régmúlt

Léteztek-e a
Biblia szereplôi?

Grüll Tibor ❱
Mi a jelentôsége annak, ha egy bibliai szereplô neve falra festve, cserépre
zadban a zsidók és egyiptomiak már ismerték
karcolva, agyagpecsétbe nyomva vagy kôbe vésve jelenik meg? Kimondva Ábrahám nevét, és annak emlékét azzal is szol-
vagy kimondatlanul: a hitelesség kérdése forog kockán. Természetesen egy cserép- gálták, hogy egy települést neveztek el róla.

darabon megtalált név önmagában még nem jelenti a Bibliában szereplô személy Bálám látomása
létezésének egyértelmû bizonyítékát. Vannak azonban olyan dokumentumok is, A zsidók a honfoglalást megelôzôen, a pusztai
vándorlás során találkoztak egy varázslóval, akit
amelyek kétségbevonhatatlanná teszik ezt. Moáb királya, Bálák bérelt fel ellenük. Ô Bálám,
Az ószövetségi zsidóság történetének elsô korszakát a hagyományban ekkor már szerepe volt az ôsatyának. a pogány próféta, aki végül is nem átkot, hanem
pátriárkák korának nevezzük. A legelsô pátriárka, akit a I. Sesonk fáraó Kr. e. 925-ben tért vissza gyôztes áldást mondott Izrael népére: „Mit átkozzam
hit atyjának is szokás nevezni, a mezopotámiai szárma- palesztinai hadjáratából Egyiptomba. Hazatérését azt, akit Isten nem átkoz, és mit szidalmazzam
Fotó: Getty Images, wikipedia

zású Ábrám/Ábrahám volt. A Biblia utalásai alapján
Kr. e. 2200 körül élhetett, ha nem hiszünk a történeti
bibliakritikának, amely Ábrahámot csupán legendás
alaknak tartja. Az Ábrám/Ábrahám név elôfordul a
korabeli mezopotámiai és kánaáni városok névanyagá-
ban is, ami persze nem jelenti azt, hogy akármelyik
említés is magára a bibliai szereplôre utalna. Van azon-
ban egy, Ábrahám koránál ezeregyszáz évvel késôbbi
adatunk, amely megerôsíteni látszik azt, hogy a zsidó
követôen gyôzelmi feliraton örökítette meg hadi sike-
reit Ámon karnaki templomának falán. A meghódított
városok között említett egyebek mellett egy Ábrahám-
erôd nevû helyet, amely minden bizonnyal délen, a
Negev-sivatagban lehetett. A neves izraeli régész,
Yohanan Aharoni szerint elképzelhetô, hogy a fáraó
listáján szereplô név a Hetek Kútjára, vagyis Beérsebára
utal, amit a Biblia szerint maga Ábrahám alapított.
Mindenesetre bebizonyosodott, hogy a Kr. e. 10. szá-
A Tel Dan településen feltárt
sztélé egy darabja
azt, akit az Úr nem szidalmaz? Mert sziklák tete-
jérôl nézem ôt, és halmokról tekintem ôt; íme,
oly nép, amely maga fog lakni, és nem számlál-
tatik a nemzetek közé.” Legkevésbé se számíta-
nánk arra, hogy épp a beszélô szamaráról elhíre-
sült Bálám lesz az, akinek létezését külsô feliratos
forrás is megerôsíti. 1967 tavaszán a Jordán völ-
gyében fekvô Deir ’Allâ településen találták meg
azt a feliratot, amely Bálám egyik látomásáról

