16-17.

századi itáliai beszámolók a törökkori Magyarországról és Egerről

Eugenio Alberi Padovában született 1807-ben. Bologna-ban jogot tanult. Miután megnősült
átköltözött Firenzébe és aktívan részt vett a város politikai és kulturális életében. 1840-ben
igazgatója lett a Societá Editrice-nek (könyv és újságkiadó). 1848 és 1859-ben is harcolt
az osztrákok elleni függetlenségi háborúban fiaival együtt (Faustino 1848, Carlo 1859, aki
ekkor halálos sebet kapott). Kinyilvánította osztrák ellenes magatartását és függetlenség iránti
vágyát. A föderalizmusa 3. Napóleon politikáját követte. 1878. június 24-én halt meg Vichi-
ben.
Fő művei: Medici Katalin élete (1838), Firenze ostroma (1850), Le relazioni degli
ambasciatori veneti al Senato durante il secolo XVI. (1840-1863), Mű és művész (1840).
Vezérelveit az emberi sors problémája című művében tette közzé, mely 1872-ben jelent meg. 1
Alberi széles körben végzett tevékenysége közül szempontunkból a „Le relazioni degli
ambasciatori veneti al Senato durante il secolo XVI.” című összegyűjtött munkája érdekes,
mely a velencei követek jelentéseit tartalmazza a 16. századi Európáról, benne
Magyarországról, helytörténeti érdekességként Egerről és az oszmán birodalommal folytatott
harcairól.

Az 1863-ban kiadott Relazioni a következő eseményekről számol be:

1526 – A mohácsi csatát megnyerik a törökök (aug. 29.), II. Lajos fiú örökös nélkül hal meg.
Szulejmán Budáig vonul, ahol megsemmisül Mátyás király Corvina könyvtára.
Marino Sanuto naplójában az 1529-es évet úgy emlegeti, hogy a törökök (már) egész
Magyarországot elfoglalták.

1538 – Ferdinánd megegyezik Szapolyai Jánossal, hogy a fennhatósága alá tartozik: Buda,
Magyarország nagy része és Erdély. Összeházasodik a lengyelországi (Jagelló) Izabellával és
megszületik fiuk, János Zsigmond vagy más néven, Szapolyai István. (Stefano Zapoli néven
emlegeti Girolamo Brusoni is János Zsigmondot).

1
Eugenio Alberi - http://www.treccani.it/enciclopedia/eugenio-alberi_(Dizionario-Biografico)/
1541 – Szulejmán visszatér Magyarországra, és újra elfoglalja Budát. Magának követeli a
koronát és átengedi a csecsemő Szapolyai Istvánnak Erdélyt adózó fejedelemség címen. 2

Az 1853-ban megjelent Relazioni pedig a következőképpen ír még ugyanerről az

időszakról:

A török felmérte a lehetőséget, hogy a legnagyobb fogás Magyarország lesz számára, miután
Lajos törvényes fiú örökös nélkül halt meg.
A kis János lett az örökös, akiben kevéssé bíztak, ugyanígy kételkedtek az özvegy királynéban
és Martinuzzi (Fráter) Györggyel kapcsolatban is bizalmatlanok voltak.
Buda és a többi vár gazdátlanná vált, így nagy veszélybe került. A török nagyon közel volt és
túl könnyű győzelem ígérkezett, könnyű szerrel lerohanták és elfoglalták Budát.
Magyarország a törököké lett, aki beszámolt erről az esélyről, mely minden seregnek
megadatik, hogy ezzel kinyilvánítsa nevetségesen könnyű győzelmét. Majd folytatja az ország
siralmas állapotának leírásával:
Buda romokban – a villák, kastélyok és maga a város. Vác és Eger két nagy püspökség,
gyönyörű városok, melyek teljesen vigasztalanok.3

2
https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=wu.89087909594;view=1up;seq=43 Relazioni degli ambasciatori veneti al
Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1863. 31, 36-37. p.
University of California Library.
3
http://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.b3007243;view=1up;seq=1 Relazioni degli ambasciatori veneti al
Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1853. Volume III. 94-
95, 130-131. p. University of California Library.
 Eger az 1552-es évben

