A Misna Magyar Nyelven

A Magvak és az Ünnepek rendje

Héber nyelvből fordította: Uri Asaf

Izrael népét többször űzték el hazájából, a Szentföldről, de mindig visszatértek,

mert örökségük miatt erre kényszerültek. Az örökség, maga a mózesi törvény,
ismertebb nevén, a Tóra. A Tóra elsőszámú magyarázata a Misna, magyar nevén, a
szóbeli Tan. A Héber Biblia, és azon belül a mózesi törvény nem egyetlen könyv,
hanem egy “könyvtár”: huszonnégy könyv gyűjteménye. Közöttük első helyen
szerepel Mózes öt könyve, héberül: ‫( תורה‬Tóra), görögül: pentateuch. A Tóra öt
része és nevük rövidítése: Teremtés könyve (Ter), Kivonulás könyve (Kiv),
Léviták könyve (Lev), Számok könyve (Szám) és a Második Törvénykönyv
(MTörv). Keletkezésük, ill. leírásuk ideje szerint az öt könyv közül a Második
Törvénykönyv az első, amelyet Josijáhu, Judea királyának uralma idején (i.e. 640-
609) írtak.
A Tóra öt könyvében szerepelnek a mózesi törvények, melyek száma
hatszáztizenhárom. Két típusú törvényt, más szóval parancsolatot, (héberül micvá -
t.sz. micvot) különböztetünk meg: a tiltó, pl. “ne ölj”, és az előíró parancsolatot,
pl. “tiszteld apádat és anyádat”. A hagyományról Mózes második könyvében úgy
értesülünk, hogy a Tóraadás Mózes életében történt. A középkori filozófus,
Maimonidesz (1138-1204) leírja, hogy a törvényeket egyenként, azok
magyarázatával, a Misnával együtt, egyszerre adták át Mózesnek, aki mindkettőt
megtanította testvérének, Áronnak, aki pedig tovább adta a fiainak, ők pedig a nép
vezetőinek. Az egyiptomi kivonulás és az azt követő törvényadás a hagyomány
szerint i.e. 1300 körül történt. A Tóra minden szavát még idejekorán leírták, de a
Misnát a hagyomány őrzői emlékezetükben őrizték és nemzedékről nemzedékre,
emlékezetből tanították. A misna, szó szerint ismétlést jelent, amely az
ismételgető, kívülről tanulás technikájára utal.

A jelenkori kutatások szerint a Héber Biblia szövegeinek jelentős része a perzsa

uralom idején alakult ki, miután a bábeli száműzetésben élő izraeliták II. Kurus,
(görög nevén Kürosz) jóvoltából visszatérhettek Judeába, (i.e. 638) és a
Jeruzsálemi Szentély újjáépítéséhez kezdhettek. Ezzel szemben a Misna írott
változata viszonylag későn, csak a harmadik században készült el, ám nem kizárt,
hogy egyes misnákat ennél korábban, keletkezésük pillanatában leírtak. A Misna
megfogalmazói a tánáitá-k, (héb. tánáim). Táná az a bölcs, aki törvényt alkot,
bíráskodik és tanít. Rabbinikus, ún. halachikus határozataik a mózesi törvények
kiegészítéseként születtek. A táná (‫ )תנא‬jelentése: ismétlő. Az első tánák a
Második Szentély utolsó éveiben, Hilel és Sámáj iskoláiból kerültek ki. A
kíválóságaik között szerepel Johánán ben Zákáj, Rabbi Ákivá és Rabbi Jismáel
akik a Jeruzsálemi Szentély működésének megszűnése után tevékenykedtek.
A Misna a kiterjedt, szóbeli bölcselet írásos formája és több, mint négyezerkétszáz
szöveget tartalmaz, melyeket misnáknak (héb. misnájot) neveznek. A harmadik
évszázad elején Rabbi Jehuda há-Nászi (135-217) aki maga is hozzájárult számos
misna írásához, úgy döntött, hogy összegyűjti és rendszerezi az addig ismert
szóbeli anyagot, úgy, hogy a Misna, mint “szülőanyja”, a Tóra, végre írásos formát
kapjon. A tánáitá-k hat nemzedéke ismert, Rabbi Jehuda há-Nászi az ötödik
nemzedékhez tartozott. A misna szövege a rabbinikus törvény szemléletét szem
előtt tartva, kiegészült azokkal a kiterjedt és gyorsan növekedő magyarázó és
értelmező szövegekkel, melyek egy sajátos vitastílus, bölcseleti szemlélet
megnyilvánulásai, és amelyeket gemárá-nak nevezünk. A héber nyelvű misnákat,
azok kiegészítésével, az arámi nyelvű gemárá-val együtt Talmudnak nevezzük. A
gemárá írói, a tánáitá-k követői, az ámorá nevet viselik, ők a magyarázók. Az ő
idejükben, Júdeában és attól keletre, a Jordánon túl, már nem beszélték a héber
nyelvet, ez az oka, hogy a gemárá szerkesztése és a talmudi tevékenység arámi
nyelven folyt, részben Babilóniában. Ennek eredményeként kétféle Talmud
keletkezett: a Jeruzsálemi Talmud és a Babilóniai Talmud. A gemárát mindkét
Talmud lapjain arámi nyelven írták.

A Talmud középpontjában álló Misna, a rabbinikus törvény, (héberül háláchá) első

és legfontosabb eleme. A háláchá kialakulása hatalmas időszakot ölel fel, Mózes
megjelenésétől kezdve a Jeruzsálemi szentély pusztulását követő évszázadok
során. A Második Szentély pusztulása, i. sz. 70 -ben az áldozati szertartások végét
jelentette. Misna nélkül ma nem ismernénk a jeruzsálemi oltár tevékenységét, a
modern ember számára elképzelhetetlennek látszó áldozati szokásokat, melyek a
misnai időket követően vallásos tartalommal telített szellemi értékké változtak. Az
izraelita vallás magához ölelte az oltáron kívüliséget, és az állatáldozatokat
felváltotta az imarend, a szentélyt és annak oltárát felváltotta a zsinagóga és a
tanház, ahol a hívők a Talmudot és azon belül a Misnát tanulták.

A Misna a posztbiblikus hébernyelvű irodalom legjelentősebb műve, melynek

magyar fordítása eddig csak szemelvényes formában létezett. A Misna hat rendet
és hatvanhárom traktátust tartalmaz. A Misna hat rendje, magyar és héber
megnevezésük szerint: magvak (zraim), ünnepek (moed), nők (násim), károk
(nezikin), szentségek (kodasim), rituális tisztaság (tehorot).

Jelen fordítás a teljes Misna első két rendjének javított szövegváltozatát tárja az
olvasó elé. A Misna szövegeiben előforduló héber szavakat a mai szefárd-héber
kiejtés szerint írtuk át, dőlt betűkkel. A Biblia idézeteket minden esetben az IMIT
héber-magyar kétnyelvű bibliából vettük, és idézőjelbe tettük. A misnákban
szereplők párbeszédei, mondásai idézőjel nélkül szerepelnek. Minden traktátus
elején a fordító bevezető szövege áll, amely röviden összefoglalja a traktátus
tartalmát. A Misna szövegeit sűrűn lábjegyzetek kísérik, melyek a pontosabb
megértést szolgálják. A traktátusok többsége a különböző fordításoknál szokásos,
fonetikusan átírt héber címszavak helyett, magyar nevet kapott, valamint a héber
szakkifejezések helyett több magyar hangzású szakkifejezést újítottunk. Az olvasó
szükség szerint, további magyarázatokat talál a Sefaria héber-angol online
kiadásában: https://www.sefaria.org/texts. A magyarra való fordítás szakmai
lektora Zsom Dóra volt.

A Misna első két rendjében a traktátusok címe az eredeti sorrend szerint a

következő:
A Magvak rendje (héb. Zráim) tizenegy traktátust tartalmaz: Áldások (héb.
bráchot), A mező széle (héb. peá), Kétes tized (héb. demáj), Tiltott keverék (héb.
kilájim), A hetedik év (héb. sviit), Papi adományok (héb. trumot), Tizedek (héb.
máászrot), Második tized (héb. máászer seni), A kalács adománya (héb. hálá),
Érintetlen (héb. orlá), Első zsengék (héb. bikurim).

Az Ünnepek Rendje (héb. Moed) tizenkét traktátust tartalmaz: Szombat

(héb.sábát), Kiterjesztés (héb. eruvin), Pészahok (héb. pszáhim), Sékelek (héb.
skálim), Engesztelő nap (arámiul, jomá), Sátrak (héb. szuká), Tojás (héb. béicá),
Újév (héb. ros há-sáná), Böjtnap (héb. táánit), Könyv (megilá), Kis ünnep (héb.
moed kátán), Zarándoklat (héb. hágigá) .
Magvak rendje 1

ÁLDÁSOK - héb. bráchot

első traktátus

Áldások, a magvak rendjének első traktátusa. A traktátus kilenc részből áll, melyek
az imák rendjét és az áldások szabályait tárgyalják, különös tekintettel a Smá
Jiszráel (Halljad Izráel) és a Tfilát smone eszre, (Tizennyolc áldás) imáira. Izrael a
hagyomány szerint a napot estétől estéig számítja. Mivel az este mondott Halljad
Izráel a nap elsőszámú vallási kötelessége, ezáltal az “első hely” a misnában is
biztosítva látszik, nevezetesen az áldások c. traktátusban. Az áldások a nap-napi
liturgia és a hit ébren tartásának fontos tartozéka. Minden áldás a következő
szavakkal kezdődik: “Báruch átá ádonáj, melech há-olám” (Áldott legyen az
Örökkévaló, a világ királya) és ezt követi a szöveg, az áldás csoportja szerint.
Az áldások csoportjai: élvezeti áldások (pl. étkezéskor), parancsolatok
teljesítésekor mondott áldások, természeti jelenségek láttán mondott áldások, és az
időtől függő áldások (pl. ünnepek beköszöntése). A traktátus a szombaton és
ünnepen mondott kidus (megszentelés) és hávdálá (a szombat megkülönböztetése a
hétköznaptól) áldásait is tárgyalja.

ÁLDÁSOK 1/1

Kérdezi a Misna1: mikortól lehet mondani az esti smát2 ? Rabbi Eliezer szerint,
akkortól amikor a papok bemennek, hogy egyenek az adományból, az [éj]3 első
harmadjának végéig. Ez Rabbi Eliezer véleménye. Bölcseink4 szerint legfeljebb
éjfélig. Rábán Gámliel azt mondja: amíg hajnalodni kezd. Egyszer történt, hogy a
fiai [későn] tértek meg az ivóból és azt mondták apjuknak: Még nem mondtunk
smát. Azt mondta nekik: ha még nem virradt meg, kötelesek vagytok mondani. De
nemcsak ez, hanem minden olyan parancsolat, amelynek teljesítése a Bölcsek
szerint éjfélig kötelező, az első hajnali fénysugár megjelenéséig teljesítendő. Az
[áldozat] zsírjának és belső részeinek elégetése az első hajnali fénysugárig
teljesítendő.5 Azok [az áldozatok], melyek húsát aznap kell elfogyasztani,
1
A misna szó jelentése: ismétlés, utalva a misnák eredeti tanulási módszerére.
2
Smá: az imádság első szava, ld. smá jiszráel (“Halljad Izrael”), bibliai előfordulása: MTörv (6, 4-9); naponta
kétszer mondják, reggel és este.
3
Az éj a csillagok feljövetelével kezdődik. Három harmadra osztják, mindegyik harmad négy óra.
4
Bölcseink: a Misna bölcsei, héber nevén: tánáim.
5
Elégetik, amit az áldozati állatról eltávolítanak, (főleg zsírt – héb. helev).
elégetésük hajnalig kötelező. Ha így van, [hogy hajnalig halasztható], miért
mondták a Bölcsek, hogy „éjfélig”? Hogy távol tartsák az embert a vétektől.

ÁLDÁSOK 1/2

Mikortól lehet mondani a reggeli smát? Mikor az égszínkék6 a fehértől

megkülönböztethető. Rabbi Eliezer azt mondja: Mikor az ég színe
[megkülönböztethető] a póréhagyma színétől, de a napkelténél nem később. Rabbi
Josua azt mondja: A harmadik óráig, mivel királyfiaknál szokás a harmadik
órában7 felkelni. Aki ekkor, vagy később mondja, nem veszít. Az olyan, mintha a
Tórából olvasna.8

ÁLDÁSOK 1/3

Bet Sámáj ezt mondja: este minden ember fekve mondja a smát, reggel állva
mondja, mivel az [ima] így szól: „ha lefekszel és ha felkelsz”. Bet Hilel azt
mondja9 : mindenki szokása szerint mondja, mert [az imában az is] szerepel: „ha

6
Égszínkék a misnában, héb.: techelet: tengeri csigából nyert festék neve, mely a készítés módja szerint lehet
égszínkék, vagy bíbor.
7
Harmadik óra: a nap kezdetétől (napkeltétől) számítva.
8
A smá imádság szövege a Tórából való, (MTörv (6, 4-9); Tóra olvasása ill. tanulása, a nap minden órájában
lehetséges.
9
Bet Sámáj és Bet Hilel iskolája, kétféle híres rabbinikus hagyomány.
úton jársz.”10 Akkor miért mondták, hogy „ha lefekszel és ha felkelsz?” Ez arra
vonatkozik, hogy az ember este lefekszik és reggel felkel. Rabbi Tarfon azt
mondta: Úton voltam és ledőltem, [hogy smát mondjak]. Bet Sámáj [előírása]
szerint jártam el és ezzel veszélybe sodortam magam az útonállók miatt.11 [A
Bölcsek] azt mondták neki: Bajba sodortad magad, mert megszegted Bet Hilel
utasításait.

ÁLDÁSOK 1/4

Reggel két áldást mond, egyet [a smá] előtt és egyet utána; este kettőt mond előtte,
és kettőt utána.12 [A két áldás közül] az egyik rövid, a másik hosszú.13 Ahol azt
mondták, hogy hosszasan [áldjon], ott nem veheti rövidre, és ahol azt mondták
röviden áldjon, ott ne legyen hosszú. Ahol be kell fejezni, nem teheti azt, hogy
nem fejezi be, és ahol nem szabad befejezni, nem fejezheti be.

ÁLDÁSOK 1/5

10
Út és szokás: mindkettőt a héb. derech szó jelöli.
11
Sötét volt.
12
A smá imádság szövegét meghatározott áldások előzik meg és zárják.
13
Rasi szerint az „egyik rövid, a másik hosszú” szavak az esti smá imát követő két áldásra vonatkoznak.
Éjszakánként14 megemlítik az Egyiptomi Kivonulást. Rabbi Elázár ben Ázárjá azt
mondta: hetven éves vagyok, de nem hallottam, hogy említést tennének éjszaka az
Egyiptomi Kivonulásról, míg nem jött Ben Zomá, aki ezt megmagyarázta a
[következő verssel]: „hogy életednek minden idejében megemlékezzél arról a
napról, amelyen kijöttél Egyiptom földjéről.” (MTörv 16, 3). Az „életednek
idejében” a napokat jelenti, és a „minden idejében” az éjszakákat. A Bölcsek
hozzátették, hogy az „életednek idejében” ezt a világot jelenti és az „életednek
minden idejében” a Messiás napjait.

ÁLDÁSOK 2/1

Épp [a smát] olvasta a Tórában, mikor eljött a smá [imádkozásának] ideje. Ha a

szíve szándékát [az ima kötelességének teljesítésére] irányította, akkor teljesítette a
kötelességét. Ha nem, akkor nem teljesítette. Ha az imádság szakaszai között
szünetet tart, a társa hogyléte felől kérdez, és viszonozza [a köszöntést]. Ha az ima
a közepénél tart, csak akkor kérdez és viszonoz, ha fél.15 Ezek Rabbi Meir szavai.
Rabbi Jehuda azt mondja: ha a közepénél tart, akkor kérdez, ha fél, és a köszöntést
tiszteletből viszonozza.16 A szakaszok között csak tiszteletből kérdez, de minden
ember köszöntését viszonozza.

ÁLDÁSOK 2/2
14
Ez a misna a pészahi Hágádában is szerepel.
15
Mert fél a társától, akitől az élete függhet.
16
Tiszteletre méltó emberek köszönését.
Ezek az ima szakaszai között lehetséges szünetek:17 az első és a második
[bevezető] áldás között; a második áldás és a smá között; a smá18 és a ve-hájá im
sámoá között;19 a vehájá im sámoá és a vá-jomer20 között; a vá-jomer és az emet
ve-jáciv között. Rabbi Jehuda azt mondja: A vá-jomer és az emet ve-jáciv között
nem szakíthatja meg.21 Rabbi Josua ben Karha azt kérdezte: Miért került a smá
[szakasza] a ve-hájá im sámoá [szakasza] elé? Azért, hogy [az ember] először
magára vegye az égi királyság terhét,22 és aztán a parancsolatok terhét. Miért előzi
meg a ve-hájá im sámoá a vá-jomer szakaszát? Mert a ve-hájá im sámoá egyaránt
érvényes nappal és éjszaka, míg a vá-jomer csak a nappalra vonatkozik.

ÁLDÁSOK 2/3

Aki smát olvas, de nem fennhangon, teljesítette [a parancsolatot]. Rabbi Josze azt
mondja: Nem teljesítette. Olvas, de nem pontosan, Rabbi Josze szerint teljesítette,
Rabbi Jehuda szerint nem teljesítette. Aki rossz sorrendben olvas, nem teljesítette.
Olvasás közben hibázott, visszatér arra a helyre, ahol hibázott.

17
Szünetek: héb. ben há-prákim: a smá szakaszai, és az imát megelőző és követő áldások között.
18
A smá ima első szakasza a smá jiszráel „Halljad Izráel”.
19
Ve-hájá im sámoá: a második szakasz: „lészen azért, hogyha valóban engedelmeskedtek” (MTörv 11, 13).
20
Vá-jomer: a harmadik szakasz: „És szóla az Úr Mózesnek, mondván” (Num 15, 37-41).
21
Az említett idézet utolsó szava: „Istenetek”, héb. elohechem, és az utána köv. szó, héb. emet „igazság”.
22
„Az égi királyság terhe”, héb. ol malchut sámájim: a vallás nap-napi előírásos betartása.
ÁLDÁSOK 2/4

Építők a fa tetején is mondhatják, vagy a fal állványzatán. Ugyanezt nem tehetik az

tizennyolc áldás imádsága közben.

ÁLDÁSOK 2/5

Újdonsült férj mentes a smá olvasásától, az első éjszakától a szombat kimeneteléig,

ha addig nem hálta el [a házasságát]. Történt Rábán Gámliellel, hogy mondott
[smát] az esküvőt követő első éjszakán. Tanítványai azt mondták: Rábbénu, azt
tanítottad, hogy a vőlegény mentes a smá mondásától az első éjszaka. Azt
válaszolta nekik: nem akarok arról hallani, hogy az “égi királyságát terhét” akár
egy órára is letegyem.

ÁLDÁSOK 2/6

[Rábán Gámliel] fürdőt vett a felesége halálát követő első éjszakán, erre azt
mondták a tanítványai: Rábbénu, azt tanítottad nekünk, hogy gyász idején tilos a
fürdés. Azt válaszolta nekik: Én nem vagyok olyan, mint a többi ember, én
rajongok a tisztaságért.
ÁLDÁSOK 2/7

Mikor meghalt Távi, a szolgája, elfogadta a részvétnyilvánítást. Azt mondták a

tanítványai: Rábbénu, azt tanítottad nekünk, hogy rabszolga halála után nem jár
részvétnyilvánítás! Azt válaszolta: Tavi az én szolgám más, mint a többi rabszolga.
Értékes ember volt.

ÁLDÁSOK 2/8

Ha az újdonsült férj smát akar mondani az első éjszaka, mondjon. Rábán Simon
ben Gámliel azt mondja: Ne legyen túlbuzgó, ne mondja ki az Isten nevét
akármikor.

ÁLDÁSOK 3/1

Aki előtt halott fekszik [a házban], nem kell smát mondjon se imádságot, és az
imaszíj felöltése alól is fel van mentve. Akik a hordágyat viszik a halottal és akik
felváltják őket és akik felváltják ezeket, meg azok, akik a hordágy előtt, vagy
mögött mennek, ha szükség van rájuk, [hogy a hordágyat vigyék] nem mondanak
smát. Aki nem viszi, köteles smát mondani. De ezek és a többi [kísérő] fel vannak
mentve az imádság23 alól.

ÁLDÁSOK 3/2

Miután a halottat eltemették, és hazatérőben vannak, ha idejük engedi, hogy

elkezdjenek és befejezzenek [egy smát] mielőtt elérik a [vigasztalók] sorfalát,
kezdjék el, ha nem, ne kezdjék el. Akik a belső sorban állnak, nem mondanak
[smát], akik távolabb állnak, kötelesek smát mondani.

ÁLDÁSOK 3/3

Asszonyok, rabszolgák és kiskorúak nem mondanak smát, valamint imaszíjjal sem

imádkoznak. De a Tizennyolc áldás, a mezuzá 24 és az ételáldás számukra is
kötelező.

ÁLDÁSOK 3/4

23
Ha már egy micvát (parancsolatot – ez esetben a temetés) teljesítenek, nem kell imát mondani.
24
Mezuzá: az ajtófélfára helyezett pergamen tekercs, mely a smá szövegét tartalmazza.
Akin tisztátalanság esett, 25 gondol rá, de nem mondja, de az előtte és az utána
következő áldásokat sem. Az étel után mond áldást, de étkezés előtt nem. Rabbi
Jehuda azt mondja: Áldjon előtte is és utána is.

ÁLDÁSOK 3/5

Már belekezdett az imádkozásba és közben eszébe jut, hogy tisztátalanság esett

rajta, ne hagyja abba, hanem vegye rövidre az imádságot. Ha lement, hogy
megmerítkezzen [a rituális fürdőben]: ha még napfelkelte előtt fel tud jönni, be
tudja takarni magát és el tudja imádkozni, akkor menjen fel, takarja el magát, és
imádkozzon. Ha [nincs idő], elfedi magát a vízzel és mondja. Ne merüljön alá
zavaros vízben, vagy áztató vízben,26 csak ha [tiszta] vizet ad hozzá. Mennyire kell
eltávolodjon onnan, ha ürülék van ott? Négy könyöknyire.

ÁLDÁSOK 3/6

25
Akinek ondó folyása volt.
26
Például, ha a mikvében (rituális fürdő) lent áztattak.
Akinek folyása van27 és tisztátlanság került a testére, vagy a menstruáló nő, aki
ondót talált magán, vagy a közösülő nő, aki közben vért látott, meg kell merüljenek
[a mikvében]. Rabbi Jehuda felmenti őket.

ÁLDÁSOK 4/1

A reggeli imádság28 ideje a nappal közepéig tart. Rabbi Jehuda azt mondja: A
negyedik óráig.29 A minhá ima30 ideje estig tart. Rabbi Jehuda azt mondja, a minhá
időszakának közepéig. Az esti imának nincs meghatározott ideje, és a muszáf imája
egész nap mondható. Rabbi Jehuda szerint a hetedik óráig.

ÁLDÁSOK 4/2

Rabbi Nehunjá ben há-Káná rövid imádságot szokott mondani a tanházba való
belépésekor és a kijövetelekor. Azt mondták neki: mire való ez az imádság? Azt
válaszolta: belépéskor azért imádkozom, hogy ne okozzak valami bajt,
kijövetelemkor pedig hálát adok, hogy szerencsés voltam.

27
Nemi betegségben szenvedő férfi.
28
Az általános imarendről beszél; a központi ima minden esetben, az ún. tizennyolc áldás.
29
A nappal negyedik órájáig; ha a napkelte reggel hatkor van, akkor tíz óráig.
30
A három fő imádság: reggeli (sáhárit), délutáni (minhá), és az esti (árávit). Az imarend a szentélybeli áldozati
rendet követi.
ÁLDÁSOK 4/3

Rábán Gámliel azt mondja: Az ember minden nap mondjon tizennyolcat

[tizennyolc áldást]. Rabbi Josua azt mondja: „egyfajta”31 tizennyolcat. Rabbi Ákiva
azt mondja: ha betéve tudja az imádságot, imádkozzon tizennyolcat, ha nem:
„egyfajta“ tizennyolcat.

ÁLDÁSOK 4/4

Rabbi Eliezer azt mondja: Aki megszokásból32 imádkozik, imádsága nem imádság.
Rabbi Josua azt mondja: Aki veszélyes helyen jár, vegye rövidre az imádságot, és
mondja: „mentsd meg Örökkévaló a népedet, Izrael maradványát, minden nehéz
választásnál legyen előtted az ő szükségük, áldott légy Örökkévaló, aki hallod az
imádságot.”

ÁLDÁSOK 4/5

Ha szamárháton ül, szálljon le.33 Ha nem szállhat le, fordítsa el a fejét [Jeruzsálem
irányában], ha nem tud arra fordulni, gondoljon a Szentek Szentjének Házára.

31
Egyfajta: a tizennyolc áldás valamelyik rövid változata.
32
Csakhogy túl legyen rajta.
33
Szálljon le a szamárról, és úgy mondja el a Tizennyolc áldást.
ÁLDÁSOK 4/6

Hajón utazik, vagy szekéren, vagy tutajon: gondoljon a Szentek Szentjének

Házára.

ÁLDÁSOK 4/7

Rabbi Elázár ben Ázárjá azt mondja: Muszáf34 imádságot csak a gyülekezet előtt
mondanak. De a Bölcsek hozzáteszik: mondani kell, akár van, akár nincs
gyülekezet. Rabbi Jehuda [Rabbi Elázár ben Ázárjá] nevében azt mondja: ahol van
gyülekezet, az egyén nem mond muszáf imát.

ÁLDÁSOK 5/1

Csak teljes komolysággal szabad imába kezdeni. A régi hászidok35 egy órát vártak,
mielőtt imába kezdtek, hogy Isten felé kitárják szívüket. Ha a király felőled kérdez,

34
Muszáf imádságot azokon a napokon mondanak, mikor a Szentélyben is végeztek muszáf-ot, ún. kiegészítő
áldozatot, ezek a szombat, az ünnepek, és a hónap első napja.
35
Hászid (ez esetben) – istenfélő.
[imádság közben] ne válaszolj. Ha kígyó tekeredik a sarkadra, az imádságot akkor
sem szabad félbeszakítani.

ÁLDÁSOK 5/2

[Isten] esőadó erejét a feltámadás áldásában kell megemlíteni, és esőért az évek

áldásában imádkozunk, és a hávdálát36 attól kérjük, aki „kegyességében értelmet
ad nekünk” áldásában. Rabbi Ákiva azt mondja: Ezt külön kell mondani, negyedik
áldásként. Rabbi Eliezer azt mondja: A hála áldásában37.

ÁLDÁSOK 5/3

Ha valaki [a Tizennyolc áldás közben] azt mondja, hogy „madárfészek fölé is

kiterjed a könyörületed” vagy „a jótettekért áldjuk a te Nevedet”, vagy „hálát
adunk, hálát adunk” – azt elhallgattatják. Aki a frigyszekrény előtt ima közben
hibázik, másvalaki lépjen a helyére, és ha erre kérik, ne utasítsa vissza. Honnan
kezdje? Annak az áldásnak az elejéről, melyben tévedett.

36
Héb. hávdálá (megkülönböztetés): a szombat (és ünnepnap) kimenetelét jelöli.
37
A misna a héb. ámidá = „állva mondott” (tizennyolc áldás) imádság elemeiről tesz említést; az ámidá három
részből áll: bevezető három áldásból: ávot (atyák), gvurot (Isten hőstettei), kedusát há-Sem (Isten szentsége); 12
középső áldásból; és a záró hármasból: ávodá (szentélybeli áldozatok), hodáá (hála Isten „jócselekedeteiért”) és
sálom (béke) áldása, azaz összesen 19.
ÁLDÁSOK 5/4

Aki a frigyszekrénynél imádkozik, ne válaszoljon a papok áldására38 ámennel, mert

belezavarodhat [a szövegébe]. Ha rajta kívül nincs jelen pap, ne emelje magasra a
kezeit. Ha biztos abban, hogy magasba emelve a kezeit visszatalál az imádsághoz,
teheti.

ÁLDÁSOK 5/5

Aki ima közben hibázik, rossz jel maga számára, de ha az előimádkozó39 hibázik,
rossz jel a gyülekezet számára, mivel aki az embert képviseli, az olyan, akár ő
maga. Ezt mondták Hánina ben Doszá rabbiról: miközben a betegek felépüléséért
imádkozott, így beszélt: ez élni fog, ez meg fog halni. Azt mondták neki: honnan
tudod? Azt válaszolta: ha az imádság szava szabadon jön a számból,40 tudom, hogy
meghallgatásra talál, ha nem, tudom, hogy el lesz utasítva.

38
Kohen, t.sz. kohanim, papok, akik megáldják a gyülekezetet, ez a héb. birkát há-kohánim.

39
Előimádkozó héberül: sáliáh cibur: az egész gyülekezet előtt imádkozik, olvas.
40
Akadozás, hiba nélkül imádkozik.
ÁLDÁSOK 6/1

Milyen áldást mondanak a gyümölcsre? A fa gyümölcsére azt mondja: a fa

gyümölcsének teremtője, 41 kivétel a bor, mert a borra azt mondja: a szőlőtő
gyümölcsének teremtője. A földön termő gyümölcsre azt mondja: a föld
gyümölcsének teremtője, kivétel a kenyér, mert a kenyérre azt mondja: aki
előhozza a kenyeret a földből. A zöldségre azt mondja: a föld gyümölcsének
teremtője. Rabbi Jehuda azt mondja: különféle füvek teremtője.

ÁLDÁSOK 6/2

Ha a fa gyümölcsére [tévedésből] azt az áldást mondta, hogy a föld gyümölcsének

teremtője, eleget tett [a parancsolatnak]. Ha azonban a föld gyümölcsének
teremtője helyett a fa gyümölcsének teremtőjét mond, nem tett eleget. Ha mindenre
azt mondja: legyen minden a szava szerint, eleget tett.

ÁLDÁSOK 6/3

41
A teljes áldás minden esetben úgy kezdődik: Áldott legyen az Úr, a világ királya…(báruch átá ádonáj, melech
há-olám).
Arra, ami nem a földön terem, azt mondja: legyen minden42 a szava szerint. Az
ecetre, az éretlen gyümölcsre, a sáskára azt mondja: legyen minden a szava szerint.
A tejre, a sajtra, a tojásra azt mondja: legyen minden a szava szerint. Rabbi Jehuda
azt mondja: átkos dolgokra nem mondunk áldást.

ÁLDÁSOK 6/4

Ha több fajta étel van előtte, Rabbi Jehuda azt mondja: ha egy közülük a hét
fajtából való,43 arra mondja az áldást. Bölcsek azt mondják: arra mond, amelyikre
akar.

ÁLDÁSOK 6/5

Ha áldást mondott a borra az étkezés előtt, nincs szükség az étkezés utáni

boráldásra. Ha áldást mondott előételre,44 nincs szükség az utóétel [édesség]
áldására. Ha áldást mondott a kenyérre, nem kell áldást mondjon az előételre, de az
előételre mondott áldás nem helyettesíti a kenyéráldást. Sámáj iskolája45 szerint az
edényben főtt étel áldását sem helyettesíti.

42
A „minden” a földön termő és a fán termő gyümölcs, a kenyér, a zöldség, egyaránt.
43
A hét fajta (héb. sivát há-minim): búza, zab, szőlő, füge, gránátalma, olíva olaj, datolya.
44
Itt a héb. parperet szó szerepel, mely lehet kompót, szárított gyümölcs, stb.
45
Sámáj és Hilel két iskolája közül Sámáj általában szigorúbban ítél.
ÁLDÁSOK 6/6

Ülve esznek, mindenki külön áld magának. Ha párnákon 46 lakomáznak, egyvalaki

áld a többi nevében. Ha bort hoznak étkezés közben, mindenki magának áld, ha
étkezés után [hozzák a bort] egyvalaki áld a többi nevében, és ugyanez a
fűszerekre47 is áldást mond, melyet csak étkezés után hoznak.

ÁLDÁSOK 6/7

Először sós ételt hoztak elébe és vele kenyeret, áldást mond a sósra és a kenyérre
nem, mert a kenyér adalékként szerepel. Ez a szabály: Ha a főétel mellett kísérő
adalék jár, a főételre [héb. há-ikár] mondott áldás mellett nincs szükség a kísérő
ételre [héb. tfelá] áldást mondani.

ÁLDÁSOK 6/8

46
A. görög-római szokás szerint oldalukon fekve lakomáznak.
47
Illatos, parázson melegített fűszerek, füstölő, mely elveszi az étel szagát.
Fügét, szőlőt és gránátalmát evett, Rábán Gámliel szerint három áldást48 kell
mondani utána.49 A Bölcsek szerint a három helyett egy áldást; Rabbi Ákiva azt
mondja: még akkor is három áldást mond, ha vízben főtt zöldséget evett, és csak
ezt. Aki szomját vízzel csillapítja, azt mondja: „legyen minden az Ő szava szerint”;
Rabbi Tarfon azt mondja: „[legyen áldott] aki a sokféle élőlényt teremtette”.

ÁLDÁSOK 7/1

Együtt ettek hárman, együtt áldanak. Aki demájt evett50 és aki evett az első
tizedből, melyből leadták a papi járadékot; aki evett a második tizedből; aki evett a
szentélynek szánt adományból, melyet megváltottak; a szolga, aki olajbogyónyi
falatot evett; a szamaritánus; ezek mind bevonhatók a közös ételáldásba. De ha
tevelt evett,51 vagy az első tizedből, mely után nem adtak papi járadékot, vagy a
második tizedből, vagy hekdesből, [szentélynek felajánlott termény] melyet nem
váltottak meg; vagy a szolga, aki olajbogyónyi falatnál kevesebbet evett, vagy a
pogány; nem vonhatók be a közös áldásba.

ÁLDÁSOK 7/2

48
Három áldás: a teljes ételáldás (héb. birkát há-mázon), mely eredetileg három részből (áldásból) állt, melyhez
hozzávettek egy negyediket.
49
Mintha teljes étkezés lenne.
50
Olyan ételt, mely kétséget hagy afelől, hogy leadták-e belőle a tizedet.
51
Tevel=termés, melyből nem adták le a tizedet.
Nők, rabszolgák és gyerekek nem vonhatók be a közös ételáldásba. Milyen
mennyiségű étel után52 mondanak ételáldást? Amennyi megfelel egy szem
olajbogyónak. Rabbi Jehuda azt mondja: amennyi megfelel egy tojásnak.

ÁLDÁSOK 7/3

Mit mondanak az ételáldásnál? Ha hárman vannak, azt mondja [egyikük, aki áld]:
áldjunk. Ha hárman vannak [rajta kívül], azt mondja: áldjátok; ha tízen vannak, azt
mondja: áldjuk Istenünket; Ha tízen vannak [rajta kívül], azt mondja: áldjátok.
Ugyanazt mondják, akár tízen vannak, akár tízezren. Száznál azt mondja: áldjuk az
Örökkévalót, Istenünket.53 Ha százan rajta kívül, azt mondja: áldjátok. Ezernél azt
mondja: áldjuk az Örökkévalót, Istenünket, Izrael Istenét. Ha ezren [rajta kívül]:
áldjátok. Tízezernél azt mondja: áldjuk az Örökkévalót, Istenünket, Izrael Istenét, a
Seregek Urát, aki a kerubok felett lakozik, az ételért, amit ettünk. Tízezren [rajta
kívül], azt mondja: áldjátok. Ahogy mondja, a többi jelenlévő így folytatja: áldott
legyen az Örökkévaló Istenünk, Izrael Istene, a Seregek Ura, aki a kerubok felett
lakozik, az ételért, amit ettünk. Rabbi Josze há-Glili azt mondja: A többség szerint
áldanak, mint írva van: gyülekezetekben áldjátok Istent, az Örökkévalót, Izrael
forrásából valók ti54. Azt mondta Rabbi Ákiva: Minek tudni, hányan vannak a
zsinagógában? Akár több, akár kevesebb,55 azt kell mondani: áldjátok az

52
Mennyit kell enni ahhoz, hogy közös ételáldás mondassék.
53
Ahogy az ételáldásban, illetve a lakomában részvevők száma növekszik, az áldás bonyolultabb és összetettebb.
54
Zsolt. (68, 27).
55
A zsinagógában imádkozók szükséges száma, tíz férfi (minján) amúgy is meg van, ezért mindenképpen „bárchu-
t” mondanak.
Örökkévalót. Rabbi Ismáel azt mondja: azt kell mondani: Áldjátok az Örökkévalót,
aki áldott.

ÁLDÁSOK 7/4

Ha hárman együtt esznek, nem válnak külön, ha négyen, vagy öten vannak, akkor
sem, hattól tízig külön válhatnak. Tíz felett maradjanak együtt, míg a létszámuk
eléri a húszat.

ÁLDÁSOK 7/5

Két csoport étkezik ugyanazon a helyen. Ha a csoportok tagjai közül néhányan

látják egymást, akkor a két csoport együtt mondhat zimunt56, ha nem, a két csoport
külön-külön mondja az ételáldásra való felszólítást és az áldást. Rabbi Eliezer
szerint nem mondanak áldást a borra, mielőtt vizet adnának hozzá.57 Bölcsek
véleménye az, hogy mondanak.

ÁLDÁSOK 8/1
56
Ételáldásra való felszólítás.
57
Minimum hármas csoportban az ételáldás előtt ún. bevezető áldást mondanak, ennek a neve: zimun (felszólítás –
felhívás).
Ezek a különbségek Sámáj és Hilel iskolája között az étkezéskor [mondott áldások]
ügyében. Sámáj iskolája szerint: először áldást mond a napra,58 azután áldást mond
a borra. Hilel iskolája azt mondja: áldást mond a borra, aztán áldást mond a napra.

ÁLDÁSOK 8/2

Sámáj iskolája szerint először kezet öblít, és azután tölt bort a pohárba. Hilel
iskolája szerint először megtölti a poharat, és azután kezet öblít.59

ÁLDÁSOK 8/3

Sámáj iskolája szerint megtörli kezeit60 az asztalkendővel, melyet az asztalon hagy.

Hilel iskolája szerint [kezet töröl és a kendőt] a székén hagyja.

58
A szombat és az ünnep napjára.
59
A misna nem említi, de valószínűleg a kidus pohárról van szó; Hilel iskolája szerint, amely a háláchá
szempontjából mindig mérvadó a Sámáj féle iskolával szemben, először tölt, majd áldást mond és azután következik
a rituális kézöblítés (netilát jádájim).
60
A rituális kézöblítés után.
 ÁLDÁSOK 8/4

Sámáj iskolája szerint kitakarítják a szobát és aztán kezet öblítenek.61 Hilel iskolája
szerint először kezet öblítenek, és aztán kitakarítják a szobát.

ÁLDÁSOK 8/5

Sámáj iskolája szerint [a hávdálá áldások sorrendje]: Gyertya, ételáldás, fűszerek

áldása, hávdálá; Hilel iskolája szerint: Gyertya, fűszerek, ételáldás, hávdálá.62
Sámáj iskolája szerint [a gyertyalángra mondott áldás]: „aki teremtette a tűz
fényét”, Hilel iskolája szerint: „teremti a tűz fényeit”.

ÁLDÁSOK 8/6

Nem szabad áldást mondani idegenek gyertyáira, fűszereire; se a halott mellett

gyújtott gyertyára és fűszerekre; se a bálványimádók gyertyáira, se fűszereikre.
Csak akkor mondanak áldást a gyertyára, ha elegendő fényt ad.

61
Az étkezést követő kézöblítésről van szó, melynek hagyományos neve: héb. májim áhronim („utolsó víz”).

62
Szombat és ünnep végeztével tartják az ún. héb. hávdálá (megkülönböztetés) szertartását, ahol gyertya fényére
(tüzére), az ételre, a fűszerekre és a hávdálára (a szent napból hétköznapra való átmenet) mondanak áldást.
ÁLDÁSOK 8/7

Ha valaki evett, és az áldásról megfeledkezett, Bet Sámáj szerint térjen vissza arra
a helyre, [ahol evett] és mondjon áldást. Bet Hilel szerint mondjon áldást azon a
helyen, ahol ez eszébe jutott. Meddig várhat az áldással? Amíg az elfogyasztott
étel megemésztődik a gyomrában.

ÁLDÁSOK 8/8

Ha bort hoznak az étkezés végeztével, és csak egy pohárra elegendő, Sámáj

iskolája szerint mondjon áldást a borra, majd mondja el a szokásos ételáldást. Hilel
iskolája szerint mondjon áldást az ételre, aztán a borra. Ha izraelita mond áldást,
ámen-nel válaszolnak, de a szamaritánus ételáldására nem válaszolnak ámen-nel,
csak ha elejétől fogva63 hallotta az áldást.

ÁLDÁSOK 9/1

63
Hallotta az egész áldást, és meggyőződött róla, hogy nem fűztek hozzá semmilyen idegen szövegrészt.
Aki olyan helyen jár, ahol nagy csodák történtek Izrael népével, azt mondja:
„áldott legyen, aki csodákat művelt atyáinkkal ezen a helyen”. Aki olyan helyen jár
Izrael Földjén, ahol megszűnt a bálványimádás, azt mondja: „áldott legyen, aki
megszüntette a bálványimádást a földünkön.”

ÁLDÁSOK 9/2

Üstökösre, földrengésre, villámlásra, mennydörgésre és viharokra azt mondja:

„áldott legyen, aki erejével és hatalmával betölti a világot”. Hegyek, dombok,
tengerek, folyók és sivatagok láttán azt mondja: „áldott legyen, aki a Teremtés
munkáit végzi”. Rabbi Jehuda azt mondja: aki látja a nagy tengert,64 azt mondja:
„áldott legyen, aki a nagy tengert teremtette”. Csak akkor mondja, ha ritkán látja.
Esőkre és a jó hírekre azt mondja: „áldott legyen, aki jóságos, és aki jót tesz”.
Rossz hírekre azt mondja: „áldott legyen, igaz bíró”.65

ÁLDÁSOK 9/3

Új házat épített, új szerszámokat vásárolt, azt mondja: „áldott légy, aki életben
tartottál, [és megőriztél minket és elhoztál erre az időre]”. A bajra épp úgy áldást
mond, mint a jóra, és áldást mond a jóra, miként a rosszra. Aki [imájában] a múltat

64
A Földközi tengert.
65
A teljes áldás így kezdődik: Áldott légy Örökkévaló Istenünk, a világ Királya.
emlegeti, imádsága hiábavaló. Hogyan? Például ha a felesége állapotos, és azt kéri:
„legyen meg Isten akarata, hogy a feleségem fiat szüljön”. Ez hiábavaló imádság.
Úton volt és jajveszékelést hallott a város felől, és azt mondta: „legyen meg Isten
akarata, hogy ezek nem az én házamból valók” - ez hiábavaló imádság.

ÁLDÁSOK 9/4

Aki nagyvárosba érkezik, [biztonsága érdekében] két imát mond. Egyet, amikor a
városba lép, egyet, amikor a [városból] távozik. Ben Ázáj azt mondja: Négyet;
kettőt, amikor belép és kettőt, amikor távozik, és hálát ad a múltbéli dolgokért, és
könyörög a [jó] jövőért.

ÁLDÁSOK 9/5

Az ember épp úgy áldja a rosszat, mint ahogy áldja a jót, mert azt mondták:
„szeresd tehát az Örökkévalót az Istenedet egész szíveddel, egész lelkeddel és
egész erőddel”. „Egész szíveddel”, mindkét hajlamoddal, a jó hajlammal és a rossz
hajlammal; „egész lelkeddel”, még ha el is veszi a lelkedet; „egész erőddel”
[vagyis] minden vagyonoddal. Másik magyarázat: „egész erőddel”, [vagyis]
bármilyen mérték szerint ítél, légy hálás neki nagyon-nagyon. Az ember ne
viselkedjen illetlenül a keleti kapuval szemben, mert az a Szentek Szentjére néz.
Senki ne lépjen a Templom hegyére vándorbottal a kezében és poros lábakkal, és
ne használja átjárónak,66 és még kevésbé jusson eszébe köpni. Akik áldást mondtak
a Szentélyben, úgy mondták: „örökkévalóságig”.67 De amikor romlást hoztak az
eretnekek68 mondván, hogy csak egy világ létezik, úgy döntöttek [a Bölcsek], hogy
úgy mondják: az örökkévalóságtól az örökkévalóságig, [min háolám ád háolám].
És úgy döntöttek, hogy köszöntéskor az Úr nevét meg kell említeni, mondván: „és
imé Boáz jött Bét-Lehemből, és mondta az aratóknak: Az Örökkévaló veletek!
Mondták neki: Áldjon meg az Örökkévaló!” [Ruth 2, 4]; vagy [megjelent néki az
Örökkévaló angyala] és szólt hozzá: „az Örökkévaló veled, derék vitéz” [Bírák 6,
12]; és azt is mondják: „ne gúnyolódjál, midőn megvénült az anyád” [Példa 23,
22]; és azt is mondják: „ideje cselekedni az Örökkévalóért, megbontották a te
tanodat” [Zsolt 119, 126].69 Rabbi Nátán azt mondja: mivel megbontották a te
tanodat, ideje, hogy az Örökkévaló cselekedjen.
66
Ne rövidítse le az útját a Templomhegyen keresztül.
67
Az első szentély idején minden áldás így végződött: báruch átá ádonáj, elohé jiszráel, min háolám.

68
Minim: úgy is fordíthatjuk, hogy eretnekek, de lehetnek a cádokita papság támogatói is, akik nem hittek az
eljövendő világban.
69
Felhívás az Úrhoz, cselekedetre, amikor Tóra törvényit megsértik.
Magvak rendje 2

A mező széle - héb. peá

második traktátus

A mező széle, héberül peá (‫ )פאה‬a magvak rendjének második traktátusa. A

traktátus nyolc részből áll. A Misnában tárgyalt mező, vagy szőlő szélét Mózes
harmadik könyve említi: “És mikor learatjátok országtok aratását, ne végképen
arasd le a földed szélét, és aratásod szélét ne szedegesd. Szőlődet ne böngészd és
szőlőd elhullott szemeit ne szedegesd föl, a szegénynek és a jövevénynek hagyd
azokat” (Lev 19, 9-10).”

A gabona a mező szélén, valamint a gyümölcsök és a zöldségek meghatározott

hányada a szegényeket illeti. A szegényekről való gondoskodást törvénybe
foglalták, bár ennek a Misna mértéket szab, annál dicséretesebb, ha a szélekből
mértéken felül, vagyis bőségesen jut a szegénynek. Az „elhullott gabonafejek”
héber megfelelője a leket, a „földön hagyott kéve” pedig a sichehá. A leket és a
sichehá, a címadó péá-val együtt hármas megélhetési forrás, amit a gazda köteles
megőrizni a szegényeknek. A Misna peá nyitó mondata a sokat idézett, híres
szöveg: „Ezek azok a dolgok, melyek mértéken felül állnak: a mező széle, az első
zsengék, a zarándokünnepre hozott ajándék, a jótékonyság és a Tóra tanulás.”

A mező széle 1/1

Ezek azok a dolgok, melyeknek [ein lahem siʿur =] nincs mértékük70: a mező széle
[peá];71 az első zsengék [bikurim];72 a zarándokünnepre hozott ajándék, [ráájon]; a
jótékonyság és a Tóra tanulása. Ezeknek a dolgoknak a gyümölcsét az ember ezen
a világon élvezi, de a „tőke“ a másvilágon vár rá. [Ilyen dolgok] a szülők tisztelete,
a jótékonyság és az emberek közti békéltetés is, és a Talmud - Tóra73, mely
mindegyikkel felér.

A mező széle 1/2

70
Mértéken felül: a bölcsek rögzítettek egy minimumot a mező széle esetében, mely a termés
1/60 része, de minél többet adunk, annál dicséretesebb.
71
Péá (héb.) valaminek a széle, szeglete; a magyar nyelvben honos „pájesz” kifejezés is ebből a
szóból ered.
72
Bikurim: első zsengék a gabona és a gyümölcsfák terméséből.
73
Talmud–Tóra, a zsidó bölcselet és annak tanulása.
A mező széle nem lehet kevesebb, mint a [termés] hatvanada. Bár azt mondták,
hogy ennek nincs előírt mértéke, az mindig a termőföld nagyságától, a szegények
számától és az ember jóakaratától függ.

A mező széle 1/3

A föld szélén az elejéről és közepéről [is] hagynak. Rabbi Simon azt mondja:
[adhat a termés más részéből is], lényeg, hogy a végén a szélek adománya elérje a
termés hatvanadát. Rabbi Jehuda azt mondja: ha egyetlen kalászt hagy a mezőn
leszedetlenül, azzal is eleget tett a mező széle [parancsolatának], de ha ezt sem
teszi, [termése] a köz tulajdonának tekinthető.

A mező széle 1/4

Így szól a szélekkel kapcsolatos meghatározás: Bármilyen élelemre nézve, mely

tárolható és a föld termése, melyet egyszerre takarítanak be és tárolnak, a mező
széle parancsolata kötelező. A szabály egyaránt vonatkozik a gabonafajtákra és a
hüvelyesekre.

A mező széle 1/5

Fák [esetében] a szömörce; a szentjánoskenyérfa; a diófa; a mandulafa; a szőlő; a
gránátalmafa; az olajfa; a datolyapálma: a mező széle mindegyiknél kötelező.74

A mező széle 1/6

Bármikor adhat a mező széléből mielőtt összegyűjtené a betakarított termést,75 a

tizeddel pedig vár. [Ha akarja], a köz tulajdonának nyilváníthatja és vár a tizeddel,
míg összegyűjti a termést. Adhat belőle az állatoknak, a háziállatoknak és a
szárnyasoknak, de a tizeddel vár, míg összegyűjti a termést. Rabbi Ákivá szerint
leválasztja a magtárból a szükséges vetőmagot, és vet, ezután76 rakja halomba. Pap
és lévita, aki vásárol a magból, a mag után tizedet fizet, mielőtt [a gazda] a magot
halomba rakná. Aki a terméséből felajánlott a Szentélynek, vagy azt megváltotta,
[árát kifizetve] annak le kell választania a tizedet, mielőtt a kincstárnok77
elraktározná a felajánlott adagot.

A mező széle 2/1

74
A mező széle a fán hagyott érett gyümölcsre is vonatkozik. A megnevezett fák terméséből
Izrael földjén kívül is hagyni kell.
75
Mielőtt elraktározná, halomba rakná a gabonát vagy a kukoricát; a tizednél előbbrevaló a
szegényeknek járó szélek leválasztása.
76
A kötelező adományokat a vetőmag leválasztása után számítják fel: peá, tized, stb.
77
Pénztáros, vagy kincstárnok, (héb. gizbár), aki a hekdes, vagyis a szentélynek felajánlott
adomány kezelésével megbízott.
Mi az, ami határt szab a mező szélének: Patak, tó, magántulajdonban lévő út, sokak
által használt út, magán és közös ösvény, mindkettő, mely állandó használatban
van a nyári és az esős időszakban, a megművelt és a parlagon lévő föld, vagy
egyéb termőföld. Rabbi Meir szerint a learatott föld is határt szab. De a Bölcsek azt
mondják: csak a szántás [akadálya] szab határt.

A mező széle 2/2

Öntözőcsatorna, melytől nem lehet betakarítani a termést, egyformán [a csatorna]

mindkét oldalán: Rabbi Jehuda szerint ez is határt szab. Minden egyes domb
[földhányás], melyet kapával kell megművelni, mert a barom nem jut rajta
keresztül az ekével, külön határt szab a mező széle szempontjából.

A mező széle 2/3

Az előzőkben említett [akadályok] határt szabnak a bevetett földeken, de

gyümölcsfák esetében csak a kerítés szab határt. Ha azonban a [kerítés két oldalán
lévő] fák ágai összehajlanak, nincs határ, és a fák a mező széle szempontjából
egynek számítanak.
A mező széle 2/4

A szentjánoskenyérfa esetében, ha a fák “látják” egymást.78 Rábán Gámliel azt

mondta: édesapám házában az volt a szokás, hogy minden irányból egy szélet
hagytak és a szentjánoskenyér fák esetében is, ha „látják egymást”. Rabbi Eliezer,
apja Rabbi Cadok nevében mondta: A szentjánoskenyérfák után is [egy szélet
hagynak] akárhol is vannak a városban.79

A mező széle 2/5

Aki a földjén egyfajta magot vet, csak egyszer veszi figyelembe a mező szélét,
akkor is, ha két különböző helyen gyűjti be a termést. 80 Ha kétfajta magot vet és
egy helyre gyűjti a termést, mindkét termés után számba veszi a mező szélét. Ha
kétfajta gabonát vet, és egy helyre takarítja be a termést, egy szélet választ le, de ha
két különböző magtárba takarítja be a gabonát, két szélet ad.

A mező széle 2/6

78
Ha az egyik fától rálátás van a másikra, nem kell külön ”szélet” leválasztani a fákról hanem
együttesen.
79
A szentjánoskenyérfa akkor és ma is városi fa.
80
Például két halomba vagy két magtárba.
Egyszer történt, hogy Rabbi Simon Micpából felkereste Rábán Gámlielt, és együtt
elmentek a Faragott kő [nevű] tanácsterembe [ahol a Nagy Szanhedrin székhelye
volt Jeruzsálemben], és ott érdeklődtek [a mező széle felől]. Náhum, az írnok
válaszolt: A forrás Rabbi Meásá, aki apjától kapta, aki a pároktól81 kapta, ők pedig
a prófétáktól kapták ezt a Szináj hegyi határozatot, mely elsőnek Mózest illette.
Aki a földjét kétfajta gabonával veti be, és egy magtárba gyűjti a termést, az egy
mező szélet ad, aki két helyre gyűjti a termést, kettőt.

A mező széle 2/7

Termőföld, amelyet idegenek, vagy rablók arattak le, vagy hangyák pusztítottak el,
vagy a szél, vagy az állatok tettek tönkre, mentes [a mező széle adománya alól].
Learatta a termés felét, a másik felét a rablók, mentes, mert a mező széle szabálya
csak álló termésre vonatkozik.

A mező széle 2/8

A rablók learatták a felét, aztán ő a másik felét, fizet a mező széle után az általa
learatott termésből. Learatta a felét, és eladta a másik felét: aki megvásárolta,
81
Párok, héb. zugot, akik emlékezetben őrizték a szóbeli tant, pl. Joszi ben Johánán és Joszi ben
Joezer.
megfizeti a mező szélét az egész termés után. Learatta a felét, és felajánlotta a
szentélynek a másik felét: aki megváltja a kincstárnoktól,82 az fizeti a mező szélét
az egész után.

A mező széle 3/1

Gabonával beültetett vetéstáblák, melyeket olajfák választanak el: Sámáj iskolája

szerint fizet minden tábla széle után. Hilel iskolája szerint egy táblából fizet az
összes után. Egyetértenek abban, ha a hosszanti táblák egybefolynak, akkor egy
táblából fizet a többi után.

A mező széle 3/2

Sávosan veti a földjét, [ahol érett és éretlen gabona keveredik], Rabbi Ákivá azt
mondja: széleket hagy minden sáv után83. A Bölcsek azt mondják: [egy] aratásból
hagy szélet az összes után. A Bölcsek egyetértenek Rabbi Ákivával, ha kaprot
vagy mustárt ültet három helyen, mindegyik után meghagyja a szélét.

82
Felajánlotta a Szentélynek, de nem természetben fizet, hanem pénzzel megváltja.

83
A termést több lépésben kaszálja le, kezdi az érett kalászokkal, meghagyva a zöldet, majd
később újra arat.
A mező széle 3/3

Aki friss zöld hagymát válogat a piacra és a szárazakat elraktározza, ebből és abból
is külön szélet fizet. Ugyanígy jár el a borsófajtákkal és a szőlővel. Aki
megritkítja84 a szőlőt, felbecsüli mennyi maradt a szőlőtőkén, és eszerint hagy a
szőlő széléből. Aki csak egy helyről szedi le, felbecsüli egyben az egész termést és
eszerint fizet a széle után.

A mező széle 3/4

Dughagyma után jár a mező széle, de Rabbi Joszi szerint nem köteles. Rabbi Joszi
azt mondja a hagymaágyásokról: a zöldséges kertben mindegyik után ad a mező
széle szerint. A Bölcsek szerint csak egyszer ad az összes után.

A mező széle 3/5

84
Leszedi az érett fürtöket, és a többit ott hagyja növekedni.
Ha [két] testvér osztozik egy birtokon, kétszer adnak mező széléből. Ha társulnak,
egyszer adnak. Ketten ültettek egy fát: egy szélet hagynak rajta. Az egyiké a fa
északi oldala, a másiké a fa déli oldala: az egyik a maga része után ad, a másik is a
maga része után. Aki palántákat árul a földjéről: a vevő szegletnyit ad mindegyik
után. Azt kérdi Rabbi Jehuda: Milyen esetben? Ha a föld tulajdonosa semmit nem
hagyott a földjén. De ha hagyott, ő maga ad a mező széléből, mindegyik után.

A mező széle 3/6

Rabbi Eliezer azt mondja: Egy rova nagyságú föld85 után a mező szélét meg kell
hagyni. Rabbi Josua azt mondja: [olyan nagyságú termőföld után], mely két szeá
termést 86 hoz. Rabbi Tarfon azt mondja: hatszor hat tefáh 87 szerint. Rabbi Jehuda
ben Betera azt mondja: [akkor fizet a széle után, ] ha levág egy sarlónyit és
megismétli88. A szabály az ő szavai szerint van. 89 Rabbi Ákivá azt mondja:
Akármilyen földdarabról van szó, köteles a mező széléből adni, az első
gyümölcsből90 adományozni, valamint [bármilyen föld elégséges] a prozbol91
megírásához, ingóságok vásárlásához, pénz, váltó vagy elbirtoklás révén.

85
Rova: tízszer tíz könyök (könyök: héb. ámá) nagyságú terület.
86
Szeá: ókori térfogatmérték: kb. 12 liter.
87
A termőföld nagyságára vonatkozik; Tefáh: 1 tenyérnyi szélesség, 9.3 cm.
88
Rabbi Bartenura magyarázata szerint ha az arató marokra fogja a gabonát és a sarlóval levágja,
és ezt a műveletet megismétli, ekkor ez már elég termés ahhoz, hogy mező szélét adjon utána.
89
Rabbi Jehuda ben Betera szerint.
90
Az első gyümölcs parancsolata (héb. bikurim): az első gyümölcstermésből a Szentélynek
adományoznak.
91
Prozbol - görög eredetű szó. A prozbol olyan szerződés, mely kamatments kölcsönt biztosít a
szegényeknek.
A mező széle 3/7

Súlyos beteg és végrendeletet ír: ha valamennyi földet meghagy magának,

ajándéka érvényes ajándék. Nem hagy magának földet egyáltalán: ajándéka nem
számít ajándéknak. Aki gyermekeire írja tulajdonát, és felesége nevére is ír
valamennyi földet: az asszony elveszíti a ketubával92 járó jogait. Rabbi Joszi azt
mondja: ha az asszony elfogadta ezt magára nézve – még akkor is, ha a férje nem
foglalta ezt írásba: az asszony elvesztíti a ketubával járó jogait.

A mező széle 3/8

Ha minden vagyonát a rabszolgájára írja, az felszabadul. Ha valamennyi földet

kihagy a [végrendeletből], a rabszolgából nem lesz szabad ember.93 Rabbi Simon
azt mondja: Mindenképpen szabad ember lesz, feltéve, ha nem mondja ezt: Minden
javam ezé a bizonyos rabszolgáé, kivéve annak a tízezred részét.94

A mező széle 4/1

92
Ketubá: a házassági szerződés okirata.
93
Mert a tulajdonos nem jelentette ki, mint az előző esetben, hogy minden tulajdonom a tied, és
vele te magad.
94
A rabszolga ára nem több, mint az összes ingóság tízezred része.
A mező szélét akkor adják oda, amikor a termés [gabona] még a földön áll.
Szőlőlugas vagy pálmafa esetében a házigazda lehozza [a gyümölcsöt], és
megosztja a szegényekkel. Rabbi Simon szerint ugyanezt teszik a simatörzsű diófa
esetén is. Még akkor is, ha kilencvenkilencen azt mondják, hogy el kell osztani, ez
ellenében egy mondja, hogy szabadon kell letépni, az utóbbira hallgatnak, mert a
szabály szerint beszélt.

A mező széle 4/2

A szőlőlugas és a pálmafa esetében nem így van. Ha kilencvenkilenc azt mondja,

szabadon kell letépni, és egy mondja, hogy el kell osztani, az utóbbira hallgatnak,
mert a szabály szerint beszélt.95

A mező széle 4/3

Vett egy keveset a mező széléből, majd visszatette a többi közé, [ez a szegény
ember] nem kap semmit. Ha ráveti magát [a termésre], vagy a köpenyét ráborítja,
eltávolítják onnan. Ez a szabály a lehullott kalászokkal és a learatatlan gabonával.96

95
Azokra gondolnak, akik már öregek ahhoz, hogy fára másszanak.
96
Ez a finnyás vagy a mohó szegény esete.
A mező széle 4/4

A mező szélét nem vágja sarlóval, se nem kapálja ki a földből, nehogy megsérüljön
a közelben lévő társa.

A mező széle 4/5

Naponta háromszor lehet széleket gyűjteni, reggel, délben és a minha idején.

Raban Gámliel mondja: Ezt csak azért mondták, hogy ennél ne legyen kevesebb.
Rabbi Ákivá mondja: Ezt azért mondták, hogy ne legyen ennél több. Bet Námer
lakói szalag mentén gyűjtöttek,97 hogy minden egyes barázdából külön
szedhessenek széleket.

A mező széle 4/6

A bálványimádó, aki learatta a mezejét és utána zsidó hitre tért, mentes a leket
[lehullott kalász], a sicheha [földön hagyott kéve] és a [peá], a szélek kötelessége

97
A barázda mentén kifeszített szalag jelölte a szélek gyűjtésére alkalmas helyet.
alól.98 Rabbi Jehuda azonban kötelezi a sicheha betartására, mert az azután
esedékes, miután a kalászokat kévébe szedték.99

A mező széle 4/7

Hekdes-ként [a Szentélynek szentelt], lábon álló terméséből és a megváltott,100

lábon álló termésből egyaránt köteles [a szegénynek széleket adni]. Kévébe köti és
abból szentel, kévébe köti és megváltja: köteles. A lábon álló termésből hekdes-
ként szentelt, de ezt csak akkor váltotta meg, mikor a termés kévében volt: nem ad,
mert amikor adni kellett volna, nem volt köteles.

A mező széle 4/8

Aki terméséből hekdest ajánl fel a tized szedés szokásos ideje előtt,101 és megváltja:
köteles leválasztani a tizedet. Ha azután váltja meg, miután eljött a tized szokásos

98
A héb. leket az „összegyűjt” igéből képzett főnév. A leket a misnánkban a lehullott kalászokra
vonatkozik; a héb. sichehá az „elfelejteni” igéből származik, és misnánkban a földön hagyott
kévére vonatkozik. A peá, vagyis a traktátus címadó neve (szél, szeglet), a learatatlan kalászra
vonatkozik.
99
Vagyis az aratás után, amikor az illető már izraelita lett.
100
„Megváltott” (héb pádá): a hekdest, azaz a Szentélynek felajánlott adományt pénzzel is meg
lehet váltani, vagyis a termés helyett pénzt küld Jeruzsálembe.
101
A hekdest, azaz a szentélynek felajánlott adományt pénzzel is meg lehet váltani, vagyis a
termés helyett pénzt küld Jeruzsálembe.
ideje, akkor is köteles kiadni [a termés után járó] tizedet. Ha azelőtt ajánlotta fel
hekdesnek, mielőtt [a termés] megérett a kincstárnok birtokában, és utána pedig
megváltotta, fel van mentve [a tized alól], mert a kötelezettség létesülésének
pillanatában fel volt mentve.

A mező széle 4/9

Ha valaki összegyűjtötte a mező szélét, mondván: ez azé a bizonyos szegény

emberé - Rabbi Eliézer azt mondja: Jót tett vele. A Bölcsek így vélekednek: Adja
annak a szegény embernek, aki elsőként az útjába kerül. A leket, a sichehá és a peá
után a bálványimádó tizedet fizet, hacsak nem ajánlja fel mindenkinek szabadon.

A mező széle 4/10

Mi a leket? Ami lehullik az aratás során. Ölnyi gabonát aratott, vagy teli marokkal,
és megszúrta a tüske, ezért a földre ejtette a kezéből: ez a gazdát illeti. Ha
[véletlenül] kiejti a kezéből, vagy a sarlóról, a szegényt illeti. Ha a kézfejéről vagy
a sarlóról a földre ejti: a gazdáé. Ha mellé nyúl a kezével, vagy ugyanez történik a
sarlóval: Rabbi Ismáel szerint a szegényt illeti, Rabbi Ákivá szerint a gazdát.

A mező széle 4/11

A lábon álló gabona között lévő hangyabolyban lévő gabona a gazdáé. A friss,
aratás utáni felső réteg a szegényeké, a mélyebben lévő a gazdáé. 102 Rabbi Meir
szerint az egész a szegényeké, mert a leket, melynél kétség merül fel, az akkor is
leket.

A mező széle 5/1

Boglya, [vagy asztag], mely alól nem gyűjtötték össze a lehulló kalászt, minden
része, amely a földet érinti, a szegényeké. Ha szél széjjelszórta a kalászokat, meg
kell állapítani, mennyi kalász maradt volna a szegényeknek; Rábán Simon ben
Gámliél azt mondja: Annyit ad a szegényeknek, amennyi különben is le szokott
hullani.

A mező széle 5/2

Ha a kalász eléri a gabonasor magasságát, és leszedik, akkor a gazdát illeti. Ha

nem, a szegényeket illeti. Ha a kalász a kévékbe gyűjtött gabonához keveredik, a
kalászból le kell választani a tizedet és oda kell adni a szegénynek.103 Azt kérdi

102
A hangyák által elraktározott gabonára utal.
103
Ez a misna azzal az esettel foglalkozik, amikor a szegények nem gyűjtötték be a rájuk eső
részt (leket), és egyetlen kalásszal jelképesen „elszámolnak”.
Rabbi Eliezer: hogyan válthatná ki ez a szegény ember azt, ami még nincs a
birtokában?104 Úgy tesznek, mintha az egész kéve a szegénynek járna, és abból
kap egy kalásznyi „tizedet”.

A mező széle 5/3

Ne öntözze a földet vízikerékkel, ezek Rabbi Meir szavai, de a Bölcsek

megengedik, mert lehetséges.

A mező széle 5/4

A gazda helyről helyre járván, magához veszi a lehullott kalászt, az elhagyott

kévéket és leszedi a földön álló kalászokat, valamint a szegény tizedét is. Majd ha
hazatér, fizet, Rabbi Eliezer szerint. A Bölcsek azt mondják: abban az időben a
gazda elszegényedett.105

A mező széle 5/5

104
Tizedet a birtokában lévő termény után adhatna, de a kéve nincs a birtokában (és nem is lesz),
csak a kalász lesz a birtokában, de abból is kell tizedet fizetni.

A gazda egy időre elszegényedett, ezért magához veszi azt, ami a földön hever, és azt, ami a
105

szegényeknek jár (a saját földjéről).

Cserél a szegényekkel. [Ezután] nem köteles a sajátjából, a szegényekéből azonban
igen.106 Ha két ember közösen bérbevesz egy szántót, felesben fizetik a szegény
embernek járó tizedet, még pedig úgy, hogy az egyik ad a terméséből a másiknak
szegény-tizedet és fordítva. Ha egy [szegény] ember elszegődik aratónak, nem jár
neki a lehullott kalász, kéve vagy a szélek, se a szegény-tized. Azt kérdi Rabbi
Jehuda: milyen esetben? Ha [a gazda] az aratóval úgy állapodott meg, hogy [övé] a
fele, a harmada, vagy a negyede. Ha így mondta: tiéd a harmada, akkor a lehullott
kalász, a meghagyott kéve, és a mező széle az aratóé, aki köteles szegény-tizededet
adni [a learatott gabona harmada után].

A mező széle 5/6

Eladja a földjét. Az eladó jogosult [az adományokra], a vevő nem. Nem fogadhat
fel munkást [aratót] azzal a feltétellel, hogy az arató fia kalászokat gyűjtsön
utána.107 Aki nem engedi a szegénynek, hogy kalászt gyűjtsön, vagy egyeseknek
engedi, másoknak nem, vagy segít gyűjteni az egyik szegénynek, az megrabolja a
szegényt. Az ilyenről mondják: „Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az
őseid” [Példabeszédek 22, 28].

A mező széle 5/7

106
A saját gabonájáért cserébe veszi a szegények összegyűjtött termését, mely eredete szerint
peá, sichehá és leket, és ezek után nem kell fizessen szegény-tizedet (máászer áni), a szegénynek
azonban fizetnie kell tizedet a „rendes” gabona után.
107
Ezzel a szegényektől elveszi a szegletet.
A kéve, melyet a munkások ott felejtettek, de a gazda nem feledkezett meg róla,
vagy a gazda megfeledkezett róla, de a munkások nem; vagy elé álltak a
szegények, vagy eltakarták szalmával, nem számít elhagyott kévének. 108

A mező széle 5/8

Aki a kévéhez sapka szerű végződést készít, vagy az aljára alapzatot, vagy ha kis
kévét készít sült gabonának, vagy kisebb kévéket köt, hogy azokat majd egyesítse,
arra nem vonatkozik a sichehá szabálya. De ha innen [a mezőről] a magtárba viszi,
vonatkozik rá a sichehá szabálya. Ha kévéket kötöz, hogy azokból asztag legyen,
vonatkozik rá a sichehá szabálya. Ha a gabonarakást [kepe] a magtárba szállítja,
vonatkozik rá a sichehá szabálya. Az általános szabály az, hogy a kévekötés
helyén, a munka végeztével vonatkozik rá a sichehá szabálya. Ha az aratás
helyszínéről már elvitte a magtárba, nem vonatkozik rá a sichehá szabálya. Ha
elhordja más helyre és a [kévekötés] még nincs befejezve, nem vonatkozik rá a
sichehá szabálya, és ha innen a magtárba viszi, ott vonatkozik rá a sichehá
szabálya.

108
Csak az számít elhagyott kévének, amelyről mind a gazda, mind pedig a munkások
megfeledkeztek; a gazda pusztán azért, mert távol volt. Erről így utasít a Tóra: „Midőn learatod
aratásodat a meződön, és elfelejtesz egy kévét a mezőn, ne térj vissza hogy elvidd, a jövevényé,
az árváé és az özvegyé legyen azért, hogy megáldjon téged az Örökkévaló, a te Istened, kezed
minden munkájában.” (MTörv 24, 19).
A mező széle 6/1

Sámáj iskolája azt mondja: a szegénynek hagyott hefker az hefker.109 Hilel iskolája
azt mondja: csak akkor számít hefkernek, ha a gazdagok is vehetnek belőle, mint a
szombatévben.110 Ha a mezőn lévő kévék káb111 mennyiséget képeznek, és akad
egy elhagyott kéve, mely négy káb, ez Sámáj iskolája szerint nem számít
sichehának, Hilel iskolája szerint igen.

A mező széle 6/2

Kéve, melyet kőkerítés, vagy kepe mellett, vagy háziállatok vagy szerszámok
közelében hagytak: Sámáj iskolája szerint nem tekinthető sichehának. Hilel
iskolája szerint igen.

A mező széle 6/3

109
Héb. hefker a földön vagy a fán [többnyire szándékosan] hagyott termés, amelyből bárki vehet
magának.
110
Szombatév, héb. snát smitá; ekkor a föld pihen, és ami magától megterem, abból a gazdag is
vehet.
111
A káb bibliai térfogategység, 1 káb = 1102 köbcenti.
A sorok elejénél lévő kéve számít.112 Ha kiválaszt egy kévét, hogy a városba
szállítsa, [Hilel iskolája] egyetért abban, hogy ez a kéve nem számít sichehának.

A mező széle 6/4

Lám, ezek a kévesorok elejei:113 ketten kezdik a sor közepén, az egyik arccal észak
felé néz, a másik ellenkező irányba és maguk előtt és mögött szedik. Az előttük
hagyott sichehának számít, a mögöttük hagyott nem sichehá.114 Ha egy ember
kezdi a sor elején, aki maga előtt felejt és maga után is hagy: amit maga előtt hagy,
az nem sichehá, amit maga után, az pedig igen. Sichehá, mert ő rá vonatkozik a
bál tásuv. 115 Ez a szabály: akire vonatkozik a bál tásuv elve, annak [a kévéje]
sichehá, akire nem vonatkozik a bál tásuv, nem sichehá.

A mező széle 6/5

112
A sor elején hagyott kéve nem sichehá (szándékosan otthagyott) kéve, hanem a következő
kévekötéshez való sor kezdetét jelöli.
113
Az előző misnában említett sorkezdet magyarázata; „sornak” a levágott termés sorát tekintjük,
és a betakarítók a misna példájában kévekötők.
114
Kettőjük közül, aki elől megy, arra számít, hogy az utána jövő majd felemeli a kévét, amit ő a
földön hagyott, ezért az első kévéje szándékosan ott hagyott kévének számít.
115
Bál tásuv: a.m. „ne térj vissza”, lásd MTörv (24, 19): „Ha kévét felejtesz a mezőn, ne térj
vissza annak felvételére.”
Két kéve sichehá, de ha három van, [közel egymáshoz] nem sichehá. Két csomó
olajbogyó, vagy szentjánoskenyér sichehá, de ha három van,116 már nem sichehá.
Két szár len sichehá, három már nem; két szőlőszem lehullott szőlőnek számít
[peret], három már nem peret. Két lehullott kalász [leket], három már nem leket.
Ezt állítja Hilel iskolája. Az összes esetre Sámáj iskolája azt mondja: Három a
szegényé és négy a gazdáé.117

A mező széle 6/6

Ha a kévében, melyet a földön felejtettek, van két szeá mag,118 nem számít
sichehának. Ha két kévét a földön felejtett, melyek együtt két szeá magot
tartalmaznak, Rábán Gámliél szerint a gazdát illeti, a Bölcsek azt mondják, hogy a
szegényeket illeti. Azt kérdezte Rábán Gámliél: Vajon a kévék száma erősíti vagy
gyengíti a gazda tulajdonjogát? Azt válaszolták: joga ettől erősödik. [Rábán
Gámliél] így válaszolt: ha egy kéve, melyben két szeá [mag van] és ottfelejtették,
nem számít sichehának, akkor két kéve, melyekben két szeá van, magától
értetődően nem számít sichehának. Ezt válaszolták neki: nem, mert ha olyan
egyedi kévéről beszélsz, mely több kéve kötege, nem állíthatod, hogy két kis kéve
tartalma nem számít sichehának.119
116
Három, vagy annál több kéve nem számít a mezőn felejtettnek.
117
Az előbbi szabályok szerint három kéve vagy kalász, stb. együtt már nem számít a szegénynek
hagyott termésnek, ezt a Sámáj iskolája eggyel megtoldja. Hillel iskolája szerint a határ
(amelytől a földön hagyott termés nem a szegényeké) három, Sámáj iskolája szerint pedig négy.
118
Bibliai száraz térfogat mérték: 6 kab (144 tojás) = 1 szeá.
119
A vitából kiderül, hogy Rábán Gámliel egy kéve esetében töbszörös kévére gondol, ahol a
mag mennyisége feltétlenül meghaladja a két szeát, és így nem számít sichehának, az
összehasonlítás alatt álló két kis kéve, külön-külön két szeá alatti mennyiségű magot tartalmaz,
A mező széle 6/7

Lábon álló gabona, melyről megfeledkeztek, és két szeá magot tartalmaz: nem
sichehá. Ha nincs benne két szeányi mag, de [jó hozam esetén] ki lehet hozni két
szeát, például a kis magokat, úgy tekintjük, mint az árpa jó termését.

A mező széle 6/8

Lábon álló gabona „felmenti” a mellette fekvő kévét, vagy a mellette álló
[learatatlan] gabonát a sichehá [kötelezettsége] alól. A kéve azonban nem menti
fel, se a [mellette lévő] lábon álló gabonát, se a másik kévét. Melyik az a lábon álló
gabona, amely felmenti a kévét? Az, amelyik nem sichehá, még akkor is, ha
egyetlen kalász.

A mező széle 6/9

így a két kéve sichehának számít.

Egy szeá levágott gabona, és egy szeá ami nincs levágva; a gyümölcsfa termése; a
fokhagyma; a hagyma: nem „adódnak össze”, hogy a két szeá mennyiség120
kiadódjon, hanem a szegényeket illetik. Rabbi Joszi azt mondja: Ha a
szegényeknek jár a [peá, peret, leket adománya], nem összegezhető a fenti egy-egy
szeá, ha pedig nem jár, összegezhető.

A mező széle 6/10

Termés, amit takarmánynak szántak, vagy kévekötéshez; vagy a fokhagyma

szárak, vagy a fokhagyma és a hagyma csomói: utánuk nem jár sicheha.121 A
földben fejlődő fajták, mint a kígyógyökér, a fokhagyma és a hagyma: Rabbi
Jehuda szerint utánuk nem jár sichehá,122 de a Bölcsek szerint jár.

A mező széle 6/11

Aki arat és kévét köt éjszaka, vagy a vak ember, a sichehá szabályát betartja. Ha
azonban a nagy [kévéket] szándékozik először felszedni, a nagyokra nem érvényes

120
Nem „adhatók össze” különböző fajta termések, hogy az így nyert két szeá megmaradjon a
gazdának.
121
Az ún. sicheha, a szegények számára a földön „felejtett” termés szabálya főként a gabonára
érvényes.
122
Rabbi Jehuda kivételnek tekinti azokat a növényeket, melyek ehető része a föld felszíne alatt
fejlődik. De a szabály a Bölcsek szerint van.
sichehá szabálya. Ha azt mondja: „Abban az esetben aratok, ha összegyűjthetem,
amit a földön felejtek”– ebben az esetben a földön felejtett termés után jár a
sichehá.123

A mező széle 7/1

Minden olajfa, mely nevezetes, köztük a netofá elnevezésű fajta is, [neve szerint
érés idején az olajtól csepeg], ha ezek valamelyikéből termést felejt [a fán, vagy
alatta] nem számít sichehának. Milyen fákra vonatkozik [ez a szabály]? Ezt a fa
neve, termése és a helye szerint tudjuk. A fa neve lehet az olajbogyó bősége
[olajtartalom], vagy szárazsága124 szerint. A termés szerinti név az olajbogyó
hozamára utal. A helyet jelölő név aszerint adódik, hogy közel van az olajpréshez,
vagy távol, vagy szakadt kerítés mellett áll, stb. Egyéb, [meg nem nevezett] olajfa
esetén, ha kettő kimarad, vonatkozik rájuk az elfelejtett termés szabálya, ha pedig
három, [ha közel állnak egymáshoz] nem. Rabbi Joszi szerint a sichehá nem
vonatkozik olajfákra.125

A mező széle 7/2

123
Nem fogadkozhat a Tóra szabálya ellen, amely kötelezővé teszi a sichehát.
124
Rabbi Bartenura másképp magyarázza: „Szárazság” helyett, „mevajes” azaz megszégyeníti a
többi fát a rendkívüli gazdagsága miatt.
125
Ugyancsak Rabbi Bartenura szerint: Rabbi Joszi szabálya a Hadriánus korának szűkös
helyzetére utal Júdeában.
Olajfa, mely három sor valamelyikében áll, [ahol a sorok közti távolság] két
szögletes ágyást tesz ki, és megfeledkezett róla: nem számít sichehának. Olajfa,
melyről megfeledkezett, és két szeá olajbogyó termést ad: nem számít sichehának.
Mikor érvényes ez a szabály? Mikor a gazda nem kezdett hozzá a szürethez, de ha
már elkezdte, és akár egy szemet is leszedett a netofá fajtából és megfeledkezett
erről, adnia kell a termésből sichehát. Mindaddig, amíg a fa alatt talál termést, a fa
tetején lévő termés az övé, [a gazdáé]. Rabbi Meir azt mondja: A [sichehá]
szabálya akkor érvényes, ha már elment az, aki leszüretelte a fát.126

A mező széle 7/3

Mi a peret? Ami szüretkor a földre hull. Szüretel és a fürt, melyet lecsíp, a

levelekbe gabalyodik, majd a földre hullik és a szemek szétgurulnak: ez a gazdát
illeti. Aki kosarat tesz a szőlőtőke alá, miközben a fürtöket vágja, a szegényeket
rövidíti meg. Róla mondják: „Ne told el az ősrégi határt, melyet vetettek az őseid”
[Példabeszédek 22, 28].

A mező széle 7/4

126
Rabbi Bartenura szerint a gazda minden elgurult olajbogyót felkutat, és ha már nincs a földön
a fa alatt, a szegények elkezdhetik a gyűjtést a fáról.
Mi az olelet?127 Szőlőfürt, melynek nincs ”válla“ [héb. kátef] se vége [héb.
nátef].128 Ha a szőlőfürtön van kátef és nátef, a gazdát illeti. Ha kétség áll fenn, a
[fürt] a szegényeket illeti. A hajtáson lévő fürtök, ha lenyesi a hajtást a fürtökkel
együtt, a gazdáé, ha nem, a szegényeké marad. Ha a különálló szemek a
kocsányból nőnek ki, 129 Rabbi Jehuda szerint fürtnek számítanak, a bölcsek azt
mondják, hogy ez elhagyott fürt, [vagyis a szegényeké].

A mező széle 7/5

Aki megritkítja a szőlejét,130 a szegényeknek járó szőlőből ugyanúgy ritkít, mint

ahogy a sajátját ritkítja, ezek Rabbi Jehuda szavai. Rabbi Meir azt mondja, a
sajátjából ritkíthat, de a szegényekéből nem.

A mező széle 7/6

127
Héb. olelet: olyan szőlőfürt, amelyen viszonylag csekély számú szőlőszem van, és általában
meghagyják a szegényeknek.
128
Az olelet mellett a misna két másik szót használ a szőlőfürt felső, tömöttebb részére, ez a héb.
kátef (váll) és az aljára, ahol a fürt szára végződik, ez a nátef.
129
Héb. gárgir jehid, ahol a szemek nem másodlagos (elágazó kisebb) fürtökben nőnek, hanem
közvetlenül a szárból.
130
A szőlőben való ritkítást, a szőlőtőkék nyesését jelenti.
Szőlő a negyedik évben: Sámáj iskolája szerint nincs ötödik év, és [a harmadik év
termése] nem kíván eltávolítást.131 Hilel iskolája szerint van [ötödik év és van
biur]. Sámáj iskolája szerint van peret [lehullott szemek] és van elhagyott fürt és a
szegények megváltják [az általuk leszedett szőlőt]. Hilel iskolája szerint az egész
szőlő [a negyedik évben] a présházba kerül.132

A mező széle 7/7

Ha az egész szőlő olelet,133 Rabbi Eliezer azt mondja: a gazdáé. Rabbi Ákivá azt
mondja: a szegényeké. Rabbi Eliezer így válaszol: „midőn leszüreteled szőlődet,
ne böngéssz magad után” (MTörv 24, 21). Ha nincs szüretnyi, honnan lenne meg
az olelot?134 Rabbi Ákivá idézettel válaszolt: „Szőlődet ne böngészd és szőlőd
elhullott szemeit ne szedegesd fel” (Lev 19, 10): még akkor se, ha az egész olelot.
Ha így van, miért mondták, „ha szőlődet megszeded, ne böngészd”? [Mert az a
szabály, hogy] a szegényeknek nem jár fürt a szüret előtt.

A mező széle 7/8

131
A szőlő (és más gyümölcs) telepítése után három évig ún. orlá tilalom van a fa gyümölcsére, a
harmadik év termését eltávolítják (héb. biur), a negyedik év gyümölcsét Jeruzsálembe viszik a
Szentélybe, az ötödik évtől pedig ehetnek a termésből; Sámáj iskolája szerint a negyedik évtől
lehet enni, nem kell kivárni az ötödiket, és nincs a harmadik évi biur. Hillel iskolája szerint van,
és a negyedik év termése szent, nem fogyasztható.
132
A negyedik év termése szent, és a gazda borrá alakítva felviszi Jeruzsálembe.
133
Az olelet itt a szőlő (gyengébb) minőségére utal; R. Bartenura szerint az egész szőlőben nincs
egyetlen fürt, melynek válla és nyúlványa volna, (héb. kátef és nátef), vagyis nincsenek teljes
fürtök.
134
A szürethez elegendő szőlő minimum három fürt, mely 1 reviit térfogatú levet ad (70
milliliter).
Aki [a szentélynek] felajánlotta a szőlejét, és még nem felismerhető benne az
elhagyott fürt, nem jár utána fürt a szegényeknek. De ha felismerhető az
elhagyottnak való fürt, a szegényeknek jár. Rabbi Josze azt mondja: Fizesse be a
termés árát a szentélynek. Mi számít sichehának a magasban lévő szőlőindán? Az,
amelyet ágaskodva sem ér el. És a [földön lévő] futóindán? Amelyik elkerüli [a
házat].

A mező széle 8/1

Mikortól szabad a leket akárkinek?135 Amikor már a görnyedt hátú szegények is

mindent felszedtek. És a peret és az olelot? 136 Miután a szegények másodszor is
szedtek az otthagyott szőlőből, jöhet akárki. És az olajfaligetben? Miután leesett a
második eső, [a jore idején, a második revijá]137. Azt kérdi Rabbi Jehuda: Vannak,
akik az olajbogyót már a második eső után leszedik? Ez akkor történik, ha kimegy
a szegény, és négy iszárnál kevesebbet visz haza.138

135
Mikor a szegények már felszedték a lehulló kalászokat (héb. leket), attól kezdve gazdag és
szegény egyaránt gyűjtögethet.
136
Peret: lehullott szőlőszem, olelot: meghagyott fürt.
137
Második esős időszak: Az első eső alatt (héb. jore), mely három időszakra osztható, a héb.
revijá (megtermékenyítés) első, második és harmadik idejére.
138
Ez a minimum, amit a kéregető szegénynek adni kell (két étkezésnyi, neki és a feleségének:
négy iszár).
A mező széle 8/2

A leket, a sichehá és a peá tekintetében megbízhatóak [a gazdák a betakarítás]

idejében; a szegények tizede tekintetében pedig egész évben. A léviták minden
tekintetben megbízhatónak számítanak. A többiek viszont csak olyan dolgok
tekintetében megbízhatóak, melyeket az emberek általában betartanak.

A mező széle 8/3

A gabona tekintetében megbízhatóak, de liszt és kenyér esetében nem. A

hántolatlan rizs tekintetében megbízhatóak, de a nyers, vagy a főtt rizs tekintetében
nem megbízhatóak. A babfélék tekintetében megbízhatóak, de ha őrölt és nyers,
vagy főtt, akkor nem. Az olívaolaj tekintetében megbízhatóak, ha azt mondják: a
szegények tizedéből való, de nem megbízhatóak, ha azt mondják: a fán hagyott
olajbogyóból készült.

A mező széle 8/4

Megbízhatók a nyers zöldség dolgában, de a főttnél már nem, kivéve, ha kis adagot
vesz ki az edényből kóstoláshoz, ami szokás.
A mező széle 8/5

[Ha megnyitja] a magtárát, legalább fél szeá búzát, és egy egész szeá árpát [ad] a
szegényeknek.139 Rabbi Meir azt mondja, fél szeát. Másfél szeá tönkölyt és egy
szeá szárított fügét vagy máne140 préselt fügét. Rabbi Ákivá: fél máne-t. [Rabbi
Meir]: fél log bort.141 Rabbi Ákivá: egy negyedet. [Rabbi Meir]: egy negyed [log]
olajat. Rabbi Ákivá: nyolcad log-ot. Az összes többi gyümölcsről mondja Ábá
Sául: [annyit adjon], hogy elegendő legyen eladásra, [és az árából] két étkezésnyi
ételre teljen.

A mező széle 8/6

Az előbbi egyformán vonatkozik a papokra, lévitákra és izraelitákra. Ha félre akar

tenni,142 a felét odaadja, a másik felét félreteszi. Ha kevés143 van neki, elébük teszik
és ők [a szegények] elosztják maguk között.

A mező széle 8/7

139
Ez a misna a szegény-tized adományára vonatkozik (héb. máászer áni), melyet a harmadik és
a hatodik évben adnak a szegényeknek a hétéves smitá cikluson belül.
140
A mane súlyegység, mely száz dínár súlyával egyezik.
141
A log mértéke: ¼ log: másfél tojásnyi térfogat.
142
A szegényeknek ajándékozandó tized egy részét a rokon vagy ismerős szegényeknek tenné
félre.
143
Kevés: az ajándékozásra szánt szegény tized (héb. máászer áni) mennyiség csekély.
A vándorló szegényembernek nem adnak kenyérből kevesebbet, mint a fondion,144
mikor a négy szeá egy szelába kerül.145 Ha megszáll éjszakára, jár neki alváshoz
való párnászá [itt: ágynemű]. Ha szombatra marad, három étkezést is kap.146 Ha
van már két étke, ne kérjen élelmet a szegénykonyhán, a tizennégy étkezéses
konyháról,147 és ne vegyen a kupából [pénztár].148 A kupával legalább ketten járnak
gyűjteni, és hárman [vannak jelen] a kiosztásnál.

A mező széle 8/8

Akinek kétzáz zuz149 a vagyona, az nem vehet a leketből [lehullott kalász], a

sichehából [leszedetlen termés] se a peá-ból, se a szegények tizedéből. Ha egy
dínár híján készáz zuz a vagyona, és egyszerre ezer zuzt kap valahonnan, akkor is
vehet ezekből. Ha elzálogosította [a vagyonát] a hitelezőjének, vagy a feleségének
a ketubá szerint, az is vehet. Nem kell eladnia a házát, vagy [drága] ruháit.150
144
Fondion – dupondius, római rézpénz a köztársaság és a császárság idején.
145
Szela itt: hat tojásnyi cipó.
146
Szombat napján három kötelező étkezés van, ld. (Kiv 16, 25).
147
Tizennégyszer osztanak a szegényeknek az „ingyenkonyhán” (héb. támhuj) a hét során; hat
napra 2-2, és szombaton három, ebből leszámítják a szombat kimeneteli étket, – ez lenne a
tizenötödik; az említett vándornak már van két étke erre a szombatra, ezzel kiegészül a heti
ellátása, tehát nem kell kérjen a szegénykonyháról.
148
Kupá (itt) jótékonysági pénztár, persely melyből pénteken pénzt osztanak a szombati étkezésre
rászorulóknak.
149
1 zuz : 1 ezüst dínár.
150
Ha nem a szegényeknek való kupából vesz ételre való pénzt, hanem rokonoktól kap ellátást,
akkor nem kell pénzzé tegye az ingóságait, vagy a házát.
A mező széle 8/9

Akinek a vagyona ötven zuz, és ezzel kereskedik, nem vehet a [szegényekéből].

Akinek nincs szüksége rá, de mégis vesz, az még az életében megízleli, milyen az
másokra rászorulni. És az, akinek szüksége van rá, de nem nyúl a szegényekéhez,
még az életében megízleli, milyen az, ha másokat táplál. Róla szól az idézet:
“Áldott a férfiú, ki az Örökkévalóban bízik és kinek az Örökkévaló a bizodalma.”
(Jer 17, 7) Az olyan, mint az igaz bíró, aki az igazság törvénye szerint ítél. Aki
nem nyomorék, nem vak és nem sántít, és ilyennek tetteti magát, még a halála előtt
ilyenné válik, róla szól: „Aki jóra igyekezik, kedvességet keres, de aki rossz után
tör, ő reá jön az.” (Péld. 11, 27) Mert azt is mondták: „Igazságot, igazságot kövess,
azért, hogy élj.” (MTörv 16, 20) Az a bíró, akit megvesztegetnek és aki az
igazságot elferdíti, még az életében elveszti a látását, mert azt mondták: „Ne
hajlítsd el az ítéletet, ne ismerj tekintélyt s ne fogadj el megvesztegetést, mert a
megvesztegetés megvakítja a bölcsek szemeit és elferdíti az igazak szavait.”
(MTörv 16, 19)
MAGVAK RENDJE 3

KÉTES TIZED - héb. demáj

harmadik traktátus
Azt a mezőgazdasági terméket, amelyből nem választották le a papi adományt (a
trumát), és a tizedet (a máászert), a héber tevel név jelöli. Azt a terméket,
amelynek gazdája nem jártas a tizedek és adományok szabályaiban, de
feltételezhetően valaki más leválasztja helyette ezeket, kétes tizednek, héberül
demájnak nevezzük. A demáj (‫ )דמאי‬megnevezés arra a kétségre utal, miszerint az
adományt nem a szabályok (héb. háláchá) szerint választották le a termésből. A
demáj a “hasonlít”, vagy az „úgy tűnik” kifejezésekkel rokonítható. Mintha azt
mondanánk: “úgy tűnik”, mintha ebből a termékből a tized szabályszerűen volt
leválasztva. Ez a fejezet kizárólagosan misnaként szerepel, és a Babilóniai
Talmudban nem szerepel.
A demáj misnáiban a papoknak járó kalácsadományról, héb. trumát hálá ( ‫תרומת‬
‫ )חלה‬is szó esik. Ennek mértéke 1.7 kg (kenyér) tésztájából leválasztott 27 gramm
súlyú darab. Ez a papoknak járt a szentély fennállásának idején. A trumát hálá
hagyományából fennmaradt az ún. héb. háfrását hálá, vagyis a kelt tésztából való
leválasztás házi hagyománya. Ahol még ma is követik ezt a hagyományt, a
leválasztott nyerstésztát elégetik.

Kétes tized 1/1

Demájként, [tized alá nem kerülő] és könnyen [elbírálható] esetek közül való az
éretlen füge, a vad jujuba, a galagonya, a vad fehér füge, a szikamor füge, a
lehullott datolya, az ánizskapor és a kapribogyó.151 Júdeában a cserszömörce, a
judeai ecetfa és a koriander. Rabbi Jehuda szerint az összes vadfüge mentes [a
tized alól], kivéve azt, amely az év során kétszer érik. Az összes szikamorfajta
mentes a tized alól, kivéve a sikmona bogyóit. Minden szikamor füge152 mentes a
tized alól, kivéve azt, amely teljesen érett.

Kétes tized 1/2

A demájban nincs homes [ötödrész]153 és nincs biur [égetés] és eheti a gyászoló is,
felvihetik és kivihetik Jeruzsálemből, egy részét el lehet hagyni a [Jeruzsálembe
vezető] út mentén, vagy odaadni az írástudatlan154 embernek, [akit a héber nyelv
ám há-árec-nek nevez]. Az ellenértéket elfogyasztja155. [A második tizeddel
ellentétben] felválthatja az ezüstöt ezüstre, a rézpénzt rézre, az ezüstöt rézre, a
rézpénzt gyümölcsre. De csak akkor, ha utána a gyümölcsöt pénzért megváltja. Ez
Rabbi Meir véleménye, a Bölcsek szerint azonban a gyümölcsöt Jeruzsálembe kell
vinni, és ott kell elfogyasztani.

151
Az itt felsorolt, vadon termő gyümölcsökből akárki szabadon vesz, ennek héber neve: hefker.
152
A szikomor fa gyümölcse.
153
Héb. homes – ötöd: a pénzben megváltott második tizedhez (máászer seni) hozzá kell tenni az
ötödöt, ld. (Lev 27, 31); a héb. biur: égetés, a pészáh előestéjén szokásos.
154
Héb. ám há-árec: írástudatlan ember.
155
Gyászoló nem ehet a második tizedből; a második tizedet meg lehet váltani, de csak mielőtt
Jeruzsálembe mennek; ha egyszer megváltották (pénzre cserélték), akkor már nem vihetik
Jeruzsálemből ki és vissza; a második tizedet nem szabad az írástudatlan embernek adni, nehogy
tisztátalan állapotban fogyassza el.
Kétes tized 1/3

Aki [demáj-ból] vetőmagot vásárol, állatnak [takarmányt], bőrcserzéshez való

lisztet, gyertyához való olajat, edények kenésére való olajat, az nem [adózik] a
demáj után. Kezívtől számítva,156 és attól távolabb, mentesek a demájjal járó adó
alól. Az írástudatlan ember kalácsáldozata; a medumá [szekuláris és megszentelt
adomány keveréke]; amit a második tized pénzén vásárolt; ételáldozat maradéka –
mindez mentes a demáj alól. A keverék olaj Sámáj iskolája szerint köteles, Hilél
iskolája szerint nem.

Kétes tized 1/4

Demájt használnak eruvra, és azzal [demájjal ] házakat és udvarokat] foglal az

eruv-ba; asztali áldást mond [demájra], akkor is, ha hárman áldanak;157 leválasztja
belőle a tizedet, még akkor is ha már levetkőzött és már napnyugta van; nem baj,
ha tévedésből a második tizedet leválasztotta az első tized előtt; a takács, az ujjaira
használt olaj után demájként adózik; a gyapjú fésűs olaja után nem adózik.

Kétes tized 2/1

156
Kezív: Izrael földjén túl fekvő város, lehetséges, hogy a mai Achzív ősi elődje.
157
Eruv: a szombat területi határának kiterjesztése a közösség számára; az eruv történhet demáj
termékből készült étellel, illetve annak egy ponton való elhelyezésével a szombat bejövetele
előtt; a demáj termékből készült étel után mondanak áldást.
Ezek azok a dolgok, melyekből demájként mindenhol leválasztják a tizedet:158 a
préselt füge és a datolya, a karob [szentjánoskenyér], a rizs és a kumin [kömény].
A külföldről való rizs, akárhogy használják, mentes a tized alól.

Kétes tized 2/2

A megbízható ember tizedet ad az után is, amit eszik, az után is, amit elad, az után
is, amit vásárol, és nem vendégeskedhet írástudatlanoknál.159 Rabbi Jehuda azt
mondja, hogy az is megbízható ember, aki írástudatlanoknál vendégeskedik. Azt
válaszolták neki: ha maga felől nem megbízható,160 hogyan hihetnénk neki mások
megbízhatóságának tekintetében?

Kétes tized 2/3

158
Mindenhol: még Kezívben is, vagyis Izrael határán.
159
Ha egy írástudatlan ember asztalánál eszik, felmerül a gyanú, hogy demájt eszik, amely a tized
levonása szempontjából kétséges.
160
Nem lehet megbízható, mert írástudatlan asztalánál étkezett; az írástudatlan nem tartja be a
tized előírásait.
Aki magát hávernak161 mondja, az nem ad el az írástudatlannak se szárazat, se
nedveset, és nem vásárol tőle nedveset;162 nem vendégeskedik az írástudatlannál, és
nem látja őt vendégül a saját ruháiban.163 Rabbi Jehuda azt mondja, ne tartson kis
háziállatot [kecske, bárány], ne esküdözzön és ne nevetgéljen feleslegesen és ne
érje a halott által tisztátalanság, szolgáljon a tanházban. Azt mondták neki [Rabbi
Jehudának]: ezek a feltételek nem foglalhatók egyetlen szabályba.

Kétes tized 2/4

A pékeket a Bölcsek másra nem kötelezték, csak a papi tizedre és a kalács

kiválasztására. Boltos nem árulhat demájt, aki azonban nagyban kereskedik, annak
szabad. Ezek a nagykereskedők és a gabonakereskedők.

Kétes tized 2/5

Rabbi Meir azt mondja: amit rendszerint nagy mennyiségben mérnek, ha kis
mennyiségben, adagokban mérik, a kis mérték elhanyagolható a nagyhoz képest;
amit rendszerint kis adagokban mérnek, ahhoz képest a durva mérték nem jön
161
A misna esetében akkor háver, vagyis vallásjoggal foglalkozó tanult ember, (mai jelentése:
barát), ha tanúk előtt tanúsítja, hogy a tized szabályait betartja.
162
Szárazat vásárolhat; a táhárottal (rituális tisztasággal) rendelkező és fogyasztásra való (hulin)
termék nem adható el írástudatlan embernek, mert a termék őnála nem őrzi meg a rituális
tisztaságát. A száraz termék nem veszi át a tisztátalanságot, a nedves igen.
163
Az ám há-árec („a föld embere”, írástudatlan ember) ruhái tisztátalanságot hordoznak.
számításba. Mi számít durva mértéknek? Száraz áruk esetén három kab,164
folyadéknál a dínár165 Rabbi Josze azt mondja: füge kosár, szőlő kosár és zöldséges
kosarak: ezekből szabad árulni felbecsült mennyiséget is.166

Kétes tized 3/1

A szegényeket demájjal etetik, és a [fogadóban étkező] elszállásolt katonákat is.

Rábán Gámliel demájjal etette a munkásait.167 A jótékonysággal megbízott
[pénztáros] Sámáj iskolája szerint tized alá vetett élelmiszert ad annak, aki maga
nem vet tizedet, és a tized alá nem eső élelmiszert annak, aki az árura maga is
tizedet vet, így elérik, hogy minden ember olyan árut fogyaszt, melyre rendesen
kivetették a tizedet. A Bölcsek azt mondják, [a jótékonysággal megbízott] nem
vizsgálja meg milyen árut gyűjt be és milyen árut oszt ki, akinek ez a szándékában
áll, az „helyrehozza” a tizedben esett hiányosságokat.

Kétes tized: 3/2

164
1 Kab = 1220 köbcentiméter, 1.22 liter.
165
Dínár (másképpen zuz), itt dínár értékű folyadék mennyiség szerepel.
166
Felbecsült: nem súly vagy térfogat mérték szerint, hanem a kosárból, pl. darabszámra.
167
Rábán Gámlielnek szegény munkásai voltak. A szegény ember a tizeddel nem foglalkozik,
mert nincs saját termése és jótékonyságból kap ételt.
Aki letördeli a zöldség rakomány leveleit, hogy könnyebb legyen, ne dobja el a
leveleket,168 mielőtt tizedet fizetne. Aki zöldséget választ a piacon, és vissza
kívánja adni, ne adja vissza, csak azután, hogy kifizette a tizedet és ezután [az
eladó] megszámolja, [vagy leméri] az árut. Ha még ott áll [a zöldséges áruja előtt]
és másutt jobb árut lát, visszaadhatja, mivel [az előbbit még] nem vitte el,169 [nem
birtokolta].

Kétes tized 3/3

Ha valaki gyümölcsöt talál az út szélén, felveszi, hogy megegye, de meggondolja

magát: addig ne tegye el, amíg nem választott le róla tizedet. Ha abból az okból
veszi fel a gyümölcsöt, hogy ne menjen veszendőbe, mentes170 [a tized fizetése
alól]. Bármilyen termék, amelyet nem lehet eladni, lévén demáj, azt még a
barátjának sem küldheti el. Rabbi Joszi megengedi, ha [már] biztosan tized alá
esett, de erről értesíteni kell a felebarátját.

Kétes tized 3/4

168
Nehogy valaki olyan ételt egyen, melyre nem vetettek ki tizedet.
169
Még nem az övé. Ha elviszi (húzza) az árút, az jelképesen vásárlást jelent. A „húzás”, héb.
mesihá jelképesen a tulajdon megszerzését jelenti.
170
Mikor a gyümölcsöt felveszi abból a célból, hogy megegye, azzal már birtokolta is, ha csak
azért veszi fel, hogy ne vesszen kárba, ez még nem jelent birtoklást. Birtoklás után tizedet kell
fizeni, vagy levonni.
Ha valaki a gabonát őrlésre viszi a szamaritánus molnárhoz, vagy az írástudatlan
molnárhoz, mindketten bizonyosan megbízhatók171 a tized, vagy a szombatév
szabályát172 illetően. A nem zsidó molnár azonban összekeverheti a gabonát,
melyet [ennek megfelelően] demájnak tekintenek. Ha valaki a szamaritánusnál,
vagy az írástudatlan embernél tárolja a gyümölcsöt, a tized és a szombatév
szempontjából a gyümölcs „megbízható”; ha bálványimádónál [tárol gyümölcsöt],
gyümölcse nem különbözik az övétől. Rabbi Simon szerint demáj.

Kétes tized 3/5

Aki hoz a fogadósnőnek és kap a fogadósnőtől,173 egyaránt leveszi róla a tizedet,

mert fennáll a gyanú, hogy felcseréli az élelmiszert. Rabbi Josze azt mondta: Nem
kell számítanunk csalásra, csak abból vesz [az utas], amit tőle [a fogadósnőtől]
kap.

Kétes tized 3/6

171
Mind a szamaritánus, mind pedig az iskolázatlan molnár megbízhatók abban, hogy nem
cserélik össze a törvénytisztelő gabonáját a bálványimádó gabonájával.
172
A szombatévben (héb. snát smitá) termett gyümölcs fogyasztható, de nem szabad kereskedni
vele.
173
Régen szokás volt, hogy az utas magával hozott élelmiszert adott a fogadósnőnek, hogy abból
készítsen ételt.
Aki ad az anyósának, vagy kap tőle, leveszi arról a tizedet, mert gyanú áll fenn,
hogy felcseréli a romlott ételt.174 Rabbi Jehuda azt mondja, hogy szem előtt tartja a
lánya javát és szégyelli magát a veje előtt. Rabbi Jehuda biztos abban, hogy, aki a
szombatévben ehető [gyümölcsöt] hoz az anyósának, azt nem fogja az anyós
felcserélni a lányának arra, amely a szombatévben tilos.

Kétes tized 4/1

Ha valaki gyümölcsöt vesz valakitől, akinek nem szokása a tized, és el is felejtette

levonni a tizedet, szombaton megkérdezi tőle, hogy ehet-e ebből a gyümölcsből.
Ehet belőle, és bízhat a szavában.175 De ha besötétedik és kimegy a szombat, ne
egyen mielőtt tizedet levonná belőle. Nem találta meg [azt, akitől vette a
gyümölcsöt], de valaki más, aki szintén nem jártas a tizedben, azt mondja, hogy [a
gyümölcsre] biztosan kivetették a tizedet: ehet a gyümölcsből. Ha már kiment a
szombat, vegye le a tizedet, és csak ezután egyen. Ha a demájra kivetett tizedet
kifizették, mint Rabbi Simon Sezuri mondja, hétköznap is megkérdezheti [az
árust], és a szavát elfogadva, ehet belőle.

Kétes tized 4/2

174
Az anyós a vejétől kapott, feltételezetten romlott étel helyett más ételt tesz fel az asztalra,
mely friss (de a tized nem volt levéve).
175
Akitől kapta a gyümölcsöt, nem állít valótlant szombaton.
Aki megesketi barátját, akinél eszik, de nem hisz neki a tized ügyében: az első
szombaton ehet az asztalánál, annak ellenére, hogy nem bízik meg benne a tized
tekintetében, de csak akkor, ha azt mondták neki [mások, nem a barátja], hogy le
lett választva a tized. A második szombaton még akkor se egyen az asztalánál, ha
esküt tett rá nézve a haszonélvezet tekintetében, hanem vonja le a tizedet a
szombat kezdete előtt.