32 ❱ 2012. szeptember ❱ IPM IPM ❱ 2012. szeptember ❱ 33

 Baruch bullája

Gemarjáhu számol be. A szöveget vörös és fekete tintával írták egy
bullája kánaánita szentély falának vakolatára. Nyelve igen
hasonlít a bibliai héberre, annak is dél-kánaáni dialek-
tusára, és írásképi alapon a Kr. e. 8. századból szárma-
zik. Minthogy a felirat kisebb-nagyobb darabokra törve
maradt fenn, a szöveg értelmezése több helyütt vita-
A londoni British
Museumban
tott. 1969-es elsô kiadása óta is számos helyreigazítási
ôrzött Fekete javaslat született. A szöveg így kezdôdik: „Bálámnak,
Obeliszk Beor fiának magyarázata, aki az istenek látnoka volt.
Az istenek éjjel meglátogatták ôt, s ô egy
látomást látott, Él jóslatához hasonlót.”
Vallástörténészek kiemelik az idézett
szövegben szereplô istenek (sédin)
szót, amely nem más, mint a Bibliá-
ban szereplô Saddáj istennév töb-
bes száma. Bálámot a Biblia két
alkalommal is úgy jellemzi, mint
„aki hallja Istennek beszédét, aki
látja a Mindenhatónak (Saddáj)
látását.” A felirat arra is bizonyí-
tékként szolgál, hogy az egyes
fontosnak tartott tradíciókat még
a nem izraeliták is írott formá-
ban örökítették tovább, s azt nagy
becsben tartották.
A királyok kora
A honfoglalást követôen, vagyis a bírák korának
lezárulásával az egységes királyság kora követke-
zett. Ez a korszak onnan kapta a nevét, hogy Izra-
el elsô három királya, Saul, Dávid és Salamon Izrael
mind a tizenkét törzse felett uralkodott. Közülük két-
ségkívül Dávid volt a legjelentôsebb, aki nemcsak
Egyiptom patakjától az Eufráteszig terjesztette ki ural-
mát, hanem a prófétai ígéretek alapján az eljövendô
Messiásnak is tôle kellett származnia. Ezért is különös
jelentôséggel bír, hogy a felsorolt királyok közül egy-
elôre épp Dáviddal kapcsolatban rendelkezünk külsô
bizonyítékkal. 1993-ban a galileai Tel Dan települést
feltáró régészek egy feliratos bazaltkôre bukkantak a
Kr. e. 9. században épült déli városkapu elôtti felvonu-
lási úton. Az egykor másfél méter magas, arámi nyel-
ven írt gyôzelmi sztélét összetörték, és írással a föld
felé fordítva utcakônek használták. Hogy miért? Kide-
rül a szövegbôl, amely Hazaél szír király hódításait
mutatja be Izrael és Júda földjén: „[Megöltem Je-
ho]rámot, [Ahábnak] / Izrael királyának fiát, és meg-
öltem [Ahá]iját, / a Dávid házából származó [Jeho-
rám kir]álynak fiát. És leromboltam [városaikat és] /
földjüket [pusztasággá tettem] / és Jéhu uralkodott
Iz[rael felett] és megostromolta.” A mértéktelenül di-
csekvô és igencsak töredékes szöveg leglényegesebb
utalása természetesen Dávid házára vonatkozik. A fel-
irat szerencsére épp ezen a ponton kitûnôen olvasha-
tó. Immáron történeti tény az, hogy a júdeai királyok
Dávid leszármazottai voltak, vagyis maga Dávid sem
lehetett csupán legendás hôs. Ezt még a Biblia törté-
netisége iránt bevallottan szkeptikus tel-avivi régész-
professzor, Israel Finkelstein
is elismerte: „Ez drámai bi-
zonyíték a dávidi dinasztia
hírnevére alig száz évvel
Dávid fiának, Salamonnak
uralkodása utáni idôbôl. Az
a tény, hogy Júdára mind-
össze az uralkodóház emlí-
tésével hivatkoznak, egyér-
telmûen bizonyítja, hogy parancsa ellenére Jézabel föníciai hercegnôt vette felesé- tomi szimbólumrendszer látható rajta, amely több Dávid városa
Dávid hírneve nem egy sok- gül, aki kiirtotta Jahve prófétáit, és helyettük a kánaáni mint figyelemreméltó. A két részre osztott pecsét felsô
kal késôbbi kor irodalmi Baál–Astarót kultusz több száz fôpapját importálta az mezôjében egy szárnyas szfinx látható, amely mellsô
terméke.” országba, akik mind a palota ellátásából részesültek. lábai között egy ankh-jelképet tart. A vonal alatt a szár-
A királyság kettészakadása A kitûnô izraeli régész, Nahman Avigad már 1964-ben nyas napkorong, Rá istenség jelképe szerepel. Alatta
után az északi országrész, publikált egy pecsétet, amely a mûkincspiacról került az jobbról és balról ureuszkígyó, középütt Hórusz jelké-
Izrael sorsa igencsak hánya- Izraeli Régészeti Hatóság tulajdonába. A pecséten a pe, egy jogart tartó sólyom, amely lábával egy kígyóra
tottá vált. A mózesi törvény LJZBL vagyis a Jézabelé szöveg olvasható. Nemrégi- tapos. Nem kell szakértônek lennünk ahhoz, hogy egy
megtartása helyett bálvány- ben Marjo Korpel holland semitológus állt elô azzal, izraeli királynô esetében legalábbis értetlenül álljunk az
Fotó: Wikipedia