Az 1552-es egri ostromot az Alberi által 1863-ban kiadott követjelentések a következőképpen

említik:
Szulejmán semmibe veszi a Ferdinánddal és János Zsigmonddal kötött megállapodását, és
újra megtámadja Magyarországot. Beveszi Lippa és Temesvár erődjét, viszont hiába
próbálkozott a Budától Észak-keletre fekvő Egerrel.4

Eger híres ostromáról értékes beszámolót ad Ascanio Centorio is, aki Giovanni Battista
Castaldo kapitány mellet szolgált és híres katonai emlékekről és tettekről írt könyvet Discorsi
di Guerra (1558-1562) címmel. Ez volt az első olyan könyv, ami egy katonai vezetőről jelent
meg, hangsúlyozva a 16. századi kiváló parancsnok képet. A főszereplő nagy mestere a
háborúnak, kapitány, aki a török ellen harcolt.5

Ascanio Centorio (Obsidio Agriae anno 1552.) részletekbe belemenően beszámol az 1552-
es egri ostrom történetéről és meglepő pontossággal ad hírt létszámokról, a sebesültek
állapotáról, harcoló nőkről, eskütételről, melyekről Hieronymus Ortelius, Mathias Miles,
Georg Krekwitz, Christian Schäseus is hasonlóképpen tudósít.
Centorio szerint:
 A védők kb. 2 ezren voltak. (Georg Krekwitz és Hieronimus Ortelius-nál is ugyanez
olvasható)
 Összegyűltek egy esküre.
 A várnak régi falrendszere volt.
 Agria körül nyílt tér volt.
 A támadók száma 60 ezer. (Georg Krekwitz és Hieronimus Ortelius-nál is ugyanez
olvasható)
 A várvédők fegyverekkel, kövekkel és forró vízzel harcoltak.
 Fiatal csirkékre, galambokra, libákra nagyon vigyáztak és ezt adták a sebesülteknek.
(Georg Krekwitz és Hieronimus Ortelius-nál is ugyanez olvasható)
 Olyanok voltak, mint megannyi oroszlán.
4
https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=wu.89087909594;view=1up;seq=43 Relazioni degli ambasciatori veneti al
Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1863. 41. p. University
of California Library.
5
Ascanio Centorio - http://www.treccani.it/enciclopedia/centorio-degli-ortensi-ascanio_(Dizionario-Biografico)/
  Lázítástól tartva megtiltották, hogy 3-4 embertől többen összegyűljenek.
 A nők harca – anya és lánya a várfalon, az anya meghal, ez feltüzeli a lányt, és anyja
vérével szennyezett kővel harcol tovább. (Georg Krekwitz és Hieronimus Ortelius-nál
is ugyanez olvasható)
 Egy nő kővel harcol, úgy mint egy spártai harcos.
 Az ostrom végén 2 ezren mentek ki a törökök után (Ortelius és Krekwitz szerint
ezren), sok törököt megölve, majd visszatértek sok holmival megrakodva és sok tevét
elvezetve. Ez a tény a későbbiekben megihlette Gárdonyi Géza írót és Várkonyi
Zoltán filmrendezőt is, mert mind az Egri csillagok regényben, mind pedig az azonos
című filmben helyet kapott ez az esemény. 6

6
Lőkös Péter – Tüskés Gábor: Obsidio Agriae anno 1552. Texte zur Rezeption eines ungarischen
Geschichtsstoffes Herausgegeben von Péter Lőkös und Gábor Tüskés, Károly Eszterházy Hochschule Eger,
2008. 56-59. p.
 Alberi: Jelentések az 1559-es évről (1862-ben kiadott Relazioni)