Kétes tized 4/3

Rabbi Eliezer [Hirkanosz] azt mondta: Senkinek nem kell megnevezni a kétes
tizedből levont szegény-tized adományozottját. A Bölcsek azt mondják:
megnevezheti, de nem köteles félretenni a [szegény tizedet].

Kétes tized 4/4

Aki [szombat előtt] megmondja, hová tette a kétes tized adományát és a

szegényeknek176 járó tizedet, ne hozza elő ezt szombaton; és ha pap vagy szegény
ember enni szándékoznak az asztalánál, ám jöjjenek és egyenek, ha közlik velük,
[mit esznek].177

176
A papnak járó máászer rison és a szegénynek járó máászer áni adományról esik szó.
177
Tudják, hogy a vendéglátó leválasztotta az asztalra kerülő ételből az adományokat.
Kétes tized 4/5

Ha azt mondják valakinek, aki nem jártas a tized adományában: végy178 nekem
attól, aki jártas a tizedben, és aki tizedet fizet: abban nem bíznak. Ha azt mondja:
végy akárkitől, abban bíznak. Vásárolni ment valakihez, [illetve küld valakit], aki
azzal jön vissza: Nem találtam otthon, de hoztam neked valaki mástól: nem
megbízható.

Kétes tized 4/6

A városba megy, ahol nem ismer senkit,179 azt mondja: Ki jártas itt? Ki rója le
tizedet? Valaki azt válaszolja: Én. Nem bíznak benne. Vagy ha így válaszol: Ez és
ez a valaki megbízható. Abban az emberben megbíznak. Elmegy hozzá, hogy
vásároljon és azt kérdi: Ki árusít régi [tavalyi] termést? Azt válaszolják: Ki küldött
téged? Akkor is, ha az egyik [árus] a másikat ajánlja, megbízhatók.

Kétes tized 4/7

178
Megbízható árut akar venni, melyre kirótták a tizedeket.
179
Akiben megbízhatna a tized ügyében.
Szamárhajcsárok jöttek a városba, azt mondja az egyik: Az én [árum] új, a társamé
régi; az enyémből nem rótták le a tizedet, a társaméból pedig igen: nem
megbízhatók. Rabbi Jehuda azt mondja: megbízhatók.180

Kétes tized 5/1

Aki a péktől vásárol,181 hogyan rendezi a tizedet? Leveszi az adomány tizednek

[trumát máászer] és a hálá [kalács] megfelelő mennyiségét, és azt mondja: ami itt
van, az egy a százból. Ezen az oldalon legyen a tized, és mellette pedig a tized
további része. Amit én tizedként megnevezek, az a papnak járó adomány tized
[trumát máászer] és a többi a hálá adománya. A máászer seni legyen ettől „északra
vagy délre” és pénzzel megváltható.182

Kétes tized 5/2

Aki183 egyben akarja leválasztani a papi adományt [trumá] és [a szintén papoknak

járó] adomány tizedét [trumát máászer] az félreteszi az egész mennyiség egy

180
A szamárhajcsárok, akik árut hoztak, egymást támogatják, (összebeszéltek), a háláchá szerint
nem megbízhatók.
181
A pék feltehetően demájból sütött kenyeret. A péknél nemcsak a papoknak járó tized kérdése
merül fel, hanem az ún. trumát hálá, vagyis a kalácsadomány papoknak járó része is.
182
Itt: az égtájak megnevezése jelképes szóhasználat.
183
Ez a misna a papi adomány leválasztási műveletéről szól.
harmincharmadát,184 és a [félretett részre] a következőt mondja:185 „Ami ezen az
oldalon van, az egy a százból, és hulin, a többi pedig adomány az egész után; az
egy a százból, a hulin után legyen tized, és mellette a többi szintén tized. Amit
tizednek mondtam, ahhoz az adomány tizede is járul; az adomány tized az [első
tizedtől] „északra lesz, vagy délre”, és pénzzel megváltható.”

Kétes tized 5/3

Aki a péktől vásárol, leválaszthatja tizedet a még meleg kenyérről arra nézve,
amelyik már kihűlt, vagy fordítva, a kihűlt kenyérről a melegre. Vagy a kemence
alján lévő tálakban [lévő kenyérről]. Ez Rabbi Meir véleménye. Rabbi Jehuda nem
engedi meg, mondván: Az előző nap lisztje valakitől van, míg a mai pedig valaki
mástól.186 Rabbi Simon megtiltja az adomány tized esetében és megengedi a hálá
esetében.

Kétes tized 5/4

184
Az adomány felszentelésének lényege, hogy 3/100-ot levesz a teljes mennyiségből. Ez a hulin,
(héberül „a profán”) vagy a „felszentelendő” után járó adomány mennyisége. Nevezhetjük ezt a
lisztet tevel-nek is, a művelet elvégzése előtt.
185
Ez az a formula, melyet annak kell elmondani, aki a leválasztás műveletét végzi.
186
Különböző liszt-kereskedők.
Aki üzletben vásárol [kenyeret], Rabbi Meir szerint minden fajta sütőformában
lévő kenyér után tizedet ad. Rabbi Jehuda azt mondja: Egy fajta sütőforma után
fizet tizedet az összes után. Rabbi Jehuda elismeri, hogy aki monopoltól187 vásárol,
minden egyes sütőforma után tizedet fizet.

Kétes tized 5/5

Aki a szegénytől vásárol, hasonlóképpen a szegény, aki kenyérdarabokat vagy

datolya szeleteket kapott [alamizsnaként], tizedet fizet külön, mindegyik után.
Datolya és szárított füge esetén: összevegyíti ezeket [és együtt adózik utána], és
elveszi az alamizsnát. Azt mondta Rabbi Jehuda: mikor? Ha sok alamizsnát kap.
Ha az alamizsna kevés, minden darab után tizedet fizet.

Kétes tized 5/6

Aki a nagykereskedőtől vásárol, és visszatér hozzá, hogy újra vásároljon, a

második vétel után már nem fizet tizedet, elég, ha ugyanabból a kosárból [vagy
zsákból] vásárol, vagy ugyanazt a terméket veszi. Ha a nagykereskedő azt állítja
egyfajta áruról, hogy [eredetük megegyezik], szavahihető.

187
Monopol: a Misna itt idegen szót használ: kereskedő, aki az összes péktől felvásárolja az árut,
és továbbadja, akár volt rá tized kivetve, akár nem.
Kétes tized 5/7

Aki gazdától vásárol, majd visszatér hozzá és újból vásárol, elég egy áruból tizedet
adni a másik után, még akkor is, ha az áru két különböző kosárból való, sőt ha két
különböző városból való. Gazda, aki a piacon zöldséget árul, azon áruk után,
melyek az ő zöldséges kertjéből valók, együtt levonhatja a tizedet mindegyik után,
de ha különböző termelőktől van az áru, mindegyik szállítmány külön tizedre
köteles.

Kétes tized 5/8

Aki tevelt188 vásárol két helyről, tizedet fizet az egyik helyről vásárolt árura,
mindkettő után. Annak ellenére, hogy azt mondták, hogy nem lehetne tevelt
árusítani, csak szükség esetén.

Kétes tized 5/9

A tevel olyan termék, melyből nem szándékoztak tizedet és adományt leadni (ld. bevezető).
188

Tevelt csak létszükség esetén lehet árusítani.

Tizedet fizetnek a zsidó árujából a nem zsidó áruja után; vagy a nem zsidó árujából
a zsidó áruja után; a zsidó árujából a szamaritánus áruja után; a szamaritánus
árujából a szamaritánus áruja után. Rabbi Eliezer tiltja a szamaritánus árujából vett
tizedet.

Kétes tized 5/10

A lyukas cserép189 olyan, mint a föld. Ha a föld [termékéből] ad tizedet a lyukas

cserépben lévő [termék után], vagy a lyukas cserép termékéből a földben lévő után,
adománya adomány; a nem lyukas cserépből a lyukas cserép [után] adomány, de
megismétli az adományt190 a lyukas cserépből a nem lyukas után. Ez adomány, de
nem ehetnek belőle, míg nem vettek le belőle adományt és tizedet.

Kétes tized 5/11

189
Lyukas cserép: edény, melybe magot vetettek, és a növény az edény aljáról a földben
gyökerezik. A termés tevelnek számít és ugyanúgy adomány köteles, mint a közvetlenül földben
termő termés.
190
A nem lyukas cserép (melyben a gyökerek nem érintkeznek a földdel) nem adomány köteles,
(héb. pátur, és nem is számít tevelnek) ezért, ha abból vesz adományt, meg kell ismételni, Rabbi
Bartenura szerint az első adomány a papoké lehet.
Adomány demájból demáj után,191 a demájból a vádáj [melyből levonták a tizedet]
után, adomány, de megismétli. A vádájból a demáj után, adomány, de nem esznek
belőle, amíg nem vették le belőle az adományt és a tizedet.

Kétes tized 6/1

Aki földet bérel [részesedés szerint] a zsidótól, a nem-zsidótól, és a

szamaritánustól, előttük osztja szét [a termést].192 Aki földet bérel a zsidótól [előre
meghatározott mennyiség] szerint,193 leválasztja [a papi adományt] és átadja a
tulajdonosnak. Azt kérdi Rabbi Jehuda: Milyen esetben? Ha ugyanarról a földről és
termésről van szó. Ha azonban másik földről és másfajta termésről van szó, levonja
a tizedet és átadja.

Kétes tized 6/2

Aki nem-zsidótól bérel földet, különválasztja az adományt és tizedet és [a többi

termést] átadja neki. Rabbi Jehuda azt mondja: Még az is így tesz, aki a nem-
zsidótól az őseinek földjét bérli, leválasztja a tizedet és átadja neki.

191
Az egyik embertől vásárolt demájból, majd a másik embertől vásárolt demáj után adózik. Az
egyik demájból levontak, a másikból nem vontak le tizedet.
192
A terményt elosztja, és nem kell abból a tizedet levonnia.
193
A kétféle bérlet héber neve: áriszut és háchirá.
Kétes tized 6/3

A pap és a lévita, akik földet bérelnek a nem papi rendű izraelitától, megosztják
vele a termést [a hulint] és a [papi] adományt. Rabbi Eliezer azt mondta: A tizedek
is őket illetik, hiszen ezért jöttek.194

Kétes tized 6/4

Ha a pap vagy a lévita földjét a nem papi rendű izraelita bérli, a tizedek a föld
gazdáit illetik. Rabbi Jismáel azt mondja: Ha egy vidéki ember földet bérel a
jeruzsálemitől, a második tized [máászer seni] a jeruzsálemit illeti. A bölcsek azt
mondják: A vidéki felmehet Jeruzsálembe és megeheti ott [a második tizedet].

Kétes tized 6/5

Aki olajfát bérel olajpréselés céljából, úgy osztják el [az ebből járó] papi
adományt, mintha az olaj hulin195 lenne. Azt mondta Rabbi Jehuda: A nem papi

194
Ezért jöttek: azért bérli a pap és a lévita a földet, hogy megkapják az adományt és a tizedet.
195
Hulin: termék, melyből nem vontak le sem tizedet, sem papi adományt.
rendű izraelita, aki paptól vagy lévitától bérel olajfát olajkészítés céljából, vagy
feles bérletben196 bérel, a tized a tulajdonosokat illeti.

Kétes tized 6/6

Sámáj iskolája azt mondja: Csak ismerősnek adjunk el olajbogyó termést.197 Hilel
iskolája ezzel szemben azt mondja: [Annak is eladhatja], akit a tized
kiválasztásával bíztak meg. Hilel iskolája istenfélő követői a Sámáj iskolája
előírása szerint jártak el.

Kétes tized 6/7

Ketten szőlejüket egy [közös] présben gyűjtötték. Az egyik tizedet vont le a

terméséből, a másik ember nem. Aki leválasztja a tizedet, a préselés előtt teszi és a
részét [a borból] újból tizedeli.198

Kétes tized 6/8

196
Feles: Az olajtermés fele a bérlőé.
197
A leszedett olajbogyó olajtól nedves, ezért ha törvényhez nem értő érinti, tisztátalanná válhat.
198
A bor után is tizedet ad, mivel a bor tartalmazza az ismerősének tized nélküli szőlőjét.
Ketten együtt bérelnek egy földet, vagy együtt örökölték, vagy társak lettek, az
egyik mondhatja a másiknak: Végy gabonát akárhonnan, és én is hozok gabonát
valahonnan; végy bort akárhonnan, és én is hozok bort valahonnan; de azt nem
mondhatja, hogy végy gabonát akárhonnan, és én hozom az árpát valahonnan,
vagy azt, hogy végy bort akárhonnan és én hozom az olívaolajat valahonnan.

Kétes tized 6/9

Ketten, közülük az egyik írástudatlan, apjuktól örököltek, aki szintén írástudatlan

volt, az egyik mondhatja a másiknak: Végy gabonát akárhonnan, és én is hozok
gabonát valahonnan; végy bort akárhonnan és én is hozok bort valahonnan; de azt
nem mondhatja neki: végy gabonát és én veszem az árpát; vedd a nedves gabonát
és én veszem a szárazat.

Kétes tized 6/10

Prozelita és pogány, kik a pogány apjuktól örököltek, a prozelita testvér mondhatja

a pogány testvérnek: Vedd a bálványokat, én veszem a pénzt [valamely fizetség
fejében]; vedd a bort,199 és én veszem a gyümölcsöt, mert ha így jut a prozelita
birtokába, [fogyasztása] tilos.

199
Bor, melyet pogány szertartásra használnak, pl. libációra.
Kétes tized 6/11

Ha valaki gyümölcsöt árul Szíriában, és azt mondja: Izrael földjéről való, le kell
rója utána a tizedet. Ha azt mondja: Már lerótták, megbíznak benne, mert a száj,
amely megtiltotta, ugyanaz a száj, amelyik megengedte.200 Ha azt mondja, [a
gyümölcs] az enyém, a tizedet le kell rója, ha [azt mondja], hogy lerótták, hinni
kell a szavában. Mert az a száj, amely megtiltotta, ugyanaz a száj, mely
megengedte. Ha tudják, hogy Szíriában van földje, le kell rója a tizedet.

Kétes tized 6/12

Írástudatlan ember [aki nem ismeri a törvényeket] azt mondja a barátjának:201 Hozz
nekem egy csomag zöldséget, hozz nekem egy cipó fehérkenyeret, szabadon vesz
az áruk közül, és semmire nem köteles. Ha úgy választ: ezt nekem, és ezt a
barátomnak, majd a vásárolt árut összekeveri: köteles [leróni a tizedet] akkor is, ha
száz [dolgot] vett.

200
A „száj” kimondta, hogy a gyümölcs Izrael földjéről való; tehát a gyümölcs tiltott, míg a
tizedet nem rótták le, majd ugyanaz a száj, mely kimondja, hogy „lerótták”: ezzel engedélyezi a
gyümölcs fogyasztását.
201
A barát jártas a törvényekben.
Kétes tized 7/1

Meghívja a barátját, hogy egyen nála [szombaton], és a [vendég], aki nem bízik
meg benne a tized ügyében, azt mondja pénteken: Amit [most] leválasztok, az lesz
holnap [szombaton] a tized, és a tized további része mellette; mivel leróttam a
tizedet, adomány is van rajta, és a második tized „tőle északra vagy délre”,
valamint pénzzel is meg van váltva.202

Kétes tized 7/2

Mikor a poharát megtöltik azt mondja: Amit hagyni szándékozom a pohár alján, az
a tized, és mellette a tized további része; [legyen tanú arra], hogy leróttam a
tizedet, és vele az adományt és a második tizedet annak tetejében, és mindezt
pénzzel megváltom.203

Kétes tized 7/3

202
Ez a formula hangzik el a tanult ember szájából, aki az írástudatlan barátjánál kíván étkezni
szombaton és biztos akar lenni abban, hogy az asztalra kerülő étel után lerótták a tizedet és az
adományt.
203
A bor után is jár tized és adomány; aki péntek este boráldást mond, ezzel a (ld. előző misna)
formulával mondja el.
Napszámos, aki nem hisz a gazdának [hogy lerója a tizedet]: vesz egy darab
szárított fügét, és azt mondja: Ez és az utána következő kilenc [füge] legyen a
kilencven után, amit megeszek, és ez [a kezében lévő füge] legyen a papi adomány
[trumát máászer] és végső adag legyen a második tized,204 és legyen pénzzel is
megváltható. És ha megtartja azt az egy fügét, erről Rábán Simon ben Gámilel azt
véli: Nem kell ezzel takarékoskodnia, mert így munkát takarít meg a házigazdának.
Rabbi Josze azt mondja: Ne takarékoskodjon, mert ez a Bet Din utasítása [a
napszámosok ügyében].

Kétes tized 7/4

Aki bort vásárol a szamaritánustól,205 azt mondja: két lognyi bort leválasztok a papi
adomány fejében, ez az adomány; és tízet a tized fejében, és kilencet a második
tized fejében; megédesíti és iszik.

Kétes tized 7/5

Fügéje van otthon, amely tevel, és ő pedig a tanházban vagy a mezőn van: azt
mondja: Az a két füge, melyet le fogok választani, papi adomány; és tíz [füge]

204
A tíz utolsó füge, mert száz fügére szól az áldás, ill. a formula.
205
A szamaritánusok (héb. somroni vagy kuti) nem választanak le semmiféle adományt a
termékeikből, ezt a zsidó fogyasztónak kell megtenni.
pedig az első tized, és kilenc [füge] pedig a második tized. Ha [az otthon lévő füge]
demáj, azt mondja: Amit holnap leválasztok az a tized, és legyen mellette a tized
többi része; amit én itt tizedként megnevezek, legyen az első tized papi adománya,
attól „északra vagy délre” a második tized, mely pénzzel is megváltható.206

Kétes tized 7/6

Két kosár tevel [megadózatlan termés] volt előtte, és azt mondta: ennek a tizede
ebben van. Az első [kosár] tizede levonottnak számít. 207 [Ha azt mondja]: Az egyik
kosáré ebben, és a másik kosáré abban, akkor [csak] az első kosár tizede számít
leróttnak,208 a kosarak tizedeit leróják, egyik kosár a másikét, ha kimondja [néven
nevezi külön-külön a kosarak tizedét].209

Kétes tized 7/7

206
Két formula, melyek az otthon tárolt fügére vonatkozó adományról szólnak; az egyik esetben
a füge tevel (semmilyen adományt nem róttak le) a másik demáj (kétség áll fenn a levont
adomány felől).
207
Az első kosárra nézve lerótták a tizedet, amelyik a második kosárban van most.
208
Csak az első kosáré számít leróva, a második nem, mert az első, amely az adomány
szempontjából teljesnek számít, nem szolgálhat tizeddel a másik kosár számára.
209
Lerója egyszerre a két kosárban lévő termékre.
Száz tevel, száz hulin.210 Száz egyet vesz ki belőlük.211 Száz rész hulin „javított” és
száz rész máászer.212 Különválaszt száztíz részt. Száz rész tevel és kilencven rész
máászer. Kilencven tevel és nyolcvan máászer, nincs veszteség. Ez a szabály:
Minden esetben, ha a tevel többségben van, nincs veszteség.

Kétes tized 7/8

Ha valakinek tíz sor boroskorsója volt, mindegyik sorban tíz-tíz korsó, és azt
mondta: A szélső sorból egy korsó legyen a tized fejében, de nem tudom melyik
[sor] az.213 Ez esetben átlósan vegyen ki két korsót; [másik esetben azt mondta]: A
szélső sorok feléből az egyik legyen a tized fejében, de nem tudom melyik fél-sor
volt az, vegyen négy korsóból a négy sarokról;214 egy sor a tízből, de nem
emlékszik, melyik az, az egyik átlós sort veszi alapul tizednek; egy fél-sor a tíz sor
valamelyikéből, de nem emlékszik melyik volt az, a két átlós sort veszi; egy korsó
[szolgáljon tizedként], de nem emlékszik melyik, vesz minden egyes korsóból.215

210
Első eset: egyenlő rész hulin és tevel összekeveredtek. Tevel: teljesen megadózatlan; hulin: a
trumá gdolá és a trumát máászer leróva, de egyéb tizedek nem.
211
Levesz százat, hogy abból kiválassza az első és második tizednek megfelelő mennyiséget.
Ezen felül egyet félretesz a papi adomány nevében.
212
Második eset: egyenlő rész máászer rison melyről a trumá ktáná nem lett leválasztva és hulin
összekeveredett. A misna további részeinek megértéséhez az olvasó Ovadja Bartenura misna
magyarázataihoz kell forduljon.
213
A korsók négyszöge négy szélső sorral rendelkezik, a tulajdonos nem emlékszik melyik volt
az.
214
A négy sarok egyenként két-két fél sort köt össze, melyekből nyolc van.
215
Mind a száz korsót felnyitja és tölt belőlük egyenként egy korsónyit.
MAGVAK RENDJE 4

TILTOTT KEVERÉK - héb. kilájim

negyedik traktátus

A kilájim, ‫ כיליים‬fejezete teljességében (a gemarával együtt) csak a Jeruzsálemi

Talmudban szerepel. A fejezet neve a héb., kale szóból ered (befejez, bebörtönöz,
stb.). A kilájim tiltott keverékekre vonatkozik, elsősorban a háziállatok, a
mezőgazdasági termékek és bizonyos ruházati cikkek vonatkozásában. Közismert a
len és gyapjú keverékének tiltott viselése. E vegyes szövésű ruha viselését a Biblia
két helyen is eltiltotta: „Kétféléből készült ruha, vegyes szövés ne jöjjön rád!” (Lev
19, 19), vagy „Ne ölts fel vegyes szövést, gyapjút és lent együtt!” (MTörv 22, 11).
A len és a gyapjú tiltott keverékét héberül sáátnez-nek nevezik, mely három szó
rövidítése. A szó etimológiájára a magyarázat maga a Kilájim fejezet, mondván: a
sáátnez három szó rövidítése, sua, tavui, nuz – fésült, fonott, szőtt.

A tiltott keverék törvénye baromra, vetőmagra, és a szőlőre is kiterjed, pl. “Ne

szánts ökörrel és szamárral együtt” (MTörv 22, 10). A háláchá szerint a kilájim két
különleges esetben megengedett, a főpap övének, (héb. ávnet) valamint a
közönséges imarojt, (héb. cicit) készítésében. Az utóbbi abban az esetben, ha az
imarojt festésére való tchelet (azúrkék) festék újra előállítható lesz.

Tiltott keverék 1/1

A búza és a konkolyperje216 együtt nem számítanak tiltott keveréknek. Az árpa és a

zab; a tönköly és a rozs; a bab és a csicseriborsó; a borsó és a bab; a fehér bab és a
vesebab együtt nem számítanak tiltott keveréknek.

Tiltott keverék 1 /2

216
Konkolyperje: a gabonához hasonló gyom.
Az uborkadinnye és az uborka együtt nem számítanak tiltott keveréknek. Rabbi
Jehuda azt mondja: Tiltott keverék. A kerti saláta és a vadsaláta [keszegsaláta]; a
cikória és a mezei cikória [katáng]; a póréhagyma és a vad póréhagyma; a kerti
koriander és a mezei koriander; a mustár és az egyiptomi mustár;217 az egyiptomi
tök és a vad tök; az egyiptomi bab és a karob: nem számítanak tiltott keveréknek.

Tiltott keverék 1/ 3

A fehérrépa és a retek; a káposzta és a karfiol; a spenót és a kerti laboda [paréjféle]

nem számítanak tiltott keveréknek. Rabbi Ákivá hozzátette: A fokhagyma és a
vadfokhagyma [medvehagyma]; a hagyma és a gyöngyhagyma; a farkasbab és a
vadon termő farkasbab218 nem számítanak tiltott keveréknek.

Tiltott keverék 1/ 4

A körte és a vadkörte; a birsalma és a naspolya nem számítanak tiltott keveréknek;

az alma és a vadalma; az őszibarack és a mandula; a szilva és a gránátalma, annak
ellenére, hogy hasonlítanak egymásra, tiltott keverékek.219

217
Feltételezhetően mind a kettő közönséges mustár(virág).
218
Csillagfürt.
219
A szabály szerint ezek a fák ültethetők együtt, csak nem olthatók egymás között.
Tiltott keverék 1/ 5

A retek és a fehér répa; a mustár és a vadrepce; a görög tök és az egyiptomi tök és

a keserű alma, annak ellenére, hogy hasonlók, a keverékük tiltott.

Tiltott keverék 1/ 6

A farkas és a kutya; a falusi kutya és a róka; kecskék és szarvasok; hegyi kecskék

és juhok; ló és öszvér; öszvér és szamár; szamár és vadszamár; annak ellenére,
hogy hasonlók, keresztezésük tiltott.

Tiltott keverék 1/ 7

Nem kereszteznek fát fával;220 zöldséget zöldséggel; fát zöldséggel; zöldséget

fával. Rabbi Jehuda a zöldséget fával megengedi.

Gyümölcsfa ágat más fajta fával. A keresztezett gyümölcsfák termése azonban fogyasztható.
220

Nem gyümölcsfák keresztezhetők.

Tiltott keverék 1/ 8

Nem ültetnek zöldséget a szikamor fa csonkjába; nem keresztezik a rutafajtát a

kasszia fával,221 mert ez zöldség és fa keveréke; nem ültetnek fügefa oltóvesszőt a
kövirózsa közé, hogy árnyékot adjon; nem nyomják bele a szőlőtövet a dinnyébe
hogy az nedvességgel táplálja, mert ez zöldség és fa keveréke. Nem teszik bele a
tökmagot a mályva virágába, hogy az nedvesen tartsa, mert ez zöldségek keveréke.

Tiltott keverék 1/ 9

Fehérrépát és retket tárol [nem ültet] a szőlő alatt, ha néhány levél kihajt, nem kell
tartania a tiltott keveréktől, se a szombatévtől, se a tizedtől, sőt még szombaton is
kihúzhatja a földből. Ha együtt vet búzát és árpát, az tiltott keverék. Rabbi Jehuda
azt mondja: Nem számít annak, csak ha két rész búzára egy rész árpa jut; vagy egy
rész búzamag és két rész árpamag [1:2]; vagy búzamag, árpamag és tönkölymag
[keverék arány 1:1:1].

Tiltott keverék 2 /1

221
A misna a ruta helyén a héb. pegám szót, a kasszia fa helyén a héb. kidá levánát használja.
Minden szeán222 belül, mely egy rova idegen fajta [magot] tartalmaz, [annak
mennyiségét] csökkenteni kell.223 Rabbi Joszi azt mondja: Tisztítsa meg [az idegen
fajtától,224 akár egy fajta van hozzá keverve, akár kettő. Rabbi Simon azt mondja:
Csak egy fajtáról beszéltek. A Bölcsek azt mondták: Tiltott keverék a szeán belül,
annak mennyiségét hozzászámítják a rovához.

Tiltott keverék 2 /2

Milyen esetre vonatkoznak [az előzőben]225 mondottak? Vetőmag vetőmaggal;

hüvelyes hüvelyessel; vetőmag hüvelyessel; hüvelyes vetőmaghoz keverve.
Helyesen mondták: a kerti zöldség magva, mely étkezésre alkalmatlan, beszámít a
szeá egy huszonnegyed térfogatába. Rabbi Simon azt mondta: [A Bölcsek] hol
szigorúbban, hol enyhében ítélnek. A lenmag is keverhető a vetőmaggal egy
huszonnegyed térfogatig a szeában.

Tiltott keverék 2 /3

Egy szeá: 13137 köbcentiméter térfogat; egy rova: 547 köbcentiméter.

222

Mag, melyhez idegen fajta magot kevertek: vagy az utóbbi mennyiségét csökkentik, vagy a
223

magból kell hozzáadni, hogy az idegen fajta relatív mennyisége csökkenjen, így a keverék
használható vetésre.
224
Ha az idegen fajta mennyisége 1/24, vagy kevesebb, nem kell megtisztítani.
225
Ha egy szeán belül egy rova idegen, kilájimot képező mag van, a keverék vetésre alkalmatlan.
Búzát vetett, és meggondolta: inkább árpát vetne. Meg kell várnia, míg a vetés
elférgesedik és fel kell szántani, csak ezután vethet [árpát]. Ha már kihajtott, nem
mondhatja, hogy [árpát] vetek és majd máskor felásom a földet. Felássa226 és csak
aztán vet. Milyen mélyre ásson? Miként az első eső utáni barázda mélysége. Ábá
Saul azt mondta: Hogy ne maradjon a földben egy rova se a szeá térfogatához
képest.

Tiltott keverék 2 /4

Vetett, de meggondolta: most ültetni akar. Nem mondhatja, hogy először ültetek,
aztán majd felásom a földet, hanem előbb felássa és aztán ültet. Ültet, de
meggondolta: most vetni akar. Nem mondhatja, először vetek és aztán majd
kigyomlálom [kihúzom gyökerestül], amit ültettem, hanem előbb gyomlál, aztán
pedig vet. Ha akarja, levágja egy tenyér [magasságánál] rövidebbre [amit ültetett],
beveti [a földet], és aztán kigyomlálja [amit már levágott].

Tiltott keverék 2 /5

Földjét kenderrel, vagy kígyógyökérrel bevetette. Nem vethet föléjük, mert ezek
csak három év múlva hajtanak ki. Ha a gabonafajta vetéséből kihajtott a festőfű,
vagy hasonlóképpen, a szérűben kihajtottak különféle növényfajták; vagy a

226
Felszántja, vagy felássa a kihajtott búzával együtt.
lucernában sokféle, egyéb növény nőtt, nem köteles kigyomlálni ezeket. Ha mégis
kigyomlálta vagy lenyírta, azt mondják neki, vágd ki az összeset, hogy csak
egyféle maradjon.

Tiltott keverék 2 /6

A földjét ágyásokká227 dolgozza fel, minden növény számára külön. Sámáj iskolája
a következőt mondja: Három barázda szélességű választóvonal legyen [az ágyások
között]; Hilel iskolája pedig azt mondja: sároni járom228 szélességű. Az egyik
iskola véleménye közel van a másikéhoz.

Tiltott keverék 2 /7

Ha a búzavetés széle árpával bevetett részt érint, helyénvaló, mert világos, hogy ez
a földjének a végére esik. A földjére búzát vetett, a társa, [a szomszédos földön]
másfajta gabonát, akkor vesse be ugyanezzel a fajtával az érintkező részt. Ha
mindketten búzát vetettek, a földje szélét egy barázda szélességben bevetheti
lennel, de más fajtával nem. Rabbi Simon azt mondta: Teljesen mindegy, hogy

227
Minden ágyásban más növényt ültet és nem akarja, hogy kilájim (tiltott keverék) képződjék a
növények között.
228
Az ökör nyakjároma.
lent, vagy akármi mást ültet. Rabbi Josze azt mondta: az is helyén való, ha a földje
közepére, próba céljából229 egy barázdányi lent ültet.

Tiltott keverék 2 /8

Társa gabonával bevetett földje mentén nem ültethet mustárt, vagy pórsáfrányt,230
konyhakerti zöldségek mentén azonban ültethet mustárt vagy pórsáfrányt. [Szabad
mustárt ültetni] a bevetetlen föld; vagy a felszántott föld; vagy a kőkerítés; vagy az
út; vagy a tíz tenyér magas kerítés; vagy a tíz tenyér hosszú és négy tenyér széles
árok; vagy a fa körül, mely beárnyékolja a földet; vagy a tíz tenyér magas és négy
tenyér széles szikla határában.231

Tiltott keverék 2 /9

Aki földjét fel akarja osztani hosszanti ágyásokra, különféle fajták számára,
huszonnégy ágyást készít összesen, bét szeá szerint, ágyásonként bét rova232 és
abba [ágyásonként] olyan fajtát vet, amilyet akar. Egy vagy két ágyásba vethet
229
Kipróbálja a határos (vagy középső) barázdákban földjének alkalmasságát a len termesztésére.
230
Pórsáfrány: magas olajtartalmú növény.
231
A misna a magasság és szélesség mértékéül minden esetben a tenyér szélességet adja meg,
(héb. tefah); ezen határoló földek vagy vonalak (kerítés, árok, stb.) másik oldalán vetőmaggal
bevetett föld van, de a választó vonalak innenső oldalán szabad bármit, pl. mustárt ültetni, a
tiltott keverék veszélye nélkül.
232
A bét szeá és a bét rová héber területmértékek: bét szeá = 2500 négyzet könyök, a bét rova
104 négyzet könyök.
mustárt, de háromba nem, mert akkor ezek az ágyások együtt mustármezőnek
tűnnek. Ezek Rabbi Meir szavai.233 A bölcsek úgy vélekednek [Rabbi Meirrel
szemben], hogy kilenc ágyás lehet, de tíz nem. Rabbi Eliezer ben Jákov azt
mondja: akkor is, ha az egész földje bét kor,234 ne ültessen közéjük egy ágyásnál
többet.

Tiltott keverék 2 /10

Minden, ami a bét rova területen belül esik, benne foglaltatik a mért területben. Ha
van ott egy szőlőtő, egy sír, vagy egy szikla, az beleszámít a bét rova területébe.
Ha gabonafajtákat vetnek egymás mellé, minden fajta megkülönböztethetően külön
bét rova területet foglal el; zöldségfajták egymás mellett, hat tenyérnyi terület jár a
fajtának; gabona és zöldség együtt, vagy zöldség és gabona, bét rova; Rabbi
Eliezer azt mondta: zöldség gabonával együtt hat tenyérnyi.

Tiltott keverék 2 /11

Gabona, amely másfajta gabonára hajlik, vagy zöldség, mely a zöldségre hajlik,
vagy gabona a zöldségre, vagy zöldség a gabonára, mind megengedhető, kivéve a

233
A Bölcsek szerint minden ágyás körül legyen egy „tiszta” beültetlen ágyás. Ez úgy érhető el,
hogy a földet 25 szögletes ágyásra osztják és csak minden másodikba vetnek. (Ekkor minden
beültetett ágyást körülvesz négy tiszta ágyás).
234
A bét kor a bét szeá harmincszorosa.
görög tököt; Rabbi Meir azt mondta: Az uborka és az egyiptomi bab sem, de én
mégis jobbnak tartom az ő [a Bölcsek] véleményüket.

Tiltott keverék 3 /1

[Veteményeskerti] ágyásban, melynek mérete hat tenyérszer hat tenyér, ötféle mag
ültethető, egy-egy a négy sarokban és egy a középen. Ha az [ágyásnak] tenyérnyi
magas széle van, tizenhárom [féle] mag vethető benne, három-három minden
sarkában, és egy a középen. Retket ne ültessen a szélére, mert az elmossa a szélét.
Rabbi Jehuda szerint akár hatot is ültethet a középre.

Tiltott keverék 3 /2

Nem ültethető akármilyen mag a veteményeskert ágyásában, de zöldség esetén

igen. A mustár és a borsó [nem ültethető együtt],235 a nagyobb babfajta azonban
zöldségféle. Ágyás széle, mely tenyérnyi magas, ha alacsonyabb lett, ültethet [az
ágyásban], mert a készítésekor megfelelő volt. Árok vagy vizesárok, melyek
mélysége tenyérnyi, háromfajta mag vethető, egy az egyik szélén, egy a másik
szélén és egy középen.

235
A 6×6 tenyérnyi ágyásban.
Tiltott keverék 3 /3

Ha egy zöldséges ágyás beékelődik egy másik zöldséges ágyásba, az rendjén van,
mert a földje végének néz ki. Ha a földjén, melyen zöldséget termeszt, egy sor
másfajta zöldséget ültet, ez Rabbi Jismael szerint csak akkor lehetséges, ha a
barázda a veteményes egyik végétől a másikig folyamatos. Rabbi Ákivá szerint hat
tenyérnyi hosszúságú legyen, és teljes szélességű.236 Rabbi Jehuda szerint a
szélessége cipőtalpnyi, [tenyérnyi].

Tiltott keverék 3 /4

Ha két sor uborkát, két sor tököt és két sor egyiptomi babot ültet egymás mellé,
megengedhető;237 egy sor uborka, egy sor tök és egy sor egyiptomi bab [egymás
mellett] tilos. Egy sor uborka, egy sor tök, egy sor egyiptomi bab [és újból] egy sor
uborka Rabbi Eliezer szerint szabad, a Bölcsek megtiltják.

Tiltott keverék 3 /5

236
Valószínű, hogy az árok, (vagy barázda) szélességére utal; teljes szélesség: ez a barázda
mélysége, mely 1 tenyérnyi.
237
Feltéve, ha árok vagy barázda választja el a fajtákat hat tenyér szélességben.
Ha uborkát és tököt ültet egy mélyedésbe, ügyeljen, hogy a növények szárai
különböző oldalakra támaszkodjanak. Az egyik növény szára erre dől, a másik
pedig arra; a Bölcsek szerint arra kell ügyelni, hogy látszatra se tűnjenek [tiltott
keveréknek].

Tiltott keverék 3 /6

A földje be volt ültetve hagymával, de szeretne [a hagyma közé] néhány sor tököt
ültetni. Rabbi Jismáel azt mondja: Kigyomlál onnan két sor [hagymát] és a helyébe
egy sor [tököt] ültet. Aztán hagy két sor hagymát, majd utána [ismét] kigyomlál két
sort és a helyére ültet egy sort. Rabbi Ákivá azt mondja: Kigyomlál két sort és ültet
két sort, majd hagy a meglévő hagymából két sort és ismét kigyomlál két sort és a
helyére ültet két sort. Bölcsek azt mondják: Ha nincs meg a tizenkét könyök238
távolság, a két sor [tök] között a közbenső részben nem vethet.

Tiltott keverék 3 /7

A tök zöldséges ágyásokban zöldségnek számít, de ha gabona között termesztik,

bét rova helyet239 hagynak neki. Földjét gabonával vetette be, ahová egy sor
238
A tiltott keverék elkerülése végett a két sor tök közti távolság minimum 12 ámá (könyök). Egy
sor szélessége 4 ámá, majd ezután következik a két sor hagyma, (8 ámá) és ezután újabb sor tök
ültethető. Ez a sorrend megismétlődik.
239
Bét rova, területmérték: 10 könyök és két és fél tenyérszer 10 könyök. A szőlő jól terjeszkedik
és szükség van ilyen nagy területre, hogy ne keletkezzen tiltott keverék.
tökfélét is akar ültetni. Hat tenyérnyi széles helyet hagy, de ha túl széles [a levele],
még ezt megelőzően ki kell gyomlálni. Rabbi Joszi azt mondja: Megműveléséhez
négy könyök szükséges. Azt válaszolták neki: Ez a szőlőnél is nagyobb megkötés.
Azt mondta nekik: Igen, úgy tudjuk, hogy a szőlőnél szigorúbb, mivel a szőlőnek
egyedül hat tenyérnyi keretet240 hagynak, míg a tökféléknek egyedül bét rovát.
Rabbi Meir Rabbi Jismáel nevében mondja: minden három tök bét szeá helyet
igényel. Ne ültessen magot a bét szeában. Rabbi Joszi ben há-Hotef Efrátból Rabbi
Jismáel nevében azt mondta: Három tök helye bét kor, magot ne ültessen bét kor-
ban.241

Tiltott keverék 4 /1

Káráhát a szőlőskertben242 huszonnégy könyök Sámáj iskolája szerint. Hilel

iskolája szerint tizenhat könyök. A mehol há-kerem 243 Sámáj iskolája szerint
tizenhat könyök. Hilel iskolája szerint tizenkét könyök. Miben áll a káráhát?
Szőlő, melynek közepén nincs szőlő, hanem csupasz. Ha kisebb, mint tizenhat
könyök, ne vessen ott magot. Ha tizenhat könyök [vagy annál nagyobb], vessen ott
olyan magot, amit szabad.

240
Szélet, keretet: héb. notnim lo ávodato: határt hagynak, ahonnan megműveli a termést.
241
Bét szeá és bét kor: különböző terménymennyiségeknek megfelelő mértékek. Rabbi Bartenura
szerint a Bölcsek ebben a misnában a héb. dláát jevanitról beszélnek (görög tök), mely széles
levelei miatt másféle növénnyel keveredik, ezért nagyobb helyet igényel, mint pl. a szőlő. A
szőlőnek és a magról termő zöldségeknek külön tana van a kilájim szempontjából: az előbbit kilé
keremnek a másikat kilé zráimnak nevezik.
242
Héb. káráhát: csupasz földterület. Ez a kilé kerem esete, miszerint a szőlőben lévő alkalmas
terület zöldséggel vagy gabonafélével való beültetéséhez.
243
Máhol há-kerem: a káráhát területét és a szőlőt körülvevő beültetlen sáv.
Tiltott keverék 4 /2

Mi a mehol há-kerem? Terület a szőlőtőkék és a kerítés között. Ha ez nem éri el a

tizenkét könyököt, ne vessen ott magot, ha azonban eléri ezt a mértéket, kijelöl
négy könyöknyi sávot244 az átjáráshoz, és vethet a maradék területen.

Tiltott keverék 4 /3

Rabbi Jehuda azt mondja: A fent említett határvonal nem más, mint gáder há-
kerem245 [a szőlőskert kerítése]. De akkor mi a mehol há-kerem? Két szőlőskert
közötti terület. És mi a kerítés? Az, ami eléri a tíz tenyérnyi magasságot. És mi a
választó árok? Az, ami tíz tenyér mély és négy tenyér széles.

Tiltott keverék 4 /4

244
Átjárás: e misna által használt héb. kifejezés: notnim lo ávodato azt jelenti, hogy a munkához,
ill. megműveléshez szükséges területről gondoskodnak.
245
Nem mehol há-kerem, hanem gáder há-kerem, (héb. gáder: kerítés).
Nádkerítés,246 ahol a nádak között három tenyér távolság van, ahol a kisbárány nem
tud átbújni. Ez kerítésnek is megfelel.247 Az a kerítés, melyet tíz könyök
szélességben kiszakítottak, nyílásnak számít. Ha ennél nagyobb a szakadás, tilos.248
Ha több szakadás történt a kerítésen, és az álló kerítés hosszabb, mint a leszakadt
rész, szabad. Ha azonban a leszakadt rész hosszabb az álló kerítésnél, tilos.

Tiltott keverék 4 /5

Ha valaki öt szőlőtőkét ültet egy sorban, Sámáj iskolája szerint ez szőlőskert, de

Hilel iskolája szerint nem számít szőlőskertnek, csak ha legalább két sor van
belőle. Ezért, ha valaki a szőlőn belül lévő négy könyök nagyságú helyen vet,
Sámáj iskolája szerint az egész sor tiltását vonja maga után, Hilel sikolája szerint
két sor tiltását vonja maga után.249

Tiltott keverék 4 /6

Ha valaki két-két szőlőtövet ültet egymással szemben, és az egyik pár után még
egy harmadikat, ez már szőlőnek számít, [mivel meg van a két sor]. Ha valaki két-
246
Nádkerítés: a szőlő körül.
247
Megfelel: egyik oldalán van a szőlő és a másik oldalán bármit ültethet.
248
Tilos: bármit ültetni a kerítés mellett, vagy annak közvetlen közelében.
249
Sámáj iskolája szerint öt szőlőtőke egy sort képez, vagyis szőlőt (héb. kerem) alkot és benne
négy könyök területre tilos magot vetni. Hilel iskolája szerint egy sor nem számít szőlőnek, ezért
hat tenyérnyi helyen vethet magot, mint az egyedi szőlőtő esetén.
két szőlőtövet ültet egymással szemben és a harmadikat a kettő közé, nem számít
keremnek, mert kettő kettővel szemben és az ötödik az egyik kettős végződése.

Tiltott keverék 4 /7

Ha valaki ültet egy sort a saját szőlőjében és egy sort [három szőlőtőkével] a
szomszéd szőlőjében, a két sor szőlőt képez még akkor is, ha ösvény van [a két sor
között] vagy út, vagy tíz tenyérnél alacsonyabb kerítés, ezek [a sorok]
összeadódnak. Magasabb, mint tíz tenyér: nem adódnak össze. Rabbi Jehuda azt
mondja: Ha a [szárait] felül összefogja, összeadódnak.

Tiltott keverék 4 /8

Két sort, [minimum két-két szőlőtőkét] ültet. Ha nincs köztük nyolc könyök, nem
vethet oda magot. Ha három sort és a sorok között nincs meg a tizenhat könyök,
nem vethet ott magot. Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja, Hániná ben Háchinái
nevében, ha a középső sor tönkrement, és nincs meg a [maradék] két sor között a
tizenhat könyök, nem vethet magot, pedig a misna elején mondottak szerint nyolc
könyök is elegendő.
Tiltott keverék 4 /9

Ha úgy ülteti a szőlőjét, hogy tizenhat könyök van [kétsoronként], vethet ott
magot. Rabbi Jehuda azt mondta: történt Cálmonban, hogy valaki [soronként]
tizenhat könyök távolságra telepítette a szőlőjét, majd a két sor szőlő szárait
összekötötte, és az üres részt maggal bevetette.250 A következő évben megfordította
a szőlő szárait, és bevetette azt a részt, ami eddig az „ív” alatt volt. Ez a dolog a
Bölcsek elé került, és megengedték. Rabbi Meir és Rabbi Simon azt mondták: Ha a
szőlőt soronként nyolc könyök távolságban ülteti, azt is szabad.

Tiltott keverék 5 /1

Kiszáradt szőlőskert. Ha akad rajta tíz megfelelően ültetett szőlőtő, bét

szeá251területen, gyatra szőlőnek számít. Ritkás szőlő, melyet nem rendben ültettek,
át kell rendezni, hogy kettő szőlőtő hárommal szemben legyen, mert ez a szőlő
ismérve, ha nem, az nem számít szőlőnek. Rabbi Meir azt mondja: Ha a szőlőskert
látszatát252 kelti, akkor az szőlő.

Tiltott keverék 5 /2
250
A két sorból ívet képzett, és két felül érintkező sort csinált, és a szőlőtövektől egyenként hat
tenyér távolságban magot vetett. Majd a következő évben kibontotta az ívet és kifelé fordította a
szőlő szárait és az eddigi ív alatt felszabadult földbe vetett.
251
Bét szeá: területmérték, 50 x 50 könyök.
252
Látszat: akkor is, ha nincs meg benne a 2 - 3 szőlőtő elrendezés.
Szőlő, melyet úgy ültettek, hogy [a sorok között] kisebb a távolság, mint négy
könyök, Rabbi Simon azt mondja: Az nem szőlő. Bölcsek azt mondják: szőlő, de a
közbenső sorok nem látszanak.

Tiltott keverék 5 /3

A szőlőn keresztül vezető árok tíz tenyér mély és négy széles,253 Rabbi Eliezer ben
Jákov azt mondja: ha a szőlő elejétől a végéig egyenes, olyan, mintha két részre
osztaná a szőlőt, és vethetnek bele. Ha nem, akkor szőlőprésnek való.254 A
szőlőben lévő présgödör mélysége tíz, szélessége négy. Rabbi Eliezer azt mondja:
vetnek bele. Bölcsek megtiltják. Őrhalom255 a szőlőben tíz magas és négy széles,
oda vethetnek. Ha azonban a szőlőtő szárai ránőnek az őrhalomra, oda nem ültethet
mást.

Tiltott keverék 5 /4

253
Tenyérszélesség mértéke szerint.
254
Ha nem egyenes az árok, vagy a méretei nem megfelelők, akkor préselhetnek benne szőlőt.
255
Őr halom, ahonnan a szőlőt figyeli.
Ha szőlőt ültet a szőlőprés [mélyedésébe] vagy gödörbe, annak legyen pereme,
akkor körülötte vethet mást is. Rabbi Joszi azt mondja: Ha nincs meg körülötte a
négy könyök, ne ültessen semmit. Ház a szőlőskertben, ültethet benne.

Tiltott keverék 5 /5

Aki zöldséget ültet a szőlőben, és a helyén hagyja,256 tiltásnak tesz ki negyvenöt

szőlőtövet. Mikor? Ha négy vagy öt könyök távolság választja el a szőlőtöveket a
sorokban. Ha úgy ültetik a szőlőtöveket, hogy hat vagy hét könyök választ el
minden sort, ez tiltást jelent tizenhat könyök sugarú körben, minden irányban,
vagyis kör és nem négyzetes alapon.

Tiltott keverék 5 /6

Ha zöldséget lát a szőlőben, és azt mondja: Ha odaérek, leszedem: szabad. [A

szőlő termése] nem tiltott. Ha azt mondja: leszedem, mire visszatérek. Ha közben
kétszázad mértékben növekedett, tilos.257

256
Helyén hagyja: vagyis nem gyomlálja ki.
257
Tovább szüretelt és visszatér a zöldséghez, amely közben nagyobb lett.
Tiltott keverék 5 /7

A szőlőskertben járt és közben magok hullottak a kezéből, vagy az öntözővízzel,

vagy a trágyával, vagy ültetés közben a szél a szőlő közé vitte a magot,
megengedett. Ha szemből fúj a szél, Rabbi Ákivá azt mondja: Ha [az oda hordott
mag] levelet hajt, forgassa meg a földet. Ha kizöldül, csapkodja ki belőle a
magokat, ha a gabona megérett, égesse el.

Tiltott keverék 5 /8

Bogáncsot258 hagy nőni a szőlőben. Rabbi Eliezer azt mondja, tilos a tiltott keverék
[szabálya] miatt. A bölcsek azt mondják: Nem tilos, csak akkor, ha ez szokásos,
termesztésre való növény. Az írusz és a kiszom259 és a király liliom, és sok egyéb
fajta mag, nem számít tiltott keveréknek a szőlőben. A kánbosz [kánábisz] Rabbi
Tárfon szerint nem adhat tiltott keveréket, de a Bölcsek szerint igen. Az articsóka a
szőlőben tiltott keverék.

Tiltott keverék 6 /1

258
Olyan bogáncs (vagy tüskés növény) mely a tevék számára ehető.
Írusz és a kiszom héber szavak. Héb. írusz (mai jelentése nőszirom) valamilyen
259

fűszernövényre vonatkozik, a kiszom, valószínűleg kiszosz, azaz borostyán.

Mi a lécrács? Ha öt szőlőtőből álló sort ültet a tíz tenyérnyi magas kerítés
oldalában, vagy árok oldalában, amely legalább tíz tenyér mély és négy széles,
négy könyök helyet hagynak körülötte. Sámáj iskolája szerint négy könyök
távolságot mérnek a szőlőtő gyökerétől a föld széléig. Hilel iskolája azt mondja: A
kerítéstől a föld széléig. Rabbi Johánán ben Nuri azt mondja: Mindaz, aki így
beszél, téved. Ha van négy könyök a gyökértől a kerítésig, van körülötte elég hely
és azon túl vethet. Mennyi hely kell a munkához a szőlőtő körül? Minden oldalon
hat tenyér. Rabbi Ákivá szerint három.

Tiltott keverék 6 /2

Lécrács, a terasz lépcsőzetéhez támasztva, Rabbi Eliezer ben Jákov szerint, ha a

földben áll, leszüretelheti az egész termést. Négy könyöknek megfelelő területen
tilos vetni, de a lécrács alatti részen mindenképpen tilos. Rabbi Eliezer azt mondja:
ha egy sort ültet a földön és egyet a teraszon, ha az utóbbi tíz tenyér magasságban
van a föld felett, nem számít egy szőlőnek, ha nem, egy szőlőnek számítanak.260

Tiltott keverék 6 /3

260
A lécrács átfedésben van a terasz és a lenti rész között, és a rá felfutó lenti szőlőtő sor és a
fenti egynek számítanak, ha nem túl magas a terasz.
Aki szőlőt futtat fel a lugas egy részén, nem vethet magot a lugas egyéb részein.
Ha azonban mégis vet, [a termés] nem tiltott keverék. Ha azonban [a szőlő szárai
újak], tilos. Ugyanez áll fenn, ha fára [nem gyümölcsfa] futtatja a szőlőt.

Tiltott keverék 6 /4

Ha gyümölcsfa egy részére szőlőt futtat, szabad magot ültetni a fa alatt. Ha tovább
terjed a fán, el kell hajlítani az ágakat. Rabbi Jehosuával történt, aki Rabbi
Jismáelhez ment Kfár Ázizba, aki szőlőt mutatott neki, mely a fügefa ágain nőtt.
[Rabbi Jehosua] azt kérdezte tőle: Vajon szabad az ágak közti rés alatt magot
vetni? Azt válaszolta: szabad. Átvitte őt onnan Bét há-Mágánjá-ba és mutatott neki
szőlőt, amelyet a sikmá törzsére és ágára akasztottak.261 Terebélyes fa volt. Azt
mondta neki: az alatt az ág alatt, [melyen a szőlő függ] tilos magot vetni, de többi
ág alatt szabad.

Tiltott keverék 6 /5

Mi az ilán szrák? Fa, mely nem terem ehető gyümölcsöt. Rabbi Meir azt mondja:
Minden fa ilán szrák, kivéve az olaj és a füge. Rabbi Joszi azt mondja: Fa, melyet
nem ültetnek sorokban, [többed magukkal].

Bét há-Mágánjá: helység neve, jelentése: „ház, amit Isten védelmez”, sikmá: szikamor (vad
261

fügefajta, mely nem számít ehető gyümölcsnek).

Tiltott keverék 6 /6

A lécrácsok közti hézag nyolc könyök és egy kevéssel több. A Bölcsek által
megállapított mértékeknél a szőlőskertben, a „kevéssel több” kifejezés csak a
lécráccsal kapcsolatban fordul elő. Ezek számítanak a lécrács közti hézagnak:
lécrács, mely középen megsérült és mindkét oldalról öt szőlőtő épen maradt. Ha a
két oldal közötti távolság nem több, mint nyolc könyök, ne ültessen magot oda, ha
ennél több, megművelheti ezt a területet.

Tiltott keverék 6 /7

Lécrács, mely a falhoz van erősítve, akármelyik oldalán, és a sarokban végződik,

mindegyik szőlőtövet megműveli és a körülötte lévő földet beveti. Rabbi Joszi azt
mondja: Ha nincs meg a négy könyök, ne vessen oda magot.

Tiltott keverék 6 /8
Ha a lécrácsból kiállnak a nádak és nem kívánja levágni azokat, szabad alattuk
ültetni. Ha azonban úgy rendezte el a nádakat, hogy a szőlő hajtásai
felkapaszkodjanak, tilos.

Tiltott keverék 6 /9

Ha a virágja kilóg a lécrács alól, olyan mintha a kőműves mérőónja hintázna.

Körülötte tilos. Egyetlen szőlőtő virágja esetén, melynek hajtását kifeszíti fától
fáig, tilos alatta ültetni. Ha kötéllel vagy náddal meghosszabbítja a hajtást, a feszítő
kötél alatt szabad. De ha rajta új szőlőágat futtat, tilos.

Tiltott keverék 7 /1

A szőlő hajtását a földbe temeti. Ha nem temeti be három tenyér vastagon földdel,
nem ültethet oda magot, még akkor se, ha kivájt tökben vagy agyagcsőben ülteti.262
Ha sziklában lévő földbe helyezi a szőlőhajtást, akkor is ültethet magot mellé, ha
három ujjnyi föld van felette. Térd formájában visszahajlított szőlőtő, [a
megműveléséhez szükséges] távolságot a második gyökértől263 mérik.

262
Kivájt tökben vagy agyagcsőben ültetett mag áttöri a falat, mikor kihajt, és eléri az oda
temetett szőlő hajtását, ekkor tiltott keverék (kilájim) keletkezik.
263
Második gyökér: Ahol újra kinő a földből a meghajlítás után.
Tiltott keverék 7 /2

Meghajlít és a földbe ültet három szőlőágat, úgy, hogy az eredeti szárak is

látszanak.264 Rabbi Eliezer ben Cádok azt mondja: Ha van köztük legalább négy
könyök, és nem több mint nyolc, összeadódnak [szőlőt képeznek], ha nem, nem
adódnak össze. Elszáradt szőlőtő tilos, de nem tilt.265 Rabbi Meir azt mondja: A
gyapot mellé is tilos ültetni, de nem tilt. Rabbi Eliezer, Cádok nevében mondja: A
szőlő fölé tilos.

Tiltott keverék 7 /3

A következő esetekben tilos ültetni, de a kihajtott mag, [ha mégis ültetett] nem
tiltott keverék. A szőlőskertben lévő káráhát egy része,266 a szőlőskertben lévő
ösvény egy része, a lécrács közti részek, a lécrács alatti rész, ahol nincs szőlő. De a
szőlőtő alatt és körülötte és a szőlőskert határa a kilájim szempontjából tiltott.

Tiltott keverék 7 /4-5

264
Ezáltal összesen hat szőlőtő látszik.
265
Elszáradt szőlőtő mellé a megadott határ betartása mellett lehet csak ültetni, de nem tilt: vagyis
nem okoz tiltott keveréket más növénnyel.
266
Káráhát: tisztás a szőlőben, ez esetben a tisztásnak, a beültetetlen földterület egy része.
Ha valaki szőlőjét a szomszéd érett, álló gabonája fölé hajtja, az tilossá válik, és ő
ezért felelős. Rabbi Joszi és Rabbi Simon azt mondják: Nem tehetünk [a tiltott
keverék miatt] tilossá olyasmit, ami nem a mienk. Egyszer valaki magot vetett a
szombatévben a szőlejében. A dolog Rabbi Ákivá fülébe jutott, aki azt mondta: Az
ember nem tehet tilossá olyasmit, ami nem az övé.

Tiltott keverék 7 /6

Ánász [itt: tolvaj] magot vetett egy szőlőben és elment onnan, le kell aratni, akár
ünnepnapon is. Mennyit fizet a munkásoknak? A termés harmadát. Ha ennél többet
kérnek, szokása szerint learatja akár az ünnep után is. Mikortól neveznek valakit
ánásznak? Mikor már elfelejtik [a nevét].

Tiltott keverék 7 /7

Ha az erős szél a gabonára hajlította a szőlőtöveket, azonnal vágja le azokat. Ha

nem tudta levágni, nem tilos. Ha a gabona termése vagy szára a szőlő alá hajlik,
visszahajlítja, mint a zöldségek esetén, ez nem okoz tiltást. Mikortól okozhat a
gabona tiltást? Mikortól gyökeret eresztett. És a szőlő? Mikor eléri a fehér bab
nagyságát. Teljesen érett és száraz gabona és érett szőlő nem okoznak tiltást.
Tiltott keverék 8 /1

A szőlőben előforduló [tiltott keverék]: Tilos ültetni, termeszteni és felhasználni. A

veteményeskertben előforduló tiltott keverék: tilos ültetni, termeszteni,267 de
étkezésre felhasználható, haszon ellenében is felhasználható. A ruházatban
előforduló tiltott keverék mindenre használható, csak nem szabad benne
öltözködni. A háziállatoknál előforduló tiltott keverék268 esetén: lehet tartani és
nevelni, és használni is lehet őket, de nem szaporíthatók. Háziállatok tiltott
keverékét tilos együtt igába fogni.

Tiltott keverék 8 /2

[Tilos igába fogni] háziállatot másfajta háziállattal, vadállatot másfajta vaddal,

háziállatot vadállattal, vadállatot háziállattal, tisztátalan állatot [más fajta]
tisztátalan állattal, tiszta állatot [más fajta] tiszta állattal, tisztátalan állatot tiszta
állattal, tiszta állatot tisztátalan állattal, tilos együtt befogni őket az eke elé, szekér
elé és kocsi elé.

267
Tilos ültetni bármely magot, mely tiltott keverékhez vezet, de ha mégis elültette, tilos ápolni a
növényt, nehogy kifejlődjön.
268
Ha már megszületett a két nem párosítható állat utóda.
Tiltott keverék 8 /3

Aki kocsit vezet [az előbb említett két állatpár egyikével], negyven [ostorcsapást]
kap. Aki a kocsiban ül, negyvenet kap. Rabbi Meir felmenti. Harmadik állat,
melyet pórázon a másik kettőhöz kötöttek, tilos.

Tiltott keverék 8 /4

Nem kötik a lovat a kocsi oldalához, se a kocsi mögé,269 se a szamarakat a

tevékhez. Rabbi Jehuda azt mondja: [két öszvér], mely a kancától születik,
amellett, hogy az apjuk szamár, nem tiltott keverékek. 270 Ehhez hasonlóan [két
öszvér], melyek a szamártól születtek és az apjuk ló, szabadok. De, amely a
kancától születik és amely a nőstényszamártól születik tiltott keverékek.

Tiltott keverék 8 /5

Bizonyos öszvér keverék271, a párosa megengedett. Az adné há-száde vadállat.272

Rabbi Joszi azt mondja: [tetemének érintése a sátorban épp úgy] tisztátalanságot
269
Ökör vontatta kocsiról van szó, ugyanis a ló és ökör együttes befogása tilos.
270
Két kancától született öszvér (mindkettejük apja szamár) nem tiltott.
271
Bizonyos öszvérek, melyeknél nem tudjuk, hogy az anya szamár vagy ló.
272
Adné há-száde, emberformájú állat, mely a földből születik. (Nem tudni, mire véljük ezt a
„mitológiai” állatot?)
okoz, mint az ember holtteste. A sündisznó és a vakond vadállat. A vakonddal
kapcsolatban Rabbi Joszi azt mondja: Sámáj iskolája szerint olajbogyónyi [darab a
testéből] tisztátalanná teszi azt, aki viszi és lencse nagyságú darab pedig azt, aki
megérinti.

Tiltott keverék 8 /5

A vad bivaly háziállatnak számít, a kutya vadállatnak. Rabbi Meir azt mondja:
háziállatnak. A sertés háziállatnak. Az elefánt és a majom vadállatnak. Az ember
mindegyiket használhatja teherhúzásra, szántásra vagy szállításra.

Tiltott keverék 9/1

Különböző anyagok keveréke nem tiltott,273 kivéve a gyapjút és a lent. A gyapjú és

a len keveréke felveszi a bőrbetegség tisztátalanságát. A papok a szentély
munkáihoz csak gyapjú és len keverékét viselhetik. Teveszőr és bárány szőrének
keveréke, ha a zöme teveszőr megengedett, ha a zöme bárány, a szőre tiltott. Fele-
fele arányban tiltott. Ugyanez érvényes a len és a kender keverékére.

273
Ruha készítése céljából.
Tiltott keverék 9/2

A selyem és a kalach keveréke nem tiltott, mint kilájim [tiltott keverék], de tilos a
kinézete miatt.274 Párnák és matracok esetében275 nincs tiltott keverék, feltéve, ha
nem ér hozzá a test. Nincs könnyítő feltétel a tiltott keverék viselése
szempontjából. Nem viselhet tiltott keveréket, még akkor se, ha tíz ruharéteg van
alatta, és akkor se, ha a szándék a vám elkerülése.276

Tiltott keverék 9/3

Törülköző, könyvtekercsek takarói, fürdőköpeny, [nem vonatkozik rájuk a tiltott

keverék szabálya]. Rabbi Eliezer tiltja. Könyvtekercsek takarói esetében tilos a
kilájim.

Tiltott keverék 9/4

A halotti lepel és a szamár nyerge, nincs bennük kilájim. Ne tegye a vállára a

nyerget, még a szemetet se hordja ki rajta.

274
Kalach: selyemszerű anyag, amely gyapjúnak néz ki.
275
A töltőanyag és annak keveréke. Nincs korlát kilájim szempontjából.
276
A különböző magyarázatok közül az egyik: kilájimot vesz magára, hogy ne tekintsék a
vámosok zsidónak.
Tiltott keverék 9/5

Ruhaárusok a szokás szerint árulnak [tiltott keveréket], de ne tegyék magukra a

napon a nap ellen védekezve, se esőben az eső ellen védekezve. Köztük az
elővigyázatosak pálcát tesznek a hátukra a ruha alá, hogy ne érintse a vállukat.277

Tiltott keverék 9/6

Ruhakészítők szokás szerint megvarrják [a tiltott keveréket], de ne tegyék magukra

a napon a nap ellen védekezve, se esőben az eső ellen védekezve. Köztük az
elővigyázatosak a földön ülve varrnak.

Tiltott keverék 9/7

A vékony és a vastag gyapjú ágytakaró és a dalmát [anyagból való hosszú

alsónemű], a pinon lábbeli: ne használja ezeket, amíg meg nem vizsgálta.278 Rabbi

A ruhaárusok, akik tiltott szövésű, anyagot árulnak, azt használhatják védekezésre a nap és az
277

eső ellen.
278
Megvizsgál: kilájim szempontjából; a pinon jelentése: gyapjú (vagy bőr) hulladék.
Joszi azt mondja: ha a tengerparti vidékről és a tengeren túlról jön, nem kell
megvizsgálni, mert valószínű, hogy ott kenderrel készült ruhát hordanak.279 Bélelt
lábbeliben nincs tiltott keverék.

Tiltott keverék 9/8

Csak a fonott és a szőtt anyagokra vonatkozik a tiltott keverék előírása, mert azt
mondták: „ne viselj sáátnez-t, gyapjút és lent együtt” (MTörv 22, 11). Rabbi
Simon ben Elázár azt mondja: [Aki megszegi ezt a parancsolatot], az romlott és
eltávolítja magától az Égi Atyát.

Tiltott keverék 9/9

A tiltott keverék [szabálya] miatt tiltott a posztó, mert fésülve van. Gyapjút tilos
rávarrni a lenvászon szélére, mert az szövésnek számít. Rabbi Joszi azt mondja:
bíborvörös fűző tilos [lenvászonnal], mert mielőtt megköti, oda kell varrni. Ne
kössön gyapjú szalagot a len ruhára deréköv gyanánt. Ne kössön gyapjú szalaghoz
len szalagot, még akkor sem, ha csak az öv közepén van.280

A len a misna idejében drága és ritka anyag volt, helyette kendert használtak.
279

280
Olyan bőrből készült derékövről van szó, melynek egyik vég len szalag, a másik gyapjú
szalag.
Tiltott keverék 9/10

A szőttesre öltött jel, vagy a mosoda jele, tilos a tiltott keverék [szabálya] miatt.
Egy öltés még nem tiltott keverék. Ha valaki kiold egy öltést szombaton, nem
vétett. Aki egy öltés két végét összeköti, az lehet tiltott keverék, és ha ezt kibontja
szombaton, vétkes. Rabbi Jehuda azt mondja: nem számít kötésnek, csak ha három
öltést csinált. A zsák és a kosár együtt tiltott keveréket alkothat.

Magvak rendje 5

HETEDIK ÉV - héb. sviit

ötödik traktátus
A héb. sviit szó szerinti jelentése: “hetedik”. A szombat, a hetedik nap különleges
státusza a hetedik évben megismétlődik, ezért a hetedik évet magyarul
szombatévnek nevezzük. A Misna Sviit, ( ‫ ) שביעית‬a Magvak rendjének ötödik
traktátusa. A Tiltott keverék, héb. Kilájim traktátusához hasonlóan a Babilóniai
Talmudban a Misnához nem tartozik gemara (talmudi magyarázat), csak a
Jeruzsálemi Talmudban. A szombatév (héber neve snát smitá), amikor a föld
művelése szünetel, épp úgy, ahogy az ember is megpihen a hetedik napon. A
szombatév alatt nem vetnek, nem aratnak, nem szántanak, nem ápolják a
gyümölcsfákat, se a szőlőt. A Tóra szerint, a hetedik évben a magától termő
gyümölcs begyűjtésére (héb. száfiáh) nem vonatkozik a tiltás.

A Leviták könyve szerint: „Hat éven át vesd be meződet és hat éven át messed meg
szőlődet és gyűjtsd be termését. De a hetedik évben szombati nyugalom legyen az
országban, szombat az Örökkévalónak, meződet ne vesd be, szőlődet ne messed
meg.” (Lev 25, 3-4)

A hetedik év 1/1
Meddig szántanak a gyümölcsfákkal beültetett földön a szombatév kezdete előtt?
Sámáj iskolája szerint, amíg jót tesz a gyümölcsfáknak.281 Hilel iskolája szerint a
Sávuot282 ünnepéig. Az egyik véleménye közel áll a másikéhoz.283

A hetedik év 1/2

Mi számít gyümölcsfákkal beültetett földnek? Három fa bet szeá területen.284 Ha

mindegyik terméséből adódik hatvan itáliai mane [súlyú] préselt füge,285 a fák
körüli bet szeá terület felszántható. Vagy ennél kevesebb, amelyet a gyümölcsöt
szüretelő és a kosara elfoglal, szántva a fa körül.

A hetedik év 1/3

Ha a fák közül nem mindegyik gyümölcsfa, úgy tekintik, mintha mind fügefa
lenne. Ha a fák terméséből készülhet hatvan itáliai mane préselt füge, a fák körüli
bet szeá terület felszántható. Ha nem terem ennyit, csak szükség szerint
szánthatnak [a fa körül].

281
Meddig szántanak a gyümölcsfák körül? Csakis a szombatév előtti évben, a hatodik évben.
282
Sávuot ünnepéig szántanak a gyümölcsfák körül és pészah ünnepéig a gabonával beültetett
földeken (a hatodik évben).
283
A háláchá Rábán Gámliel szerint: az év vége előtt harminc napig szabad a földet művelni.
284
Bet szeá: 50×50 könyöknyi terület.
285
Itáliai mane: súlymérték, 9600 darab árpaszem súlya.
A hetedik év 1/4

Ha az egyik fából kikerül egy kikár mennyiségű286 szárított füge, a másik kettőből
pedig nem, vagy kettőből igen és egyből nem, csak szükség szerint szántanak, ez a
szabály érvényes háromtól kilencig [mármint kilenc fáig]. Tíz fa, vagy annál több,
akár hoz termést, akár nem, az egész bet szeá [területet] felszántják. Írva van:
„szántáskor és aratáskor is nyugodjál”, (Kiv 34, 21), nem kell hozzátenni, hogy
nem a szombatévi szántásról és aratásról van szó, hanem a szombatévet megelőző
és abba „belenyúló” évben történő szántásról és aratásról, valamint a szombatévet
követő évben végzett aratásról.287 Rabbi Ismáel azt mondja: Miként a szántás ideje
tetszés szerinti, így az aratás ideje is tetszés szerinti, kivétel az omer288 aratása,
amely parancsolatnak számít.

A hetedik év 1/5

Három fa, mely három ember tulajdona, egybe számítják, és az egész bet szeá
területet felszántják. Mennyi [távolság] legyen köztük? Rábán Simon ben Gámliel
azt mondja: annyi, hogy a szántáshoz felszerszámozott ökör átférjen köztük.

286
1 kikár = 60 mane, súlymérték.
287
A szombatévet követő nyolcadik évben tilos a hatodik év végén végzett (tiltott) munka
gyümölcsének betakarítása.
288
Omer: kéve kalászra vonatkozik, melyet a pészach ünnepén (a széder estét követő napon)
áldoztak a Jeruzsálemi Szentélyben, ha ez a nap szombatra esik, akkor is begyűjtik az omert.
A hetedik év 1/6

Ha tíz facsemete áll szétszórtan bet szeá területen, szánthatnak körülöttük az egész
bet szeá területen, ros há-sáná idejéig.289 Ha sorokat képeznek és el vannak kerítve,
csak annyit szántanak, amennyi a [fák számára] szükséges.

A hetedik év 1/7

Facsemeték és tökfélék lehetnek együtt a bet szeá területen. Raban Simon ben
Gamliel azt mondja: ahol tíz tök nő bet szeá területen, az egész bet szeát
felszánthatja újévig.

A hetedik év 1/8

Meddig számítanak facsemetének? Rabbi Eliezer ben Ázárjá azt mondja: addig,
amíg nem hasznosak.290 Rabbi Josua azt mondja: amig elérik a hét éves kort. Rabbi
Ákivá azt mondja: addig, amig így nevezik őket. Ha kivágták a fát és hajtásokat
hoz, ha a csonk tenyérnyi, vagy annál kisebb, hajtása facsemete, ha tenyér vagy
annál nagyobb, hajtása fának számít – ez Rabbi Simon véleménye.
289
A hetedik év kezdetét jelentő újévig bezárólag.
290
A gyümölcsfa termése az első három évben nem ehető az orlá tiltása miatt.
A hetedik év 2 /1

Meddig szánthatnak a fehér [árnyék nélküli] mezőn291 a szombatév beköszöntése

előtt? Mielőtt a talaj nedvessége elmúlik, vagy amikor az emberek az uborka és a
tökfélék ültetésénél292 ásnak. Rabbi Simon azt mondta: a Tóra szabálya mindenki
számára egyformán szól, de a fehér mezőn pészáchig, a fáktól árnyékos mezőn
sávuot ünnepéig.

A hetedik év 2 /2

Trágyázzák és kapálják az uborkát és a tökféléket az újév beköszöntéséig.

Ugyanígy az öntözött földön. Nyesnek, levágják a száraz ágakat, kapálnak,
füstölnek a kártevők ellen újévig. Rabbi Simon azt mondja: A szőlőfürtről még a
szombatévben is leveheti a száraz leveleket.

A hetedik év 2 /3

A köveket eltávolítják újévig. Nyesnek, ágakat vágnak, metszenek újévig. Rabbi

Josua azt mondja: ahogy a nyesés és metszés az ötödik évben, ugyanúgy a hatodik

291
Héb. szade láván, (fehér mező) vagyis a felszántandó földön nincsenek fák.
292
Ez is arra utal, hogy a talaj még nedves.
évben. Rabbi Simon azt mondja: amennyiben jogosult vagyok ápolni a fát, jogosult
vagyok metszeni is.

A hetedik év 2 /4

Bekenik a fiatal fákat, bekötözik az ágakat, nyesik őket, „házat” csinálnak

körülöttük, és öntözik őket újévig. Rabbi Eliezer bár Cádok azt mondja: Az ágakat
megöntözik a hetedik évben, de nem a gyökeret.

A hetedik év 2 /5

Bekenik a hatodik év éretlen gyümölcseit és lyukat fúrnak a gyümölcsbe a hatodik

év végéig.293 A hatodik év végén nőtt gyümölcsöt a hetedik évben, a hetedik év
gyümölcsét a hetedik év végeztével nem kenik és nem lyukasztják. Rabbi Jehuda
azt mondja: ahol szokás a gyümölcsöt kenni, nem kenik, mert az munkának számít.
Ahol nem szokás kenni, kenik. Rabbi Simon megengedi a fa ápolását, mert szabad
ápolni a fát.294

A kenés és lyukasztás a kártevők ellen van.

293

Rabbi Simon szerint a hetedik év szentsége a gyümölcsre vonatkozik, a fa azonban

294

megérdemli az ápolást a hetedik évben is.

A hetedik év 2 /6

Nem ültetnek, nem dugványoznak szőlőt és nem oltanak a hetedik év előtt,

kevesebb, mint harminc nappal újév előtt. Ha ültetett, dugványozott vagy oltott,
gyomlálja ki. Rabbi Jehuda azt mondja, az olyan oltás, amely nem fogan meg
három nap alatt, az később sem fogan meg. Rabbi Joszi és Rabbi Simon azt
mondják: két héttel korábban.295

A hetedik év 2 /7

A rizs, a köles, a mák és a szézámmag után, mely újév előtt gyökeret hajtott, az
előző év szerint tizedet rónak, és ehetők a hetedik évben. Ha nem hajtanak
gyökeret időben, nem fogyaszthatók a hetedik évben, és a tizedet a következő évre
róják le.

A hetedik év 2 /8

Rabbi Simon Sezuri azt mondja, az egyiptomi bab, melyet először vetőmag
céljából vetettek, azt a szabályt követi, amit az előző [misnában] említettek. Rabbi
Simon azt mondja: nagyszemű borsó a fentiek szerint. Rabbi Elázár azt mondja:
nagyszemű borsó, mely időben hüvelyt terem, újév előtt.
295
A két rabbi két héttel megnövelte a harminc napos tiltási időt.
A hetedik év 2 /9

Hagymafélék, és az egyiptomi bab, melyek nem lettek öntözve újév előtt harminc
napig, utánuk a tizedet az előző évre fizetik és fogyaszthatók a hetedik évben. Ha
öntöztek, tilos a fogyasztásuk a hetedik évben és a következő évre tizedet fizetnek
utánuk. Hasonló szabály illeti azokat a zöldségeket, [melyeket az eső táplál] ha a
kétszeres kézi öntözés kimarad. Ezek Rabbi Meir szavai. A Bölcsek szerint, ha
három kézi öntözés kimarad.

A hetedik év 2 /10

A tökféléket, melyek a szárukon maradtak, megtartják a mag miatt. Ha újévig

megkeményedtek és fogyasztásra alkalmatlanok, megtarthatók a hetedik évben. Ha
nem, [vagyis fogyaszthatók] a szombatév szabályai vonatkoznak rájuk. A csirája,
akkor is, ha megkeményedett, fogyasztása tilos a hetedik évben. Rabbi Simon
szerint a fehér port [a földet szombatév előtt] megöntözik. Rabbi Eliezer ben Jákov
megtiltja. A rizsföldet elárasztják vízzel a szombatév alatt, de Rabbi Simon szerint
nem szabad levágni a hajtásokat.

A hetedik év 3 /1
Mikor viszik ki a trágyát a trágya lerakóba? Mikor a munkások befejezik a
munkájukat.296 Ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi Jehuda azt mondja: mikor a
trágya kiszárad. Rabbi Joszi azt mondja: mikor megkeményedik.

A hetedik év 3/ 2

Milyen mennyiségű trágyát hordanak ki [a földre]? Három halom

mennyiséget bet szeá területre, amely megfelel tíz kosár letechnek.297
Hozzá lehet adni a kosarak mennyiségéhez, de a halomhoz már nem. Rabbi
Simon azt mondja: a halomhoz is hozzáadja.

A hetedik év 3/ 3

Az ember három-három halom trágyát hord ki a földjére, bet szeára, de

ennél több is lehet, ezek Rabbi Simon szavai. A Bölcsek azonban megtiltják,
de ha hozzáadnak, akkor szét kell teríteni a trágyát, hogy három tenyér
magasan legyen, vagy fel kell halmozni, hogy három legyen. Az ember
felhalmozhatja a trágyát [a földjén, egy halomban]. Rabbi Meir megtiltja.
Akkor engedi, ha háromra csökkenti vagy háromra növeli. Kevés trágyája
volt, azt kiviszi, még kihord és hozzáad. Rabbi Eliezer ben Ázárjá megtiltja,
csak akkor engedi, ha háromra csökkenti vagy háromra növeli, vagy egy sziklára

296
Mikor a trágyázás szezonja véget ér.
297
A bet szeá, mint említettük, 50×50 könyök nagyságú terület. A letech a kosár térfogatára utal,
és 1 letech az fél kor vagy 15 szeá.
helyezi.298

A hetedik év 3/ 4

Aki karámot csinál az állatoknak a földjén, két szeá nagyságú területen:

mikor a [terület megtelik trágyával] kivesz három kerítést, egyet
meghagyva. Ez olyan, mintha négy szeá földet trágyázott volna. Raban
Gámliel szerint ennyi trágya nyolc szeá földre is elég. Akinek az egész földje
négy szeá volt, hagy valamennyit a látszat kedvéért, és a többit a karámból
kihordja a földjére, három halomban, ahogy szokás.

A hetedik év 3/ 5

Ne nyisson kőfejtőt a földjén, [mintha előkészítené szántásra vagy vetésre, a

szombatév előtt], csak ha már van ott három réteg, háromszor három
[könyök] és három magasságban, összesen huszonhét kődarab.

A hetedik év 3/ 6

Kerítés, tíz kőből, melyet csak két ember emelhet meg, lebontható, feltéve, ha a
magassága tíz tenyér. Ennél kisebb kőfejtésnek számít. Elsimítja és kimélyíti egy

298
A „háromra csökkent és háromra növel” azt jelenti, hogy a trágyahalmot el kell simítani
három tenyér magasságban (vagy elvenni belőle, vagy hozzáadni). Egy sziklára helyezi: ezzel
jelzi, hogy nem a földet trágyázza, hanem a trágyát elraktározza.
tenyér mélységben. Mi itt a szabály? Ha az ő földjéről van szó, elsimítja és
kimélyíti, ha másé, annyi követ bont le, amennyit akar. Mikor érvényes ez a
szabály? Ha a kövek eltávolítása nem a hetedik év beköszöntése előtt kezdődött.
Ha még időben kezdték, [a hatodik évben] annyit bont el, amennyit akar.

A hetedik év 3/7

Kövek, melyek az ekétől elmozdultak, vagy előbukkantak a földből,

eltávolíthatók, ha olyan nehezek, hogy mindegyiket csak ketten emelik fel.

Aki eltávolítja a követ a földjéről, a felül lévő köveket elviheti, de a földbe

ágyazottat nem. Ugyanígy tesz a kaviccsal vagy egyéb kőrakással. Ha van alattuk
szikla vagy gyomnövény, eltávolítható.

A hetedik év 3/8

Nem építenek lépcsőket a mélyedésekhez299 a hatodik évben, miután az

esőzések véget értek, mert ez a föld javítását szolgálná a hetedik évre. Ezzel
szemben építhet a hetedik évben, miután az esőzések véget értek, mert ez
már a nyolcadik évre szolgál. Nem tapaszthat cementet, de építhet laza
falat, kövekkel, melyeket elér a keze kinyújtásával.

299
Mélyedések: vízgyűjtők, ciszternák, melyekből a hetedik évben öntözhet.
A hetedik év 3/ 9

Nagyobb támaszköveket300 hozhat akárhonnan. És a vállalkozó is hozhat

akárhonnan. Rabbi Meir szerint az számít támaszkőnek, melyet nem lehet
felemelni egy kézzel. Rabbi Joszi azt mondja: ávné kátef, a nevük szerint
olyan kövek, melyeket a munkások a kettesével vagy hármasával a vállukon
hoznak.

A hetedik év 3/10

Aki falat épít a saját földje és a közterület között, leáshat az alapszikláig. Mit
csinál a földdel? Rabbi Josua szerint felhalmozza301 a közterületen aztán
áthordja a saját területére. Rabbi Ákivá szerint ne okozzon kárt a
közterületen, mert azt senki se teszi rendbe, hanem az [építkezésnél
felhalmozódó földet] terítse el a saját földjén, mintha trágyázna. Ugyanígy
jár el, aki árkot ás, gátat vagy gödröt.

A hetedik év 4/1

Korábban megengedték, hogy eltakarítsa a saját földjéről a fát, a köveket és

gyomnövényeket [a hetedik évben is], mintha a szomszédja földjén gyűjtene,
300
Támaszkő: héb. ávné kátef, szó szerint: vállkő. Nagyobb kövek hosszú időre szolgáló falakhoz
valók, és nem keltik azt a gyanút, hogy a hetedik évre hozták.
301
Felhalmozza: arra az időre, amíg építi a falat.
különösen a nagyobb [köveket]. Mikor elszaporodtak a kihágások,302 megengedték,
hogy egymás területén takarítsanak [a saját földjükön nem], de ezért nem járt
fizetség és mondani sem kell, hogy az élelmet303 is megvonták tőlük.

A hetedik év 4/ 2

Azon a földön, amelyet a hetedik év közben gyomtalanítottak,304 szabad vetni a

nyolcadik évben. Ha azonban alaposan felszántották és elkerítették, nem vethet a
nyolcadik évben.305 Annak a földnek a terméséből, [melyet a fentiek szerint
ápoltak] senki se ehet – Sámáj iskolája szerint. Hilel iskolája szerint ehet.306 Sámáj
iskolája azt mondja: Nem esznek a hetedik év terméséből és nem tartoznak
hálával307 senkinek. Hilel iskolája szerint esznek, akár hálával, akár anélkül. Rabbi
Jehuda azt mondja: Az állításokat felcserélték, mert ebben az esetben valójában a
Sámáj iskola engedékenyebb volt és a Hilel iskola szigorúbb.

A hetedik év 4/3

302
Kihágások, vagyis a szombatév megsértése: a hetedik évben a saját földjüket ápolták, kisebb-
nagyobb kövek és fák eltakarításával.
303
Élelmet: a közösségi tartalékból való támogatást.
304
Kigyomlálták, megtisztították a tüskés gaztól.
305
Elkerítették, hogy ott állatokat tartsanak, és megtrágyázzák a földet.
306
Hilel döntése korai, ezt az a rabbinikus tiltás követi, amely nem engedélyez (a hetedik évben)
semmiféle termést.
307
Hálával: a hetedik év termése senkié, nincs kinek hálálkodni.
Frissen szántott földet bérelnek a hetedik évben idegenektől, de izraelitáktól nem.
Idegeneket buzdítani lehet, hogy ápolják a földjüket a hetedik évben, de
izraelitákat nem. A békés viszony érdekében „sálommal” köszöntik őket.308

A hetedik év 4/4

Aki az olajfáit ritkítja, Sámáj iskolája szerint nyesheti a fát, Hilel iskolája szerint
kivághatja, gyökerestül. Abban megegyeznek, hogy a fa tőből kivágható.309 Mi
számít ritkításnak? Egy-két fa esetében. Mikor vághat ki fát? Ha három fa
egymáshoz túl közel van. Hogyan értsük? Ha a saját földjéről van szó. Ha azonban
más földjéről van szó, kivághat három fát, akár gyökerestül.

A hetedik év 4/5

Ha ágakat nyes az olajfáról, ne fedje be földdel a nyesett részt, hanem kövekkel

vagy szalmával. Nem nyesik meg a fiatal szikomorfát310 a hetedik évben, mert az
munkának számít. Rabbi Jehuda azt mondja: a szokásos módon tilos. Ehelyett vagy
tíz tenyér magasságban levágja, vagy a talaj magasságában.311

308
Sálommal köszöntik a nem zsidókat, még akkor is, ha pogányok, sőt az ünnepeiken is.
309
Sámáj iskolája nem engedi, hogy a fa gyökereit is kivegyék a földből.
310
Szikomorfa: fügeféle.
311
A talaj magasságában, mert akkor világos, hogy nem a fa növekedését akarja elősegíteni.
A hetedik év 4/6

Aki a szőlő szárainak végét levagdossa vagy nádat vág, Rabbi Joszi há-Glili szerint
egy tenyérnyit hagy a talaj felett. Rabbi Ákivá szerint a szokás szerint nyesi,
ásóval, sarlóval vagy fűrésszel, vagy azzal, amivel akar. Meghasadt fa esetén,
megkötik a hasadás helyén. Nem azért, hogy meggyógyuljon, hanem azért, hogy
ne hasadjon tovább.

A hetedik év 4/7

Mikortól eszik a fa gyümölcsét a hetedik évben? Mikor a füge érni kezd és

vöröses, a mezőn eszik a kenyérrel. Mikor megérett, haza viszik, és így jár el a hét
év során, a hetedik évet leszámítva, fizet utána tizedet.

A hetedik év 4/8

Érésben lévő [szőlő], mihelyt szőlőlé van benne, eheti a mezőn a kenyerével.
Mikor megérik [a mag átlátszik a szőlőszem héján] haza viheti. Ugyanígy jár el a
hétéves ciklus során, de [a hetedik évet kivéve] tizedet fizet utána.
A hetedik év 4/9

Az olajbogyót, ha préselik és negyed log olajat ad egy szeá,312 megtörheti és a

szabadban megeheti. Ha fél logot ad, akkor kipréselheti a szabadban és az olajjal a
bőrét is bekenheti. Ha eléri nagyságának a harmadát,313 megtörheti a szabadban és
hazaviheti. A szombatévi ciklus többi éve során tizedre köteles. A fák gyümölcse,
az érés után tizedre köteles, ugyanakkor a szombatévben [tized fizetése nélkül ]
fogyasztható.

A hetedik év 4/10

Mikortól nem szabad kivágni a fát a szombatévben?314 Sámáj iskolája szerint

minden fa esetében, mikor már hajtást hoz. Hilel iskolája azt mondja, mikor a
szentjánoskenyér fa levelei úgy nőnek, mint a lánc, szőlő esetében, mikor a
szemekben már látszik a mag, olajfák, mikor virágoznak, és minden egyéb fa,
mikor leveleket hoz. Minden fa kivágható, ha eljött a gyümölcs utáni tized ideje.
Mennyi [termést kell adjon] az olajfa, hogy ne vágják ki? Egy negyedet. Rábán
Simon Ben Gámliel azt mondja: Minden fa esetében az olajfa példáját követik.

312
Rabbi Bartenura szerint az olajbogyó olajtartalmára utal, vagyis 1 szeá leszedett
olajbogyóból ¼ log olajat préselhet (kb. 120 köbcenti).
313
A harmadik példában az olajbogyó eléri szokásos méretének harmadát, másik magyarázat
szerint eléri az olajtartalmának harmadát.
314
Nem szabad kivágni a fát, ha a gyümölcse már útban van, hogy ne vegyük el az emberektől a
szombatév gyümölcseit.
A hetedik év 5/1

Bnot Sua [fügefajta] hetedik évi szabályai a második évben érvényesek, mivel a
gyümölcs érése [a virágzástól számított] harmadik év.315 Rabbi Jehuda szerint a
párszáot [perzsa füge] esetében a hetedik év a hetedik utáni évben lép életbe, mivel
két évenként hoz gyümölcsöt. A Bölcsek azt mondták, hogy ők a Bnot Sua fügéről
beszéltek.

A hetedik év 5/2

Arról, aki luf hagymát316 tárol a hetedik évben, Rabbi Meir azt mondja: ne legyen
kevesebb, mint két szeá, és azt eltemeti három tenyér mélységben, és felette hagy
egy tenyér földet. Bölcsek úgy vélik, hogy ne legyen kevesebb, mint négy káv egy
tenyér vastagságban, egy másik tenyér földdel betakarva. Oda helyezi, ahol
emberek járnak.317

A hetedik év 5/3

Ha a luf [hagymája] a földben maradt és a hetedik év is eltelt, Rabbi Eliezer szerint

rendben van, ha a szegények összegyűjtik a leveleit [a hetedikben], ha nem,

315
Ha a fa a szombatévben virágzik, a hetedik után két évvel érik a gyümölcs.
316
Héb. luf: Rabbi Bartenura szerint hagymafajta.
317
A luf hagymát a földben tárolják, és rajta emberek járnak, hogy ne is rügyezzen.
megbecsülik mennyi nőtt volna a hetedikben és azt a szegényeknek adják. Rabbi
Josua szerint ajánlatos, hogy a szegények összegyűjtsék a leveleit, mert lehet, hogy
nem jár nekik semmi.

A hetedik év 5/4

Érett luf a hetedik előtti évből, mely a földben maradt a hetedikben, valamint a
nyári hagyma és a vörös festőgyökér: Sámáj iskolája szerint ki kell ásni, fából
készült lapáttal, Hilel iskolája szerint fémből készült lapáttal. Megegyeznek abban,
hogy a festőgyökeret, [mely sziklás talajban] nő, fémből készült lapáttal kell
kiásni.

A hetedik év 5/5

Mikortól vásárolhat az ember luf hagymát a hetedik év kimenetele után? Rabbi

Jehuda azt mondja: azonnal. A Bölcsek azt mondják, mikor az új levelet hajt.

A hetedik év 5/6

Ezek azok a szerszámok, melyeket kovács nem árulhat a hetedik évben: az eke és

tartozékai, [ekéhez köthető] iga, vasvilla és a csákány. De sarlót árulhat, kaszát, és

szekeret, minden tartozékával. Ez a szabály: Minden szerszám használata, mely
csak a tiltott munkához318 való, tilos, amelyik azonban megengedett és tiltott
munkákhoz egyaránt való, megengedett.

A hetedik év 5/7

A fazekas319 eladhat akár öt olajos korsót és tizenöt boros korsót, mert szokás
szerint sok adódik a gazdátlan termésből [héb. hefker]. Ha ennél többre van
szükség, szabad. Eladhat az idegennek, és az izraelitának külföldön.

A hetedik év 5/8

Sámáj iskolája azt mondja: ne adjon el neki szántásra alkalmas tehenet a hetedik
évben. Hilel iskolája megengedi, mivel vágásra is használhatja a tehenet. Eladhat
neki terméket320 a vetés idején. Kölcsön adhat szeá mérőt, pedig tudja, hogy van
neki magtára.321 Ad neki aprópénzt, pedig tudja, hogy tart munkásokat. Ezek mind
tiltott dolgok, [ha a társa nyíltan kimondja, hogy a szombatév megsértésére
készül].

318
A szombatév tilalma szerint.
319
Fazekas, aki betartja a szombatév parancsolatait.
320
Például vetőmagot.
321
„Neki ... neki”: a misnában olyan valakiről van szó, aki betartja a szombatévet.
A hetedik év 5/9

Asszony kölcsönözhet annak a barátnőjének, akinél fennáll a gyanú, hogy megsérti

a hetedik év szabályait: szitát, szűrőt, őrlésre való kereket és kemencét. Azonban
nem szitálhat és nem őrölhet vele.322 Egy barát felesége kölcsön ad az írástudatlan
ember feleségének,323 szitát és szűrőt, és aztán válogat, őröl és szitál vele együtt, de
amikor vizet önt [a tésztához] többet nem nyúlhat ahhoz, mert tilos a vétkes
munkájában részt vállalni.324 A kölcsönzést a béke kedvéért mondták. Idegeneknek
jó munkát szabad kívánni a hetedik évben, de zsidóknak nem. És köszöntik őket a
békeség kedvéért.

A hetedik év 6/1

“Három ország” és a hetedik év.325 Azon a területen, amelyet a babilóniai

visszatérők őriztek, Erec Jiszraelből, Keziv-ig:326 nem ehetik, nem termeszthetik.327
És mind az, amit az Egyiptomból feljövők meghódítottak Kezívtől északra, a
folyóig, és Ámánáig:328 ehetik, de nem termesztik. A folyótól és Ámánától és azon
túl: eszik és termesztik.329

322
Attól tartva, hogy az asszony a hetedik évben tiltott élelmet készít.
323
A barát ismeri a törvényt, azonban az ám há-árec – írástudatlan, tanulatlan.
324
A víz hozzáadásával az írástudatlan ember feleségének edényei tisztátalanná teszik a tésztát és
a hálát (kalácsot).
325
Három ország: A szombatév (smitá) szabálya csak Izrael földjén érvényes: a Lev (25, 2)
passzusa a szombatévvel kapcsolatban háromszor említi az „ország” (erec) szót.
326
Kezív északon van, lehetséges, hogy Akkótól északra a mai Achzív.
327
Nem ehetik és nem termeszthetik: a hetedik évben, a szombatévben.
328
A „folyó“ feltehetően az Eufrátesz; Ámáná: a Fekete-tenger vidéke.
329
Eszik: semmilyen formában nem követik a szombatév szabályait.
A hetedik év 6/2

Szíriában csak a learatott gabonán munkálkodnak, nem a lábon álló

gabonán. Csépelnek, vetnek, taposnak, kévét kötnek, de nem aratnak, nem
szüretelnek, nem szedik le az olajbogyót. Rabbi Ákivá általános szabályt mondott
erre: Minden, ami megengedett Izrael földjén, azt megengedik Szíriában.330

A hetedik év 6/3

Hagyma, melyre eső esett és a levelei kihajtottak: ha a levelek feketék, tilos

a fogyasztása, ha zöldek, szabad. Rabbi Hánájá ben Ántignosz azt mondja:
Ha a levelénél fogva kihúzható a földből, tilos, de ehhez hasonló a hetedik
év után megengedett.

A hetedik év 6/4

Mikor vásárolhat ez ember zöldséget a hetedik év kimenetele után? Mikor az új

zöldség331 megérett. Mikor már van új zöldség, az utána érő is vásárolható. Rabbi
megengedi a zöldség vásárlását, a hetedik év végével, azonnal.

330
Ami a Tóra szerint megengedett, azt szabad Szíriában, akkor is, ha a bölcsek szerint Izrael
földjén tilos.
331
Az új zöldség: a nyolcadik év zöldsége.
A hetedik év 6/5

Égetésre [mécseshez] való olajat és a hetedik év gyümölcsét nem viszik ki

Izrael földjén kívülre. Rabbi Simon azt mondta: hallottam, hogy Szíriába
viszik, csak külföldre nem.

A hetedik év 6/6

Nem hoznak papi adományt külföldről. Rabbi Simon azt mondta:

hallottam, hogy Szíriából hoznak, csak külföldről nem.

A hetedik év 7/1

Fontos szabályt hoztak a hetedik év termékeit illetően: minden, ami emberi

táplálék, vagy állatnak való táplálék, vagy [növényi] festék, vagy olyan termék,
amely nem tartható a földben sokáig, arra vonatkozik a szombatév szabálya. Arra a
pénzre is, amire átváltották, vonatkozik a szombatév szabálya;332 továbbá
vonatkozik arra a pénzre is, és arra, amire átváltották, az eltávolítás szabálya.333

A szombatév terméke pénzre váltható.

332

Ha a sviit termékét másra cseréli pl. húsra, az átveszi a sviit termék „szentségét”, de ha ezt a
333

húst is elcseréli, azt el kell égetni, hasonlóképpen azt a húst, vagy amit a sviit után kapott pénzen
vásárol.
Melyek [ezek a termékek]? A vad szerpentária levelei, a menta, a póréhagyma, az
endívia saláta, a portulakka és az ernyős madártej. És az állatnak való? Tövises
cserje és a bogáncs. És a festésre való? Festőfű és a kerti pórsáfrány. A szombatév
szabálya a pénzre is vonatkozik, ami a szombatévi termék után jár. Az eltávolítás
szabálya vonatkozik a termékre és az érte járó pénzre egyaránt.

A hetedik év 7/2

És még egy szabályt hoztak:334 bármi, ami nem ember vagy háziállat eledele, és

festésre nem való, és megmarad a földben, arra vonatkozik a hetedik év szabálya és

az [értük kapott] pénzre is. Nincs eltávolítás és a pénz után sem. És mik ezek? A
vad szerpentária gyökere, a menta gyökere, a gím páfrány, az aszfodélosz és a

nárdus. És a festőanyagok? A vörös festőgyökér és a ciklámen. Van ezeknél

szombatév és a pénznek is. És nincs eltávolítás, és a pénz után sem. Rabbi Meir azt
mondja: Az utánuk kapott pénzt el kell távolítani újévig. Azt mondták neki, ennél
nincs eltávolítás, következésképpen az utánuk járó pénz után sem.

A hetedik év 7/3

A gránátalma héja és a virága, a dió héja és a dióbél, érvényes rá a szombatév

szabálya, és az érte járó pénzre is. A festő magának fest és ezért nem kap bért, mert
334
Többnyire hasonló növényekre, mint az előző misnában, melyek gyökere sokáig eláll a
földben.
nem kereskednek a szombatév gyümölcseivel, mint ahogy az elsőszülött állatokkal,
se a papnak járó adományokkal, se dögtetemmel, se nem kóser hússal, se
csúszómászókkal, se férgekkel.335 Nem szabad vadon termő zöldséget gyűjteni és
azzal kereskedni a piacon. De árulhatja a fia, miközben ő mellette áll. Ha félretesz
magának ebből, azt árusíthatja.

A hetedik év 8/1

Fontos szabályt fektettek le a hetedik év dolgában:336 minden, ami ember eledeléül

szolgálhat, nem készítenek belőle orvosságot337 se az embernek, és az állatnak sem.
Mindabból, ami nem embernek való, készítenek orvosságot az ember számára, de
az állatnak nem. Abból, amit nem szántak embernek se állatnak, mikor begyűjti,
úgy gondolja, hogy kipróbálja az ember és az állat számára, akkor be kell tartani az
embernek való és az állatnak való étel szabályait. Ha fára gondolt, úgy tekinthető

mint a [tüzelő] fa,338 ilyen még az oregánó, a kakukkfű és az izsóp.

A hetedik év 8/2

335
A sviitről szólván, a misna felsorolja azokat a dolgokat, mellyel szintén tilos kereskedni, a
hetedik évtől függetlenül.
336
A hetedik év termékeire vonatkozóan.
337
Itt a melugma (arám) szó szerepel, mely kötést, borogatást, főzetet, gyógyírt jelent.
338
Ha tüzelőfa, a sviit szabályai nem érvényesek rá. Ide tartozó példák a fűszernövények.
A hetedik év termése339 ételre, italra vagy kenőcsök készítésére való. Ételre, abból,
amely egyébként is ételként használatos, kenőcsre, amely kenőcsként használatos.
Ne használja kenőcsre a bort vagy az ecetet, de az olajat igen. Ugyanez a szabály a
papi adomány és a második tized esetén. Könnyebb eset a szombatév olaja, amely
mécseshez való.340

A hetedik év 8/3

Nem árulják a szombatév termését, se nagyban, se súlymérték szerint, se pénzért

vagy darabszámra. Nem árulják a fügét darabszámra, se zöldséget súly szerint.
Sámáj iskolája szerint még kötegben sem. Hilel iskolája szerint, amit otthon
csomagba kötnek, azt a piacon is úgy teszik, mint a póréhagymát, vagy az
őszbogáncsot.341

A hetedik év 8/4

[Szombatévben] aki azt mondja a munkásnak: Itt van neked egy iszer, menj, gyűjts
nekem ma zöldséget: a bére engedélyezett.342 Ha azonban azt mondja: Menj, gyűjts
nekem ma zöldséget: tilos bért fizetni.343 Vásárolt a péknél kenyeret pondion

339
Szőlő és olívaolaj.
340
A második tized olajánál különleges tisztasági feltételt szabnak ki.
341
A sviit terméseinél el kell kerülni a látszatot, hogy kereskedelmi hasznot szerezzenek általa.
342
A munkás vadon termő zöldséget gyűjt a hetedik évben. Iszer: pénz.
343
Az első esetben a pénzt, mint ajándékot adta, a második esetben, anélkül, hogy kimondaná,
feltételezte, hogy munkabért fizet.
értékben,344 és azt mondta, majd gyűjtök neked érte a mezőn zöldséget. Ez

engedélyezett. Ha azonban csak úgy elviszi a kenyeret, nem fizethet a szombatévre

eső pénzzel. Nem törlesztenek adósságot a szombat év terméknek pénzbeli
értékével.

A hetedik év 8/5

[Szombatévben] nem fizetnek a kútásónak, se fürdőszolgának, se borbélynak, se a

révésznek, de ad a kútásónak innivalóra. És mindegyiknek ad valami ajándékot.

A hetedik év 8/6

Fügét a szombatévből nem szeletelnek tiltott szerszámmal, hanem késsel.345 Nem

préselnek szőlőt a szőlőprésben, hanem egy nagy edényben. Nem préselnek

olajbogyót az olajprésben vagy az olajbogyó zúzdában, hanem kézzel megtöri

aztán egy kis olajprésben préseli. Rabbi Simon azt mondja: Megőröli a présházban
aztán a kis olajprésben folytatja.

344
1 pondion= 2 iszer, 1 iszer= 8 fillér.
345
Tiltott szerszám: a szövegben a héb. mukce szó szerepel, amely „nem megfelelő” eszközre
utal ez esetben.
A hetedik év 8/7

Nem főzik a szombatév zöldségét az adománynak szánt olajjal, nehogy az olaj

alkalmatlan legyen az eredeti céljára.346 Rabbi Simon megengedi. Mindig az utolsó
az utolsó, melyre a szombatév szabálya vonatkozik. De [az eredeti] gyümölcs
tiltott.347

A hetedik év 8/8

Nem vásárolnak rabszolgát, földet vagy tisztátalan háziállatot a szombatév

pénzéből.348 Ha mégis vásárol, vegyen élelmiszert annak az értékéből, és azt egye
meg. Ne hozzon madáráldozatot folyásos férfi vagy folyásos nő, vagy szülő nő a
szombatév pénzéből. Ha hozott, vásároljon ennek értékében élelmet és azt
fogyassza el. Nem kenik be az edényeket a szombatév olajával. Ha bekeni,
fogyasszon ételt ennek ellenértéke szerint.

A hetedik év 8/9

346
Adomány: héb. trumá, papi adomány.
347
Ha a sviit termékét többszörösen elcserélik, az utolsó cikk esik a smitá szabálya alá. Pl. a húst
halra cserélik, a szentség átmegy a halra, és ha a halat olajra, akkor az olaj kapja a hal szentségét,
de az eredeti termék tiltott marad.
348
Azon a pénzen, amelyet a sviit termékének árusításából nyertek.
Irha bőr, amit a szombatév olajával bekentek: Rabbi Eliezer azt mondja: El kell
égetni. De a Bölcsek azt mondják, vegyen ételt az ellenértéke szerint és egye meg.
Elmondták Rabbi Ákivának, hogy Rabbi Eliezer szerint el kell égetni azt a bőrt,
amit a szombatév olajával bekentek. Azt válaszolta: Hallgassatok, nem mondom el
nektek, hogy mit értett ezen Rabbi Eliezer.

A hetedik év 8/10

Azt is elmondták neki Rabbi Eliezerről, hogy ezt mondta: Aki a somroniak349
kenyerét eszi, az olyan, mintha disznót enne. Azt válaszolta: Hallgassatok, nem
mondom el nektek, hogy mit értett ezen Rabbi Eliezer.

A hetedik év 8/11

Fürdő, ahol szombatévből való szalmával vagy szénával fűtöttek: szabad benne

fürödni. Ha fontos [közéleti] személyiség, ne fürödjön ott.

A hetedik év 9/1

349
Somroni (héb. kuti): Szamária vidékéről való, akik felvették a zsidó hitet, de nem tartották be
a törvényeket.
A ruta, a vadeper, a portulakka, a hegyvidéki koriander, a folyóparti zeller és a
rukkola mentes a tized alól, és akárkitől megvásárolható a szombatév idején, mert
ezek nem állnak el. Rabbi Jehuda azt mondja: mustárvirágot is szabad vásárolni,
mert a törvénysértőket ezzel nem lehet gyanúsítani. Rabbi Simon azt mondja:
minden utóhajtás engedélyezett, kivéve a káposztáé, mert nincs hozzá hasonló a
vadon termő növények között. A Bölcsek szerint minden utóhajtás tilos.

A hetedik év 9/2

Három országban szokás az égetés, [héb. biur].350 Ezek Júdea, a Jordán folyón túli
vidék és Galilea. Mindhárom ország három tartományra osztható: Felső Galilea,
Alsó Galilea és az Emek. Kfár Hánánjától északra, addig, ahol már nem nő a
szikamor fa. Ez a Felső Galilea. Kfár Hánánjától délre, ahol megterem a
szikamorfa, ez Alsó Galilea, és Tiberiás és környéke, az Emek vidéke. Júdea részei
a hegyvidék, a síkvidék és a völgy. A lodi fennsík, vagy a dél síkja, és a hegyvidék,
a Királyhegy, [hárhá-melech]. Bet Horontól a tengerig, az egy vidék.

A hetedik év 9/3

350
A sviit termését beviheti a házába és fogyaszthatja, mind addig, amíg annak termése
folyamatban van. Amennyiben már nem terem, el kell égetni (biur) vagy a tengerbe kell vetni.
És miért beszéltek három országról? Azért, hogy jusson az embereknek a
szombatév terméséből, külön-külön, mindegyik tartományban, és amíg utolsóban
tart.351 Rabbi Simon azt mondja: nem beszéltek három országrészről, csak
Júdeában. A többi ország olyan, mint a Királyhegy. És mindegyik ország egyforma
az olajbogyó és a datolya termése szempontjából.

