztő
munkát végeztek. Új magasságokra
repítették a baglyokat – képletesen és
szó szerint.”

Az animátorok úgy emelték az égbe a

baglyokat, hogy először lemásolták a
szárnyak ívét. Bonyolult folyamat volt,
modelleket építettek, aztán betáplálták
őket a komputerbe. “Ha látsz egy baglyot
repülni, kizárni-összezárni a szárnyait,
olyan természetesnek és erőlködés
mentesnek tűnnek a mozdulatai. De
mikor közelebbről megvizsgálod, látni,
hogy mennyi minden szükséges hozzá” –
tűnődik Damien Gray karakter-supervisor.
Akár csapdosnak a szárnyukkal, hogy
felemelkedjenek, vagy felgyorsuljanak,
akár a légáramlatokon ülnek, “lényeges
volt, hogy a szárnyak mozgása
folyamatosnak tűnjön, ne merevnek –
folytatja Gray. – A szárnyak tartása
állandóan változik, így hajtják előre a
baglyot a levegőben, és nyilvánvalóan
egész más, mikor a bagoly földet ér.
Rájöttünk, ki kell fejlesztenünk egy
módszert, amelynek segítségével az
animátorok organikusan tudnak
váltogatni a fenti állapotok között.”

Mégis, a baglyok animálásában az

aprólékos dolgok jelentették a
legnagyobb kihívást. Méghozzá a tollak.
Számtalan sok van, mindenféle színben,
alakban, méretben, textúrában. A tollak
renderelése a tartalom és a forma valódi
egységét követelte meg. A művészeti
részleg kifejlesztett egy ún. “bagoly-
ergonómia” eljárást a filmhez. Ez
garantálta, hogy a karmok tényleg
képesek legyenek szorításra, s hogy
baglyok és a dolgok a környezetükben a
természet törvényeinek megfelelően
illeszkedjenek egymáshoz. “Amit ezek a
srácok az Animal Logic-nél véghezvittek,
az szerintem forradalmi – állítja Snyder.
– Amit elértek, az nem csak megfelelt az
elvárásaimnak, de túl is szárnyalta őket.
Ők tették lehetővé, hogy valami egészen
egyedi szülessen itt.”

A bagolykirályság tervezése …

“Úton vagyunk a Húl-tenger felé.

Megtaláljuk Ga-Húl Őrzőit.”

Az őrzők legendája egy olyan

fantasztikus vidékre repít, ahol mindent a
szárnyas hősök és gonosztevők uralnak.
Noha Kathryn Lasky könyveiben többször
is megemlítődnek az emberek, Snyder azt
szerette volna, hogy a filmbéli világ
emberi kéztől érintetlen legyen, kizárólag
ősi bagoly- és állatkultúrák lakják.
Whiteley magyarázat szerint: “Ha épített
vagy vésett struktúrákkal találkozunk,
azokat baglyok alkották bagoly-
szerszámokkal. Nem kell, hogy ezek a
földből nőjenek ki, Vascsőrű kastélyát
például egy hatalmas barlang
mennyezetébe vájták.” Snyder
elképzelésének megfelelően a
tervezőcsapat referencia-helyszíneket
kezdett keresni. “Az a jó Ausztráliában,
hogy sok a vad, érintetlen táj. Tasmánia
sziget a kontinenstől délkeletre, partjait
az Indiai- és a Csendes-óceán mossa,
vad időjárás uralkodik itt, a fények
elképesztőek, tökéletes a baglyoknak.
Nagy területek érintetlenek, ősi erdők,
folyók, havasok, tavak – nyers elemek,
pont amilyeneket kerestünk. A Tyto erdőt,
Soren otthonát Tasmánia tavairól
mintáztuk” – magyarázza Whiteley.

A csapat helikopterekkel körberepülte a

tavakat, majd ki a tengerre, a
tölcsértorkolatokhoz. “A sziget túloldalán
ott a Raoul-fok, egy sziklaoszlopos
partvidék. Ez a filmben akkor jelenik meg,
mikor hőseink találkoznak az
Echidnával.” Noha a tervek a valóságban
gyökereznek, Snyder és animátorai nem
szorítkoztak puszta fotorealizmusra. Egy
lépéssel feljebb vágytak, ők úgy hívják:
hiperrealizmusra. Freckelton szerint “a
filmben ha valami feltűnik, remélhetőleg
meggyőző, valóságos lesz. De mivel a
baglyok éjjeli lények, és a történet nagyja
éjszaka játszódik, nem mindig
engedhettük meg magunknak a nappali
verőfényt. Gyakran csak holdfényünk volt,
ezt úgy turbóztuk fel, mintha a hold
örökké teli lenne, és két oldalról érné a
figurák arcát, sőt talán mögülük is
érkezne. A hátteret ugyanakkor sokkal
sötétebbre vettük. A hangulat ettől
komorabb lett, amitől a baglyok is jobban
életre keltek.”
Fényképezés és koreográfia …

“Őrzők! Erősítsük meg eskünket!