A törökök földeket és kastélyokat foglalnak el, folyókon lépnek át: Duna, Tisza, Dráva,
Száva.
A császárnak is vannak erős helyei: Pozsony, Kassa (Cseh határon), Győr, Vác, Tokaj,
Komárom – erőd egy szigeten, amit a Duna körülvesz.
Felső Magyarországon (Felvidék, Ungheria Superiore) ott van Agria (Eger, Erlau, Egra), mely
erős hely, de régi használatú, nem tökéletes védőfallal. Ha Eger elesik oda Kassa is.
Tokajnak modern építésű, jó vára van, de távoli, így nem tudja védeni a többit.7
A törököknek meg kell várni, hogy a lovak ne csak füvet egyenek, mert a vizes fűtől gyengék
lesznek, és új erőre kell kapniuk, ezért nem mozdulnak, ha nem múlt el a június hónap és nem
vállalkoznak, ha nem múlt el az augusztus hónap.
A törökök könnyebben élnek hadseregben, mint a keresztények, fegyelmezetten követik
elöljáróik parancsait. A keresztényeknek nehezebb hosszú távon összetartani hadseregüket.
Az élelmiszer utánpótlást messzi tájakról hozzák egészen Magyarországig, Egyiptomig.8

Ugyanez az időszak az 1840-es és 1863-as követjelentésekben a következőképpen jelenik

meg:
1566 - Szulejmán Szigetnél, aki zseniális szellem volt, igazságosság és liberalizmus
jellemezte. Szigetet beveszik a törökök Zrínyi Miklós hősies védelme ellenére, aki 1500
harcossal állt ki 20 rohamot. Girolamo Brusoni (Campagne dell’Ungheria c. művében) így
számol be az eseményről: Szigetvár ostroma az, ahol a nagy Szulejmán meghalt három nappal
az 1567-es év előtt. Miklós gróf látva, hogy nem kap segítséget áldozatul esett a török
túlerőnek.9

7
http://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.b3007246;view=1up;seq=6 Relazioni degli ambasciatori veneti al
Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1862. Volume VI. 96,
217, 134-135. p. University of California Library.
8
Uo. Alberi, Relazioni 1862. 236. p.
9
https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.b3007252;view=1up;seq=350 Relazioni degli ambasciatori veneti al
Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1840. 318. p.
University of California Library, https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=wu.89087909594;view=1up;seq=43
Relazioni degli ambasciatori veneti al Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio Albèri. Firenze: Società
editrice fiorentina 1863. 47. p. University of California Library, Girolamo Brusoni: Le Campagne dell’
Ungheriadegl’anni 1663 e 1664. Venetia, 1665. 62. p.
Majd a század utolsó éveiből Egerről ad hírt az 1863-ban kiadott követjelentés:
1596 - III. Mohamed személyesen vezeti a háborút Magyarországon. Beveszi Egert
októberben, miközben a helyőrség kijön a várból és a janicsárok kardélre hányják őket. 10

10
https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=wu.89087909594;view=1up;seq=43 Relazioni degli ambasciatori veneti
al Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1863. University of
California Library. 56. p.
 16-17. századi életmód