A hetedik év 9/4

A szabadon lévő termésből esznek, de abból nem, amit őriznek. Rabbi Joszi
megengedi abból is, amit őriznek. Esznek a cserépedényekből, vagy a második
termésből,352 de nem a téli gyümölcsből. Rabbi Jehuda megengedi, feltéve, hogy a
gyümölcs érése a nyár végére353 befejeződik.

A hetedik év 9/5

Aki egy hordóban háromféle zöldséget savanyít, Rabbi Eliezer erről azt mondja,
addig ehetik, amig az elsőből marad a földön, [ahol terem]. Rabbi Josua azt
mondja: az utolsó is megteszi. Raban Gamliel szerint, ha az egyik zöldség már nem
terem a mezőn, azt a hordóból is fel kell számolni, [el kell égetni: héb. biur]. A
háláchá őt követi. Rabbi Simon azt mondja: minden zöldség ugyanannak számít a

351
Az országban addig ehették a szombatév termését, amíg a tartományok valamelyikében még
tartott a termés, így az egész országban kihúzták az év végéig.
352
Fügefajta, mely évente két termést is hoz.
353
A hetedik év nyara.
biur szempontjából.354A portulakka addig ehető, amíg articsóka terem a Bet Netofá
völgyében.355

A hetedik év 9/6

Aki füvet gyűjt, [addig ehet belőle] amíg nedves marad. Ha száraz füvet gyűjt
[addig ehet belőle] amíg a második esős időszak356 bekövetkezik. A nád és a szőlő
leveléből [addig ehet] amíg magától leesik a növény száráról. Ha szárazon gyűjti
őket, a második esős időszakig. Rabbi Ákivá szerint, mindegyik a második esős
időszakig ehető.

A hetedik év 9/7

A fentiekhez hasonlóan, aki a társának házat bérbe ad, az esőkig, vagyis a második
esős időszakig tegye. És esküt tesz, hogy az esőkig, a második esős időszakig nem
számít anyagi haszonra a társától. Meddig járhatnak a szegények a gyümölcsös

kertekbe?357Addig, amíg a második esőzés elkezdődik. Meddig használható és

354
A példánkban: bármelyik zöldség fogyasztható, amíg egy zöldség is terem a mezőn, és
mindegy melyik zöldség.
355
Bet Netofá: Alsó Galileában, arról híres, hogy nagyon termékeny, ahol az articsóka a
leghosszabb ideig megterem.
356
A második esős időszak (héb. reviá snijá) már átmegy a nyolcadik évbe, hesván hónap végén.
357
Engedély nélkül.
tüzelhető a szombatév szénája és szalmája? A második esőzésig.

A hetedik év 9/8

Akinek maradt a hetedik év gyümölcséből és elérkezett az égetés ideje, három

étkezésnek megfelelő mennyiséget ajándékoz mindenkinek.358 Rabbi Jehuda szerint
a szegények ehetnek az égetés ideje után is, a gazdagok nem. Rabbi Joszi azt
mondja: Nemcsak a szegény , de a tehetős ember is ehet az égetés után.

A hetedik év 9/9

Aki örökölt a hetedik év gyümölcséből, vagy ajándékba kapta, Rabbi Eliezer

szerint [az égetés idején] annak adják, aki azt megeszi. A bölcsek azt mondják: Ne
legyen haszna a bűnösnek, hanem [ahelyett, hogy ajándékba adnák] eladják annak,
aki azt megeszi. A pénzt elosztják az emberek között. Aki a szombatév tésztájából
eszik, mielőtt a kalács [hálá] papi részét leválasztották volna, büntetése halál.359

A hetedik év 10/1

A házanépének, a szomszédoknak, vagy kiteszi az ajtó elé.

358

Halálbüntetés: az „ég által” (héb. bijdé sámájim). A sviit mentes a tized alól, de a papi tészta,
359

ún. hálá adótól nem.

A szombatév idejére elengednek minden adósságot, akár váltó ellenében vagy
anélkül.360 A boltosnál lévő adósságot nem engedik el, de ha a boltos azt
kölcsönnek tekinti, akkor igen. Rabbi Jehuda azt mondja: a későbbi adósság
felváltja a régebbi adósságot. Bérmunkás bérét nem engedik el, de ha azt
kölcsönnek tekintik, akkor igen. Rabbi Joszi szerint minden munkát, amely a
hetedik év kezdetével leáll, felfüggesztenek. Amely tovább folytatódik, azt nem
függesztik fel.

A hetedik év 10/2

Tehenet vágnak újévkor, és elosztják a húst. Ha a hónap ún. szökőnappal

végződik,361 a húsért való adósságot elengedik, ha nem, nem engedik el. Azt se, aki
erőszakot követ el, a csábítót és azt, aki valakinek a rossz hírét kelti, és bírósági
eljárásokat nem függesztenek fel. Aki zálog ellenében kölcsönt ad, vagy aki a
bíróságnál letétbe helyezi a váltót, adósságát nem engedik el.

A hetedik év 10/3

A prozbolt nem függesztik fel.362 Ez egyike azon szabályoknak, melyet az öreg

Hilel érvénybe léptetett, mikor látta, hogy az emberek nem hajlandók kölcsönt adni

360
A kölcsönző nem követelheti az adósságát vissza a nyolcadik év kezdetén, újév után.
361
Ez esetben hetedik év utolsó hónapja, elul harminc napos volt, és nem huszonkilenc.
362
Prozbol: A kölcsönző számára kiadott igazolás, mely szerint a hetedik év nem függeszti fel az
adósságot.
társaiknak. Ezzel áthágták a Tóra írott törvényét: „Óvakodjál, nehogy legyen
szívedben alávaló gondolat, mondván: közeledik a hetedik év, az elengedés éve - s
irígy volna a szemed szükölködő testvéredre, hogy nem adnál neki, ő pedig kiált
ellened az Örökkévalóhoz és vétek lesz rajtad,“ (MTörv 15, 9). Hilel érvénybe
léptette a prozbolt.

A hetedik év 10/4

Ez a prozbol szövege: Megbízlak benneteket, én ez és ez, ilyen és ilyen hely bíráit,

hogy az alább megnevezett adósságot bármikor behajthatom. Aláírottak: a bírák,
vagy a tanúk.

A hetedik év 10/5

Antedatált, korábban kitöltött prozbol érvényes, de az utólag kitöltött prozbol

érvénytelen. Adósságról szóló, antedatált váltók érvénytelenek, később írt váltók
érvényesek. Ha egyvalaki öt embertől kér kölcsön, mindegyiknek külön prozbolt
írnak. Ha öt ember kér kölcsön egy embertől, egy prozbolt írnak, melyben
mindenki szerepel.
A hetedik év 10/6

Prozbolt csak ingatlanra363 lehet írni. Ha nincs neki, az egyezségben lévő fél ad az
ő földjéből. Ha van neki elzálogosított földje, arra is lehet prozbolt írni. Rabbi
Hucpit azt mondja: A felesége javaira is írhatnak prozbolt, és az árváknál a gyám
nevére.

A hetedik év 10/7

Méhkaptár: Rabbi Eliezer szerint, olyan mint a föld. Írhatnak arra is prozbolt. Egy
helyben áll,364 és nem lesz tisztátalan. Aki szombaton mézet vesz ki belőle, vétkes.
A Bölcsek azt mondják, hogy nem olyan, mint a föld, és nem írhatnak arra
prozbolt. És tisztátalanság is érheti. És aki vesz belőle szombaton, nem vétkes.

A hetedik év 10/8

Adósságot törleszt a hetedik évben. Aki kölcsönt ad, ezt mondja: „Elengedem”. Ha
az adós azt mondja: „De mégis kifizetem…”, elfogadja, mert így szól az Írás:„Ez
az elengedés módja: engedje el minden hitelező az adósságot, amit hitelezett
felebarátjának” (MTörv 15, 2). Hasonlóan, az a gyilkos, aki a menedékvárosba
363
Általában a föld a legalkalmasabb biztosíték.
364
Akár az ingatlan.
távozott, és a város emberei megtisztelik, erre így válaszol nekik: „gyilkos vagyok
én”. Erre azt mondják: „De mégis fogadd el…” Elfogadja, mert írva van: „S ez a
gyilkos esete” (MTörv 19, 4).

A hetedik év 10/9

Aki adósságot törleszt a hetedik évben, a bölcsek kedvelik őt. Aki betért embertől
vesz kölcsönt, a kölcsönt nem kell visszatéríteni a fiainak [ha a prozelita meghalt].
Ha mégis visszatéríti, az a bölcseknek tetsző dolog. Minden ingóságot „húzással”
(héb. mesichá) vesznek. 365 Aki betartja adott szavát, az a Bölcseknek tetsző ember.

A Magvak rendje 6

Papi adományok - héb. trumot

hatodik traktátus

365
A vásárlás jelképes módja: a vásárolt dolgot maga felé húzza.
Papi adományok, héberül: trumá, t.sz. trumot ‫ תרומות‬a Magvak rendjének hatodik
traktátusa. Tizenegy fejezete van. Ehhez a misnához nem tartozik gemárá a
Babilóniai Talmudban, csak a Jeruzsálemiben. A trumá bibliai jelentése: magasba
emelt áldozat. A trumá szó gyöke a rom, (‫ )רום‬az emelni szóból. A misnában, a
trumá adomány, amelyet a termésből le kell választani és a papnak (héb. kohen, t.
sz. kohanim) kell ajándékozni, miként Mózes ötödik és negyedik könyvében
leírták: „Elsejét gabonádnak, mustodnak és olajodnak, meg elsejét juhod
nyírásának adjad neki.” MTörv (18, 4) Valamint Áronnak a főpapnak és fiainak,
akik minden időben a kohanim nemzetsége: „És szólt az Örökkévaló Áronhoz: én
pedig íme adtam neked adományaim őrizetét, Izráel fiainak mind a szentségei
szerint, neked adtam azokat illetményül és fiaidnak örök törvényképpen.”

Az előbb megnevezett adománynak, trumá gdolá (nagy adomány) a neve. A Tóra

nem adja meg mértékét, de a Talmud Bölcsei megszabták, hogy 1/50, vagyis a
termés 2 százaléka legyen. Van egy másik fajta adomány, melyet a lévita ad a
papoknak, ez a héb. trumát máászer, (a tized adománya), a tized tizede, vagyis a
termés 1 százaléka. A papi adományok szentsége megkívánja, hogy az adományt
csak a papok fogyaszthatják, ahogy Mózes harmadik könyve megállapítja: a
„szenteltből” nem ehet izraelita, se lévita, csak a pap, vagyis kohanita: „Senki
idegen ne egyék szentséget, a papnak zsellérje és bérese ne egyék.” Lev (22, 10).
Papi adományok 1/1

Öten nem választhatják le a papi adományt,366 és ha mégis adományoztak, az

adományuk nem adomány: ezek a süket, a gyengeelméjű, a kiskorú, az aki nem a

366
Az adomány szentsége megköveteli, hogy csak a megfelelő személyek választhatják le a
termésből.
sajátjából ad, és a pogány, aki az izraelita termékéből ad,367 akár az utóbbi
beleegyezésével. Adománya nem adomány.

Papi adományok 1/2

Süket, aki beszél, de nem hall:368 nem ajánlhat fel papi adományt, de ha mégis
megtette, érvényes adománynak tekinthető. A Bölcsek, ha bármikor süket emberről
tanakodnak, a süketnémáról beszélnek.

Papi adományok 1/3

Kiskorú, akin nem látszik legalább két szál fanszőr, arról Rabbi Jehuda azt mondja:
adománya adomány. Rabbi Joszi azt mondja: Ha nem töltötte be az eskütételre
alkalmas kort,369 adománya nem adomány. Ha az eskütételre alkalmas korban van,
adománya adomány.

Papi adományok 1/4

367
Csak Izrael fiai adhatnak, erre utasít a Kiv (25, 2).
368
Nem hallhatja az áldást, mikor az adományt felajánlják.
369
Fiúnál 12 év, lánynál 11.
Nem adományozhatnak olajbogyót az olaj után.370 És nem adományoznak szőlőt a
bor helyett. Ha mégis adományoz, Sámáj iskolája szerint az adomány csak magáért
a termékért szól.371 Hilel iskolája szerint adománya nem adomány.

Papi adományok 1/5

Nem adnak papi adományt a leket után, se a sikhehá után, se a peá után,372 se
hefker után [tulajdonos által nem birtokolt termékek], se az első tizedből, melyből
levették az adományt, sem a második tizedből, se a hekdes után,373 melyet
megváltottak, sem abból, ami adomány-köteles az ún. adomány-mentes után, vagy
fordítva, nem az adomány-mentesből az adomány-köteles után, és nem leszedett
termésből az álló termés után, és nem az álló termésből a leszedett után, és nem az
új termésből a régi helyett, és nem a régiből az új helyett, és nem az ország
gyümölcséből a külföldi gyümölcs helyett, és nem a külföldi gyümölcsből Izrael
gyümölcse helyett. Ha mégis adományoz, adománya érvénytelen.

Papi adományok 1/6

370
Az olajbogyó nem befejezett termék, a belőle készült olaj azonban igen.
371
Adomány az olajbogyó után, de nem az olaj után.
372
Leket, sikhehá, peá: ezek a szegények által begyűjtött termékek a mezőn, ld.a Mező széle
(peá) traktátust.
373
Hekdes: megszentelt termék, amelyet félretettek amíg a tized levonásra kerül.
Öten nem adományozhatnak, de ha adtak, adományuk adománynak számít: a
néma, a részeg, aki meztelen, a vak és a báál keri.374 Ne adományozzanak, de ha
adtak, adományuk adomány.

Papi adományok 1/7

A papi adománynak nincs mértéke, se súly szerint, se szám szerint.375 De

adományozhat a lemértből, a súly szerint és a megszámláltból. Nem adományozhat
kosár szerint, tartály szerint, melyek mérőeszköznek számítanak, de félre tehet
ezen edények felével, harmadával. Ne mérjen a szeá szerint, a felével sem, mert az
is mérték.

Papi adományok 1/8

Nem adományoznak olajat a préselt olajbogyó helyett, se bort a prés alatt lévő
szőlő helyett. Ha mégis adományozott, adománya adomány, de másodszor is kell

374
Báál keri: a férfi, akinek magömlése volt.
375
A Tóra szerint az adomány esetén nem állapítható meg minimum mennyiség: egy búzaszem
is adománynak számít. Ha már előzőleg lemértek egyfajta terméket, abból lehet adományozni.
adjon. Az első adomány megáll a helyén, de ötödet kell hozzá fizetni,376 a második
adomány után nem.

Papi adományok 1/9

Elkészített olajbogyó felett álló olajból adományozhat és a borból is, amely a

mazsola felett áll. Adományt ad az olajból, mely az olajbogyó felett áll, vagy az
olajbogyóból, az olajbogyó után, vagy bort az evésre való szőlő után, vagy szőlőt
az evésre való szőlő után.377 Ha ezután még préseli az olajbogyót és a szőlőt, nem
kell újból adományozni.

Papi adományok 1/10

Adományt nem adnak kész termékből olyan termék helyett, melynek készítése még
folyamatban van. És fordítva sem: nem adnak a készülő termékből a kész termék
helyett, se a készülő termékből másik készülő termék helyett. Ha adományozott, az
adomány érvényes.

376
Ötöd: homes, egyfajta büntetés, amelyet az fizet (a papnak), aki nem szándékosan evett a
papnak járó adományból.
377
Abból adományoz, amely préseléssel vagy állás közben még adhat később olajat ill. bort.
Papi adományok 2/1

Nem adnak tiszta termékből a tisztátalan helyett. Ha adott, az adomány érvényes.

Igazság szerint azt mondták: Kerek, préselt füge, amelynek egy része tisztátalanná
vált, adomány vehető a tiszta részből a tisztátalan számlájára. Ugyanúgy, egy köteg
zöldségből, vagy kupac gabonából. Két kerek préselt füge, és két köteg zöldség és
két kupac gabona, az egyik mindegyiknél tisztátalan, a másik tiszta. Ne adjon papi
adományt az egyikből a másik helyett. Rabbi Eliezer azt mondja: A tisztából
adományoz a tisztátalan helyett.

Papi adományok 2/2

Nem adományoz a tisztátalanból a tiszta helyett. Ha mégis adott, és tévedésből

tette, az adomány elfogadott, ha szándékosan tette, nem számít adománynak.
Lévita fia, akinek birtokában volt a tizedre való tevel fajtából,378 megy és
leválasztja ebből a papi adományt, és nem szándékosan. Ha megtette, rendben van,
ha szándékosan tette, nem számít adománynak. Rabbi Jehuda azt mondja: Ha előre
tudta, még akkor is, ha nem szándékosan tette, nem adományozott.

Papi adományok 2/3

378
Tevel: termés, amiből nem választották le a papi adományt.
Aki megmeríti379 az edényeket szombaton: ha tévedésből tette – használhatja
azokat. Ha szándékosan, – nem használhatja azokat. Aki tizedet leválaszt, és
szombaton főz: ha tévedésből tette, ehet belőle, ha szándékosan tette, nem ehet.
Aki ültet szombaton, ha tévedésből tette, meghagyja, ha szándékosan, kihúzza a
földből. Ha a hetedik évben tette, akár tévedésből, akár szándékosan, kihúzza a
földből.

Papi adományok 2/4

Nem adományoznak egyik fajtából a másik fajta helyett.380 Ha mégis adott,

adománya nem adomány. A gabonafajták mindegyike egy fajtának számít.
Mindenféle füge, száraz füge, préselt füge egy fajtának számít. Adhat egyikből a
másik helyett. Ahol pap lakik, annak a szebbikből ad. Ahol nem lakik pap, abból
ad, amelyik jobban eláll. Rabbi Jehuda azt mondja: Mindig a szépből adományoz.

Papi adományok 2/5

379
Megmeríti: a tisztátalan edényeket, ill. evőeszközöket. Forró vízbe mártva kóser, ill.
használható állapotba lehet hozni az edényt.
380
Héb. min al se ejno mino – fajta, a másik fajta helyett: pl. búzát adományoz árpa helyett, vagy
datolyát füge helyett.
Inkább legyen kis hagyma de teljes, és nem félbevágott, nagy hagyma. Rabbi
Jehuda azt mondja: Nem így van, hanem félbevágott nagy hagymát
[adományoznak]. Rabbi Jehuda azt is mondja: Inkább a városlakók hagymájából
adnak, mint a falusiból. De a falusiból nem adnak a városi helyett, mert az a
városlakók étele.381

Papi adományok 2/6

Az olajnak való olajbogyóból adományoznak és nem a pácolni való

olajbogyóból,382 és nem a pácolni valóból az olajnak való helyett. Forralatlan bort
adományoznak forralt bor helyett, és nem a főttből a forralatlan helyett. Ez a
szabály: amely tiltott keveréket383 képez egy másik anyaggal, nem adományoznak
egyikből a másik helyett, még akkor sem, ha az előbbi szép termék és a másik
nem. Ami nem képez tiltott keverék párt, adományoz a szépből a satnya helyett, de
a satnyából nem ad a szép helyett. Ha mégis ezt tette, adománya érvényes, kivéve a
zunint a gabona között,384 mely nem ehető. A tökfélék és az uborka egy fajtának
számít. Rabbi Jehuda szerint kettőnek.

Papi adományok 3/1

381
Városlakók étele, héb. mááchál politikin.
382
Pácolni való olíva: héb. zeité keves, sós vízben vagy ecetben pácolják a kisebb olajtartalmú
olíva fajtát.
383
Kilájim (ld. az előző traktátus) tiltott keverék.
384
Zunin: vadnövény mely a búza között nő.
Ha tökfélét adományoz, amelyről kiderül, hogy keserű, vagy dinnyét, mely
romlott: újra adományoz. Aki egy hordó bort adományoz, és kiderül, hogy
megsavanyodott: ha tudja, hogy már a kiválasztás előtt savanyú volt, nem számít
adománynak. Ha az adománynak való a kiválasztása után lett savanyú,
adománynak számít. Ha kétség van efelől [az első adományban], újra
adományoz.385 Az első adomány nem lesz medumá,386 és nem kell utána ötödöt
fizetni, így a második adomány.

Papi adományok 3/2

Beleesett közülük egy darab a hulinba.387 Nem teszi a hulint szenteltté. Beleesett
egy másik darab, másik helyen. Az sem teszi a hulint szenteltté. A két darab
egyszerre esett ugyanarra a helyre, a kisebbik szerint válik a hulin szenteltté.

Papi adományok 3/3

385
Kétség van afelől, hogy a bor mikortól lett savanyú. Az első alkalommal átvett adományért a
pap fizet.
386
Medumá: amely látszólag papi adománynak számít, és izraelita nem ehet belőle.
387
Hulin: nem felszentelt, profán termék. A misna arról szól, hogy a felszentelt papi adományból
beleesik egy vagy két darab a profán, vagyis közönséges ételbe. Ha a szentelt a hulinnal 1:100
arányban keveredik az még ezután is profán marad.
Ketten társak388 és papi adományt adtak, egymás után. Rabbi Ákivá azt mondja:
mindkettőjük adománya adomány. A Bölcsek azt mondják: az első adomány
számít. Rabbi Joszi azt mondja: ha az első a megállapított mérték szerint389
adományoz, a második adománya nem adomány. Ha az első nem mérték szerint
adott, a második adománya is számít.

Papi adományok 3/4

Hogyan értsük [az előbbi misna elejét]? Úgy, hogy nem beszélt.390 Ha megengedte
valakinek a házból, a szolgának, vagy a szolgálólánynak, hogy adományozzon,
adománya adomány. Ha visszavonta az adományozás előtt az engedélyt, az
adomány nem számít annak. Ha az adomány kiadása után vonta vissza, az
adománynak számít. Munkások a ház körül nem adományozhatnak, kivéve a
taposókat, akik azonnal „beszennyezhetik” a taposóprést.391

Papi adományok 3/5

388
Társak: együtt termesztenek gyümölcsöt, vagy akármit és a közös termésből adnak papi
adományt, egymás után.
389
Bölcsek 1/50 mértéket állítottak a papi adománynak.
390
Az első adományozó nem tudatta a másodikkal, hogy papi adományt kíván adni.
391
Taposók, akik a szőlőt tapossák, engedélyt kapnak a házigazdától az adományhoz, hogy elejét
vegyék a felszerelés tisztátlanságával kapcsolatos problémáknak.
Aki azt mondja: Ennek a kupacnak az adománya „benne foglaltatik” a tized is, a
tized adománya is:392 Rabbi Simon azt mondja: kimondta. A Bölcsek azt mondják:
addig nem számít, míg ki nem mondta: Az északi része, vagy a déli része.393 Rabbi
Elázár Hiszma azt mondja: Aki azt mondja: „A kupac adománya benne van”, az
néven nevezte. Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja, aki azt mondja: „Ennek a
tizednek levonása, megfelel a tized adományának”, az néven nevezte.394

Papi adományok 3/6

Aki a papi adományt lerója a bikurim395 előtt, és az első tizedet pedig a papi
adomány előtt, a második tizedet az első tized előtt, annak ellenére, hogy megszegi
a törvényt, nem tehet másképp, mert az is írva van: „Gabonáddal és boroddal ne
késlekedjél.” (Kiv 22, 28).

Papi adományok 3/7

392
Héb. kri, rakás, halom, kupac, stb., az ásni szóból.
393
A misnában valaki rámutat egy kupac gabonára és azt mondja, hogy a tized és az adomány itt
van ebben a halomban. A szava nem határoz meg semmit, rá kell mutasson, melyik részéről a
kupacnak kell leválasztani az adományt (észak, dél, stb.).
394
„Néven nevezni” a parancsolat teljesítésének legfontosabb tartozéka. A pontos formula, ill.
„néven nevezés” az áldások és az imák meghatározott szövege utat szab a törvénytisztelő
embernek.
395
Bikurim: a gyümölcs, mely elsőnek érik, a gabonában is ez a neve.
Honnan tudjuk, hogy a bikurim megelőzi a papi adományt? Hiszen az egyiket úgy
nevezzük, hogy trumá és resit, a másik is trumá és resit.396 Azonban a bikurim, a
nevéből adódóan mindegyik előtt áll, a papi adomány megelőzi az első tizedet,
mivel van benne resit, és az első tized megelőzi a második tizedet. Mivel van
benne resit.

Papi adományok 3/8

Azt akarta mondani, hogy adomány, de azt mondta tized, tized helyett adományt
mondott, égőáldozat helyett slámim, slámim helyett égő áldozatot,397 vagy a „nem
megyek be ebbe a házba helyett” csak annyit mondott, hogy „ide nem”, annak a
szava nem számít. Mindaddig, amíg nem beszél a szíve szerint.398

Papi adományok 3/9

396
Trumá és resit: adomány és az első termés (resit: első). A két megfelelő passzus: „Én pedig,
ime adtam neked adományaim őrizetét.” (Szám 18, 8): ez a trumá, és „elsejét gabonádnak,
mustodnak és olajodnak” (MTörv 18, 4): ez a bikurim.
397
Héb. slámim: az áldozat neve a „fizetni”, vagy a „béke” szóból származtatható, általában
fogadalom szerint áldozzák; az égő áldozat: olá: ezek a szentélyben végzett áldozatok.
398
Téved az áldozati állatok megnevezésében. Azt mondják, ilyenkor nem az van a nyelvén, mint
amit a szíve diktál. Ezért ezek a tévedések annulálják a kijelentést.
Az idegen, vagy a somroni399 adománya adomány, a tizedük tized, és a hekdesük
hekdes.400 Az idegennek nem kell az ún. kerem revii-t betartani.401 A Bölcsek azt
mondják: de igen. Az idegen adománya medumá-vá lesz, és utána ötödöt kell
fizetni.402 Rabbi Simon szerint nem kell.

Papi adományok 4/1

Ha valaki félre teszi a papi adomány és a tized egy részét,403 vehet onnan még a
papi adomány részére, de nem vehet más helyről. Rabbi Meir azt mondja:
máshonnan is vehet papi adományt és tizedet.

Papi adományok 4/2

Akinek a termése raktárban volt és adott egy szeát a lévita fiának és egy szeát a
szegénynek, leválaszt nyolc szeá mennyiségig és abból eszik. Ezek Rabbi Meir
szavai. A Bölcsek azt mondják: Pontosan kiszámítja, mennyit választ ki.404
399
Somroni (vagy kuti): szamaritánus, aki nem köteles a mózesi parancsolatokat betartani.
400
Hekdes: ajándék a szentély munkájához, fenntartásához.
401
Kerem revii: az új gyümölcsfák a negyedik évtől fogyaszthatók, de az idegen nem köteles ún.
pidajont fizetni az új, negyedik évi termés után.
402
Medumá, lásd misna 3/1.
403
Egy szeát tesz félre száz szeá nagyságú kupacból a kötelező két szeá helyett.
404
A gazda ad a raktárából a lévita alkalmazottnak első tized gyanánt és a szegénynek, szegény
tized gyanánt. A maradék 8/10-ből ehet ő vagy a társa szabadon, gyanú nélkül, hogy tevelt
enne, vagyis olyan termést, melyből nem választottak le adományt a törvény szerint.
Papi adományok 4/3

[A papi adomány mértékét a Biblia nem szabja meg]. A nagylelkű ember

negyvenedet ad. Sámáj háza szerint harmincadot. Átlagos ember ötvenedet ad, a
„rossz” ember hatvanad részt. Ha valaki hatvanad részt adott, adománynak számít,
nem kell többet adnia. Ha hozzá akar tenni, a különbözet után, tizedet fizet. Ha
látta, hogy hatvanegy részből egyet adott, az adomány érvényes, de újra kell adjon
adományt, ahogy szokott, súly, mérték és szám szerint. Rabbi Jehuda szerint, akkor
is, ha nem mukáf.405

Papi adományok 4/4

Ha valaki azt mondja az adománnyal megbízott emberének: Menj, és adjál

adományt – akkor a gazdája szándéka szerint cselekszik. Ha nem ismeri a gazdája
szándékát, akkor átlagos adományt ad, egyet ötvenből. Ha ebből elvesz tízet, vagy
hozzáad tízet, adománynak számít.406 De ha csak egy részt kíván hozzáadni a saját
szándéka szerint, adománya nem adomány.

405
Héb. mukáf: közeli helyről való.
406
A gazdája szándéka szerint adott hozzá, ill. elvett.
Papi adományok 4/5

Ha valaki túl sok adományt ad, arról Rabbi Eliezer azt mondja: egy a tízből,
mintha tized lenne. Ha ennél is többet ad, tized adománynak adja egy másik
helyen. Rabbi Jismáel azt mondja: Az egyik fele hulin, a másik fele papi adomány.
Rabbi Tarfon és Rabbi Ákivá szerint annyival többet ad, amennyivel akar, amíg
van benne hulin.

Papi adományok 4/6

Három időszakban mérik meg a tizedet tartalmazó kosarat. Az első a gyümölcs

érésekor, majd a gyümölcs érésének végeztével, végül a nyár közepén.407 Ha
megszámolja a gyümölcsöt, az dicséretes. Ha felméri a mennyiségét az
dicséretesebb, ha súly szerint mér, a három közül a legdicséretesebb.

Papi adományok 4/7

407
Héb. bá-bechurot, bászjáfot, uve emcá há-kájic. Első érés, utolsó érés, és nyárközép.
Rabbi Eliezer szerint a papi adomány 1:100 arányban „semlegesítődik”.408 Rabbi
Josua szerint egy a százban és még „valamennyi.” A „valamennyinek” nincs
mértéke. Rabbi Joszi ben Mesulám azt mondja, hogy káb száz szeára.409 Ezt a
mértéket medumának nevezik.

Papi adományok 4/8

Rabbi Jehosua azt mondja, a fekete fügét „semlegesíti” a fehér és fordítva, a

fehéret “semlegesíti” a fekete.410 Nagy, préselt válogatott füge füzér semlegesíti a
kicsit, és a kicsi a nagyot. A kerek füge füzére a szögleteset, a szögletes a kereket.
Rabbi Eliezer nem engedi meg. Rabbi Ákivá szerint, ha tudjuk, mi keveredett
mivel, akkor nem semlegesítik egymást.

Papi adományok 4/9

408
Ha egy szeá papi adomány elkeveredik száz szeá hulin között, abból kivehet egy szeát és az a
papé. A következő misnákban az 1: 100 arány fenntartását „semlegesítésnek“ nevezzük. A
héber a semlegesítést a „felemelés“ (máále) szóval jelöli, vagyis a szentség felemelésének. Ha
1:100-nál nagyobb arányban kerül trumá a hulin közé, az emeli az adomány szentségét.
409
1 káb, annak az 1 szeának (ami beleesett a 100 szeá hulinba) az 1/6 része.
410
A magyarázatok azt a didaktikus példát hozzák fel, ha kétféle füge (fekete és fehér) esetén, a
száz darab fügét egy darabra (kerek vagy szögletes) préseli, majd ehhez keveredik az adományt
képviselő egy szál füge.
Hogyan? Ötven fekete füge és ötven fehér [nem megszentelt keverékébe] esett egy
fekete megszentelt füge, akkor a fekete fügék tilossá válnak, és a fehérek nem.411
Ha egy fehér füge esett közéjük, a fehér tilos lesz, a fekete nem. Ha nem tudni, mi
esett bele, az egyik semlegesíti a másikat. Ebben Rabbi Eliezer szigorral ítél, Rabbi
Jehosua elnézően.

Papi adományok 4/10

De a következő esetben Rabbi Eliezer elnézően ítél és Rabbi Jehosua szigorúan.

Abban az esetben, mikor egy litra mennyiségű szárított fügét présel a korsó
tetejébe, de nem emlékszik, melyik korsó volt ez.412 Rabbi Eliezer azt mondja,
hogy látszik, hogy a füge lazán van és az alsó semlegesíti a felsőt.413 Rabbi Jehosua
azonban úgy vélekedik, hogy nem semlegesíti, csak akkor, ha száz korsó van
együtt.414

Papi adományok 4/11

411
Tilossá válnak: vagyis a papi adománynak számító egyetlen fekete füge szentségét felveszik,
és izraelita nem fogyaszthat belőle, csak a pap.
412
A szárított füge adománynak számított, és a korsók mindegyike közönséges fügét
tartalmazott 100 litra mennyiségben.
413
Semlegesítik: a felül elhelyezett adomány (1:100) nem viszi át a „szentséget” az alatta lévő
hulin, vagyis közönséges fügére, ezért a korsó egész tartalma fogyasztható.
414
Rabbi Jehosua tiszta adománynak tekinti a kérdéses korsó tartalmát és a „semlegesítéshez”
valóban 100 hulint tartalmazó korsó jelenléte szükséges.
Egy szeá papi adomány a magtárban lévő halom tetejére esett és valaki kimerte
onnan: Rabbi Eliezer azt mondja, ha az a mennyiség, amit kimertek onnan, [a
kupaccal együtt] tartalmaz száz szeá terméket, ez az egyszáz és egy [hulin]
semlegesíti [az egy szeá papi adományt]. Rabbi Joshua szerint nem semlegesíti. Ha
egy szeá papi adomány a magtárban lévő kupac tetejére esik, azt kimerik onnan.
Ha így van, minek mondták azt, hogy a papi adomány semlegesítődik százegy
hulin ellenében? Akkor mondják, ha nem tudni, hogy mennyire keveredtek össze,
vagy azt, hogy hová esett.

Papi adományok 4/12

Két kosár vagy két kamra [hulin]. Valamelyikbe szeá papi adomány esett, de nem
tudni melyikbe: az egyik felmenti a másikat. Rabbi Simon azt mondja, hogy akkor
is felmentik egymást, ha két különböző városban vannak.

Papi adományok 4/13

Rabbi Joszi arról az esetről beszélt, mely Rabbi Ákivával történt, hogy ötven köteg
zöldség közé egy köteg zöldség keveredett, melynek a fele adomány a másik fele
hulin. Azt állítottam előtte: ez semlegesítve van. Nem azért, mert az adományt
ötvenegy semlegesíti, hanem mert meg volt a száz és két fél.415
415
Itt a semlegesítendő adomány: fél csomag zöldség.
Papi adományok 5/1

Ha egy szeá nem „tiszta”416 adomány esett száz hulin termék közé, vagy máászer
rison vagy máászer seni vagy hekdes közé, legyen az tiszta, vagy nem, hagyni kell
megrothadni.417 Ha az a szeá tiszta, a keveredett termék eladható a papnak
adomány gyanánt, de kevesebbért, mint az adomány teljes ára, kivéve azt a szeát,
[amely a hulin termék közé esett]. Ha máászer rison termése közé esett, trumát
máászernek nevezik. Ha máászer seni közé esett vagy a hekdes közé, azokat meg
kell váltani.418 Ha az a hulin, amelybe a szeá adomány esett tisztátalan volt, szárítva
vagy pörkölve egyék, vagy gyümölcs levével keverjék, vagy tésztává gyúrják és
elosztják, hogy egy helyen ne legyen belőle több, mint tojásnyi mennyiség.

Papi adományok 5/2

Egy szeá nem tiszta papi adomány, mely száz szeá tiszta hulinba esett: Rabbi
Eliezer azt mondja: ki kell onnan venni, és a papnak adni és el kell égetni. Mert azt
416
Nem „tiszta”: a szentségét, vagyis a rituális tisztaságát elvesztette, vagyis a pap nem ehet
belőle, bár adománynak szánták.
417
Héb. trumá (vagy trumát máászer): papi adomány, amelyből csak a pap ehet; hulin:
közönséges termék, melynek nincs semmilyen szentsége; máászer rison: első tized; máászer
seni: második tized; hekdes: a szentélynek felajánlott ajándék.
418
Meg kell váltani: máászer seni vagy hekdes a vele elvegyülő szeá mennyiségű adománytól
nem fogyasztható, de az árát meg kell adni a szentélynek, hiszen mielőtt beleesett szeá
adomány, már annak ígérték.
mondom, szeá, mely beleesett, az a szeá, amely semleges lesz és ehető. A Bölcsek
azt mondják, semleges és megeszik szárazon, vagy pörkölve, vagy megöntözik
gyümölcslével, vagy tésztát gyúrnak belőle és elosztják, hogy egy helyen ne legyen
tojásnyi mennyiségnél több.

Papi adományok 5/3

Egy szeá tiszta papi adomány, amely beleesett száz tisztátalan hulin közé:
semleges lesz, kiveszik és megeheti [a pap, azt a bizonyos szeá adományt]
szárazon vagy pörkölve, vagy gyümölcs levével elkeverik, és a tésztát készítenek
belőle kis darabokra elosztva, melyek kisebbek, mint a tojás.

Papi adományok 5/4

Egy szeá tisztátalan trumá száz szeá tiszta trumá közé esett: Sámáj iskolája
megtiltja, Hilel iskolája megengedi.419 Hilel azt mondja Sámájnak: Mivel a tiszta
adomány tilos annak, aki nem pap és a nem tiszta tilos a papoknak, miként a tiszta
adomány semleges, a nem tiszta is semleges.420 Sámáj iskolája azt válaszolta: nem,

419
Sámáj iskolája szerint a tisztátalan szeá nem lesz „semleges”, vagyis, aki nem pap, nem ehet
belőle.
420
„Semlegesítődik”: (héberül az „olá” kifejezést használja a misna). Ugyanaz a helyzet, ha egy
szeá tiszta trumá közönséges termékbe (100 szeá közé) esik, vagy ha egy szeá tisztátalan trumá
(száz szeá) tiszta trumá közé esik.
mert ha a nem megszentelt ehetővé teszi a szenteltet, annak számára, aki nem pap,
akkor a tiszta adomány, amely szigorúan tiltott idegen számára, hogyan semlegesíti
a nem tiszta adományt? Azután, hogy megegyeztek, Rabbi Eliezer azt mondta,
vegye ki azt a szeát és égesse el. Bölcsek azt mondják: Kis mennyiség, ezért
elhanyagolható.421

Papi adományok 5/5

Egy szeá adomány, mely száz hulin közé esett, de kivették onnan és aztán máshova
került: Rabbi Eliezer azt mondja: medumá keveréket képez, mint adomány. 422 A
Bölcsek szerint csak akkor medumá, ha a számítás szerint is az.

Papi adományok 5/6

Szeá papi adomány, amely kevesebb, mint száz szeá (hulin) közé esett, és medumá
lett a keverék, és ezután ebből a keverékből egy szeá máshova került: Rabbi
Eliezer szerint továbbra is biztosan medumá, mintha adomány lenne. Bölcsek: nem
képezhet valami medumá keveréket csak ha a számítás is arra utal. Az adománnyal
készített kovász is csak a számítás szerint használható a tészta erjesztésénél.

421
Rabbi Eliezer: azt az egy szeá tisztátalan papi adományt el kell égetni. Bölcsek:
elhanyagolható, nem kell kivenni azt az egy szeát a száz közül.
422
Medumá: tilos nem papok számára. Még rendelkezik a papi adomány szentségével.
Ugyancsak a kútról hozott víz is csak a számarány szerint teszi alkalmatlanná a
mikve vizét.423

Papi adományok 5/7

Szeá adomány, amely száz szeá közé esett, [hulin, vagyis nem megszentelt termék
közé] onnan kiemelték, majd egy szeá egy másik adományból újra beleesett, ismét
kiemelték, majd egy másik szeá is beleesett: a keverékből mindaddig szabad enni,
amíg a papi adomány mennyisége nem haladja meg a hulint [profánt].

Papi adományok 5/8

Szeá adomány, amely száz szeá közé esett, hulin közé, [nem megszentelt, profán
termék], de mielőtt kiemelték onnan egy másik szeá is beleesett: a keverék
fogyasztása tilos.424 Rabbi Simon megengedi.

Papi adományok 5/9

423
Kenyér készítésénél is figyelembe veszik az 1:100 arányt, amelyet a trumá használatánál nem
szabad meghaladni, hasonló arány van a kútvíz, (vagy a ciszterna vize) mennyiségénél a mikve
(rituális fürdő) feltöltésénél.
424
Úgy tekintik a keveréket, hogy az egy-egy szeá adományra nem jön ki az 1/100 arány. Ezért
csak pap fogyaszthatja.
Szeá adomány, amely száz szeá közé esett, [hulin, vagyis nem megszentelt termék
közé] megdarálta és az adomány, akárcsak a hulin mennyisége [arányosan]
csökkent: szabad enni belőle. Szeá adomány, amely kevesebb, mint száz szeá közé
esett, megdarálta, és gyarapodott, de amennyire a hulin gyarapodott, annyival
gyarapodott az adomány: tilos. Ha tudni lehet, hogy a hulin gabona jobb fajta, mint
az adomány, megengedett.425 Szeá adomány, amely kevesebb, mint száz szeá közé
esett, de azután még beleesett hulin: ha véletlen, megengedett. Ha szándékos, tilos.

Papi adományok 6/1

Ha valaki tévedésből eszik az adományból, megfizeti annak értékét és még az

ötödét. Akár eszik, akár iszik, akár olajjal keni be a testét, akár tiszta az a papi
adomány, akár nem, megfizeti az ötödrészt és az ötöd ötödét.426 A fizetség nem
adomány hanem ún. javított hulin, amelyből adomány lehet, végül is a fizetség is
adomány.427 Lehet, hogy a pap vonakodik elfogadni a fizetséget. Nem vonakodhat.

Papi adományok 6/2

425
A jobb minőségű hulin gabona növeli a hulin-trumá arányt, így aki nem pap, az is ehet a
keverékből.
426
Miután kifizette a trumá értékét és annak egyötödét, majd visszatér és eszik a kifizetett
ötödből, annak az ötödrészét hozzáteszi.
427
Hulin metukanim: (javított hulin) olyan termés, melyből rendesen levonták a tizedeket.
Izraelita lány, aki evett a papi adományból, és azután hozzáment feleségül a
paphoz:428 ha az a papi adomány még nem lett más papnak felajánlva, kifizeti
magának az értékét és annak ötödét. Ha azonban egy másik pap megkapta azt az
adományt, amiből ő evett, az értékét odaadja a másik papnak, és az ötödet saját
magának, mivel azt mondták: aki tévedésből adományt eszik, a tulajdonosnak
megfizeti az értékét és az ötödet annak, aki akarja.

Papi adományok 6/3

Aki munkásait és vendégeit papi adománnyal eteti, kifizeti az értékét, és ők fizetik

az ötödöt. Ez Rabbi Meir véleménye. A Bölcsek szerint ők fizetik az értéket és az
ötödet és ő pedig az étkezésük költségét.429

Papi adományok 6/4

Aki a papi adományból lop, de nem eszik belőle, az adomány értékének dupláját
fizeti. Ha evett belőle, az érték kétszeresét fizeti, plusz az ötödöt. Értéket és ötödöt
a hulin ára szerint, a második értéket az adomány ára szerint. Megszentelt
adományból [héb. trumát hekdes] lopott és evett. Kétszeresen ötödöt fizet és az
értéket [csak egyszer], mivel a hekdesben nincs dupla fizetség.
428
Bát Jiszráel, aki paphoz ment feleségül. Azután már ehet a férjének járó adományból. Ezt még
akkor ette, mielőtt házasságot kötöttek.
429
Ő, a házigazda, aki megvendégelte a munkásait.
Papi adományok 6/5

Nem fizetnek a leket, a sikhehá és a peá430 felhasználásával, sem a hefkerből, sem

az első tizedből, amelynek az adomány része ki lett fizetve, sem a második
tizedből, sem a megszentelt adományból [hekdes],431 mivel hekdes nem válthatja
meg a hekdest, ezek Rabbi Meir szavai. A Bölcsek megengedik, hogy ezekkel a
termékekkel [fizessen].

Papi adományok 6/6

Rabbi Eliezer azt mondja: Fizetnek egyik fajtával a másik fajta után, a lényeg,
hogy a szép árut adjon a nem szép fejében. Rabbi Ákivá azt mondja: Csak
ugyanabból a fajtából fizethet, amivel tartozott. Eszerint, ha tököt evett a hetedik
év beköszöntése előtt, várja meg a tököt, mely a hetedik év kimenetele után terem,
és abból fizessen.432 Ott, ahol Rabbi Eliezer enyhítő döntést hoz, Rabbi Ákivá
nehezít, mint írták: „És midőn valaki eszik szentséget tévedésből, akkor toldja az
ötödrészét hozzá, és adja a papnak a szentséget” (Lev 22, 14). Rabbi Eliezer szerint
430
Ld. A mező széle traktátust.
431
Az első négy termék elsősorban a szegényeknek van fenntartva, ld. A mező széle traktátust. A
misnában arról az emberről van szó, aki tévedésből evett a papi adományból és fizetnie kell
ezért a papnak.
432
A hatodik év termése már száraz és kemény, várni kell egy évet, mert a hetedik évben nem
termesztenek.
abból ad, ami a szenteltnek megfelelő, Rabbi Ákivá azt mondja: Odaadta a papnak
a szenteltet. A szenteltet, amiből evett.

Papi adományok 7/1

Aki szándékosan eszik a papi adományból, kifizeti az árát, de nem fizet

ötödrészt.433 A fizetség hulinnak számít. Ha a pap meg kíván bocsátani, ám
bocsásson meg.

Papi adományok 7/2

Bát kohen,434 aki Izraelhez megy feleségül és utána eszik a papi adományból,
megfizeti az árát, de ötödet nem fizet. Házasságtörésért való büntetés: tűzhalál. Ha
hozzámegy akármilyen házasságra alkalmatlan férfihez,435 megfizeti az árát, ezen
felül ötödet. Az ilyen bát kohen büntetése házasságtörés esetén: megfojtás. Ezek
Rabbi Meir szavai. A Bölcsek azt mondják: mindkét esetben megfizetik a papi
adomány árát és nem fizetnek ötödet. A halálos ítéletük: tűzhalál.

433
Csak akkor, ha az illetőt nem figyelmeztették.
434
Bát kohen: a pap lánya, aki „közönséges” izraelitához megy feleségül, elveszíti a jogát, hogy
egyen a papi adományból.
435
Bát kohen például nem mehet férjhez fattyúhoz, idegenhez. A misna itt látja jónak
megemlíteni a házasságtörő papi lány büntetéseit.
Papi adományok 7/3

Izraelita, aki kisgyerekeit papi adományból eteti, vagy rabszolgáit, kicsit és nagyot,
vagy aki külföldről való papi adományt eszik, vagy aki olajbogyónyi mennyiségnél
kevesebbet eszik a papi adományból, megfizeti az árát, de nem fizet ötödet. A
fizetség a hulinból történik. Ha a pap el akarja engedni a tartozást, ám engedje el.

Papi adományok 7/4

Ez a szabály, aki kerent [teljes ár] és ötödet fizet, a fizetség a papi adományból
történik: ha a pap elengedni kívánja a tartozást, nem engedheti el. Aki pedig kerent
fizet, de nem fizet ötödet, a fizetség a hulinból történik, ha a pap el akarja engedni
a tartozást, ám engedje el.

Papi adományok 7/5

Két kosár közül az egyikben papi adomány van, a másikban hulin. Az egyikbe
szeá papi adomány esett, de nem tudni melyik az. „Én azt gondolom, hogy az
adomány közé esett.” Nem tudni, melyik az adomány és melyik a hulin, majd eszik
az egyikből,436 az mentes. Eszik a másikból, úgy tekinti, mint adomány és a hálá

436
Evett az egyikből és azt állítja, hogy az hulin volt, akkor mentes a keren és ötöd fizetsége alól.
szabálya szerint jár el,437 ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi Joszi szerint mentes.438 Ha
egy másik ember evett a második kosárból, mentes. Aki eszik mindkét kosárból, a
kettő közül a kisebb adósságot fizeti.

Papi adományok 7/6

Ha e kosarak egyike hulin közé esett, nem teszi azt medumává. Ha utána a másik is
beleesik, azt adománynak tekinti, és hálával tartozik. Rabbi Meir szavai. Rabbi
Joszi felment. Ha ez a másik kosár máshová esett, nem teszi azt medumává.
Mindkét kosár egy helyre esett, a kettő közül a kisebbik szerint medumává tesz.

Papi adományok 7/7

Ha egyik kosár tartalmát vetőmagnak használta, mentes. Ha a másikat is, akkor

papi adománynak tekintik, és hálával tartozik. Rabbi Meir szavai. Rabbi Joszi
felment. Ha más használja a másodikat, mentes. Ha valaki elvetette a két kosár
tartalmát. Olyan mag, mely megrothad a földben, engedélyezett, amely nem rothad
meg, tilos.

437
A hálá szabálya a nem szentelt termékre vonatkozik. A kétség nem menti fel őt ez alól.
438
Felmenti: mert az medumá-nak tekinthető, ezért mentes a hálá szabálya alól.
Papi adományok 8/1

Asszony,439 aki eszik a [férje] papi adományából, jönnek és azt mondják neki:
meghalt a férjed, vagy elvált tőled. Ugyanígy a rabszolga, aki eszik papi
adományból, mert jönnek és azt mondják neki: meghalt a gazdád vagy eladtak
izraelitának, vagy ajándékba adtak, vagy felszabadítottak.440 És a pap, aki evett a
papi adományból, és kiderült róla, hogy elvált nő gyermeke, vagy hálucá441
gyermeke. Rabbi Eliezer kötelezi ezeket az érték és az ötöd megfizetésére. Rabbi
Josua felmenti őket. Az oltár előtt állt és áldoz, és kiderül róla, hogy elvált nő vagy
hálucá gyermeke, Rabbi Eliezer szerint, minden áldozat, amit az oltárhoz vitt,
alkalmatlan. Rabbi Josua azonban elfogadhatónak tartja az áldozatait. Kiderült
róla, hogy testi hibás: áldozata alkalmatlan.

Papi adományok 8/2

A fenti esetek mindegyikében, ha az adomány még a szájukban volt, Rabbi Eliezer

szerint lenyelhetik, Rabbi Josua szerint ki kell köpni. Ha azt mondják neki,442
tisztátalan vagy, tisztátalan a papi adomány. Rabbi Eliezer azt mondja: Nyelje le.
Rabbi Josua: Köpje ki. Vagy azt mondják neki, tisztátalan vagy, az adomány
tisztátalan, vagy kitudódott róla, hogy tevel, vagy ez első tized, melyből nem lett a
439
Izraelita nő: A nép hármas felosztása: Izraeliták, Kohaniták és Léviták.
440
Izraelita lánya, aki paphoz ment feleségül, ehet a papi adományból, de ha megözvegyült,
vagy elvált, akkor nem. A pap nem héber rabszolgái ehetnek az adományból, héber rabszolgák
azonban nem, stb.
441
Hálucá: olyan gyermektelen asszony, akinek férje meghalt, és a hálicá („a saru lehúzása”)
nevű szertartással feloldották az alól a kötelesség alól, hogy az elhunyt testvére elvegye
feleségül, lásd MTörv 5, 7-10.
442
Miközben a papi adományból eszik.
papi adomány félre téve, vagy nem fizettek utána második tizedet, se hekdest, vagy
poloska ízt hagy a szájban, azt ki kell köpni.

Papi adományok 8/3

Fürt szőlőt evett, majd a kertből bement az udvarba, Rabbi Eliezer szerint, fejezze
be. Rabbi Josua: Ne fejezze be.443 Ha már esteledik és beköszönt a sábát, Rabbi
Eliezer azt mondja: fejezze be, Rabbi Josua: Ne fejezze be.

Papi adományok 8/4

Adományból visszamaradt bor, ami előkerült: öntse ki. Hulin esetében nincs
szükség külön figyelmeztetni. Háromféle fedetlen italt tilos tartani: vizet, bort és
tejet. Minden más ital fogyasztható. Mennyi ideig állhat? Amennyi idő kell a
kígyónak, hogy közeli fészkéből előjöjjön, igyon és elmenjen.

Papi adományok 8/5

A víz szükséges mennyisége, hogy elbomoljon benne a méreg: Rabbi Joszi szerint
edényben, akármennyi – tilos. A földön, pl. tócsában, negyven szeá legyen.

443
Lecsípett egy fürtöt és evett belőle, és nem gondolt a tizedekre. A házon belül már köteles a
tizedre. Szombaton nem vonnak le tizedet.
Papi adományok 8/6

Kilyukasztott füge, szőlő, tök, sütőtök, görögdinnye, uborka, még akkor is, ha
talentumot nyom, kicsi vagy nagy, leszakított, vagy a szárán áll, tilos, míg van
bennük nedvesség.444 Kígyómarta állathoz nem szabad nyúlni, mert életveszélyes.

Papi adományok 8/7

Fedéllel ellátott boros tartály: tilos, mivel nyitottnak számít.445 Rabbi Nehemia
megengedi.

Papi adományok 8/8

Ha gyanú áll fenn, hogy egy hordó papi adományba tisztátalanság okozója került,
Rabbi Eliezer azt mondja: ha gazdátlan helyen áll, helyezze biztonságba, rejtett
helyre. Ha nem volt befedve, fedje be. Rabbi Jehosua azt mondja: ha rejtett helyen

444
Kilyukasztott: ismét kígyó jelenlétére van gyanú ezekben a gyümölcsökben.
445
A méreg így is belekerülhet.
van, helyezze gazdátlan helyre. Ha be volt fedve, hagyja nyitva.446 Raban Gamliel
azt mondja: Ne tegyen vele semmi újat.

Papi adományok 8/9

Hordó agyagból, mely összetört a felső szőlőtaposó kádban, és az alsó nem

tiszta.447 Rabbi Eliezer és Rabbi Josua egyetértenek: Ha meg tud menteni belőle
egy negyedet, úgy hogy tiszta maradjon, megmenthet. Ha nem, Rabbi Eliezer azt
mondja: hagyják lefolyni és alkalmatlanná válni. A kezét se tegye bele.448

Papi adományok 8/10

Ugyanígy az olajos hordó, mely kifolyt. Rabbi Eliezer és Rabbi Jehosua

megegyeznek, ha meg tud ebből menteni egy negyedet, tisztán, megmenthet. Ha
nem, Rabbi Eliezer azt mondja: akkor kifolyik és a földbe ivódik. Ne itassa fel a
kezével.

446
Rabbi Jehosua az ellenkezőjét mondja, hogy a hordó tartalmát illetően legyen bizonyosság,
vagyis a hordóban lévő ital legyen papi fogyasztásra alkalmatlan.
447
Papi adománynak való borról van szó. Két taposókád van, felső és alsó. A felsőben taposott
szőlőlé lefolyik az alsóba. A misna esetében az alsóban tisztátalan hulin bor van.
448
Ne nyúljon a kifolyt bor után tisztátalan eszközökkel.
Papi adományok 8/11

Erről és arról az esetről449 mondja Rabbi Jehosua: Ez nem az a fajta adomány,

amellyel az a gond, hogy ne váljon tisztátalanná, hanem, hogy ne egyenek belőle.
Hogyan ne váljon tisztátalanná? Valaki egyik helyről a másikra ment, a kezében
papi adománynak szánt kenyereket vitt. Azt mondta neki egy idegen: Adj nekem
egyet, és tisztátalanná teszem. Ha nem adsz, tisztátalanná teszem az összest. Rabbi
Eliezer azt mondja: inkább tegye tisztátalanná az összest, de ne adjon egyet sem
[jószántából], hogy azt tisztátalanná tegye. Rabbi Jehosua azt mondja: tegyen egy
kenyeret a sziklára és hagyja ott.450

Papi adományok 8/12

Hasonlóképpen, ha idegenek azt mondják nőket látván, adja oda magát nekünk
valamelyik közülük, azt magunkévá tesszük. Ha nem, mindnyájukat magunkévá
tesszük. Inkább tegyék mindegyikkel, de ne adjanak át nekik egyetlen lelket sem
Izraelből.

Papi adományok 9/1

449
A 8. misna és a 9-10 misnák esete.
450
Ne adja a kezébe, mert akkor ő az okozója a tisztátalanságnak.
Aki tévedésből papi adománynak szánt magból vet, felássa. Ha szándékosan tette,
meghagyja. Ha már kinőtt az egyharmada, akár tévedésből, akár szándékosan,
meghagyja. Len esetében, ha szándékosan vetette, felássa.451

Papi adományok 9/2

[Ami az elvetett papi adomány magjaiból nő], abból köteles a leket, a sikhehá és a
peá részét kifizetni. Izrael szegényei és szegény kohaniták szedhetnek a termésből.
Izrael szegényei az adomány árán adják el a kohanitáknak, és az érte járó pénz az
övék. Rabbi Tarfon azt mondja: Csak a szegény kohaniták szedhetnek a termésből,
mert mások erről elfeledkeznek és esznek belőle.452 Erre így válaszolt Rabbi Ákivá:
Ha így van, akkor csak a tiszták szedhetnek a papi adomány terméséből.453

Papi adományok 9/3

[Ami az elvetett papi adomány magjaiból nő] az tizedre is köteles, és a szegény

tizedet Izrael szegényei és a kohaniták szegényei viszik el, de szegény izraelita el
kell adja a papoknak az adomány árán, és a pénz őket illeti. Szép dolog az, ha saját
maga [bottal] csépel. Hogyan teszi, aki állattal [csépel – más szóval nyomtat]?

451
Felássa: hogy ne nőjön a helyén semmi. Meghagyja, hogy nőjön a vetés, mert papi adományt
tilos szándékosan kigyomlálni.
452
Papi adománynak számító termésről van szó, amit csak kohanita ehet.
453
Nem elég, hogy kohaniták, hanem még tiszták is kell legyenek.
Zsákot akaszt az állat nyakába és azt megtölti hasonló fajta maggal, így nem
kínozza az állatot és nem eteti szentelt adománnyal.

Papi adományok 9/4

Ami a papi adomány magjából nő, az papi adomány. Az elvetettből kinőtt újra
elvetve, hulint terem. De a tevel, melyből nem vonták le a különböző tizedeket,
adományokat, az első tized, a héb. szfihé sviit, [hetedik évben magától termett ]
külföldi papi adomány, a medumá, a bikurim termése, mind hulinnak számít.
Hekdes és második tized termése szintén hulin, és a vetés idéjében megválthatja
őket.

Papi adományok 9/5

Ha száz sávon ültetett a papi adomány magjaival és abból egy hulin, mindegyik
terméséből ehet, feltéve, ha a mag átalakul a talajban. Ha azonban a mag nem
változik később sem, nem ehet a termésből még akkor sem, ha száz hulin sávot és
egy papi adomány sávot ültetett.

Papi adományok 9/6

Tevel: termése megengedett, ha a mag átalakul a talajban. Az olyan termés
melynek magja nem pusztul el, a termésnek termése is tilos. Melyek azok a fajták,
melyek magja nem pusztul el a földben? A luf, a fokhagyma és a hagyma fajták.454
Rabbi Jehuda azt mondja: A fokhagyma ebben a tekintetben hasonlít az árpára.

Papi adományok 9/7

Aki idegennel együtt póréhagymát gyomlál, annak ellenére, hogy a termés tevelnek
számít, ideiglenesen ehet belőle. Papi adomány tisztátalan magjából kikelt palánták
megtisztulnak, 455 de nem szabad enni belőle, csak ha lenyesi az ehető részt. Rabbi
Jehuda szerint másodszor is le kell nyesni.

Papi adományok 10/1

[Papi adománynak] szánt hagyma lencsével, [a lencse] fogyasztható nem

[ papoknak is, ha a hagyma] egyben marad. Ha felvágták, átadja ízét. Másféle
ételekben, egészben vagy felvágva, ha átadja az ízét – tilos. Rabbi Jehuda
megengedi a halsalátában, és csak azért, hogy elvegye a rossz szagot.456
454
A luf termése hasonló a hagymáéhoz.
455
Megtisztul: mert a talajban fejlődnek, és nem számítanak tápláléknak.
456
Papi adománynak szánt hagymát helyez a halsalátába és onnan kiveszi egy idő után. A
halsaláta fogyasztható.
Papi adományok 10/2

[Papi adománynak] szánt reszelt almát tesz tésztába és erjedni hagyja, tilos
fogyasztani. [Papi adománynak] szánt árpa, mely a ciszterna vizébe esett, erjedés
indul el a vízben, de iható.457

Papi adományok 10/3

Meleg kenyeret vesz ki a kemencéből és azt egy papi adománynak szánt korsó bor
tetejére helyezi, Rabbi Meir megtiltja, Rabbi Jehuda megengedi. Rabbi Joszi
búzakenyér esetén megengedi, de árpakenyér esetén megtiltja. Mert az árpa
magába veszi az ízeket, [és a bor nedvességét is].

Papi adományok 10/4

Kemence, amit papi adománynak való köménnyel fűtöttek, és kenyér sült benne, a
kenyér megengedett, mert nem a kömény íze, hanem csak a szaga megy át.

Ha az adománynak szánt árpa elrontja az ivóvizet, az továbbra is iható, mert a romlást okozó
457

adomány nem tilos.

Papi adományok 10/5

Görög széna, mely beleesett a boros hordóba, papi adománynak és második

tizednek szánt mag, alkalmatlanná teszi a bort, ha a magból átmegy az íze. Ehhez a
hordó fája „nem járul hozzá”.458 Sviit, kilájim és hekdes esetén, ha a mag és a fa
átadja az ízét.

Papi adományok 10/6

Akinek köteg görög szénája van, amely egyben kilé kerem,459 égesse el. Görög
széna kötege, amely tevel, kicsépeli belőle a magot és megállapítja a mennyiségét,
majd különválasztja a magot. A szárakat nem kell különválasztani.460 Ha
különválasztotta, ne mondja: „elmorzsolom, félre teszem a szárát és csak a magot
adom”, hanem [az adományban] adja a magot és a szárát is.

458
Itt görög széna, (a misnában héb. tiltán szerepel), melynek szára és magja egyaránt fontos
szerepet játszik. A hetedik évben) termett mag és szára kizárja a bor fogyasztásának
lehetőségét.
459
Kilé kerem: tiltott keverék, ez esetben a szőlőben termesztett görög széna.
460
Ez esetben is az adománynak való görög szénáról van szó, ahol csak a mag jön számításba. A
szára, bár az íze hasonló nem lehet az adomány része.
Papi adományok 10/7

Ha hulin olajbogyót együtt pácolnak papi adománynak számító olajbogyóval.

Tördelt hulin, tördelt adománnyal, tördelt hulin, teljes adománnyal, vagy az
adomány levében, tilos.461 Ép, teljes hulin bogyó, a tördelt, papi adománynak
ajánlott bogyóval, megengedett.

Papi adományok 10/8

Tisztátalan fajta hal,462 amelyet tiszta hallal együtt pácoltak, két szeá térfogatú
hordóban, ha a tisztátalan halnak a júdeai mérték szerint tíz zuz a súlya, amely öt
szelá. Galileában, a páclé fogyasztása tilos. Rabbi Jehuda azt mondja: [tilos], ha a
tisztátalan hal pácleve negyed log két szeában. Rabbi Joszi szerint, ha annak a
tizenhatoda.

Papi adományok 10/9

461
Kétféle, és újra kétféle olajbogyóról van szó. Hulin és trumá (nem szentelt és szentelt
adomány) valamint teljes (ép), vagy tördelt bogyó. A teljes bogyó nem veszi át a másik ízét,
ezért a teljes hulin a tördelt trumával együtt eltehető és fogyasztható.
462
Tisztátalan hal – nem kóser, pl. pikkely nélküli hal.
Ha nem kóser sáskát pácolnak együtt a kóser sáskával, az nem tiltja a pác levét.
Rabbi Cádok tanúságot tett arról, hogy a tisztátalan sáska leve tisztának számít.

Papi adományok 10/10

Pácolt különféle zöldségek együtt fogyaszthatók, kivéve a póréhagymát.

Póréhagyma, hulin, az adománynak szánt póréhagymával, zöldség, hulin,
adománynak szánt póréhagymával tilos. Azonban póréhagyma, hulin, adománynak
szánt egyéb zöldséggel, megengedett.

Papi adományok 10/11

Rabbi Joszi azt mondja: Amit együtt párolnak az adománynak szánt céklával, tilos,
mert az utóbbi átadja az ízét. Rabbi Simon azt mondja: káposzta, amit
mesterségesen öntöztek, adománynak szánt esőáztatta káposztával együtt tilos,
mert az előbbi elnyeli az ízt. Rabbi Ákivá azt mondja, hogy ezek főzhetők együtt,
kivéve hússal.463 Rabbi Johánán ben Nuri azt mondja: A máj megtilt, de nem tiltott,
mert kibocsát és nem nyel el.

463
Ha ezáltal tiltott hús a kóser hússal keveredik, az tilos.
Papi adományok 10/12

Ha a tojás együtt fő tiltott adalékokkal,464 akkor is, ha csak a sárgája, tilos, mert az
elnyel. Leves, amiben papi adomány főtt vagy papi adományt pácoltak, nem tilos
papoknak.

Papi adományok 11/1

Nem tesznek [papi adománynak szánt] préselt vagy szárított fügét a pácolt hal
levébe, mert attól tönkre megy. [Papi adománynak szánt] bort azonban lehet. Nem
ízesítik az [papi adománynak szánt] olajat, de a bort igen. Nem forralnak papi
adománynak szánt bort, mert azzal csökken a mennyisége. Rabbi Jehuda
megengedi, mert attól jobb lesz.

Papi adományok 11/2

Ha [nem pap], datolya méz, almabor, őszi szőlő és egyéb adománynak szánt
gyümölcs italát issza, Rabbi Eliezer szerint köteles az értékét és az egyötödét
megfizetni. Rabbi Jehosua felmenti. Rabbi Eliezer tisztátalanság hordozóinak tartja
ezeket, lévén folyadékok. Rabbi Jehosua azt mondta: A Bölcsek nem úgy vették

464
Itt: orlá, kilájim vagy trumá.
számba ezt a hét folyadékot,465 mint a fűszereket [melyek számbavétele pontatlan],
hanem kijelentették, hogy hét ital tisztátalan[ná tehet], és az összes többi ital tiszta
[nem tehet tisztátalanná].

Papi adományok 11/3

Nem készítenek datolyából mézet, almából bort, őszi szőlőből borecetet, és egyéb
gyümölcsöt sem változtatnak meg, ha az papi adomány vagy második tizednek lett
szánva, csak az olajbogyót és a szőlőt. Nem is kapnak negyvenet [korbácsütést, ill.
harminckilencet] az orlából készült italért, csak olyanért, amely olajbogyóból,
vagy szőlőből készült. És első zsengékből készült italt se hoznak, csak az
olajbogyóból és a szőlőből készültet. Az oltáron csak az olajból és a borból való
italt áldoznak.

Papi adományok 11/4

Papi adománynak szánt füge szára, szárított füge, kaliszim [füge fajta] és a karob
tilos az idegeneknek.

Papi adományok 11/5

465
Ezek a folyadékok tisztátalanság lehetséges hordozói: Víz, harmat, bor, olaj, méz, tej és vér.
Ehető magok, mikor a papi adományként eszik, tilos. Ha eldobja, ehető. Ugyanígy
a kodasim466 eldobott csontja ehető, de ha pap eszik, akkor tilos. Korpa ehető, a
finom korpa nem. A régi korpa ehető. Úgy kezeli a papi adományt, mintha hulin
lenne: egy vagy két káv mennyiséget kiszitálhat szeá mennyiségre, nem fél, hogy
az adomány elvész. Amit félre tesz, rejtett helyre tegye.

Papi adományok 11/6

Magtár, ahonnan kiseperte az adomány kalászait, ott nem szabad leülni és a

magokat egyenként gyűjtögetni, csak a szokásához híven seperjen fel, nehogy
bevigyen oda hulin terméket.

Papi adományok 11/7

Hasonlóan, ha egy olajos korsó felborult, nem kell leülni és felitatni a kezével,
hanem szedje fel, mintha hulin lenne.

Papi adományok 11/8

466
Az áldozati húsról leválasztott csont.
Ha korsóból korsóba önti és három csepp veszendőbe megy, hulinnal pótolja. Ha
megdönti a korsót és visszaveszi a kiömlött cseppeket, adománynak számít.
Amennyi az adomány a tizedből, amit a demájból vonnak le, a paphoz viszi, és ez
a nyolcad nyolcada.467

Papi adományok 11/9

Kásrin-i trumá,468 háziállatnak adják eledelül, állatoknak és tyúkoknak. Izraelita,

aki a paptól vesz bérbe tehenet, kásrin-i trumá-val eteti. És fordítva: Pap bérbe
vesz tehenet Izraeltől, bár az etetése az ő feladata, mégsem eteti kásrini trumá-val.
Izraelita, aki paptól tehenet vásárol a megbecsült áron, nem ad neki kásrini trumát.
És fordítva, pap, aki megbecsült áron vásárol tehenet izraelitától, kásrini trumával
eteti.

Papi adományok 11/10

Elégetésre való olajat használhatnak a mécseshez, a zsinagógában, és a tanházban,

világítatlan, sötét helyeken, beteg mellett, ahol pap is tartózkodik. Az a lány, aki
467
Ld. a Kétes tized (demáj) c. traktátust. Demáj: melynél kétség merül fel, hogy a tizedet
levonták belőle vagy sem.
468
Kásrin: Babféle, mely ritkán használatos emberi tápláléknak.
paphoz megy feleségül, az apjánál felkészül, az apja mécsest gyújt az ő
jelenlétében.469 Italozáshoz gyújtanak, de a gyászoló otthonában nem, Rabbi
Jehuda szerint. Rabbi Joszi azt mondja: A gyászoló otthonában igen, de az
italozóknál nem. Rabbi Meir itt is és ott is megtiltja. Rabbi Simon itt is és ott is
megengedi.

MAGVAK RENDJE 7

TIZEDEK (héb. máászrot)

hetedik traktátus

A Tizedek traktátusa öt fejezetből áll. A traktátus a tized leválasztásának

kötelességéről és az attól való felmentésről, és a tized különböző változatairól szól.
A Tórában lefektetett törvény szerint: “Lévi fiainak pedig íme, adtam, minden
Itt trumának való (de nem tiszta) olajról van szó. Az a lány, aki kohenhez megy feleségül, az
469

apja készíti fel.

tizedet Izraelben birtokul, szolgálatuk fejében, amellyel ők végzik a találkozás
sátorának szolgálatát” (Szám 18, 21). A tized a lévitáknak (Lévi fiai) járó fizetség,
azért is, mivel a Lévi törzse nem rendelkezik birtokkal és egyéb jövedelemmel,
akárcsak Áron fiai, a papok. Erről így szól a törvény: „Mert Izrael fiai tizedét,
amelyet levesznek az Örökkévalónak adományul, adtam a lévitáknak birtokul”
(Szám 18, 24). A tizednek az adja a szentségét, hogy a szentélyben dolgozó
lévitákat illeti. Különböző tizedek vannak: az első tized, héber nevén máászer
rison, amit a lévita minden évben kap a gabona után. A léviták ennek a tizednek a
tized részét leválasztják a papok számára, és a saját részüket szentségben
elfogyasztják a szentélyben. Később, a Bölcsek úgy döntöttek, hogy az első tized
akárhol elfogyasztható. A második tized, héb. máászer seni, melyet a földművesek
az első tized levonása után leválasztottak és Jeruzsálembe vittek, hogy ott
fogyasszák el. Amennyiben Jeruzsálem messze volt, és a gabona mennyisége
jelentős, a tizedet megváltották pénzzel, és azt Jeruzsálemben költötték el
lakomára. A második tizedet az első, a második, a negyedik és az ötödik években
választottak le. A tized harmadik formája a szegények tizede, (héb. máászer áni)
más néven harmadik tized, amit a harmadik és a hatodik évben választottak le, a
szombatév előtt. A szegények tizedét a szegények és a léviták a fölművesektől
kapták a városkapuban. A tized ősi szokása már említést nyer a Tórában, Jákob
látomásának fejezetében, Bet El-ben: „És tett Jákob fogadást, mondván: ha velem
lesz Isten, megőriz engem ezen az úton, melyen én megyek s ad nekem kenyeret
enni, ruhát felölteni, és visszatérek majd békében atyám házába: úgy lesz az
Örökkévaló nekem Istenül, ez a kő pedig, melyet megtettem oszlopnak legyen
Isten háza, és mindennek, amit majd adsz nekem, a tizedét neked szentelem.” (Ter
28, 20-22)
Tizedek 1/1

A Bölcsek azt a szabályt fektették le a tizedek ügyében, hogy minden, ami étel, és
őrzik, és a földön terem: tizedet rónak ki rá. És még egy szabályt mondtak:
Minden, amely a kezdetén és a végén étel,470 és annak ellenére, hogy őrzi és
gyarapítja, de közben nem eszik belőle, tizedet fizet az éretlen és az érett után.

Kezdete és a vége: a termés növekedésének kezdete és a beérés. A zöldségek már a növekedés

470

kezdetén ehetők, de a gyümölcs csak a beérés után.

Minden, ami kezdetben nem tekinthető ételnek, de végül igen: nem fizet utána
tizedet, amig nem lesz ehető.

Tizedek 1/2

Mikortól jár tized a gyümölcs után? A füge után, amikor érni kezd, a szőlő és
mazsola után, mikor érett, a szomak és a szeder után, mikor vörös lesz.471 Minden
piros gyümölcs, mikortól megpirosodik. A gránátalma, mikor megpuhul, a datolya,
mikor megduzzad, a barack, mikor erek látszanak rajta. A dió, mikor belülről
„tárháznak” néz ki, Rabbi Jehuda azt mondja: A dió és a mandula, mikor a magon
belső hártya képződik.

Tizedek 1/3

A karob,472 mikor sötét foltok keletkeznek rajta. Minden sötét gyümölcs, ha foltok
keletkeznek rajta. A körte, a vadkörte, a birsalma, a naspolya, amikor kifakul a
színe. A fehér színűek, ahogy kifakulnak. A görögfű, mikor a magjaiból kinő, a
gabonafajta és az olíva, mikor egyharmadára nőtt.

471
S(z)omak (héberül og – a szó jelentése vörös) fanyar, citromsav ízű vörös bogyó, cserzésre is
alkalmas.
472
Karob: szentjánoskenyér.
Tizedek 1/4

A zöldségek közül: a tök, a sütőtök, a dinnye, az uborka. Az alma, a citron [héb.

etrog], tizedre köteles, a kicsi és a nagy. Rabbi Simon a kisméretű etrogot felmenti
a tized alól. Az, ami tizedre köteles a keserű mandulában, az mentes az édes
mandulában. És fordítva, ami köteles az édesben, az mentes a keserűben.473

Tizedek 1/5

Hogyan és mikor végzik a tárolóban a tized leválasztását? A tök esetén, ahogy

leveszik a szárát.474 Ha nem veszik le a szárát, ahogy halomba rakják. A dinnyénél,
amikor megpuhul. Ha nem puhul meg, sorba rakják.475 Zöldségeknél kötegbe kötik,
és [akkor veszik le a tizedet], amikor ez történik. Ha nem kötik csomóba, az
edénybe való szedés közben. Ha nem tölti meg az edényt, amikor leszedte a
magának szükséges mennyiséget. Ha kosárba szedi, amikor befedte a kosarat. Ha
nem fedi be, miután feltöltötte a kosarat. Ha nem töltötte fel, miután magának
elegendő mennyiséget szedett. Mikor jár el ily módon? Mikor a piacra viszi. De aki
haza viszi, addig ehet belőle, amíg haza nem ér.476

473
A keserű mandula akkor ehető, mikor még kicsi, az édes pedig akkor, mikor nagy.
474
Az itt említett „szár” (héb. fikász) a görög fikusz szóból ered.
475
Itt a héb. „mukce” szó (tiltott) szerepel, de nem a szokásos értelme szerint. Itt sort, rendet
jelent (a polcon vagy a földön).
476
A misna lényege: meddig ehet szabadon a gyümölcsből vagy a zöldségből, mielőtt a tizedet
leválasztaná.
Tizedek 1/6

Szárított gránátalma, mazsola és karob, miután halomba rakta. Hagyma, miután

meghámozta. Ha nem hámozta meg, miután halomba rakta. A gabona, miután
elsimította.477 Ha nem simította el, miután halomba rakta. Száraz hüvelyesek,
miután megszitálta. Ha nem szitálta meg, miután a rakást elsimítja. De akkor is
ehet az oldaláról vagy akár a magok közepéből.

Tizedek 1/7

A bor után [akkor választ tizedet], miután leszűrte. Azután, hogy leszűrte, vehet és
ihat a felső taposókádból és a csőből. Az olaj után, miután lefolyt a gyűjtő
edénybe. Azután, hogy lefolyt, még vehet a préselt bálából, vagy a felső préselő kő
alól, vagy a szűrőből. Vehet a sütemény olajozásához, a főzéshez, de nem vehet a
tálba vagy edénybe, melynek tartalma forrásban van. Rabbi Jehuda azt mondja,
mindenhez vehet, kivéve azt, amiben borecet vagy sós lé van.

Tizedek 1/8

477
Elsimították: a magtárban.
Kerek fügés lepény, miután elsimították, [vagyis bekenték gyümölcslével].
Elsimíthatják tevel füge, vagy szőlő levével.478 Rabbi Jehuda nem engedi meg. Ha
szőlő lével simítják el, nem fogadja magába a tisztátalanságot. Rabbi Jehuda azt
mondja: befogadja. A szárított fügéből, miután összepréselték, kerek formában.
Hordóba préselte [kézzel], vagy edényben. Eltörött a hordó, vagy kinyílt a tároló,
ne egyen onnan, még kis időre sem. Rabbi Joszi megengedi.

Tizedek 2/1

Valaki,479 a piacon járva így szól: Vegyetek a fügémből. Esznek és nem tartoznak a
tizeddel. Ha beviszik a házukba, bizony levonják a tizedet. Ha így szól: Vegyetek,
és vigyétek a házatokba. Nem ehetnek belőle.480 De ha már bevitték a házukba,
csak akkor fizetnek tizedet, ha a füge demáj.

Tizedek 2/2

A városkapuban ültek, vagy a boltban, és valaki azt mondta nekik, vegyetek a

fügéimből. Esznek és nem fizetnek, a kapuőr vagy a bolt tulajdonosa fizet

478
Mint említettük a tevel az a termés, melyből nem vontak le tizedet.
479
Valaki: ám há-árec (írástudatlan), aki nem ismeri a lévitáknak járó tized törvényét.
Mindaddig, amig kint esznek, nem tartoznak.
480
Aki fügét vásárol nem biztos benne, hogy a tizedet lerótták, demáj, ld. az azonos című
traktátust.
helyettük. Rabbi Jehuda felmenti [őket], de ha a tulajdonos elfordul, vagy eltakarja
az arcát, vagy máshova megy, akkor nem.

Tizedek 2/3

Aki felhozza a gyümölcsöt Galileából Júdeába, vagy Jeruzsálembe, ehet belőle,

amíg megérkezik a kívánt helyre és visszaúton is. Rabbi Meir azt mondja, amíg
megérkezik arra a helyre, ahol a szombatot tölti. A kéregetők a városok körül,
ehetnek [tized fizetése nélkül], amíg megérkeznek a szálláshelyükre. Rabbi Jehuda
azt mondja: Az első ház, ahova megérkezik, az a saját házának tekinthető.

Tizedek 2/4

Ha leválasztja a gyümölcsből a papi adományt, a munka befejezése előtt.481 Rabbi

Eliezer nem engedi meg, hogy eközben egyen belőle. A Bölcsek megengedik.
Kivéve a fügét tartalmazó kosár esetében. Kosár, melyből kivette a papi
adománynak megfelelő füge mennyiségét: Rabbi Simon engedélyezi, a Bölcsek
megtiltják.

481
Munka: a tized leválasztásának munkája.
Tizedek 2/5

Ha valaki azt mondja a barátjának: Itt van ez az iszár,482 adj érte öt darab fügét,
nem eheti meg, amíg nem vonta le a tizedet – ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi
Jehuda azt mondja: Ha egyenként eszi, mentes a tized alól. Ha egyszerre többet
vesz magához, akkor köteles. Azt mondta Rabbi Jehuda: történt egy rózsakertben,
Jeruzsálemben, ahol fügét árultak, három vagy négy darabot, egy iszárért. Soha
nem választottak ott le tizedet, vagy papi adományt. 483

Tizedek 2/6

Ha azt mondja a barátjának: vedd ezt az iszárt, és adj érte tíz fügét, amit én magam
válogatok és [egyenként] megeszem. Vagy egy fürt szőlőt, amit én válogatok.
Lecsipegeti a szemeket és megeszi. Vagy gránátalmát válogatok. Feltöri és
megeszi. Dinnyét választok érte, vág egy szeletet és megeszi. Vagy ha azt mondja
neki, add érte ezt a húsz fügét, ezt a két fürtöt, ezt a két gránátalmát, ezt a két
dinnyét: szokása szerint eszik és mentes a tized alól, mivel a földről vásárolta a
termést.484

482
Iszár: garas.
483
Mivel a vásárlók egyenként ették a fügét.
484
Földről: héb. mehubár lá-kárká. A fáról ill. a földön lévő termést vásárolta, mikor fizetett még
nem voltak leszedve.
Tizedek 2/7

Munkást bérelt, hogy fügét szárítson vele. Azt mondta neki: Azzal a feltétellel, ha
eszem a fügéből. Ehet belőle és mentes a tized alól. Vagy azt mondta: Azzal a
feltétellel, ha a fiam és én eszünk belőle, vagy a fiam eszik belőle a bérem fejében.
Eszik és mentes a tized alól, de a fia köteles a tized megfizetésére. Vagy azt
mondja: azzal a feltétellel, hogy a szedéskor és a szedés után eszem belőle. A
szedés idején eszik, és mentes a tized alól, de a szedés után eszik és tizedet fizet,
mert nem úgy eszik belőle, ahogy a Tóra előírta. Ez a szabály: aki a Tóra előírása
szerint eszik,485 mentes a tized fizetése alól, de aki nem annak előírása szerint
eszik, tizedre köteles.

Tizedek 2/8

Ha a füge szedésében satnya fügét szed, nem ehet a jó minőségű fügéből. És

fordítva: Ha jó fügét szed, ne egyen a satnya fügéből. Megtartóztatja magát, amíg a
jó füge helyére ér, és ott eszik. Ha cserél a társával, friss fügét friss fügére, vagy
szárított fügét szárított fügére, vagy a friss fügét a másik szárított fügéjére, tizedet
fizet. Rabbi Jehuda azt mondja: Ha friss fügét cserél, tizedet fizet, ha szárítottat,
nem fizet.486

485
A Tóra szerint eszik, szó szerint: „ochel min hátorá”.
486
Nem fizet, mert a szárított füge készítése még nem fejeződőtt be.
Tizedek 3/1

Aki az udvarába viszi a friss fügét szárítani, fiai és a háza népe esznek belőle és
nem fizetnek. A nála lévő munkások is esznek tized fizetése nélkül, de ha a
munkabér szerint étel is jár nekik, nem esznek.

Tizedek 3/2

Aki kiviszi a munkásait a földre,487 miközben nem ígér nekik ételt, esznek és nem
fizetnek tizedet. Ha azonban ígér nekik ételt, esznek a fügéből, de egyenként. A
kosárból, vagy az edényből nem esznek, sem a szárítóból.

Tizedek 3/3

Aki munkást bérel, hogy az olajfák szüretelésében segítsen, mondván neki, annak
fejében, hogy ehet olajbogyót: eszik, egyet-egyet és nem fizet tizedet. Ha egyszerre
többet markol, fizet. [Ha munkást bérel], hogy hagymát szedjen, mondván: annak
fejében, hogy zöldséget ehet: lecsíp egy-egy levelet, és nem fizet; ha egyszerre
többet, fizet.
487
A szüret szünete közben.
Tizedek 3/4

Ha lenyesett fügét488 talál az úton, vagy a fügeültetvény szélén, vagy fügefa alatt,
mely az út fölé hajlik, és alatta fügét: fel szabad venni, mert a tolvajok elvihetik, és
nem fizet utána tizedet. Olajbogyó és karob esetén fizet. Szárított fügét talált: ha az
emberek letaposták, tizedet fizet. Ha nem, nem fizet. Szárított füge szeleteket
talált: tizedet fizet, mert tudvalévő, kész munka.489 A karob, amíg nem vitte fel a
padlásra, vehet belőle az állatok számára, és nem fizet, mert a többit a helyére
teszi.

Tizedek 3/5

Melyik az az udvar, amely tizedet fizet?490 Rabbi Jismáel azt mondja: A Cor
[Tirusz városa] beli udvar, ahol jól őrzik az edényeket. Rabbi Ákiva azt mondja:
Az az udvar, ahol egyvalaki nyit és egy másik zár, mentes a tized alól.491 Rabbi
Nehemia azt mondja: Olyan udvar, ahol az ember szégyenkezés nélkül eszik,
tizedet fizet. Rabbi Joszi azt mondja: Az olyan udvar, ahol a belépőt senki se
488
Lenyesett: héb. kcicot – sok kiadásban „kciot” szerepel.
489
A szárított és préselt füge kerek formában késznek tekinthető, ugyancsak, amelyre emberek
taposnak.
490
Ha a termést az udvarban tárolják, nem vehet belőle akárki akármikor, amíg a tizedet le nem
rótták belőle. Megfelelő őrzés hiányában, az udvar „nem méltó” a tizedre, és benne „tevelt”
esznek az emberek.
491
Ahol jönnek-mennek. Ilyen udvarban nem lehet tizedet felszámítani.
kérdezi, „mit keresel itt”, az nem fizet. Rabbi Jehuda azt mondja: két udvar esetén,
ahol a külsőben van egy belső udvar, a belső fizet tizedet, a külső nem.

Tizedek 3/6

A háztetők mentesek a tized alól, még akkor is, ha belső udvarhoz tartoznak. Kapu,
folyosó, balkon, udvarnak számít. Ha az udvar fizet, azok is. Ha nem, ezek sem.

Tizedek 3/7

A fészer, a magtár, és a mezei kunyhó, nem kell bennük tizedet fizetni. A

ginoszári492 bódék, annak ellenére, hogy van bennük kézi működésű malom és
csirkék, nem köteles. A fazekas fészeréből a belső lakó-rész köteles, a külső
mentes.493 Rabbi Joszi azt mondja: Ami nem felel meg nyári lakhelynek, vagy
lakhelynek az esőzések idején, mentes. Ünnepi sátorban, szukot ünnepén, Rabbi
Jehuda kötelez, a bölcsek nem.

Tizedek 3/8

Ginoszár, a Genezáreti tó partján.

492

A belső részben lakik a fazekas, a külső részben dolgozik a szerszámaival. Az utóbbi helyen
493

nem fizet tizedet.

Fügefa az udvarban, egyet-egyet eszik belőle és mentes a tizedtől. Ha többet eszik
egyszerre, fizet. Rabbi Simon azt mondja: egyet vesz a baljával, egyet a jobbjával,
egyet a szájával. Felmászik a fa tetejére, az ölébe gyűjti és eszik.

Tizedek 3/9

Szőlő, melyet az udvarban ültettek: leszedi az egész fürtöt. Ugyanígy a gránátalma

és a görögdinnye esetében, ezek Rabbi Tarfon szavai. Rabbi Ákivá azt mondja,
csak szemeket ehet a szőlőfürtből, felvágja a gránátalmát, szeletet vág a
görögdinnyéből. Koriander, melyet az udvarban ültettek: levelet levél után szed,
így eszik. Ha egyszerre többet, tizedet fizet. Csombor, izsóp és kakukkfű az
udvarban: ha őrzi, tizedet fizet.

Tizedek 3/10

Fügefa, mely az udvarban áll, és a kert fölé hajlik: szokásos módon eszik a fáról és
nem fizet. Ha a kertben áll és az udvar fölé hajlik: egyet-egyet eszik és mentes. Ha
egyszerre többet, fizet. Ha az országban áll, és külhonra hajlik, vagy ha külhonban
áll a fa, és az országra494 hajlik, a gyökerek szerint ítéltetik meg. Fallal körülvett

494
Ha a gyökerek Izraelben vannak, tizedet fizet a fa gyümölcse után.
város házaiban minden a gyökerek szerint megy. A menedékvárosokban minden a
fa lombozata után megy. Jeruzsálemben,495 is minden a fa lombozata után megy.

Tizedek 4/1

Aki pácol, áztat, és sóz [a mezőn, a szabadban] tizedet fizet. Aki a földbe temeti,
nem fizet. Aki fűszerez a mezőn [pl. sóval], nem fizet. Aki bemetszi az olívát,
hogy távozzon belőle a keserű, nem fizet. Aki magára préseli az olíva levét,
mentes. Ha [olajat] présel belőle a tenyerébe, tizedet fizet. Ha étellel teli tálba
kanalazza, mentes; ha üres tálba, köteles, mert az kis gyűjtőmedencének számít.

Tizedek 4/2

Gyerekek, félretettek fügét szombatra, és elfelejtkeztek a tizedről, nem ehetnek

belőle a szombat kimenetele utánig, amikor is tizedet adnak belőle.496 Szombati
gyümölcsös kosár: Sámáj iskolája felment, Hilel iskolája kötelez. Rabbi Jehuda azt
mondja: aki a barátjának készítette a kosarat, nem ehet belőle a tized levonása
nélkül.

495
Jeruzsálem, a második tized ügyében. Ha az ágak Jeruzsálem fölé hajlanak, a gyökereken
állva, már Jeruzsálemben van az illető.
496
Ez esetben a szombat kötelez a tized levonására.
Tizedek 4/3

Olajbogyót vesz az áztatóból,497 egyenként sóba mártja és megeszi. Ha bemártotta

és a szájához emeli, tizedet fizet. Rabbi Eliezer azt mondja: A tiszta áztatóból vett,
köteles, ha nem tiszta áztatóból vett, nem fizet.498

Tizedek 4/4

Ha a szőlőprés felett iszik, akár hidegen, akár melegen, mentes a tized alól, Rabbi
Meir szavai. Rabbi Eliezer Rabbi Cádok nyomán kötelez. A bölcsek azt mondják:
melegen köteles, hidegen mentes.499

Tizedek 4/5

Aki árpát hánt, egyenkét és tized nélkül ehet, de ha egyszerre többet hánt és a
kezébe veszi, köteles. Hengergeti a kalászt, majd egyik kezéből a másikba rostálja,
eheti. Ha már megrostálta és az ölében gyűjti, köteles. Koriander, melyet a magért
497
Áztató: ahol puhítják az olívát és elveszik belőle a keserűt.
498
Tisztátalan ember a tiszta áztatóba nem teheti vissza a maradékot, ezért köteles. A másik
esetben a tisztátalan áztatóba visszateheti a maradékot.
499
A meleg vízzel kevert bor maradékát nem öntheti vissza a présbe, a hideget igen, mert a hideg
víz nem okoz változást a borban.
ültettek, a zöldje mentes a tized alól. Ha zöldjéért ültették, a mag és a levél
egyaránt tizedre kötelez. Rabbi Eliezer azt mondja: A kapor esetében tizedre
köteles a magja, a zöldje és az ehető hajtások. A bölcsek azt mondják: A magok és
a levél után csak a kerti zsázsa500 esetén köteles.

Tizedek 4/6

Rabban Simon ben Gamliel azt mondja: A görögfű, a mustár és a fehér bab hajtása
után tizedet fizet. Rabbi Eliezer azt mondja: A kapri bogyó esetén a hajtás, a bogyó
és a virág után egyaránt fizet. Rabbi Ákivá szerint csak a bogyó után fizet, mert az
a gyümölcse.

Tizedek 5/1

Aki palántát húz ki a földjéből, és átülteti egy másik, de saját ágyásba, nem fizet
tizedet. Akkor vásárolta, amikor még a földben volt, mentes. Ha azért vette, hogy a
barátjának küldje, mentes. Rabbi Eliezer ben Ázárjá azt mondja: Ha hasonló
[palántákat] árulnak a piacon, akkor ezek után is tizedet fizetnek.

500
Zsázsa: Lepidium sativum.
Tizedek 5/2

Átülteti a tormát és a retket a saját zöldségeskertjében egy másik helyre, hogy

magot teremjen, tizedet fizet, mert a magokat csak tárolja.501 Hagyma csomóban,
mely gyökeret hajt a padláson, megvédi a tisztátalanságtól. Törmelék borul rá, és
kiválik a csomóból, olyan, mintha el lenne ültetve.502

Tizedek 5/3

Senki ne adjon el gyümölcsöt, – mikor beköszönt a tized leválasztásnak ideje, –

olyasvalakinek, aki járatlan a tizedek törvényében. A szombatévben hasonlóan, ne
adjon el annak, aki nem ért a hetedik év szabályaihoz. Ha megérett a termése,
magának tartja az érettet és eladhatja a többit.

Tizedek 5/4

Senki ne adjon el szalmát, vagy olíva maradékot, vagy a szőlőprés üledékét, annak
aki járatlan a tizedeken, és megpróbál levet préselni ezekből. Ha préselt, tizedet

501
A mag kész terméknek tekinthető, ezért tizedre köteles.
502
Ha olyan, mintha a földben lenne, az tizedre köteles, (héb. mehubár).
fizet, de a papi adomány alól felmentik, mert ha adományoz, akkor az jár a fejében
mi van a törekkel, a szalmán belül és kívül.

Tizedek 5/5

Aki zöldségeskertet vásárol Szíriában,503 még ha nem is érkezett el a tized

szezonja, tizedre köteles.504 Ha elérkezett a tized szezonja, mentes,505 és szedi a
zöldséget a szokásos módon. Rabbi Jehuda azt mondja, munkásokat is bérelhet, és
szed. Rabban Simon ben Gamliel azt kérdi: mikor van így? Ha megveszi a földet.
Ha azonban nem vette meg a földet, mentes a tized alól, ha nem érkezett el a tized
ideje. Rabbi szerint le kell választania a tizedet a számítás szerint.

Tizedek 5/6

Aki italt készít úgy, hogy mércével vizet ad a szőlőprés üledékéhez,506 ugyanannyi
mennyiséghez jut, tizedet nem fizet. Rabbi Jehuda kötelez. Többet talál a kezdeti
mennyiségnél, máshonnan vesz a tized kifizetéséhez a számítás szerint.
503
Idegentől vásárol Szíriában, (amit Dávid király elfoglalt) és ahol részben betartják a
törvényeket, így a tizedet is).
504
Köteles, mert a föld az ő kezében van, aki „Izrael”.
505
Mentes, ha az idegenek szerinti tized ideje elérkezik.
506
Szőlőmag, élesztő és víz: héb. metámed. Leírások szerint, az üledékhez három korsó vizet ad,
és az eredmény három és fél korsó ital.
Tizedek 5/7

Hangyabolyra, mely éjszaka a tizedre váró halom gabona közelében áll, [tizedet
kell kiszabni], mert az éjszaka alatt a bolyban gabona gyűlik össze.

Tizedek 5/8

A Báál-Bekből való fokhagyma, a hagyma Rikpából, a bab Ciliciából, és az

egyiptomi lencse, és Rabbi Meir szerint a kolokázia is, Rabbi Joszi szerint a
kolokázia babja, mentes a tized alól, és bárkitől vásárolható a szombatév közben. A
felső luf magja, a póréhagyma magja, a hagyma magja, a retek magja, a torma és
más kerti zöldség magja, melyek nem ehetők, mentesek a tized alól, és bárki
kereskedhet velük a szombatév alatt. Ezen magok „apja” [amelyből nőnek], még
akkor is, ha papi adományok, ehetők [nem papok által].507

A felsorolt kerti magoknak nem az idegen eredete okozza a tized alól való felmentést, hanem
507

az, hogy nem ehetők.

MAGVAK RENDJE 8

MÁSODIK TIZED - héb. máászer seni

nyolcadik traktátus

A Magvak rendjének nyolcadik traktátusa a Második tized, héb. máászer seni

(‫)מעשר שני‬. Ennek a traktátusnak csak a Jeruzsálemi Talmudban van kiterjedt
tárgyalása, ún. gemarája. A traktátus öt részből áll. A második tizedet
megkülönböztetjük az első és a harmadik tizedtől, az első tizedről az előző
traktátusban szóltunk, a harmadik pedig a szegénytized, héb. máászer áni. A
második tized személyes áldozat, felajánlás, amit az áldozó és családja és a
hozzátartozói Jeruzsálemben fogyasztanak el, vagy ha szállítási nehézségek
vannak, pénzzel megváltják és abból a szent városban lakomát rendeznek. A
második tizedről szóló általános passzus így hangzik: „Tizedet adj vetésed minden
terméséből amely terem a mezőn évről évre. És edd az Örökkévaló, a te Istened
szine előtt azon a helyen, melyet majd kiválaszt, hogy ott lakoztassa nevét tizedét
gabonádnak, mustodnak, és olajodnak meg elsőszülöttjeit marhádnak és apró
jószágodnak, hogy félni tanuljad az Örökkévalót, a te Istenedet minden időben.”
(MTörv 14, 22) A második tizedet azután választják le a termésből, miután
leválasztották a papnak járó papi adományt, másik nevén a nagy adományt, (héb.
trumá gdolá) és a lévitáknak járó első tizedet. Második tizedet azonban nem
választanak le a termésből minden évben. Ezt az első, a második, a negyedik és az
ötödik évben teszik, a hét év periódusában. A harmadik és hatodik évben a
második tized helyett a szegényeknek járó szegénytizedet (máászer áni) választják
le. Ősi szokás szerint második tizedet Jeruzsálembe kell vinni, és ott kell
elfogyasztani, a városfalakon belül: Mózes ötödik könyvében találjuk: „Akkor
lészen azon hely, melyet az Örökkévaló a ti Istenetek kiválaszt, hogy ott lakoztassa
a nevét – oda vigyétek mindazt, amit parancsolok nektek: égő- és
vágóáldozataitokat, tizedeiteket és kezetek adományát, meg mind a válogatott
fogadásaitokat, melyeket majd fogadtok az Örökkévalónak. Örüljetek az
Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt ti, fiaitok és leányaitok, szolgáitok és
szolgálóitok meg a lévita, aki kapuitokban van, mert nincs neki része és birtoka
veletek.” (MTörv 12, 11-12)
Második tized 1/1

A második tizedet508 nem szabad eladni, sem elzálogosítani, sem elcserélni, és nem
mérhetik le a súlyát. Nem mondhatja az ember a társának Jeruzsálemben: „itt a bor,
adj érte cserébe olajat”, ugyanez érvényes a különféle gyümölcsökre. De ezzel
megajándékozhatja a társait.

Második tized 1/2

A második tizedet a törvény szerint Jeruzsálemben kell megenni. Eladhatja, abból a célból,
508

hogy az érte kapott pénzből Jeruzsálemben vásárol lakomára valót.

A háziállat [behemá] tizede.509 A hibátlan háziállat tizede nem kerülhet eladásra, de
a testi hibás háziállat sem, akár élve, akár vágva, és nem szentelhet meg vele nőt
házasság céljából. Hibátlan, elsőszülött510 háziállat eladható élve. És ha testi hibás,
élő vagy vágott, megszentelik vele a nőt házasság céljából. A második tizedet nem
válthatják meg érmével, vagy pénzzel, amely nincs érvényben, sem olyannal,
amellyel a gazda nem rendelkezik.

Második tized 1/3

Aki háziállatot vásárol békeáldozat céljából [héb. zevah slámim], vagy nem
háziállatot, fogyasztás céljából, az állat bőre hulin,511 akkor is, ha többet ér, mint a
húsa. Lepecsételt boros korsók, melyeket lepecsételve árulnak, a korsó hulin. Dió
és mandula,512 a héja hulin. Rossz minőségű bor, ha nem forrott ki, nem
vásárolható meg a tized pénzével, ha kiforrott, megvásárolható a tized pénzével.

Második tized 1/4

A behemá tizede. A behemá jelentése: borjú, ökör, stb., Ebből ered a magyar “behemót” szó.
509

A behemá tizede (héb. máászer behemá) külön törvény a traktátuson belül. Egy hibátlan állatot
egyszer egy évben kiválasztanak tíz közül, a belsejét a szentélyben feláldozzák, a húsát pedig a
gazda Jeruzsálemben elfogyasztja. A kiszemelt állatot nem adhatják el.
510
Elsőszülött háziállat, nem tartozik a második tized témájához. A Misna később erre is kitér
511
A hulin szó jelentése profán, vagyis nem megszentelt. A második tized céljából alkalmatlan.
512
Dió és mandula, amelyet pénzre váltott második tized árán vettek.
Aki vadat vásárol békeáldozatnak, vagy háziállatot a hús fogyasztására, az állat
bőre nem hulin. Nyitott vagy zárt boros korsók, ahol nyitva szokás árulni, a korsó
nem hulin. Olívás kosár, vagy szőlős kosár, a kosárral együtt. A kosár pénzértéke
sem hulin.

Második tized 1/5

Aki vizet és sót vásárol,513 vagy földön lévő514 gyümölcsöt, vagy olyan gyümölcsöt,
mely nem szállítható Jeruzsálembe, az nem vásárolt második tizedet.515 Aki
tévedésből vásárol gyümölcsöt, a pénzt visszatérítik neki, aki szándékkal vásárol
gyümölcsöt [a második tized pénzéből], az felviszi arra a helyre, hogy ott
megegye. Ha nem áll a Szentély, hagyják megrohadni.

Második tized 1/6

Aki háziállatot vásárol tévedésből, visszakapja a pénzt attól, aki az állatot eladta.
Ha szándékosan: felviszi és a [szent] helyen elfogyasztja. Ha nincs Szentély,
eltemetik az állatot bőröstül.
513
Vizet és sót nem lehet a második tized pénzéből vásárolni.
514
Még nem szedték le az érett gyümölcsöt.
515
A vásárolt termék nem rendelkezik a második tized szentségével, de az eladónak adott pénz
igen.
Második tized 1/7

Nem vásárolnak rabszolgát, szolgálólányt, földet, nem tiszta állatot a második tized
pénzéből. Ha mégis vásárolt, egyen helyettük.516 Nem vásárolják meg a második
tized pénzéből a folyós férfi galambját, a folyós nő galambját vagy a folyós
gyermekágyas asszony galambját, se bűn, se vétekáldozataikat.517 Ha mégis
vásárolt, egyen helyettük. Ez a szabály: a második tized pénzéből vásárolt ételen,
italon és testápoláson [olaj] kívül, minden más helyett ételt vásárol.

Második tized 2/1

A második tized518 felhasználható evésre, ivásra, olajozásra, és olyan ételt vásárol,

ami valóban étel, és azzal keni magát, amely valóban testápolásra való. Nem
használ olajozásra se bort, se ecetet, de olajat igen. Nem keveri a második tized
olaját fűszerrel, nem vásárol a második tized pénzéből fűszerezett olajat, de a bort
fűszerezi. Ha méz vagy fűszer kerül a borba, emeli annak értékét. Ha halat főznek
póréhagymával, mely második tized és amely ettől ízletesebb lett, értékébe
beszámítják. Ha a második tized tésztája sütés után jobb, a második tized értékéhez
516
Helyettük: a kiadott pénz ellenértékében vásároljon ételt, amit Jeruzsálemben elfogyaszt.
517
Folyós férfi, nő, stb. a rituális fürdő után galamb vagy gerle áldozatot hoznak, ezeket héberül
kiné závim-nak nevezik.
518
A második tized értékének megfelelő összegért étel, italt, testápoló olajat vásárol
Jeruzsálemben.
számítják. Minden esetben, ha a termék íze javul kiszámítják az érték növekedését,
ha a javulás nem egyértelmű, akkor is a második tized értékéhez számítják.

Második tized 2/2

Rabbi Simon azt mondja: Nem olajozhatja magát a második tized olajával
Jeruzsálemben. A bölcsek megengedik. Azt mondták Rabbi Simonnak: Ha
engedékeny a szigorú papi adomány519 esetében, miért nem lehetünk engedékenyek
a második tizednél, amely „könnyű“ eset? Ezt válaszolta nekik: Nem vagyunk
engedékenyek a szigorú adománynál, amikor engedünk a bükköny és a lóhere
esetében.520 És most elvárják tőlünk, hogy engedjünk a „könnyű” második tized
esetében, holott nem fogadtuk el az engedékenységet a bükköny és a lóhere
esetében?

Második tized 2/3

Azt a lóherét, mely második tized, zsenge állapotban eszik. És azzal a lóherével,
melyet papi adománynak szántak, Sámáj iskolája szerint tisztán bánnak, 521 kivéve
519
Szigorú adomány: héb. trumá hámurá, itt a papoknak adományozott olaj felhasználásáról van
szó. A papok megengedték az izraelitának, hogy belenyúljon a kezével a papoknak
adományozott olajba.
520
A misna arra a szükséghelyzetre utal, amikor a bükköny és lóhere, mely egyébként állati
takarmány, emberi tápláléknak szolgált.
521
A lóherét (héb. tiltán) tiszta kézzel kezelik, mivel papi adományt képez.
azt, amelyet fejmosásra használnak. Hilel iskolája azt mondja: bármilyen művelet a
lóherével nem igényel tisztaságot, kivéve, ha áztatják.522

Második tized 2/4

A bükkönyt, amely második tized, [emberek] eszik, zsenge állapotban, bevihetik

Jeruzsálembe, és ki is hozzák.523 Ha beszennyeződik, Rabbi Tarfon azt mondja: a
nyers tésztával keverhető. A Bölcsek szerint pénzre megváltható. És ha papi
adománynak szánták, [bükkönyről van szó], Sámáj iskolája szerint beáztatják, és
tiszta kézzel dörzsölik, és állatot etetnek vele, nem tiszta kézzel. Hilel iskolája
szerint: tisztára áztatják, és le is dörzsölhetik és állatot etetnek vele, nem tiszta
kézzel. Sámáj mondja: Szárazon kell enni. Rabbi Ákivá azt mondja: bármit
tehetnek vele, nem tiszta kézzel.524

Második tized 2/5

Héb. máot hulin [közönséges pénz] és a második tizedre való pénzérmék

összekeveredtek. Amit elsőnek összegyűjt [felmarkol] azok a második tized érméi,
522
Az adománynak szánt lóhere, mivel nem igazi étel, nem igényel tisztaságot (héb. táhárá), csak
ha áztatják, mert a vízben tisztátalanságot (héb. tumáá) kap.
523
A második tizedet, ha Jeruzsálembe vitték, ott el is kell fogyasztani, nem szabad kivinni
onnan. A bükköny kivétel.
524
Nem tiszta kézzel: Rabbi Ákivá szerint a bükköny is, mint a lóhere állatnak való eledel. A
„tisztaság” ezekben a misnákban arra vonatkozik, hogy az eljárásoknál kezet öblít vagy nem.
melyet kiegészít, és ami ezen felül marad, az hulin. Ha [az érmék]
összekeveredtek, kivesz abból egy maroknyit, és felbecsüli a hulin és második
tized arányát. Ez a szabály: a földről felmarkolt érmék második tizednek
számítanak, a teljesen elkeveredteknél felbecsülik [a második tized és a hulin
arányát].