Csatába!”

Snyder élőszereplős filmekhez szokott,

egész életében kamerával dolgozott, így
jól ért hozzá. De Az őrzők legendájá-ban
nincs kamera. Animációs film, mely
virtuális kamerákkal rögzíti az animált
figurákat. David Scott - a previz & lensing
eljárás rendezője - és csapata találta ki a
film kameramozgásait. Nagyon izgultak,
hogy egy Snyder-kaliberű rendezővel
dolgozhattak. “Zack olyan élőszereplős
esztétikát hozott magával, amit
animációban ritkán látni. Mindene a
kamera. Sokat beszéltem vele, hogy
milyen is a stílusa, milyen lencséket
szeret, hova rakja a kamerát. Ennek
alapján összeállítottam egy vizuális
bibliát, amely lényegében útmutató Zack
Snyder stílusához.”

Scott szerint fontos volt, hogy “a

kamerák igazinak tűnjenek. Ha kocsis
jelenetünk volt, azt kellett éreznünk, hogy
valaki tolja a kocsit, ha kézi kamerás
jelenetünk volt, úgy kellett igazítanunk a
dolgot, mintha igazi kézi kamerával
dolgoztunk volna. Ugyanez igaz a darus
felvételekre. Zack nagyon pontosan
megmondta, mikor akarja lelassítani a
dolgokat, mikor akarta részleteiben
mutatni az akciót.” “Azt szerettük volna,
ha ennek a filmnek a felvételi módja
valami egészen új az animációs
szakmában – mondja Deborah Snyder. –
A kamerát egy animációs filmben
akárhová teheted, Zack mégis azt kérte,
oda tegyük, ahová normális esetben egy
játékfilmben tennénk. Mivel a legtöbb
jelenet holdfényben játszódik, kicsi a
mélységélesség. Ettől és a
kamerakezeléstől a filmünk stílusa
egészen különös.”

Snyder ahhoz is ragaszkodott – ami

újdonság az animációban -, hogy
összeállítson egy “bagoly-
kaszkadőrcsapatot”. Ez a csapat előadta
a koreografált csatajeleneteket, amiket
aztán az animátorok lefordítottak a
számítógép nyelvére.

A baglyok hangszerelése …

“Az álmaim megerősítenek. Elvezetnek az

Őrzőkhöz.”

Soren és az Őrzők epikus kalandjait Zack

Snyder választása szerint David
Hirschfelder kísérőzenéje festi alá.
“Lehetőséget kaptam, hogy a hős
utazását zenével meséljem el – mondja
Hirschfelder. – A zene tükrözi Soren
álmait, vágyait, kicsiben indul, és egyre
nagyobb lesz.” “David gyönyörűen
megragadta a film tematikáját, kiegészíti
az akciót és az érzelmeket egyaránt” –
mondja Snyder.

A zeneszerző különösen lelkes volt, hogy

a figurák a történetben baglyok. “Van
valami rejtélyes a baglyokban, valami
nagyon kísérteties. Olyan sok jelkép
kötődik hozzájuk, erősek, hatalmasak,
ahogy szállnak.” – Hogy mindezt zenében
is visszaadja, Hirschfelder természetes
hangokat használt, sok-sok fúvóst a
levegő, a repülés kifejezésére.” – A nagy
zenekari hangzást ugyancsak igénybe
vette a történet mágikus oldalának
kifejezésére.
Ga'Hoole Őrzői
könyvsorozat
A könyvsorozatot Kathryn Lasky írta
Guardians of Ga'Hoole címmel, az első
kötet 2003-ban jelent meg az Egyesült
Államokban. A alapszériát képező,
történetileg utolsó részt 2008-ban adták
ki. Azóta összesen 28 kötet jelent meg,
beleértve a spin-off és útmutató
könyveket is.