A vakolatra festett felirat a Bí-
rák könyvében is szerepel, ahol
a törvényt kellett ilyen módon
rögzíteniük a zsidóknak.
imádó kultuszokat vezet-
tek be az országban, s hamarosan az asszír birodalom
vonta érdekszférájába a királyságot. Szellemi-erkölcsi
szempontból az északi országrész Akháb uralkodása
alatt jutott a mélypontra. Akháb a törvény szigorú
hogy a pecséten található L (lamed) és J (jod) betûk
között egy hiányzó alefet is rekonstruált, így a név egé-
szen bizonyosan a bibliai királynééval egyezik.
A pecsétrôl ugyan hiányzik az Ithobaál leánya apanév
vagy a királynô titulus, mégis egy olyan összetett egyip-
idegen istenek ábrázolásainak e kavalkádja elôtt, hiszen
a mózesi törvény szigorúan tiltja mind az idegen iste-
nek tiszteletét, mind a vallási jelképek ábrázolását. Ez
esetben azonban épp a Biblia erôsíti meg a pecsét értel-
mezését, hiszen azok részletesen beszámolnak Jézabel

IPM ❱ 2012. szeptember ❱ 35

 csak Júda és Benjámin törzsének nagy részét hurcol- Jézus kortársai
ták fogságra, hanem a jeruzsálemi templomot is le- Térjünk rá az Újszövetség szereplôire, akikrôl feliratos
rombolták. Közvetlenül ezt megelôzôen több próféta források vallanak. Cikkünkben természetesen csak a
is támadt Júdeában, akik arra biztatták a népet és ve- száz százalékig bizonyított, tudományosan is elfogadott
zetôit, hogy hódoljanak be II. Nabukadneccár elôtt. régészeti és epigráfiai emlékekkel foglalkozunk. A legis-
Közülük is a legkiemelkedôbb volt a fiatal Jeremiás. mertebb ilyen emlék talán az 1961-ben Caesareában
Talán az ô korából került elô eddig a legtöbb törté- felfedezett Pilatus-felirat. Ennek valódi jelentôségét az
neti-régészeti bizonyíték, amely drámai módon egy- adja, hogy tartalmazza a Római Birodalom legismer-
bevág a bibliai elbeszélésekkel. 1935–38 között az tebb helytartójának család- és ragadványnevét (Pontius
ókori Lakis, a mai Tell ed-Duweir város feltárásakor a Pilatus), valamint tisztségét (praefectus Iudaeae).
régészek összesen huszonegy, tintával írt cserépdara- A kô eredeti rendeltetése, felállítási helye és mûfaja azon-
bot, osztrakont találtak a keleti kaputorony egyik ban szakmai körökben máig vitatott. A felirat elsô, töre-
kamrájában. A leveleket egy bizonyos Hosajáhu küld- dékes sorában ugyanis szerepel egy szó: a Tiberiéum,
te felettesének, Jausnak, aki feltehetôleg Jeruzsálem amelynek magyarázatára számos kísérlet történt. Az
városparancsnoka lehetett, és a júdeai királyság nyu- egyik legismertebb és legelfogadottabb megoldással a