Második tized 2/6

Ha a szelá értékű525 második tized ezüst és ugyanennyi hulin összekeverednek,526

szelá értéknek megfelelő rézérmét hoz és azt mondja: ez a szelá legyen akárhol
második tized, kiválasztja a jobbikat a két szelá ezüstből527 és rézre cseréli.
Szükség esetén az ezüst érmét rézre cserélik, de amint tehetik, visszacserélik
ezüstre.

Második tized 2/7

Sámáj iskolája ezt mondja: az ember nem cseréli szelá érméit arany dínárokra.528
Hilel iskolája megengedi. Rabbi Ákivá azt mondta: én arany dínárokra váltottam
Rábán Gámliel és Rabbi Josua pénzét.
525
1 szelá érme = négy dinár, görögül 1 tetradrachma.
526
Összekeveredtek: a közönséges (hulin) pénzt Jeruzsálemen kívül akarja elkölteni.
527
Két szelá: a második tized és a szelá hulin.
528
Ha pénzre váltotta a második tizedet, hogy felvigye Jeruzsálembe, nem vár addig, hogy az
ezüst vagy réz dinárokat aranyra cserélje.
Második tized 2/8

Ha felvált szelá mennyiséget a második tized pénzéből,529 Sámáj iskolája szerint,

az egész szelá mennyiséget felválthatja. Hilel iskolája szerint felválthatja sekel530
ezüstre és sekel réz érmére. Rabbi Meir azt mondja: Nem váltanak ezüstöt és
gyümölcsöt ezüstre. A Bölcsek megengedik.

Második tized 2/9

Aki felváltja szelá második tizedét Jeruzsálemben, Sámáj azt mondja: Az egész
szelányi pénzt.531 Hilel szerint: sekel ezüstöt, sekel rézpénzre. Akik a Bölcsek előtt
tanácskoznak azt mondják: Három dínárért ezüstöt vesz, egy dinárért rezet. Rabbi
Akivá azt mondja: Három dínárért ezüstöt, egy negyed dinárért rezet. Rabbi Tarfon
azt mondja: Négy eszpár532 ezüstre. Sámáj mondja: Az üzletben hagyja és
levásárolja.

529
A rézpénzt, mielőtt Jeruzsálembe menne ezüstre váltaná, hogy kevesebbet kelljen vinni.
530
A „sekel” itt súlyegységet jelöl. 1 sekel= fél szelá, 1 dinár = ¼ szelá.
531
Jeruzsálembe vitte a második tizedet pénzben: és az ezüstérméket felváltja rézpénzre, hogy
lakomát vásároljon. Sámáj az egész szelá mennyiséget megengedi, Hilel szerint csak a szelá
felét, nehogy túl sokat váltson.
532
Eszpár: pénzegység.
Második tized 2/10

A fiai közül egyesek nem tiszták, mások pedig tiszták. Letesz szelá pénzt és azt
mondja:533 amit a tiszták isznak, ahhoz szolgáljon ez a szelá, amely e célból hulin
lesz. Így a tiszták és a nem tiszták egyaránt isznak ugyanabból a korsóból.

Második tized 3/1

Ne mondja ezt a barátjának: Vidd fel ezt a gyümölcsöt Jeruzsálembe és

megosztozunk,534 hanem mondja így: Vidd fel, és majd eszünk és iszunk belőle
Jeruzsálemben. De az emberek megajándékozhatják egymást.535

Második tized 3/2

Papi adományt nem vásárolhatnak a máászer seni pénzén, mert kevesebb azoknak
a száma, akik ehetnek belőle.536 Rabbi Simon azonban megengedi. Rabbi Simon

533
Jeruzsálemben vannak, és a fiainak akar venni italt a második tized megszentelt pénzéből.
534
Arra kéri a barátját, hogy vigye fel a második tized gyümölcsét Jeruzsálembe, és a szállítás
fejében elveheti a gyümölcs egy részét.
535
A második tizeddel kapcsolatos „független” szöveg: ajándékozhat, annak fejében, hogy
felszállítják a második tized gyümölcsét.
536
A papi adományból csak pap ehet. A második tized pénzéből minél többen lakomáznak, annál
jobb.
azt mondta nekik: ha a slámim áldozatával elnézőek, amely pigul, notár vagy táme
állapotú hús537 evéséhez, [vagy annak vétkéhez] vezet, akkor ne legyünk elnézőek
a papi adomány ügyében? Azt mondták neki: Ha elnézőek vagyunk a slámim
áldozatával, amelyből idegenek is ehetnek, legyünk engedékenyek a papi adomány
ügyében, ami tiltott idegeneknek?

Második tized 3/3

Aki rendelkezik a második tized pénzével Jeruzsálemben, és el akarja költeni. Ha a

barátjának van [hulin] gyümölcse, mondhatja a barátjának: ennek a pénznek
szentségét átviszem a gyümölcsödre. Akkor tisztaságban fogyaszthatja a vásárolt
gyümölcsöt, a másik pedig azt csinál a pénzével, amit akar. De ezt nem teheti
írástudatlannal, csak a demáj esetében.

Második tized 3/4

[Hulin gyümölcs] található Jeruzsálemben, de a második tized pénze a városon

kívül van, azt mondhatja: legyen ez a pénz hulin és a szentséget vigye át a
gyümölcsre, feltéve, ha a gyümölcs Jeruzsálemben marad és ott el is fogyasztja.

537
Héb. pigul: a héb. zevah slámim (béke ill. békéltető áldozat) húsát az áldozat elvégzése után
egy későbbi idő után fogyasztja, héb. notár: hátramaradt hús, melyet a megengedett idő után
fogyaszt, héb. táme: tisztátalan, bárki számára tiltva van.
Második tized 3/5

A második tized pénze bejöhet és kimehet Jeruzsálemből, a második tized

gyümölcse bemehet, de nem jöhet ki. Rábán Simon ben Gamliel azt mondja: Még
a gyümölcs is bemehet és kijöhet.

Második tized 3/6

Gyümölcs, mely eljutott Jeruzsálembe, és fogyasztásra kész, majd a második tized

ellenértéke Jeruzsálembe kerül, majd ott a gyümölcsöt elfogyasztják. Ha a
gyümölcs még nem volt felkészítve [fogyasztásra], mint például a szőlőskosarak,
melyeket a szőlőprésre szántak, vagy fügekosarak, szárításra várva, Sámáj iskolája
azt mondja: a második tized ellenértékét vissza kell vinni, és Jeruzsálemben kell
elfogyasztani. Hilel iskolája azt mondja: megválthatja és megeheti akárhol. Rabbi
Simon ben Jehuda, Rabbi Joszi nevében: Sámáj és Hilel megegyeztek a gyümölcs
ügyében, ami nem volt előkészítve teljesen, egyetértettek abban, hogy a második
tized megváltható és akárhol elfogyasztható. De akkor miben volt a
véleménykülönbség? Abban a gyümölcsben, mely teljesen elő volt készítve: Sámáj
azt mondta: a második tized értékét vissza kell hozni Jeruzsálembe, és ott kell
megenni. Hilel szerint, a gyümölcs akárhol megváltható és megehető. A demáj
behozható és kivihető, és megváltható.
Második tized 3/7

Ha egy [jeruzsálemi] fa a falon belül áll és kihajol, vagy kívül áll és behajol. A fa a
fal mentén áll és befelé fordul, bentinek tekinthető, a fal mentén áll és kifelé fordul,
kintinek tekinthető.538 Olajprés építménye, melyek nyílása a falon belül van, és a
helyisége azon kívül, vagy a nyílása kívül esik és a helyisége belül, Sámáj iskolája
azt mondja: minden esetben, olyan, mintha belül lenne. Hilel iskolája azt mondja: a
fal mentén van és befelé néz, bent van, a fal mentén van és kifelé néz, kint van.

Második tized 3/8

A Szentély fala mentén levő udvarok szent helyen539 épültek és profán területre
néznek, a belsejük profán, a tetejük szent. Ha profán területen épültek és szent
területre néznek, a belsejük szent, a tetejük nem szent. Ha egyszerre épült szent és
nem szent helyen, és egyszerre tekint szent és profán területre, belseje és teteje a
szent terület mentén és azon belül szent, a profán mentén és azon belül, nem szent.

538
A fa befele fordul, ezért Jeruzsálemben lévőnek tekinthető, eheti alatta a második tizedet és
nem válthatja meg.
539
Udvarok és falak a Szentély körül.
Második tized 3/9

Második tized, amely Jeruzsálembe kerül, és ott tisztátalanná válik, akár elsőfokú
tisztátalanság által,540 akár másodlagos tisztátalanság541 által, akár a városon kívül,
akár azon belül, Sámáj iskolája azt mondja: váltsa át pénzre és egye meg belül, ha
az elsőfokú tisztátalansággal került érintkezésbe, akkor kívül. Hilel iskolája azt
mondja: minden esetben váltsa át pénzre és egye meg kívül, a másodlagos
tisztátalanság esetén, belül.

Második tized 3/10

[Gyümölcs], melyet a második tized pénzén vettek és tisztátalan lett, meg kell
váltani. Rabbi Jehuda szerint el kell ásni. Azt kérdezték Rabbi Jehudától: Ha maga
a második tized megváltható, ha tisztátalan, akkor az, ami tisztátalanná vált, és
második tized pénzén vettek, nem váltható meg? Így válaszolt: Nem! Ha magáról a
második tizedről beszéltek, amely tiszta és a szent helytől távol [Jeruzsálemtől]
meg lehet váltani, miért mondjátok arról, amit a második tized pénzén vettek,
amely tiszta, hogy nem lehet megváltani a szent helytől távol?

Második tized 3/11

540
A legnagyobb mértékű (elsőfokú) tisztátalanság, héb. Áv há-tumáá, amely a halott érintésével
keletkezik.
541
Másodlagos tisztátalanság, héb. Vlád há-tumááá pl. ruhán keresztül való érintés által.
Szarvas, melyet a második tized pénzén vettek, megdöglött. El kell ásni a bőrével
együtt. Rabbi Simon azt mondja: Meg kell váltani. Élve vette, levágták és
tisztátalan lett, meg kell váltani. Rabbi Joszi azt mondja: Ássák el. Vágva vette és
tisztátalan lett. Ugyanaz az eljárás, mint a gyümölcsnél.

Második tized 3/12

Ha kölcsönbe vesz boros korsókat a második tized tárolására. Akkor is, ha a

korsókat lezárta, a korsók nem veszik fel a második tized szentségét. Ha bort
öntenek beléjük, mielőtt bedugaszolják, nem vásárolt második tizedet. Miután
bedugaszolták, tizedet vásárolt. Mielőtt a korsókat bedugaszolták, a hulin aránya
egy a százban lehet.542 Miután bedugaszolták akármilyen arány, mennyiség
megszentelhető. Mielőtt bedugaszol, felajánlja egy korsóból az adományt. Miután
bedugaszol, korsóként adományoz.543

Második tized 3/13

542
A bedugaszolatlan korsó a misna kitérője a papi adomány ügyében. Papi adománynak szánt
bor esetén a dugaszolás szükséges, hogy a hulin és a trumá aránya megállapítható legyen.
543
Az adományozás úgy történik, hogy felajánlja a korsó bizonyos hányadát a papoknak.
Sámáj iskolája azt mondja: Felbontja a korsót és kiüríti a présbe. 544 Hilel iskolája
azt mondja: Kinyitja, de nem kell kiüríteni. Hogyan értendő? Olyan helyen járnak
így el, ahol bedugaszolt korsókat árulnak. Ahol nyitott korsókat árulnak, nem lesz
a korsó profán. Ha szigorúan jár el, és mérték szerint árul, a korsó hulin. Rabbi
Simon azt mondja: Ha azt mondja a társának, ezt a korsót eladom neked, kivéve az
edényt: a korsó hulin lesz.

Második tized 4/1

Aki második tizednek számító gyümölcsöt szállít drága helyről olcsó helyre, vagy
olcsó helyről drága helyre, a gyümölcsöt a hely értékesítési rátája szerint váltja
meg. Aki a magtárból terméket szállít a városba, vagy a présházból bort szállít a
városba, a haszon növeli a második tized értékét, a szállítás költségeit ő fizeti.

Második tized 4/2

Megválthatja a második tizedet alacsony áron, a boltos vásárlási ára szerint, amely
nem azonos az eladási árral. Vagy, ahogy a pénzváltó beváltja, a szelát prutára, és
nem úgy, amikor prutára váltja a szelát.545 A máászer seni felbecsüléssel nem
544
Adománynak szánt bor: a lepecsételt korsót fel kell nyitni és összekeverni (elegyíteni a
présházban).
545
Szelá, itt pénzérme, a szelá pl. a Rambam (Maimonidesz) idején 17 gramm aranynak felelt
meg. A prutá váltó pénzegység, a fillérhez hasonló.
váltható meg. Ha értéke ismert, megváltható egy tanú segítségével, ha az értéke
nem ismert, megváltható három tanú segítségével, például a megbőrösödött bor,
vagy romlott gyümölcs, vagy rozsdás pénz esetén.

Második tized 4/3

Ha a termék tulajdonosa azt mondja: Megváltom a máászer seni termékét egy

szelá áron és egy másik szintén egy szelát igér, a tulajdonos ajánlata előnyt élvez,
mert hozzáad egy ötödet. A tulajdonos azt mondja: egy szelá, a másik: egy szelá és
egy iszer [pénzegység]. A szelá és egy iszer ajánlat előnyt élvez, mert az alapár
felett ígér. Aki a második tized [termékét] megváltja, hozzáadja az ötödet, akár a
sajátja, akár ajándékba kapta.546

Második tized 4/4

Csalhatnak547 a második tized révén. Hogyan? Azt mondja a felnőtt fiának, vagy
lányának, vagy a héber szolgának vagy szolgálólánynak: fogd ezeket az érméket és
váltsd meg ezt a második tized terméket magadnak. Ugyanezt azonban nem
546
Ötöd szabálya: ld. (Lev. 27, 31): ha valaki meg kívánja váltani a rá kirótt tizedet, az áron felül
ötödrészt kell hozzáadjon, de ez csak a birtokában lévő termékre vonatkozik.

547
Csalhatnak: megváltják, anélkül, hogy a kifizetnék az ötödöt.
mondhatja kiskorú fiának vagy lányának, vagy kánaánita szolgájának vagy a
szolgálólányának, mert az ő kezük, akár az ő saját keze.

Második tized 4/5

A magtárban áll és nincs nála pénz. Ezt mondhatja a barátjának: ezeket

gyümölcsöket neked adom ajándékba. Majd így folytatja: legyenek megváltva
azzal a pénzzel, amely az otthonomban van.

Második tized 4/6

Vásárolt a barátjától egy szelá értékű tizedet, de még meg sem váltotta, miközben a
termék értéke két szelára emelkedett. [A vásárláskor] barátjának egy szelá összeget
ad, nyeresége pedig egy szelá, a második tized pedig az övé.548 Vásárolt a barátjától
tizedre valót két szelá pénzért, de még meg sem váltotta, és az ára egy szelára
csökkent. A vásárló egy szelá értékű hulinnal fizet és a megszentelt másik szelá az
övé. Ha az eladó írástudatlan, hulin helyett a demájból ad neki.

Második tized 4/7

548
Ezzel az egy szelá nyereséggel megváltja a terméket, amit vásárolt, és a pénzt Jeruzsálemben
elkölti.
Megváltja a második tizedet, de nem jelenti ki szóban. 549 Rabbi Joszi azt mondja:
Elég az is. 550 Rabbi Jehuda azt mondja: ki kell jelentenie. Ha házassági vagy válási
szándékáról beszélt az asszonnyal és átadta neki a válólevelet és az eljegyzési
zálogot, és nem fűzött hozzá szavakat – Rabbi Joszi szerint: Elég az is. Rabbi
Jehuda szerint: El kell mondani, ki kell jelenteni.

Második tized 4/8

Letesz a megváltáshoz egy iszert, és a felének árán eszik, majd [fogja az iszert] és
egy másik helyre megy.551 A másik helyen az iszer pundiont ér. Ekkor ehet még
egy iszernek megfelelő gyümölcsöt. Letesz a megváltáshoz egy pundiont és a
felének árán eszik, majd [fogja a pundiont és tovább megy. A másik helyen a
pundion csak egy iszert ér, ehet egy másik felet [iszert]. Ha letesz egy iszert, a
második tized pénzéből, ennek árán addig eszik, ameddig az iszer tizenegyed része
marad, vagy az iszer egy század része marad. Sámáj iskolája azt mondja: minden
esetre annyit eszik, ameddig egy tized marad. Hilel iskolája azt mondja: vádáj
esetén tizenegyed rész, demáj esetén egy tized.552

549
Ilyenkor fennhangon ki kell mondani: ez a második tized pénzben való megváltása (héb.
pidjon).
550
Rabbi Joszi szerint elég a pénzt felmutatni.
551
A misnában szereplő pénznemek: 1 iszer = ½ pundion = 8 prutá, 1/ 24 dínár.
552
A vádáj: jelentése bizonyos. Bizonyos, hogy levontak a termékből minden tizedet, a vádáj
ellentéte a demáj: jelentése: nem bizonyos. A két iskola közötti különbség a második tized
értékéhez hozzászámított ötöd miatt van.
Második tized 4/9

Bárhol, bármilyen pénz, Jeruzsálemen kívül, hulinnak számít. Még az arany dínár
is, az ezüst, és a rézpénz. Talált köztük egy cserepet, amelyre ráírták: „tized”, ez
tized pénznek számít.

Második tized 4/10

Talált edényt, melyre ezt írták: korbán.553 Rabbi Jehuda azt mondja: Ha cserépből
van az edény, hulin, és ami benne van az korbán. Ha az edény fémből van, korbán
és ami benne van, hulin. Azt mondták neki: Az embereknek nem szokása áldozati
edényben hulint tartani.

Második tized 4/11

Edényt talál, amelyre ráírták a kuf betűt [a korbán szó kuffal kezdődik], áldozat
tárolására való. Ha mem betűt talál, az a tized, ill. máászer jele, ha dálet betűt, az
demáj, a tet pedig tevel. Ha táf, abban trumá, papi tized van. Mivel “veszélyes”

553
Korbán jelentése: áldozat.
időkben táf-ot írtak a teljes szó helyett.554 Rabbi Joszi szerint e betűk személyek
nevei. Rabbi Joszi azt mondja: Még akkor is, ha talál egy hordónyi gyümölcsöt, és
ráírták, hogy papi tized, hulinnak számít, mivel ez korábban papi tizednek számító
gyümölccsel volt tele, de kiürült.

Második tized 4/12

A fiának azt mondja: abban a sarokban második tized van, de a fiú a másik
sarokban találja: hulinnak számít.

Ha az apa azt mondja: abban a sarokban van száz rész második tized, a fia szerint
kétszáz: a különbözet hulinnak tekinthető. Ha az apa azt mondja kétszáz, és a fiú
százat mond, akkor az mind második tized.

Második tized 5/1

A szőlőt a negyedik évben [héb. kerem revai]555 rögökkel jelölik, az orlát pedig
cseréppel, a sírokat pedig mésszel, amit feloldanak és odaöntik. 556 Rábán Simon
ben Gámliel azt kérdi: ez mikor van? A hetedik évben. Az előrelátó ember leteszi

554
Az üldözések idején nem írták fel az edények rendeltetését.
555
Kerem revai: a szőlő és a gyümölcsfa negyedik évének termése (az első három év
gyümölcsének fogyasztása tilos, ez ún. orlá). A negyedik év gyümölcsét fel kell vinni
Jeruzsálembe és csak ott szabad elfogyasztani.
556
Nehogy halott tisztátlansága közelébe kerüljenek az arra járó papok.
az érméket és azt mondja: a szőlő minden gyümölcse legyen hulin és a szentség
kerüljön át ezekbe az érmékbe.

Második tized 5/2

A negyedik évben termett szőlőt felhozták Jeruzsálembe [ha a távolság nem

nagyobb, mint] egy napi járóföld. Mi ennek a határa? Eilát délen és Ákrábát
északon,557 Lod nyugaton és a Jordán folyó keleten. Mikor sok volt a gyümölcs,
úgy döntöttek, hogy meg lehet váltani a városfal közelében. Ezt azonban
feltételesen tették, amikor lehetett, visszatérhettek a korábbi módszerhez. Rabbi
Joszi azt mondja: Ez a helyzet a Szentély pusztulása óta, de ha újjáépítik,
visszatérnek az eredeti megváltás módjához.

Második tized 5/3

A negyedik évi szőlőről Sámáj iskolája azt mondja: ha megváltják, nem szükséges
az ötödrész hozzáadása, és nem kell elégetni.558 Hilel iskolája szerint kell. Sámáj
azt mondja: a peret és az olelot szabálya vonatkozik rá.559 Ezeket a szegények
megváltják maguknak. Hilel azt mondja: minden a szőlőprésbe kerül.
557
Az itt említett Eilát, valószínűleg Hebron melletti helység, Akrabatnak megfelel Akrabatenne,
Szamária vidékén, ld. Josephus Flavius:Zsidó Háború.
558
Az égetés (eltávolítás) itt a pészah előtti napra vonatkozik.
559
Peret: lehullott szemek, olelot: nem teljes fürtök. Ezeket a szegényeknek kell hagyni.
Második tized 5/4

Hogyan váltják meg a negyedik év gyümölcsét? 560 A kosarat három ember elé
helyezi és azt mondja: hány ilyen kosár gyümölcsöt vált meg egy szelá, úgy, hogy
a kiadásokat is felszámolja?561 Leteszi a pénzt és azt mondja: ami ebbe az összegbe
belefér, legyen hulin, ennyi és ennyi kosár, szelá áron.

Második tized 5/5

A szombatévben megváltja az értékén. És ha az egész termés gazda nélkül maradt,

csak a szüret költségét térítheti vissza. Aki a saját, negyedik év gyümölcsét váltja
meg, hozzászámítja az ötödét, akár az övé volt, akár ajándékba kapta.

Második tized 5/6

560
Negyedik év gyümölcse: netá revái.
561
Kiadások: a gyümölcsfa ápolásával járó munka, ezt levonja a megváltás árából.
A pészach első ünnepének előestéjén, a negyedik évben és a szombatévben, biur
történik.562 Hogyan? Az adományt és az adomány tizedet, a gazdáiknak adják, az
első tizedet a gazdáiknak, a második tizedet a gazdáiknak, a szegény tizedet a
gazdáiknak. A második tized és a bikurim elégethető akárhol. Rabbi Simon azt
mondja: a bikurim a papoké lehet adomány címén. Ha ebből főtt étel készül: Sámáj
szerint el kell égetni, Hilel szerint már elégették.

Második tized 5/7

Akinek még maradt a házában gyümölcse [szentséget képviselő második tized], és

eljött az eltávolítás ideje. Sámáj iskolája szerint hulinra kell váltania ezüstpénzzel.
Hilel iskolája szerint teljesen mindegy, hogy gyümölcsként maradt, vagy ezüstre
váltják.

Második tized 5/8

Rabbi Jehuda azt mondta: Korábban az volt a szokás, hogy a gazdáknak üzentek:
Igyekezzetek és helyezzétek el a gyümölcsöt, mielőtt eljön az eltávolítás ideje, míg
aztán jött Rabbi Ákivá és azt tanította, hogy bármilyen gyümölcs, amely nem érte
el a tized időszakát, mentes az eltávolítás alól.
562
Héb. biur: égetés, a házból való eltávolítás. Az első három évről megmaradt tizedeket el kell
tüntetni. Negyedik év: a hét év közül a negyedik, a szombatév – a hetedik: héb. snát smitá, vagy
sviit.
Második tized 5/9

Akinek a termése távol van, [de már kiválasztotta a rájuk vonatkozó tizedeket, és
eljött az eltávolítás ideje], néven kell nevezze. 563 Történet Rábán Gámliellel és a
vénekkel, akik hajón utaztak, hogy azt mondta Rábán Gámliel: A tizedet, amelyet
én kiválasztok, Jósuának adom, a helye fenn van tartva. Másik tized, melyet a
jövőben kimérek, legyen Ákivá ben Joszefé, melyet a szegények nevében vesz át, a
helye ki van jelölve. Rabbi Josua azt mondta: A tized, melyet a jövőben kimérek,
Elázár ben Ázárját illeti, a helye fenn van tartva. Mindenki fizet, egyik a másiknak.

Második tized 5/10

Az utolsó ünnepnap délutánján esküt tesznek. Mit mondanak? “Eltávolítottam a

kodes-t [a megszenteltet] a házból.” (MTörv 26, 13) Ez a második tized és a neta
revai.564 Vagy: a lévitának adtam– ez a máászer levi (első tized, ami a lévitát illeti).
Vagy: azt odaadtam – ez az adomány vagy a tized adománya. Vagy: az idegennek,
az árvának és az özvegynek – ez a szegény ember tizede, há-leket, há-sikhehá és a
peá, ezek nem érvénytelenítik az esküt. A házból való – ez a kalács adománya.

563
Ki kell jelentse: „Azt a bizonyos papot illeti az adomány, amely bizonyos helyen van.”
564
Kodes: szentség, mindkettő kodes, vagyis szentséggel bír.
Második tized 5/11

„Akkor szólj az Örökkévaló, a te Istened szine előtt: És örülj mindazon jónak, amit
adott az Örökkévaló, a te Istened neked és házadnak, te meg a lévita és a jövevény,
ki közepetted van. Midőn végképen megadtad termésednek minden tizedét a
harmadik évben, a tizednek évében és adtad a lévitának, a jövevénynek az árvának
és az özvegynek, hogy egyenek kapuidban és jóllakjanak.” (MTörv 26, 11-12) Ha
a második tizedet az első tized elé helyezi, nem jelenthet ki semmit.565 [Nem
mondhatja]: nem hágtam át a parancsolataidat, „nem választottam le a tizedet
eltérő fajtából, mint kellett volna, nem választottam a gyökerestül kitépett termést a
földben lévő termés helyett, sem újat a régi helyett, sem régit az új helyett, nem
mulasztottam el a nevedet áldani és megemlíteni eközben.

Második tized 5/12

„Nem ettem belőle gyászomban.” (MTörv, 26, 14) Ha evett belőle gyász közben
nem mondhatja a [Tóra] esküjét. Nem takarítottam belőle tisztátalan voltomban.
Ha elvett belőle tisztátalan kézzel, nem tehet vallomást. És nem adtam belőle halott
számára – vagyis nem vásároltam belőle [a második tized pénzén] koporsót vagy
halotti leplet a halottnak, és nem adtam más gyászolóknak sem. Hallgattam az

565
Esküt a Tóra szavai szerint.
Örökkévaló, az én Istenem szavára és felvittem a Szentélybe. Cselekedtem mind
aszerint, amit nekem parancsoltál. Örültem, és örömet okoztam.

Második tized 5/13

„Tekints le szent lakodból, az égből és áld meg népedet az egekből.” (MTörv 26,
15) Mi megtettük, amit nekünk parancsoltál, Te is tedd meg, amit ígértél nekünk
Nézz le a szent lakhelyedről, és áldd meg a nemzeted, Izraelt, fiaival és lányaival
együtt. És a földet, amit nekünk adtál, áldd meg harmattal és esővel és frissen ellett
borjúval. Épp úgy, ahogy atyáinknak tejjel mézzel folyó országot esküvel ígértél,
és ízeket adtál a gyümölcsnek.

Második tized 5/14

A [tized esküjéről] ezt mondták: izraelita és fattyú tehet esküt, de prozeliták és

felszabadított rabszolgák nem, mert nincs földjük.566 Rabbi Meir azt mondja: még
papok és léviták sem, mert nekik sincs földjük. Rabbi Joszi azt mondja: De vannak
városaik, földterülettel.

566
Ők nem vettek részt a Jósua idején történt földosztásban.
Második tized 5/15

Johánán, a főpap megszüntette a tized eskütételét.567 Azokat is elküldte, akik az

ébresztőt mondják, és a megsebzőket.568 Az ő idejében a kalapács zaját nem
hallhatták Jeruzsálemben.569 Az ő idejében nem kellett a demáj felől tudakozódni.

MAGVAK RENDJE 9

A kalács adománya - héb. hálá

kilencedik traktátus

567
Ezra azzal büntette a lévitákat, hogy a tizedet helyettük a papok kapták, mert a léviták nem
akartak visszatérni Judeába. Ennek a büntetésnek lett az eredménye Johánán határozata.
568
Megsebzők: héb. nokfim – akik az áldozati állat két szeme között vágást tesznek, amely
megvakítja az állatot és így könnyebb az állatott megkötözni.
569
A főpap nem engedte meg, hogy a műhelyekben dolgozzanak félünnepkor (héb. hol há-moed).
A kalács héber neve hálá (‫)חלה‬. A kalács adomány parancsolatának eredetéről így
szól a Tóra: „És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: szólj Izrael fiaihoz és
mondd nekik, amikor bementek az országba ahova én viszlek benneteket, akkor
lészen midőn esztek az ország kenyeréből, adjatok adományt az Örökkévalónak.
Tésztátok elsejéből pogácsát adjatok adományul.” (Szám 15, 17-19) A kalács
adománya a papot illeti és az ő házanépét. Az alábbi öt gabonafajtából készült
tésztából lehet kalács adományt leválasztani: ezek a búza, árpa, tönköly, zab és a
rozs. A kalács adományát az említett gabonák valamelyikének lisztjéből készült
tésztából választják le. A kalács mennyiségét illetően, a papi adományhoz
hasonlóan, a Tóra nem utasít. Erről az előttünk lévő misnák felvilágosítást adnak.
A traktátus négy fejezetből áll.

Izraelben, a hagyományt követő háztartásokban és a péknél ma is megtörténik a

kalács leválasztása. Hogyan? A liszthez vizet adnak és tésztát dagasztanak. Majd
mielőtt formákra szabdalnák a tésztát, leválasztanak egy unciányi (kb. 30 g)
darabot és áldást mondanak. A leválasztott darabot tüzes lapra teszik és elégetik. A
tészta darabot nem szabad a sülő tésztával együtt a kemencében elégetni. De miért
égetik el? Mivel a Szentély pusztulása óta a rituális tisztaság problémája
megoldatlan. Ugyanebből az okból a pap se ehet belőle.

A kalács adománya 1/1

Ötféle gabona köteles hálára: a búza, az árpa, a tönköly, a zab, és a rozs. Ha a
tészta többféle gabona lisztjéből készül, a mennyiségek összeadódnak. Tilos
belőlük a hádás, peszah előtt,570 és tilos learatni őket az omer [kalásza] előtt. Ha
gyökeret eresztettek az omer előtt, fogyasztásukat az omer teszi lehetővé. Ha nem,
fogyasztásuk tilos a legközelebbi omerig [a következő évben].

A kalács adománya 1/2

Ha eszik belőlük olíványi mennyiséget, pészahkor mácá [macesz] formájában,

eleget tett a kötelességének. Olíványi hámecet571 eszik, büntetése káret.572 Ha az
egyik közülük [hámec] és elkeveredett a többi fajtával, a gazdája megszegte a
pészáhot. Aki esküt tett a kenyérre és a gabonára, számára mind a fent említett öt
fajta fogyasztása tilos. Ezek Rabbi Meir szavai. A Bölcsek mondják: aki a
gabonára esküt tett, annak tilos.573 Ezek a [gabonafajták] tizedre kötelesek és kalács
adományra.

A kalács adománya 1/ 3
570
Hádás: jelentése új. Itt az idei termésre utal. Tilos az új gabona, mielőtt az omer áldozatát
bemutatják peszah után.
571
Hámec: kelt tésztájú kenyér, ami tilos pészahkor. Ellentéte a mácá (macesz), a keletlen
tésztából készült kenyér.
572
Káret: „halálos” ítélet, melyet a túlvilágon hajtanak végre, amikor a lélek “kivágatik” a
népéből. Az öt gabonafajta valamelyikéből elég egy olíványi darab, ha az hámec.
573
Van, aki arra esküszik, hogy nem eszik gabonát, se cipót.
A következők kalács adományra kötelesek, de tizedre nem: A leket, a sikhechá, a
peá, a hefker, az első tized, melyből leválasztották a papi adományt, második tized
és a hekdes,574 melyet megváltottak, az omer feleslege, termés, mely nem érte el a
harmad méretét. Rabbi Eliezer azt mondja: termés, mely nem érte el a harmad
méretét, mentes a kalács adomány parancsolata alól.

A kalács adománya 1/4

A következőkre nézve a tized kötelező, de a hálá adomány alól mentesek: a rizs, a

köles, a mák, a szézám, a hüvelyesek, és az öt gabonafajtából készült tészta, mely
kevesebb, mint ötnegyed káb, [két és fél liter], a fánk, a mézes, a sütemény, a
serpenyőben sült lepény, a meduma575 tésztája, mind mentes a hálá adomány alól.

A kalács adománya 1/5

Fánkszerű tészta, mely a sütés [végére] változatlan marad, mentes a hálá szabálya
alól. Tészta, amely az elején kemény, a végén fánkszerű, vagy amely az elején
fánkszerű és a végén kemény, hálá adományra köteles. Hasonlóképpen, a
kenyérmorzsából készült lepény is köteles.

574
Ezek meghatározásához, ld. a Peá traktátust.
575
medumá: hulin és a papi adomány keveréke.
A kalács adománya 1/6

A meiszá,576 Sámáj iskolája felmenti a hálá kötelessége alól, Hilel iskolája azonban
kötelez. A hálitá,577 Sámáj iskolája kötelez, Hilel iskolája felment. Köszöneti
áldozat kalácsa, vagy názirita lepény,578 amit saját maga készít, nem köteles, de
amit a piacon árul, azért igen.

A kalács adománya 1/7

Pék, aki kovászt készít eladásra, hálára köteles. Asszonyok, akik a péknek lisztet
adtak, hogy abból kovászt készítsen, ha nem kerül ki a hálának megfelelő
mennyiség [pl. árpalisztből], a tészta mentes lesz a hálá adománya alól.

A kalács adománya 1/8

Kutyáknak való tészta, ha a pásztorok is esznek belőle, hálára köteles. Eruvot is

csinálnak vele,579 részesülnek belőle, áldást mondanak rá, zimunt mondanak, lehet
576
Meiszá: liszt, amelyet forró vízbe dobnak.
577
Hálitá: Liszt, melyre forró vizet öntenek.
578
Názirita lepénye: názir, aki a bortól való tartózkodásra esküszik, ez annak az áldozati kenyere.
579
Vele: a kaláccsal. Héb. eruv: szombat bejövetele előtt a környék határait kiterjesztik
valamilyen étel elhelyezésével a határvonalon. Ez megszabja a szombati törvények szerint
sütni belőle ünnepekre, sőt a pészahi kötelességnek is eleget lehet tenni. Ha a
pásztorok nem esznek belőle, akkor ez a tészta nem köteles hálára, se eruvra, se
zimunra nem használható, nem süthet belőle ünnepre, nem teheti kötelességét
pészahra. Mindkét esetben a tészta tisztátalanná válhat.

A kalács adománya 1/9

Kalács adomány és papi adomány [fogyasztása, ha tudta, hogy ez a papot illeti],

káret büntetéssel jár, és az egyötöd fizetésének büntetésével, [ha nem tudta, hogy a
papot illeti]. [Fogyasztásuk] tilos idegenek számára, és a papok tulajdonát képezik,
legfeljebb száz az egyhez arányban580 keverhetők. Kezet mosnak mielőtt hozzájuk
nyúlnak, és [a pap, aki a nap során tisztátalan volt] csak napnyugta után ehet
belőle. Nem vesznek adományt a tiszta termékből a tisztátalan helyett, hanem
abból, melyet közel raktároznak, és amelynek a tized leválasztási munkálata véget
ért. Ha valaki azt mondja: egész magtáram trumá, és a tésztám hálá. Ha nem mutat
semmit [a kész kalácsból], semmit se mondott.

A kalács adománya 2/1

érvényes közterület és magánterület határát. Héb. zimun: közös étkezésre való felhívás. Pészahi
kötelesség: macesz (héb. mácá) fogyasztása.
580
Megengedhető keverék: 100 véka hulin és egy véka hálá (vagy trumá) arányban nem jár
büntetéssel.
Külföldi termés, amit behoztak Izrael földjére, hálára köteles. Ha kivitték innen,
[Izraelből] külföldre, Rabbi Eliezer szerint köteles, míg Rabbi Ákivá szerint nem.

A kalács adománya 2/2

Külföldi földdel együtt szállított [mag, termés], mely hajón érkezett Izrael földjére,
tizedre és szombatévre köteles. Rabbi Jehuda azt mondta: mikortól lép életbe ez a
kötelezettség? Mikor a hajó partot ér. Tészta, melyet gyümölcs levével gyúrtak,
hálára köteles, és mosatlan kézzel is ehető.

A kalács adománya 2/3

Asszony, meztelenül is leülhet, hogy elválassza a hálát, mert megteheti, hogy

eltakarja magát,581 amit a férfi nem tehet meg. Akinek nem áll módjában, hogy
tisztán válasszon hálát, azt külön adagokban – kábin – teszi,582 nehogy
tisztátalanná váljon. Rabbi Ákivá azt mondja: Inkább legyen tisztátalan, de ne
válassza kábin, mert ugyanazzal a névvel illetik, mikor tiszta és ugyanazzal, mikor
tisztátalan, az egyiket hálának nevezik és a másikat is hálának nevezik, de a
különálló, kábinnal kiválasztott adag, nem hálá.

Azzal, hogy keresztbe teszi a lábait.

581

Kábin (egyesszám káv) mértékegység, mely kevesebb, mint a leválasztandó kalácshoz

582

szükséges mennyiség. Egy káv tészta még nem tekinthető elegendőnek a kalács leválasztására.
Külön adagokban: külön edényben.
A kalács adománya 2/4

Aki a [nyers] tésztát különálló, kábin mértékű darabokra osztja és a darabok

egymáshoz érnek, a tészta nem köteles kalácsra, csak akkor, ha az egész érintkezik.
Rabbi Eliezer azt mondja: Akkor is, ha kiveszik a sütőből és kosárba teszik, mert a
kosár egybefogja a darabokat, és így együtt kalácsra köteles.

A kalács adománya 2/5

Ha valaki leválaszt hálára valót, mikor az még nyers liszt, nem számít hálának. Az
olyan, mintha a pap kezéből venné el. A tészta azonban köteles hálá adományra.
Ha a lisztben meg van az elegendő mennyiség, hálára köteles és idegenek számára
tilos – ezek Rabbi Josua szavai. A bölcsek azt mondták neki: Volt egy eset, amikor
tévedésből egy idegen öreg kezébe került.583 Rabbi Josua azt válaszolta: Bár az az
ember vétkezett, másoknak enni adott.

A kalács adománya 2/6

583
Az idegen öreg, aki nem volt pap, a kalács adományból evett, mely liszt állapotban lett
leválasztva.
Ötnegyed káv lisztből [készült tészta] hálára köteles. Ezek,584 és a kovászuk, a
finom és a durva korpaliszt, ha együtt kitesznek ötnegyedet, kötelesek. Ha a durva
korpalisztet eltávolítják, majd visszateszik, mentes a hálá alól.

A kalács adománya 2/7

A hálá mértéke, [az egész nyers tészta] 1/24 része. Ha saját magának tésztát készít,
vagy ha tésztát készít a fia ünnepségére, ugyancsak 1/24. Ha a pék tésztát készít
eladásra a piacon, 1/48. Ha a tésztája tévedés vagy baleset következtében
tisztátalan lett, 1/48. Ha szándékosan lett tisztátalan, 1/24, hogy a vétkes ne járjon
jól.

A kalács adománya 2/8

Rabbi Eliezer azt mondja: hálá leválasztható a tiszta tésztából, a nem tiszta tészta
számára. Hogyan? Előtte áll a tiszta tészta és a tisztátalan, kivesz elegendő tésztát
abból, amelyből még nem vettek hálát, és ebből tojásnyi adagot tesz a középre,
[így „összekötve” a két tésztát]. Ezután vehet a hozzá közel állóból. Ezt a Bölcsek
megtiltották.

584
Különböző gabonafélék.
A kalács adománya 3/1

Kóstolhat a nyers tésztából, mielőtt összegyúrják búzaliszttel, vagy mielőtt [egy

darabban] összeáll, árpaliszttel. Aki eszik belőle, büntetése káret.585 Mikor az
asszony vizet tesz hozzá, leemeli (leválasztja) a hálát, de ügyel, hogy ne maradjon
ötnegyed liszt.586

A kalács adománya 3/2

Valamennyi papi adomány belekeveredett a nyerstésztába, mielőtt összegyúrták

volna. Mentes a [hálá kötelessége alól]. Ha medumá mentes, ha már összegyúrta:
köteles. [Tisztátalanság] gyanúja merült fel a tésztát illetően, mielőtt összegyúrná.
Összegyúrja a tisztátalan tésztát. Ha azután is felmerül a gyanú, miután
összegyúrta, ügyel arra, hogy tiszta maradjon.587

A kalács adománya 3/3

585
Eszik a tésztából, mielőtt leválasztották volna a hálát.
586
Mikor a vizet a liszthez adják és gyúrni kezdik a tésztát, rögtön az elején leemeli a hálát.
Ötnegyed, ne maradjon: az edényben több mint ötnegyed káv sima liszt.
587
A tisztátalanság kétsége nem teszi tisztátalanná, és leválasztja a hálát.
Az asszony felajánlotta a tésztát, mielőtt összegyúrta. Azután megváltotta a
hekdestől: köteles.588 Felajánlotta, miután a hálának megfelelő állapotra gyúrta,
majd a gizbár589 tovább gyúratta, és aztán megváltotta – mentes, mivel a
kötelessége idején mentes volt.

A kalács adománya 3/4

Az előbb mondottakhoz hasonlóan: aki a hekdesnek ajánlotta a gyümölcsét, mielőtt

eljött a tized évszakának ideje és megváltotta: a gyümölcs tizedre köteles. Ha már
elkövetkezett a tized évszakának ideje, és megváltotta, köteles. A hekdesnek
ajánlotta, mielőtt a tizedre köteles lenne, és a gizbár befejezte, és aztán
megváltotta, mentes a tized alól,590 mivel a kötelessége idején a gyümölcs mentes
volt a tized alól.

A kalács adománya 3/5

588
Hekdes: a szentély kincstárának felajánlott termék, amely felajánlástól vissza lehet lépni, ún.
pénzbeli megváltással.
589
Gizbár: kincstárnok, az általa megbízott asszony gyúrja a tésztát.
590
Már a hekdes kincstárához tartozott, mikor utólag megváltotta a gyümölcsöt a hekdes alól.
Idegen, aki egy izraelitának lisztet adott, hogy készítsen neki tésztát, a tészta
mentes a hálá kötelessége alól.591 Ha ajándékba adta, amíg nem gyúrta össze a
tészta köteles, de ha az idegen összegyúrta, mentes. Ha együtt készíti a tésztát az
idegennel, és ha nincs izraelita kezében hálának megfelelő mennyiség, mentes a
hálá kötelessége alól.

A kalács adománya 3/6

Jövevény, aki betért, és a tésztája a betérés előtt készült, mentes. Miután betért,
köteles. Ha kétség merül fel a tészta gyúrásának idejét592 illetően, köteles. Nem kell
utána fizetni ötödöt.593 Rabbi Ákivá azt mondja: Mindent a kemencében történő
sütés szab meg.594

A kalács adománya 3/7

Ha valaki tésztát készít búzaliszt és rizs keverékéből, ha a tésztának búzaíze van,

köteles hálát leválasztani, és a pészahi kötelességének eleget tehet ezzel a

591
Mentes, még akkor is, ha izraelita gyúrta a tésztát.
592
A gyúrás a prozelita betérése előtt vagy után történt.
593
Idegennek nem kell fizetni, ha tévedésből eszik a hálából, vagy a papi adományból.
594
A fenti misnákban a tészta gyúrása a meghatározó állapot, R. Ákivá szerint pedig a tészta sülő
héja a kemencében.
keverékkel.595 Ha nincsen búzaíze, nem köteles hálára, és [a keverék] a pészahi
macesz sütésére alkalmatlan.

A kalács adománya 3/8

Árpalisztet vesz a tésztából, amelyből nem választottak le hálát és áthelyezi egy

másik tésztába, amelyből már leválasztották a hálát.596 Ha rendelkezésére áll egy
másik tészta, abból leválaszthatja a hozzáadott árpaliszt számlájára a hálá pontos
mennyiségét, ha nem, egyetlen adag hálát választ le az egészre.

A kalács adománya 3/9

Hasonlóképpen: szüretelt olíva, mely összekeveredett a fán maradt olíva

maradékkal, vagy szüretelt szőlő, mely összekeveredett a leszedetlen fürtökkel,
máshonnan vesz olívát, illetve szőlőt, hogy a keverék után kifizesse pontosan a
tizedet. Ha nincs, akkor a keverékből 597 választja le a papi adományt és a tizedet.
És a többi tizedet, számítás szerint.

595
Pészahi kötelesség: mácá (macesz) sütése.
596
Az árpaliszt tevel, melyből nem választottak le semmiféle tizedet, és azt egy metukenet –
„megadóztatott” tésztához keverik. A tiszta árpalisztből nem választanak le hálát.
597
Ha nincs a keverék helyett más olíva vagy szőlő, a keveréket tevelnek tekintik, és teljesen
megadóztatják.
A kalács adománya 3/10

Kovászt vesz ki búzalisztből készült tésztából és áthelyezi a rizslisztből gyúrt

tésztába. Ha ennek búzaíze van, hálára köteles, ha nem, akkor mentes. Ha így van,
miért mondták, hogy a tevel mindent tilt?598 Ugyanaz a fajta keveréke, (héb. min
be-mino)599 vagy más fajtával való keverék, amely ízét megadja.

A kalács adománya 4/1

Két asszony, két kábin [két vékányi] tésztát készít, és az egyik hozzáér a
másikhoz.600 Mentesek a hálá kötelessége alól, még akkor is, ha a tésztáik hasonló
fajtájúak. Ha a két véka tészta egy asszonyé, a hasonló fajtájúakból adományra
köteles, amely pedig nem hasonló fajtájú, mentes.

A kalács adománya 4/2

598
A búzaliszt és rizs keveréke esetében is lehet hálára való kötelesség, vagyis a keveréket nem
tekintik tevelnek.
599
Min be-mino – gyakori talmudi kifejezés: hasonló fajták keveredése, pl. bizonyos gabonaféle
másik gabonafélével. Ld. a köv. misnát.
600
Külön-külön egy-egy véka tésztát gyúrtak. 1 véka (káb) még nem elegendő ahhoz, hogy hálára
kötelezzen.
Mi számít hasonló fajtájúnak? A búza nem keverhető mással a tönkölyön kívül. Az
árpa a búzán kívül minden gabonafajtával keverhető. Rabbi Johánán ben Nuri azt
mondja, hogy a többi fajták keverhetők, egyik a másikkal.

A kalács adománya 4/3

Két véka tészta külön-külön és középen egy véka rizs vagy egy véka papi
adomány.601 Nem keverhetők össze. Ha középen olyan tészta van, melyből a hálát
már leválasztották, a három tészta összekeverhető.

A kalács adománya 4/4

Egy káv tészta, melyet új gabonából602 készítettek, és egy káv a régi gabonából,
majd e két tésztát egybegyúrták. Rabbi Jismáel azt mondja: vegyen hálát a
közepéről. A bölcsek megtiltják. Valaki hálát választott le egy káv-ból készült
tésztából. Rabbi Ákivá azt mondja: ez valóban hálának számít, de a Bölcsek azt
mondják: ez nem hálá.

Két káv tészta, melyek összetevőiből már egyenként levonták a hálát. Majd
összegyúrják a két káv tésztát. Rabbi Ákivá felment, a Bölcsek pedig szükségesnek
601
Papi adománynak szánt liszt, melyet csak a pap és a családja fogyaszthat.
602
Egy másik helyen a misna azt mondja: nem adnak papi adományt a régi helyett az újból.
tartják a hálá ismételt levonását. [Úgy látszik, hogy előző] szigorúsága most az
enyhítés felé hajlott.603

A kalács adománya 4/6

Valaki leválasztja a tésztából a hálát, tiszta módon, amelyből eddig nem vontak le
hálát. Majd vesz belőle egy darab hálát, a demájból [készült tészta számára
adózásként], 604 amikor a tészta már megromlott. A demáj számára a tisztából
vesznek hálát, és nem abból, ami a közelben adódik.

A kalács adománya 4/7

Izraelita, aki bérlőként dolgozott Szíriában idegeneknél. Rabbi Eliezer kötelezi őt,
hogy tizedet fizessen és a hetedik év törvényét betartsa, de Rábán Gámliel nem
kötelezi. Rábán Gámliel azt mondja: Két porció hálát fizet Szíriában, de Rabbi
Eliezer azt mondja: Csak egyet. Rábán Gámliel enyhe döntése elfogadást nyert, és
Rabbi Eliezer kedvező döntése szintén elfogadást nyert. Majd, mindkét dologban
Rábán Gámliel döntése szerint cselekedtek.

603
Rabbi Ákivá egy káv esetén hálát követel, és most az egybegyúrt két kávnál nem írja elő a
hálát.
604
Valószínűleg a megadózatlan, ún. demáj tészta hálá adózásáról beszél.
A kalács adománya 4/8

Rábán Gámliel azt mondja: A hálá szempontjából három terület van. Izrael
földjétől Keziv-ig, ahol egy porció hálát fizetnek. Keziv-től a folyóig és Ámáná-
ig605 kettőt, melyből egyet a tűzbe vetnek és egyet a papnak adnak. A tűzbe vetni
valónak van mértéke, a papnak járónak nincs. A folyótól és Ámáná-tól befelé két
porciót, egyet a tűznek, egyet a papnak. A tűzbe valónak nincs mértéke, a papnak
járónak van. Aki nappal mikvébe merült, ehet belőle. Rabbi Joszi azt mondja: Nem
szükséges megmerülni. Hálá tilos annak, akinek folyása van, férfinak vagy nőnek,
havi vérzésben lévő nőnek, és nőnek, aki szült. Papok asztalánál idegen is ehet, és
minden kohanitának jár.

A kalács adománya 4/9

Az itt következők bármely papnak járnak: a hárámim,606 a bechorot607 az

elsőszülött fiú megváltása,608 a szamár elsőszülöttjének megváltása,609 a láb, a
pofák, a gyomor, a gyapjú eleje, a tisztátalan olíva olaj,610 az áldozati állatok, és a

605
A földrajzi határok a babilóniai izraeliták jelenlétét jelölik. Ámáná a Libanoni hegységet
jelenti.
606
Herem, (t. sz. hárámim): a papok számára lefoglalt zsákmány (lásd Lev 27, 28).
607
Bechorot, t.sz. (bechor) tiszta állat elsőszülötte.
608
Pidjon ha-ben, elsőszülött megváltása: öt sekel.
609
A szamár nem tiszta, áldozható állat, helyette bárányt kell adni.
610
Amit el kell égetni (semen szrefá).
bikurim 611 Rabbi Jehuda a bikurim tiltását kéri. A bükkönyből leválasztott papi
adomány612 – Rabbi Ákivá megengedi, a Bölcsek nem.

A kalács adománya 4/10

Nitáj Tekoából, hálát hozott Bétárból.613 Nem fogadták el. Az alexandriaiak

Alexandriából vitték a hálát [Jeruzsálembe] és nem fogadták el tőlük. Har Cevoim
lakói Sávuot előtt hozták első zsengéiket, de nem fogadták el tőlük. Mivel a
Tórában írva van (Kiv 23, 16): „s ünnepét az aratásnak - munkád, mezei vetésed
zsengéjének.”614

A kalács adománya 4/11

Ben Antinosz bechorot áldozatát Babilóniából nem fogadták el. Joszef há-Kohen
új bort hozott és olajat, és nem fogadták el tőle. Ugyanez a Joszef elhozta a fiait és
házanépét, hogy kis pészahot ünnepeljenek Jeruzsálemben, és visszaküldték őket,
hogy ez ne váljon szokássá. Ariszton első zsengéket hozott Apameából, Szíriából
és elfogadták tőle, mert ezt mondták: aki Szíriában vásárol az olyan, mintha
Jeruzsálem környékén vásárolna.

611
Bikurim: első zsengék.
612
Kársiné trumá (bükköny) – csak szükség esetén fogyasztják.
613
Tekoa, Bétár Jeruzsálemtől délre lévő városok. Az itt szereplő Betár nem azonos a júdeai
Bétárral, hanem messze külföldön van.
614
Sávuot előtt nem lehet a szentélybe hozni az első zsengék kalászait.
MAGVAK RENDJE 10

Érintetlen - héb. orlá

tizedik traktátus

Az orlá kifejezésnek, (‫ )ערלה‬a legtöbb általunk ismert nyelvben nincsen

megfelelője. Az orlá szószerint az előbőrre utal, pontosabban a pénisz vele
született körülmetéletlenségére. Az előttünk álló misna azonban egy másfajta
„körülmetéletlenséggel” foglalkozik, nevezetesen az újonnan ültetett gyümölcsfa
termésével: „midőn bementek az országba és ültettek bármely gyümölcsfát
érintetlenül hagyjátok a gyümölcsét, három évig legyen nektek érintetlen, nem
ehető. A negyedik évben pedig legyen minden gyümölcse hálaadásra szent az
Örökkévalónak, s az ötödik évben ehetitek a gyümölcsét.” (Lev 19, 23)

Az orlá a Magvak rendjének tizedik traktátusa és három fejezetet tartalmaz és

megelőzi a bikurim nevű utolsó traktátust. Az orlá fejezetéhez nem járul gemárá a
Babilóniai Talmudon belül, csak a Jeruzsálemi Talmudban. Nevezzük az orlát,
ezután “érintetlennek” az IMIT magyar - héber Biblia mártír fordítóinak emlékére.
Az érintetlen szentsége - azaz az új gyümölcs fogyasztásának tiltása - a fák
újévétől számítva, az ültetés évétől, a svát hónap tizenötödikétől a negyedik évig
tart. A negyedik évben ugyan szentséggel bír a gyümölcs, de a második tizedhez
hasonlóan Jeruzsálemben elfogyasztható, vagy megváltható. Az új fa gyümölcse az
ötödik évtől minden korlátozás nélkül fogyasztható.
ÉRINTETLEN 1/1

Aki kerítés vagy a fa feldolgozása céljából ültet gyümölcsfát, az mentes az orlá

szabálya alól. Rabbi Joszi azt mondja: „Még akkor is, ha azt mondja, hogy a
gyümölcsfa befelé néző oldalát a gyümölcs miatt használja és a fa külső oldalát
kerítésnek.” – Akkor is a belső köteles és a külső mentes.615

ÉRINTETLEN 1/2

Mikor elődeink Izrael földjére jöttek és termő gyümölcsfát találtak, az mentes volt
[az érintetlen szabálya alól]. Ha fát ültettek, és az a föld még nem volt
meghódítva,616 akkor [a fa] az orlá szabálya alá esik. Ha a köznek ültet, köteles, de
Rabbi Jehuda felment. Ha valaki a köztulajdonban lévő területen ültet, vagy ha
idegen ültet, vagy ha tolvaj ültet, vagy ha a hajón ültetnek, vagy ha a fa magától
nő, az orlá szabálya fennáll.

ÉRINTETLEN 1/3

615
Ha a gyümölcsfa kerítést képez, a fa külső oldalára nem vonatkozik az orlá szabálya.
616
Jósua honfoglalása idején.
Öreg fa, mely kidőlt, vele együtt a szikla, [majd visszaültették a helyére], vagy
elmosta az áradás a földdel együtt. Ha a fa ezután életben marad – mentes. Ha nem
– köteles.617 Az oldalára dőlt, a sziklával együtt, vagy meglazult az eke miatt, vagy
valaki megrázta, és elfedte földdel [a gyökereket], ha a fa ettől életben marad –
mentes, ha nem – köteles.

ÉRINTETLEN 1/4

Fa, mely kidőlt, de a gyökere a földben maradt: mentes. Milyen méretű gyökér?
Rábán Gámliel a Bártotából való Rabbi Elázár ben Jehuda nevében azt mondja:
kisebb tű vastagságú.

ÉRINTETLEN 1/5

Gyökerestül kidőlt fa, melyből friss ág hajlik a földbe, és az öreg törzs abból
tovább táplálkozik. Ha a fáról ágat hajtanak a földbe, [három évet] számolnak,
mikortól a hajtás önálló életet él. A szőlőtőre oltott ág, vagy oltott ág oltott ágon,
még akkor is, ha a földből táplálkozik – a gyümölcse fogyasztható. Rabbi Meir azt
mondja: Ha a szőlő egészségesnek látszik [a régi tőből sűrűn oltott]618 fogyasztása

617
A gyümölcsfa kerítést képez, a fa külső oldalára nem vonatkozik az orlá szabálya.
Ha a gyümölcs tápláléka javát a fából (vagy az eredeti hajtásból) veszi, az új hajtáson lévő
618

gyümölcsnek nincs orlá kötelezettsége.

szabad, ha gyatrának látszik, tiltott. Ugyanígy a gyökeret vert hajtás esetén, mely
szabadon nő, de már tele van gyümölccsel, ha [a gyümölcs] a kétszáz résszel
gyarapodott, tilos.

ÉRINTETLEN 1/6

Az orlá hajtása és a kilé há-kerem,619 melyek ültetés közben összevegyültek, ennek

gyümölcsét ne szedje le. Ha leszedi, azt csak a keverékkel teheti jóvá, [más szóval
semlegesítheti a tiltott orlát, ill. a kilé há-keremet] kétszáz és egy rész ellenében,
de ezt is csak akkor, ha nem szándékosan szedte le. Rabbi Joszi azt mondja: Akkor
is, ha szándékosan szedte le, kétszáz és egy rész ellenében semlegesíthető.

ÉRINTETLEN 1/7

A levelek, a hajtások, a szőlőlé, az éretlen szőlő fogyaszthatók az orlá és a revai620

és a názir szempontjából,621 de tilos, ha az áserá fa-bálványról valók. Rabbi Joszi
azt mondja: az éretlen szőlő is tilos, mivel az is gyümölcsnek számít. Rabbi Eliezer
azt mondja: tilos beoltani a tejet orlá-nak számító gyantával. Rabbi Josua azt
mondja: Úgy hallottam, hogy aki levelek, vagy gyökerek gyantájával oltja be a

619
Kilé há-kerem (tiltott keverék a szőlőben – ld. Kilájim traktátus) pl. lyukasztott cserép zöldség
a szőlőtő mellett (vagy alatt).
620
Revai: a negyedik év, melyben Jeruzsálembe kell vinni a gyümölcsöt és ott kell elfogyasztani.
621
Názir: aki fogadalmat tett, hogy nem iszik bort.
tejet, az megengedett. Az éretlen erdei bogyókkal tilos, mert az gyümölcsnek
tekintendő.

ÉRINTETLEN 1/8

Erjedt szőlő, szőlőmag és a szőlő héja, és a nedű, amely ezek áztatásával

keletkezik, a gránátalma külső héja, a bimbója, a dió héja, és a gyümölcsmagok
orlának tekintendők, az áserá, a názirita tiltó szabályára kötelesek, de a negyedik
év tiltása alól mentesek. Minden idő előtt lehullott gyümölcs tiltott.

ÉRINTETLEN 1/9

Rabbi Joszi azt mondja: Az orlá hajtása elültethető, de az orlából való dió nem
ültethető, mert az már gyümölcs. Nem oltható datolyapálma ága, amelyen
gyümölcs van, és orlának számít.

ÉRINTETLEN 2/1
A papi adomány, a trumát máászer, amely demáj, valamint a kalács és a bikurim 622
felmentést kap,- ezáltal ehetővé válik 1 szeá 100 szeá ellenében. Egyik a másikkal
összeadódnak, és a papi adományt ki kell emelni.623 Az orlá és a kilé há-kerem
felmentést kapnak 1 szeá 200 szeá ellenében, és összeadódnak, egyik a másikkal,
és nem kell kiemelni. Rabbi Simon azt mondja: nem adódnak össze. Rabbi Eliezer
azt mondja: összeadódnak az ízet adó termék szerint, de ez a fogyasztásra nem
jelent tiltást.

ÉRINTETLEN 2/2

A papi adomány összeadódik, hogy a „felmentse” az orlát, és az orlá, hogy

„felmentse” a papi adományt. Hogyan? 1 szeá trumá624 mely bekerült száz szeá
közé, ezután három kábin orlá került bele, vagy három kábin kilé há-kerem. A
trumá felmenti az orlát, és az orlá a trumát.625

ÉRINTETLEN 2/3

622
Az ötféle adomány közül a hálá és bikurim is adománynak számítanak.
623
Ki kell emelni a 101 szeá mennyiségű keverékből azt az 1 szeá trumát (papi adományt), amely
belekerült a hulin termékbe, és a papnak kell adni.
624
Trumá: papi adomány.
625
Összeadódnak: pl. a trumá összeadódik a hulinnal, hogy „semlegesítse” vagyis ehetővé tegye
az orlát, vagy fordítva. Kilé há-kerem, a szőlőligetben lévő tiltott keverék, ld. tiltott keverékek
traktátusa.
Az orlá felmenti a tiltott keveréket [kilájim-ot] és a kilájim az orlát, és az orlá az
orlát. Hogyan? Ha egy szeá orlá belekerül 200 szeá termékbe, és aztán ugyanebbe
belekerül valamivel több mint 1 szeá orlá, vagy 1 szeánál valamivel több
szőlőskerti kilájim. Ez az az eset, mikor az orlá felmenti a kilájimot és a kilájim az
orlát, és az orlá az orlát.

ÉRINTETLEN 2/4

Minden, ami erjeszt, ízesít, vagy medumá keverék, ha trumával keverik, vagy
orlával, vagy a szőlőskert beli kilájimmal, fogyasztása tilos. Sámáj iskolája azt
mondja: tisztátalanságot is okoz. Hilel iskolája azt mondja: soha nem okoz
tisztátalanságot, csak akkor, ha egy tojásnyinál többet használnak belőle.

ÉRINTETLEN 2/5

Dosztáj, a Jitmá nevű faluból, aki Sámáj tanítványai közül került ki, azt mondta:
tanultam az idősebb Sámájtól, aki ezt mondta: soha nem okoz tisztátalanságot, csak
ha egy tojásnyinál több van benne.

ÉRINTETLEN 2/6
Mikor vették a „minden, ami erjeszt, ízesít, vagy medumá keverék” szabályát
szigorúan? A „fajta a saját fajtájával” (min be-mino) esetén. És mikor elnézéssel
vagy szigorúan? A „fajta a más fajtával” esetében. Hogyan? Ha búzaélesztő
[trumából készült] kerül a búzalisztből [hulin] készült tésztába, és elegendő ahhoz,
hogy erjedést okozzon, és ha száz és egy rész keverék elegendő, vagy ha száz és
egy rész nem elegendő, mindenképpen tilos. Ha nincs meg a száz és egy rész
[hulin] és élesztő arány, akár okoz a hozzáadott élesztő erjedést, akár nem, tilos.

ÉRINTETLEN 2/7

Engedékenység vagy szigorúság, a „fajta a más fajtával” esetén, hogyan

lehetséges? Például őrölt bab [trumá], melyet együtt főztek lencsével [hulin] és a
trumá érezhető ízt ad, akár legyen benne annyi, hogy 101 rész semlegesítse a
trumát, akár nincs benne annyi, hogy 101 rész semlegesítse, fogyasztása tilos. Ha
nincs elég belőle, hogy ízt adjon a lencsének, akár van benne annyi, hogy 101 rész
semlegesítse a trumát, akár nincs benne annyi, hogy 101 rész semlegesítse, a
fogyasztása megengedett.

ÉRINTETLEN 2/8
Hulin árpaélesztő került a tésztába, amely elegendő a kelesztéshez, és aztán
[mielőtt a tészta megkelt], trumá élesztő és a szőlő kilájim terméke is bekerült
ugyanabba a tésztába, elegendő ahhoz, hogy megkelessze a tésztát. Fogyasztása
tilos.

ÉRINTETLEN 2/9

Hulin árpaélesztő került a tésztába, amely megkelesztette, és ezután trumá eredetű

árpaélesztő, vagy kilé há-kerem eredetű élesztő – a keléshez elegendő mennyiség –
került a kelt tésztába – fogyasztása tilos. Rabbi Simon megengedi.

ÉRINTETLEN 2/10

Fűszer, két vagy három különböző tiltás szerinti, de egy fajta, vagy három fajta:626
tilos, de összeadódnak. Rabbi Simon azt mondja: kettő vagy három azonos
fajtából, vagy két fajta egy nevű:627 nem adódnak össze.

ÉRINTETLEN 2/11

626
Egy fajta: paprika, Három fajta: paprika, hagyma, ecet.
627
Az „egy név” a tiltásra vonatkozik, pl. itt lehet orlá.
Árpa, mely hulin és [árpa], mely trumá, belekerültek a tésztába, de egyik sem
elegendő külön, hogy megkelessze: összeadódnak és megkelesztik a tésztát. Rabbi
Eliezer azt mondja: az utóbbi szerint ítélek. A Bölcsek azt mondják: a tiltott trumá
akár az elején, akár a végén került bele, nem tiltja a tészta fogyasztását, csak akkor,
ha elegendő a kelesztéshez.

ÉRINTETLEN 2/12

Joezer, aki fővárosi [jeruzsálemi] ember, és Sámáj iskolájából való, azt mondta:
Megkérdeztem628 az öreg Rábán Gámlielt, amikor a [Szentély] keleti kapujában
állt, és azt mondta: [Ha tiltott], soha nem teszi tilossá, ha nem elegendő a
kelesztéshez.

ÉRINTETLEN 2/13

[Bőrből] készült tárgyak,629 melyeket tisztátalan olajjal kent be, majd újból
bekente, azonban tiszta olajjal, vagy bekente tiszta olajjal és azután tisztátalannal:

628
Megkérdeztem: az előző misnáról.
629
Például cipő, melyet az olajjal való kenés megpuhít.
Rabbi Eliezer azt mondja: az első szerint ítélek. A Bölcsek pedig az utolsó szerint
ítélnek.630

ÉRINTETLEN 2/14

Árpa, mely trumá és kilé há-kerem, kelesztés céljából a tésztába került, de sem az
egyikből, sem a másikból nem volt elegendő mennyiség ahhoz, hogy kelesszen, de
együttesen elegendők voltak, hogy megkelesszék a tésztát: idegenek tilos, de
papok ehetik. Rabbi Simon megengedi az idegeneknek és a papoknak egyaránt.

ÉRINTETLEN 2/15

Fűszer, mely trumá és kilé há-kerem, melyek az edénybe kerültek,631 de egyikben

se került elegendő, hogy ízt adjon, és a másikból sem, de összeadódtak, és ízt
adtak: idegeneknek tilos és a papok ehetik. Rabbi Simon megengedi az
idegeneknek és a papoknak egyaránt.

ÉRINTETLEN 2/16
630
Használat közben a második kenés olaja inkább eltávozik a bőrből, mint az első, ezért célszerű
az utolsó szerint ítélni.
631
Edény, mely hulin ételt tartalmaz.
Rész a kodsé kodásimból, vagy pigul vagy notár, melyek együtt készültek632 a
hulin húsával: idegenek tiltott, de papok ehetik. Rabbi Simon megengedi
idegeneknek és a papoknak egyaránt.

ÉRINTETLEN 2/17

Szent áldozatok húsa, kodsé kodasim és kodásim kálim, [szent és kisebb szentségű
áldozatok] húsa együtt fő a közönséges hússal: tisztátalanoknak tiltva van, tiszták
ehetik.

ÉRINTETLEN 3/1

Ruhát, melyet orlá gyümölcshéjakból633 készült festékkel festettek, el kell égetni.

Ha más ruhákkal összekeveredett, azokat is el kell égetni. Ezek Rabbi Meir szavai.
A Bölcsek azt mondják, hogy kétszáz másik ruha „semlegesíti”.

Kodsé kodásim: áldozati hús, pigul: amit áldozásnál a pap megenni szándékozott, de elkésett
632

vele, notár: maradék áldozati hús, melynek a fogyasztásra való ideje lejárt.
633
Dióhéj, vagy gránátalma héj.
ÉRINTETLEN 3/2

Ha a fonalat, mely ujjnyi széles, orlá héjakkal megfesti, és a ruhába szövi, de nem
találja a fonalat, [a ruhán belül], Rabbi Meir azt mondja: El kell égetni a ruhát.

ÉRINTETLEN 3/3

Aki elsőszülött [bárány] gyapjából sző, akár egy ujjnyit a ruhába, égessék el a
ruhát. A názir haját, vagy ha elsőszülött szamár szőrét zsákba szövi,634 égessék el a
zsákot. A mukdásin [megszentelt állatok szőrével] szentebbnek számít.

ÉRINTETLEN 3/4

Étel, amit orlá héjakkal főztek, égettessék el. Más ételekkel keveredett: felmenti a
200:1 arány.

ÉRINTETLEN 3/5

634
Názir haja és szamár szőre, ld. Bertanura misna magyarázata.
Kemence, amit orlá héjaival tüzeltek, és kenyeret sütöttek benne, égettessék el a
kenyér. Ha más kenyér közé keveredett, felmenti a 200:1 arány.

ÉRINTETLEN3/6

Akinek tiltán kötegei635 voltak, a kilé há-kerem-ből, égettessék el. Más termékkel
összekeveredett: mind égettessék el. Rabbi Meir szavai. A Bölcsek azt mondják:
felmenti a 200:1 arány.

ÉRINTETLEN 3/7

Rabbi Meir mondása volt: Ha bizonyos termékek eladása darab szám szerint
történik, az mindet szenteltté teszi – [élvezetük tilos].636 Bölcsek azt mondják: csak
hat dolog van, ami ettől megszentelődik, míg Rabbi Ákiva szerint hét. Ezek: a
puha héjas dió, a bádáni,637 a gránátalma, lezárt boroskorsók, répa hajtásai,
káposztafejek, görög tök. Rabbi Ákivá szerint a szeletelt házi kenyér. Ami
megfelel az érintetlen szabályainak, az érintetlen. Ami megfelel [a szőlőskertben
termő kilájimnak] – kilé há-kerem, szabályainak, az kilé há-kerem.

ÉRINTETLEN 3/8
635
Tiltán: mai szóhasználatban lóhere, de lehet görög széna.
636
A szentelt kifejezés itt azt jelenti, hogy a felsorolt termékek bármelyikét tilos bármivel
keverni.
637
bádán - somroni
Hogyan?638 Megsérültek a diók, szétesett a gránátalma, kinyíltak a lepecsételt
korsók, a tök meghasadt, szétestek a kenyérszeletek, csak 200:1 arányban keverve
válthatók meg.

ÉRINTETLEN 3/9

Kétséges, hogy érintetlen. Izrael földjén tilos. Szíriában szabad. Külföldön: kimegy
és vesz belőle, de ha lehet, ne lássa senki, hogy vesz. Szőlő, ahol zöldséget
ültettek: a zöldséget külföldön adják el. Izraelben tilos, Szíriában engedélyezve
van, külföldön lemegy a piacra, de ő maga nem szedhet belőle. Új búza [az omer
számlálás előtt] mindenütt tilos a Tóra szerint. Az orlá háláchá, a kilájim pedig
divré szofrim.639

MAGVAK RENDJE 11

638
Hogyan lesznek megszentelve? Ha nem történik velük az, ami a felsorolandó esetekben
történik.
639
Mindkettő tilos külföldön. Az előbbi olyan törvény, melyet Mózes a Szináj hegyén szóban
kapott Istentől az írott tórai törvényekkel együtt, a másik a Talmud Bölcsei szerint.
ELSŐ ZSENGÉK - héb. bikurim

Tizenegyedik traktátus

Első zsengék, héberül bikurim, a Magvak rendjének tizenegyedik és egyben utolsó

traktátusa. A bikurim (‫ )ביכורים‬az első termés, melyből fel kell vinni Jeruzsálembe
adományként a Szentélyben szolgáló papoknak. Az adomány tárgya a szentföldön
termő „hét fajta”, héberül sivát há-minim. Ezek a búza, árpa, szőlő, füge,
gránátalma, olíva és a datolya. Az adomány a gyümölcstől függően, sávuot és
szukot ünnepe között válik időszerűvé. A Tóra erre vonatkozó passzusa Mózes
ötödik könyvében olvasható:

“És lészen, midőn bemész az országba, melyet az Örökkévaló, a te Istened ad

neked birtokul és elfoglalod azt és laksz benne: akkor végy a föld mindazon
gyümölcsének zsengéjéből, melyet betakarítasz országodba, amelyet az
Örökkévaló a te Istened neked ad, tedd kosárba és menj azon helyre, melyet majd
kiválaszt az Örökkévaló a te Istened, hogy ott lakoztassa nevét. Menj oda a
paphoz, ki abban az időben lesz és szólj hozzá: megvallom ma az Örökkévaló, a te
Istened előtt, hogy eljutottam az országba, amelyről megesküdött az Örökkévaló
őseinknek, hogy nekünk adja. Erre vegye el a pap a kosarat a kezedből és tegye le
az Örökkévaló a te Istened oltára elé. Ekkor szólalj meg és mondd az Örökkévaló a
te Istened színe előtt: bujdosó arámi volt az atyám, lement Egyiptomba, mint
jövevény élt ott csekély számmal, és lett ott hatalmas és számos néppé. És rosszul
bántak velünk az egyiptomiak és sanyargattak bennünket és tettek reánk nehéz
munkát. Akkor kiáltottunk az Örökkévalóhoz, őseink Istenéhez, és hallotta az
Örökkévaló szavunkat és látta nyomorúságunkat, szenvedésünket és
szorongatásunkat. S kivezetett bennünket az Örökkévaló Egyiptomból erős kézzel
és kinyújtott karral, nagy félelmetességgel, jelekkel és csodákkal. És elhozott
bennünket ezen helyre és adta nekünk ezen országot, tejjel mézzel folyó országot.
Most pedig íme elhoztam azon föld gyümölcsének zsengéjét, melyet adtál nekem
oh Örökkévaló. Akkor tedd le azt az Örökkévaló, a te Istened színe elé és borulj le
az Örökkévaló, a te Istened színe előtt.” MTörv (26, 1-11)

Ezen ősi bibliai szöveg, Izrael népének története dióhéjban, és ezt, ebben a
formában minden pészahi ünnepen is elmondjuk.

ELSŐ ZSENGÉK 1/1

Van, aki első termést hoz, és ezt a Mózes ötödik könyvéből vett szöveg
felmondásával640 kíséri; van, aki hoz, de nem mond semmit; és van, aki nem hoz
semmit. A következők nem hoznak semmit: aki a saját földjébe ültetett, de a
[gyümölcsfa] másik magánterület fölé vagy közös tulajdont képező föld fölé hajlik.
640
MTörv (26, 1-11):
Hasonlóképpen, az sem hoz, akinek más magánterületről vagy közös tulajdont
képező földről az ő területére ráhajló [fája van] vagy aki saját földjébe ültetett és az
ő saját földjére hajlik, de alatta magán vagy közös út vezet. Ő nem hoz. Rabbi
Jehuda azt mondja, de hoz.

ELSŐ ZSENGÉK 1/2

Milyen okból nem hoz valaki [első zsengéket]? Mivel azt írták: “Földed
zsengéjének elsejét vidd az Örökkévaló a te Istened házába.” [Kiv 23, 19]. Csak
akkor köteles az első zsengéiből hozni, ha az összes termés az ő földjéről való. A
napszámosok, a bérlők, a szikrikon és a gázlán nem hoznak, ugyanabból az okból,
mint az előbbi, mert az nem az ő földjük.641

ELSŐ ZSENGÉK 1/3

Csak a „hét fajta” gyümölcséből hoz. Nem hoz a hegyvidék datolyájából, a

völgyek gyümölcséből és nem hoz olyan olíva olajat, mely nem elsőrangú
minőségű. Nem hoznak a zsengékből áceret előtt [sávuot ünnepe]. Hár Cevoim
lakói hoztak első zsengéket sávuot ünnepe előtt, de nem fogadták el tőlük, mert

Szikrikon: banditák, akik a gazda életére törnek, ha nem ad nekik a gyümölcséből. Gázlán: aki
641

csalással elveszi a gyümölcsöt.

írva van: “És ünnepét az aratásnak - munkád mezei vetésed zsengéjének,” [Kiv 23,
16].

ELSŐ ZSENGÉK 1/4

A következő hoz, de nem mondja fel az első zsengék passzusát: a prozelita hoz, de
nem mondja fel, és ő az, aki nem mondhatja: „Amelyről megesküdött az
Örökkévaló őseinknek, hogy nékünk adja.” (MTörv 26, 3) Ha anyja izraelita, hoz
és mondja. Ha prozelita, [a smone eszre imádság] halk részénél Izrael atyáinak
istenét mond atyáink istene helyett, és amikor a zsinagógában imádkozik: atyáitok
istenét mond. Ha az anyja izraelita, atyáink istenét mond.

ELSŐ ZSENGÉK 1/5

Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: prozelita szülők lánya nem mehet férjhez
paphoz, csak ha az anya izraelita. Ugyanaz a szabály érvényes a prozelita és a
felszabadított [kánaánita] rabszolga esetén, akár tíz nemzedékig [is várni kell],
amíg egy izraelita anya akad. A gyám, a küldönc, a rabszolga, az asszony, a
tumtum és az androginosz, 642 hozhatnak, de nem mondhatják: “Amelyet adtál
nekem, adtál oh Örökkévaló.” (MTörv 26, 10).

642
Tumtum: nincsenek rajta se maszkulin. se feminin jegyek. Androginosz: mindkét nemi jelleg
látható rajta.
ELSŐ ZSENGÉK 1/6

Két gyümölcsfát vásárol a társa földjéről, visz az első zsengékből, de nem mond
semmit. Rabbi Meir azt mondja: Visz és mond. Kiszáradt a forrás, és kivágják a
fát. Visz és nem mond semmit.643 Rabbi Jehuda azt mondja: Visz és mond.
Sávuottól szukotig, visznek és mondanak. Szukottól hanukáig viszik és nem
mondanak. Rabbi Jehuda ben Beteira azt mondja: visznek és mondanak.

ELSŐ ZSENGÉK 1/7

Kiválasztotta a gyümölcsöt, és aztán eladta a földjét.644 Visz, de nem mond semmit.

És a másik645 abból a fajtából már nem visz. Más fajtából visz és mondja. Rabbi
Jehuda azt mondja: Abból a fajtából is visz és mondja.

ELSŐ ZSENGÉK 1/8

643
A gyümölcsfa kivágása előtt még gyümölcsöt hozott. Ezt viszi Jeruzsálembe.
644
Eladta az első zsengéket, mielőtt Jeruzsálembe vitte volna.
645
Másik: aki a földet megvette. Abból a fajtából: amelyből az előző tulajdonos vitt.
Kiválasztotta a gyümölcsöt, de elrabolták tőle, vagy megrohadt, ellopták, elveszett,
vagy piszkos lett, mást visz helyette és nem mond semmit. A második, aki az első
helyett vitt, nem fizet utánuk ötödöt. Elpiszkolódtak a Szentély udvarában, kiönti a
kosarat és nem mond semmit. 646

ELSŐ ZSENGÉK 1/9

Honnan tudjuk, hogy az ember felelős [az első zsengékért], amit a Szentély
hegyére visz? Abból, hogy írva van “Földed zsengéjének elsejét vidd az
Örökkévaló a te Istened házába.” (Kiv 23, 19) Ez arra tanít, hogy felelős a
gyümölcsért, amíg a Szentély hegyére viszi. Aki egyfajta gyümölcsöt hoz,
elmondja a passzust, majd visszatér a másik gyümölcsért, és nem mondja.

ELSŐ ZSENGÉK 1/10

Három gyümölcsfát vásárol a társa földjén: az első zsengéket hozza, és mondja a

passzust. Rabbi Meir azt mondja: még két fa esetén is. Aki megvette a
gyümölcsfát647 és földet is vett hozzá: hoz és mondja a passzust. Rabbi Jehuda azt
mondja: a résztulajdonosok és a bérlők is visznek és mondják a passzust.

646
Nem kell helyette más bikurimot vinni.
647
Akár egyetlen fa esetén is.
ELSŐ ZSENGÉK 2/1

A trumá és a bikurim fogyasztásáért kárét büntetése jár648 és ötöd; az idegeneknek

tilos [a fogyasztása]; a papok tulajdonát képezik, a felmentésük 1:100 arányban
történik; kézmosást igényelnek [mielőtt megérintik], és naplemente után
fogyasztandók.649 Ezek a papi adomány és az első zsengék szabályai, melyeket a
második tizednél nem alkalmaznak.

ELSŐ ZSENGÉK 2/2

A tizedben és az első zsengéknél van olyan szabály, amely a papi adománynál

hiányzik: vagyis a tized és az első zsengék elfogyasztása helyhez kötött,650 és a
vallomásszerű passzus651 felmondása szükséges. [A tized és az első zsengék]
tilosak a gyászolónak.652 Rabbi Simon megengedi. Kötelesség elégetni.653 Rabbi
Simon felment ez alól. A [keverék]654 fogyasztása Jeruzsálemben tilos, a belőle

648
Kárét jár: ha az idegen szándékosan eszik belőle. Karét: halála után kizáratik az izraeliták
nemzetéből.
649
A nappal tisztátalan pap, miután mikvébe ment, csak este fogyaszthatja a bikurimot vagy a
trumát.
650
A Jeruzsálemi Szentély.
651
Héb. viduj.
652
Héb. onen, aki temetetlen halottat gyászol.
653
A második tizedet és az első zsengéket, melyet otthon tárol, el kell égetni a negyedik és
hetedik évben bekövetkező pészah előtti estén.
654
Bikurim és második tized hulinnal keverve, mint hulinnak számító keverék nem fogyasztható.
származó termék se fogyasztható Jeruzsálemben. Idegeneknek sem megengedett,
állateledelnek sem megengedett. Rabbi Simon megengedi.

ELSŐ ZSENGÉK 2/3

Van az adományban és a tizedben olyan szabály, ami a bikurimban nincs, mivel az

adománynál és a tizednél tiltva van a magtárból való fogyasztás.655 Mértékük is
van, és minden gyümölcsre vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a Szentély létezik
vagy nem, és kötelező [adomány és tized] a bérmunkások, a bérlők, az útonállók és
a rablók számára is.

ELSŐ ZSENGÉK 2/4

Mi az a bikurimnál, ami nincs az adományt és tizedet illetően? Az, hogy a bikurim

megvásárolható, mielőtt leszedték. Felajánlhatja az egész földjét bikurim céljából.
Felelős 656 a bikurimért, áldozattal együtt hozzák, és dallal kísérik és a papok
lendítik, és aki azt Jeruzsálembe hozza, ott marad éjszakára.657

655
Magtárból (héb. goren) való fogyasztás tilos, mivel a magtárban még nem választották le a
tizedet.
656
Ha ellopják, meg kell téríteni.
657
Mikor az első zsengéket Jeruzsálembe hozzák, azzal együtt elkísérik (díszítik) az áldozatot, a
léviták énekelnek hozzá és a papok pedig együtt lendítik az áldozattal együtt (héb. tnufá).
ELSŐ ZSENGÉK 2/5

A trumát máászer658 két szempontból megegyezik a bikurimmal és két

szempontból a papi adománnyal: a tiszta termékből kell venni, a nem tiszta helyett,
és nem a közel lévőből,659 mint a bikurim esetén. A magtárból vétel tiltva van, és
mértéke van, mint a trumának.

ELSŐ ZSENGÉK 2/6

Etrog [citron] háromféle dologban megegyezik a gyümölcsfával és egyben a

zöldséggel. Megegyezik a fával az orlá és a netá revii,660 valamint a hetedik év
dolgában. A zöldséggel egy dologban: hogy a tized levételének ideje a szedéssel,
ill. szürettel egyezik. Ezek Rabban Gamliel szavai. Rabbi Eliezer szerint minden
szempontból hasonló a gyümölcsfához.

ELSŐ ZSENGÉK 2/7

658
Trumát máászer: a tized tizedrésze, ami a lévitához kerül, és tőle a paphoz.
659
Közel lévő: héb. mukáf.
660
Orlá: a fa gyümölcse az első három és négy évben. Ld. „érintetlen” c. traktátust. A netá revii
azonos jelentésű, de a szőlőre vonatkozik.
A kétlábon járók vére661 a háziállat vérével azonos, abból a szempontból, hogy tőle
a magvak a tisztátalanság hordozójává válnak. A vér azonos lehet a rovarok
vérével, annak ellenére, hogy nem köteles miatta [vétekáldozatra, ha megeszi].

ELSŐ ZSENGÉK 2/8

A koj,662 bizonyos szempontból hasonlít a vadállathoz, vagy a háziállathoz és

bizonyos szempontból hasonlít mindkettőhöz, a háziállathoz és a vadhoz, de
bizonyos szempontból mindkettőtől eltérő tulajdonságú.

ELSŐ ZSENGÉK 2/9

Milyen szempontból hasonlít a vadállathoz?663 A vérét el kell fedni, mint a

vadállatokét, de ünnepnapon nem szabad levágni, ha mégis levágták, a vérét nem
fedik be. [Tiltott] zsírja tisztátalanná tesz, mintha [engedélyezett fajta rosszul
vágott] teteme lenne. Tisztátalansága kétséges, és nem alkalmas arra, hogy
elsőszülött szamarat megváltsanak vele.

661
Két lábon járók vére: ember vagy halott vére.
662
Koj: pontosan nem azonosítható állat, feltehetően szarvas fajta.
663
Továbbra is a koj-ról van szó.
ELSŐ ZSENGÉK 2/10

Milyen szempontból hasonlít a háziállathoz a koj? A zsírja ugyanúgy tilos, mint a

háziállat zsírja, de ha mégis esznek belőle, nem jár ezért a kárét.664 Nem
vásárolható meg a tizedért megváltott pénzzel, hogy elfogyasszák Jeruzsálemben.
[A papok] megkaphatják a lábát, a fejét, a gyomrát. Rabbi Elázár ez alól felment,665
mert annak a kötelessége bizonyítékot hozni, aki elvesz a másiktól.

ELSŐ ZSENGÉK 2/11

Hogyan lehet, hogy [a koj] nem azonos a vaddal, se a háziállattal? Tilos, mint
kilájim, tiltott keverék, mind a vaddal, mind pedig a háziállattal.666 Ha valaki
ajándéklevelet ír a fiának, melyben a vadat és a háziállatot a fiának adja, nem
írhatja bele a kojt. Ha ezt mondja: legyek názir, ha ez az állat vad, vagy háziállat,
akkor az az ember nazir lesz.667Minden egyéb szempontból a koj azonos a
vadállattal és a háziállattal, rituális vágást igényel, úgy, mint a fenti kettőnél, és
mint nevelá, [dögtetem] tisztátalanságot okoz, és ugyanúgy törvényt szeg, aki egy
darabot eszik belőle, [míg nincs rendesen levágva, illetve] kivéreztetve.

664
A káret: halála után kizáratik az izraeliták nemzetéből.
665
Aki a koj gazdája, nem köteles a papnak adni belőle.
666
Állat esetén a kilájim két dolgot jelent: tilos párosodásra más állattal, és tilos munkára más
állattal.
667
Nazir: aki fogadalmat tesz, hogy nem iszik bort és nem nyiratkozik. Ebben az esetben: kétség
merül fel az állat azonosságát illetően, ezért a szigorúbb megítélés lép érvénybe.
ELSŐ ZSENGÉK 3/1

Hogyan választja ki az első zsengéket? Az ember kimegy a földjére, ahol lát egy
fügefát, mely gyümölcsöt terem, szőlőfürtöt, mely érett, gránátalmát, mely érett,
megköti papírusznád spárgával és azt mondja: „Legyenek ezek a bikurim
gyümölcsei.” Rabbi Simon azt mondja: Ha így is van, másodszor is elmondja,
bikurimnak nevezve a gyümölcsöt, miután azt a földről elválasztotta.668

ELSŐ ZSENGÉK 3/2

Hogyan viszik fel az első zsengéket [Jeruzsálembe]? A máámád minden városa669

elzarándokol a máámád egyik központi városába és ennek a városnak utcáin tér
nyugovóra, nem térve be a házakba. Mikor felébrednek, a vezetőjük azt mondja:670
„Keljetek fel, hogy felmenjünk Cionba, az Örökkévalóhoz, Istenünkhöz.”

ELSŐ ZSENGÉK 3/3

668
A „legyenek a bikurim gyümölcsei”-t kétszer mondja: egyszer, mikor a gyümölcsöt
kiválasztotta, de az még a fán van, és amikor azt onnan letépte, leválasztotta.
669
héb. máámád: papokat és lévitákat delegáló terület, országrész. Huszonnégy papi és lévita
őrizet működött a szentélyben, a huszonnégy máámád-nak megfelelően.
670
Idézet: Jeremiás 31, 5.
A közelben lakók fügét és szőlőt hoznak, a távolabb lakók szárított fügét és
mazsolát. Előttük megy a bika, a szarvai arannyal díszítve, a fején korona
olajfaágakból. Fuvola hangja szól a menet előtt, amíg Jeruzsálem határába nem
érkeznek. Miután Jeruzsálem határába érkeztek, maguk előtt küldik a küldöncöket,
feldíszítik az első zsengéket, a gyümölcs ajándékait. A felügyelők, a papok, a
helyettesek és a kincstárnokok elébük jönnek, az érkezők előkelősége szerint
fogadják őket a helybéliek. Jeruzsálem összes mesterembere elébük áll és
hogylétük felől kérdezik őket a következő módon: „Testvéreink, bizonyos hely
polgárai, béke legyen jöveteletekre.”

ELSŐ ZSENGÉK 3/4

Fuvola hangja szól a menet előtt, amíg a Szentély hegyére nem érkeznek. Mikor
megérkeznek a Szentély hegyére, még Agrippas,671 a király is a vállára vesz egy
gyümölcsöskosarat és bemegy, egészen az ázáráig. Belép az ázárába,672 ahol a
léviták dallal fogadják: „Magasztallak Örökkévaló, hogy kiemeltél673 engem és
nem örvendeztetted rajtam ellenségeimet.” (Zsolt 30, 2)

ELSŐ ZSENGÉK 3/5

671
Agrippas feltehetően Judea utolsó királya a zsidó háború előtt.
672
Ázárá: a Templomot körülvevő külső csarnok – udvar.
673
Zsolt 30, a fordítás a fordító változatatásával
Galambfiókákat hoztak a kosarak oldalára aggatva égőáldozatnak, és ami a
kezükben volt, azt a papoknak adták.

ELSŐ ZSENGÉK 3/6

És míg a kosár a vállán van, fennhangon azt mondja: „Menj oda a paphoz, aki
abban az időben lesz, és szólj hozzá” (MTörv 26, 3) amíg az egész passzus végére
ér. Rabbi Jehuda azt mondja: egészen addig, hogy „bujdosó arámi volt az atyám,
lement Egyiptomba.” (MTörv 26, 5) Ekkor leveszi a kosarat a válláról és a [kosár]
szájánál, [vagyis a szélénél] fogja meg. A pap a kosár alá teszi a kezét, felemeli és
meglendíti, majd ő fennhangon tovább mondja a „bujdosó arámi volt az atyám”-tól
a passzus végéig, majd leteszi a kosarat az oltár oldalánál, meghajol és kimegy.

ELSŐ ZSENGÉK 3/7

Először, aki tud olvasni, felolvassa [a passzust], és aki nem tud olvasni, utána
mondja. Azok számára, akik nem tudnak olvasni, a Bölcsek előírták, hogy az is
mondja utána, aki tud, és kik nem tudnak olvasni.674

Valaki előolvassa a szöveget és mindenki utána mondja, hogy ne szégyenkezzenek azok, akik
674

nem tudnak olvasni.

ELSŐ ZSENGÉK 3/8

A gazdagok ezüst és arany kosarakban hozzák az első zsengéket, a szegények

pedig hántott fűzfaágakból fonott kosarakban. A kosarakat és a benne lévő első
zsengéket a papoknak adják.

ELSŐ ZSENGÉK 3/9

Rabbi Simon ben Nánász azt mondja: Feldíszítik a kosarat kívülről a „hét fajta”
gyümölcseivel. Rabbi Ákivá azt mondja: A kosár csak a „hét fajta” gyümölcseivel
díszíthető.

ELSŐ ZSENGÉK 3/10

Rabbi Simon azt mondja: Az első zsengék adománya három dolgot foglal
magában: a gyümölcsadományt, annak kiegészítését, valamint az adomány
díszítését. A gyümölcsadomány kiegészítése ugyanabból a fajtából való, a díszítés
más fajtából való. A kiegészítését tisztaságban fogyasztják el, midőn az mentes a
demáj alól. A díszítésre vonatkozik a demáj szabályának betartása.
ELSŐ ZSENGÉK 3/11

Mikor mondták a Bölcsek, hogy az első zsengék kiegészítése is első zsengének

számít? Mikor a gyümölcs Izrael földjéről való. Ha nem Izraelből való, nem számít
első zsengének.

ELSŐ ZSENGÉK 3/12

Miért mondják, hogy az első zsengék a papok tulajdonának számítanak? Mert a

pap ebből vásárolhat rabszolgát, földet, tisztátalan állatot, és az adósságát is ebből
fizetheti ki, és az asszony is elfogadja a házassági szerződésében, mert a bikurim
úgy értékelhető, mint a Tóra tekercs. Rabbi Jehuda azt mondja: Papi barátnak
ajándékként adható tovább. A Bölcsek azt mondják: A szentély papi ügyeletének
adják és ők elosztják maguk között, mint a szentély szentségeit.

ELSŐ ZSENGÉK 4/1

Az androginoszban675 vannak a férfival egyező tulajdonságok, vannak benne a

nőével egyező tulajdonságok, és vannak benne a nővel és a férfival is egyező
675
Androginosz: akinél kifejlődtek a női és a férfi genitáliák egyaránt.
tulajdonságok és vannak benne olyan tulajdonságok, melyek eltérnek a férfiakétól
és a nőkétől.

ELSŐ ZSENGÉK 4/2

Mennyiben hasonlít a férfiakhoz? A folyása fehér, mint a férfiaknak, és úgy

öltözik, mint a férfiak. Nővel házasodik, de nem megy férjhez, és az anyja úgy ül
utána, mint a fiúszülött után;676 tilos kettesben maradnia nővel, mint a férfiaknak;
nem kap ellátást, mint a nők, ha örökségről van szó. A fejét ne borotválja körbe;
szakállát ne vágja le; ne érjen hozzá a halotthoz, mint a férfiak. A Tóra minden
férfi számára előírt parancsolatára köteles.

ELSŐ ZSENGÉK 4/3

Miben egyezik a nőkkel? Tisztátalan, mint a nő, ha pirosat lát; nem maradhat
kettesben férfival, akár a nők; nem teszi kötelezővé a levirátust,677 mint ahogy a nő
sem, és nem osztozik az örökségben a fiútestvérekkel; nem ehet a Mikdás szent
ételeiből, mint ahogy a nők sem; az anyja szülési tisztátalanságában, mint a
leányszülött után üljön utána; a tanúság adásában tiltva van. Ha tiltott kapcsolatra
lép, papi adomány adására nem alkalmas, akárcsak a nők.
676
A szülési tisztátalanság, más időt igényel fiúgyermek esetén.
677
Héb. jibum: levirátus: ha az androginosz fiútestvére meghal fiúgyermek nélkül, nem kell a
levirátust felajánlani.
ELSŐ ZSENGÉK 4/4

Miben egyezik [az androginosz] a férfiakkal és a nőkkel? Büntetés jár annak, aki
megüti, vagy káromolja, ahogy ez férfiak és nők bántalmazása esetén kijár; azt, aki
nem szándékosan gyilkol, száműzik;678 aki szándékosan gyilkol, halálbüntetésben
részesül, akár férfiak és a nők esetén. Az anyja áldozatot hoz érte, mint a fiú vagy
lánygyermek születésénél. Ehet a szentelt ételekből, akár a férfiak és a nők. Ha
nincs rajta kívül örökös, mindenben örököl, mint a nők vagy a férfiak.

ELSŐ ZSENGÉK 4/5

Mi az, amelyben se nem férfi se nem nő? A folyása által képződött tisztátalanság
esetén nem égetik el az adományt;679 és nem büntetik meg, ha a Szentélybe lép,
mint a férfit vagy a nőt. Nem adható el, mint héber rabszolga, sem, mint a férfi,
sem, úgy, mint a nő, és nem is értékelhető fel, mint a férfi vagy a nő. És ha azt
mondja: názir legyek, hogy ez se férfi, se nem nő, akkor názir lesz. Rabbi Joszi azt
mondja: Az androginosz magában álló teremtmény, akiről a bölcsek nem tudták

678
Száműzik a menedékvárosba, héb. ir miklát.
679
Ha fehér vagy piros folyást lát, tisztátalan lesz, de az általa megérintett trumát nem égetik el.
megállapítani, hogy férfi vagy nő. De a tumtum esetén más a helyzet, mert az lehet
férfi és lehet nő.

ÜNNEPEK RENDJE 1

Szombat - héb. sábát

első traktátus

Az Ünnepek rendje, héb. moed (‫ )מועד‬a Misna második rendje a Magvak rendje
után. A moed szót a Misna idegen nyelvű változataiban általában nem fordítják le.
Jelentése a hagyomány által meghatározott időpontra, a Misna esetében elsősorban
a szombatra és az ünnepekre vonatkozik. Az első szentély elődjét, Mózes sivatagi
tabernákulumát a Tóra ohel moed-nek nevezi, jelentése: a gyülekezés sátra. Nem
véletlen, hogy az Ünnepek rendje a szombat traktátusával kezdődik, héberül sábát
(‫) שבת‬, amely a legfontosabb nap, mivel az “emberi idő” felett áll.
A szombat traktátusa az első az Ünnepek rendjében. A szombat törvényei közül a
legfontosabb, hogy szombaton az ember kötelessége minden nemű munkától
tartózkodni. A szombat szentségét megsértők büntetésben részesülnek: „És szólt az
Örökkévaló Mózeshez, mondván: Te pedig szólj Izrael fiaihoz, mondván:
csakhogy szombatjaimat őrizzétek meg, mert jel az közöttem és közöttetek
nemzedékeiteken át, hogy én az Örökkévaló megszentellek benneteket. Őrizzétek
meg tehát a szombatot, mert szent az nektek; aki megszentségteleníti, ölessék meg;
mert bárki munkát végez azon, irtassék ki azon lélek népei közül.” (Kiv 31, 12)

A Szombat traktátusának 24 fejezete van, ebben százharmincnégy misna, melyek

részletezik a tiltott munkák fajtáit. A nevezetes harminckilenc tiltott munkát, héb.
lámed tet ávot meláchá-nak hívják. A traktátusban ezenkívül olyan szombati
törvények is szerepelnek, mint pl. a gyertyagyújtás, az imádságok és a három
lakoma.

Szombat 1/1
A szombati kivitel680 kétféle,681 mely négy belül, és kétféle, mely négy kívül.
Hogyan? A szegény ember a házon kívül áll, a házigazda belül van. A szegény
kinyújtja a kezét [az ablakon vagy a nyitott ajtón keresztül] belülre és beletesz
valamit a házigazda kezébe, vagy kivesz onnan valamit. A szegény vétkes, a
házigazda nem vétkes. A házigazda kinyújtja a kezét a házból és beletesz valamit a
szegény kezébe, vagy kivesz onnan valamit és beviszi a házba. A házigazda vétkes,
a szegény nem vétkes. A szegény kinyújtja a tenyerét és abból elvesz valamit a
házigazda, vagy beletesz valamit, amit a szegény átvesz. Egyikük se vétkes, – bár
tilos ezt cselekedni. A házigazda kinyújtja a tenyerét, amelyből a szegény kivesz
valamit, vagy beletesz valamit, amit a házigazda bevisz, [bár tilos ezt cselekedni],
de egyikük se vétkes.

Szombat 1/2

Ne üljön be az ember a borbélyhoz a minha imádság682 ideje közelében, mielőtt

imádkozna. Ne menjen a fürdőbe, a cserzőműhelybe se, ne menjen enni, vagy a
bírók elé. Ha mégis megtenné, ne szakítsa félbe ezeket a dolgokat. Félbeszakíthatja
a smá kedvéért, de a tefilá miatt nem.683

680
Kivitelek-bevitelek: (héb. jeciot) egyik tulajdoni területről a másikba (mi-resut le-resut), pl.
azok a módok, melyek szerint tilos dolgokat ki- és bevinni a házba szombaton.
681
A Tóra kétféle kiviteléhez a misna hozzátett még kettőt-kettőt, amely összesen négy.
682
Minha: a hétköznapi három imádság (sáhárit, minha, aravit) közül a középső.
683
Smá „halld Izrael!” imádsága; a tefilá a tizennyolc áldás imája a zsoltárokkal.
Szombat 1/3

Ne menjen ki a házból a szabó a tűjével a szombat beköszöntése körül, mert

elfelejtkezik róla, és kimegy. Az írnok sem az írószerszámjával. Ne rázza ki a
ruháit, és ne olvasson a gyertya fényénél. Pontosan azt mondták: A tanító látja, ha
gyermek olvas, de ő maga ne tegye. Ugyancsak, a folyós férfi és a folyós
asszony684 ne üljenek az asztalhoz vacsorázni [együtt], mert a vétekhez
hozzászoknak.

Szombat 1/4

Ezek azok közül a háláchot közül685 valók, melyek elhangzottak Hánánjá ben
Hizkijá ben Gurion szájából, mikor meglátogatták őt az emeleti szobájában.
Megszámláltattak, és ennek során Sámáj iskolája felülmúlta Hilel iskoláját.
Tizennyolc dolgot állapítottak meg azon a napon.

Szombat 1/5

684
Folyós: a genitáliákból.
685
Héb. háláchá, t.sz. háláchot, rabbinikus törvény, szabály.
Sámáj iskolája azt mondja: nem szabad áztatni tintában, festékben, vagy
bükkönyös főzetben, csak akkor, ha pénteken már nappal beáztatták [akkor
folytathatják az áztatást szombaton is]. Hilel iskolája megengedi.

Szombat 1/6

Sámáj iskolája azt mondja: Nem szabad a len kötegeit kemencében szárítani, csak
akkor, ha előtte már pénteken megpörkölték őket. A gyapjút sem szabad beáztatni
a teknőben, csak ha előtte már magába szívta a festéket. Hilel iskolája megengedi.
Sámáj iskolája azt mondja: Nem szabad kitenni csapdát vadaknak, madaraknak és
halaknak, csak ha még nappal a csapdába eshetnek. Hilel iskolája megengedi.

Szombat 1/7

[Péntek délután, a szombat bejövetele előtt] nem adhat el idegennek, nem

szállíthat vele együtt, nem rakodhat vele, nem vihet az emeletre, hogy segítsen
eljutni a közeli helyre.686 Hilel iskolája megengedi.

Szombat 1/8
686
Közeli hely: a szombat kijelölt határterületén belül.
Sámáj iskolája azt mondja: Nem visznek a cserzővargának bőrt cserzésre, se ruhát
az idegen mosodásnak, csak akkor, ha még nappal megcsinálja. Mindezeket Hilel
iskolája megengedi,687 ha még nem ment le a nap [pénteken délután].

Szombat 1/9

Rábán Simon ben Gámliel azt mondta: Édesapám házában szokás volt, hogy a
fehér színű mosást három nappal korábban szombat előtt leadták az idegen
mosodásnak. A két iskola [Sámáj és Hilel] megegyeznek abban, hogy az olajprés
gerendáit és a szőlőprés kövét elhelyezhetik.688

Szombat 1/10

Nem sütnek húst, hagymát, se tojást, csak ha a szombat beállta előtt majdnem
készre sültek. Nem tesznek kenyeret a sütőbe sötétedéskor, se süteményt a
parázsra, csak ha a felső része megpirult nappal. Rabbi Eliezer azt mondja: ha a
sütemény alja megpirul [még a szombat beállta előtt].

687
Lement a nap: a péntek esti naplementére gondol.
688
Olajprés: szőlőprés. Mielőtt a nap lemegy, péntek este.
Szombat 1/11

[Kivételesen] sötétedéskor behelyezik a pészahi bárányt a kemencébe, és a szentély

tűzrakó helyén tüzet raknak, szombat bejövetele előtt és gondoskodnak róla, hogy
a tűz elterjedjen a tűzrakás egészében. [Másutt], az ország határain belül is tüzet
raknak, [szombat beköszöntése előtt]. Rabbi Jehuda szerint a kívül eső területeken
szénnel ápolják a tüzet.

Szombat 2/1

Mivel gyújthatunk szombati lámpást és mivel nem?689 Nem lehet mohafélével, se a

szodomai alma magjával, se nyers selyemmel, sem a fűz szárával, sem a sivatagi
fűvel, sem a víz tetejéről való algával. Ugyancsak nem gyújthatunk kátránnyal, se
viasszal, se ricinusolajjal, se égetéshez való olajjal, se az állatok farkával járó
zsiradékkal, se zsírral. Náhum há-Mádi azt mondja: felfőzött zsiradékkal gyújthat,
a bölcsek azt mondják: nem gyújthat a tiltott zsiradékkal, akár felfőzte, akár nem.

Szombat 2/2

689
A következő példák a lámpásban lévő olaj anyagára vonatkoznak.
Nem gyújtanak [szombati lámpást] ünnepnapon használt égetéshez való olajjal.
Rabbi Jismáel azt mondja: a szombatra való tiszteletből nem gyújtanak kátránnyal.
A Bölcsek mindenféle olajat megengednek: szézámmag olajat, dióolajat,
tormaolajat, halolajat, tökmagolajat, kátrányt, petróleumot. Rabbi Tarfon azt
mondja: Csak olíva olajjal gyújtanak, semmi mással.

Szombat 2/3

A fa termékei közül csak a lennel gyújtanak. A fa termékei közül egyedül a len kap
„sátor-tisztátalanságot”, [ha sátrat formálnak belőle és ez holttestet takar].690 Az
összehajtott ruhadarab, mely még nem pörkölődött meg, Rabbi Eliezer szerint
tisztátalanságot hordoz, és nem gyújthatnak vele mécsest. Rabbi Ákivá szerint a
ruhadarab tiszta, és gyújthatnak vele.

Szombat 2/4

Nem lehet kilyukasztott tojáshéjat feltölteni olajjal és a lámpás fölé helyezni, hogy
azt cseppenként olajjal táplálja, akkor se, ha [tojáshéj helyett] cserepet használnak.
Rabbi Jehuda megengedi. Ha a fazekas a [tartályt] eredetileg a lámpással együtt
készíti, szabad, mert az így egy eszköz. Nem szabad feltölteni lábast olajjal s azt a
690
A tisztátalanság legsúlyosabb formája: tumáát há-met, a halott tisztátalansága, mely a halottal
való érintkezéskor jön létre. Ezzel kapcsolatos a misnában említett tumáát ohálim, a sátor
tisztátalansága.
lámpához illeszteni, és kanócot helyezni bele, hogy az felszívja az olajat. Rabbi
Jehuda megengedi.