Guardians of Ga'Hoole …

A fő történet összesen 15 kötetet foglal

magába, ami Soren és a Csapat,
történetét kíséri végig.
 1. The Capture (2003)
2. The Journey (2003)
3. The Rescue (2004)
4. The Siege (2004)
5. The Shattering (2004)
. The Burining (2004)
7. The Hatchling (2005)
. The Outcast (2005)
9. The First Collier - Legends of
Ga'Hoole-ból (2006)
10. The Coming of Hoole - Legends of
Ga'Hoole-ból (2006)
11. To Be a King - Legends of Ga'Hoole-
ból (2006)
12. The Golden Tree (2007)
 13. The River of Wind (2007)
14. Exil (2007)
15. The War of The Ember (2008)

Legends of Ga'Hoole …

Bár szorosan beletartozik a fősodorba,

ám a Legends könyvek egy olyan
történetet mesélnek el, amit a sorozat
főhősei olvasnak. Története visszarepít a
Hoolei időkbe, ahol megszületett az első
szénszállító (Collier) és a Szikra (Ember)
megtalálója és az első bagolykovács.
Ezzel létrehozva az első Ga'Hoolei
királyságot.

1. The First Collier (2006)

2. The Coming of Hoole (2006)
 3. To Be a King (2006)

Útmutatók és előzmény …

A Guide Book időben a River of the Wind

és az Exile között íródott, mesélője
Otulissa. A nagy Ga'Hoole Fa Szigetének
kultúráját, szokásait, ünnepeit,
érdekességeit írja le. A Lost Tales kötet a
War of the Ember után íródott, szintén
Otulissa a mesélője és több, kisebb
történetből áll, ami már ismert karakterek
múltját, hátterét és motivációit mutatja
be. The Rise of a Legend egy
előzménykönyv, ami a csóvavezető,
Ezylryb karakterének tragikus múltját
dolgozza fel, egészen addig a pontig, míg
nem került a Nagy Ga'Hoole Fa Szigetére.
 1. A Guide Book of The Great Tree
(2007)
2. Lost Tales of Ga'Hooole (2010)
3. The Rise of a Legend (2013)

Wolves of the Beyond …

2011-ben jelent meg az első spin-off

sorozat, ahol a Beyond the Beyond
farkasait ismerhetjük meg. Időben ez a
War of the Ember után játszódik.

1. Lone Wolf (2011)

2. Shadow Wolf (2011)
3. Watch Wolf (2012)
4. Frost Wolf (2012)
5. Spirit Wolf (2012)
 . Star Wolf (2013)

Horses of the Dawn …

2014-ben egy olyan sorozat jelent meg,

ami apróbb elemeiben tartozik a
Ga'Hoolei világhoz, megállja a helyét
önállóan is és történelmi fikciónak
nevezhető. Időben valahol a földrajzi
felfedezések korába helyezhető, ahol egy
csapatnyi házi ló (Equus caballus)
megszökik egy Kubából távozó Spanyol
vitorlásról.

1. The Escape (2014)

2. Star Rise (2015)
3. Wild Blood (2016)

Bears of the Ice …

2018-ban ismét visszatért a sorozat a fő
Ga'Hoolei időkbe. Ez a spin-off az Északi
Királyságoktól északra található
Nunquivik területén játszódik, ahol két
magára hagyott jegesmedvebocs életébe
csöppenünk bele.

1. The Quest of the Cubs (2018)

2. The Den of Forever Frost (2018)
3. The Keepers of the Keys (2019)

Egyéb kiadások …

2012. júniusában a filmet készítő Animal

Logic stúdió kiadott egy művészeti
albumot, Artbook-ot.
 1. The Art of Legend of the Guardians:
The Owls of Ga'Hoole (2012)

Kiadások Magyarországon …

Magyarországon az Animus kiadó

jelentette meg az első kötetet, Ga-Húl
Őrzői címmel, még 2008-ban, azóta
lemondtak a sorozatról. További részek
megjelenése nem ismert.

1. A Katlan Titka (2008)

Rajongói fordítások …

Az első rajongói fordítás 2015-ben került

fel ingyenes formában "Az utazás"
címmel, az egyik legnagyobb elektronikus
könyvportál oldalán. Később a harmadik
kötet "A Mentőakció" címmel vált
elérhetővé.

1. Az Utazás (2015) - a második "The

Journey" kötet magyar megfelelője
2. A Mentőakció (2018) - a harmadik
"The Rescue" kötet magyar
megfelelője

Filmzene
A film instrumentális zenéjét David
Hirschfelder komponálta. A
filmzenealbum első dalát az Owl City
készítette.