gati frontszakaszának védelmét irányította. Jaus, mint világhírû magyar epigráfus, Alföldy Géza állt elô, aki
az a levelekbôl kiderül, közvetlenül a királytól kapta a szerint egy Tiberius császárról elnevezett és a hajósok-
parancsokat, és közvetítette azokat a kisebb erôdök nak dedikált világítótoronyról van szó, amelyet Pilatus
felé. A levelekbôl számos, eddig csak a Bibliából ismert
történelmi személyiséget láthatunk megelevenedni.
A 3. levélben egy bizonyos „megnyílt szemûhöz”,
vagyis prófétához küldött levélrôl esik szó. A 16.
levélben, amely sajnos igen töredékes, Urijáhu
(Uriás) nevét említik, olyan szavak kíséretében, mint
éhség, dögvész, pusztulás. Jeremiás könyvének 26.
részében olvashatunk a kirját-jearimbeli Uriás törté-
netérôl, akit Júda pusztulását jövendölô próféciái
miatt Jojákim király Egyiptomból hozatott vissza és
öletett meg. A próféta ellen felhozott vád, az ország
A karnaki Amon vallási szédelgéseirôl. Egyébként az egyiptomi vallási Az asszír uralom emlékei demoralizálása kísértetiesen ismétlôdik majd Jeremiás
templom, amely- ikonográfia elemeit a föníciai királyok gyakran fel- A bibliai történelem egyik paradoxona, hogy az Akháb esetében is: „És mondának a fejedelmek a királynak:
nek falán szere-
pel egy bizonyos használták saját hatalmi jelképeiken, és azok alkalma- háza ellen katonai puccsot szervezô és a elvetemült kérünk, ölettesd meg ezt az embert, mert megerôtle-
Ábrahám-erôd zása más izraeli királyok, például Hósea pecsétjein is Jézabelt személyesen meggyilkoltató király, Jéhu nem- níti a vitézek kezeit, akik megmaradtak a városban, és
nevû hely megfigyelhetôk. csak nevével, hanem ábrázolásával is szerepel III. Szal- az egész nép kezeit, hogy efféle szókat szól nekik.”
manasszár (Sulmánu-asarídu) asszír király dom-
bormûvén. A jelenleg a londoni British Museumban
ôrzött ún. Fekete Obeliszket Kr. e. 825 körül állí-
tották fel. Miután Sulmánu-asarídu elfoglalta Jézabel pecsétje
Szíriát, és a damaszkuszi Hadadezer által veze- Az 1961-ben
tett asszírellenes tizenkét király koalícióját sike- Caesareában
= lamed = l
resen leverte, aminek Jéhu is tagja volt, az izra- felfedezett
eli uralkodó bölcsebbnek látta behódolni a Pilatus-felirat
hatalmas birodalom elôtt, mint kivívni annak = alef = ’
haragját. A Fekete Obeliszken az asszír biroda- építtetett Caesarea kikötôjének
lom legtávolabbi országaiból érkezô, adót fel- bejáratánál. Szempontunkból
ajánló országok: Gilzanu, Izrael, Musri, Suhi és = jod = y persze teljesen mindegy, hogy a
Fotó: Wikipedia, Getty Images