Szombat 2/5

Ha [szombaton] eloltja a lámpást, mert fél az idegenektől, útonállóktól, vagy a

gonosz szellemektől, vagy a beteg miatt, akit zavar a fény, nem vétkes. Ha
szándékában áll a lámpával, az olajjal, vagy a kanóccal takarékoskodni, vétkes.
Rabbi Joszi szerint ezekben az esetekben nem vétkes, kivéve a kanóc miatt, mert
[az eloltásnál] megszenesedik.

Szombat 2/6

Az asszonyok három vétek miatt halnak meg szülés közben: ha nem ügyeltek a
menstruációs szabályokra, a kalács leválasztására, sem a szombat lámpására.691

Szombat 2/7

691
Kalács, héb. hálá, melyből sütés közben le kell választani, ez valaha a papokat illette.
Három dolgot kell mondjon az ember a házában péntek este előtt, sötétedéskor:
vajon a tizedet megadtátok, az eruvról gondoskodtatok,692 és gyújtottatok mécsest?
Már majdnem sötét van, vagy jócskán sötétedni kezd: nem teheti félre a bizonyos
tizedet,693 nem márthatja be az edényeket694 a mikvébe, nem gyújthatnak mécsest. A
demájról azonban leválaszthatja a tizedet, az eruvról pedig gondoskodhat és
melegen tarthatja a szombati ételt.

Szombat 3/1

[Szombaton] a szalmával és hulladékkal fűtött kemencébe helyezheti az ételt. Ha

azonban tőzeggel és fával tüzel, nem teheti rá az edényt, csak ha kisepri onnan az
alsó részt, vagy hamuval szórja fel.695 Sámáj iskolája azt mondja: a forralni való
vizet felteheti, de a főtt ételt nem. Hilel iskolája ezzel szemben: felteheti a forró
vizet és a főtt ételt egyaránt. Sámáj iskolája szerint leveheti az edényt [a
kemencéről], viszont nem teheti vissza. Hilel iskolája szerint vissza is teheti.

Szombat 3/2

692
Eruv: A szombat bejövetele előtt a közvetlen szomszédság területeit egybe kell vonni, úgy,
hogy ételt helyeznek el pl. az utcasarkon, vagy két ház közti átjáróban.
693
Bizonyos tized: héb. vádáj, olyan termés, amelyből biztosan nem vontak le tizedet.
694
Bemártani az edényt (héb. matbil) rituális tisztaság szempontjából.
695
Feltehetően kétszintes kemencéről van szó.
Ha a kályhában szalmával és hulladékkal tüzelnek, se benne, se a tetejére ne tegyen
semmit. Sima forró lap, mely alatt szalmával vagy szeméttel tüzelnek, olyan, mint
a kemence, ha fával vagy tőzeggel tüzelnek, olyan, mint a kályha.

Szombat 3/2

Nem tesznek tojást a forróvizes kanna mellé, hogy megfőzze, ne is csomagolja be

forró ruhába. Rabbi Joszi megengedi. De a homokba, vagy az út porába se temesse,
abból a célból, hogy megsüljön.

Szombat 3/3

Egyszer a tibériási lakosok hideg vízvezetéket helyeztek a melegvizes csatorna

belsejébe.696 A bölcsek azt mondták nekik: szombaton ez olyan, mint a hámin,
melyet szombaton melegítettek, a vize mosdásra és ivásra egyaránt tilos.
Ünnepnapon ez olyan, mint a hámin, melyet ünnepkor melegítenek, tilos a
fürdéshez, de szabad inni belőle. Ihat a külső szamovárból, mely körül eltakarította
[a parazsat] szombat előtt. Nem ihat a belső szamovárból, akkor se ihat, ha
eltakarította onnan.

696
Tibériásban a melegvízű források vizét csatornában vezették.
Szombat 3/4

Nem önthet hideg vizet a melegvizes kannába, hogy annak vize felmelegedjen,
akkor sem, ha a kannát levette a tűzről. De önthet hideg vizet a kannába, vagy a
pohárba, hogy lehűtse. Forró serpenyőbe vagy edénybe ne tegyen fűszert azután,
hogy levette a tűzről, de tálba vagy nagyobb edénybe tehet. Rabbi Jehuda azt
mondja: fűszert tehet mindenféle edénybe, kivéve, ha az ecetet vagy sós levet
tartalmaz.

Szombat 3/5

Nem állíthat edényt a lámpás alá, hogy felfogja az abból lecsepegő olajat, de ha a
nap során tette oda, [vagyis szombat előtt,] megengedik. De ezt az olajat nem
használhatja, mert lámpáshoz szolgált, nem szánták a szombatra. Az új lámpás
átvihető másik helyre, de a régi nem. Rabbi Simon azt mondja: minden lámpás
elmozdítható, kivéve azt, amelyet szombatra gyújtottak. Edényt szabad a lámpa alá
helyezni, hogy felfogja a szikrákat, de víz nélkül, mert a víz kioltja azokat.

Szombat 4/1
Mivel takarhatjuk be [az edényt] és mivel nem takarhatjuk be?697 Nem takarhatjuk
be kipréselt olajbogyó maradékkal vagy trágyával, sóval vagy mésszel, vagy
homokkal akár nedves, akár nem. Szalmával és szőlőhéjjal sem, se puha gyapottal
se fűvel, ha nedves; de betakarhatjuk, ha száraz. Betakarhatjuk ruhával,
gyümölccsel, galambszárnyakkal, ácsok faforgácsával, a len vékonyszálú kócával.
Rabbi Jehuda tiltja a vékonyszálút és megengedi a durvát.

Szombat 4/2

Betakarhatja cserzett bőrrel, és azzal együtt elmozdítható,698 vagy gyapjúval de

azzal nem mozdítható. Mégis hogyan? Leveszi az edény fedelét és a takaró [a
gyapjú] magától leesik. Rabbi Elázár ben Ázárjá azt mondja: oldalára dönti a
kosarat és kiveszi [pl. az edényt] úgy, hogy visszateheti, [anélkül, hogy a kosár
vesszői vagy a visszahulló gyapjú akadályozná ebben]. A bölcsek azonban azt
mondják: kiveszi az edényt és visszateszi. Ha nem takarta be az edényt szombat
bejövetele előtt, már nem takarhatja be a sötétedés beállta után. Ha időben
betakarta és a fedél elszabadult, befedheti újra. Megtölti a korsót és a párna, vagy a
dunyha alá teszi.

Szombat 5/1

697
Betakar: a szombatra készített étel melegen tartásáról van szó. Héb. tomnim: betakar, szigetel
stb.
698
Szombaton az elmozdítás (hordozás, szállítás) is tiltott.
Mivel mehet ki az állat és mivel nem mehet ki? A teve zablával megy ki, a nőstény
teve orrkarikával, a líbiai szamár kötőfékkel és a ló gyeplővel. Minden állat, mely
gyeplőt hord, a gyeplővel együtt megy ki, és a gyeplőn vezetik őket. [Ha a gyeplő
beszennyeződik], lemossák vagy bemártják, anélkül, hogy az állatról levennék.

Szombat 5/2

A szamár nyeregpárnával megy ki, amit rászíjaztak. A hím [nemiszervét elkötik] és

úgy megy ki. Nőstények felkötött farokkal vagy leszorított farokkal mennek ki,
[hogy elkerüljék vagy lehetővé tegyék a meghágást] és rajtuk a takaró. Kecskék
úgy mehetnek ki, hogy a tőgyeiket felkötik. Rabbi Joszi az előbbieket tiltja, kivéve
a kecskegidák betakarását. Rabbi Jehuda azt mondja: kecskék kimehetnek, ha azért
kötik fel [a tőgyüket], hogy száraz legyen és nem a tej megőrzésének szándékával.

Szombat 5/3

És mivel nem mehet ki? A teve nem mehet ki nyeregtakaróval, sem pedig
megkötött lábakkal.699 Ugyanígy a többi háziállat. Ne kössön tevéket sorba, és úgy
vonuljon velük, hanem a kötőfékeket egyenként tartja a kezében, és vigyáz arra,
hogy a kötelek ne tekeredjenek össze.
699
Itt a teve lábainak kétféle megkötéséről szól a misna: héb. ákud és rágul.
Szombat 5/4

A szamár nem mehet ki nyeregpárnával, ha az nincs felkötve [még szombat előtt],

se csengővel, még akkor sem, ha betömték, hogy ne csengessen, se létrával, melyet
a nyakához kötöttek, se szíjjal a lábán. A csirkék nem mehetnek ki madzaggal vagy
kötelekkel a lábukon. A hímek nem mehetnek úgy, hogy a farkuk alatt taligához
vannak kötve. Nőstény nem mehet ki tüsszentést okozó fával700 az orrában, borjú
nem mehet ki igával a nyakán, tehén nem mehet ki sündisznó bőrével701 a tőgyére
kötve, sem pedig szíjjal a szarvain. Rabbi Elázár ben Ázárjá tehene szombaton
felszíjazott szarvakkal ment ki a bölcsek beleegyezése nélkül.

Szombat 6/1

Miben mehet ki a nő és miben nem? A nő nem mehet ki gyapjúszalaggal, sem

pamut szalaggal, sem fejpánttal. Ezekkel nem is merülhet alá,702 csak ha előbb
meglazítja őket. Homlokpánttal sem mehet ki a közterületre,703 se fülbevalókkal, ha
nincsennek a fejviselethez rögzítve, sem homlokpánt bélésével. Se olyan

700
Héb. hánunot, olyan anyag (fa?), amely az állat orrában tüsszentést okoz, ezzel a legyeket
elhessegeti magáról.
701
Elriaszt állatokat (pl. menyét), nehogy a tejét szívják.
702
Merülés (nem szombaton): a rituális fürdőben (héb. mikve).
703
Héb. resut há-rábim: közterület. pl. utca, tér. A fejezet számos misnája a közterületre való
kimenetelről szól.
aranydísszel, amely város képét ábrázolja, se nyaklánccal, se orrkarikával, se olyan
gyűrűvel, amely nem pecsétgyűrű, se olyan tűvel, melynek nincs foka. Ha mégis
kimegy ezek valamelyikével, vétek áldozatra [héb. hátát] nem köteles.

Szombat 6/2

Férfi nem mehet ki szegezett [megvasalt] szandálban, még egyik lábán se, hacsak
nincs azon seb, se tefilinnel,704 se amulettel, ha nem szakavatott írnok készítette, se
páncélban, se sisakban, sem pedig lábszárvédőben. Ha mégis kimegy ezek
valamelyikével, vétekáldozatra nem köteles.

Szombat 6/3

Nő nem mehet ki kilyukasztott tűvel, se pecsétgyűrűvel, se diadémmal, se

illatszeres vagy balzsamos üvegcsével. Ha ezek valamelyikével kimegy, vétkes és
vétekáldozatra kötelezhető. Ez Rabbi Meir véleménye. A Bölcsek azonban
megengedik az illatszeres vagy balzsamos üvegcse hordozását.

Szombat 6/4

704
Tefilin: imaszíj (karon és fejen).
Férfi nem mehet ki karddal, se íjjal, se háromszögletű vagy kerek pajzzsal, se
dárdával. Ha ezek valamelyikével kimegy: vétkes, és vétek áldozatra köteles.
Rabbi Eliezer azt mondta: ezek az ő ékességei. De a bölcsek azt mondják: ilyesmit
méltatlanság szombaton viselni, mert írva van: „és összetörik kardjaikat kapákká és
dárdáikat kaczorokká, nem emel nemzet nemzet ellen kardot és nem tanulnak
többé háborút” [Jesájá 2, 4]. A térd csattja tiszta, kimehet vele szombaton. A lépést
korlátozó lánc tisztátalan. Nem mehet ki benne szombaton.705

Szombat 6/5

A nő kimegy hajfonattal, akár az övé, akár a barátnőé, akár az állaté, valamint

fejdísszel és fülbevalókkal, ha fel vannak varrva [erősítve a sapkához]. A ruha alatt
viselt hajviselettel és parókával kimehet az udvarra. [Kimehet] vattával a fülében,
vattával a szandáljában és vattával, melyet a menstruációhoz használ. Egy szem
sóval vagy borssal, vagy bármivel a szájában,706 feltéve, ha nem szombaton vette a
szájába. Ha kiejti, nem veheti fel. Műfoggal, vagy aranyfoggal. Rabbi megengedi,
de a Bölcsek megtiltják.

Szombat 6/6

705
Lépést korlátozó: a magyarázatok szerint régi jeruzsálemi szokás volt betegek számára, hogy a
lépésük méretét korlátozzák lánccal, kötéssel.
706
Rossz szájíz ellen.
A nő kimehet szelával707 a lábán, kislányok kimehetnek szalagokkal és színes
pálcikákkal a fülükben. Arab nők kimehetnek a fátylaikban, a méd nők kabátban.
Így tehet bárki, de a Bölcsek az ő idejükben dívó szokás szerint jártak el.

Szombat 6/7

A nő a kabátjához erősíthet követ, diót vagy érmét, feltéve, hogy nem szombaton
teszi.

Szombat 6/8

Féllábú nyomorék kimehet a falábával Rabbi Meir szerint, de Rabbi Joszi

megtiltja. Ha a műlábon rés van, az tisztátalan. A mankó használat közben
tisztátalanná válhat [rituálisan], de szombaton kimehet vele, még a szentély
udvarába is. A nyomorék sámlija és mankói tisztátalanok, mert a földön állnak.
Nem mehet ki velük szombaton, és nem mehet be a Szentély udvarába se. Az
álarcok708 tiszták, de nem mehet ki velük.

707
Szela: itt érem, melyen gyógyító hatású ábra szerepel.
708
Álarc: pl. gyerekek ijesztgetésére.
Szombat 6/9

A kisfiúk kimehetnek kötéssel709 a lábukon, és a nemes gyermekei aranycsengővel.

Így tehet mindenki, de a Bölcsek az ő idejükben dívó szokás szerint jártak el.

Szombat 6/10

Kimehet sáskatojással és rókafoggal, és a megfeszített fájáról710 való szeggel, ezek

„gyógyászati” eszközök, Rabbi Meir szerint. A Bölcsek szerint még hétköznap se
mehet ki ezekkel, mivel ezek az emori népség babonái.

Szombat 7/1

A [Bölcsek] fontos szabályt fektettek le a szombattal kapcsolatban. Ha valaki

teljesen megfeledkezett a szombatról, a lényeges parancsolatairól és többféle tiltott
munkát végzett, több szombat során, csak egy vétekáldozatra kötelezhető. Ha nem
feledkezett meg a szombat lényegéről és mégis többféle tiltott munkát végzett,

709
Madzag: (héb. ksárim). Az egyik magyarázat szerint az „apás” kisfiúk lábát az apjuk magához
köti a cipőmadzaggal. Más magyarázat szerint csomókat jelent, melyeknek a néphiedelem
mágikus védőfunkciót tulajdonított.
710
Megfeszített: a talmudi időkben a római kivégzési mód volt szokásban: a keresztre szegezés.
Itt még célzás sincs a krisztusi történetre.
több szombat során, mindegyik szombat fejében [vétek áldozatot] hoz. Ha valaki
tudta, hogy szombat van, és sokféle munkát végzett, több szombaton, külön
vétekáldozatot hoz minden egyes elvégzett munka fejében, de ha csak egyfajta
tiltott munkát711 végez több szombaton, csak egy vétekáldozatot hoz.

Szombat 7/2

A tiltott munkatípusok száma negyven mínusz egy. [A szombaton tiltott munkák]:

vetés, szántás, aratás, kévekötés, cséplés, rostálás, válogatás, őrlés, szitálás,
dagasztás, sütés, gyapjúnyírás, fehérítés, fésülés, festés, fonás, szövés, és aki két
hurkot köt, aki két fonalat egybefon, aki két fonalat elválaszt egymástól. És aki
csomót köt, aki csomót old, aki két öltést varr. Aki eltépi a fonalat, hogy két öltést
varrjon. Aki szarvasra vadászik, aki levágja, aki megnyúzza, aki besózza, aki a
bőrét feldolgozza, aki a bőrt kisimítja és aki feldarabolja. Aki két betűt ír. Aki
kitöröl, hogy helyébe két betűt írjon. Aki épít, aki lebont, aki kioltja a tüzet, aki
tüzet gyújt, aki kalapál. Aki az egyik lakó területről átvisz valamit a másikba. Ezek
a fő tiltott munkatípusok, egy híján negyven.

Szombat 7/3

711
A sábát 39 fő tiltott munkatípusa: héberül ávot meláchá.
És még egy másik szabályt mondtak: minden után, amely tárolásra való és már
elraktározták, ha szombaton kihoz belőle, vétekáldozattal tartozik, és minden után,
amelyet nem szoktak tárolni, azt nem tárolják, hanem kihozzák szombaton, erre
nézve csak az tartozik vétekáldozattal [héb. hátát-tal], aki elraktározta.712

Szombat 7/4

Aki kiviszi a szénát szombaton, oly mennyiségben, amellyel a tehén száját

megtölti, vagy a teve szájnak megfelelő babszárat, vagy kalászt a báránynak,
fűcsomót a kecskének, füge mennyiségű nedves fokhagymát és hagymalevelet,
vagy száraz levelet a gidának, [az vétekáldozatra kötelezhető]. Az említett
mennyiségeknél kevesebb nem egészíti ki egymást, mert az említett mennyiségek
különbözők. Ha száraz füge mennyiségének megfelelő ételt visz ki, vétkes és az
egyik étel kiegészíti a másikat, mert a tiltott mennyiség mindegyiknél ugyanaz.
Ehhez nem számítható az étel magva, a héja, a szára, a kocsánya [vagy a szitán
fennmaradó] maradványa. Rabbi Jehuda azt mondja: a lencse héját kivéve, amely
velük együtt fő.

Szombat 8/1

712
Az utóbbi számára, aki elraktározta, a dolog értéket képvisel.
[Vétkezik], aki kivisz a házából egy pohárra való bort, vagy egy korty713 tejet, vagy
mézből többet, mint amennyit a sebre tehet, vagy több olajat, mint amivel a kezét
bedörzsölheti, vagy több vizet, mint amellyel a szemkenőcsöt bedörzsöli. És
ugyanígy, az ital megengedett mennyisége a log egy negyede.714 A kitöltött
folyadék [nem ital] mennyisége egy negyed log. Rabbi Simon azt mondja:
akármilyen folyadék, egy negyed log. A [Bölcsek szerint] a fent felsorolt
mennyiség arra vonatkozik, aki ezeket a folyadékokat tárolja.

Szombat 8/2

[Vétkezik], aki kivisz annyi kötelet, melyből fogót készíthet a kosárra, vagy annyi
nádat, hogy fogót készítsen a szitához vagy a szűrőhöz. Rabbi Jehuda azt mondja:
[akkor vétkes], ha annyi nádat visz ki, amellyel egy gyerekszandál méretét leméri.
Pergamen, melyen a vámosnak járó igazolást ír. Aki vámigazolást visz ki
szombaton, vétkes. [Az is], aki gyűrött lapot visz ki, amely a parfümös üveg
bedugaszolásához kell.

Szombat 8/3

713
Korty: héb.: gmiá – amennyit egyszerre le tud nyelni.
714
Log: bibliai folyadék mérték, 1 log = hat béicá (tojás).
Az is, aki bőrdarabot visz ki, mely amuletthez való. Az is, aki annyi pergament
visz ki, amely a tefilin715 legkisebb szakaszának írásához kell, amely a smá jiszráel;
vagy két betű írásához szükséges tintát, vagy a szem kifestéséhez szükséges kék
szemfestéket.

Szombat t 8/4

Az is, aki ragasztót716 visz a madárfogó tetejére. Kátrányt és ként, hogy lyukat
égessen. Viaszt, mely elegendő kisebb lyuk betapasztására, elporított cserepet,
hogy csőrt készítsen az aranyműves tégelyéhez. Rabbi Jehuda azt mondja, hogy
emelést,717 a tégely tartójához. Árpát, hogy befedje az aranyműves
olvasztótégelyét. Meszet, hogy „bemeszelje”718 a lányok kisebbikét. Rabbi Jehuda
azt mondja, hogy hajpántot készítsen a hajhoz. Rabbi Nehemjá azt mondja: amivel
lesimítja a hajat oldalt.

Szombat 8/5

Földet,719 nagyobb szállítózsák lepecsételéséhez, Rabbi Ákivá véleménye. A

Bölcsek olyan mennyiségre gondolnak, amely a levél lepecsételéséhez szükséges.
715
Tefilin: imaszíj (fejre vagy karra kötik).
716
Ragasztó: madárlép, melyet a fa kérgéből főznek.
717
A tripód hiányzó lába helyett.
718
Lehet, hogy a misna szőrtelenítésre gondol.
719
Föld: itt vörös agyag. A föld héb. ádámá, mely vöröset is jelent.
Trágya és finom homok, ami a káposztapalánta trágyázásához kell, ez Rabbi Ákivá
véleménye. A Bölcsek azt mondják, amennyi a póréhagyma trágyázásához kell.
Durva homok mennyisége, melyet egy nagy kanálnyi mészhez kevernek. Nád,
amelyből írótoll készíthető, de ha túl vastag, vagy törött, akkor annyi, amennyi
kisebb tojás főzéséhez elegendő, a tojást feltörve és elkeverve720 kis serpenyőben.

Szombat 8/6

Csontot, melyből kanál készíthető. Rabbi Jehuda azt mondja: amennyi a reteszhez
elegendő. Üveg, mellyel a szövőtű vége lecsiszolható. Akkora szilánk vagy
kődarab, amellyel a madár megdobható. Rabbi Eliezer bár Jákov azt mondja:
akkora, amellyel a háziállat megdobható.

Szombat 8/7

Kivihet akkora cserepet, amelyet két deszka közé tehet, Rabbi Jehuda szerint.
Rabbi Meir azt mondja, akkorát, amellyel el lehet lapátolni a parazsat. Rabbi Joszi
azt mondja, akkorát, amennyiben elfér egy reviit folyadék [a log negyedrésze].
Rabbi Meir azt mondja: bár nem bizonyítja az én véleményemet, utalás van rá a
Szentírásban: „és nem találtatik darabjai közt cserép, hogy tüzet kaparjanak a

720
Feltételezhető, hogy a nád itt, mint eszköz (pl. kanál) szerepel.
tűzhelyről” [Ésaiás 30, 14]. Rabbi Joszi azt mondta neki: talán innen van az én
bizonyítékom: „és vizet merjenek a veremből” [Ésaiás, u.o. folyt.].

Szombat 9/1

Rabbi Ákivá azt mondta: [honnan tudjuk, hogy] ávodá zárá kivitele721 ugyanúgy
tisztátalanság, mint a nidá?722 Onnan, hogy azt mondták: „és megfertőztetitek
faragott képeid ezüst burkolatját és öntött képeid arany köpönyegét, elhányod, mint
undorító dolgot, ki veled! Mondod neki.” (Ésaiás 30, 22) Ahogy a nidá
tisztátalanságot okoz érintéssel, ugyanúgy a bálvány is tisztátalanságot okoz.

Szombat 9/2

Honnan tudjuk, hogy a hajó nem tisztátalan? A mondásból, hogy „hajónak útja
tenger szívében” (Példabeszédek 30, 19).723 Honnan tudjuk, hogy ha a
veteményeskert ágyása hatszor hat tenyérnyi, akkor öt magot ültethetünk benne,
nevezetesen négyet a négy sarkában és egyet középen? Ésaiásnál azt találjuk:
„mert mint a föld, mely előhozza sarjadékát és mint a kert, mely sarjasztja

Ávodá zárá: bálványimádás – itt egyszerűen bálvány, szobor.

721

Nidá– menstruáló asszony, aki még akkor is tisztátalanságot okoz, ha kiviszik a széken
722

szombaton, anélkül, hogy megérintenék.

723
A tenger soha nem tisztátalan, így a tengeren haladó hajó sem lehet az.
veteményeit…” [Ésa 61, 11]. Nem egyes számban mondták a „veteményeit”,
hanem többesszámban.724

Szombat 9/3

Honnan tudjuk, ha a nő, aki spermát enged magából a harmadik napon,725

tisztátalan? A Kivonulás könyvéből: „legyetek készen harmadnapra, ne
közeledjetek asszonyhoz” [Kiv 19, 15]. Honnan tudjuk, hogy a körülmetélt
gyermek fürdethető a harmadik napon, akkor is, ha szombatra esik? A Teremtés
könyvéből: „és történt a harmadik napon, midőn fájdalmat szenvedtek” [Ter 32,
24]. Honnan tudjuk, hogy bíbor pántlikát kötnek a sivatagba küldött bak726
szarvára? „Azon bak pedig, melyre esett a sors Ázázel részére” [Lev 16, 8] és „ha
vétkeitek olyanok volnának, mint a bíbor, megfehérülnek mint a hó” [Ésa 1, 18].

Szombat 9/4

Honnan tudjuk, hogy a testápolás olajjal épp úgy tilos engesztelő napon, mint az
ivás? Erre nincs bizonyíték, de erre céloz a következő vers: „bement, mint a víz a
belsejébe, s mint az olaj csontjaiba” [Zsoltár 109, 18].

724
Az idézetből következtetni lehet, hogy a négyzet alapú ágyásban. öt mag ültethető.
725
Harmadik napon a coitus után.
726
A bakot a nép bűnei miatt feláldozzák Ázázel szikláján.
Szombat 9/5

Aki kiviszi a fát, mely elegendő egy tojásrántotta727 készítéséhez, fűszert, amely a
tojásrántottához kell, a fűszerek egymáshoz adódnak.728 Dió héját, gránátalma
héját, kék festéket, piros festéket,729 mely a haj festéséhez kell. Vizelet, nátron,
lúgos növény, dörzsölő cserép, káli hamu [szappant] – mindez, hogy a hajon lévő
hálót, [vagy kontyot] megmossák. Rabbi Jehuda szerint amennyi a folt
eltávolításához szükséges.

Szombat 9/6

Bors félét,730 akármennyit. Itránt,731 akármennyit. Különböző illatos fűszereket,

különféle fémet, akármennyit. Az oltár köveiből, az oltár hamujából, [az aljáról].
Pergamen hulladék a könyvekből és azok tokjából,732 mert amúgy is elássák
azokat. Rabbi Jehuda azt mondja: [vétkes, aki kiviszi szombaton] az ávodá zárá
[bálványimádás] kellékeit, mert írva van: „ne ragadjon a kezedhez semmi a
kiirtásra valóból” [MTörv 13, 18].

727
Tojásrántotta, héb. béicá kálá: könnyű tojásétel, ami a leggyorsabban elkészül.
728
Ha különböző fűszereket visz hozzá, összeadódnak, a minimum kivihető mennyiséghez.
729
Mindkét növény, a kék, és a piros, melyből kivonják a festéket.
730
A száj leheletének javítására.
731
Itrán (héb.) illóolaj, fejfájás ellen.
732
Könyvek: valójában tekercsek, és a tokjuk.
Szombat 9/7

Aki kiviszi a vándorárus kosarát, akkor is, ha többféle fűszert tartalmaz, nem
vétkes, csak egy vétekáldozatra köteles. Konyhakerti magvakat, kevesebbet, mint
egy szárított füge nagyságának megfelelő mennyiségben, Rabbi Jehuda ben Betéra
azt mondja: öt is. A tök magjából kettő, a sütőtök magjából kettő, egyiptomi ful
[babféle] kettő, élő sáska, a tiszta fajtából ugyancsak kettő. Ha döglött, csak egy, a
szárított füge mennyisége szerint. A szőlőskertek madara, akár él, akár döglött
[nem viheti ki], mert tárolni kell, mint gyógyszert. Rabbi Jehuda azt mondja: aki
kivisz egy élő, tisztátalan sáskát [vétekáldozatra köteles], bármekkora is, mert el
szokás tenni a gyerekeknek, játéknak.

Szombat 10/1

Ha valaki magot őriz [ültetés céljából], vagy mintának [eladás céljából] vagy
gyógyszernek, és kiviszi szombaton: vétkes, akármennyi mennyiségről van szó.
Másképpen csak akkor, ha az előírt mennyiséget meghaladja.

Szombat 10/2
Ha kivisz többféle élelmet és a küszöbre helyezi: akár visszatér és onnan kiviszi,
vagy más jön oda és a küszöbről kiviszi, nem vétkesek, mert nem végeztek
[szombaton tiltott munkát] egy lépésben. Ha gyümölccsel teli kosarat helyez a
küszöbön kívül, akkor sem vétkes, ha a gyümölcs többsége kívül van, csak akkor,
ha teljességgel kívülre helyezi a kosarat.

Szombat 10/3

Ha kivisz valamit jobb kézzel, vagy bal kézzel, vagy az ölében vagy a vállán,
vétkes, mert ez a Kehát család733 módszere. Ha valaki a keze fején, vagy a lábával,
vagy a szájával, vagy a könyökével, vagy a fülén vagy a hajában, vagy az övén
úgy, hogy lefele lóg, vagy öve és inge közé gyűrve, vagy az ingébe rejtve, vagy a
cipőjében vagy a szandáljában [visz ki valamit], nem vétkes, mert nem a szokásos
módon viszi.

Szombat 10/4

Kivisz valamit maga előtt, és mögé kerül, nem vétkezett. Maga után viszi, majd
elébe kerül: vétkes. A Bölcsek azt mondták, az asszony a kötényébe tesz valamit,
akár elöl, akár hátul: vétkes. Mert, amit a kötényébe helyez, azt úgy kell

733
Kehát család módszere: a vállon hordozás.
visszavinni, [nem elforgatva]. Rabbi Jehuda azt mondja: ugyanez érvényes a
levélhordóra.734

Szombat 10/5

Aki kivisz egy cipót a „közterületre”,735 vétkes. Ha ketten viszik, nem vétkesek. Ha
valaki egyedül nem képes kivinni, és a segítségére jön egy második, vétkesek.
Rabbi Simon szerint nem vétkesek. Ha valaki edényben ételt visz, melynek
mennyisége kisebb a megengedettnél, nem vétkes az edény kivitele miatt sem,
mert az edény eszköz, az ételhez való kellék. Ha valaki kiviszi az ágyon fekvő
embert, az ágy miatt sem vétkes, mert az ágy az ember kelléke. Halottat visz ki az
ágyon. Vétkes, aki olíványit kivisz a halottból, olíványit kivisz a döglött állatból,
lencsényit a csúszómászóból. Rabbi Simon felmenti.

Szombat 10/6

A körmét vágja a kezével vagy a fogával, vagy a haját, a bajuszát vagy a szakállát,
vagy ha a [nő] a haját fonja, vagy a szemhéját festi vagy elválasztja a haját: Rabbi
Eliezer szerint vétkes, a Bölcsek azonban minden ilyesmit megtiltanak a svut

734
A levélhordó meg kell igazítsa a táskát: ha maga előtt vitte be, ugyanúgy viszi ki, maga előtt.
735
Közterület, pl. házon kívül, az utcán: héb. resut há-rábim.
elve736 alapján. Aki a nyitott cserépből737 letép egy ágat, vétkes. Ha a cserép zárt,
nem vétkes. Rabbi Simon mindkét esetben felment.

Szombat 11/1

Ha valaki [szombaton] a magánterületről738 átdob valamit a közterületre, vagy a

közterületről a magánterületre, vétkes. Vagy a magánterületről egy másik
magánterületre, midőn a kettő között közterület fekszik: Rabbi Ákivá szerint
vétkes. A Bölcsek szerint nem.

Szombat 11/2

Hogyan? Két balkon található a közterület két oldalán. Aki átnyújt, vagy átdob
valamit egyikből a másikba, nem vétkes. Ha a két balkon egy vonalban van,739 és
átnyújt valamit: vétkes;740 ha pedig átdobja, nem. Ez a léviták munkájával
kapcsolatos,741 ahol két szekér állt egy sorban a közterületen, egyik a másik után és

736
A svut elve – a szombat szentsége.
737
Nyitott cserép, mely a földből is vesz táplálékot.
738
Saját, privát terület meghatározása: legalább négyszer négy tenyérnyi terület és legalább tíz
tenyérnyi magas.
739
Az utca ugyanazon oldalán.
740
Ha átadja, vétkes – hogy ne legyen hasonló a szentély munkálataiban.
741
Akik a sivatagi szentélyt felállították, ld. héb. ohel moed.
átadták egymásnak a póznákat,742 egyikből a másikba, de nem dobták. Adott a kút
karimája és egy szikla, melyek magassága meghaladja a tíz tenyérnyit és
szélessége a négyet. Ha valaki elvesz róla valamit, vagy ráhelyez: vétkes; ha a
méretek ennél kisebbek: nem vétkes.

Szombat 11/3

Valamit a falnak hajít négy könyök távolságról, mely tíz tenyérnyinél magasabb,
az olyan mintha a levegőbe dobná. Ha a fal alacsonyabb, mint tíz könyök, olyan
mintha a földre dobná. Ha négy könyök távolságra gurít743 valamit a földön, vétkes.
Négy könyöknél közelebbre gurította, de túl gurult a négyen, nem vétkes. Ha négy
könyöknél messzebbre gurította és visszagurult a négy könyökön belül, vétkes.

Szombat 11/4

Aki négy könyök távolságra hajít a tengerbe, nem vétkes.744 Vizen át [pocsolya]
hajít, melyen közterület található [út], négy könyök távolságra, vétkes. És mekkora
az a víz? Kisebb, mint tíz tenyér. Vízen át hajít, melyen közterület fekszik [út],
négy könyök távolságra, vétkes.

742
A póznák (héb. krásim): az ohel moed kellékei.
743
Gurít: a héberben a zorek kifejezés szerepel.
744
A tenger nem közterület, se nem magánterület, hanem ún. kármelit.
Szombat 11/5

Ha a tenger felől dob valamit a szárazföldre, vagy a szárazföldről a tengerbe, a

tengerből a hajóra, a hajóról a tengerbe, a hajóról egy másik hajóra, nem vétkes.
Ha a hajók egymáshoz vannak kötve, egyikből a másikba átvihet [szombaton]. Ha
nincsenek egymáshoz kötve, de közel vannak, nem lehet átvinni egyikről a
másikra.

Szombat 11/6

Ha eldob valamit, és azután eszébe jut, [hogy szombat van], de valaki [röptében]
elkapja, a kutya elkapja, vagy meggyullad: aki dobta, nem vétkes. Ha eldob egy
tárgyat, azzal a szándékkal, hogy megsebesítsen embert vagy állatot, de mielőtt
bajt okozna, eszébe jut, hogy [szombat van]: nem vétkes. Ez a szabály: akit vétek
áldozat hozatalára köteleznének, nem számít vétkesnek mindaddig, míg tettének
kezdete és vége nem szándékos. Ha a [mozdulat]745 kezdete nem szándékos, és a
vége szándékos, vagy a kezdete szándékos és vége nem szándékos: nem vétkes,
ismételten, ha a kezdete és a vége nem szándékos.

A szabály arra vonatkozik, aki valamilyen tárgyat elmozdít szombaton, és amint azt felemeli,
745

eszébe jut, hogy szombat van.

Szombat 12/1

Ha valaki [szombaton] épít, mennyi munka teszi vétkessé? Még a legkevesebb

munkával is vétkes. Követ hasít, kalapáccsal vagy bárddal, vagy lyukat fúr, ebből a
fajtából a legkisebb munkával is vétkes. Ez a szabály: Aki meláchát [ez esetben
építő munka] végez, és a meláchá szombaton is folytatódik, vétkes. Rabbi Simon
ben Gamliel azt mondja: Ugyanígy vétkes, aki a kalapácsot és az üllőt használja,746
mert ezzel javítja a munkához való szerszámot.

Szombat 12/2

Akármennyit szánt, vagy gyomlál, száraz ágakat tördel és nyes, vétkes. Ha

faágakat gyűjt, vétkes, ha tüzelőnek, még akár egy tojás főzéséhez való fáért is
vétkes. Ha füvet gyomlál a föld szüksége szerint, a legkisebb mennyiség miatt is
vétkes, ha füvet gyűjt az állatnak, még a gödölye szájába való mennyiség után is
vétkes.

Szombat 12/3

746
A szerszámokat élesíti, a tiltott szombati munkához.
Aki két betűt leír vétkes, akár a jobb vagy akár a balkezével írta, akár egyfajta
betűből kettőt, vagy két különbözőt, vagy két különböző tintával. Bármilyen
nyelven ír, vétkes. Rabbi Joszi azt mondja: a két betű írását a megjelölés miatt
tiltották, mert két betűvel jelölték a miskán747 rúdjait, hogy tudják a rúdról, melyik
a párja. Rabbi azt mondta, vannak kétbetűs nevek, melyek a hosszabb nevekből
[levezethetők]: Sem [‫ ]שם‬a Simonból vagy a Smuelből, Noáh [‫ ]נח‬a Náhorból, Dán
[‫]דן‬a Dánielből, Gád [‫ ]גד‬a Gádielből.

Szombat 12/4

Ha valaki két betűt leír szórakozottságból, vétkes. Ha valaki tintával, vegyi

anyaggal, piros festékkel, fekete földdel, [réztartalmú] savval, vagy bármilyen
anyaggal két betűt ír, amely nyomot hagy, vagy két egymás mellett lévő ház falára
ír, melyek egy sarkot képeznek, vagy egy füzet két egymás mellett lévő lapjára,
ahol a betűk egybe olvashatók, vétkes. Ha a bőrére ír, vétkes. Ha a bőrére karcol,
vétkes. Rabbi Eliezer vétekáldozat hozatalára ítéli, Rabbi Jehosua felmenti.

Szombat 12/5

747
Miskán: a sivatagi tabernákulum – héb. ohel moed.
Itallal ír, vagy gyümölcslével, vagy az út porába, vagy az írnok itatós porába748
vagy bármire, amely nem hagy állandó nyomot, nem vétkes. Fordított kézfejjel,
vagy a lábával, a szájával, vagy a könyökével ír, nem vétkes. Ha valaki egy betűt
hozzáír egy létező íráshoz, vagy az írásra ír, vagy het betűt [‫ ]ח‬akart írni, de
helyette két zájin betű [‫ ]זז‬sikerül, egyik betűt a padlóra írta, a másikat a
mennyezetre, vagy a ház két különálló falára írta a két betűt, vagy a füzet két
lapjára, úgy, hogy a két betű nem olvasható össze, nem vétkes.

Szombat 12/6

Aki két betűt ír szórakozottságból, de nem egy időben, egyiket sáhárit749 idején, a
másikat naplemente előtt, Rabban Gámliel vétkesenek tartja, de a Bölcsek
felmentik.

Szombat 13/1

Rabbi Eliezer azt mondja: aki a szövés kezdetén három fonalat egybe sző, vagy a
meglévő szövéshez hozzáad egy újabb fonalat, az vétkes. A Bölcsek ezzel szemben
azt mondják: akár a szövés kezdetén, akár a végén, a legtöbb az két fonal.

748
Amit a tintára hintenek.
749
Sáhárit: reggeli imádság.
Szombat 13/2

Aki két fonalat [vagy ágat] erősít a szövőkeretbe,750 a pálma szövetbe,751 a szitába,
hálóba vagy kosárba, vétkes. Aki két öltést varr, aki kibontja a fonalat, hogy két
öltést varrjon, vétkes.

Szombat 13/3

Aki haragjában, vagy gyász miatt elszakít valamit,752 vagy kárt okoz, nem vétkes.
Aki kárt okoz, azzal a céllal, hogy megjavítsa, ennek elbírálása a javítás [a tiltás
szabálya] szerint bírálják el.

Szombat 13/4

A megengedett mennyiség [hosszúság] a fehérítéshez, a fésüléshez, a festéshez, a

fonáshoz, a „szit szélességének”753 kétszerese, két fonal szövésénél, a szit
szélessége.

750
Vagy szövőszékbe.
751
Héb. karos, pálmalevél szálaiból szőtt fonat.
752
Elszakít: pl. ruhát.
753
Melo há-szit : a hüvelyk és a mutatóujj közti távolság.
Szombat 13/5

Rabbi Jehuda azt mondja: aki madarat fog a toronyban,754 vagy szarvast a házban,
vétkes. A Bölcsek így mondják: vétkes, ha madarat fog a toronyban, szarvast a
házban, az udvarban, vagy a viváriumban.755 Rábán Simon ben Gámliel azt
mondja: Nem mindegyik vivárium egyforma. Íme, az elv: ha az állat nem teljesen
fogoly, nem vétkes, ha az, akkor vétkes.

Szombat 13/6

Ha a szarvas bemegy a házba, és valaki bereteszeli a kaput, vétkes. Ha ketten

reteszelik rá a kaput, nem vétkesek. Ha egy valaki nem képes bezárni a kaput, és
ketten a segítségére jönnek és bezárják, vétkesek. De Rabbi Simon szerint nem
vétkesek.

Szombat 13/7

754
A Misna a migdál szót használja: jelentése torony.
755
Vivárium, itt: egyfajta élő sarok az udvarban, vagy a házon kívül.
Ha a kapuban ül, [hogy megakadályozza a szarvas szökését] de nem takarja el a
kapunyílást, majd mellé ül egy másik, és az eltakarja a nyílást, a második vétkes.
Ha az első, aki a kapuban ül, elfedi a nyílást és mellé ül egy másik: az első vétkes,
még akkor is, ha felkel a helyéről és távozik, a második azonban vétlen. Mire
hasonlít a dolog? Arra, aki bezárja a házát, hogy őrizze, és egy szarvast találnak
benne, melyet a házzal együtt őriz.

Szombat 14/1

Ha valaki csapdába ejt, vagy megsebez egyet a Tórában említett nyolc kis állat756
közül, vétkes. Ha csigákat vagy férgeket, vagy hasonlót757 bánt, nem vétkes. Ha
valaki ezeket valamilyen célból bántja, vétkes, ha pedig csak megfogja, nem
vétkes. Állat vagy szárnyas, amely az ő birtokában van: ha megfogja, nem vétkes;
ha bántja, vétkes.

Szombat 14/2

Nem készíthet sós vizes pácot758 szombaton, de készíthet sós vizet, amelybe
kenyerét bemárthatja, vagy azt ráöntheti a főtt ételre. Azt kérdezte Ráv Joszef:

756
Lev 10:29, kisebb állatok (pl. gyík, gekko) melyek tetemének érintése tisztátalanságot okoz.
757
Héb. remasim ve -sekacim – a Tórában szereplő nevük.
758
Pl. uborkalé, amelyben só és olaj is van.
vajon a sós víz pácnak tekinthető, akár kevés, akár sok só van benne? Csak olyan
sós víz megengedhető [szombaton] amelyben először az olajat adja a vízhez, vagy
a sóhoz.

Szombat 14/3

Nem esznek szombaton ezovion-t,759 mert az nem az egészséges ember eledele, de

eszik joezer-t 760, és iszik abuvroe-t761. Ehet bármilyen ételt, amely orvosságnak
számít és ihat bármilyen italt, kivéve a pálmaitalt és bizonyos gyökérkivonatot.762
De ihat pálmaitalt a szomjúsága oltására és bedörzsölheti a testét a
gyökérkivonattal, de nem orvosi célból.

Szombat 14/4

Akinek fáj a foga, ne vegyen a szájába ecetet [és köpje ki], hanem mártogasson a
szokásos módon, és ha ez segít, akkor segít. Ha fáj a dereka, ne dörzsölje be ecettel
és borral, hanem olajjal, de nem rózsaolajjal. Királyfiak bedörzsölik sebeiket

759
Ezovion: izsóp.
760
Joezer: árvalányhaj.
761
Abuvroe: ellenszer szennyezett víz esetén.
762
Gyökérkivonat: a misna olyan italra utal, melyet sárgaság ellen használnak, de a mellékhatása
sterilitás.
rózsaolajjal, mert ők ehhez hozzászoktak, hétköznap is. Rábán Simon azt mondja:
Izraelben mindenki királyfi.

Szombat 15/1

Ezek a csomók, melyek megkötéséért [szombaton] vétkes az ember: a tevehajcsár

csomója és a tengerész csomója. Miként vétkes a megkötésért, ugyanúgy vétkes a
kioldásáért. Rabbi Meir azt mondta: minden csomó, melyet fél kézzel ki lehet
oldani, nincs érte vétkesség.

Szombat 15/2

Vannak olyan csomók, amelyek után nem köteles vétekáldozatra, [nem úgy,] mint
a tevehajcsár vagy a tengerész csomója esetében. Az asszony megkötheti a
köpenyének övét, a hajháló fűzőjét, a derékövét, a cipőfűzőjét, a szandál kapcsát.
Bekötheti a boros tömlőt és az olajos tömlőt és a húsosfazék fedőjét.763 Rabbi
Eliezer ben Jákov azt mondja: kötelet köthet a kijárat elé, hogy az állat ne menjen
ki. Köthet övet [kötél helyett] a kút fölé akasztott vödörre. Rabbi Jehuda
megengedi. Rabbi Jehuda a következő szabályt állította fel: senki sem felelős olyan
csomóért, amely nem tartós, [pl. magától kioldódik].

763
Az említett lábbelik és tömlők bőrből készültek, a fazék esetében ruháról van szó.
Szombat 15/3

Összehajthatja a ruhát négyszer vagy ötször. Megágyazhat péntek este, ha az

szombatra szól, de nem ágyazhat szombaton, ha az szombat utánra szól. Rabbi
Jismael azt mondja: összehajthatja a ruhát és megágyazhat Jom Kipur-kor
[engesztelő napon] a következő szombatra. A szombati áldozatok kövérje
feláldozható Jom Kipurkor,764 [a jom kipuri nem áldozható fel szombaton]. Ezzel
szemben Rabbi Ákivá azt mondja: a szombati nem áldozható fel Jom Kipurkor, és
a jom kipuri nem áldozható fel szombaton.

Szombat 16/1

Minden szent írást megmentenek a tűztől, akár olvasnak belőle [szombaton], akár
nem. És akármilyen nyelven írták azokat, biztonságos helyet érdemelnek. Miért
nem olvasunk a [ketuvim] könyveiből?765 A bet há-midrás 766 megszűnése miatt.
Megmentik a tekercs tokját a tekerccsel együtt, megmentik a tefilin tokját a
tefilinnel együtt, akkor is, ha a tokban pénz van. Hova viszik a [tűztől való]
megmentés céljából? Egy zsákutcába. Ben Betera azt mondja: másféle utcába is
viheti.

764
Az oltáron elégetett állat belső részeiről (héb. helev) van szó.
765
Ketuvim jelentése: írások. A Tánách (Héber Biblia) három részből áll: Tóra, Neviim (Próféták)
és Ketuvim (Írások).
766
Bet há-midrás: tanház. A tanházak bezárni kényszerültek a római időkben.
Szombat 16/2

Megmentik a három lakomának megfelelő, embernek való ételt, az ember számára.

Ugyancsak megmentik az állatnak való ételt, az állat számára. Hogyan? Ha péntek
este tűz tör ki, akkor megmentenek három lakomára való ételt, ha szombat reggel
tűz tör ki, akkor megmentenek két lakomára valót, ha szombat délután, akkor
megmentenek egy lakomára való ételt. Rabbi Joszi azt mondja: mindig három
lakomára való ételt mentenek meg.

Szombat 16/3

Megmentik a tele kosár kenyeret, akkor is, ha száz lakomára elegendő kenyér van
benne, a kerek, szárított füge füzért, és a hordó bort. A tulajdonos mondhatja a
többieknek, gyertek, mentsétek meg magatoknak, és ha van eszük, elszámolnak
vele a szombat kimenetelekor. Hova mentik ezeket? A közös udvarba.767 Ben
Betera azt mondja: nem közös udvarba is menthetik.

Szombat 16/4

767
Közös udvar: ún. eruv (szombatra bejárható közös terület).
Ugyanoda768 kiviheti a holmiját, felveszi magára a ruháit, ami rá fér,769 és magára
vesz annyit, amennyit tehet. Rabbi Joszi azt mondja: nem többet, mint tizennyolc
ruhát vehet magára. De visszatérhet, és magára vehet még, és kihozhatja [az égő
házból]. És mondja a többieknek, kövessetek és mentsétek meg velem.

Szombat 16/5

Rabbi Simon há-Nánász azt mondja: kecskebőrt terítenek a polcra, a ládára vagy
szekrényre, amelybe belekapott a tűz, mert az elfojtja a tüzet. Elválasztják
egymástól a ládákat, akár tele vannak, akár üresek, hogy ne terjedjen át a tűz.
Rabbi Joszi megtiltja, hogy vízzel töltött agyagkorsókat tegyenek válaszfalként,
mert azok megrepednek, és eloltják a tüzet.770

Szombat 16/6

Idegen, aki tüzet oltani jött, nem mondják neki, hogy oltsd, vagy ne oltsd el, mert
az idegen szombatja nem a mi felelősségünk. De ha kiskorú jön segíteni, nem
engedik meg neki, mert a szombatja a mi felelősségünk.

768
Ugyanoda: a közös, eruv-val ellátott udvarba.
769
Minél több ruhát vesz magára, hogy megmentse a tűztől.
770
Vízzel tüzet oltani szombaton tilos.
Szombat 16/7

Tálat tesznek az égő gyertya fölé, hogy ne érje tűz a tetőgerendát, a kicsik
ürülékére, a skorpióra, hogy ne csípjen. Azt meséli Rabbi Jehuda: ez történt Rábán
Johánán ben Zákájjal egy Áráv nevű helyen, és azt mondta: attól félek, hogy
vétekáldozatot kell majd hozzon.771

Szombat 16/8

Idegen, aki mécsest gyújt, izraelita használhatja [a fényét], de ha izraelita számára

gyújtja, nem használhatja. Ha [idegen] vizet merít a ciszternából, hogy állatját
megitassa, izraelita is megitathatja, ha izraelita számára meríti a vizet, tilos. Ha
idegen pallót fektet a hajóhoz, lemehet rajta izraelita, de ha izraelitának szánta a
pallót, tilos. Történt Raban Gámliellel és a Vénekkel, akik hajóval utaztak, és egy
idegen pallót feketetett le, hogy kiszállhassanak, és Rábán Gámliel és a Vének
kiszálltak.

Szombat 17/1

771
Az, aki letakarta szombaton a skorpiót.
Minden [ajtóval rendelkező tárgy] elmozdítható szombaton, az ajtóval együtt,
akkor is, ha leválasztják róla szombaton, mivel ezek az ajtók különböznek a ház
ajtajától, mely szombaton nem mozdítható.

Szombat 17/2

Használhat kalapácsot diótörésre, vagy fejszét a szárított füge feldarabolására,

vagy fűrészt a sajt vágáshoz, gereblyét, kikaparni a száraz fügét [a hordóból], rostát
vagy villát, hogy a gyereket etesse, orsót vagy fésűt,772 hogy felszúrjon [ételt], tűt,
hogy kivegye a szálkát, zsákkészítő árt, hogy kinyissa az ajtót.

Szombat 17/3

Olívához való nád,773 melynek végén van egy kidudorodás: ha van rajta
kidudorodás,774 tisztátalanságot kap, ha nincs, akkor nem kap. Akármilyen:
használható szombaton.

772
Amit a fonók használnak. Pl. eper vagy málna evéshez – kissé nehéz elképzelni.
773
Nád: amit az olajbogyó hordójában tart.
774
A nád végén lévő kidudorodással vizsgálják az olíva érettségét a préselésre.
Szombat 17/4

Rabbi Joszi azt mondja: minden szerszám elmozdítható szombaton, kivéve a

gerenda fűrészt, és az ekéhez való éket. Minden szerszám elmozdítható, akár a
használatukról, vagy nem a használatukról van szó.775 Rabbi Nehemija azt mondja:
nem mozdítják el ezeket, csak ha szükség van rájuk.

Szombat 17/5

Minden szerszám, amely szombaton elmozdítható, a részeik [darabjaik] is

elmozdíthatók, feltéve, ha valamilyen feladatot betöltenek. Például a dagasztóteknő
darabjaival befedhető a hordó, vagy az üveg darabjaival befedhető a korsó. Rabbi
Jehuda azt mondja, feltéve, ha valamilyen feladatot betöltenek. Dagasztó edény
darabjaiba sűrű folyadék tölthető, az üvegedény darabjaiba pedig olaj.

Szombat 17/6

Tök héjába helyezett kő, ha nem esik ki onnan, megtöltik, ha kiesik onnan, nem
töltik meg.776 Ha szőlőágat777 kötöznek a korsóhoz, vizet húzhatnak vele a kútból.

775
Pl. útban van, ezért el kell mozdítani őket.
776
Tökhéj kőnehezékkel, víz merítésére.
777
A szőlőág a korsó részévé válik, és ezáltal együtt használhatók szombaton.
Szombat 17/7

Ablakretesz, Rabbi Eliezer azt mondja: amíg hozzá van kötve, rajta függ,
reteszelnek vele, ha nem, nem reteszelnek vele. A Bölcsek azt mondják: akármi
legyen, reteszelnek vele.

Szombat 17/8

Edények fedele, melynek van fogója, elmozdítható szombaton. Rabbi Joszi azt
kérdi: miről van itt szó? Ciszterna fedelei, amelyek a földhöz vannak erősítve.
Egyébként az eszközök fedelét úgyis elmozdítják szombaton.

Szombat 18/1

Kiűrít [kihord] négy vagy öt kosár szénát és gabonát a vendégek miatt, és a Bet há-
midrás bezáratása miatt,778 de nem üríti ki az egészet. Még a tiszta papi adományt
is kiürítik, a demájt, az első tizedet, melyből már levonták a papi adományt, a

Szombaton helyet csinál a vendégeknek, akik tanulni jöttek. A bet há-midrás a római időkben
778

nem nyithatott ki, titokban tanultak.

második tizedet, a hekdes-t is, melyet már megváltottak, és a száraz turmuszt, mert
az szegényeknek való eledel. De a tevel-t nem űríti ki, se az első tizedet, melyből
még nem vonták le az adományt, sem a második tizedet, se a hekdes-t, melyeket
nem váltották meg. Nem a luf nevű növényt,779 és nem a mustárvirágot. Rábán
Simon ben Gámliel megengedi a luf nevű növényt, mert az eledel a hollónak.

Szombat 18/2

Köteg szalma, köteg fa, ágak kötege, ha állateledel céljából tette félre, arrébb teszi,
ha nem, nem mozdítja el. A kosarat felfordítja a csirkéknek, hogy felmásszanak rá
és lejöjjenek. Csirke, amely kiszökött, addig hessegetik, amíg bejön. Borjú és csikó
járkálhat a nyilvános területen. Asszony sétáltatja a kisgyerekét. Rabbi Jehuda azt
kérdi, mikor? Ha [már járni tud] és egyik lábát emeli, aztán a másikat. De, ha
vonszolja a lábát, akkor nem.

Szombat 18/3

Nem elletik az állatot ünnepnapon, de segíteni szabad. Asszony szülhet szombaton,

és szülőnőt hoznak neki máshonnan, ha kell, megszegik miatta a szombat

779
Luf (héb) ehetetlen babfajta.
törvényét, elkötik a köldökzsinórt. Rabbi Joszi azt mondja, el is vágják. A brit milá
minden kellékeit előkészítik szombaton.780

Szombat 19/1

Rabbi Eliezer azt mondja: ha nem hozott vágó szerszámot781 szombat előtt, akkor
szombaton hoz, nyíltan, akár felfedve. Veszély esetén eltakarja, tanúk
jelenlétében.782 Azt is mondja Rabbi Eliezer: még fát is kivágnak, hogy abból a
vasszerszám elkészítéséhez szükséges faszenet előállítsák. Rabbi Ákivá nevéhez
fűződik a szabály: minden munka, ami szombat előtt elvégezhető, nem ment fel a
szombat törvénye alól, és minden olyan munka, amely nem végezhető el szombat
előtt, felment a szombat törvénye alól.

Szombat 19/2

A milá szükséges munkálatait elvégzik szombaton. A körülmetélés során felfedik a

makkot, kiszívják a vért a sebből, bekötözik és kamunt783 tesznek rá. Ha nem őrölte
meg szombat előtt, a fogaival megőrli és a sebre teszi. Ha nem készített olaj és bor

780
Brit milá, vagy egyszerűen milá, circumcisio, a nyolcadik napon. A következő misna
tárgyalja.
781
A körülmetéléshez való szerszámot, kést, stb.
782
Veszély: amikor a körülmetélést a rómaiak megtiltották.
783
Kamun: keleti fűszer, ez esetben gyógyszer.
keveréket784 szombat előtt, ő maga tesz olajat és bort a keverő edénybe. Nem
készítenek előre kötést, de rongyot köt rá.785 Ha nem készítette el szombat előtt, az
ujjára teker egy rongydarabot és azt teszi rá, akár a szomszédból is hozhat.

Szombat 19/3

Megfürdeti a csecsemőt a milá előtt és a milát követően. Rálögyböli a vizet, kézzel

és nem edényből. Rabbi Eliezer ben Ázárjá azt mondja, megfürdetheti a csecsemőt
a milát követő harmadik napon, amely szombatra esik, mert írva van: „A harmadik
nap volt, és fájt a sebük.” [Ter 34, 25] Hermafrodita miatt nem sértik meg a
szombatot. Rabbi Jehuda megengedi a Hermafrodita körülmetélését szombaton.

Szombat 19/4

Két csecsemő volt, az egyik körülmetélése szombat után volt esedékes, a másiké
szombaton, de tévedett, és a szombat után esedékes csecsemőt szombaton metélte
körül, vétkezett. Ha az egyik szombat előestéjén volt esedékes, a másik szombaton,
de tévedett, és a szombat előestéjére esedékes csecsemőt is szombaton metélte
körül: Rabbi Eliezer vétkesnek ítéli meg, Rabbi Jósua felmenti.

784
Bor és olaj keverék: fertőtlenítésre.
785
A péniszre kötszer gyanánt rongyot teker.
Szombat 19/5

A csecsemőt körülmetélik a nyolcadik, a kilencedik, a tizedik, a tizenegyedik és a

tizenkettedik napon, nem korábban és nem később. Hogyan? Nyolcadik nap
normális esetben. Ha alkonyat körül született,786 a kilencedik napon, ha szombat
előestéjén, alkonyat körül, a tizediken metélik körül. Ha ünnep követi a szombatot,
a tizenegyedik napon, ha két ünnep követi a szombatot, a tizenkettediken. Beteg
csecsemőt csak akkor metélnek körül, ha meggyógyult.

Szombat 19/6

Ezek a bőrdarabok, melyek esetén a körülmetélés elfogadhatatlan. Bőrdarab, mely

a makk nagy részét továbbra is fedi. Ilyen személy, - ha pap - nem ehet az
adományból. Ha nagyon kövér, „kijavítja”, akár a látszat kedvéért. Körülmetélték,
de nem fedték fel a makkot, olyan mintha nem metélték volna körül.

Szombat 20/1

786
Lehet, hogy még az előző napon.
Rabbi Eliezer azt mondja: ünnepnap felerősítik a szűrőt [az edény fölé787] és úgy
marad szombaton is. A Bölcsek azt mondják: ünnepnap nem teszik fel a szűrőt, és
nem hagyják ott szombaton, de ünnepnap ott hagyják.788

Szombat 20/2

Vizet önthetnek a [bor szűrésekor visszamaradó] üledékre, hogy az feltisztuljon,

és megszűrik a bort kendőkön vagy egyiptomi kosáron keresztül, és feltörhet egy
tojást a mustár szűrő felett, készíthet enomlin-t [méz-bort] is szombaton. Rabbi
Jehuda szerint szombaton csak pohárnyit és ünnepnapon korsónyit, félünnepen789
hordóban is. Rabbi Cádok azt mondja: a vendégek száma szerint.

Szombat 20/3

Nem áztatja a hiltit [nevű növényt790] meleg vízben, de beáztatja ecetben. Nem
áztatja a bükkönyt, nem is darálja meg, azonban belehelyezi a szitába, vagy a
kosárba. Nem szitálja a szalmát szitán, magasra sem helyezi, hogy onnan kihulljon
a pelyva, de belenyúl a szitába és onnan a jászolba teszi.

787
Újbor leszűrése esetén.
788
Ünnepnapon a szűrő a helyén maradhat, ha hétköznap kötötték az edény fölé.
789
Félünnep: pl. a sátoros ünnep hetének közbenső napjain.
790
Hiltit, latex szerű növény, mely csípős fűszerként szolgál.
Szombat 20/4

Besepri a jászolban a takarmányt a hízómarha elé és odébb tolja a szalmát.791 Ezek

Rabbi Dosza szavai, a Bölcsek azonban megtiltják. Az egyik állattól a másikhoz
helyezi a takarmányt szombaton.

Szombat 20/5

Szalma az ágyon. Nem szabad kézzel felrázni, ágyazni, de a testével felrázza. Ha a

szalma takarmánynak számít, de párna vagy lepedő volt rajta, a kezével felrázza. A
háziak ruha mángorlója.792 Használhatjuk, de nem szabad a prést leszorítani. A
mosodás mángorlójához nem szabad hozzányúlni. Rabbi Jehuda azt mondja: ha
szombat előtt meglazította a ruhaprést, kiveheti onnan a „vasalt” ruhát szombaton.

Szombat 21/1

791
Az ürülék eltávolítása miatt.
792
Két lapból áll, melyek közé simítás kedvéért beszorítják a ruhát.
Ölbe veszi a gyermekét, akkor is, ha követ793 tart a kezében, vagy kosarat, és abban
van egy kő. Tisztátalan adományt csak a tisztával együtt vihet,794 vagy hulinnal.795
Rabbi Jehuda azt mondja: vihet „egy rész” papi adományt, amely belesett az 1:100
arányú keverékbe.

Szombat 21/2

Kő, amely a hordó szélén fekszik: oldalára döntheti a hordót, hogy a kő leessen
róla. Ha a [hordó] más hordók között áll, felemelheti és az oldalára döntheti, hogy
leessen. Pénzérme a párnán: megrázza a párnát, hogy leessen. Ha piszok van rajta
[a párnán] egy ronggyal lesepri. Ha [a párna] bőrből van, vizet önt rá, amíg a
piszok eltűnik.

Szombat 21/3

Sámáj iskolája szerint fel lehet emelni csontot és héjakat az asztalról. Hilel iskolája
szerint felemeli az asztallapot és lerázza. Olajbogyónál kisebb morzsát el lehet
távolítani az asztalról, ugyanígy a bab és lencse hüvelyeket, hiszen ezek állat
eledelül szolgálnak. Szivacs, ha bőrből készült a fogója, letörölheti vele az
793
Tilos követ szombaton felemelni, héb. mukce.
794
Vihet: ez esetben mozgatásról, helyváltoztatásról (héb. tiltul) van szó, természetesen
szombaton.
795
Papi adományról van szó (trumá), melyből csak a pap ehet. A hulin közönséges termék,
melyben nincs szentség.
[asztalt], ha nem, nem törölheti le. A Bölcsek azt mondják: akár így van, akár úgy,
szombaton kézbe veszik. [A szivacs] nem válik tisztátalanná.796

Szombat 22/1

Ha egy hordó [bor vagy más étel] szombaton kiömlött, vagy eltörött, megmenthet
belőle három étkezésre valót, és másokat is felszólít: „gyertek, vegyetek belőle” –
nehogy ő maga felitassa a bort. Nem szabad kipréselni a gyümölcsöt, hogy ital
készüljön belőle, és ha magától kicsepeg a gyümölcsből, fogyasztása tilos. Rabbi
Jehuda azt mondja: ha a gyümölcs evésre való, a belőle kicsorgó gyümölcslé
fogyasztható, ha a gyümölcs ital készítésre való, kicsorgó leve nem fogyasztható.
Lépesméz, melyet szombat előtt préselt és szombaton kifolyt belőle a méz, tilos, de
Rabbi Eliezer megengedi.

Szombat 22/2

Bármilyen étel, amit szombat előtt vízben főztek, szombaton is felmelegíthető

forró vízben, amit pedig nem főztek szombat előtt, leöblíthető meleg vízben
szombaton, kivéve az állott sós ételt, a kis sózott halat, vagy a hispánok koliszát797
mert ezek áztatása meleg vízben főzésnek számít.
796
Nem lesz tumáá, (tisztátalan), mivel nem fából van, nem ruhaanyag, nem zsákvászon és nem
fém.
797
Kolisz: halfajta.
Szombat 22/3

Feltörheti a hordó fedelét, hogy vegyen onnan szárított fügét, de úgy, hogy ne
készítsen azon „kényelmes” nyílást. Nem lukaszthatja ki a hordó fedelét, ezek
Rabbi Jehuda szavai. A Bölcsek azonban megengedik. Nem lukaszthatja ki az
oldalát. Ha lukas volt, nem tömheti be viasszal, mert ezáltal a hordó falát kijavítja.
Azt mondja Rabbi Jehuda: ezt hallottuk Rabbi Johánán ben Zákájtól, Árávban: „azt
hiszem, vétekáldozattal tartozik”.798

Szombat 22/4

A főtt ételt a ciszternába helyezi, hogy romlatlan maradjon, a korsó friss vizet az
állott vizes tartályba, hogy hideg maradjon, napra teszi a korsó hideg vizet, hogy
felmelegedjen. Ha vizes lett a ruhája az úton, nem törődik vele, de a külső udvarba
érkezve, kiteríti a napra, de nem az emberek előtt.

Szombat 22/5

798
Vétekáldozatot hoz, aki viaszt kent a hordó oldalára.
Aki gödörben lévő álló vízben, vagy a Genezáret tó vizében fürdik és utána
törölközővel szárítja magát, nem viheti [haza] kezében [a törölközőt], mégha tizet
használt, akkor sem [nehogy kicsavarja belőle a vizet]. De ha tízen egy szál
törölközővel szárítják a kezüket, az arcukat és a lábukat, haza vihetik a
törölközőt.799

Szombat 22/6

Olajjal bekenhetik és enyhén masszírozhatják a testüket, de nem gyúrhatják és nem

sikálhatják, és nem mehetnek be a Kordima800 nevű tóba, nem vehetnek be
apiktavizint,801 nem egyenesíthetik ki a gyerek gerincét, nem tehetik helyére a
törött lábat. Ha kificamodott a keze, vagy a lába, ne tegye hideg vízbe, hanem a
szokás szerint mossa meg. Ha rendbe jön, akkor rendben van.

Szombat 23/1

Kölcsönözhet a szomszédjától boros korsókat és olajos korsókat, feltéve, ha nem

mondja azt, hogy „adj kölcsön”;802 ugyanígy az asszony is kölcsönkérhet kenyeret

799
A tíz ember közül mindig lesz egy, aki emlékezteti a többit, hogy nem szabad a törölközőt
kicsavarni.
800
Iszapos, életveszélyes tó.
801
Apiktavizin: hánytató.
802
Héb. halveni: „adj kölcsön” – ezt nem mondják szombaton.
szomszéd asszonytársától. Ha [a szomszéd] nem bízik benne, akkor zálogban
hagyja nála a köpenyét és a szombat kimenetele után elszámolnak. Így történik
Jeruzsálemben pészah ünnepének előestéjén, mely szombatra esik: zálogban
hagyja a köpenyét803 és viszi a bárányt, és az ünnep után elszámolnak.

Szombat 23/2

Megszámolja a vendégeket és a nekik járó desszertet, szóban és nem írásos

feljegyzés szerint. Sorsot húz az asztalnál, gyermekeivel és a háza népével, [hogy
melyik adagot kapják az ételből], de nem vethet kockát azért, hogy melyik kapja a
kisebb, vagy a nagyobb adagot. Sorsot húznak ünnepkor a kodasim804 elosztásáért,
de nem az „adagokért”, [melyek az ünnep előtti napon lettek feláldozva és
kisorsolva].

Szombat 23/3

Nem fogadhat fel munkásokat szombaton, nem kérheti a barátjától sem, hogy
béreljen számára munkásokat. Nem várja meg a szombat végét a szombat-terület805
szélén, hogy felfogadjon munkásokat gyümölcs behozatalára. A saját termésére
azonban ügyelhet, míg leszáll az este, és akkor hozhat gyümölcsöt a kezében. Ábá
803
A szombat miatt nem fizethet készpénzben.
804
Héb. kodasim, áldozati hús, amit a papok között osztanak el.
805
A szombat-területe: héb. thum sábát: 2000 könyök távolság, amely szombaton bejárható.
Saul szabálya így szól: amiről tanítanom szabad, bevárhatom érte az este beálltát
[hogy megvalósítsam].806

Szombat 23/4

Kivárják az est beálltát a szombat-területen, hogy a menyasszonynak, vagy a

halottnak segítsenek, hogy hozzák a koporsót vagy a halotti gyolcsot. Idegen, ha
fuvolákat hozat szombaton, izraelita ne használja a hangszert a halott siratáshoz,
csak akkor, ha közeli helyről jöttek. Ha koporsót készítettek és sírt ástak [az
idegennek], eltemetik benne az izraelitát, de ha [kifejezetten] izraelitának ásta [az
idegen], soha ne temessék abba azt, aki izraelita.

Szombat 23/5

Megteszik a halál bekövetkezése utáni szükséges tennivalókat szombaton is:

beolajozzák, megmossák, igyekezve nem mozdítani a végtagjait. Kihúzzák a
párnát a feje alól, és a homokra teszik, hogy ott feküdjön. Felkötik az állát, nem
azért, hogy felemeljék, hanem azért, hogy ne nyíljon ki még jobban. Ha egy
gerenda eltörik, egy padhoz kötik, vagy az ágy oszlopaihoz, nem azért, hogy a
gerenda a helyére kerüljön, hanem hogy ne essen le teljesen.807 Nem zárják le a
Bevárhatom: kint, a város peremén, vagyis a szombat-terület szélén.
806

A halott állának és a gerendának felkötése a szöveg hasonlatossága miatt szerepel egy

807

misnában.
halott szemeit se szombaton, se hétköznap, miközben a lélek eltávozik belőle. Aki
a halál beállta előtt lezárja, olyan, mint aki vért ont. 808

Szombat 24/1

Ha az utasra809 ráesteledik, pénzét rábízza az idegenre. Ha nincs vele idegen,

ráerősíti a szamara hátára. Mikor megérkezik a ház810 külső udvarába, magához
veszi azokat a dolgokat, melyeket szabad használni szombaton, és a dolgok felett,
melyeket nem használhat, megoldja a tartó zsineget, hogy a zsákok maguktól a
földre essenek.

Szombat 24/2

Takarmányköteg kioldható az állat előtt, valamint a nedves cédrus ágak is, feltéve,
ha nem túlságosan elágazók.811 A szénát és a karobot nem vagdalják fel az állatnak,
akár vékony, akár vastag. A karob esetében Rabbi Jehuda megengedi, ha ez kisebb
állatnak kell.

808
Még lehet a haldoklóban némi élet, és azt nem szabad megzavarni.
809
Utazás közben beáll a szombat (péntek este).
810
A legközelebbi település háza.
811
A hajtások többfelé ágaznak, és munka szükséges ahhoz, hogy az állat számára ehető legyen.
Szombat 24/3

Nem tömik a tevét, nem tolják erőszakkal a torkába, de a szájába teheti egyenként,
[ahonnan az állat kiköpheti], nem hízlalják a borjút [akarata ellenére], hanem
szelíden etetik. A szárnyast lehet tömni, vizet lehet adni a szárnyasnak való
magokhoz, de összekeverni nem szabad. Nem adnak vizet a méheknek és a
dúcokban lévő galamboknak, de adnak a tyúkoknak és a libáknak, és a hardiszi
galamboknak.812

Szombat 24/4

Feldarabolják a tököt a marhának és az állat tetemét a kutyáknak. Rabbi Jehuda azt

mondja: ha az állat még élt szombat előtt, tilos, mert nem számít késznek.

Szombat 24/5

812
Galambfajta.
Eskü megszeghető szombaton, ha ez a szombathoz szükséges. Be szabad zárni az
ablakot ablaktáblával, megmérhetik a ruhadarabot,813 és a mikvét.814 Rabbi Cádok
apja idején, és Ábá Saul ben Botnit idején történt, hogy az ablakot korsóval
takarták el, és a mércét nádlevéllel kötötték meg, [ezzel mérve, mennyi maradt a
hordóban]. Ebből tanultuk, hogy szombaton szabad takarni, kötni és mérni.

ÜNNEPEK RENDJE 2

Kiterjesztés - héb. eruvin

második traktátus

Az Ünnepek rendjének második traktátusa mintegy folytatása a Szombat (sábát)

traktátusának, ezért szombat II.-nek is nevezhetnénk. A traktátus tíz fejezetből áll.
Héber neve ‫( ערובין‬eruvin), melynek jelentése “keverés, kiterjesztés”. Első számú
jelentése a terek kiterjesztéséről szól, abból a célból, hogy a szombat időtartamára
olyan rituális tér keletkezzen, ahol szabad mozgási területet biztosítanak a
lakóterületen belül, ahol a szombat traktátusában ismertetett szabályok betarthatók.
Ennek érdekében házakat, udvarokat és utcákat egybefognak, és a szombatra
813
Ruhadarab, rongy, stb. (héb. mátlit) „megmérik”: a tumáá és táhárá szempontjából lényeges,
mert egy bizonyos méret felett tisztátalanságot okoz.
814
Mikve megmérése: hogy van-e könyöknyi víz a 3 könyök minimum felett.
“hangolnak”. Ez a “hangolás” ill. kiterjesztés átalakítja az egész lakóterületet,
mintha teljességében egy magánterület lenne, így szombaton a tárgyak kivihetők a
házakból az utcára, vagy az egyik házból a másikba. Ezzel szemléltetve a héb. eruv
szó (kiterjesztés) jelentését, miszerint szombaton a lakó és közterületek egymás
között átjárható egységet alkotnak.

A kiterjesztés, eruv következtében létrejöhet a szombat tartománya, (héb. thum há-

sábát) mely lehetővé teszi, hogy szombaton, otthonunktól eltávolodva akár egy
kilométer távolságra is elmehessünk. A kiterjesztést a mai Izraelben, a vallásos
lakosság számára, minden településen bevezették.
Kiterjesztés 1/1

Folyosó [kapu], amelynek teteje magasabban van, mint húsz könyök, csökkenteni
kell a magasságát. Rabbi Jehuda szerint nem szükséges. Ha a folyosó szélesebb,
mint tíz könyök, le kell szűkíteni. Ha [a folyosó] kapuformájú, nem szükséges
szűkíteni, akkor sem, ha tíz könyöknél szélesebb.

Kiterjesztés 1/ 2

A folyosó engedélyezéséről815 Sámáj iskolája szerint, [szükség van] ajtófélfára816 és

deszkázatra. Hilel iskolája szerint ajtófélfára, vagy deszkára. Rabbi Eliezer azt

815
Folyosó engedélyezése: tárgyak, pl. étel kivitelére és behozatalára szombaton.
816
Ajtófélfa: a misna a héb. lehi szót használja, ami pofát és állkapcsot jelent.
mondja: két ajtófélfára. Egy tanítvány azt mondta Rabbi Jismáel nevében, Rabbi
Ákivá előtt: Sámáj és Hilel nem különböztek a folyosó ügyében, melynek
szélessége kevesebb, mint négy könyök, és amely járható, megfelelő ajtófélfával
vagy deszkákkal. Akkor miben különböztek? Abban a folyosóban, amelynek
szélessége négy és tíz könyök között van, és ahol Sámáj iskolája szerint szükség
van ajtófélfára és deszkákra. Hilel iskolája szerint ajtófélfára vagy deszkára. Rabbi
Ákivá szerint ebben is, és abban is különböztek.817

Kiterjesztés 1 /3

A deszkázat, melyről a Bölcsek beszéltek elég széles kell legyen, hogy egy féltégla
elférjen rajta, amely három tenyér széles. Eszerint elég, ha a deszka tenyérnyi818
széles, hogy hosszában elférjen rajta a tégla.

Kiterjesztés 1 /4

Elég széles, hogy egy tégla elférjen rajta, és elég erős, hogy elbírja a tégla súlyát.
Rabbi Jehuda azt mondja: fontos, hogy széles legyen, ha nem is annyira erős.

817
Rabbi Ákiva szerint: a folyosó szélességében és az ajtó kellékeiben egyaránt különböztek.
818
A tenyér (tefah) hosszúságmérték, akárcsak a könyök (ámá). Erre az alapra építhető a házfal.
Kiterjesztés 1/5

A deszkázat anyaga lehet ágakból vagy nádból, mégis úgy néz ki mintha fémből
lenne. Ha görbe, egyenesnek tűnhet, ha lekerekítik, szögletesnek tűnik. Minden,
aminek a kerülete három tenyér, az átmérője egy tenyér.

Kiterjesztés 1/6

Az ajtófélfa magassága, amelyről a Bölcsek beszéltek, legalább tíz tenyérnyi,

szélessége és vastagsága bármennyi lehet. Rabbi Joszi azt mondja: szélessége
legyen három tenyér.

Kiterjesztés 1/7

Ajtófélfa készülhet bármiből. Akár „élő” dologból is. Rabbi Joszi megtiltja.
Tisztátalanná válik a golel szabálya szerint.819 Rabbi Meir szerint nem. Írhatnak rá
válási igazolást.820 Rabbi Joszi há-Glili elveti.

819
Golel: sír fedél, szakofág fedél.
820
Válási okirat, amit az asszony kap, héberül get. A misna nem fejti ki, mire írják: valószínű,
hogy „élő” dologra. Rabbi há-Glili véleménye a Tórában szereplő szefer kritut-hoz (válási
tekercs) kapcsolódik, amely nem lehet élő dolog.
Kiterjesztés 1/8

Ha a karaván a völgyben táborozik, és a tábort körülveszik az állatok szerszámai,

hordozhatók benne,821 azzal a feltétellel, hogy a kerítés magassága legalább tíz
tenyér és a rések nem haladják meg a kerítés magasságát. Minden olyan rés, amely
tíz könyök nagyságú, engedélyezett, mert kapunak számít. Ennél nagyobb rés tilos.

Kiterjesztés 1/9

Körülveszik [a tábor] területét három kötéllel, egyik a másik felett. Ne legyen

három tenyérnél nagyobb távolság kötél és kötél között. A kötelek nagysága és
vastagsága meghaladja a tenyér szélességét, ezáltal a kötél hármas mérete tíz
tenyér körül legyen.

Kiterjesztés 1/10

Náddal körülveszik a területet, feltéve, ha nád és nád között nem nagyobb a rés,
mint három tenyér. Rabbi Jehuda azt állítja, hogy karaván tábornak való területről

821
A tábor kerületén belül, szombaton, mintha zárt terület lenne.
beszéltek. A Bölcsek szerint: egyik a kettő közül.822 Négy dolog alól felmentést
nyerünk [a katonai] táborban: hozhat fát akárhonnan, nem kell kezet mosni,823 ehet
demáj-t, és kiterjesztésre nincs szükség.

Kiterjesztés 2/1

A kutak824 köré egyfajta keretet helyeznek, négy sarkon négy kettős oszlopot,825
mely nyolcnak látszik, Rabbi Jehuda véleménye szerint. Rabbi Meir szerint
nyolcat, mely tizenkettőnek látszik: négy kettős oszlop és négy szimpla oszlop.
Magasságuk tíz tenyér, szélességük hat, vastagságuk valamennyi. Köztük átfér két
hármas ökör csoport – Rabbi Meir szerint. Rabbi Jehuda szavai szerint két négyes
csoport, ökrök megkötve és nem külön. Egyik bemegy, mikor a másik kijön.

Kiterjesztés 2/2

A „kerítés” közelebb hozható a kúthoz, de csak akkor, ha az ökör feje és testének

nagyobb része belül van, mikor iszik. A kerítés lécei a kúttól távolabb hozhatók, de
csak úgy, ha további léceket helyeznek el.
822
Vagy függőleges, vagy vízszintes szár, de csak az egyik.
823
Kenyér evése előtt.
824
Ahol a misna kutat említ, mindig ciszternára (vízgyűjtőre) gondolunk.
825
Kettős oszlop: héb. djomdin. A kút magánterületnek számít, ahonnan vizet merít az állatoknak
szombaton, és a kúthoz át kell menni a „nyilvános” területen.
Kiterjesztés 2/3

Rabbi Jehuda azt mondja: [a kúttól való távolság, ahova a kerítés helyezhető] bet
szeátájim területen826 belül legyen. A Bölcsek azt mondták neki: nem bet
szeátájim-ra gondoltak, hanem kertre, vagy ún. karpefre.827 Ha azonban [a kút
körül lévő terület] karám, földhalom, mező, vagy udvar, akkor is, ha öt bet kor,828
vagy akár tíz bet kor, megengedhető. Akármennyire eltávolítható a kerítés a kúttól,
feltéve ha több lécet beiktat.

Kiterjesztés 2/4

Rabbi Jehuda azt mondja: ha közút keresztezi a kerítést, akkor annak egyik oldalát
félre kell mozdítani. A Bölcsek azt mondják: nem szükséges. Ugyanaz a helyzet a
közös ciszternánál és a magántulajdonban lévő kútnál: kerítést tesznek köréjük. A
magántulajdonban lévő ciszternánál teljes elkülönítés szükséges, tíz tenyér magas
– ez Rabbi Ákivá véleménye. Rabbi Jehuda ben Baba azt mondja, hogy csak a

826
Héb. bet szeátájim – akkora földterület, amelybe szeátájim (két szeá) mennyiségű mag
ültethető.
827
Héb. karpef: elkerített udvar.
828
Héb. bet kor, a szeátájimhoz hasonlóan, mértékegység, kor mennyiségű vetőmag
többszöröséről van szó, amely a kérdéses területre vethető.
nyilvános kút köré csinálnak ún. deszkakerítést, minden más esetben egy tíz tenyér
magas hevedert helyezünk köré.

Kiterjesztés 2/5

Rabbi Jehuda ben Baba azt is mondta, hogy ha a kert, vagy a karpef hossza hetven
könyök vagy hetven könyöknél valamennyivel több, szélességében is, és tíz
könyök magas kerítés veszi körül, szabadon mozdíthatunk [dolgokat szombaton].
Ennek feltétele, hogy legyen benne őr, vagy állandó lakás és közel legyen a
városhoz. Rabbi Jehuda azt mondja: akkor is, ha csak egy ciszterna van ott, vagy
egy árok, vagy barlang, mozgathatunk dolgokat szombaton.829 Rabbi Ákivá ezzel
szemben azt mondta: ha ezek egyike sincs ott, akkor is mozgathatunk, feltéve, ha
[a kert] mérete hetven könyök, vagy annál valamivel több, hosszában és széltében.
Rabbi Joszi azt mondja: akkor is, ha a hossza kétszerese a szélességének,
mozdíthatunk benne dolgokat.

Kiterjesztés 2/6

Rabbi Ilai azt mondta: hallottam Rabbi Eliezertől, hogy [szombaton mozgathat
dolgokat] még akkor is, ha [a kert vagy a karpef] bét kor nagyságú.830 Azt is

829
A távol eső udvarban vagy kertben.
830
Olyan nagyságú kert, melyben bét kor mennyiségű vetőmag vethető.
hallottam tőle, hogy ha valaki az udvar lakói közül elfelejtett részt venni a
kiterjesztésben,831 tilos neki bevinni valamit a házába, vagy onnan bármit kivinni,
de a többi lakó ezt megteheti. Azt is hallottam tőle, hogy a pészahi keserűfű helyett
az ún. ákrávnim832 is fogyasztható. [Továbbiakban azt is elmondta Rabbi
Eliezerről]: Minden tanítványát felkerestem, és próbáltam társat találni, de nem
sikerült.

Kiterjesztés 3/1

Minden fajta [étel és ital] alkalmas a kiterjesztés és a megosztás [héb. situf]

aktusához,833 a víz és a só kivételével. Minden834 megvásárolható a második tized
pénzéből, a víz és a só kivételével. Aki az ételre fogadalmat tesz, fogyaszthat vizet
és sót. Názir esetében, a kiterjesztés aktusához használható bor; izraelita esetében a
papi adomány.835 Szumchos azt mondta: Csak hulinnal lehet. Pap számára, akár bet
ha-prasz földjén is.836 Rabbi Joszi azt mondja: Még a temetőben is. 837

831
A kiterjesztés kijelölése: pénteken délután kitesznek valamennyi élelmet.
832
Héb. Ákrávnim: keserűfű.
833
Kiterjesztés (héb. eruv): bármilyen étel és ital elhelyezése egy bizonyos helyen, situf:
megosztás, hasonlóan az eruv-hoz összeköttetést képez utak és átjárók között.
834
Minden: étel és ital. Maaszer seni – második tized, melyet Jeruzsálembe visznek (akár pénzre
váltva) és ott elfogyasztják.

835
Názir: aki eskü alatt távol tartja magát a halott tisztátalanságától, és nem ihat bort.
Trumá: papi adomány.
836
Bet ha-prasz földje: olyan föld, ahol korábban sírhely volt, melyet felszántottak (ezáltal a
papnak tilos).
837
Kitehető az eruv a temetőbe, a pap kimegy onnan és megeszi.
Kiterjesztés 3/2

A kiterjesztés aktusához a demáj is használható, és az első tized, melyből levonták

a papi adományt, és a második tizedet, és a megváltott templomi adományt
[hekdes]. A papok számára a kiterjesztés lehet papi kalács és papi adomány. De
nem lehet tevel, se első tized, melyből nem választották le a papi tizedet, és
második tized sem, és a megváltatlan hekdes se. Ha valaki süketnéma, ügyefogyott
vagy kiskorú által küldi a kiterjesztéshez valót, vagy olyannal, aki nem tudja, mi
fán terem az, a kiterjesztés nem számít annak. Ha valaki azt mondja a másiknak,
hogy vegyen el tőle [a kiterjesztéhez valót, és helyezze ki a megfelelő helyre], az
kiterjesztésnek számít.

Kiterjesztés 3/3

Ha a fára tette a kiterjesztés tárgyát, tíz tenyérnél magasabbra, az nem érvényes.

De ha tíz tenyérnél lejjebb teszi, a kiterjesztés érvényes. Ha gödörbe teszi, akkor is
érvényes, ha a gödör száz könyök mély. Ha a nádszálra vagy rúd végére köti, úgy,
hogy a száráról már letépte,838 még ha száz könyök magasan van is, kiterjesztésnek
számít. Toronyba vitte,839 amelynek kulcsa elveszett, kiterjesztésnek számít. Rabbi
Eliezer az mondja: Ha nem tudja, hogy a kulcs a helyén van, a kiterjesztés nem
érvényes.
838
A száráról letépte: az eruv ez esetben a földön termő növény.
839
Héb. migdál: szekrénynek is értelmezhető.
Kiterjesztés 3/4

Ha a kiterjesztés kigurul a szombat tartományából, vagy kövek esnek rá, vagy elég,
vagy papi adomány, mely már nem tiszta, és a szombat még nem jött be, nem
érvényes. Ha már besötétedett, a kiterjesztés érvényes. Ha kétség merül fel az időt
illetően, Rabbi Meir és Rabbi Jehuda szerint a „szamár és a teve helyzete” áll
fenn.840 Rabbi Joszi és Rabbi Simon szerint a kiterjesztés, mely felől kétség merül
fel, érvényes. Rabbi Joszi azt mondta: Avtulmos tanúsította hat öreg bölcs
nevében, hogy a kétséges kiterjesztés érvényes.

Kiterjesztés 3/5

A kiterjesztést elhelyező ember feltételhez köti, mondván: Ha idegenek jönnek

kelet felől, a kiterjesztem nyugat felé [a szombat határát], ha nyugat felől, akkor
kelet felé.841 Ha egyszerre két irányból jönnek, oda megyek amerre akarok. Ha nem
jönnek sehonnan, úgy járok, mint a városom emberei. Ha tanult ember jön kelet
felől, a kiterjesztés keletről érvényes, ha nyugat felől jön, akkor nyugat felől. Ha
mindkét felől jön, arra megyek, amerre akarok. Ha semerről nem jönnek, úgy

840
Szamár és teve: a szamár és a tevehajcsár nem boldogul egyszerre a két állattal, mert ha a
szamáron ül, nem vezetheti a tevét, az eruv nem érvényes.

841
Két eruvot helyez el a háza körül: egyet nyugaton, egyet keleten.
járok, mint városom emberei. Rabbi Jehuda azt mondja: ha egyikük a mestere volt,
csatlakozik hozzá. Ha mindketten a mesterei, azzal megy amelyikkel akar.

Kiterjesztés 3/6

Rabbi Eliezer azt mondja: ünnep, mely megelőzi a szombatot, vagy követi, két
kiterjesztést csinál, mondván:842 az első keletre, a második nyugatra. Az első
nyugatra, a második keletre. Az első eruv, akár a második, legyen, mint a városom
embereinek. [És fordítva]: második eruv és az első, mint a városom embereinek. A
Bölcsek azt mondják: egyetlen irányban helyezi el a kiterjesztést, különben nem
lesz érvényes. Vagy két napra mondja ki, hogy érvényes legyen. Hogyan teszi?
Kiviszi arra a helyre az első nap és ott marad, amíg besötétedik, majd fogja és
visszamegy a helyére. A második nap, mikor besötétedik, megeszi. Így kevesebb a
megtett út, és nyer a kiterjesztést illetően. Ha az első napon megeszi az eruvot, az
eruv csak az első napra érvényes, a másodikra nem. 843 Azt mondta neki Rabbi
Eliezer, egyet értetek velem abban, hogy a két egymást érintő nap, szombat és
ünnep két különálló szentség.

Kiterjesztés 3/7

842
A következőkben elhangzó formulák, ill. szövegek felett vita van, még a misnán belül is.
843
Az eruv mindig étel vagy ital.
Ha attól tart, hogy Újév két napot foglal el, kétszer létesít kiterjesztést, és azt
mondja: első kelet844 felé legyen, a másik nyugat felé. Vagy az első nyugat felé, a
második kelet felé. Kiterjesztésem legyen az elsőé, második, a városom lakóinak,
kiterjesztésem a másodiké, az első pedig a városom lakóinak. A Bölcsek nem
értettek egyet vele.

Kiterjesztés 3/8

Rabbi Jehuda azt is mondta: az ember kivételesen félreteheti terméket az ünnep

első napján, hogy megegye a második napon. És a tojás, melyet az első napon
tojtak, megehetik a másodikon. A Bölcsek nem értettek egyet vele.

Kiterjesztés 3/9

Rabbi Dosza ben Horkinasz azt mondta: aki a Tóra szekrénye elé járul, [mint
előimádkozó] Újév ünnepén, a következőt mondja: Vezess minket, Urunk
Istenünk, a hónap első napján, ahogy holnap teszed, és a második napon: legyen
úgy ma, mint tegnap tetted. A Bölcsek nem értettek egyet vele.

A misnában többször előforduló kelet és nyugat nem égtájakra vonatkozik, hanem irányra és
844

annak ellentétére, vagyis két ellentétes irányra. A formulában előforduló ismétlés azt jelenti,
hogy a szombati tartományt kiterjeszti oda és vissza.
Kiterjesztés 4/1

Akit idegenek, vagy a gonosz szellem erővel kimozdított a [szombat tartomány

területéről, attól a ponttól] csak négy könyök távolságot tehet meg. Ha
visszaviszik, az olyan, mintha ki se mozdult volna. Ha más városba vitték, vagy
karámba zárták, vagy ólba, Rábán Gámliel és Rabbi Elázár ben Ázárjá szerint a
városban mindenhová elmehet. Rabbi Jósua és Rabbi Ákiva azt mondják, ott is
csak négy könyököt mehet. Történt egyszer, hogy Prandiszim-ból845 jöttek és a
hajójukat elsodorta a tenger. Rábán Gámliel és Rabbi Elázár ben Ázárjá a hajó
hosszát bejárták, de Rabbi Jósua és Rabbi Ákivá nem mentek többet, mint négy
könyök,846 mert ők szigorúak voltak magukkal szemben.

Kiterjesztés 4/2

Egyszer nem érkeztek meg a kikötőbe, mikor besötétedett [megkezdődött a

szombat]. Azt kérdezték Rábán Gámlieltől: leszállhatunk-e a hajóról? Azt felelte:
Ki szabad szállnotok, mert láttam, hogy még mielőtt a szombat bejött, a szombat
tartományába jutottunk.

845
Prandiszim: helység neve. A hajón Bölcsek utaztak mikor beállt a szombat.
846
A hajón való mozgásról van szó. A Bölcsek a hajót karámnak tekintették.
Kiterjesztés 4/3

Ha valaki engedéllyel kimegy a szombat tartományának területéről, és azt mondják

neki, hogy a feladatát már teljesítették,847 akármerre elmehet kétezer könyök
távolságon belül. Ha a szombat tartományán belül marad, olyan, mintha sehova
nem indult volna,848 visszatérhet a helyére.

Kiterjesztés 4/4

Megpihent az úton és amikor felkelt, [a szombat megkezdődött] és látta, hogy

város van a közelben, de mivel nem volt szándékában, nem mehet be. Ez Rabbi
Meir véleménye. Rabbi Jehuda szerint bemehetne. Rabbi Jehuda szerint Rabbi
Tarfon egyszer bement, pedig nem állt a szándékában.

Kiterjesztés 4/5

Ha valaki útközben elaludt, és nem vette észre, hogy közben besötétedett, Johánán
ben Nuri szerint kétezer könyök távolságra mehet minden irányban. A Bölcsek
szerint nem mozdulhat többet, mint négy könyök. Rabbi Eliezer azt mondja: álljon

847
Kiment: például életmentés céljából.
848
Indult: például fegyveres akcióra. A fegyverét visszaviheti a házába.
annak a közepén.849 Rabbi Jehuda szerint menjen abba az irányba, amerre akar.
Rabbi Jehuda hozzáteszi: ha eldöntötte merre megy, nem fordulhat vissza.

Kiterjesztés 4/6

Ketten voltak, oly módon, hogy mindkettő átfedésben van egymással. Hoznak
ételt, és középen esznek, de egyik se viheti át [az ételt] a másik területére. Hárman
voltak, a középső a két szélsővel átfedésben, étkezhetnek egyenként a középsővel,
közös helyen, a két szélső egymással nem. Azt kérdezte Rabbi Simon: mire
hasonlít a dolog? Három udvarra, mely egymásba nyílik, és a közterület felé
nyitottak. A két szélső kiterjesztést csinál a középsővel, így a középső közös velük,
és ők közösek vele, a két szélső egymás számára tilos.

Kiterjesztés 4/7

Úton van és rásötétedik. Ismerős fára vagy falra bukkan, és ha mondja: „legyen a
szombatom alatta” – nem elfogadható. Ha azt mondja: „legyen szombatom a fa
gyökerénél”, – megtehet kétezer könyök távolságot a gyökérig és attól a házáig
még egyszer kétezret. Ily módon négyezer könyök távolságot tesz meg sötétedés
után.

849
Álljon egy kör közepére, melynek átmérője négy könyök.
Kiterjesztés 4/8

Ha nem ismer [se fát, se falat a közelben] és a törvényben járatlan,850 és azt

mondja: „legyen szombatom azon a helyen, ahol most vagyok”, kétezer könyök jár
neki minden irányban. Rabbi Hánina ben Antignosz szerint kör szerint. A Bölcsek
szerint a szögletes szerint, miként a tábla, mert akkor területet nyer a sarkoknál.

Kiterjesztés 4/9

Erről mondták a Bölcsek: A szegényember gyaloglással csinál kiterjesztést. Rabbi

Meir azt mondta: Ez a szegény emberre érvényes. Rabbi Jehuda azt mondta:
egyforma a szegény és a gazdag. De a gazdag előnyére mondták, hogy a
kiterjesztéshez kenyér kell, hogy segítsék, hogy ne fáradjon a kiterjesztéssel
gyalogosan.

Kiterjesztés 4/10

Kiterjesztést csinál: kijelöli a szombat helyét (ha nincs otthon). A lábával: ahol áll, ott
850

megjelöli a helyet, ahol a szombat kezdődik.

Elindult abba a városba, hogy kiterjesztést csináljon, de a barátja megállította,
mielőtt kitette a kenyeret. Neki szabad abba a városba menni szombaton, de a
városa lakóinak sem. Ezek Rabbi Jehuda szavai. Rabbi Meir szerint, aki eruvot
készíthet, de nem tette, az olyan, mint a szamár és tevehajcsár egy személyben.851

Kiterjesztés 4/11

Aki elhagyta a szombat területét, akár egy könyökkel, nem térhet vissza. Rabbi
Eliezer szerint két könyöknél még visszatérhet, háromnál nem. Akire a területen
kívül rásötétedett, egy könyökre sem léphet be. Rabbi Simon azt mondja: ha
[sötétedés után] kívül marad tizenöt könyökre, visszatérhet, mivel a jelölő szalag
helye nem pontos, a mérők tévednek.

Kiterjesztés 5/1

Hogyan terjesztik ki a városok szombat-határát? Ház épül [a határon] belül, vagy

ház épül azon kívül, vagy torony épül [a falon] belül, és torony épül azon kívül.
Lehetnek ott romok is, tíz tenyér magasságban, lehetnek hidak és temetők. Ahol
lakóépület is van, megállapítják a kiterjedését, vonalat húznak és négyszögletű
területre kiegészítik, hogy a sarkokkal bővüljön a terület.
851
Korábban szerepelt ez a hasonlat: egyszerre senki se lehet szamár és tevehajcsár.
Kiterjesztés 5/2

Rabbi Meir szerint minden város kap egy karpef méretű kiegészítést.852 A Bölcsek
szerint nem ide vonatkozik a karpef, hanem ahol két város közötti tartományról
van szó: ha az egyiknek jár hetven könyök és valamennyi,853 és a másiknak is
hetven és valamennyi, egynek tekintik a két várost.854

Kiterjesztés 5/3

Három falu, mely háromszöget képez. Ha az egyenlőoldalú háromszöggel leírt falu

hármas pontjai között nem több a távolság, mint száznegyvenegy és egyharmad
könyök, egy falunak tekinthető a három.

Kiterjesztés 5/4

852
Karpef: hosszúság mérték, kb. 70 könyök.
853
Ha jár a városnak a karpef kiegészítés.
854
Egynek: a szombat-határ szempontjából.
Ötven könyök hosszúságú mérőszalaggal855 mérnek, ennél ne legyen kevesebb és
ne legyen több. Nem mérnek másképp, csak úgy, hogy a szalag végét a
mellmagasságban magához szorítja. Ha a mérő, mérés közben völgyhöz vagy
kerítéshez érkezett, a magasban kifeszíti és újra mér. Hegyhez, dombhoz,
kiemelkedéshez érkezik, kifeszíti a szalagot és újra mér. A lényeg, hogy ne haladja
túl a szombat-határt. Ha nem tudja kifeszíteni: erről azt mondta Rabbi Dosztáj,
Rabbi Jánáj fia, Rabbi Meir nevében: hallottam, hogy „kilyukasztják“ a dombokat.

Kiterjesztés 5/5

Csak szakértő mérhet. Kiterjesztette a szombat határát az egyik helyen és a másik

helyen levett a belőle. Azt a helyet fogadják el, ahol kiterjesztette. Két mérő esetén
az egyik többet mond, a másik kevesebbet: attól fogadják el, amelyik többet mond.
Akkor is, ha az rabszolga vagy szolgálólány, mert elfogadják a szavukat,
ekképpen: „eddig terjed a szombat határa”. A Bölcsek nem avatkoznak bele, azért
se, hogy megkönnyítsék, azért se, hogy megnehezítsék a határozatot.

Kiterjesztés 5/6

855
Szalag: lenből készült kötél.
Egy ember által birtokolt városból856 többlakójú város lett. Kiterjesztést csinálnak
az egész város számára. Többlakójúból egy lakójú lett: nem csinálnak kiterjesztést
az egészre, csak ha kiválik abból egy akkora rész, mint Hádásá városa Júdeában,
amelynek ötven lakója van, – Rabbi Jehuda szavai szerint. Rabbi Simon azt
mondja: [elég, ha kiválik belőle] három udvar két házzal.

Kiterjesztés 5/7

Valaki keleten járt,857 és azt mondta a fiának:858 készíts nekem kiterjesztést

nyugaton. Nyugaton járt, és azt mondta: készíts nekem kiterjesztést keleten. Ha a
háza kétezer könyök távolságon belül volt, folytatja útját hazáig, ha a kiterjesztés
ettől messzebb volt, nem közelítheti meg a helyét. Ha kétezer könyök távolságon
belül van, a háza pedig messzebb: szabad az út a kiterjesztésig, a házába nem
mehet be. Ha kiterjesztését a város közepén, annak határán belül helyezi el: „nem
csinált semmit”. A határon kívül helyezi egy könyökkel: amit nyert, azt elveszíti.

Kiterjesztés 5/8

856
Egy valaki birtokolja a város területét.
857
Keleten járt: és haza igyekszik a szombat kezdete előtt.
858
Azt mondta: még az elmenetele előtt.
A nagyváros lakói átjárhatnak a szomszéd kisvároson,859 de a kisváros lakói nem
járhatnak át az egész nagyváros területén. Hogyan? Aki a nagyvárosból való és
kiterjesztését a kisvárosban helyezte el, vagy a kisvárosból való és kiterjesztését a
nagyvárosban helyezte el, átjárhat a város területén és azon kívül kétezer könyök
távolságig. Rabbi Ákivá válasza: a kiterjesztés pontjától messzebbre nem mehet,
mint kétezer könyök.

Kiterjesztés 5/9

Azt mondta nekik Rabbi Ákivá, ti nem fogadjátok el, hogy annak, akinek
kiterjesztése a barlangban van, attól számítva még kétezer könyök távolsága van?
Azt válaszolták, hogyan fogadjuk el, ha nem lakik a barlangban, de ha igen, annak
a végéig sétálhat, és onnan még kétezer könyököt. A barlangban a szabály
egyszerűbb, mint a barlangon kívül. A mérőnek, akiről szó esett az előző
misnában, kétezer könyök jár, akkor is, ha a mérés a barlangban végződik.

Kiterjesztés 6/1

Aki idegennel egy udvarban lakik, vagy olyan valakivel, aki nem ismeri el a
kiterjesztés szentségét, tilos közlekednie [abban az udvarban] – Rabbi Meir szavai.

859
Kis város: melynek területe a nagyváros szombat-határán belül esik.
Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: nem tiltják meg, csak ha a két izraelita
egymásnak megtiltja.

Kiterjesztés 6/2

Rábán Gámliel mondta a cádokival860 kapcsolatban, aki velünk lakott

Jeruzsálemben egy átjáróban: apánk azt mondta, siessetek és vigyétek ki az
edényeket az átjáróba, mielőtt ő tenné, és bármit megtiltana nektek.861 Rabbi
Jehuda másként fogalmazott: igyekezzetek és tegyétek a dolgotokat, mielőtt kijön
és bármit megtiltana nektek.

Kiterjesztés 6/3

Ha egy lakó a közös udvarban elfelejtett csatlakozni a kiterjesztéshez, a saját

házába nem vihet be és nem hozhat ki semmit, se ő se mások az udvarból, de
mások házába beléphet, úgy, mint a többiek. Ha a többiek neki ajándékozzák a
jogukat,862 szabadon közlekedhet az udvarban, de ők nem. Két lakó is volt az
[udvarhoz tartozó házakban] és elfeledkeztek a kiterjesztésről:863 az egyik a

860
Cádoki (szadduceus), aki a szóbeli Tórát nem ismeri el.
861
A cádoki is izraelitának számít, természetesen. Ez esetben a misna a resut – a szombati
közlekedési jog elvitatásával foglalkozik.
862
Jogukat: itt héb. resut, a szombat területén való szabad közlekedéshez.
863
Két lakó: a többiek, akik együtt gondoskodtak az eruvról, lemondanak a jogukról a kettő
javára.
másikat eltiltja, az egyik adja és elveszi a szabad mozgás jogát, mindketten
adhatnak jogot, és nem vehetik el.

Kiterjesztés 6/4

Mikor adhatja át a jogát? Sámáj iskolája szerint szombat előtt, Hilel iskolája szerint
még a sötétedés beálltakor is. Ha a lakó átadta a jogát, és kivitt valamit az udvarba,
akár szándékosan, „visszaveszi” a kihozás jogát, és a mozgatás ismét tilos – ez
Rabbi Meir véleménye. Rabbi Jehuda szerint, ha szándékosan tette, tilos, ha nem
szándékosan, nincs tiltás.

Kiterjesztés 6/5

Házigazda, aki mindkét szomszédjával együtt fogyasztja a bort, az egyikkel és a

másikkal is, a szomszédoknak nem kell külön kiterjesztésről gondoskodni. Ha az
egyikkel együtt iszik bort, a másikkal olajat használ közösen, a szomszédoknak
részt kell venni a kiterjesztésben. Rabbi Simon azt mondja: egyik esetben sem kell
részt venniük.

Kiterjesztés 6/6
Öt csoport, akik egy teremben töltötték a szombatot: Sámáj iskolája szerint
kiterjesztés szükséges minden egyes csoport számára. Hilel iskolája szerint egy
kiterjesztés elegendő mindenki számára.864 Mindenki egyetért: ha egyesek külön
szobát foglalnak el, vagy az emeleten laknak, akkor külön kiterjesztés szükséges
minden csoportnak.

Kiterjesztés 6/7

Testvérek, vagy társak, akik apjuk asztalánál étkeznek, de a saját házukban laknak,
külön kiterjesztés jár mindegyiktől. Ezért, ha egyikük megfeledkezett, és nem
gondoskodott kiterjesztésről, nem lesz joga, [héb. resut] Mikor? Ha a kiterjesztés,
amit elhelyeztek, másutt van; de ha a házban van, és nincs velük más lakó, nem
kell külön kiterjesztést készíteni.

Kiterjesztés 6/8

864
Sámáj iskolája szerint a terem öt részre van osztva és mindegyik külön lakásnak számít. Hilel
iskolája szerint a válaszfalak nem érnek a mennyezetig, ezért nem tekinthetők külön lakásoknak.
Öt udvar nyílik egymásba, és mind egy átjáróba865 nyílnak, kiterjesztést csinálnak
az udvarok számára, de az átjáróhoz nem. Az udvarokban szabad a szombati
közlekedés, az átjáróban nem. Ha az átjárónál is hozzájárultak a kiterjesztéshez,
mindkét hely megengedett. Eruvot készítettek az udvarokhoz és hozzájárultak az
átjáró eruvjához, de az udvarok egyik lakója nem vett részt a közös eruvban,
mindenkinek megengedett. Ha az átjáró egyik lakója nem járult hozzá a
kiterjesztéshez, az udvar megengedett a lakók számára, de az átjáró nem, mivel az
átjáró udvarnak számít, mint a házak körüli udvarok.

Kiterjesztés 6/9

Két udvar esetén, melyek egymásba nyílnak,866 kiterjesztés van a belsőben és a

külsőben nincs: a belsőben megengedett, a külsőben nem. Ha a külsőben van
kiterjesztés, a belsőben nincs: mindketten tilosak. Ha az udvarok külön
gondoskodtak kiterjesztésről, mindegyik megengedett, külön-külön saját magának.
Rabbi Ákivá megtiltja a külső udvart, mivel ott [a belső udvar lakói] átjárnak. A
Bölcsek szerint az átjárás nem okoz tiltást.