E. Alberi 1862-ben kiadott követjelentések:

A magyar lovak hasonlók voltak a törökhöz. A német ló veri a törököt, egyedülállóan nagy,
erős lovak, kiválóan fegyverezhetők és használhatók ütközetben.
A török lovak szokásosan tűrik a csatazajt és a lovak is olyanok, mint a katonák:
fegyvertelenek és védekezésre nincs más fegyverük, mint a lándzsa. A németeknek van
mellvértjük, hamar töltenek és lőnek.
A törököknek nagy számukban van az erejük, létszámuknak köszönhetően hamar körbeveszik
a keresztényeket, Magyarországon megvolt minden kényelmük, mert útközben mindenhol
volt élelmiszerkészletük (birtokolták Havasalföldet, Moldáviát, különösen a Duna vonalán a
Fekete tengertől).
A magyarok „természeti emberek”, rossz hitűek, erővel és terrorral kell féken tartani őket,
nem lehet őket uralni, sem irányítani. A magyaroknak nincs sem fegyverük, sem rendjük, sem
fegyelmük. A magyarok passzívak és hidegek hazájuk védelmében. …
A törökök erősek, kitartóak, van állóképességük, van utánpótlásuk (tüzérség, fegyver,
élelmiszer, ló, harcos); van pénzük, tudják használni is, kényelmesen vezetik erőiket a nagy
hajózható folyóknak köszönhetően és könnyű szerrel foglalják el a várakat tüzérségük és
ágyúik ereje miatt.
A törökök tapasztalt kapitányt választanak. A császáriak és minden keresztény nemeseket
választanak, akiknek kétségbe vonható a képessége. A török katonák értékesek, szófogadóak,
fegyelmezettek. A császáriak megosztottak vallás tekintetében, a törökökre ezek a
nézetkülönbségek nem jellemzők.11
Girolamo Brusoni is tesz említést a török katonaságról a Campagne dell’Ungheria című
művében: A török hadtestben harcolnak Ázsiából, Moldáviából, Havasalföldről és tatárok,
akik remekül használják az íjat és a nyilat. Fel kellett esküdniük „a Mindenhatóra, aki
teremtette az eget, a földet, a holdat és a csillagokat, és a szent prófétára Mohamedre. 12
Ezen viszonyok közt a 17. századi Egerről itáliai utazók a következő képet közvetítették:
Egerben a törökök és a magyarok békésen éltek egymás mellett mialatt mindkét fél közös

11
http://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.b3007246;view=1up;seq=6 Relazioni degli ambasciatori veneti al
Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1862. Volume VI. 97,
99, 220-223, 236. p. University of California Library.
12
Girolamo Brusoni: Le Campagne dell’ Ungheriadegl’anni 1663 e 1664. Venetia, 1665. 28-29. p.
ellensége a katonák voltak. Előlük menekültek együttesen a törökök, keresztények és
muszlimok.
Egyszer Simplicissimus a hegyeken és völgyeken keresztül tartott a törökök által megszállt
Egerbe és a martalócok fogságba ejtették. Ekkor rabokat adtak el katonának. Nem voltak
piacképesek azok, akik rosszul voltak felöltözve, őket keresztény disznóknak nevezték. A
rabok értékét az határozta meg, hogy milyen frissen ugráltak vagy táncoltak.13

Az 1862-es követjelentésekből hírt kaphatunk továbbá magáról a termékeny országról is:

Az ország nagy része gazdag, mindenfélében bővelkedik, nagy mennyiségben termesztenek
zabot, árpát, búzát és gabonát. A dombok művelve vannak. Sok a bor, de nem egészségesek,
mert a borokat és a hordókat egyaránt kénezik, hogy a kén erőt és színt adjon nekik. Ebből
adódik, ha a hordókat nem sikerül hamar eladni, a bor megromlik. Magyarország bővelkedik
húsfélékben, a Duna halakban, amik viszont nem jók. Az országban sok az erdő és bőséges a
fa.14

A török fürdőkultúra Magyarországon

Domenico Sestini (1780-ban járt Magyarországon) így ír a fürdőkultúráról:

A gyógyvíz sokféle nyavalya kezelésére alkalmas. A víz két fajtája: a forró és a nagyon hideg.
A meleg vízben sok zöldbéka él, de a halak nem élnek meg. Ezzel a vízzel kopasztják meg a
disznókat és más állatokat.
A törökök a fürdőket nemcsak tisztálkodásra, hanem megtisztulásra is használták.
A törököknek szokása volt az elfoglalt terülteken mecsetet, fürdőt építeni, új palotákat
berendezni.
Fürdő volt pl. a Gellért hegynél: ásványokban, vasban gazdag gyógyfürdő, nem olyan meleg a
víz, de iható is. A török fürdőknél a víz egy kádban gyűlik össze, melyben úgy fürdik az
ember, ahogy akar. A fürdőbe saját köntöst illett vinni, ennek hiányában törölközőt lehetett
13
Breuer, Dieter - Tüskés, Gábor (Hg.): Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der frühen Neuzeit. Der
Ungarische oder Dacianische Simplicissimus im Kontext barocker Reiseerzählungen und Simpliziaden.
(Beihefte zu Simpliciana, Beiheft 1.) Berlin [et al]: Peter Lang, 2005. Battafarano, Italo Michele: Berichtetes und
erzähltes Ungarn im 17. Jahrhundert aus italienischer und deutscher Sicht. S. 43-45. p.
14
http://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.b3007246;view=1up;seq=6 Relazioni degli ambasciatori veneti al
Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1862. Volume VI. 99.
p. University of California Library.
igényelni. Valójában viszont ezért el lehetne kérni a panaszkönyvet, a mesterek nem követték
a görög és római mintákat. Hiányoztak az öltözőkabinok, a frigdariumok, caldariumok és a
latrinák, a strigilis /bőrhántó, amellyel a piszkot, a port és a felső elhasználódott hámréteget
lehetett a bőrről eltávolítani/, hiányzott még a szappan és a szandálok, hogy az átforrósodott
márványon ne kelljen mezítláb járkálni.15