Patin a legkülönbözôbb javakat szolgáltatják be Tiberiéum egy épület, vagy

Sulmánu-asarídu számára. Izrael ezüstöt, ara- esetleg egy, a császár tiszteleté-
nyat, aranyedényeket, aranyvödröket, ónt, lán-
= zajin = z re rendezett játék, amit a caesa-
dzsákat és szintén apró csomagokat ajánl fel reai színházban mutattak be.
ajándékul. Az északi királyságot alkotó tíz törzset = bét = b A Jézus perében fôszerepet ját-
az asszírok Kr. e. 722-ben birodalmuk legtávolab- szó gonosz fôpap, Kajafás csalá-
bi részeire deportálták. A déli királyságban is egymást di sírboltjára 1990-ben buk-
Kajafás váltották az istenfélô és a gonosz királyok, míg végül = lamed = l kantak rá a régészek Jeruzsálem
csontládikája Kr. e. 586-ban az újbabiloni birodalom seregei nem- közelében. Az egész sírbolt leg-
Összeolvasva: [l’]jzbl
IPM ❱ 2012. szeptember ❱ 37
❱❱❱❱ régmúlt
szebb darabja egy gazdagon díszített csontládika volt,
amelyen két egymást metszô körben hat-hat rozetta lát-
ható, a ládika külsô szélein palmettasor fut végig. Hosz-
szanti és rövidebb oldalára is felirat van karcolva, ami így
olvasható: Jehoszéf bar Qéfa. Az osszáriumban egyéb-
ként egy kb. hatvanéves férfi csontváza is elôkerült.
Vagyis a Bibliában csak Kajafásnak hívott fôpap elôneve
Immáron történeti tény az, hogy a júdeai királyok
Dávid leszármazottai voltak, vagyis maga Dávid sem
lehetett csupán legendás hõs.
a József volt. Azóta újabb lelet erôsítette meg Kajafás
létezését. 2011 júniusában a Bar-Ilan és a Tel-Aviv
Egyetem kutatói bejelentették, hogy elôkerült egy
régen ellopott osszárium. Az Izraeli Régészeti Hatóság
szakembereit, akik hitelesnek nyilvánították a leletet,
mélységesen felháborította, hogy a mûkincsrablók ilyen
fontos történeti dokumentumot ragadtak ki kontextu-
sából, amibôl a kutatók további fontos adatokat nyer-
hettek volna. A gazdagon díszített csontládikán a követ-
kezô felirat olvasható: Mirjám, Jésua lánya, aki a Bét
Imribôl származó, Ma’azia rendjébe tartozó Kajafás fia.
Kajafásnak volt tehát egy Jésua nevû fia és egy Mirjám
nevû unokája. A felirat említi a Ma’azia nevet is, amely
a huszonnégy papi rend egyike volt, egészen pontosan
az utolsó. Ez az elsô forrás, amely Kajafást ezzel a papi
renddel hozza összefüggésbe. A szövegben szereplô
Bét Imri kétféleképpen értelmezhetô: vagy az Imri csa-
ládról, vagy a Bét Imri helységnévrôl van szó, amirôl
egyelôre közelebbit nem tudunk mondani.
Nem száz százalékig bizonyított, mindenesetre elkép-
zelhetô, hogy a Márk evangéliumában említett kürénéi
Simon, akire egy római katona rátetette Jézus keresztjét,
szintén Jeruzsálem környékén volt eltemetve családjának
egyéb tagjaival. Jézus keresztútjával kapcsolatban egye-
dül itt szerepel a következô epizód: „Kényszerítettek
egy arra menô embert, kürénéi Simont, Alexander és
Rufusz apját, aki a mezôrôl jött, hogy vigye az ô kereszt-
jét.” Érdekes, hogy az evangélium ilyen részletességgel
beszámol egy eseményrôl, amelynek jelentôségét nem
könnyû megérteni. Ráadásul Márk több részletet is fon-
tosnak tartott róla közölni: kürénéinek nevezi, ami felte-
hetôen azt jelenti, hogy Simon Küréné tartományból
származó diaszpórazsidó lehetett. Ugyanakkor Simon a
mezôrôl jött, vagyis feltehetôen birtokkal is rendelkezett
Jeruzsálem környékén. Az evangélium azt is megjegyzi,
hogy Simon Alexander és Rufusz apja volt, akikrôl szin-
Fotó: Wikipedia
tén nem tudunk semmi közelebbit, hacsak Rufuszt
nem azonosíthatjuk a római gyülekezet egyik tagjával,
akit Pál apostol külön is köszöntött a Rómaiakhoz írt
levelében. A Jeruzsálemtôl délre fekvô Kidron-völgy-
ben, 1941-ben Eleazar Lipa Sukenik, a Héber Egyetem