Kiterjesztés 7/1

865
Az átjáró, kapu, folyosó, héb. mávoj, (általában közútra nyíló) utca, köz, melyben lehetnek
lakóházak.
866
A külső udvar az utcára nyílik.
Ha a külső udvar egyik lakója nem vett részt a kiterjesztésben, a belső
megengedett, a külső udvar azonban tiltva van. Ha a belső udvar egyik lakója nem
vett részt, mindkét udvar tiltva van.867 Ha a két udvar egy közös helyen készít
kiterjesztést, és valamelyik udvar egyik lakója nem vett részt ebben, mindkét udvar
használata tiltott. Ha mindkét udvarban egy-egy magányos lakó van, nincs szükség
erre.

Kiterjesztés 7/2

Ablak van a két udvar között, mely négyszer négy [tenyér] nagyságú, tízen belül
van [a föld felett], saját kiterjesztés jár mindkettő lakóinak;868 ha akarják lehet egy
közös kiterjesztés. Ha kevesebb, mint négyszer négy, vagy tíznél több: mindketten
készítenek kiterjesztést, és nem lehet egy közös kiterjesztés.

Kiterjesztés 7/3

Ha fal van két udvar között, tíz magas és négy széles, két külön kiterjesztés készül,
nem egy. Gyümölcs volt a fal tetején, felmásznak és esznek az egyik oldal felől és

867
Az eruv olyan rituális tér képzése, mely szabad magánterületet jelöl meg a lakók számára
szombaton. Az így megjelölt területre szabadon hordható pl. étel, ruházat, tárgyak, targonca, stb.
Háromféle eruv létezik: az udvaroké (héb. eruv hacerot), a szombat tartományáé (eruv thumim)
és az ételeké, ünnep előtt (nem szombatra) – (eruv tavsilin).
868
A fallal és ablakkal elválasztott két ház lakójának.
esznek a másik oldal felől, de nem vihetik le az udvarba. Ha tíz könyök széles rés
volt a falban, mindkét oldal felől készül kiterjesztés; ha akarják, a közös is
megteszi. Ha a rés ennél nagyobb, egy kiterjesztés készül, nem készül kettő. 869

Kiterjesztés 7/4

Árok választja el a két udvart, négy tenyér széles és tíz tenyér mély, két kiterjesztés
kell, nem elég egy, akkor is, ha tele van hántott tarlóval vagy szénával. Ha
feltöltötték földdel vagy kaviccsal, egy elég, nem kell kettő.

Kiterjesztés 7/5

Ha deszkát fektet rá, mely négy széles – ugyanígy két terasz esetében, két
kiterjesztés készül, ha akarják, egy is elég. Ha ennél kisebb, két kiterjesztés kell,
nem lehet egy.870

Kiterjesztés 7/6

869
A rés a falban annyira nagy, hogy a két udvar közösnek tekinthető. Tíz könyökig kapunak
tekinthető.
870
A deszka-palló, túl keskeny.
Bála széna van a két udvar között, mely tíz tenyér magas, két kiterjesztés
szükséges, egy nem elég. Az egyik udvarból innen etetik az állatot, a másikban
pedig a maguk oldaláról. Ha a bála széna alacsonyabb, egy kiterjesztés elégséges,
nem kell kettő.

Kiterjesztés 7/7

Kapu, folyosó esetén, hogyan készül a situf?871 Elhelyez az átjáróban egy hordót,
vagy korsót és azt mondja: „legyen ez a folyosó lakói számára” és ezáltal rájuk
ruházza az ételt, felnőtt fia vagy lánya, vagy izraelita szolgálója, vagy
szolgálólánya, vagy felesége által, de nem ruházza rájuk kiskorú fia vagy lánya
által, de a kánaáni szolgája vagy szolgálólánya által sem, mert az ő kezük akár az ő
saját keze.

Kiterjesztés 7/8

Ha az étel a megfogyatkozott [a korsóban], hozzátesz és megosztást mond, [situf],

de nem kell a szomszédoknak bejelenteni. Ha további lakók jöttek, hozzátesz és
kiterjeszt [eruv] és bejelenti a lakóknak.

871
Situf: megosztás, mások (a többi lakó) bevonása a kiterjesztés aktusába.
Kiterjesztés 7/9

Mennyi étel szükséges? Ha sokan vannak, két étkezésnek megfelelő mennyiség

mindenkinek. Ha kevesen vannak, egy füge jár, a szombat idejére mindegyik
lakónak, egyenként.

Kiterjesztés 7/10

Rabbi Joszi így magyarázta: ez akkor érvényes, mikor először készítik az

kiterjesztést [eruv]. Eruv kiegészítése esetén, akármennyi elegendő. Azt is
hozzátette, hogy az udvarok kiterjesztésének szabályát a gyerekek kedvéért
mondták, hogy ne felejtsék el.

Kiterjesztés 7/11

Bármivel készülhet kiterjesztés és megosztás: eruv és situf, kivéve a sót és a vizet –

ezek Rabbi Eliezer szavai. Rabbi Jehosua azt mondta: egy egész cipó [héb. kikár]
megfelel eruvnak, még akkor is, ha szeá mennyiségű lisztből sütötték, de ha
feldarabolják, már nem alkalmas eruvnak. Iszer872 mennyiségből készült cipó is
elég az eruvhoz, ha teljes.

Kiterjesztés 7/12

Az ember pénzt ad a szatócsnak vagy a péknek, ezáltal eruvhoz jut, Rabbi Eliezer
szerint. A Bölcsek is mondják, hogy sokan megfizetik a szatócsot vagy a péket,
hogy eruvhoz jussanak, de csak a szándék kimondása által „vásárolhatnak” eruvot.
Azt kérdi Rabbi Jehuda: mire vonatkozik ez? Az ún. eruv thuminra, vagyis a
szombat határának kiterjesztéséről. Az udvarok eruvját akkor is elkészítik, ha
szándékukban áll, akkor is, ha nem, mert javára ítélik meg az embert, de ellenére
sem döntenek a távollétében.

Kiterjesztés 8/1

Hogyan készül a közös kiterjesztés a szombat határait illetően? Elhelyezi a hordót,

és azt mondja: „szolgáljon ez a városom lakóinak, akár a gyász házába, akár a
lakoma házába igyekszik.873 Aki a szombat bejövetele előtt elfogadta a kiterjesztés
kijelentését, részese lesz annak. Mire besötétedik, tilos, sötétedéskor tilos az eruv.
872
Iszer: kis pénzérme értékének megfelelő liszt.

Az eruv thumin, szombat terület eruvja csak a dvár micvá, vagyis micva (parancsolat)
873

ügyeiben járóknak teszi a szombati kijárást lehetővé.

Kiterjesztés 8/2

Milyen mennyiség szükséges? Két étkezésnek megfelelő, mindenkinek. Rabbi

Meir szerint a hétköznapi, nem a szombati ételadag szerint. Rabbi Jehuda: a
szombati, nem a hétköznapi szerint. Mindketten hajlanak a könnyítésre.874 Rabbi
Johánán ben Beroka azt mondja: nem kevesebb, mint az a cipó, melyet a pundion
áráért vettek, ahol négy szeá egy szelá – a hozzávaló gabona ára.875 Rabbi Simon
hozzáteszi: elég a cipó kétharmad része, mely a káv szerinti három kisebb cipó
mértékét veszi alapul.876 Ennek a cipónak a fele a leprás ház lakóinak előírt adagja,
és félnek a fele pedig annak az adagja, akinek teste tisztátalan, [nem alkalmas arra,
hogy egyen a papi adományból].

Kiterjesztés 8/3

Egy udvar és veranda877 lakói, akik elfelejtették és nem készítettek eruvot, a tíz
tenyérnél magasabban lakók a veranda lakóival járnak el.878 Ennél alacsonyabb: az
udvarral. Ciszterna széle, vagy szikla, melyek tíz tenyérnél magasabban vannak, a
874
Szombati adag: mivel szombaton három étkezés van, az adagok kisebbek, mint a hétköznapi
adag.
875
Ezek az adatok, talmudi mértékegységek a cipó méretét hívatottak megadni.
876
Az itt megadott mérték megértéséhez a kommentárok tanulmányozása szükséges. Rabbi
Simon könnyít a feltételen.
877
Veranda, a második emelet, ahova az udvarból vezet lépcső.
878
A veranda lakóihoz csatlakoznak.
veranda lakóihoz csatlakoznak. Ha ennél kevesebb, az udvarhoz. Hogyan értendő?
A közel lévők.879 De ha messzire esnek, akkor is, ha tíznél magasabban fekszenek,
az udvarhoz tartoznak. Mit tekintenek közel lévőnek? Ami nincs távolabb, mint
négy tenyér.

Kiterjesztés 8/4

Kiterjesztést [eruvot] készít a kapualj, az oszlopok, vagy a veranda körül, ez az

eruv nem érvényes. Ha e helyek valamelyikén lakik, nem vonatkoznak rá az eruv
megkötései, [nem tekinthető az udvar lakójának]. Eruvot csinál a takarmány
tárolóban, az istállóban, a fáskamrában, az áruraktárban, az eruv érvényes. Aki
ezek valamelyikében lakik,880 átjárási akadályt okoz az udvarbélieknek. Rabbi
Jehuda azt mondja, ha a tulajdonosnak jogai vannak e helyeken [pl. a raktár az
övé] - az ott lakó eruvja nem jelent neki akadályt.

Kiterjesztés 8/5

A lakó elmegy otthonról, hogy a szombatot egy másik városban töltse. Akár
izraelita lakóról van szó, akár idegenről, ez megkötést jelent az udvar lakói
számára, ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi Jehuda szerint ez semmilyen problémát

879
Közel lévők: ha a ciszterna és a szikla a lakott veranda közelében van.
880
És nem vett részt az udvar eruvjában, (mert „sajátja” van).
nem jelent.881 Rabbi Joszi azt mondja: az idegen megkötést jelenthet, de az izraelita
nem, mert izraelita nem utazik szombaton. Rabbi Simon azt mondja, ha el is
hagyta a házat, hogy a szombatot ugyanabban a városban lakó lányánál töltse, nem
probléma, hiszen eldöntötte, hogy szombatra ott marad. 882

Kiterjesztés 8/6

Két udvar883 között lévő ciszterna: nem meríthetnek belőle vizet szombaton, csak
akkor, ha tíz tenyér magas deszkát tesznek a medencére, vagy a medencébe.884
Rábán Simon ben Gámliel azt mondja: Sámáj iskolája szerint a vízszint alatt
legyen a válaszfal, és Hilel iskolája szerint a vízszint felett. Rabbi Jehuda azt
mondta, hogy a válaszfal ne legyen magasabb a két udvart elválasztó falnál.

Kiterjesztés 8/7

881
Rabbi Jehuda szerint egy távol lévő lakó nem okoz problémát, mert izraelita szombaton nem
térhet vissza, és az idegen meg úgysem tartja a szombatot.
882
Pedig megtehetné, mert a szombat-határ kiterjedése ugyanabban a városban ezt lehetővé
tenné.
883
Mindkét udvarnak van saját eruv-ja.
884
Az elválasztó deszka zömmel a medence vizében legyen, vagy abból kimagaslik kilenc
tenyérnyivel.
Vízvezeték csatornából,885 mely az udvaron megy keresztül, nem meríthetnek
szombaton, csak akkor, ha tíz tenyér magas válaszfalat helyeznek el a bejáratnál és
a kijáratnál. Rabbi Jehuda azt mondja: az udvarbéli fal válaszfalnak tekinthető
akkor is, ha nem a medencén belül húzódik. Rabbi Jehuda mesélte, hogy az történt
Ábel város csatornájával, hogy amikor szombaton vizet merítettek, az öregek
véleményét kérték ki. Erre azért volt szükség, mert a csatorna mérete nem volt
előírásos.

Kiterjesztés 8/8

Víz fölé épült erkélyre nem merítenek vizet szombaton, csak akkor, ha a lent és a
fent közé tíz tenyér magas válaszfalat helyeznek. Ugyanez a helyzet két, egymás
fölé épült erkély esetén. Készítettek a felső erkélyhez, de nem készítettek az
alsóhoz, csak akkor vehetnek lentről vizet, ha közös kiterjesztést készítenek.

Kiterjesztés 8/9

Udvarba, mely kisebb, mint négy könyök, nem öntenek vizet szombaton,886 csak
akkor, ha van ott egy két szeá térfogatú gödör a nyílás alatt, akár az udvar területén

885
Vízvezető: héb. ámát májim: nyitott vízvezető csatorna.
886
Kis terület, és nem szívja be a vizet.
van, akár azon kívül esik. De ha kívül esik, be kell fedni; ha belül van, nem kell
befedni.

Kiterjesztés 8/10

Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: négy könyök fedett csatornába a közterületen
lehet vizet önteni szombaton. A Bölcsek azt mondják: Még akkor sem öntenek a
szennyvíz csatornába, ha az udvar vagy a tető száz könyök szélességű, de tetőről
tetőre önthet, ahonnan lemegy a szennyvízbe. Udvar és oszlopcsarnok
összeadódnak a négy könyök méret esetén.

Kiterjesztés 8/11

Két egymással szemben lévő emelet esetén, az egyik készített gödröt, a másik
emelet lakói nem készítettek: akik készítettek azoknak szabad; akik nem
készítettek, azoknak tilos. 887

Kiterjesztés 9/1

887
A szennyvíz kiöntéséről van szó szombaton.
A város összes háztetője közös tartományt jelöl, feltéve, ha nincs tízzel magasabb
vagy tízzel alacsonyabb teteje a többinél888 – ezek Rabbi Meir szavai. A Bölcsek
azt mondják, hogy minden egyes háztető magában álló területnek számít. Rabbi
Simon azt mondja: a háztető, az udvar és a kárpef,889 mind egy területnek
számítanak olyan edények számára, melyek ezen területek valamelyikén voltak
szombaton,890 de nem olyan edények számára, melyek a házban voltak.

Kiterjesztés 9/2

Nagy tető kicsi mellett: a nagy megengedett, a kicsi tilos.891 Nagyméretű udvar,
mely kis udvarba nyílik: a nagy megengedett, a kicsi tilos, mert az utóbbi a nagy
nyílásának tekinthető. Udvar, mely részben nyitott892 a közterületre, s aki ebből az
udvarból bevisz valamit a magánterületre vagy a magánterületről kivisz valamit az
udvarba, vétkes – ezek Rabbi Eliezer szavai. A Bölcsek hozzáteszik: aki az
udvarból kivisz valamit a közterületre vagy a közterületről bevisz valamit az
udvarba, nem vétkes, mivel az udvar karmelitnek893 számít.

Kiterjesztés 9/3
888
Tíz tenyér magasság különbség
889
Héb. kárpef, két szeá térfogatú rakodóhely.
890
Az edényeket szabadon mozgathatják tetőről tetőre vagy az udvaron belül, vagy egyikről a
másikba, stb.
891
A tiltás a tárgyak felvitelére vonatkozik szombaton. Mindkét tető korláttal van körülvéve.
892
Hiányos kerítés miatt.
893
Karmelit: nem közterület, de privát terület sem.
Ha az udvar két oldalról nyitott a közterületre, mivel kerítése hiányos, ugyanígy a
ház, mely két oldalról nyitott, ugyanígy az átjáró, melynek tető- és oldalgerendáit
levették: arra a szombatra nézve használható, de a jövőre nézve tilos. Ezek Rabbi
Jehuda szavai. Rabbi Joszi szerint, ha arra a szombatra megengedett, akkor a
jövőben is az. Ha a jövőben tiltott, arra a szombatra nézve is az.

Kiterjesztés 9/4

Aki padlást vagy emeletet épít két ház tetejére, vagy összekötő hidat, melyek mind
a két végükön nyitva vannak, lehet mozdítani dolgokat alattuk, mondja Rabbi
Jehuda. A Bölcsek megtiltják. Rabbi Jehuda azt is mondta: készíthető kiterjesztés
az átjáróban, mely mindkét végéről nyitott. A Bölcsek azonban megtiltották.

Kiterjesztés 10/1

Tefilint [imaszíjat] talál az úton szombaton, visszahozza a városba, egy párt.894

Rábán Gámliel mondja: behoz akár két párat is. Mire vonatkozik? Használt
tefilinre. De új tefilin esetében nem kell elhozni. Többet is talált, egy csomagban

894
Egy pár tefilin: tefilin (imaszíj) ros és tefilin jád (fejre és karra való).
vagy egymáshoz kötve, megvárja, míg besötétedik,895 és visszahozza. Veszély
esetén: betakarja őket és elmegy onnan.

Kiterjesztés 10/2

Rabbi Simon azt mondja: Odaadja a barátjának, a barátja a barátjának, addig

folytatják, amíg elérik a külső udvart. Így tesz a fia896 esetén: a barátja kezébe adja,
a barát a barátnak, ezt akár százszor is megismétlik.897 Rabbi Jehuda azt mondja:
Korsót talál, a társának adja át, aki közel áll hozzá, a társa a társának, és így
tovább, akár a szombat tartományon túl. Azt mondták neki: nem viheti a korsó
gazdájától távolabb.

Kiterjesztés 10/3

Könyvet olvas898 a küszöbön, kitekeredett a kezéből, visszatekeri magához. A

háztetőn olvas, és a könyv kitekeredik a kezéből: ha nem nyílik ki tíz tenyérnél
messzebb, visszagörgeti magához. Ha tíz tenyér távolságot elér, az írásra lefele
fordítja a könyvet. Rabbi Jehuda azt mondja: még akkor is visszatekerheti maga
felé, ha csak egy tűnyi magasságban távolodott el a földtől. Rabbi Simon azt

895
Megvárja, míg a szombat véget ér.
896
Fia: akit a felesége szült neki a mezőn, szombaton.
897
Századszor: amíg a városba érnek.
898
Könyv: tekercs formában.
mondja: akkor is visszatekerheti, ha a könyv a földön van, mivel a sábát tilalma
nem vonatkozik a szent könyvekre.

Kiterjesztés 10/4

Ablakpárkányra tesznek és elvesznek onnan dolgokat szombaton. Aki a

magánterületen áll, vihet dolgokat a köz területén, és fordítva. Aki a köz területén
áll, vihet dolgokat a magánterületen, feltéve, hogy nem viszi messzebb, mint négy
könyök.

Kiterjesztés 10/5

Nem állhat valaki a saját területén, hogy onnan átvizeljen a közterületre, és

fordítva: nem állhat a közterületen, hogy onnan átvizeljen a magánterületre. Ez
ugyancsak vonatkozik a köpésre. Rabbi Jehuda azt mondja: ha a köpet összegyűlt a
szájában, nem menjen messzebb, mint négy könyök és köpje ki.

Kiterjesztés 10/6

Ne álljon a magánterületen, és áthajolva igyon a közterületen, vagy fordítva, a

közterületen állva ne igyon a magánterületen, csak úgy, ha a feje és testének
nagyobb része azon a területen van, ahonnan iszik. Így van a szőlőprés esetében,899
valamint a vízcsővel. Ihat az ereszből, ha alacsonyabban van a feje, mint tíz tenyér,
vagy a vízvezetékből akárhonnan.

Kiterjesztés 10/7

Ciszterna a közterületen, nyílása tíz tenyér magas, rajta nyílás: ebből megtölthetik
a vödröt szombaton. Szemétgyűjtő a közterületen, tíz tenyér magas, nyílás van
rajta, lehet bele vizet önteni szombaton.

Kiterjesztés 10/8

Fa, melynek lombja a földet takarja, ha az ágak nincsenek három tenyérnél

magasabban a földtől, vihet alattuk dolgokat. Ha a fa gyökerei három tenyérnyire a
föld felett húzódnak, ne üljön rájuk. Nem zárják be az ajtót, mely a tároló helyét
takarja, vagy a vesszőfonatot a fali résben, sem a gyékénytakarót, csak akkor, ha a
padlónál magasabban vannak.

Kiterjesztés 10/9

899
A szőlőprés felé hajolva iszik– kóstolásnak számít.
Ne nyisson ajtót a közterületen, úgyhogy közben a magánterületen áll, és a
magánterületen, hogy közben a közterületen áll, csak úgy, ha tíz tenyér magas
válaszfalat csinál a hely körül, ahol áll – ezek Rabbi Meir szavai. Azt mondták
neki a Bölcsek, hogy szokás volt a hentesek piacán Jeruzsálemben, hogy szombatra
kulcsra zárták az ajtót, és a kulcsot az ajtó fölé függesztették. Erre Rabbi Joszi azt
mondta, hogy az a gyapjúpiac volt.

Kiterjesztés 10/10

Retesz, melynek fogantyú van a végén: Rabbi Eliezer megtiltja a használatát,

Rabbi Joszi megengedi. Rabbi Eliezer azt mondta: ez megengedett dolog volt a
tibériási zsinagógában, amíg nem jött Rábán Gámliel és az Öregek és megtiltották
nekik. Erre Rabbi Joszi másképp mondta: ők nem engedték, de aztán jött Rábán
Gámliel és az Öregek, és megengedték nekik.

Kiterjesztés 10/11

Kapu-retesz, melyet a földön húznak, a Szentélyben használható, de az országban

másutt nem. Ha a földön nyugszik: Itt is és ott is tilos a használata. Rabbi Jehuda
azt mondja: amelyik a földön nyugszik, használható a Szentélyben; amit a földön
húznak, mindenütt.

Kiterjesztés 10/12

A kapu alsó reteszét visszatolják a helyére a Szentélyben, másutt nem. A felsőt itt
is tilos, és ott is tilos. Rabbi Jehuda azt mondja: a felsőt a Szentélyben, az alsót
mindenütt.

Kiterjesztés 10/13

Visszatesznek meglévő kötést a Szentélyben, de másutt nem. Ha friss kötésről

[sebről] van szó, itt sem és ott sem. Megkötik az elszakadt húrt900 a Szentélyben, de
másutt nem. Új húr felszerelése mindenütt tiltott. Levehető a kinövés az áldozati
állaton a Szentélyben, de másutt nem. Ha szerszámmal teszi, tilos, akárhol.

Kiterjesztés 10/14

900
Hangszer húrját.
Pap, akinek az ujja megsérült szombaton, bekötözi náddal a Szentélyben, de másutt
nem. Ha vért kell onnan venni: se itt, se másutt. Sót szórnak az oltár feljárójára,
hogy ne csússzanak meg rajta. Húzhatnak vizet a „golá ciszternából”901 és a „nagy
ciszternából” a vízkerékkel szombaton, a „hideg kútból” csak ünnepnapon,
szombaton nem.

Kiterjesztés 10/15

Ha tisztátalan állat kerül a Szentélybe, a pap kiemeli a deréköve segítségével, hogy

ne maradjon ott tisztátalanság, ezek Rabbi Johánán ben Beroka szavai. Rabbi
Jehuda szerint facsipesszel, hogy szemernyi tisztátalanság ne maradjon ott. Honnan
kell kitakarítani? A csarnokból, a teremből, a terem és az oltár közül. Rabbi Simon
ben Nánász szerint. Rabbi Ákivá szerint arról a helyről, ahol a szándékos
otthagyásért a káret büntetése jár, és a nem szándékosért pedig vétekáldozat, más
helyeken edényt borítanak rá. Rabbi Simon azt mondja: ahol a Bölcsek
megengedték neked – a tiédből adtak, és ahol nem engedik, a szombat törvénye
tiltja meg.

901
A Szentély udvarában lévő ciszternák.
 ÜNNEPEK RENDJE 3

Pészahok - héb. pszáhim

harmadik traktátus

A „pészahok” az Ünnepek rendjének harmadik traktátusa. A traktátus címe a

pászáh igéből képzett főnév többesszáma, héberül pszáhim: ‫))פסחים‬. A pászáh
jelentése “kihagy”, “átlép” és a Biblia szerint arra utal, hogy a halál angyala
kihagyta az Egyiptomból menekülni készülő izraeliták megjelölt házait. A
pészahok a nép egyiptomi kivonulására emlékeznek, a többesszám pedig a két
áldozati ünnepnapra utal: az egyik niszán hónap tizennegyedike, a másik ijár hó
tizennegyedike. A pészah alkalmával, lévén zarándokünnep, százezrek
zarándokoltak Jeruzsálembe, északról, keletről és délről. A második pészáhot azok
számára tartották meg, akik lekéstek az elsőről. Mindkét ünnep bárány
feláldozásával járt és az áldozati bárányt szintén pészahnak nevezték. A pészahot a
Jeruzsálemi szentélyben áldozták fel, és a báránysültet az emberek barátaikkal
együtt családi lakoma keretében elfogyasztották. Ma templomi áldozat helyett
elbeszélik az izraelita törzsek egyiptomi kivonulásának történetét. Ezt az eseményt
széder estének nevezik. Az est ünnepi liturgikus szövegkönyve a pészahi hágádá,
melynek eredete a Misnában található. A széder után egy héten át kötelező módon
kovásztalan kenyeret fogyasztanak. A kovásztalan kenyér héber neve: mácá,
magyar nevén pászka, vagy macesz.

Mózes ötödik könyve ezekkel a szavakkal ír az ünnepről: “Őrizd meg a kalászérés

hónapját, hogy elkészítsd a pészahot az Örökkévalónak a te Istenednek, mert a
kalászérés hónapjában vezetett ki téged az Örökkévaló a te Istened Egyiptomból,
éjjel. És áldozz pészahot az Örökkévalónak, a te Istenednek apró jószágot és
marhát, azon a helyen melyet kiválaszt az Örökkévaló, hogy lakoztassa ott nevét.
Ne egyél mellette kovászosat, hét napon át egyél mellette kovásztalant, a
sanyarúság kenyerét, mert sietséggel mentél ki Egyiptom országából, azért, hogy
megemlékezzél azon napról, amelyen kijöttél Egyiptomból életed minden
napjaiban.” MTörv (16, 1-4) A traktátus misnái ennek a hét napnak szabályait és
tennivalóit részletezik.
Pészahok 1/1

Niszán hó tizennegyedik napjának előestéjén megkeresik a hámecet902 a gyertya

fénye mellett. Olyan helyen, ahol nem tárolnak hámecet, nem keresik. Miért
mondták, hogy a borospincében, két sor hordó mentén kell keresni? Mert ez olyan
hely, ahová bevihetnek hámecet. Sámáj iskolája szerint: két sor mentén, az egész
pincéből. Hilel iskolája szerint: két külső sor mentén, amelyek felsők.

Pészahok 1/ 2

Azzal nem törődünk, hogy esetleg a patkány elvitte egyik házból a másikba, egyik
helyről a másikra. Ez esetben amiatt is aggódnánk, hogy udvarról udvarra
vonszolja, vagy városról városra. Így a dolognak se vége, se hossza.

Pészahok 1/ 3

902
Héb. hámec szó szerint kovász, ill. minden olyan étel, mely kovászt tartalmaz (sör, tészta, stb.
is). A hámec tiltott a peszahi hét nap idejére minden olyan étellel együtt, amely azzal
érintkezésbe került.
Rabbi Jehuda azt mondja: a hó tizennegyedik napjának előestéjén vizsgáljuk és
tizennegyedikén reggel, és az égetés idején.903 A Bölcsek azt mondják: Ha nem
vizsgálta meg tizennegyedike előestéjén, meg kell vizsgálni [niszán hónap]
tizennegyedik napján. Ha nem vizsgálta meg tizennegyedikén sem, az ünnep
közbeeső napjain megvizsgálja. Ha nem vizsgálta meg az ünnep során,
megvizsgálja az ünnep után. Amit talált,904 félreeső helyre teszi, hogy ne kelljen
vizsgálni ezután.

Pészahok 1 /4

Rabbi Meir azt mondja: ehetünk [hámecet] a nap első öt órájában, de el kell
égetnünk a hatodik óra kezdetén. Rabbi Jehuda azt mondja: ehetünk az első négy
óra idején, de abbahagyjuk az ötödikben, és elégetjük a hatodik kezdetén.

Pészahok 1/5

Rabbi Jehuda azt is mondta, hogy a köszönet-áldozat két kalácsát, melyek

alkalmatlanokká váltak, a [Szentély bejáratának] polcára helyezik. Amíg azok ott
találhatók, a nép ehet a hámecből. Amikor egyet elvesznek közülük, mindenki
903
Égetés: a kovászos (hámec) égetése.
904
Amit talált: tizennegyedike előestéjén (még megeheti tizennegyedike reggel).
félreteszi a hámecet, de nem égeti el. Mikor mindkét kalácsot elveszik onnan, az
egész nép égetni kezd. Rábán Gámliel azt mondja: hámec, mely hulin:905 az első
négy óra alatt fogyasztható; a papi adomány: az első öt óra alatt; de a hatodik
kezdetekor mindent elégetnek.

Pészahok 1/6

Rabbi Hánina, a helyettes főpap azt mondta, hogy a papok soha nem haboztak,
hogy egy másodlagos tisztátlanság906 által érintett áldozati húst elégessenek az
elsődleges tisztátlanság által érintett hússal együtt, annak ellenére, hogy amikor a
két hús érinti egymást, növekszik a tisztátlanság mértéke. Rabbi Ákivá hozzátette,
hogy a papok soha nem haboztak a tevul jom907 által alkalmatlanná vált olajat
felhasználni, amikor a holttestet érintő pap gyújtott mécsest, s ezzel hagyta, hogy
az olaj elérje a tisztátlanság legmagasabb fokát.

Pészahok 1/7

905
Hulin: közönséges étel, termés. Profán, a kodasim ellentéte.
906
Másodlagos tisztátalanság: héb. vlád há-tumáá: a halott érintése a legsúlyosabb tisztátalansági
fokozat, ez az elsődleges tisztátalanság: áv há-tumáá.
907
Tevul jom: az áv há-tumáá által érintett személy megmártózott a mikvében, de a nap még nem
ért véget. Áv há-tumáá a legsúlyosabb mértékű tisztátlanság, amely halott érintésével létesül.
Rabbi Meir azt mondta: a fenti szavakból megérthető, hogy pészahkor a tiszta papi
adomány elégethető a tisztátlannal együtt, annak ellenére, hogy összekeverésükkor
tisztátlanná tesszük a tisztát. Rabbi Joszi azt mondta, hogy e két dolog nem
hasonlítható össze. Rabbi Eliezer és Rabbi Jehosua úgy tudják, hogy mindkettőt
külön égetik el. De miben különböznek? A kérdéses tiszta adomány és a tisztátlan
adomány ügyében: Rabbi Eliezer szerint külön kell elégetni és Rabbi Jehosua
szerint együtt is elégethetők.

Pészahok 2/1

Míg lehet enni a kovászosból, táplálhatja a háziállatokat, a vadállatokat és a

szárnyasokat is, vagy eladja az idegennek, és élvezetet lelhet a hamvából. Ha letelt
az idő, nem élvezhet belőle, nem melegíthet vele tűzhelyet, se kemencét. Rabbi
Jehuda megállapítja, hogy a hámec eltakarítása csak égetéssel lehetséges. A
Bölcsek azt mondják, hogy elporítani is lehet, a szélbe szórni, vagy a tengerbe.

Pészahok 2/2

Hámec, mely idegen ember birtokában volt és a pészáh ünnepe alatt megmaradt,
felhasználható pészáh után, de ha izraelita birtokában volt, tilos, mivel [a
Kivonulás könyvében így szerepel, 13, 7:] „ne látassék nálad kovászos”.
Pészahok 2/3

Ha idegen pénzt kölcsönöz izraelitának, és az utóbbitól kér hámecet biztosítéknak,

akkor az a hámec használható az ünnep után. De ha izraelita kölcsönöz az
idegennek, a saját tiltott kovászosát véve biztosíték gyanánt, pészah után tilos enni
belőle. Ha a hámecra épülettörmelék hullott, égettnek számít. Rábán Simon ben
Gámliel szerint az, ha még a kutya se találja meg.

Pészahok 2/4

Aki pészahkor tévedésből papi adományt eszik, mégpedig a tiltott, kovászos

fajtából, megfizeti az értékét és az ötödét, de ha szándékosan evett, akkor mentes a
fizetségtől,908 sőt még a tüzelőfa árától is.

Pészahok 2/5

908
Pészahkor a hámecnek nincs ára. Tüzelőfa: a hámec elégetéséhez.
Ezen gabonafélék felhasználásával eleget tehet az ember a kötelességének
peszahkor:909 búza, árpa, tönköly, rozs és zab. Demájjal is eleget tehet, első
tizeddel is, melyből kifizették a papi adományt, a második tizeddel, és a hekdessel
is, melyet megváltottak. A papok [pászkát készíthetnek] az áldozati kalácsból és a
papi adományból, de tevelből nem, és olyan első tizedből sem, melyből nem
választottak le papi adományt, és második tizedből sem, és hekdesből sem, melyet
nem váltottak meg. Ajándék kalácsból sem tehet eleget, názir süteményéből sem,
amit a názir fogadalmat tevő magának készített. Ha a piacra készítette, azzal eleget
tehet.

Pészahok 2/6

Ezek azok a zöldségfélék, melynek fogyasztásával az ember eleget tesz a peszáhi

kötelességének:910 torma, vad endívia, endívia, iringó, koriander. Eleget teszünk a
kötelességünknek, ha frissek, vagy szárítottak, de nem, ha pácoltak, savanyítottak
vagy főttek. A különböző fajták összeadódnak.911 Eleget tehet a száruk
fogyasztásával, valamint a demájjal, az első tizeddel, melyből leválasztották a papi
adományt, a második tizeddel, és a megváltott hekdessel.

909
A kötelesség: héb. mácá, pászka, (népi nyelven: macesz) vagyis kovásztalan kenyér készítése.
Ezen gabonafélékből készíthető.
910
Pészahi kötelesség: a keserűfű (héb. máror) fogyasztása. A sült bárány húsát zöldségekkel és
ill. keserűfűvel együtt eszik.
911
Összeadódik: különbözők, hogy együtt egy olajbogyónyi mennyiség legyen.
Pészahok 2/7

Nem áztatjuk be a csirkéknek való korpát pészahkor, de leforrázhatjuk. Az asszony

nem készíthet kenőcsöt a főzetből, hogy aztán a fürdőbe vigye, de a testére
dörzsölheti a száraz anyagot. Ne rágcsáljanak búzaszemeket, és ne tegyék azt a
sebükre pészahkor, mert erjedésnek indulhatnak.

Pészahok 2/8

Nem tesznek lisztet a hároszethez,912 vagy a mustárhoz, ha mégis hozzátett,

azonnal egye meg. Rabbi Meir megtiltja. Nem főzik a pészahi áldozati bárányt se
levekben, se gyümölcs itallal, de megkenik és fűszerezik. A pék mosogató vizét ki
kell önteni, mert megerjedhet.

Pészahok 3/1

Pészahkor a következő dolgok fogyasztása véteknek számít:913 a babilóniai kutah, a

médiai sör, az edomi ecet, egyiptomi sörféle, a festők leve, a szakácsok kelt

912
Hároszet: alma és dió vegyüléke, hagyományos pészahi étel, ismert a széder esti lakomáról.

913
Mivel hámecnek számítanak.
tésztája, az írók ragasztója, a csiríz. Rabbi Eliezer azt mondja: a női kozmetikai
szerek. Ez a szabály: bármi, ami gabonafélék magjából készült és megerjed,
pészahi használata vétek. Ezekért figyelmeztetés jár, de káret914 nem.

Pészahok 3/2

Ha a dagasztóteknő repedéseiben olajbogyónyi tésztamaradékot talál, el kell

égetni. Ha ennél kevesebbet, eltekintenek ettől. Így van a tisztátlanság tekintetében
is. Ha zavarja, elkülöníti a tésztát; ha azt akarja, hogy a dagasztóteknőben
maradjon, a tisztátlanságot a teknő részeként tekinti. Ami a „néma” tésztát915 illeti,
vagy ehhez hasonlót, fogyasztása tilos.

Pészahok 3/3

Hogyan választjuk le az ünnepi kalácsot,916 mely tisztátalan lett? Rabbi Eliezer azt
mondja: nem kell hálá-nak nevezni, csak azután, hogy megsült. Rabbi Jehuda ben
Betera azt mondja, hogy hidegen kell leválasztani. Rabbi Josua azt mondja, hogy
ez nem az a fajta hámec, amelyre figyelmeztettek, mondván: „ne lássák és ne
914
Káret: a túlvilágból való kitiltás. Életben nem hajtják végre.
915
Néma tészta: keletlen tészta.
916
A papoknak felajánlott kalács (tészta), héb. hálá. Tisztátalanná válhat, ha tisztátalan dologgal
érintkezik, pl. sereccel.
találjanak sehol”, hanem az, melyet különválasztanak és estig állni hagynak, és ha
megkelt, hát megkelt.

Pészahok 3/4

Raban Gámliel azt mondja: három asszony együtt dagaszt tésztát és utána egy
kemencében sütik meg, egyik a másik után. A Bölcsek így vélekedtek: három
asszony együtt készíti a tésztát, a következő módon: egy gyúrja, egy formálja és a
harmadik süti. Rabbi Ákivá azt mondja: nem minden asszony, nem minden fa, és
nem minden kemence egyforma. Ez a szabály: ha a tészta megkelt, hidegen
gyúrják.

Pészahok 3/5

[A tésztát, mely kelni kezd] sziur-nak nevezik, és el kell égetni, de aki eszik belőle,
nem vétkes.917 Tészta, mely megrepedezett, el kell égetni. Ha eszik belőle, káret
büntetése jár neki. Milyen a sziur? Olyan, mint a tücsök csápja.918 És a sziduk?
Ahol a repedések egymásba folynak. Ezek Rabbi Jehuda szavai. A Bölcsek azt
mondják, hogy bárki ilyet eszik, büntetése karet. És milyen a sziur? Amelynek
fehér a felülete, mint az az ember, akinek a haja megőszül az ijedtségtől.

917
Se korbács, se káret nem jár neki.
918
Tücsök csápja, mint mérték: a rajta lévő repedések nagysága.
Pészahok 3/6

Ha niszán hó tizennegyedike szombatra esik, mindent a szombat elé hoznak, ezek

Rabbi Meir szavai. A Bölcsek szerint időben megteszik. Rabbi Elázár bár Cádok
azt mondja, hogy a papi adományt szombat előtt megsemmisítik,919 a hulint időben.

Pészahok 3/7

Aki a pészahi bárány levágására, vagy a fia körülmetélésére gondol, vagy az

eljegyzési lakomára az apósa házában, és közben eszébe jut, hogy maradt hámec a
házában. Ha visszatérhet, hogy elégesse a hámecet, visszatér és elégeti. Ha nem,
elégeti gondolatban. Ha idegenek fenyegetik az életét, vagy folyó, vagy útonállók,
vagy tűzvész, vagy földrengés, gondolatban elégeti. Ha a szombat határát kell
kijelölni, azonnal visszatér és megteszi.

Pészahok 3/8

A trumából (papi adomány) kevesen ehetnek, így félő, hogy a trumából még szombaton is
919

maradhat.
Már elhagyta Jeruzsálemet, és eszébe jut, hogy áldozati állat húsa van nála, és a
Cofim-ot immár elhagyta, ott helyben elégeti.920 Ha nem, visszatér a főváros
határába és elégeti, ún. áldozati máglyán. Milyen mennyiségű áldozati hús, vagy
hámec miatt tér vissza? Rabbi Meir szerint mindkettő esetében tojásnyi mennyiség
miatt, Rabbi Jehuda szerint olajbogyónyi mennyiség esetén. Bölcsek szerint, a
szent hús esetén olajbogyó, hámec esetén tojás-nagyságú.

Pészahok 4/1

Ahol szokás pészah előestéjén dolgozni, a nap közepéig teheti. Ahol nem szokás,
nem dolgozik egyáltalán. Aki átmegy olyan helyről, ahol szokás a munka, olyan
helyre, ahol nem szokás, vagy olyan helyről, ahol nem szokás, olyan helyre, ahol
szokás, mindkét hely előírásai vonatkoznak rá, részben azé, ahonnan jött, és azé,
ahová ment. A vitát elkerülendő, senki se viselkedjen az adott hely szokásaitól
eltérően.

Pészahok 4/2

Ehhez hasonlóan, ha valaki a hetedik év termését921 átviszi arról a helyről, ahol

kifogyott, egy másik helyre, ahol nem fogyott ki, vagy: arról a helyről, ahol nem
Cofim: Hár há-Cofim: a mai Scopus hegy, amelyen túl már nem látja Jeruzsálemet.
920

Hetedik év, szombatév, héb. snát smitá termését általában a vadon élő állatokkal etetik meg. A
921

smitá év termését el kell távolítani az otthonból – a hamechez hasonlóan.

fogyott ki, olyan helyre, ahol kifogyott, mindkét esetben elégeti. Rabbi Jehuda azt
mondja: mondhatja valakinek: „menj és nézd meg magad, és ha van még, hozd
el.”922

Pészahok 4/3

Ahol szokás az idegenekkel való kisállat kereskedés, kereskednek. Ahol nem

szokás a kisállat eladása, nem adnak el. Nagy háziállattal sehol nem kereskednek
idegenekkel, borjút és csikót sem adnak el, legyen ép vagy beteg. Rabbi Jehuda
megengedi a beteg állat eladását. Ben Betera megengedi a lovak eladását.

Pészahok 4/4

Olyan helyen, ahol a helyi lakosok sült húst szoktak enni, Pészah estéjén, széder
este, más is eszik. Olyan helyen, ahol nem szokás sültet enni, más se eszik. Olyan
helyen, ahol a lakosok gyertyát gyújtanak Jom Kipur előestéjén, más is gyújt. Ahol
nem szokás, más sem gyújt. Gyertyát gyújthatnak a zsinagógában, a tanteremben,
sötét folyosókon és a beteg mellett.

Mindegyik helyen meggyőződnek, hogy a sviit (terméséből) maradt-e vagy sem, s ha maradt,
922

megsemmisítik.
Pészahok 4/5

Olyan helyen, ahol a lakosok munkát végeznek Áv hó 9-én, 923 más is dolgozhat,
ahol a lakosok nem dolgoznak, más sem dolgozhat. Bármilyen helyen, a
tóratanulás művelői tartózkodjanak a munkától. Raban Simon ben Gamliel szerint
az ember mindig viselkedjen úgy, mint a bölcs tanítvány. A Bölcsek azt mondják:
Júdeában pészah előtt délig dolgoztak, Galileában aznap egyáltalán nem dolgoztak.
Éjszaka924 Sámáj iskolája tiltja a munkát, Hilel iskolája megengedi,
hajnalhasadásig.

Pészahok 4/6

Rabbi Meir azt mondja: bármilyen munka, amit niszán hó 14-e előtt kezdtek el, 14-
én be kell fejezni, de nem kezdhet új munkába 14-e kezdetén, akkor se, ha be tudja
fejezni. A Bölcsek azt mondták, hogy háromféle munka végezhető pészah
előestéjén délig: a szabóé, a borbélyé és a mosodásé. Rabbi Josze bár Jehuda
szerint a szíjjártóé is.

Pészahok 4/7

923
Áv hó 9: a jeruzsálemi szentély pusztulásának böjt- és gyásznapja.
924
Éjszaka: Niszán hó 14-én.
Beültetik a tyúkot a keltetőbe tizennegyedikén, és visszateszik a tyúkot, mely
elszökött a helyéről. Ha megdöglik, másikat tesznek a helyébe. Kiseprik az
ürüléket a háziállatok alól 14-én, de az ünnep közbenső napjain csak oldalra
takarítják. Hoznak és visznek edényeket a fazekastól, akkor is, ha nem szükséges,
az ünnep idején.

Pészahok 4/8

Hat dolgot műveltek Jerikó emberei: a Bölcsek ezek közül három miatt tiltakoztak,
és három miatt nem tiltakoztak. Ezek miatt nem tiltakoztak: niszán hó 14-én egész
nap datolyapálmát oltottak, és a smá imáját nem mondták szabályosan, az omer925
előtt gabonát kaszáltak és kévét kötöttek, ezekért nem tiltakoztak. Ezek miatt
tiltakoztak: vettek a hekdes ágaiból,926 ettek a fákról lehulló gyümölcsből
szombaton, a veteményes kertekben is hagytak szegletet.

Pészahok 4/9

Hat dolgot cselekedett Hizkijáhu király, ebből a Bölcsek hármat elfogadtak, de

hármat nem fogadtak el. Apja csontjait kötélből csomózott ágyon vonszolta maga
925
Omer. kalász áldozat pészah után.
926
Hekdes: itt: a szentély számára felajánlott gyümölcs.
után: ezt elfogadták. Összezúzta a bronz kígyót,927 – ezt is elfogadták, elrejtette az
orvoslások könyvét, ezt is elfogadták. Hármat nem fogadtak el: leverette [az
aranyat] a szentély kapujáról és elküldte Asszíria királyának, ezt nem fogadták el, a
Gihon forrás felső szakaszát elzárta, ezt sem fogadták el. Niszán hónapját
megtoldotta,928 ezt sem fogadták el.

Pészahok 5/1

A „támid” áldozatát929 fél órával a nyolcadik óra után szokás levágni, és fél órával
a kilencedik óra után áldozzák fel. Pészah előestéjén fél nyolckor vágják le és fél
kilenckor áldozzák fel, akár hétköznap, akár szombaton. Ha a pészah előestéje
péntekre esik, fél hétkor vágják le, és fél nyolckor áldozzák fel, és ezután
következik a pészah [ünnepe].

Pészahok 5/2

927
A bronz kígyóbálvány, Mózes idejéből.
928
Meghosszabbította: A holdév 11 nappal rövidebb a napévnél, ezért bizonyos években Ádár
hónaphoz hozzá szoktak adni egy kiegészítő Ádár hónapot. Niszán esetében ez nem szokás.
929
Héb. korbán támid: állandó (napi) áldozat.
A pészah, melyet nem az áldozat nevében930 vágott le, felfogta [a vért] és vitte az
oltár elé és arra hintette, de nem az áldozat nevében. Vagy [az áldozat] nevében, és
nem a nevében. Vagy nem a nevében, és mégis a nevében, az áldozat
érvénytelen.931 Hogyan lehet [egyszerre] a nevében és nem a nevében? A pészah
nevében és a slámim [békeáldozat] nevében. És hogyan lehet nem a nevében és a
nevében? [Ha a pap azt mondja]: az áldozat slámim nevében és pészah nevében
történik.

Pészahok 5/3

Levágta az áldozati állatot annak, aki abból nem ehet, vagy, aki nem iratkozott fel,
vagy körülmetéletleneknek, vagy tisztátalanoknak: ez az áldozat érvénytelen.
Levágta olyanoknak, akik ehetnek és olyanoknak, akik nem ehetnek belőle; akik
feliratkoztak és akik nem iratkoztak fel; körülmetélteknek és
körülmetéletleneknek; tisztáknak és tisztátalanoknak: az áldozat érvényes. Ha
délelőtt levágta, érvénytelen, miként a [Kiv 12] mondja, vagyis alkonyatkor kell
legyen. Ha a támid előtt levágta, érvényes, de ehhez szükséges, hogy közben valaki
a vért kavargassa, amig a támid vérét az oltárra hinti. Ha ez megtörtént, a pészah
áldozata érvényes.

930
Nem az áldozat nevében : héb. lo lismo, ez esetben az áldozó pap nem a „pészah” áldozatra
irányította szándékát, hanem egy másik áldozatra, (a misna példája szerint) „slámim” áldozatra
irányította szándékát. Az is lehet, hogy a lismo (nevében) a lo lismo, (nem a nevében) szándékai
egyszerre „irányulnak” (a pap fejében, vagy a kimondott szavai szerint).
931
Az áldozó pap gondolata (szándéka) érvényesítheti vagy érvénytelenítheti az áldozat
szándékát, ill. annak megvalósulását.
Pészahok 5/4

Ha levágta a pészah áldozatát, miközben hámec van a birtokában, tiltó

parancsolatot szegett meg. Rabbi Jehuda szerint az is, aki a támid napi áldozatát
végzi. Rabbi Simon azt mondja: ha a pészah levágása niszán hó tizennegyedikén
történt, [miközben hámec volt a birtokában] vétkezett. Ha [a pészah nevében] tette,
vétkes, ha más [áldozat] nevében,932 nem vétkes. Minden más vágás, akár az
áldozat nevében vágtak, akár nem a nevében, nem vétkes. Ha moed 933 alatt vágott
a nevében, nem vétkes, ha nem a nevében, vétkes. Minden más vágás a [moed]
alatt, akár az áldozat nevében, akár nem a nevében történik, vétkes, kivéve a hátát
áldozatát [vétek] melyet nem a nevében vágtak le.

Pészahok 5/5

A pészáh áldozatát három csoport vágja le: a káhál, az edá és Izrael.934 Írva van:
kol káhál ádát Jiszrael, Izrael törzseinek egész gyülekezete, Kiv [12, 6]. Az első
csoport bevonul, amíg a Szentély udvara megtelik, és ekkor a kapukat bezárják és
elhangzik a hosszú sófárhang – a tekiá, majd a szaggatott sófárhang: a truá és
ismét a tekiá. A papok kettős sorban felsorakoznak, midőn a kezükben ezüst edény

932
Az állatot idő előtt vágták le.
933
Hol ha-moed: félünnep, a pészahi közbenső ünnepnapok.
934
Nem ezek a csoportok valódi nevei, hanem a bibliai szöveg értelmezéséből tanuljuk, hogy
három (egyenlő) csoport van.
és arany edény. Az egyik sorban a papok ezüst edényt tartanak, a másikban
aranyat, és nem keverednek. Az edényeknek nem volt lapos alja, nehogy letegyék,
és a vér megalvadjon.

Pészahok 5/6

Aki izraelita, levágja a pészah bárányát, a pap átveszi tőle a vért és tovább adja a
társának, aki szintén tovább adja, és végül visszaadják üresen. Az oltárhoz közel
álló pap, egyszeri hintéssel átönti a vért az oltár aljára.

Pészahok 5/7

Kijött az első csoport és bement a második csoport. Kijött a második és bement a

harmadik. Ahogy az első esetében, úgy történik a második és a harmadik
csoportnál. Halelt mondanak,935 ha elmondták, másodszor is elmondják, és
harmadszor is, akkor is ha életükben ezt soha nem tették. Rabbi Jehuda azt mondja:
a harmadik csoport soha nem jutott el addig a sorig, hogy „szeretném, ha
meghallaná az Örökkévaló” [áhávti, ki jismá hásem] - mivel a csoport kisebb volt.

935
A Misna a 116. zsoltárt említi, amelyik a Halleluja szóval végződik.
Pészahok 5/8

A pészah áldozás lefolyása hétköznap és szombaton egyforma, azzal a

különbséggel, hogy a papok szombaton is felmosták az udvart, de a Bölcsek ezt
ellenezték. Rabbi Jehuda azt mondja: egy poharat megtöltenek az áldozatok kevert
vérével és azt egy mozdulattal az oltárra öntik. A Bölcsek ellenezték ennek az
oltárra való kiöntését.

Pészahok 5/9

Hogy akasztották ki és hogyan nyúzták meg a levágott állatokat? Vas kampók

voltak a falakon és az oszlopokon, amelyekre akasztottak, és azon is nyúztak.
Akinek nem jutott kampó, hogy arra akassza és azon nyúzza, sima és vékony
rudakat tettek a vállukra, amelynek másik végét egy másik ember vállára tették,
erre akasztottak és ezen nyúztak. Rabbi Eliezer azt mondja: Ha a tizennegyedike
szombatra esik: a kezét a társa vállára teszi és társa kezét az övére, arra akasztja és
azon nyúzza.

Pészahok 5/10
Az áldozatot felhasították, és kivették a belsőségeit, azt egy tálra helyezték és
elégették az oltáron. Mikor kijött az első csoport, leültek a Templom hegyén, a
második pedig a Szentély alacsony kerítésére ült, a harmadik pedig állva a helyén
maradt. Mire besötétedett, mindnyájan elvonultak, hogy ki-ki megsüsse a bárányát.

Pészahok 6/1

Ezek azok a peszahi tennivalók, melyek felülírják a szombat parancsolatát: a

vágás, a vér hintése, a belső részek kivágása és a zsiradék elfüstölése. De a sütés és
a belsőségek mosása nem jelentenek kivételt a szombat törvénye alól. De a feltűzés
és a kihozatal túl a szombat határvonalán sem. Az állat bütykeinek levágása sem
jelent kivételt a szombat törvénye alól. Rabbi Eliezer azt mondja: de igen.

Pészahok 6/2

Azt kérdi Rabbi Eliezer: hogyan lehet, ha a vágás, mely tiltott munka, felülírja a
szombatot, akkor a svut megszegése ne írná felül a szombatot?936 Azt válaszolta
neki Rabbi Jehosua: itt a pészahi ünnep szabálya szabta meg, amikor megengedték
a munkát,937 de a svut szabályát kötelezőnek hagyták. Erre azt kérdi Rabbi Eliezer:
Miféle bizonyíték ez, Jehosua? Összehasonlítod a parancsolatot, a nem kötelező
936
Héb.svut: A sábát szóból képzett főnév, egyben rabbinikus tiltás, a szombat szentsége
érdekében.
937
Rabbi Jehosua szerint szombatra eső ünnepen a szombathatár megsértésének tiltása és a vágás
engedélyezése egyidejűleg fennáll.
érvényű tevékenységgel?938 Rabbi Ákivá válaszolt: íme, a bizonyítás: az egyik
parancsolat, a másik svut, vagyis nem írja felül a szombatot. De ne csodálkozz,
annak ellenére, hogy az egyikük micvá, a másikuk a szombat szentségéhez fűződő
szabály, de ebben az esetben egyikük sem áll a szombat felett. Rabbi Eliezer így
szólt: én úgy ítélem, hogy ha a vágás felülírná a szombat tiltását, akkor nem lenne
ugyanez igaz a tisztító víz hintésére,939 amely a svut miatt tilos szombaton? Rabbi
Ákivá így válaszolt: ha a tisztító víz hintése a svut szabályának tiltása, és nem írja
felül a szombat törvényét, hogyne írná felül a vágás, mely tiltott szombati munka?
Így szólt Rabbi Eliezer: te kiforgatod a Tóra szavait, ott így írták: „Izrael
gyermekei áldozzanak pészahi bárányt a megadott időben" [Szám 9, 2], vagyis az
áldozatot meg kell hozni ezen a napon, akár hétköznap, akár szombaton. Ákivá ezt
válaszolta: Rabbi, adjál időpontot a pészah vágásához! Szabályt hozott Rabbi
Ákivá: minden munka, amely a szombat bekövetkezése előtt elvégezhető, nem írja
felül a szombatot, de a peszahi vágás, mely nem végezhető el a szombat
beköszöntése előtt, felülírja a szombat törvényét.940

Pészahok 6/3

938
Nem kötelező érvényű tevékenység, ami a személy jogában áll, héb. resut
939
Tisztító víz: a halott tisztátalanságát eltüntető beavatkozás. A tisztitó víz a vörös tehén
hamvával készül.
940
Vagyis a vágással megszegik a szombati munka tilalmának törvényét, de a Tóra miatt így
jogos.
Mikor hoznak hágigá áldozatot a pészahi áldozattal együtt?941 Hétköznap, tisztán,
és kis mennyiségben. De amikor szombaton pészahot áldoznak, sokan és
tisztátalanságban, nem hoznak hágigát.

Pészahok 6/4

A Hágigá áldozati állatait a nyájból veszik, a marhákból, a bárányok és a kecskék

közül, a hímekből és a nőstényekből. Két napig esznek belőle és egy éjszaka.

Pészahok 6/5

Ha a szombatra eső pészah áldozatot nem a nevében, [vagyis nem a pészah

szándékával] áldozták fel, vétekáldozattal tartoznak. Ugyanígy, [vétekáldozattal
tartoznak] minden más vágás után, amit a pészah nevében áldoztak, és nem
elfogadhatók. Ha elfogadhatók, Rabbi Eliezer vétekáldozatra kötelez, Rabbi
Jehosua felment. Rabbi Eliezer azt mondta: Ha a nevében megengedett pészah
áldozatát áldozásra ajánlják szombaton, de közben megváltoztatják a nevét [vagyis
az áldozat bemutatásának szándékát], akkor vétekáldozatra kötelezik, [akkor ebből
nem az következik, hogy] más vágott áldozatok esetén, melyek nevük szerint
tiltottak, vétkes? Erre azt mondta Rabbi Jehosua: Nem! Ha ezt állítod a pészahi

Együtt: a kérdés arra utal, hogy mikor áldozható fel a hágigá nevü áldozat a pészahi
941

báránnyal?
áldozatról [hogy vétekáldozatra köteles, ha levágta], ami azért van, mert [a
szándékát] tiltott dologra változtatta; akkor mondd [ugyanezt] a vágott áldozatokra,
mellyel kapcsolatban [a szándékát] megengedett dologra változtatta! Rabbi Eliezer
azt válaszolta: a nyilvános áldozatok bizonyítják, hogy aki nevükben levág egy
másik állatot, vétekáldozatra köteles. Azt válaszolta neki Rabbi Jehosua: Nem így
van mert, ha a szombati nyilvános áldozatokról942 szóltál, azok száma
meghatározott, de vajon mondhatod ezt a peszahi áldozatok esetén, melynek száma
nincs korlátozva? Rabbi Meir azt mondta, a nyilvános áldozatok nevében a mást
áldozó nem hoz vétekáldozatot.

Pészahok 6/6

Ha nem azoknak vágta, akik megehetik, vagy akik feliratkoztak rá [akiknek szánva
volt], a körülmetéletlennek, a tisztátalannak. vétekáldozatra köteles. Ha azok
számára vágott, akik esznek az áldozatból vagy nem esznek belőle; azoknak, akik
feliratkoznak és akik nem iratkoztak fel, a körülmetéltnek és a körülmetéletlennek;
a tisztáknak és a tisztátalanoknak, nem köteles vétekáldozatra. Levágta, és kiderült,
hogy az állat testi hibás, vétekáldozatra köteles Levágta, és kiderült, hogy nem volt
tiszta állat,943 nem köteles vétekáldozatra. Már levágták, és kiderült, hogy a bárány
gazdái elmentek, vagy meghaltak, vagy tisztátalanok lettek, nem köteles
vétekáldozatra. mivel engedéllyel vágott.944

942
Ezek száma négy: 2 támid és 2 muszáf.
943
Az állat valamelyik belső szervében találtak tisztátalanságot.
944
Mielőtt az állatot vágták, mindent rendben találtak.
Pészahok 7/1

Hogyan sütik a pészahi bárányt? Hoznak egy gránátalmafa945 nyársat, azt áttűzik a
száján keresztül a végbeléig, a lábait és a belső részeket a testüregbe tömik. Ezek
Rabbi Joszi há-Glili szavai. Rabbi Ákivá szerint olyan ez, mintha főznének:946
ehelyett a lábainál felfüggesztve sütik.

Pészahok 7/2

Nem sütik a pészahot se nyárson, sem pedig rostélyon, 947 mondta Rabbi Cádok.
Rábán Gámliellel történt, hogy azt mondta szolgálójának, Távinak: menj ki és süsd
meg nekünk a pészahot a rostélyon. Ahol a hús a kemence oldalához ér, azt a részt
lehántja. Ahol lecsepegett, vissza a húsra, azt a részt is lehántja. Ha a zsiradék
lisztre 948 hullik, a kezével eltakarítja onnan.

Pészahok 7/3

945
Gránátalma fa. Nyársnak jó, mert kevés nedvességet tartalmaz.
946
Rabbi Ákivá szerint a nyársból kipárolgó vízgőz főzi a húst, és ez a legkisebb mértékben is
tilos.
947
Nyárson: a legmegfelelőbb sütés nyílt tűzön történik.
948
Tilos a pészah zsíradékát liszttel összegyűjteni.
Papi adomány olajával949 locsolta meg a pészahot: ha a csoport papokból áll,
esznek belőle. Ha a csoport izraelitákból áll, lemossák a nyers áldozatról az olajat,
ha már megsült, lehámozzák a külső réteget. Ha második tized olajával kenték be,
a csoport tagjai nem tartoznak érte külön fizetséggel,950 mivel a második tized
Jeruzsálemben váltandó meg.

Pészahok 7/4

Ötféle dolog a tisztátalanság állapotában is áldozatra kerül, de nem esznek belőle

ebben az állapotban. Ezek az omer, a két cipó,951 lehem há-pánim,952 sálméi
cibur,953 a bakkecske a hónap kezdetén.954 A peszah, mely tisztátalanság
állapotában kerül áldozásra, ebben az állapotban eszik meg, mivel eleve [csak] azt
a célt szolgálja, hogy megegyék.

Pészahok 7/5

949
Trumá olaja: a papok számára félretett olaj, melyet csak papok fogyaszthatnak.
950
A peszahi áldozatot csoportosan fogyasztják el, családok, ismerősök, sőt idegenek.
951
A két cipó áldozatát sávuotkor (sátoros ünnepen) mutatják be. Omer: A peszah áldozatot
követő első napon, új árpakenyérből készült áldozat, mely ehető.
952
Lehem hápánim: Az „arcos kenyér”. Kétszer hat kenyér, mely állandóan a szentélyben van
kitéve.
953
Sálmé cibur: közös békeáldozat.
954
Az új hónap (új hold) kezdetén (héb. ros hodes) bakkecskét áldoznak.
A hús tisztátalan lett, de a zsiradék tiszta maradt: nem hintik a vérét az oltárra. Ha
a zsiradék tisztátalan, de a hús tiszta: a vérét hintik. Más áldozatok esetén nem ez a
helyzet, mert ha a hús tisztátalan és a zsiradék tiszta, a vért hintik.

Pészahok 7/6

Ha a közönség, vagy a többség tisztátalan;955 vagy a papok tisztátalanok és a

közönség tiszta, a pészahot feláldozzák a tisztátalanság állapotában. Ha a közönség
kis része tisztátalan, a tiszták megcsinálják az elsőt, a tisztátalanok a másodikat. 956

Pészahok 7/7

Miután elhintették a pészah vérét és kiderül, hogy a vér vagy a hús tisztátalan volt,
a főpap fejpántja957 felment a vétek alól. De ha az áldozó teste tisztátalan, a fejpánt
nem segít, mivel a Bölcsek azt mondták: a názir és a pészah áldozó esetén a fejpánt
felment a vér tisztátalansága alól, de a test tisztátalansága alól nem. A mélység
tisztátalansága958 esetén a fejpánt felment.

955
Tisztátalan: halott érintésétől.
956
Másodikat: a második pészahot.
957
A főpap, (héb. kohen gadol) a héb. cic nevű arany fejpántot viseli.
958
Mélység: ahol a föld alatt halott teteme található.
Pészahok 7/8

Ha az áldozat egésze, vagy a nagy része tisztátalanná vált, elégetik a Szentélyen

kívül, azon a máglyán, amit az oltár mellől hoztak. Ha csak kis része tisztátalan,
vagy a notár,959 a saját udvarában vagy a házának tetején égeti el, a saját
tüzelőfájával. A szegények a Szentély előtt égetik el, hogy használhassák az oltár
mellől való máglyát.

Pészahok 7/9

Pészah áldozat, melyet kivittek Jeruzsálemből niszán hó 14-ik napján vagy

tisztátalanná vált niszán hó 14-én: azonnal el kell égetni. Ha a tulajdonosok
tisztátalanná váltak, vagy meghaltak, az áldozati állatot „érvénytelenítik” és
később, niszán tizenhatodikán elégetik. Rabbi Johánán ben Beroka szerint ezt is
azonnal el kell égetni, mert úgy sincs, aki enne belőle.

Pészahok 7/10

959
Notár: az áldozatból hagyott hús, melyet nem fogyasztottak el időben.
A csontok, az inak és a notár tizenhatodikán égettessenek el. Ha a tizenhatodika
szombatra esik, akkor legyen tizenhetedikén, mivel se a szombatot, se az ünnepet
nem halaszthatják el.

Pészahok 7/11

Amit az ökörből elfogyasztanak, az egy kis gödölyéből is megehető, a vállai és a

porcogói, egyaránt. Aki a tiszta pészahi bárány egyetlen csontját is eltöri, az
negyven botütésben részesül. De aki meghagyja a tiszta állatnál, és eltöri a
tisztátalannál, nem jár neki negyven botütés.

Pészahok 7/12

Ha az áldozati állatból kilóg valami,960 megvágja, amíg eljut a csontig, és lenyúzza

azt a részt, amíg eljut a hajlatig, és ott levágja az egészet. Másféle áldozatoknál a
kilógó részt levágja a bárddal, amely nem okoz a csontokban szilánkokat. A
kaputól befele a „belül”; és a kaputól kifele a „kívül”, az ablakok és a falak
vastagsága „belül” van. 961

960
Kilóg az áldozati állatból: pl. a szentély falán vagy ajtaján. Ez elképzelhető a pészahi nagy
forgatag esetén: ilyenkor zarándokok százezrei jöttek Jeruzsálembe, és részük hozták magukkal a
bárányokat.
961
Kívül – belül: az áldozati állat elhelyezése a Szentély falaihoz viszonyítva.
Pészahok 7/13

Két csoport, akik egy házban vagy szobában esznek a peszahi bárányból: az egyik
csoport egyfelé néz és eszik, a másik is egyfelé néz és eszik. A két csoport között
forróvizes kanna áll: a sámás962 felkel, hogy meleg vizet öntsön [a borhoz],
becsukja a száját és másfelé néz, amíg a csoportjához nem érkezik, majd leül és
velük eszik. A menyasszony is elfordítja az arcát és eszik.

Pészahok 8/1

Az asszony után, aki a férje házában lakik, a férje pészah áldozatot vágott és
ugyanakkor az apja is vágott: az asszony a férje áldozatából eszik. Ha a
házasságkötés utáni első pészah ünnepet az édesapja házában tölti, és ekkor a férje
vágott és az apja is vágott bárányt: azon a helyen eszik, ahol akar. Árva esetében,
akinek gyámjai is vágtak: annál eszik, akinél akar. Rabszolga, akinek két gazdája
van: nem eszik mindkettőéből. Aki félig rabszolga és félig szabad ember, ne egyen
a gazdájánál.

Pészahok 8/2

962
Héb. sámás, templomszolga: sámesz, aki kiszolgálja a zarándokcsoportokat .
Aki azt mondja a rabszolgájának: menj és vágasd le számomra a pészahot, ha
levágott egy kecskegidát, a gazda megeheti. Ha kisbárányt vágott, a gazda abból is
ehet. Ha gidát és kisbárányt is vágott, a gazda abból eszik, melyet elsőnek vágtak
le. Elfelejtette, mit kért tőle a gazdája,963 mit tegyen? Kisbárányt vág és
kecskegidát, és azt mondja: ha kecskegidát mondott a gazdám, a gida az övé, és a
bárány az enyém, ha pedig kisbárányt mondott a gazdám, a kisbárány az övé, a
gida az enyém. Elfelejtette a gazda, mit mondott: mindkét állat teteme az égető
helyre kerül, és nem kell másodszor is peszahot áldozni.964

Pészahok 8/3

Azt mondja a fiainak, a pészahot annak vágom, aki közületek elsőnek megy fel
Jeruzsálembe. És mihelyt elsőnek bejuttatta a fejét és teste zömét [Jeruzsálem
városába],965 ezzel biztosította első helyét az áldozatból és a testvéreinek járó
porciókat is ő osztja szét. A pészah áldozatból annyi ember részesül, amíg
egyenként legalább egy olajbogyónyi hús jut minden egyes részvevőnek. Az
áldozatban részvevőket kijelölik, és eltávolítják a csoportból, addig az ideig, míg
az állatot levágják. Rabbi Simon szerint addig, míg az állat vérét az oltárra nem
hintik.

963
Elfelejtette: a rabszolga elfelejtette, milyen állatot kért a gazda.
964
Másodszor: A második pészahkor.
965
Mihelyt felért Jeruzsálem városába.
Pészahok 8/4

Aki mást felszólít, hogy vegyen részt az áldozatában:966 a csoport részvevői

kiadhatják neki az ő részét, és ő ehet abból a részből a barátaival. A csoport tőle és
barátaitól függetlenül eszik.

Pészahok 8/5

A záv,967 aki két napon látott folyást, a hetedik napon más áldoz számára. Ha
háromszor látott, a nyolcadik napon vágnak számára. Asszony, aki a második nap
megfigyelése alatt van,968 vágnak számára a második napon,969 ha két napig látott, a
harmadik napon vágnak. És ha zává,970 számára csak a nyolcadik napon vághatnak.

Pészahok 8/6

966
Az áldozati hús elfogyasztásában.
967
Akinek folyása van a genitáliákból.
968
Asszony: akinek ún. atipikus vérzése van, meg kell bizonyosodjon, hogy már a második napon
vége van.
969
Második napon, miután a vérzés befejeződik niszán hó 14-én.
970
A menstruációtól eltérő vérzés.
Az onen esetében,971 és aki a romhalmazt őrzi,972 és annak, akinek megígérték,
hogy kijön a börtönből, és a beteg és az öregember, akik ehetnek olajbogyó
nagyságú húst: mindezek számára vágnak. Ilyen esetekben nem vágnak külön,
egyénileg, nehogy érvénytelenítsék a pészah áldozatot. Ha ezek közül
valamelyikről közben kiderül, hogy nem tiszta a pészahi áldozathoz, fel van
mentve a második pészah alól, kivéve azt, aki a romhalmazt őrzi, aki eleve
tisztátalan.

Pészahok 8/7

Nem vágnak pészahi áldozatot egyedül álló személy számára, ez Rabbi Jehuda
véleménye. Rabbi Joszi megengedi. Még száz emberből álló csoport számára sem
vághatnak, ha közülük egyikük sem ehet egy olajbogyónyi húst. Nem képezhetnek
kizárólag nőkből álló csoportot, rabszolgákból vagy kiskorúakból álló csoportot.

Pészahok 8/8

Onen, aki már megmártózott a mikvében, estére már ehet a pészah áldozat húsából,
de a kodasimból nem. Aki közeli rokon halálhírét vette, és aki a csontokat már

971
Onen: akinek meghalt a közeli hozzátartozója, akit még nem temettek el.
Romhalmaz: épület omladéka alatt fekvő áldozatokról szól a misna, akiket még nem hoztak
972

elő.
összegyűjtötte,973 megmártózik, és eszik a kodasimból. Ger (prozelita), aki betért
pészah előestéjén, Sámáj iskolája szerint megmártózik és este már ehet a
pészahból, Hilel iskolája szerint, aki megválik az előbőrtől, az olyan, mint aki
megvált a sírtól.974

Pészahok 9/1

Aki tisztátalan volt, vagy messzire utazott és nem tehetett eleget az első pészah
törvényének, ünnepelje a másodikat.975 Ha eltévesztette a dátumot, vagy
megakadályozták abban, hogy megünnepelje az első pészahot, tartsa meg a
másodikat. Miért mondták azt, hogy tisztátalan volt, vagy messzire utazott, és azt,
hogy elfelejtette a dátumot? Hogy megkülönböztessenek két esetet: az elsőben nem
jár neki káret büntetés, ha nem hoz második pészah áldozatot, de a második
esetben jár neki káret.

Pészahok 9/2

Mi számít messzi úticélnak? Modiin,976 vagy másfelé, hasonló távolságban,

akármilyen irányban – Rabbi Ákivá szerint. Rabbi Eliezer szerint a Szentély
973
Csontokat összegyűjti: az első szentély korából való temetés végleges fázisa.
974
Sírtól: a tetem okozta tisztátalanságtól.
975
Két peszah van: A peszah seni (második) egy hónapra következik az első után (ijár hó 14)
azok számára, akik nem ünnepelhették az elsőt a fenti okok miatt.
976
Modiin Jeruzsélemtől nyugatra van, kb. 30 kilométerre.
udvarának küszöbétől akármeddig. Erre Rabbi Joszi azt mondta: azért van a „hé”
betű felett977 pont, hogy tudjuk, nem a valóságos távolság számít, hanem a Szentély
udvarán a küszöb, és attól kifelé.

Pészahok 9/3

Mi a különbség az első és a második pészah között? Az elsőnél fennáll a „ne

lássák” és „ne találtassék” szabálya, a másodiknál lehet pászka (mácá) és hámec
együtt a házban. Az első pészahnál mondanak hálelt az evéskor, a második
pészahnál nem mondanak hálelt az evéskor. Hálelt azonban mondanak az áldozat
végrehajtása során, és mindkét esetben a sültet pászkával és keserűfűvel eszik, és
mindkét peszah felment a szombat szabálya alól.

Pészahok 9/4

Ha a pészahi áldozat feláldozása során a közösség nagy része tisztátalan, ne egyen

belőle záv és zává, havi vérző, és aki nemrég szült. Ha ettek, nem vonatkozik rájuk
a káret. Rabbi Eliezer felmenti őket a Szentélybe való zarándoklás kötelességétől.

977
A „messzi” (héb. rehoká-h) szó végén lévő hé felett pont van.
Pészahok 9/5

Mi a különbség pészah micrájim és pészah dorot között?978 A pészah micrájim

esetén, a bárány beszerzése niszán hónap tizedikén történt, és a bárány vérét izsóp
csokorral a szemöldökfára és a két ajtófélfára hintették, a sültet gyorsan
elfogyasztották, egy éjszaka alatt, ezzel szemben a peszah dorot egy hétig tart.979

Pészahok 9/6

Rabbi Jehosua azt mondja: Hallottam tanítóimtól, hogy a tmurát pészah -ot
feláldozzák, és azt is, hogy a tmurát pészah-ot980 nem áldozzák fel. De ezt nem
tudom, hogyan magyarázzam. Erre így válaszolt Rabbi Ákivá: majd én
megmagyarázom. A korábban kiszemelt pészah bárány helyett981 egy másik
pészahi bárányt áldoznak fel. A kiszemelt pészah bárányt legelni hagyják, amig
alkalmatlanná válik [hibás lesz], aztán eladják, és a pénzért áldozati állatot vesznek
[slámim áldozatot]. A lecserélt pészah bárányt feláldozzák, és utána a slámim
áldozatát, és/vagy a helyette vásároltat.

Pészahok 9/7

978
Pészah Micrájim – az egyiptomi pészah, a kivonulás előestéjén. Peszah dorot: az elkövetkező
nemzedékek pészahja.
979
A hámec tiltása 1 hétig van érvényben.
980
„Tmurát pészah” ebben az esetben állatcserére vonatkozik: az áldozati állat, melyet a pészah
ünnepét követő áldozatnak szántak, úgymond felszentelődik.
981
Amely feltehetően elveszett, vagy idejében lecserélték.
Ha valaki pészahi áldozatként akár nőstényt, vagy hímet választ, amely két éves,
legeljen tovább a mezőn, amíg hibás nem lesz, és akkor eladja, és a kapott
pénzadományként szolgál.982 Ha már kiválasztotta a bárányt a pészah áldozatra, és
meghal, a fia nem hozhatja helyette pészahként, csak slámim áldozatként.

Pészahok 9/8

Ha a pészahra kiválasztott állat elkeveredett a többi, áldozatra szánt állat között,

hagyják őket a legelőn, amig mind hibásak nem lesznek, aztán eladják őket. Ezután
a nyájból való legszebb állat árából vásárol egy másik állatot és viseli a kettő közti
különbség árát. Ha a bárány elsőszülött állatok közé keveredett, Rabbi Simon azt
mondja: ha a pészahi áldozatban részvevő csoport papokból áll, mindnyájan
egyenek belőle.

Pészahok 9/9

Ha a csoport választott báránya elveszett, azt mondják közülük az egyiknek: menj,

keresd meg, vágasd le a nevünkben. Az pedig ment, megtalálta, levágatta, közben a
csoport vásárolt egy másik bárányt és azt is levágatták. Ha az első báránya, aki
megtalálta, vágatik le először, ő eszik az övéből, és a csoport többi tagja esznek
982
Adomány: a pénzt égő áldozatnak (héb. olá) lesz felajánlva.
vele együtt az övéből. Ha a csoport báránya vágatik le először, ők esznek az
övéikből és a megtaláló eszik a megtaláltból. Ha nem tudják, melyiket vágták le
először, vagy egyszerre vágták le mindkettőt, a megtaláló eszik a megtaláltból a
többiek nem esznek vele, és az övékét az égetőhelyre viszik, és nem kell második
pészahot hozni. [A megtaláló] azt mondta nekik, ha késtem, menjetek és vágjatok
le helyettem [egy másikat], azután megtalálta [az elveszett] bárányt és levágta. A
többiek vásároltak és levágták. Ha az övéket vágják le elsőnek, a sajátjukból
esznek, és ő is velük eszik, ha az övét vágják le elsőnek, ő eszik az övéből és ők
esznek az övékéből. Ha nem tudják melyiket vágták le elsőnek, vagy egyszerre
vágták le őket, esznek a sajátjukból és a megtaláló nem eszik velük, és az ő
báránya az égető helyre kerül, és nem köteles második pészahot hozni. Ha azt
mondják neki, [keress és hozz magadnak bárányt]. Esznek az elsőnek vágott
bárányból, de ha nem tudják, melyiket vágták le elsőnek, mindkét bárány az égető
helyre kerül. Ha nem mondott nekik semmit, és [csoportból] se mondtak senkinek
semmit, egyikük se felelős a másikért.

Pészahok 9/10

Két csoport, melyek bárányai felcserélődtek, mindkettő választ egyet a bárányok

közül, és mindkét csoportból átmegy valaki a másik csoporthoz, és azt mondja a
két küldött, külön-külön, ha ez a peszah áldozat a miénk, vedd le a kezed a tiédről,
mostantól fogva a mi csoportunkhoz tartozol, ha pedig ez a peszah áldozat a tied,
kezünket levesszük és mostantól fogva a te csoportodhoz tartozunk. Így történik öt
csoport esetében, öt-öt, vagy tíz-tíz áll szemben, egyik a másik csoporttal, mikor
kiáll közülük valaki és a fenti példa szerint beszél.
Pészahok 9/11

Két egyén pészahi áldozata elkeveredett, az egyik választ egyet, a másik is választ
egyet az állatok közül, majd egyikük választ valamit találomra983 a piacról, a másik
is választ a piacról, majd a két egyén így fordul egymáshoz: ha ez a pészah áldozat
az enyém, lépj vissza a csoportodtól, és meghívlak, lakomázz az enyémből, ha
pedig ez a peszah áldozat a tied, leveszem a kezemet az enyémről és a tiédből
eszem.

Pészahok 10/1

Pészah előestéjén, a minha imádság ideje körül a sötétedésig már nem ehetünk.
Még az se ehet az étkezésig, aki Izrael legszegényebbjei közül való. És ne kapjon
az előírt négy pohár bornál kevesebbet a szegények konyháján.

Pészahok 10/2

983
Találomra: hogy ne tűnjön különálló egyénnek.
Kitöltötték neki984 az első pohárral. Sámáj iskolája szerint elmondja a nap áldását,
és azután a bor áldását. Hilél iskolája szerint a bor áldásával kezdi, és aztán
megáldja az ünnepnapot.

Pészahok 10/3

Elé hozzák a zöldséges tálat, bemártja a zöldséget a keserű keverékbe, amíg

elkövetkezik a pászka evése. Elébe teszik a pászkát és a tormát, valamint a
hároszet keverékét és két tál ételt, de tudni kell, hogy a hároszet nem micvá.985
Rabbi Eliezer, Rabbi Cádok fia azt mondja: de micvá. A Szentélyben elébe tették
az áldozati bárány testét.

Pészahok 10/4

Majd kitöltik neki a második poharat, és ekkor a fiú kérdést tesz fel az apjának.986
Ha a fiú nem tud az ünnepről, az apja megtanítja, hogy miben különbözik ez az
éjszaka a többi éjszakától. Minden más éjszaka együtt esszük a hámecet a
kovásztalan kenyérrel, ezen az éjszakán csak kovásztalan kenyeret eszünk. A többi
éjszakán mindenféle zöldséget eszünk, de ezen az éjszakán csak keserű fűvet

984
Kitöltötték: a ház urának.
985
Micvá = Tórai parancsolat.
986
A pészahi hágádá szövegének elsőszámú forrása a misna.
eszünk. A többi éjszaka eszünk sült húst, pároltat és főttet, ezen az éjszakán csak
sültet szabad enni. A többi éjszaka egyszer mártjuk be a zöldséget, ezen az
éjszakán kétszer. Az apa, a fia tudása szerint tanítja gyermekét. Kezdi az ítélettel és
végzi a dicsérettel. Elmagyarázza az „arámit, aki apámat el akarta veszíteni”,
egészen a szakasz végéig.987

Pészahok 10/5

Rábán Gámliel azt tanította, hogy aki nem mondta ki ezt a három dolgot
pészahkor, nem tett eleget a kötelességének, ezek: pészah, mácá és máror.988
Pészah, azért mert az Örökkévaló elkerülte atyáink házait Egyiptomban, mácá-t
azért, mert atyáink megmenekültek Egyiptomból. És máror-t pedig azért, mert az
egyiptomiak megkeserítették atyáink életét Egyiptomban. Minden nemzedékben
mindenki úgy tekintsen magára, mintha ő menekült volna Egyiptomból, mint írva
van: (Kiv 13, 9): „és add tudtára fiadnak azon a napon, mondván: annak okáért,
amit tett az Örökkévaló velem, midőn kivonultam Egyiptomból”. Ezért kötelesek
vagyunk köszönetet mondani, dicsérni, a nevét emlegetni, a magasságát hirdetni,
nagyságát hangoztatni, hálálkodni, felemelni, áldani és felmagasztalni, azt, aki
atyáinkkal és velünk mind ezeket a csodákat művelte, és a rabságból kivezetett
minket a szabadságba, búslakodásból az örömre, gyászból az ünnepre és
homályból a fényességre, szolgaságból a megváltásba, és Ő előtte mondjuk:
halleluja. 989

987
MTörv 26.5.
988
Pészah, pászka (macesz) és keserűfű (pl. torma).
989
Ezek a szavak is részei a pészahi hágádá szövegének.
Pészahok 10/6

Meddig mondjuk a hágádá szövegét? Sámáj iskolája szerint a „a fiaknak boldog

anyjá”-ig, Hilel iskolája szerint: „a kemény kő a vízforrásban-ig”, és a
megváltással kell zárni.990 Rabbi Tarfon így véli: „aki megváltottál minket és
megváltottad atyáinkat Egyiptomból,” és nem mond ezek után áldást. Rabbi Ákivá
azt mondja: Hozzá kell tegyük ezt is: „Az Örökkévaló a mi Istenünk és Atyáink
Istene vigyen minket békében más ünnepekhez és zarándokünnepekhez, legyünk
boldogok Városának építésében, és boldogok áldozatai munkájában. Ott eszünk
majd a pészahokból és az áldozatokból” és ezután: „Áldott légy Ó Urunk, aki
megváltottad Izraelt.”

Pészahok 10/7

Miután kitöltötték a harmadik poharat, az ételáldás következik. A negyedik pohár

után befejezi a Hálelt, és elmondja a „dal áldását”. Ha a poharak között inni kíván,
ihat. A harmadik és negyedik között nem ihat.

990
Megváltás: a geulá c. áldás. Hágádá: a széder este szövegkönyve, melynek fő forrása a misna.
Pészahok 10/8

A pészah után nem ehet desszertet. Alhat egy keveset, és aztán folytatja a hús
evését. Ha mindenki alszik, nem folytathatják az evést. Rabbi Joszi azt mondta: ha
bóbiskoltak, egyenek. Ha elaludtak: ne egyenek.

Pészahok 10/9

Éjfél után, a pészah húsa tisztátalanná teszi a kezet. A pigul és a notár tisztátalanná
teszi a kezet.991 Ha elmondta a pészah áldását, a hágigá áldozathoz992 már nem kell
mondani áldást, ezen felül. Fordítva: ha áldást mondott a hágigá vágásakor, áldást
kell mondani a pészah-hoz. Ez Rabbi Ismael véleménye. Rabbi Ákivá véleménye:
egyik áldozat vágásánál mondott áldás sem ment fel a másiknak járó áldás alól.

991
Pigul : rossz szándékkal hozott áldozat, notár: egy bizonyos idő eltelte után már nem
fogyasztható.
992
Hágigá: Pészahkor a pészahi bárány nem az egyetlen áldozat. Az ünnep során áldoznak
másikat is: ez a korbán hágigá.
ÜNNEPEK RENDJE 4

Sékelek - héb. skálim

negyedik traktátus
A sékel ősi, akkádi eredetű szó, mely a súly, héb. miskál szóval rokon. A mai
Izraelben ma is ez a használatos pénznem neve. A sékelek, (‫ )שקלים‬az Ünnepek
rendjének negyedik traktátusa, és nyolc részből áll. A traktátus első helyen a „fél
sékel” templomi adóról szól, mely a Szentély fenntartási kiadásait hivatott fedezni:

„Mind, aki átmegy a megszámláláson húsz évestől fölfelé adja az Örökkévaló

adományát: a gazdag ne adjon többet és a szegény ne adjon kevesebbet a fél
sékelnél!” (Kiv 30, 13-14) A pénzt a „találkozás sátrának szolgálatára” adták, mert
ez volt a sivatagi szentély neve Mózes idejében. A fél sékel templomi adót ádár
hónap folyamán fizették. Nők, rabszolgák és kiskorúak nem fizettek, pogányok és
szamaritánusok pedig nem fizethettek, még ha akartak, akkor sem. Maimonidesz
törvénykönyve szerint a Tórában említett fél sekel értéke megfelel 160 árpaszem
értékének, amely Maimonidesz szerint nyolc gramm ezüsttel volt ekvivalens.

Sékelek 1/1
Ádár hó elsején hirdetnek a sékelek és a tiltott keverék ügyében.993 Ádár
tizenötödik napján felolvassák a megilát994 azokban a városokban, amelyeket Jósua
idején fal védett, rendbehozzák a közutakat, az utcákat, és a mikvéket. Eljárnak a
lakosság ügyeiben, megjelölik a sírokat, és ellenőrzik a tiltott keverék eltávolítását
a földeken.

Sékelek 1/2

Rabbi Jehuda szerint régen kitépték és maguk elé hajították a tiltott keverék
(kilájim) termését. Mikor elszaporodtak a törvénysértők, kitépték a földből és az
útra hajították. Azt is bevezették, hogy az ilyen földet gazdátlannak tekintették.995

Sékelek 1/3

Ádár hó tizenötödik napján asztalokat996 állítottak fel az egész országban.

Huszonötödikén a szentélyben is. Mikor a szentélyben pénzváltók ültek, váltani

993
Skálim: a sékel többesszáma, tiltott keverék: héb. kilájim, pl. gyapjú és
gyapotszál keveréke.
994
Megilá szó szerint: tekercs. Itt Eszter könyvéről esik szó.
995
Földet gazdátlannak tekintették, mert a tulajdonosok nem távolították el a
kilájim termését.
996
Pénzváltók asztalai.
kezdtek.997 Kinek váltottak? A levitáknak, az izraelitáknak, a betérteknek és a
felszabadított rabszolgáknak. Asszonyoknak, rabszolgáknak és kiskorúaknak nem.
Minden kiskorú, akinek nevében az apa leadta a fél sekelt, nem hagyhat fel ezzel a
szokásával. A papok nem adnak fél sekelt, a békesség kedvéért.

Sékelek 1/4

Rabbi Jehuda azt mondta, hogy Ben Buchri Jávnében arról tanúskodott, hogy az
olyan pap, aki ad, nem vétkezik.998 Erre azt válaszolta Rábán Johánán ben Zákáj:
nem így van, mert az olyan pap, aki fél sekelt nem ad, az vétkezik. A papok úgy
értelmezték a Lev (6: 16) versét, hogy ők fel vannak mentve a fél sekel
parancsolata alól: „A pap ételáldozatát teljes mértékben el kell füstölni, nem
szabad enni belőle.” Ha pedig az omer, a két cipó és a lehem há-pánim amúgy is a
miénk, hogyan ennénk belőle?

Sékelek 1/5

Asszonyokat, rabszolgákat és kiskorúakat nem adnak „zálogba”, és mégis, ha

adomány fejében tették, elfogadják tőlük. Idegenek és a szamaritánusok sékel
997
Váltani: tulajdon és személyi tárgyakért pénzt fizettek, hogy akinek nem volt
meg a fél sékelje, fizetni tudjon.
998
Hogyan vétkezne, mikor a köz pénzéből vásárolt áldozatot teljes mértékben
elfüstöli.
adományát nem fogadják el. Hasonlóképpen a záv és a zává és a szülőasszony999
madár-adományát sem fogadják el, a bűn- vagy vétekáldozatot sem. De esküvel
megfogadott és önkéntes ajándékot elfogadnak tőlük. Ez a szabály: ami nem eskü,
fogadalom, vagy önkéntes ajándék, nem fogadják el tőlük.1000 Ezra könyvében [4,
3] le van fektetve: „Nincs hozzánk semmi közötök, abban, hogy Isten házát
építsétek…”

Sékelek 1/6

A következők felárat fizetnek:1001 léviták, izraeliták, betértek, felszabadított

rabszolgák. Papok, asszonyok és kiskorúak azonban nem. Ha valaki maga, és
másodiknak pap, asszony, rabszolga vagy kiskorú számára fizet, felárat nem fizet.
Ha valaki sékel adományt fizet maga és a barátja után, egy kalbon felárat ad.1002
Rabbi Meir szerint két kalbont ad. Aki egy szelát ad,1003 és sékelben felet kap
vissza, két kálbont ad.

Sékelek 1/7

999
Záv, Zává: (genitális) folyásban szenvedők.
1000
Tőlük: a szamaritánusok neve héberül somroniak. Szamária héberül: Somron. A
szamaritánusok népiesebb megnevezése: kuti-k.
1001
Felár: a fél sekel nagy kereslete miatt, annak értéke még a sekelnél is nagyobb,
ezért, ha valaki két ember számára egész sekellel fizet, felárat kell adjon.
1002
Kalbon: a felár.
1003
Szela: egész sékel érme.
Aki sékelt adományoz szegény ember, szomszéd vagy városlakó társa nevében,
mentes a felár alól. Ha azonban kölcsön gyanánt adja a nevükben, akkor fizet
felárat. Testvérek vagy társak, akik fizetnek felárat, az állat után járó tized1004 alól
mentesek. De amikor fizetnek állat után járó tizedet, nem fizetnek kálbont. Mennyi
a kálbon? Rabbi Meir szerint egy máá ezüst.1005 Bölcsek szerint fél máá.

Sékelek 2/1

A sékelt felcserélik dárkonot-ra,1006 hogy könnyítsenek az utazás terhén. Miként

voltak sófár alakú perselyek1007 a szentélyben, ugyanúgy voltak sófárok1008
mindenütt az országban. Ha a városlakók által beküldött sékel adományt ellopták,
vagy elveszett és az adományt már felírták, a kincstárnokok megesketik a
küldöncöket. Ha még nem írták fel, esküt tesznek a város lakóinak, és helyette a
városlakók új sékel adományt ajánlanak fel. Ha megtalálják, vagy a tolvajok
visszaadják, elismerik mindkét sékel adományt,1009 de ez nem menti fel az
adományozót a következő évben esedékes adomány alól.

1004
Állat utáni tized: héb. máászer behemá.
1005
Máá: 1/12 sekel.
1006
Dárkonot: perzsa eredetű, nagy címletű érmék.
1007
Még mielőtt a pénz a szentélybe érne, az már a szentély tulajdonát képezi.
1008
Sófár: itt a misna egyszerűen sófárnak nevezi a kürt alakú perselyeket.
1009
A korábbi elveszett sékelt és a helyette kapott sékelt
Sékelek 2/2

Ha a sékelt átadja a barátjának, hogy a nevében vigye el, de a barátja felhasználja a

saját nevében, mint sékel adományt, és ha ezt addig elismerték, mint adományt, az
lopásnak számít. Ha a sékel miatt a hekdeshez nyúl,1010 és ha közben a hekdesből
vásárolt állatot már feláldozták, lopásnak számít. Ha a második tized vagy a seviit
alapjából1011 vette el a sekelt, kifizeti és megeszi.

Sékelek 2/3

Pénzt tesz félre, mondván: a sékelre gyűjtök – a többletet szent adományként adja
le, Sámáj iskolája szerint. Hilel iskolája szerint a többlet nem számít szent
adománynak. Ha azt mondja: a gyűjtött pénzből félreteszek sékelre – mindkettő
megegyezik abban, hogy a többlet hulin. Ha azt mondja: a többlet legyen a
vétekáldozaté – mindkettő megegyezik abban, hogy ez adomány. Ha azt mondja:
majd hozok ebből vétekáldozatot – megegyeznek abban, hogy a többlet hulin.

Sékelek 2/4

1010
Hekdes, a szentély pénzalapja.
1011
Seviit: a hetedik évre félretett élelem.
Azt kérdi Rabbi Simon: miben különbözik a sékel a vétekáldozattól? A skálim
meghatározott mennyiség, a vétekáldozat pedig nem. Rabbi Jehuda azt mondta: a
skálim se volt mindig pontosan meghatározott mennyiség. Mikor Izrael visszajött a
babiloniai száműzetésből, dárkonotban fizettek, majd áttértek a szelára, majd a
tibinre, és aztán dinárban fizettek. Rabbi Simon azt mondta: ennek ellenére,
mindenki egyforma ellenértéket fizetett. A vétekáldozat esetében az egyik szelát
hoz, a másik ennek kétszeresét, és a harmadik a háromszorosát.

Sékelek 2/5

A skálim többletében1012 nincs szentség. Az éfá tizedével adott többlet, valamint a

folyásban szenvedő férfi áldozata, vagy a folyásban szenvedő asszonyé, vagy a
szülőasszony áldozata, valamint a bűn és vétek áldozatok többlete adománynak
számít. Ez a szabály: ha hátát vagy ásám áldozatot1013 hoz, a [mértéken felüli
mennyiség] adománynak számít. Az olá1014 többlete maga is olá, a minhá többlete
maga is minhá, a slámim többlete maga is slámim, a pészah áldozat többlete
slámim, a názir áldozat1015 többlete a náziroknak jár, a szegényeknek ajánlott
áldozat többlete a szegényeké, szegény többlete, a szegényé, a foglyok többlete a
foglyoké, egy fogoly többlete a fogolyé. A halottak többlete a halottaké, a halott
többlete az örököséi. Rabbi Meir azt mondja: a halott többletét félreteszik, Illés

1012
Többlet, ráadás: amennyivel több mint fél sékel.
1013
Hátát, ásám: vétek- és bűnáldozat.
1014
Olá: égő áldozat, minhá: ételáldozat, slámim: békeáldozat.
1015
A názir, aki fogadalmat tesz, hogy tartózkodik a bortól, a hajvágástól és a halott
érintésétől.
eljövetelére. Rabbi Nátán azt mondja: A halott többletéből a sír fölé emlékművet
emelnek.

Sékelek 3/1

Az év három szakaszában vételeznek a szentély kincstárából:1016 tizenöt nappal

pészah előtt, tizenöt nappal sávuot előtt és tizenöt nappal szukot előtt. Rabbi Ákivá
szavai szerint ezekre az időszakokra esik az állatok tizedének leadása is. Ben Ázáj
azt mondta:1017 ádár hó huszonkilencedikén, sziván hó elsején és áv hó
huszonkilencedikén. Rabbi Elázár és Rabbi Simon azt állítják: niszán hó elsején,
sziván hó elsején és elul hó huszonkilencedikén. Miért mondtak elul
huszonkilencedikét tisré hó elseje helyett? Mert az ünnep és ünnepnapon nem
szokás tizedet kivetni. Ezért előre hozták elul huszonkilencedikére.

Sékelek 3/2

A kincstárból való kivétel három perselyben történik, melyek tartalma három szeá.
A perselyekre volt írva: álef, bet, gimel. Rabbi Ismáel szerint a számozás görögül
volt: alfa, beta, gamla.1018 Aki kihozza, nem megy be a kincstárba, úgy, hogy

1016
A szentély kincstára, ahova a sékel adományt hozzák, és gyűjtik egész évben.
Három persellyel kivesznek a kincstárból és ebből fedezik az áldozatok kiadásait.
1017
Ben Ázáj pontosan meghatározza a három időszakaszt.
1018
Gamlát ír gamma helyett, mely a gimelre utalt.
köpeny, vagy cipő vagy szandál lenne rajta, vagy tefilin, vagy amulett, nehogy
szegénnyé váljon, mert a nép azt szokta mondani, hogy szegény ember lesz belőle,
mert vétkezett a kincstárban, és nehogy meggazdagodjon, mert a nép azt is szokta
mondani, hogy meggazdagodott a kincstár pénzén. Az embernek ártatlannak kell
látszani a nép előtt, miként ártatlan Isten szemében: „és tiszták lesztek az
Örökkévaló és Izrael részéről” (Szám. 32, 22) vagy „hogy találj kegyet és kiváló
észt Isten és ember szemeiben” (Példabeszédek 3, 4).

Sékelek 3/3

Rábán Gámliel házának küldöttei beléptek a kincstárba a magukkal hozott sékellel

ujjaik között,1019 és az érmét a persely felé dobták, illetve behelyezték a perselybe.
Az adomány nem volt érvényes, amig nem hangzott el a kérdés, „adjak”? És ők
háromszor ismételték: Adjál, adjál, adjál!

Sékelek 3/4

Megtörtént az első „vételezés” a perselyből, ezután letakarták bőrtakaróval, majd

jött a második, majd azt is letakarták bőrtakaróval, a harmadikat nem takarták le,
nehogy elfelejtsék és véletlenül abból vételezzenek, amelyben a frissen
Az adományozott sékelt a vételező perselybe dobták, hogy biztosak legyenek
1019

benne, hogy ebből a pénzből a közösség áldozati állatát vásárolják majd.

adományozott pénz volt. Az első persely Izrael országa adományát tartalmazta, a
második az országhoz közel fekvő városok adományát, a harmadik Babilónia,
Médea és a távoli országok adományait.

Sékelek 4/1

Mit tettek a sékel adománnyal? Vettek érte a támid és a muszáf áldozatot, a

hozzávaló italáldozatokat, [lat. libáció], omert,1020 a két sávuoti kenyeret, a lehem
há-pánim cipóit1021, a füstölő áldozatot. A hetedik év termését felvigyázó1022 őrök
fizetségét szintén az adományból fedezik. Rabbi Joszi azt mondja: ha valaki őrizni
kívánja a termést, önként teheti.1023 Azt mondták neki: te is azt állítod, hogy a
gabonát a kincstár pénzéből vásárolják.

Sékelek 4/2

1020
Omer: peszáh második napjára való gabona áldozat.
1021
Lehem há-pánim: hetente megújuló 12 cipó, a szentély arany asztalán.
1022
A hetedik évben nem vetnek, és az előző év vetéséből kihajtott gabonából készül
a két kenyér és az omer. Erre a gabonára vigyázni kell.
1023
A hetedik év termése senkinek nem képezheti a tulajdonát.
A vörös tehén, az elküldött bűnbak, a piros szalag1024 költségét a kincstár
adományaiból fedezik. A tehén rámpája1025, az elküldött bűnbak rámpája, a szarvak
közé kötött szalag, a vízvezeték, a város falai és tornyai, a város szükségleteit a
kincstár maradék pénzéből fedezik. Ábá Saul azt mondja: a tehén rámpáját maguk
a főpapok vásárolják, a saját pénzükből.

Sékelek 4/3

Mit tettek a kincstár fennmaradó pénzével? Vettek belőle borokat, olajat és lisztet.
Rabbi Jismáel szerint a fennmaradó „nyereség” a hekdes tulajdona. Rabbi Ákivá
szerint se a hekdesből, sem a szegények pénzéből nem származhat „nyereség”.

Sékelek 4/4

Mit tettek a fennmaradó adománnyal? Arany bevonatot készítettek a szentek

szentjének épületében. Rabbi Jismáel szerint a nyereséget az oltár szüneteléséhez
való égőáldozatra költötték, az adomány maradékából pedig templomi
szerszámokat vettek. Rabbi Ákivá szerint az adomány maradékát a kájic há-

1024
A héb. szeir: a jom kipurkor bűnbaknak felhasznált kecske. Piros szalag: a
kecske szarvára kötött szalag, melynek kifehéredése jelzi a bűnbocsánatot.
Elküldött: a két kecske közül csak egy lesz elküldve, a másikat feláldozzák.
1025
Rámpa: lejtős feljáró azt oltárhoz.
mizbéáh-ra1026 költötték, az italáldozat feleslegét pedig templomi szerszámokra.
Rabbi Hánánia, a papok helyettes vezetője szerint az italáldozat feleslegét a kájic
há-mizbéáh áldozataira költik, az adományok feleslegét pedig a templomi
szerszámokra. A nyereség dolgában Rabbi Hánánia és Rabbi Jismáel nem egyeztek
meg.

Sékelek 4/5

Mit tettek a templomi füstölők maradékával? Ebből került ki a füstölő mesterek

munkabére. Elveszik a maradék füstölőből a „szentséget”, és átadják a füstölőt
készítőknek munkabér gyanánt, majd visszavásárolják tőlük az új adományból. Ha
időben megérkezik az új adomány, abból a pénzből megvásárolják az átadott
füstölő feleslegét. Ha nem, akkor a régi adományból fizetnek.

Sékelek 4/6

Ha valaki a saját vagyonából ad a hekdes számára, és ez megfelel a köz

áldozatainak, a füstölő készítői ebből kaphatnak munkabért – ez Rabbi Ákivá
véleménye. Ben Ázáj azt válaszolta neki: a szabály nem így szól, hanem úgy, hogy
a hekdesnek felajánlott adományból leválasztják a füstölő mesterek bérét, odaadják
nekik, elvéve a szentséget, majd visszavásárolják tőlük az új adományból.
1026
Kájic há-mizbeah: szó szerint: az oltár nyara, másképpen „az oltár desszertje”.
Sékelek 4/7

Ha valaki a saját vagyonából ad, és adománya tartalmaz oltárra való állatot,

nőstényt vagy akár hímet, Rabbi Eliezer azt mondja: a hímeket eladják égőáldozat
céljából, a nőstényeket pedig békeáldozatra, a bevétel és a maradék a szentély
fenntartására marad. Rabbi Jehosua azt mondja: a hímeket égőáldozatként
maradéktalanul feláldozzák, a nőstényeket békeáldozatként eladják, és a pénzből
égőáldozatot vásárolnak, a maradék a szentély fenntartására megy. Rabbi Ákivá
azt mondja: egyetértek Rabbi Eliézer véleményével, Rabbi Jehosuával szemben,
mivel Rabbi Eliézer véleménye egységes mértéket állít, míg Rabbi Jehosua
megosztja a bevételt különböző célokra. Rabbi Pápjász hozzászólt: szerintem
mindkét vélemény helyes. Aki adományait egyenként felajánlja: Rabbi Eliézer
véleménye a meghatározó. Ha nem határozza meg adományait külön és egyenként:
Rabbi Jehosua a döntő.

Sékelek 4/8

Aki szent célra ajánlja tulajdonát, és közte oltárnak megfelelő dolgokat, bort,
olajat, szárnyast: Rabbi Elázár azt mondja: eladják azoknak, akik ezeket a cikkeket
keresik, és a pénzből égő áldozatra valót vesznek. A felajánlott tulajdon maradéka
a szentélyhez kerül.
Sékelek 4/9

Harminc naponként egyszer meghatározzák a kincstár által fizetett árakat.1027 Ha

valaki finom lisztet ajánl a szentélynek, és négy szeá liszt kerül egy szelá-ba, majd
felmegy az ár, és három szeá kerül egy szelá-ba, ő e a korábbi négy szerint árulja.
Ha háromban állapodtak meg és közben olcsóbb lett, négy szerint árulja, mert a
szentély érdeke előbbre való. Ha a liszt férges lett, vagy a bor megsavanyodott, a
kárt az fizeti, aki az árut a szentélybe hozta. A pénzét csak akkor kapja meg, ha az
oltártól engesztelést nyer.

Sékelek 5/1

Ők voltak a szentély felügyelői: Johánán ben Pinhász, aki a pecsétekre ügyelt,

Áhija, aki a libációra ügyelt, Mátitjá ben Smuel a sorsolásokra.1028 Petáhjá a madár
áldozatokért1029 felelt. Petáhjá igazi neve Mordecháj. De mért hívják Petáhjának?
Azért, mert felnyitotta a szavakat, és megmagyarázta azokat, és hetven nyelven
értett. Áhija fia értett a gyomorbetegségekhez, Nehuniá gödröket1030 ásott, Gevini

1027
Héb. kéc há-mizbéáh: az oltár szünetelése – ekkor illendő volt égő áldozattal
kitölteni az időt.
1028
Sorsolás: kisorsolják, melyik munkát (áldozatot) melyik pap végzi.
1029
Kenim: a misna a madárfészek szót használja.
1030
Kútat ill. vízgyűjtő medencéket ásott.
pedig hirdetett, Gever fia a kapukra ügyelt, Bebáj fia a kanócra, Ben Árzá a
hangszerekre, Hugrász a lévita, az énekre, Garmo háza a lehem há-pánimra,
Ávtinász háza a füstölőkre, Elázár a függönyökre, Pinhász a papi ruhákra ügyelt.

Sékelek 5/2

A kincstárnak nem lehet kevesebb, mint három pénztárosa és hét kulcsárja, a

pénzügyekért nem lehet kevesebb, mint két felelős miniszter, ez alól kivétel Áhija
fia, aki a gyomorbetegségekhez ért, és a függönyökért felelős Elázár, akiket a nép
többsége kedvel.

Sékelek 5/3

Négy pecsét volt a szentélyben, és ez állt rajtuk: borjú, kos, gödölye, vétkező.
Ezeket a pecséteket adták az adományozók kezébe. Ben Ázáj szerint öt pecsét volt
és rajtuk arámi nyelven ez állt: borjú, kos, gödölye, szegény vétkező, gazdag
vétkező. A borjú pecsétet a marha áldozat libációjához1031 használták, kicsi vagy
nagyobb állat esetén, akár hím vagy nőstény. A gödölyés pecsétet a bárányokkal
járó libációhoz kellett, kicsi vagy nagyobb állat esetén, akár hím vagy nőstény,
kivéve a felnőtt kost. A kost ábrázoló pecsét csak a kos libációját kísérte. A
vétkező pecsétje a leprások háromféle állat-áldozatának libációját jelölte.
1031
libáció (lat.) italáldozat
Sékelek 5/4

Akinek libációra volt szüksége, Johánánhoz ment, a pecsétőrhöz, fizetett és

pecsétet kapott. Azután Áhijához ment, aki az italokért felelt, átadta neki a
pecsétet, és átvette tőle az italokat. Este találkoztak [Johanán és Ahijá], Áhijá
felmutatta a kapott pecséteket, és azokat pénzre váltotta. Ha felesleg adódott, az a
hekdest illette. Ha hiányzott a pénzből, Johánán fedezte az ő házából, mert a
hekdes mindennél előbbre való.