15
Breuer, Dieter - Tüskés, Gábor (Hg.): Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der frühen Neuzeit. Der
Ungarische oder Dacianische Simplicissimus im Kontext barocker Reiseerzählungen und Simpliziaden.
(Beihefte zu Simpliciana, Beiheft 1.) Berlin [et al]: Peter Lang, 2005. Battafarano, Italo Michele: Berichtetes und
erzähltes Ungarn im 17. Jahrhundert aus italienischer und deutscher Sicht. S. 22-23. p.
 Magyar vidék 1663-1664

A 17. századi Magyarország hadi állapotáról Girolamo Brusoni adott széles körű és részletes
leírást a „Le campagne dell’Ungheria degli anni 1663 e 1664.” című művében.
1663-ban a nagy vezír a Drávánál tartott szemlét és ment Belgrádba, ugyanolyan pompában,
mintha győztes hadvezérként térne vissza: ruhája és turbánja hófehér. Ezt a pompát 25 ezer
janicsár, 30 ezer szpáhi és 40 ezer katona kísérte.
A császár is készült báróival és parancsnokaival (Montecuccoli a magyar határ védelmével
volt megbízva), de az ellenség ereje hatalmas volt, mindenhol félelmet keltettek.16

Ekkor a Felvidék legjelentősebb erődje, Neyhesel (Érsekújvár), építtetője: Ottavio Baldigara

és öccse Giulio 1580-től dolgozott a vár építésén, mely szabályos 6-szög alakú és új-olasz
bástya rendszerű. Kapitánya: Forgáts Ádám.
Ha Érsekújvár elesik, egyenes az út Bécs felé. A törökök felszerelése Neyheselnél: sok ágyú,
ágyúgolyó, puskapor, bor, liszt. Több hónapos ellátás.
A vár két bástyáját leágyúzták és a fal nagy része megsemmisült, a várárok pedig félig ki volt
száradva. Tűz ütött ki a lőporraktárban és a búzatárolóban, amit a szél szerencsétlenül
tovavitt. A magyarok megijedtek a tűzvésztől és a németekkel ellentétben ismerve az ellenség
hozzáállását a megadás mellett voltak. 200 halott és számos sérült volt és a tisztek vagy
halottak, vagy sérültek. Legnagyobb kárt a vár és Kapucinusok temploma szenvedte. Forgáts
Ádám levélben magyarázza a császárnak a kapituláció indokait, majd az ostrom után
letartóztatják, és a győri börtönbe viszik. A magyarokat megvádolták azzal, hogy
szimpatizáltak az oszmánokkal. Érsekújváron Ali-pasa maradt. Elesik a közelben lévő Nyitra
vára is. A törökök elárasztják a vidéket, gyújtogatnak a falvakban és megölnek nőket,
öregeket és fiatalokat. 17

Felvidék
Kanizsai ostrom (1664. május-június) jó véget ért (élelmiszere két hónapra volt elég, de
kevés volt a hadi muníció, katonáik száma 5000 fő, mely majdnem megegyezett a lakosok
számával, leszámítva a nőket és gyerekeket) ostromlottak bravúrral védték magukat.18