1. To The Sky
2. Flight Home (The Guardian Theme)
 3. Taken to Saint Aggeles
4. Welcome to the Pellatorium
5. A Long Way to the Guardians
. You Know We're Flying
7. A Friend or Two
. The Boy Was Right
9. Sharpen the Battle Clwas
10. Follow the Whale's Fin
11. Into Battle
12. Hello Brother
13. My Soldiers, My Sons
14. More Baggie Wrinles

Egyéb zenék …
Amikor Soren a monszunban repül a
következő zene hallható a filmben, ami
nem került rá az albumra.

1. Lisa Gerrard - Coming Home

Amikor Soren az erdőtűzben repül a

következő zene hallható, ami nem került
fel a digitális filmzenealbumra.

1. Dead Can Dance - The Host of

Seraphim

A film előzeteseiben hallható zene a

következő.

1. Kings and Queens - 30 Seconds to

Mars

A TV-Spotokban hallhatóak.
 1. Brand X Music - Slay the Dragon
2. Audiomachine - Sands of Time

A kibővített második előzetesben

hallható zene, ahol Zack és Deborah
Snyder beszélnek a filmről és a
könyvekről.

1. Director's Cuts - Afterglow

A 3. és 7. TV Spotban felcsendülő zene.

1. Brand X Music - The Great Beyond

Díjak és jelölések
Australian Academy of Cinema and
Television Arts / AACTA
díj: Legjobb vizuális effekt
Asia Pacific Screen Awards
 díj: Külön elismerés a legjobb
animációs film
jelölés: legjobb animációs film
Australian Screen Sound Guild
díj: legjobb hang
jelölés: Legjobb hangkeverés
jelölés: Az év legjobb filmzenéje
IF Awards
díj: Legjobb hang: Wayne Pashley,
Polly McKinnon, Derryn Pasquill,
Fabian Sanjurjo
jelölés: legjobb zene: David
Hirschfelder
Annie Awards
jelölés: legjobb effekt: Sebastian
Quessy
 jelölés: legjobb zene: David
Hirschfelder
jelölés: legjobb design: Dan Hee
Ryu
jelölés: legjobb szinkron: Geoffrey
Rush, mint Ezylryb
Australian Film Institute / AFI
jelölés: Ólvasói különdíj: Zareh
Nalbandian.
Satellite Awards
jelölés: legjobb animációs és
kevert film
jelölés: legjobb vizuális effectek:
Grant Freckelton, Chris Bone, Craig
Welsh
Academy of Science Fiction, Fantasy &
Horror Films, USA Saturn Award
jelölés: Legjobb Animációs film
Visual Effects Society Awards VES
Award
jelölés: Kiemelkedő effekt
animáció - Animációs filmben
jelölés: Kiemelkedő animáció -
Animációs filmben
jelölés: Kiemelkedő karakter
animáció - Animációs filmben
Golden Trailer Award
jelölés: legjobb grafika egy tv spot-
ban
jelölés: legjobb film poszter:
Animáció / Családi kategóriában
 Casting Society of America, USA
jelölés: Kiemelkedő casting -
Animációs filmben
Motion Picture Sound Editors, USA
jelölés: legjobb hangvágás, hang
effekt egy animációs filmben
Australasian Performing Rights
Association / APRA Music Award
jelölés: legjobb instrumentális
zene egy filmben: David
Hirschfelder

Jegyzetek
1. 'Legend of Ga'Hoole'
the (angol
Guardians: nyelven).
The Owls of Box Office
 Mojo. : 2011.
(Hozzáférés április 2.)

További információk
Hivatalos oldal
Az Őrzők legendája a PORT.hu-n
(magyarul)
Az Őrzők legendája az Internet Movie
Database-ben (angolul)
Az Őrzők legendája a Rotten
Tomatoeson (angolul)
Az Őrzők legendája a Box Office Mojón
(angolul)
Golden Trailer Awards nyertesek és
jelöltek listája
Animal Logic hivatalos weboldala
Kathryn Lasky hivatalos weboldala
A rajongói fordítás Facebook oldala
A 7. TV Spot a Warner Bros YouTube
oldalán. "Ayrebird" hozzászólása a
megoldás a zenére
A második kötet rajongói fordítás a
Scribd.com oldalán
Bears of the Ice bejelentése
Bears of the Ice harmadik kötete
A harmadik kötet rajongói fordításának
megkezdéséről szóló bejegyzés
A harmadik kötet rajongói fordítás a
Scribd.com oldalán
A lap eredeti címe:
„https://hu.wikipedia.org/w/index.php?
title=Az_Őrzők_legendája&oldid=23395040”

Utoljára módosítot ta 188.217.213.168 1 hónapja

A lap szövege CC BY-SA 3.0 alatt érhető el, ha

nincs külön jelölve.