Sékelek 5/5

Ha valaki elveszítette a pecsétet, estig vártak rá. Ha találtak fedezetet a pecsétre,

fizettek neki. Ha nem, akkor nem kapott pénzt. A dátumot mindig ráírták a
pecsétre, a csalás elkerülése végett.

Sékelek 5/6
Két kincstár volt a szentélyben, a titkos adományok kincstára, a másik az edények
kincstára. A titkos kincstárba az istenfélő emberek titokban fizettek, és a
tisztességes szegény embereket innen támogatták, titokban. Aki az edények
kincstárának adományozott, bedobta az adományozott edényt a kincstárba.
Harminc naponként a kincstárnok felnyitotta, és ott hagyták az edényeket, melyek
hasznosak a szentély számára. Minden mást eladtak, és a jövedelmet a bedek ha-
bájit számára1032 használták.

Sékelek 6/1

A szentélyben tizenhárom sófár formájú persely volt,1033 tizenhárom asztal, és az

arcra borulás [lat. prostratio] tizenhárom helye. Rábán Gámliel és a papok
helyettese, Rabbi Hánánjá házában tizennégy helyen szoktak leborulni. És hol volt
a tizennegyedik hely? A fáskamrával szemben. Ez volt a hagyomány a
családjukban, felmenőik óta, akik itt rejtették el a szent frigyszekrényt.

Sékelek 6/2

Történt egyszer, hogy egy pap, aki arra járt, látta, hogy a padló egy része
különbözik a padló többi részétől. Ahogy elmondta az ismerőseinek, nem tudta

1032
Bedek ha-bájit: a szentély fenntartása.
1033
A perselyt a misna sófárnak (szarukürt) nevezi a hasonlatosság miatt.
befejezni, mert ott helyben meghalt. Ebből biztosra vették, hogy a frigyláda ott volt
elrejtve.

Sékelek 6/3

Hol volt az arcra borulás tizenhárom helye? Négy északon, négy délen, három
keleten, kettő nyugaton, szemben a tizenhárom kapuval. A déli kapuk, közel a
szentély nyugati oldalához, a Felső kapu, a Tüzelő kapuja, az Elsőszülött állatok
kapuja, és a Víz kapuja. Miért hívták a Víz kapujának? Mert ezen a kapun át
hozták be a szukoti vízáldozathoz való tömlő vizet. Rabbi Eliezer ben Jákov
másképp mondja: mert ezen a kapun keresztül fog majd folyni a szentély küszöbje
alól eredő víz. Ezekkel a kapukkal átellenben, az északi oldalon, a nyugati oldalt
érintve, volt a Jechonjá kapu, az Áldozat kapuja, az Asszonyok kapuja, a Dal
kapuja.1034 Miért nevezik Jechonjá kapujának? Mert ezen keresztül ment Jechonjá a
száműzetésbe. Keleten volt a Nikanor kapu, melynek két kisebb nyílása is volt,1035
egy jobbra és egy balra. Még volt két kapu nyugaton, melyeknek nem volt nevük.

Sékelek 6/4

1034
Dal kapuja: ahol a hangszereket vitték be.
1035
A nagy kapun belül volt két kisebb kapu.
Tizenhárom asztal volt a szentélyben, nyolc márványból, ahol az állatokat
feldarabolták és ahol megmosták a belsőségeket. Ezenkívül kettő az oltár
feljárójától nyugatra, az egyik márvány, a másik ezüst. A márványasztalra
helyezték a feldarabolt állat részeit, az ezüstasztalon voltak a szerszámok. Két
asztal volt a bejárattal szembeni teremben, az egyik márványból, a másik aranyból.
A márványasztalra helyezték az áldozati kenyeret annak behozatalakor, [melynek
neve „arcos kenyér”]: lehem há-pánim, és az arany asztalra helyezték a kihozatal
alkalmából, mert a szentséget emelik és nem vesznek el belőle. És belül is volt egy
arany asztal, melyen folyamatosan helyet foglalt áldozati kenyér.

Sékelek 6/5

Tizenhárom sófár-formájú persely volt a szentélyben, azokra a következő címek

voltak felírva: új fél sékel, régi fél sékel, „fészek”, fiókák égő áldozatra, tüzelőfa,
füstölő, a kerubokra való arany.1036 Hat perselyre ez volt írva: adomány: új fél sekel
– abban az évben hozott adomány, régi fél sekel – az előző év adománya, amit az
előző évben nem fizettek, és most fizetik ki. Fészek: gerle fiókák. Fiókák égő
áldozatra: galambfiókák. Rabbi Jehuda szerint ezek égőáldozatra valók. A Bölcsek
szerint a „fészek”: egyike égő áldozat, a másik vétek áldozat. Fiókák: mind égő
áldozat.

1036
Kerubok: a frigyládát borító kerubokkal díszített fedél – héb. kaporet.
Sékelek 6/6

Aki adományként tűzifát ajánl, nem hozhat két gerendánál1037 kevesebbet. Aki
füstölőt ajánl, az ne legyen kevesebb, mint a három ujj csipete. Aki aranyat kínál,
nem lehet kevesebb, mint egy arany dinár. Hat persely adománynak való. Mit
tettek a hat adománypersellyel? A bennük lévő pénzért égőáldozatot vettek, és
azok húsát az oltárnak adták, és a bőröket a papoknak. Jehojádá, a főpap a
következőket mondta: „bűnáldozat az, bűnt követett el az Örökkévaló ellen” [Lev
5, 19]. Jöjjön bármi az Örökkévaló elé, vétek vagy bűn miatt, árából égőáldozatot
vesznek, a hús az oltáré, a bőrök a papoké. Két írás létezik, az egyik: az
Örökkévaló nevében, a másik a papoknak: „a bűnáldozat pénze és a
vétekáldozatok pénze nem vitetett az Örökkévaló házába,1038 ez a papoké volt” ;
[2Királyok, 12. 17].1039

Sékelek 7/1

Érme esett a „skálim” és az „adomány” feliratú perselyek közé. Ha az érme

közelebb fekszik a skálim feliratúhoz, akkor a sékel alapba megy, ha az
adományhoz van közelebb, az adomány alapba megy. Ha félúton van két persely

1037
Az oltárhoz méretezve.
1038
Örökkévaló háza a szentély oltárát jelenti, ahol el kell égetni a bűn vagy
vétekáldozat húsát. A visszamaradó bőr minden esetben a papoké.
1039
A két írás között a misna-magyarázók nem találnak ellentmondást.
között, akkor az adomány alapba megy.1040 Érme esett a „fa” és a „füstölő” feliratú
perselyek közé, ha közelebb van a fához, ahhoz teszik, ha a füstölőhöz, ahhoz
teszik, ha félúton van két persely között, a füstölőhöz teszik. Ha az érme a
„madáráldozat” és „galambfiókák” feliratú perselyek között van, és a madáráldozat
felirathoz közelebb, abba dobják, ha a galambfiókáknál találják, abba a perselybe
dobják. Ha félúton van, a madáráldozathoz dobják. A hulin és a második tized
között, ha közel van a hulinhoz, a hulinba teszik, ha a második tizedhez van közel,
abba, ha félúton van, akkor a második tizedhez kerül. És végül ez a szabály:
mindig a közelibe tesszük. Ha félúton van, a fontosabbikba tesszük.

Sékelek 7/2

Ha az állatkereskedőnél érmét találnak Jeruzsálemben, az a második tized

pénzének számít. Ha a szentély körül, hulinnak számít. Ha Jeruzsálemben, a
zarándokünnep alatt, akkor tized, az év többi napján, hulin.

Sékelek 7/3

A sékel feliratú persely alatt a mindenki számára kötelező fél sékel gyűjtését
1040

értjük. A másik persely az a héb. nedává, mely az önkéntes adomány gyűjtésére

való.
Hús, amelyet a szentély udvarában találtak. Ha az állat combja, égőáldozatnak
számít, ha feldarabolt hús, bűnáldozatnak. Ha Jeruzsálemben találták,
békeáldozatnak számít. Mindkét esetben ott kell hagyni, amíg a hús állapota
megváltozik,1041 és akkor elégetik. Ha külső területen találtak combot, feltételezik,
hogy nevelá. Ha darabokban van, ehető. A zarándokünnepek idején, mikor a hús
bőségben van, az egész darab hús is ehető.

Sékelek 7/4

Állat, melyet Jeruzsálem és Migdál Eder környékén találtak, vagy hasonló

távolságban. Ha hím, égőáldozatnak viszik, ha nőstény, akkor békeáldozatnak.
Rabbi Jehuda azt mondja: állat, amely pészah áldozatnak alkalmas, pészah
áldozatnak számít, [ha] harminc nappal a pészahi zarándokünnep előtt [találták].

Sékelek 7/5

Régebben zálogot vettek, attól, aki az állatot találta, arra az időre, amig nem hoz
italáldozatot is. Később az történt, hogy az állatot ott hagyták és elszöktek onnan.
A bíróság azt a törvényt hozta, hogy az italáldozat közösségi lesz.1042

1041
A hús állapota megváltozik: áldozatra alkalmatlan.
1042
Elszöktek: hogy ne kelljen italáldozatra költeni, mert szegények voltak.
Sékelek 7/6

Rabbi Simon azt mondta: A bet din1043 hét szabályról döntött, és ezek közül ez volt
az egyik. A többi: idegen, aki messziről küldte égő áldozatát, és a hozzávaló
italáldozatot, az övéből, a pénzéből lesz az áldozat. Ha nem, a közösség pénzéből
lesz.1044 Idegen, aki meghalt és előtte meghatározott áldozatról gondoskodott: ha
van erre való pénze, az övéből áldoznak, ha nincs, akkor a közösségéből.
Ugyancsak a bet din szabálya a főpapra vonatkozik, aki meghalt, akinek minhá
áldozata a közösség dolga. Rabbi Jehuda azt mondja: az örökösei és a minhá
egészét feláldozzák.1045

Sékelek 7/7

A bet din úgy döntött a só és a fa, az oltár tüzelőfája dolgában: a papok

felhasználhatnak belőle, de a vörös tehén hamvából nem szabad hasznot húzni. A
fészek áldozat, mely alkalmatlanná vált, a helyette felhasznált fészek a közösségtől
jön. Rabbi Joszi azt mondja: az, aki a madáráldozatot hozza, gondoskodik az
alkalmatlan fészek pótlásáról.

1043
Bet din: a nagy rabbinikus bíróság, a „nagy” hiányzik a szövegből.
1044
Ha nem küld italáldozatra való pénzt, kifizetik neki a közösségéből.
1045
Egészét: egyébként szokás volt a lisztet két adagra osztani.
Sékelek 8/1

Jeruzsálemben minden ember nyála tisztának tekinthető,1046 kivéve azokét, akik a

felső piacon vannak, ezek Rabbi Meir szavai. Rabbi Joszi hozzáteszi: az év egyéb
napjain az utca szélén lévő nyálköpet tisztátalan, a közepén lévő tiszta.
Zarándokünnep idején az utca közepén tiszta, és a szélein tisztátalan, mert a
tisztátalanok arra kevesen járnak, és a szélére szorulnak.

Sékelek 8/2

Jeruzsálemben, a mikvá felé vezető lejtős úton minden edény tisztátalan. A felfelé
vezető úton lévők tiszták.1047 A lefelé vezető út eltér a felfelé vezetőtől, ezek Rabbi
Meir szavai. Rabbi Joszi szerint minden szerszám tiszta, kivéve a kosarat, a
gereblyét és a csontgyűjtőt,1048 melyet a síroknál használnak.

Sékelek 8/3
Tiszta: rituális szempontból.
1046

Két út volt a rituális fürdő (mikvá) felé: egy, amelyet a tisztátalanok használtak
1047

(lefelé vezető) és egy, amelyet a tiszták. Ez utóbbi volt a felső út.

Csontgyűjtő: héb. mericá (mai jelentése talicska). Csontszerszám: temetőben

1048

lévő csontok gyűjtésére és feldarabolására szolgált.

Kés, amely niszán hó tizennegyedikén kerül elő, azonnal használható a pészah
áldozat levágására és feldarabolására. Ha tizenharmadikán kerül elő, megmártja
újból. Bárd,1049 amely tizennegyedikén vagy tizenharmadikán került elő, újra
megmártja. Ha tizennegyedike szombatra esik, azonnal használja vágásra, és ha
tizenötödikére esik, azonnal használja vágásra.1050 Ha a bárd a késhez volt kötve,
ugyanaz a szabály vele is, mint a késsel.

Sékelek 8/4

Párochet, mely tisztátalan lett a vlád há-tumáá-tól,1051 azonnal megmártják a

szentély udvarán lévő mikvében és azonnal visszaakasztják a helyére. Ha
tisztátalan lett az áv há-tumáától, mikvébe mártják a szentély udvarán kívül, és
kiakasztják a szentély alacsony kerítésére száradni. Ha új volt, az oszlopcsarnok
tetejére terítik, hogy az emberek lássák a szépségét.

Sékelek 8/5

1049
Bárdot nem lehet pészahi áldozatra használni, mert az eltöri a csontokat, és ez
tilos. (Ld. János evangéliuma.)
1050
A bárdot. Azonnal használja: ünnepnapon nem mártanak a tisztitó vízbe.
1051
Parochet itt: a függöny, mely a szentek szentjét eltakarja. Vlád há-tumáá:
másodfokú tisztátalanság.
Rábán Simon ben Gámliel, Rabbi Simon ben há-Szgán nevében azt mondta: a
párochet vastagsága tefáh1052 és hetvenkét sodort érből szőtték. Minden érben
huszonnégy fonál volt. A hosszúsága negyven könyök volt, a szélessége húsz
könyök, és összesen nyolcszázhúsz ezer fonalat tartalmazott. Minden évben két
ilyen függönyt szőttek, és a vízbemártásnál háromszáz pap segédkezett.

Sékelek 8/6

Ha a szentek szentjének húsai1053 tisztátalanok lettek, akár áv há-tumáá vagy vlád

há-tumáá által, akár a szentélyen belül, vagy azon kívül, Sámáj iskolája szerint
mindet bent kell elégetni, kivéve azt, amely kívül lett tisztátalan az áv há-tumáá
által. Hilel iskolája szerint mindet kívül kell elégetni, kivéve azt a húst, amely a
vlád há-tumáá által lett tisztátalan, és azt pedig belül.

Sékelek 8/7

Rabbi Eliezer szerint azt a húst, amely az áv há-tumáá által lett tisztátalan, akár
belül akár kívül, kívül kell elégetni. És az, amely a vlád há-tumáá által lett

1052
Tefáh: tenyérnyi.
1053
Égő-, bűn- és vétekáldozat.
tisztátalan, akár belül, akár kívül, belül égetik el.1054 Rabbi Ákivá szerint ott kell
elégetni, ahonnan a tisztátalanság ered.

Sékelek 8/8

A támid áldozat darabjait1055 a rámpa1056 alsó fele mellé helyezték, a keleti oldalon,
a muszáf áldozat darabjait pedig a rámpa alsó feléhez, a nyugati oldalon. Az újhold
áldozat darabjai az oltár karimája alatt foglaltak helyet. A skálim és a bikurim
hozatala csak akkor szükséges, ha a szentély újra felépül. A gabona tized és a
jószágbeli tized és az állat első szülött áldozata akkor is érvényes, akár áll a
szentély, akár nem. Aki felajánlja együtt a sékelt és az első gyümölcsöt, azok
felszenteltnek tekinthetők. Rabbi Simon szerint, aki felajánlja az első gyümölcsöt,
miközben a szentély nem áll: az nem tekinthető felszenteltnek.1057

1054
Kívül: a szentély falain kívül.
1055
Támid: a nap-napi égő áldozat.
1056
Rámpa (héb. keves) az oltárhoz vezető lejtős feljáró.
1057
Ha nem áll a szentély: ld. Kiv 23, 19.
ÜNNEPEK 5

Engesztelő nap - arámiul jomá

ötödik traktátus

Az Ünnepek (Moed) rendjének ötödik traktátusa magyarul: “Engesztelő nap”. A

zsidó hagyományban ez az év legszentebb napja, mert ezen a napon az egész nép
együtt böjtöl és imádkozik az általános bűnbocsánat reményében. A traktátust
arámi nyelven Jomá-nak nevezik ( ‫ )יומא‬melynek jelentése: a nap. A Jomá misnái
az Engesztelő nap törvényeit örökítik meg. Mózes harmadik könyvében ezt
olvassuk: „Csakhogy e hetedik hónap tizedikén – engesztelés napja az – szent
gyülekezés legyen nektek és sanyargassátok lelketeket, és mutassatok be
égőáldozatot az Örökkévalónak. Semmi munkát ne végezzetek ugyancsak ezen a
napon, mert engesztelés napja az, hogy engesztelést szerezzenek számotokra az
Örökkévaló, a ti Istenetek színe előtt.” (Lev 23, 27) Az Engesztelő nap
betartásának törvénye a Tóra által elrendelt parancsolat. Ez a nap olyan böjttel jár,
amely még a hagyománytól eltávolodó embernek sem idegen. A Jeruzsálemi
Szentély fennállásának idején sor került a bűnbak feláldozására is. A bűnbak az
egész nép bűneit volt hivatott magával vinni a kietlen sivatag mélyére. A traktátus
nyolc fejezetből áll, melyek közül az első a főpapról szól, a további hét pedig a nép
számára előírt szabályokról.

Engesztelő nap 1/1

Engesztelő nap előtt hét nappal a főpapot eltávolítják otthonából, átkísérik és

elkülönítik a Palhedrin1058 csarnokában. Helyébe kijelölnek egy másik főpapot,
arra az esetre, ha a főpap rituális tisztátalanság miatt alkalmatlanná válik. Rabbi
Jehuda azt mondja: „pót feleséget” is kijelölnek, arra az esetre, ha az ünnep alatt a
felesége meghal, miként a Tóra mondja [Lev 16, 6)]: „és szerezzen engesztelést a
maga és háza számára”. A „háza” feleséget jelent. Azt mondták neki: ha ez így
volna, nem volna a dolognak se vége, se hossza.

1058
Palhedrin: a szentélyben lévő hivatal.
Engesztelő nap 1/2

A hét nap során vért hint,1059 tömjént füstöl, a gyertyákat tisztán tartja, feláldozza a
fejet és a lábat. Ezeken a napokon, ha kedve tartja, áldoz is, mivel a főpapnak
jogában áll áldozni és elsőnek választani a hús adagjaiból.

Engesztelő nap 1/3

A Nagy Szanhedrin öregei, öregeket állítanak a szolgálatára, akik tájékoztatják a

napirendről és felszólítják: „Uram, a Főpap, olvass te magad, lássuk, hogy
elfelejtetted, vagy nem tanultad meg.” Jom Kipur1060 előtti nap a reggeli ima idején,
a szentély keleti kapujába állítják, ahol felvonulnak előtte a bikák, a kosok és a
bárányok, hogy ismerje és tájékozódjon a munkában.

Engesztelő nap 1/4

1059
Vért hint (az oltárra), hogy hozzászokjon az áldozati állat véréhez.
1060
Héb. Jom Kipur: Engesztelő nap.
A hét nap során nem tagadnak meg tőle ételt és italt, azonban Jom Kipur
előestéjén, alkonyatkor vigyáznak arra, hogy ne egyen túl sokat, mert az evés után
elaludhat.

Engesztelő nap 1/5

Ezután a Szanhedrin öregei átkísérték őt a papság öregeihez, Avtinasz házának1061

felső emeletére, ott megeskették, és elmentek. És ezt mondták neki: Uram, a
Főpap, mi a Szanhedrin küldöttei vagyunk, és Te a mi küldöttünk vagy. Mi, a
Szanhedrin küldöttei, megesketünk Téged — annak nevében, aki Nevét ebbe a
Házba helyezte – arra, hogy egy szót se változtatsz abból, amit mondtunk neked. Ő
sírva elbúcsúzik tőlük, ők pedig sírva elbúcsúznak tőle.

Engesztelő nap 1/6

Ha a főpap bölcs ember, egész éjjel tanul, ha nem, a Bölcsek tanítványai tanítják.
Ha jártas volt a szentírásokban, olvas magának, ha nem, felolvasnak neki. És miből
olvasnak fel? Jób könyvéből, Ezra próféta könyvéből és a Krónikák könyvéből.
Zecharja ben Kevutal azt mondja: sokszor olvastam neki Dániel könyvéből.

1061
Avtinasz háza (családja) volt a füstölő áldozatokért felelős.
Engesztelő nap 1/7

Ha aludni kívánt, fiatal papnövendékek az ujjukat csattogtatták előtte és azt

mondták: Uram, a Főpap, állj a padlóra és hajtsd el magadtól az álmosságot. Addig
foglalkoztatják, amíg eljön a reggeli támid áldozat levágásának ideje.

Engesztelő nap 1/8

Az oltárról minden nap eltávolítják a hamut, az első kakasszóra, vagy előtte vagy
utána, Jom Kipur kezdetén pedig éjfél körül.1062 Zarándokünnepeken az éjszaka
első harmadában, és még mielőtt a kakas szólna a csarnok már tele volt Izrael
népével.

Engesztelő nap 2/1

Régi időkben, aki akarta, eltakaríthatta az oltár hamuját.1063 Ha sokan voltak,

versenyt futottak1064 az oltár feljáróján. Aki négy könyökkel megelőzte a társait, az
győzött. Ha ketten is egyszerre futnak be, egyik se győz, hanem a felügyelő azt
1062
Jom Kipur előtt a főpap eltávolította a hamut.
1063
A papok közül.
1064
Verseny: a feladat teljesítéséért, mármint a hamu eltakarításáért.
mondja nekik: akkor kiszámoljuk!1065 Mit mutatnak fel? Egy ujjat vagy kettőt. A
szentélyben nem mutattak hüvelykujjat.

Engesztelő nap 2/2

Egyszer történt, hogy ketten versenyt futottak az oltár feljáróján, az egyik meglökte
a társát, az leesett és eltörte a lábát. Mivel a bíróság látta, hogy az ilyen verseny
veszélyes, bevezették, hogy a hamu eltakarításáról sorsolással döntenek. A
szentélyben négyféle sorsolás volt, és az utóbbi volt az első.

Engesztelő nap 2/3

A második sorsolás arról szólt: ki vágja le az állatot, ki hint vért az oltárra, ki

távolítja el a hamut a belső oltárról, ki távolítja el a hamut a lámpáról, ki viszi fel
az oltár feljáróján az állat darabjait – ezek közül a fejet és a hátsó lábat, a két
mellső lábat, a farkat és a jobb hátsó lábat, a mellet, a nyakat, a két oldalát, a belső
részeket, a lisztet, a hávitin-t 1066 és a bort. Ebben a sorsolásban, a másodikban
tizenhárom pap vett részt. Ben Ázáj azt mondta, Rabbi Jehosua nevében Rabbi
Ákivá előtt: az állatot a járásához hasonlóan áldozzák fel.1067

1065
A papok kiszámolását, ld.: Bartenura, vagy Toszáfot Jom Tov magyarázatait.
1066
Hávitin: olajos tál.
1067
Mintha járna, vagy élve járulna az oltárhoz.
Engesztelő nap 2/4

A harmadik sorsolás: „Újak1068 a füstölőhöz, gyertek és versengjetek.” A negyedik

sorsolás, újaknak és régieknek egyformán,1069 meghatározta, ki viszi fel a feljárótól
az oltárig a lábakat.

Engesztelő nap 2/5

A támid napi áldozat kilenc, tíz, tizenegy, tizenkettő,1070 de soha nem kevesebb és
nem több.1071 Hogyan? Maga az áldozat kilenc. Szukot [sátoros ünnep] ünnepén
valakinek egy üveg vizet is kell hozni az oltárhoz, ez már tíz. A délutáni
áldozathoz tizenegy kell: kilencen az áldozatot és ketten egy-egy tüzelőfát tartanak
a kezükben. És szombaton tizenegyen voltak, az áldozattal kilenc, és ketten
füstölőt tartanak a kezükben, mely az áldozati kenyérhez való. A szukot ünnepére
eső szombaton valakinek egy üveg vizet kell tartani a kezében.

1068
Újak: akik eddig nem áldoztak füstölőt.
1069
Újak és régiek: függetlenül attól, hogy nyertek-e korábbi sorsolásban vagy nem.
1070
Az áldozati állat kilenc, tíz, stb. pap segédletével került fel az oltárra.
1071
Nem több, mint tizenkettő, és nem kevesebb mint kilenc.
Engesztelő nap 2/6

A kost tizenegy áldozó kíséri: a húsát öten; a belső részeit, a lisztet és a bort,
ketten-ketten.

Engesztelő nap 2/7

A bikát huszonnégy áldozó pap kíséri. A fejet, a hátsó lábat: a fejet egy és a hátsó
lábat kettő. A farkat és a másik hátsó lábat: a farkat ketten és a hátsó lábat ketten.
A mellét és a nyakát: a mellét egy és a nyakát három. A két mellső lábát ketten. A
két oldalát ketten. A belsőségeket, a lisztet, és a bort, egyenként hárman. Mikor
történik ez? Nyilvános áldozat alkalmával. Egyéni áldozatnál, ha a pap
egymagában vállalkozik az összes feladatra, megteszi. A nyúzás és a feldarabolás
mindkét áldozati eljárásnál ugyanaz.1072

Engesztelő nap 3/ 1

Azt mondta nekik a főpap embere: menjetek ki, nézzétek meg, vajon eljött-e már a
vágás ideje.1073 Ha eljött, a megfigyelő azt mondja: bárkái.1074 Mátitjá ben Smuel
1072
Nem a pap végzi.
1073
A támid áldozat. Meg kell várni a napkeltét, mert az éjszaka vágott állat áldozata érvénytelen.
1074
Bárkái: „Világít és ragyog (a napkelte).”
azt mondja: [nem elég azt mondani, hogy] felkelt a nap, [hanem]: „a kelet fényben
áll.” „Hebron is?” Ő azt mondja, „igen”.

Engesztelő nap 3/ 2

Miért van erre szükség? Azért, mert egyszer az történt, hogy a hold fénye feljött és
azt hitték, hogy felkelt a nap, és levágták a támid áldozatát, aztán kivitték a
hamvasztóba.1075 Lekísérték a főpapot a merülés házába.1076 Ez volt a szabály a
szentélyben: aki könnyített magán, meg kellett merülnie a mikvében, aki pedig
vizelt, megszentelte a kezét és lábát.

Engesztelő nap 3/ 3

Senki se léphet be a Szentély udvarába, a szertartás idején, még akkor sem, ha

tiszta, anélkül, hogy megmártaná magát a mikvében. Jom Kipur napján A főpap
ötször merül meg [a mikvében] és tízszer megszenteli magát [a kezeit és a lábait].
A merülések és a megszentelések a párvá házának tetején történtek, kivéve az
elsőt.1077

1075
Az érvénytelen áldozatot elégetik egy erre való helyen.
1076
Mikve, ahol a reggeli áldozat előtt megtisztul.
1077
Az első merülés, amely még a szent nap előtt történt.
Engesztelő nap 3/4

Lenvászon lepedőt függesztettek közte és a nép közé. A [főpap] levetkőzött,

lemerült, megmártózott, kijött és megszárítkozott. Arannyal díszes ruhát hoztak
elé, felvette és kezet, lábat mosott. Elébe hozták a reggeli támid áldozatát.1078
Levágta1079 a bárányt, majd egy másik pap befejezte a vágás műveletét, és ő pedig
felfogta a vért és az [oltárra] hintette. Majd belépett a szentélybe, hogy elfüstölje a
reggeli tömjént és megtisztítsa a hamutól a lámpást [a hétágú menóra kanócait],
hogy feláldozza a fejet, a lábakat, a serpenyőben készült ételt, és a boritalt.

Engesztelő nap 3/5

A reggeli füstölés a vér hintése és a lábak áldozata közé esett, az alkonyat

[füstölése] pedig a lábak és a borital áldozata közé esett. Ha a főpap öreg volt és
nagyon gyenge, vizet melegítettek1080 és azt a hideg vízhez keverték, hogy
csökkenjen a víz hőmérséklete.

Engesztelő nap 3/6

1078
A bárányt.
1079
Egy mozdulattal átvágta a nyelő- és a légcsövet.
1080
Jom Kipur (engesztelő nap) előestéjén.
Ezután bekísérték őt Párvá házába, hogy szent helyen legyen, majd közte és a nép
közé lenvászon lepedőt függesztettek. Kezet és lábat mosott, majd levetkőzött.
Rabbi Meir azt mondta: levetkőzött, majd kezet és lábat szentelt [mosott]. Lement
[a mikvébe],1081 megmerült, kiszállt és megszárítkozott. Fehér ruhákat hoztak neki,
felöltözött, majd megszentelte kezeit és lábait.

Engesztelő nap 3/ 7

Hajnalban tizenkét máne értékű pelusiumi vásznat viselt.1082 Rabbi Meir szerint
délután hindu vásznat, nyolcszáz zuz értékben. A Bölcsek szerint hajnalban
tizennyolc máne értékű vásznak viselt, délután tizenkét máne értékűt, összesen
harminc máne értékben. Mindezt a nyilvános kincstárból. Ha hozzá kívánt tenni, a
sajátjából tette.

Engesztelő nap 3/8

Odamegy a bikájához, amely a csarnok és az oltár között állt, a feje délre fordult, a
pofája nyugatra. A pap az oltárnál áll, arca nyugatra néz, a két kezét az állat fejére
teszi, és így fohászkodik: kérlek, Örökkévaló, vétkeztem, rosszat tettem, bűnöztem
a színed előtt, én és a házam népe. Kérlek, Örökkévaló, bocsásd meg a vétkeimet, a
rossz miatt, a bűnök miatt, amit a színed előtt elkövettem, én és a házam népe,

1081
A mikvébe (vízgyűjtő medence) lépcsők vezetnek.
1082
Pelusium: egyiptomi város neve.
miként írva van Mózes, szolgád törvényében: „Mert e napon engesztelést
szereznek számotokra, hogy megtisztítsanak benneteket, mind a ti vétkeitektől, az
Örökkévaló színe előtt megtisztultok.” [Lev 16, 30] És a nép így válaszol:
„Áldassék mindörökké a dicsőséges királyságának neve.”

Engesztelő nap 3/9

Majd a szentély keleti udvarába ment, az oltártól északra, a helyettes főpap a

jobbján, a papi családfő a balján. És ott volt már a két bakkecske, és sorshúzásra
való doboz két sorsjeggyel, melyek bukszusfából voltak, és Ben Gámlá1083
készítette őket, akire emlékeztek és dicsérték is ezért.

Engesztelő nap 3/ 10

Ben Kátin nevű főpap tizenkét csapot készíttetett a mosdó számára, ahol korábban
csak kettő volt. Azonkívül szerkezetet is, mellyel a mosdót leeresztették a
ciszternába, hogy a vize ne legyen használhatatlan állás közben. Munbaz király az
összes jom kipuri szerszám fogóját aranyból csináltatta. Anyja, Heleni, arany
lámpást csináltatott a csarnok bejárata fölé. Arany táblát is csináltatott, melyre a
szotá passzus1084 szövegét írták.

1083
Rabbi Jehosua ben Gámlá: egykor főpap.
1084
Szotá: a házasságtörő asszony talmudja.
Engesztelő nap 3/ 11

És ezek nevét említették a szégyen miatt: Gármu házának nevét, akik nem akarták
az áldozati kenyér szabályait tanítani. Ávtinász házából nem akarták a füstölő
áldozat szabályait tanítani. Hugrász ben Levi, aki egy dal hangjait vonakodott
másoknak tanítani. Ben Kámcár nem akart az írás szabályairól tanítani. Az elsőkről
azt mondták: a cádikok neve áldott emlékű, és ezekről pedig ezt mondták: „a
gonoszok nevei megrothadnak”. 1085

Engesztelő nap 4/ 1

Megkeverte a sorsolás ládáját és kihúzott1086 két jegyet: az egyikre az volt írva: „a

Névnek”,1087 a másikra: „Ázázelnek”. Tőle jobbra állt a helyettese és tőle balra a
család feje. Ha a jobb kezével „a Névnek” szóló jegyet húzta, a főpap helyettese
így szólt: „Uram, a főpap, emeld fel a jobbodat!” Ha a balkezére jutott „a Névnek”
szóló, a család feje így szólt: „Uram, a főpap, emeld fel a balodat!” Ekkor rátették
a jegyet a kecskebakokra.1088 A főpap azt mondta: „A Névnek, bűnbocsánatért.”
Rabbi Ismáel azt mondta: nem kell azt mondani, hogy bűnbocsánatért, hanem csak
1085
Akik vonakodtak tovább adni a hagyományt, ld. Példabeszédek 10, 7.
1086
Kihúzott: a bal és a jobb kezével.
1087
Név: héb. há-sem: az Örökkévaló.
1088
Az egyik bak a pap bal oldala felől állt, a másik a jobbon. Amit a bal kéz húzott az került a
bal oldalon álló bakra és így a jobb kéz.
annyit: „a Névnek”. És amikor a nép meghallotta kimondva a négybetűs Nevet: ezt
válaszolta: „Báruch sem kevod málchuto le-olam vá-ed”.1089

Engesztelő nap 4/ 2

Vörös szalagot kötött a bak szarvaira és a küldetése irányába1090 állította és a

[másik] bakot is előállították és megjelölték, melyet az oltárnál levágnak. Ezután
másodszor is odalépett a bikájához, rátette két kezét és ily módon megvallotta:
„Örökkévaló, vétkeztem, rosszat tettem, bűnöztem a színed előtt, én és házam
népe. Örökkévaló, kérlek, bocsásd meg a vétkeimet, a rossz miatt, a bűnök miatt,
amit a színed előtt elkövettem, én és a házam népe, Áron fiai, a Te szent néped.
Örökkévaló, kérlek, bocsásd meg a rosszat, a vétkeket, a bűnöket melyeket
elkövettünk, a színed előtt vétkezve, én és házam népe, és Áron gyermekei, ahogy
írva van Mózes, a Te szolgád Tórájában: „Mert e napon engesztelést szereznek
számotokra, hogy megtisztítsanak benneteket mind a ti vétkeitektől, az Örökkévaló
színe előtt megtisztultok.” [Lev 16, 30] És a nép így válaszol: „Áldassék
mindörökké a dicsőséges királyságának neve.”

Engesztelő nap 4/3

1089
„Áldassék mindörökké a dicsőséges királyságának neve.”
1090
Az Ázázel nevű szikla helye, a sivatagban.
A bikát levágták és a vérét átvette az erre való edényben, s átadta annak, aki a
csarnok előtti negyedik lépcsőn állt, hogy a vért kavargassa, nehogy megalvadjon.
Azután fogott egy serpenyőt és felment az oltár tetejébe, ott félreseperte a hamut és
kivett néhány darab izzó szenet, majd azokat levitte és elhelyezte az udvar
negyedik lépcsőjén.

Engesztelő nap 4/ 4

Minden nap ezüst lapáttal seperte az oltáron a hamut és a szenet arany lapátra
gyűjtötte,1091 de ezen a napon1092 arany lapátra seperte a hamut és arany lapátra
gyűjtötte a szenet. Minden nap négy kábin1093 hamut sepert össze, és három kábint
töltött fel, de ezen a napon három kábin sepert és három kábinba gyűjtött. Rabbi
Joszi azt mondja: minden nap egy szeá-t sepert1094 fel, és három kábin térfogatú
lapátot töltött fel. A lapát minden nap nehéz volt, ezen a napon könnyű. A lapát
nyele minden nap rövid volt, ezen a napon hosszú. A színe minden nap zöldes
arany, ezen a napon vörös – ezek Rabbi Menahem szavai. Minden nap reggel fél
mane füstölőt áldoz fel, délután szintén fél manet. Ez a napon hozzátesz egy
maréknyit. Minden nap finomra őröltet használtak, ezen a napon nagyon finom
őrlésű füstölőt.

1091
A szeneken végezték a füstölő áldozatot.
1092
Az engesztelés napján.
1093
Kábin (egyesszám káv) térfogat egység, mint a véka.
1094
1 szeá = 6 káv (térfogat egység).
Engesztelő nap 4/5

A papok minden nap az oltár lejtőjének keleti szélén mentek fel, és a nyugatin
jöttek le. Ezen a napon a főpap a középen ment fel és a középen jött le. Rabbi
Jehuda azt mondja: a főpap mindig középen megy fel és középen jön le. A főpap
minden nap a mosdóból szenteli meg a kezeit és lábait, ezen a napon az arany
kancsóból. Rabbi Jehuda azt mondja: a főpap mindig az arany kancsóból szenteli
meg a kezeit és a lábait.

Engesztelő nap 4/ 5

Minden nap négy farakás égett a külső oltárnál, Rabbi Meir és Rabbi Joszi szavai
szerint minden nap három, ezen a napon azonban négy. Rabbi Jehuda szerint
minden nap kettő, ezen a napon azonban három.

Engesztelő nap 5/ 1

Kihozták a lapátot és a serpenyőt, és kivett a serpenyőből maréknyi fűszert, azt a

lapátra helyezte, a nagy teljes marékkal, a mérete szerint, a kis kezű teljes
marékkal, a keze mérete szerint, és ez volt a füstölő lapát mértéke. A serpenyőt a
jobbjába vette, a lapátot a bal kezébe. És ott, a csarnokban a párochet1095 felé
közeledett és megállt a kodes és a kodes ha-kodasim között1096 lévő két
függönyszárnynál. Köztük könyöknyi rés volt. Rabbi Joszi azt mondja: ott bizony
csak egy takaró volt, mivel írva van: „És válassza el nektek a függöny a szentet a
szentek szentjétől.” [Kiv 26, 33] A külső takaró volt a déli párochet, a belső pedig
észak felől. E kettő között lépdelt a főpap míg oda nem ért az észak felőli
takaróhoz. Az északinál dél felé fordult, majd bal oldalával a takaró mentén a
frigyládáig ment. A frigyládához1097 érve annak két rúdja közé helyezte a füstölő
lapátot, majd felmarkolta a füstölőszert és az égő szenekre hintette, míg az egész
terem megtelt füsttel. Ezután visszafordult, amerről jött és a szentek szentje külső
előterében rövid imádságot mondott. Az imát rövidre fogta, nehogy Izrael népét
aggodalom fogja el.

Engesztelő nap 5/ 2

Mikor a frigyládát elvitték, annak helyén az első próféták óta kőlap volt, melyet
héberül even stijá-nak neveztek. A kő a földtől három ujjnyira magasodott, és a
főpap erre állította a szénnel teli serpenyőt.

Engesztelő nap 5/ 3

1095
Parochet: jelentése függöny, ill. takaró, mely a frigyláda előtt található.
1096
Itt: kodes: a szent csarnok, a kodes ha-kodasim: frigyláda
1097
Frigyláda: csak az első szentély idején.
Majd elvette a kevergető kezéből a vérrel teli edényt és átment oda, ahova ment és
megállt ott, ahol állt, és mutatóujjával hintett a vérből, egyszer fel és hétszer le, de
nem szándékozott hinteni se fel se le, hanem olyan mozdulatot tett, mint aki
ostorral csapkod.1098 És közben számolt: Egy. Egy és egy, egy és kettő, egy és
három, egy és négy, egy és öt, egy és hat, egy és hét. Majd kiment és a csarnokban
lévő arany állványra helyezte az edényt.

Engesztelő nap 5/ 4

Majd elébe hozták a bakkecskét, levágta és a vérét felfogta a hintő edénybe. Majd
bement arra a helyre, ahova bement és megállt ott, ahol állt, és hintett [a vérből]
egyszer fel és hétszer le, de nem szándékozott hinteni se felfelé se lefelé, hanem
[olyan mozdulatot tett], mint aki ostorral csapkod. És így számolt: egy, egy és egy,
egy és kettő, egy és három, egy és négy, egy és öt, egy és hat, egy és hét. Majd
kiment és a másik állványra helyezte az edényt. Rabbi Jehuda azt mondta: ott csak
egy állvány volt. A főpap fogta a bika vérét tartalmazó edényt és a helyébe tette a
bakkecske vérét. És hintett abból [a bika véréből] a takaróra [héb. párochet], amely
a frigyszekrényt takarta, kívülről. Egyszer fel és hétszer le, de nem szándékozott
hinteni se felfelé se lefelé, hanem [olyan mozdulatot tett], mint aki ostorral
csapkod. És közben így számolt: egy, egy és egy, egy és kettő, egy és három, egy
és négy, egy és öt, egy és hat, egy és hét.

1098
A hintés a frigyszekrény takarója felé irányult.
De nem szándékozott hinteni se felfelé se lefelé, hanem [olyan mozdulatot tett],
mint aki ostorral csapkod. És közben így számolt: egy, egy és egy, egy és kettő,
egy és három, egy és négy, egy és öt, egy és hat, egy és hét. Ezután fogta a bak
vérét és visszatette a bika vérét és hintett belőle a takaróra, amely a frigyszekrényt
takarta, kívülről, egyszer fel és hétszer le, de nem szándékozott hinteni se felfelé se
lefelé, hanem [olyan mozdulatot tett], mint aki ostorral csapkod. És közben így
számolt: egy, egy és egy, egy és kettő, egy és három, egy és négy, egy és öt, egy és
hat, egy és hét. Majd összeöntötte a bika vérét a bak vérével, aztán visszaöntötte a
teli edényből a vért az üresbe.1099

Engesztelő nap 5/ 5

Aztán kiment az oltárhoz, mely az Örökkévaló színe előtt volt, az aranyoltárhoz.

Hinteni kezdte a vért, lefelé hintve. Hogyan kezdi? Az oltár északkeleti sarkától az
északnyugati felé, délnyugattól délkelet felé. A külső oltáron kezdi a hintést, ahol a
vétekáldozatot végzi, onnan a belső oltáron folytatja. Rabbi Eliezer szerint az oltár
minden sarkára lentről felfelé hintette a vért, kivéve a hozzá közelebbi sarkot, ahol
fentről lefelé hintett.1100

1099
Hogy jól összekeveredjen a két féle vér.
1100
Mindig figyelembe vették, hogy a vér ne szennyezze be a papi ruhát.
Engesztelő nap 5/ 6

Az oltár tisztításához hétszer hinti a vért, és az áldozati vér maradékát a külső oltár
nyugati alapjára önti, ahol az a külső oltár déli alapjára öntött vérrel a csatornában
összekeveredik és onnan a Kidron völgyébe folyik. Ott lent eladják trágyaként a
kertészeknek. A vért csak pénz ellenében szabad elfogadni.

Engesztelő nap 5/ 7

Az ismertetett engesztelő napi rend során, ha a főpap az egyik soron lévő

tennivalót időnek előtt végezte el, olyan mintha nem tett volna semmit. Ha a bak
vére megelőzte a bika vérét, megismétli, és a bak vérét a bika vére után hinti. Ha
még nem fejezte be a belső [frigyláda előtti] hintést és közben kiömlik a vér, másik
vért hoz, és újra kezdi a belső hintést. Így járnak el a csarnokban és az
aranyoltárnál, mivel mindegyik különálló része a bűnbánat folyamatának. Rabbi
Elázár és Rabbi Simon szerint, ahol abbahagyta, ott folytatja. 1101

Engesztelő nap 6/ 1

1101
A vérhintés megszakításával kapcsolatban.
A parancsolat szerint a két engesztelő napi áldozati bak, külsőre és magasságra
egyformán kell kinézzen, úgy, hogy árban is megegyeznek, és egy időben
vásárolták őket. Ha áruk különbözik, akkor is kósernek számítanak. Ha az egyiket
ma vásárolták, a másikat pedig holnap vásárolják, akkor is kóser.1102 Ha az egyik
kecskebak elpusztul a sorsolás előtt, vásárolni kell helyette másikat. Ha a sorsolás
után pusztul el, akkor új párt vásárolnak, és újra kell sorsolni. Ha az
Örökkévalónak szánt kecskebak elpusztul, akkor az legyen helyette, amely az új
sorsolás szerint az Örökkévalónak lett szánva. Ha az Ázázelnek1103 kisorsolt állat
pusztul el, az Ázázelnek kisorsolt állat lép a helyébe. A második bakot pedig
legelni hagyják, amíg alkalmatlanná válik,1104 akkor eladják és a pénzen nedává
áldozatot vesznek, mivel a közösség vétekáldozatját nem hagyják veszni. Rabbi
Jehuda azt mondja: hagyni kell, hogy meghaljon. Még azt is mondta Rabbi Jehuda:
ha az Örökkévalónak szánt bak vére elfolyik,1105 Ázázel bakját pusztulni hagyják,
és egy másik pár bakot hoznak. Ha az Ázázelnek szánt bak pusztul el meg előbb,
akkor az Örökkévalónak szánt bak vérét kiöntik és másik párt hoznak.

Engesztelő nap 6/2

A pap a sivatagba küldendő bak elé áll, két kezét az állat fejére teszi és vallomást
tesz. A következőket mondja: Ó, Örökkévaló, bocsásd meg a rosszat, a bűnöket, a
vétket, ahogy a színed előtt vétkezett a te néped, Izráel háza, ahogy a Tórában írva
van: „Mert e napon engesztelést szereznek számotokra, hogy megtisztítsanak
1102
Egy nap különbséggel vásárolták őket.
1103
Ázázel: sivatagi hely, (meredek szikla?) ahol a nép bűneit hordozó bakot megölik.
1104
Az engesztelő napi áldozatra alkalmatlan.
1105
A vér elfolyik, mielőtt az áldozati vér-hintés bekövetkezne.
benneteket: mind a ti vétkeitektől az Örökkévaló színe előtt megtisztultok.” [Lev
16, 30]. És akkor a papok és a nép, akik a szentély csarnokában álltak,
meghallották a kimondott Nevet a főpap szájából, térdre rogytak, meghajoltak és
arcukra borultak, és azt mondták: „Baruch sem kevod málchuto le-olam va-ed.”

Engesztelő nap 6/3

Az Ázázelnek szánt bakot átadták annak, aki az állatot Ázázelhez vezette.

Mindenki vezetheti a bakot, de a papok szokása szerint izraelita nem vezetheti.
Rabbi Josze azt mondja, hogy egyszer izraelita vezette, akit Arzelának hívtak.

Engesztelő nap 6/4

Járdát készítettek1106 neki és kísérőjének a babilóniaiak1107 miatt, akik cibálni

szokták a bak szőrét, és az mondták: fogd már, vidd már innen. Jeruzsálem
előkelőségei elkísérték az első sátorig. Tíz sátor volt Jeruzsálemtől a szikláig,
kilencven ris távolságban, ahol hét és fél ris egyenlő egy mil-lel.

1106
Fa járda: amely kivezetett a szentélyből.
1107
Babilóniaiak: bábeli zsidók.
Engesztelő nap 6/5

Minden egyes sátornál azt mondták a kísérőnek,1108 itt az étel, itt a víz, és
elkísérik1109 minden sátorig, kivéve az utolsót, és nem mennek vele a szikláig,
hanem ott megállnak és messziről figyelik, mi történik.

Engesztelő nap 6/6

Mit csinál a bak kísérője? Két részre vág egy piros fonalat, az egyik felét a
sziklához1110 köti, a másik felét a bak két szarva közé erősíti. Hátulról lelöki a bakot
a szikláról, az onnan legurul. Leérvén a szikla közepéhez, darabokra szakad. A
kísérő az utolsó sátorig megy és ott vár a sötétedésig. Mikor válik a [kísérő]
ruházata tisztátalanná? Mikor kívül kerül az előcsarnok falain. Rabbi Simon szerint
amikor a bakot lelöki a szikláról.

Engesztelő nap 6/7

1108
A kísérő nem nyúlhatott az ételhez és az italhoz, lévén böjtnap.
1109
Jeruzsálemiek figyelik a bak kísérőjét.
1110
A bakot végül is lelökik a szikláról, amikor az elpusztul, a bűnök megbocsájtása jeléül
kifehéredik a vörös fonál.
Miután a főpap átadta az Ázázelnek szánt bakot, az elégetésre váró bikához és
bakhoz lép. Testüket felvágja és kiveszi a füstölésre szánt részeket,1111 tálra teszi
azokat és az oltár tüzével elfüstöli. A lábakat és más részeket rudakra kötözik és az
égető helyre1112 viszik. Mikor válik a ruhájuk tisztátalanná? Mikor a szentély
udvaráról a falakon túlra távoznak. Rabbi Simon szerint, amikor a tűz az áldozat
nagy részét megemészti.

Engesztelő nap 6/8

Jelentették a főpapnak: a bak megérkezett a sivatagba. Honnan tudták, hogy a bak

megérkezett a sivatagba? Oszlopokat állítottak, és onnan zászlókkal jeleket adtak,
és tudták, hogy a bak már a sivatagban van. Rabbi Jehuda azt mondta, hogy biztos
jelnek számított a Bet Hidudo,1113 amely három mil távolságra volt Jeruzsálemtől.
Egy milt mentek a sivatag felé, és egy milt vissza, és közben egy mil megtételének
megfelelő időt pihentek:1114 így tudták, hogy a bak már a sivatagban van. Rabbi
Ismáel azt mondta: más jel is volt! Egy vörös fonalat tartottak a szentély
csarnokában, és amint a bak a sivatagba ért, a fonál kifehéredett, ahogy meg van
írva: „Bűneitek, ha veresek, mint a hó kifehérednek.” [Ésa 1:18]

Engesztelő nap 7/ 1
1111
Részek: belsőségek.
1112
Égető hely: a városon kívül esik.
1113
Bet Hidudo: a sivatag „kapuja”.
1114
Ez összesen három mil, a sivatag szélének távolsága.
A főpap olvasni kezd. Ha akar, a rítusokon viselt vászonruhában olvas, ha nem,
akkor a saját fehér öltözékében. A gyülekezet elöljárója átadja a Tóra tekercsét a
gyülekezet vezetőjének, majd a gyülekezet vezetője a főpap segédjének és a segéd
a főpapnak, aki azt állva átveszi. Az aharei mot1115 kezdetű szakaszt olvassa, és a
“hónap tizedik napján” kezdetű szakaszt [Lev 23, 26]. Majd összetekeri Tóra
tekercsét, a melléhez szorítva és azt mondja: ennél több is van itt, mint amit
felolvastam nektek, és ezután kívülről idézi „a tizediken” kezdetű részt [Szám 29,
7], majd nyolc áldást mond a felolvasás után. Az áldás a Tórának szól, a
szentélybéli munkának,1116 a hálaadásnak, a bűnbocsánatnak, a szentélynek, Izrael
népének, Jeruzsálemnek, maguknak a papoknak és az imádság hátralévő
részéért.1117

Engesztelő nap 7/ 2

Aki látja a főpapot miközben olvas, nem láthatja a bikát és a bakot miközben
elégnek. És aki látja a bikát és a bakot miközben elégnek, nem láthatja a főpapot
miközben olvas. Ez nem azért van, mintha nem járna neki, hogy láthassa, hanem
nagy út van a két esemény között, és azok egy időben történnek.1118

1115
Áron két fiának halála után (Lev 16, 1).
1116
Munka: az áldozatok rítusa.
1117
Imádság hátralévő része: hogy a nép kérelmei teljesítést nyerjenek.
1118
A főpap felolvasása és az áldozati állatok elégetése a falakon kívül egy időben történik. A
néző vagy ezt vagy azt láthatja, de egyszerre a kettőt nem.
Engesztelő nap 7/ 3

Miután vászonruhában olvas, megszenteli a kezeit és lábait, levetkőzik, és a

mikvében megmerül. Kijön, megszárítkozik és odahozzák neki az arany öltözéket.
Azt felölti, megszenteli kezeit és lábait, és elvégzi a saját kos-áldozatát, és a nép
kos áldozatát, és a hét hibátlan, egyéves bárányét, Rabbi Eliezer szavai szerint.
Rabbi Ákivá azt mondja: a hét bárányt a hajnali támid áldozatával együtt hozzák, a
kinti elégetésre váró bikát és bakot is, és a délutáni támid-ot is.1119

Engesztelő nap 7/4

Megszentelte kezeit és lábait, levetkőzött és lemerült, kijött és megszárítkozott.

Fehér ruhát hoztak neki, felöltötte és megszentelte kezeit és lábait, majd bement a
szentek szentjébe és kihozta a tálat és a füstölő lapátot. Megszentelte kezeit és
lábait, levetkőzött, lemerült, majd megszárítkozott, aranyos ruhát hoztak neki,
felöltötte, megszentelte kezeit és lábait, majd bement és elvégezte a délutáni
füstölő áldozatot, és letisztította a lámpás mécseseit, majd megszentelte kezeit és
lábait és levetkőzött. Elébe hozták a saját ruháit és felöltözött. Ezután az otthonáig
kísérték, ahol a szeretteivel együtt ünnepelt, miután békében és épségben befejezte
a szentélybéli szertartást.

1119
Ezeket az állatokat együtt, hajnalban hozzák a szentélybe.
Engesztelő nap 7/ 5

A főpap nyolc öltözékben szolgál, a közönséges pap pedig négyben. Ez a négy az

ing, a nadrág, a süveg és az öv. A főpapnál ez kiegészül a melldísszel [héb. hosen ]
a mellénnyel, [héb. efod] a köpennyel [héb. meil] és a homlokdísszel [héb. cic].
Ezen öltözékek teljében megkérdezik az orákulumot [héb. urim ve-tumim].
Kizárólag a király vagy a szanhedrin számára kérdeznek, vagy annak, akit a nép
erre kiválaszt.

Engesztelő nap 8 / 1

Engesztelő napon tilos az evés, az ivás, a mosakodás, a testápolás, a szandál

viselése és a közösülés. A király és a királyné megmoshatják arcukat. Asszony, ki
szülés után van, szandált vehet, ezek Rabbi Eliezer szavai, de a bölcsek megtiltják.

Engesztelő nap 8/ 2

Aki megeszik egy egész datolyányit [valamilyen ételből], vagy lenyel egy korty
italt, vétkezik. A különféle ételek összeadódnak egy datolyányivá [ha többféle
ételből eszik összesen egy datolyányit, vétkes], és a különféle italok összeadódnak
egy kortynyivá. Étel és ital [egymással] nem adódnak össze.1120

Engesztelő nap 8/ 3

Ha tévedésből eszik és iszik, vétekáldozattal tartozik. Ha eszik és munkát is végez,

két vétekáldozattal tartozik. Ha étkezésre alkalmatlan ételt eszik, vagy ivásra
alkalmatlan italt iszik, sós vizet vagy halpác vizét issza, nem vétkes.

Engesztelő nap 8/4

Kiskorúak engesztelő napon nem böjtölnek, de próbaképpen, egy vagy két évvel
nagykorúság előtt böjtölnek egy keveset, hogy hozzászokjanak a parancsolatokhoz.

Engesztelő nap 8/ 5

1120
Például: fél korty ital és fél datolyányi étel.
Állapotos asszony, aki étel szagát érezte, addig etetik, amig magához nem tér.
Betegnek enni adnak, hozzáértő javaslata szerint. Ha nincs a közelben hozzáértő,
saját kérése szerint enni adnak neki, amíg azt nem mondja: elég.

Engesztelő nap 8/6

Ha valaki rosszul lesz az éhségtől, akár tiltott ételekkel is etethetik, amig jobban
érzi magát. Akit megmar a veszett kutya, nem szabad etetni annak májával,1121 de
Rabbi Mátjá ben Hárás megengedi. Rabbi Mátjá ben Hárás azt is mondta: ha
valakinek torokfájása van, megengedett orvosságot tölteni a szájába, szombaton is
mert az életveszélyben van. Mivel bármilyen életet fenyegető dolog felment a
szombat kötelessége alól.

Engesztelő nap 8/7

Falomlás esetén, ha nem tudni, hogy a törmelék alatt van-e valaki, vagy nincs; él-e
vagy halott; nem tudni, hogy idegen-e vagy izraelita: szombaton is eltakarítják
felőle a törmeléket. Ha él, kihúzzák onnan, ha halott, ott hagyják.1122

1121
A veszett kutya májával: régi népszokás.
1122
Szombat kimeneteléig.
Engesztelő nap 8/8

Vétek- és bűnáldozat biztos, hogy bűnbocsánatot hoz magával. Halál és engesztelő

nap bűnbocsánatot hoz, megbánással együtt. Megtérés a „tedd” és a „ne tedd”
könnyebb parancsolatainak megszegése esetén. Súlyosabb parancsolatok
megszegése esetén megvárja, amíg az engesztelő nap bekövetkezik, és akkor
megbocsátásban részesül.

Engesztelő nap 8/ 9

Aki kétszer is azt mondja: majd vétkezek és megtérek, majd vétkezek és megtérek,
nem adnak neki lehetőséget arra, hogy megtérjen. Aki azt mondja: majd vétkezek
és az engesztelő nap majd felment a vétek alól: az engesztelő nap nem menti fel.
Vétek ember és Örökkévaló között: az engesztelő nap felment. Vétek ember és
társa között: az engesztelő nap nem ment fel, amíg ki nem engeszteli a társát. A
következőt tanította Rabbi Elázár ben Ázárjá: „minden bűnötök alól, Örökkévaló
előtt fel lesztek mentve” [Lev 16]: ebből következik, hogy ember és Örökkévaló
között esett vétek alól az engesztelő nap felment. Ember és társa között esett vétek
alól nem ment fel az engesztelő nap, csak akkor, ha társát kiengeszteli. Rabbi
Ákivá azt tanította: „szerencsések vagytok Izráel: ki előtt tisztultok meg, ki ment
fel benneteket a vétkek alól? Atyátok az égben, mint írva van: „tiszta vizet hintek
rátok, és megtisztultok” [Ez 36, 25] és azt is írták: „Izrael tisztító fürdője
Örökkévaló”, [Jer 17, 13], ahogy a mikve megtisztítja a tisztátalanságot, úgy
megtisztítja Izraelt a Szent, áldott legyen.1123

ÜNNEPEK 6

Sátrak - héb. szukot

hatodik traktátus

1123
A mikve azonos tövű a remény (tikvá) szóval.
Az Ünnepek rendjéhez tartozik a “sátrak” traktátusa. Sátor héberül ‫( סוכה‬szuká, t.
sz. szukot). A “sátrak”, a rend hatodik traktátusának magyar elnevezése és arra az
ideiglenes lakhelyre vonatkozik, amelyet Izrael népe az egyiptomi kivonulást
követő negyven éves időszakban használt. Erről így szól Mózes harmadik könyve:
„S vegyetek magatoknak az első napon díszes fagyümölcsöt, pálmaágakat és
sűrűlombfának meg fűzfának a galyját és örvendezzetek az Örökkévaló, a ti
Istenetek szine előtt hét napon át. Ünnepeljétek azt ünnepül az Örökkévalónak hét
napon át az évben, örök törvényül, nemzedékeiteken át, a hetedik hónapban
ünnepeljétek azt. Sátrakban lakjatok hét napon át, minden honos Izraelben lakjék
sátrakban. Azért, hogy tudják nemzedékeitek, hogy sátrakban lakattam Izrael fiait,
midőn kivezettem őket Egyiptom országából.” (Lev. 23, 40-43)

A traktátus öt részből áll. A traktátus leírja a szukot ünnepére készített „négy

(növény) fajta”1124 mágikus pálmacsokrának szabályait: „Rabbi Jismáel azt
mondja: a „négy (növény) fajta” csokrában három mirtuszágnak, két fűzfaágnak,
egy pálmalevélnek és egy citronnak kell lenni.” A szukot ünnepe magyarul: sátoros
ünnep.

Sátrak 1/1

A sátor, melynek magassága meghaladja a húsz ámá-t,1125 használatra alkalmatlan.

Rabbi Jehuda szerint alkalmas. Az, amely nem magasabb, mint tíz tenyér, és nincs
legalább három oldala, és a napsütötte része nagyobb, mint az árnyékban lévő

1124
Négy (növény) fajta: héb. árbáát minim – lulávnak is nevezik, a fordításban pálmacsokornak
nevezzük.
1125
Ámá: hosszúság mérték, magyarul: könyök, ill. az alkar hossza.
része, alkalmatlan. Régi sátor Sámáj iskolája szerint alkalmatlan, Hilel iskolája
szerint alkalmas. Mi a régi sátor? Régi az, amelyet az ünnep előtt több mint
harminc nappal korábban készítettek. Ha az ünnep céljából készítették, akár az év
kezdetétől, alkalmas.

Sátrak 1/2

Ha a fa alatt állítja fel a sátrat, az olyan, mintha a házon belül állítaná fel, ezért
használhatatlan. Ha sátrat állít sátorra, a felső alkalmas, az alsó alkalmatlan. Rabbi
Jehuda azt mondja: ha nem használják a felsőt, az alsó alkalmas.

Sátrak 1/3

Lepedőt borít rá, hogy a naptól védje, vagy a falevelektől, vagy ha négyoszlopos
ágyra borítja, alkalmatlan. De a kétoszlopos ágyra boríthat lepedőt.

Sátrak 1/4
Ha felfuttatja a szőlőt, a tököt, a borostyánt és ezzel fedi be a sátrat, a sátor
alkalmatlan. Ha azonban a fedél ezeknél a futó növényeknél nagyobb, vagy azokat
megnyesi, a sátor használható. A szabály: minden, ami tisztátalan lesz, és nem a
földön nő, nem lehet fedél [szkáh1126]. De minden, ami nem lesz tisztátalan, és a
földön nő, lehet szkáh.

Sátrak 1/5

Összekötözött nádból, egybekötött faágakból és vékony faágakból nem lehet fedél.

De ha kinyitjuk a köteléket, akkor lehet. A sátor oldalának alkalmasak.

Sátrak 1/6

Rabbi Jehuda szerint fedélnek deszkát is használhatunk, Rabbi Meir nem engedi
meg. Ha valaki négy tenyér széles deszkát tesz a sátor tetejére, alkalmas. De csak
akkor, ha nem azalatt alszik.

Sátrak 1/7

1126
Szkáh: a sátor fedele.
A sátor teteje, a fedél, melyet bevakolt: Rabbi Jehuda szerint Sámáj iskolája arra
utasít, hogy válasszuk külön a deszkákat, és egyet-egyet vegyünk el a deszkák
közül. Hilel iskolája arra utasít: vagy meglazítja a tetőt, vagy minden második
közül elvesz egyet. Rabbi Meir azt mondja: vegyen el minden második közül
egyet, de ne lazítsa meg a fedelet.

Sátrak 1/8

Aki bevonja a fedelet nyársakkal, vagy az ágy léceivel, és a vastagságukkal egyező

nagyságú rést hagy közöttük, fedélnek alkalmas. Aki szalma kötegből formál
sátrat, alkalmatlan.

Sátrak 1/9

Aki a sátor oldallapjait fentről aláereszti, és három tenyér magas rés marad a föld
felett, a sátor alkalmatlan. Ha lentről felfelé építi és lent tíz tenyér rés marad: Rabbi
Joszi azt mondja, ha lentről felfelé tíz tenyér, akkor fentről lefelé szintén legyen tíz
tenyér rés. Ha a fedelet az oldalaktól három tenyérnél jobban eltávolította:
érvénytelen.
Sátrak 1/10

Ház, melynek a teteje beszakadt, majd a résre fedelet tett: ha a fal és a fedél között
négy könyök távolság marad, érvénytelen. Ugyanez vonatkozik az
oszlopcsarnokkal körülvett udvarra.1127 Nagy méretű sátor, melyet fedélnek nem
megfelelő anyaggal vettek körül, ha az alatta lévő távolság nagyobb, mint négy
könyök, érvénytelen.

Sátrak 1/11

Aki a sátrat úgy készíti, mintha fészer lenne,1128 vagy a falnak támasztja: Rabbi
Eliezer érvénytelennek tekinti, mert nincs teteje. A Bölcsek szerint érvényes.
Nádból készült nagy gyékény alkalmatlan, ha fekvésre készült, mert tisztátalan
lehet. Ha fedélnek készült, felhasználják, lehet szkáh, mert nem lesz tisztátalan.
Rabbi Eliezer azt mondja: akár kicsi, akár nagy, ha fekvésre készült, tisztátalan
lehet, ezért nem alkalmas fedélnek. Ha eleve fedélnek készült, lehet belőle fedél a
sátorhoz.

Sátrak 2/1

1127
Az udvarra is érvényes a három tenyér szélességű rés, mely érvénytelenné teszi.
1128
Ferde tetejű, és épületfalhoz támaszkodik.
Aki a sátorban az ágy alatt alszik, nem teljesítette kötelességét.1129 Rabbi Jehuda
azt mondja: a Vének jelenlétében az ágy alatt szoktunk aludni, és soha nem
tiltották meg nekünk. Rabbi Simon azt mondja: történt Távival, Rábán Gámliel
szolgájával, aki az ágy alatt szokott aludni a sátorban, hogy Rábán Gámliel
eldicsekedett a Véneknek: „Láttátok a szolgámat, Távit? Ő a Bölcsek tanítványa és
tudja, hogy a rabszolgára nézve nem kötelező a sátor parancsolata, ezért alszik az
ágy alatt. Ebből azt tanultuk, hogy aki az ágy alatt alszik, nem teljesíti a sátor
parancsolatát.

Sátrak 2/2

Ha szukoti sátrat az ágy lábaihoz erősíti, a sátor érvényes. Rabbi Jehuda azt
mondja: ha nem képes megállni a saját lábain, nem érvényes. Egyenetlen tetejű
sátor, melyben az árnyék nagyobb, mint a napsütötte rész, érvényes. Ha a tető
annyira zárt, mint egy házban, és a csillagokat se lehet látni, érvényes.

Sátrak 2/3

Aki szekér tetejére állítja a sátrát, vagy hajóra: érvényes, és ünnepkor látogatható.
Ha fa tetejére, vagy a teve hátára teszi, érvényes, de ünnepkor nem látogatható. Ha
a sátor két oldalát fa képezi és egyik oldalát emberi kéz készítette, vagy két oldalát
1129
Mert az ember feje felett közvetlenül, a szkáh (fedél) kell legyen.
ember készítette és egyik oldala a fa, mindkét esetben érvényes, de ünnepkor nem
használható. Három oldal ember keze műve és egy oldal az élő fa: érvényes és
ünnepkor használható. Ez a szabály: bármilyen sátor, amely megáll a lábán, akkor
is érvényes, ha elvesszük onnan a fát, és használható ünnepkor.

Sátrak 2/4

Ha fák között emeli a sátrát, és a sátor oldalait a fák képezik, a sátor érvényes. A
parancsolat küldöncei1130 fel vannak mentve a sátor parancsolata alól. Betegek és
ápolóik fel vannak mentve a sátor parancsolata alól. Szukot ünnepén, evésre és
ivásra a sátoron kívül csak alkalmi étkezés lehetséges.

Sátrak 2/5

Történt, hogy Rábán Johánán ben Zákájnak ételkostolót hoztak a készülő ételből,
és Rábán Gámlielnek két szem datolyát és egy korsó vizet. Mindketten kiszóltak:
„hozzátok fel a sátorba.” Mikor Rabbi Cádoknak egy tojásnyinál kevesebb ételt
kínáltak, szalvétába tette és a sátoron kívül ette meg, és nem is mondott rá áldást.

1130
Micvá (parancsolat) küldöncei: pl. akik leánykérőbe mennek a vőlegény helyett.
Sátrak 2/6

Rabbi Eliezer azt mondta: az ember tizennégy étkezést köteles elfogyasztani a

sátorban: egyet nappal és egyet este.1131 Bölcsek azt mondták: nincs erre
meghatározott mérték, kivéve az ünnep első estéjét, amikor köteles a sátorban enni.
Rabbi Eliezer azt is mondta: aki nem evett az ünnep első estéjén, az kipótolhatja az
ünnep utolsó estéjén. A Bölcsek erre azt mondták: ez a dolog nem váltható meg,
erről mondják: „ami görbe, nem bír egyenessé válni, és hiányt nem lehet
számlálni”, [ld. Kohelet1132].

Sátrak 2/7

Ha valakinek a feje és testének zöme a sátorban van, és az asztal a házban van:

Sámáj iskolája elveti, Hilel iskolája elfogadhatónak tartja. Hilel iskolája azt
mondta Sámáj iskolájának: „Hát nem az történt, hogy Sámáj iskolájának bölcsei és
Hilel iskolájának bölcsei látogatóba mentek Rabbi Johánán ben há-Horoni-hoz, és
úgy találták, hogy a feje és testének zöme a sátorban van, és asztala pedig a
házban?1133 És nem szóltak neki! Sámáj iskolája erre így felelt: Ez volna a
bizonyíték?! Azt mondták neki [Sámáj iskolájának bölcsei]: Ha ez volt a szokásod
egész életedben, soha nem tettél eleget a sátor parancsolatának! [Hilel iskolája és
1131
A szukot étkezéseinek száma : 14.
Kohelet: Salamon király, a Prédikátor könyvének írója.
1132

Házban: vagyis nem a sátorban. Bet Sámáj attól tart, hogy az ember az asztala után megy, és
1133

nem a sátorban eszik.

Sámáj iskolája másként emlékszik a történtekre, Hilel iskolája szerint Sámáj
iskolája sem tette szóvá Rabbi Johánán szokását.]

Sátrak 2/8

Asszonyok, rabszolgák, kiskorúak fel vannak mentve a sátor parancsolata alól.

Kiskorú, aki már önálló,1134 köteles eleget tenni a sátor parancsolatának. Történt,
hogy az idősebb Sámáj menye fiúgyermeket szült, és ekkor az öreg Sámáj kivett
egy darab vakolatot a mennyezetből1135 és ezzel a kisgyerek ágya fölé fedelet tett.

Sátrak 2/9

A szukoti ünnep hét napja során sátrát tegye állandó lakhelyévé, a házát pedig
ideiglenes lakhellyé. Ha elered az eső, mikor lehet kiüríteni a sátrat? Ha a kása
megromlik. Erre példát is mondtak: mire hasonlít a dolog? Rabszolgára, aki egy
pohárral tölt a gazdájának, de erre a gazda kancsó vizet önt a rabszolga arcába.

1134
Önálló: nem függ az anyjától.
1135
Szkáh: fedél, az eltávolított vakolat helyén kilátszottak a tető gerendái.
Sátrak 3/1

A száraz, és a lopott pálmalevél1136 nem megfelelő.1137 Asérából1138 való, vagy a

kiközösített városból1139, nem megfelelő. A teteje megsérült, a levele szétnyílt,1140
nem megfelelő. Ha a levele kibomlott, alkalmas. Rabbi Jehuda azt mondja: felül
összefogja. A Vashegy pálmája megfelelő. Zárt pálmalevél, melynek hossza három
tenyér, elég a lendítéshez, megfelelő.

Sátrak 3/2

A száraz, és a lopott mirtusz, nem megfelelő. Asérából való, vagy a kiközösített

városból, nem megfelelő. A teteje megsérült, a levelei lehullottak, vagy több bogyó
volt rajta, mint levél, nem megfelelő. Ha lecsipkedik a bogyóit, megfelelő.
Ünnepnapon nem csipkedik le.

Sátrak 3/3

1136
Zárt pálmalevél, héb. luláv - a pálmacsokor része.
1137
Megfelel: a négy fajta (árbáát há-minim) szukoti csokor parancsolatának.
1138
Aséra: bálványimádságra használt díszes fa.
1139
Kiközösített város: héb. ir há-nidáhát. Város, melyben a lakosság többsége bálványimádó.
1140
A pálmaág legyezőszerűen szétnyílik. Szétnyílt, de összefogták.
Lopott vagy száraz fűzfaág, nem megfelelő. Asérából való, vagy a kiközösített
városból, nem megfelelő. A teteje megsérült, levelei lehullottak, a fűz nem
megfelelő. Hervadt, vagy leveleinek része lehullott, vagy a gazdáé,1141 megfelelő.

Sátrak 3/4

Rabbi Jismáel azt mondja: a „négy [növény] fajta” csokrában három mirtuszágnak,
két fűzfaágnak, egy pálmalevélnek és egy citronnak1142 kell lenni. Még akkor is
megfelelő, ha a mirtuszok közül kettő törött és egy nem. Rabbi Tarfon szerint
akkor is, ha mindhárom törött tetejű. Rabbi Ákivá azt mondja: miként egy
pálmalevél kell és egy citron, a mirtuszból és a fűzből1143 egy is elég.

Sátrak 3/5

Száraz, és lopott etrog, nem megfelelő. Az áserá bálványnak ajánlott, vagy a

kiközösített városból való, nem megfelelő. Orlának1144 számító citron, nem
megfelelő, tisztátalan, papi adománynak számító, nem megfelelő. Tiszta papi
adományból ne vegyen, ha mégis vett, megfelel. Ha a demájból vett, Sámáj

1141
Gazdáé: vagyis nem a folyóparton nő a fűz, hanem megművelt föld körül.
1142
Etrog: citromhoz hasonló gyümölcs, magyar neve: citron.
1143
Héb. árává = fűz.
1144
A négy évnél fiatalabb fa gyümölcse tiltott, orlá-nak - érintetlennek számít.
iskolája megtiltja, Hilel iskolája megengedi. A Jeruzsálembe hozott második
tizedből ne vegyen, ha vett, megtarthatja.

Sátrak 3/6

Ha a citron nagyobb részét kinövések borították, vagy a csúcsa letörött, vagy

meghámozták, vagy meghasadt, luk van rajta, vagy hiányzik belőle, nem
megfelelő. Ha csak kis részét borították el kinövések, a szár levált róla, luk van
rajta, de semennyi sem hiányzik belőle, megfelelő. A fekete citron alkalmatlan. A
póréhagymához hasonló zöld, Rabbi Meir szerint alkalmas, Rabbi Jehuda szerint
alkalmatlan.

Sátrak 3/7

A legkisebb méretű elfogadható citron Rabbi Meir szerint akkora, mint a dió,
Rabbi Jehuda szerint, mint a tojás. A nagy méretről mondja Rabbi Jehuda: egy
kézzel kettőt tart, Rabbi Joszi szerint két kézzel egyet.

Sátrak 3/8
Rabbi Jehuda szerint a pálmalevelet a saját fajtájával kötik össze.1145 Rabbi Meir
szerint egyszerű spárga is megteszi. Hozzátette Rabbi Meir: Megtörtént, hogy
Jeruzsálem lakói arany fonállal fogták össze. Mire azt mondták neki [a Bölcsek]:
de alatta [az aranyfonál alatt] a csokrot [akkor is] a saját fajtájával kötötték össze.

Sátrak 3/9

Hol lendítették meg a pálmalevél csokrát a hálel mondásánál?1146 A „hodu lá-sem”-

nél az elején és a végén, és az „ áná há-sem hosiá ná”-nál, Hilel iskolája szerint.
Sámáj iskolája szerint az „áná há-sem háclihá-ná”-nál is. Azt mondta Rabbi
Ákivá: megfigyeltem Rábán Gámlielnél és Rabbi Jehosuánál, hogy mikor az egész
nép lendített ezeknél a részeknél, ők csak az „áná há-sem hosiá-ná”-nál
lendítettek. Aki messziről jött és nem volt nála pálmalevél, hazamegy és otthon
lendít az asztal előtt. Ha nem vette kézbe a reggeli imánál, vegye kézbe
alkonyatkor, mivel a pálmalevéllel egész nap imádkozhat.

Sátrak 3/10

1145
Saját fajtájával: vagyis pálmalevéllel. A kérdés: összefogják-e a négy fajtát, vagy összekötik?
1146
Hálel: imádság a 113–118 zsoltárok alapján.
Ha valaki számára rabszolga, asszony vagy kiskorú mondja a hálelt, minden
szavukat meg kell ismételni, és átok üljön a fején, mert nem tanulta meg egyedül
mondani a szöveget. Ha felnőtt mondja számára, minden sor után ismétli: háleluja.

Sátrak 3/11

Olyan helyen, ahol megismételnek minden sort, ő is megismétli. Ahol az imát úgy
mondják, ahogy írva van, ő is úgy mondja. Ahol áldást mondanak utána, ő is áldást
mond. Mindenki a hely szokását követi. Aki a szombatévben pálmalevelet vásárol
a barátjától,1147 barátja citront is adjon neki ajándékba, mivel azt úgy sem
vásárolhatna1148 másnál a hetedik évben.

Sátrak 3/12

Régebben hétszer vitték a pálmacsokrot a szentélybe, az ország egyéb helyein csak

egyszer. Mikor a szentélyt elpusztították, Rábán Johánán Ben Zákáj úgy döntött,
hogy az országban hétszer imádkozzanak lulávval a szentély emlékére, és az omer
lendítés napját betiltotta.1149

1147
A barátja feltehetően ám há-árec, (irástudatlan) aki nem tartja be a hetedik év parancsolatait.
1148
Pálmalevelet árulhatnak a hetedik évben is mert az nem ehető, de a citron étel, és nem
kereskednek vele a hetedik évben, ezért ingyen adja.
1149
Héb. jom henef: a lendítés napja. Az első gabona áldozata, Niszán hónapban.
Sátrak 3/13

A szentély fennállásának idején, mikor a szukot ünnepének első napja szombatra

esett, pénteken az egész nép a zsinagógába vitte a pálmacsokrát. A következő nap,
szombat reggel, mikor érte jöttek, mindenki felismerte és kézbe vette a saját
csokrát. Mert azt mondták a Bölcsek: az ember nem teljesíti a szukoti kötelességét
az első ünnepnap a barátja pálmacsokrával. Az ünnep többi napján a barátja
pálmacsokrával is teljesítheti a kötelességét.

Sátrak 3/14

Rabbi Josze azt mondja: Ha az ünnep első napja szombatra esik, és véletlenül
kihozta a pálmacsokrot a közterületre, nem vétkes, mert parancsolatot teljesített.

Sátrak 3/15

Az asszony számára nem kötelező a pálmacsokor parancsolata, de elfogadja a

fiától vagy a férjétől a csokrot és visszateszi a vízbe1150 szombaton. Rabbi Jehuda
azt mondja: szombaton visszateszik a vízbe, hogy el ne hervadjon és ünnepnap
1150
Vízbe teszi: a lulávot vízben tartják, mint egy csokor virágot.
vizet adnak hozzá, és közbenső napokon kicserélik a vizet. Kiskorú, aki már
lendíteni képes a pálmacsokrot, köteles.

Sátrak 4/1

A pálmacsokor és a fűzfaág parancsolata, hat és hét.1151 A hálelé és az örömé1152

nyolc. A sátor és a vízöntés, hét.1153 A furulya hangja, öt és hat.1154

Sátrak 4/2

Pálmacsokor hét. Hogyan? Ha az ünnep első napja szombatra esik, a pálmacsokrot

hétszer viszik az oltár körül, az összes többi nap, ha nem szombatra esik, hatszor.

Sátrak 4/3

1151
Hat és hét: a lulávval körbejárták a szentély oltárát. Ez hat napig folytatódott, vagy hét napig.
1152
Öröm: a békeáldozat húsából való evés.
1153
Vízöntés: a támid áldozatot libáció (vízöntés az oltárra) kísérte.
1154
A víz merítésnél furulya hangja szólt. A szombat kivétel volt.
Fűzfaág hét, hogyan? Ha a fűzfaág hetedik napja, a hosáná rábá szombatra esik,
akkor a fűzfaág ceremóniája hét napos, ha másik napra esik, hat napos.

Sátrak 4/4

Hogyan végzik a pálmacsokor ceremóniáját? Ha a szukot ünnepe szombatra esik,

péntek délutánig felhozzák a csokrokat a szentély hegyére, és ott a segédek
elrendezik a csokrokat a polcokon. Az idősek csokrait a szentély hivatalában
helyezik el.1155 A népet megtanítják arra, hogy ezt mondják, „bárki, akinek a
csokrom a kezébe kerül, azt ajándéknak tekintheti”. A következő nap, mikor
felkelnek és visszatérnek a szentélybe, a segédek elébük dobják a csokraikat, az
emberek elkapják, és közben egymást lökdösik.

Sátrak 4/5

Hogyan történik a fűzfaág ceremóniája? Jeruzsálem mellett, a völgyben volt egy

hely, melyet Mocá-nak hívtak. Lementek és ott ágakat gyűjtöttek, majd
visszajöttek és elhelyezték az ágakat az oltár mellett úgy, hogy az ágak vége
ráhajlott az oltárra. Majd megfújták a sófárt: tekiá és truá és tekiá.1156 Minden nap
körbejárták az oltárt, és azt mondták: áná há-sem hosiá ná, áná há-sem háclihá ná.

1155
Hogy ne kelljen tolakodni, amikor átveszik a csokrokat.
1156
Tekiá: kitartott hang, truá: szaggatott hang.
Rabbi Jehuda azt mondta: áni vá-hu hosiá ná.1157 Még aznap hétszer körbejárták az
oltárt. Mit mondtak, mikor elhagyták az oltárt? „Tied a szépség, ó te oltár! Tied a
szépség, oltár.” Rabbi Eliezer szerint kétszer mondták: „Az Örökkévalónak és
neked Oltár.”

Sátrak 4/6

Ahogy hétköznap, úgy zajlott szombaton is a ceremónia, de szombat előtt

összegyűjtötték a fűzfaágak csokrait, és arany vederbe állították, hogy ne
hervadjon el. Rabbi Johánán ben Beroka azt mondta: pálmaágakat hoztak, és
azokat a földhöz csapkodták az oltár oldalánál. Ezt a napot a pálmaág
csapkodásának napjának hívják.

Sátrak 4/7

A gyerekek azonnal szétszedik [a felnőttek] pálmacsokorait [miután a felnőttek

teljesítették a lulav parancsát] és megeszik belőle az etrogot.

Áni vá-hu (én és Ő) —ugyanaz a betű szerinti számértéke (héb. gimátriá), mint az áná há-
1157

sem-(könyörgök hozzád Istenem).

Sátrak 4/8

A hálel és az öröm nyolc. Hogyan? Ez arra tanít, hogy a hálel, és az öröm és az

utolsó ünnepnap tisztelete épp olyan, mint a szukoti ünnep többi napja. Sátor hét.
Hogyan? Mikor befejezte a hetedik nap étkezéseit, nem kell szétszedni a sátrat a
smini áceret ünnepe iránti tiszteletből, legfeljebb a házába viszi az evőeszközöket,
a délutáni ima után, vagy később.

Sátrak 4/9

Hogyan történt a vízöntés? Három lognyi vizet merítettek a Siloah forrásánál az

erre való arany edénybe. Majd mikor a szentély udvarának Vízi kapujához
érkeztek, megfújták a sófárt, simán, szaggatottan és simán. Az erre választott pap
felment az oltár lejtőjén, ahol balra fordulva két ezüst csészét talált. Rabbi Jehuda
azt mondta: gipszből voltak, de belül feketék a bortól. Lukasak az aljukon, mint az
orrluk, az egyiké széles amelyik a borhoz való, a másiké keskeny luk, ezért
egyszerre ürültek ki.1158 A nyugati oldal a vízé, a keleti oldal a boré. Ha valaki a
vizet a boros tartályba csészébe ürítette és a bort a vizesbe, eleget tett a
követelménynek. Rabbi Jehuda azt mondta, minden nap lognyi víz, illetve a bor
libációját végezték. Nyolc napig. A nép így szólt a vízöntés végzőjének: „emeld fel
kezeidet!” mert egyszer az történt, hogy a főpap a lábára öntötte a libációt és a nép
etrogokkal dobálta meg.
1158
Az ókori bor sűrű és lassan folyik.
Sátrak 4/10

Ahogy hétköznap történt a vízöntés, szombaton is úgy történt azzal a különbséggel,

hogy szombat előtt megtöltötték az arany csészét, amely nem volt felszentelve, a
Siloah forrásából merített vízzel. Szombatig ezt a csészét a szentély egyik
kamrájában helyezték. Ha kiömlött vagy fedetlen maradt, újra töltötték egy
tartályból, mivel a víz vagy a bor, ha fedetlen marad, alkalmatlan az oltárhoz.

Sátrak 5/1

A fuvola hangja, egyszer öt, máskor hat.1159 Ez a bét há-soevá fuvolája,1160 amely
szombaton sem szűnik meg, sem pedig ünnep napján. Azt mondják: „aki nem látta
a bét há-soevá -t, örömmel teli hangjával, az életében nem látott örömet.”

Sátrak 5/2

1159
A fuvola hangja kísérte a szukoti vízmerítést és annak örömét.
1160
Bet há-soevá: a vízmerítés helye.
Az első ünnepnap kimenetelekor lementek a női udvarba és ott valami nagyszerű
dolog állt. Négy arany lámpatartó, tetejükön négy arany csészével. Minden
lámpához négy létra vezetett és azokon négy-négy papnövendék állt, olajos
korsóval a kezükben, egyenként százhúsz log olajjal, amelyből a csészéket
feltöltötték.

Sátrak 5/3

Az elhasznált papi nadrágokból és övezetükből darabokat téptek le, és azokat

használták kanóc gyanánt a lámpákhoz. Nem akadt egy udvar sem Jeruzsálemben,
ahol a bét há-soevá fénye ne világított volna.

Sátrak 5/4

Előttük hászidok1161 és jóhírű emberek táncoltak, égő fáklyákkal a kezükben, és

zsoltárokat és áldásokat skandáltak. És a léviták kezükben nagy számú hangszerrel,
hegedűvel, hárfákkal és csengettyűkkel és trombitákkal álltak a női udvar felé
vezető tizenöt fokon, melyek megfelelnek a zsoltárok tizenöt lépcsőinek, melyeken
hangszeres léviták „állnak” és dalaikat maguk kísérve énekelnek. A felső kapuban,
amely ezrát Izraelből az ezrát há-násim-hoz vezet,1162 két pap állt két trombitával.
1161
Hászid: nagyon vallásos, (itt a hászid jelentése szinte azonos a maival).
1162
Ezrát Izrael: Izrael, a férfiak udvara, karzata; ezrát há-násim: a nők karzata.
[Amikor] megszólalt a kakas, fújtak, rikoltottak és fújtak. Mikor elérkeztek a
tizedik lépcsőfokhoz ismét fújtak, rikoltottak és fújtak. Mikor az udvarba értek,
harmadszor is fújtak, rikoltottak és fújtak. Aztán folytatták útjukat, mentek és
fújtak, amig eljutottak ahhoz a kapuhoz, amely kelet felé néz. Mikor ebben a
kapuban álltak, mely keletre nyílik, nyugat felé, a szentély felé fordultak és azt
mondták: őseink, akik ezen a helyen éltek, hátukat az Örökkévaló háza felé
fordították, és arcukat kelet felé. Ők keletnek, a nap előtt borultak le, mi pedig
szemeinket az Örökkévaló felé emeljük. Rabbi Jehuda azt mondta: megismételték,
mondván: Az Örökkévalóé vagyunk, Őrá tekintünk.

Sátrak 5/5

A szentélyben nem fújtak huszonegynél kevesebbet és nem fújtak többet, mint

negyvennyolcat. A szentélyben minden nap huszonegyszer fújtak, hármat a kapuk
nyitásáért, kilencet az esti támidért, a muszáfért,1163 s hozzátettek még kilencet.
Szombat előestéjén hozzáadtak hatot: ebből hármat, hogy távol maradjon a nép a
munkától, és hármat azért, hogy a megszentelt nap elkülönüljön a világi napoktól.
A szukoti ünnep szombatjának előestéjén negyvennyolcszor fújtak: hármat a felső
kapuért, hármat az alsó kapuért, hármat a vízmerítésért, hármat az oltár mellett,
kilencet a reggeli támidhoz, kilencet az esti támidhoz és kilencet a muszáfokhoz,
hármat, hogy távol maradjon a nép a munkától és hármat azért, hogy a megszentelt
nap elkülönüljön a világi napoktól.

1163
Támid: az állandó (napi) áldozat. Muszáf: ünnepi és szombati kiegészítő áldozat.
Sátrak 5/6

Az ünnep első napján már ott volt a tizenhárom bika, a két kos és egy
kecskebak.1164 Tizennégy bárány is volt ott a fennmaradó nyolc „ügyeletnek”
idejére. Az első napon hatan áldoztak fel, kettő-kettőt. A többi pap egyet-egyet. A
második napon öten áldoztak fel kettőt-kettőt, a többi egyet-egyet. A harmadikon
négyen áldoztak kettőt-kettőt, a többi egyet-egyet. A negyediken hárman áldoztak
fel kettőt-kettőt, a többi egyet-egyet. Az ötödiken ketten áldoztak fel kettőt-kettőt,
a többi egyet-egyet, a hatodikon egy áldoz fel kettőt, a többi egyet-egyet. A
hetediken mindegyik pap ugyanannyit áldoz fel. A nyolcadikon sorsot vetnek,
melyik csoportból jön az áldozó pap, mint a zarándokünnepeken. Ilyenkor azt
mondják: „aki ma bikát áldozott, nem fog áldozni holnap, hanem újra kezdjük
előlről.”

Sátrak 5/7

Az év során a zarándokünnepi papi beosztás megegyezett: az áldozatok és az

áldozati kenyér elosztásában. Sávuot ünnepén az elosztók azt mondták a papnak:
„itt van neked ez a kovásztalan kenyér, itt van neked ez a kovászos kenyér”. A
meghatározott idejű papi ügyeletben feláldozza a pap a támid, nedává és nedárim

1164
Ezeket az állatokat a papok 24 „ügyelet” során áldozzák fel, egyenként.
és egyéb közös áldozatait, az összest. Ünnepen, mely a szombatot követi vagy
megelőzi, ami az áldozati kenyeret illeti, a papi ügyeletek elosztása egyenlő.

Sátrak 5/8

Ha a nap úgy esik, hogy szombat és ünnep között van, a papi ügyelet, mely előre
megszabott, a papi ügyelet tíz kenyeret vesz, és ha késik, kettőt. Az év többi
napján, az ügyelet, mely bejön, hatot vesz, aki távozik, az is hatot. Rabbi Jehuda
azt mondja, amely bejön, hetet vesz, amely kimegy, ötöt vesz. A bejövő ügyelet
kenyerét a szentély udvar északi oldalán adják, a távozó, a déli oldalon. Bilgá1165
mindig délen vette át, és a gyűrű melyhez az áldozati állatot kötötték, a falhoz volt
erősítve és az ablakuk le volt fedve.

ÜNNEPEK RENDJE 7

Tojás - héb. béicá

hetedik traktátus

1165
Bilgá: papi ügyelet neve.
Az Ünnepek, (héberül Moed) rendjében a Sátrak traktátusa után a héb. béicá
elnevezésű traktátus következik. A béicá (‫ )ביצה‬jelentése: tojás. A traktátus a
bibliai ünnepek szabályairól szól, amennyiben azok eltérnek a szombat
törvényeitől, például a munka, a szállítás, vagy az ételek dolgában.

A Misna “tojás” megnevezése a traktátus első mondatából ered: “A tojás, melyet

ünnep napján tojtak”. Ez a tojás, az engedékeny Hilel szerint ehető, a szigorú
Sámáj szerint tiltott. A traktátusnak öt része van.

Tojás 1/1

A tojás, melyet ünnep napján tojtak: Sámáj iskolája szerint megehetik, Hilel
iskolája szerint nem ehetik meg. Sámáj iskolája szerint a megevett kovász akkora
lehet, mint az olajbogyó, és a hámec pedig akkora,1166 mint a datolya. Hilel iskolája
szerint egyik sem haladhatja meg az olajbogyó méretét.

Tojás 1/2

Aki állatot vagy szárnyast vág ünnep napján, Sámáj iskolája szerint, kiemeli az
ásóval a földet és befedi a vért. Hilel iskolája szerint, ne vágjon ünnepnapon, csak
ha az előtte való nap előkészítette az ásónyi földet, de abban megegyeznek, ha már
vágott és az ásó a földben van, ásnia kell, hogy a vért elfedje.

Tojás 1/3

Sámáj iskolája azt mondja: ünnepen nem visznek létrát a közterületen, az egyik
galambdúctól a másik galambdúcig, de egy dúcnál viheti nyílástól nyílásig. Hilel
iskolája megengedi. Sámáj iskolája azt mondja, ne vegyen onnan, csak ha
megzavarta őket az előtte való napon.1167 Hilel iskolája pedig azt mondja, csak
akkor, ha kijelöli őket, így: ezt és ezt elveszem.

1166
A kovász a pészah ünnepén más tiltott ételekkel együtt hámec néven ismert.
1167
Ne vegyen a galambdúcban lévő fiókák közül.
Tojás 1/4

Kijelölte a feketéket és helyettük fehéreket talált, vagy kijelölte a fehéreket és

feketéket talált, kijelölt kettőt és hármat talált, tilos elvenni ezeket. Kijelölt hármat
és kettőt talált: szabad. Kijelölte a fészekben, és a fészek előtt voltak, tilos elvenni
őket. Ha csak ezek voltak ott, akkor szabad.

Tojás 1/5

Sámáj iskolája szerint nem húzzák félre a redőnyt. Hilel iskolája megengedi, és
még azt is, hogy leeresszék. Sámáj iskolája azt mondja: nem fektetnek kikészítésre
váró bőrt ajtószőnyegnek, és nem is emelik fel, csak akkor, ha van rajta
olajbogyónyi hús. Hilel iskolája megengedi. Sámáj iskolája azt mondja: nem viszik
ki a csecsemőt, se a pálmacsokrot,1168 se a Tóra tekercsét1169 a közterületre. Hilel
iskolája megengedi.

Tojás 1/6

Sámáj iskolája azt mondja: nem visznek kalácsot, se adományt a papnak az

ünnepen, akár az előző, vagy azon a napon választották ki. Hilel iskolája
megengedi. Erre Sámáj iskolája azt válaszolta: analóg eset [héb. gzerá sává], mert
1168
Luláv: sátoros ünnepi pálmacsokor.
1169
Tekercs – a könyv ókori formája.
ahogy a kalács papi ajándék, ugyanúgy a trumá1170 is papi ajándék, és ahogy nem
hoznak trumá-t ünnepnapon, más ajándékot se lehet hozni. Erre Hilel iskolája így
kérdez: ha azt mondtátok, hogy a trumá nem választható le ünnepen, akkor az
ajándék kiválasztható?

Tojás 1/7

Sámáj iskolája azt mondja: fűszer őrölhető fa mozsárban, a só pedig korsóban, fa

mozsár örlővel. Hilel iskolája pedig azt mondja: fűszer őrölhető a szokott módon
kőmozsárban, a só pedig fa mozsárban.

Tojás 1/8

Aki hüvelyeseket válogat ünnepen. Sámáj iskolája azt mondja: kiválogatja az

ehetőt és megeszi. Hilel iskolája azonban így vélekedik: válogat az ölében, kosárba
önti vagy tálba, de nem asztalon csinálja és nem szitával és tölcsérrel.1171 Rábán
Gámliel azt mondja: még vízben is áztatja és leönti róla a hulladékot.

Tojás 1/9
1170
Trumá jelentése: papnak járó adomány.
1171
Mert akkor úgy tűnne, hogy nagyobb ételmennyiséget készít.
Sámáj iskolája azt mondja: ünnepnap nem küldhetnek, csak kész ételt. Hilel
iskolájának válasza: állatot és szárnyast is lehet küldeni, akár élőt, akár vágottat.
Küldenek bort és olajat, lisztet és hüvelyeseket, de gabonafélét nem. Rabbi Simon
megengedi a gabonát.

Tojás 1/10

Ruhaneműt is küldenek, akár varrott, akár nem varrott. Akkor is, ha van benne
tiltott keverék és ha az ünnepre szükséges. De szögezett szandált nem, se olyan
cipőt, amely nincs megvarrva. Rabbi Jehuda azt mondja: fehér cipőt sem, mert az
szakembert1172 igényel. A szabály így szól: minden, ami ünnepen használható, az
ünnep napján küldhető.

Tojás 2/1

Ünnep előestéjén, amely péntekre esik, nem főznek szombatra, hanem első
szándék szerint az ünnepre,1173 de ha abból marad, meghagyják szombatra, és

Hogy feketével befesse.

1172

Első szándék szerint: a héb thilá kifejezés jelentése: először. A Bölcsek nem akarták, hogy
1173

ünnep előestéjén (mely egybeesik a szombat előestéjével), máskorra is főzzön, pl. a következő
hétköznapokra. Ilyen esetben a főzési szándék az ünnepre irányul.
ehetik szombaton. Elkészítik az ételt ünnep előestéjén,1174 és az ételből szombatra
is hagynak. Sámáj iskolája szerint ehhez mindenképpen két tál étel szükséges.1175
Hilel iskolája szerint egy tál étel is elegendő. A halétel esetében megegyeznek,
melyre tojást ütöttek, amely ezáltal két tál ételnek felel meg. Ha megették, vagy
elveszett, azt az edényt ne tegye félre szombatra, de ha marad, félre teszik
szombatra.

Tojás 2/2

Ha az ünnep szombat után következő napra esik, Sámáj iskolája szerint

mindenhez1176 szükséges a mikvében való megmerülés szombat előtt. Hilel iskolája
szerint az edények szombat előtt, az emberek szombaton.1177

Tojás 2/3

A két iskola abban megegyezik, hogy a kőedénybe helyezett és tisztátalanná vált

ivóvizet a mikve vizéhez érintik, hogy megtisztuljon, de nem merítik meg.1178

1174
Erre a két alkalomra való tálra a vegyes eruv szabálya érvényes.
1175
Két tál: egyik az ünnepre, a másik szombatra.
1176
Mindenhez: az ember és az edények.
1177
Emberek szombaton is merítkezhetnek.
1178
Nem merítik meg: a kőedényt, amely maga is tisztít, nem merítik bele a mikvébe, csak a víz
felszínei érintkeznek egy pillanatra. Ez a fajta tisztítási módszer csak ivóvízre érvényes.
Ugyancsak megmeríthetünk valamit fokozatról fokozatra, vagy akár csoportról
csoportra.1179

Tojás 2/4

Sámáj iskolája azt mondja: hozhatnak slámim1180 áldozatot, de nem teszik rá a

kezüket, de egyéni égő áldozatot nem hozhatnak. Hilel iskolája szerint hozhatnak
slamim és égőáldozatot egyaránt, és rá teszik a kezüket.

Tojás 2/5

Sámáj iskolája azt mondja: ne készítsen meleg vizet a lábainak, csak akkor, ha
ivásra is alkalmas a víz. Hilel iskolája megengedi. Az ember tüzet rakhat, és
mellette melegedhet.

Tojás 2/6
1179
Merítéssel a tisztaság mértéke növelhető. Csoport: a pészahi áldozók csoportja.

Slamim – sálméi hágigá vagy sálméi szimhá – békeáldozat, örömáldozat. Járulékos áldozatok
1180

az ünnepen.
Rábán Gámliel úgy dönt három dologban, mint Sámáj iskolája: nem teszik el a
meleg vizet ünnepről szombatra; nem állítanak gyertyatartót ünnepen; nem sütnek
vastagabb cipót, csak vékonyabbat.1181 Azt mondta Rábán Gámliel: apám idejében
ünnepen soha nem sütöttek vastag cipót, csak vékonyat. Azt válaszolták neki: mit
tegyünk apáddal? Az ő házában szigorúak voltak magukhoz, de engedékenyek
egész Izraellel, hogy durva és vastag kenyeret süthessenek.

Tojás 2/7

Ő azonban engedékeny volt három dologban: megengedte, hogy seperjenek az

ágyak között; füstölőt tehettek az izzó parázsra; pészah éjjel süthettek kecskehúst.
A Bölcsek ezt mind megtiltották.

Tojás 2/8

Elázár ben Ázárjá megengedett három dolgot, de a Bölcsek megtiltották: a tehene

kimehetett szombat napján szalaggal a szarvai között; lekefélhette az állat szőrét
ünnep napján; és megőrölhette a paprikát a saját őrlő kövei között. Rabbi Jehuda
azt mondta: nem kefélheti az állat szőrét ünnepnapon, mert az megsebezheti, de
vakaróval ápolhatja. A Bölcsek azt mondják, hogy se kefével se vakaróval.
1181
Rábán Gámliel tiltásai a többlet munkavégzés miatt vannak.
Tojás 2/9

A paprika őrlő kövei tisztátalanná válhatnak három eszköz miatt: a tartály edénye
miatt, a fém edény miatt és a szita miatt.

Tojás 2/10

A gyerek játékkocsija tisztátalan a gyerek ürüléke miatt,1182 szombaton hordozható,

de ne húzzák a földön,1183 hanem ruhákon. Rabbi Jehuda azt mondja: semmi se
húzható szombaton, a gyerekkocsin kívül, mert az lesimítja a földet és nem hagy
barázdát.

Tojás 3/1

Nem foghat halat a halastóból ünnepnapon és nem is etetheti a halakat. De kifogják

az állatot, vagy a szárnyast a ketrecből és megetetik. Rábán Simon ben Gámliel azt

1182
A gyerek rajta ül, pelenka nélkül.
1183
Ne a földön, hogy ne hagyjon barázdákat.
mondja: a ketrecek1184 nem egyformák. Ahol azon belül „vadászni” kell az állatra,
ott tilos, ahol könnyen elérhető, szabad.

Tojás 3/2

Ha ünnep előtt csapdát állít a vadnak, vagy a madárnak, vagy halnak, ne vegye ki
az ünnepen, csak ha biztos benne, hogy az már ünnep előtt csapdában volt. Egy
idegennel történt, aki halat hozott Rábán Gámlielnek, aki azt mondta: ebből szabad
enni ünnepen, de én nem fogadom el.

Tojás 3/3

Beteg állatot nem vághat le ünnepnapon, csak akkor, ha aznap mód, vagy idő van
arra, hogy a sültjéből olajbogyónyit ehessen. Rabbi Ákivá azt mondja: még az is
elég, ha a mészárszéken elvesz belőle egy olajbogyónyi nyers húsdarabot. Ha a
szabadban vágta le az állatot, ne hozza be a házba rúdon vagy nyárson, hanem a
kezében, darabonként.

Tojás 3/4

1184
Ketrec: vivárium, karám.
Elsőszülött állat, mely ünnepnapon a gödörbe esett: Rabbi Jehuda szerint hozzáértő
személy lemegy és megnézi, vajon megsérült-e. Ha sérült lett az állat, felhozza és
levágja; ha nem sérült, nem vágja le. Rabbi Simon azt mondja: bármilyen állat,
melynek hibáját nem ismerték fel az ünnep előtti nap, nem tekinthető ünnepre
késznek.1185

Tojás 3/5

Állat, mely ünnepnap megdöglött, ne mozdítsák el a helyéről. Egyszer

megkérdezték Rabbi Tarfont a döglött állatról és a kalácsról,1186 mely tisztátalan
lett. Bement a bét há-midrás-ba, megkérdezte a többieket, és azt mondták neki, ne
mozdítsa el a helyéről.

Tojás 3/6

Ünnepnap nem lehet „csoportba verődni” a vágott állat húsára, csak az ünnep
előestéjén, mert akkor vágják le az állatot és akkor osztják el a húsát.1187 Rabbi

1185
Ünnepre kész: a húsa ünnepnapon már ehető.
1186
A papnak leválasztott tészta, kalács, héb. hálá.
1187
Csoport: előre csoportba választják az embereket, akik részesülnek a húsból.
Jehuda szerint, ha kiméri a húst ünnepnap, az edény vagy a fejsze súlya1188 szerint
teheti. A Bölcsek véleménye szerint ünnepnap nem nyúlhat a mérleghez.

Tojás 3/7

Ünnepnapon nem szabad kést élesíteni, de egy másik késsel csiszolva élesíthet.
Nem lehet kérni a mészárostól: „mérj le nekem egy dínárra való húst”. A mészáros
levágja, és elosztja a húst a vásárlók között.1189

Tojás 3/8

Mondhatja a társának: „töltsd meg nekem az edényt, de ne mérték szerint”. Rabbi

Jehuda azt mondja: ha mérő edény, nem tölthet bele. Történt Ábá Sául ben Bátnit-
tal, aki megtöltötte a mérőedényeit az ünnep előtti nap, és kiosztotta a vásárlóinak
az ünnep napján. Ábá Sául azt mondta: a moed napjain1190 is így teszek, hogy a
mérték tisztázva legyen. Bölcsek azt mondják: még hétköznap is így jár el, hogy
mérték szerint áruljon. Az ember, mikor a megszokott boltosánál vásárol, azt

1188
Edény vagy fejsze – jelképes súlymérték, mert ünnepnap nem mérnek.
1189
Vásárlók között: akik majd az ünnep után fizetnek.
1190
Moed napjai: köztes ünnep, héb. chol ha-moed.
mondja: adj nekem ennyi és ennyi darab tojást és diót, mert ez a módja annak,
ahogy otthon számol.1191

Tojás 4/1

Aki ünnepnapon boros korsókat visz egyik helyről a másikra, ne vigye nyitott vagy
fedeles kosárban, hanem a vállán vagy a kezében, maga előtt. Ugyanígy vigye a
szénát, de ne a hátán, a kosarat betakarva, hanem a kezében vigye. Kezdheti a
szénakazal elhordását, de nem a farakást, ami tiltott.

Tojás 4/2

Nem vesznek el fát a farakásból, hanem inkább abból, ami ahhoz van támasztva.1192
Fát lehet hozni a mezőről, ahol összegyűjtötték, vagy a kárpáf-ból, ahol tárolták és
az elszórt gallyakból is. Mit neveznek kárpáf-nak? Olyan helyet, amely közel van a
lakhelyhez – ezek Rabbi Jehuda szavai. Rabbi Joszi azt mondja: olyan hely, ahova
kulccsal lehet bemenni, és a szombat tartományába esik.

Nem mérték, vagy ár szerint.

1191

Eredetiben: héb. szuká, vagyis sátor. Itt farakásról van szó. A lényeg: a fa (ág) elvételével
1192

összedőlhet a rakás.
Tojás 4/3

Nem aprítanak fát, se deszkát, sem pedig olyan deszkát, amely ünnep napján
eltörött. Nem aprítanak se fejszével, se fűrésszel sem pedig sarlóval, hanem
bárddal. Ház, kamra, ahol termést tárolnak, rést készít és vesz azon keresztül.
Rabbi Meir azt mondja: azzal kezdi, hogy rést hagy a téglák között, és kivesz
magának.

Tojás 4/4

Nem fúr lyukat a lámpásba, hogy edényt készítsen.1193 Nem készít faszenet
ünnepnapon, nem vágja ketté a kanócot. Rabbi Jehuda azt mondja: elvághatja a
lámpás lángjával, hogy két láng legyen.

Tojás 4/5

Nem vághatja ketté az agyagdarabokat vagy a lapot, hogy sós halat süssön benne.
Nem seperheti ki a kemencét, de kiveszi a hamut. Nem helyeznek közel két
hordót,1194 hogy arra tegyék a serpenyőt. Nem támaszt alá edényt ékkel vagy
1193
A misna idején a lámpás sokszor kiégetés nélküli agyag lámpás volt. Lyukat fúrhat abba az
ujjával is.
1194
Rögtönzött tűzhely, (tüzet raknak a két hordó között).
ajtóval, és nem terel állatot bottal ünnepen. Rabbi Elázár, Rabbi Simon fia
megengedi.