16
Girolamo Brusoni: Le Campagne dell’ Ungheriadegl’anni 1663 e 1664. Venetia, 1665. 5-8. p.
17
Uo. Brusoni, 14-37. p.
18
Uo. Brusoni, Kanizsa ostroma: 82, 84, 88, 92, 108. p.
A lévai ütközet (1664. július) is nagy veszteséggel járt török részről. Ekkor több mint 7000
török esett el, aki között 2000 janicsár volt. Meghalt a budai, az érsekújvári és az egri pasa,
Ali pasa, aki Léva parancsnoka volt és elesett egy másik pasa is, aki alá 4000 janicsár
tartozott.19
Déli országrész:
Pécs (1664. február 5.) - a törökök szenvedtek a nagy hidegtől. Tüzet raktak a városban,
amiről Brusoni azt írja, hogy olyan nagy volt, mint Bécs.
A császári csapatok felégették az eszéki hidat, hogy elvágják az oszmánok utánpótlását, majd
később a török újjáépíti. A nagyvezír elfoglalta Zalaegerszeget (1664. július). 20

E harcok közepette a szultán anyja talált görögül egy próféciát, mely a birodalom végét
jövendölte. A prófécia szerint a birodalom fénykorának betetőzése 1663 és 1670 közé esik.
Ezt követően a keresztény fejedelmek összefogásával és a szultán meggyilkolásával
elkezdődik az összeomlás. Olyannyira lecsökken a birodalom területe, hogy csak „Arábia” kis
részére korlátozódik majd.21

Összegzés:

19
Girolamo Brusoni: Le Campagne dell’ Ungheriadegl’anni 1663 e 1664. Venetia, 1665. 113. p.
Uo. Brusoni, 62. p.
20

21
Uo. Brusoni, 55. p.
 Irodalom

1. Breuer, Dieter - Tüskés, Gábor (Hg.): Das Ungarnbild in der deutschen Literatur der
frühen Neuzeit. Der Ungarische oder Dacianische Simplicissimus im Kontext
barocker Reiseerzählungen und Simpliziaden. (Beihefte zu Simpliciana, Beiheft 1.)
Berlin [et al]: Peter Lang, 2005. Battafarano, Italo Michele: Berichtetes und erzähltes
Ungarn im 17. Jahrhundert aus italienischer und deutscher Sicht. S. 13-53. p.

2. Lőkös Péter – Tüskés Gábor: Obsidio Agriae anno 1552. Texte zur Rezeption eines
ungarischen Geschichtsstoffes Herausgegeben von Péter Lőkös und Gábor Tüskés,
Károly Eszterházy Hochschule Eger, 2008. 56-59. p.

3. Girolamo Brusoni: Le Campagne dell’ Ungheriadegl’anni 1663 e 1664. Venetia, 1665.

5-8, 14-37, 55, 62, 82, 84, 88, 92, 108, 113. p.

4. Relazioni degli ambasciatori veneti al Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio

Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1840. 318. p.
https://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.b3007252;view=1up;seq=350

5. Relazioni degli ambasciatori veneti al Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio

Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1853. Volume III. 94-95, 130-131. p.
University of California Library.
http://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.b3007243;view=1up;seq=1

6. Relazioni degli ambasciatori veneti al Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio

Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1862. Volume VI. 96-97, 99, 217, 134-135.
220-223, 236. p. University of California Library.
http://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=uc1.b3007246;view=1up;seq=6

7. Relazioni degli ambasciatori veneti al Senato; raccolte, annotate, ed edite da Eugenio

Albèri. Firenze: Società editrice fiorentina 1863. Appendicite 31, 36-37. 41, 47, 56. p.
University of Wisconsin Library.
http://babel.hathitrust.org/cgi/pt?id=wu.89087909594;view=1up;seq=8
8. Treccani.it – Ascanio Centorio élete http://www.treccani.it/enciclopedia/centorio-
degli-ortensi-ascanio_(Dizionario_Biografico)/

9. Treccani.it – Eugenio Alberi élete http://www.treccani.it/enciclopedia/centorio-degli-

ortensi-ascanio_(Dizionario_Biografico)/