régészprofesszora azonosította a síron említett neve-
ket az evangéliumban szereplô személyekkel.
A 11 osszáriumon összesen 13 feliratot találtak. Vala-
mennyi arról tanúskodik, hogy egy kürénéi zsidó család
több tagjáról van szó: közöttük szerepel Alexandrosz,
Szimón fia, a kürénéi is, aki Sukenik szerint azonos
lehet a Márknál szereplô kürénéi Simon fiával.
Az apostolok nyomai
A kereszténység történetének talán két legfontosabb
apostola Péter és Pál. A hagyomány szerint mindkette-
jüket a 64-ben kirobbant Néró-féle keresztényüldözés
idején végezték ki:
Pétert a Circus Maxi-
musban vagy a Vatica-
nus-dombon, fejjel
lefelé keresztre szö-
gezve; Pált a falakon
kívül, az Ostiába veze-
tô út mentén, csak
római polgároknak
dukáló lefejezéssel. Az
utóbbi kivégzés helyén
épült fel kb. 390-ben,
I. Theodosius idején
az a San Paolo fuori le Murának nevezett bazilika,
amely nevében is jelzi, hogy Pál falakon kívüli sírját rejti
magában. Itt találták meg 2005 februárjában a Vatikáni
Múzeum fôrégészének, Giorgio Filippinek vezetésével
azt a szarkofágot, amelyre valaki a „Pál apostol, a mártír”
szöveget véste, hihetôleg még az ókorban. A katolikus
egyház azonban elzárkózott a közelebbi tudományos
vizsgálat elôl: „Mi a feladatunk végére értünk. Célunk
ugyanis az volt, hogy láthatóvá tegyük a sírt oly mó-
don, hogy a zarándokok leróhassák tiszteletüket Szent
Pál nyugvóhelyénél” – nyilatkozta a lapoknak Filippi.
Sôt, a BBC News riporterének válaszolva a vatikáni
fôrégész azt is hozzáfûzte ehhez: merô tudományos
kíváncsiságból nem szabad a sírt felnyitni. Legyen ele-
gendô bizonyíték, hogy a katolikus hívek évszázadok
óta naiv hittel járulnak a San Paolo-templom oltára elé
imádkozni, amelytôl alig pár méterre, egy márványlap
mögött nyugszanak annak az apostolnak a csontjai, aki
Európát megajándékozta az igazi evangéliummal.
Nem állunk sokkal jobban Péter sírjával sem. A katoli-
kus egyház állításai szerint a fô-fô apostol földi marad-
ványai a Nagy Konstantin idejében, 330 körül épült
Szent Péter-székesegyház alatt nyugszanak. Azonban
hiába indított keresést 1950 körül XII. Pius pápa a
csontok után, nem találtak meggyôzô bizonyítékokat.
Szent Pált
ábrázoló
mozaik
1968-ban VI. Pál beje-
lentette, hogy megta-
lálták a szent maradvá-
nyait, és a bejelentést
nem kisebb tekintélyû
régész-epigráfus iga-
zolta, mint Margherita
Guarducci. Csakhogy közben másutt is kutattak a
régészek, és nem is hiába. 1953-ban két ferences ré-
gész a jeruzsálemi Olajfák hegyén egy elsô századi te-
metôt fedezett fel, számos csontládikával. A régészek
azt állították, hogy a legkorábbi jeruzsálemi keresztény
közösség temetôjére bukkantak. Az egyik osszáriu-
mon a Simeon, Jóna fia arámi feliratot azonosították.
Ez a név az Újszövetségben Péter apostolé, s mivel a
Jóna igen ritka zsidó névnek számít, a régészek joggal
feltételezhették, hogy a sír valóban a fôapostolé lehet.
Az itt talált összesen 43 felirat között szerepelt még a
Jézus, József, Máté, Márta, Mária és Mariamné is, az
utóbbi kettô görög nyelven. A Vatikán azonban hiva-
talosan sosem ismerte el Péter jeruzsálemi sírjának
hitelességét.
Az epigráfiában az a legizgalmasabb, hogy akármelyik
nap bekövetkezhet egy olyan felfedezés, amely igazol
vagy éppen megcáfol egy történelmi állítást. A Bibliával
kapcsolatban említett tucatnyi feliratos emlék, talán a
két utolsót kivéve, igazolni látszik az emberiség leg-
ôsibb szent iratainak, illetve az abban szereplô szemé-
lyeknek a hitelességét. Tekintve az Izraelben folyó
régészeti munkák rendkívüli intenzitását, lehetséges,
hogy már e lapszám megjelenésekor is újabb izgalmas
felfedezésekrôl kellene beszámolnunk. ❱
IPM ❱ 2012. szeptember ❱ 39