Tojás 4/6

Rabbi Eliezer azt mondja: ha talál maga előtt pálcikát, piszkálhatja vele a fogát. Az
udvarban söpört forgácsot meggyújthatja, mivel az udvarban készen van minden az
ünnepre. A Bölcsek azt mondják: maga előtt seper, és amit talál, azt meggyújtja.

Tojás 4/7

Nem gyújt tüzet se fával, se kövekkel, se porból, se vízzel.1195 Nem tüzesít

palakövet, hogy azon süssön. Rabbi Eliezer azt is mondta: az ember a száradó füge
mellett áll, szombat előtt, a hetedik évben, és azt mondja: ebből enni fogok
szombaton. A Bölcsek azt mondják: fel kell írni, és azt kell mondani: ettől
eddig.1196

Vízzel töltött üveget lencseként használ, és azzal fókuszálja a napsugarakat.

1195

A száradó füge sorba van rakva. Ha rámutat, melyiket választja, kiveheti onnan és megeheti
1196

szombaton.
Tojás 5/1

Leereszthetik a gyümölcsöt a kéményen keresztül1197 ünnepnap, de szombaton

nem. Beázás esetén befedhetik a gyümölcsöt edényekkel, ugyanígy a boros és az
olajos korsókat. Szombaton, beázás esetén edényt tesznek a lyukas tető alá.

Tojás 5/2

Minden, ami szombaton előírásos, a svut, a resut1198 vagy egyéb szombatra előírt
parancsolat következtében, az ünnepnapon is kötelező. Következők a svut előírásos
példái: nem másznak fára, nem lovagolnak az állaton, nem csónakáznak a vízen,
nem tapsolnak, nem csapkodják a combjukat, nem táncolnak. Ezek a resut példái:
nem bíráskodnak, nem esketnek, nem választanak el.1199 A következők is tiltva
vannak, pedig ezek parancsolatok: nem tesznek felajánlást [héb. hákdásá] a
szentélynek, az ajándék felértékelése szünetel,1200 nem tehet ajánlatot állat vagy
tulajdon ügyében, nem tesznek félre termést a trumá és a tizedek számára.
Mindezek az ünnep esetén mondottak, ebből következik, hogy szombaton is ez a
szabály. Az ünnep és a szombat között az egyetlen különbség az ember ételét illeti.

1197
A tetőn szárított gyömölcsöt, ha esik az eső.
1198
A svut rabbinikus szombattartási parancsolat, resut: önként vállalt cselekedet, parancsolat -
micvá: a Tóra parancsolata.
1199
Elválasztanak: a misna a hálicát és a jibumot említi, melyek a Tóra törvényei, ld. asszonyok
rendje.
1200
Felértékelik: ld. Lev 27, 1-8.
Tojás 5/3

Az állatok és az edények olyanok, mint a gazdáik lábai.1201 Aki a fia, vagy a

pásztor kezébe adja az állatot, olyan messzire vihetik, mint a gazdája lábai vinnék.
Edények, melyek valamelyik testvér tulajdonát képezik a házban: a kivitel szokása
a testvér lábai szerint. Edényekkel, melyek nem tulajdoníthatók valakinek, a hely
szokása szerint járnak el.

Tojás 5/4

Aki edényt kölcsönbe vesz a barátjától ünnep előtt, a kölcsönző lábai szerint. Ha az
ünnepen kölcsönöz, akkor a kölcsönbe adó barát lábai szerint. Asszony, aki fűszert,
vizet és sót kölcsönöz a szomszédjától a tészta dagasztásához, mindkettőjük lábai
szerint. A víz esetében Rabbi Jehuda felment, mivel az, hogy honnan való nem
lényeges.

Tojás 5/5

1201
Gazda lába: az állatok olyan messzire mehetnek, mint a gazdájuk teheti. A gazdára a szombat
és az ünnep kijárási szabálya vonatkozik, azaz otthonától milyen messzire vihetik a lábai.
A parázs: a gazdái lába szerint; a láng: a szombat területén belül bárhova lehet
[vinni]. A szentélynek ajánlott parázsból elvehetnek, a szentélynek ajánlott lángot
nem használják és nem vesznek belőle. Aki kiviszi a parazsat a közterületre,
köteles áldozatot [ásám] hozni, láng esetén mentes. Magánzó ciszternája: a
magánzó lába szerint. Ha a ciszterna város lakói közös birtoka: a város lakóinak
lába szerint. Babilóniai zarándokok esetén, aszerint, aki feltölti.

Tojás 5/6

Valaki, akinek gyümölcse egy másik városban van, és a város lakói eruvot
csináltak számára, hogy a tulajdonosnak vigyenek belőle: ne vigyenek, mert abból
nem ehet a tulajdonos. De ha ő maga csinálta az eruvot: a gyümölcsei, akár ő
maga.

Tojás 5/7

Ha valaki vendégeket hívott, azok nem hozhatnak magukkal ételt, csak akkor, ha a
vendéglátó kiadta nekik az ételt, ünnep előtt. Ünnepen nem itatják meg és nem
vágják le a pusztában legelő állatokat, de otthon megitatják és levágják a
háziállatot. És ezeket tekintik háziállatnak: amelyek a városban alszanak. A
pusztában legelők azok, akik a legelőn alszanak.
ÜNNEPEK RENDJE 8

Ünnepek (moed)

Nyolcadik traktátus: Újév (héb. ros há-sáná)

Az újév ünnepe kétnapos ünnep, amely tisré hónap első napján kezdődik. A
makkabeusok idejétől (i. e. 2 század) az izraeliták az akkor szokásos holdnaptárt
követték, az ősi héber hónapok neveivel. Tisré a hetedik, és niszán az első, egyúttal
a pészah ünnepének hónapja. A Léviták könyvében ezt olvassunk: „és szólt az
Örökkévaló Mózeshez, mondván: szólj Izrael fiaihoz, mondván: a hetedik
hónapban, a hónap elsején legyen nektek szombati nyugalom, emlékeztető
harsonariadás, szent gyülekezés” (Lev 23, 23).

A harsona héber neve sofár, amely a zsidó újév szimbóluma. A sofár, a kos
szarvából készült kürt hangjával kezdődnek az ún. „szörnyűséges napok”, (héb.
jámim noráim) amikor a hagyomány szerint az ember cselekedeteit a Teremtő
rendkívüli figyelme kíséri. Eszerint az ember szigorú megítélése újév és a tíz
nappal később kezdődő engesztelő nap között történik.

A szentély fennállásának idején az ünnepek időbeli betartása megkövetelte, hogy a

hónap kezdetét (héb. ros hodes), vagyis az újhold megjelenését minden esetben
megfigyeljék, és erről tanúságot tegyenek. Ezután megtörténhetett a hónap
megszentelése. Az újhold tanúsága és a hónap kezdetének kimondása a rabbinikus
bíróság színe előtt történt.

A traktátus címe újév, héb. ros há-sáná, (‫ )ראש השנה‬mely szószerint azt jelenti,
hogy az év feje. A traktátus négy fejezetből áll.
Újév 1/1

Négyféle újévet ismerünk. Niszán hónap első napja a királyok és a

zarándokünnepek1202 újéve. Elul hónap első napja az állatok tizedének újéve. Rabbi
Eliezer és Rabbi Simon azt mondják: ez tisré hónap első napjára esik.1203 Tisré első
napjára esik az évek, a szombatév és a jovel,1204 az ültetés és a zöldségek újéve.
Svát hónap elseje a fák újéve - Sámáj iskolája szerint. Hilel iskolája szerint svát hó
tizenötödike.

Újév 1/2

Az év során négy alkalommal ítélik meg a világot: pészahkor a gabona termése

tekintetében, sávuotkor a fák gyümölcse tekintetében. Újév napján minden ember a
világon elvonul előtte, mint a nyáj a gazdája előtt, ahogy zsoltárban leírták: „Ő
alkotta mindnyájuk szívét, és érti minden cselekedeteiket” (Zsolt 33), és szukot
ünnepén a víz hozama tekintetében.

1202
Királyok: Izrael és Judea királyai. Zarándokünnepek: pészah, sávuot és szukot.
1203
Tisré és nem Elul.
1204
Jovel – az ötvenedik év, a jubileum szó eredete héber.
Újév 1/3

Hat olyan hónap van, amikor a küldöttek kimennek a szabadba az újhold

megfigyelésére:1205 niszán hónapban a pészah miatt, áv hónapban a böjt miatt, elul
hónapban a ros há-sáná miatt, tisré hónapban az ünnepek1206 idejének
megállapítása miatt, kiszlév idején a hanuka miatt, és ádár hónapban a purim miatt.
Amikor még állt a szentély, ijár hónapban is kimentek a „kis pészah” időzítése
miatt.

Újév 1/4

Két hónap miatt megszegik a szombat törvényét, niszán és tisré miatt, amikor a
küldöttek Szíriába is elmennek, hogy a hónapra eső ünnep kezdetét megállapítsák.
Mikor állt a szentély, minden1207 hónapért megszegték a szombat törvényét, az
áldozati szertartás pontos időzítése miatt.

Újév 1/5

1205
A makkabeusok idejétől kezdve Izraelben a hold szerinti naptár volt érvényben (mai napig),
korábban (pontos számítások híján) fontos volt megfigyelni az újhold szerint a hónap kezdetét
1206
Itt: jom kipur és szukot - engesztelő nap és sátoros ünnep.
1207
Itt az újhold muszáf áldozatáról van szó.
Akár jól látszott az újhold, akár nem látszott jól, lent volt és alig látható,
megszegték érte a szombatot. Rabbi Josze azt mondja: ha tisztán látszott,1208 nem
kellett megszegni érte a szombatot.1209

Újév 1/6

Történt egyszer, hogy negyven pár tanú elindult, de Rabbi Ákiva, Lod közelében
feltartóztatta őket.1210 Rabban Gámliel érte küldött valakit, azt üzenve: ha ezeket
most feltartóztatod, a jövőben hibázni fognak az [újhold megállapítását] illetően.

Újév 1/7

Ha apa és fia tanúskodni akar az újhold ügyében, tehetik. Ha azonban az egyik

nem alkalmas, a másik csatlakozhat valaki máshoz, hogy párt alkossanak. Rabbi
Simon azt mondja: apa és fia, és az összes rokonuk, alkalmasak az újhold
tanúságára. Azt mesélte Rabbi Josze, hogy történt egyszer Tuvjával, az orvossal,
aki látta az újholdat Jeruzsálemben, ő és a fia, és a felszabadított rabszolgája. A
papok elfogadták az ő és a fia tanúságát, a rabszolgáét elutasították. Mikor a

1208
A hold fent volt, és mindenki látta.
1209
„Megszegik a szombatot”: a megfigyelők, mint tanúk (párosával jönnek) a bíróság előtt
tanúsítják, hogy látták az újholdat, és el lehet dönteni, mikor van a hónap kezdete. A megfigyelés
szombaton is megtörtént.
1210
Rabbi Ákivának úgy tűnt, hogy nincs tanúságra szükség.
rabbinikus bíróság elé járultak, csak őt és a rabszolgát fogadták el, a fiút
elutasították.

Újév 1/8

A következők nem alkalmasak újhold tanúságtételére: a kockajátékos, aki kamatra

kölcsönöz, aki galambokra fogad, aki a szombatév terméséből árul, és a
rabszolgák. Ez a szabály: minden olyan tanúságtétel, melyre a nők nem
alkalmasak, az előbb említettek sem azok.

Újév 1/9

Aki látta az újholdat és nem képes járni, a szamár hátára ültetik, ha kell ágyastul.
Ha útonállók állnak elébük, botot ragadnak. Ha hosszú az út a bíróhoz, visznek
magukkal elemózsiát, és az éjszaka és a rákövetkező nappal szombatot is sértenek,
és útra kelnek az újhold tanúságtételére, mivel írva van: „ezek az Örökkévaló
ünnepei, melyeket a megadott időben kell megtartani” (Lev 23).

Újév 2/1
Ha a bírák nem ismerik a tanút, másokat küldenek, hogy tanúskodjanak.1211 Az első
időkben bárkitől elfogadták az újhold tanúságát,1212 de mióta az eretnekek romlást
hoztak,1213 bevezették, hogy csak ismert személyektől fogadnak el tanúságot.

Újév 2/2

Az első időkben tüzeket gyújtottak a hegytetőkön,1214 de miután a szamaritánusok

összezavarták [ezt a módszert], küldötteket menesztettek.

Újév 2/3

Hogyan gyújtottak tüzeket? Cédrusfa ágakat és vesszőket hoztak, valamint olajfa

ágakat és kenderkócot, s mindezt kévébe kötötték. A kévét felvitték a hegytetőre és
meggyújtották. Az égő kévét hozták és vitték, le és fel, amíg megpillantották a
társuk tűzét a másik hegytetőn, majd a harmadikon.

1211
„Küldenek”: a (kis) Szanhedrin kivizsgálja az ismeretlen tanút, annak megbízhatóságát.
1212
Újhold tanúsága: mikor jelenik meg a hold az égen, vagyis mikor kezdődik a hónap.
1213
Romlás: az eretnekek megvesztegették a tanúkat, hogy hazudjanak.
1214
Tűzek: hegytetőről hegytetőre hírt adnak a hónap kezdetéről.
Újév 2/4

Melyik hegytetőn gyújtottak tüzet? Az Olajfák hegyétől Szártábáig, Szártábától

Grofináig, Grofinától Hávránig,1215 és Hávrántól Bét Biltin-ig. Bét Biltintől nem
mentek tovább, hanem ott ide-oda lengették, fel és le a tüzet, amíg az egész
diaszpora maga előtt látta a tűzjeleket.

Újév 2/5

Volt Jeruzsálemben egy nagy udvar, amelyet Bét Jáázek-nek neveztek, itt gyűlt
össze az összes tanú, és a bíróság itt hallgatta ki őket. Nagy lakomával fogadták
őket, hogy máskor is legyen kedvük eljönni. Első időben, ha szombat volt, nem
mozdultak ki onnan egész nap. Az idősebbik Rábán Gámliel megengedte, hogy
minden irányban kétezer könyök távolságra sétáljanak. De nem csak nekik
engedte, hanem a bábaasszonyoknak is, akik gyerekeket segítettek a világra, vagy
a tűzoltóknak, és azoknak, akik feltartóztatják a banditákat, vagy azoknak, akik
elhárítják az áradást, és segédkeznek az épületek beomlásánál. Ők, mint a város
lakói, szombaton kétezer könyök távolságon belül szabadon mozoghattak.

Újév 2/6

A tűzrakások vonala Jeruzsálemtől kelet felé húzódott a Jordán völgye felé onnan északra és
1215

tovább keletre, a Jordánon túl.

Hogyan vizsgálták meg a tanúkat? Azt a párt, melyik elsőnek érkezett, elsőnek
hallgatták meg. Először az idősebbiket kérték be, és azt kérdezték tőle: mondd
meg, hogyan láttad a holdat? A [hold sötét oldala] nap felé nézett, vagy a naptól
elfordult?1216 [A naphoz képest] északra vagy délre [látszott]? Milyen magasan állt
a hold, [a horizonton], merre hajlott, milyen széles volt? Ha [a tanú] azt mondta,
hogy a [hold sötét oldala nap felé nézett] semmit se mondott, és elbocsájtották.
Ezután beengedték a másikat. Ha szavaik egybehangzóak voltak, tanúságukat
elfogadták. A további párokat ezután csak látszat szerint vizsgálták, mert rájuk
igazából nem volt szükség, és csak azért kérdezték őket, hogy ne érezzenek
keserűséget, és hogy a jövőben is jöjjenek.

Újév 2/7

A bet din, a kis szanhedrin feje azt mondta: a hónap legyen megszentelt. És az
egész nép utána ismételte: megszentelt, megszentelt, akár időben látszik, akár nem
időben látszik. Rabbi Elázár, Cádok fia, azt mondja: ha nem időben látszik, nem
szentelik meg, mert az égben már megszentelték.

Újév 2/8

1216
ld. The mishnah: a new integrated translation, https://www.emishnah.com/
Rábán Gámliel, hold-formákat tartalmazó táblázatot őrzött a padlásán a falra
akasztva. Így kérdezte a „kezdő” tanúkat mondván: ilyen formát láttál, vagy ilyet?
Történt egyszer, hogy ketten is jöttek és azt mondták: láttuk a holdat hajnalban
keleten és este nyugaton. Ebben az esetben Johánán ben Nuri azt mondta: ezek
hamis tanúk. De mikor a tanúk Jávnéba is elmentek, Rábán Gámliel elfogadta a
tanúságot. Egyszer az történt, hogy jött két tanú, és azt állították, hogy idejében
látták az új holdat, de a következő napon már nem láttak semmit. Rábán Gámliel
elfogadta a tanúságot. Rabbi Dosza ben Hárkinasz azt mondta: ezek hamis tanúk,
hogyan tanúskodhatnak arról a nőről, aki szült, és akinek a magzata még mindig
benne van? Erre Rabbi Jehosua azt mondta: jól értem szavaidat.

Újév 2/9

Mikor ezt meghallotta Rábán Gámliel, üzent Rabbi Jehosuának, mondván: azt
parancsolom, hogy gyere el hozzám, vándorbotoddal és a pénzeddel azon a napon,
amely jom kipurra esik, a te számításod szerint. Rabbi Ákiva elment Rabbi
Jehosuához, aki nagyon szomorkodott és azt mondta neki: azt tanultam, hogy
Rábán Gámliel bármit tesz, azt kötelező érvénnyel teszi, ahogy írva van [Lev 23,
4]: „Ezek az Örökkévaló ünnepei, a szent gyülekezés napjai, amelyet betartotok,
akár idejében, akár idején túl”. Nekem csak ezek az idők vannak az ünnepekre.
Mikor Rabbi Jehosua elment Rabbi Dosza ben Hárkinaszhoz az utóbbi azt mondta
neki: ha megkérdőjelezzük Rábán Gámliel bírósági döntéseit, akkor meg kell
kérdőjeleznünk minden bírósági döntést Mózes napjaitól a mi napjainkig, ahogy
írva van [Kiv 24, 2]: „Mózes, Áron, Nádáv és Ávihu és Izrael hetven örege
felmentek”. Miért szerepel ez a négy név, és a hetven bölcs neve pedig nem? Ez
azt mutatja, hogy minden bet din idején, amely Izrael felett törvénykezett, három
ember kellően képviselte Mózes törvényét. Ekkor a kezébe vette vándorbotját és
pénzét és Jávnéba ment Rábán Gámlielhez azon a napon, amely számítása szerint
jom kipurt jelölte. Rábán Gámliel felállt és arcon csókolta, és azt mondta: béke
veled tanárom és tanítványom. Tanárom: a bölcsességed miatt, tanítványom: mivel
elfogadtad szavaimat.

Újév 3/1

Ha már látta a bét din és az egész nép az új holdat, és a tanúkat is meghallgatták,

de közben besötétedett, és nem volt arra idő, hogy megszenteljék,1217 a hónap
szökőhónap lesz. Csak a bét din látta, [a bírák közül] kettő feláll és tanúságot tesz.
Ekkor a bét din egyöntetűen megszenteli az új hónapot: „megszentelt,
megszentelt”. Hárman látták: ők hárman bét dint képeznek, és a következő reggel
ketten tanúskodnak a harmadik előtt. Elmondják, hogy „megszentelt, megszentelt“.
Egyetlen ember saját magáról nem tanúskodhat.

Újév 3/2

Megszenteljék: hogy a bírák (bet din) kijelentik: „ez a hónap kezdete, vagyis az első napja.
1217

Ha szökőhónapról beszélünk, az addigi, folyamatban lévő hónap harmincegy napos lesz.

Minden szarukürt kóser,1218 kivéve a tehéné, mert azt szarvnak nevezik, és nem
sófárnak. Rabbi Josze azt mondta: de hiszen minden sófárt szarvnak neveznek!
Miként Jósua könyvében írták (6, 5): „a jubileum szarvát megfújva.”

Újév 3/3

Az újév sofárja kőszáli kecske szarvából való, egyszerű, egyenes és a „száját”

arannyal vonják be, ezenkívül két trombita van a sofár két oldalán. A sofár hangja
hosszantartó, a trombitáé1219 rövid, mivel a nap parancsolata a sofáré.

Újév 3/4

A böjtnapokon használt sofár kosszarv, hajlott, és a szája ezüsttel van bevonva, és

két trombita van középen.1220A sofár hangja rövid, a trombitáé hosszú, mivel a nap
parancsolata a trombitáé.

Újév 3/5

1218
Kóser – szabályos az újévi parancsolathoz.
1219
A nap parancsolata: a sófár megszólaltatása.
1220
Középen: a sófárok között.
A jubileum1221 szertartása megegyezik az újévivel, a hangokat és az áldásokat
illetően. Rabbi Jehuda azt mondja: újév napján a hím kos szarvát használjuk,
jubileumkor a kőszáli kecskéét.

Újév 3/6

Sofár, mely megrepedt és megragasztották, vagy a törött darabok össze vannak

ragasztva, alkalmatlan. Lukas, de megfoldozták: ha nem ad hangot, alkalmatlan, ha
ad, alkalmas.

Újév 3/7

Aki a gödörbe vagy a pincébe, vagy hordóba, vagy cserépedénybe fújja a sofárt, ha
ő maga hallotta a hangját, teljesített.1222 Ha csak hangfoszlányt hallott, nem
teljesített. És ha a zsinagóga mögött ment el, vagy háza a zsinagóga mellett van, és
sofár hangját hallotta, vagy a megilá felolvasásának hangját:1223 ha odafigyelt [héb.
kivén libo: ráirányította a szívét], teljesített, ha nem, nem teljesített. Annak
ellenére, hogy mindketten hallották, az egyik odafigyelt, a másik nem figyelt oda.

1221
A jubileum szertartása: az ötvenedik újév napján.
1222
Teljesített: a sofár parancsolatát. (A misna a római kori üldözések idejét idézi, amikor a sófár
fújás és egyéb szokások tiltva voltak).
1223
Eszter könyvének.
Újév 3/8

„És lőn, amikor Mózes felemelte a kezét, Izrael győzedelmeskedett…” (Kiv., 17).
Mózes kezei azok, melyek a győzedelmet hozzák, vagy visszatartják? Ez arra utal,
hogy amikor Izrael a magasba emeli a tekintetét, és szívét az Égi Uruk kezébe
teszi, akkor győzedelmeskednek, ha nem, akkor alulmaradnak. Ehhez hasonlóan
mondják: „Csináljatok szeráfot kígyót és tegyétek emelvényre, és mindenki, akit
megmart, élni fog” (Szám 21). Nem arról van szó, hogy a kígyó ölni tud és életre is
kelt, hanem arról, hogy amikor Izrael a magasba emeli a tekintetét, és szívét az Égi
Uruk kezébe teszik, akkor meggyógyulnak, ha nem, akkor elüszkösödnek. A süket,
az együgyű és a kiskorú nem teljesítenek mások számára.1224 Így szól a szabály: aki
nem köteles teljesíteni, mások se teljesíthetnek általa.

Újév 4/1

Ha az újév ünnepe szombatra esik, a szentélyben fújnak sófárt, de máshol az

országban nem. Miután a szentélyt elpusztították, Rábán Johánán ben Zákáj úgy
határozott, hogy mindenütt fújnak, ahol működik bet din.1225 Rabbi Elázár azt
mondta: Rábán Johánán ben Zákáj ezt Jávnét1226 illetően mondta. Azt válaszolták

1224
Mások számára fújják meg a sofárt. Ezt hiába hallja bárki más, nem teljesített.
1225
Bet din: rabbinikus bíróság.
1226
Jávne: az a város, ahova Rábán Johánán ben Zákáj áthelyezte a Szanhedrint (a nagy bíróság),
miután Jeruzsálem elesett.
Rabbi Elázárnak, hogy a döntés egyformán vonatkozik Jávnére és más helyre, ahol
működik bet din.

Újév 4/2

Ebben különb volt Jeruzsálem Jávnénál, mivel azok a helyek, ahol a lakók
láthatták és halhatták [Jeruzsálemet], mivel közel voltak hozzá, és el is juthattak
oda, megfújhatták [a sofárt], de Jávnében nem fújhatták meg, csak a bíráskodás
udvarában.

Újév 4/3

Kezdetben a lulávot1227 a szentélyben hétszer az ünnep hét napján lengették, az

országban csak egyszer. A szentély pusztulása után, Rábán Johánán ben Zákáj úgy
határozott, hogy az országban, Jeruzsálemen kívül hétszer lengessék a szentélyre
való emlékezés miatt, de az egynapos lengetést betiltotta.1228

1227
Luláv: pálmalevél és még kétféle ág, és citron melyet két kézben tartva lengetnek szukot
ünnepén.
1228
Gabona termés (másképp: omer) egynapos lengetése: héb. jom henef – szertartás mely az új
gabona fogyasztását engedélyezte.
Újév 4/4

Kezdetben egész nap elfogadták1229 az újhold tanúságát. Egyszer az történt, hogy a

tanúk késtek és zavar keletkezett a léviták beosztásában.1230 Úgy döntöttek, hogy
legkésőbb a délutáni áldozat idejéig meg kell érkezni a tanúknak. Ha a tanúk a
minhá idejében és az után érkeztek, akkor az a nap és a rákövetkező, az ünnep
szentségével bírt. A szentély pusztulását követően, Rábán Johánán ben Zákáj úgy
döntött, hogy az újhold tanúságát elfogadják egész nap. Rabbi Jehosua ben Kárhá
azt mondta, hogy Rábán Johánán ben Zákáj arról is döntött, akárhol legyen a bét
din feje,1231 a tanúk menjenek egyenesen a tanácskozás helyére.

Újév 4/5

Rabbi Johánán ben Nuri szerint az áldások rendje a következő:1232 elmondja az

Ávot és a Gevurot és a Kedusát há-Sem1233 áldásait, és a Málchujot-ot,1234 de nem
fúj a sofárba. Kedusát há-Jom és a sofárba fúj, majd ezután jön a Zichronot és a
sofárba fúj, majd Sofárot és a sofárba fúj.1235 Ezután az Ávodá, Hodáá és a Birkát
Kohánim következik.1236 Rabbi Ákiva azt kérdezte tőle, ha nem fúj a Málchujot
említésével, miért említ sofár fújást? Vagyis a helyes sorrend így hangzik: Ávot,
1229
Egész nap: elul hónap harmincadik napján.
1230
A léviták délutáni istentiszteletében.
1231
Akárhol legyen: más is dönthet helyette, a távolléte ne akadályozza meg a tanúságtételt.
1232
Áldások sorrendje: az újévi muszáf imádság imarendjében.
1233
Ld. a tizennyolc áldás (tfilát smoneszre – ámidá) első három áldása.
1234
Málchujot: Isten királyságai.
1235
Sofarot: bibliai szövegek említése, ahol a sofár szerepel.
1236
Ávodá: a szentély munkálatai, hodáá: hála említése. Birkát Kohánim: a papi áldás.
Gevurot, Kedusát há-Sem, majd összekötik a Málchujot és a Kedusát há-jom
áldásokat a sofárba fújással. Zichronot és fúj, Sofárot és fúj, aztán mondja: Ávodá
és Hodáá és Birkát Kohánim.

Újév 4/6

Nem mondanak tíznél kevesebb verset a Málchujot áldásában, ugyancsak tíznél

kevesebbet a Zichronot, vagy tíznél kevesebbet a Sofárot áldásainál. Johánán ben
Nuri azt mondja: ha mindegyiknél hármat-hármat mond, eleget tesz a
kötelességének. Nem szokás idézni a zichron, málchut és sofár említéseiből a
pusztulással kapcsolatban. A Tórával kezdi, és a prófétákkal fejezi be. Rabbi Joszi
szerint, ha a Tórával fejezi be, az is rendben van.1237

Újév 4/7

Nem az első, aki a frigyszekrény előtt imádkozik újév ünnepén,1238 hanem a

második jelet ad a sofárhoz, mégpedig a muszáfban. Ha hállelt mondanak, azt is az
első vezeti.

1237
A mondott vers-idézetek a héber Bibliából valók.
1238
Első: aki a reggeli imát vezeti.
Újév 4/8

Azért, hogy sofárhoz jussunk az ünnepen, nem megyünk ki a kijelölt területről,

nem keressük a kőrakás alatt, nem mászunk fára, nem lovagolunk állatok hátán,
nem úszunk a vízben, nem vágjuk le semmilyen szerszámmal, amely a szombatot
sérti, vagy egyéb tiltott tevékenység árán. De ha valaki vizet vagy bort akar
beletölteni, teheti. Nem gátoljuk meg a gyerekeket, hogy belefújjanak, hanem
türelmesen megtanítjuk őket a használatára. Aki a sofárt próbálgatja, nem felel
meg, aki az előbbi próbálgatását hallgatja, az sem felelt meg.

Újév 4/9

A sofár rendje: három hang-sorozat hármasa.1239 Tekiá-nak, mely hosszan kitartott

hang, megfelel három szaggatott hang, a truá. A truá-nak megfelel három „jajszó,”
[héb. jebává]. Megfújta az első kitartott hangot, majd a másodikat kétszer hosszan
kitartotta mintha már a következő hármas eleje lenne, az csak egy hármasnak
számít. A muszáf végeztével kézbe veszi a sofárt, tekiá-t fúj, truá-t, majd ismét
tekiá-t, mindezt háromszor. Ahogy az előimádkozó tudja az imádságokat,
ugyanúgy mások is kötelesek ismerni az imádságokat. Rábán Gámliel szerint az
előimádkozó sokakat felment a kötelességük alól, akár imádkoznak, akár nem.

1239
Hanghármas: málchujot, zichronot és sofárot nevében, a hármas héberül: tkiá – truá – tkiá.
ÜNNEPEK RENDJE 9

Böjtnap (héb. táánit)

Kilencedik traktátus

A héb. táánit (‫ )תענית‬jelentése böjtnap. Az Ünnepek rendjében helyet foglaló táánit

traktátus a böjtök szokásait, szabályait tárgyalja. Az év során hat állandó böjtnap
szokásos, melyek közül az engesztelő napi böjt az egyetlen, amelyet a Tóra rendelt
el. Áv hó kilencedike pedig a két jeruzsálemi szentély pusztulásának emlékére
elrendelt böjtnap. Ez a két böjtnap teljes, azaz egész napos böjttel jár.

Tevet hó tizedike fél böjttel emlékezik az első jeruzsálemi szentély körül épített
ostromgyűrű felállítására. Támuz hó tizenhetedikének böjtje a jeruzsálemi szentély
falainak leomlására emlékezik. Gedáljá1240 böjtje tisré hó harmadikára esik, és
végül Eszter böjtje niszán hó 14-16 közé esik.

Gyakoriak az egyéni böjtnapok is, melyeket az egyén fogadalmai írnak elő,

valamint a közösség esőváró böjtje, amelyet szükség esetén a rabbinikus bíróság
rendel el, úgyszintén az álom-böjtök, melyek az egyén rossz álmát követik.

A böjtnap traktátusa négy részből áll.

Böjtnap 1/1

Mikor említik az esőhozatal isteni beavatkozását?1241 Rabbi Eliezer szerint szukot

ünnepének első napjától. Rabbi Jehosua szerint az ünnep utolsó napjától. Rabbi
Jehosua azt mondta Rabbi Eliezernek, hogy ünnep közben az eső átok számba
megy, akkor minek a könyörögés? Rabbi Eliezer azt válaszolta: én se azt
mondtam, hogy könyörögjön, csak azt, hogy említse így imájában: „fújjon a szél és
hozzon esőt idejében.”1242 Azt válaszolta: ha ez a helyzet, akkor említheti ugyanezt
egész évben.

1240
Gedáljá ben Áhikám Jeruzsálem kormányzója volt, Nebukadneccár, Bábel királya
megbízásából a hátrahagyott izraeliták kormányzására, akit később egy összeesküvés során
meggyilkoltak.
1241
Említik: az esőért való könyörgés imáiban.
1242
Az ámidá (tizennyolc áldás) imádságában.
Böjtnap 1/2

Nem imádkoznak korábban esőért, csak röviddel az esős évszak előtt. Rabbi
Jehuda azt mondja: az utolsó, aki az ünnep utolsó napján a Tóra elé járul és
megemlíti,1243 de az első nem említi meg. Pészah első ünnepnapján az első
megemlíti az esőt, az utolsó nem említi. Meddig kérnek esőt? Rabbi Jehuda azt
mondja: amíg pészah ünnepe véget ér. Rabbi Meir azt mondja: amíg niszán
hónapja véget ér, mert Joel próféta könyvében (2, 23) ezt mondták: „és hullatott
nektek esőt, meg őszi esőt és tavaszi esőt az első1244 hónapban”.

Böjtnap 1/3

Márhesván hónap1245 harmadik napján esőért imádkoznak. Rábán Gámliel szerint e

hónap hetedik napján, vagyis tizenöt nappal a sátoros ünnep után, hogy az izraelita
zarándokok közül az utolsó is időben visszajusson az Eufrátesz partjára.1246

Böjtnap 1/4

1243
Megemlíti: esőt kér.
1244
Régen niszán volt az év első hónapja.
1245
Marhesvan, akkád eredetű szó, a nyolcadik hó régies neve. A mai neve: hesvan.
1246
A jeruzsálemi zarándokok sokaságára utal, akik Babilóniában élnek.
Ha márhesván hónap tizenhetedikéig sem ered el az eső, akkor az emberek önként
három böjt-napot tartanak, úgy hogy böjt előtt, sötétedéstől kezdve esznek és
isznak, és aztán szabad dolgozni, mosakodni, olajjal bedörzsölni a testet, szandált
húzni, és a házastársi kötelességnek is eleget lehet tenni.

Böjtnap 1/5

Ha kiszlév hó1247 is elérkezett és még nem eredt el az eső, a rabbinikus bíróság

három böjtnapot rendel el az egész közösség számára. A böjtöt megelőző este1248
esznek és isznak, és aztán szabad dolgozni, mosakodni, olajjal bedörzsölni a testet,
szandált húzni, és a házastársi kötelességnek eleget tenni.

Böjtnap 1/6

Elmúltak ezek a hónapok és az imádság nem segített: a bíróság utasítására három

újabb böjtnap kezdődik az egész közösség számára. A böjtöt megelőző időben
esznek és isznak, de aztán, reggeltől tilos a munka, a mosakodás, az olajozás, tilos
szandált húzni, a házastársi kötelességet betartani. A fürdőket bezárják. Ha ezek az
idők is elmúltak, és nem válaszoltak az imádságra, a bíróság még hét további
1247
Kiszlév: a harmadik hónap neve.
1248
A böjt reggel kezdődik. Minden este sötétedéstől reggelig ehet és ihat.
böjtnapot ír elő, ami mostanáig összesen tizenhárom böjtnap. Ez a hét abban is
különbözik az előbbi hat böjtnaptól, hogy sofárt fújnak, az üzleteket bezárják,
hétfőn kissé megemelik az üzlet redőnyét, csütörtökön pedig teljesen felhúzzák a
redőnyt a közeli szombat szentsége miatt.

Böjtnap 1/7

Mikor ez az idő is elmúlt, és az imádság válasz nélkül maradt, elmarad a

kereskedés, az építkezés, a fák ültetése, az eljegyzések és a barátságos üdvözlés,
mert az embereket mintha az Örökkévaló büntetése sújtaná. Az emberek pedig
egyénileg visszatérnek a böjthöz, niszán hó végéig. Ha niszán is elmúlt és nem
esett, ez már átoknak minősül, amint írták, 1Sámuel (12, 17): „nemde búzaaratás
van ma? Kiáltok az Örökkévalóhoz és adni fog mennydörgést és esőt”.

Böjtnap 2/1

Mi a böjtnapok1249 rendje? Kiviszik a frigyszekrényt a város utcájára és hamut

szórnak rá, valamint a nászi fejére, az áv bet bin fejére,1250 majd mindenki hamut
szór a saját fejére. Közülük az idős így szól dorgáló szavakkal: testvéreim, nem azt
mondták Ninive lakóiról, hogy Isten látta a fejükön a zsákot és látta böjtjüket,

1249
Az előző fejezetben említett böjthétre utal.
1250
Áv bet din: a bíróság feje, nászi: (szó szerint herceg), a nagy szanhedrin (71 tagú bíróság) feje
hanem „Látta az Isten tetteiket, hogy megtértek gonosz útjukról”, (Jónás 3). A
próféta szerint: „szaggassátok meg szíveteket és ne ruháitokat, és térjetek meg az
Örökkévalóhoz” (Joel 2, 13).

Böjtnap 2/2

A következő módon imádkoztak: a frigyszekrény elé állt idős társuk, aki jártas az
imákban és akinek fiai vannak és a háza mentes a bűntől, hogy könnyű szívvel
imádkozzon. Elmondja a huszonnégy áldást, ebből tizennyolc a szokásos napi
imádság,1251 és ez kiegészül hat további áldással.

Böjtnap 2/3

A hat kiegészítő áldáscsoport a következő: zichronot, sofarot,1252

„Szorultságomban az Örökkévalóhoz kiáltottam föl és ő meghallgatott engem”; „A
hegyek felé emelem szemeimet”; „A mélységből szólítlak, Örökkévaló!”;
”Imádság egy szegény számára, midőn ellankad”.1253 Rabbi Jehuda szerint nem kell
elmondani a zichronot és sofárot áldásait, hanem azok helyett olvassuk ezt: „Éhség
lesz az országban” és „járvány lesz az országban”; „Amely igéje az Örökkévalónak
lett Jirmijáhuhoz a szárazság dolgában”, és ezután jön a többi áldás.
1251
18 áldás, az ún. ámidá imádsága.
1252
Zichronot: emlékek, sofárot: a sofár(ok). Imádságok az újévi imarendből.
1253
Zsoltárok 120, 121, 130, 102.
Böjtnap 2/4

Az első áldásnál hozzáteszi: „Ő, aki Ábrahámnak válaszolt a Morijá hegyén,

válaszol és hallgat könyörgésetek hangjára ezen a napon. Áldott légy Örökkévaló,
aki megváltja Izraelt.” A másodiknál hozzáteszi: „Ő, aki atyáinknak válaszolt a
Nádas Tengernél, válaszolni fog nektek és könyörgéseteket meghallgatja. Áldott
légy Örökkévaló, aki emlékszik az elfeledettre.” A harmadiknál, ezt mondja: „Aki
Josuának válaszolt a Gilgálnál, az válaszol nektek és meghallgatja könyörgéseteket
ezen a napon. Áldott légy Örökkévaló, aki hallja a sofár hangját.”1254 A
negyediknél ezt mondja: „Aki Sámuelnek válaszolt Micpában, az válaszol nektek,
és meghallgatja könyörgéseteket ezen a napon. Áldott légy Örökkévaló, aki
meghallgatja a könyörgést”. Az ötödiknél ezt mondja, „Aki Illésnek válaszolt a
Kármel hegyén, az válaszol nektek, és meghallgatja könyörgéseteket ezen a napon,
áldott légy Örökkévaló, aki meghallgatja az imát”. A hatodiknál azt mondja: „Aki
válaszolt Jónásnak a hal gyomrából, az válaszol nektek ezen a napon, és
meghallgatja a könyörgéseteket, áldott légy Örökkévaló, aki válaszol nehéz
időkben”. A hetediknél azt mondja: „Aki Dávidnak és fiának Salamonnak válaszolt
Jeruzsálemben, az válaszol nektek, és meghallgatja a könyörgéseteket ezen a
napon. Áldott legyen az Örökkévaló, aki könyörületet gyakorol a földön.

Böjtnap 2/5
1254
Sófár hangja, itt: héb. kol truá.
Történt Rabbi Háláftá és Rabbi Hánánjá ben Teradjon idején, hogy valaki a
frigyszekrény elé állt és befejezte az összes áldást anélkül, hogy a hívek ámennel
feleltek volna. Ekkor azt mondta az előimádkozó: szóljon a kürt, és a papok
megfújták a sofárt, és az imádság folytatódott: „Ő, aki Ábrahámnak, atyánknak
válaszolt a Morijá hegyén, Ő válaszol és meghallgatja könyörgésetek hangját ezen
a napon. Fújjátok Áron fiai, fújjátok. Ő, aki atyáinknak válaszolt a Nádas
Tengenél, válaszolni fog nektek, könyörgésetek hangjára, ezen a napon.” Mikor a
Bölcsek hallottak erről, azt mondták: nem így volt az ámennel, csak a szentély
keleti kapujánál.

Böjtnap 2/6

Az első három böjtnél,1255 a papi ügyelet böjtöl, de nem teljes böjtöt. A szertartás
emberei egyáltalán nem böjtölnek. A második, háromnapos böjtnél, az ügyelet
emberei böjtölnek és teljesítik a napi böjtöt, a szertartás emberei böjtölnek, de nem
egész napot. A hét utolsó böjtnapon, mindkét csoport böjtöl és egész böjtöt
teljesítenek, ez Rabbi Josua véleménye. A Bölcsek szerint: az első három böjtben,
se az egyik se a másik csoport egyáltalán nem böjtöl. A második három böjtnél, az
ügyelet böjtöl, de nem teljes böjtöt, a szertartás emberei egyáltalán nem böjtölnek.
A hét utolsó böjtnapon az ügyelet teljes böjtöt tart, a szertartás emberei böjtölnek,
de nem teljes böjtöt.

1255
Ld. Táánit, első fejezet.
Böjtnap 2/7

Este az ügyeletes papok ihatnak bort, de nappal nem. Ám a szertartás papjai nem
ihatnak se nappal, se este. Az ügyeletes papok és más kiválóságok nem
borotválkozhatnak és nem moshatják ki ruháikat, de csütörtökön mindkettőt
megtehetik a közelgő szombat szentsége miatt.

Böjtnap 2/8

Ahol a Böjtök Könyvében1256 azt mondják, hogy ha egy bizonyos napon tilos a
siratás, és a gyász, az előtte lévő napon is tilos, de az utána következő napon
megengedett. Rabbi Joszi szerint előtte és utána tilos. Ahol azt írták, hogy nem
szabad böjtölni azon a napon, előtte és utána való napon szabad. Rabbi Joszi
szerint az előtte valón tilos, utána szabad.

Böjtnap 2/9

1256
Böjtök könyve: megilát táánit, melyben azon napok jegyzéke szerepel, melyeken csodák
történtek.
Nyilvános böjtöt nem jelölnek ki csütörtöki kezdettel, hogy a piacon ne
emelkedjenek az árak. Az első böjtök lehetnek hétfőn, csütörtökön, és a következő
hétfőn, és a következő három böjt csütörtök, hétfő és a következő csütörtök. Rabbi
Joszi azt mondja: mivel az első böjtök nem csütörtökön kezdődnek, a második és
egyben utolsó böjt se kezdődik ezen a napon.

Böjtnap 2/10

Nem jelölnek ki nyilvános böjtöt a hónap kezdetére, se hanukára se purimra, de ha

mégis böjtbe kezdtek, nem szakítják meg. Ez Rábán Gamliel véleménye. Rabbi
Meir hozzátette: annak ellenére, hogy Rábán Gamliel szerint nem szakítják félbe,
megengedi, hogy ne legyen teljes a böjt. Így van áv hó kilencedik napjának
böjtjével, mely péntekre esik.

Böjtnap 3/1

A korábban említett böjtök rendje az első esős időre vonatkozik.1257 Ha a termésben

romlás áll elő, azonnal felcsendül a panasz hangja.1258 Ugyancsak felcsendül a

1257
Első eső – mely elmaradt.
1258
Panasz hangja: sofárt fújnak.
panasz hangja, ha eső és eső között negyven nap szünet van, mert ez aszályt jelent
a földön.

Böjtnap 3/2

Ha elegendő eső esett a zöldségnek, de nem esett elég a fáknak, vagy elég volt a
fáknak, de a zöldségnek nem, vagy mindkettőnek elég volt, de nem teltek meg a
kutak, a ciszternák és a barlangok, felcsendül a panasz hangja.

Böjtnap 3/3

És abban a városban, melyre nem hullott eső, miként írva van: „az egyik városra
esőt hozok, a másikra nem…” [Ámosz 4, 7]. A város böjtölni fog és felhangzik a
sofár hangja, ugyanakkor a város szomszédságában nem kell böjtölni,1259 és a sofár
hangjára nincs szükség. Rabbi Ákivá szerint nem kell böjtölni, de azért meg kell
fújni a sofárt.

Böjtök 3/4

1259
Szomszéd falvakban és városokban.
És az a város, melyben járvány pusztít vagy leomlik a fal, böjtöl és sofárt fúj,
ugyanakkor a város szomszédsága is böjtöl, de nem fújnak sofárt. Rabbi Ákivá
szerint fújnak, de nem böjtölnek. Melyik tekinthető járvány sújtotta városnak? Az,
amely [olyan nagy, hogy szükség esetén] kiállít ötszáz gyalogos katonát, és
amelyben három egymást követő napon meghal egy férfi. Ha ennél kevesebb, az
nem járvány.

Böjtnap 3/5

Mikor jár még sofár fújás? A sidafon és a jerákon,1260 a sáska és a hászil esetén.1261
A vadállat és a kard esetén is megfújják a kürtöt.1262 Mert ezek olyan csapások,
melyek terjednek.

Böjtnap 3/6

Történt egyszer, hogy az Öregek Jeruzsálemből Áskelonba mentek, és böjtöt

rendeltek el, mivel Áskelonban kemencényi üszögös gabonát láttak. Akkor is
böjtöt rendeltek el, amikor a Jordánon túl két csecsemőt megevett a farkas. Rabbi
Joszi szerint nem azért, mert a farkasok felfalták a csecsemőket, hanem azért, mert
látták őket a városban.
1260
Sidafon: magyarul üszög. Jerakon: kifehéredik a termés, (szó szerint megzöldül).
1261
A hászil sáskafajta.
1262
Kard: idegen katonák pusztítása.
Böjtnap 3/7

Ezért szombaton is panaszt emelnek az imában: ha a várost körülveszik

veszedelmes idegenek, vagy megárad a folyó, vagy a tengeren hánykolódó hajón.
Rabbi Joszi azt mondja: segítséget kérhetnek, de sofárral nem szólíthatnak imára.
A Timni-beli Simon egyszer a járvány miatt sofárt fújt, de a Bölcsek ezt elítélték.

Böjtnap 3/8

Bármely csapás, amely a közösséget éri, sofárt von maga után, kivéve a túlzott
esőhozam esetében. A következőt mesélik Honi há-Meágel-ről,1263 aki esőért
imádkozott. Kérte az embereket, hogy vigyék be egy fedett helyre a pészahi agyag
edényeket, nehogy elázzanak. És akkor imádkozni kezdett esőért, de nem történt
semmi. Mit tett ezután? Kört rajzolt a földre és a kör közepébe állt, és azt mondta
magában: „Világ Ura, a fiaid úgy tekintenek rám, mintha a Házad fia lennék. A
Nagy Nevedre esküszöm, hogy nem mozdulok innen egy tapodtat se, amíg meg
nem könyörülsz a gyermekeiden.” Ekkor cseperegni kezdett az eső. Honi azt
mondta: „Nem ezt kértem, hanem ciszternákat, völgyeket és barlangokat megtöltő
zivatart.” Ekkor elkezdett ömleni, erre azt mondta: „nem ilyen esőt kértem, hanem
Honi há-Meágel, híres varázsló, aki kört húzott maga köré, mikor esőért imádkozott. a Nagy
1263

Gyülekezet idejében (Kneszet há-Gdolá).

szelíd és jóságos és áldásos esőt.” Ekkor pedig szabályos és gazdag eső esett, de
annyira, hogy Jeruzsálem lakói a szentélybe vonultak, hogy menedéket leljenek.
Ekkor azt mondták neki: „eddig azért imádkoztál, hogy jöjjön az eső, most azért
imádkozz, hogy elmenjen innen.” Honi azt mondta nekik: „menjetek, nézzétek
meg, vajon a ’keresők kövét’ belepte-e már a víz.”1264 Ekkor Simon ben Setah
üzent neki: „Ha nem te rólad lenne szó Honi, rég kiátkoztalak volna. Mit csináljak
veled? Úgy viselkedsz az Örökkévaló előtt, mintha a kedvenc gyermeke lennél,
mikor Ő minden kívánságodat teljesíti, mint az apa, aki kedvenc gyermekének
vágyait teljesíti”, mert így szól rólad az írás: „örüljön atyád és anyád és ujjongjon
az, aki téged szült” (Péld 23, 25).

Böjtnap 3/9

Ha böjtbe kezdtek és közben eső indul, nem kell befejezni a böjtöt. Ha napkelte
után kezdődött az eső, be kell fejezni a böjtöt. Rabbi Eliezer szerint, ha délelőtt
kezdett esni, nem kell befejezni a böjtöt, ha délután: befejezik. Történt, hogy böjtöt
rendeltek el Lod városában, és az eső eleredt délelőtt. Ekkor Rabbi Tarfon azt
mondta nekik: menjetek, egyetek, igyatok és ünnepeljetek. Kimentek, ettek, ittak
és ünnepeltek, és délután elmondták a Nagy Hálelt.1265

Böjtnap 4/1

1264
Keresők köve: magas kő vagy szikla, ahol az emberek az elvesztett tárgyaikat keresték.
1265
Nagy Hálel: a 136 Zsoltár.
Az év során a papok három alkalommal emelik áldásra a kezeiket a napi négy
imádságban. Ezek az imák, sáhárit, muszáf, minhá és a neilát sáárim.1266 A három
alkalom a böjtnapok, a máámádot és a jom kipur böjtje.

Böjtnap 4/2

Ők a máámádot, miszerint a Tórában (Szám 28, 2) elhangzott: „Parancsold meg

Izrael fiainak és mondd nekik, áldozatomat, kenyeremet, tűzáldozataim szerint,
kellemes illatul számomra, őrizzétek meg, hogy nekem bemutassátok a maga
idejében…” De hogyan kerül az ember áldozata az oltárra, ha az ember maga nincs
jelen? Az első próféták ezért elrendelték a papok huszonnégy ügyeletét. Minden
ügyelethez tartozott egy máámád, [vagyis a „körülálló emberek” csoportja], mely
papokból, lévitákból és izraelitákból állt. Mikor eljött az ügyelet ideje, a papok és a
léviták felmentek1267 és ha módjukban állt, a máámád emberei is. Akik messze
éltek és nem lehettek jelen Jeruzsálemben, összegyűltek a saját városukban és
felolvasták a Teremtés történetét.

Böjtnap 4/3

1266
Sáhárit: reggeli ima, muszáf: szombaton és ünnepkor mondott kiegészítő ima, minhá:
délutáni ima, neilát sáárim: jom kipur záró imája.
1267
Felmentek a szentélybe, szolgálatra.
A máámád embere egy héten négy napot böjtöl, hétfőtől csütörtökig. A szombat
szentsége miatt szombat előestéjén már nem böjtölt, és a szombatot követő első
napon, vasárnap se, nehogy megszakadjon a pihenés és a szombat öröme, és a böjt
és a fáradtság megölje őket. Vasárnap felolvasták a „Kezdetben…” és a „legyen
boltozat a víz közepén” (Ter 1.1-1.6) verseit, hétfőn a „legyen boltozat és
„gyűljenek össze a vizek” (Ter 1. 6-9) verseit, a harmadik napon, kedden a
„gyűljenek össze a vizek” és a „legyenek világító testek” (1.9- 1.14), a negyedik
napon, szerdán „legyenek világító testek” és a „nyüzsögjenek a vizek élő testek
nyüzsgésével” (1.14- 1.19) verseit. Az ötödik napon, csütörtökön: „nyüzsögjenek a
vizek élő testek nyüzsgésével” és a „hozzon föld elő élő lényt” (1. 19 – 1.24)
verseit. Pénteken: „hozzon a föld élő lényt” és az „így befejeztetett az ég és a
föld…” (1.24 – 2.1) verseit. A hosszú szakaszt ketten olvasták, a rövideket egy
ember, a reggeli és a muszáf imádságoknál. A minhá imánál kívülről mondták a
verseket, mintha a smá imádságát mondanák. Szombat eljövetele előtt, pénteken
nem mondtak minhát, a közeli szombat szentsége miatt.

Böjtnap 4/4

Olyan napon, amikor hálelt is mondanak, nem vesz részt máámád a reggeli
imában. Ha volt kiegészítő áldozat, a máámád nem vett részt a záró imában. Mikor
behozták áldozati fát,1268 nem vettek részt a délutáni imában. Rabbi Ákiva így
mondta, de Ben Ázáj azt mondta neki: „Rabbi Jehosua a következőket tanította:
mikor kiegészítő áldozat van, a máámád emberei nem gyűlnek össze a délutáni

1268
Az oltárhoz való tüzelőfa.
imánál, és amikor az áldozati fát hozzák, nincsenek jelen a záró imánál sem. Ekkor
Rabbi Ákiva megváltoztatta a véleményét és azt tanította, amit Ben Ázájtól hallott.

Böjtnap 4/5

Kilenc arra kijelölt nap volt, amikor a papok és a nép a fát az oltárhoz vitték:
Niszán hó elsején Áráh ben Jehuda fiai, támuz huszadik napján Dávid ben Jehuda
fiai, áv hó ötödikén Paros ben Jehuda fiai, és hetedikén Jonádáv ben Recháv és fiai,
e hó tizedikén Sznáá ben Benjámin és fiai. Áv hó tizenötödikén Zátu ben Jehuda és
fiai, és velük a kohaniták és a léviták, és mindazok, akik nem biztosak a törzsi
hovátartozásukban. És velük Gonvé Éli és családja, és a Fügeszedők családja.
Ugyancsak e hó huszadikán Páhát Moáv ben Jehuda és fiai. Elul hó huszadikán
Ádin ben Jehuda és fiai. Tevet hó elsején Paros ben Jehuda és fiai viaszajöttek.
Tevet hó elsején nem voltak jelen a máámád emberei, mert hálelt mondtak,
kiegészítő áldozat is volt és áldozati fát hoztak.

Böjtnap 4/6

Támuz hó tizenhetedikén öt rossz esemény sújtotta atyáinkat és öt áv hónap

kilencedikén. Támuz tizenhetedikén törtek össze a mózesi kőtáblák, az
égőáldozatok ekkor szüneteltek,1269 a város fala megrepedt, Oposztemosz1270
1269
Szüneteltek: Jeruzsálem ostrom alatt volt, és nem akadt áldozati állat.
1270
Oposztemosz: szír-görög tábornok.
elégette a Tórát, és bálványt helyeztek a szentély csarnokába.1271 Áv hó
kilencedikén atyáinknak megtiltották, hogy belépjenek az országba, és
elpusztították a Jeruzsálemi Szentélyt először és másodszor is, és elpusztult
Beitár,1272 és felszántották Jeruzsálem városát. Mikor áv hónap elkezdődik,
felhagynak a mulatságokkal.

Böjtnap 4/7

Azon a héten, melyre áv hó kilencedike esik, tilos hajat vágni, ruhát mosni. De
csütörtökön szabad a szombat szentsége miatt. Áv hó kilencedike előtti napon ne
egyen az ember két tál ételt, ne egyen húst és ne igyon bort. Rábán Simon ben
Gámliel azt mondja: változtasson a viselkedésén. Rabbi Jehuda arra kötelez, hogy
beágyazzanak, és a földön aludjanak, de ezzel a Bölcsek nem értettek egyet.

Böjtnap 4/8

Rábán Simon ben Gámliel azt mondta: nem volt még olyan ünnep Izraelben, mint
áv hónap tizenötödike és jom kipur, amikor Jeruzsálem lányai kivonultak
kölcsönzött fehér ruhában, hogy ne bántódjék meg, akinek erre nem telik. Ruháikat
megtisztítják.1273 Jeruzsálem lányai a szőlőlugasokba mennek és ott táncot lejtenek.
1271
Bálvány: Menáse, Judea uralkodója tette az I. szentély idején.
1272
Beitár: Simon Bár Kochba felkelésének székhelye.
1273
Megtisztítják: a ruhák legyenek rituálisan tiszták.
Mit mondanak? Ifjú, nézd, mit látnak szemeid! Ne a szépséget figyeld, hanem a
családot: „Hazugság a kellem, és hiábavalóság a szépség, asszony ki istenfélő az
dicsértessék” (Péld 31, 30). Azt is mondták: „Adjatok neki kezei gyümölcséből és
dicsérjék őt a kapukban tettei” (u.o.). És azt is mondták: „menjetek ki és nézzétek,
Cion lányai, Salamon királyt a koszorúban, mellyel megkoszorúzta őt az anyja,
nászának napján, lelke örömének napján” (Én 3, 11). „Nászának napja”: ez a
Tóraadás. „Lelke örömének napja”: ez a szentély felépülésének napja. Épüljön fel
mihamarább, napjainkban, ámen!

ÜNNEPEK RENDJE 10

Tekercs - héb. megilá

Tizedik traktátus

Az ünnepek rendjének tizedik traktátusa a tekercs, héb. megilá ( ‫ )מגילה‬A tekercs a

könyv ősi formája. Valaha, mint minden könyv, a biblia könyvei is kizárólag
tekercs formában léteztek. A Biblia könyveit azonban kizárólag rituálisan tiszta
állat (pl. juh, bárány, kecske) bőrére írták.

A Biblia könyvei közül öt könyv ma is a tekercs néven szerepel: Ruth, Eszter,

Énekek Éneke, Prédikátor és a Siralmak könyve. Az öt könyv héber neve: hámes
megilot. A Misna, a bibliai könyveken kívül apró méretű tekercsekről is említést
tesz: ezek az imaszíjak, (héb. tefilin) és a mezuzá (ajtófélfára illesztett) tekercsei. A
megilá traktátusa négy fejezetből áll.

Tekercs 1/1

A tekercset1274 Ádár hó tizenegyedikén, tizenkettedikén, tizenharmadikán,

tizennegyedikén és tizenötödikén olvassák, nem korábban és nem később. A Jósua,
Nun fia óta fallal körülvett városokban tizenötödikén olvassák. Falvakban és

1274
A tekercs itt a bibliai Eszter könyvére vonatkozik.
nagyobb városokban tizennegyedikén olvassák, de a falusiaknak megengedik,
hogy az ünnep kezdete előtt olvassanak.

Tekercs 1/2

Hogyan? Ha ádár hó tizennegyedike hétfőre esik, a falvakban és a nagyvárosokban

aznap olvassák, és ahol a városokat fal veszi körül, egy nappal később. Ha keddre
vagy szerdára esik, a falvak előre hozzák, a nagyvárosok ezen a napon olvassák, és
ahol fal övezi a várost, az utána következő napon. Ha csütörtökre esik, a falvak és
a nagyvárosok aznap olvassák és ahol a várost fal övezi, a következő nap. Ha a
szombatot megelőző napra esik, a falvakban előre hozzák, a gyülekezési napra,1275
a nagyvárosok, és a fallal körülvett városok, azon a napon. Ha szombatra esett, a
falvak és a nagyvárosok előre hozzák, és a gyülekezés napján olvassák, a fallal
körülvett városok pedig a következő napon. Ha vasárnapra esik, a falvak népe a
korábbi gyülekezési napra hozza, nagyvárosok aznap olvassák, és fallal körülvett
városok a következő nap.1276

Tekercs 1/3

1275
Előre hozzák: a gyülekezési napra – ez esetben csütörtökre.
1276
Következő nap: ez esetben ádár hó 15-e.
Milyen város tekinthető nagynak? Bármelyik, amelyben található tíz semmirekellő
férfi.1277 Ha ennél kevesebb van, az falu. Ezekről a szabályokról mondták a
Bölcsek: jobb előre hozni és nem késni a tekercs olvasásával. A papoknak járó
tűzifa hozatalával, az áv hó böjtjével, a hágigá áldozatával és a hákhel-lel1278
inkább késnek, de nem hozzák előre. Bár azt mondták, hogy a tekercs olvasását
előre hozzák, ezen a napon szabad a gyász, a böjt és a szegények
megajándékozása. Azt kérdezte Rabbi Jehuda: mikor és hol? Azokban a
városokban, ahol hétfőn és csütörtökön összegyűlnek. De azokon a helyeken, ahol
nincs hétfői és csütörtöki gyűlés, a tekercset csak idejében szabad olvasni.

Tekercs 1/4

Felolvasták a tekercset az első ádár hónapban, és ezután döntöttek arról, hogy

második ádár1279 is van, akkor újra kell olvasni. Nincs különbség a két ádárban a
tekercs olvasása és a szegényeknek adott ajándékok között.

Tekercs 1/5

1277
Tíz semmirekellő, akiket a közösség azért tart el, hogy az imádsághoz szükséges tíz férfi jelen
legyen, héb. minján.
1278
Héb. hákhel: népi gyülekezet Jeruzsálemben, amikor a király felolvas a Tórából.
1279
Második ádár, ún. szökőhónap.
A szombat és az ünnep között egyetlen különbség van: ünnepen az étel készítése
megengedett. A szombat és az engesztelő nap közötti különbség, hogy a szombat
vétkeivel a törvénykezés dönt, az engesztelő nap vétkeiről az egek túlvilági
döntése számít.1280

Tekercs 1/6

Nincs különbség a között, aki fogadalom alatt nem fogad el semmi jótéteményt
embertársától, és aki fogadalom alatt nem fogad el élelmet, kivéve, hogy az előző
nem léphet be a házába, a másik pedig nem vehet kölcsönbe edényeket sem,
melyek nem főzésre valók. Nincs különbség a fogadalmi áldozó és az önként
áldozó között, csak annyi, hogy aki fogadalmat tett, az felelősséget is vállal, az
önként áldozó nem vállal felelősséget.1281

Tekercs 1/7

Nincs különbség aközött, aki kétszer tapasztal tisztátalan genitális folyást, és aki
háromszor tapasztalt,1282 kivéve, ha az utóbbi áldozatot hoz. Nincs különbség a
feltételezett és karanténbe helyezett leprás és a ténylegesen megállapított leprás

1280
Az ilyen ítélet neve héb. káret.
1281
Áldozati állat hozataláról van szó: a fogadalom tevő akkor is köteles áldozni, ha nincs az az
állat, melyet megigért.
1282
A Lev 15, 1-15 tárgyalja az esetet.
között, pusztán az utóbbi beszakított ruházatában és szétzilált hajzatában. Nincs
különbség a megtisztult és elzárt, és a bizonyossággal megállapított, de megtisztult
leprás között, hanem annyi, hogy az utóbbi leborotválja hajzatát és madáráldozatot
hoz.

Tekercs 1/8

Csak annyi különbség van a Biblia tekercsei, valamint a tefilin és a mezuza

tekercsei között, hogy az előbbit írhatják bármilyen nyelven, az utóbbi kettőt csak
héber nyelven és héber betűkkel. Rábán Simon ben Gamliel szerint a könyveket se
lehet idegen nyelven írni, kivéve görögül.

Tekercs 1/9

Nincs különbség a felkenő olajjal felkent főpap, és a sok ruházattal felöltöztetett

főpap között, kivéve, hogy az utóbbi bikaáldozatot hoz az összes parancsolat
megszegése okán. Nincs különbség a hivatalban lévő és a korábban szerepelt főpap
között, csak a engesztelő napi bika és a tized éfá.1283

1283
Tized éfá (ételáldozat mennyisége).
Tekercs 1/10

Nincs különbség a kis oltár és a nagy oltár között, kivéve a peszahi áldozatokat. Ez
a szabály: minden állat, melyet eskü alatt vagy felajánlásként hoztak, feláldozható
a kis oltáron. A nem eskü alatt és nem felajánlásként hozott, nem áldozható fel.

Tekercs 1/11

Silo1284 és Jeruzsálem közötti különbség: Siloban esznek a kodasim kálim és a

második tized áldozatából,1285 bárhol, ahonnan a [siloi szentély] látható,
Jeruzsálemben csak a falakon belül. A kodsei ha-kodasim1286 mindkét helyen csak a
falakon belül ehető. Silo szentélye után1287 engedélyezik az oltárokat, Jeruzsálem
után nincs erre engedély.

Tekercs 2/1

Aki tekercset olvas, később, és nem előírt időben, nem tesz eleget kötelességének.
Kívülről mondta, vagy arámi fordításban, melyet nem ért, vagy más nyelven,
1284
Silo: Jeruzsálemtől északra fekvő szentély, mely a jeruzsálemi szentélynél jóval korábbi.
1285
Kodasim kalim és máászer seni: kisebb áldozatok, ill. második tized, melyeket elhoznak a
szentélybe és ott fogyasztanak el.
1286
Kodsei ha-kodasim: magas fokozatú áldozat.
1287
Után: a siloi szentély pusztulása után, ill. a jeruzsálemi szentély pusztulása után.
melyet nem ért, nem tett eleget kötelességének. Aki ért idegen nyelven, olvashatja
ezen a nyelven. Aki nem ért héberül, de ezen a nyelven hallotta, eleget tett a
kötelességének.

Tekercs 2/2

Ha megszakításokkal olvas, és közben elbóbiskol, eleget tesz a megila olvasás

kötelességének. Ha olvasás közben magyaráz és belejavít, ha jó szándékkal teszi,
eleget tett. Ha nem így tette, nem tett eleget.1288 Ha a tekercset festékkel írták, vagy
vörös krétával, vagy gumiarábikummal, vagy vitriol feketével, papíruszra, vagy
vastag pergamenre, bőrre, nem tett eleget. A tekercset héber betűkkel kell írni, jó
pergamenre és tintával.

Tekercs 2/3

Városlakó, aki a fallal körülvett városba ment, vagy fallal körülvett város lakója,
aki a nyitott városba ment: ha szándékában áll visszatérni a városába, akkor olvas,
amikor a városlakó társai olvasnak. Ha nem tér vissza, velük olvas. Honnan kell
kezdeni az olvasást, hogy eleget tegyen? Rabbi Meir szerint, el kell olvasni az

1288
Jó szándék: hogy eleget tegyen a megila olvasás rabbinikus parancsolatának.
egészet. Rabbi Jehuda szerint az „is jehudi-tól.1289 Rabbi Joszi szerint: az „áhár há
dvárim há-éle”- től.1290

Tekercs 2/4

Mindenki olvashat tekercset, kivéve a süketet, a bolondot és a kiskorút. Rabbi

Jehuda megengedi a kiskorúnak is. Nem olvashatják a tekercset, nem metélhetnek
körül, nem merülhetnek a rituális fürdőbe, nem hintenek tisztító vizet, és az, aki
napról napra számolja,1291 nem tisztulhat, amíg a nap fel nem kel. Ha mindezeket a
napkelte1292 után csinálták, az elfogadott.

Tekercs 2/5

Az egész nappal megfelel a tekercs olvasásához, a hálel olvasásához,1293 a sofár

fújásához, a pálmalevél kézbevételéhez, a kiegészítő imádságához,1294 a kiegészítő
áldozásához, a bika áldozatánál történt vallomáshoz, a tized vallomásához, az
engesztelő napi égőáldozattal járó vallomáshoz,1295 a kezeinek ráhelyezéséhez a
1289
Is jehudi: zsidó ember, (Mordechai), Eszter 2.
1290
„Ahár há dvárim há-éle”: Azután a dolgok után, Eszter 3.

1291
Asszony, aki a menstruáció végeztétől számolja a napokat.
1292
A nap kezdete.
1293
Hálel –zsoltárokból álló imádság
1294
Héb. muszáf.
1295
Héb. viduj.
vágáskor, a meglendítésnél, a közelhozáshoz, a három ujjal való kiemeléshez, a
tűzre hintéshez, a madáráldozat lenyakazásához, a vérének felfogásához, a vér
oltárra hintéséhez, a hűtlenséggel gyanúsított asszony megitatásához,1296 a borjú
nyakának szegéséhez,1297 a leprás tisztulásához.

Tekercs 2/6

Az omer lekaszálásához vagy az ezzel járó recitáláshoz az egész éjszaka megfelel,

ugyancsak az állati zsiradékok és a lábak elégetéséhez. Ez a szabály: bármi,
melynek parancsolata nappalra szól, elvégzése egész nappal szabályos, bármi,
melynek parancsolata éjszakára szól,1298 elvégzése egész éjszaka szabályos.

Tekercs 3/1

Ha a város lakói eladnak egy teret a városukban, a pénzből zsinagógát vesznek. Ha

eladják a zsinagógát, [a pénzből] frigyszekrényt vesznek, ha eladják a
frigyszekrényt, tóratakarót vesznek, ha eladják a tóratakarót, könyveket1299
vesznek. Ha eladják a könyveket, Tórát vesznek. Ha a Tórát eladják,1300 az árából
1296
A hűtlenséggel gyanúsított asszonyt (héb. szotá) próbaitallal vallatják.
1297
Borjú nyakának szegése (héb. eglá árufá): vétekáldozat olyan gyilkosság esetén, melynek
eredete kinyomozhatatlan.
1298
Például a pészahi áldozat húsának elfogyasztása.
1299
Könyveket: a próféták és az írások könyveit (neviim, ketuvim).
1300
Tóra: itt a kézzel írott tóratekercsről van szó.
nem vesznek könyveket, ha a könyveket eladják, nem vesznek tóratakarót, ha a
tóratakarót eladják, nem vesznek frigyszekrényt, ha a frigyszekrényt eladják, nem
vesznek zsinagógát, ha a zsinagógát eladják, nem vesznek teret, és ugyanez áll a
megmaradt pénzre. Ami a közösé, nem adják el magánszemélynek, mert csökken a
benne lévő szentség.1301 Ezek Rabbi Jehuda szavai. Azt mondták neki: ha így van,
akkor nagyobb városból nem adnak el a kisebb városba.

Tekercs 3/2

Zsinagógát nem adnak el, más hitközség számára sem, csak azzal a feltétellel, ha
szándékukban áll, visszavásárolhatják. Ezek Rabbi Meir szavai. A Bölcsek
kiegészítik: eladhatják, örökre is, azzal a feltétellel, hogy e négy dolog nem lehet
belőle: fürdő, bőrcserző, mikve és árnyékszék. Rabbi Jehuda azt mondja: a
zsinagógát eladhatják udvarnak, aki megveszi, azt csinál vele, amit akar.

Tekercs 3/3

Rabbi Jehuda azt is mondta: romos zsinagógában nem ravataloznak, nem vernek
kötelet, nem terítenek hálót, nem szárítanak gyümölcsöt a tetőn, és nem csinálnak
átjárót, mivel ezt írták: „elnémítom a szentélyeiteket” [Lev 26, 31] mivel akkor is

1301
A folyamat fordítottja nem megengedett, mivel az adás-vétel során a „szentség” csökken.
marad bennük szentség, ha elhagyatottak. Ha fű nő benne, nem szabad kitépni,
mert az szomorúságot okoz.

Tekercs 3/4

Ha ádár hónap eleje szombatra esik, a skalim c. hetiszakaszt kell olvasni.1302 Ha a

hét közepére esik, előre hozzák a korábbi szombatra, és a következő szombaton
szünetet tartanak.1303 A második szombaton a záchor c. szakaszt olvassák.1304 A
harmadikon a párá ádumát.1305 A negyediken: „ez a hónap legyen nektek”
hetiszakaszát.1306 Az ötödik szombaton visszatér a háftárák szokásos rendje. A
háftárá sorrendjét1307 a következő szombatokon megszakítják: újholdkor, a hónap
első napján, hanukakor, purimkor, böjt napján, máámádot [ld. Misna Böjtnap, héb.
Táánit] és engesztelő nap idején.

Tekercs 3/5

1302
Parasat skalim: a fél sekel adományról szóló hetiszakasz.
1303
Szünet: a négy kiválasztott párásá (hetiszakasz) olvasásában, vagyis a sekalim és a záchor
között.
1304
Záchor: Ámálek elpusztításának parancsolatáról szóló szövegrész.
1305
Párá ádumá: a vörös tehén hetiszakasza.
1306
Niszán hónapra utal, az év első hónapjára.
1307
Háftárá: felolvasás a próféták könyveiből, mely hagyományosan kiegészíti a szombati Tóra
olvasást.
Peszah első napján az ünnepek szakaszát olvassuk Mózes harmadik könyvéből.
Sávuot ünnepén a „hét hetet” c. szakaszt. Újév ünnepén a „hetedik hónapban,
elsején” c. szakaszt, engesztelő napkor a „halála után” c. szakaszt.1308 Szukot első
napján a moádot c. szakaszt olvassuk Mózes harmadik könyvéből. Az ünnep
összes további napján az ünnep szentélybeli rítusairól olvasunk.

Tekercs 3/6

Hanuka idején: a nesziim [Szám 7, 12], purim idején: „és jött Ámálek” [Kiv. 17,
8]. Újhold napjain: „hónapjaitok kezdetén” [Szám 28, 11]. A máámádot idején a
Teremtés eseményeiről olvasnak. A böjtnapokon: “áldások és átkok” [Lev 26], az
“átkok” felolvasását nem szakítják meg, azt egyvalaki olvassa végig. Hétfőn,
csütörtökön és szombaton, minha idején, a rendes hetiszakaszt olvassák, és ez nem
számít bele a szombati Tóra szakaszok beosztásába, ahogy mondták: „és elmondta
Mózes az Örökkévaló ünnepnapjait” [Lev 23, 44].

Tekercs 4/1

Aki felolvassa a tekercset, állva vagy ülve teszi.1309 Akár egyvalaki olvassa, akár
ketten olvassák, eleget tesznek a parancsolatnak. Ahol áldást szokás mondani,

1308
Lev 16, 1.
1309
Tekercset: Eszter könyvét.
áldást mond. Ahol nem szokás, nem mond áldást. Hétfőn, csütörtökön és
szombaton, a minha idején hárman olvasnak.1310 Nem több és nem kevesebb a
felolvasók száma, és a próféták könyvéből nem olvasnak.1311 Aki elsőnek és aki
utolsónak olvas, áldást mond olvasás előtt és után.

Tekercs 4/2

A hónap elején1312 és az ünnepek között négyen olvasnak Tórát. Nem több és nem
kevesebb, ezenkívül nem olvasnak a próféták könyvéből. Aki kezdi és aki befejezi
a tóraolvasást, áldást mond előtte és utána.1313 Ez a szabály: azokon a napokon,
amikor a kiegészítő szertartás kerül sorra, és nincs ünnep, négy embert hívnak fel
az olvasáshoz, ha ünnep van, ötöt, engesztelő napon hatot, szombaton hetet. Soha
nem kevesebbet, de a számuk lehet több. A prófétákból olvasnak, aki kezd és aki
végez a Tóra olvasásában, előtte és utána áldást mond.

Tekercs 4/3

1310
Hárman: olvasnak a Tórából.
1311
Olvasás a próféták könyveiből: ezt nevezik háftárának.
1312
A hó eleje: héb. ros hodes.
1313
Előtte és utána: a szakasz előtt, amit felolvas és azután.
Nem ismétlik meg1314 a smá imádságát,1315 és nem mennek a frigyszekrény elé, a
papok nem emelik fel a kezüket, nem olvasnak a prófétákból, nem szakítják félbe a
gyászolók miatt és nem mondanak áldást a gyászolók, se vigaszt a gyászolóknak,
se áldást a vőlegényeknek, és nem mondják ki a szent nevet, ha tíznél kevesebb
ember imádkozik. Felszentelt föld visszavásárlásnak alkalmával legalább kilenc
izraelita és egy pap van jelen, ugyancsak egy ember [felértékelése] alkalmával.1316

Tekercs 4/4

Aki a Tórából felolvas, nem olvashat három szakasznál kevesebbet. A Tóra

felolvasásánál egyszerre csak egy versnél szólítja a fordítót, [hogy a fordító ne
zavarodjon össze], prófétáknál három versnél. Ha a három szakasz három részt,
[héb. párásá] képez, a fordító egyenként olvassa, [és magyarázza azokat]. A
prófétáknál kihagyhat részeket, de a Tórában nem. Mennyit hagyhat ki? Amíg a
fordító nem hagyja abba.1317

Tekercs 4/5

1314
Nem ismétlik meg: ha újabbak jönnek a zsinagógába.
1315
Smá imádsága: Smá Jiszrael: halljad Izrael.
1316
Ember, aki eladja saját magát rabszolgának, (ld. Bertanura)
1317
A fordító mondja a szöveget, közben tovább görgetik a tekercset. A misna az arámi fordításra
utal, mivel Izraelben a Misna idején az arámi volt a beszélt nyelv. A zsinagógában nem mindenki
értett héberül.
Aki a prófétákból olvas, az a smá imádságába kezd,1318 a frigyszekrény elé járul, és
[ha pap, kezeit áldásra] a magasba emeli. Ha kiskorú, az apja vagy a rabbi
imádkozik helyette, [mint előimádkozó is].1319

Tekercs 4/6

Kiskorú olvas a Tórából és fordít is [héberről arámira], de nem olvassa fel mások
előtt [és helyett] a smá imádságot és nem járul a frigyszekrény elé, és nem mond
papi áldást. Rongyos ember felolvassa a smát, fordít, de nem olvas a Tórából, és
nem járul a frigyszekrény elé, és nem mond papi áldást. Vak ember felolvassa a
smát és fordít. Rabbi Jehuda azt mondja: aki soha nem látott fényt, nem olvassa fel
a smát.1320

Tekercs 4/7

Nyomorék kezű pap nem mondhat papi áldást. Rabbi Jehuda azt mondja: az se
áldhat, akinek a kezei festékesek, kék vagy vörös festékkel, nem áldja meg a népet,
mert a nép figyeli a kezét.

Héberül „poresz ál smá” - amely a Misna idején azt jelentette, hogy az olvasni nem tudókat is
1318

bevonta a smá imádságába.

1319

ld. https://www.emishnah.com/moed2/Megillah/4.pdf
1320
Vakon született.
Tekercs 4/8

Aki azt mondja: nem járulhatok a frigyszekrény elé színes ruhában: fehérben se
teheti meg. Aki szandálban nem járul elé, mezítláb se teheti. Aki [dióhoz vagy
tojáshoz] hasonló alakú tefilinnel imádkozik veszélyben van, azonkívül az imaszíj
a parancsolata szempontjából sem alkalmas. Ha homlokáról lecsúszva hordja, vagy
a tenyerén, az eretnekség. Aki arannyal bevonja, és a karjára úgy köti, hogy lássák,
az is idegen szokás.

Tekercs 4/9

Aki az Örökkévalót úgy áldja, hogy a „egyedül a jók áldjanak,” eretnekséget követ
el. Aki azt mondja: „még a madár fészkéhez is eljut az áldásod”, vagy a
„jóságodért emlékeznek a nevedre,” vagy, aki a tizennyolc áldás imádságában
kétszer mondja azt, hogy „modim, modim”, elhallgattatják. Aki az árájot
szakaszainál1321 magyaráz, elhallgattatják. Aki azt mondja „magodból ne vigyél a
Molech elé” [Lev 18] vagy „magodból ne adj az arámi nőnek, hogy teherbe ejtsd”,
elhallgattatják és megszidják.

1321
Árájot: incesztusok.
Tekercs 4/10

Ruben cselekedetét [Bilhával, Ter 35] olvassák, de nem magyarázzák, Támár

cselekedetét olvassák és magyarázzák, az első aranyborjú cselekedetét, [Kiv 32]
olvassák és magyarázzák, a másodikat olvassák, de nem magyarázzák. A papi
áldást [Szám 6],1322 Dávid és Ámnon cselekedetét nem olvassák és nem
magyarázzák [2Sámuel, 11, 13]. Nem olvassák a merkává fejezetét [Ezekiel 1],
mint háftárát.1323 Rabbi Jehuda megengedi. Rabbi Eliezer hozzáteszi: „Ember fia,
tudasd Jeruzsálemmel az ő utálatosságait...” [Ezekiel 16, 2]. Nem olvassák azt a
szakaszt Jeruzsálem gonoszságairól.

Birkát kohánim: papi áldás.

1322

Háftára: prófétai szövegrészek, melyeket a Tóra helyett olvastak, a római időkben, és ez

1323

hagyománnyá vált.
ÜNNEPEK RENDJE 11

Félünnep (héb. moed kátán)

Tizenegyedik traktátus

A félünnep elnevezésű traktátus, héberül moed kátán (‫ )מועד קטן‬a két nagy ünnep, a
pészah és a szukot első és utolsó napja közé eső napok szabályairól, és az akkor
végezhető munkáról szól. Ezek a napok, más szóval, a nagy ünnepek köztes
időszaka, héberül hol há-moed, vagyis az „ünnep hétköznapja”. A hol há-moed
népies elnevezése félünnep. A traktátus három részből áll.
Félünnep 1/1

A kerteket ünnep és a szombatév1324 idején is öntözik,1325 akár új forrásból, akár a

régi forrásból. De nem öntöznek tárolt esővízből, se mély kút vizéből. Nem ásnak
árkot a szőlőtövek körül.

Félünnep 1/2

Rabbi Elázár ben Ázárjá azt mondja: nem szabad új árkot ásni a félünnep vagy a
szombatév alatt.1326 A Bölcsek azt mondják: szabad új árkot ásni a szombatévben
és szabad javítani a meghibásodott árkokat az ünnep alatt. Megjavítják a hibás
vízvezetékeket a közterületen és megtisztítják azokat. Megjavítják az utakat, az
utcákat, a víztárolókat, a köz minden szükségleteinek eleget tesznek, megjelölik a
sírokat, és a tiltott keverék felelősei is ellenőrzik a földeket.

Félünnep 1/3

1324
Szombatév: a hetedik év (sviit).
1325
Öntözik: héb. bet ha-sláhin – csatornaszerű öntözőrendszer.
1326
Árkot ásni: a velejáró sok munka miatt.
Rabbi Eliezer ben Jákov azt mondja: átvezetheti a vizet az egyik fától a másikig, ha
vigyáz, hogy ne öntözze a körülötte lévő földet. Magok, palánták, melyek a
félünnep előtt nem kaptak vizet, a félünnep alatt se öntözze őket. A Bölcsek
mindkét esetben megengedik.

Félünnep 1/4

Vakond és egér vadászható az ültetvényen a félünnep és a szombatév alatt, fás

területen és a gabonában egyaránt, de nem a szokásos módon.1327 A Bölcsek azt
mondják: fás területen a szokásos módon, a gabonával bevetett földön eltérő
módon. Félünnep idején megjavítja a kerítést, ugyancsak a szombatév alatt, úgy
épít, ahogy szokás.

Félünnep 1/5

Rabbi Meir szerint kezdetben megvizsgálják a leprás beteget azért, hogy

könnyítsenek, de nem azért, hogy súlyosbítsanak. A Bölcsek szerint se
könnyítésért, se súlyosbításért [nem vizsgálnak]. Rabbi Meir még azt is mondta:
félünnepen az ember összegyűjtheti apja és anyja csontjait, mert ez öröm számára.

1327
A szokásos módon: gödröt ás és abba teszi a csapdát.
Rabbi Joszi azt mondja: ez inkább gyászos dolog a számára. Ne is bolygassa az
ember a halottait, és ne gyászoljon a zarándokünnepet megelőző harminc napon.

Félünnep 1/6

Nem ásnak sírgödröt, és nem építenek sírhelyet a félünnep alatt, de méretet

vehetnek a sírgödör számára félünnepkor. Mosóteknőt készíthet félünnepkor, és
koporsót is, ha van halott az udvarban.1328 Rabbi Jehuda megtiltja, kivéve, ha van
fűrészelt faanyag.

Félünnep 1/7

Félünnepen nem nősülnek, se szűzzel se, özvegyasszonnyal, és nem történik

levirátus1329 mert ez örömöt jelent számára, de újra elveheti feleségül a tőle
korábban elválasztott nőt. A nő feldíszítheti magát ékszerekkel a félünnep napjain.
Rabbi Jehuda azt mondja: ne tegyen az arcára meszet, mert az fájdalmat okozhat
neki.

A közös lakóterületen belül.

1328

Levirátus, héb. jibum: ha a fivére utód nélkül halt meg, akkor az özvegyét elveszi feleségül,
1329

hogy testvérének nevet állítson.

Félünnep 1/8

Egy tanonc varrhat a szokásos módon, de a szabó szabálytalan öltésekkel varr. Az

ágy keresztkötéseit megkötik. Rabbi Joszi hozzáteszi: kifeszítik a köteleket.

Félünnep 1/9

Kemencét, kályhát vagy malomkövet felállíthat félünnepkor. Rabbi Jehuda azt

mondja: új malomkövet nem.1330

Félünnep 1/10

Tetőkorlátot készít, vagy javít, az erkélyen is, de az utóbbit nem szükséges

szakmunkással készíteni.1331 A töréseket lecsiszolják, lekerekítik, kézzel vagy
lábbal, nem géppel. Ajtótengely, csövek, tetőgerenda, zár, kulcs, ha eltörnek,
kijavíthatók félünnepkor, feltéve, ha nem szándékozott ebben az időben javítani.
Minden pácolt, sózott ételt, amely félünnepen ehető, megeszi.

1330
Az új malomkőre kezdetben csiszolás vár.
1331
A tetőkorlát hiánya nagyobb veszélyt jelent.
Félünnep 2/1

Aki keverte az olajbogyót,1332 és közben gyász érte, vagy előre nem látott esemény
történt, vagy a munkások cserben hagyták, félreteszi a félünnep utánra. Ezek Rabbi
Jehuda szavai. Rabbi Joszi azt mondja: átteszi az olajbogyót a présbe és befejezi a
munkát, bedugaszolja az edényt a szokás szerint.

Félünnep 2/2

Hasonlóan, kinek a bora a ciszternában állt, s közben gyász érte, vagy előre nem
látott esemény történt, vagy a munkások cserben hagyták, átönti a bort edényekbe
és bedugaszolja, szokás szerint. Ezek Rabbi Joszi szavai. Rabbi Jehuda azt mondja:
Elég, ha deszkával befedi, hogy ne savanyodjon meg.

Félünnep 2/3

Félünnepen az ember behordja a gyümölcsöt, nehogy elvigyék a tolvajok, a lent

kiveheti az áztatóból, hogy ne menjen tönkre, feltéve, hogy nem szándékozik
munkát végezni vele a félünnep idején. Aki félünnep idején munkát végez, abból
nem lesz semmiféle haszna.1333
1332
A tároló edényben, hogy tovább puhuljon.
1333
A munka hiábavaló, mert a haszon elvész.
Félünnep 2/4

Félünnepen nem vásárolhat házat, rabszolgát vagy állatot, csak akkor, ha ez az

ünnephez szükséges, vagy ezzel segíti az eladót, akinek különben nem lenne mit
ennie. Nem szállíthat ingóságot egyik házból a másikba, csak akkor, ha a két ház
ugyanabban az udvarban található. Nem hozzák el az edényeket a fazekastól. Ha
félti az edényeket, elhelyezheti őket egy másik udvarban.

Félünnep 2/5

A szárított fügét betakarhatja szalmával, Rabbi Jehuda szerint halomba rakhatja.

Gyümölcs, edény vagy ruha árusok magukban árulhatnak a félünnep számára
szükséges árukat. Vadászok, cséplők és őrleményeket készítők, rejtve végzik
munkájukat, ami az ünnephez szükséges. Rabbi Joszi szerint még rejtve sem
végeznek munkát.

Félünnep 3/1
A következők vághatnak hajat félünnepen: aki a tengeren túlról jött, vagy aki
fogságból jött, vagy a börtönből, vagy a kiközösített, akit a Bölcsek
visszafogadtak, és aki Bölcshez fordult, és elengedték az eskü kötelessége alól, a
názir,1334 és aki megtisztult a tisztátalanságától.

Félünnep 3/2

Ők moshatnak a közbenső ünnepnapokon: aki a tengeren túlról jött, vagy aki

fogságból jött, vagy a börtönből, akit a Bölcsek visszafogadtak, és aki Bölcshez
fordult, és az elengedte. Kéz törölközők, fodrász törölközők, fürdő törölközők
moshatók a közbenső napokon. Továbbá a závim és a závot,1335 a nidot1336 és a
joldot1337 kimoshatják ruháikat. Ez mindenki másnak tiltva van.

Félünnep 3/3

A következők írása megengedett a félünnep idején: házassági és válási

szerződések, vásárlási elismervények, tulajdon átírás, ajándék elismervény,
prozbolim,1338 kölcsönvételi elismervény, élelmezésre való kötelezvény, hálicá és

1334
Názir: eskü alatt nem közeledhet holttesthez, nem vágat hajat, és nem nyúl a borhoz.
1335
Závim, závot: akiknek genitális folyása van.
1336
Nidot: menstruáló nők.
1337
Joldot: szülő nők.
1338
Prozbol: felülírja a szombatévi adósság elengedését.
miunim igazolásai.1339 Bírói vizsgálati papírok, a bíróság határozatai, kormányzati
határozatok.

Félünnep 3/4

Félünnepen nem írhatók adóslevelek. Ha azonban a kölcsönző nem bízik meg

benne, vagy a kölcsönt igénylőnek nincs mit ennie, akkor írhatók. Félünnepen nem
írnak könyveket, a Biblia könyveit, tefilint, mezuzát, és az írásban még egy betűt
sem javítanak, még Ezra könyvében sem. Rabbi Jehuda azt mondja: tefilint és
mezuzát1340 írhat saját maga számára, és ölébe fektetve fonhat azúrkék imarojtot.

Félünnep 3/5

Aki három nappal az ünnep előtt eltemette rokonát, felmentik a hétnapos gyász
alól. Nyolc nappal az ünnep előtt, felmentik a harmincadik gyásznap
megemlékezése, [héb. slosim] alól. Mivel így mondták: a szombat beszámít, és
nem szakítja félbe a gyászt, az ünnep félbeszakít, és nem számítják be.

1339
Hálicá a levirátussal kapcsolatos aktus, miunim: kiskorú lányok védelme.
1340
Tefilin: imaszíj, mezuza: az ajtófélfára szegezett imatekercs.
Félünnep 3/6

Rabbi Eliezer azt mondja: a szentély pusztulása óta sávuot ünnepe olyan, mintha
szombat lenne.1341 Rabban Gámliel azt mondja: újév és engesztelő nap [ros hásáná
és jom há-kipurim] ünnepnek számítanak. A Bölcsek azonban hozzáteszik: se így,
se úgy nem helyes: a sávuot ünnepnek számít, ros hásáná és jom há-kipurim
szombatnak.

Félünnep 3/7

Nem szaggatják meg a ruhát gyászkor, nem csupaszítják le a vállukat, nem

kínálnak ételt, csak a halott rokonának: az étel csak rendes ágyon fogyasztható
[nem olyanon, amit a gyász jeléül felfordítottak]. Nem visznek ételt a gyászolók
házába, se tálcán, se ezüst tálon, se tálban, csak kosárban. A gyászolók nem
mondanak félünnepen áldást, hanem sorban állnak, és vigasztalják és elbocsájtják a
közönséget.

Félünnep 3/8

1341
A gyász szempontjából.
Nem teszik a halottas fekhelyet az utcára, hogy ne késztessék az arra járókat
gyászos szavakra, a halott nőét semmiképpen, a halottnak járó tisztelet miatt.
Félünnepen a nők sirathatnak, de nem csapják össze a tenyerüket. Rabbi Jismáel
azt mondja: akik közel állnak a halottas fekhelyhez, összecsapják a tenyerüket.

Félünnep 3/9

Hónapok kezdetén, hánuka ünnepén és purimkor a nők sirathatnak és csapkodják a

tenyerüket, de gyászdalokat nem énekelnek. Ha a halottat már eltemették, nem
siratnak és nem tapsolnak. Miből áll a siratás? Mikor mindenki külön sirat.
Gyászének pedig az, amikor egy recitál, és a többi utána ismétli. Mint ahogy írták
[Jeremiás 9]: „tanítsd lányaid a panaszra, egyik asszony a másikat a siralomra.” De
az eljövendő időkben, mint [Ésaiás 25] mondja: „örökre elnyelik a halált, s a
könnyet az emberek arcáról…”
ÜNNEPEK RENDJE 12

Zarándoklat (héb. hágigá)

Tizenkettedik traktátus

A héb. hágigá (‫ )חגיגה‬traktátus az évi három jeruzsálemi zarándoklattal és ezek

során hozott áldozatokkal foglalkozik. A három zarándoklat, a pészah, a sávuot és
a szukot ünnepén történik, amikor Izrael földjéről és a szomszédos Babilóniából és
Szíriából közel egymillió ember felzarándokol a szent városba.

A traktátusnak három fejezete van. A traktátus második fejezete misztikus

forrásokat érint a teremtés titkaival és a héb. máásze merkava, vagyis az isteni
fogat csodáival kapcsolatban.
Zarándoklat 1/1

Mindenki köteles eleget tenni a reijá1342 parancsolatának,1343 kivéve a süketet, a

szellemileg fogyatékost, a kiskorút, a bizonytalan neműt, a hermafroditát, a nőt, a
rabszolgát, aki nem szabad, a nyomorékot, a vakot, a beteget, az öreget és azt, aki
nem képes a lábai miatt a zarándoklatra. Kit tekintenek kiskorúnak? Sámáj iskolája
szerint, azt, aki nem lovagol az apja vállán, hogy Jeruzsálemből felvigye őt a
Szentély Hegyére. Hilel iskolája szerint, azt, aki nem tud az apjával kézen fogva
felmenni Jeruzsálemből a Szentély Hegyére. Mivel azt mondták: „három
zarándoklat.”1344

Zarándoklat 1/2

Sámáj iskolája szerint a reijá két ezüst, a hágigá pedig máá pénz.1345 Hilel iskolája
szerint a reijá máá pénz, és a hágigá két ezüst.

1342
Héb. reijá jelentése látni Jeruzsálemet és azon belül a szentélyt a zarándoklat során.
1343
Háromszor egy évben: pészahkor, sávuotkor és szukotkor.
1344
A zarándoklat szó héberül a regel “láb” szóból származik, (t.sz. „regalim”), vagyis akinek
lába van, és gyalogolni tud.
1345
Héb. máá ezüst - érme fajta, a zarándokok ezeket az árakat fizetik a kétféle áldozatért: reijá és
hágigá.
Zarándoklat 1/3

Az ünnep közbenső napjain az égő áldozatok a hulinból kerülnek ki. A slámim1346

pedig a tizedből. Sámáj iskolája szerint a slámim pészah első napján a hulinból,
Hilel iskolája szerint pedig a tizedből kerül ki.

Zarándoklat 1/4

Az izraelita teljesíti a kötelességét az esküvel megfogadott adományban, ez pedig

az állat tizede.1347 A papok pedig a hátát, és az ásám áldozattal,1348 valamint az
elsőszülött állattal, és abból is a mellével és a combjával, de nem szárnyassal és
nem lisztáldozattal.

Zarándoklat 1/5

Aki sok embert lát el, de kevés a vagyona, sok békeáldozatot hoz,1349 és az
égőáldozatból keveset. Aki gazdag és kevés szájat etet, bőséges égőáldozatnak
1346
Slámim: béke ill. békéltető áldozat.
1347
Állat tized: héb. máászer behemá.
1348
Ásám és hátát: bűn- és vétekáldozatok.
1349
Más szóval: sok embert etet.
valót hoz és kevés békeáldozatot. Ha valakinek mindkettőből kevés van, erről
mondják: kevés ezüst az égőáldozatért és két ezüst a békeáldozatért. Ha valakinek
mindkettőből sok van, erről mondják: “ki-ki keze ajándéka szerint, az Örökkévaló,
a te Istened áldása szerint, melyet adott neked” [MTörv 16, 17].

Zarándoklat 1/6

Aki nem ünnepelt a sátoros ünnep első napján, megünnepli az egész

zarándokünnepet és a sátoros ünnep utolsó napját. Ha elmúlt az egész ünnep, nem
köteles pótolni. Erről mondták [a Prédikátor könyvében, 1, 15]: „Ami görbe, azt
nem lehet kiegyenesíteni, és ami nincs, azt nem lehet számba venni.”

Zarándoklat 1/7

Rabbi Simon ben Menászjá azt kérdezi: mi az, ami görbe, és nem lehet
kiegyenesíteni? Az a férfi, aki tiltott női kapcsolatában fattyút nemz. Ha azt
mondod: és ha lop, vagy rabol? Visszaadhatja és minden rendben van. Rabbi
Simon ben Joháj azt kérdezi: ki az, aki görbe? Aki kezdetben egyenes volt, és
aztán elgörbült. És ki az? A bölcs tanuló, aki otthagyta a Tóra tudományát.
Zarándoklat 1/8

Az eskü alól való felmentés a levegőben száll, nincs annak semmi támasza. A
szombat, az ünnepi szabályok és a felszentelt dolgok eltulajdonításának törvénye
olyan, mint a hegy, amely hajszálon függ, kevés bennük a tórabeli szabály, de sok
a rabbinikus ítélet. Az ítélkezés, a templomi szolgálat, a tiszta és a tisztátalan, a
tiltott nemi kapcsolatok mind törvényen alapulnak. Ez maga a Tóra „teste”.

Zarándoklat 2/1

Nem tanulhat három emberrel az árájotról.1350 Nem tanulhat a teremtés titkairól

két emberrel, sem a merkává titkairól egy tanítvány előtt,1351 csak akkor, ha az
bölcs, és tudja miről beszél. Aki a következő négy dolgot vizsgálja, jobb lett volna,
ha nem is születik meg, ezek pedig: mi van fent, mi van lent, mi van elől, és mi van
hátul? És az, aki nem tiszteli a teremtőjét, jobb lett volna, ha nem születik meg.1352

Zarándoklat 2/2

1350
Héb. ervá, árájot (t. sz) – tiltott nemi kapcsolat, pl. vérfertőzés.
1351
Máászé Merkává: misztikus tudomány, ld. Ezékiel könyve.
1352
A teremtés tényében és a gondviselésben kételkedők.
Joszi ben Joezer azt mondja, hogy ne tegye kezét az áldozati állat fejére, ezzel
szemben Joszi ben Johánán azt mondja, de tegye.1353 Josua ben Peráhjá azt mondja:
ne tegye rá, Nitáj há-Árbeli pedig azt, hogy tegye rá. Jehuda ben Tábáj azt mondja:
ne tegye rá, Simon ben Setah azt mondja: tegye rá. Sámájá azt mondja: tegye rá,
Ávtálion azt mondja: ne tegye rá. Hilel és Menahem nézetei nem tértek el. Mikor
Menahem bevégezte, Sámáj követte őt, és azt mondta: ne tegye rá. Hilel azt
mondta: tegye rá. A párok közül az elsőkből lettek a nesziim, és akik másodikak,
azokból az ávot bet din.1354

Zarándoklat 2/3

Sámáj iskolája szerint: slámim áldozatot hoznak, de nem teszik rá a kezüket.1355

Égő áldozatot nem hoznak.1356 Hilel iskolája szerint egyaránt hoznak slámim
áldozatot és égő áldozatot, és ráteszik a kezüket.

Zarándoklat 2/4

Áceret [rabbik által adott név a sávuot ünnepére] mely szombat bejövetele elé esik.
Sámáj iskolájának állítása szerint: az áldozat napja1357 szombat után következik.
1353
A pap ráteszi kezeit (és ránehezedik) a feláldozandó állat fejére – úgy tűnne mintha lovagolna
az állaton, ünnepen.
1354
Naszi, t.sz. nesziim: elnök; áv bet din: a törvénykezés feje.
1355
Sámáj iskolája szerint az állat fejére máskor is ráteheti a kezét.
1356
A slámim – békeáldozat – ez az a hús, melyet ünnepen esznek.
1357
Az égőáldozat levágása szombat után következik.
Hilel iskolája szerint a vágás napja nem szombat után van, hanem előtte, pénteken,
de abban egyetértenek, ha az áceret szombatra esik, a vágást a következő napra
teszik. A főpap nem veszi fel a díszruházatát.1358 A gyász és a böjt megengedett,
hogy ne adjanak tápot azoknak, akik azt mondják, hogy az áceret a szombatot
követi.1359

Zarándoklat 2/5

Rituális kézöblítés megelőzi a hulin, a tized és a papi adomány elfogyasztását. A

papok mikvébe mártóznak a megszentelt eledel előtt. Ha vétekáldozat
szempontjából valakinek a keze tisztátalan, az egész teste tisztátalan.

Zarándoklat 2/6

Aki megmártózik a hulin fogyasztása előtt és tisztának véli magát a hulinhoz, nem
ehet a tizedből. Ha megmártózik a tized fogyasztása előtt és tisztának véli magát a
tizedhez, nem fogyaszthat papi adományt. Ha megmártózik a papi adományhoz, és
e célból tisztának véli magát, nem ehet a kodesből.1360 Ha megmártózik a kodes
fogyasztásához, és tisztának véli magát, hogy kodest egyen, nem nyúlhat a tisztító
vízhez. Aki magasabb célból mártózott, a könnyebb kívánalmaknak megfelel.
1358
Ha az áceret szombatra esik.
1359
A cádokiak (erre vonatkozó régi magyar kifejezés: szaduceus) naptára szerint az áceret
vasárnapra esik..
1360
Kodes: megszentelt.
Megmártózott, de nem érzi magát tisztának, olyan mintha nem mártózott volna
egyáltalán.

Zarándoklat 2/7

Közönséges ember ruházata midrász-nak számít a prusim számára.1361 A prusim

ruházata midrász 1362a papi adományt fogyasztók számára. A papi adományt
fogyasztók ruházata midrász az áldozatokat fogyasztók számára, az áldozatokat
fogyasztók ruházata midrász azoknak, akik a tisztító vizet készítik.1363 Joszef ben
Joezer hászidnak1364 számított a papok között, de a kendője midrász volt a szentség
számára. Johánán ben Gudgoda, egész életében követte az áldozati ételek tisztasági
fokozatait, mégis a ruházata tisztátalannak bizonyult a tisztitó vizet készítők
számára.

Zarándoklat 3/1

A kodest nagyobb körültekintés illeti, mint a papi adományt 1365 mivel az edények
általában megmárthatók az adományhoz való edényekben, de olyanban nem, mely
a kodeshez való. Az edény hátulja, a belseje és a fogója az adomány esetén

1361
Prusim, a farizeusok (régi magyar megnevezés) akik közül a Misna bölcsei kikerültek.
1362
Héb. midrász: szó szerint cipő-talpat jelent, másképp a tisztátalanság magas fokozatát.
1363
Tisztító víz: a vörös tehén hamvával készült víz, azok számára, akik halottat érintettek.
1364
Hászid régi értelme szerint (és ma is): istenfélő.
1365
Kodes – áldozat, melyből a papok esznek, trumá – papi adomány neve, melyet a papok tized
formájában kapnak.
érinthető, de a kodesre valónál nem. Aki midrászt visz magával, vihet papi
adományt, de kodest nem. Annak a ruhája, akik a papi adományt eszik, midrász-
tisztátalanságot jelent a kodes számára. A kodeshez való megtisztítás különbözik a
trumánál használt módszernél, mert a kodesnél kioldja, szárazra törli1366 és
megmártja, majd megköti, míg a trumá esetén megköti és aztán megmártja.1367

Zarándoklat 3/2

Edények, melyek most készültek, és a rituális tisztaságukat megőrizték, a kodeshez

meg kell mártani őket, a trumához nem. Az edény és tartalma, tisztátalanság
esetén, – ha kodes, – egynek számít, ha trumá, akkor nem. A tisztátalanság
negyedik fokozata1368 már megszünteti az edény tartalmának kodes voltát, a trumá
esetén a harmadik fokozat. Trumá esetén, ha valakinek egyik keze tisztátalan, a
másik keze tisztának számít. Kodes esetén mindkét kezét meg kell mártania, mert
egy kéz a másik kezet tisztátalanná teheti, míg a trumá esetén nem.

Zarándoklat 3/3

1366
Szárazra töröl: a zsírtól.
1367
Edényekről van szó, melyek rituális tisztításánál a mikvében kosárhoz kötve (a kosárral
együtt) bemártanak.
1368
A tisztátalanságnak fokozatai vannak. A halott érintése a legsúlyosabb fokozat.
Szárazra törölt étel ehető mosatlan kézzel, trumá esetén, de kodesnél nem.
Gyászoló [akinek az elhunyt rokona még temetetlen] és mehuszár kipurim1369 meg
kell mártózzon a kodes esetén, de a trumánál nem.

Zarándoklat 3/4

Szigorúság illeti a papoknak járó áldozatot [héb. trumá] Judea népei között. Ők
egész évben megbízhatók az olaj és a bor tisztasága ügyében, ugyancsak a
szőlőpréselés és az olajpréselés idején, különösen a trumát illetően. Mikor letelt a
szőlőpréselés és olajpréselés ideje, és valaki trumá céljából hoz egy hordó bort, és
nem fogadják el tőle: otthagyja a következő préselés idejéig. Ha a hordó vagy
korsó tulajdonosa azt mondja, beletettem az oltárra való adagot1370 is, megbíznak
benne. A bor és az olajos korsók is megbízhatók, a trumá és a kodes szabályainak
megfelelően, a szőlő és az olajpréselés idején, vagy akár hetven nappal a prés ideje
előtt.

Zarándoklat 3/5

Modiintól „beljebb”, Jeruzsálem felé, megbízható a cserépedény, Modiintól

„kifelé” már nem. Hogyan? Ha Modiin környékén lakik, akkor ugyanaz a fazekas,

1369
Mehuszár kipurim: aki még nem tisztult meg valamely rituális tisztátalanság vétkétől.
1370
Italáldozat (libáció) céljából.
ugyanazok az edények és ugyanazon vásárlók szempontjából megbízható. Ha
Modiintól messze lakik, áruja nem megbízható.

Zarándoklat 3/6

Az adószedő, vagy a tolvaj, akik a házban jártak, és visszaszolgáltatták a lopott

edényeket, egyaránt megbízhatók, ha azt mondják: „nem érintettük meg azokat.”
Jeruzsálemben megbíznak az emberben a kodest illetően, a zarándok ünnep idején
pedig megbíznak bennük a trumát illetően.

Zarándoklat 3/7

Ha valaki boroshordót nyit, és tésztafélét árul ünnep idején, Rabbi Jehuda szerint
befejezheti. A Bölcsek szerint nem fejezheti be az árusítást. Amint véget ér a
zarándokünnep, kitakarítják a szentély előcsarnokát, s az edényeket mikvébe
mártják. Ha az ünnep pénteken végződik, a szombat szentsége miatt nem tisztítják
meg az edényeket megmártás útján. Rabbi Jehuda szerint még csütörtökön sem, a
papok elfoglaltsága miatt.

Zarándoklat 3/8
Hogyan tisztítanak a szentély udvarán? Megmártják azokat az edényeket, melyek a
szentélyben vannak, és azt mondják a papoknak: vigyázzatok, nehogy hozzáérjetek
az asztalhoz és a menórához,1371 nehogy tisztátalanná váljanak. A szentélyben
minden edényből van egy, illetve két tartalék. Ha az első tisztátalanná vált, helyette
hozzák a másodikat. A szentélyben minden kelléket mikvébe mártanak, kivéve az
arany oltárt, és bronz oltárt, melyek a földre erősítvén, nem kapnak
tisztátalanságot. Ez Rabbi Eliezer véleménye. A Bölcsek véleménye pedig az, hogy
azért nem kapnak tisztátalanságot, mert bevonat védi őket.

1371
Itt az arany asztalról (lehem hápánim) és a szent, hétágú menóráról van szó.